adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvényhez - Indokolások Tára 2026/57.
Végső előterjesztői indokolás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvényhez - Indokolások Tára 2026/57.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2026. évi XXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt köteleze...
Végső előterjesztői indokolás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvényhez - Indokolások Tára 2026/57.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb és technikai módosítás megvalósítását szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon új szabályozási koncepciójával összefüggésben új fogalom rögzíti (a kialakult jogértelmezésnek megfelelően), hogy vagyonrendelő alatt azt a személyt kell érteni, aki az adott vagyonelemet ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adta. Ez azt jelenti, hogy adózási szempontból (pl. egy vagyonkiadás során) nem esik egy tekintet alá a vagyonrendelővel az a személy, aki ugyan vagyonrendelői jogosítványokkal rendelkezik (pl. egy vagyonrendelő-csere következményeként), de az adott vagyonelemet valamely más személy adta vagyonkezelésbe.A hatályos szabályozásban a kriptoeszköz fogalmának használata csak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségét szabályozó 67/C. § alkalmazásában volt indokolt. A javasolt szabályozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben is nevesíti a kriptoeszközöket, ezért indokolt a fogalom általános érvényű meghatározása az értelmező rendelkezések között.
2. §
Az új szabályozás alapján sem keletkezik adófizetési kötelezettség vagyonátadáskor, tehát nincs szó a bemeneti adóztatás újbóli bevezetéséről. A vagyonátadással összefüggő adózási szabályok gyakorlatilag változatlanok, azok átvételre kerültek a korábbi szabályozásból. A vagyonrendeléssel összefüggő két új szabályról ugyanakkor szólni szükséges. Az egyik új szabály alapján kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Kriptoeszköz átadása esetén a vagyont átadó magánszemély bevételéről az 5. § rendelkezik. A másik új szabály pedig azt rögzíti, hogy amennyiben a vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedés (és az abban résztvevő magánszemély annak idején az ügyletre adómentességet választott, ami gyakorlatilag egy adóhalasztást jelent), úgy eszközérték-növekménynek a részesedés számviteli nyilvántartási értékének a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 77/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni.A szabályozási logika a következő a megjelenési formát nem váltó és a formaváltott vagyonelemek kiadása esetén.
Ha egy adott vagyonelem változatlan formában kerül kiadásra a kedvezményezett részére (melyet az Szja tv. definiál is, eszerint az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történő bevételjuttatásnak minősül, ha a juttatásban részesülő magánszemély ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet az átadó bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, magánalapítvány tulajdonába adott, elhasználódó vagyonelem esetében a már meglévő használhatóságot biztosító karbantartást, javítást is ideértve, azaz a változatlan forma nem úgy értelmezendő, hogy berendelt értékpapír esetén értékpapír kerül kiadásra, berendelt ingatlan esetén ingatlan kerül kiadásra, hanem úgy, hogy a berendelt X-részvény esetén ugyanaz az X-részvény, a berendelt ingatlan esetén ugyanaz az ingatlan kerül kiadásra) a vagyonátadást követő bármely időpontban (tehát már nincsen 5 éves türelmi időszak), akkor vagyonkiadáskor nem merül fel adófizetési kötelezettség, ugyanis az Szja törvény adómentesként határozza meg az induló tőke terhére történő olyan vagyoni érték juttatását, amely az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formájú (lásd a 8. §-hoz írott indokolást). Ugyanakkor az Szja törvény a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési értékkel jelzi, hogy az adott vagyontárgy megszerzéséhez a kedvezményezett anyagi értelemben nem járult hozzá. Ebben az esetben ugyanis a kedvezményezett (csak) azt a szerzési értéket veheti figyelembe (ide nem értve a kriptoeszközt), amelyet a vagyonrendelő, vagy alapító (csatlakozó) szerzési értékként figyelembe vehetne. Tegyük fel, hogy a vagyonrendelő egy általa korábban 50 millió forintért megvásárolt festményt ad vagyonkezelésbe. A festmény vagyonrendeléskori értéke 120 millió forint. A vagyonkezelő 70 millió forint eszközérték-növekményt rögzít az alapnyilvántartásban, amely a vagyonrendeléskor nem adóköteles. Ez a festmény kerül kiadásra a kedvezményezett részére. A festmény kiadáskori (szokásos piaci) értéke 130 millió forint. A festmény kiadásakor adófizetési kötelezettség nem keletkezik (a kiadott festmény adómentes), ugyanakkor a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési érték az az 50 millió forint, melyet a vagyonrendelő a festmény szerzési értékeként figyelembe vehetne (ez az az összeg, amit a vagyonrendelő a festmény megvásárlásakor a festmény megszerzésére fordított). Ha a kedvezményezett a festményt a jövőben értékesítené (például 180 millió forintért), akkor az ügyleten 130 millió forint adóköteles jövedelme keletkezne. Amennyiben az átadott kriptoeszköz változatlan formában történő kiadása valósul meg, úgy a juttatásban részesülő magánszemély a kriptoeszköz (értékhelyesbítés nélküli) számviteli nyilvántartási értékét veheti figyelembe szerzési értékként.
Egy megjelenési formát váltó vagyontárgy jövőbeli adózása egy egyszerű számítási példán keresztül mutatható be a legközérthetőbben. Abban az esetben, ha a vagyonrendelő értékpapírt visz be a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyba (a továbbiakban: BVK), az értékpapír szerzési értéke (historikus szerzési érték) 20 millió Ft. Az értékpapír vagyonrendeléskori értéke 100 millió Ft (tehát felértékelés történik). A vagyonkezelő (a BVK-ban) értékesíti az értékpapírt. Az eladási ár 130 millió Ft. Az értékesítés eredménye (30 millió Ft, feltételezve továbbá, hogy nincs más tétel) a tartalékban fog megjelenni. Tételezzünk fel három vagyonkiadási esetet: A vagyonkezelő az "A" esetben 40 millió Ft, a "B" esetben 100 millió Ft, majd végül a "C" esetben 120 millió Ft pénzbeli juttatást kíván nyújtani a kedvezményezett részére. Formaváltott vagyonelem kiadásakor a szabályozás bevezeti (újból) a sorrendiségi szabályt. A 40 millió forintos vagyon kiadásakor ("A" eset) az adófizetési kötelezettség a következő: azt kell feltételezni, hogy először a tartalék terhére történik a juttatás (tehát a hozam kifizetését kell vélelmezni, ami a 66. § szerint osztalékként adóköteles), vagyis a 40 millió forintból 30 millió forint (tartalék terhére juttatott) osztalékként adóköteles. A maradék 10 millió forint ugyancsak osztalékként adóköteles, de ez már az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére juttatott osztalék (lásd a 3. §-hoz fűzött indokolást). Az Szja tv. ugyanis a jövőben osztalékként nevesíti azt a bevételt, melynek juttatása az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére (legfeljebb annak összegéig) történik. Tehát a 40 millió forint kiadásakor mind a 40 millió forint osztalékként adóköteles. A "B" esetben, a 100 millió forint kiadásakor (nem megismételve a korábban leírtakat) a 100 millió forintból 30 millió forint (tartalék terhére juttatott) osztalékként, míg a fennmaradó 70 millió forint (eszközérték-növekmény terhére) juttatott osztalékként adóköteles. A "C" esetben, a 120 millió forint kiadásakor 30 millió forint (tartalék terhére juttatott) osztalékként, további 80 millió forint (eszközérték-növekmény terhére juttatott) osztalékként adóköteles, míg a fennmaradó 10 millió forint (ugyanis "elfogyott" a példabeli 80 millió forintos eszközérték-növekmény) már adómentesen juttatható a kedvezményezett részére. Az adómentességről az Szja tv. 1. számú mellékletének új 7.26. alpontja tételesen is rendelkezik oly módon, hogy adómentes az induló tőke terhére juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak. A példabeli esetben a 10 millió forintos "rész" már nem minősül osztaléknak (vagyis ez a "rész" adómentes). A szabályozásból következően a historikus szerzési értéknek megfelelő érték (a példában 20 millió forint) már adómentesen kiadható a kedvezményezett részére. Ha az átadott vagyonelemtől eltérő megjelenési formában történik a vagyon kiadása (és az nem forintban meghatározott pénz), akkor az osztalékként juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a kedvezményezett magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.
Az örökléssel analóg szabályok a következők. Az általános szabálytól eltérően nem kell eszközérték-növekményt megállapítani a vagyonátadás során, ha az átvevő személy (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó elhunytával szerzi meg. Továbbá nem kell jövedelmet megállapítani (a vagyonkiadás során), ha a kedvezményezett magánszemély a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó elhunytát követően szerzi meg. Az előbb említett esetekben az induló tőke terhére történő vagyoni érték juttatását az Szja tv. adómentesként határozza meg (lásd a 8. §-hoz fűzött indokolást). Továbbá a kedvezményezett magánszemély az általa az előzőek szerint megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.
A kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési értékről (ingatlan esetében a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó magánszemély általi ingatlan megszerzési időpontról) a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon, azzal, hogy ingatlan esetében a kiadott vagyonelem későbbi értékesítése során az Szja tv. 62. § (4) bekezdés szerinti időtartamot (az időmúlási tényezőt) a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó magánszemély általi ingatlan megszerzési időponttól kell számítani.
A korábbi szabályozás alapján a vagyonkezelőt és a magánalapítványt adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a vagyoni érték kiadásával összefüggésben, a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési érték vonatkozásában terhelte. Az új szabályozás alapján adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vagyonkezelőt és a magánalapítványt - a tárgyévet követő év január 31-éig - a kezelt vagyon, az alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, (szintén vagyonelemenként) a megállapított eszközérték-növekményekről, továbbá az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2026-os "csonka" évről 2027. március 31-ig kell teljesíteni.
Az új szabályozás is tartalmazza azt az előírást, miszerint a 65/C. § alkalmazásában a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. További szabály mondja ki, hogy a tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti.
A jogalkotó egy garanciális szabályt is beiktat a bizalmi vagyonkezelés új szabályai közé. Ha az állami adó- és vámhatóság a jövőben adótartozást tár fel (állapít meg) a kezelt vagyon vagy magánalapítványi vagyon vizsgálata során (mert például egy vagyonkiadás során elmarad az adófizetés), és az a kezelt vagyonnal vagy magánalapítványi vagyonnal szemben behajthatatlan, úgy az állami adó- és vámhatóság a kezelt vagyon/magánalapítványi vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző magánszemélyt (vagy magánszemélyeket) határozattal kötelezheti (természetesen csak a magánszemély(ek) által megszerzett bevétel értékéig) az adótartozás megfizetésére.
3. §
Az Szja tv. (a hozam formájában, a tartalék terhére juttatott vagyoni érték mellett) osztalékként definiálja az induló tőke terhére juttatott, a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemtől eltérő formában juttatott azon bevételt (bevételrészt) is, amely nem haladja meg az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközértéknövekmény összegét.A magánalapítványokra vonatkozó osztalékszabály tartalmában változatlan, csak a 65/C. § újrakodifikálása miatt másik bekezdésre (a 65/C. § (11) bekezdése helyett a 65/C. § (8) bekezdésre) történik a szabályban a hivatkozás.
4. §
Az Szja tv. alapján tartós befektetési szerződést köthet a bizalmi vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelő személye (aki lehet természetes személy vagy jogi személy is) például a természetes személy bizalmi vagyonkezelő halálával, visszahívásával, a jogi személy vagyonkezelő megszűnésével megváltozhat. Ebben az esetben a számlavezető a korábban kötött tartós befektetési szerződést lezárja, és az új vagyonkezelővel a megszűnt szerződéssel azonos típusú új szerződést köt. A bizalmi vagyonkezelő személyének előzőek szerinti megváltozása abban az esetben nem eredményezi a lekötés megszakítását, ha az új bizalmi vagyonkezelő a korábbi vagyonkezelő által kötött TBSZ megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és a korábbi (eredeti) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul átutalásra (áttranszferálásra) kerül a megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződésre. A módosítás a kialakult joggyakorlatot erősíti meg.5. §
Az Szja tv. 67/C. §-ának (2) bekezdése definiálja a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet fogalmát. Eszerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén - ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is - nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket. Figyelembe véve, hogy kriptoeszköz is bizalmi vagyonkezelésbe adható, ezért új szabály rögzíti, hogy (az előbb ismertetett fogalomtól eltérően) kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy ebben az esetben bevételnek azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (a kezelt vagyon, a magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.6. §
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó új személyi jövedelemadó szabályozás egyes meghatározott juttatásnak minősíti a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatását - ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását -, amely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. A juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell a jövőben fizetni. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. Kedvező szabály ugyanakkor, hogy nem kell az előbbi rendelkezést alkalmazni, ha egyébként a vagyonelem (amit a kedvezményezett használ) tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége (az illetéktörvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa, továbbá az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék). Ha például a vagyonrendelő által bizalmi vagyonkezelésbe adott belföldi lakóingatlant a vagyonrendelő gyermeke használja (ingyenesen), akkor (miután a gyermek az ingatlan ajándékozás útján történő megszerzése esetén illetékmentességet élvezne) a juttatás után nem kell egyes meghatározott juttatásként közterheket fizetni, továbbá a vagyoni érték megszerzése a gyermeknél adómentes juttatásnak minősül (lásd még a 8. §-hoz írott indokolást). Külföldön lévő vagyonelem (pl. ingatlan) használata esetén (amikor a tulajdonba adásra az illetéktörvény területi hatálya már nem terjedne ki) úgy kell eljárni, mintha a vagyonelem tulajdonba adása belföldön történne, és belföldi tulajdonba adást feltételezve az azt megszerző magánszemélynek nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége. A jogalkotó tehát a belföldi és külföldi vagyonelem használatához fűződő mentességet ugyanarra a személyi körre kívánja biztosítani (vagyis a külföldi személyi kör nem tágabb, mint a belföldi). Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés adójogi szabályozása augusztus 31-étől változik, ezért 2026. augusztus 31-e előtt az Szja tv. 65/C. § (8) bekezdése alapján, 2026. augusztus 31-étől a 70. § (5a) bekezdése szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget. Utóbbi esetben (egyes meghatározott juttatásként) ez negyedéves kötelezettséget jelent, ami az adott esetben egy csonka negyedév lesz (augusztus utolsó napja és a szeptember hónap).7. §
Átmeneti rendelkezés alapján a 65/C. § 2026. augusztus 31-étől hatályos (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit minden, 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelésbe adott vagy magánalapítvány részére átadott vagyon adókötelezettségére alkalmazni kell.Átmeneti rendelkezés rögzíti azt is, hogy az Szja tv. 1. számú mellékletének 2026. augusztus 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell az olyan (2026. augusztus 30-a utáni) bevétel juttatására is, amely esetben a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte.
Átmeneti rendelkezés alapján az új szabályok hatálybalépését megelőzően bizalmi vagyonkezelésbe adott, illetve magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyonnal összefüggő adókötelezettségre a módosult szabályok hatálybalépését megelőző napon (azaz 2026. augusztus 30-án) hatályos szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve az 1. számú melléklet 7.26. alpontjában szereplő új szabályokat, mert azokat a "régi" vagyonátadások (vagyonrendelések) alapján történő, 2026. augusztus 30-a utáni bevételjuttatásra is alkalmazni kell.
Az Szja tv. 105. §-ában és 107. §-ában szereplő átmeneti rendelkezéseket a jogalkotó nem törli el, azok hatályban maradnak. A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott BVK-k esetében változatlanul alkalmazható a 107. § (2) bekezdésében szereplő szabály (ami az adómentes vagyonkiadás feltételeként még nem írja elő az 5 éves türelmi időszakot), továbbá a hatályos szabályok alapján létrehozott BVK-k esetében a felértékeléshez kapcsolódó 5 éves türelmi időszak (az adómentesség feltétele) a már berendelt és felértékelt vagyonelemek esetében továbbra is alkalmazandó marad.
A 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonok és az Szja tv. szerinti magánalapítványok kapcsán az állami adó- és vámhatóság kötelező ellenőrzést folytat le. Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság a jogszabályban meghatározott szempontokat vizsgálja.
Emellett rögzítésre kerül, hogy a megszűnt kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében az ellenőrzést az adóhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval, csatlakozóval szemben folytatja le.
Törvényi szinten kerül meghatározásra, hogy az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-től valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.
8. §
Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító melléklet beiktatása.9. §
A kriptoeszköz fogalmának általános érvényű meghatározásával összefüggésben a korábbi speciális rendelkezés hatályon kívül helyezése.10. §
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott támogatás adóalap-kedvezménye 2027. augusztus elsejével megszűnik.11. §
A (141) bekezdéshez: A műemlékkedvezmények 2027. január 1-jétől történő kivezetésével kapcsolatosan átmeneti szabály mondja ki, hogy a műemlék-kedvezményi jogcímeken utoljára a 2026. adóévi adóalap csökkenthető, a kedvezményi feltételek betartásával. Ebből következően a ty) pont szerint megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem vihető tovább a 2026. adóévet követő adóévekre. A karbantartás esetén is 2026. adóévvel lezárul az alkalmazhatóság. Az x) pont szerinti átvett kedvezményekkel is utoljára a 2026. adóévben élhet az átvevő kapcsolt vállalkozás.A (142) bekezdéshez: A 2027 előtt keletkezett és még le nem zárult növekedési adóhitel szerinti adóbevallás, adófizetés és más kötelezettség (például a késedelmes fizetés pótléka, beruházási kedvezmény feltételei) a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesítendő, azaz a növekedési adóhitelt már korábban választó adózó az érintett adóösszeget 2026-ot követően is az általánostól eltérő ütemezéssel fizeti meg. A beruházási kedvezmény a 2026 decemberét követően esedékes részletre már nem választható, azaz a növekedési adóhitel szerinti fizetendő adó-részlet beruházás kedvezmény címén 2027-től nem csökkenthető.
A (143) bekezdéshez: A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén elérhető 300 százalékos adóalap-kedvezmény utoljára a 2027. adóévben vehető igénybe.
12. §
A melléklet módosítását beiktató rendelkezés.13. §
Kivezetésre kerülnek a műemlékekhez és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó kedvezmények, továbbá megszűnik növekedési adóhitel.14. §
A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.15. §
A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.16. §
A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jén hatályos szabályaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése, tekintettel arra, hogy a befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.17. §
Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése - különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra -, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik.18. §
A módosítás célja a levegőterhelési díj vonatkozásában a "szennyező fizet" elvének fokozottabb érvényesítése. A levegőterhelési díj mérteke hosszú idő óta változatlan. A módosítással a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátása után fizetendő egységdíjak kétszeresükre emelkednek. A magasabb díjtételek ösztönzik a kibocsátások csökkentését, a tisztább technológiák alkalmazását.19. §
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó társasági adózási kedvezmények kivezetésével - a közvetlen törvényi hivatkozásból eredően - az energiaellátók jövedelemadójában is megszűnik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatására vonatkozó adóalap-növelő tétel alóli kivétel. Ezzel összefüggésben sor kerül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatásához kapcsolódó átmeneti rendelkezés törlésére.20. §
Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése - különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra -, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik.21. §
Átmeneti rendelkezés, amely szerint a kivezetendő rendelkezést már a 2026-os adóévre sem kell alkalmazni.22. §
Az adóalap-összeszámítási szabály kivezetése tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra.23. §
Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése - különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra -, ezért a szén-dioxid kvóta adó a bevezetésére visszamenőleg megszüntetésre kerül.A módosítás emellett kialakítja a már megfizetett szén-dioxid kvóta adó és kamatai visszatérítésének eljárásrendjét is, amely szerint az adózónak a hatályba lépést követő 90 napon belül benyújtott kérelmére teljesíti a visszafizetést az állami adó- és vámhatóság.
24. §
A szén-dioxid-kvóta adóra és a tranzakciós díjra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése.25. §
A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború következményeként milliók hagyták el Ukrajnát, így - Ukrajna közvetlen szomszédjaként - Magyarországra is jelentős számú menekült érkezett. A helyi adótörvény főszabálya szerint idegenforgalmi adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.Annak érdekében, hogy az Ukrajnából menekült magánszemélyeknek ne kelljen Magyarországon idegenforgalmi adót fizetniük, a veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet kizárta az idegenforgalmi adószabályok érvényesítését az Ukrajnából menekült magánszemélyek esetében. Bár a veszélyhelyzet 2026. május 14-ei megszűnésével az említett Korm. rendelet hatályát vesztette, a háborús helyzet fennállására tekintettel azonban továbbra is indokolt a kedvező idegenforgalmi adószabály fenntartása, törvényi szinten rögzített adómentességként.
26. §
A helyi adótörvény módosításának célja, hogy a jogi személyek 2024. január 1-jétől bevezetett speciális szétválásához, az ún. leváláshoz kapcsolódóan egyszerűsítse a helyi iparűzési adóelőleg-fizetési szabályokat.A változtatás eredményeként a leválás tárgyévében a leváló jogutód helyett a jogelőd teljesítheti a jogutód bejelentési kötelezettségét, illetve nyilatkozhat a helyi iparűzési adó várható összegéről. Ezen - bevallásnak minősülő - nyilatkozatnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság módosítja a jogelőd tárgyévet megelőző évben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőlegének második részletét a nyilatkozatban megjelölt éves összeg 50 százalékára, továbbá a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékát írja elő a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg részleteiként, illetve a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékára módosítja a már előírt adóelőleg részleteket.
A jogelődnek a szabályozás eredményeként lehetősége nyílik arra is, hogy a tárgyévben rendelkezzen az esedékessé vált fizetési kötelezettsége összegét meghaladó befizetés átvezetéséről a jogutódja adószámlája javára. A jogutód adószámlájára átvezetett befizetést a jogutód által teljesített befizetésnek kell tekinteni.
A javaslat a veszélyhelyzeti kormányrendeletben (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzetre tekintettel történő eltérő alkalmazásáról szól ó 34/2026. (II. 26.) Korm. rendelet) rögzített speciális helyi iparűzési adóelőlegfizetési szabályok törvényi szintre történő emelését célozza.
27. §
Tekintettel arra, hogy mind az Ukrajnából érkezett magánszemélyeket megillető kedvező idegenforgalmi adószabályt, mind a leváláshoz kapcsolódó speciális bejelentési és előlegfizetési szabályokat - 2026. május 14-ét - megelőzően veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalmazta, indokolt az említett rendelkezések érvényesíthetőségét ezen időponttól kezdve biztosítani a jogalanyok számára.28. §
Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése - különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra -, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik.29. §
Jogtechnikai módosítás. Figyelemmel arra, hogy a települési adó megszűnik, ezért az ezen adónemre történő hivatkozások hatályon kívül helyezése vált szükségessé.30. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelethez (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) kapcsolódó technikai módosítás.31. §
A módosítás az elektronikusan benyújtott árunyilatkozatok esetében az adminisztratív terheket csökkenti azzal, hogy lehetővé teszi az emberi beavatkozás nélküli szervezeti aláírást.32. §
Mivel a vámmentességi rendelet II. cím V. fejezete szerinti vámmentességi jogcím megszűnik, ki kell igazítani az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerülő összegek vámhatósági közlésével kapcsolatos szabályokat, mert ezekben az esetekben az általános forgalmi adó mellett a vámot is kell fizetni.33. §
Átmeneti rendelkezés.34. §
Jogharmonizációs záradék.35. §
Technikai módosítás. Továbbá a módosítás megszünteti a 10 EUR alatti vám és általános forgalmi adó összegek tekintetében biztosított fizetési könnyítéseket, azaz, hogy ezeket az összegeket nem kell megfizetni vagy visszafizetni.36. §
A módosítással megszűnik a NAV elnökének államtitkári jogállása és az általa irányított szervezet foglalkoztatottjaként látja el feladatait.37. §
A módosítás egyértelműen rögzíti a munkáltatói jogkörök megosztását a NAV elnöke és elnökhelyettesei vonatkozásában, elkerülve ezzel a jogalkalmazási bizonytalanságokat. A szabályozás biztosítja, hogy a kinevezési és felmentési jogkör - mint a legjelentősebb személyzeti döntések - miniszteri szinten maradjanak, míg az operatív munkáltatói jogkör a NAV elnökénél maradjon.38. §
E rendelkezés jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz, a hiteles magyar fordítás pontosítása érdekében.39. §
E rendelkezés a törvény 6/B. §-sal történő kiegészítésével lehetőséget teremt az Egyezmény A mellékletének hatálya alá tartozó adók körében történt változások átvezetésére és a Letéteményes felé történő értesítésre az 1. melléklet szerinti adónemek vonatkozásában, összhangban az Egyezmény 2. cikkének 3. pontjában foglaltakkal.40. §
E rendelkezés a MAC törvény 1. melléklettel való kiegészítésére utaló szabályt tartalmazza.41. §
Jogtechnikai módosítás. Figyelemmel arra, hogy a települési adó megszűnik, az ezen adónemre történő hivatkozások hatályon kívül helyezése szükséges.42. §
A NAV elnökének javadalmazására vonatkozó szabályt állapít meg.43. §
A NAV elnökének államtitkári jogállása megszűnik, a rendelkezés biztosítja, hogy a jogállás megváltozása ne érintse hátrányosan az elnök juttatási szintjét, azt továbbra is az államtitkári juttatásokkal azonos szinten rögzítve.44. §
A NAV elnökének államtitkári jogállása megszűnik, a módosítás rendezi az elnököt megillető pótszabadság mértékét.45. §
Az elnök a módosítást követően a NAV foglalkoztatottjává válik így a szolgálati jogviszony szünetelésére vonatkozó különös szabályok fenntartása a továbbiakban nem indokolt.46. §
Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által elvégzett módosításokkal való egységesség érdekében szükséges pontosítás.47. §
Jogtechnikai pontosítás.48. §
Technikai pontosítás a rövid megjelölés tekintetében.49. §
Technikai pontosítás a rövid megjelölés tekintetében.50. §
A módosítás az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által elvégzett, a védelmi és biztonsági tárgyú közbeszerzések egyedi országgyűlési kontrolljának átalakításával összefüggő törvénymódosításokhoz kapcsolódóan egészíti ki az átmeneti rendelkezéseket. A Kbt. és a Vbt. javasolt, tartalmilag azonos módosításai felülírják azokat az eddig hatályos eljárási szabályokat, amelyek az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentési döntéseit a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban - valós jogi tartalmuktól függetlenül - kötőerővel ruházták fel, így tételes szabály engedi majd meg ezen eljárások tekintetben a döntések uniós joggal való összhangjának vizsgálatát. A megállapított átmeneti rendelkezések eljárási szabályon változtatnak, a címzettek anyagi jogi jogosultságait nem érintik.51. §
Lásd az 50. §-hoz tartozó indokolást.52. §
Szükséges annak pontosítása is, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Kit. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Ebben az esetben a jelentést az Integritás Hatóság haladéktalanul közli az Országgyűlés elnökével, aki kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását.Ha az érintett politikai felsővezető nem országgyűlési képviselő, úgy az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerint az e tisztségviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálata tekintetében az Integritás Hatóság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, így az általa hozott jelentés felülmérlegelésére sincs lehetőség. Amennyiben az érintett politikai felsővezető országgyűlési képviselő is, úgy az összeférhetetlenségi eljárást az Országgyűlés az okok vizsgálatával folytatja le.
53. §
A Kit. 95. § (11a) bekezdésének fenntartása nem indokolt, figyelemmel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban bevezetett új rendelkezésekre.54. §
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjaira, valamint az ilyen alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjének kijelölésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra, valamint az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére nézve az összeférhetetlenség, valamint az alkalmassági kritériumok ellenőrzésére vonatkozó pontosítás.55. §
Lásd 54. §-hoz tartozó indokolást.56. §
Szükséges az érintett adatszolgáltatási rendelkezésben a nemzeti hatóság megjelenítése is.57. §
A törvénymódosítás pontosításokat végez el az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény még hatályba nem lépett rendelkezéseinek szövegében.58. §
Hatályba léptető rendelkezések.59. §
A javaslat a sarkalatossági záradékot rögzíti.60. §
A javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklet
A jogalkotó a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó új adójogi koncepció alapján újrakodifikálja az adómentes juttatások körét.Az új szabályok alapján adómentes a kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon induló tőkéje terhére:
- juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak: ez a szabály a formát váltó vagyonelem kiadása esetén gyakorlatilag a vagyonrendelő által átadott vagyonelem historikus szerzési értékének megfelelő összeget mentesíti az adó alól,
- juttatott vagyoni érték, ha az a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik: adómentes a kedvezményezett által vagyonkiadás útján megszerzett vagyontárgy, ha az azonos megjelenési formájú a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által rendelkezésre bocsátott vagyonelemmel,
- történő vagyoni érték juttatás a 65/C. § (3)-(4) kezdéseiben említett esetekben: az örökléssel analóg esetekben (amikor a kedvezményezett a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó elhunytát követően szerezheti meg a vagyoni érték tulajdonjogát) a vagyoni értéket megszerző magánszemély adómentes jövedelmet szerez.
Figyelemmel a 6. §-ban szereplő indokolásra, ha egy vagyonelem kedvezményezett általi használata során nem keletkezik egyes meghatározott juttatásként adófizetési (szja és szociális hozzájárulási adó) kötelezettség, mert a vagyonelem (a kedvezményezett által használt vagyontárgy) tulajdonba adásakor nem terhelné illetékfizetési kötelezettség az azt megszerző magánszemélyt, úgy a használat révén megszerzett vagyoni érték a kedvezményezettnél adómentes.
2. melléklet
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó kedvezmények megszüntetésére tekintettel szükséges pontosítás.3. melléklet
A befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július l-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos (korábbi) szabályok szerint teljesíthető.4. melléklet
A melléklet a MAC törvényben átvett Egyezmény A melléklete 2. cikk 1. bekezdés a. albekezdés i) pontja szerinti adók körét terjeszti ki a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóra.