adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló 2025. évi CXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
Végső előterjesztői indokolás az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló 2025. évi CXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi CXXX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény célja, hogy bevezesse az energiaszövetkezet, mint speciális szövetkezeti típus szabályait a magyar jogba annak érdekében, hogy a szövetkezeti forma által biztosított előnyökre figyelemmel - így különösen annak rugalmasságára tekintettel - lehetőséget teremtsen a kedvező feltételek melletti, fogyasztóközpontú energiahozzáféréshez és energiafelhasználáshoz, elősegítve ezzel a tagok tudatos és fenntartható energiapiaci magatartását, hozzájárulva az energiabiztonsághoz, illetve az energ...
Végső előterjesztői indokolás az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló 2025. évi CXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény célja, hogy bevezesse az energiaszövetkezet, mint speciális szövetkezeti típus szabályait a magyar jogba annak érdekében, hogy a szövetkezeti forma által biztosított előnyökre figyelemmel - így különösen annak rugalmasságára tekintettel - lehetőséget teremtsen a kedvező feltételek melletti, fogyasztóközpontú energiahozzáféréshez és energiafelhasználáshoz, elősegítve ezzel a tagok tudatos és fenntartható energiapiaci magatartását, hozzájárulva az energiabiztonsághoz, illetve az energiastabilitáshoz. A törvény kiindulópontnak tekinti azt, hogy a hatályos magyar villamosenergia-szabályozásban [vö. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)] az energiaközösség akként definiált, hogy annak egyik formájaként a szövetkezet kerül megjelölésre. Tekintettel azonban arra, hogy az energiaszövetkezet az energiaközösség egy formájaként speciális célból és tevékenységre jön létre, és ezáltal bizonyos egyedi működési jellemzőkkel is rendelkezik, indokolt és szükséges a szövetkezetekre irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott általános szövetkezeti szabályokhoz képest az energiaszövetkezethez különös szabályokat rendelni. Az energiaszövetkezetre - tekintettel arra, hogy az energiaközösség egy formája, amelyet a Vet. állapít meg - teljes mértékben irányadóak a Vet. rendelkezései.Az energiaszövetkezetre irányadó szabályok akként kerültek meghatározásra, hogy azok harmonizáljanak a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv helyi energiaközösségekre vonatkozó szabályaival, amelyek célja, hogy az olcsó, lokális energiatermelés és energiafogyasztás kialakítását, valamint a decentralizált energiastruktúra létrejöttét elősegítsék. A törvény továbbá figyelembe vette a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakat is. A megjelölt uniós jogi normák átültetését elsődlegesen a Vet. hajtotta végre, azonban a Vet.-ben nevesített energiaközösség szövetkezeti formában történő működése esetén e törvénnyel beiktatott módosításokat kell alkalmazni az energiaszövetkezet működésére.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
Az energiaszövetkezet fogalma elsősorban céljai meghatározásával különül el más szövetkezeti típusoktól. A Vet. 66/B. § (1) bekezdése alapján az energiaszövetkezet az energiaközösség egyik formájaként jön létre. Az energiaszövetkezet által végzett tevékenységekre, nyújtott szolgáltatásokra az ágazati szabályok keretei között van lehetőség, a villamos energiával kapcsolatos tevékenységre a Vet. rendelkezései megfelelően irányadók és alkalmazandók, melyek egyes esetekben engedélyhez kötik a tevékenység folytathatóságát.Az energiaszövetkezet célkitűzése túlmutat a tagok számára nyújtott gazdasági előnyök biztosításán, működésének ugyanis környezeti, közösségi, szociális és edukációs hatásai is vannak. Tevékenységét oly módon kell folytatnia, hogy tagjai számára elősegítse a fenntartható energiagazdálkodással kapcsolatos ismeretek átadását. Az energiaszövetkezet működése nemcsak a tagok számára eredményez előnyöket, hanem társadalmi szinten is pozitív hatást fejt ki, különösen az ismeretterjesztés és tájékoztatás terén, ezáltal közérdeket is szolgál.
A Vet. 66/B. § (1a) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az energiaközösség - és így az energiaszövetkezet is -megújuló energiaforrásokat vegyen igénybe tevékenysége során, s így sajátos szabályok lesznek rájuk nézve irányadóak; megújulóenergia-közösségként, illetve megújulóenergia-szövetkezetként működhetnek.
Az energiaszövetkezet, mint speciális szövetkezeti vállalkozási forma, alapítása és működtetése szabad döntésen és akaratnyilvánításon alapul. Az energiaszövetkezet speciális vállalkozási forma olyan értelemben is, hogy tevékenysége - az európai uniós szabályozásból adódóan - nem irányulhat elsődlegesen pénzügyi haszonszerzésre. Alapításában részt vehetnek, illetve később beléphetnek mindazon természetes és nem természetes személyek, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. E rendelkezés normatív tartalommal tölti meg az Sztv. preambulumában rögzített nemzetközi szövetkezeti alapelvet, az "önkéntes és nyitott tagság" elvét, amely a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által meghatározott nemzetközi standard.
A szabályozás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az energiaszövetkezet az alapszabályban meghatározott módon földrajzi, illetve műszaki feltételeket állapítson meg a tagsági jogviszony létesítéséhez, ha ezt a működés észszerűsége indokolja. Az ilyen feltételek azonban kizárólag objektív, észszerű indokokon alapulhatnak, diszkriminatívak nem lehetnek.
A Ptk. 3:326. § (1) bekezdése a szövetkezetek esetében a nem természetes személy tagok arányát legfeljebb a taglétszám egyharmadában határozza meg. Mivel az energiaszövetkezet elsődleges célja a tagok kedvező feltételek melletti energiatermelésének és felhasználásának biztosítása, valamint a tagok személyes közreműködése az energiafelhasználásban is megvalósulhat, indokolatlan lenne az aránybeli korlátozás fenntartása. A szabályozás ezért lehetővé teszi, hogy természetes és nem természetes személyek bármilyen arányban alapíthassanak és működtethessenek energiaszövetkezetet, annak érdekében, hogy biztosítva legyen számukra a kedvező, jutányos ellentételezésű energiafelhasználás lehetősége. Fontos megjegyezni, hogy - figyelemmel a vonatkozó európai uniós jogi normákra, illetve az azokat átültető Vet.-re - az energiaszövetkezet irányítására az energiaszövetkezet autonómiájának megőrzése érdekében speciális rendelkezések irányadóak és alkalmazandóak.
Az energiaszövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjaira nézve bevezetésre kerül a befektető tag elnevezés. E tagi státusz létrehozása az energiaszövetkezet által végezhető tevékenységek körére, az energiaszövetkezet működőképességének fenntarthatóságára tekintettel szükségszerű. A befektető tag tekintetében garanciális rendelkezéseket is meghatároz a törvény, így a befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt, szemben a személyes közreműködést vállaló tag felvételével, amelyről az igazgatóság dönt.
Az energiaszövetkezet tevékenységére és céljaira tekintettel a tagok bármilyen mértékű vagyoni hozzájárulást teljesíthetnek, azonban jogaik egyenlők: minden tagnak egy szavazata van. A törvény meghatározza a személyesen közreműködő és a befektető tagokra vonatkozó szabályokat, valamint a tagsági jogviszony megszűnése esetén alkalmazandó elszámolási rendet. E tekintetben szintén indokolt eltérni a Ptk. rendelkezéseitől mind a tagsági jogviszony megszűnése, mind a vagyoni hozzájárulás és a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke kiadása időtartamának meghatározása során, amivel megelőzhető, hogy egy befektető tag vagy nagy számú tag kilépése miatt az energiaszövetkezet működése bizonytalanná váljon. Mindez a működés fenntarthatóságát szolgálja.
A rendelkezések meghatározzák továbbá a szövetkezeti és befektetői részesedés átruházásának és bejelentésének szabályait elővásárlási jogot biztosítva a tagoknak és a szövetkezetnek. A tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az átruházás bejelentésétől hatályosulnak, biztosítva ezzel az energiaszövetkezet működésének jogbiztonságát és átláthatóságát.
A törvény az energiaszövetkezet alapszabályára vonatkozóan is tartalmaz speciális rendelkezéseket annak érdekében, hogy az energiaszövetkezet működése a tagok érdekeivel összhangban, eredményesen és fenntarthatóan valósuljon meg. Az alapszabályi kérdésekben a közgyűlés dönt, ezzel biztosítva a szövetkezeti önrendelkezést.
A szabályozás új vagyoni kategóriákat vezet be az energiaszövetkezetek számára. Ilyen a fedezeti alap, amely a hosszú távú gazdasági működés biztosítását szolgálja, valamint az oktatási és tájékoztatási alap, amely a tagok folyamatos képzésének és ismeretátadásának pénzügyi bázisát teremti meg. A fedezeti, valamint az oktatási és tájékoztatási alap képzése kötelező, feltöltésük szabályai rögzítettek, jogi természetük pedig eltér a Ptk.-ban meghatározott közösségi alapétól, elsősorban céljaik tekintetében. Az energiaszövetkezet átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén mindkét alap felosztható, figyelemmel arra, hogy azok a tagok hozzájárulásával, a szövetkezet működésének és a tagok képzésének elősegítésére - a hosszú távú működőképesség biztosítására és oktatás szervezésére - jöttek létre.
3. §
Hatályba léptető rendelkezés.4. §
Jogharmonizációs záradék.