adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a 2027. évi kis népszámlálásról szóló 2025. évi CXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
Végső előterjesztői indokolás a 2027. évi kis népszámlálásról szóló 2025. évi CXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi CXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 8. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) feladata a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként törvényben meghatározott módon népszámlálás, illetve kis népszámlálás végrehajtása és az ezekből származó adatok közzététele.
A KSH két népszámlálás közötti időszakban mintavételes "kis népszámlálást" 1963 óta hajt végre annak érdekében, hogy a legutóbbi nép...
Végső előterjesztői indokolás a 2027. évi kis népszámlálásról szóló 2025. évi CXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 8. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) feladata a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként törvényben meghatározott módon népszámlálás, illetve kis népszámlálás végrehajtása és az ezekből származó adatok közzététele.A KSH két népszámlálás közötti időszakban mintavételes "kis népszámlálást" 1963 óta hajt végre annak érdekében, hogy a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett változásokat mérje.
Mindezeken túlmenően a 2022-ben végrehajtott népszámlálást követően a KSH megkezdte a felkészülést, hogy adminisztratív adatok felhasználásával tegye nyomon követhetővé a népesség számának és számos jellemzőjének alakulását, és ezzel biztosítsa a következő népszámlálás adminisztratív adatokon alapuló végrehajtását. Az adminisztratív adatforrások azonban jelenleg nem tartalmazzák az elvárt népszámlálási adatok teljes körét.
Mindezek miatt és annak érdekében, hogy a következő, teljes körű népszámlálás végrehajtása elsősorban adminisztratív adatokra épülhessen, a KSH-nak megfelelően elő kell készítenie a saját regisztereit, adatbázisait. Ehhez kiemelten fontos adatforrást szolgáltat a kis népszámlálás, mint nagymintás, kötelező lakossági adatfelvétel, amelynek keretében a hagyományos népszámlálási típusú adatgyűjtés mellett az adminisztratív adatok statisztikai célú vizsgálata, pontosítása is megtörténik. Az eredmények alapján olyan modellek készíthetők, amelyek segítik az adminisztratív adatok statisztikai felhasználását és felhasználhatók a nyilvántartási adatokon alapuló 2031. évi népszámlálás során.
A kis népszámlálás a népszámláláshoz hasonlóan személyes adatokat gyűjt és tárol, ezért azt törvénynek kell elrendelnie. A törvény rendelkezik az adatfelvétel részletes tematikájáról, a megvalósítás módjának részleteiről és a résztvevők feladatairól.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényben használt kifejezés módosítása a mikrocenzus elnevezést kis népszámlálásra változtatja. Ennek oka, hogy a jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályok megfogalmazásánál törekedni kell a közérthetőségre, a mikrocenzus pedig nem magyar eredetű kifejezés. A cenzus latin eredetű szó, jelentett adót és vagyoni állapotra alapozott választói jogot is. A kis népszámlálás kifejezés használata jobban megfelel a közérthetőség követelményének és jobban visszatükrözi a tevékenység célját.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvény tartalmazza az adatszolgáltatás eszmei időpontját, vagyis azt az időpontot, amelyre az adatok vonatkoznak.A 2027. évi kis népszámlálás eszmei időpontja pontosan öt évvel követi a 2022. évi népszámlálás eszmei időpontját abból a célból, hogy a társadalmi jellemzőkben az elmúlt öt évben bekövetkezett változások pontosan mérhetőek legyenek.
A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, majd tételesen is felsorolja az adatszolgáltatásra kötelezettetek csoportjait. A kis népszámlálás során össze kell írni a mintába bekerült valamennyi lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket (a továbbiakban együtt: a lakások) és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő, az összeírás körébe tartozó személyeket.
A személyek közül össze kell írni
- az összeírt lakásban, intézetben lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, vagy bejelentés nélkül élő magyar állampolgárokat,
- az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak a Magyarország területén,
- az összeírt lakásban, intézetben élő hontalan személyeket.
A törvény intézkedik a mintanagyságról, az adatfelvétel módjáról, az adatfelvétel kezdetéről és befejezésének határidejéről.
A kis népszámlálást az önkitöltéses és a telefonos, illetve személyes interjús módszer kombinálásával kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg. A kis népszámlálás a mintába bekerült lakosságra adatszolgáltatói terhet ró. Az adatszolgáltatási módszerek közötti választási lehetőség ezt a terhelést csökkenti. Ugyanezen cél elérése érdekében a kis népszámlálás során a lehetőségekhez képest rövid, egyszerűen és kevés időráfordítással kitölthető kérdőívet kell alkalmazni.
Az adatfelvételi időszak elején az adatszolgáltatók számlálóbiztos közreműködése nélkül, önkitöltéssel válaszolhatják meg a kérdéseket. Ha valamely ok miatt nem ezt a módszert választják, később telefonon, illetve az őket felkereső számlálóbiztosnak válaszolva teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségüket.
Az adatfelvételt 2027. október 1. és 2027. november 7. között kell végrehajtani. Az adatelőkészítés és feldolgozás 2028. november 7-ig tart.
2. §
A törvény tartalmazza azokat az adatköröket, amelyekre a kis népszámlálás programja kiterjed. Annak érdekében, hogy a 2022 óta bekövetkezett változások mérhetők legyenek, a kis népszámlálás adatkörei a 2022. évi népszámláláséval megegyeznek, minden esetben, amikor a mintás adatfelvétel ezt lehetővé teszi.Az adatkörök törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy a kis népszámlálás során csak a törvényben felsorolt körben kötelezhetők válaszadásra.
Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában tartalmazza a legalapvetőbb adatokat, mint a születési nem, a születési hely és idő, a törvényes családi állapot, az állampolgárság és a lakóhely. Tartalmazza továbbá a természetes személy családi és utónevét, illetve az anyja születési nevét (ez utóbbiban eltér a 2022. évi népszámlálástól).
A 2027. évi kis népszámlálás alkalmával is szükséges megkérdezni azt a lakcímet is, amelyet a természetes személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem. Ez a lakcím szükséges a népszámlálási lakónépesség-fogalom biztosításához, továbbá a pontos és valós vándorlási és ingázási statisztikák elkészítéséhez is.
A születéskori és az előző lakóhely, továbbá a legalább egy évig tartó külföldi tartózkodás kérdezése is a vándorlások mértékének és irányának vizsgálatát célozza.
Az egyes iskolai végzettségi szintekhez tartozók száma és aránya az egyik legfontosabb jellemzője egy ország lakossága tudásvagyonának, szellemi potenciáljának. A hivatalos nyilvántartások jelenleg nem tartalmazzák teljes körűen a természetes személyek iskolai végzettségét.
A népesség gazdasági aktivitási és foglalkoztatási jellemzőire is érvényes, hogy a gyűjtött adatok fogalmilag megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, a munkahely és a tényleges lakóhely településének összevetésével az ingázók számának meghatározása is lehetővé válik.
Ahhoz, hogy Magyarországon elérhetőek legyenek az egészségi állapotra vonatkozó, nemzetközi összehasonlításra lehetőséget biztosító statisztikai adatok, indokolt, hogy e témakör a kis népszámlálás adatköreinek is a részét képezze.
A háztartások és a családok vizsgálatának jelentőségét alapvetően meghatározza, hogy a háztartások a társadalom legkisebb gazdasági, a családok pedig a legkisebb vérségi, rokoni egységei. A családok életkörülményeinek feltérképezéséhez a népszámlálások és kis népszámlálások jelenleg egyedülálló adatforrást biztosítanak. Ennek érdekében kerülnek felvételre a kis népszámlálás keretében a családi állapotra, családi állásra, élve született gyermekek számára, születési idejére vonatkozó adatok.
A lakásokra vonatkozóan a kis népszámlálás során gyűjtött adatok képet adnak a magyarországi lakásállomány számáról, nagyság szerinti összetételéről, egyes felszereltségi és közmű-ellátottsági jellemzőiről, felújítottságáról, a tulajdonviszonyokról.
A program tartalmazza a közösségi elhelyezést nyújtó intézetek összeírását is. Ennek keretében az ott élők adatain túl az intézetek legfontosabb jellemzőinek felvételére is sor kerül.
Annak érdekében, hogy az Stt.-ben foglalt adatkezelési korlátozások a kis népszámlálás során érvényesüljenek, a jelen törvény 2. §-a rendelkezik a kis népszámlálás során felvett azonosító adatok biztonságos kezeléséről.
Ennek érdekében az adatok felvételekor, a kérdőív véglegesítésekor az adatgyűjtő alkalmazás automatikus módon elvégzi az adatok álnevesítését.
A feldolgozás lezárásakor a létrejött, a kis népszámlálás során felvett valamennyi jellemzőt tartalmazó adatállomány vonatkozásában el kell végezni egy teljes anonimizációt, amely során az adatok kapcsolatát az adatszolgáltatókkal véglegesen meg kell szüntetni. Az így létrejött adatállomány személyazonosításra már nem alkalmas, ugyanakkor abból adatközlések végezhetőek, adatelemzések készíthetőek.
A kis népszámlálási adatok előkészítését, feldolgozását követően, a későbbiekben azok továbbvezetéséhez, továbbá az adatok egyéb, a KSH által végrehajtott adatfelvételek előkészítéséhez, mintavételhez történő felhasználhatósága érdekében ugyanakkor biztosítani kell a kis népszámlálás során felvett álnevesített adatok megőrzését, ezzel egyidejűleg garantálni kell az adatkezelés biztonságát is.
3. §
A törvény rögzíti, hogy az adatszolgáltatás kötelező, és az adatszolgáltató köteles a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni. Nem kötelező az egészségi állapotra vonatkozó adatszolgáltatás.A helyesbítéshez való jog korlátozottan gyakorolható a kis népszámlálás adatok esetében, ezzel az adatfeldolgozás megkezdéséig élhet az adatszolgáltató, mint érintett.
Az érintetti jogok fenti korlátozására az általános adatvédelmi rendelet 89. cikk (2) bekezdése alapján állapíthat meg eltérést a törvény.
A törvény megállapítja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Ez utóbbi kitétel biztosítja, hogy az adatszolgáltatók egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, továbbá, hogy a statisztikai célra gyűjtött adatok más célra nem kerülhetnek felhasználásra.
Ezt támasztja alá, erősíti az Stt. 39. § (8) bekezdése, amely szerint a statisztikai adatfelvétel keretében kezelt egyedi adat kizárólag statisztikai célra használható. Tilos annak bármely nem statisztikai, azaz a statisztikai adat-előállítási folyamaton kívüli célra, különös tekintettel az egyedi adat büntető-, polgári peres, nemperes eljárás, hatósági, adóigazgatási eljárás során történő felhasználása, illetve belföldi jogsegély keretében való felhasználásra történő átadása.
4. §
A törvény a KSH feladatává teszi a kis népszámlálás előkészítését, az internetes önkitöltés és a személyes interjú általi adatgyűjtés lebonyolítását, a telefonos interjús adatgyűjtés szakmai felügyeletét, továbbá az adatok feldolgozását és közzétételét.A 2027. évi kis népszámlálás adatfelvétele alatt a KSH egy újabb csatornán, azaz telefonos interjús adatszolgáltatással is lehetővé teszi a válaszadást. Mivel a KSH jelenleg nem rendelkezik olyan mértékű technikai eszközállománnyal, emberi erőforrással és szakmai tapasztalattal, amelyre egy ekkora méretű adatgyűjtés esetén szükség lehet, így a telefonos interjús adatgyűjtés lebonyolításához a KSH külső vállalkozó igénybevételét tervezi. A telefonos interjús adatgyűjtés során telefonos megkeresés útján is megtörténhet a válaszadásra felkérés.
A személyes interjús adatgyűjtés lebonyolítása érdekében a KSH szerződik az összeírást végző természetes személyekkel.
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek, valamint az ezekben az intézetekben élők vonatkozásában a 2027. évi kis népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért az intézet vezetője a felelős. Fontos adatvédelmi garancia, hogy ezek a természetes személyek, bár az adatfelvétel szervezési feladatait ellátják, az összegyűjtött adatokba nem tekinthetnek be, azok közvetlenül a KSH-hoz kerülnek, így biztosítva a statisztikai célú felhasználás kizárólagosságát.
5. §
A kis népszámlálás egyik választható módja az internetes önkitöltés. A szakasz meghatározza az ezzel kapcsolatos alapvető szabályokat. Az elektronikus adatszolgáltatás részletes szabályait kormányrendelet fogja szabályozni.6. §
A törvény garanciális jelleggel felsorolja azokat az adminisztratív nyilvántartásokat, amelyeket a KSH a kis népszámlálás során jogosult felhasználni. Az adatátadásokra az Stt. 28. §-át kell alkalmazni, ennek keretében a KSH valamennyi adatgazda szervezettel együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza az átadásra kerülő adatok körét, gyakoriságát, formáját.7. §
A Kormány hatáskörébe indokolt utalni, hogy rendeletben szabályozza a kis népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, a kis népszámlálás előkészítésében és végrehajtásában résztvevők feladatait, a kis népszámlálás adatkörök, valamint az átvett adminisztratív adatok adatköreinek adattartalmát és az adatszolgáltatással összefüggő további általános szabályokat.8. §
Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.