adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/101.
Végső előterjesztői indokolás a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/101.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi LXXXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.
Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások adóterhelésének csökkentését és az adminisztráció egyszerűsítését, így érdemben növelik a magyar vállalkozások versenyképességét.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamin...
Végső előterjesztői indokolás a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/101.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások adóterhelésének csökkentését és az adminisztráció egyszerűsítését, így érdemben növelik a magyar vállalkozások versenyképességét.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Kibővül a béren kívüli juttatások köre a rendvédelmi lakhatási támogatással.A támogatás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.
2. §
Felhatalmazó rendelkezés a rendvédelmi lakhatási támogatás részletszabályait meghatározó kormányrendelet megalkotásához.3. §
A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő.4. §
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének bevezetésével összefüggésben meghatározásra kerül a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és a visszaállítás fogalma.Bevezetésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.
5. §
A fejlesztési adókedvezmény kiegészítésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.6. §
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó rendelkezések bevezetése.Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.
Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
7. §
A (138) bekezdéshez: Adózói választás alapján a fejlesztési adókedvezményre már benyújtott bejelentés esetén át lehet térni a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházási jogcímre.A (139) bekezdéshez: A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét első alkalommal - az ide vonatkozó uniós szabályozással összhangban - a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni, továbbá a kedvezmény alkalmazását a 2026. adóévtől lehet megkezdeni.
A (140) bekezdéshez: A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár növekedést első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszak, amely alapján a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg.
8. §
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezménye részletes végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.9. §
Jogharmonizációs rendelkezés a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményére vonatkozóan.10. §
Jogharmonizációs rendelkezés a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás adókedvezményére vonatkozóan.11. §
Szövegcserés módosítások.Az a) ponthoz: Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény - számviteli elszámolástól függő -figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosítása az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.
A b) ponthoz: A villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye nem alkalmazható együttesen a CISAF közlemény 6. fejezete szerinti adókedvezménnyel.
A c) ponthoz: A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.
12. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések. Az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, ezért az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések törlésre kerülnek.13. §
Az a)-c) pontokhoz: A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.A d) és e) pontokhoz: A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
Az f) ponthoz: A szociális hozzájárulási adó változásával összefüggő pontosítás.
14-16. §
A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő.17-19. §
Az alanyi adómentesség értékhatárának megemeléséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések előírása, ideértve a másik tagállambeli letelepedettséggel belföldön alanyi adómentességet választó adóalanyokat is.20. §
Üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációjának elhalasztása fél évvel az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként.21. §
Bevezetésre kerül az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye.A kedvezmény a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető.
22. §
Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezményére vonatkozó részletes rendelkezések.23. §
Az (1) bekezdéshez: Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye részletes végrehajtási szabályairól szóló rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.A (2) bekezdéshez: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadandó rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.
24. §
Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye első alkalommal a 2026-ban megkezdett beruházásokra alkalmazható.25. §
A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni.Naptári éves adózó esetén, ha a 2025. júliusában és októberében esedékes és ténylegesen befizetett előlegeinek összege több, mint a 2025. évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. A visszaigénylésről szóló nyomtatvány benyújtását az adózó saját választás szerint teheti meg, amire legkésőbb a 2025. végéig van lehetősége. Amennyiben a várható és a tényleges adóalap eltér, az ebből eredő különbözet az éves bevallásban számolandó el.
Az az adózó, amely nem élt a visszaigénylési lehetőséggel, az adósávok változásából eredő többletet az általános eljárási szabályok szerint az éves adóbevallás benyújtásával számolja el és kérheti vissza.
Ha az adózónak a naptári évtől eltérő üzleti éve van és emiatt a sávhatár-módosítás hatálybalépésekor van olyan 2025. évi előlege, amely még nem vált fizetendővé, akkor erre az előlegre az adózó jogosult már a 2025. adóéve folyamán mérséklést kérni az általános eljárási szabályok szerint. Ha az eltérő üzleti éves adózó a sávhatár módosítás hatálybalépésekor már minden előlege esedékesség vált és azokat megfizette, a különbözetet az átmeneti szabály alapján ő is visszaigényelheti. Aki nem élt a mérsékléssel, illetve az átmeneti szabály szerinti visszaigényléssel, annak az éves bevallásban keletkező többlete az általános eljárási szabályok szerint kérhető vissza.
26. §
A kiskereskedelmi adómérték új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerülnek megállapításra.27. §
1. ponthoz: Az adóalap megállapításának különös szabályai között szerepel az a rendelkezés, mely szerint az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a kifizető a tagjával fennálló jogviszonya, egyéni vállalkozói jogállására tekintettel mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól (pl. táppénzben, baleseti táppénzben részesül). Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy esetében a minimálbér harmincad része, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 2026. január 1-jén az említett szabályból törlődik a 112,5 százalékos szorzó.2. ponthoz: 2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
28. §
A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.29. §
2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.30. §
Az egyéni vállalkozók járulékbevallási gyakoriságának egységesítése miatt hatályon kívül kerül az átalányadózókra vonatkozó rendelkezés.31. §
Jelenleg az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, a bevallási és fizetési gyakoriság egységesen negyedévesre történő módosítása csökkenti a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók adminisztrációs terheit.32. §
Az Art. 1. mellékletének módosítása.33. §
1. ponthoz: Az egyéni vállalkozók járulékbevallási gyakoriságának egységesítéséhez kapcsolódóan módosul az öregségi nyugdíj iránti igény benyújtásához kapcsolódó soron kívüli bevallást előíró rendelkezés.2. ponthoz: A módosítás alapján a negyedéves társasági adóelőleg-fizetésre kötelezettek az adóév utolsó negyedévére jutó társasági adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig kötelesek teljesíteni. E szerint egy naptári éves adózó esetén az adóéve negyedik negyedévére (azaz az október-december időszakra) fizetendő előleg esedékessége december 20. napja. Ezzel analóg módon merül fel az eltérő üzleti éves adózók negyedik negyedévi kötelezettsége.
3. ponthoz: Az egyéni vállalkozók járulékbevallási gyakoriságának egységesítéséhez kapcsolódó módosítás.
34. §
Szövegcserés módosítások.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 2023-ban megemelésre kerültek, azonban az Európai Unió ezt követően fogadta el a 2013/34/EU számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást. A megemelt irányelvi értékhatárok lehetőséget adnak az értékhatárok további emelésére. A javaslat 20%-kal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, így a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja.
35. §
Hatályba léptető rendelkezések.36. §
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklet
A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, illetve ezen keresztül az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésekor külön kell teljesítenie biztosítotti bejelentését az állami adó- és vámhatóság felé. A módosítás értelmében ez a külön bejelentési kötelezettség megszűnik, és a biztosítotti bejelentést az állami adó- és vámhatóság fogja az egyéni vállalkozó által egyébként bejelentett adatok alapján hivatalból teljesíteni.