adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/99.
Végső előterjesztői indokolás az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/99.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi LXXXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormány a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációjának egyszerűsítése, a Kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében a következő módosítási javaslatot teszi.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magya...
Végső előterjesztői indokolás az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/99.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációjának egyszerűsítése, a Kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében a következő módosítási javaslatot teszi.Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettségét egyszerűsítő szabály kerül bevezetésre, miszerint az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók a nyilatkozatot a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik.2. §-hoz
A kriptoügyletek esetén a klasszikus árfolyamnyereség típusú jövedelmekhez képest nincsen az adott ügylet vonatkozásában elszámolható megszerzésre fordított érték, a szabályozási logika az összes adóévi bevételt és kiadást egybeszámítva határozza meg, hogy ügyleti nyereség vagy veszteség keletkezett az adóévben. A megszerzésre fordított érték hiányában pedig a több éves kriptoeszköz vásárlások költsége nem érvényesíthető. Ezen sajátosságra tekintettel átalakul az adókiegyenlítés intézménye. A jelenlegi adókiegyenlítésre jogosító kétéves időtáv korlátlanná válik, azaz a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei tekintetében elért veszteségének az "adótartalmát" (megfizetett adóként) időbeli korlát nélkül érvényesítheti az éves adóbevallásában.3. §-hoz
Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartás vezetése szükséges, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege. Ez utóbbi összeget az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie.4. §-hoz
Kibővül a juttatások köre az Otthontámogatás címén adható támogatással. A juttatás kapcsán felmerülő közterheket a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.A támogatás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.
5. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés az Otthontámogatás részletszabályait meghatározó kormányrendelet megalkotásához.6. §-hoz
(1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást) vonatkozásában bevezetett adómentes jogcím már a 2024. december 31-ét követően adott juttatásoknál is alkalmazható.(2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is felhasználható legyen külön kormányrendeletben foglalt feltételek mellett.
7. §-hoz
(1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak köteles tekinteni amíg az anya nem tesz új adóelőleg nyilatkozatot.(2) bekezdéshez: Átmeneti szabály a kriptoügyletek tekintetében érvényesíthető adókiegyenlítés időbeli korlátjának eltörléséhez kapcsolódóan. Az új szabályok szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthető. A 2025. adóévet megelőző évek bármelyikének adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségként feltüntetett, adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség az adókiegyenlítésre jogosító összeg meghatározásakor figyelembe vehető.
(3) bekezdéshez: Otthontámogatás igényléséhez kapcsolódó eljárási szabály.
(4) bekezdéshez: Átmeneti szabály az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként a vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett opciós jog kötelező tartási időszakának kezdő időpontját módosító szabályhoz. A módosítás már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzés esetében is alkalmazható.
8. §-hoz
Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító mellékletet beiktató rendelkezés.9. §-hoz
a) ponthoz: A három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél is lehetővé válik, hogy a kedvezményre jogosult magánszemély a kedvezmény évközi érvényesítéséhez folytatólagos nyilatkozatot tegyen. A munkáltató, illetve kifizető az anya által a kedvezmény évközi érvényesítéséhez tett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését. A nyilatkozatokat így évente nem kell újból megismételni és csak akkor kell új nyilatkozatot tenni, ha az érvényesítést megalapozó adatokban változás történik.b) ponthoz: A jelenlegi szabályozás szerint a hároméves tartási időszak opciós jog esetén az opciós jog gyakorlásának megnyíltát követően indul, nem pedig az opciós jog alapításakor. A módosítás a tartási időszak kezdő időpontjaként nem a jog gyakorlásának a megnyíltát, hanem a jog magánszemély részére történő alapítását, a jog megismeréséről szóló nyilatkozat keltét írja elő.
10. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezés.11. §-hoz
Kutatóintézeti, egyetemi együttműködés esetén az Általános Csoportmentességi Rendelet szerinti maximális korlátokon alapulva az adókedvezmény korlátja alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-a, ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-a, kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-a, azzal, hogy a 500 millió forintos, valamint az 55, 35 és 25 millió eurós tételes korlátok is fennmaradnak.12. §-hoz
Az adófelajánlás ellenőrzési költség részének átutalását érintő egységesítést a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.13. §-hoz
Szövegcserés módosítások.Az a) ponthoz: A módosítás a K+F adóalap-kedvezmény esetén is alkalmazandó, annak érdekében, hogy az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való együttműködést TTC-n keresztül megvalósító adózók esetében az adókedvezménnyel azonos szabályok érvényesüljenek és ne legyen diszkriminatív a szabályozás.
A b) ponthoz: A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének választása 5 egymást követő adóév elszámolható költségei összességére vonatkozik, és első alkalommal a választással érintett adóévről szóló bevallásban kell bejelenteni. A módosítás az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően pontosítja, hogy a kedvezményt az 5 év lejárata után folytatólagosan lehet újra választani. Tartalmi változást nem jelent.
A c) ponthoz: A módosítás szerint a közös K+F tevékenységben részt vevő felek akkor is alkalmazhatják a K+F kedvezményt, ha tudáshasznosítási feladatot ellátó társaságon (TTC-n) keresztül kötnek szerződést.
A d) ponthoz: A sportakadémiákkal kapcsolatos adókedvezményi és adófelajánlási szabályok koherenciája érdekében az adófelajánlás esetében is a sportpolitikáért felelős miniszter részére kerül megfizetésre a teljes ellenőrzési költség.
14. §-hoz
A pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározásakor az adózó fizetési számlájához kapcsolódóan nyilvántartott elektronikus pénzállomány összegét nem kell figyelembe venni.15. §-hoz
Az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető adómentességhez kapcsolódó egyszerűsített tényleges adómérték, és az ehhez kapcsolódó fogalmak meghatározása.16. §-hoz
A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásának pontosítása arra vonatkozóan, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell használni. Összhangban az EU irányelvvel és az OECD értelmezéssel a 9. melléklet A oszlopa szerinti naptári évben kezdődő adóévben kell a B, illetve C oszlop szerinti százalékokat alkalmazni. A 2024. naptári évben kezdődő adóévben például a bérköltségre jutó nyereségkivétel mértéke 9,8 százalék, a tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel mértéke 7,8 százalék.17. §-hoz
A törvény megfogalmazásában fennálló jogbizonytalanság megszüntetése érdekében az adóalany fogalmának pontosítása szükséges, mely egyértelművé teszi, hogy az adó alanya a gépjármű tulajdonosa abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól.18. §-hoz
A Rega tv. 2025. március 1-jei módosítás alapjaiban változtatta meg a regisztrációs adó számításának módszertanát. A korábbi kamratérfogat és a hajtóanyag szerinti számítást a teljesítmény alapú adószámítás váltotta fel. 2005-ben a rendelkezés jogszabályba emelése azzal az indokkal történt, hogy a Wankel-motoros személygépkocsi a kamratérfogathoz viszonyítottan magasabb teljesítmény leadására képes, ezért a törvény az egyébként alkalmazandó adómérték kétszeresét írja elő. A Rega tv. 2025. március 1-jei módosításával ez a rendelkezés kiüresedett, azaz a Wankel-motoros személygépkocsi a leadott teljesítménye alapján adózik, így a rendelkezés hatályban tartása a továbbiakban nem indokolt.19. §-hoz
A módosítás az elévülési időt is figyelembe véve törli az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényre történő hivatkozásokat az Áfa tv.-ből.20. §-hoz
A módosítás a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, melyek részben a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket (pl. kevesebb adat bekérése). Ezen túlmenően az adóhatóságot segíti a jogkövető magatartás érvényesítésében (pl. a csoportképviselő adóhatóság általi kötelező kijelölése abban az esetben, ha a tagok nem jelölnek ki megfelelő időben új képviselőt [pl. amikor a képviselő nem vállalja tovább a képviseletet vagy a képviselő megszűnik]; hivatkozás az Art-re a szükséges jogkövetkezmények érvényesítése érdekében).21. §-hoz
A külföldi utas részére adható áfa-visszatérítés egyik feltétele, hogy az utas által vásárolt terméket a Közösség területéről kivigyék. Ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető vámhatóság igazolja. Amennyiben a termék Magyarországról hagyja el a Közösség területét, a kiléptetést a magyar vámhatóság igazolja. Ezen igazolás (záradékolás) tekintetében 2025. június 20-ától lehetőség van arra, hogy a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására. A módosítás ezen digitális igazolással kapcsolatban, az adatok elektronikus formában történő rendelkezésre állására tekintettel tartalmaz módosítást.22. §-hoz
2025. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság az áfa bevallási tervezetek elkészítése tekintetében - bizonyos kivételekkel - lehetőséget biztosít arra, hogy a jogutód hozzáférjen a jogelőd adataihoz, valamint önellenőrzéssel helyesbítse a jogelőd korábbi áfa bevallásait. Áfa szempontból a jogutódlással esik egy tekintet alá az az eset is, amikor egyes, központi kormányzati vagy önkormányzati feladatok átadása történik intézmények között a feladatok ellátásához rendelt eszközökkel, forrásokkal egyetemben. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság ezekről a jogutódlásokról kizárólag a feladatátadást előíró jogszabályokból értesülhet, arra a jogelőd adatainak megismerését, bevallásainak helyesbítését biztosító automatikus mechanizmus nem építhető. A módosítás ezért ezt az esetet is kivételként kezeli ezen, adóhatósági szolgáltatás alól.23. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a marhahúsra (és belsőségekre) alkalmazandó áfa-mérték csökkenéséhez kapcsolódóan.24. §-hoz
Átmeneti rendelkezés az Áfa tv. 10. számú mellékletét érintő módosításokkal összefüggésben. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.25. §-hoz
2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerül átsorolásra.26. §-hoz
A módosítás a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében úgy módosítja a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást, hogy abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására.A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.
Ezen túlmenően, az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel, törlésre kerül ezen törvényre történő hivatkozás.
27. §-hoz
A módosítás a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, valamint az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel törli ezen törvényre történő hivatkozást.28. §-hoz
A módosítás a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, valamint az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel törli ezen törvényre történő hivatkozást.29. §-hoz
A kisüzemi habzóbor előállító fogalmának meghatározása a jövedéki adókedvezmény igénybevételéhez. Az adókedvezmény a más tagállami kisüzemi habzóbor előállítók termékeire is alkalmazandó, ha a termelési korlátot nem lépik túl.30. §-hoz
A törvény szóhasználatának pontosítása tekintettel arra, hogy a jövedéki alanyok engedélyei már mind elektronikusak, amelyeket fizikailag nem lehet visszaadni.Az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesített köztartozás esetén az adózók helyzetét könnyítő módosítás, hogy jövedéki típusú engedély visszavonására csak fizetésre felszólító végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően lesz mód.
31. §-hoz
A módosítás a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személyeket kiveszi a köztartozás alapján a hatósági nyilvántartásból törlendő személyek köréből.32. §-hoz
A módosítás állami támogatási szempontból kezeli a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményét. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal a beillesztett európai uniós szabályoknak megfelelően halmozható.33. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti a csomagküldemény ellenőrzések során alkalmazott fogalmat, a jogalkalmazás számára egyértelművé téve, hogy a postai szolgáltatók és a postai közreműködők által szállított és kezelt mely küldeményekre kell alkalmazni a jövedéki törvény speciális ellenőrzési szabályait.A módosítás meghatározza, hogy a postai szolgáltató és közreműködő milyen esetben mentesül az általuk kezelt küldeményben talált adózatlan jövedéki termék utáni jogkövetkezmény alól.
A módosítás birtokosi vélelmet állít fel az adózatlan jövedéki terméket bizonyítottan megrendelő címzettek esetében.
34. §-hoz
Szabályozási hiányosság megszüntetése a rendelkezés kiegészítésével, amely lehetővé teszi az eljárás tárgyát képező, jogszerűtlenül birtokolt, ismeretlen eredetű jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését, ha az adózó halála miatt nincs végleges döntés.35. §-hoz
A módosítás a kisüzemi habzóbor előállítók részére kedvezményes 50%-os jövedéki adómértéket vezet be 2026. január 1-jétől. A módosítás meghatározza továbbá a mennyiségi korlát túllépésének jogkövetkezményeit.36. §-hoz
Az egyszerűsített adóraktárak saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból tartályosan is előállíthatnak habzóbort a korábbiakkal megegyező, 500 hl-es mennyiségi korláttal.37. §-hoz
A kisüzemi bortermelők saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból tartályosan is előállíthatnak habzóbort a korábbiakkal megegyező, 500 hl-es mennyiségi korláttal.38. §-hoz
A módosítás a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményéhez kapcsolódóan átmeneti valorizációs és közzétételi szabályt alkot. A módosítással megállapított habzóbor adómértékeket a kihirdetést követő 5 munkanapon belül teszi közzé a NAV. A habzóbor normál és kedvezményes, egyaránt 2026. január 1-jén hatályba lépő jövedéki adómértékére azonban csak a 2026-ot követő évtől kezdődően kell alkalmazni a Jöt. 132/A. §-beli valorizációs szabályt.39. §-hoz
A módosítás az állami támogatási szabályoknál korrigálja a Bizottság határozatának számát.40. §-hoz
A módosítás szükségtelen szövegrészt helyez hatályon kívül.41. §-hoz
Jogszabályi hivatkozások pontosítása.42. §-hoz
Abban az esetben, ha az üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése például élelmiszerrel, itallal, járműkarbantartási termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozó adómértékkel, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az általános adómértékek alkalmazásával kell az adókötelezettséget megállapítani.43. §-hoz
A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelembe tartozik az üzemanyag valamilyen szolgáltatással (például autómosás) együtt történő kiskereskedelmi értékesítése, ha a gépjármű-üzemanyag-értékesítés a meghatározó. A módosítás ezen kapcsolódó szolgáltatásokat kiveszi a kiskereskedelmi adóalapból.Előírásra kerül a gépjármű-üzemanyag kiskereskedő 2026. adóévi adómértéke.
44. §-hoz
A hatálytalanná válik az extraprofitadóról szóló kormányrendeletre utaló definíció.45. §-hoz
A pénzügyi lízingbeadást és a tulajdonjog-fenntartást az ingatlan-nyilvántartási szabályozás - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 2025. január 15-étől hatályos változásának eredményeként - már nem tényként nevesíti, hanem "lízingbevevői jog", illetve "tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog" elnevezéssel jogként kezeli és lehetővé teszi az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését.A módosítás eredményeként - figyelemmel a Htv. 12. § (1) bekezdésére, valamint 18. §-ára - 2026. január 1-jétől a lízingbevevő, illetve a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jogosultja mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja lesz az építményadó és a telekadó alanya.
46. §-hoz
A módosítás az erdő művelési ágú ingatlanokat kivonja települési adó tárgyi hatálya alól.47. §-hoz
A Gjt. hatálya nem terjed ki - többek között - a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára. Indokolt a szabály kiterjesztése a kifejezetten mezőgazdasági termények szállítására használt mezőgazdasági vontató pótkocsijára is.48. §-hoz
A felfüggesztés 2026. június 30-ai megszüntetésével szükséges rendelkezni arról, ha az adóév 365 napnál rövidebb időszakot foglal magában.49. §-hoz
7/A. §-hoz:A Javaslat értelmében - figyelemmel az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben hozott ítéletére - változik a bírságolási szisztéma. Az új rendelkezések ráerősítenek arra, hogy a mulasztási bírságszankció csak egy végső eszköz arra, hogy az adóhatóság rábírja az adóalanyokat az adókötelezettségük szabályszerű teljesítésére. Ezért a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának észlelésekor az adóhatóság - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 221. §-ának analógiájára - első körben még nem szab ki bírságot. Ekkor kizárólag az adóalany felhívásának van helye. Az adóhatóság a felhívásban figyelmezteti az adóalanyt a mulasztása esetleges jogkövetkezményeire és 15 napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az adóhatóság második körben 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, továbbá 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére, egyben figyelmezteti a mulasztása további jogkövetkezményeire.
Az újabb 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a kiszabható bírság összege ismételten 10 millió forintig terjed alkalmanként. Az adóhatóság ezen utóbbi kiszabások során is felhívja és figyelmezteti az adóalanyt az adókötelezettségére és a jogkövetkezményekre. Amennyiben az adóalany az adóhatóság felhívására teljesíti a bejelentkezési kötelezettségét, akkor az adóhatóságnak az utolsó alkalommal kiszabott mulasztási bírságot el kell engednie, az utolsó bírságot megelőzően kiszabott mulasztási bírság(ok) esetében pedig az Art. bírságmérséklésre vonatkozó szabályai alkalmazásának van helye. A mulasztási bírságot kiszabó határozatok ellen az Air. szerinti jogorvoslatnak van helye.
7/B. §-hoz:
A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt utolsó alkalommal kiszabott mulasztási bírság esetében az Art. bírságmérséklésre vonatkozó szabályai alkalmazásának van helye. A mulasztási bírságot kiszabó határozatok ellen az Air. szerinti jogorvoslatnak van helye.
7/C. §-hoz:
Ha az adóalany bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhatóság megindítja az ellenőrzést és becsléssel állapítja meg az adót.
50. §-hoz
A felfüggesztés évközbeni megszüntetése miatt átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges a 2026. adóév időtartamára vonatkozóan.51. §-hoz
a) és c) ponthoz: Csekély összegű támogatást a 1407/2013/EU rendelet alapján 2024. június 30-áig lehetett nyújtani, ezért szükséges 2013-as rendeletet felváltó, jelenleg hatályos bizottsági rendeletre történő hivatkozás megjelenítése a Reklámadótv-ben.b) és d) ponthoz: A reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztése további fél évvel meghosszabbodik.
52. §-hoz
A szankciórendszer átalakítása miatt szükségtelen a kiszabható legmagasabb bírság összegéről rendelkezni. A "diktált" adóalap helyett az állami adóhatóság adóellenőrzés során, becsléssel állapítja meg az adóalapot.53. §-hoz
Az építésügyi szabályok változásának eredményeként az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Annak érdekében, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentesség feltételének teljesülését, vagyis a lakóház felépítését ne csak a 4 éves határidőn belül kiadott véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó dokumentummal is igazolhassák, szükséges az illetéktörvény kiegészítése. A módosítás eredményeként a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői a telekszerzés után járó, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlését - többek között - a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentum adóhatóságnál történő bemutatásával is kérhetik.54. §-hoz
Az (1) és (3) bekezdéshez: A vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik, így - többek között - a tulajdonos által nyújtott kölcsön ingyenes elengedése is ajándékozási illetékkötelezettséget keletkeztethet a cég oldalán. Tekintettel azonban arra, hogy jelentős érdek fűződik azoknak a cégeknek a mielőbbi megszüntetéséhez, amelyek kapcsán a legfőbb szerv a gazdasági működés megszüntetéséről döntött, a tulajdonosi kölcsön - végelszámolás keretében történő - elengedésével realizálódó vagyonszerzést indokolt mentesíteni az ajándékozási illeték alól abban az esetben, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul.A tulajdonosi kölcsön elengedésével megvalósuló vagyonszerzéssel összefüggésben az ajándékozási illetéket az általános szabályok szerint meg kell állapítani, ugyanakkor az adóhatóság az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A megállapított illetéket az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel akkor törli, ha a cégbíróság - a tagi kölcsön elengedésével érintett - végelszámolás keretében törli.
A (2) bekezdéshez: építésügyi szabályok változásának eredményeként az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Annak érdekében, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentesség feltételének teljesülését, vagyis a lakóház felépítését ne csak a 4 éves határidőn belül kiadott véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó dokumentummal is igazolhassák, szükséges az illetéktörvény kiegészítése. A módosítás eredményeként a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői a telekszerzés után járó, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlését - többek között - a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentum adóhatóságnál történő bemutatásával is kérhetik.
55. §-hoz
Indokolt kiegészíteni a cserét pótló vétel illetékkedvezményét az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését illetően a vagyoni értékű jog jogosultjaira is.56. §-hoz
Az Itv. módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 2025. január 15-étől hatályos változásával függ össze, amelynek eredményeként a pénzügyi lízingbeadást az ingatlan-nyilvántartási szabályozás már nem tényként nevesíti, hanem "lízingbevevői jog" elnevezéssel jogként kezeli és lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A változtatás tehát az ingatlan-nyilvántartási és az illetékszabályozás közötti összhang megteremtését szolgálja.57. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: Az építésügyi szabályok változásának eredményeként az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Annak érdekében, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentesség feltételének teljesülését, vagyis a lakóház felépítését ne csak a 4 éves határidőn belül kiadott véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó dokumentummal is igazolhassák, szükséges az illetéktörvény kiegészítése. A módosítás eredményeként a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői a telekszerzés után járó, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlését - többek között - a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentum adóhatóságnál történő bemutatásával is kérhetik.A (2) bekezdéshez: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény 5:160. § (1) bekezdésében foglalt telki szolgalom alapján az ingatlan tulajdonosa - bizonyos feltételek fennállása esetén - tűrni köteles az ingatlanának más által történő használatát. A termőföldek elhelyezkedésének sajátosságaiból fakadóan gyakori, hogy a termőföldekre - jogszabály erejénél fogva - telki szolgalom jön létre, amely korlátozza az ingatlan hasznosítását. Tekintettel azonban arra, hogy a jogszabály erejénél fogva keletkező szolgalom a termőföld tulajdonosának akaratától függetlenül jön létre, indokolatlan, hogy ezen jogosultság keletkezése a termőföldszerzés illetékmentességi feltétele megszegésének minősüljön, következésképpen a jogszabály erejénél fogva keletkező szolgalmat szükséges a kivételszabályok között rögzíteni.
58. §-hoz
A rendelkezés előírja, hogy amennyiben a cégbíróság nem ad helyt a cég törlésére irányuló kérelmének, a cégnek a tagi kölcsön elengedésével bekövetkező vagyonszerzése után meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.59. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely alapján a telekszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség feltételének teljesülése, nevezetesen a lakóház felépítése az ún. folyamatban levő illetékügyekben is igazolható az építésügyi hatóság bármely olyan dokumentumával, amely a 4 éves határidőn belül történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazza. Az illetéktörvény kiegészítése az építésügyi szabályokkal való jogharmonizációt célozza annak érdekében, hogy az adózók a telekszerzésükkel összefüggésben felfüggesztett illeték törlését kérhessék az építésügyi hatóság által kiállított minden olyan dokumentummal, amely a lakóház használatbavételének hallgatással történő tudomásulvételét rögzíti. Így átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges annak érdekében, hogy az adózókat ne érje joghátrány folyamatban levő illetékügyeikben.60. §-hoz
Az 1. ponthoz: Módosul a cserét pótló vétel illetékkedvezménye a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utalás eltörlésével annak érdekében, hogy több lakás eladása esetén a vagyonszerző a számára legkedvezőbb illetékalapot érhesse el. A lakásvásárlás után megállapítandó illetékalap meghatározásakor - amennyiben a magánszemély a vásárlást megelőzően értékesítette másik lakástulajdonát, a hatályos szabályozás szerint - a vásárlást megelőző legfeljebb 3 éven belül eladott lakás forgalmi értékét lehet figyelembe venni. A 3 éves időtartam 5 évre módosul.A 2. ponthoz: A hatóságok közötti adminisztrációs tehercsökkentés érdekében módosul a rendelkezés, tekintettel arra, hogy a sportcélú ingatlanra kiadott használatbavételi engedélyt az adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartásban ellenőrizni tudja, így szükségtelen erre nézve az építésügyi hatóság megkeresése.
61. §-hoz
Az 1. ponthoz: A hatályos építésügyi szabályozás értelmében az építésügyi hatóságnál indult eljárásokban a döntés nem fellebbezhető, a véglegesség a döntés a közlésével áll be, így a kijavítás ténye nem értelmezhető. Az építésügyi hatóság döntése ellen bírósági keresettel lehet élni, ez azonban a döntés véglegességét nem érinti, következésképpen a használatbavételi engedély véglegessé válásával kapcsolatos részletszabályokat indokolt hatályon kívül helyezni.A 2. ponthoz: A földhivatal iratanyag-továbbításra vonatkozó kötelezettségét az Art. 83. § (1) bekezdése rögzíti, következésképpen - a párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében - indokolt az Itv. 92. §-ának hatályon kívül helyezése.
62. §-hoz
A tartós megbízási jogviszony intézménynek Tbj.-be történő bevezetésével szükséges a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó szabályok törvénybe iktatása. A "normál" megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.63. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezés.64. §-hoz
23. ponthoz A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl.: megbízási szerződés alapján) munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni.A huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében azonban az utólagos bejelentés többféle problémát okoz: a megbízónak jelentős adminisztrációs többlet terhet jelent, hogy minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Gondot okoz továbbá, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást.
A fenti problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében - a "normál" megbízási jogviszonytól eltérően - a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.
24.-25. ponthoz: A komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY) és a jogcímcsoport fogalmának bevezetése. A DIMOP projekt egy olyan informatikai rendszer kialakítását célozza, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás), naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogat és biztosít. A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen.
65. §-hoz
A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. Ezen jogviszony esetében - a "normál" megbízási jogviszonytól eltérően - a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony megítélése a "normál" megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.66. §-hoz
A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen/mobilappban is kezdeményezhesse.67. §-hoz
A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az aktuális egészségbiztosítási státusz lekérdezését követően kimutatott jogviszonyok, jogosultságok (pl. Tbj. 22. §-ába tartozó egészségügyi szolgáltatásra jogosultság) megléte vagy hiánya miatt kezdeményezett, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó ún. okirati eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti.68. §-hoz
(1) bekezdéshez: A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy a Tbj. 71. § (2) bekezdés szerinti eljárásban az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy a fizetési kötelezettségével kapcsolatban utólag az egészségbiztosítási szervnél folytathat le ún. okirati egyeztetést, tekintettel arra, hogy a Tbj. 45. §-ában rögzített adategyeztetési eljárás csak a hivatalból, a NEAK adatszolgáltatásán alapuló kötelezések esetében alkalmazható.(2) bekezdéshez: A módosítás megteremti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének a lehetőségét, azokban az esetekben amikor a hatóságok eljárását formális adminisztrációs kötelezettségek akadályozzák, vagy a kérelem előterjesztésére jogosult személy külföldi tartózkodása miatt nem elérhető, vagy külföldön elhalálozott, ugyanakkor az eljárás sérti más magánszemély jogos érdekét.
Jelenleg a NEAK az általa a külföldi biztosítási jogviszony tárgyában lefolytatott eljárás eredményéről - ami a külföldi biztosítási időszak kezdete és vége - értesíti a Kormányhivatalt, amely papír alapon kiadja az ügyfél részére az igazolást, amellyel az ügyfélnek a NAV felé eljárást kell kezdeményeznie. A módosítás lehetővé tenné, hogy a NEAK az igazolást közvetlenül a NAV részére átadja.
69. §-hoz
(1) bekezdéshez: A DIMOP projekt egy olyan informatikai rendszer kialakítását célozza, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás), naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogat és biztosít. A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen.(2) bekezdéshez: A közös adatkezelők (NEAK, NAV, Államkincstár) által a KJNY részére átadott adatok felsorolását tartalmazza.
(3) bekezdéshez: A közös adatkezelés célját, őrzési idejét meghatározó rendelkezés.
(4) bekezdéshez: A szolgáltatások egykapus, folyamatos (7/24) biztosítása érdekében a projektben részt vevő szervek az általuk kezelt egyes adatokat átadják a KJNY számára. A rendszer az adatokat csak a szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és struktúrában tárolja, összekapcsolás nélkül. Hangsúlyozandó, hogy az összekapcsolás csak valamely ügyintézési folyamat indításakor történik majd meg és kizárólag annak időtartamáig.
Mivel a projekttagok nyilvántartásaiban eltérő azonosítókkal történik az adatok nyilvántartása (a NAV-nál az adóazonosító jelen, a Kincstár és a NEAK esetén a TAJ számon), de az érintett azonosítók szerepelnek az Összerendelési Nyilvántartásban (a továbbiakban: ÖNY), az ÖNY közreműködésével valósulhat meg az adatösszekapcsolás. Az ÖNY a különböző azonosítókat használó szervezetek együttműködési képességének megteremtése céljából jött létre, melynek használatával biztosítható, hogy a különböző forrásból származó adatok összekapcsolása - az adatkezelési jogalap ÖNY, mint külső szereplő ellenőrzése mellett - felügyelt módon, célhoz kötötten valósuljon meg, és kizárólag csak annyi időre, ameddig a feladat szempontjából szükséges.
(5) bekezdéshez: A közös adatkezelés kereteit törvényi szinten, a Tbj. szabályozza, a törvényben nem szabályozott kérdéseket (felelősség, adatátadás gyakorisága, érintetti jogok) a felek együttműködési megállapodásban rendezik.
70. §-hoz
A KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat indokolt miniszteri rendeletben rendezni.71. §-hoz
a-c) ponthoz: Az újonnan bevezetett tartós megbízási jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka, melynek összege megegyezik a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített jogviszonyokra vonatkozó járulékfizetési alsó határral. Az arányosítási és egyéb szabályok tekintetében is a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.d) ponthoz: Pontosító jellegű javaslat, tekintettel arra, hogy az érintett eljárás szabályait az Ebtv. Vhr. tartalmazza.
e) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.
72. §-hoz
Az Szja. törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozóknak nem kell soron kívüli adóbevallást benyújtani, ha tevékenységüket a bevallással le nem fedett időszak egésze alatt szüneteltetik.73. §-hoz
Az adózó halála esetén az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. A túlfizetés hatósági átvezetéséről végzést hoz az adóhatóság, ugyanakkor a végzés meghozatalakor még gyakran nem ismert az örökösök személye. A módosítással az adózó halálakor fennálló túlfizetés hatósági átvezetéséről abban a határozatban rendelkezik az adóhatóság, amelyben az adót megállapítja az adózó halála esetén.74. §-hoz
A NAV számára - a tulajdoni lapokhoz hasonlóan - a földhasználati lap és a földműves státusz közvetlenül az E-ING rendszerből lekérdezhetővé válik.75. §-hoz
Szövegpontosító javaslat, figyelemmel arra, hogy a használatbavétel tudomásulvételére már nem csak hatósági bizonyítványban kerülhet sor, hanem egyéb döntésben, dokumentumban is.76. §-hoz
A NAV számára a hiteles energetikai tanúsítványok jelentős információval bírnak a forgalmi érték megállapítása során. Annak érdekében, hogy az adóhatóságnak ne az adózóktól kelljen bekérnie e tanúsítványokat, a módosítás lehetővé teszi, hogy a dokumentumokhoz a NAV hozzáférhessen az Országos Építésügyi Nyilvántartáson keresztül.77. §-hoz
Amennyiben adó, köztartozással kapcsolatban egyetemleges kötelezettség áll fenn, a módosítással a kötelezettek mindegyike megismerheti a kötelezettség teljesítésére vonatkozó információkat.78. §-hoz
A javaslat lehetőséget biztosít az állami adó- és vámhatóság számára, hogy a feladatainak ellátása céljából, az általa nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében közös adatkezelési megállapodást kössön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelőjével és a Magyar Államkincstárral.79. §-hoz
Az adózó önellenőrzés helyett adókötelezettség csökkentése iránt kérelmet nyújthat be, ha álláspontja szerint az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik vagy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik.80. §-hoz
A módosítással lehetővé válik, hogy az adóhatóság már az adó esedékessé válása előtt benyújtott kérelem esetén engedélyezhesse az automatikus részletfizetési kedvezményt.81. §-hoz
Az adózó nem jogosult általános forgalmi adó adónemben önellenőrzés benyújtására a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében, ha az adókötelezettség módosítása más adózó áfa-kötelezettségét érintheti.82. §-hoz
Jogalkalmazást segítő rendelkezés. Párhuzamosan az adószámlán fennálló tartozások után felszámított késedelmi pótlék előírásának szabályával, az állami adó- és vámhatóság az adóhiány után felszámított késedelmi pótlékot sem írja elő (adónemenként) ötezer forint alatt.83. §-hoz
Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelv (DAC9) átültetésével módosul az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.). A szabályozás egyértelműsítése szükséges a tekintetben, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmának részletszabályait az Aktv. tartalmazza.84. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás. A felszólítás és a felhívás fogalomhasználatának egyértelműsítése.85. §-hoz
A NAV az általa működtetett elektronikus felületen, valamint mobilalkalmazáson keresztül új szolgáltatásként nyújtja a természetes személyek részére az aktuális egészségbiztosítási információik lekérdezését és az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárások kezdeményezését, valamint a társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok lekérdezését.86. §-hoz
A módosítás alapján az adózók számára a NAV Ügyfélportálon lekért kivonat nyújt segítséget ahhoz, hogy üzleti partnereik számára vagy hitelintézetek eljárásaiban köztartozásmentességük fennállását könnyen igazolhassák.87. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.88. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.89. §-hoz
Az Art. 2. mellékletének módosítása.90. §-hoz
Az Art. 3. mellékletének módosítása.91. §-hoz
1. A sportfióktelep jogintézményének megalkotásával összefüggő rendelkezés, amely a sportfióktelepet is pénzforgalmi számla megnyitására kötelezi.2. Az adategyeztetési eljárás során felmerülő szempontok pontosítása.
3. Jogtechnikai pontosítás. A felszólítás és a felhívás fogalomhasználatának egyértelműsítése.
4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját online felületén (NAV ÜPO) az adókötelezettségek teljesítése mellett kérelemre induló adóeljárás is kezdeményezhető.
5. A tartós megbízási jogviszony intézménynek Tbj.-be történő bevezetésével összefüggő módosítás.
92. §-hoz
Technikai módosítás. Az illetéktörvény szabályaiban 2025. január 20-ai hatállyal megszűnt az utólagos illetékfizetés lehetősége. Az Art. módosítása ezen változást követi le.93. §-hoz
Az automatikus döntéshozatal lehetőségének megteremtése az adóigazgatási eljárásokban.94. §-hoz
Egyértelműsítő rendelkezés, amelynek célja, hogy meghatározza azt, hogy adózó meddig rendelkezhet kérelmével.95. §-hoz
A módosítás biztosítja az önálló fellebbezés lehetőségét az adószámlán fennálló tartozások után felszámított késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés ellen.96. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.97. §-hoz
1. ponthoz: Technikai módosítás.2. ponthoz: Technikai módosítás.
3. ponthoz: A zárolt fizetési számláról történő kifizetés teljesítésének lehetőségét a módosítás kinyitja, ennek következtében nemcsak adóellenőrzés, hanem bármely ellenőrzés-fajta során zárolt fizetési számláról történhet kifizetés.
98. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.1. ponthoz: Az adóigazgatási eljárásban bevezetett automatikus döntéshozatali eljárásra figyelemmel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.
2-3. ponthoz: Technikai módosítás. A kötelező adóellenőrzés szabályainak 2023. július 15-ével hatályba lépett módosítását lekövető rendelkezés.
99. §-hoz
A helyszíni eljárások digitalizációja megjelenik az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokban is. Az adóhatóság elektronikus jegyzőkönyvet vesz fel a végrehajtás során foganatosított helyszíni eljárási cselekményeiről, amelynek eredményeként csökken az adóhatóságra és az adózóra nehezedő adminisztrációs teher, egyúttal gyorsulnak az eljárások is.100. §-hoz
101. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az adózók által a végrehajtói letéti számlákra (végrehajtói automatikus elszámolású letéti számlára) Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül teljesített befizetéseket az adózó felosztási nyilatkozatának figyelembevételével számolja el az adóhatóság.102. §-hoz
1-2. ponthoz: Technikai módosítás. A végrehajtható okiratok között felsorolt, 2025. január 1-jétől hatályos, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős határozat fogalomhasználatának átvezetése az érintett jogszabályhelyeken.103. §-hoz
A helyszíni ellenőrzések digitalizációját célzó projekt a vám szakterületen is bevezetésre kerül, tehát elektronikus úton fogják a helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit felvenni. Emiatt szükségesek az adatvédelmi rendelkezések.104. §-hoz
A helyszíni ellenőrzések digitalizációját célzó projekt keretében történő digitalizáció érdekében a módosítás lehetőséget teremt az aláírás elektronikus úton történő rögzítésére, illetve arra, ha az ellenőrzött személy vagy az eljárási cselekményen részt vevő más személy megtagadja az elektronikus jegyzőkönyv aláírását, akkor ezt a hatósági tanú igazolhatja.105. §-hoz
106. §-hoz
107. §-hoz
A Tao. tv.-ben a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolóár (transzferár) korrekcióra vonatkozó szabályok az elmúlt időszakban módosultak, adóalap-korrekció felmerülése esetén a szokásos piaci tartományon belül a mediánra történő kiigazítás szabálya került előírásra arra az esetre, ha az adózó nem piaci árat alkalmaz.Ugyanakkor az adóalap-korrekció elkerülését lehetővé tevő számviteli transzferár korrekciós különbözet tekintetében indokolt biztosítani, hogy a számviteli elszámolás keretében önkéntesen kiigazított ellenérték esetén a szokásos piaci tartományon belül bárhol elhelyezkedhessen a korrekció, azaz a számviteli elszámolásokat nem kötelező a mediánra kiigazítani.
A javaslat ennek kimondását tartalmazza.
108. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.109. §-hoz
Jogtechnikai módosítás.110. §-hoz
Egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.A javaslat a minősítések feltételeként előírt szakmai minősítő vizsga kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli teljesítésének korlátját szünteti meg, a jövőben a szakmai minősítő vizsga időkorlát nélkül elfogadható.
111. §-hoz
Szövegcserés módosítások.A jelenleg hatályos előírások szerint a közfelügyeleti hatóságnak a különböző igazolások, engedélyek és minősítések megadásáról, valamint ezek visszavonásáról szóló döntéséről (határozatáról) azok véglegessé válásával egyidejűleg kell a kamarát tájékoztatnia.
Az "egyidejű" tájékoztatás a gyakorlatban azonban nem mindig lehetséges, mivel a döntések (határozatok) véglegességé válásának időpontja nem minden esetben egyezik meg a közfelügyeleti hatóság által kiállított határozatok dátumával. Az elektronikus ügyintézés szabályai szerint ugyanis e tekintetben a határozatok letöltésének az időpontja az irányadó. Így emiatt az érintett rendelkezések pontosítása, 30 napos határidő előírása szükséges.
112. §-hoz
Hitelintézet könyvvizsgálata a jelenleg hatályos előírások alapján a pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhető, ha a kamarai tag könyvvizsgáló rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert gyakorlati tapasztalatokra vonatkozó banki igazolással is.A minőségellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a banki igazolás megléte érdemi előnyökkel egyre kevésbé jár, míg e kötelezettség aránytalan adminisztratív terhet ró mind a könyvvizsgálókra, mind a közfelügyeleti hatóságra. Mivel sem az Európai Unió vonatkozó irányelvei, sem más, egyéb hatályos jogszabályok nem írnak elő ilyen igazolást, a módosítás ennek megszüntetését javasolja.
113. §-hoz
A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az Ebtv. 80. § (5) bekezdés szerinti - külföldön (EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetnél) fennálló biztosítási jogviszony létrejöttével, valamint megszűnésével kapcsolatos - bejelentés az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető legyen.114. §-hoz
A szöveg pontosítása azért szükséges, mert a Tbj. 17. § (1) bekezdés b) pontja és nem az a) pontja hivatkozik a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében biztosított magyar állampolgárokra.115. §-hoz
A módosítás alapján az állami adó- és vámhatóság működteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 24. pontja szerinti informatikai rendszert.116. §-hoz
Kiegészül a költségvetési támogatásnak nem minősülő támogatások köre az Szja tv. 71/A. §-a szerinti Otthontámogatással.117. §-hoz
A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál már nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.118. §-hoz
A két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség 4 év alatt lépcsőzetesen kerül bevezetésre: először 2026-tól a 40. életévüket, majd 2027-től az 50. életévüket, 2028-tól a 60. életévüket még be nem töltött édesanyák érvényesíthetik az adókedvezményt. 2029-től pedig életkori megkötés nélkül minden legalább két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanya a munkajövedelmei tekintetében élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó alól. A jelenlegi normaszöveg az előírt korhatárt január 1-jén betöltő édesanyákat kizárja a kedvezmény érvényesítéséből, így a szabály úgy módosult, hogy a 2025. december 31-ét követően a 40. életévüket, a 2026. december 31-ét követően az 50. életévüket, a 2027. december 31-ét követően a 60. életévüket betöltő anyák válnak jogosulttá a kedvezményre, vagyis a meghatározott életkort január 1-jén betöltő édesanya jogosultsága is fennáll.119. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.120. §-hoz
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklethez
1. ponthoz: A banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek részére a bank által - méltányossági alapon - visszatérített összegek a jelenlegi szabályok alapján egyes meghatározott juttatásként (kifizetői adózás mellett) adókötelesek. Figyelemmel arra, hogy a csalás áldozatául esett ügyfélnek a bank által önkéntes alapon, méltányosság keretében térített összeg következtében köznapi értelembe véve nem keletkezik jövedelme (ezen összeg korábban kárként jelentkezett nála), vagyis az ügyfél nem "gazdagodik", így az ilyen jogcímen végrehajtott kifizetés gazdasági jellegét tekintve a kártérítés, kártalanítás jogcímekhez hasonlóan működik, így azt adózási adómentesen célszerű kezelni.2. ponthoz A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos költségek megtérítése a korábbiakban is adómentes volt, a hatályos jogcím azonban már nem fedi le az új rendszer szerint történő juttatást, ezért szükséges a módosítás. Eszerint adómentes a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást).
2. melléklethez
2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerül átsorolásra.3. melléklethez
A módosítás a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében úgy módosítja a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást, hogy abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására.A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.
Ezen túlmenően, az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel, törlésre kerül ezen törvényre történő hivatkozás.
4. melléklethez
A módosítás havonkénti áfa bevallási kötelezettséget ír elő a bejelentkezés időpontját megelőző, adófizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakokra arra az esetre, ha az adózó visszamenőlegesen jelentkezik be az állami adó- és vámhatósághoz áfa fizetésre kötelezettként.5. melléklethez
A jogintézmény megszűnésére figyelemmel elhagyásra kerül a szövegből az adószám felfüggesztésére vonatkozó fordulat. A szabályozás kiegészítést kap továbbá azzal, hogy az adószám törlése csak akkor releváns az engedély megadása tekintetében, ha az adózó a kérelem benyújtásakor is adószám törlés hatálya alatt áll.Az áfa bevallás gyakoriságának megváltoztatása iránti kérelem engedélyezésének kizáró okai bővülnek azáltal, hogy az engedély megadását az állami adó- és vámhatóság akkor is megtagadja, ha az adózóval szemben a kérelem benyújtásakor csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás van folyamatban.