adozona.hu
T/13110. számú törvényjavaslat indokolással - a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről
T/13110. számú törvényjavaslat indokolással - a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.
[2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások versenyképességének növelését és adóterhelésének csökkentését.
[3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a a következ...
T/13110. számú törvényjavaslat indokolással - a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről
2025. évi ... törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről
[1] A kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.[2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások versenyképességének növelését és adóterhelésének csökkentését.
[3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:"(1c) Béren kívüli juttatásnak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint adott támogatás, azzal, hogy e támogatásra az (1b) bekezdés szerinti lakhatási támogatás e törvény szerinti szabályait az ott meghatározott életkori korlátozás figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni."
2. §
Az Szja tv. 80. §-a a következő i) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
"i) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes feltételeit."
3. §
Az Szja tv.a) 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "40 százalék" szövegrész helyébe a "45 százalék" szöveg,
b) 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "45 százalék" szövegrész helyébe az "50 százalék" szöveg
lép.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4. §
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 8.-8e. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"8. biológiai sokféleség: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852/EU parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;
8a. helyreállítás: az állapotromlás forrásainak eltávolítására irányuló környezetgazdálkodási intézkedés;
8b. ökoszisztéma: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852/EU parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 13. pontjában meghatározott ökoszisztéma;
8c. rehabilitáció: olyan környezetgazdálkodási intézkedés, amelynek célja az ökoszisztéma működésének helyreállítása a leromlott területen, amely esetében a cél az ökoszisztéma-szolgáltatás megújítása és folyamatos biztosítása, nem pedig a kijelölt természetes vagy féltermészetes referencia-ökoszisztéma biológiai sokfélesége és integritása;
8d. természetalapú megoldás: a természetes vagy módosított szárazföldi vagy édesvízi ökoszisztéma védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat orvosolja és egyidejűleg javítja az emberi jólétet és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat;
8e. visszaállítás: az ökoszisztéma helyreállítása elősegítésének folyamata, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztéma ellenálló képességének - különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének - növelése, azzal, hogy az ökoszisztéma visszaállítása magában foglalja különösen az ökoszisztéma állapotának javítása érdekében hozott intézkedéseket és az olyan ökoszisztéma újjáteremtését vagy helyreállítását, amelyben ez az állapot megszűnt, valamint az ökoszisztéma éghajlatváltozásnak való ellenálló képességének és alkalmazkodásának javítását;"
(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 33a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"33a. tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás: olyan beruházás, amelynek célja gyártási kapacitás létrehozása
a) az Európai Bizottságnak az "Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából" című, 2025. július 4-i, C/2025/3602 számú közleménye (a továbbiakban: CISAF Közlemény) II. mellékletében felsorolt végtermékek és főbb egyedi alkotóelemek előállításához, ideértve a másodlagos nyersanyag igénybevételével történő előállítást is,
b) olyan új vagy hasznosított kritikus fontosságú nyersanyag előállításához, amely az a) alpontban említett végtermékek vagy főbb egyedi alkotóelemek előállításához szükséges;"
5. §
(1) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)
"l) a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás"
(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)
(2) A Tao. törvény 22/B. §-a a következő (36)-(50) bekezdéssel egészül ki:
"(36) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény a (6), (7), (15), (17), (19) bekezdésben, továbbá a (37)-(50) bekezdésben foglaltak alapján vehető igénybe.
(37) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A benyújtás késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(38) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránti bejelentést az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével nyújtja be.
(39) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.
(40) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás -ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is - jelenértéken nem haladja meg Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt.
(41) A (40) bekezdés szerinti eljárásban a bejelentést az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján veszi nyilvántartásba.
(42) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás -ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is - jelenértéken meghaladja Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adózó a fejlesztési adókedvezményt a bejelentésére az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott határozat alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe.
(43) A (42) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter a bejelentésben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a bejelentés megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben, valamint a Bizottság engedélyező határozatában meghatározott valamennyi feltételnek.
(44) A (42) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság engedélye napját, amennyiben hiánypótlási felhívásra kerül sor, a hiánypótlás benyújtásának napját követő 90 napon belül hozza meg. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A határozat meghozatalára az e bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a (2b) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.
(45) A (42) bekezdés szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján hoz határozatot.
(46) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költsége
a) Budapesten 15 százalékának,
b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának
megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat.
(47) A (42) bekezdés szerinti esetben a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja.
(48) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén az adózó nem veheti igénybe a fejlesztési adókedvezményt attól az adóévtől kezdődően, amelyben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi, továbbá az igénybe vett fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni.
(49) A (42) bekezdés szerinti esetben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységével nem szoríthatja ki az Európai Unió területéről a már létező vagy olyan termelési kapacitást, amelynek kiépítésére kötelezettséget vállaltak.
(50) Nem jogosult az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén fejlesztési adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül."
6. §
A Tao. törvény a 22/H. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:"A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye
22/I. §
(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) a környezeti kár felszámolására, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is,
b) a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára,
c) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, az ökoszisztéma jó állapotának elérésére vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelmére,
d) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtására
irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén.
(2) Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.
(3) Az adókedvezményt az adózó e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.
(4) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás elszámolható költsége 100 százalékának megfelelő mértéket,
b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás elszámolható költsége 70 százalékának megfelelő mértéket,
de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Az adókedvezmény (4) bekezdés b) pontja szerinti mértéke kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
(6) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke - ide nem értve a beruházás, felújítás helyszínéül szolgáló földterület, illetve a beruházással, felújítással érintett egyéb ingatlan bekerülési értékét -, csökkentve az érintett földterületnek, egyéb ingatlannak a beruházás, felújítás eredményeképpen bekövetkező -független szakértő által meghatározott - értéknövekedésével,
b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke.
(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az e törvény felhatalmazása alapján az e § szerinti adókedvezményre vonatkozóan kiadott miniszteri rendelet szerinti, az ingatlan értéknövekedését meghatározó független szakértői igazolással.
(8) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezményt a környezetkárosodás okozója nem veheti igénybe.
(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a környezetkárosodás okozójának kiléte nem állapítható meg, vagy a környezetkárosodás okozójának kiléte megállapítható, de nem kötelezhető az általa okozott környezetkárosodás felszámolásával járó költségek viselésére.
(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(11) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás, felújítás tervezett megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(12) Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
(13) Nem vehető igénybe adókedvezmény, amennyiben
a) az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
b) az adózó a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbánya;
c) a beruházás, felújítás természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására irányul;
d) a beruházás, felújítás erőmű bezárását, bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűntetését követő kárfelszámolásra vagy rehabilitációra irányul;
e) a beruházás, felújítás a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 92/43/EGK tanácsi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése szerinti kiegyenlítő intézkedés végrehajtására irányul, kivéve az ilyen intézkedés hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerinti jogi kötelezettségen túlmutató növeléséhez szükséges többletköltséghez;
f) az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(14) Ugyanazon beruházás, felújítás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.
(15) Ugyanazon adóévben az adózó az e § szerinti adókedvezményt együttesen nem alkalmazhatja a 22/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adókedvezménnyel.
(16) Az adózó az e törvény felhatalmazása alapján az e § szerinti adókedvezményre vonatkozóan kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként, felújításonként feltünteti.
(17) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi."
7. §
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (138)-(140) bekezdéssel egészül ki:"(138) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 4. § 33a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés l) pontját és (36)-(50) bekezdését az adózó választása szerint alkalmazhatja a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi . törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően a 22/B. § (3) bekezdése vagy (20)-(35) bekezdése alapján benyújtott bejelentésre, azzal a feltétellel, hogy a beruházás vonatkozásában a 22/B. § (37) bekezdése szerinti bejelentést az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtja, az igényelt fejlesztési adókedvezmény összege nem haladja meg a 22/B. § (3) bekezdése vagy (20)-(35) bekezdése alapján eredetileg igényelt adókedvezmény összegét, továbbá a bejelentésben megjelölt beruházás megfelel a 4. § 33a. pontjában, a 22/B. § (1) bekezdés l) pontjában és (36)-(50) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(139) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi . törvénnyel megállapított 4. § 8.-8e. pontja és 22/I. §-a első alkalommal a 2026. adóévre és a 2026. január 1-jétől kezdődően megkezdett beruházásokra alkalmazható.
(140) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi . törvénnyel megállapított 26. § (7) és (8) bekezdését első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes."
8. §
A Tao. törvény 30. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:"(11) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének részletes szabályait, igénylését, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét."
9. §
A Tao. törvény a következő 30/C. §-sal egészül ki:"30/C. §
A 4. § 8.-8e. pontjai és a 22/I. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. fejezete, valamint 45. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."
10. §
A Tao. törvény a következő 30/H. §-sal egészül ki:"30/H. §
A 4. § 33a. pontja, a 22/B. § (1) bekezdés l) pontja és (36)-(50) bekezdése szerint igénybe vett támogatás a CISAF közlemény 6. fejezetének szabályaival, továbbá a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül."
11. §
A Tao. törvénya) 18/B. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az "a fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének és a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének" szövegrész helyébe az "az adókedvezménynek" szöveg,
b) 22/H. § (15) bekezdésében a "Válságközlemény 2.5. szakasza alapján jóváhagyott SA102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatással" szövegrész helyébe a "CISAF közlemény 6. fejezete szerinti támogatással" szöveg,
c) 26. § (7) és (8) bekezdésében az "5 millió" szövegrészek helyébe a "20 millió" szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a Tao. törvénya) 4. § 25a. pontja,
b) 22/B. § (1) bekezdés k) pontja és (20)-(35) bekezdése,
c) 29/A. § (116) bekezdése,
d) 30/K. §-a.
3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
13. §
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénya) 16. § (2) bekezdés a) pontjában az "50 főt" szövegrész helyébe a "100 főt" szöveg,
b) 16. § (2) bekezdés b) pontjában a "3 milliárd" szövegrészek helyébe a "6 milliárd" szöveg,
c) 16. § (2) bekezdés e) pontjában a "3 milliárd" szövegrész helyébe a "6 milliárd" szöveg,
d) 19. § (5) bekezdés a) pontjában a "6 milliárd" szövegrész helyébe a "12 milliárd" szöveg,
e) 19. § (5) bekezdés h) pontjában a "100 főt" szövegrész helyébe a "200 főt" szöveg,
f) 20. § (2) bekezdés b) pontjában a "112,5%-a" szövegrész helyébe a "100%-a" szöveg, a "112,5%-át" szövegrész helyébe a "100%-át" szöveg
lép.
II. Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
14. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 20 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg."
15. §
Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 22 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg."
16. §
Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 24 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg."
17. §
Az Áfa tv. a következő 377. §-sal egészül ki:"377. §
(1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2026. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek -forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a 2025. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2026. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 20 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2026. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében vagy a 195/K. § (6) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el."
18. §
Az Áfa tv. a következő 378. §-sal egészül ki:"378. §
(1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2027. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek -forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a 2026. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2027. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 22 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2027. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében vagy a 195/K. § (6) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el."
19. §
Az Áfa tv. a következő 379. §-sal egészül ki:"379. §
(1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2028. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek -forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a 2027. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2028. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 24 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2028. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében vagy a 195/K. § (6) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el."
5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
20. §
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. §-a a következő (43) bekezdéssel egészül ki:"(43) A 2026. évben a 110. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adómértékek 110. § (4) bekezdése szerinti valorizációja július 1-jétől alkalmazandó. A 2027. évben a 110. § (4) bekezdése tekintetében a tárgyévet megelőző évi adó mértéke alatt a 2026. július 1-jétől alkalmazandó adó mértékét kell érteni."
III. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓK
6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
21. §
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:"(2c) Az (1) bekezdés szerinti számított adót csökkenti az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye, legfeljebb a (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adó 80 százalékáig."
22. §
A Távhő törvény a 7. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:"Energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye
7/A. §
(1) A 10. § 1.7. pontja szerinti adózó adókedvezményt vehet igénybe az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházás esetén.
(2) Az adókedvezmény az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.
(3) Az adókedvezményt a 10. § 1.7. pontja szerinti adózó e törvény előírásai alapján maga állapítja meg.
(4) E § alkalmazásában a beruházás elszámolható költségének minősül a 10. § 1.7. pontja szerinti adózó által az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházás célját szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének és az ugyanazon energetikai fejlesztésre irányuló beruházás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás és csatlakozási díj összegének a különbözete.
(5) E § alkalmazásában korrigált értékcsökkenésnek minősül a 10. § 1.7. pontja szerinti adózó könyveiben kimutatott energetikai infrastruktúra összes eszközére elszámolt adóévi értékcsökkenésnek az energetikai infrastruktúrához kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összegével csökkentett értéke.
(6) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke jelenértéken nem haladhatja meg adózónként a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés közötti különbözet 50 százalékát.
(7) A beruházás elszámolható költségét szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(8) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a) az adózó teljesíti az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai indikátorokat, és
b) az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemelteti, illetve használja.
(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítésének igazolására az adózónak az adóévre vonatkozó jövedelemadó-bevallás benyújtásakor rendelkeznie kell a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiállított beruházásösztönzési igazolással.
(10) Az adózó a beruházásösztönzési igazolás kiadása érdekében a kérelmet és az azt alátámasztó, az e törvény felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott adatokat benyújtja a Hivatalhoz.
(11) A Hivatal a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül közli az adózóval a kérelemmel kapcsolatos döntését.
(12) Az adózó az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adóbevallásban beruházásonként a következő adatokat szerepelteti:
a) a Hivatal által kiadott beruházásösztönzési igazolás számát, időpontját,
b) az adóévben igénybe vett adókedvezmény összegét,
c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett és még igénybe vehető adókedvezmény összegét.
(13) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi."
23. §
A Távhő törvény 9. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:"(6) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a Hivatal javaslatának figyelembevételével rendeletben szabályozza az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás vonatkozásában teljesítendő szakmai indikátorokat.
(7) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben határozza meg az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás vonatkozásában teljesítendő szakmai indikátorok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás tartalmát, formáját."
24. §
A Távhő törvény 18. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:"(21) A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 7/A. § szerinti adókedvezmény első alkalommal a 2026. adóévre és a 2025. december 31-ét követően megkezdett beruházásokra alkalmazható."
7. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
25. §
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) a következő 11/A. §-sal egészül ki:"11/A. §
(1) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdését első alkalommal a 2025. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az adózó 2025. évben kezdődő adóévére az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig esedékessé vált és megfizetett adóelőleg összege több, mint a 2025. adóévre várható, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott fizetendő adó összege, a különbözetet - a 7. § (4) bekezdés második mondatában foglaltaktól függetlenül - a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi . törvény hatályba lépését követően, de legkésőbb a 2025. évben kezdődő adóév utolsó napján, az állami adó- és vámhatóság által közzétett nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával, az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján visszaigényelheti."
26. §
A Kiskeradó tv.a) 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "500 millió" szövegrész helyébe az "1 milliárd" szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a "30 milliárd" szövegrész helyébe az "50 milliárd" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a "100 milliárd" szövegrész helyébe a "150 milliárd" szöveg
lép.
IV. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
8. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
27. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.)a) 8. § (4) bekezdésében a "minimálbér 112,5 százalékának harmincad része" szövegrész helyébe az "a minimálbér harmincad része" szöveg,
b) 19. § (1) bekezdésében a "havonta" szövegrész helyébe a "negyedévente" szöveg, a "tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és" szövegrész helyébe a "tárgynegyedévet követő hónap 12-éig havonkénti bontásban vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig" szöveg
lép.
28. §
Hatályukat vesztik a Szocho tv. 8. § (1) és (3) bekezdésében a "112,5 százaléka" és a "112,5 százalékának" szövegrészek.9. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
29. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig havonkénti bontásban vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak."
30. §
Hatályát veszti a Tbj. 77. § (2a) bekezdése.V. Fejezet
Eljárásrendet érintő törvények
10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
31. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéni vállalkozó - a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve - a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról."
32. §
Az Art. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.33. §
Az Art.1. 52. § (5) bekezdésében az "az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó" szövegrész helyébe az "a biztosított egyéni vállalkozó" szöveg,
2. 3. melléklet I. rész "Határidők" alcím 3. pont 3.1.1. alpontjában az "adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig" szövegrész helyébe az "adóév első három negyedévére jutó adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig, az adóév utolsó negyedévére jutó adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig" szöveg,
3. 3. melléklet I. rész "Határidők" alcím 4. pont 4.1.3. alpontjában a "havonta a tárgyhónapot" szövegrész helyébe a "negyedévente a tárgynegyedévet" szöveg
lép.
VI. Fejezet
SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
11. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
34. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény1. 9. § (6) bekezdés a) pontjában a "150 millió forintot" szövegrész helyébe a "180 millió forintot" szöveg,
2. 9. § (6) bekezdés b) pontjában a "300 millió forintot" szövegrész helyébe a "360 millió forintot" szöveg
lép.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. Hatályba léptető rendelkezések
35. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 13. § a)-c) pontja 2025. december 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §, 3. § a) pontja, 4. §-12. §, 13. § d)-f) pontja, 14. §, 18. §, 21. §-24. §, 27. §-34. § és az 1. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 3. § b) pontja, 15. § és 19. § 2027. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 16. § 2028. január 1-jén lép hatályba.
13. Az Európai Unió jogának való megfelelés
36. §
(1) E törvény 4. § (1) bekezdése, 6. §-a, 8. §-a és 9. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezetének, valamint 45. cikkének való megfelelést szolgálja.(2) E törvény 4. § (2) bekezdése, 5. §-a és 10. §-a az Európai Bizottságnak az "Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából" című, 2025. július 4-i, C/2025/3602 számú közleménye 6. fejezete szabályainak való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. Az Art. 1. melléklet 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó)
"1.2. természetes személy adóazonosító jelét, a Tbj. 4. § 2.1. pontja szerinti egyéni vállalkozó bejelentkezése esetén adóazonosító jelét és TAJ számát,"
2. Az Art. 1. melléklet 3. pontja a következő 3.10. alponttal egészül ki:
"3.10. A 3.1. ponttól eltérően az állami adó- és vámhatóság a Tbj. 4. § 2.1. pontja szerinti egyéni vállalkozó helyett hivatalból teljesíti az egyéni vállalkozóra e minőségében vonatkozó biztosítotti bejelentést az 1. pont szerinti bejelentés, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának adatai alapján."
Általános indokolás
A kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások adóterhelésének csökkentését és az adminisztráció egyszerűsítését, így érdemben növelik a magyar vállalkozások versenyképességét.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
Kibővül a béren kívüli juttatások köre a rendvédelmi lakhatási támogatással.A támogatás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.
2. §
Felhatalmazó rendelkezés a rendvédelmi lakhatási támogatás részletszabályait meghatározó kormányrendelet megalkotásához.3. §
A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő.4. §
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének bevezetésével összefüggésben meghatározásra kerül a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és a visszaállítás fogalma.Bevezetésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.
5. §
A fejlesztési adókedvezmény kiegészítésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.6. §
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódó rendelkezések bevezetése.Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.
Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
7. §
A (138) bekezdéshez: Adózói választás alapján a fejlesztési adókedvezményre már benyújtott bejelentés esetén át lehet térni a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházási jogcímre.A (139) bekezdéshez: A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét első alkalommal - az ide vonatkozó uniós szabályozással összhangban - a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni, továbbá a kedvezmény alkalmazását a 2026. adóévtől lehet megkezdeni.
A (140) bekezdéshez: A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár növekedést első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszak, amely alapján a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg.
8. §
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezménye részletes végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.9. §
Jogharmonizációs rendelkezés a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményére vonatkozóan.10. §
Jogharmonizációs rendelkezés a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás adókedvezményére vonatkozóan.11. §
Szövegcserés módosítások.Az a) ponthoz: Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény - számviteli elszámolástól függő - figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosítása az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.
A b) ponthoz: A villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye nem alkalmazható együttesen a CISAF közlemény 6. fejezete szerinti adókedvezménnyel.
A c) ponthoz: A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.
12. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések. Az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, ezért az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések törlésre kerülnek.13. §
Az a)-c) pontokhoz: A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.A d) és e) pontokhoz: A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
Az f) ponthoz: A szociális hozzájárulási adó változásával összefüggő pontosítás.
14-16. §
A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő.17-19. §
Az alanyi adómentesség értékhatárának megemeléséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések előírása, ideértve a másik tagállambeli letelepedettséggel belföldön alanyi adómentességet választó adóalanyokat is.20. §
Üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációjának elhalasztása fél évvel az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként.21. §
Bevezetésre kerül az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye.A kedvezmény a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető.
22. §
Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezményére vonatkozó részletes rendelkezések.23. §
Az (1) bekezdéshez: Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye részletes végrehajtási szabályairól szóló rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.A (2) bekezdéshez: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadandó rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.
24. §
Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye első alkalommal a 2026-ban megkezdett beruházásokra alkalmazható.25. §
A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni.Naptári éves adózó esetén, ha a 2025. júliusában és októberében esedékes és ténylegesen befizetett előlegeinek összege több, mint a 2025. évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. A visszaigénylésről szóló nyomtatvány benyújtását az adózó saját választás szerint teheti meg, amire legkésőbb a 2025. végéig van lehetősége. Amennyiben a várható és a tényleges adóalap eltér, az ebből eredő különbözet az éves bevallásban számolandó el. Az az adózó, amely nem élt a visszaigénylési lehetőséggel, az adósávok változásából eredő többletet az általános eljárási szabályok szerint az éves adóbevallás benyújtásával számolja el és kérheti vissza.
Ha az adózónak a naptári évtől eltérő üzleti éve van és emiatt a sávhatár-módosítás hatálybalépésekor van olyan 2025. évi előlege, amely még nem vált fizetendővé, akkor erre az előlegre az adózó jogosult már a 2025. adóéve folyamán mérséklést kérni az általános eljárási szabályok szerint. Ha az eltérő üzleti éves adózó a sávhatár módosítás hatálybalépésekor már minden előlege esedékesség vált és azokat megfizette, a különbözetet az átmeneti szabály alapján ő is visszaigényelheti. Aki nem élt a mérsékléssel, illetve az átmeneti szabály szerinti visszaigényléssel, annak az éves bevallásban keletkező többlete az általános eljárási szabályok szerint kérhető vissza.
26. §
A kiskereskedelmi adómérték új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerülnek megállapításra.27. §
1. ponthoz: Az adóalap megállapításának különös szabályai között szerepel az a rendelkezés, mely szerint az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a kifizető a tagjával fennálló jogviszonya, egyéni vállalkozói jogállására tekintettel mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól (pl. táppénzben, baleseti táppénzben részesül). Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy esetében a minimálbér harmincad része, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 2026. január 1-jén az említett szabályból törlődik a 112,5 százalékos szorzó.2. ponthoz: 2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
28. §
A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.29. §
2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.30. §
Az egyéni vállalkozók járulékbevallási gyakoriságának egységesítése miatt hatályon kívül kerül az átalányadózókra vonatkozó rendelkezés.31. §
Jelenleg az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, a bevallási és fizetési gyakoriság egységesen negyedévesre történő módosítása csökkenti a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók adminisztrációs terheit.32. §
Az Art. 1. mellékletének módosítása.33. §
1. ponthoz: Az egyéni vállalkozók járulékbevallási gyakoriságának egységesítéséhez kapcsolódóan módosul az öregségi nyugdíj iránti igény benyújtásához kapcsolódó soron kívüli bevallást előíró rendelkezés.2. ponthoz: A módosítás alapján a negyedéves társasági adóelőleg-fizetésre kötelezettek az adóév utolsó negyedévére jutó társasági adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig kötelesek teljesíteni. E szerint egy naptári éves adózó esetén az adóéve negyedik negyedévére (azaz az október-december időszakra) fizetendő előleg esedékessége december 20. napja. Ezzel analóg módon merül fel az eltérő üzleti éves adózók negyedik negyedévi kötelezettsége.
3. ponthoz: Az egyéni vállalkozók járulékbevallási gyakoriságának egységesítéséhez kapcsolódó módosítás.
34. §
Szövegcserés módosítások.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 2023-ban megemelésre kerültek, azonban az Európai Unió ezt követően fogadta el a 2013/34/EU számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást. A megemelt irányelvi értékhatárok lehetőséget adnak az értékhatárok további emelésére. A javaslat 20%-kal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, így a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja.
35. §
Hatályba léptető rendelkezések.36. §
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklet
A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, illetve ezen keresztül az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésekor külön kell teljesítenie biztosítotti bejelentését az állami adó- és vámhatóság felé. A módosítás értelmében ez a külön bejelentési kötelezettség megszűnik, és a biztosítotti bejelentést az állami adó- és vámhatóság fogja az egyéni vállalkozó által egyébként bejelentett adatok alapján hivatalból teljesíteni.