adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2025. (XI. 13.) IM rendelethez - Indokolások Tára 2025/98.
Végső előterjesztői indokolás az igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2025. (XI. 13.) IM rendelethez - Indokolások Tára 2025/98.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 14/2025. (XI. 13.) IM rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tervezethez fűzött indokolás a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.
2025. január 1. napjától a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17/B. &s...
Végső előterjesztői indokolás az igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2025. (XI. 13.) IM rendelethez - Indokolások Tára 2025/98.
A tervezethez fűzött indokolás a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.Az 1. §-hoz
2025. január 1. napjától a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17/B. §-a szerint a közjegyzői kinevezésre irányuló pályázati eljárásban kötelező az elektronikus ügyintézés. Ezzel összefüggésben a közjegyzői kinevezésre irányuló pályázatok csak elektronikus úton nyújthatóak be a Kjvhr. 3. § (4) bekezdésének megfelelően. Indokolt azonban a pályázat mellékleteként benyújtható, figyelembe venni kért tények és adatok fennállását igazoló okiratok bizonyos körében az alaki szabályokon (ti. hogy csak eredeti példány vagy hiteles másolat a csatolható) lazítani. A pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontok között szerepelnek többek között a pályázó tudományos publikáció, melyeket a közjegyzői pályázatok benyújtásáról és elbírálásáról szóló 28/2021. (X. 21.) MOKK szabályzat különböző mértékű pontszámmal honorál. Ezen publikációk azonban sokszor jelentős terjedelműek (pl. a monográfiák), így az eredeti vagy hitelesített példány becsatolása nagyobb mértékű energia- és időbefektetést igényel a pályázó és a hitelesítő részéről is, így esetükben érdemes enyhíteni az alaki követelményeken, hogy az egyszerű másolat becsatolása is elegendő legyen.A 2. §-hoz
Deregulációs célú módosítás. A fax egy olyan elavult technológia, amely a mindennapi életben már nem használatos, a felek elérhetőségi adatai szempontjából nincs jelentősége a gyakorlatban. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja.A 3-5. §-hoz
A céginformációs szolgálat hatékonyabb ellátása érdekében az ügyfélszolgálati feladatok ellátásában közreműködőként az MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásra kerül.A 6. §-hoz
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 119. § (2) bekezdésének és a Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 56. § (1) bekezdésének szövege között eltérés van az eredeti közjegyzői okirat iránti levéltári megkeresések személyi körét tekintve. A Kjtv. 119. § (2) bekezdése szerint az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak, az országos kamarának és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor - a közjegyző által őrzött - eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzői okirat visszaérkezése után is a közjegyzői okirat mellett kell őrizni.A levéltár által őrzött okiratok tekintetében a 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 56. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a bíróság vagy a területi kamara megkeresése esetén a közjegyzői okirat eredeti példányát kell megküldeni, a levéltár az okirat helyére annak hiteles másolatát helyezi el. Ezt a másolatot az eredeti közjegyzői okirat visszaérkezése után is az okirat mellett kell őrizni.
A Kjtv. 119. § (2) bekezdésének szövegét az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 18. § e) pontja egészítette ki az országos kamara beillesztésével. Ez a módosítás tette lehetővé, hogy a közjegyzői okirat eredeti példánya a bíróságokon, illetve a területi elnökségen túlmenően a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatban eljárási jogosultsággal rendelkező országos kamara részére is kiadható legyen. A jogszabályi koherencia érdekében indokolt, hogy az országos kamara ezen jogosultsága megfelelően megjelenjen a 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 56. §-ában is.
A 7. §-hoz
Az országos kamara és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szerv közötti együttműködési megállapodás megszűnt, és a továbbiakban sem lesz rá szükség az adatátadás egyéb módjának megvalósulása miatt, amelyre tekintettel indokolt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetéséről, az abból történő adatszolgáltatás szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó rendeletek módosításáról szóló 83/2009. (XII. 30.) IRM rendelet 12. § (2) bekezdésének módosítása. Az informatikai alkalmazásban az adatokban bekövetkező változások átvezetése folyamatosan biztosított, a hivatkozott rendelkezésben foglaltak már nem képezik feltételét az online adatszolgáltatás engedélyezésének, ezáltal együttműködési megállapodás megkötésére a továbbiakban nincs szükség.A 8. §-hoz
A hatályon kívül helyezendő rendelkezés egy hatálytalan pontra utal a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben.A 9. §-hoz, az 1-3. melléklethez
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjainak az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvény 67. §-a általi módosításai okán szükséges a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet (a továbbiakban: Űrlaprendelet) mellékleteinek módosítása. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kérelemben fel kell tüntetni a jogosult adószámát, úgyszintén a kötelezett és a képviselője, valamint meghatalmazott adószámát, ha azzal rendelkezik. A változások az Űrlaprendelet 1-3. mellékleteit érintik, így mindezek esetében szükséges a módosítás.A 10. §-hoz
Deregulációs célú módosítás. A fax egy olyan elavult technológia, amely a mindennapi életben már nem használatos, a felek elérhetőségi adatai szempontjából nincs jelentősége a gyakorlatban. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja.A 11. §-hoz
Az ASP rendszer iratkezelő hagyatéki szakrendszere alkalmas arra, hogy a hagyatéki leltárt készítő az alkalmazáson keresztül elektronikus aláírással lássa el az elektronikus úton kitöltött nyomtatványt. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: Hecs.) jelenleg hatályos 1. § (2) bekezdése ezáltal felesleges adminisztrációs terhet eredményez a leltárkészítők oldalán, és ennek további felhasználása során a hagyatéki eljárásokat lefolytató közjegyzők számára is. Az ASP rendszer iratkezelő szakrendszere lehetőséget nyújt az iratok elektronikus kezelésére és továbbítására, ennek megfelelően indokolt az elektronikus ügyintézést előírni a Hecs.-ben is.A 12. §-hoz, a 4. melléklethez
Az Inytv. 37. §-a alapján alkalmazandó, a 35. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján a határozatoknak - így a hagyatékátadó végzéseknek - tartalmazniuk kell a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját. Erre való tekintettel indokolt a Hecs. módosítása, hogy a leltárelőadó már ezt az adatot is tüntesse fel a hagyatéki leltárban.A 13. §-hoz
Deregulációs célú módosítás. A fax egy olyan elavult technológia, amely a mindennapi életben már nem használatos, a felek elérhetőségi adatai szempontjából nincs jelentősége a gyakorlatban. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja.A 14-15. §-hoz, a 21. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 77. § (7) bekezdése alapján az ügygondnok jogszabályban meghatározott díjazásra jogosult. Bírósági eljárásban ez a jogszabály a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Ügdíjr.). Mivel az Ügdíjr. 1. § (1) bekezdése alapján az egyértelműen csak a bírósági eljárásban és a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában végzett tevékenységre vonatkozik, ugyanakkor más jogszabály a közjegyzői eljárásban érvényesülő ügygondnoki díjazást nem szabályozza, analógia útján mégis az Ügdíjr. releváns rendelkezéseit indokolt alkalmazni a fizetési meghagyásos eljárásban is. Az analógia alkalmazása helyett az egyértelmű szabályozás érdekében indokolt azonban a jogszabályban kimondani, hogy a rendelkezései közjegyzői eljárásban is alkalmazandók. Ugyanígy indokolt ezt a kiegészítést megtenni a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendeletben, arra is utalva, hogy jogszabály rendelkezhet eltérően. Ilyen eltérő rendelkezés található például a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 22. §-ában.A 16-18. §-hoz, az 5. melléklethez
A folyamatosan változó jogszabályi környezetben mind újabb közjegyzői eljárások - és ezáltal - ügytípusok jelennek meg, amelyekkel a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet 1. mellékletében található táblázat bővítése mind nehezebben kezelhető. Indokolt ezért egy új struktúra kialakítása, melyben az eljárások számának változása az oszlopok helyett a sorok számát érinti. Emellett bevezetésre kerül az eljárások számánál egy lábjegyzetes hivatkozási rendszer, mely által feltüntetésre kerülhetnek a Hetv. 104/A-B. §-a szerinti ügyek (szállomány), amelyek az eljárás sajátosságaiból eredően az esetek többségében - az egy éves igénybejelentési határidőre tekintettel - éven túli ügynek számítanának a statisztikában, azonban a statisztikát torzítja, ha ezeket éven túli eljárásként kellene figyelembe venni. A fentieken túl az európai fizetési meghagyásos ügyek - hasonlóan a végrehajtási ügyekhez - külön táblázatot kapnak, tekintettel az ezen típusú ügyekben megjelenő olyan statisztikai adatok feltüntetésére, amelyek a többi eljárásban nem bírnak jelentőséggel, így az érintett sorok üres cellákkal terhelték eddig a statisztikai jelentéseket. A módosítás az átláthatóbb és könnyebben kezelhető statisztikai adatszolgáltatást segíti elő.A 19. §-hoz
A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek esetében az ügyintéző feladatai bővítésre kerülnek a bizalmi őrzéssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzésével, annak érdekében, hogy a közjegyzők nyilvántartásai biztosan naprakészek és rendezettek legyenek.A 20. §-hoz
A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelők és kormánytisztviselők ügyviteli vizsgájáról szóló 9/2023. (VII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (5) bekezdése korábban már tartalmazta az ügyviteli vizsgabizottság elnökének, illetve az ügyviteli vizsgabizottság tagjainak miniszter által ötéves időtartamra történő kinevezésére vonatkozó szabályokat. Az R.-t legutóbb, az igazságügyi hivatásrendek képzéséről, szakmai továbbképzéséről és vizsgáiról szóló egyes igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2025. (VI. 30.) IM rendelet módosította, amely módosítás érintette az R. 2. §-át is. Ennek során a 2. §-ból elmaradtak a vizsgabizottság elnökének és tagjainak megválasztására vonatkozó előírások. Ezek az előírások azonban továbbra is szükségesek, így a módosítás az R.-ben ezeket a szabályokat helyezi el.A 22. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.