adozona.hu
T/13045. számú törvényjavaslat indokolással - az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról
T/13045. számú törvényjavaslat indokolással - az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvény célja, hogy megteremtse az energiaszövetkezetek - mint szövetkezeti formában létrejövő energiaközösségek - működésének speciális szabályait az európai uniós szabályozással összhangban.
[2] Az energiaszövetkezetek alkalmasak a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására, a helyi gazdaságok támogatására és a közösségi összefogás erősítésére. A szabályozás célja, hogy a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a környezetvédelem alapelvei mentén ösztönözze az energiával...
T/13045. számú törvényjavaslat indokolással - az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról
2025. évi ... törvény az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról
[1] A törvény célja, hogy megteremtse az energiaszövetkezetek - mint szövetkezeti formában létrejövő energiaközösségek - működésének speciális szabályait az európai uniós szabályozással összhangban.[2] Az energiaszövetkezetek alkalmasak a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására, a helyi gazdaságok támogatására és a közösségi összefogás erősítésére. A szabályozás célja, hogy a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a környezetvédelem alapelvei mentén ösztönözze az energiával kapcsolatos fogyasztói magatartás tudatosabb formáit. Az energiaszövetkezet nemcsak gazdasági előnyöket kínál, hanem társadalmi, oktatási és közösségi értéket is teremt.
[3] Az Országgyűlés a fenti célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény II. Fejezete a következő 7. alcímmel egészül ki:"7. Energiaszövetkezet
54. §
(1) Az energiaszövetkezet olyan, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 66/B. §-a szerinti energiaközösség, amely szövetkezetként a tagjai javára energiával összefüggő tevékenységet folytat, valamint szolgáltatást nyújt annak érdekében, hogy a tagjai gazdasági, szociális helyzetét előmozdítsa, továbbá környezeti, közösségi és edukációs előnyöket biztosítson számukra.
(2) Az energiaszövetkezet - a Vet. 66/B. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -különösen a következő tevékenységeket végezheti:
a) villamosenergia-termelés,
b) villamosenergia-tárolás,
c) villamosenergia-fogyasztás,
d) villamosenergia-kereskedelem,
e) villamosenergia elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,
f) villamosenergia-megosztás,
g) aggregálás,
h) energiahatékonysági szolgáltatás nyújtása, illetve
i) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése.
(3) Az energiaszövetkezet olyan tudás- és információanyagot ad át tagjai számára, különösen az energiafelhasználás optimalizálására, racionalizálására, az energiahatékonyság növelésére, az energiatakarékosság elősegítésére, a zöld energia előnyeire vonatkozóan, amely hozzájárul a tagok tudatos és fenntartható energiapiaci magatartásához.
(4) Az energiaszövetkezet elősegítve a fenntartható energiagazdálkodást tevékenységével a közérdeket szolgálja.
55. §
A megújuló energiaszövetkezet olyan, az 54. § szerinti energiaszövetkezet, amely a Vet. 66/B. § (1a) bekezdése szerinti megújulóenergia-közösségként működik.
56. §
(1) Az energiaszövetkezet tagjai természetes és nem természetes személyek lehetnek bármilyen arányban.
(2) Az energiaszövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagja a befektető tag.
(3) A befektető tag köteles a vagyoni hozzájáruláson túlmenően az energiaszövetkezet 54. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységében részt venni.
(4) A befektető tag az igazgatóságnak nem lehet tagja.
57. §
(1) Az energiaszövetkezetbe történő belépés önkéntes és abban a nyitott tagság érvényesül.
(2) Az energiaszövetkezet alapszabálya a belépéshez - az energiaszövetkezet működéséhez, céljai megvalósításához indokolt - műszaki, illetve földrajzi alapú területi feltételeket állapíthat meg.
58. §
(1) Az energiaszövetkezetbe történő belépéshez szükséges tagfelvételi kérelemről a személyes közreműködést vállaló tagok esetében az igazgatóság dönt indokolással a tagfelvételi kérelem benyújtásától számított legfeljebb harminc napon belül. Az igazgatóság a döntésről és annak indokolásáról értesíti az energiaszövetkezetbe belépni kívánó személyt a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.
(2) A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt indokolással az alapszabályban meghatározott szavazati többség alapján a tagfelvételi kérelem benyújtásától számított legfeljebb harminc napon belül. A befektető tag felvételéről szóló döntésről és annak indokolásáról az igazgatóság értesíti az energiaszövetkezetbe befektető tagként belépni kívánó személyt a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.
59. §
A tag kilépési szándékának bejelentése és tagsági jogviszonya megszűnése között - a Ptk. vonatkozó rendelkezésétől eltérően - az alapszabályban meghatározott időtartamnak kell eltelnie.
60. §
A tagsági jogviszony megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás értékét a tagsági jogviszony megszűnését követő egy éven belül kell kiadni. Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy az igazgatóság döntése alapján a vagyoni hozzájárulás értékének a kiadása elhalasztható az alapszabályban rögzített feltételek szerint, ha ezt az energiaszövetkezet gazdálkodása megköveteli. A vagyoni hozzájárulás értékének, valamint a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke összegének a kiadására a tagsági jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb öt éven belül kerül sor. Az alapszabály ennél hosszabb időtartamot előíró rendelkezése az öt évet meghaladó részében semmis.
61. §
Az energiaszövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása az össztőkéhez képest bármilyen arányt képviselhet.
62. §
(1) A befektető tagnak befektetői szövetkezeti részesedése van az energiaszövetkezetben, amely a befektetői tagsági jogviszonyon alapuló jogaiból és kötelezettségeiből áll.
(2) A befektetői szövetkezeti részesedés alapján a befektető tag jogosult a nyereségből való részesedésre.
63. §
(1) Az energiaszövetkezet személyes közreműködést vállaló tagja a szövetkezeti részesedését (a továbbiakban: szövetkezeti részesedés) vagy annak hányadát az energiaszövetkezet más tagjára, az energiaszövetkezetre vagy harmadik személyre átruházhatja. A szövetkezeti részesedés hányadának átruházása esetén az átruházandó és az átruházónál maradó hányad mértéke nem lehet kevesebb, mint az energiaszövetkezet alapszabályában rögzített tagi minimális vagyoni hozzájárulás mértéke. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.
(2) Az energiaszövetkezet befektető tagja a befektetői szövetkezeti részesedését vagy annak hányadát az energiaszövetkezet más tagjára, az energiaszövetkezetre vagy harmadik személyre átruházhatja. A befektetői szövetkezeti részesedés hányadának átruházása esetén az átruházandó és az átruházónál maradó hányad mértéke nem lehet kevesebb, mint az energiaszövetkezet alapszabályában rögzített tagi minimális vagyoni hozzájárulás mértéke. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.
(3) A szövetkezeti részesedést és a befektetői szövetkezeti részesedést vagy annak hányadát harmadik személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a vagyoni hozzájárulását teljes mértékben szolgáltatta.
(4) A szövetkezeti részesedésnek és a befektetői szövetkezeti részesedésnek vagy azok hányadának harmadik személyre történő átruházása az igazgatóság beleegyezéséhez kötött, a beleegyezés megadásáról az igazgatóság az alapszabályban rögzített belépési feltételek alapján dönt. Ha az igazgatóság az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni.
64. §
(1) Az átruházni kívánt szövetkezeti részesedés vagy annak hányada megszerzésére a többi szövetkezeti részesedéssel rendelkező személyes közreműködést vállaló tag, a befektetői szövetkezeti részesedéssel rendelkező tag, az energiaszövetkezet vagy az energiaszövetkezet által kijelölt személy - ebben a sorrendben - a Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis.
(2) A szövetkezeti részesedés vagy annak hányada másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat a részesedésük egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.
(3) Az átruházni kívánt befektetői szövetkezeti részesedés vagy annak hányada megszerzésére a többi tag, az energiaszövetkezet vagy az energiaszövetkezet által kijelölt személy - ebben a sorrendben - a Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis.
(4) A befektetői szövetkezeti részesedés vagy annak hányada másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat a részesedésük egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.
(5) A szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak az energiaszövetkezet általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről az energiaszövetkezet közgyűlése dönt.
(6) Az átruházást, ideértve a szövetkezeti részesedésre és a befektetői szövetkezeti részesedésre vonatkozó, másokat megelőző megszerzésre irányuló jog gyakorlását rendező szabályokat az alapszabály a 63. §-ban foglaltakat figyelembe véve részletesen szabályozza.
(7) A szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés átruházására, másokat megelőző megszerzésre irányuló jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a szerződéskötéstől számított kétéves jogvesztő határidőn belül lehet pert indítani.
(8) Ha a tag, az energiaszövetkezet vagy az energiaszövetkezet által kijelölt személy az ajánlat közlésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti jogával nem kívánt élni.
(9) Az energiaszövetkezet a személyes közreműködést vállaló tagja szövetkezeti részesedését, továbbá a befektető tagja befektetői szövetkezeti részesedését ellenérték fejében a jegyzett tőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg.
(10) Az energiaszövetkezet szövetkezeti részesedése, valamint befektetői szövetkezeti részesedése nem haladhatja meg a jegyzett tőke ötven százalékát.
(11) Az energiaszövetkezet a szövetkezeti részesedése, valamint a befektetői szövetkezeti részesedése alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, a szövetkezeti részesedését, továbbá a befektetői szövetkezeti részesedését a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(12) Az energiaszövetkezet a szövetkezeti részesedése, befektetői szövetkezeti részesedése alapján a nyereségből nem részesedik.
(13) Az energiaszövetkezet a szövetkezeti részesedését, a befektetői szövetkezeti részesedését a megszerzéstől számított egy éven belül köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak a szövetkezeti részesedésük arányában térítés nélkül átadni.
65. §
(1) A szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés vagy annak hányada átruházása esetén - ide nem értve azt az esetet, amikor a részesedést vagy annak hányadát az energiaszövetkezet szerzi meg - a jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagnyilvántartásba való bejegyzés céljából a részesedés vagy annak hányada megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni az energiaszövetkezetnek. A bejelentést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és mellékelni kell hozzá az átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy a részesedés vagy hányada megszerzője az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(2) A szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés vagy annak hányada átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás az energiaszövetkezettel szemben annak bejelentésétől hatályosul.
(3) A szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés vagy annak hányada új jogosultját az energiaszövetkezettel szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.
66. §
(1) Az energiaszövetkezet a tőketartalék részeként fedezeti alapot képez az energiával összefüggő tevékenysége hosszú távú működésének biztosítása érdekében.
(2) A fedezeti alapba az energiaszövetkezet az előző üzleti éve nyereségének legalább 10 %-át teszi.
(3) Az energiaszövetkezet közgyűlése a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyásával és a nyereség felosztásáról való döntéssel egyidejűleg dönt arról, hogy az előző üzleti év nyereségének mekkora mértékét helyezi a fedezeti alapba a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(4) A fedezeti alapba helyezett vagyon a nyereségből való részesedésként, illetve a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
(5) Az energiaszövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a fedezeti alapba helyezett vagyont a tagjai között a vagyoni hozzájárulásuk alapján osztja fel.
(6) A fedezeti alap felhasználására irányuló részletes szabályokat az alapszabály határozza meg.
67. §
(1) Az energiaszövetkezet az 54. § (3) bekezdése szerinti tevékenységének biztosítása céljából oktatási és tájékoztatási alapot képez, amelybe az előző üzleti éve nyereségének legalább 2%-át helyezi.
(2) Az oktatási és tájékoztatási alapba helyezett vagyon a nyereségből való részesedésként, illetve a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
(3) Az energiaszövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - az oktatási és tájékoztatási alapba helyezett vagyont a tagjai között a vagyoni hozzájárulásuk alapján osztja fel.
(4) Az oktatási és tájékoztatási alap képzésének, feltöltésének és felhasználásának részletes szabályait az alapszabály határozza meg.
68. §
(1) Az energiaszövetkezet közgyűlésén minden tagnak egy szavazata van.
(2) Az energiaszövetkezet az alapszabályában meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyekről valamennyi tag közgyűlésen való részvétele mellett hozható döntés.
(3) Az energiaszövetkezet közgyűlésének hatásköre a szövetkezet közgyűlésének Ptk.-ban meghatározott hatáskörei mellett kiterjed:
a) a befektető tag felvételéről szóló döntésre,
b) a szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak az energiaszövetkezet általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelölésére vonatkozó döntésre,
c) a fedezeti alapba helyezendő összeg mértékéről való döntésre.
69. §
Az energiaszövetkezet alapszabálya a Ptk. szövetkezeti alapszabályra rögzített kötelező tartalmi elemein túlmenően tartalmazza:
a) a befektető tag felvételéről szóló közgyűlési döntéshozatal szabályát,
b) a tag kilépési szándékának a bejelentése és tagsági jogviszonya megszűnése közötti időtartamot,
c) a szövetkezeti részesedés és a befektetői szövetkezeti részesedés átruházására irányuló szabályokat,
d) a fedezeti alap felhasználásának a szabályait,
e) az oktatási és tájékoztatási alap képzésére, feltöltésére, és felhasználására vonatkozó szabályokat."
2. §
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a következő 110. §-sal egészül ki:"110. §
A 7. alcím
a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá
b) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja."
3. §
Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 19. §-át követő "III. Fejezet" szövegrész.4. §
Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.5. §
Ez a törvénya) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá
b) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Általános indokolás
A törvény célja, hogy bevezesse az energiaszövetkezet, mint speciális szövetkezeti típus szabályait a magyar jogba annak érdekében, hogy a szövetkezeti forma által biztosított előnyökre figyelemmel - így különösen annak rugalmasságára tekintettel - lehetőséget teremtsen a kedvező feltételek melletti, fogyasztóközpontú energiahozzáféréshez és energiafelhasználáshoz, elősegítve ezzel a tagok tudatos és fenntartható energiapiaci magatartását, hozzájárulva az energiabiztonsághoz, illetve az energiastabilitáshoz. A javaslat kiindulópontnak tekinti azt, hogy a hatályos magyar villamosenergia-szabályozásban [vö. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)] az energiaközösség akként definiált, hogy annak egyik formájaként a szövetkezet kerül megjelölésre. Tekintettel azonban arra, hogy az energiaszövetkezet az energiaközösség egy formájaként speciális célból és tevékenységre jön létre, és ezáltal bizonyos egyedi működési jellemzőkkel is rendelkezik, indokolt és szükséges a szövetkezetekre irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott általános szövetkezeti szabályokhoz képest az energiaszövetkezethez különös szabályokat rendelni. Az energiaszövetkezetre - tekintettel arra, hogy az energiaközösség egy formája, amelyet a Vet. állapít meg - teljes mértékben irányadóak a Vet. rendelkezései.Az energiaszövetkezetre irányadó szabályok akként kerültek meghatározásra, hogy azok harmonizáljanak a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv helyi energiaközösségekre vonatkozó szabályaival, amelyek célja, hogy az olcsó, lokális energiatermelés és energiafogyasztás kialakítását, valamint a decentralizált energiastruktúra létrejöttét elősegítsék. A törvény továbbá figyelembe vette a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakat is. A megjelölt uniós jogi normák átültetését elsődlegesen a Vet. hajtotta végre, azonban a Vet.-ben nevesített energiaközösség szövetkezeti formában történő működése esetén e törvénnyel beiktatott módosításokat kell alkalmazni az energiaszövetkezet működésére.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-3. §
Az energiaszövetkezet fogalma elsősorban céljai meghatározásával különül el más szövetkezeti típusoktól. A Vet. 66/B. § (1) bekezdése alapján az energiaszövetkezet az energiaközösség egyik formájaként jön létre. Az energiaszövetkezet által végzett tevékenységekre, nyújtott szolgáltatásokra az ágazati szabályok keretei között van lehetőség, a villamos energiával kapcsolatos tevékenységre a Vet. rendelkezései megfelelően irányadók és alkalmazandók, melyek egyes esetekben engedélyhez kötik a tevékenység folytathatóságát.Az energiaszövetkezet célkitűzése túlmutat a tagok számára nyújtott gazdasági előnyök biztosításán, működésének ugyanis környezeti, közösségi, szociális és edukációs hatásai is vannak. Tevékenységét oly módon kell folytatnia, hogy tagjai számára elősegítse a fenntartható energiagazdálkodással kapcsolatos ismeretek átadását. Az energiaszövetkezet működése nemcsak a tagok számára eredményez előnyöket, hanem társadalmi szinten is pozitív hatást fejt ki, különösen az ismeretterjesztés és tájékoztatás terén, ezáltal közérdeket is szolgál.
A Vet. 66/B. § (1a) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az energiaközösség - és így az energiaszövetkezet is - megújuló energiaforrásokat vegyen igénybe tevékenysége során, s így sajátos szabályok lesznek rájuk nézve irányadóak; megújulóenergia-közösségként, illetve megújulóenergia-szövetkezetként működhetnek.
Az energiaszövetkezet, mint speciális szövetkezeti vállalkozási forma, alapítása és működtetése szabad döntésen és akaratnyilvánításon alapul. Az energiaszövetkezet speciális vállalkozási forma olyan értelemben is, hogy tevékenysége - az európai uniós szabályozásból adódóan - nem irányulhat elsődlegesen pénzügyi haszonszerzésre. Alapításában részt vehetnek, illetve később beléphetnek mindazon természetes és nem természetes személyek, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. E rendelkezés normatív tartalommal tölti meg az Sztv. preambulumában rögzített nemzetközi szövetkezeti alapelvet, az "önkéntes és nyitott tagság" elvét, amely a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által meghatározott nemzetközi standard.
A szabályozás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az energiaszövetkezet az alapszabályban meghatározott módon földrajzi, illetve műszaki feltételeket állapítson meg a tagsági jogviszony létesítéséhez, ha ezt a működés észszerűsége indokolja. Az ilyen feltételek azonban kizárólag objektív, észszerű indokokon alapulhatnak, diszkriminatívak nem lehetnek.
A Ptk. 3:326. § (1) bekezdése a szövetkezetek esetében a nem természetes személy tagok arányát legfeljebb a taglétszám egyharmadában határozza meg. Mivel az energiaszövetkezet elsődleges célja a tagok kedvező feltételek melletti energiatermelésének és felhasználásának biztosítása, valamint a tagok személyes közreműködése az energiafelhasználásban is megvalósulhat, indokolatlan lenne az aránybeli korlátozás fenntartása. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy természetes és nem természetes személyek bármilyen arányban alapíthassanak és működtethessenek energiaszövetkezetet, annak érdekében, hogy biztosítva legyen számukra a kedvező, jutányos ellentételezésű energiafelhasználás lehetősége. Fontos megjegyezni, hogy - figyelemmel a vonatkozó európai uniós jogi normákra, illetve az azokat átültető Vet.-re - az energiaszövetkezet irányítására az energiaszövetkezet autonómiájának megőrzése érdekében speciális rendelkezések irányadóak és alkalmazandóak.
Az energiaszövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjaira nézve bevezetésre kerül a befektető tag elnevezés. E tagi státusz létrehozása az energiaszövetkezet által végezhető tevékenységek körére, az energiaszövetkezet működőképességének fenntarthatóságára tekintettel szükségszerű. A befektető tag tekintetében garanciális rendelkezéseket is meghatároz a törvény, így a befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt, szemben a személyes közreműködést vállaló tag felvételével, amelyről az igazgatóság dönt.
Az energiaszövetkezet tevékenységére és céljaira tekintettel a tagok bármilyen mértékű vagyoni hozzájárulást teljesíthetnek, azonban jogaik egyenlők: minden tagnak egy szavazata van. A javaslat meghatározza a személyesen közreműködő és a befektető tagokra vonatkozó szabályokat, valamint a tagsági jogviszony megszűnése esetén alkalmazandó elszámolási rendet. E tekintetben szintén indokolt eltérni a Ptk. rendelkezéseitől mind a tagsági jogviszony megszűnése, mind a vagyoni hozzájárulás és a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke kiadása időtartamának meghatározása során, amivel megelőzhető, hogy egy befektető tag vagy nagy számú tag kilépése miatt az energiaszövetkezet működése bizonytalanná váljon. Mindez a működés fenntarthatóságát szolgálja.
A rendelkezések meghatározzák továbbá a szövetkezeti és befektetői részesedés átruházásának és bejelentésének szabályait elővásárlási jogot biztosítva a tagoknak és a szövetkezetnek. A tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az átruházás bejelentésétől hatályosulnak, biztosítva ezzel az energiaszövetkezet működésének jogbiztonságát és átláthatóságát.
A javaslat az energiaszövetkezet alapszabályára vonatkozóan is tartalmaz speciális rendelkezéseket annak érdekében, hogy az energiaszövetkezet működése a tagok érdekeivel összhangban, eredményesen és fenntarthatóan valósuljon meg. Az alapszabályi kérdésekben a közgyűlés dönt, ezzel biztosítva a szövetkezeti önrendelkezést.
A javaslat új vagyoni kategóriákat vezet be az energiaszövetkezetek számára. Ilyen a fedezeti alap, amely a hosszú távú gazdasági működés biztosítását szolgálja, valamint az oktatási és tájékoztatási alap, amely a tagok folyamatos képzésének és ismeretátadásának pénzügyi bázisát teremti meg. A fedezeti, valamint az oktatási és tájékoztatási alap képzése kötelező, feltöltésük szabályai rögzítettek, jogi természetük pedig eltér a Ptk.-ban meghatározott közösségi alapétól, elsősorban céljaik tekintetében. Az energiaszövetkezet átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén mindkét alap felosztható, figyelemmel arra, hogy azok a tagok hozzájárulásával, a szövetkezet működésének és a tagok képzésének elősegítésére - a hosszú távú működőképesség biztosítására és oktatás szervezésére - jöttek létre.
4. §
Hatályba léptető rendelkezés.5. §
Jogharmonizációs záradék.