adozona.hu
T/13056. számú törvényjavaslat indokolással - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
T/13056. számú törvényjavaslat indokolással - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítását a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző - a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló - munkacsoport eredményeire támaszkodnak.
[2] A törvény a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelműv...
T/13056. számú törvényjavaslat indokolással - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2025. évi CXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítását a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző - a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló - munkacsoport eredményeire támaszkodnak.[2] A törvény a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelművé teszi, hogy a nevükben a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
[3] A törvény a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében tisztázza a jogilag érdekeltek körét.
[4] A törvény orvosolja a gyámhivatal és a bíróságok közötti hatásköri vitát azzal, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő kapcsolattartási joga korlátozásának feloldásáról vagy a kapcsolattartási jog visszaállításáról a jövőben kizárólag a bíróság dönthet.
[5] A törvény célja a követelés- és jogátruházás kérdésének, valamint az elővásárlási jog azonos rangsorban történő gyakorlásának az egyértelmű jogértelmezést, egységes jogalkalmazást segítő szabályozása.
[6] A törvény továbbá az engedményes igényérvényesítésének elősegítése érdekében módosítja az engedményezés szabályait.
[7] Az öröklési jog egyes rendelkezései közül a kiesési okokra, a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvényességére, az öröklési szerződés megszűnésére és az ági öröklésre vonatkozó előírásokat vizsgálja felül a törvény, és a szabályokat egyértelműsíti, pontosítja a jogviták elkerülése érdekében.
[8] Az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozás módosításának célja a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák további erősítése. Ezt a célt szolgálja, hogy a módosítás kötelezővé teszi letétenként az elkülönült alszámlás letétkezelést, annak érdekében, hogy a letéti rendszer átláthatóságát növelje a felügyeletet ellátó területi ügyvédi kamarák és a letéthez kapcsolódó alszámla egyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfelek számára is.
[9] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
1. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. Címe a következő 50/A. §-sal egészül ki:"50/A. §
A cégbíróság a végrehajtó által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe az árverés időpontjával az üzletrész árverésével kapcsolatos tagváltozást."
2. §
A Ctv. a következő 131/Z. §-sal egészül ki:"131/Z. §
E törvénynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 50/A. §-át a 2026. március 1-jén és azt követően befejezett üzletrész árverésekre kell alkalmazni."
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
3. §
(1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére ingyenes juttatás nyújtásához, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg."
(2) A Ptk. 2:23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Semmis a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának olyan jognyilatkozata, amellyel a cselekvőképtelen nagykorú vagyona terhére idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, vagy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ajándékoz. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes nagykorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is."
4. §
A Ptk. 3:62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság azon jogilag érdekelt kérelmére, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik, az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket."
5. §
A Ptk. 3:90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, aki eltiltás hatálya alatt áll."
6. §
(1) A Ptk. 3:99/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"(5a) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, csak ezt követően kerülhet sor a tagi részesedések arányában a fennmaradt vagyon tagok közötti felosztására."
(2) A Ptk. 3:99/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Zártkörűen működő részvénytársaságnál a pótbefizetés (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásához és annak feltételei meghatározásához valamennyi részvényes egyhangú szavazatával meghozott határozatra van szükség. E rendelkezéstől való eltérés semmis."
7. §
A Ptk. 3:135. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul - és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen - köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért."
8. §
A Ptk. a következő 3:167/A. §-sal egészül ki:"3:167/A. § [Az üzletrész végrehajtása]
(1) Az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog - 3:167. § (2) bekezdése szerinti - jogosultja e jogát jogszabályban meghatározott eljárás szabályai szerint gyakorolhatja.
(2) Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítésével az árverési vevő a társaság tagjává válik.
(3) A tag személyének megváltozásáról a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv megküldésével értesíti az ügyvezetőt, aki a tagváltozást a tagjegyzéken nyolc napon belül átvezeti."
9. §
A Ptk. 4:184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása, valamint a korlátozás feloldása és a kapcsolattartási jog visszaállítása]
(1) A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
(2) Ha a kapcsolattartás korlátozásának vagy megvonásának okai már nem állnak fenn, a korlátozás feloldásáról, illetve a kapcsolattartási jog visszaállításáról a bíróság dönt."
10. §
A Ptk. 6:193. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az engedményest illetik meg azok a jogok, amelyeket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során az engedményezett követelés tekintetében engedményezés hiányában az engedményező érvényesíthetne a kötelezettel szemben."
11. §
A Ptk. 6:202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, ha ezt jogszabály lehetővé teszi vagy egyébként a jog forgalomképessége annak természetéből következik."
12. §
A Ptk. 6:222. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre, és a megállapodásuk szerinti arányban szereznek közös tulajdont. Megállapodás hiányában az adásvételi szerződés a tulajdonos által közülük választott jogosulttal jön létre."
13. §
A Ptk. 7:4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(Kiesik az öröklésből az is,)
"e) aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg."
14. §
A Ptk. 7:17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírta."
15. §
(1) A Ptk. 7:52. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:"7:52. § [Öröklési szerződés módosítása, megszüntetése és megszűnése]"
(2) A Ptk. 7:52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az öröklési szerződés módosítására, megszüntetésére és megszűnésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
16. §
A Ptk. 7:67. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától ajándékba kapott vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy öröklés útján ingyenesen szerezte."
17. §
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"5. vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés, valamint a jogi személyben fennálló vagyoni részesedés;"
18. §
A Ptk.a) 6:152. §-ában a "szándékosan okozott" szövegrész helyébe a "szándékos" szöveg,
b) 6:237. § (4) bekezdésében az "idő nélkül" szövegrész helyébe az "időn keresztül" szöveg,
c) 6:430. § (3) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kötelezett" szöveg,
d) 7:4. § (2) bekezdésében a "visszautasította." szövegrész helyébe a "visszautasította; " szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti a Ptk.a) 3:167. § (8) bekezdése,
b) 3:207. § (1) bekezdése.
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
20. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A Ptk.-nak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) módosított 7:17. § (3) bekezdését a Módtv.2. 14. §-ának hatálybalépése napján, vagy azt megelőzően közjegyzői letétbe helyezett végrendeletek esetén is alkalmazni kell."
4. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
21. §
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 472. § (2) bekezdésében a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdése és a Ptk. 4:184. § (2) bekezdése szerinti" szöveg lép.5. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
22. §
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Ügyvédi tevékenység:)
"f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben szerkesztett
fa) papíralapú okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás),
fb) elektronikus okiratok és mellékleteik hiteles papíralapú másolattá alakítása,"
23. §
Az Üttv. 3. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:(Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:)
"o) oktatói tevékenység."
24. §
Az Üttv. 24. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:(Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:)
"q) a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatának ellátása."
25. §
Az Üttv. 47. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:[Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)]
"b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségeinek teljesítésére (a továbbiakban: költségletét) vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódó egyedileg azonosítható ügylettel összefüggő megőrzésre"
(pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.)
26. §
(1) Az Üttv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja."
(2) Az Üttv. 48. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem minősül a letét céljától eltérő hasznosításnak, ha az ügyvéd a letéti szerződés rendelkezése alapján a letett összegből állampapírt vásárol, és azt veszi letétbe, feltéve, hogy a letéti szerződés teljesítését ez nem veszélyezteti. Az állampapír vásárlással és visszaváltással kapcsolatos költségek a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában a letevőt terhelik, a letett összeg terhére e költségek nem számolhatók el. Az állampapír vásárlásához az állampapír típusa, illetve besorolása megjelölésével a letevő írásban járul hozzá.
(4) A letéti szerződésben a felek abban is megállapodhatnak, hogy az ügyvéd a pénzletétet az ügyfél megbízásából letétkezelés céljára szolgáló betétszámláján helyezi el és azt lekötheti. Az ügyvédi letét betétszámlán való kezelésének kockázatairól, az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosításról és a kártalanítás összeghatáráról szóló tájékoztatást és az ügyfél, valamint a jogosult kifejezett hozzájáruló nyilatkozatát a letéti szerződés tartalmazza."
27. §
(1) Az Üttv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd
a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt - a költségletét kivételével - letétenként elkülönített alszámlán köteles kezelni, valamint
b) a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon."
(2) Az Üttv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A költségletétet az ügyvéd a költségletétek kezelésére szolgáló letéti számlán vagy alszámlán kezelheti, és azt ilyen típusú számlaként a letéti nyilvántartásba köteles bejelenteni."
28. §
Az Üttv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető. A 48. § (3) bekezdése alapján vásárolt nyomdai úton előállatott állampapír kezelésének követelményeit kamarai szabályzat állapítja meg."
29. §
Az Üttv. 51. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell) "e) a költségletét kivételével, az alszámla számát,"
30. §
Az Üttv. 153. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A választási szervek kivételével a területi kamara tisztségviselőit és a küldötteket négyévente titkos szavazással, közvetlenül választják (a továbbiakban: területi általános választás). A területi választási szerveket a területi elnökség választja.
(1a) A választási szervek kivételével a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlése négyévente, titkos szavazással választja (a továbbiakban: országos általános választás). Az országos választási szerveket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége választja.
(2) A területi általános választást és az országos általános választást (a továbbiakban együtt: általános választás) jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy ügyvédi kamarán belül a küldötti tisztség kivételével kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata és a területi ügyvédi kamara alapszabálya az e törvényben meghatározottakon kívül más tisztségviselő e fejezet szerinti megválasztásáról is rendelkezhet."
31. §
Az Üttv. 154. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A tisztségviselő megbízatása megszűnik)
"a) az országos, illetve területi általános választások napján, küldöttek esetén az alakuló küldöttgyűlés napján,"
32. §
Az Üttv. 157. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely százötven tagból áll. Tagjai
a) a területi kamarák elnökei,
b) a területi kamarák taglétszámának a tagok összlétszámhoz viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe választott küldöttek, azzal, hogy minden területi kamara legalább egy küldött választására jogosult,
c) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe a 159. § (2) bekezdése alapján delegált kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagok."
33. §
Az Üttv. 157. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A küldöttgyűlés)
"a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,"
34. §
Az Üttv. 159. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az elnökség az elnökből, a főtitkárból, az Alapszabályban meghatározott számú elnökhelyettesekből és titkárokból, a területi ügyvédi kamarák elnökeiből, továbbá a küldöttgyűlés által választott elnökségi tagokból áll. A választott ügyvéd tagok száma - az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - tíz fő.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az országos általános választás évének első napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd. E tagok közül a kamarai jogtanácsosok országos tagozatának az elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara egyik elnökhelyettese."
35. §
Az Üttv. 159. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(Az elnökség)
"e) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamara választási szerveit,"
36. §
Az Üttv. 164. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A közgyűlés)
"b) e törvény eltérő rendelkezése hiányában beszámoltatja és visszahívhatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a bizottságokat, a bizottság tisztségviselőit és tagjait,"
37. §
Az Üttv. 167. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő h) ponttal egészül ki:(A területi elnökség)
"g) megválasztja a területi kamara választási szerveit,
h) ellátja a közgyűlés és a területi kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat."
38. §
Az Üttv. 91. alcíme a következő 208/H. §-sal egészül ki:"208/H. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 47. § (1) bekezdés b) és c) pontját, 48. § (2)-(4) bekezdését, 49. § (1) és (1a) bekezdését, 50. § (4) bekezdését, valamint 51. § (2) bekezdés e) pontját a 2026. július 1-jén és azt követően megkötött vagy módosított ügyvédi letéti szerződésekre kell alkalmazni."
39. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. március 1-jén lép hatályba.(2) A 25-29. § és 38. § 2026. július 1-jén lép hatályba.
Általános indokolás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-ei hatálybalépése óta több, mint tíz év eltelt. A jogalkotó a törvény a hatálybalépése óta figyelemmel kíséri a Ptk. hatályosulását, valamint gyűjti az új törvénnyel kapcsolatban felmerült jogalkalmazási tapasztalatokat. A tárgybeli, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) próbál választ adni azoknak a gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdésekre, amelyek csak jogalkotással orvosolhatók.A javaslat a Ptk. Könyveinek sorrendjében tartalmazza az indokolt anyagi jogi módosításokat. A módosítások olyan, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémákra adott válaszok, amelyek a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző - a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló -munkacsoport eredményeire támaszkodnak.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) letétkezelési szabályainak módosítása a rendszer megbízhatóságának további erősítését szolgálja garanciális követelmények kiépítése útján. A módosítás az Alkotmánybíróság 17/2024. (VII.23.) AB határozata alapján fennálló jogalkotási kötelezettség teljesítésének következő lépése. Az Alkotmánybíróság az ügyvédi letétek kifizetésének garantálása körében jogszabályalkotás elmulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg és felhívta a jogalkotót, hogy azt szüntesse meg a szükséges törvényi garanciák megteremtése útján. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján indokolttá vált az ügyvédi letét törvényi fogalmának pontosítása, figyelemmel arra, hogy az ott lefektetett elvárások csak az ügyvédi letétnek minősülő ügyletek esetében érvényesülnek. A letétkezelés biztonságának és az ügyféli bizalom erősítésének érdekében a költségletétek kivételével az új szabályozás megszünteti a jelenlegi gyűjtőszámlás letétkezelési gyakorlatot és teljesítési vagy őrzési letét esetében letétenkénti önálló alszámla nyitását teszi kötelezővé. A módosítás átláthatóbbá és az ügyfél által is könnyebben ellenőrizhetővé teszi a letétkezelést, aki saját költségére a letétjéhez kapcsolódó alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől is igényelhet közvetlen tájékoztatást. Elismerve a jelenlegi gyakorlatban erre mutatkozó igény fennállását a törvény fenntartja annak lehetőségét, hogy az ügyvéd a letéti szerződés alapján a letétbe vett összeget a letétkezelés céljára szolgáló betéti számláján kezelje, és azt lekösse. Ezzel összefüggésben a szabályozás kötelezővé teszi az ügyfél tájékoztatását a betéti számlán való kezelés banki kockázatairól és az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított kártalanítási fedezetről. A módosítás a fentieken túl a letét céljával nem ellentétes hasznosításnak minősíti az állampapír vásárlását abban az esetben, ha a letéti szerződés így rendelkezik és ez a letéti szerződés teljesítését sem veszélyezteti. Az állampapír vásárláshoz a letevő írásban járul hozzá az állampapír azonosításához szükséges adatok ismeretében.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A Ptk. 3:167. § -ának módosításához kapcsolódóan rendelkezni kellett arról, hogy a végrehajtó elektronikus értesítése alapján a cégbíróság hivatalból vezeti át a cégjegyzéken az árverés időpontjával - eredeti szerzéssel - bekövetkezett tagváltozást.2. §
Az átmeneti rendelkezés, arról rendelkezik, hogy az üzletrész árverésére vonatkozó új szabályokat a hatálybalépésük napján és azt követően befejezett üzletrész árverésekre kell alkalmazni.3. §
A javaslat a kiskorúakra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan egyértelművé teszi, hogy a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személy nevében a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.4. §
A Ptk. 3:62. § (2) bekezdése alapján legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság a jogilag érdekelt kérelmére az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja. A javaslat pontosítja a faktikus konszern alkalmazásának kereteit azzal, hogy a konszernfelelősségi szabállyal összecsengő módon meghatározza a jogilag érdekeltek körét. A bíróság a tényleges vállalatcsoport rendelkezéseit azon jogilag érdekelt kérelmére alkalmazhatja, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik.5. §
Az eltiltás részletes szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/B. §-9/D. § tartalmazza. A Ctv. 9/C. § (4) bekezdése értelmében az eltiltás hatálya alá került személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.A 9/D. § (2) bekezdése szerint az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető - kivéve, ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét -, tilalom alá eső befolyás pedig újonnan nem szerezhető. Ezzel szemben a Ptk. 3:90. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll.
A két jogszabály rendelkezései ellentétesek egymással, a Ctv. szabályozása - korlátokkal ugyan -de még tagi részesedés szerzését is megengedi az eltiltott személy számára, a Ptk. ezzel szemben kizárólag az nyrt. részvényesi tagságát teszi lehetővé. A "nem lehet gazdasági társaság tagja" szöveg pedig azt jelenti, hogy az nyrt.-n kívüli minden más gazdasági társasági forma esetében az eltiltott tagnak elidegenítési kötelezettsége van, tagi részesedését nem tarthatja meg. Ez a két szabályozás, túl azon, hogy egymással szöges ellentétben áll, alkotmányossági kérdéseket is felvet. A bírói gyakorlat ezt a dilemmát mindeddig a lex specialis derogat legi generali elve alkalmazásával oldotta fel, arra hivatkozással, hogy a Ptk. általános előírásaihoz képest a Ctv. jelenti a speciális normákat. A javaslat ezt a visszás helyzetet kívánja megoldani úgy, hogy a Ptk. 3:90. § (3) bekezdésének eredeti szövegét olyan rendelkezésre cseréli fel, amely összhangban van a Ctv.-vel, nem generál az eltiltott tag számára elidegenítési kötelezettséget, csupán szerzési korlátozással sújtja.
6. §
A Ptk. 2022. január 1-jén hatályba lépett 99/A. §-a a pótbefizetés korlátolt felelősségű társaságra (a továbbiakban: kft.) irányadó szabályait a gazdasági társaságok közös szabályai közé emelte, azokat (a nyilvánosan működő részvénytársaság (a továbbiakban: nyrt.) kivételével) valamennyi gazdasági társaság általános jogintézményévé tette. Ugyanakkor a kft. jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos előírások között a Ptk.3:207. § (1) bekezdésében megmaradt az a szabály, amely szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetére a hitelezők kielégítése után először az esetleges pótbefizetések visszatérítéséről kell rendelkezni, és csak ezt követően kerülhet sor a maradvány-vagyon tagok közötti felosztására.Ezen szabálynak azonban nem csak a kft.-nél, hanem a többi, pótbefizetéssel érintett gazdasági társaságnál is érvényesülnie kell, ezért a javaslat azt a Ptk.-nak a kft.-re vonatkozó speciális szabályából, a 3:207. § (1) bekezdéséből "előre hozza" a gazdasági társaságok közös szabályaiba, és a Ptk. 3:99/A. § (5a) bekezdésébe illeszti. Itt nyer a jövőben - általános szabályként -megfogalmazást az az eddigi kft. - előírás is, amely szerint a hitelezők kielégítése és a pótbefizetések visszatérítése után fennmaradt maradvány-vagyont a tagi részesedések arányában kell felosztani a tagok között. Ez a modell-szabály minden pótbefizetés alkalmazására jogosult társaságra érvényes, ezért ugyancsak a gazdasági társaságok közös szabályai közé kerül. Megjegyzendő, hogy ez a norma diszpozitív jellegű, melytől a társaságok igény szerint eltérhetnek.
Újdonsága a tervezett szabályozásnak, hogy a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében a javaslat figyelemmel van arra a körülményre, hogy a pótbefizetés előírása, feltételeinek meghatározása a társaság részvényeseinek helyzetét nehezíti, részvényesi kötelezettségeiket a korábbinál terhesebbé teszi, adott esetben akár a részvényes tagsági viszonyának megszűnésére is vezethet. Erre tekintettel - összhangban a Ptk. 3:102. § (3) bekezdésében és a Ptk. 3:277. §-ában foglaltakkal, de a részvényesek védelmében és a visszaélésszerű joggyakorlást megakadályozva - a javaslat valamennyi részvényes egyhangú szavazatával meghozott határozathoz köti a pótbefizetés előírását és a feltételeit tartalmazó határozat meghozatalát. A részvénytársaságok pótbefizetési szabályozásának következetesen alkalmazott specialitása megerősíti, hangsúlyozza a részvénytársasági forma vagyonegyesítő jellegét is.
7. §
Átalakulás kapcsán - ha a jogelőd közkereseti vagy betéti társaság - gyakran fordul elő, hogy a jogelőd korlátlanul felelős tagja a jogutód szervezeti jogalanyban korlátozott felelősségű taggá válik. A Ptk. 3:135. § (2) bekezdése ilyen esetre mondja ki, hogy az eredetileg korlátlan felelősségű tag a jogelőd tartozásaiért tagsági jogviszonya minőségének megváltozásától (vagyis az átalakulás bejegyzésétől) számítva még öt évig korábbi helytállási kötelezettségének megfelelően felel. Helytállási kötelezettsége korlátlan, teljes magánvagyonára kiterjed, a többi korlátlanul felelős taggal egyetemleges. A javaslat ebben érdemi változtatást nem tartalmaz, csupán pontosítja a Ptk. ezen szabályának szövegét, egyértelműen meghatározva, hogy az átalakulás előtti jogelődi tartozásokért korlátlanul felelős tag helytállási kötelezettsége az átalakulást követő öt évben is ugyanilyen természetű marad, függetlenül attól, hogy a jogutódban már korlátozott felelősségű taggá vált.8. §, 19. §
Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásának szabályai között rendelkezik a Ptk. az üzletrész végrehajtási árverés keretében történő értékesítéséről. A 3:167. § (8) bekezdése utal arra, hogy az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog [3:167. § (2)-(5) bekezdés] gyakorlására jogszabály által meghatározott módon kerülhet sor. Ez a jogszabály a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.), melynek 132. § (2) bekezdése értelmében az "elővásárlásra" jogosultakat a végrehajtási árverésen előárverezési jog (Vht. 123/A. §) illeti meg.A jogalkalmazók körében hosszabb ideje vitás volt, hogy a végrehajtási árverésen történő üzletrészszerzés eredeti, vagy származékos szerzésnek minősül-e, különbözik-e más üzletrész átruházásoktól. Amennyiben úgy tekintjük, hogy az ilyen szerzés nem különbözik lényegi jellemzőit tekintve más üzletrész-átruházásoktól, akkor vonatkoznak rá a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésének szabályai. Ekkor ugyanis az árverési vevő taggá válásához megkövetelhető, hogy szerzését a társaság ügyvezetőjének jelentse be, és a megszabott alakiságok szerint nyilatkozzon arra nézve, hogy a társasági szerződést megismerte és magára nézve azt kötelezőnek elfogadta. A tagváltozás pedig egy ilyen értelmezés mellett a Ptk. 3:169. § (2) bekezdése szerint csak ettől a bejelentéstől kezdve hatályosul a társaság vonatkozásában. A jogalkalmazók más része az árverési szerzést eredeti szerzésnek minősíti, és álláspontjuk szerint az árverési vevő taggá válásához nincs szükség a fenti nyilatkozattételre.
E kérdésben ellentétes bírósági döntések is születtek, ezért a jogalkalmazás egységesítése és a jogbiztonság érdekében a javaslat a kérdés egységes rendezését új paragrafus beiktatásával oldja meg. A Ptk. 3:167/A. § [Az üzletrész végrehajtása] szakaszcím alatt világosan megfogalmazza, hogy az üzletrész végrehajtási árverés keretében történő megszerzése esetén az árverési vevő ezzel az aktussal a társaság tagjává válik, tehát eredeti szerzésmódnak minősíti az árverési vételt. Az árverési vevőnek ezért a taggá váláshoz nem kell külön nyilatkoznia. A végrehajtó a Vht.132. § (3) bekezdése szerint az árverésről a társaságot és a nyilvántartó bíróságot is értesíti. Jogalkotás technikai okokból a javaslat ebbe a paragrafusba helyezi át a 3:167. § (8) bekezdésében rögzített szabályt, melynek normatartalma nem változik, ugyanakkor a Javaslat így egy önálló szakaszcím alá rendezi az üzletrész végrehajtásának speciális részletszabályait.
A jelen módosításhoz kapcsolódóan a Ctv. módosítás elrendeli, hogy a nyilvántartó bíróság a végrehajtó által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyezze be az árverés időpontjával az árveréssel kapcsolatos tagváltozást, a társaság ügyvezetője pedig ugyancsak köteles felvenni az árverési vevőt, mint tagot a tagjegyzékbe külön kérés nélkül, ugyancsak az árverési jegyzőkönyvre figyelemmel.
Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:99/A. § (5a) bekezdése tartalmazza a Ptk. 3:207. § (1) bekezdésében foglalt szabályt, ennek folytán szükségessé vált annak hatályon kívül helyezése.
9. §, 21. §
A Ptk. 4:184. §-a lehetővé teszi a gyámhatóság, illetve - ha házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per van folyamatban - a bíróság számára a felróható magatartást tanúsító szülővel, illetve más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozóval szemben a kapcsolattartási jog korlátozását vagy megvonását, amennyiben azt a gyermek érdeke indokolttá teszi. A kapcsolattartás korlátozása számos módon lehetséges, így megvalósítható többek között a kapcsolattartások gyakoriságának, időtartamának csökkentésével vagy akár a kapcsolattartás módjának megváltoztatásával is. A kapcsolattartással összefüggő legsúlyosabb szankció pedig az arra jogosult kapcsolattartási jogának teljes megvonása. Ha azonban a korlátozó döntés alapjául szolgáló ok már nem áll fenn, dönteni szükséges a korlátozás feloldásáról vagy a kapcsolattartási jog visszaállításáról. A hatályos szabályozással kapcsolatban több kérdés is felmerült a gyakorlatban. Így például a jelenlegi jogszabályi háttér alapján problémát jelent, hogy ha a gyámhivatal vagy a bíróság korlátozta illetve megvonta a kapcsolattartási jogot és e korlátozó döntés feloldása válik indokolttá, arra milyen eljárásban kerülhet sor. A gyakorlatban többek között az is felmerült kérdésként, hogy ha a gyámhatóság a bíróság által 2021. január 1. napját követően szabályozott kapcsolattartás tekintetében határozott korábban a kapcsolattartás korlátozásáról, akkor a szülő már csak a bíróságtól, vagy a korábban intézkedő (a korlátozást elrendelő) gyámhatóságtól is kérheti-e a kapcsolattartás korlátozásának a felülvizsgálatát. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a korlátozás feloldásáról vagy a kapcsolattartási jog visszaállításáról a bíróság dönt. A kapcsolattartás visszaállítása vagy a korlátozás feloldása - folyamatban lévő peres eljárás hiányában - önálló kereset formájában kapcsolattartás megváltoztatása iránti perben kérhető.10. §
A 10/2024. számú jogegységi határozatában a Kúria kimondta, hogy az engedményezés eredményeként nem szállnak át az engedményesre a rá átruházott követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek bíróság általi alkalmazására irányuló jognyilatkozatok megtételéhez fűződő jogok, mivel ezek nem a követeléshez, hanem magához az alapul szolgáló szerződéshez kapcsolódnak. Ez a jogi álláspont és a belőle következő jogalkalmazói gyakorlat különösen akkor okoz gondot, amikor az engedményes számára a rá átszállott követelés érvényesítése más módon már nem lenne lehetséges és ezzel a kötelezett mentesülhetne a kötelezettségének teljesítése és a nem teljesítés egyéb jogkövetkezményei alól. A javaslat ezért ezt a jogi helyzetet úgy kívánja feloldani, hogy az engedményes számára törvényes alapot teremt arra, hogy ha az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, úgy ő maga is érvényesíthesse azokat a jogokat, amelyeket az engedményezett követelés tekintetében és annak erejéig az engedményezés hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményeként az engedményező érvényesíthetne a kötelezettel szemben.11. §
A javaslat szakít azzal a koncepcióval, amely szerint a jogok főszabályként átruházás tárgyai lehetnek és ez alól kivételt csak azok a jogok képeznek, amelyek forgalomképességét a jogszabály kizárja, vagy a jog forgalomképtelensége annak természetéből egyértelműen következik. Ezt a tételesen kimondott szabályt a javaslat a visszájára fordítja, és alapvetően abból indul ki, hogy a jogok a követelésektől eltérően általában nem, csak akkor ruházhatók át, ha ennek lehetőségét a jogszabály megteremti, forgalomképességüket tehát kimondja, vagy ha erre nem is kerül sor, de az adott jog természetéhez az átruházhatóság, a forgalomképesség is hozzátartozik, vagyis ha a jog olyan természetű, amely az annak alapításában, kikötésében vagy engedésében részes felek szerződésétől (annak fennállásától vagy megszűnésétől) függetlenül vagy e szerződéstől elválasztva is gyakorolható.12. §
A hatályos szabályok szerint az azonos rangsorban álló több elővásárlásra jogosult közül az elfogadó nyilatkozatukat fenntartó jogosultakkal az érdekeltségük arányában keletkezik közös tulajdon. Ez adott esetben, így például szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén azzal a következménnyel járhat, hogy a dolog tulajdonostársainak száma szaporodik, de - ettől függetlenül - az érdekeltség aránya is vitássá tehető. Ennek elkerülése és a tulajdoni állapot egyértelmű rendezése érdekében a Javaslat az elfogadó nyilatkozatot tevő jogosultak együttes jogszerzését csak akkor tenné lehetővé, ha a jogszerzésük arányában megállapodnak. Amennyiben közöttük ilyen megállapodás nem jön létre, úgy a szabályozás visszanyúl a korábbi Ptk. rendelkezéséhez, és az elővásárlásra jogosultak által e joguk alapján tett elfogadó nyilatkozatok közül a tulajdonos választhatja ki, hogy melyiket kívánja magáévá tenni.13. §
A jogalkalmazás során kérdésként merült fel, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha az örökös valamely jogszabály rendelkezése szerint örökséget (az örökség részét képező valamely vagyontárgyat) nem szerezheti meg. Az öröklési képességet ugyanis, miként a jogképességet is, el kell határolni a szerzőképességtől. Öröklés jogcímén sem szerezheti meg a vagyontárgyat az, aki, noha öröklési képességgel általában rendelkezik, de az adott vagyontárgy tekintetében nem szerzőképes. Az öröklési jognak az ilyen esetekre nézve is szabályozást kell tartalmaznia, ami nem lehet más, mint az, hogy a jogalkotó a jogszabálynak az örökség megszerzését kizáró rendelkezését is kiesési okként kezelje. A Javaslat ennek megfelelően az öröklésből való kiesési okok körében sorolja fel azt az esetet is, amikor a jogszabály rendelkezése zárja ki az örökség megszerzését, ezáltal ilyen esetben is alkalmazhatók lesznek például a növedékre és a helyettes öröklésre vonatkozó szabályok.14. §
A javaslat kifejezett felmentést ad a közjegyzőnél letétbe helyezett több lapból álló végrendeletek tekintetében a tanúk alkalmazásának kötelezettsége alól, mivel a közjegyző eljárása a végrendelet személyes letétbe helyezésekor pótolja a tanúk szerepét.15. §
A javaslat egyértelművé teszi, hogy nemcsak az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére alkalmazhatók a tartási és életjáradéki szerződésre irányadó speciális szabályok, hanem az öröklési szerződés megszűnésére is. Ebben a körben is indokolt ugyanis alkalmazni a tartási és az életjáradéki szerződés normáit, vagyis a Ptk. 6:493. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az öröklési szerződés a szerződő tartásra (életjáradékra, gondozásra) jogosult örökhagyó halálával a tartási szerződéshez hasonlóan megszűnik [6:493. § (1) bekezdés], azzal azonban, hogy egyúttal a másik szerződő fél javára megnyílik az örökség. Az öröklési szerződés körében is irányadó az a rendelkezés, amely szerint több jogosult javára szóló szerződés esetén az egyik jogosult halála után - ha a körülményekből más nem következik - a túlélő jogosult változatlanul követelheti az oszthatatlan szolgáltatásokat, ideértve a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat, és arányosan tarthat igényt az osztható szolgáltatásokra [6:493. § (2) bekezdés]. Végül az öröklési szerződésre is alkalmazandó az a szabály, hogy a kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi, és ebben az estben a kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - a jogutódra száll át [6:493. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor az örökhagyó utáni öröklésből kiesett szerződéses örökös jogutódaira száll át az öröklési szerződés szerinti öröklési váromány is, vagyis az örökhagyóval kötött öröklési szerződésben a szerződéses örökös helyébe örökösként az ő örökösei lépnek, amiként ezt a bírósági joggyakorlat is magáévá tette.16. §
A javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy ági öröklésre csak akkor kerül sor, ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak leszármazója nincs. Ha az örökhagyó leszármazója akár csak részben törvényes örökös, nincs ági öröklés. Ugyanez a helyzet akkor, ha a leszármazók mellett a túlélő házastárs is törvényes örökös [Ptk. 7:58. § (1) bekezdés b) pont].Az ági vagyoni jelleg és az ági öröklés alapja az, hogy a vagyontárgy az örökhagyóra meghatározott személyekről ingyenesen hárul. Örökölni azonban visszterhesen is lehet. Az öröklési szerződéssel örökölt vagyon ugyanakkor nem minősül ági vagyonnak és nem is eshet ági öröklés alá, mert a szerzése visszterhes, éppúgy, mintha a vagyontárgyat tartási szerződéssel vagy életjáradéki szerződéssel ruházták volna át, és az ekként már nem is lehetne öröklés tárgya. A javaslat ezért pontosabbá teszi a normaszöveget azáltal, hogy ági öröklésnek csak azokban az esetekben van helye, illetve az örökléssel szerzett vagyontárgyak közül csak azok tekinthetők ági vagyoni jellegűnek, amelyeknek megszerzése öröklés útján ingyenesen történt.
17. §
A módosítás kiterjeszti a vagyontárgy fogalmát a jogi személyben fennálló vagyoni részesedésre is.18. §
A módosítások az adott rendelkezések érdemét nem érintő helytelen vagy értelemzavaró megfogalmazás vagy szóhasználat kijavítását célozzák.20. §
Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy e törvény hatálybalépése napján, vagy azt megelőzően közjegyzői letétbe helyezett végrendeletek esetén is alkalmazni kell a módosított rendelkezést, figyelemmel arra, hogy az új szabályozás a végrendelkező számára kedvezőbb.22. §
Az ügyvédi tevékenység során egyre gyakoribb, hogy az ügyvéd kizárólag elektronikus úton készít el okiratokat, ugyanakkor az ügyfélnek szüksége lehet hiteles papír alapú másolatra is. A módosítás az elektronikus okirati formába való átalakítás mintájára ügyvédi tevékenységnek minősíti az azzal összefüggésben az ügyvéd által szerkesztett elektronikus okiratról és mellékleteiről hiteles papíralapú másolat kiadását.23. §
Az oktatói tevékenységet az Üttv. 24. § alapján folytathatja az ügyvédi tevékenysége mellett az ügyvéd, de attól szigorúan elválasztva. Ez a szétválasztási kötelezettség az ügyvédi irodai tagként működő ügyvédnek nem okoz jelenleg problémát; ezzel szemben az egyéni ügyvéd lehetőségei e tekintetben korlátozottak, mivel az egyéni ügyvéd azonos adószám alatt lehetne csak ügyvéd és egyéni vállalkozóként oktató. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az ügyvédek oktatói tevékenységüket az ügyvédi működésük keretein belül is végezhessék, különösen adózási szempontból ne legyen szükséges elválasztani a két tevékenység típust.24. §
A módosítás az ügyvédek által ellátható, nem összeférhetetlen tevékenységek listáját bővíti a kiberbiztonsági szakjogász végzettséggel végezhető elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatainak ellátásával. E feladat illeszkedik az ügyvédek által ellátható tevékenységek körébe, mivel a szolgáltatás piacán az ügyvédek szakértelme jól hasznosítható.25. §
A hatályos Üttv. az ügyvédi letétnek három típusát különbözteti meg a teljesítési letétet, a költségletétet és az őrzési letétet. A módosítás pontosítja az ügyvédi letét törvényi fogalmát. Egyrészt szükségessé válik bevezetni a költségletét fogalmát a törvényi szabályozásba, figyelemmel arra, hogy a gyűjtőletétként való kezelés lehetősége csak a költségletétek esetében marad fenn. Az őrzési letét fogalmának pontosítása megköveteli, hogy a megbízással összefüggésben az ügyvéd által letétbe vett összeg egyedileg azonosítható ügylethez kapcsolódjon. Ez alapján a letét elfogadásakor már valamilyen módon egyedileg azonosíthatónak kell lennie annak az ügyletnek, amellyel kapcsolatban az ügyvéd az őrzési letét kezelését elvállalhatja. A szabályozás nem szünteti meg a teljesítési és az őrzési letét közötti különbséget, az őrzési letét estében a teljesítés pontos, jogügylet szerinti meghatározása nem indokolt, mivel az már teljesítési letétet jelentene, azonban az ügyvédi letétbe vétel a megbízással összefüggésben is csak egyedileg azonosítható jövőbeli ügylet céljára történhet.26. §
Az ügyvédi letétkezelés jellegéhez igazodóan az Üttv. 48. §-a szigorú tilalmakat állít fel a letét céljától eltérő hasznosításra. A pénz és értékpapír letétek kezelését főszabály szerint olyan banki szolgáltatások igénybevétele útján kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a letett összeg - mivel az nem a letéteményes ügyvéd, hanem a letevő ügyfél tulajdonában áll - a banki oldalon is mérlegen kívüli idegen tételként szerepeljen. A letétkezelésnek ez a módja ugyanakkor kizárólag banki költséggel jár, a letett összeg után hozam sem realizálható.A módosítás a letett összeg hasznosításával kapcsolatban egyrészt kifejezetten rendelkezik arról, hogy a letéti szerződés ilyen tartalmú rendelkezése és az ügyfél hozzájárulása alapján az ügyvéd a letett összegből állampapírt vásárolhat, és azt veheti letétbe, ha ez a letéti szerződés teljesítését egyébként nem veszélyezteti. A pénzletétnek a letéti szerződéssel összhangban álló állampapírban való kezelése nem minősül a letét céljától eltérő hasznosításnak. A letéttel kapcsolatos hozam ez esetben az Üttv. 50. § (2) bekezdése alapján - eltérő megállapodás hiányában - a letevőt illeti meg. Az állampapírban kezelés garantálja a névérték visszafizetését, vagyis a letét tőkeösszegét az állampapír vásárlása és visszaváltása nem érinti, ugyanakkor a letét céljával összhangban a letett összeg terhére a tranzakcióval kapcsolatos költség például visszaváltási díj nem számolható el, annak fedezetét külön szükséges biztosítani. Az állampapír vásárlást megelőzően a letevő írásbeli hozzájárulása szükséges, amely tartalmazza az állampapír azonosításához szükséges adatokat.
A hatályos szabályozás a letét hasznosításával kapcsolatban nem tiltja, hogy az ügyvéd a letett pénzt lekösse. Ezzel összefüggésben a gyakorlatban pénzletétek kezelése banki oldalról nem minden esetben letétkezelés céljára szolgáló, mérlegen kívüli kezelést biztosító banki termék igénybevételével, vagyis speciális letéti számlán történik, hanem az ügyvéd által a letétkezelés céljára a banknál vezetett betéti számlán. A betéti számlán való kezelésre piaci igény mutatkozik, mivel az egyrészt csökkenti az ügyleti költséget, másrészt a letett összeg lekötése esetén hozam is elérhető. A banki mérlegen kívül tartott letétkezelés kizárólag banki költséggel jár, az ügyfél oldalán hozam nem realizálható. A banki mérlegen kívül kezelt letét esetén az összeg minden további nélkül a jogosultnak kiadásra kerül, a betétszámlán kezelt összeg esetében azonban ez nem garantált. A szabályozás erre reagálva garanciális okból kiegészül a betéti számlán való kezelés feltételeivel. Mivel a betéti számlán kezelt pénzügyi eszközöket bank nem mérlegen kívül kezeli, az ügyfeleket indokolt kifejezetten írásban tájékoztatni a betétben való kezelés kockázatairól, továbbá betéti számlán kezelt ügyvédi letét esetében az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás feltételeiről és a kártalanítás összeghatáráról. A tájékoztatás és az ügyfél, valamint a jogosult kifejezett hozzájáruló nyilatkozata a letéti szerződés kötelező tartalmi eleme. Az ügyfél, valamint a jogosult így a betéti számlán való kezelés kockázatainak ismeretében hozhat döntést a számára elfogadható letéti számlavezetési konstrukcióról. A letett összeg betéti számlán való elhelyezésével kapcsolatos hozam - eltérő megállapodás hiányában - ez esetben is az ügyfelet illeti az Üttv. 50. § (2) bekezdése alapján.
27. §
A letéti számlák kezelésnek biztonságát erősíti az elkülönített alszámlákon való kezelés kötelezővé tétele. A hatályos szabályok szerint a letétenként vagy letevőnként önálló alszámlán való kezelést az ügyfél saját költségére kérhette, ennek hiányában a letét gyűjtőszámlán is kezelhető. A módosítás alapján a letétet - a költségletétek kivételével - letétenként önálló alszámlán kell kezelni, a gyűjtőszámlás kezelés csak a költségletétek esetén tartható fenn. A költségletétek kezelésére erre a célra vezetett, önálló letéti számla vagy alszámla is szolgálhat, amelyet ilyen típusú számlaként kell a kamara felé a letéti nyilvántartásba bejelenteni. A letétenkénti önálló alszámlás kezelés növeli a letétkezelés megbízhatóságát és átláthatóságát és lehetővé teszi azt is, hogy a letevő közvetlenül tájékozódjon a letétjéhez kapcsolódó alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől.28. §
A nyomdai úton előállított értékpapír kezelésével összefüggésben az Üttv. 50. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető. A módosítás e rendelkezést azzal egészíti ki, hogy az Üttv. 48. § (3) bekezdése alapján vásárolt, nyomdai úton előállított állampapír kezelésének követelményeit kamarai szabályzat állapítja meg.29. §
A letétenkénti kötelező alszámlán való kezeléssel összefüggésben a módosítás a költségletét esetét kivéve kötelezővé teszi a letéti nyilvántartásban a letéthez kapcsolódó alszámla rögzítését.30. §
A módosítás a kamarai választások szabályainak egyértelműsítését és egyes rendelkezések szükséges kiegészítését végzi el, az elmúlt választások gyakorlati tapasztalataira figyelemmel. A módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a területi kamarai tisztségviselőket és - az egyszerre a területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőjének is minősülő -küldötteket a területi kamara tagjai közvetlenül választják, továbbá annak a rögzítése, hogy a választási szerveket (a választási, a szavazatszámláló és a jelölőbizottságot) nem a közgyűlés, hanem az elnökség választja.A területi kamarai és az országos kamarai általános választások nem egyidejűleg zajlanak. Ennek nyilvánvaló indoka, hogy a területi választások eredménye az országos választás lebonyolításának előfeltétele. A módosítás erre tekintettel szabályozza a két választás egymáshoz való viszonyát.
Pontosításra kerülnek ezen felül a választott tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok, abban a tekintetben, hogy a küldötti tisztség más tisztséggel nem összeférhetetlen. A módosítás ezen felül biztosítja a területi kamarák számára is a választott tisztségek alapszabályi szintű statuálásának a szabadságát.
31. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a területi kamarai tisztségviselők megbízatása a területi általános választások napján, míg a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek megbízatása az országos általános választások napján szűnik meg. Mivel a területi kamarákban nem azonos időpontokban van választás, így indokolt, hogy a küldöttek megbízatása viszont csak az alakuló küldöttgyűléssel szűnjön meg.32. §
A módosítás célja, hogy - a jelenleg széttartó kamarai gyakorlat megszüntetése érdekében - egyértelművé tegye, hogy a területi küldöttek mindegyikét a területi kamarák közgyűlése választja meg.33. §
Technikai módosítás, amely azért szükséges, mert a kamarai választásokról és a delegálásról az Üttv. részben eltérően rendelkezik. A választási szerveket az elnökség választja, a kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagokat a tagozatuk delegálja.34. §
Az Üttv. 159. §ának módosítása kétirányú. Mivel jelenleg is több titkára van, és a jövőben is szükségszerűen több titkára lesz a Magyar Ügyvédi Kamarának, ezt a tényleges helyzetet a módosítás csak leköveti. A 159. § (2) bekezdésének pontosítása ezen felül arra irányul, hogy a hatályosnál pontosabban határozza meg azt az időpontot, amikor az elnökségben delegálható kamarai jogtanácsosok és alkalmazott ügyvédek számát meghatározó taglétszámot alapul kell venni, amely az országos általános szavazás évének első napja.35. §
Az Üttv. 153. § új (1a) bekezdésére tekintettel az országos elnökség feladatai között szükséges megjeleníteni a választási szervek megválasztását.36. §
Technikai módosítás, amely azért szükséges, mert a kamarai választásokról és a delegálásról az Üttv. részben eltérően rendelkezik. A választási szerveket az elnökség választja, a kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagokat a tagozatuk delegálja.37. §
Az Üttv. 153. § új (1) bekezdésének módosítására tekintettel a területi elnökség feladatai között szükséges megjeleníteni a választási szervek megválasztását.38. §
Az átmeneti rendelkezés arról rendelkezik, hogy a letétkezelésre vonatkozó új szabályokat felmenő rendszerben a hatálybalépésük napján és azt követően megkötött vagy módosított letéti szerződésekre kell alkalmazni.39. §
Hatályba léptető rendelkezés.