Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/13059. számú törvényjavaslat indokolással - a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról

    T/13059. számú törvényjavaslat indokolással - a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    [1] A törvényben foglalt szabályozás célja egyrészt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó, központosított közbeszerzéssel összefüggő feladatait minél nagyobb hatásfokkal láthassa el, másrészt hogy a gyakorlati tapasztalatok, igények alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen munkakört, vezető beosztást betöltők és ehhez kapcsolódóan a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának vezénylésére vonatkozó szabályait ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/13059. számú törvényjavaslat indokolással - a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
    2025. évi CXXI. törvény a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
    [1] A törvényben foglalt szabályozás célja egyrészt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó, központosított közbeszerzéssel összefüggő feladatait minél nagyobb hatásfokkal láthassa el, másrészt hogy a gyakorlati tapasztalatok, igények alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen munkakört, vezető beosztást betöltők és ehhez kapcsolódóan a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának vezénylésére vonatkozó szabályait kiegészítése.
    [2] A törvényjavaslat pontosítja a képviselő-testület határozatképességének megállapítását és a minősített többséggel történő döntéshozatalhoz szükséges szavazatmennyiség meghatározását, amennyiben a polgármester egyidejűleg egyéni önkormányzati választókerületben önkormányzati képviselő.
    [3] A módosítás célja, hogy a képviselő-testület határozatképességének megállapításához, és a minősített többséggel történő döntéshozatalhoz szükséges szavazatmennyiség meghatározását azonos módon tartalmazza.
    [4] A szabályozás további célja, hogy a polgármesteri tisztség keletkezését követően, a polgármestert a törvény alapján megillető illetmény, tiszteletdíj megállapításához szükséges okiratok kiadása egyszerűbbé váljon.
    [5] A törvény egyebekben arra irányul, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyából származó igényeit is elbírálhassa.
    [6] A törvény rendelkezik továbbá a politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos megbízatásának az érintett halála miatt bekövetkező megszűnésével kapcsolatos szabályokról.
    [7] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    1. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
    1. §
    A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
    a) 6. § (8) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    b) 15. § (2) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    c) 16. § (3) bekezdés d) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
    d) 16/A. § (3) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    e) 16/B. § (2) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    f) 24. §-ában a "6/A. és a" szövegrész helyébe a "6/A., a" szöveg
    lép.
    2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
    2. §
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "1/C. §
    (1) Az Egyetem alaptevékenységként - a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egysége útján - ellátja az 1/B. § hatálya alá nem tartozó, kormányrendeletben meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet feladatait, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat.
    (2) Ha az Egyetem a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenység végzésére keretmegállapodást köt vagy - akár más ajánlatkérő meghatalmazásával vagy vele közösen - visszterhes szerződés megkötésére irányuló képzési beszerzési eljárást valósít meg, e felnőttképzési tevékenység végzése során
    a) az azt ellátó nyertes ajánlattevő képzőszervnek a Felnőttképzési tv. 11. § (3) bekezdését nem kell alkalmaznia, és
    b) ha e tevékenység csak engedéllyel, más hatósági vagy egyéb aktussal, illetve jogszabályi kijelölés alapján végezhető, akkor ezen engedély, hatósági vagy egyéb aktus a nyertes ajánlattevő képzőszerv által bevont szervezet útján is teljesíthető, valamint a jogszabályban kijelölt jogalany is bevonható bevont szervezetként,
    azzal, hogy a bevonással érintett tevékenység tekintetében a bevont szervezetnek meg kell felelnie a Felnőttképzési tv. és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek, továbbá a tevékenység ellátását szabályozó egyéb ágazati jogszabályokban foglaltaknak.
    (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a bevont szervezet minősül a jogok és kötelezettségek tekintetében a Felnőttképzési tv. szerinti felnőttképzőnek, ha
    a) a bevonással érintett tevékenység csak engedéllyel, hatósági vagy egyéb aktussal végezhető, és a nyertes ajánlattevő képzőszerv ezen engedéllyel nem rendelkezik, vagy
    b) a tevékenység végzésére jogszabályban kijelölt jogalany került bevonásra,
    minden más esetben a nyertes ajánlattevő képzőszerv látja el a felnőttképzői feladatokat. A bevont szervezet mint felnőttképző a bevonással érintett tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg."
    3. §
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást)
    "i) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy"
    (tölthet be.)
    4. §
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 5. alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:
    "57/A. §
    A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 1/C. § (2) és (3) bekezdését a Módtv.5. hatálybelépésekor már megkötött keretmegállapodásokra és egyéb szerződésekre is alkalmazni kell."
    3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
    5. §
    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "66. §
    (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a polgármester egyéni választókerületben önkormányzati képviselői helyet is szerzett azzal, hogy a polgármester egy szavazattal rendelkezik."
    6. §
    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
    "(4b) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának összegét az (1)-(4a) bekezdés alapján a jegyző állapítja meg."
    4. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
    7. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében - az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével - a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)-(4b) bekezdésének megfelelően a jegyző állapítja meg. A rendelkezés nem alkalmazható az alpolgármesternek, a vármegyei közgyűlés alelnökének, a főpolgármester-helyettes illetményének, illetve tiszteletdíjának a megállapításánál."
    8. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A 131. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester illetményének összegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)-(4b) bekezdésének megfelelően kell megállapítani."
    9. §
    Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a "131. § (1) bekezdését; a" szövegrész.
    5. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
    10. §
    (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével -
    a) határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására, vagy
    b) a vezénylő rendvédelmi szerv és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megállapodása alapján elkülönített és célzott forrással rendelkező, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységhez kötődő feladatra
    a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)-(4) és (5) bekezdését, valamint a 64/A. §-t az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."
    (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatra vezényelt a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem foglalkoztatottjaira irányadó besorolásnak megfelelő illetményre, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósít. A kizárólag a vezénylő rendvédelmi szerv által megállapítható illetményelemeket, az erről szóló megállapodás alapján, a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre nem jogosult."
    6. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
    11. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
    a) 41. § (3) bekezdésében a "valamint" szövegrészek helyébe a "továbbá" szöveg,
    b) 98. § (4) bekezdés a) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    c) 99. § (1) bekezdésében a "kell megküldeni" szövegrész helyébe a "meg kell küldeni" szöveg,
    d) 100. § (4) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "30" szöveg,
    e) 101. § (2) bekezdés a) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    f) 103. § (1) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    g) 103. § (3) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    h) 111. § c) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    lép.
    12. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
    a) 138. § (1) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    b) 140. § (5) bekezdésében az "és" szövegrészek helyébe a " , valamint" szöveg
    lép.
    7. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
    13. §
    A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos jogvita közszolgálati jogvitának minősül."
    8. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    14. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató - az Igazgatóság közreműködésével - az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen:]
    "d) az Igazgatóságot megillető, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 58. §-ban meghatározott egyéb érdekelti jogállásból eredő jogosultságokra is tekintettel együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel."
    15. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 33/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény alkalmazásában központi kormányzati igazgatási szervként központi államigazgatási szervnek minősül."
    16. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 168. § (2) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
    (A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani)
    "j) a munkaszerződés egyoldalú módosítása,
    k) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
    l) az Mt. 81. § (1) bekezdése szerinti értékelés"
    (tárgyában.)
    17. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 187. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
    "(12) Ha a politikai felsővezető - a miniszterelnök kivételével - megbízatása a politikai felsővezető halála miatt szűnik meg, a politikai felsővezető kinevezését a politikai felsővezető halálát követő naptól e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni."
    18. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 222. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A biztosi jogviszonyban álló személy biztosi jogviszonya halálával megszűnik.
    (6) Ha a biztosi jogviszony az (5) bekezdés alapján szűnik meg, a kinevezésére vonatkozó normatív határozat vagy normatív utasítás e törvény erejénél fogva hatályát veszti."
    19. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kinevezését a közigazgatási államtitkár, illetve a helyettes államtitkár halálát követő naptól e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni."
    20. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
    a) 27. § (2) bekezdésében az "Eszköz és" szövegrész helyébe az "Eszköz, valamint" szöveg,
    b) 33/D. § (6) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a " , valamint" szöveg,
    c) 33/D. § (7) bekezdésében a "nevezi ki és" szövegrész helyébe a "nevezi ki illetve" szöveg,
    d) 33/D. § (8) bekezdés a) pontjában az "érteni", szövegrész helyébe az "érteni" és szöveg,
    e) 33/D. § (9) bekezdésében a "jogosult és" szövegrész helyébe a "jogosult, és" szöveg,
    f) 33/D. § (10) bekezdésében a "vonatkozó" szövegrész helyébe az "irányadó" szöveg,
    g) 33/E. § (1) bekezdésében a "titkárságok, főosztályok" szövegrész helyébe a "titkárságok és főosztályok" szöveg,
    h) 168. § (1) bekezdésében a "jogviszonyból" szövegrész helyébe a "jogviszonyból, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló a munkaviszonyból" szöveg,
    i) 168. § (2) bekezdés a) pontjában a "jogviszony" szövegrész helyébe a "jogviszony, illetve a munkaviszony" szöveg,
    j) 168. § (4) bekezdésében a "kormánytisztviselő, illetve" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló, illetve" szöveg,
    k) 168. § (5) bekezdésében a "kormánytisztviselő közvetlenül" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló közvetlenül" szöveg,
    l) 168. § (6) bekezdésében a "kormánytisztviselő a" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló a" szöveg,
    m) 278. § (2) bekezdésében a "f) pontját" szövegrész helyébe a "f) pontját, valamint a 168. §-t" szöveg
    lép.
    21. §
    Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
    a) 3. § (7) bekezdés e) pontjában az "és" szövegrész,
    b) 199. §-a,
    c) 201/B. § (3) bekezdése,
    d) 203. § (3) bekezdése,
    e) 231. § (6) bekezdése,
    f) 236. § (1a) bekezdése,
    g) 236. § (2) bekezdésében az "és a miniszter (1a) bekezdés szerinti közleménye alapján"
    szövegrész.
    9. Záró rendelkezések
    22. §
    (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 8. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 13. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
    23. §
    A 3. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A törvény célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) hatékonyabban lássa el a kormányzati képzési és oktatási feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzési tevékenységét. Ezzel összefüggésben módosul a rendvédelmi hivatásos állományra vonatkozó törvény is, kiegészítve az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást betöltők körét.
    A helyi önkormányzatokra és közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogszabályok pontosítják a polgármester kettős szerepével (képviselőként is) kapcsolatos döntéshozatali szabályokat, valamint egyszerűsítik a tiszteletdíj megállapítását. A kedvezményezettekkel való együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében átalakul a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Bővül a Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre is, annak érdekében, hogy a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozó munkavállalói jogviták rendezése gyorsabb és költségmentes legyen.
    Részletes indokolás
    1. §
    Szövegcserés módosítások
    2. §
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény) 1/C. §-ának kiegészítése hozzájárul, hogy az Egyetem alaptevékenységeként megjelenő, a kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezeti feladatait minél nagyobb hatásfokkal végezhesse, amely a speciális képzetti kör okán kiemelt közérdeknek tekinthető. A kiegészítés szükségességét alátámasztja a képzés és a képzettek speciális jellege, valamint a képzés eredményének az állampolgárok széles körére gyakorolt pozitív hatása is. A kiegészítés révén az állami foglalkoztatottak szakmai kompetenciájának növelését célzó képzések az ország egész területén azonos magas színvonalon állnának rendelkezésre minden érintett szervezet számára. Kiemelendő továbbá, hogy az érintett szervezetek széles spektrumán, és az általuk ellátott sokszínű közfeladaton keresztül az állampolgárok kiterjedt körére gyakorol hatást az, hogy az állami szféra humán erőforrásának fejlesztése a lehető leghatékonyabb módon valósul meg. Ennek megfelelően a módosítási javaslat nyomán az érintett szervezeteknél dolgozók képzései valósulhatnának meg hatékonyabban és eredményesebben, amely hozzájárulna ahhoz, hogy e szervezetek munkatársai még magasabb szakmai szinten lássák el feladataikat, ezáltal még nívósabb szolgáltatást nyújtsanak a lakosság részére. A módosítás nyomán egyszerre érvényesülhet az a szándék, hogy a kormányzati képzések, oktatások szervezésére professzionálisan, egységes irányelvek alapján és magas színvonalon kerüljön sor, ugyanakkor az egész országot lefedő tevékenység ellátásába minél több kis- és középvállalkozás is be tudjon csatlakozni. A javaslat biztosítja a felnőttképzésre vonatkozó adatvédelmi, minőségi és tartalmi követelmények érvényesülését és a képzésben részt vevők jogainak védelmét a képzésbe bevont szervezetekre vonatkozó garanciális szabályok meghatározása révén.
    3. §
    Az NKE törvény 13. § (1) bekezdése - technikai pontosításként - kiegészítésre kerül a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személyekkel.
    4. §
    Átmeneti rendelkezés az NKE törvény módosításához.
    5. §
    A törvény kimondja, hogy a polgármestert a határozatképesség, döntéshozatal szempontjából akkor is önkormányzati képviselőnek kell tekinteni, ha egyben egyéni választókerületben is képviselői mandátumot szerzett, de nem rendelkezik két szavazattal. Ebben az esetben a polgármestert önkormányzati képviselőként kell számításba venni a határozatképesség megállapításánál és a minősített többség számításánál abban az esetben is, ha egyben egyéni választókerületben önkormányzati képviselőnek is megválasztották.
    6. §
    A polgármesteri tisztség keletkezésekor és a 64. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a képviselő-testület határozatban állapítja meg a polgármester illetményét, tiszteletdíját.
    7. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. §-a rendelkezik arról, hogy a törvény 131. § (1) bekezdését a polgármesteri illetmény megállapítása esetén is alkalmazni kell. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a polgármester illetményének összegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)-(4b) bekezdésének megfelelően kell megállapítani.
    8. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/J. § (1) bekezdésében meghatározott, a képviselő-testületnek a polgármesteri illetmény megállapításával kapcsolatos hatáskörét módosítja.
    9. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    10. §
    Az NKE törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza azon jogviszonyok felsorolását, amelyek keretében az Egyetemen munkakör, illetve vezető beosztás tölthető be.
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tagjai tekintetében az Egyetem működésének megkezdése óta fennáll e lehetőség [NKE törvény 13. § (1) bekezdés b) pontja]. Időközben felmerült az igény arra, hogy az elkülönített és célzott forrással rendelkező, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységhez kötődő feladatra is lehetővé váljon a vezénylés. E cél megvalósításának adekvát formája a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. §-ának módosítása, amelyben rögzítésre kerül, hogy a vezénylésre a vezénylő rendvédelmi szerv és az Egyetem megállapodása alapján kerülhet sor.
    11. §
    Szövegcserés technikai módosítások
    12. §
    Szövegcserés technikai módosítások.
    13. §
    A módosítás alapján a bíróságok a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos jogvitákat közigazgatási perben bírálják el. Jelenleg ugyanis a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény fogalommeghatározása szerint a munkaviszonyból származó jogviták nem minősülnek közszolgálati jogvitáinak, és emiatt a közigazgatási bíróságok hatásköre nem terjed ki rá. Tekintettel azonban arra, hogy jelen törvényjavaslat alapján a Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre ki fog terjedni a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos jogvitáira is, a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos panaszok alapján hozott döntőbizottsági döntéssel szembeni jogorvoslattal azonos módon szükséges biztosítani a munkaviszonnyal kapcsolatos panaszok alapján meghozott határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőséget is.
    14. §
    A törvényjavaslat biztosítja a - Nemzeti Fejlesztési Központban működő - Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság számára a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 58. §-ban meghatározott egyéb érdekelti jogállásból eredő jogok gyakorlását.
    15. §
    A törvényjavaslat alapján a Nemzeti Fejlesztési Központ önállóan gondoskodhat a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti informatikai rendszerek tekintetében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényből fakadó feladatai ellátásáról.
    16. §
    A javaslat célja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 168. §-át érintő módosításokkal való összhang megteremtése. E tervezett módosítás kiterjesztené a Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörét a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyából származó igényére.
    17. §
    A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár halála esetén a törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni a kinevezést.
    18. §
    Jelenleg nem rendelkezik a törvény arról, hogy a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos halála esetén megszűnik az érintett személy biztosi jogviszonya. Egyrészt ez a hiányt pótolja a módosítás, másrészt rendelkezik arról, hogy a biztos halála esetén a törvény erejénél fogva hatályát veszti a biztost kinevező normatív határozat, illetve utasítás.
    19. §
    A módosítás a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár vonatkozásában rendelkezik arról, hogy az érintett halála esetén a törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni a kinevezést.
    20. §
    A módosítás kiegészíti a Kit. Közszolgálati Döntőbizottság eljárására vonatkozó rendelkezéseit a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóval, és egyéb szövegpontosító technikai javításokat tartalmaz.
    21. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    22. §
    Hatályba léptető rendelkezések.
    23. §
    Sarkalatossági záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében