Végső előterjesztői indokolás a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2025. évi LXXVII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/95.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2025. évi LXXVII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelettel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére ve...

Végső előterjesztői indokolás a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2025. évi LXXVII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/95.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelettel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény (a továbbiakban: 2022. évi VI. törvény) 2. § (1) bekezdésében az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. A 2022. évi VI. törvény 2022. november 1-jén hatályát vesztette.
2022. november 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása azon része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel - így a veszélyhelyzettel - kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakította.
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi - különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai - következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így - immár az új alkotmányos szabályok szerint - a Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet] új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.
A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében harminc napra hirdethető ki. A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.
Az Országgyűlés a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi XLII. törvény), a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2023. évi XI. törvénnyel, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2023. évi LXXII. törvénnyel, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2024. évi VIII. törvénnyel, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIV. törvénnyel, továbbá a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXVI. törvénnyel hat ízben felhatalmazást adott a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbítására.
A javaslat célja, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján ismételten felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa. A javaslat megfelel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 82/A. §-ának, amely szerint az Országgyűlés Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti döntését kezdeményező javaslat a felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 180 napos időtartamú megadására irányulhat.
Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosításának 2026. január 1-jén hatályba lépő 8. cikke módosítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. 2026. január 1-jét követően a Kormány csak abban az esetben adhat ki törvényt felfüggesztő vagy törvényi rendelkezéstől eltérő kormányrendeletet, ha erre az Országgyűlés megfelelő többséggel felhatalmazza.
A fentiek alapján a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján kéri az Országgyűlés felhatalmazását a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig, hogy egyes törvények alkalmazását felfüggessze, illetve törvényi rendelkezésektől eltérjen. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően e felhatalmazást általános jelleggel állapítja meg a javaslat.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §, 3. §
Mivel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi - különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai - következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak, a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet meghosszabbítása indokolt.
A javaslat értelmében az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. A javaslat ezzel a veszélyhelyzet 2025. november 14. napjától számított további 180 nappal történő meghosszabbítását kezdeményezi, amely megfelel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 82/A. §-a szerinti előírásnak.
2. §
A javaslat értelmében 2026. január 1-jétől a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig az Országgyűlés - figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. § (2a) bekezdésére - általános jelleggel felhatalmazza a Kormányt, hogy élhessen az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalkotói hatáskörével.
Kiemelendő, hogy e felhatalmazás a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény garanciális rendelkezéseivel [lásd különösen a 80. § (3) bekezdésében és 81. §-ában szereplő szabályokat] együtt értelmezendő, azokat e törvény nem írja felül.
A felhatalmazás kapcsán a javaslat rögzíti azt az Alaptörvényből is következő lehetőséget, hogy e felhatalmazást az Országgyűlés bármikor visszavonhatja, módosíthatja.
A normaszöveg mindezek mellett megerősít minden olyan 2026. január 1. napján hatályos kormányrendeletet, amelyet 2026. január 1-je előtt, a korábban hatályos, a különleges jogrendre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések szerint alkotott meg a Kormány.
4. §
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. Ezt a 2022. évi XLII. törvényben is rögzíteni kell.
5. §
Hatályba léptető rendelkezés.
6. §
Az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdése szerint az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.