Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/12801. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról

    T/12801. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    [1] Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódik az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozata.
    [2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a családok és a vállalkozások javát, a környezet védelmének ösztönzését, az egyszerűbb adózási módok könnyebb elérését és a jogalkalmazás segítését.
    [3] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvé...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/12801. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról
    2025. évi ... törvény egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról
    [1] Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódik az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozata.
    [2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a családok és a vállalkozások javát, a környezet védelmének ösztönzését, az egyszerűbb adózási módok könnyebb elérését és a jogalkalmazás segítését.
    [3] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 48. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) Ha az anya a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, e nyilatkozatában megjelölheti, a jogcím megjelölésével bejelentheti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett kedvezményezett eltartottakra, eltartottakra tekintettel a (2) bekezdés e)-g) jogcím szerinti kedvezmény érvényesítését kéri, feltéve, hogy az érvényesítés feltételei fennállnak. Az anya (2) bekezdés e)-g) jogcím szerinti kedvezmény érvényesítését kérő nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz."
    2. §
    Az Szja tv. 67/C. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a magánszemély az adóévben, vagy az adóévet megelőző bármely évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző bármely évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző bármely évről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.
    (7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző bármelyik évről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel."
    3. §
    Az Szja tv. 67/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) A magánszemély olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet."
    4. §
    Az Szja tv. a következő 110. §-sal egészül ki:
    "110. §
    E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ...... törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpontja a 2024. december 31-ét követően adott juttatásra alkalmazható."
    5. §
    Az Szja tv. a következő 111. §-sal egészül ki:
    "111. §
    (1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ......törvénnyel módosított 48. § (2a) bekezdése alkalmazásában a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.
    (2) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ...... törvénnyel módosított 67/C. § (5)-(7a) bekezdése szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthető. A 2025. adóévet megelőző évek bármelyikének adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségként feltüntetett, adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség az adókiegyenlítésre jogosító összeg meghatározásakor figyelembe vehető.
    (3) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ...... törvénnyel módosított 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontja már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzés esetében is alkalmazható."
    6. §
    Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    7. §
    Az Szja tv.
    a) 48. § (2a) bekezdésében a "(2) bekezdés b), d) és e) pontja" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b) és d)-g) pontja" szöveg,
    b) 71. § (lb) bekezdésében a "bérleti díjának" szövegrész helyébe a "bérleti díja" szöveg,
    c) 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontjában a "jog gyakorlásának megnyíltát" szövegrész helyébe a "jog magánszemély részére történő alapítását és a jog megismeréséről szóló nyilatkozat keltét" szöveg
    lép.
    8. §
    Hatályát veszti az Szja tv. 24. § (1) bekezdés f) pontja.
    2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    9. §
    (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22/C. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy)
    "d) a jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy - a sportakadémia kivételével az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítást az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja legalább 5 évig, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra - a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül - az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,"
    (2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (11a)-(11d) bekezdéssel egészül ki:
    "(11a) A (11) bekezdéstől eltérően a (11) bekezdés szerinti tárgyi eszköz térítés nélküli átadására indoklással és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával sem kerülhet sor, kivéve, ha a tárgyi eszköznek a térítés nélküli átadás időpontjában a támogatás igénybevételére jogosult szervezet számviteli nyilvántartásában kimutatott könyv szerinti értéke nulla.
    (11b) A (11) bekezdés szerinti tárgyi eszköznek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi indoklással és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával, ellenérték fejében történő átadása, elidegenítése esetén, a tárgyi eszköz ellenértéke nem lehet kevesebb, mint a tárgyi eszköznek az átadás, elidegenítés napján fennálló piaci értéke, de legalább a tárgyi eszköznek az átadás, elidegenítés időpontjában a támogatás igénybevételére jogosult szervezet számviteli nyilvántartásában kimutatott könyv szerinti értéke.
    (11c) A (11b) bekezdés szerinti átadás, elidegenítés esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a (11) bekezdés szerinti tárgyi eszköz birtokba adására vagy a tárgyi eszköz (11b) bekezdés szerint meghatározott ellenértékének teljes megtérítése, vagy az ellenérték teljes megtérítése hiányában, ha az ellenérték megfizetésére kötelezett a tárgyi eszköz (11b) bekezdés szerint meghatározott ellenértékkel megegyező értékben vagyoni értékű jogot biztosít, akkor a vagyoni értékű jog teljeskörű biztosítása esetén jogosult.
    (11d) Amennyiben a (11) bekezdés szerinti tárgyi eszköz elidegenítésére a kötelező fenntartási időszak lejáratát megelőzően kerül sor, a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásának további feltétele, hogy az érintett tárgyi eszközt megszerző kötelezettséget vállal a tárgyi eszközre vonatkozó fenntartási kötelezettség teljesítésére. Ennek megsértése esetén a tárgyi eszközt megszerzőt a tárgyi eszközzel érintett támogatás erejéig helytállási kötelezettség terheli."
    10. §
    A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (137) bekezdéssel egészül ki:
    "(137) Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 24/A. § (25) bekezdését a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni."
    11. §
    A Tao. törvény
    a) 22/G. § (3) bekezdésében a "hatodik" szövegrész helyébe az "ötödik" szöveg,
    b) 22/G. § (6) bekezdés b) pontjában az "elszámolható költség" szövegrész helyébe az "elszámolható költség 10 százaléka" szöveg,
    c) 24/A. § (25) bekezdésében a "Magyar Olimpiai Bizottság" szövegrész helyébe a "sportakadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság" szöveg
    lép.
    3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
    12. §
    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
    a) 2. § 23. pontjában a "pénztár kimutatott értéke" szövegrészek helyébe a "pénztár kimutatott értéke (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg,
    b) 20. § (3) bekezdés c) pontjában a "pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének" szövegrész helyébe a "pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg,
    c) 20. § (3) bekezdés c) pontjában és 20. § (4) bekezdés c) pontjában a "pénztár értékének" szövegrész helyébe a "pénztár értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg,
    d) 20. § (4) bekezdés c) pontjában a "pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének" szövegrészek helyébe a "pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg
    lép.
    4. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény módosításáról
    13. §
    (1) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Minimumadó törvény) 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "23. egyszerűsített lefedett adó: a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport elismert pénzügyi beszámolójában kimutatott, tárgyévi adófizetési kötelezettségként elszámolt nyereségadó-ráfordítás, ideértve a halasztott adóráfordítást, de ide nem értve a 20. § (3) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt adókat, az ugyanazon elismert pénzügyi beszámolóban kimutatott bizonytalan adópozíciókat és a kapcsolódó halasztott adóráfordítást, illetve azt a nyereségadó-ráfordítást, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti kettős adóbeszámítás során merül fel;"
    (2) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "23a. egyszerűsített tényleges adómérték: egy állam vonatkozásában az egyszerűsített lefedett adó és az elismert országonkénti jelentés szerinti adózás előtti eredmény hányadosa;"
    (3) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "32a. elismert országonkénti jelentés: elismert pénzügyi beszámoló alapján készített (benyújtott) országonkénti jelentés, amely
    a) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (8) bekezdés 13. pontja szerinti országonkénti jelentés,
    b) a végső anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályainak megfelelő jelentés,
    c) az anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályai szerinti jelentés, ha az országonkénti jelentést nem a végső anyavállalat államában nyújtja be a vállalatcsoport, vagy
    d) amennyiben a)-c) pontok egyike sem teljesül, megfelel az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 13. akciópontja kapcsán publikált jelentésnek és az ahhoz készült iránymutatásnak, feltéve, hogy a végső anyavállalat államában nincsenek országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályok vagy a vállalatcsoport egy államban sem köteles országonkénti jelentés benyújtására;"
    (4) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 32b. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "32b. elismert pénzügyi beszámoló: az a beszámoló, amely
    a) a végső anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója,
    b) a csoporttag egyedi éves beszámolója, amennyiben az megbízható, feltéve, hogy elfogadott pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint készült,
    c) a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójában kizárólag a méret vagy a lényegesség miatt soronként nem összevontan kimutatott csoporttag esetén az adott csoporttag azon egyedi éves beszámolója, amelyet a multinacionális vállalatcsoport országonkénti jelentésének elkészítésére használ;"
    14. §
    A Minimumadó törvény 9. mellékletében a "következő naptári évek december 31. napját követően kezdődő adóévben" szövegrész helyébe a "következő naptári években kezdődő adóévben" szöveg lép.
    II. Fejezet
    A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
    15. §
    A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega. tv.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól, az adó alanya a tulajdonos."
    16. §
    Hatályát veszti a Rega. tv. 8. § (4) bekezdése.
    6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
    17. §
    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. §
    E törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik."
    18. §
    (1) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A képviselő ilyen minőségében történő megszűnése esetén a tagoknak az új képviselő (3) bekezdés a) pontja szerinti kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek hiányában, az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként.
    (4b) A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával.
    (4c) Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, kerül felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek. A jogutód nélküli megszűnéssel esik egy tekintet alá, ha a képviselő belföldi székhellyel rendelkező jogutód nélkül szűnik meg."
    (2) Az Áfa tv. 8. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag - mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően - egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak)
    "b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, ideértve ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti jogkövetkezményeket is."
    (3) Az Áfa tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kívül maradó adóalany - mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően -egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak)
    "b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, ideértve ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó Art. szerinti jogkövetkezményeket is."
    (4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
    "(13) A csoportos adóalanyiságban résztvevő tag, valamint a kívül maradó adóalany jogutódlással történő megszűnése esetén az átalakulást véglegesen jóváhagyó határozat meghozatalát követően, de legkésőbb a jogutód bejegyzéséig a (8) bekezdés szerinti kérelmet a jogutód képviseletében a jogelőd, több jogelőd esetén a jogelődök együttesen nyújthatják be."
    19. §
    Az Áfa tv. 99. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Az adó-visszaigénylő lap kötelező adattartalma és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
    a) a termék értékesítőjének neve, címe és adószáma;
    b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma;
    c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;
    d) a termékértékesítés - adóval együtt számított - összellenértéke;
    e) a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság záradékának és bélyegzőjének helye, vagy a kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom alkalmazásának lehetősége annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta."
    20. §
    Az Áfa tv. 362. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Jogutódlás esetén - ide nem értve a 17. § (3) bekezdés g) és k) pontja, valamint 17. § (6) bekezdése szerinti jogutódlást - az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogutód a jogelődnek 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan fér először hozzá az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokhoz, valamint a jogutód a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogelőd által kizárólag ezen az elektronikus felületen a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallását 2025. január 1-jét követően helyesbítheti önellenőrzéssel."
    21. §
    Az Áfa tv. a következő 375. §-sal egészül ki:
    "375. §
    A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi......törvénnyel megállapított 60. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2026. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."
    22. §
    Az Áfa tv. a következő 376. §-sal egészül ki:
    "376. §
    E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ......törvénnyel módosított 10. számú melléklet Számla befogadása alcímét a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni."
    23. §
    Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    24. §
    Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
    25. §
    Az Áfa tv.
    a) 8. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "nevét, címét és adószámát" szövegrész helyébe a "nevét és adószámát" szöveg,
    b) 8. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely" szövegrész helyébe az "a tag nyilatkozatát arról, hogy a nyilvántartási rendszere" szöveg,
    c) 8. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "nevét, címét és adószámát" szövegrész helyébe a "nevét és adószámát" szöveg,
    d) 8. § (4) bekezdésében a "tagok által kijelölt képviselő" szövegrész helyébe a "tagok vagy az állami adó- és vámhatóság által kijelölt képviselő" szöveg,
    e) 85/A. § (1) bekezdésében a "tagok által kijelölt képviselő" szövegrész helyébe a "tagok vagy az állami adó- és vámhatóság által kijelölt képviselő" szöveg,
    f) 89/A. § (3) bekezdésében az "az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.)" szövegrész helyébe az "az Art.-ben" szöveg,
    g) 120. § a) pontjában az "egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;" szövegrész helyébe az "egy másik adóalany rá áthárított" szöveg
    lép.
    26. §
    Hatályát veszti az Áfa tv.
    a) 8. § (11) bekezdés b) pontja,
    b) 142. § (4) bekezdése.
    7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    27. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés a következő 16a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
    "16a. kisüzemi habzóbor előállító: borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter habzóbort előállító, más habzóbort előállító üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más habzóbort előállító üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező borászati üzem, továbbá habzóbort előállító üzemek együttműködése esetén az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező borászati üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő habzóbort előállító borászati üzemével összesített termelése borpiaci évenként nem haladja meg az 500 hektoliter habzóbort, mindkét esetben beleértve a másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által engedélyezett, előbbi feltételeket teljesítő borászati üzemet;"
    28. §
    (1) A Jöt. 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély hatályát veszti, ha)
    "c) az engedélyes kérelmére az állami adó- és vámhatóság visszavonja."
    (2) A Jöt. 15. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A (3) bekezdéstől eltérően közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén az állami adó- és vámhatóság abban az esetben vonja vissza az engedélyt, ha az engedélyes]
    "a) bármely adónemben fennálló közteherfizetési kötelezettségét vagy tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az állami adó- és vámhatóság - kötelezettség teljesítésére felszólító - végzésében meghatározott határidőn belül a kötelezettségét megfizette, vagy arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, vagy"
    29. §
    A Jöt. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személy kivételével közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén a (4) bekezdéstől eltérően a 15. § (9) bekezdése alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy engedély visszavonása alatt nyilvántartásból törlést, engedélyes alatt nyilvántartásba vett személyt kell érteni."
    30. §
    (1) A Jöt. 95. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómérték alkalmazására jogosult adózó tekintetében a 128. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték közötti különbözet csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] szabályaival összhangban vehető igénybe."
    (2) A Jöt. 95. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel egészül ki:
    "(14) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény igénybevétele esetén az adózó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
    (15) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással a (14) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.
    (16) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget."
    31. §
    (1) A Jöt. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott postai szolgáltató vagy postai közreműködő által szállított vagy kezelt postacsomagot (e § alkalmazásában a továbbiakban: csomagküldemény) az állami adó- és vámhatóság legalább két tagjából álló bizottság az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében felbontás nélkül megvizsgálhatja."
    (2) A Jöt. 98. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott postai szolgáltató vagy postai közreműködő terhére a tevékenységi körében nyújtott szolgáltatás során talált adózatlan jövedéki termék után jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha kétséget kizáróan igazolja, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az üzleti szabályzatában foglaltaknak megfelelően járt el.
    (7) Ha a felbontott vagy sérült csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket tartalmaz és bizonyított, hogy a jövedéki terméket a címzett rendelte, a címzett birtokosi minőségét vélelmezni kell."
    32. §
    A Jöt. 103. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (El kell kobozni
    a lefoglalt dolgot,)
    "ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye vagy halála következtében nem került sor,"
    33. §
    (1) A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az adó mértéke hektoliterenként
    a) a kisüzemi habzóbor előállító által előállított habzóbor esetében 9830 forint,
    b) más habzóbor esetében 19 650 forint."
    (2) A Jöt. 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A 3. § (3) bekezdés 16a. pontjában szereplő termelési mennyiséget túllépő személy sem a tárgy borpiaci évben, sem a tárgy borpiaci évet követő három borpiaci évben nem alkalmazhatja a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértéket, továbbá ha a 79. § (3) bekezdése alapján adózik, az általa a tárgy borpiaci évben szabadforgalomba bocsátott habzóbor mennyiségére a (2) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel számított összeg és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított összeg különbözetét a következő naptári hónapban bevallja, megfizeti és a terméknyilvántartásában a változást átvezeti."
    34. §
    A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Egyszerűsített adóraktárban
    a) a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható,
    b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból habzóbor előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter mennyiségben, és e termék készlete nem haladhatja meg az 500 hektolitert, valamint egyszerűsített adóraktárból nem adható fel habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek."
    35. §
    A Jöt. 137. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4b) A kisüzemi bortermelő
    a) csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át,
    b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból habzóbort előállíthat, átvehet, tárolhat, forgalomba hozhat borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter mennyiségben, és e termék készlete nem haladhatja meg az 500 hektolitert, valamint kisüzemi bortermelőtől nem adható fel habzóbor másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak,
    c) az a)-b) pont szerinti termékeken kívül - a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével - más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba."
    36. §
    A Jöt. 150. §-a a következő (42) bekezdéssel egészül ki:
    "(42) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 128. § (2) bekezdése szerinti adómértékeket az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ... törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül internetes honlapján és a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi . törvénnyel módosított 128. § (2) bekezdés szerinti adómértékekre első alkalommal a 2026. évet követő évre vonatkozóan kell alkalmazni a 132/A. § rendelkezéseit."
    37. §
    A Jöt. 95. § (1) és (2) bekezdésében az "SA.104781" szövegrész helyébe az "SA.117068" szöveg lép.
    38. §
    Hatályát veszti a Jöt. 102. § (2a) bekezdésében a "végzés részét képező" szövegrész.
    III. Fejezet
    EGYES ÁGAZATI ADÓK
    8. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása
    39. §
    A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény
    a) 5. § (13) és (16) bekezdésében a "(4) bekezdés" szövegrész helyébe a "(11) bekezdés" szöveg,
    b) 5. § (14) bekezdésében a "(15) bekezdés" szövegrész helyébe a "(12) bekezdés" szöveg,
    c) 5. § (17) bekezdésében az "alkalmazni" szövegrész helyébe az "alkalmazni." szöveg,
    d) 6. § (2) bekezdésében a "hónapjában elszámolt biztosítási díj" szövegrész helyébe a "hónapjára vonatkozó 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap" szöveg,
    e) 6. § (4) bekezdésében a "hetedig" szövegrész helyébe a "hetedik" szöveg
    lép.
    9. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
    40. §
    A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 6. § (1a) bekezdésében a "2025-ben" szövegrész helyébe a "2025-ben és a 2026-ban" szöveg lép.
    41. §
    Hatályát veszti a Kiskeradó tv. 1. § 5. pontja.
    IV. Fejezet
    HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ
    10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    42. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "3. vagyoni értékű jog: az építményi jog, a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a lízingbevevői jog, tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, a földhasználat és a lakásbérlet;"
    43. §
    A Htv. 1/A. § (1) bekezdésében a "termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett" szövegrész helyébe a "termőföld és az erdő, a termőföld és az erdő tulajdonjoga, a termőföldre és az erdőre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett" szöveg lép.
    11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    44. §
    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra és a mezőgazdasági vontató pótkocsijára, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a kiviteli célú gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva."
    V. Fejezet
    REKLÁMADÓ
    12. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
    45. §
    A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) 7/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
    "7/B. §
    (1) Az a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság - a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett - első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki.
    (3) A mulasztás ismételt megállapítása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
    (4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg, amely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és az eljáró bíróság tárgyaláson kívül határoz.
    (5) Ha az adóalany az állami adóhatóság első alkalommal való felhívására bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor a (2) és (3) bekezdés szerinti bírság mérsékelhető vagy elengedhető."
    46. §
    A Reklámtv.
    a) 5/A. §-ában a "2025. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2026. június 30-ig" szöveg,
    b) 11. § (1) bekezdésében a "2025. december 31." szövegrész helyébe a "2026. június 30." szöveg
    lép.
    VI. Fejezet
    ILLETÉKEK
    13. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    47. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]
    "b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által
    ba) határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, vagy
    bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal
    igazolja."
    48. §
    (1) Az Itv. 17. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Mentes az ajándékozási illeték alól:)
    "e) a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be."
    (2) Az Itv. 17. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]
    "b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által
    ba) határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, vagy
    bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal
    igazolja."
    (3) Az Itv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az (1a) bekezdés e) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - a folyamatban levő végelszámolás befejezéséig felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket - döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel - akkor törli, ha a cégbíróság végzésében helyt ad a cég törlésére irányuló kérelemnek."
    49. §
    Az Itv. 21. § bekezdése a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor is megfelelően alkalmazni kell."
    50. §
    Az Itv. 23/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Amennyiben
    a) a továbbértékesítés megtörténtét
    aa) az ingatlan eladása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás nem igazolja,
    ab) az ingatlan pénzügyi lízingbe adása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lízingbevevői jog és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés nem igazolja, vagy
    b) a továbbértékesítésről szóló szerződés a vagyonszerző (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment, továbbértékesítésről szóló szerződést utóbb felbontják,
    a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést abban az esetben is, ha az ingatlannyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás, illetve a lízingbevevői jog bejegyzésével zárul."
    51. §
    (1) Az Itv. 26. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]
    "b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által
    ba) határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, vagy
    bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal
    igazolja."
    (2) Az Itv. 26. § (18) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    [Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]
    "c) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában foglalt feltétel megszegésének, ha a termőföldre jogszabály erejénél fogva szolgalom keletkezik."
    52. §
    Az Itv. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Ha a 17. § (1a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni."
    53. §
    Az Itv. a következő 102/K. §-sal egészül ki:
    "102/K. §
    E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi .... törvénnyel megállapított 16. § (2a) bekezdés b) pontját, 17. § (2a) bekezdés b) pontját és 26. § (2a) bekezdés b) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."
    54. §
    Az Itv.
    1. 21. § (4) bekezdésében az "- a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű-" szövegrész helyébe az " - az azonos jogcímű -" szöveg,
    2. 26. § (7) bekezdésében a "felépítésének igazolása érdekében" szövegrész helyébe a "felépítését" szöveg, a "megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot" szövegrész helyébe az "az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi" szöveg,
    3. 92. § (1) bekezdésében a "pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését" szövegrész helyéve a "lízingbevevői jog bejegyzését" szöveg
    lép.
    55. §
    Hatályát veszti az Itv.
    1. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a "Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi." szöveg,
    2. 92. §-a.
    VII. Fejezet
    a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosítások
    14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    56. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (10) bekezdésében az "A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe az "A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) és l) pontja" szöveg lép.
    57. §
    Hatályát veszti a Szocho tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja.
    15. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    58. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő 23-25. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "23. tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
    24. Komplex Jogviszony Nyilvántartás: olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíj célú járulékfizetéssel és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.
    25. jogcímcsoport: a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (a továbbiakban: KJNY) szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, az e törvény 58. § (2) bekezdés 24. pontja szerinti jogosulti jogcímeknek az összesített megnevezése."
    59. §
    A Tbj. 6. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    (E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő)
    "l) tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy."
    60. §
    A Tbj. 45. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek."
    61. §
    A Tbj. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Ha a magánszemély nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, az aktuális jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy egyeztetési eljárást indíthat, amely az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben a 69. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére."
    62. §
    (1) A Tbj. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha a magánszemély a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel nem ért egyet, akkor az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázását az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja a NEAK részére."
    (2) A Tbj. 71. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) Az állami adó- és vámhatóság, az egészségbiztosítási szerv - ideértve az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szervet is - a (7) bekezdés szerinti eljárást hivatalból folytatja le, ha tudomással rendelkezik arról, hogy:
    a) a magánszemély külföldön elhunyt,
    b) külföldön tartózkodik és a Tbj. 45. § (3) bekezdése szerinti előírás más magánszemély jogát, jogos érdekét sérti, vagy
    c) a magánszemély az Ebtv. 80. § (5b) bekezdése szerinti bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv előtt, és e bejelentés alapján folytatott eljárásban kérte a (7) bekezdés szerinti a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges törlését a külföldi biztosítással lefedett időszakra. Ilyen esetben az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv az Ebtv. 80. § (5) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés alapján folytatott eljárásban elfogadott külföldi biztosítási időszak kezdetét és végét, valamint a magánszemélynek a (8) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettsége tényét elektronikus úton átadja az állami adó- és vámhatóság részére."
    63. §
    A Tbj. a 88. §-t követően a következő 29/A. alcímmel egészül ki:
    "29/A. Komplex Jogviszony Nyilvántartással kapcsolatos adatkezelés
    88/A. §
    (1) Az állami adó- és vámhatóság, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve, valamint a Kincstár (a továbbiakban együtt: közös adatkezelők) közösen vesznek részt a KJNY kialakításában és működtetésében. Az állami adó- és vámhatóság a KJNY szolgáltatásainak igénybevételéhez elektronikus ügyintézési felületet - ideértve a mobilalkalmazást is - biztosít.
    (2) A közös adatkezelők az alábbi személyes adatokat adják át a KJNY számára:
    a) az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve átadja a természetes személy
    aa) TAJ számát,
    ab) TAJ számának érvényességére vonatkozó adatot, érvénytelenség esetén annak okát,
    ac) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megalapozó jogcímcsoport adatot,
    ad) a KJNY felületen kezdeményezett, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve hatáskörében tartozó ügyek aktuális állapotára vonatkozó adatokat,
    ae) az Európai Egészségbiztosítási kártya kiállítása dátumát, lejárata dátumát, visszavonása időpontját,
    b) A Kincstár átadja a 14. életévét betöltött természetes személy
    ba) TAJ számát és természetes személyazonosító adatait,
    bb) a 2012. december 31-étől 2020. június 30-áig terjedő időszakra a biztosított után bevallott nyugdíjjárulék összegére, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a biztosított után bevallott társadalombiztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető összegére vonatkozó adatokat,
    bc) a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint
    bd) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és ezen ellátások folyósításának időtartamát.
    c) Az állami adó- és vámhatóság átadja a természetes személy
    ca) adóazonosító jelét,
    cb) természetes személyazonosító adatait,
    cc) állampolgárságát,
    cd) lakcím adatát,
    ce) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,
    cf) által a KJNY felületen kezdeményezett, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek aktuális állapotára vonatkozó adatokat.
    (3) A (2) bekezdés szerint biztosított adatokat a közös adatkezelők az adatok egy felületen történő lekérdezésének biztosítása, valamint e felületen történő ügyintézés kezdeményezése céljából kezelik, a szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben.
    (4) A közös adatkezelők által biztosított adatokat a KJNY oly módon tárolja, hogy azok összekapcsolására kizárólag a felhasználó természetes személy által kezdeményezett szolgáltatással összefüggésben, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kerül sor, az összerendelési nyilvántartás igénybevételével.
    (5) A közös adatkezelők a KJNY-ben kezelt adatok tekintetében végzett közös adatkezelésről egymással megállapodást kötnek, amelyben rögzítik az e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok alapján ellátandó feladatokkal kapcsolatos felelősségüket és az együttműködés módját, így különösen az adatátadások gyakoriságát, valamint az érintetti jogok gyakorlásának módját."
    64. §
    A Tbj. a következő 96/A. §-sal egészül ki:
    "96/A. §
    Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg."
    65. §
    A Tbj.
    a) 6. § (1) bekezdés f) pontjában a "megbízási szerződés alapján" szövegrész helyébe a "megbízási szerződés alapján - ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyt -" szöveg,
    b) 27. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "6. § (1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "6. § (1) bekezdés a) és l) pontjában" szöveg,
    c) 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "munkaviszonyban" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban" szöveg,
    d) 69. § (1) bekezdésében az "az Ebtv." szövegrész helyébe az "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet" szöveg,
    e) 73. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: NEAK)" szövegrész helyébe a "NEAK-nak" szöveg
    lép.
    VIII. Fejezet
    ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
    16. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    66. §
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) Az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak, ha e tevékenységét szünetelteti, az (1) bekezdés szerinti bevallással le nem fedett időszakra fennálló bevallási kötelezettségeit - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kell teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette."
    67. §
    Az Art. 74/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A (2) bekezdés szerinti túlfizetés elszámolásáról az adóhatóság - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a soron kívüli adómegállapítást tartalmazó határozatban értesíti az örököst."
    68. §
    Az Art. 83. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerben elektronikus úton közvetlen hozzáférést biztosít az adóhatóságnak az (1a) bekezdés szerinti adatokhoz."
    69. §
    Az Art. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az állami adó- és vámhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-kezelő felületén keresztül hozzáfér az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló dokumentumokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz."
    70. §
    Az Art. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "112. § [Adatszolgáltatás az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokról]
    (1) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.
    (2) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-kezelő felületén keresztül hozzáfér a hiteles energetikai tanúsítványhoz."
    71. §
    Az Art. 131. §-a a következő (22a) bekezdéssel egészül ki:
    "(22a) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az egyetemleges kötelezettet az egyetemleges kötelezettek önkéntes teljesítésének vagy az e kötelezettektől eredményes végrehajtás következtében befolyt köztartozás összegének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg."
    72. §
    Az Art. Harmadik Része a következő 134/A. §-sal egészül ki:
    "134/A. § [Közös adatkezelési megállapodás]
    Az állami adó- és vámhatóság vezetője a 256. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások hatékony nyújtásának céljából közös adatkezelési megállapodást köthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelőjével és a kincstárral."
    73. §
    Az Art. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "195. § [Adókötelezettség csökkentése iránti kérelem]
    Az adóhatóság a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el az adózó adókötelezettség csökkentése iránti kérelmét, ha a kérelmet az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére a kérelem előterjesztésekor még nem került sor, vagy az adózó kérelme a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg."
    74. §
    Az Art. 199. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül. A részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető."
    75. §
    Az Art. 202. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az adózó nem jogosult a (2) bekezdés szerinti önellenőrzés benyújtására, ha az általános forgalmiadó-kötelezettséget érintő önellenőrzés más adózó általános forgalmiadó-kötelezettségét is érintheti."
    76. §
    Az Art. 207. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel. Az állami adó- és vámhatóság az adóhiány után felszámított, adónemenként ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő."
    77. §
    Az Art. 227/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]
    (1) Az állami adó- és vámhatóság a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti
    a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
    b) bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint
    mulasztási bírságot szabhat ki.
    (2) Az állami adó- és vámhatóság a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint mulasztási bírságot szabhat ki."
    78. §
    (1) Az Art. 246. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
    "d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,"
    (2) Az Art. 246. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
    "g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül nem tesz eleget,"
    79. §
    Az Art. 256. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:
    (Az állami adó- és vámhatóság)
    "19. a természetes személyek részére az aktuális egészségbiztosítási információk lekérdezését és az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárások kezdeményezését, a társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok lekérdezését, továbbá a nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó adategyeztetési eljárás online felületének elérését biztosítja az általa működtetett elektronikus felületen, valamint mobilalkalmazáson keresztül."
    80. §
    Az Art. 260. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az adózó az állami adó- és vámhatóság elektronikus ügyintézést biztosító felületén kivonatot kérhet a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés tényéről."
    81. §
    (1) Az Art. a következő 274/W. §-sal egészül ki:
    "274/W. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi... törvényhez]
    E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 2. melléklet I/B. rész 3. pont 3.1 alpont 3.1.14. pontját az Áfa tv. hatálya alá történő, a Módtv.14. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentésekre és változásbejelentésekre is alkalmazni kell."
    (2) Az Art. 274/W. §-a helyébe következő rendelkezés lép:
    "274/W. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi . törvényhez]
    (1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi . törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 2. melléklet I/B. rész 3. pont 3.1 alpont 3.1.14. pontját az Áfa tv. hatálya alá történő, a Módtv.14. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentésekre és változásbejelentésekre is alkalmazni kell.
    (2) E törvénynek a Módtv14.-gyel megállapított 207. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."
    82. §
    Az Art. 275. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
    "(14) E törvény 227/B. § (2) bekezdése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    83. §
    Az Art. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
    84. §
    Az Art. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
    85. §
    Az Art.
    1. 114. § (1) bekezdésében a "külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének" szövegrész helyébe a "fióktelepnek" szöveg,
    2. 138/A. § (1) bekezdésében az "eltérést" szövegrész helyébe az "eltérést, ellentmondást" szöveg,
    3. 246. § (2) bekezdésében az "a), b) és h) pontja" szövegrész helyébe az "a), b), d), g) és h) pontja" szöveg,
    4. 256. § (1) bekezdés 10. pontjában a "teljesítéséhez" szövegrész helyébe a "teljesítéséhez, kérelem benyújtásához" szöveg
    5. 1. melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az "és f)-g) pontja" szövegrész helyébe az ", f)-g) és l) pontja" szöveg
    lép.
    86. §
    Hatályát veszti az Art. 266. § j) pontja.
    17. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    87. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) a következő 8/A. alcímmel egészül ki:
    "8/A. Automatikus döntéshozatal az adóigazgatási eljárásban
    29/A. § [Automatikus döntéshozatal]
    (1) Az adóhatóság az adóigazgatási eljárást automatikus döntéshozatal útján is lefolytathatja, ha
    a) a Dáptv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak, vagy
    b) a kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban
    ba) az adóhatóság részére minden adat rendelkezésre áll, és
    bb) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel.
    (2) Automatikus döntéshozatali eljárásban az eljárást lezáró, az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés, illetve egyéb adóhatósági irat is kiadható.
    (3) A 73. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az automatikus döntéshozatal útján kiadott döntés vagy egyéb adóhatósági irat tartalmazza az automatikus döntéshozatalra történő utalást, valamint az eljáró adóhatóság megnevezését - az állami adó-és vámhatóság esetében a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" megjelölést - tartalmazó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt és minősített elektronikus időbélyegzőt.
    (4) Jogorvoslati eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye."
    88. §
    Az Air. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az adózó kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt az adóhatóság nem intézkedik."
    89. §
    Az Air. 122. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)
    "c) a bevallás, az adatbejelentés, a bejelentés, a fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat határidejének elmulasztásával, az adószámlán nyilvántartott fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén előírt késedelmi pótlékkal kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,"
    (végzés ellen.)
    90. §
    Az Air. a következő 139/K. §-sal egészül ki:
    "139/K. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi... törvényhez]
    E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 44. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."
    91. §
    Az Air.
    1. 73. § (1) bekezdés c) pontjában az "indokolást," szövegrész helyébe az "indokolást, valamint" szöveg,
    2. 84. § (1) bekezdésében az "adóellenőrzés" szövegrész helyébe az "ellenőrzés" szöveg
    lép.
    92. §
    Hatályát veszti az Air.
    1. 73. § (1) bekezdés d) pontjában a ", valamint" szövegrész,
    2. 73. § (1) bekezdés e) pontja,
    3. 87. § (1a) és (1b) bekezdése,
    4. 139/B. § (3) bekezdése.
    18. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    93. §
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:
    "8/A. §
    (1) Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárása során felvett jegyzőkönyvet az Air. 70. §-a szerinti elektronikus formában is elkészítheti azzal, hogy az Air. 70. § (3d) és (3e) bekezdése nem alkalmazandó.
    (2) Az adóhatóság az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet annak elkészültét követően haladéktalanul elektronikus úton megküldi
    a) az adósnak,
    b) távollévő adós esetén az adós képviselőjének,
    c) a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak, valamint
    d) kérésére az eljárás azon résztvevőjének, aki az eljárási cselekményen jelen volt, és a jegyzőkönyvet aláírta.
    (3) Ha az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet az eljárás elektronikus kapcsolattartásra alkalmas elérhetőséggel nem rendelkező résztvevője részére kell megküldeni, az adóhatóság az elektronikus jegyzőkönyv hiteles papír alapú másolatát postai úton kézbesíti."
    94. §
    Az Avt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásban kezelt - végrehajtásra átvett -kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet. E nyilvántartás alapján, továbbá az egyéb, nem közvetlenül az adószámlára befolyt összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. E számla biztosítéki letét funkcióval nem szolgálhat."
    95. §
    Az Avt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha az adós az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő fizetési kötelezettségeit az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül egy összegben önként fizeti meg a 12. § (1)-(2) bekezdése szerinti számlára, az így megfizetett összeget az adózó nyilatkozata alapján kell elszámolni, az elszámoláskor nyilvántartott kötelezettségek erejéig. Az elszámolást követően fennmaradt összeget az (1) és (2) bekezdés alapján kell elszámolni."
    96. §
    Az Avt.
    1. 1. § (4) bekezdésében a "végzésen" szövegrész helyébe a "határozaton" szöveg,
    2. 125/I. § (2) bekezdésében a "végzés" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg, a "végzést" szövegrész helyébe a "határozatot" szöveg
    lép.
    IX. Fejezet
    VÁMIGAZGATÁS
    19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    97. §
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) a következő 11/A. §-al egészül ki:
    "11/A. § [A vámhatóság által elektronikus úton felvett kézi aláírásokra vonatkozó adatvédelmi rendelkezések]
    (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a természetes személy elektronikus úton felvett kézi aláírása kizárólag a természetes személynek az adott eljárási cselekmény során történő azonosítást szolgálja. Az elektronikus úton felvett kézi aláírás az aláírt elektronikus ügyirattól elválaszthatatlan.
    (2) A vámhatóság az elektronikus úton felvett kézi aláírást az ellenőrzés befejezésétől, amennyiben hatósági eljárás indul, annak végleges befejezésétől számított 10 évig kezelheti."
    98. §
    A Vámtv. 62. §-a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Ha a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv -ideértve a vámellenőrzésről készült jegyzőkönyvet is - elektronikus formában készül, azt az eljárási cselekményen részt vevő személy a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.
    (3b) Ha az eljárási cselekményről a jegyzőkönyv elektronikus formában készül és az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, a jegyzőkönyvet elektronikus úton felvett kézi aláírásával látja el.
    (3c) Ha a helyszíni eljárásról a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, annak megállapításait, valamint a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést szóban is közölni kell a jelenlévő ellenőrzött személlyel és az eljárás egyéb résztvevőjével és a szóbeli közlés megtörténtét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
    (3d) Ha az ellenőrzött személy vagy az eljárás egyéb résztvevője megtagadja az elektronikus formában készült jegyzőkönyv aláírását, a (3c) bekezdés szerinti szóbeli közlés megtörténte és a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a hatósági tanú igénybevételével is igazolható.
    (3e) Ha az ellenőrzés a hatósági tanú jelenlétében indul meg, az erről szóló jegyzőkönyv felvételére és aláírására a (3a) bekezdésben foglaltak alkalmazandók."
    X. Fejezet
    SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    99. §
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján - a mérlegkészítés időpontjáig - utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné."
    100. §
    Az Szt. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján - a mérlegkészítés időpontjáig - utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben azt a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné."
    101. §
    Az Szt. 78. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A (3), (4), illetve (6) bekezdés szerint - jellegének megfelelően - elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján - a mérlegkészítés időpontjáig - utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné."
    102. §
    Az Szt. 177. §-a a következő (114) és (115) bekezdéssel egészül ki:
    "(114) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, 78. § (8) bekezdését először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
    (115) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi . törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, 78. § (8) bekezdését a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."
    103. §
    Hatályát veszti az Szt. 60. § (5) bekezdésében az " - ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -" szövegrész.
    21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
    104. §
    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 50. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) A 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele, hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával a könyvvizsgáló rendelkezik."
    105. §
    A Kkt.
    1. 9/G. § (3) bekezdésében, 9/L. § (2) bekezdésében, 35/B. §-ában és 41. § (2) bekezdésében a "döntés véglegessé válásával egyidejűleg" szövegrész helyébe a "döntés véglegessé válását követő 30 napon belül" szöveg,
    2. 50. § (6) bekezdésében az "értesíti" szövegrész helyébe "a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül értesíti" szöveg
    lép.
    106. §
    Hatályát veszti a Kkt.
    1. 9/E. § (2) bekezdésében az "a bank könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárás, " szövegrész,
    2. 9/F. § (2) bekezdés e) pontja,
    3. 33. § (1) bekezdés p) pontja,
    4. 44. § (1) bekezdés q) pontja,
    5. 50. § (1d) bekezdésében a ", valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem" szövegrész,
    6. 50. § (2a)-(2d) bekezdése.
    XI. Fejezet
    EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    22. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    107. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 80. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5b) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben a bejelentést a Tbj. szerinti Komplex Jogviszony Nyilvántartás továbbítja az egészségbiztosítási szervnek."
    108. §
    Az Ebtv. 80. § (5) bekezdés b) pontjában az "a) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg lép.
    23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    109. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
    (A NAV)
    "n) működteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 24. pontja szerinti informatikai rendszert."
    24. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    110. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont h) alpontjában a "megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat" szövegrész helyébe a "megtérítését és az energiafelhasználási támogatásokat" szöveg lép.
    25. A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény módosítása
    111. §
    A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
    "2. §
    E törvény alkalmazásában 30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 30. életévét és az adóévben magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult."
    26. A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény módosítása
    112. §
    A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
    "4. §
    A két gyermeket nevelő anya az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei után az e törvény szerinti kedvezményt,
    a) ha 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét -, a 2025. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti;
    b) ha 2026. december 31-ét követően tölti be az 50. életévét -, a 2026. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) pont szerint már megnyílt;
    c) ha 2027. december 31-ét követően tölti be a 60. életévét -, a 2027. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) vagy a b) pont szerint már megnyílt;
    d) a c) pontban nem említett esetben a 2028. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti."
    XII. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    27. Hatályba léptető rendelkezések
    113. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 9. § (2) bekezdése, 15. §, 18. §, 25. § a)-f) pontja, 26. § a) pontja, 28. § (2) bekezdése, 31. §, 32. §, 40. § és 55. § 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
    (3) Az 1. §-3. §, 5. §, 7. §, 12. §, 17. §, 21. §, 23. §, 25. § g) pontja, 26. § b) pontja, 27. §, 30. §, 33. §-35. §, 42. §-54. §, 55. § 1. pontja, 56. §, 58. §, 59. §, 65. § a)-c) pontja, 73. §, 75. §-77. §, 81. § (2) bekezdése, 82. §, 85. § 5. pontja, 87. §, 91. § 1. pontja, 92. § 1. és 2. pontja, 99. §-102. §, 106. §, 109-112. § és a 2. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
    (4) A 70. § 2026. március 1-jén lép hatályba.
    (5) A 22. §, 24. § és a 3. melléklet 2026. július 1-jén lép hatályba.
    (6) A 60. §-64. §, 65. § e) pontja, 79. §, 80. §, 94. §, 95. § és 107. § 2026. október 1-jén lép hatályba.
    28. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    114. §
    (1) E törvény 11. § b) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezetének, valamint 25. cikkének való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 27. §-a és 33. § (1) bekezdése az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv 9a. cikkének való megfelelést szolgálja.
    (3) E törvény 82. §-a az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a következő f) ponttal egészül ki:
    (A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
    az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)
    "f) mint károsult, a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele során használt érzékeny fizetési adatokkal való visszaélés - ideértve különösen az előbbiek felhasználásával elkövetett csalási események - eredményeképpen fellépő kár megtérítése esetén, bármely jogcímen, a károsulttal szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet részéről, legfeljebb a kár összegéig."
    2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Egyéb indokkal adómentes:)
    "7.13. a pedagógus továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást);"
    2. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részben foglalt táblázat a következő 60. sorral egészül ki:
    A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások_
    3. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletében a Számla befogadása című alcím helyébe a következő alcím lép:
    "Számla befogadása
    9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
    a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
    b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról, áthárított adó összegről, valamint a levonásba helyezett adó összegéről adómérték és az arányosítással levonásba helyezett adó összeg szerinti bontásban, a számla sorszámáról, valamint
    c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
    A levonásba helyezett adó kiigazításának az 5. számú melléklet alapján számított összegéről a nyilatkozattételi kötelezettség összevontan is teljesíthető. Azonos megítélés alá esik, ha az adóalany az előzetesen felszámított adó arányos megosztására nem az 5. számú mellékletet alkalmazza.
    10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, nyilatkozni köteles
    a) a módosított, érvénytelenített számla sorszámáról, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról,
    b) a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint
    c) a számlával egy tekintet alá eső okirat alapján levont vagy fizetendő adóként megállapított adó összegéről adómérték szerinti bontásban.
    11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, azon ügyletről kibocsátott számláról, amelyben az előleg beszámítása megtörtént, a 9. pont szerint nyilatkozik azzal, hogy az adó alapjaként és áthárított adóként kizárólag az előleg figyelembevételével adódó különbözetről, levonásba helyezett adóként kizárólag ezen különbözetből levonásba helyezett adó összegéről szolgáltat adatot.
    12. A 9-11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni.
    13. Mentesül a 9-10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti."
    4. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    1. Az Art. 2. melléklet I/B. rész 3. pont 3.1. alpontja a következő 3.1.14. ponttal egészül ki:
    (Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
    Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
    "3.1.14. ha az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségével összefüggő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét visszamenőleges hatállyal teljesítette, a bejelentés, változásbejelentés napját megelőző, általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakra vonatkozóan havonkénti adóbevallást kell benyújtania."
    5. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
    1. Az Art. 3. melléklet I. rész "Határidők" alcím 2. pont 2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az általános forgalmi adó)
    "2.2. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha
    2.2.1. az adózó adószámát törölték, ha a törlés hatálya a kérelem benyújtásának napján fennáll,
    2.2.2. az adóhatóság az adózót - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása miatt - a kérelem benyújtását megelőző két éven belül véglegessé vált határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,
    2.2.3. az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,
    2.2.4. az adózó ellen huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt a kérelem benyújtását megelőző két éven belül végrehajtási eljárás folyt vagy folyik,
    2.2.5. az adózóval szemben csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult, amely a kérelem benyújtásának napján folyamatban van."
    Általános indokolás
    A Kormány a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációjának egyszerűsítése, a Kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében a következő módosítási javaslatot teszi.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Részletes indokolás
    1. §
    A három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettségét egyszerűsítő szabály kerül bevezetésre, miszerint az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók a nyilatkozatot a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik.
    2. §
    A kriptoügyletek esetén a klasszikus árfolyamnyereség típusú jövedelmekhez képest nincsen az adott ügylet vonatkozásában elszámolható megszerzésre fordított érték, a szabályozási logika az összes adóévi bevételt és kiadást egybeszámítva határozza meg, hogy ügyleti nyereség vagy veszteség keletkezett az adóévben. A megszerzésre fordított érték hiányában pedig a több éves kriptoeszköz vásárlások költsége nem érvényesíthető. Ezen sajátosságra tekintettel átalakul az adókiegyenlítés intézménye. A jelenlegi adókiegyenlítésre jogosító kétéves időtáv korlátlanná válik, azaz a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei tekintetében elért veszteségének az "adótartalmát" (megfizetett adóként) időbeli korlát nélkül érvényesítheti az éves adóbevallásában.
    3. §
    Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartás vezetése szükséges, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege. Ez utóbbi összeget az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie.
    4. §
    Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást) vonatkozásában bevezetett adómentes jogcím már a 2024. december 31-ét követően adott juttatásoknál is alkalmazható.
    5. §
    (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőlegnyilatkozatnak köteles tekinteni amíg az anya nem tesz új adóelőleg nyilatkozatot.
    (2) bekezdéshez: Átmeneti szabály a kriptoügyletek tekintetében érvényesíthető adókiegyenlítés időbeli korlátjának eltörléséhez kapcsolódóan. Az új szabályok szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthető. A 2025. adóévet megelőző évek bármelyikének adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségként feltüntetett, adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség az adókiegyenlítésre jogosító összeg meghatározásakor figyelembe vehető.
    (3) bekezdéshez: Átmeneti szabály az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként a vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett opciós jog kötelező tartási időszakának kezdő időpontját módosító szabályhoz. A módosítás már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzés esetében is alkalmazható.
    6. §
    Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító mellékletet beiktató rendelkezés.
    7. §
    a) ponthoz: A három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél is lehetővé válik, hogy a kedvezményre jogosult magánszemély a kedvezmény évközi érvényesítéséhez folytatólagos nyilatkozatot tegyen. A munkáltató, illetve kifizető az anya által a kedvezmény évközi érvényesítéséhez tett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését. A nyilatkozatokat így évente nem kell újból megismételni és csak akkor kell új nyilatkozatot tenni, ha az érvényesítést megalapozó adatokban változás történik.
    b) ponthoz: Jogtechnikai módosítás.
    c) ponthoz: A jelenlegi szabályozás szerint a hároméves tartási időszak opciós jog esetén az opciós jog gyakorlásának megnyíltát követően indul, nem pedig az opciós jog alapításakor. A módosítás a tartási időszak kezdő időpontjaként nem a jog gyakorlásának a megnyíltát, hanem a jog magánszemély részére történő alapítását, a jog megismeréséről szóló nyilatkozat keltét írja elő.
    8. §
    Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezés.
    9. §
    (1) Jogtechnikai pontosítás.
    (2) A javaslat célja, hogy pontosítsa az átadási, elidegenítési jogosultság gyakorlásának feltételeit, továbbá, hogy biztosítsa, hogy a látvány-csapatsport támogatásból, mint állami támogatásból megvalósult tárgyi eszközök átadása, elidegenítése felelős gazdálkodás mellett történjen.
    A javaslat a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások tekintetében kizárja az ingyenes átruházás lehetőségét, kivéve, ha az átadott eszköz értéket már nem képvisel.
    Az átadás, elidegenítés ellenértéke a tárgyi eszköz piaci értéke, de legalább a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke.
    A felelős vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök átruházására csak akkor kerülhet sor, ha az ellenérték teljes egészében megfizetésre kerül, vagy az ellenérték teljes megtérítése hiányában - amennyiben a megtérítés vagyoni értékű jog biztosításával történik - a vagyoni értékű jog teljeskörű biztosítása mellett.
    A javaslat értelmében, amennyiben a tárgyi eszköz elidegenítésére a tárgyi eszköz vonatkozásában a jogszabály szerinti kötelező fenntartási időszak lejáratát megelőzően kerül sor, akkor az érintett tárgyi eszközt megszerző köteles a fenntartási kötelezettség teljesítésére.
    10. §
    Az adófelajánlás ellenőrzési költség részének átutalását érintő egységesítést a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.
    11. §
    Szövegcserés módosítások.
    Az a) ponthoz: A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének választása 5 egymást követő adóév elszámolható költségei összességére vonatkozik, és első alkalommal a választással érintett adóévről szóló bevallásban kell bejelenteni. A módosítás az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően pontosítja, hogy a kedvezményt az 5 év lejárata után folytatólagosan lehet újra választani. Tartalmi változást nem jelent.
    A b) ponthoz: A kutatóintézeti közös projektre vonatkozóan igénybe vehető adókedvezmény maximuma a pontosítás szerint - összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal - az elszámolható költség 10 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint.
    A c) ponthoz: A sportakadémiákkal kapcsolatos adókedvezményi és adófelajánlási szabályok koherenciája érdekében az adófelajánlás esetében is a sportpolitikáért felelős miniszter részére kerül megfizetésre a teljes ellenőrzési költség.
    12. §
    A pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározásakor az adózó fizetési számlájához kapcsolódóan nyilvántartott elektronikus pénzállomány összegét nem kell figyelembe venni.
    13. §
    Az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető adómentességhez kapcsolódó egyszerűsített tényleges adómérték, és az ehhez kapcsolódó fogalmak meghatározása.
    14. §
    A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásának pontosítása arra vonatkozóan, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell használni. Összhangban az EU irányelvvel és az OECD értelmezéssel a 9. melléklet A oszlopa szerinti naptári évben kezdődő adóévben kell a B, illetve C oszlop szerinti százalékokat alkalmazni. A 2024. naptári évben kezdődő adóévben például a bérköltségre jutó nyereségkivétel mértéke 9,8 százalék, a tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel mértéke 7,8 százalék.
    15. §
    A törvény megfogalmazásában fennálló jogbizonytalanság megszüntetése érdekében az adóalany fogalmának pontosítása szükséges, mely egyértelművé teszi, hogy az adó alanya a gépjármű tulajdonosa abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól.
    16. §
    A Rega tv. 2025. március 1-jei módosítás alapjaiban változtatta meg a regisztrációs adó számításának módszertanát. A korábbi kamratérfogat és a hajtóanyag szerinti számítást a teljesítmény alapú adószámítás váltotta fel. 2005-ben a rendelkezés jogszabályba emelése azzal az indokkal történt, hogy a Wankel-motoros személygépkocsi a kamratérfogathoz viszonyítottan magasabb teljesítmény leadására képes, ezért a törvény az egyébként alkalmazandó adómérték kétszeresét írja elő. A Rega tv. 2025. március 1-jei módosításával ez a rendelkezés kiüresedett, azaz a Wankel-motoros személygépkocsi a leadott teljesítménye alapján adózik, így a rendelkezés hatályban tartása a továbbiakban nem indokolt.
    17. §
    A módosítás az elévülési időt is figyelembe véve törli az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényre történő hivatkozásokat az Áfa tv.-ből.
    18. §
    A módosítás a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, melyek részben a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket (pl. kevesebb adat bekérése). Ezen túlmenően az adóhatóságot segíti a jogkövető magatartás érvényesítésében (pl. a csoportképviselő adóhatóság általi kötelező kijelölése abban az esetben, ha a tagok nem jelölnek ki megfelelő időben új képviselőt [pl. amikor a képviselő nem vállalja tovább a képviseletet vagy a képviselő megszűnik]; hivatkozás az Art-re a szükséges jogkövetkezmények érvényesítése érdekében).
    19. §
    A külföldi utas részére adható áfa-visszatérítés egyik feltétele, hogy az utas által vásárolt terméket a Közösség területéről kivigyék. Ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető vámhatóság igazolja. Amennyiben a termék Magyarországról hagyja el a Közösség területét, a kiléptetést a magyar vámhatóság igazolja. Ezen igazolás (záradékolás) tekintetben a 2025. június 20-ától lehetőség van arra, a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására. A módosítás ezen digitális igazolással kapcsolatban, az adatok elektronikus formában történő rendelkezésre állására tekintettel tartalmaz módosítást.
    20. §
    2025. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság az áfa bevallási tervezetek elkészítése tekintetében - bizonyos kivételekkel - lehetőséget biztosít arra, hogy a jogutód hozzáférjen a jogelőd adataihoz, valamint önellenőrzéssel helyesbítse a jogelőd korábbi áfa bevallásait. Áfa szempontból a jogutódlással esik egy tekintet alá az az eset is, amikor egyes, központi kormányzati vagy önkormányzati feladatok átadása történik intézmények között a feladatok ellátásához rendelt eszközökkel, forrásokkal egyetemben. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság ezekről a jogutódlásokról kizárólag a feladatátadást előíró jogszabályokból értesülhet, arra a jogelőd adatainak megismerését, bevallásainak helyesbítését biztosító automatikus mechanizmus nem építhető. A módosítás ezért ezt az esetet is kivételként kezeli ezen, adóhatósági szolgáltatás alól.
    21. §
    Átmeneti rendelkezés a marhahúsra (és belsőségekre) alkalmazandó áfa mérték csökkenéséhez kapcsolódóan.
    22. §
    Átmeneti rendelkezés az Áfa tv. 10. számú mellékletét érintő módosításokkal összefüggésben. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.
    23. §
    2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerül átsorolásra.
    24. §
    A módosítás a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében úgy módosítja a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást, hogy abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására.
    A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.
    Ezen túlmenően, az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel, törlésre kerül ezen törvényre történő hivatkozás.
    25. §
    A módosítás a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, valamint az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel, törli ezen törvényre történő hivatkozást.
    26. §
    A módosítás a csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére tartalmaz megoldásokat, valamint az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel, törli ezen törvényre történő hivatkozást.
    27. §
    A kisüzemi habzóbor előállító fogalmának meghatározása a jövedéki adókedvezmény igénybevételéhez. Az adókedvezmény a más tagállami kisüzemi habzóbor előállítók termékeire is alkalmazandó, ha a termelési korlátot nem lépik túl.
    28. §
    A törvény szóhasználatának pontosítása tekintettel arra, hogy a jövedéki alanyok engedélyei már mind elektronikusak, amelyeket fizikailag nem lehet visszaadni.
    Az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesített köztartozás esetén az adózók helyzetét könnyítő módosítás, hogy jövedéki típusú engedély visszavonására csak fizetésre felszólító végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően lesz mód.
    29. §
    A módosítás a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személyeket kiveszi a köztartozás alapján a hatósági nyilvántartásból törlendő személyek köréből.
    30. §
    A módosítás állami támogatási szempontból kezeli a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményét. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal a beillesztett szabályoknak megfelelően halmozható.
    31. §
    A módosítás egyértelműsíti a csomagküldemény ellenőrzések során alkalmazott fogalmat, a jogalkalmazás számára egyértelművé téve, hogy a postai szolgáltatók és a postai közreműködők által szállított és kezelt mely küldeményekre kell alkalmazni a jövedéki törvény speciális ellenőrzési szabályait.
    A módosítás meghatározza, hogy a postai szolgáltató és közreműködő milyen esetben mentesül az általuk kezelt küldeményben talált adózatlan jövedéki termék utáni jogkövetkezmény alól.
    A módosítás birtokosi vélelmet állít fel az adózatlan jövedéki terméket bizonyítottan megrendelő címzettek esetében.
    32. §
    Szabályozási hiányosság megszüntetése a rendelkezés kiegészítésével, amely lehetővé teszi az eljárás tárgyát képező, jogszerűtlenül birtokolt, ismeretlen eredetű jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését, ha az adózó halála miatt nincs végleges döntés.
    33. §
    A módosítás kisüzemi habzóbor előállítók részére kedvezményes 50%-os jövedéki adómértéket vezet be 2026. január 1-jétől. A módosítás továbbá meghatározza a mennyiségi korlát túllépésének jogkövetkezményeit.
    34. §
    Az egyszerűsített adóraktárak saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból tartályosan is előállíthatnak habzóbort a korábbiakkal megegyező, 500 hl-es mennyiségi korláttal.
    35. §
    A kisüzemi bortermelők saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból tartályosan is előállíthatnak habzóbort a korábbiakkal megegyező, 500 hl-es mennyiségi korláttal.
    36. §
    A módosítás kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményéhez kapcsolódóan átmeneti valorizációs és közzétételi szabályt alkot. A módosítással megállapított habzóbor adómértékeket a kihirdetést követő 5 munkanapon belül teszi közzé a NAV. A habzóbor normál és kedvezményes, egyaránt 2026. január 1-jén hatályba lépő jövedéki adómértékére azonban csak a 2026-ot követő évtől kezdődően kell alkalmazni a Jöt. 132/A. §-beli valorizációs szabályt.
    37. §
    A módosítás az állami támogatási szabályoknál korrigálja a Bizottság határozatának számát.
    38. §
    A módosítás szükségtelen szövegrészt helyez hatályon kívül.
    39. §
    Jogszabályi hivatkozások pontosítása.
    40. §
    Előírásra kerül a gépjármű-üzemanyag kiskereskedő 2026. adóévi adómértéke.
    41. §
    A hatálytalanná válik az extraprofitadóról szóló kormányrendeletre utaló definíció.
    42. §
    A pénzügyi lízingbeadást és a tulajdonjog-fenntartást az ingatlan-nyilvántartási szabályozás - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 2025. január 15-étől hatályos változásának eredményeként - már nem tényként nevesíti, hanem "lízingbevevői jog", illetve "tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog" elnevezéssel jogként kezeli és lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.
    A módosítás eredményeként - figyelemmel a Htv. 12. § (1) bekezdésére, valamint 18. §-ára - 2026. január 1-jétől a lízingbevevő, illetve a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jogosultja mint az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja lesz az építményadó és a telekadó alanya.
    43. §
    A módosítás az erdő művelési ágú ingatlanokat kivonja települési adó tárgyi hatálya alól.
    44. §
    A Gjt. hatálya nem terjed ki - többek között - a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára. Indokolt a szabály kiterjesztése a kifejezetten mezőgazdasági termények szállítására használt mezőgazdasági vontató pótkocsijára is.
    45. §
    A bejelentkezési kötelezettség első felhívásra, határidőben történő teljesítése esetén a kiszabott mulasztási bírság - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 221. §-ával összhangban -mérsékelhető vagy elengedhető.
    46. §
    A reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztése további fél évvel meghosszabbodik.
    47. §
    Az építésügyi szabályok változásának eredményeként az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Annak érdekében, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentesség feltételének teljesülését, vagyis a lakóház felépítését ne csak a 4 éves határidőn belül kiadott véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó dokumentummal is igazolhassák, szükséges az illetéktörvény kiegészítése. A módosítás eredményeként a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői a telekszerzés után járó, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlését - többek között - a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentum adóhatóságnál történő bemutatásával is kérhetik.
    48. §
    Az (1) és (3) bekezdéshez: A vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik, így - többek között - a tulajdonos által nyújtott kölcsön ingyenes elengedése is ajándékozási illetékkötelezettséget keletkeztethet a cég oldalán. Tekintettel azonban arra, hogy jelentős érdek fűződik azoknak a cégeknek a mielőbbi megszüntetéséhez, amelyek kapcsán a legfőbb szerv a gazdasági működés megszüntetéséről döntött, a tulajdonosi kölcsön - végelszámolás keretében történő - elengedésével realizálódó vagyonszerzést indokolt mentesíteni az ajándékozási illeték alól abban az esetben, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul.
    A tulajdonosi kölcsön elengedésével megvalósuló vagyonszerzéssel összefüggésben az ajándékozási illetéket az általános szabályok szerint meg kell állapítani, ugyanakkor az adóhatóság az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A megállapított illetéket az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel akkor törli, ha a cégbíróság - a tagi kölcsön elengedésével érintett - végelszámolás keretében törli.
    A (2) bekezdéshez: építésügyi szabályok változásának eredményeként az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Annak érdekében, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentesség feltételének teljesülését, vagyis a lakóház felépítését ne csak a 4 éves határidőn belül kiadott véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó dokumentummal is igazolhassák, szükséges az illetéktörvény kiegészítése. A módosítás eredményeként a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői a telekszerzés után járó, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlését - többek között - a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentum adóhatóságnál történő bemutatásával is kérhetik.
    49. §
    Indokolt kiegészíteni a cserét pótló vétel illetékkedvezményét az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését illetően a vagyoni értékű jog jogosultjaira is.
    50. §
    Az Itv. módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 2025. január 15-étől hatályos változásával függ össze, amelynek eredményeként a pénzügyi lízingbeadást az ingatlan-nyilvántartási szabályozás már nem tényként nevesíti, hanem "lízingbevevői jog" elnevezéssel jogként kezeli és lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A változtatás tehát az ingatlan-nyilvántartási és az illetékszabályozás közötti összhang megteremtését szolgálja.
    51. §
    Az (1) bekezdéshez: Az építésügyi szabályok változásának eredményeként az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Annak érdekében, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentesség feltételének teljesülését, vagyis a lakóház felépítését ne csak a 4 éves határidőn belül kiadott véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó dokumentummal is igazolhassák, szükséges az illetéktörvény kiegészítése. A módosítás eredményeként a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői a telekszerzés után járó, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlését - többek között - a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentum adóhatóságnál történő bemutatásával is kérhetik
    A (2) bekezdéshez: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény 5:160. § (1) bekezdésében foglalt telki szolgalom alapján az ingatlan tulajdonosa - bizonyos feltételek fennállása esetén - tűrni köteles az ingatlanának más által történő használatát. A termőföldek elhelyezkedésének sajátosságaiból fakadóan gyakori, hogy a termőföldekre - jogszabály erejénél fogva - telki szolgalom jön létre, amely korlátozza az ingatlan hasznosítását. Tekintettel azonban arra, hogy a jogszabály erejénél fogva keletkező szolgalom a termőföld tulajdonosának akaratától függetlenül jön létre, indokolatlan, hogy ezen jogosultság keletkezése a termőföldszerzés illetékmentességi feltétele megszegésének minősüljön, következésképpen a jogszabály erejénél fogva keletkező szolgalmat szükséges a kivételszabályok között rögzíteni.
    52. §
    A rendelkezés előírja, hogy amennyiben a cégbíróság nem ad helyt a cég törlésére irányuló kérelmének, a cégnek a tagi kölcsön elengedésével bekövetkező vagyonszerzése után meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
    53. §
    Átmeneti rendelkezés, amely alapján a telekszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség feltételének teljesülése, nevezetesen a lakóház felépítése az ún. folyamatban levő illetékügyekben is igazolható az építésügyi hatóság bármely olyan dokumentumával, amely a 4 éves határidőn belül történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazza. Az illetéktörvény kiegészítése az építésügyi szabályokkal való jogharmonizációt célozza annak érdekében, hogy az adózók a telekszerzésükkel összefüggésben felfüggesztett illeték törlését kérhessék az építésügyi hatóság által kiállított minden olyan dokumentummal, amely a lakóház használatbavételének hallgatással történő tudomásulvételét rögzíti. Így átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges annak érdekében, hogy az adózókat ne érje joghátrány folyamatban levő illetékügyeikben.
    54. §
    Az 1. ponthoz: Módosul a cserét pótló vétel illetékkedvezménye a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utalás eltörlésével annak érdekében, hogy több lakás eladása esetén a vagyonszerző a számára legkedvezőbb illetékalapot érhesse el.
    A 2. ponthoz: A hatóságok közötti adminisztrációs tehercsökkentés érdekében módosul a rendelkezés, tekintettel arra, hogy a sportcélú ingatlanra kiadott használatbavételi engedélyt az adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartásban ellenőrizni tudja, így szükségtelen erre nézve az építésügyi hatóság megkeresése.
    A 3. ponthoz: Az Itv. módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 2025. január 15-étől hatályos változásával függ össze, amelynek eredményeként a pénzügyi lízingbeadást az ingatlan-nyilvántartási szabályozás már nem tényként nevesíti, hanem "lízingbevevői jog" elnevezéssel jogként kezeli és lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A változtatás tehát az ingatlannyilvántartási és az illetékszabályozás közötti összhang megteremtését szolgálja.
    55. §
    Az 1. ponthoz: A hatályos építésügyi szabályozás értelmében az építésügyi hatóságnál indult eljárásokban a döntés nem fellebbezhető, a véglegesség a döntés a közlésével áll be, így a kijavítás ténye nem értelmezhető. Az építésügyi hatóság döntése ellen bírósági keresettel lehet élni, ez azonban a döntés véglegességét nem érinti, következésképpen a használatbavételi engedély véglegessé válásával kapcsolatos részletszabályokat indokolt hatályon kívül helyezni.
    A 2. ponthoz: A földhivatal iratanyag-továbbításra vonatkozó kötelezettségét az Art. 83. § (1) bekezdése rögzíti, következésképpen - a párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében - indokolt az Itv. 92. §-ának hatályon kívül helyezése.
    56. §
    A tartós megbízási jogviszony intézménynek Tbj.-be történő bevezetésével szükséges a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó szabályok törvénybe iktatása. A "normál" megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.
    57. §
    Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezés.
    58. §
    (1) bekezdéshez: A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl.: megbízási szerződés alapján) munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni.
    A huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében azonban az utólagos bejelentés többféle problémát okoz: a megbízónak jelentős adminisztrációs többlet terhet jelent, hogy minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Gondot okoz továbbá, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást.
    A fenti problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében - a "normál" megbízási jogviszonytól eltérően - a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.
    (2) bekezdéshez: A komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY) és a jogcímcsoport fogalmának bevezetése. A DIMOP projekt egy olyan informatikai rendszer kialakítását célozza, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás), naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogat és biztosít. A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen.
    59. §
    A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. Ezen jogviszony esetében - a "normál" megbízási jogviszonytól eltérően - a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony megítélése a "normál" megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.
    60. §
    A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen/mobilappban is kezdeményezhesse.
    61. §
    A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az aktuális egészségbiztosítási státuszban lekérdezést követően kimutatott jogviszonyok, jogosultságok (pl. Tbj. 22. §-ába tartozó egészségügyi szolgáltatásra jogosultság) megléte vagy hiánya miatt kezdeményezett, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó ún. okirati eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti.
    62. §
    (1) bekezdéshez: A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy a Tbj. 71. § (2) bekezdés szerinti eljárásban az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy a fizetési kötelezettségével kapcsolatban utólag az egészségbiztosítási szervnél folytathat le ún. okirati egyeztetést, tekintettel arra, hogy a Tbj. 45. §-ában rögzített adategyeztetési eljárás csak a hivatalból, a NEAK adatszolgáltatásán alapuló kötelezések esetében alkalmazható.
    (2) bekezdéshez: A módosítás megteremti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének a lehetőségét, azokban az esetekben amikor a hatóságok eljárását formális adminisztrációs kötelezettségek akadályozzák, vagy a kérelem előterjesztésére jogosult személy külföldi tartózkodása miatt nem elérhető, vagy külföldön elhalálozott, ugyanakkor az eljárás sérti más magánszemély jogos érdekét.
    Jelenleg a NEAK az általa a külföldi biztosítási jogviszony tárgyában lefolytatott eljárás eredményéről - ami a külföldi biztosítási időszak kezdete és vége - értesíti a Kormányhivatalt, amely papír alapon kiadja az ügyfél részére az igazolást, amellyel az ügyfélnek a NAV felé eljárást kell kezdeményeznie. A módosítás lehetővé tenné, hogy a NEAK az igazolást közvetlenül a NAV részére átadja.
    63. §
    (1) bekezdéshez: A DIMOP projekt egy olyan informatikai rendszer kialakítását célozza, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás), naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogat és biztosít. A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen.
    (2) bekezdéshez: A közös adatkezelők (NEAK, NAV, Államkincstár) által a KJNY részére átadott adatok felsorolását tartalmazza.
    (3) bekezdéshez: A közös adatkezelés célját, őrzési idejét meghatározó rendelkezés.
    (4) bekezdéshez: A szolgáltatások egykapus, folyamatos (7/24) biztosítása érdekében a projektben részt vevő szervek az általuk kezelt egyes adatokat átadják a KJNY számára. A rendszer az adatokat csak a szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és struktúrában tárolja, összekapcsolás nélkül. Hangsúlyozandó, hogy az összekapcsolás csak valamely ügyintézési folyamat indításakor történik majd meg és kizárólag annak időtartamáig.
    Mivel a projekttagok nyilvántartásaiban eltérő azonosítókkal történik az adatok nyilvántartása (a NAV-nál az adóazonosító jelen, a Kincstár és a NEAK esetén a TAJ számon), de az érintett azonosítók szerepelnek az Összerendelési Nyilvántartásban (a továbbiakban: ÖNY), az ÖNY közreműködésével valósulhat meg az adatösszekapcsolás. Az ÖNY a különböző azonosítókat használó szervezetek együttműködési képességének megteremtése céljából jött létre, melynek használatával biztosítható, hogy a különböző forrásból származó adatok összekapcsolása - az adatkezelési jogalap ÖNY, mint külső szereplő ellenőrzése mellett - felügyelt módon, célhoz kötötten valósuljon meg, és kizárólag csak annyi időre, ameddig a feladat szempontjából szükséges.
    (5) bekezdéshez: A közös adatkezelés kereteit törvényi szinten, a Tbj. szabályozza, a törvényben nem szabályozott kérdéseket (felelősség, adatátadás gyakorisága, érintetti jogok) a felek együttműködési megállapodásban rendezik.
    64. §
    A KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat indokolt miniszteri rendeletben rendezni.
    65. §
    a - c) ponthoz: Az újonnan bevezetett tartós megbízási jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka, melynek összege megegyezik a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített jogviszonyokra vonatkozó járulékfizetési alsó határral. Az arányosítási és egyéb szabályok tekintetében is a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
    1. ponthoz: Pontosító jellegű javaslat, tekintettel arra, hogy az érintett eljárás szabályait az Ebtv. Vhr. tartalmazza.
    2. ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.
    66. §
    Az Szja. törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozóknak nem kell soron kívüli adóbevallást benyújtani, ha tevékenységüket a bevallással le nem fedett időszak egésze alatt szüneteltetik.
    67. §
    Az adózó halála esetén az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. A túlfizetés hatósági átvezetéséről végzést hoz az adóhatóság, ugyanakkor a végzés meghozatalakor még gyakran nem ismert az örökösök személye. A módosítással az adózó halálakor fennálló túlfizetés hatósági átvezetéséről abban a határozatban rendelkezik az adóhatóság, amelyben az adót megállapítja az adózó halála esetén.
    68. §
    A NAV számára - a tulajdoni lapokhoz hasonlóan - a földhasználati lap és a földműves státusz közvetlenül az E-ING rendszerből lekérdezhetővé válik.
    69. §
    Szövegpontosító javaslat, figyelemmel arra, hogy a használatbavétel tudomásulvételére már nem csak hatósági bizonyítványban kerülhet sor, hanem egyéb döntésben, dokumentumban is.
    70. §
    A NAV számára a hiteles energetikai tanúsítványok jelentős információval bírnak a forgalmi érték megállapítása során. Annak érdekében, hogy az adóhatóságnak ne az adózóktól kelljen bekérnie e tanúsítványokat, a módosítás lehetővé teszi, hogy a dokumentumokhoz a NAV hozzáférhessen az Országos Építésügyi Nyilvántartáson keresztül.
    71. §
    Amennyiben adó, köztartozással kapcsolatban egyetemleges kötelezettség áll fenn, a módosítással a kötelezettek mindegyike megismerheti a kötelezettség teljesítésére vonatkozó információkat.
    72. §
    A javaslat lehetőséget biztosít az állami adó- és vámhatóság számára, hogy a feladatainak ellátása céljából, az általa nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében közös adatkezelési megállapodást kössön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelőjével és a kincstárral.
    73. §
    Az adózó önellenőrzés helyett adókötelezettség csökkentése iránt kérelmet nyújthat be, ha álláspontja szerint az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik vagy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik.
    74. §
    A módosítással lehetővé válik, hogy az adóhatóság már az adó esedékessé válása előtt benyújtott kérelem esetén engedélyezhesse az automatikus részletfizetési kedvezményt.
    75. §
    Az adózó nem jogosult általános forgalmi adó adónemben önellenőrzés benyújtására a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében, ha az adókötelezettség módosítása más adózó áfakötelezettségét érintheti.
    76. §
    Jogalkalmazást segítő rendelkezés. Párhuzamosan az adószámlán fennálló tartozások után felszámított késedelmi pótlék előírásának szabályával, az állami adó- és vámhatóság az adóhiány után felszámított késedelmi pótlékot sem írja elő (adónemenként) ötezer forint alatt.
    77. §
    Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelv (DAC9) átültetésével módosul az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.). A szabályozás egyértelműsítése szükséges a tekintetben, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmának részletszabályait az Aktv. tartalmazza.
    78. §
    Jogtechnikai pontosítás. A felszólítás és a felhívás fogalomhasználatának egyértelműsítése.
    79. §
    A NAV az általa működtetett elektronikus felületen, valamint mobilalkalmazáson keresztül új szolgáltatásként nyújtja a természetes személyek részére az aktuális egészségbiztosítási információik lekérdezését és az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárások kezdeményezését, valamint a társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok lekérdezését.
    80. §
    A módosítás alapján az adózók számára a NAV Ügyfélportálon lekért kivonat nyújt segítséget ahhoz, hogy üzleti partnereik számára vagy hitelintézetek eljárásaiban köztartozásmentességük fennállását könnyen igazolhassák.
    81. §
    Átmeneti rendelkezés.
    82. §
    Jogharmonizációs záradék.
    83. §
    Az Art. 2. mellékletének módosítása.
    84. §
    Az Art. 3. mellékletének módosítása.
    85. §
    1. A sportfióktelep jogintézményének megalkotásával összefüggő rendelkezés, amely a sportfióktelepet is pénzforgalmi számla megnyitására kötelezi.
    2. Az adategyeztetési eljárás során felmerülő szempontok pontosítása.
    3. Jogtechnikai pontosítás. A felszólítás és a felhívás fogalomhasználatának egyértelműsítése.
    4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját online felületén (NAV ÜPO) az adókötelezettségek teljesítése mellett kérelemre induló adóeljárás is kezdeményezhető.
    5. A tartós megbízási jogviszony intézménynek Tbj.-be történő bevezetésével összefüggő módosítás.
    86. §
    Technikai módosítás. Az illetéktörvény szabályaiban 2025. január 20-ai hatállyal megszűnt az utólagos illetékfizetés lehetősége. Az Art. módosítása ezen változást követi le.
    87. §
    Az automatikus döntéshozatal lehetőségének megteremtése az adóigazgatási eljárásokban.
    88. §
    Egyértelműsítő rendelkezés, amelynek célja, hogy meghatározza azt, hogy adózó meddig rendelkezhet kérelmével.
    89. §
    A módosítás biztosítja az önálló fellebbezés lehetőségét az adószámlán fennálló tartozások után felszámított késedelmi pótlék késedelmes megfizetése esetén benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés ellen.
    90. §
    Átmeneti rendelkezés.
    91. §
    1. ponthoz: Technikai módosítás.
    2. ponthoz: A zárolt fizetési számláról történő kifizetés teljesítésének lehetőségét a módosítás kinyitja, ennek következtében nemcsak adóellenőrzés, hanem bármely ellenőrzés-fajta során zárolt fizetési számláról történhet kifizetés.
    92. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    1. ponthoz: Technikai módosítás.
    2. ponthoz: Az adóigazgatási eljárásban bevezetett automatikus döntéshozatali eljárásra figyelemmel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.
    3-4. ponthoz: Technikai módosítás. A kötelező adóellenőrzés szabályainak 2023. július 15-ével hatályba lépett módosítását lekövető rendelkezés.
    93. §
    A helyszíni eljárások digitalizációja megjelenik az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokban is. Az adóhatóság elektronikus jegyzőkönyvet vesz fel a végrehajtás során foganatosított helyszíni eljárási cselekményeiről, amelynek eredményeként csökken az adóhatóságra és az adózóra nehezedő adminisztrációs teher, egyúttal gyorsulnak az eljárások is.
    94-95. §
    A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az adózók által a végrehajtói letéti számlákra (végrehajtói automatikus elszámolású letéti számlára) Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül teljesített befizetéseket az adózó felosztási nyilatkozatának figyelembevételével számolja el az adóhatóság.
    96. §
    1-2. ponthoz: Technikai módosítás. A végrehajtható okiratok között felsorolt, 2025. január 1-jétől hatályos, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó-és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős határozat fogalomhasználatának átvezetése az érintett jogszabályhelyeken.
    97. §
    A helyszíni ellenőrzések digitalizációját célzó projekt a vám szakterületen is bevezetésre kerül, tehát elektronikus úton fogják a helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit felvenni. Emiatt szükségesek az adatvédelmi rendelkezések.
    98. §
    A helyszíni ellenőrzések digitalizációját célzó projekt keretében történő digitalizáció érdekében a módosítás lehetőséget teremt az aláírás elektronikus úton történő rögzítésére, illetve arra, ha az ellenőrzött személy vagy az eljárási cselekményen részt vevő más személy megtagadja az elektronikus jegyzőkönyv aláírását, akkor ezt a hatósági tanú igazolhatja.
    99-101. §
    A Tao. tv.-ben a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolóár (transzferár) korrekcióra vonatkozó szabályok az elmúlt időszakban módosultak, adóalap-korrekció felmerülése esetén a szokásos piaci tartományon belül a mediánra történő kiigazítás szabálya került előírásra arra az esetre, ha az adózó nem piaci árat alkalmaz.
    Ugyanakkor az adóalap-korrekció elkerülését lehetővé tevő számviteli transzferár korrekciós különbözet tekintetében indokolt biztosítani, hogy a számviteli elszámolás keretében önkéntesen kiigazított ellenérték esetén a szokásos piaci tartományon belül bárhol elhelyezkedhessen a korrekció, azaz a számviteli elszámolásokat nem kötelező a mediánra kiigazítani.
    A javaslat ennek kimondását tartalmazza.
    102. §
    Átmeneti rendelkezések.
    103. §
    Jogtechnikai módosítás.
    104. §
    Egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
    A javaslat a minősítések feltételeként előírt szakmai minősítő vizsga kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli teljesítésének korlátját szünteti meg, a jövőben a szakmai minősítő vizsga időkorlát nélkül elfogadható.
    105. §
    Szövegcserés módosítások.
    A jelenleg hatályos előírások szerint a közfelügyeleti hatóságnak a különböző igazolások, engedélyek és minősítések megadásáról, valamint ezek visszavonásáról szóló döntéséről (határozatáról) azok véglegessé válásával egyidejűleg kell a kamarát tájékoztatnia.
    Az "egyidejű" tájékoztatás a gyakorlatban azonban nem mindig lehetséges, mivel a döntések (határozatok) véglegességé válásának időpontja nem minden esetben egyezik meg a közfelügyeleti hatóság által kiállított határozatok dátumával. Az elektronikus ügyintézés szabályai szerint ugyanis e tekintetben a határozatok letöltésének az időpontja az irányadó. Így emiatt az érintett rendelkezések pontosítása, 30 napos határidő előírása szükséges.
    106. §
    Hitelintézet könyvvizsgálata a jelenleg hatályos előírások alapján a pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhető, ha a kamarai tag könyvvizsgáló rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert gyakorlati tapasztalatokra vonatkozó banki igazolással is.
    A minőségellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a banki igazolás megléte érdemi előnyökkel egyre kevésbé jár, míg e kötelezettség aránytalan adminisztratív terhet ró mind a könyvvizsgálókra, mind a közfelügyeleti hatóságra. Mivel sem az Európai Unió vonatkozó irányelvei, sem más, egyéb hatályos jogszabályok nem írnak elő ilyen igazolást, a módosítás ennek megszüntetését javasolja.
    107. §
    A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az Ebtv. 80. § (5) bekezdés szerinti -külföldön (EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetnél) fennálló biztosítási jogviszony létrejöttével, valamint megszűnésével kapcsolatos - bejelentés az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető legyen.
    108. §
    A szöveg pontosítása azért szükséges, mert a Tbj. 17. § (1) bekezdés b) pontja és nem az a) pontja hivatkozik a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében biztosított magyar állampolgárokra.
    109. §
    A módosítás alapján az állami adó- és vámhatóság működteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 24. pontja szerinti informatikai rendszert.
    110. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    111. §
    A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál már nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.
    112. §
    A két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség 4 év alatt lépcsőzetesen kerül bevezetésre: először 2026-tól a 40. életévüket, majd 2027-től az 50. életévüket, 2028-tól a 60. életévüket még be nem töltött édesanyák érvényesíthetik az adókedvezményt. 2029-től pedig életkori megkötés nélkül minden legalább két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanya a munkajövedelmei tekintetében élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó alól. A jelenlegi normaszöveg az előírt korhatárt január 1-jén betöltő édesanyákat kizárja a kedvezmény érvényesítéséből, így a szabály úgy módosult, hogy a 2025. december 31-ét követően a 40. életévüket, a 2026. december 31-ét követően az 50. életévüket, a 2027. december 31-ét követően a 60. életévüket betöltő anyák válnak jogosulttá a kedvezményre, vagyis a meghatározott életkort január 1-jén betöltő édesanya jogosultsága is fennáll.
    113. §
    Hatályba léptető rendelkezések.
    114. §
    A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.
    1. melléklet
    1. ponthoz: A banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek részére a bank által -méltányossági alapon - visszatérített összegek a jelenlegi szabályok alapján egyes meghatározott juttatásként (kifizetői adózás mellett) adókötelesek. Figyelemmel arra, hogy a csalás áldozatául esett ügyfélnek a bank által önkéntes alapon, méltányosság keretében térített összeg következtében köznapi értelembe véve nem keletkezik jövedelme (ezen összeg korábban kárként jelentkezett nála), vagyis az ügyfél nem "gazdagodik", így az ilyen jogcímen végrehajtott kifizetés gazdasági jellegét tekintve a kártérítés, kártalanítás jogcímekhez hasonlóan működik, így azt adózási adómentesen célszerű kezelni.
    2. ponthoz A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos költségek megtérítése a korábbiakban is adómentes volt, a hatályos jogcím azonban már nem fedi le az új rendszer szerint történő juttatást, ezért szükséges a módosítás. Eszerint adómentes a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást).
    2. melléklet
    2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerül átsorolásra.
    3. melléklet
    A módosítás a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében úgy módosítja a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást, hogy abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására.
    A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.
    Ezen túlmenően, az Eva tv. hatályon kívül helyezésére tekintettel, törlésre kerül ezen törvényre történő hivatkozás.
    4. melléklet
    A módosítás havonkénti áfa bevallási kötelezettséget ír elő a bejelentkezés időpontját megelőző, adófizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakokra arra az esetre, ha az adózó visszamenőlegesen jelentkezik be az állami adó- és vámhatósághoz áfa fizetésre kötelezettként.
    5. melléklet
    1. ponthoz: Technikai módosítással - a jogintézmény megszűnésére figyelemmel - elhagyásra kerül a szövegből az adószám felfüggesztésére vonatkozó fordulat.
    A szabályozás kiegészítést kap azzal, hogy az adószám törlése csak akkor releváns az engedély megadása tekintetében, ha az adózó a kérelem benyújtásakor is adószám törlés hatálya alatt áll.
    2. ponthoz: Az áfa bevallás gyakoriságának megváltoztatása iránti kérelem engedélyezésének kizáró okai bővülnek azáltal, hogy az engedély megadását az állami adó- és vámhatóság akkor is megtagadja, ha az adózóval szemben a kérelem benyújtásakor csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás van folyamatban.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében