adozona.hu
T/12518. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról
T/12518. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvény alapvető célja a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósághoz fordulás egyszerűsítése az állampolgárok számára és ezeken keresztül Magyarország jogi versenyképességének javítása.
[2] Cél a közigazgatási perekben eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, az eljárási forma és az ügyek összetettsége közötti arányosság biztosítása, valamint a bírósági eljárások egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételének előmozdítása.
[3] Cél a közigazgatási pe...
T/12518. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról
2025. évi ... törvény a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról
[1] A törvény alapvető célja a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósághoz fordulás egyszerűsítése az állampolgárok számára és ezeken keresztül Magyarország jogi versenyképességének javítása.[2] Cél a közigazgatási perekben eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, az eljárási forma és az ügyek összetettsége közötti arányosság biztosítása, valamint a bírósági eljárások egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételének előmozdítása.
[3] Cél a közigazgatási perindítás és az eljárás során benyújtott beadványok tartalmi és formai követelményeinek ésszerűsítése, a jogkereső állampolgárok számára egyaránt átlátható és kiszámítható eljárási szabályok megteremtése.
[4] A közigazgatási per hatékony és rendeltetésszerű lefolytatásának biztosítása, az eljárások időtartamának szándékos elhúzásával való visszaélések megelőzése érdekében indokolt a jogsértés és a jogsérelem fogalmának pontos elhatárolása. Ezzel együtt pedig a keresetlevél tartalmának egyértelműbbé tétele, a jogvita tárgyának világos körülhatárolása és az eljárás kiszámíthatósága.
[5] Cél a közigazgatási perek időszerű és hatékony lefolytatásának biztosítása, az eljárás indokolatlan elhúzásának megelőzése, valamint a bírósági eljárás zavartalanságának érdekében, az eljárás során előterjeszthető beadványok és nyilatkozatok időbeli korlátozásának a bevezetése, továbbá a határidők elmulasztása esetén a bíróság számára mellőzési és pénzbírság kiszabására való jogosultság biztosítása.
[6] A hatékony jogorvoslati rendszer kialakítása, valamint a közigazgatási perek gyorsabb és eredményes lefolytatása érdekében szükséges a polgári perrendtartásban megújított rövidített indokolást tartalmazó ítéletek alkalmazásának átültetése a közigazgatási perrendtartásba, azzal az eltéréssel, hogy az elsőfokú, fellebbezéssel nem támadható ítéletek esetében a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolás alkalmazásának.
[7] A közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósági eljárások időszerűségének és ésszerű időn belüli lezárásának biztosítása, valamint a közigazgatási döntések feletti bírósági kontroll megerősítése érdekében, a jogbiztonság elvének és a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően, az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bírói feladatok hatékony ellátásának előmozdítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Ha a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a felülvizsgálat előzetes szándékbejelentéshez kötött, a felülvizsgálati szándék bejelentésének illetéke a felülvizsgálat illetékének 5%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 150 000 forint."
2. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Az illeték a peres eljárás illetékének 80%-a, ha közigazgatási perben a fél nem kéri tárgyalás tartását és a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet."
2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
3. §
(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:[A döntés - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha]
"b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt,
c) ahhoz a mellőzött, vagy megkeresni elmulasztott szakhatóság az 56. § (2) bekezdése szerint hozzájárult, vagy"
(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A döntés - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha]
"d) ahhoz az eljárásba be nem vont ügyfél hozzájárult, vagy az eljárásba be nem vont ügyfél részére a jogorvoslati eljárás során jogainak gyakorlása a szükséges eljárási cselekmények megismétlésével vagy pótlásával biztosítható."
3. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
4. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(Egyesbíró jár el elsőfokon)
"a) a helyi önkormányzat szerve által államigazgatási feladatkörben megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos, másodfokon elbírált döntéssel szemben indított perben,
b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget - ideértve a döntés jogalapját vagy az azzal együtt alkalmazott kötelezést - vitató kereset alapján indult perben,"
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
"f) a társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perben,
g) 124. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott egyszerűsített perben,"
(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
"j) a közigazgatási nemperes eljárásban,"
(4) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
"k) felügyeleti eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben, ha a felügyeleti eljárással érintett közigazgatási cselekmény vizsgálata egyesbíró hatáskörébe tartozik, valamint
l) a figyelmeztetéssel vagy a vele együtt alkalmazott kötelezéssel kapcsolatos perben."
5. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyben az egyesbíró jóváhagyásával a bírósági titkár a tárgyaláson megtehet minden olyan intézkedést, amelyet a tanács elnöke által kijelölt bíró megtehet. A tárgyaláson kizárólag az egyesbíró határozhat."
6. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A perbelépés lehetőségéről a megelőző eljárásban részt vett ismert érdekeltet a bíróság értesíti, ha arra a 40. § (8) bekezdése alapján nem került sor. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére a per jogerős lezárásáig az eljárás bármely szakaszában helye van."
7. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy beadványán - a keresetlevél kivételével -elegendő feltüntetni a felek nevét, perbeli állását, az eljáró bíróságot és az ügyszámot."
8. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki:"28/A. § [Általános eljárási határidő]
(1) Ha törvény eljárási cselekmény elvégzésére vagy beadvány benyújtására nem állapít meg határidőt, a fél vagy más perbeli személy az erre okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles azt teljesíteni. A bíróság tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb határidőt is megállapíthat, ha az eljárási cselekmény vagy beadvány időigénye, a fél vagy más perbeli személy eljárási jogainak védelme, illetve a jogvita hatékony és koncentrált eldöntése ezt indokolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a bíróság meghosszabbíthatja."
9. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket - a felek kérelmére vagy hivatalból - az együttes elbírálás érdekében egyesítheti. A bíróság az előtte folyamatban lévő, azonos felek közötti pereket egyesítheti, ha a vitatott közigazgatási tevékenységek azonos vagy hasonló tényeken alapulnak. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott."
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett, de egy perben nem elbírálható kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra."
10. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza)
"f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával, g) azt, hogy a közigazgatási cselekmény vagy a megelőző eljárás miért jogsértő, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával,"
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza)
"h) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet."
(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevélnek nem kell tartalmaznia az (1) bekezdés a), c)-e) pontjában foglaltakat, amennyiben az a támadott közigazgatási cselekményből megállapítható. "
11. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:"(7) A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy a keresetlevelet
a) járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy kormányhivatal eljárásában hozott közigazgatási cselekmény esetén kormányablaknál is benyújthatja, vagy
b) a lakóhelye, munkahelye szerinti járásbíróságon a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban előadhatja, amelyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.
(8) A kormányablak vagy a járásbíróság a keresetlevelet a benyújtás vagy a szóbeli előadás időpontjának feltüntetésével az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervhez haladéktalanul megküldi. A keresetlevél előterjesztésének napja a kormányablaknál való benyújtás, vagy a járásbíróság előtti szóbeli előadás napja.
(9) A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. Ha a fél a hiányok azonnali pótlását felhívás ellenére elmulasztja, vagy azt nem tudja teljesíteni, a keresetlevelet hiányos tartalmával és a mulasztás vagy nem teljesítés tényével kell a jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíteni."
12. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról honlapján - ennek hiányában a helyben szokásos módon - való közzétételével értesíti azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt. A bíróság pénzbírsággal sújtja a közigazgatási szervet az értesítés elmaradása esetén."
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 40. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belül, a keresetlevél alapján a közigazgatási cselekményt módosítja vagy visszavonja, a keresetlevelet az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott határidőben akkor is továbbítani kell a bírósághoz, ha a felperes nyilatkozatra nyitva álló határideje nem telt el. A közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményével szemben előterjesztett keresetlevél vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti keresetkiterjesztés tárgyában - a 8. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően - az az egyesbíró vagy tanács jár el, amely az orvosolt közigazgatási cselekmény tárgyában eljárt."
13. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli és igazolja - a vonatkozó bizonyítékok csatolása mellett, -hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített az alperes vagy az elsőfokú közigazgatási szerv, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve."
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 42. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 37. § (1) bekezdés a), c)-e) pontjában foglaltakat, azokat a védiratban vagy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban kell feltüntetni.
(6) Ha a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül keresetváltoztatásra kerül sor, akkor a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőt a keresetváltoztatás benyújtásától kell számítani."
14. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Ha a keresetváltoztatási ok az első tárgyaláson merül fel, a bíróság a keresetváltoztatási szándékot bejelentő fél kérelmére határidőt tűz a keresetváltoztatás előterjesztésére."
15. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem vagy a jogsértés megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges."
16. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 48. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)
"k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet vagy jogsértést,"
17. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. Ha a felperes az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - újból előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásnak vagy a fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni."
18. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, továbbá a közigazgatási cselekmény más módon sem hatályosulhat, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak."
19. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény IX. Fejezete a következő 55/A. §-sal egészül ki:"55/A. § [Azonnali jogvédelem a bíróság határozatával szemben]
A bírósági határozat vonatkozásában az 50-55. § megfelelő alkalmazásával a perorvoslati eljárásban eljáró bíróság azonnali jogvédelmet biztosíthat. "
20. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, kivéve akkor, ha az 57. § (2) bekezdése alapján bizonyítást rendel el, és a tárgyalás tartásának szükségessége a 77. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felek nyilatkozatától függ."
21. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 60. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az idézésben vagy a védirat kézbesítésekor a bíróság
a) felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban, illetve a keresetlevélben foglaltakra a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat,
b) megteszi az anyagi pervezetésből fakadó intézkedéseket,
c) tájékoztatja a feleket az eljárási formáról, illetve
d) - tárgyalás tartása esetén - figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.
(2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző - tizenöt napnál nem rövidebb - határidőt állapít meg. Ha az eljárás lefolytatására előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb határidőt is megállapíthat. A bíróság a határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti. "
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 60. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bíróság az első tárgyalást követően az anyagi pervezetés alapján vagy a felek eljárási jogainak biztosítása céljából a feleket nyilatkozatra hívhatja fel.
(4) A bíróság mellőzi a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül vagy határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot vagy beadványt és pénzbírsággal sújtja a felet, ha az (5) bekezdés alapján megállapítható, hogy a nyilatkozat vagy a beadvány célja kizárólag az eljárás elhúzása volt. A mellőzött nyilatkozatot vagy beadványt a bíróság a féllel nem közli.
(5) Perelhúzónak minősül a nyilatkozat vagy beadvány, ha
a) tartalma a per tárgyával nem áll összefüggésben,
b) terjedelme szükségtelenül vagy aránytalanul hosszú, különösen, ha nagymértékben tartalmaz idézetet vagy a korábban előadottakat ismétli, vagy
c) nem az előterjesztésre okot adó beadványára, nyilatkozatra vagy bírósági felhívásra válaszol.
(6) Nincs helye a (4) bekezdés alkalmazásának jogi képviselő nélkül eljáró féllel szemben.
(7) A fél a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül is előterjeszthet kereset-változtatást, perbeli cselekményre vonatkozó kérelmet, valamint ezekkel összefüggésben álló nyilatkozatot vagy beadványt."
22. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság a perelőkészítés alapján sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz."
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek vagy semmisnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.
(4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha - az okirati bizonyítást ide nem értve -bizonyítást kell lefolytatni. A bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a pert akkor is, ha a perelőkészítés keretében elrendelt szakértői bizonyítás eredményét a felek nem vitatják. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.
(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására - tizenöt napnál nem rövidebb - határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön. Ha az eljárás lefolytatásra előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb határidőt is megállapíthat."
23. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha az eljárás során a bíróság határozata alapján szűnik meg a 48. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perelőfeltétel, a bíróság az eljárást megszünteti. "
24. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény XV. Fejezete a következő 83/A. §-sal egészül ki:"83/A. § [ Eljárási cselekmény pótlása vagy megismétlése a közigazgatási szerv által]
(1) Az ötvennél több ügyfelet érintő, vagy kiemelten közérdekű beruházással összefüggő közigazgatási cselekmény esetén, ha a jogsértés megszüntetésére - a kereseti kérelem keretei között - eljárási cselekmény pótlásával vagy megismétlésével esély mutatkozik és a közigazgatási cselekmény hatályosulásához kiemelten fontos közérdek fűződik, a bíróság a tárgyalás berekesztése előtt, a jogsértés megjelölésével és a kijavítására vonatkozó iránymutatással eljárási cselekmény pótlására vagy megismétlésére hívhatja fel a közigazgatási szervet. Ha a közigazgatási szerv a jogsértés megszüntetése iránt intézkedik és ezt bejelenti, a bíróság az eljárást legfeljebb harminc napra felfüggeszti.
(2) Ha a közigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján a támadott közigazgatási cselekményt módosítja, a módosított közigazgatási cselekménnyel szemben önállóan közigazgatási per indításának nincs helye, hanem
a) a felperes kiterjesztheti rá a keresetét, vagy
b) akinek jogát, jogos érdekét érinti, érdekeltként vagy félként a perbe beléphet."
25. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A bíróság tanácsa által hozott ítéletek rendelkező részét a tanácsülésen írásba kell foglalni."
26. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a következő 87/A. §-sal egészül ki:"87/A. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet]
A rövidített indokolást tartalmazó ítéletre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) fellebbezéssel nem támadható elsőfokú ítélet esetén
aa) a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolást tartalmazó ítélet alkalmazásának,
ab) a fellebbezési szándék bejelentése alatt a felülvizsgálati szándék bejelentését kell érteni,
ac) az ítélet perorvoslati része a felülvizsgálati szándék előzetes bejelentésével és a felülvizsgálat előterjesztésével kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást tartalmaz,
b) a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén rövidített indokolást tartalmazó ítélet nem hozható."
27. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 99. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezési szándék bejelentésére és az ítélet részletes indokolással való ellátására a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
28. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 102. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az elsőfokú bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szemben bejelentett fellebbezést akkor is visszautasítja, ha
a) a fellebbezési szándék bejelentése elkésett,
b) a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidőben a fellebbező nem igazolta a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését és - ha arra korábban nem került sor - költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő, vagy
c) a fellebbezési szándék bejelentését követően a bíróság felhívása ellenére - az arra nyitva álló határidőben - fellebbezést nem terjesztett elő."
29. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el. Amennyiben a fél a hiányos fellebbezését visszautasító végzés ellen - annak ellenére, hogy a bíróság a perorvoslattal megtámadható végzésében a fellebbezés hiányáról tájékoztatta - az e törvény rendelkezéseinek azonos okból nem megfelelő fellebbezést terjeszt elő, az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja a fellebbezést, amely végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek."
30. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetén a felülvizsgálati kérelmet a részletes indokolással ellátott ítélet közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani."
31. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 121. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot)
"a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja, vagy ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz,"
32. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 124. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)
"c) az önálló jogorvoslattal támadható végzéssel, továbbá az eljárást az ügy érdemi elbírálása nélkül lezáró döntéssel kapcsolatos perben,"
33. §
(1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A felperes a keresetét - (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered."
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A kereset megváltoztatásának az első tárgyalást követően akkor van helye, ha
a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a keresetindítási határidő után jutott tudomására,
b) a keresetváltoztatás - a bármelyik fél által előterjesztett - új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben,
c) jogsérelem, jogsértés vagy a kérelem megváltoztatását az a) pont szerint megváltoztatott tényállítás indokolja,
d) a keresetváltoztatást a bíróság anyagi pervezetése indokolja,
és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll."
34. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, vagy beszámítási kérelmet terjeszthet elő, ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. Az e törvény rendelkezéseinek megsértésével előterjesztett viszontkeresetet és beszámítási kérelmet vissza kell utasítani. A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően alkalmazni kell."
35. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénya) 16. § (4) bekezdésében a "valamint a támogató" szövegrész helyébe a "valamint az ügyész, a támogató" szöveg,
b) 19. § (3) bekezdésében az "az állított jogsérelmeket" szövegrész helyébe a "jogának vagy jogos érdekének a sérelmét (a továbbiakban: jogsérelem)" szöveg,
c) 50. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
d) 83. § (7) bekezdésében a "felterjesztésére" szövegrész helyébe a "továbbítására" szöveg,
e) 118. § (4) bekezdésében a "nyolc" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg
lép.
36. §
Hatályát veszti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénya) 51. § (1) bekezdésében a "tanácsa" szövegrész,
b) 51. § (6) bekezdésében a "tanácsa" szövegrész,
c) 51. § (7) bekezdésében a "tanácsa" szövegrész,
d) 51. § (8) bekezdésében a "tanácsa" szövegrész,
e) 51. § (9) bekezdésében a "tanácsa" szövegrész,
f) 81. § (5) bekezdésében az "a (2) bekezdésben foglaltak kivételével" szövegrész.
4. Záró rendelkezések
37. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.(2) A 12. § (1) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) hatályosulását az Igazságügyi Minisztérium kiemelt figyelemmel követi. A joggyakorlat jogalkalmazási és statisztikai alapú elemzésének keretében megfogalmazott következtetéseket figyelembe véve kerül megállapításra, hogy a jogalkotói szándékból mi és hogyan valósult meg. Az ennek során nyert eredményeket figyelembe véve került előkészítésre a közigazgatási bíráskodás jelenlegi szabályozását egyszerűsítő és eljárását gyorsító, elsősorban pontosító és kiegészítő javaslatokat tartalmazó törvénymódosítási javaslatcsomag.
A törvényjavaslat előkészítése során elsődleges szempontként érvényesült az az alkotmányos követelmény, hogy a közigazgatási bíráskodásnak egyszerre kell szolgálnia az állammal szembeni szubjektív jogvédelmet és a közérdeket, amit a peresített közigazgatási tevékenységnek érvényre kell juttatni. Az időfaktor viszont mindkettő esetében kiemelt tényező. Az Alkotmánybíróság joggyakorlata a kezdetektől fogva elismeri, hogy " [...] az eljárás lassúsága különösen sérelmes az ún. államigazgatási perek körében, mert az államigazgatási, közigazgatási eljárás - természeténél fogva - a legkevésbé tűri el az eljárás elhúzódását". Ebből következően a jogalkotónak állandó kötelezettsége vizsgálni, hogyan lehet emelni a jogvédelem szintjét és hatékonyabbá tenni a közigazgatási bíráskodást. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közigazgatási döntésekkel szembeni bírói jogorvoslat szintén alkotmányos követelmény, ebből következően az állam kötelezettsége és elemi érdeke is a hatékony közigazgatási bíráskodás biztosítása.
Részletes indokolás
1-2. §
A Kp. perorvoslati rendje eltér a polgári ügyszaktól, főszabályként nincs helye fellebbezésnek. Ebből fakadóan a közigazgatási perek esetében olyan ügyekben is szükséges a rövidített indokolású ítélet alkalmazását lehetővé tenni, amikor a fellebbezés helyett a felülvizsgálat vehető igénybe perorvoslatként. A módosítás megteremti a felülvizsgálati szándékbejelentésre irányadó illetéket, analóg módon a fellebbezési szándékbejelentés illetékével.A tárgyaláson kívüli elbírálás elősegítése érdekében biztosított illetékfizetési kedvezmény okán, abban az esetben, ha a felek nem kérik tárgyalás tartását és a per is elbírálható tárgyaláson kívül, a feleknek biztosított kedvezményes illetékfizetési szabályokat teremti meg a módosítás.
3. §
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szigorúan veszi az ügyféli jogállás megsértését. Az ügyféli jogállás megsértése abszolút semmisségi ok, tekintettel arra, hogy az elmaradt ügyféli joggyakorlás a jogorvoslati szakaszban nem gyakorolható. Ugyanakkor az ügyfél rendelkezési jogát is sérti a kötelező megsemmisítés, ha egyébként a döntéshez vagy annak módosításához hozzájárul, továbbá az ügyféli jogait a jogorvoslati eljárás keretében tudja gyakorolni. Fontos kiemelni, hogy az általános közigazgatási rendtartás jogorvoslati rendje - a ping-pong effektus elkerülése miatt -elsődlegesen arra épít, hogy a jogorvoslati szerv véglegesen eldönti az ügyet. Ezért a módosítás az ügyféli bevonást relatív semmisségi okká minősíti át. Ha az ügyfél a döntéshez hozzájárul vagy a jogorvoslati eljárásban a jogait tudja gyakorolni, akkor a bevonás elmaradása reparálható.4. §
A Kp. a közigazgatási bíráskodással szemben főszabályként fogalmazza meg a társasbíráskodás alkotmányos követelményét, ugyanakkor az ügyek súlya alapján az egyesbírói eljárásoknak is helye van. A jogalkalmazói tapasztalatok szerint a Kp. 8. § (3) bekezdése nem minden esetben tükrözi kellően az ügyek nehézségét. Az eljárási szabályok lehetővé teszik az egyszerű ügyek egyesbíró, míg a különösen bonyolult ügyek tanács elé utalását, azonban ezen jogszabályi lehetőségek viszont nem arra szolgálnak, hogy egy ügy tekintetében a bíróság visszatérően változtatgasson azon, hogy tanácsban vagy egyesbíróként jár el. A probléma tehát kétirányú: egyrészt bizonyos egyszerű megítélésű ügyekben is a tanácsban való eljárás a jellemző, másrészt a bonyolult ügyek esetén előfordulhat, hogy egyesbíró jár el az adott ügyben. Mindezen okokból kifolyólag alapjaiban újraszabályozandó, hogy milyen ügyek tartoznak elsőfokon egyesbíróra és melyek tanácsra. Az újraszabályozás arra irányul, hogy kiegyensúlyozza az egyesbíróra jutó ügyek számát az ügyek súlyához mérten.5. §
A bírók tehermentesítése céljából a bírósági titkárok további bevonását szükséges megteremteni a közigazgatási ügyszakba. Ez úgy tud hatékonyan megvalósulni, ha lehetőségük nyílik érdemi bírósági szereplőként a tárgyaláson a 72. § (1) bekezdésében biztosított pervezetési feladatok ellátására. Ebből fakadóan a bírósági titkárok segítő bevonását teremti meg a módosítás, mégpedig azáltal, hogy az egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró mellett - annak kijelölését követően - a bírósági titkár a tárgyaláson megtehessen minden olyan intézkedést, amelyet a tanács elnöke által kijelölt bíró megtehet. A módosítás biztosítja a bírósági titkárok tanulási és tapasztalatszerzési lehetőségét, ugyanakkor megnöveljük a titkári pozíció presztízsét azáltal, hogy a tárgyalás érdemi eljárásbeli szereplőiként járhassanak el.6. §
A jogalkalmazói visszajelzések alapján a közigazgatási szervek nem minden esetben értesítik az ismert érdekelteket a Kp. hatályos szabályozása alapján. A bírósági szakaszban történő értesítés lassítja a peres eljárást, ami azonban jelentős adminisztratív teherrel jár, és így lassítja a peres eljárást. Ezért egyértelműsítésre kerül, hogy az ismert érdekelteket csak akkor értesíti a bíróság, ha azt a közigazgatási szerv elmulasztja vagy a perbevonásukat a bíróság szükségesnek tartja.7. §
A bírósági jogorvoslat természeténél fogva formalizált, kötöttebb és drágább a hatósági jogorvoslatnál, emiatt a laikus ügyfelek számára nehezebben is hozzáférhető, fontos azonban, hogy a jogorvoslathoz való jog biztosítása nem szenvedhet csorbát. Ezért indokolt a beadványok tartalmának az egyszerűsítése a jogi képviselő nélkül eljáró állampolgárok számára azzal, hogy az ügy irataiból megállapítható adatokat nem szükséges újból előadniuk.8. §
Az eljárási cselekmények megfelelő időben való kikényszeríthetősége érdekében iktat be a módosítás egy általános belső eljárási határidőt a perbeli cselekmények teljesítésére.9. §
A Kp. csupán az egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket engedi meg egyesíteni az együttes elbírálás érdekében. A Kp. továbbá nem szabályozza kellő részletességgel a meg nem engedett keresethalmazat eseteit. A bírói gyakorlatnak kell kimondania, hogy a megtámadási kereset és a mulasztás megállapítása iránti kereset nem állhatnak halmazatban egymással. Nem járható út a jogvédelmi igény miatt az, hogy a meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevelet a bíróság "hiánypótlásra" visszaadja és elvárja a felperestől, hogy a Kp. dogmatikai rendszerének megfelelő keresetlevelet nyújtson be. Ugyanis záros a keresetindítási határidő, ezért a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése elzárja a jogérvényesítőt a szubjektív jogvédelemtől. Amennyiben a Kp. megengedi, hogy több felperes különböző, azonos vagy hasonló tényeken alapuló közigazgatási cselekmény ügyében együttesen indítson pert, nem indokolt kizárni az egyesítés lehetőségéből ezeket a jogvitákat. Továbbá szabályozni szükséges, hogy melyek a meg nem engedett keresethalmazatok, és a bíróságnak hivatalbóli beavatkozásra kell e körben is lehetőséget adni, hogy a téves állásponton alapuló téves jogérvényesítési módokat korrigálni tudja a szubjektív jogvédelem biztosítása érdekében.10. §
A közigazgatási per egyik alapvető funkciója a közhatalom jogszerűségének kontrollja, másrészt pedig az egyéni jogok és jogos érdekek hatékony bírói védelme. Ezen kettős cél elérése érdekében indokolt a jogsérelem és jogsértés fogalmának normatív szinten történő, világos elkülönítése, amely nem csupán elméleti jelentőséggel bír, hanem gyakorlati jogalkalmazási problémák feloldására is alkalmas. A jogsértés objektív jogellenességre utal, vagyis alapvetően arra, hogy egy közigazgatási aktus vagy mulasztás ellentétes a hatályos jogszabályokkal. Ezzel szemben a jogsérelem szubjektív elem, azt fejezi ki, hogy az adott jogellenes közigazgatási tevékenység vagy annak hiánya egyéni jogot vagy jogos érdeket sért. Ez a különbségtétel kulcsfontosságú a kereshetőségi jog és az eljárás legitimációs kereteinek tisztázása szempontjából.A jogalkotó a közigazgatási hatáskörben eljáró bírósággal szemben alapvető követelményként határozta meg - többek között - a koncentrált és költségtakarékos eljárást. A perkoncentráció és az eljárás hatékonyságának összefüggéseit, fontosságát hangsúlyozza az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonysága biztosításáért felállított bizottságának ajánlása, amely szerint az eljárásoknak (tárgyalásoknak) a lehető legkoncentráltabbnak kell lenniük ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. Egy tipikus eljárást nem több, mint két tárgyaláson be kellene fejezni, melyből az első egy előkészítő tárgyalás, kifejezetten előkészítő jelleggel, míg a második a bizonyítás lefolytatását szolgálja, és ha lehetséges, az érdemi döntés meghozatalát. A perkoncentráció és az eljárás hatékonyságának követelménye szoros összefüggésben áll a keresetváltoztatás megengedhetőségének kérdésével is. A bíróságtól ugyanis csak abban az esetben várható el, hogy egy vagy legfeljebb két tárgyalás alapján érdemi döntést hozzon az előtte fekvő jogvitában, ha a hibátlan kereset legkésőbb az első tárgyaláson a rendelkezésére áll. Azonban mivel a felek jogvitája jellemzően már úgy kerül a bíróság elé, hogy annak jogi és ténybeli keretei tisztázottak, ez lehetővé teszi a keresetváltoztatás lehetőségének szigorúbb szabályozását, mivel a jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben lehetővé teszi a visszaélést a per elhúzása céljából. Mindezek értelmében a keresetlevél kötelező tartalmi elemévé teszi a módosítás a jogsértés tényének a feltüntetését.
Annak érdekében, hogy ne kerüljön akadályozásra a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy felek jogérvényesítése, könnyítő szabályként lehetővé teszi a módosítás, hogy a keresetlevelének nem kell tartalmaznia a támadott közigazgatási cselekményből vagy az ügy irataiból megállapítható adatokat. Ez azért biztosítható, mert a megelőző eljárás révén a felek és a perben releváns adatok többsége tisztázott és ismert, valamint az alperes közigazgatási szerv révén van egy professzionális jogalkalmazó is a bíróság mellett, aki a hiányzó adatok megjelölését tudja pótolni.
11. §
A bírósági jogorvoslat természeténél fogva formalizált, kötöttebb és drágább a hatósági jogorvoslatnál, emiatt a laikus ügyfelek számára nehezebben is hozzáférhető, fontos azonban, hogy a jogorvoslathoz való jog biztosítása nem szenvedhet csorbát. Ezért indokolt a keresetlevélnek, annak tartalma mellett benyújtásának is az egyszerűsítése, különösen a jogi képviselő nélkül eljáró állampolgárok számára. A módosítás a bíróságok ügyfélsegítése érdekében lehetőséget biztosít a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy számára, hogy keresetlevelét kormányablaknál is előterjeszthesse. A hatósági ügyek többsége kezdeményezhető vagy intézhető kormányablakban, természetesen kizárólag "postai funkcióban". Továbbá a polgári ügyekben biztosított ügyfélsegítés, ún. panasznap mintájára teremti meg a módosítás azt a lehetőséget, hogy a bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben a keresetlevelet a járásbíróságokon jegyzőkönyvbe lehet vetetni vagy a formanyomtatvány kitöltésében segítséget kapni.12. §
A közigazgatási per megindulását követően a lehetséges érdekeltek személyét is szükséges feltárnia a bíróságnak, ami azonban jelentős adminisztratív teherrel jár, és így lassítja a peres eljárást. A plusz terhek mérséklése érdekében az elsőfokon alperesként eljáró közigazgatási szerv hatékonyabb bevonása szükséges. Ennek érdekében kerül előírásra, hogy ha a közigazgatási szerv elmulasztja az érdekeltek értesítését, akkor bírsággal sújtandó.Emellett a módosítás teret biztosít az egyesbírói eljárásnak is a jogsérelem orvoslása esetén, ha kiterjesztésre kerül a kereset és az ügyben egyesbíró jár el, akkor indokolt továbbra is az egyesbíró hatáskörében tartani az ügyet.
13. §
Szintén eljárást könnyítő szabály a jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek, hogy ha az általa benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a törvénymódosítás által jelölt elemeket, akkor azokat közigazgatási szervnek a védiratban vagy az azonnali jogvédelemre irányuló nyilatkozatában kell feltüntetni. Az értesítés megtörténte vonatkozásában pedig indokolt megkövetelni az arra vonatkozó bizonyítékokat is.14. §
A pervezetést segítő szabály. Ha a keresetváltoztatás szükséges az első tárgyaláson merül fel, akkor sok esetben egyszerűbb, ha a fél azt utólag írásban benyújthatja, mintha a tárgyaláson kellene azonnal szóban előadnia és a bíróságnak a jegyzőkönyvben rögzítenie.15-16. §
A Kp. szabályai értelmében, ha a keresetlevélben a jogsérelem nem kerül megjelölésre, az a kereset visszautasítását vonja maga után. A fentiekben külön feltüntetésre kerülő jogsérelem és jogsértés fogalmai okán, azok egyenértékű módon történő kezelése érdekében a módosítás egyértelműsíti - a joggyakorlattal összhangban - hogy a keresetlevél kötelező tartalmi eleme a jogsértés megjelölése is. Ebből pedig egyenesen következik annak visszautasítási okként való szabályozása, hogy ha a felperes a keresetindítási határidőn belül - a jogsérelem mellett vagy azzal együtt - nem jelöli meg a támadott közigazgatási tevékenység által okozott jogsértést.17. §
A keresetlevél újbóli, szabályszerű benyújtása által a fellebbezés felesleges, időt kitoló és további adminisztrációt keletkeztető eljárás lenne. Ezért - a polgári perrendtartás szabályozásához hasonlóan - a keresetlevél újbóli benyújtását a visszautasító végzés ellen előterjeszthető fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni.18. §
Az azonnali jogvédelmi eszközök közül a halasztó hatály elrendelése feleltethető meg a végrehajtás felfüggesztése jogintézményének. Elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre. Hatályosulás hiányában pedig a jogosító határozatban foglalt jogok gyakorlása nem kezdhető meg, a végrehajtható kötelezést tartalmazó döntések esetén pedig a fél jogi helyzetében nem következik be a döntés okozta változás. Az egyértelműség kedvéért a módosítás rögzíti, hogy nem csupán a kérelem elbírálásig terjedő végrehajtásra, hanem bármilyen egyéb hatályosulásra vonatkozik a halasztó hatály.19. §
A Kúria joggyakorlata kimondja, hogy felülvizsgálati eljárásban az azonnali jogvédelem nem kizárólag a közigazgatási tevékenységgel, hanem a bíróság döntésével szemben is kérhető. A módosítás a Kúria joggyakorlatát vezeti át a Kp. szabályozásán.20. §
A tárgyalás kitűzésére előírt törvényi határidő által biztosított a per észszerű időn belül történő elbírálása, amelyről a bíróságnak rögtön a per elején tájékoztatást kell adnia a felek számára. A perelőkészítés keretében foganatosított szakértői bizonyítás esetében azonban annak vitatása vagy elfogadása csak akkor következhet be, ha a bizonyítási eljárás már lefolyt. Ezért szükséges ezt az esetkört kivonni a bíróság tárgyalás-kitűzési kötelezettségének határideje alól és a tárgyalás tartásának szükségességét a felek nyilatkozatától függővé tenni.21. §
A Kp. az egytárgyalásos modellre épül, ugyanakkor a felek esetleges perelhúzó magatartásával szemben a bíróság nem tud minden esetben hatékonyan fellépni. Egyes peres felek nagy terjedelmű, az ügy lezárását közvetlenül megelőzően előterjesztett beadványokkal ellehetetlenítik a jogvita eldöntését. Ezt elkerülendő az első tárgyalást követően a bíróság pervezetési hatásköre erősítésre kerül, a felek ezt követően a per érdemi eldöntésére irányulóan a bíróság felhívására tehetnek nyilatkozatot vagy nyújthatnak be beadványt. Ha valamelyik fél a bírósági felhívás ellenére tesz nyilatkozatot vagy terjeszt elő beadványt, akkor a bíróság azt mellőzi és pénzbírsággal sújtja a felet, ha a meghatározott mérlegelési szempontok alapján megállapítható, hogy a fél perelhúzó magatartást folytatott.22. §
A közigazgatási per főszabály szerint írásbeli formában, tárgyaláson kívül zajlik le, amely a regionális illetékesség miatt kialakult távolság áthidalására is megoldást jelent. A módosítás célja ezen tárgyalási forma alkalmazásának az elősegítése olyan új esetkörök szabályozásával, amikor nem kötelező tárgyalást tartani. A semmisség a bíróság által hivatalból figyelembe veendő körülmény, így ha a bíróságban az előkészítő szakasz során alakul ki a döntéshozatalhoz szükséges meggyőződés, akkor a tárgyalás tartása szükségtelen. Továbbá bevezetésre kerül illetékkedvezmény, ha a felek nem kérik tárgyalás tartását és a per is elbírálható tárgyaláson kívül. A felek számára biztosított kedvezmény várhatóan növelni fogja a jogviták tárgyaláson kívüli elbírálásának a számát, legalábbis csökkenteni fogja a tárgyalás tartása iránti kérések számát, ami nem mellőzhető a bíróság számára.23. §
A Kp. tárgyi hatálya, a bírói út kibővülése, a közszolgálati jogviták Kp. tárgyi hatálya alá sorolása helyezte előtérbe a közszolgálati jogviszonyban munkáltatói pozíciót betöltő közhatalmi szervek közszolgálati jogviszonyt érintő cselekményeinek és mulasztásainak a Kp. tárgyi hatálya, és a közigazgatási tevékenység fogalma alá tartozását. Ez azt eredményezte a közszolgálati jogvitákat illetően, hogy a marasztalásban megnyilvánuló igény mellett egyúttal a megtámadási perre tartozó kérelmek is bekerülnek egy-egy közszolgálati jogvitát eredményező keresetlevélbe vagy azt párhuzamosan, külön perben érvényesítik. Ha egy ilyen jogérvényesítés esetén a megtámadási kérelem eredményes, a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a megtámadási perben orvosol, ex tunc megsemmisít, esetleg ex nunc hatályon kívül helyez olyan időponttal, ami a marasztalási igényt felölelő per folyamatban léte alatt eredményezne hatályvesztést, és új eljárásra kötelezés miatt várható az, hogy az egyébként a Kp. 48. § (1) bekezdés e) pont szerinti perelőfeltételt jelentő újabb közigazgatási cselekmény valósul meg, úgy a korábban indult marasztalási igény érvényesítése utóbb válik idő előttivé.24. §
A kiterjedt és összetett ügyek a közérdek szempontjából jelentős súllyal rendelkeznek, így fontos, hogy azok jogszerűen és időben is lezárulhassanak. Ugyanakkor ezeket az eljárásokat (pl. egy beruházási eljárást) sok esetben nem a döntés jogalapjára kiható hiba miatt támadnak meg annak érdekében, hogy a döntés ne tudjon hatályosulni, és ezáltal az adott beruházás se tudjon megvalósulni. A módosítás ezen gyakorlat ellen kíván egyfajta védőhálót teremteni azáltal, hogy a hatósági döntés hibáját a per keretei között az eljárási cselekmény pótlásával vagy megismétlésével orvosolja a hatóság, így nem nyílik lehetőség egy újabb közigazgatási per indítására a módosított döntéssel szemben. Garanciális okból a közigazgatási szerv mozgástere a per kereteihez kötődik és kizárólag a bíróság kezdeményezése alapján van helye.25. §
Akadályozza a tanácsos ügyek tárgyaláson kívüli szabályos elbírálását, hogy a Kp. alapján a "kisítéletet" vagyis a rendelkező részt csak tárgyaláson meghozott ítélet esetében lehetséges készíteni, ugyanakkor a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén is szükséges tanácsülést tartani és azon a közös testületi döntést meghozni, majd írásba foglalni. Ezért a módosítás kifejezetten előírja, hogy a bíróság tanácsa által hozott ítéletek rendelkező részét már magán a tanácsülésen írásba kell foglalni.26-28. §
A polgári perrendtartásban megújult, az egyszerűsített indokolású ítélet szabályozása, amely szélesebb körben válik alkalmazhatóvá azon ítéletek esetében, amikor helye van fellebbezésnek. Így a módosítás a közigazgatási perekben is csökkentheti a bíróságok adminisztratív terheit. Ugyanakkor a két ügyszak eltérő szabályozásából fakadó különbségeket a Kp.-ban sajátképi szabályokkal kell rendezni. A közigazgatási perek esetén nem a fellebbezés, hanem a felülvizsgálat áll rendelkezésre az ügyek többségében mint elsődleges perorvoslat, ezért szükséges a Kp. sajátképi szabályainak megalkotása. Így a rövidített indokolású ítélet a közigazgatási perek többségében is alkalmazhatóvá válik azáltal, hogy a felülvizsgálathoz is külön lehetővé válik a szándékbejelentés alkalmazása. A Pp. 358. § (3a) bekezdése alkalmazásában tehát a jogerő szabály, illetve a felülvizsgálati szándék esetében kifejezetten kimondásra kerül, hogy a fellebbezési szándék bejelentése alatt, a felülvizsgálati szándék bejelentést kell érteni.29. §
Az eljárások elhúzódásának megakadályozása céljából indokolt megszakítani azon fellebbezési láncolatot, amely keretében az azonos hibában szenvedő fellebbezéseket visszautasító végzések ellen újból megnyílik a fellebbezési lehetőség.30. §
Ezen rendelkezés hiányában a Pp. 365. § (6b) bekezdés alkalmazása során felmerülhetne, hogy jelen esetben a felülvizsgálati határidő 15 napra csökken, ami nem lenne indokolt. Fellebbezés esetén a Kp. és a Pp. is azonos, 15 napos határidőt alkalmaz, a felülvizsgálati határidő esetében azonban ez zavart okozna, ezért szükséges egyértelműsíteni a rövidített indokolást tartalmazó ítélet benyújtási határidejének a konkretizálását.31. §
A jelenlegi gyakorlat alapján a Kúria csak azokban az esetekben tudja lezárni a peres eljárást, ha a közigazgatási cselekményt megsemmisíti és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi. Amennyiben az alsóbb fokon eljárt bíróság döntését helyezi hatályon kívül, ez újabb alsóbb fokú bírósági eljárást jelent, annak ismételt idődimenziójával együtt. A módosítás értelmében a Kúria jogosulttá válik a felülvizsgálattal érintett közigazgatási pert érdemi döntéssel lezárni, ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak. Ez a peres felek érdeke is, hiszen a megismételt eljárás időtartama elkerülhetővé válik.Ugyanakkor a Kúriának szem előtt kell tartania a Pákozdi kontra Magyarország ügyben született ítéletben megfogalmazott követelményeket. Ezek a következők: tisztességes tárgyalás, tisztességes bírósági eljárás, valamint az ésszerű határidőn belüli elbírálás.
32. §
A javaslat egyszerűsített perbe, és ezáltal egyesbírói hatáskörbe utalja a törvény alapján önálló jogorvoslattal támadható közigazgatási cselekményekkel kapcsolatos döntéseket. Az egyszerűsített per hatékonysága annak gyorsaságában rejlik, mivel a bíróság ezekben az ügyekben egyesbíróként jár el tárgyaláson kívüli formában. Ezen ügytípusok jobb behatárolása miatt kerül rögzítésre, hogy azok az önálló jogorvoslattal támadható közigazgatási cselekmények tartoznak az egyszerűsített peres eljárásra, így egyesbíró hatáskörébe, amelyek kizárólag külön törvényi rendelkezés alapján peresíthetőek.33. §
A jogalkotó a közigazgatási hatáskörben eljáró bírósággal szemben alapvető követelményként határozta meg - többek között - a koncentrált és költségtakarékos eljárást. A perkoncentráció és az eljárás hatékonyságának követelménye szoros összefüggésben áll a keresetváltoztatás megengedhetőségének kérdésével is. A bíróságtól ugyanis csak abban az esetben várható el, hogy egy vagy legfeljebb két tárgyalás alapján érdemi döntést hozzon az előtte fekvő jogvitában, ha a hibátlan kereset legkésőbb az első tárgyaláson a rendelkezésére áll. A módosítás értelmében a felperes keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg, ha a megváltoztatott keresettel érvényesíteni kívánt igény ugyanabból a jogviszonyból ered. Az első tárgyalást követően csak törvényben meghatározott esetkörök megvalósulása tekintetében van lehetőség a kereset megváltoztatására, de ennek során is érvényesülnie kell annak a feltételnek, miszerint a keresettel érvényesíteni kívánt igény ugyanabból a jogviszonyból ered. További feltételként kerül előírásra, hogy a megváltoztatott keresetre a bíróság hatásköre és illetékessége is fenn kell, hogy álljon.34. §
A Kp. szerinti viszontkereset és beszámítás a felek által ritkán alkalmazott jogintézmények, amelyek a közigazgatási per későbbi szakaszában történő igénybevételének célja az eljárás elhúzása. A bírói gyakorlat a beszámítási kifogást az eljárás elhúzásának megakadályozása miatt csak az első tárgyaláson engedi meg, ezt követően a beszámítási kifogást visszautasítja. Ezen gyakorlat normatív alapja csak bonyolult indokolással vezethető le. Jelenleg nincs szabályozás arra vonatkozóan, hogy az elkésetten benyújtott beszámítási kérelem - a viszontkeresethez hasonlóan - a keresetlevél szabályainak alkalmazásával visszautasítható legyen. Arra sincs egyértelmű szabály, hogy a Kp. 132. § (1) bekezdésének nem megfelelő viszontkeresetet a Kp. 48. §-a mely pontja alapján kell visszautasítani. A módosítás ezeket a hiányosságokat hivatott pótolni.35. §
Az Európai Unió előtt felmerült az a szabályozási probléma, hogy ha a minősítő nem járul hozzá ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgár fél vagy jogi képviselője a döntés alapjául szolgáló minősített adatokat megismerje, akkor a fél jogainak védelmére nem képes. Ilyen esetben - mindaddig, amíg a jogszabály erre más lehetőséget nem biztosít - a bíróság értesíti az ügyészt a perbeli fellépés szükségességéről a jogainak védelmére jogi okból képtelen felperes érdekében [3/2025. Jogegységi határozat]. A módosítás biztosítja, hogy az ügyész fellépésére vagy perbelépésére vonatkozó szabályozás megfeleljen a Kúria jogegységi határozatának, de ezáltal kiküszöbölésre kerül az a problémás helyzet is, hogy ha az ügyész fellép egy közigazgatási perben.A Kp. 47. §-a az áttételt elrendelő végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségével egészült ki 2020. április 1-i hatálybalépéssel (az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításról szóló 2019. évi CXXVII. törvény révén). Ugyanakkor a Kp. 81. § (5) bekezdése nem módosult. A jogalkotói mulasztás okán a fenti rendelkezések összehangolása elengedhetetlen, hogy azok megfeleljenek a normavilágosság követelményének és a szabályozási logikának.
A jogsérelem és a jogsértés különállásának megjelenítése miatt szükséges a rövid megjelelölést bevezetni.
A felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésének ideje felemelésre kerül nyolcról tizenöt napra, mivel sérti a fegyveregyenlőség elvét, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek harminc napja van a benyújtásra.
Emellett a javaslat további pontosító módosítást is megfogalmaz a jogalkalmazói visszajelzésekre figyelemmel.
36. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában a bíróság tanácsa helyett csak a tanácselnök döntsön.37. §
A törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza.