adozona.hu
T/12408. számú törvényjavaslat indokolással - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességére vonatkozó szabályok egyértelmű alkalmazása érdekében
T/12408. számú törvényjavaslat indokolással - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességére vonatkozó szabályok egyértelmű alkalmazása érdekében
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Országgyűlés álláspontja szerint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák elismerése és támogatása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem a társadalom hosszú távú érdeke is. Ezen édesanyák munkája - amelyet a családjukért, gyermekeikért és a nemzet jövőjéért végeznek - pótolhatatlan értéket képvisel. Sajnálatos módon a személyi jövedelemadó mentességükre vonatkozó jelenlegi szabályozás olyan módosításokon esett át, amelyek ellentétesek e célkitűzéssel, és méltánytalan helyzetbe hozták az...
T/12408. számú törvényjavaslat indokolással - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességére vonatkozó szabályok egyértelmű alkalmazása érdekében
2025. évi ... törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességére vonatkozó szabályok egyértelmű alkalmazása érdekében
[1] Az Országgyűlés álláspontja szerint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák elismerése és támogatása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem a társadalom hosszú távú érdeke is. Ezen édesanyák munkája - amelyet a családjukért, gyermekeikért és a nemzet jövőjéért végeznek - pótolhatatlan értéket képvisel. Sajnálatos módon a személyi jövedelemadó mentességükre vonatkozó jelenlegi szabályozás olyan módosításokon esett át, amelyek ellentétesek e célkitűzéssel, és méltánytalan helyzetbe hozták azokat, akik e támogatásra joggal számítottak. A kialakult jogi és adminisztratív anomáliák bizonytalanságot teremtenek, ezért szükséges és időszerű a szabályozás helyesbítése, a hibás rendelkezések kijavítása, és egy olyan átlátható, igazságos rendszer kialakítása, amely maradéktalanul érvényesíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentességéhez fűződő jogos igényeit, és méltó módon ismeri el társadalmi hozzájárulásukat.[2] Az Országgyűlés - figyelemmel a gyermeknevelés társadalmi értékére, a családok megbecsülésének szükségességére, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák társadalmi elismerésére - az adójogszabályok alkalmazásának egységessége, kiszámíthatósága és jogbiztonságának erősítése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"64. Családi pótlék alatt a családi pótlék jogcímén ténylegesen folyósított ellátást kell érteni, függetlenül attól, hogy a folyósítás időpontjában a családi pótlék jogalapja a 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy azt megelőző jogszabály alapján történt. Ennek megfelelően jogosultnak minősül az a természetes személy is, aki a kedvezmény igénybevételének feltételeként előírt időtartamban családi pótlékot kapott a korábban hatályos szabályozás alapján. A 2022. évtől hatályos, négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentességére vonatkozó szabályok alkalmazásában a családi pótlékban részesülés jogcímén az 1998. évi LXXXIV. törvény hatálybalépését megelőzően folyósított azonos célú ellátásokat is figyelembe kell venni."
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.3. §
E törvény rendelkezéseit a 2022. január 1-jétől keletkezett adómentességi jogosultságokra is alkalmazni kell.Általános indokolás
A négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége kiemelt családpolitikai cél, amelyet 2022-ben vezetett be a jogalkotó. Azonban a 2025. június 19-én kihirdetett jogszabály szűkítette a kedvezmény igénybevételének feltételeit. Az új szöveg szerint már csak az tekinthető jogosultnak, aki az 1998. évi családtámogatási törvény alapján kapott legalább 12 éven át családi pótlékot négy vagy több gyermek után. Ez viszont kizárja azokat az anyákat, akik még az 1999 előtti szabályok szerint kapták a juttatást, holott a gyermekeik száma és a jogosultsági idő ugyanúgy teljesül.Adószakértők szerint korábban nem szerepelt hivatkozás arra, hogy melyik törvény alapján kell kapni a családi pótlékot. Ezt a módosítás most egyértelműsítette, de egyben szűkítette is a jogosultak körét.
A gyakorlatban ezért jogértelmezési bizonytalanság merült fel arra vonatkozóan, hogy az adókedvezmény szempontjából miként kell figyelembe venni azokat a jogosultakat, akik még az 1998. évi LXXXIV. törvény hatálybalépését megelőzően kaptak családi pótlékot. A szakemberek szerint a szándék és a normaszöveg ismét nincs összhangban, ezért az érintett édesanyák már a 2025. júliusban megszerzett jövedelmük után is szja-t kötelesek fizetni, ha nem módosítják a kedvezményre vonatkozó nyilatkozatukat, a téves adómentesség miatt különbözeti bírság is várhat rájuk.
A fentiekre tekintettel a Demokratikus Koalíció frakciója által benyújtott törvénymódosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy az adómentesség szempontjából minden olyan ténylegesen folyósított családi pótlékot figyelembe kell venni, amely a gyermeknevelés támogatását célozta, függetlenül annak konkrét jogcímétől vagy időbeli keletkezésétől. Ez biztosítja, hogy azok az anyák is jogosultak maradjanak az adómentességre, akik már a korábbi szociális rendszer keretei között, az 1998 előtti szabályozás alapján részesültek a családi pótlékban.
Ez a kiegészítés egyértelművé teszi tehát, hogy a kedvezményre való jogosultságot nem befolyásolja az, hogy az érintett édesanya melyik jogszabály alapján kapta a családi pótlékot, amennyiben az ténylegesen folyósított juttatás volt. Ezáltal az 1998 előtti jogosultságot is figyelembe kell venni.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.