adozona.hu
T/11920. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról
T/11920. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódik az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozata. Az intézkedések egyaránt szolgálják a családok és a vállalkozások javát, a környezet védelmének ösztönzését, az egyszerűbb adózási módok könnyebb elérését és a jogalkalmazás segítését.
[2] Mindezekre tekintettel a törvénymódosítás célja az adópolitikai és szakpolitikai döntések és az egyes uniós jogharmonizációs kötele...
T/11920. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról
2025. évi ... törvény egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról
[1] Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódik az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozata. Az intézkedések egyaránt szolgálják a családok és a vállalkozások javát, a környezet védelmének ösztönzését, az egyszerűbb adózási módok könnyebb elérését és a jogalkalmazás segítését.[2] Mindezekre tekintettel a törvénymódosítás célja az adópolitikai és szakpolitikai döntések és az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása, az adminisztráció egyszerűsítése, továbbá az adótörvények alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges pontosító rendelkezések meghozatala.
I. Fejezet
EXTRAPROFIT ADÓ SZABÁLYOK MEGÁLLAPÍTÁSA
1. A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás különadó kötelezettsége
1. §
(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévre a (2)-(21) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.(2) A 2025. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a) csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa) a 2023. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
ab) a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;
b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2023. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban e §-ban: Különadó tv.) szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,
bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban e §-ban: Pti tv.) szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,
bc) az e § szerinti különadót.
(3) A 2026. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a) csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa) a 2024. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
ab) a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;
b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2024. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba) a Különadó tv. szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,
bb) a Pti tv. szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,
bc) az e § szerinti különadót.
(4) A különadó mértéke
a) a 2025-ben kezdődő adóévben a (2) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék,
b) a 2026-ban kezdődő adóévben a (3) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék.
(5) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2025. adóévre vonatkozó különadót 2025. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(6) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (7) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5) bekezdés alapján a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a (7)-(11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2029. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban e §-ban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban e §-ban: (EU) 2015/2365 rendelet] 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(8) A (6) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (7) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (6) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, figyelemmel a (9) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(9) A (6)-(8) bekezdés alkalmazása során a (7) bekezdés szerinti állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak - ideértve a (7) bekezdés szerinti állampapírt és a (7) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek és értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt - a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(10) A (6) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (6) bekezdés szerinti csökkentésről 2025. december 10-ig bevallást nyújtson be.
(11) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (6) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (6)-(10) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(12) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2026. adóévre vonatkozó különadót 2026. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2026. június 10-ig és 2026. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(13) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (14) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a, illetve a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (12) bekezdés alapján a 2026. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a (14)-(18) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(14) A (13) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(15) A (13) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (14) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (14) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, figyelemmel a (16) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(16) A (13)-(15) bekezdés alkalmazása során a (14) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak - ideértve a (14) bekezdés szerinti állampapírt és a (14) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt - a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a és a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a legmagasabb értékhez viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(17) A (13) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (13) bekezdés szerinti csökkentésről 2026. december 10-ig bevallást nyújtson be.
(18) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (13) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (13)-(17) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(19) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(20) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(21) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
2. A kőolajtermék-előállító különadó kötelezettsége
2. §
(1) A kőolajtermék-előállító a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévre vonatkozóan a (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.(2) A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
(3) E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 5 amerikai dollárral csökkentett összege, ha az pozitív.
(4) A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.
(5) A kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.
(6) A különadó mértéke 95 százalék.
(7) A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.
(8) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(9) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(10) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
II. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 56. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"56. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti kedvezmény."
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 57. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"57. A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye: a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény szerinti kedvezmény."
(3) Az Szja tv. 3. §-a a következő 58. és 59. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"58. A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye: a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti kedvezmény.
59. A 30 év alatti anyák kedvezménye: a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti kedvezmény."
(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 64. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"64. Családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék."
(5) Az Szja tv. 3. §-a a következő 71. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"71. Éves átlagkereset: a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese."
4. §
Az Szja tv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő egyébként a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély a kedvezmény alapba tartozó jövedelmeiről bevallást kizárólag akkor ad be, ha a kedvezményre jogosító jogcímen megszerzett jövedelme nem kifizetőtől származik vagy abból a 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem lenne köteles adóelőleget levonni és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét."
5. §
(1) Az Szja tv. a 29/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:"Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje
29/H. §
Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:
a) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
c) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
d) a 30 év alatti anyák kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) az első házasok kedvezménye,
g) családi kedvezmény."
(2) Az Szja tv. 29/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29/H. §
(1) Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:
a) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
c) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
d) a 30 év alatti anyák kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) az első házasok kedvezménye,
g) családi kedvezmény.
(2) Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága 2025. október 1-jét követően a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére az év végéig az időszak egészére úgy áll fenn, hogy annak jogcíme megváltozik, a kedvezményt a 2025. október 1. napján érvényesíthető kedvezmény jogcíme alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség."
(3) Az Szja tv. 29/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29/H. §
(1) Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:
a) a 30 év alatti anyák kedvezménye,
b) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
c) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
d) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) az első házasok kedvezménye,
g) családi kedvezmény.
(2) Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény - ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti - jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség."
6. §
(1) Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét,
c) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,
d) 30 év alatti anyák kedvezményét,
e) személyi kedvezményt,
f) első házasok kedvezményét,
g) családi kedvezményt."
(2) Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét,
c) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,
d) 30 év alatti anyák kedvezményét,
e) személyi kedvezményt,
f) első házasok kedvezményét,
g) családi kedvezményt."
(3) Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét,
c) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,
d) 30 év alatti anyák kedvezményét,
e) személyi kedvezményt,
f) első házasok kedvezményét,
g) családi kedvezményt."
7. §
(1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,
c) a családi kedvezmény érvényesítéséről, közös érvényesítéséről,
d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni,
e) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről,
f) a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről,
g) a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről."
(2) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,
c) a családi kedvezmény érvényesítéséről, közös érvényesítéséről,
d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni,
e) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről,
f) a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről,
g) a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről,
h) a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről."
(3) Az Szja tv. 48. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye és a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a 29/D. § (3) és (3a) bekezdése, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi törvény 1. § (3) és (4) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait."
(4) Az Szja tv. 48. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3) és (3a) bekezdése, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi .. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése, valamint a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény 1. § (3) és (4) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait."
(5) Az Szja tv. 48. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti és a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi .. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(6) Az Szja tv. 48. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi .. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (3) bekezdése szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőlegalapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(7) Az Szja tv. 48. § (3g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3g) A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti 30 év alatti anya a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére adóelőleg-nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést."
(8) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3i) bekezdéssel egészül ki:
"(3i) A gyermekgondozási díj után kedvezményt érvényesítő magánszemély a gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére nyilatkozatot tehet a családi kedvezmény adóalap hiányában nem érvényesíthető részének családi járulékkedvezményként való érvényesítéséről. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerint az adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(9) Az Szja tv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában
a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, a költségkülönbözet 12 százalékát,
b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát
különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költségkülönbözet vagy a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg."
8. §
(1) Az Szja tv. 49. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.
(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét érvényesítő magánszemély a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(2) Az Szja tv. 49. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.
(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét érvényesítő magánszemély a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény szerinti, valamint a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi .. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti - kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(3) Az Szja tv. 49. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.
(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét érvényesítő magánszemély a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi .. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi törvény 1. § (3) bekezdése szerinti -kedvezményre jogosító - jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(4) Az Szja tv. 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőlegalapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni."
(5) Az Szja tv. 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni."
9. §
Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.10. §
Az Szja tv.a) 3. § 38. pontjában a "a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek" szövegrész helyébe a "a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok" szöveg,
b) 29/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "családi pótlékra" szövegrész helyébe a "családi pótléknak megfelelő ellátásra" szöveg,
c) 71. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "(8) bekezdés" szövegrész helyébe a "(8)-(8d) bekezdés" szöveg,
d) 1. számú melléklet 8. pont 8.44. alpontjában a "300 W teljesítményű" szövegrész helyébe a " 750 W teljesítményű" szöveg
lép.
11. §
Hatályát veszti az Szja tv.a) 3. § 55. pontja,
b) 9. § (3) bekezdésében az "E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás)." szövegrész,
c) 28. § (19) bekezdése,
d) 29/A. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában az "a családok támogatásáról szóló törvény szerint" szövegrész,
e) 29/C. § (1) bekezdésében "A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." szövegrész,
f) 29/D. § (1) bekezdésében a " - minden más kedvezményt megelőzően -" szövegrész,
g) 29/E. § (1) bekezdésében "A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." szövegrész,
h) 29/F. § (1) bekezdésében az "A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." szövegrész,
i) "A 30 év alatti anyák kedvezménye" alcíme és 29/G. §-a,
j) 29/G. § (1) bekezdésében az "A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." szövegrész,
k) 48. § (3h) bekezdése,
l) 104. § (1) bekezdése.
4. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
12. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
"y) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a (19) és (20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 10 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,"
13. §
(1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adózás előtti eredményt növeli:)
"v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzata 150 százalékának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget,"
(2) A Tao. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének 150 százalékát."
14. §
A Tao. törvény 16. § (12a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti, részlegesen nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének azon részével, amelyet az átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában korábban nem érvényesített, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került. Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére, részleges nemteljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembe vétele nélkül állapítja meg, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került."
15. §
(1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]
"e) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén közvetlenül a saját tőke csökkenéseként az értékesítés, a kivezetés adóévében és azt megelőzően elszámolt összeg,"
(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]
"c) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén közvetlenül a saját tőke növekedéseként az értékesítés, a kivezetés adóévében és azt megelőzően elszámolt összeg,"
16. §
(1) A Tao. törvény 29/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 29/A. § (3)-(4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt. a 2025. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja."
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (126)-(132) bekezdéssel egészül ki:
"(126) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó első alkalommal - figyelemmel a (127) bekezdésben foglaltakra - a rendelkezés hatálybalépését követően megvalósuló határokon átnyúló átalakulás esetében alkalmazza.
(127) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó a 2024. január 1-je és a rendelkezés hatálybalépése közötti időszakban megvalósult határokon átnyúló átalakulás esetén akkor alkalmazhatja, ha a rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve hogy e részesedéseket a rendelkezés hatályba lépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(128) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 4. § 28. pontját első alkalommal a rendelkezés hatályba lépését követően benyújtott bejelentés, kérelem esetén kell alkalmazni.
(129) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 7. § (17) bekezdése az adózó választása szerint a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.
(130) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő nemteljesítésre kell alkalmazni.
(131) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 3. számú melléklet B) rész 9. pontja első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazandó.
(132) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 22/E. § (2) és (3a)-(4b) bekezdését, (8) bekezdés a) és g)-h) pontját, valamint (12)-(17) bekezdését első alkalommal a 2023. november 30-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni."
(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (133)-(134) bekezdéssel egészül ki:
"(133) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés y) pontja az adózó választása szerint első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazható.
(134) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel módosított 16. § (2) bekezdés a) és d) pontját első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő átalakulásra, egyesülésre, szétválásra kell alkalmazni."
17. §
A Tao. törvénya) 4. § 5. pontjában az "üzletvezetés helyére tekintettel" szövegrész helyébe az "üzletvezetés helyére tekintettel vagy határokon átnyúló átalakulás következtében" szöveg, a "jognyilatkozat megtételének napját" szövegrész helyébe a "jognyilatkozat megtételének napját, illetve a cégbírósági bejegyzés napját" szöveg,
b) 4. § 23/b. pontjában a "részesedés ellenében" szövegrész helyébe a "részesedés ellenében és a leválás" szöveg, a "jogügyletet" szövegrész helyébe a "jogügyletet, leválást" szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés sz) pontjában a "műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)" szövegrész helyébe a "műemlék ingatlan (ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet)" szöveg,
d) 7. § (1) bekezdés ty) pontjában és (26a) bekezdésében a "műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)" szövegrész helyébe a "műemlék ingatlant (ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet)" szöveg,
e) 7. § (17) bekezdésében az "50 millió" szövegrész helyébe a "150 millió" szöveg,
f) 7. § (26a) bekezdésében a "műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan" szövegrész helyébe a "műemlék ingatlan" szöveg,
g) 16. § (2) bekezdés a) pontjában a "végleges vagyonmérleg alapján" szövegrész helyébe a "végleges vagyonmérleg, végleges vagyonmérleg hiányában az annak megfeleltethető nyilvántartás alapján" szöveg,
h) 16. § (2) bekezdés d) pontjában a "végleges vagyonmérlegében kimutatott" szövegrész helyébe a "végleges vagyonmérlegében, végleges vagyonmérleg hiányában az annak megfeleltethető nyilvántartásában kimutatott" szöveg,
i) 22/G. § (6) bekezdésében az "esetén 500 millió" szövegrész helyébe az "esetén az elszámolható költség, de legfeljebb 500 millió" szöveg,
j) 29/A. § (3) és (4) bekezdésében a "MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt." szövegrész helyébe a "MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt." szöveg,
k) 3. számú melléklet B) rész 9. pontjában a "300 W" szövegrész helyébe a "750 W" szöveg
lép.
18. §
Hatályát veszti a Tao. törvénya) 4. § 28. pontjában a "kizárólag" szövegrész,
b) 7. § (15) bekezdésében az " , illetve a helyi egyedi védelem alatt álló" szövegrész,
c) 18/D. § (4) bekezdése.
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
19. §
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében a "megszűnésére tekintettel megállapítja" szövegrész helyébe a "megszűnésére tekintettel - kivéve, ha a 19. § (8a) bekezdés alapján ismételten a kisvállalati adóalanyiságot választja - megállapítja" szöveg lép.6. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény módosítása
20. §
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 44. § (1) bekezdésében az "adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül" szövegrész helyébe az "adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig" szöveg lép.III. Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
7. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
21. §
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (6) bekezdés a) pontjában a "motorszáma" szövegrész helyébe a "motorkód (motortípus)" szöveg lép.8. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
22. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]
"k) az adóalany-kereskedő által teljesített 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítés esetében, azzal, hogy a terméket beszerző adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a termék értékesítőjének arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül."
23. §
(1) Az Áfa tv. 188. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A 12. § szerinti termékértékesítés esetén - amennyiben az adóalany annak kapcsán alanyi adómentes minőségében jár el - az (1) bekezdés szerinti értékhatár számítása szempontjából a 68. § szerinti adóalapot kell figyelembe venni."
(2) Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg."
24. §
Az Áfa tv. 191. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:(Az alanyi adómentesség megszűnik, ha)
"d) a 17. § (3) bekezdés e) pontja szerinti özvegy, vagy örökös, vagy törvényes képviselő adóalany az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenység folytatására, vagy a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti közeli hozzátartozó a mezőgazdasági tevékenység folytatására, vagy a gazdaságátvevő a 17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti gazdaságátadásra tekintettel a tárgy naptári év hátralévő részére az alanyi adómentességet nem kívánja alkalmazni."
25. §
Az Áfa tv. 192. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha az alanyi adómentesség a 191. § (1) bekezdés b), c) vagy d) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg."
26. §
Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében)
"b) a 11. § szerinti termékértékesítése esetében és a 12. § szerinti termékértékesítés esetén, amennyiben annak tárgya új közlekedési eszköz;"
27. §
Az Áfa tv. a következő 210/A. §-sal egészül ki:"210/A. §
(1) Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén a 169. § i) és k) pontjától eltérően az adó alapját és az áthárított adó összegét nem kell feltüntetni a számlán, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet.
(2) A 169. § i) és k) pontja szerinti adatokat is fel kell tüntetni a számlán, ha az utazásszervezési szolgáltatást igénybe vevő adóalany legkésőbb az utazásszervezési szolgáltatásról szóló számla kiállításáig nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem a XV. fejezet, vagy a Héa-irányelv 306-310. cikk szerinti utazásszervezőként veszi igénybe.
(3) A 10. számú melléklet szerinti adatszolgáltatásnak az (1) bekezdés szerinti esetben is tartalmaznia kell az adó forintban meghatározott alapját és az áthárított adó forintban meghatározott összegét."
28. §
Az Áfa tv. 257/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"257/G. §
(1) Az adóalany a (2)-(7) bekezdésben meghatározott esetekben köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adóalany az általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, - a pénztárgéppel, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok kivételével - valamint termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol, az adatszolgáltatást a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint teljesíti.
(3) Az adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott nyugtákról - kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat -, e-nyugtákról, e-pénztárgéppel kiállított számlákról, továbbá az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást a 11. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség egy másik tagállamában teljesíti olyan módon, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2. és 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, akkor az általa kibocsátott nyugtákról, valamint az azzal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást az ezen különös szabályozás szerint vezetett nyilvántartás rendelkezésre bocsátásával teljesíti.
(5) A 178. § (1a) bekezdése, valamint a 10. és 11. számú melléklet szerinti adatokat az állami adó-és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.
(6) Az adóalany a Közösségen belüli ügyleteivel kapcsolatos adatszolgáltatást a 4/A. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.
(7) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, nyugtákról, valamint az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással teljesíti, mely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg."
29. §
Az Áfa tv. 259. § 13/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"13/A. összes hasznos alapterület: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § 35. és 114. pontjai és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 56. és 99. pontjai által meghatározott alapterület;"
30. §
Az Áfa tv. a következő 372. §-sal egészül ki:"372. §
(1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2025. naptári évre abban az esetben is jogosult volt választani, ha
a) a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2024. naptári évben ténylegesen, sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és
b) az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet 2025. február 1-jén hatályos 4. §-a alapján 2025. február 28-ig nyilatkozott az alanyi adómentesség 2025. évre történő választásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2025. naptári évre abban az esetben is választhatta, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el."
31. §
Az Áfa tv. a következő 373. §-sal egészül ki:"373. §
E törvénynek a.........törvénnyel módosított 129. § (5) bekezdés c) és d) pontját a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni."
32. §
Az Áfa tv. a következő 374. §-sal egészül ki:"374. §
E törvénynek a ..... törvénnyel módosított 6/C. számú melléklet 1a. és 2a. pontját a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni."
33. §
Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.34. §
Az Áfa tv. 11. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.35. §
Az Áfa tv.a) 129. § (5) bekezdés c) pontjában az "alapjáról" szövegrész helyébe a "forintban meghatározott alapjáról" szöveg,
b) 129. § (5) bekezdés d) pontjában az "összegéről" szövegrész helyébe a "forintban meghatározott összegéről" szöveg,
c) 6/C. számú melléklet 1a. pontjában a "köbméterben" szövegrész helyébe a "MWh-ban" szöveg,
d) 6/C. számú melléklet 2a. pontjában a "köbméterben" szövegrész helyébe a "MWh-ban" szöveg,
lép.
36. §
Hatályát veszti az Áfa tv. 210. § (2) bekezdésében az " (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)" szövegrész.9. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
37. §
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
"6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710 12 25, a 2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 42, a 2710 19 44-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;"
38. §
A Jöt. 34. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételkor figyelembe vett vagy azt követően teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradásának észlelése esetén 30 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartásba vett személyt vagy jogutódját a hiányosság megszüntetésére és a határidő eredménytelen eltelte esetén a személyt a nyilvántartásból törli, amely döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) Közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén a (4) bekezdéstől eltérően a 15. § (9) bekezdése alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy engedély visszavonása alatt nyilvántartásból törlést, engedélyes alatt nyilvántartásba vett személyt kell érteni."
39. §
(1) A Jöt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (2) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében a nyilvántartásba vétel feltétele a megtermelt, belföldre behozott, vásárolt dohány e fejezet végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon történő tárolási feltételeinek biztosítása, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében a dohánynövény termesztésének hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján történő végzése."
(2) A Jöt. 39. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelem a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében tartalmazza a dohánynövény termesztésére használt földterület települését, helyrajzi számát, helyrajzi számonkénti területét és ebből a dohánytermesztésre használt terület nagyságát hektárban.
(3b) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezettet a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából."
40. §
A Jöt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:"49/A. §
Szárított, fermentált dohány másik tagállamból másik tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó szállítását végző személy e tevékenységet legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz."
41. §
A Jöt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az adóraktár engedélyese az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az adóelőleg módosítását kérheti, ha a tárgynegyedévben az adó várható összege nem éri el az (1) bekezdés szerint fizetendő adóelőleg mértékét."
42. §
(1) A Jöt. 84. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető]
"d) a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, ha az elektronikus ügyintézés jogszabályi feltételei nem állnak fenn,"
(2) A Jöt. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az állami adó- és vámhatóság a hivatalos helyén kívül végzett helyszíni eljárása során az e törvényben, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott iratokat az Air. 70. §-a szerinti elektronikus formában is elkészítheti."
43. §
(1) A Jöt. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, a természetes személy által elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 80 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 98 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 80 ezer forintig, dohánygyártmány esetén 98 ezer forintig terjedő összeg lehet. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el."
(2) A Jöt. 100. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A 39. § szerint be nem jelentett földterületen termesztett, lábon álló dohánynövények után a jövedéki bírság mértéke megkezdett 10 négyzetméterenként 30 ezer forint, a fél hektárt meghaladó területre megkezdett fél hektáronként 15 millió forint."
44. §
A Jöt. 102. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A lefoglalást elrendelő végzés elektronikus formában történő elkészítése esetén az állami adó-és vámhatóság a döntését szóban is közli azzal a személlyel, akitől a dolgot lefoglalja és a szóbeli közlés megtörténtét a lefoglalásról készített végzés részét képező jegyzőkönyvben rögzíti."
45. §
(1) A Jöt. 140. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének általános szabályain túl a kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettsége keletkezik akkor is, ha)
"b) a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján az adóraktárban a bérfőzető által el nem szállított olyan bérfőzött párlat található, amelynek a bérfőzető által történő későbbi átvétele valószínűsíthető;"
(2) A Jöt. 140. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A kizárólag bérfőzést végző adóraktárban a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján készleten lévő adózatlan párlat helyszíni, azonnali megsemmisítése esetén a 87. § (2) bekezdése nem alkalmazandó."
46. §
A Jöt. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének nem kell a 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja és (4) bekezdése szerinti kötelezettséget teljesítenie."
47. §
A Jöt.a) 101/A. § (2) bekezdésében a "százezer forint" szövegrész helyébe a "kettőszázezer forint" szöveg,
b) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a "meghaladja az 50%-ot" szövegrész helyébe az "eléri a 20%-ot" szöveg
lép.
IV. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓK
10. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
48. §
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő első, második, harmadik, ötödik és hatodik adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja, azzal, hogy a hitelintézet a 2024. adóévére nem alkalmazhatja a (20) bekezdés szerinti csökkentést. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet."
11. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
49. §
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jövedelemadó 2025-ben a pozitív adóalap 41 százaléka."
50. §
A Távhő törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jövedelemadó a pozitív adóalap 31 százaléka."
51. §
Hatályát veszti a Távhő törvény 10. § 11. pont 11.1. és 11.2. alpontja.12. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása
52. §
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2. §
(1) Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.
(2) A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévben biztosítási pótadó köteles a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás (a továbbiakban: életági biztosítás), ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont a) alpontja alapján Magyarország."
53. §
A Bizta tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"3. §
(1) Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.
(2) A biztosítási pótadó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében."
54. §
(1) A Bizta tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd forintot nem érte el, a biztosítási adó mértéke az adóelszámolás hónapja - (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni - adóalapjának
a) 250 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték 25 százaléka,
b) 250 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd 750 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték 50 százaléka,
c) 1 milliárd 750 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték."
(2) A Bizta tv. 5. §-a a következő (3)-(20) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben biztosítási pótadó mértéke
a) biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,
b) életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.
(4) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (5) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2025. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét az (5)-(10) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 rendelet] 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(6) A (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 30 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül a 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (7) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(7) A (4)-(6) bekezdés alkalmazása során az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak - ideértve az (5) bekezdés szerinti állampapírt és az (5) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt - a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(8) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) a (4)-(7) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (4)-(7) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névértéknövekményt az adóalany kapcsolt vállalkozásának minősülő adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.
(9) A (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.
(10) Amennyiben a biztosító a (4) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (4)-(9) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(11) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (12) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2026. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét a (12)-(17) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(12) A (11) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2031. január 1-jét követően lejáró, Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(13) A (11) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 60 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül a 2026. január 1-jétől 2026. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (14) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(14) A (11)-(13) bekezdés alkalmazása során a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak - ideértve a (12) bekezdés szerinti állampapírt és a (15) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt - a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(15) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a (11)-(14) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (11)-(14) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalany kapcsolt vállalkozásának minősülő adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (11) és (12) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.
(16) A (11) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10 napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.
(17) Amennyiben a biztosító a (11) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (11)-(16) bekezdést a jogelődök és jogutódok adatainak figyelembevételével kell alkalmazni
(18) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok biztosítási pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.
(19) A (18) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.
(20) Nem kell a (18) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (19) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem a biztosítási pótadóra vonatkozó rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre."
55. §
A Bizta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"6. §
(1) A biztosító a biztosítási adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
(2) A biztosítónak az adóév első tizenegy hónapjában elszámolt biztosítási díj alapulvételével az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig biztosítási pótadó-előleget kell megállapítania, megfizetnie és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania.
(3) A biztosító a biztosítási pótadót két egyenlő részletben, az adóévet követő első és hetedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
(4) Ha a biztosítási pótadó-előleg megfizetett összege több, mint a biztosítási pótadó (3) bekezdés alapján bevallott teljes összege, akkor a különbözetet az adóalany az adóévet követő hetedig hónap utolsó napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján."
56. §
A Bizta tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"7. §
(1) A biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A biztosítási adóból és a biztosítási pótadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi."
57. §
A Bizta tv.a) 1. § 3. pontjában a "Kgfb. tv." szövegrész helyébe az "a továbbiakban: Kgfb. tv." szöveg,
b) 4. §-ában az "Az adó" szövegrész helyébe az "A biztosítási adó és a biztosítási pótadó" szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében az "Az adó mértéke" szövegrész helyébe az "A biztosítási adó mértéke" szöveg, a "%-a" szövegrész helyébe a "százaléka" szöveg
lép.
13. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
58. §
(1) A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adó mértéke a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék."
(2) A Kiskeradó tv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR'25) szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: gépjárműüzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2025-ben kezdődő adóévben az adó mértéke
a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék."
(3) A Kiskeradó tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti
a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel összegére jutó, az (1) bekezdés szerinti adómértékkel, és
b) a külföldön átadott áru értékesítéséből származó és a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összegére jutó, az (1) bekezdés szerinti adómértékkel
megállapított adóval."
V. Fejezet
HELYI ADÓK
14. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
59. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:"6/A. §
(1) Az önkormányzat a rendeletében megállapított, lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételét ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az adóalany - a (2) bekezdésben foglalt feltétel ellenkező bizonyításáig - a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhelye vagy tartózkodási helye tekintetében jogosult a kedvezmény, mentesség igénybevételére.
(2) Az adóalany a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételére az (1) bekezdés alapján előírt lakcímbejelentési feltétel teljesítésének hiányában is jogosulttá válik, ha hitelt érdemlően - így különösen a saját nevére szóló közüzemi számlákkal - igazolja, hogy a kedvezmény, mentesség tárgyát képező lakás ténylegesen (életvitelszerűen) a lakóhelyéül szolgál."
60. §
A Htv. VI. Fejezete a következő 51/U. §-sal egészül ki:"51/U. §
(1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 6/A. §-a első alkalommal a 2026. évi adókötelezettséget érintő kedvezmény vagy mentesség esetében alkalmazható.
(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 52. § 22. pont k) alpontja rendelkezése először a 2025. június 30-át követő időszakra elszámolt nettó árbevétel tekintetében alkalmazható.
(3) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 39/C. § (3) bekezdése rendelkezése alapján a kedvezmény, mentesség a 2025. adóévet követő év adókötelezettsége tekintetében alkalmazható."
61. §
(1) A Htv. 52. § 22. pontja a következő k) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:
22. nettó árbevétel:)
"k) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerinti szerencsejáték-szervezőnél: az értékesítés nettó árbevétele csökkentve az elszámolt nyereményráfordítással."
(2) A Htv. 52. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet a vasúti pályahálózatot üzemeltető, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik. Közszolgáltató szervezet az integrált vasútvállalat, feltéve, ha a vasúti pályahálózat üzemeltetéséből, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatásból származó nettó árbevétele együttesen eléri az összes nettó árbevételének 55%-át. Közszolgáltató szervezet továbbá a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közlekedésszervező;"
(3) A Htv. 52. §-a az alábbi 70. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"70. önkormányzati ASP rendszer: az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII.31.) Korm. rendelet szerinti elektronikus információs rendszer;"
(4) A Htv. 52. §-a az alábbi 71. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"71. integrált vasútvállalat: vasúti pályahálózat üzemeltetést, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást együttesen végző szervezet."
62. §
A Htv.a) 3. § (3) bekezdésében a "használ." szövegrész helyébe a "használ vagy közszolgáltató szervezet részére biztosítja a közszolgáltatói feladat ellátása érdekében" szöveg,
b) 39/C. § (3) bekezdésében a "20 millió forintot" szövegrész helyébe a "40 millió forintot" szöveg,
c) 42/E. § (1) bekezdés felvezető szövegében az "elektronikus úton" szövegrész helyébe "az önkormányzati ASP rendszer útján" szöveg,
d) 42/E. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat" szövegrész helyébe az "adatokat, az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat, az Art. 84. §-a szerinti adatokat, és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 19. §-a alapján bejelentett kisvállalati adó szerinti adóalanyiságra vonatkozó adatokat" szöveg
lép.
VI. Fejezet
GÉPJÁRMŰADÓ
15. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
63. §
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
"i) amelyet a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény szerinti polgárőr szervezet kizárólag a polgárőri szolgálatellátás érdekében üzemeltet,
j) amelyet a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerinti önkéntes tűzoltó egyesület kizárólag az alapfeladata ellátása érdekében üzemeltet."
64. §
A Gjt. V. Fejezete a következő 19/E. §-sal egészül ki:"19/E. §
(1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 17/D. § i) és j) pontja első alkalommal 2025. július hónapra alkalmazható.
(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 5. § c) pontját a 2025. évet követő év adókötelezettségére lehet alkalmazni."
65. §
Hatályát veszti a Gjt. 5. § c) pontjában a "közúti" szövegrész.VII. Fejezet
ILLETÉKEK
16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
66. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]
"h) a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész;"
67. §
Az Itv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ügyfél vagy jogi képviselője az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával az ingatlanügyi hatóságnál az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg jelenti be illetékkiszabásra. A vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat az ügyfél vagy jogi képviselője az adóhatóság informatikai rendszerében vagy papíralapon az adó- és vámhatósághoz teszi meg az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül. A nyilatkozat tartalmazza a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló kijelentést is."
68. §
Az Itv. a következő 102/J. §-sal egészül ki:"102/J. §
E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi .. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdés h) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."
17. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
69. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, ideértve a fizető fél elektronikus-pénzét nyilvántartó számlán végrehajtott egyenlegcsökkenést is függetlenül annak pénzforgalmi elszámolásától."
VIII. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
18. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
70. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) Adófizetésre kötelezett személynek az 5. § (1a) bekezdés
a) a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a kifizető,
b) b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély
minősül."
71. §
A Szocho tv. 5. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély
a) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni;
b) által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.
(1b) Az (1a) bekezdés a) pontjának alkalmazása során egyazon kifizetőnek kell tekinteni a kifizetővel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más kifizetőt is."
72. §
A Szocho tv. 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, maga az egyéni vállalkozó]
"c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap."
73. §
A Szocho tv. a következő 20. §-sal egészül ki:"20. §
(1) Az 5. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti adót a kifizető a tárgyévet követő év január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg. Az 5. § (1b) bekezdése szerinti egyazon kifizetők esetén az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető teljesíti. A kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők egyetemlegesen felelnek.
(2) Az 5. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti adót az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az említett magánszemély nem köteles az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmeit megállapítani és bevallani, ha az azok alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg."
74. §
(1) A Szocho tv. 34. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:"8. éves átlagkereset: az Szja tv. szerinti éves átlagkereset."
(2) A Szocho tv. 34. §-a a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
"16. anyák kedvezménye: az Szja tv. 29/D. § - a szerinti kedvezmény, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti kedvezmény, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti kedvezmény;
17. anyák kedvezménye alapját képező jövedelem: az Szja tv. 29/D. § (2) bekezdése szerinti jövedelem, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelem és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelem együttes összege."
75. §
A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés g) pontjában a "bekezdés c) pont" szövegrész helyébe a "bekezdése" szöveg lép.19. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
76. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) A biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy a családi járulékkedvezményre e § szabályai szerint jogosult."
77. §
A Tbj. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó]
"c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap,"
78. §
A Tbj. 40. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt)
"c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap,"
79. §
A Tbj. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően - különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal - igazolja, hogy
a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
Az állami adó- és vámhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet a (8) bekezdésben részletezett eljáráshoz. A törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került. A kiutalásra nyitva álló határidő az egészségbiztosítási szerv válaszának állami adó- és vámhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az egészségbiztosítási szerv az adatszolgáltatás alapján a külföldön élő kötelezett személy TAJ számát érvényteleníti és a külföldi biztosításra tekintettel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nyilvántartásában zárja."
80. §
A Tbj. a következő 105/E. §-sal egészül ki:"105/E. §
Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 71. § (7) bekezdése a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható."
IX. Fejezet
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
20. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
81. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"12. csekély összegű (de minimis) támogatás:
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikke,
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikke,
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke,
e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikke,
f) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikke szerinti támogatás,"
82. §
(1) Az Art. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adózó adókötelezettségeit)
"b) végelszámolás esetén - a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő,"
(teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.)
(2) Az Art. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot és az eljárási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselővel, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy a felszámoló, a végelszámoló, a volt végelszámoló, illetve a vezető tisztségviselő akkor mentesül a mulasztási bírság, illetve az eljárási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza."
83. §
(1) Az Art. 50. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1)-(1b) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
"5. a biztosításban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját, valamint a természetes személy nyugdíjas státuszát, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a csecsemőgondozási díj vagy az örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzésének tényét, illetve azt, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő számításának szükségességéről,"
(2) Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
[Az (1)-(1b) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
"12. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/H. §-a szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a csecsemőgondozási díj (csed) folyósításának időtartamát, az ellátás összegét és az abból érvényesített kedvezmény összegét,
b) a gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának időtartamát, az ellátás összegét, az abból érvényesített kedvezmény összegét és a levont nyugdíjjárulék összegét, illetve a levonás elmaradásának okát,
c) az örökbefogadói díj folyósításának időtartamát, az ellátás összegét, az abból érvényesített kedvezmény összegét,"
(3) Az Art. 50. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)-(1b) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
"13. a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, álláskeresési ellátás folyósításának időtartamát, az ellátás összegét, és az abból levont nyugdíjjárulék összegét, illetve a levonás elmaradásának okát,"
84. §
Az Art. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított százhúsz napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból hatvan napnál kevesebb van hátra."
85. §
Az Art. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az adózó jogutód nélküli megszűnését követően a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjával szemben fennálló, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az Avt. 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető -tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjának tartozása megfizetettnek minősül."
86. §
Az Art. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"84. § [A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása]
(1) A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hét napon belül a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal.
(2) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi jelzőszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetve intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának feltüntetésével - a változást követő hét napon belül az állami adó- és vámhatóságnál."
87. §
Az Art. a következő 123/B. §-sal egészül ki:"123/B. § [Az állami adó- és vámhatóság által felvett biometrikus aláírásokra vonatkozó adatvédelmi rendelkezések]
(1) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a természetes személy elektronikus úton felvett kézi aláírása (a továbbiakban: biometrikus aláírás) kizárólag a természetes személynek az adott eljárási cselekmény során történő azonosítását, illetve hitelesítését szolgálja. A biometrikus aláírás az aláírt elektronikus ügyirattól elválaszthatatlan.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a biometrikus aláírást az ellenőrzés befejezésétől, amennyiben hatósági eljárás indul, annak végleges befejezésétől számított tíz évig kezelheti."
88. §
Az Art. 128. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha)"g) a gazdasági társaság adótartozására vonatkozó adatok megismerésére a gazdasági társaság tagjának, - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese kivételével - részvényesének az adótartozás kiegyenlítése céljából van szüksége."
89. §
Az Art. 131. § (14) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:(Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról)
"r) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabálysértési hatóságként eljáró szervét a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56/A. § (2) bekezdése szerinti megkeresés alapján."
90. §
Az Art. 154. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 95. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben a háromszázhatvanöt napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 95. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben háromszázhatvanöt napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére."
91. §
Az Art. 164. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet."
92. §
(1) Az Art. 165. § címének helyébe a következő rendelkezés lép:"165. § [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem és az előzetes konzultáció díja]"
(2) Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a) típusszerződés esetén tizenkettőmillió forint, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenhatmillió forint,
b) egyéb esetben tízmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizennégymillió forint."
(3) Az Art. 165. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként egymillió forint."
93. §
(1) Az Art. 175. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Az adózó nem jogosult az eljárási díj visszatérítésére, ha
a) a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott, a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó megállapodásra irányuló egyeztetés azért eredménytelen, mert a kérelmező külföldi kapcsolt vállalkozása nem fogadja el az illetékes hatóságok között létrejött megállapodást;
b) a kérelem visszavonására
ba) a harmadik hiánypótlási felhívást,
bb) kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok közötti megállapodás létrejöttét, vagy
bc) kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter második tárgyalási álláspontjának a külföldi illetékes hatóság részére történő megküldését
követően kerül sor;
c) az eljárás megszüntetésére a 178. § (2) bekezdés a) pontja alapján a harmadik hiánypótlási felhívást, illetve a b) pont bb) vagy bc) alpontja szerinti eljárási cselekményt követő hiánypótlási felhívást követően kerül sor;
d) az eljárás megszüntetésére a 178. § (2) bekezdés c) pontja alapján kerül sor;
e) a kérelem elutasítására a 178. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor."
(2) Art. 175. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az egyoldalúan megindult eljárásban az adózó kétoldalú vagy többoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni. Ha a kétoldalúan vagy többoldalúan megindult eljárásban az adózó egyoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni."
94. §
Az Art. 225. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az állami adó- és vámhatóság nem szab ki a be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot, ha
a) az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett, vagy
b) az adózó az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatottra vonatkozóan
ba) bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és
bb) az adózó az Air. 97. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan az 1. melléklet 3. pontja szerinti biztosítotti bejelentést teljesítette."
95. §
Az Art. 227/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
b) bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint,
mulasztási bírságot szabhat ki."
96. §
Az Art. a következő 234/A. §-sal egészül ki:"234/A. § [Az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság
a) a forgalmazó terhére az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, vagy az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,
b) az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet ötszázezer forintig, a nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja."
97. §
Az Art. 245. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó)
"d) a pénztárgép kötelező használatával, a pénztárgép vagy az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte."
98. §
Az Art. 255. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:"(6c) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a továbbképző szervezetek (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább kettő alkalommal közzéteszi."
99. §
Az Art. 265. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató erre vonatkozó, naptári évenként legfeljebb egy alkalommal benyújtott kérelmére törli az (1) és (2) bekezdés szerinti közzétételi listáról a közzétett adatokat, ha a közzététel alapjául szolgáló határozat szerint a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese."
100. §
Az Art. 269. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:"(1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az adószám képzésének szabályait rendeletben állapítsa meg."
101. §
Az Art. a következő 274/V. §-sal egészül ki:"274/V. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 60. § (3) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv.14. által megállapított 154. § (1) és (2) bekezdését a hatályba lépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."
102. §
Az Art.1. 50. § 7a. pontjában az "Szja tv. 29/D. §" szövegrész helyébe az "Szja tv. 29/D. § szerinti kedvezmény, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény szerinti kedvezmény és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény" szöveg, az "Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés szerint, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (2) bekezdés szerint, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (2) bekezdés" szöveg,
2. 50. § 7c. pontjában az "az Szja tv. 29/G. §" szövegrész helyébe az "a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény" szöveg, az "az Szja tv. 29/G. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 1. § (3) bekezdése" szöveg,
3. 175. § (1) bekezdésében a "nyolcmillió forint" szövegrész helyébe a "tízmillió forint" , a "tizenkettőmillió forint" szövegrész helyébe a "tizennégymillió forint" szöveg,
4. 175. § (4) bekezdésében az "ötszázezer forint" szövegrész helyébe az "egymillió forint" szöveg,
5. 221. § (2) bekezdésében a "százezer forint" szövegrész helyébe a "kettőszázezer forint" szöveg
lép.
103. §
Hatályát veszti az Art.1. 245. § (3) bekezdésében az "A kiszabott bírságról és a lezárásról hozott határozat elleni fellebbezésnek a lezárás végrehajtására nincs halasztó hatálya." szövegrész,
2. 258. §-ában a "vagy a Dáptv. szerinti digitális állampolgár azonosítóval" szövegrész.
104. §
Az Art. 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.21. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
105. §
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 14. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:"(7a) Az eljáró adóhatóság ügygondnokot rendelhet ki annak a kényszertörlés alatt álló adózónak, akinek nincs képviselője."
106. §
Az Air. 70. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Ha az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, azt az eljárási cselekményen részt vevő személy a jegyzőkönyvet a hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.
(3b) Ha az eljárási cselekményről a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, és az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, a jegyzőkönyvet az elektronikus úton felvett kézi aláírással látja el.
(3c) Ha a helyszíni eljárásról a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, annak megállapításait, valamint a jogokra és a kötelezettségekre való figyelmeztetést szóban is közölni kell a jelenlévő adózóval és az eljárás egyéb résztvevőjével. A szóbeli közlés megtörténtét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3d) Ha az adózó vagy az eljárási cselekményen részt vevő személy megtagadja az elektronikus formában készült jegyzőkönyv aláírását, a (3c) bekezdés szerinti szóbeli közlés megtörténte és a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása két hatósági tanú igénybevételével is igazolható.
(3e) Ha az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében indul meg, az erről szóló jegyzőkönyv felvételére és aláírására a (3a) bekezdésben foglaltak alkalmazandók."
107. §
Az Air. 95. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az állami adó- és vámhatóság vezetője egy alkalommal, a (2b) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbíthatja az adóellenőrzés határidejét, ha az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a 94. § (3) bekezdése szerinti adózó adóellenőrzésének időtartama - feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza - legfeljebb háromszázhatvanöt napra, más adózó esetén legfeljebb ötszáznegyven napra hosszabbítható meg. Ha a meghosszabbított ellenőrzési határidő alatt a megbízható adózó minősítésében változás következik be, vagy a megbízható adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, az adóellenőrzési határidő további egy alkalommal, legfeljebb ötszáznegyven napra meghosszabbítható.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés alkalmazása esetén az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő hosszabbításnak a továbbiakban nincs helye."
108. §
Az Air. 115. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó helyszíni ellenőrzés esetén, ha a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, az ellenőrzés befejezésének napja
a) az elektronikus formában készült jegyzőkönyvnek az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az aktivált felhasználói profillal rendelkező adózó hivatalos elérhetőségen történő elhelyezésének napja,
b) az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett és aktivált felhasználói profillal nem rendelkező adózó esetében az elektronikus formában készült jegyzőkönyvnek az adózó által a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőségen történő elhelyezésének napja, ennek hiányában az elektronikus formában készült jegyzőkönyv hiteles papír alapú másolata postára adásának napja."
109. §
Az Air. 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A 9. § (2) bekezdése szerinti eljárások során hozott elsőfokú határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azzal szemben közigazgatási per indítható."
110. §
Az Air. a következő 139/J. §-al egészül ki:"139/J. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvényhez]
E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 94. § (3)-(4) bekezdését, 95. § (2a)-(2c) bekezdését a hatályba lépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."
111. §
Az Air.1. 12. § (2) bekezdésében a "törvényi" szövegrész helyébe a "jogszabályi" szöveg,
2. 94. § (3) bekezdésében az "Az állami adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "A 95. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti eset kivételével az állami adó- és vámhatóság" szöveg,
3. 94. § (4) bekezdésében az "Az adóellenőrzés" szövegrész helyébe "A 95. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti eset kivételével az adóellenőrzés" szöveg
lép.
X. Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
22. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
112. §
(1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 29. § (1) bekezdés e) pontja a következő ep) és eq) alponttal egészül ki:(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából,)
"ep) az erdészeti hatóságot,
eq) a külpolitikáért felelős minisztert,"
(2) A Vámtv. 29. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról)
"t) a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szervét, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56/A. § (2) bekezdése szerinti megkeresés alapján."
113. §
A Vámtv. 216. § (1) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:(E törvény)
"8. az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
114. §
Hatályát veszti a Vámtv. 29. § (1) bekezdés h) pontjában az " , illetve a külpolitikáért felelős minisztert" szövegrész.XI. Fejezet
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
23. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
115. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 44. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben."
116. §
Az Szt. 95/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A vállalkozó az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt az éves beszámolóval egyidejűleg a 153-154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni."
117. §
Az Szt. 117. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy ha az anyavállalat leányvállalata vagy közös vezetésű vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó."
118. §
Az Szt. 152. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:"(6) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált szervezetek (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább 2 alkalommal közzéteszi.
(7) A (3) bekezdés szerinti egyéb módon történő továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása és ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet a 152/A. § és a 178. § (5) bekezdése szerinti szakmai szervezetként elismert szervezetekről nyilvántartást vezet. A 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet
a) nevét, hivatalos rövidített nevét,
b) székhelyét, levelezési címét,
c) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
d) felelős vezetőjének nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
e) szervezett szakmai konzultációin, képzésein, szakmai rendezvényein részt vevő személyek évi átlagos létszámát,
f) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó nevét,
g) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó székhelyét, levelezési címét,
h) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó felelős vezetőjének nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét.
(8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (7) bekezdés szerinti szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi."
119. §
Az Szt. 155. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:)
"c) az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás,"
120. §
Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"j) az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
121. §
Az Szt. 177. §-a a következő (112) és (113) bekezdéssel egészül ki:"(112) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi . törvénnyel megállapított 44. § (9) bekezdését, 87. § (2) bekezdését, 117. § (4) bekezdését és 155. § (5) bekezdés c) pontját először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(113) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi . törvénnyel megállapított 44. § (9) bekezdését és 87. § (2) bekezdését a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni."
122. §
Az Szt.1. 87. § (2) bekezdésében a "kivetett" szövegrész helyébe a "kivetett, várható" szöveg,
2. 156. § (5) bekezdés i) pontjában az "az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben" szövegrész helyébe az "az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben (ide nem értve a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet szerinti fenntarthatósági jelentést)" szöveg,
3. 158. § (7) bekezdésében az "eléterjesztett" szövegrész helyébe az "elé terjesztett" szöveg,
4. 177. § (98) és (99) bekezdésében a "2025. évben" szövegrész helyébe a "2027. évben" szöveg,
5. 177. § (100), (101) és (102) bekezdésében a "2026. évben" szövegrész helyébe a "2028. évben" szöveg
lép.
123. §
Hatályát veszti az Szt.1. 79. § (4) bekezdésében az "a szakképzési hozzájárulás," szövegrész,
2. 114/I. § (1) bekezdésében az "a 94/B. §-a," szövegrész.
24. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
124. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.)1. 31. § (2) bekezdésében a "könyvvizsgálói tevékenységet" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenységet, és a kamarai tagság megszűnését megelőzően megszerzett 49. § szerinti minősítés érvényét veszti" szöveg,
2. 42. § (1) bekezdésében a "könyvvizsgálói tevékenységet" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenységet, és az engedély megszűnésének 41. § (1) bekezdése, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. § (3) bekezdése szerinti határozatban foglalt időpontját megelőzően megszerzett 49. § szerinti minősítés érvényét veszti" szöveg,
3. 67. § (7) bekezdésében az "etikai követelményeknek" szövegrész helyébe az "etikai szabályzatnak" szöveg,
4. 189. § (6) bekezdésében a "könyvvizsgálói jelentésekről" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói jelentésekről, valamint a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentésekről" szöveg,
5. 1. melléklet 3. pontjában a "c) pontjára alapozva" szövegrész helyébe a "c) pontjára, fenntarthatósági minősítés esetén a Kkt. 50. §-a (2e) bekezdésére alapozva" szöveg
lép.
125. §
Hatályát veszti a Kkt. 23/A. § (5) bekezdésében az "A kamarai tag könyvvizsgáló kizárólag jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége, vagy az azon kívüli egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása során használhatja az elektronikus aláírást." szövegrész.25. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
126. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény1. 19/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "2/A § (4a) bekezdése" szövegrész helyébe a "2/A §-a" szöveg,
2. 27. § (3) bekezdés c) pontjában a "2/A. § (4a) bekezdése" szövegrész helyébe a "2/A. §-a" szöveg
lép.
XII. Fejezet
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
26. A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
127. §
(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 71. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:)
"7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okirattár, a parkolási igazolvány nyilvántartás, az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),"
(2) A NAV tv. 71. § (2) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:
(A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:)
"20. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény alapján az UD Rendszerben kezelt jogosulatlan úthasználók adatbázisából."
XIII. Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
27. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
128. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-a következő 35. ponttal egészül ki:(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
"35. a végrehajtást lefolytató adóhatóság és önálló bírósági végrehajtó az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához."
129. §
A Szaz tv. 36. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
"33. a végrehajtást lefolytató adóhatóság és önálló bírósági végrehajtó az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához."
28. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény módosítása
130. §
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 54. §-a a következő szöveggel lép hatályba:"257/G. §
(1) Az adóalany a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak esetében köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adóalany az általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, - a pénztárgéppel, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok kivételével - valamint termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol, az adatszolgáltatást a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint teljesíti.
(3) Az adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott e-nyugtákról, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlákról, továbbá az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást a 11. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.
(4) A 178. § (1a) bekezdése, valamint a 10. és 11. számú melléklet szerinti adatokat az állami adó-és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.
(5) Az adóalany a Közösségen belüli ügyleteivel kapcsolatos adatszolgáltatást a 4/A. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.
(6) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással teljesíti, amely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg."
131. §
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 7. melléklete az 5. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.132. §
Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 114. § (2) bekezdése.29. A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény módosítása
133. §
Nem lép hatályba a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény 71. § (2) bekezdése.XIV. Fejezet
VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
30. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
134. §
Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet.31. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 34/2024. (II. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
135. §
Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 34/2024. (II. 26.) Korm. rendelet.32. Az egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 52/2024. (III. 4.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
136. §
Hatályát veszti az egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 52/2024. (III. 4.) Korm. rendelet.33. Az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
137. §
Hatályát veszti az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet.XV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. Hatályba léptető rendelkezések
138. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 47. § a) pontja, 82. §, 96. §, 97. §, 99. § és 102. § 5. pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3) Az 3. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 7. § (8) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 11. § e), f), g), h) és j) pontja, 42. §, 44. §, 61. § (1) bekezdése, 76. §, 83. §, 87. §, 106. §, 108. §, 130. §, 131. § és az 5. melléklet 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. §, 2. §, 11. § b) pontja, 12. §, 13. §, 16. § (3) bekezdése, 17. § g) és h) pontja, 19. §, 22. §, 23. § (1) bekezdés, 24. §-26. §, 29. §, 38. §, 40. §, 43. § (1) bekezdése, 45. §, 48. §, 49. §, 52. §-60. §, 61. § (3) bekezdése, 62. § c) és d) pontja, 66. §, 68. §, 69. §, 79. §, 80. §, 92. § (2) bekezdése, 93. §, 95. §, 102. § 3. és 4. pontja, 134. § és 136. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(5) A 91. §, 92. § (1) és (3) bekezdése 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 21. §, 132. § és 133. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) Az 3. § (2) bekezdése, 5. § (2) bekezdése, 6. § (2) bekezdése, 7. § (1), (3) és (5) bekezdése, 8. § (2) és (4) bekezdése, 31. §, 32. §, 35. § és a 102. § 1. pontja 2025. október 1-jén lép hatályba.
(8) Az 3. § (3) és (5) bekezdése, 4. §, 5. § (3) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7. § (2), (4), (6), (7) és (9) bekezdése, 8. § (3) és (5) bekezdése, 9. §, 10. § d) pontja, 11. § a), i), k) és l) pontja, 18. § c) pontja, 27. §, 33. §, 50. §, 51. §, 61. § (2) és (4) bekezdése, 62. § a) pontja,70. §-74. §, 77. §, 78. §, 102. § 2. pontja, 115. §, 117. §, 119. §, 121. §, 122. § 1. pontja, az 1. melléklet 2. és 3. pontja és a 2. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 39. § és 43. § (2) bekezdése 2026. február 1-jén lép hatályba.
(10) A 28. §, 34. § és 3. melléklet 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.
35. Az Európai Unió jogának való megfelelés
139. §
(1) E törvény 12. §-a, 13. §-a, és 17. § e) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja(2) E törvény 47. § b) pontja az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 112. § (1) bekezdése az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) E törvény 122. § 4. és 5. pontja az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításról szóló, 2025. április 14-i, (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
"1.7. a családi pótlék, a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozást segítő ellátás, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás;"
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére
a) belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,
b) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján,
c) a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi intézmények számára a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések kezelés során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 5/2022. (IV. 22.) MNB ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében, vagy
d) a pénzügyi intézmény által haláleset vagy rokkantság esetén biztosított egyedi méltányosság alapján
kerül sor;"
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
"f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető (ideértve a külföldi vállalkozás fióktelepét is) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel (fióktelep esetén a külföldi vállalkozással) munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;"
2. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 5/B. és 5/C. ponttal egészül ki:"5/B. Amennyiben az adóalany a jogelődje által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állít ki számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot, a jogelőd adószámáról is szolgáltat adatot.
5/C. Csoportos adóalany által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a csoportos adóalany által kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén az ügyletben résztvevő tag adószámáról is adatot kell szolgáltatni."
2. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"6. Az 1-5/C. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.
7. Az 1-5/C. pont szerinti adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül."
3. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
"11. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhezNyugta- és számla adatszolgáltatás
A) Adatszolgáltatás az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokról
Az adóalany az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok e törvény szerint kötelező adatairól, azok kiállításával egyidejűleg, jogszabály szerint rendszeresen adatot szolgáltat az adó- és vámhatóság részére.
B) Adatszolgáltatás egyéb nyugtákról, nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról
1. Az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat, kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat, az e-nyugtákat, és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat, e törvény szerinti adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.
Az adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületen megjelöli azon személyt, akinek az elektronikus felületen szolgáltatott adatokhoz hozzáférési lehetőséget ad.
2. Az 1. pontban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a pénztárgépet üzemeltető adóalany jogszabályban felsorolt rendkívüli körülmények fennállása miatt mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól és nyugta-kibocsátási kötelezettségét ideiglenesen nyomtatvány felhasználásával teljesíti."
4. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. Az Art. 1. melléklet 1. pont 1.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó)
"1.22. magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg, valamint magyarországi fióktelepe nevét és adószámát;"
2. Az Art. 1. melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. A cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal azokat az 1. pontban meghatározott adatokat, amelyek a cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére űrlapon rendelkezésre állnak, ideértve az 1.16 és 1.17 pontban meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve az 1.16. pont szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet."
5. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
"1. Az Áfa tv. a következő 11. számú melléklettel egészül ki:"11. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Nyugta- és számla adatszolgáltatás
Adatszolgáltatás az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokról
Az adóalany az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok e törvény szerint kötelező adatairól, azok kiállításával egyidejűleg, jogszabály szerint rendszeresen adatot szolgáltat az adó- és vámhatóság részére.""
Általános indokolás
Az egyes adókötelezettségekről és szóló törvény célja a veszélyhelyzeti jogszabályok átültetése, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében szükséges módosítok törvénybe iktatása.Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet szerinti banki különadóról szóló rendelkezések törvényi szintre történő emeléséről gondoskodik. A törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érinti.A különadó alapja 2025. adóévben a különböző növelő és csökkentő tételekkel módosított 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény. A különadó mértéke a 2025-ben kezdődő adóévben az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék. 2025. adóévre az adóalanyok az állampapírvásárlásaikra tekintettel meghatározott feltételekkel, az állampapír állomány névérték-növekményének 10 százalékának megfelelő összegben, de legfeljebb az adó adóévre fizetendő összegének 50 százalékáig csökkenthetik az adókötelezettségüket.
A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2025. adóévre vonatkozó különadót 2025. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
A módosítás alapján a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék. Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra alkalmazható, a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásában.
2. §
A rendelkezés az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet szerinti Brent-Urál adókötelezettség törvényi szintre történő emeléséről gondoskodik. A törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érinti. A rendelkezéseket 2026-ra is alkalmazni kell. A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. Hordónként 5 amerikai dollár csökkentés érvényesíthető. A különadó mértéke 95 százalék. A kőolajtermék-előállító a különadó kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.3. §
Az (1)-(3) bekezdéshez: A gyermekes családokat segítő újabb intézkedések (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) bevezetésével összefüggésben új fogalmak bevezetése indokolt.A (4) bekezdéshez: A családi pótlék fogalmának törvényen belüli egységes értelmezése érdekében új fogalom kerül bevezetésre.
Az (5) bekezdéshez: A gyermekek számától függő kedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek bevallási kötelezettség alóli mentesülésére vonatkozó bevételi értékhatár az éves átlagkeresethez kötődik, így szükséges volt az éves átlagkereset fogalmának bevezetése.
4. §
Figyelemmel arra, hogy a gyermekek számától függő adókedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő nyugdíjas magánszemélyeknek a kedvezmények hatályba lépését követően személyi jövedelemadó kötelezettségük nem lesz, így szükséges arról is rendelkezni, hogy ezen magánszemélyeknek csak akkor lesz személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségük, ha a kedvezményre jogosító jogcímeken megszerzett jövedelmük nem kifizetőtől származik vagy abból az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem köteles adóelőleget levonni (pl.: egyéni vállalkozói, őstermelői önálló tevékenységből származó jövedelem) és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. A személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség alól gyakorlatilag azok az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek mentesülnek, akiknél a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem merülhet fel.5. §
A gyermekes családokat segítő újabb intézkedések (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) bevezetésével összefüggésben szükséges a kedvezmények érvényesítési sorrendjének meghatározása. Mivel az új kedvezmények különböző időpontokban lépnek majd hatályba, az érvényesítési sorrend is három időállapotra kerül meghatározásra.Az új rendelkezés rögzíti továbbá azt is, hogy amennyiben az anya 2025. október-december közötti időszakban vagy a későbbiekben az adóéven belül egymást követően több jogcím alapján is jogosulttá válik az adómentességre, az új jogcímre való jogosultság keletkezésekor nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tennie és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmeket sem kell a jogcímek között megosztania. Ilyen eset lehet például az, amikor az anya 2025 októberében háromgyermekes anyaként jogosult az adómentességre, de decemberben a negyedik gyermeke is megszületik. Analóg módon kell eljárni - azaz nincs szükség újabb nyilatkozatra - akkor is, ha például a 39 éves anya 2026. januárjában a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult és májusban megszületik a harmadik gyermeke is.
6. §
Az adóelőleg levonásáról kiadott kifizetői, munkáltatói igazolás tartalmának kiegészítése, pontosítása az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1., 2026. január 1.)7. §
Az (1)-(7) bekezdéshez: Az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmának kiegészítése, pontosítása az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1., 2026. január 1.)A (8) bekezdéshez: A rendelkezés egyszerűsítési és jogalkalmazást segítő céllal 12 százalékban egységesíti a tételes költségelszámolásra vonatkozóan tévesen tett adóelőleg-nyilatkozat esetén a személyijövedelemadó-bevallásban megállapítandó költség-különbözet és az adóalapkedvezmények jogalap nélküli érvényesítésére irányuló adóelőleg-nyilatkozat miatt keletkező befizetési különbözet után fizetendő különbözeti bírság mértékét.
8. §
Az adóelőleg fizetéssel kapcsolatos szabályok kiegészítése, pontosítása az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1. 2026. január 1.)9. §
Az Szja tv. egyes mellékleteit módosító mellékletek beiktatása.10. §
Szövegcserés módosítások:Az a) ponthoz: A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2025. március 1-jétől nem minősülnek rendvédelmi szervnek viszont a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai tekintetében továbbra is rendelkezik az egyenruhaviselésről. A módosítással való összhang megteremtése érdekében szükséges az egyenruha fogalmának a pontosítása.
Az b) ponthoz: A családi pótlék fogalmának bevezetésével összefüggésben szükséges szövegcserés módosítás.
A c) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás a 2025. január 1-jétől biztosított új juttatási lehetőségekkel összefüggésben.
A d) ponthoz: A hatályos rendelkezés a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatának biztosítását minősíti adómentesnek. Az elmúlt évek technológiai fejlődése és a piaci trendek azt mutatják, hogy egyre inkább elterjedtek az elektromos kerékpárok, amelyek teljesítménye jelentősen megnövekedett, és a 300 W-os korlát már nem felel meg a mai kor elvárásainak. A modern elektromos kerékpárok esetén már nehezen található olyan, amely megfelel az adómentes korlátnak, gyakran 500 W vagy akár 750 W teljesítményű motorral rendelkeznek. A jogcím érvényesíthetősége érdekében a módosítás a motorteljesítmény korlátozására vonatkozó 300 W-os előírást 750 W-ra módosítja.
11. §
Hatályon kívül helyező rendelkezésekAz a) ponthoz: A 30 év alatti anya fogalmának törlése a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi . törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben.
A b) ponthoz: A hatályon kívül helyezni javasolt szabály abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével a vagyonrendelő a vagyonkezelésbe adott vagyon jövőbeni hozamai felett rendelkezési jogot gyakorol és e rendelkezéssel az említett hozamokat meg is szerzi. A szabály e tévesen feltételezett bevételszerzést kívánta kizárni, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.
A c) ponthoz: Annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése, amely úgy biztosítja a családi pótlék adómentességét, hogy azt rögzíti, hogy annak összegéből nem kell jövedelmet megállapítani. Ezzel egyidejűleg a családi pótlékkal egészül ki az adómentes bevételeket felsoroló 1. számú melléklet 1. pontja (1.7. alpont).
A d) ponthoz: A családi pótlék fogalmának bevezetésével összefüggésben feleslegessé vált szövegrészek törlése.
A e), f) g) h) ponthoz: Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények érvényesítései sorrendjének külön §-ban történő szabályozásábal összefüggésben feleslegessé váló szövegrész törlése.
Az i) ponthoz: A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó szabályozás törlése.
Az j) ponthoz: Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények érvényesítései sorrendjének külön §-ban történő szabályozásával összefüggésben feleslegessé váló szövegrész törlése.
A k) ponthoz: A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó szabályozás törlése.
Az l) ponthoz: A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi ... törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó szabályozás törlése
12. §
A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra növekszik. Ez azt jelenti, hogy az adóalapot az átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka csökkenti. A létszám felső határa a mikrovállalkozói besorolási kritériummal összhangban 5 főről 10 főre emelkedik.13. §
A mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény bővülésével párhuzamosan a létszámcsökkenésre vonatkozó joghatás, továbbá az az alóli mentesülés aktualizálására vonatkozik a módosítás.14. §
Kedvezményezett eszközátruházás esetén, ha a tartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átadó az adózás előtti eredményt növelő tételt a kapcsolt körön kívülre került részesedés arányában alkalmazza. Ezzel párhuzamosan az átvevő adóalapját a tartási kötelezettség nemteljesítésével érintett tulajdoni hányad arányában az általános szabályok szerint, a tartási kötelezettséget teljesítő részesedésekhez tartozóan a kedvezményezett eszközátruházás szabályai szerint állapítja meg. A módosítással részleges nemteljesítés esetén nem egyösszegben fordul vissza az elhalasztott adókötelezettség, hanem csak a nemteljesítő részre vonatkozóan, a tulajdoni hányad arányában, amelyet mind az átadónak, mind az átvevőnek alkalmaznia kell.15. §
A módosítás egyértelműsíti, hogy a saját részvénnyel kapcsolatos módosító tételek akkor is alkalmazandóak, amikor a saját részvény, a saját üzletrész visszavásárlása az értékesítést (vagy apportálást) megelőző években történt meg. A saját részvény ügyleten összesen elért nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű különbözet az IFRS-ek szerinti adózóknál is az adóalap része, mint ahogyan a könyveiket a magyar számvitel szerint vezető adózóknál is. A módosítás a jogalkalmazást segíti.16. §
Az (5) bekezdéshez: A módosítás a MÁV Zrt. átalakulását figyelembe véve módosítja az érintett cégek elnevezését.A (126)-(127) bekezdéshez: A bejelentett részesedés fogalma pontosításra kerül annak érdekében, hogy a határokon átnyúló átalakulások esetében is egyértelműen alkalmazható legyen. A módosított fogalom a rendelkezés hatálybalépését követően megvalósuló határokon átnyúló átalakulás esetében alkalmazandó. Abban az esetben, ha az adózó egy 2024-ben megvalósult határokon átnyúló átalakulás következtében vált belföldi illetőségű adózóvá, akkor a rendelkezést alkalmazhatja, feltéve hogy annak hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve, hogy e részesedéseket a rendelkezés hatályba lépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A (128) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint az önálló környezetvédelmi beruházás módosított fogalmát és beruházási értékhatárát első alkalommal a hatályba lépést követően benyújtott bejelentés, kérelem esetén kell alkalmazni.
A (129) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a kutatóhelyi kedvezmény bővülését adózói választás szerint már a 2025. adóévre is alkalmazni lehet.
A (130) bekezdéshez: A kedvezményezett eszközátuházást érintő kedvező változást a 2025. január 1-jét követően felmerülő nemteljesítésre kell alkalmazni.
A (131) bekezdéshez: A vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 750 W-ra emelkedik. E változás már a 2025. adóévre is figyelembe veendő.
A (132) bekezdéshez: A rendelkezés a jogalkalmazás elősegítése érdekében - a 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban - kimondja, hogy a 2023. december 1-je előtt megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás után a módosítást, azaz a 2023. december 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint vehető igénybe az adókedvezmény. A módosítások a 2023. november 30-át követően megkezdett projektekre alkalmazandóak. Tartalmi változást nem jelent.
A (133) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény bővülését adózói választás szerint már a 2025. adóévre is alkalmazni lehet.
A (134) bekezdéshez: Az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor történő adóalap-korrekció módosítását első alkalommal a változás hatályba lépését követő ügyletekre kell alkalmazni.
17. §
Az a) ponthoz: A módosítás alapján a csak az üzletvezetési helyet Magyarországra helyező cégekhez hasonlóan a határokon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló adózók is bejelenthetik az átalakulást megelőzően szerzett részesedéseiket. Ezen adózók akkor válnak ugyanis belföldi illetőségűvé, ha a belföldi székhely bejegyzése mellett az üzletvezetés helye is belföld lesz, indokolt, hogy a részesedések bejelentésére vonatkozó szabályok ennek megfelelően kiegészítésre kerüljenek.A b) ponthoz: Jogalkalmazást elősegítő pontosító kiegészítés, amely kimondja, hogy a polgári jogi leválás társasági adó szempontjából kedvezményezett eszközátruházásnak minősül. A c), d) és f) ponthoz: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény műemlék fogalmához igazodó pontosítások. Tartalmi változást nem jelentenek.
Az e) ponthoz: A felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.
A g) ponthoz: A számított nyilvántartási értékhez és az átértékelési különbözethez kapcsolódó adóalap-módosító tételeket akkor is alkalmazni kell, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás során, például egyes határon átnyúló ügyleteknél, nem készül végleges vagyonmérleg. A módosítás összegét a végleges vagyonmérlegnek megfeleltethetően kell meghatározni.
A h) ponthoz: A számított nyilvántartási értékhez és az átértékelési különbözethez kapcsolódó adóalap-módosító tételeket akkor is alkalmazni kell, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás során, például egyes határon átnyúló ügyleteknél, nem készül végleges vagyonmérleg. A módosítás összegét a végleges vagyonmérlegnek megfeleltethetően kell meghatározni.
Az i) ponthoz: Az adókedvezmény mértékének pontosítása a 22/G. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Tartalmi változást nem jelent.
A j) ponthoz: A módosítás a MÁV Zrt. átalakulását figyelembe véve módosítja az érintett cégek elnevezését.
A k) ponthoz: A vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 750 W-ra emelkedik.
18. §
Az a) ponthoz: Az önálló környezetvédelmi beruházás fogalmában hatályon kívül helyezésre kerül a kizárólagosság követelménye a jogalkalmazás és jogértelmezés elősegítése érdekében.A b) ponthoz: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény műemlék fogalmához igazodó törlés. Tartalmi változást nem jelent.
A c) ponthoz: Megszűnik az IFRS-ek szerinti adózásra áttérő adózónál az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatás.
19. §
Amennyiben könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során az adózó ismételten választja az adóalanyiságot, akkor az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, az áttérési különbözetre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak. A kivétel a módosítás szövegéből következően a hatályba lépést követő megszűnés/ismételt választás esetén alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy az egyesülés, szétválás önálló üzleti évet keletkeztet, a kisvállalati adóalap általános levezetése fennáll, a kivétel kizárólag a 28. § (4a) bekezdése szerinti áttérési különbözet figyelembe vétele alól mentesít.20. §
A kiegészítő adóalanyiság adóhatósági bejelentésére több idő áll rendelkezésre, a határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napja.21. §
A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szervnek a vámhatóság részére történő, a tárgyhónapban forgalomba helyezett gépjárművekről szóló adatszolgáltatása során a jövőben nem a gépjármű motorszámát, hanem a motorkódját kell feltüntetni.22. §
2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az Áfa tv. szerinti adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében. E rendelkezéshez kapcsolódóan - a jogalkalmazás elősegítése érdekében - a módosítás kimondja, hogy a beszerző nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül.23. §
A közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán az adóalany alanyi adómentes minőségében jár el (ide nem értve az új közlekedési eszköz továbbítását), azaz ezen ügylet a belföldi alanyi adómentesség hatálya alá tartozik, az adómentességre jogosító értékhatár számítása szempontjából tehát figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. akként fogalmaz, hogy az értékhatárba az adóalany ügyletei fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték éves szinten göngyölített összege számítandó bele, a saját áru mozgatásoknál viszont nincsen ilyen megtérítendő ellenérték, a módosítás az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzíti, hogy saját áru mozgatás esetén az alanyi adómentesség értékhatárának számítása szempontjából az ügylet kalkulált adóalapját (Áfa tv. 68. §) kell figyelembe venni.Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Korm. rendelet előírásainak törvényi szintre emelése.
24. §
A módosítás szerint az alanyi adómentesség megszüntetésének esetei kibővülnek azokkal az esetekkel, ha egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő elhalálozása esetében tevékenységét az özvegye vagy örököse folytatja, vagy azt cselekvőképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő nevében és javára a törvényes képviselője folytatja, valamint a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető természetes személy adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak minősülő természetes személy részére történő, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással gazdaságátadás történik, továbbá az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadás történik. Ezzel lehetővé válik, hogy az adóalany a megváltozott körülményekre, tekintettel az általa eredetileg (a tárgy naptári évre vonatkozóan) választott alanyi adómentesség választásától eltérjen, vagyis az általános adózási módot év közben választhassa. Ezzel biztosítottá válik, hogy az elhunyt adóalany özvegyének, örökösének, cselekvőképtelenné vált adóalany törvényes képviselőjének, és a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató gazdaságátvevőnek az átvett vagyontárgyak után ne keletkezzen adókötelezettsége.25. §
A módosítás az Áfa tv. 191. § (1) bekezdés új d) pontjával egészíti ki a jelen normaszövegben lévő hivatkozást.26. §
A módosítás értelmében a Közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán az adóalany alanyi adómentes minőségében jár el (ide nem értve az új közlekedési eszköz továbbítását), azaz ezen ügylet a belföldi alanyi adómentesség hatálya alá tartozik és annak adóalapja beleszámítandó az alanyi adómentes értékhatárba.27. §
A módosítás fő szabályként előírja, hogy utazásszervezési szolgáltatások esetén a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetnie az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az utazásszervezési szolgáltatást adóalany veszi igénybe és egyúttal nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. Az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatásban ugyanakkor az adó alapját és az áthárított adó összegét továbbra is minden esetben szerepeltetni szükséges.28. §
A jogszabályszöveg leköveti azt a jogalkotói szándékot, mely szerint az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-re változik.29. §
A jogszabályhelyekre történő hivatkozások módosítása az összes hasznos alapterület fogalmának meghatározásában, a korábbi ágazati jogszabály (OTÉK) hatályvesztése miatt, a jelenleg hatályban lévő jogszabályok azonos fogalmaira mutatva.30. §
Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Korm. rendelet előírásainak törvényi szintre emelése.31. §
Átmeneti rendelkezés a közvetett vámjogi képviselő nyilatkozattételi kötelezettségét érintő módosítással összefüggésben. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.32. §
Átmeneti rendelkezés az adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást érintő módosítással összefüggésben. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.33. §
Az Áfa tv. 10. számú mellékletének módosítása rögzíti, hogy a kiállított, kibocsátott számlákról szóló összesítő jelentésben jogutódlás esetén, ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügyletről állít ki számlát, az adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Ezen túlmenően a módosítás azt is kimondja, hogy csoportos adóalany általi teljesítés esetén az adatszolgáltatásnak az adott csoporttag adószámára is ki kell terjednie.34. §
A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, nyugtákról, pénztárgéppel kiállított nyugtákról, az e-nyugtákról valamint az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.35. §
A 2025. március 1-jétől hatályos szabályok értelmében, engedményezett adólevonási jog gyakorolása estén a közvetett vámjogi képviselő importonként nyilatkozni köteles többek között az adó alapjáról és összegéről is. A módosítás értelmében ezt a nyilatkozatot forintban kell megtenni.2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében, amihez kapcsolóan mind az értékesítő, mind a beszerző adóalanyt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, többek között a gáz mennyiségére vonatkozóan is. A jogalkalmazás elősegítése érdekében, a módosítás értelmében az adatszolgáltatás mértékegysége MWh-ra módosul.
36. §
Technikai jellegű módosítás, javítás.37. §
Az érintett termékek teljeskörű lefedése érdekében az egyéb ellenőrzött ásványolaj fogalom kiegészül a 2710 19 42 KN-kódú termékkel.38. §
A módosítás a nyilvántartásból törlés szabályait egyértelműsíti.39. §
A módosítás célja az illegális dohánygyártás és -kereskedelem visszaszorítása, valamint egy ellenőrizhető, nyomon követhető termelési-ellátási lánc kialakítása. A termelőnek jól beazonosítható módon be kell jelenteni a dohánynövény termesztésére használt földterület címét.40. §
A módosítás az illegális dohánygyártmány-előállítás és -kereskedelem elleni hatékonyabb fellépés érdekében bejelentési kötelezettséget ír elő az ország területén áthaladó szárított és fermentált dohány szállítmányokra.41. §
A módosítás megteremti jövedéki ügyekben is az adóelőleg mérséklésének lehetőségét.42. §
A módosítás az állami adó- és vámhatóság által jövedéki ügyekben lefolytatott helyszíni ellenőrzések esetében - a papírmentes ügyvitel elősegítése érdekében - a jogszabály által elektronikus ügyintézésre kötelezett személyek és az aktivált felhasználói profillal rendelkező természetes személyek esetében a jogsértést megállapító jegyzőkönyv és a lefoglalási végzés elektronikus úton történő elkészítésére az adóigazgatási rendtartás vonatkozó eljárási szabályainak alkalmazását rendeli.43. §
A gyorsított eljárás alkalmazási összegei 2016-ban lettek legutóbb megállapítva és a jövedéki adómértékek azóta bekövetkezett emelkedése miatt az alkalmazási kör folyamatosan szűkült. A jövedéki ügyekben a gyorsított eljárás alkalmazási összegek jelentős emelése egyrészt kiterjeszti a gyorsított eljárás alkalmazhatósági körét, másrészt az általános bírságolási eljárásokkal egységesebb, ugyanakkor az egyedi esetekhez rugalmasabban alkalmazkodó jogalkalmazás érdekében fix összeg helyett maximált bírságérték kerül meghatározásra.A dohánytermékek gyártásához szükséges alapanyag feketepiaci kínálatának visszaszorítása érdekében a módosítás bírságot határoz meg a be nem jelentett földterületen termesztett, lábon álló dohánynövények után.
44. §
A módosítás az elektronikus úton elkészített lefoglalási végzés helyszíni szóbeli közlésére állapít meg az elektronikus jegyzőkönyvek szóbeli közlésével megegyező szabályt.45. §
A kizárólag bérfőzést végző adóraktárnak a módosítást követően elszámoláskor csak olyan esetben kell megfizetnie az adót a bérfőzető által megrendelt, de át nem vett bérfőzött párlat után, amikor annak későbbi átvétele valószínűsíthető, egyéb esetben az adóraktárnak nem kell adót fizetni a termék után, hanem azt meg kell semmisíteni a hatóság jelenlétében.46. §
A kizárólag bérfőzést végző adóraktárak esetében megszűnik a felelős üzemvezető kijelölésének kötelezettsége.47. §
Az egységes szankcionálási rendszer érdekében szükséges szövegcserés módosítás, összhangban az Art. 221. §-ának módosításával.A 20-50% bortartalmú palackozott fröccsre is kiterjed a kedvezőbb adózási megítélés és az egyszerűsített adóraktárban történő előállíthatóság.
48. §
A járványügyi különadó visszaigénylésére vonatkozó szabály jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott. A módosítás alapján e rendelkezés kerül törvénybe iktatásra olyan módon, hogy a hatályos szabályozáshoz képest tartalmi változást nem jelent.49. §
A rendelkezés az energiaellátók jövedelemadója szabályának törvényi szintre emeléséről gondoskodik és kimondja, hogy az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa 2025-ben 41%.50. §
A rendelkezés kimondja, hogy az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa 2026. január 1-jétől 31%.51. §
A rendelkezés kimondja, hogy megszűnik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató adókötelezettsége.52. §
A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik, továbbá kimondja, hogy a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad a pótadó-kötelezettség.53. §
A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik. A rendelkezés meghatározza az adó és a pótadó alanyainak körét.54. §
A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik.A rendelkezés a 20 milliárd forint adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapot el nem érő adóalanyokra vonatkozó szabályt törvényi szintre emeli.
A módosítás meghatározza a biztosítási adó és pótadó 2025-ös és 2026-os mértékét.
A módosítás törvényi szintre emeli az állampapír-kedvezményre vonatkozó szabályokat, továbbá meghatározza a 2026. adóévre vonatkozó állampapír-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket.
55. §
A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik.56. §
A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik.57. §
A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről és a törvényi szintre emeléssel kapcsolatos jogtechnikai pontosításokról gondoskodik.58. §
A módosítás a veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezések törvénybe iktatásáról, továbbá a kiskereskedelmi adókötelezettség 2026-ban kezdődő adóévben történő fenntartásáról gondoskodik.59. §
A módosítás célja, hogy az önkormányzat számára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény lehetőséget biztosítson arra, hogy a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételét - az ellenkező bizonyításáig - objektív, az önkormányzat számára könnyen ellenőrizhető feltételhez, nevezetesen az adóalany lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez köthesse.Az adóalany számára a módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy igazolhassa azt, hogy a ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyéül szolgáló, azonban a lakcímnyilvántartásba lakóhelyként vagy tartózkodási helyként be nem jegyzett lakás esetében megilleti a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény vagy mentesség. Az adóalany szabadon választhatja meg a bizonyítékokat, a módosítás azonban rögzíti, hogy az adóalany nevére szóló közüzemi számlák kifejezetten alkalmasak a bizonyításra.
60. §
Átmeneti rendelkezésekA Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 31. § (1) bekezdése szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.
A Gst. hivatkozott rendelkezése alapján kizárólag a jövőre vonatkozóan határozható meg kedvezmény vagy mentesség igénybevételére vonatkozó korlátozó rendelkezés, így első alkalommal a 2026. évi adókötelezettséget érintő kedvezmény vagy mentesség esetében alkalmazható a módosítás szerinti új rendelkezés.
61. §
A módosítás célja a szerencsejáték tevékenység sajátosságaihoz igazodó nettó árbevétel fogalom megállapítása.A közszolgáltató szervezet fogalma bővül az integrált vasútvállalattal, így a Htv. 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén e szervezet is mentesül valamennyi helyi adó alól.
A Htv. az értelmező rendelkezések között tartalmazza az önkormányzati ASP rendszer, továbbá az integrált vasúttársaság fogalmát.
62. §
Szövegcserés módosításokAz építmény- és telekadó alól feltételes adómentességben részesülhetnek azon preferált szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló adótárgy ingatlant alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére használják. A mentesség akkor jár, ha a szervezetnek nem volt társasági adófizetési kötelezettsége az előző adóévben. Közszolgáltató szervezet esetén a feltételes adómentesség - a Htv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a közszolgáltatási tevékenység ellátása érdekében használatba adott épületre, épületrészre, telekre is kiterjed.
A jogalkotó lehetőséget kíván biztosítani az önkormányzatoknak, hogy a háziorvosokat és védőnőket magasabb összeghatáron belül, saját döntésük szerint mentesíthessék a helyi iparűzési adó alól, szem előtt tartva a háziorvosi praxisok betöltésének megkönnyítését is.
A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az állami adó- és vámhatóság az önkormányzati adóztatás szempontjából kiemelten fontos, a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók pénzforgalmi számának adatait, valamint a KIVA-alanyiságot választó adózók KIVA-alanyisággal kapcsolatos adatait átadhassa az önkormányzati adóhatóságok részére a Magyar Államkincstár által működtetett ASP rendszer útján.
63. §
A cégautó adó alóli mentességi tényállás bővül a közfeladat ellátást segítő polgárőr szervezet és az önkéntes tűzoltó egyesület alapfeladat ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi után fizetendő adókötelezettség alóli mentesség beiktatásával.64. §
Átmeneti rendelkezések arról, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.65. §
A módosítás 2026. január 1-jétől a vasúti és közúti személyszállítási tevékenységet egyaránt végző adóalany számára is lehetővé teszi az autóbuszok utáni adómentesség igénybevételét.66. §
A módosítás célja a telekingatlanokon létesített megújuló energiaforrást termelő parkok (napelemparkok és szélerőműparkok) esetében annak biztosítása, hogy a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség a telektulajdon szerzése után keletkezzen.67. §
A módosítás által az Itv. összhangba kerül az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023 Kormányrendelet ingatlan-nyilvántartási eljárás általános szabályait tartalmazó rendelkezéseivel, mely szerint a vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat az ügyfél vagy jogi képviselője az adóhatóság informatikai rendszerében vagy az adóhatóság előtt papíralapon teszi meg.68. §
Az Itv. 26. § (1a) bekezdésének h) pontját érintő módosításhoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges annak egyértelműsítésére, hogy a kedvező illetékszabályt az adóhatóságnál véglegesen le nem zárt ügyek tekintetében is érvényesíteni kell.69. §
A módosítás szerint illetékkötelezettség terheli az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által végzett fizetési műveleteknél az ügyfél által adott fizetési megbízások alapján az elektronikuspénz kibocsátására és visszaváltására szolgáló elektronikus pénzszámlák vonatkozásában megvalósuló terheléseket.70. §
A Szocho tv. 5. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott adókötelezettséget a kedvezményre jogosító jövedelmet juttató kifizetőnek, míg a b) pont szerinti adókötelezettséget az anyakedvezményt érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemélynek kell teljesítenie.71. §
A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szocho tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.Szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is, ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítania.
72. §
A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a kifizetőnek a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozónak az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem kell számításba vennie a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetve maga az egyéni vállalkozó az említett ellátásokban részesül.73. §
Az 5. § (1a) bekezdés a) pontja szerint keletkező adókötelezettséget a kifizetőnek a tárgyévet követő év január havi bevallásban januári kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. Az egyazon kifizetőnek minősülő kapcsolt vállalkozások esetén a vállalkozások dönthetnek arról, hogy melyikük teljesíti az adókötelezettséget. Az adókötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az egyazon kifizetőnek minősülő kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek.Az 5. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti adót az anyakedvezményt érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, illetve ezen határidőig fizeti meg. Amennyiben az anyakedvezmény alapjául szolgáló tárgyévi bevételek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg, akkor az anyakedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallási kötelezettsége sem keletkezik.
74. §
A Szocho tv. 5. §-ának új (1a) bekezdéséhez kapcsolódó fogalmak bevezetése.75. §
Jogtechnikai pontosítás: a tartós befektetésből származó jövedelem szociális hozzájárulási adó kötelezettség alapját 2025. január 1-jétől megállapító rendelkezés téves hivatkozást tartalmaz, amelynek javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szabály hosszú távon működni tudjon.76. §
A családi járulékkedvezmény igénybevételére a biztosított magánszemélyek jogosultak. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási díj a biztosítotti státuszt megalapozó jogviszonynak az ellátás folyósítása alatti megszűnését követően is jár, szükséges kimondani, hogy az ellátásban részesülő személy akkor is igénybe veheti a járulékkedvezményt, ha az alapjogviszonya (pl.: munkaviszonya, egyéni vállalkozói jogviszonya) megszűnik és emiatt már nem minősül biztosítottnak.77. §
A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a folyósítás időszak figyelembevételével a társas vállalkozó járulékalapjának alsó határát arányosan csökkenteni kell.78. §
A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósításának időtartamára az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a járulékfizetési alsó határ után.79. §
Ha az adózó egészségügyi szolgáltatási járulék adónemen fennálló olyan túlfizetésének kiutalását kezdeményezi, mely az adószámláján visszamenőleges hatályú járulékfizetési kötelezettség törlése miatt keletkezett, akkor a állami adó- és vámhatóság a kormányhivataltól kér tájékoztatást (megjelölve a törléssel érintett időszakot) arról, hogy az adózó az érintett időszakban vett-e igénybe Magyarországon egészségügyi szolgáltatást, és annak ellenértékét megtérítette-e, majd a tájékoztatás alapján dönt az összeg kiutalásáról.Ha a kormányhivatal nyilvántartása szerint az adózó vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a megtérítési összeg megállapítása érdekében egyeztet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, majd a kormányhivatal kötelezi az adózót az egészségügyi szolgáltatás ellenértékének megtérítésére, illetve önkéntes teljesítés hiányában a követelést adók módjára behajtandó köztartozásként az adóhatóság részére átadja. Ezen esetben a túlfizetési kérelem nem teljesíthető.
Gyakorlati tapasztalatok szerint a kormányhivatal az esetek nagyobb részében nem kötelezi az érintett adózókat megfizetésre, a kiutalás teljesíthető. A jogszabály hatályos rendelkezése olyan előkérdést tartalmaz, amelynek megválaszolása nélkül a kiutalási kérelem érdemben nem bírálható el, azonban a kormányhivatali eljárás nagyon hosszú időt, esetlegesen hónapokat vesz igénybe, így a késedelmes válasz miatt az adózó jóval később jut az egyébként neki jogosan visszajáró összeghez, és a határidőben ki nem utalt összegre az Art. 65. §-a alapján az adóhatóság késedelmi kamatot fizet.
A módosítás eredményeként az állami adó- és vámhatóságnak nem keletkezik a kormányhivatali eljárás elhúzódása miatt kamatfizetési kötelezettsége. Emellett a módosítás az adózó részére egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy a túlfizetés kiutalására nyitva álló határidő csak a tényállás teljes tisztázását követően kezdődik.
80. §
Átmeneti rendelkezés, amely alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék adónemen fennálló túlfizetés kiutalására nyitva álló határidő az egészségbiztosítási szerv válaszának állami adó- és vámhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.81. §
A csekély összegű (de minimis) támogatás fogalmának pontosítása.82. §
A módosítás biztosítja, hogy az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolói feladatokat gyakorló vezető tisztségviselő teljesítse az adózó kötelezettségeit és gyakorolja az adózót megillető jogokat.83. §
2025. július 1-jétől az Szja tv-be beiktatott új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítésével adómentessé válik a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj. A rendelkezés a havi adó-és járulékbevallás adattartalmát egészíti ki az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal.84. §
A módosítás - a szükséges eljárások lefolytatása érdekében - hosszabb határidőt biztosít az adóhatóság számára a határozat meghozatalára.A jogalkalmazást átmeneti rendelkezés segíti: a hosszabb eljárási határidő a rendelkezés hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is irányadó.
85. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az adózó jogutód nélküli megszűnését követően a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjával szemben fennálló tartozás összegéig visszatartsa.86. §
Jelenleg a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő 15 napon belül kell bejelentenie a pénzforgalmi szolgáltatónak az állami adó- és vámhatóság részére. Ez a határidő a módosítással 7 napra csökken, így növekszik az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárásának hatékonysága.87. §
A helyszíni ellenőrzések digitalizációja koncepció életre hívásával az adóhatóság elektronikus úton vehet fel jegyzőkönyvet a helyszíni ellenőrzésről. A biometrikus aláírás természetes személyes azonosítását célozza, ezért arra rendkívül szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak. Figyelemmel arra, hogy az eljárási cselekményen részt vevő személy elektronikus aláírás hiányában biometrikus aláírásával látja el a jegyzőkönyvet, a biometrikus aláírásra vonatkozó adatkezelési felhatalmazás elengedhetetlen.88. §
A módosítás biztosítja, hogy a gazdasági társaság - vezető tisztségviselőnek nem minősülő - tagjai, részvényesei megismerhessék a cég adótitoknak minősülő adótartozásának összegét az adótartozás kiegyenlítése céljából, ha a cég nevében eljárni jogosult személy(ek) nem rendezik e tartozást, és a tagok, részvényesek a további működés érdekében azt meg akarják fizetni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében e társaságok részvényesei az adótitok megismerésére továbbra sem lennének jogosultak.89. §
A vonatkozó törvényi rendelkezések alapján az adótitok alapos okkal történő felhasználásának feltétele, hogy azt törvény megengedje. Tekintettel arra, hogy a NAV által folytatott szabálysértési eljárások során a tényállás tisztázásához adótitok megismerése is szükséges lehet, és jelenleg ezen adatokat a NAV adó-, illetve vámhatósági jogkörben eljáró szervei nem adhatják át a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szerve részére, ezekre az esetekre a módosítás megteremti az adótitok átadásának törvényi alapját.90. §
A megbízható adózók esetében az ellenőrzési határidő láncolatos ügyletek esetében 365 napra módosul, figyelembe véve ezen ellenőrzések komplexitását.91. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezzen.92. §
A módosítás célja, hogy egyértelműsítse, hogy valamennyi feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetében, ha annak elbírálását az adózó sürgősségi eljárásban kéri, emelt összegű díjat kell fizetnie. A módosítás emellett rögzíti, hogy az előzetes konzultáció díjköteles, melynek mértéke konzultációnként egymillió forint.93. §
A módosítás eredményeként a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja 85%-ának visszatérítésére meghatározott, jellemzően az eljárás lefolytatását akadályozó, vagy időben elhúzó adózói magatartás esetén nem lesz lehetőség. A módosítás rendezi továbbá az egyoldalú és kétvagy többoldalú szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások közötti váltás esetében fizetendő díj mértékét.94. §
A hatályos szabályozás szerint nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy - megfelelő garanciális szabályok mellett - az egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban se kelljen mindenképpen mulasztási bírságot kiszabni. A módosítás tehát összhangot teremt a munkaviszonyban és az egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban történő be nem jelentett foglalkoztatás adóeljárási szankciói között.95. §
A Minimumadó törvénnyel összhangban a mulasztási bírság az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén is kiszabható. A 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség erre a jogkövetkezményre is kiterjed.96. §
A rendelkezés az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat határozza meg.97. §
A módosítás lehetőséget biztosít az üzletlezárás elrendelésére abban az esetben, ha az adózó az e-pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket megszegte.98. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy az éves továbbképzésre kötelezett szakemberek év közben ellenőrizhessék a továbbképző szervezetek által a nyilvántartási rendszerbe feltöltött kreditpontjaikat és az esetleges adminisztrációs mulasztások esetén a szükséges intézkedéseket megtegyék.99. §
A be nem jelentett foglalkoztatottak közzétételi listájáról történő lekerülést az adózó mérlegelheti, e jogi lehetősége ugyanakkor szigorú garanciális feltételekhez kötött. Az adózó mindezt naptári évenként egyszer, maximum 5 fő bejelentésének elmulasztásakor teheti meg azzal, hogy a közzétételt kiváltó bírságot esedékességig megfizeti.100. §
Felhatalmazó rendelkezés az adószám képzés szabályainak megállapítására.101. §
Átmeneti rendelkezés.102. §
1-2. Jogtechnikai módosítás.3. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díjának emelése.
4. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások előzetes konzultációjának díjának emelése.
5. Egyes adminisztratív jellegű adókötelezettségek nem teljesítése esetén az adóhatóság köteles felhívni az adózót a kötelezettség teljesítésére. A második felhívás esetén bírság kiszabásának van helye. A kiszabható bírság mértékét megemeli a módosítás nem természetes személyek esetén 100 ezer forintról 200 ezer forintra.
103. §
1. A hatályon kívül helyezés eredményeként az üzletlezárás szankcióval összefüggésben a kiszabott bírságról hozott határozat elleni fellebbezésnek az üzletlezárás végrehajtására halasztó hatállyal bír.2. A hatályon kívül helyezés oka, hogy a DÁP azonosító nem szükséges az állami adó- és vámhatóságnál a telefonos ügyféltájékoztató rendszer használatához.
104. §
Az Art. 1. mellékletének módosítása.105. §
A kényszertörlés alatt álló gazdasági társaságok többségében nincs törvényes képviselő, így az adóhatósági ellenőrzést nem lehet megkezdeni. A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy ezekben az esetekben ügygondnokot lehessen kijelölni a kényszertörlés alatt álló adózó számára.106. §
A rendelkezés biztosítja az állami adó- és vámhatóság helyszíni eljárása során a digitalizációt. Megteremti a lehetőséget a jegyzőkönyv elektronikus felvételére, az eljárási cselekményen részt vevő személy általi elektronikus aláírására és a kézbesítésére.107. §
Az általános forgalmi adó kötelezettségek ellenőrzése során előfordul, hogy az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése is szükséges, mely rendkívül időigényes és széles körben lefolytatandó ellenőrzési cselekményeket igényel az adóhatóság részéről. Annak érdekében, hogy az ilyen ellenőrzések során megalapozott megállapításokat tehessen az adóhatóság, különös ellenőrzési határidő hosszabbítási szabályt ír elő a törvény.108. §
A helyszíni ellenőrzések digitalizációjának bevezetésével egyidejűleg speciális szabályban kell kimondani, hogy mely aktus jelenti az ellenőrzés befejezését akkor, ha a helyszíni ellenőrzésről elektronikus úton készül jegyzőkönyv.109. §
Az e-pénztárgépek engedélyezési eljárását az állami adó- és vámhatóság folytatja le. A rendelkezés értelmében az engedélyezési eljárásban hozott első fokú határozat ellen közvetlenül a bírósághoz lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.110. §
Átmeneti rendelkezés.111. §
1. A módosítás következtében az adóhatóság a jogelőd adózói előéletére kiterjedő vizsgálat során a törvényi feltételek helyett a jogszabályi feltételeket vizsgálja.2-3. pont Az ellenőrzési határidő hosszabbítást szabályozó rendelkezéshez kapcsolódó technikai módosítás.
112. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy az erdészeti hatóság az EUDR rendelet végrehajtása érdekében hozzáférjen a vámtitok körébe tartozó adatokhoz. A külpolitikáért felelős miniszter vámtitokhoz való hozzáférési jogcíme bővül.A kiegészítés biztosítja a vámtitok jogszerű felhasználását a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szervei részére a szellemi tulajdon elleni szabálysértési eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében.
113. §
Jogharmonizációs záradék az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 29. § (1) bekezdés ep) pontjával történő kiegészítéséhez.114. §
A külpolitikáért felelős miniszter vámtitokhoz való hozzáférése jogcímének változása miatt indokolt a szövegrész törlése.115. §
A globális minimumadó miatt egy adott üzleti év után ténylegesen fizetendő kiegészítő adó összege csak az adott üzleti év éves beszámolójának elkészítési és közzétételi határidejét követően fog rendelkezésre állni (ekkor kerül bevallásra "visszamenőlegesen"), ezért a módosítás rendelkezik arról, hogy az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összege - az összemérés elvének teljesülése érdekében - elszámolásra kerüljön már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint.116. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ESEF formátum csak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozik és a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kell ezt a formátumot alkalmazni.117. §
A módosítás szűkíti azon pénzügyi vállalkozások körét a közérdeklődésű vállalkozásokra, amelyek nem élhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés tekintetében az értékhatáron alapuló mentességgel.118. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy az éves továbbképzésre kötelezett szakemberek év közben ellenőrizhessék a továbbképző szervezetek által a nyilvántartási rendszerbe feltöltött kreditpontjaikat és az esetleges adminisztrációs mulasztások esetén a szükséges intézkedéseket megtegyék.A hatályos előírások szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében 2 kreditpontot adhat a minősített szakmai szervezet. A minősített szakmai szervezetek adatai nyilvántartásra kerülnek, azonban ennek részben hiányzik a törvényi felhatalmazása. A módosítás ezt pótolja azzal, hogy az adatváltozással kapcsolatos eljárási szabályokat a nyilvántartásra vonatkozó kormányrendelet fogja majd szabályozni.
119. §
A hatályos előírások szerint az anyavállalatra mindig vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség, akkor is, ha nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót. A módosítás alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat - a többi vállalkozással azonos módon - a kötelező könyvvizsgálat alól is mentesülhet.120. §
Az Európai Unió jogának való megfelelés.121. §
Átmeneti rendelkezések.122. §
Szövegcserés módosítások.A módosítás az összemérés elvének számviteli teljesülése érdekében biztosítja, hogy az adott üzleti évre vonatkozóan az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összege is elszámolásra kerülhessen.
A beszámoló könyvvizsgálójának nem feladata azt megítélni, hogy az üzleti jelentés részét képező fenntarthatósági jelentés és a beszámoló összhangban van-e, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelel-e. Ugyanakkor a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés tartalmaz-e lényeges hibás állítást. Az ellentmondás feloldása érdekében szükséges rögzíteni, hogy a könyvvizsgáló lényeges hibás állításokról szóló nyilatkozata a fenntarthatósági jelentésre nem vonatkozik.
2025. április 16-án került kihirdetésre az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításról szóló (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelv a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó bizonyos társaságok számára 2 évvel elhalasztja a követelmények teljesítését. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak a nemzeti jogba 2025. december 31-ig kell átültetni.
123. §
2022. január 1-jével megszűnt a szakképzési hozzájárulás, így javasolt törölni az okafogyottá vált rendelkezést.Továbbá a módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
124. §
A módosítás az egységes jogalkalmazást és a hatósági eljárás egyszerűsítését eredményezi azáltal, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagsága megszűnésének, illetve a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésének az időpontjától a korábban megszerzett speciális szakmai minősítések is érvényüket vesztik.A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek éves adatszolgáltatási kötelezettségének kiterjesztése a fenntarthatósági jelentésekkel összefüggésben kibocsátott bizonyossági véleményről, amely segíti a fenntarthatósági jelentésekkel összefüggő hatósági minőségellenőrzések tervezhetőségét.
A módosítás az egységes jogalkalmazást és a hatósági eljárás egyszerűsítését eredményezi azáltal, hogy kiegészíti a törvényi mellékletet a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek fenntarthatósági minősítésének megszerzéséhez előírt nyilatkozattal.
A módosítás továbbá a könyvvizsgálói törvény fogalomhasználatával összefüggő technikai pontosítást tartalmaz.
125. §
A Kkt. jelenleg hatályos 23/A. §-ának (5) bekezdése indokolatlanul korlátozza a kamarai tag könyvvizsgálók lehetőségeit a minősített elektronikus aláírás használatában. A könyvvizsgálók a szakmai tevékenységük mellett egyéb esetekben, például cégképviselet során is használnak elektronikus aláírást. A hatályos aláírási korlátozás miatt ilyen esetekben külön elektronikus aláírási profilt kellene alkalmazniuk, ami jelentős többletköltséget és adminisztratív terhet jelent a könyvvizsgálók számára. A minősített elektronikus aláírás az EU elDAS rendelete szerint a legmagasabb szintű hitelesítési eszköz, amely biztosítja a dokumentumok joghatásának teljes körű elismerését. A modern üzleti környezet egyre inkább a digitális megoldások irányába mozdul el, amelynek egyik kulcseleme az elektronikus aláírások széles körű alkalmazása. Amennyiben a könyvvizsgálók más tevékenységük során is használhatják a könyvvizsgálat során használt elektronikus aláírást, az elősegíti az elektronikus aláírások minél szélesebb körű elterjedését.126. §
Jogtechnikai pontosítás. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvény több helyen tartalmazza a számviteli törvény egy adott rendelkezésére vonatkozó utalást, amelyeket javítani szükséges a számviteli törvény időközben végrehajtott módosításának megfelelően.127. §
A módosítással lehetővé válik, hogy a NAV nyomozó hatósága a közúti közlekedési nyilvántartásokból közvetlenül kérhessen adatokat, biztosítva ezzel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény és Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2020. évi CXXII. törvény összhangját.128-129. §
A 2025. január 15-én hatályba lépett ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: új Inytv.) alapján a hatóságoknak már nincs olyan lehetőségük, hogy a személyes azonosító helyett a természetes személyazonosító adatokat tüntessék fel a bejegyzési kérelemben. A módosításra azért van szükség, hogy az új Inytv-vel összhangban az adóhatóságnak is legyen jogalapja a személyi azonosító kezelésére.130. §
2025. július 1-től kezdődően megnyílik a lehetőség az önkéntes e-pénztárgéphasználatra, emiatt az ilyen módon kiállított nyugtákról, számlákról történő adatszolgáltatási kötelezettséget is előírja a módosítás.131. §
A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, az e-nyugtákról, valamint az e-pénztárgéppel kiállított egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.132. §
Az e-pénztárgépek kötelező használatával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciók egységesen az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvény alapján lépnek hatályba.133. §
Az e-pénztárgépek kötelező használatával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciók egységesen az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi . törvény alapján lépnek hatályba.134. §
A kormányrendelet hatályon kívül helyezett rendelkezései törvényi szintre emelkednek, beépítésre kerülnek a vonatkozó adótörvényekbe, illetve kivezetésre kerülnek.135. §
A kormányrendelet olyan törvényi rendelkezésekre hivatkozik, amely már nem hatályos.136. §
A kormányrendelet szerinti rendelkezések beépítésre kerülnek a vonatkozó törvényekbe.137. §
Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Korm. rendelet hatályon kívül helyezése, a vonatkozó előírások törvényi szintre emelése miatt.138. §
Hatályba léptető rendelkezések.139. §
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklet
Az 1. ponthoz: A hatályos szabályozásban a családi pótlék adómentességét az a rendelkezés biztosítja, amely szerint annak összegéből nem kell jövedelmet megállapítani [Szja tv. 28. § (19) bekezdés]. A jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében az ellátás adómentessége nevesítetten az 1. számú mellékletben kerül rögzítésre más hasonló jellegű juttatásokhoz hasonlóan, az eddigi rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett.A 2. ponthoz: Új jogcímmel egészül ki a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelések elengedése kapcsán megszerzett adómentes bevételek köre. A hitelintézeti követelés elengedése akkor is adómentes, ha azt a pénzügyi intézmény haláleset vagy rokkantság esetén egyedi méltányosságból engedélyezi. Az adómentesség nem vonatkozik minden hitelintézeti tartozás, hanem csak egyes támogatott kölcsönök elengedésére.
A 3. ponthoz: Az Szja tv. szerinti adómentes jogcím (Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont f) alpont) alapján a munkásszállásnak a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély(ek) elhelyezésére kell szolgálnia. A fióktelepnél foglalkoztatottak azonban a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. A fióktelep tehát jogi értelemben nem munkáltatója a magyar és külföldi munkavállalóknak, a fióktelep és a munkavállalók között nem áll fenn munkaviszony, így az adómentesség feltételei maradéktalanul nem teljesülnek, a fióktelep által a munkavállalók részére biztosított lakhatás a munkavállalók bérjövedelmeként válik adókötelessé. A módosítás kiegészíti az adómentesség feltételeit úgy, hogy az a fióktelepnél foglalkoztatottak esetében is alkalmazható legyen.
2. melléklet
Az Áfa tv. 10. számú mellékletének módosítása rögzíti, hogy a kiállított, kibocsátott számlákról szóló összesítő jelentésben jogutódlás esetén, ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügyletről állít ki számlát, az adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Ezen túlmenően a módosítás azt is kimondja, hogy csoportos adóalany általi teljesítés esetén az adatszolgáltatásnak az adott csoporttag adószámára is ki kell terjednie.3. melléklet
A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, nyugtákról, az e-nyugtákról valamint az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.4. melléklet
1. pont: A módosítással az adóhatósági nyilvántartás vezetés hatékonyabbá válik a külföldi vállalkozás és fióktelepe egyértelmű beazonosításával, összekapcsolásával.2. pont: A módosítás a jogszabályok közötti koherencia megteremtését biztosítja.
5. melléklet
A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, az e-nyugtákról, valamint az e-pénztárgéppel kiállított egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.