adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/42.
Végső előterjesztői indokolás a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/42.

- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi XIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény célja az, hogy növelje a családok, különösen a gyermeket nevelő családok anyagi biztonságát, a demográfiai helyzet javítása érdekében gyermekek vállalására ösztönözze őket úgy, hogy ne kerüljenek rosszabb anyagi helyzetbe azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket. Szükséges azon anyák megbecsülésének kifejezése is, akik már felnevelték gyermekeiket, hasznos tagokat adva társadalmunknak.
Ennek érdekében a törvényjavaslat benyújtói kezdeményezik, hogy a kétgyermekes anyák is élet...
Ennek érdekében a törvényjavaslat benyújtói kezdeményezik, hogy a kétgyermekes anyák is életük végéig mentesüljenek - a négy vagy több gyermeket nevelőkhöz, illetve a háromgyermekes anyákhoz hasonlóan - munkajövedelmeik tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. A kedvezmény az anyák életkorától függően négy lépcsőben kerül bevezetésre, a 2029. évtől vonatkozik majd minden kétgyermekes anyára.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti összevont adóalapból történő levonással érvényesíthető: a levonható, jellemzően munkával szerzett jövedelmeket a törvény tételes felsorolással állapítja meg. Ide tartoznak különösen a munkaviszonyból, megbízásos jogviszonyból, az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmek. A kedvezmény szempontjából a nem munkával szerzett, egyéb jövedelmek nem vehetőek figyelembe, ilyen például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a tőkejövedelmek.
A két gyermeket nevelő anyát megillető, de adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.