adozona.hu
T/11627. számú törvényjavaslat indokolással - a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
T/11627. számú törvényjavaslat indokolással - a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia-csökkentés célrendszerébe.
[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdező felület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes kör...
T/11627. számú törvényjavaslat indokolással - a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
2025. évi ... törvény a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia-csökkentés célrendszerébe.[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdező felület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű adatelérés biztosítása a kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása érdekében.
[3] Az egészségügyi szolgáltató és egészségügyi dolgozó közös felelőssége, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok - a betegek érdekeire figyelemmel - betartásra kerüljenek. Erre tekintettel lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben van foglalkoztatva.
[4] A törvény továbbá jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat tartalmaz, valamint olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[5] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 13/D. §-sal egészül ki:"13/D. §
(1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai ellátása során tudomására jut, hogy az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatónál van foglalkoztatva és foglalkoztatási jogviszonyai közül van olyan jogviszony, amely mellett egyéb jogviszony mint további munkavégzésre irányuló jogviszony - ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - létesítéséhez jogszabályban meghatározott szerv vagy személy engedélye szükséges (a továbbiakban: engedélyezést előíró jogviszony), erről az engedélyezést előíró jogviszonnyal érintett foglalkoztatót értesíti.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv
a) az engedélyezést előíró jogviszonnyal összefüggő összeférhetetlenség vizsgálata, valamint
b) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényben előírt munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása
érdekében elektronikus felületen az egészségügyi szolgáltató számára térítésmentesen biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató megnevezését, valamint a 6/B. § (1) bekezdés 10. és 12-16. pontja szerinti adatot megismerhesse."
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
2. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/P. §-sal egészül ki:"24/P. §
A köznevelési intézmény a tanulmányi rendszerben nyilvántartott adatok ellenőrzése és az érintett személyek azonosítása, adatainak pontosítása, az intézmény által kiadott közokiratok hitelessége biztosítása céljából - a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a nyilvántartásból kikerülés helye adatok kivételével - a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti foglalkoztatotti alapnyilvántartásban szereplő foglalkoztatott, az óraadó, a gyermek, a tanuló, a szülő és értesítendő hozzátartozó 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a nyilvántartás jogcíme adatait jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől."
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni."
4. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény "Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése" alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:"17/B. §
(1) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt szociális ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(2) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy köteles visszafizetni.
(3) Ha nincs a számla felett rendelkezésre jogosult személy, akkor a jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegéből a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni azt az összeget,
a) amelynek visszautalása a fizetési számla terhére megtörténhet,
b) amelyet a saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordított, vagy
c) amellyel azt követően terhelte meg a fizetési számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról."
5. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. § (1) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:(A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése, és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz történő hozzáférés nyomon követése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
"h) fogyatékos személyek nappali és bentlakásos ellátása, valamint támogató szolgáltatás esetén az igénybevevő fogyatékosságának típusát, támogató szolgáltatás esetén továbbá a személyi segítéssel, szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutatót,
i) pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátása, nappali és bentlakásos ellátása esetén az igénybevevő diagnóziskódját vagy szenvedélybetegségének típusát,
j) azt, hogy az igénybevevő ellátása külső férőhelyen történik-e."
6. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18-18/B. §, a 20. § vagy a 20/C. § szerinti nyilvántartásokból
a) a szociális ellátás iránti kérelem elutasításától,
b) megállapított ellátás esetén - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - az ellátásra való jogosultság megszűnésétől
számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza."
7. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha
a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha)
"aa) az iskolában, szakképző intézményben eltöltött idő a jogszabályban előírt, az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,"
8. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény "Gyermekek otthongondozási díja" alcíme a következő 39/D. §-sal egészül ki:"39/D. §
(1) Ha a gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban megállapításra kerül, hogy az ügyfél több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható, számára az ellátást - a kérelem benyújtásának napjától - a 39/A. § (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.
(2) A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett gyermekek otthongondozási díja bruttó összegét."
9. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha)
"aa) az iskolában, szakképző intézményben eltöltött idő a jogszabályban előírt, az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,"
10. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/D. §-sal egészül ki:"140/D. §
(1) A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17. § (3a) bekezdését, 25. § (12) bekezdés a) pontját és 42. § (4) bekezdés c) pontját a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.-vel megállapított 20/C. § (1) bekezdés h)-j) pontjában meghatározott adatokat a Módtv. hatálybalépéskor ellátotti jogviszonnyal rendelkezők esetén a kincstár 2026. június 30-ig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban."
11. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénya) 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "értéke a" szövegrész helyébe az "értéke, illetve összege a" szöveg,
b) 17. § (7) bekezdés b) pontjában a "végleges döntés meghozatalát" szövegrész helyébe a "döntés véglegessé válását" szöveg,
c) 25. § (12) bekezdés a) pontjában az "ellátásnak az" szövegrész helyébe az "ellátásnak, foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak az" szöveg,
d) 34. § (1) bekezdés g) pontjában a "köznevelési, vagy" szövegrész helyébe a "köznevelési, szakképző vagy" szöveg,
e) 36. § (2) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a "b) pontja" szövegrész helyébe a "c) pontja" szöveg,
f) 39. § (1) bekezdésében a "számára" szövegrész helyébe a "részére" szöveg,
g) 42. § (4) bekezdés c) pontjában a "díjra való" szövegrész helyébe a "díjra vagy gyermekek otthongondozási díjára való" szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénya) 4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a "rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a" szövegrész,
b) 34. § (3) bekezdésében a " , d)" szövegrész.
4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
13. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Gyermekek átmeneti otthona" alcíme a következő 50/B. §-sal egészül ki:"50/B. §
(1) A gyermekek átmeneti otthonában kivételesen, ha a gyermek életkora, ellátási szükséglete azt indokolja, a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető.
(2) A gyermekek átmeneti otthona - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a szülő és a gyermek együttes ellátása során teljes körű ellátást biztosít.
(3) A szülő kérésére az elhelyezett gyermek és szülő számára a gyermekek átmeneti otthona szükség szerinti ellátást biztosíthat, ha ehhez az intézmény tárgyi feltételei adottak és azt a szülő körülményei lehetővé teszik."
14. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az utógondozói ellátást
a) a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével,
b) a gyermekotthon,
c) az utógondozó otthon,
d) a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely vagy
e) a fiatal felnőtt tulajdonában álló vagy általa bérelt ingatlanban működő külső férőhely [a d) és e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: külső férőhely]
biztosítja."
15. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 93. § (10) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:(A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt)
"g) az ellátás igénybevételéről szóló megállapodásban foglaltakat súlyosan megszegi."
16. §
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (4a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:(A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek biztonságos ellátása, a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmasság megállapítása és felülvizsgálata céljából kezeli)
"d) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő háztartására, a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlanára és az arról készített fényképre vonatkozó adatot."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-a a következő (6e) bekezdéssel egészül ki:
"(6e) A nevelőszülői hálózatnak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés és adatmódosítás iránti kérelme benyújtása céljából e kérelmeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező adattartalmát a nevelőszülői hálózat fenntartója a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréből átadja a működést engedélyező szerv részére."
17. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénya) 45. § (1) bekezdésében a "biztosítja -" szövegrész helyébe a "biztosítja, vagy ha az 50/B. § (3) bekezdése szerinti eset áll fenn -" szöveg,
b) 50. § (3) bekezdésében a "gyermek teljes körű ellátását" szövegrész helyébe a "gyermek és felnőtt ellátását" szöveg,
c) 50. § (4) bekezdésében a "gyermek átmeneti gondozását" szövegrész helyébe a "gyermek és felnőtt ellátását" szöveg,
d) 54/A. § (4) bekezdésében az "a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint" szövegrész helyébe az "a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén" szöveg,
e) 93. § (7) bekezdésében az "e) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "és e)-g) pontjában" szöveg,
f) 135. § (2) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a "befogadó szülő" szövegrész helyébe a "befogadó szülő, bántalmazott személy, várandós anya" szöveg,
g) 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "rendőrség" szöveg,
h) 165. § (1) bekezdésében a "2025." szövegrészek helyébe a "2027." szöveg
lép.
5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
18. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, - a (2d) és (2e) bekezdés kivételével - a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet]
"b) egyéb esetben - ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt - a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító"
(bírálja el.)
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti - a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott - szerv folyósítja a már megállapított ellátást.
(4) A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt az egészségbiztosító folyósítja tovább. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal az egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti. Ha a biztosítási jogviszony megszűnését követő napon a biztosított újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a baleseti táppénzt ugyanazon szerv szünteti meg, aki addig azt folyósította. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított - az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján - az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre."
19. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 79/C. §-sal egészül ki:"79/C. §
Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre, továbbá biztosítási időre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhely ezen adatokat az egészségbiztosító által működtetett elektronikus felületről kérdezi le."
20. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénya) 61. § (5) bekezdésében az "A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató," szövegrész helyébe az "A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosítottnak az adott foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya megszűnt, a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató," szöveg,
b) 62. § (2c) bekezdés b) pontjában az "a (2) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés b) pontja" szöveg
lép.
6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
21. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontjában a "kompetenciákat," szövegrész helyébe a "kompetenciák keretrendszerét," szöveg lép.7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
22. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki:"9/A. §
(1) Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről biztosítottanként, elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: e-TB kiskönyv) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából.
(2) A kifizetőhelyek az e-TB kiskönyv adatait a 9/B. §-ban rögzített felület útján, a biztosítottak pedig az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le.
(3) Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:
a) biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
b) a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
ba) a foglalkoztató neve, adószáma,
bb) jogviszonyának jogcímkódja,
bc) jogviszonyának időtartama,
bd) jogviszonya szünetelésének időtartama,
be) jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
bf) jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
c) a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
ca) az ellátás jogcíme,
cb) az ellátás folyósításának időtartama,
cc) az ellátás naptári napi alapja,
cd) az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
ce) a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
cf) a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
(4) A kincstár a (3) bekezdés c) pontja szerinti adatokról az egészségbiztosítási szerv részére elektronikus úton adatot szolgáltat.
(5) Az e-TB kiskönyv vezetéséhez szükséges adatátadás gyakoriságáról, formájáról, formátumáról, az adatok fogadásáról, az átadásra kerülő adatállományok minőségéről, az adatvizsgálat során alkalmazandó minőségi paraméterek meghatározásáról a kincstár megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel. A felek a megállapodást évente kötelesek felülvizsgálni, szükség esetén módosítani.
(6) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosított halálát követő 10 évig kezeli.
9/B. §
(1) A kifizetőhely az e-TB kiskönyv 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatait az egészségbiztosítási szerv által erre a célra létrehozott és az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett elektronikus felületről (a továbbiakban: lekérdező felület) kérdezheti le az elektronikus azonosítást követően abban az esetben, ha a kincstár a 9. § (18) és (19) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásában kifizetőhelyként szerepel.
(2) A lekérdező felületen a kifizetőhely kizárólag azon biztosítottak adatainak megismerésére jogosult, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak.
(3) A kincstár 9. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő illetményszámfejtő helye jogosult közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján lekérni a 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állók vonatkozásában."
23. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:"11. §
A kincstár a 9/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében az egészségbiztosítási szerv részére az egészségbiztosító által 2023. december 31. napja után megállapított, valamint a kifizetőhelynek a 2023. december 31. napja után teljesített, az Ebtv. 79/B. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában szereplő ellátások adatait adja át."
24. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvénya) 9. § (6) bekezdésében az "1997. évi LXXXIII. törvény" szövegrész helyébe az "1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)" szöveg,
b) 9. § (7) bekezdésében az "A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő" szövegrész helyébe az "Az egészségbiztosítási szerv" szöveg,
c) 9. § (7) bekezdésében a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe a "kincstár" szöveg
lép.
8. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
25. §
A kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv kezeli a 8/A. § szerinti méregközpontba történő bejelentés alkalmazását megelőzően benyújtott, veszélyes keverékekre vonatkozó információkat."
26. §
A kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvénya) 23. § (3) bekezdésében a "nyilvántartott" szövegrész helyébe a "kezelt" szöveg,
b) 23. § (4) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt," szövegrész helyébe az "A vegyi anyag okozta emberi" szöveg
lép.
27. §
Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvénya) 6. §-a,
b) 8. §-a,
c) 8/A. § (3) bekezdése,
d) 23. § (2) bekezdése,
e) 34. § (4) bekezdés a) pont ag) alpontja.
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
28. §
(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 14a. pontja a következő y) alponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában
köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely)
"y) a 30/B. § szerinti gépjárművezetői elméleti tanfolyam és vizsga szervezése"
(lehet,)
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 32a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"32a. tanulmányi rendszer: a köznevelési intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához, a nevelés-oktatás megszervezéséhez, a köznevelési intézmény iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához, az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez, a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához, az intézmények - ide értve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is - leltáradatainak nyilvántartásához, a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához, az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához, a pedagógusi munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a pedagógusi munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a köznevelési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához, a közlekedési alapismeretek elméleti vizsgájának és az elsősegélynyújtási vizsga letételéhez szükséges alapismeretek elsajátításának biztosításához, az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez, a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához, a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez, a gyermekétkeztetési szolgáltatás eléréséhez, a kollégiumi funkcionalitások biztosításához, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A- § (9) bekezdés a)-e) pontjához szükséges nyilatkozatok és az az étkezéssel kapcsolatos funkciók eléréséhez, a szülő, a tanuló, a köznevelési intézmény hozzáférésének biztosításához, valamint az ezek és ezekkel kapcsolatos adatok, dokumentumok tárolásához, az alapfokú művészetoktatási intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához, valamint a köznevelési információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a köznevelési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,"
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a a következő 32b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"32b. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet vagy szervezetek;"
29. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A középiskola a tanulmányai befejezését követő 12 hónapon belül nem utasíthatja el annak a vele tanulói jogviszonyban már nem álló tanulónak az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint már megkezdett elméleti tanfolyam befejezésére és a vizsgára való jelentkezésére vonatkozó kérelmét, akinek tanulói jogviszonya az érettségi megszerzésére tekintettel szűnt meg."
30. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(11) Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai mindkét szülő részére továbbíthatóak, a szülői felügyeleti jogát nem gyakorló különélő szülő részére a 41. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint e) pont eb) alpontjában nyilvántartott adatokat kell továbbítani."
31. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénya) 20. § (8) bekezdésében a "67. § (6)-(7) bekezdésben" szövegrész helyébe a "pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdésében, valamint külön jogszabályban" szöveg,
b) 21. § (3) bekezdés i) pontjában az "azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés," szövegrész helyébe az "azonosító számát, programkövetelmény számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés programkövetelmény számát," szöveg,
c) 30/B. § (1) bekezdésében a "középiskola utolsó évfolyamán" szövegrész helyébe a "középiskolában" szöveg,
d) 36. § (1) bekezdés d) pontjában a "67. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe a "pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdésében" szöveg,
e) 41. § (2) bekezdés a) pontjában a "tanuló neve, születési helye" szövegrész helyébe a "tanuló neve, születési neve, születési helye" szöveg,
f) 41. § (2) bekezdés b) pontjában a "személynek neve, születési helye" szövegrész helyébe a "személynek neve, születési neve, születési helye" szöveg,
g) 70. § (2) bekezdés e) pontjában a "továbbképzési program" szövegrész helyébe a "pedagógus-továbbképzési intézményi program" szöveg,
h) 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "vizsgaközpontokat," szövegrész helyébe a "vizsgaközpontokat, amelyekkel megállapodást köt," szöveg,
i) 83. § (2) bekezdés g) pontjában a "továbbképzési programját" szövegrész helyébe a "pedagógus-továbbképzési intézményi programját" szöveg,
j) 96. § (10) bekezdésében a "2025. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2027. december 31-éig" szöveg
lép.
32. §
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénya) 5. § (7) bekezdésében az "az általa vezetett minisztérium honlapján" szövegrész,
b) 6. § (2) bekezdés e) pontjában a " ; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy" szövegrész,
c) 12. § (5) bekezdésében a " , hetedik" szövegrész,
d) 99/K. § (2) és (3) bekezdése.
10. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
33. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénya) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a "baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző" szövegrész helyébe a "baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat megelőző" szöveg,
b) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a "60 napi" szövegrész helyébe a "90 napi" szöveg,
c) 21. § (3a) bekezdésében az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és c) pontjában" szöveg,
d) 21/B. § (4) bekezdésében az "az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe az "a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében" szöveg,
e) 21/E. §-ában a "19. § d) és u) pontjában" szövegrész helyébe a "19. § 4. pontjában" szöveg
lép.
34. §
Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénya) 14. § (1) bekezdésében a "vagy jogerőre emelkedését" szövegrész,
b) 21. § (2) bekezdése.
11. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
35. §
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 13. § (4) bekezdés c) pontjában a "fogyatékkal" szövegrész helyébe a "fogyatékossággal" szöveg lép.12. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
36. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 145. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:(Az elismerésre jogosító idő megállapításánál)
"k) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időt"
(kell figyelembe venni.)
37. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 303. §-sal egészül ki:"303. § [Átmeneti rendelkezés a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi... törvényhez]
(1) A kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv9.) hatálybalépése előtt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(2) Ha a 145. § (3) és (4) bekezdése alapján számított szolgálati idő elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító - a 145. § (1) bekezdésében meghatározott - időt, a kormánytisztviselő jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható arra a kormánytisztviselőre, aki már megkapta a szolgálati elismerésnek a 145. § (3) és (4) bekezdése alapján számított fokozat szerinti összegét.
(4) A (2) bekezdés szerinti szolgálati elismerés összegét a Módtv9. hatálybalépését követő 60 napon belül ki kell fizetni a kormánytisztviselő részére."
13. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
38. §
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 35/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A szakképző intézmény a tanulmányai befejezését követő 12 hónapon belül nem utasíthatja el a vele tanulói jogviszonyban már nem álló tanulónak az e §-ban meghatározottak szerint már megkezdett elméleti tanfolyam befejezésére és a vizsgára való jelentkezésére vonatkozó kérelmét, akinek tanulói jogviszonya a tanulmányai befejezésére tekintettel szűnt meg."
39. §
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 35/B. § (1) bekezdésében a "szakképző intézmény utolsó évfolyamán" szövegrész helyébe a "szakképző intézményben" szöveg lép.14. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
40. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (4) bekezdésében az "illetve" szövegrészek helyébe a "valamint" szöveg lép.15. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
41. §
A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:"(5) Az 1. § (4) bekezdésében, az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont 4.1.3. alpontjában és 5. pontjában foglalt követelményeket 2027. június 28-tól kell teljesíteni."
42. §
A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény 1. melléklet 4. pont 4.1. alpontja a "beleértve a segélyhívásokat is" szövegrész helyett a "2027. június 28-ától beleértve a segélyhívásokat is" szöveggel lép hatályba.16. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
43. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) A nyugdíjasra és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó pedagógusokra alkalmazni kell a 109. §-t."
44. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. § 29a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"29a. pedagógus továbbképzés: a pedagógus továbbképzés rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott továbbképzés,"
45. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az (5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) III. Fejezetét a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni azzal, hogy felhasználó alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a munkáltatót, a fenntartó által gyakorolt munkáltatói jogok tekintetében a fenntartót kell érteni."
46. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 109. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:(Pedagógusigazolványra jogosult)
"d) kérelmére és erre vonatkozó kifejezett hozzájárulására a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó pedagógus az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint."
47. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 133. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:"(12) A munkáltató a foglalkoztatotti alapnyilvántartásban szereplő adatokat, a nevelési-oktatási intézmény az óraadók (9) bekezdés szerinti adatait - azok ellenőrzése, az érintett azonosítása, adatainak pontosítása céljából - az adott adatok tekintetében elsődleges vagy másodlagos információforrásnak minősülő szervtől is beszerezheti, a tanulmányi rendszerben díjmentesen elérhető szabályozott elektronikus és központi szolgáltatások útján."
48. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvénya) 98. § (3) bekezdésében az "esetén" szövegrész helyébe az "esetében" szöveg,
b) 107. § (7) bekezdésében a "tizedik" szövegrész helyébe a "10." szöveg,
c) 133. § (9) bekezdés a) pontjában a "nevét," szövegrész helyébe a "nevét, születési nevét," szöveg,
d) 133. § (9) bekezdés c) pontjában a "nemét," szövegrész helyébe a "nemét, anyja születési és családi utónevét," szöveg,
e) 155. § (1) bekezdés 15. pontjában a "mértékének és" szövegrész helyébe a "mértékének, valamint" szöveg,
f) 160. § (7) bekezdésében a "színvonalát, az" szövegrész helyébe a "színvonalát, valamint az" szöveg
lép.
49. §
Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 160. § (2) bekezdése.17. Záró rendelkezések
50. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.(2) A 15. alcím 2025. június 28-án lép hatályba.
(3) A 2. §, a 28. § (2) bekezdése, a 14. alcím, a 47. §, a 48. § c) és d) pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 29. §, a 31. § c), e) és f) pontja, a 13. alcím, a 43. §, a 46. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1. alcím, a 3. alcím, a 4. alcím, az 5. és 7. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
51. §
E törvény 8. alcíme az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.Kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia-csökkentés célrendszerébe.
A megszüntetés mellett szól az is, hogy a TB-kiskönyv tartalma nem minden esetben teljes körű, sem a jogviszonyok tekintetében (pl.: egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jogviszony nem szerepel benne) sem az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében, mivel a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja és a kormányhivatalnak ezen ellátásokat (táppénz, CSED, GYED, ÖFD, baleseti táppénz) nem kell bejegyeznie a TB- kiskönyvbe. Amennyiben a munkavállaló új foglalkoztatója rendelkezik kifizetőhellyel, akkor az a vármegyei kormányhivataloktól kéri be az ellátás megállapításához szükséges előzményadatokat, mert a TB-kiskönyvben nincs vezetve.
Az e-TB kiskönyv kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű adatelérés biztosítása a kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása érdekében.
A törvénymódosítás célja, hogy az egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó, ugyanazon dolgozó tekintetében párhuzamosan fennálló jogviszonyok a foglalkoztatók által átláthatóak, ismertek legyenek. Erre tekintettel előírásra kerül, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen beszerezhesse azon adatot, hogy az általa foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személy mely egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban van foglalkoztatva.
A módosítás továbbá jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat tartalmaz.
Részletes indokolás
1. §
Az egészségügyi dolgozók kötelező pihenőideje, munkaidőre vonatkozó szabályok betartása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv,a) ha észleli, hogy az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatónál van foglalkoztatva és foglalkoztatási jogviszonyai közül van olyan jogviszony, amely mellett egyéb jogviszony mint további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez - ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - jogszabályban meghatározott szerv vagy személy engedélye szükséges (a továbbiakban: engedélyezést előíró jogviszony), erről az engedélyezést előíró jogviszonyt fenntartó foglalkoztatót értesíti,
b) a munkaidő, pihenőidő betartása, valamint az összeférhetetlenségi szabályok vizsgálata érdekében díjmentesen biztosítja, hogy a rendszeréhez csatlakozott egészségügyi szolgáltató mind a foglalkoztatást megelőzően, mind azt követően ellenőrizze, hogy az általa foglalkoztatni kívánt vagy foglalkoztatott egészségügyi dolgozó milyen más, egészségügyi tevékenységre irányuló jogviszonyban áll.
2. §
A módosítás a köznevelési intézmény által kiállítandó közokiratok szerinti adatok hitelessége érdekében biztosítja, hogy a köznevelési intézményben tanulók adatait a köznevelési intézmény a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlenül tudja átvenni.3. §
Jogosulatlan igénybevétel estén a szociális ellátások megtérítésére kerül sor. A megtérítés elrendelésének jelenleg nincs visszamenőleges időkorlátja. Bizonyos esetekben a jogosultság megszüntetésére évekkel korábban bekövetkezett tények miatt kerül sor, ugyanakkor a nagy összegű kötelezettség megtérítésére a rászoruló személy részéről nincs reális esély. A módosítás eredményeként a folyamatosan nyújtott ellátás esetén a megtérítést legfeljebb egy évre visszamenőleges lehet elrendelni.4. §
Amennyiben az ellátás folyósítása nem az ügyfél számlájára történt, úgy az ügyfél halálát követően jogalap nélkül kifolyósított szociális ellátás megtérítése nehézségekbe ütközik. Problémát jelent a bankszámla tulajdonos adatainak beszerzése, illetve a számlára jogalap nélkül utalt pénz visszautaltatása. A hitelintézeti törvény vonatkozó szabályainak módosítása mellett szükséges a szociális törvényben is rendelkezni arról, hogy az ügyfél halálát követően a jogalap nélkül kiutalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy, ennek hiányában a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni.5. §
A Magyar Államkincstár - a személyes gondoskodás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert működtet; a fenntartók az országos jelentési rendszer számára kötelesek bejelenteni egyes, személyes adatnak nem minősülő adatokat. A módosítás eredményeképp egyes adatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett, ún. igénybevevői nyilvántartásba kerülnek át. Így a módosítással érintett adatköröknél naprakész adatok állnak rendelkezésre.6. §
A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartása (PTR) kezdetben kizárólag a megállapított jogosultságokra vonatkozó adatokat tartalmazta. Az időközben végrehajtott fejlesztések révén már az elutasított kérelmek adatai is szerepelnek a nyilvántartásban. A hatályos törvényi szöveg csak arról rendelkezik, hogy a jogosultság megszűnését követő 5 éven belül törölni kell az ügyfélre vonatkozó adatokat. Indokolt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kiegészítése azzal, hogy a kérelem elutasítását követő 5 éven belül az elutasított kérelemre vonatkozó adatokat is törölni kell.7. §
Az ápolási díjra és GYOD-ra vonatkozó intézményi feltételek szabályozásának pontosításával a módosítás egyértelművé teszi, hogy az óvodai nevelés esetén nem a köznevelési intézményre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, hanem az óvodára vonatkozó speciális rendelkezéseket. A köznevelési ágazat rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében további terminológiai pontosítás is átvezetésre került.8. §
Ha a szülő több gyermekre tekintettel jogosult GYOD-ra, akkor részére másfélszeres összegű ellátást kell folyósítani. A módosítással a jogosult kérelme alapján indított felülvizsgálati eljárás során lesz megállapítható az egy gyermekre tekintettel megállapított GYOD jogosultságról a másfélszeres összegű ellátásra való áttérés.9. §
Az ápolási díjra jogosult személy nyugdíj-megállapítását követően a szociális ellátás teljes összegben történő megállapítását lehetővé tevő kivétel szabály kiegészítése szükséges azzal, hogy az előírt előzetes ápolási időtartamba a GYOD folyósítás ideje is beszámítson.10. §
Az átmeneti szabály a szociális pénzbeli ellátásokat érintő módosításokhoz kapcsolódik, e téren rendelkezik arról, hogy a módosított rendelkezéseket a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Emellett - a 3. § szerinti módosításhoz kapcsolódva - meghatározza az ott megjelölt adatkör igénybevevői nyilvántartásban történő rögzítésére vonatkozó határidőt a hatálybalépéskor ellátotti jogviszonnyal rendelkezők esetében.11-12. §
Technikai, terminológiai korrekciók.13. §
A módosítás által a gyermekek átmeneti otthonában befogadott gyermek és szülő számára teljes körű ellátás kerül biztosításra azzal, hogy amennyiben az intézményben a tárgyi feltételek adottak, és a szülő körülményei is lehetővé teszik, gondoskodhat magáról és gyermekéről.14. §
Az állami gondoskodásban nagykorúvá vált fiatal felnőtt számára kérelmére utógondozói ellátás biztosítható, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy tanulmányait folytatja még, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást (lakhatás, étkezés stb.) kell biztosítani. Az utógondozói ellátást a hatályos rendelkezések szerint a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely biztosítja. A módosítás lehetővé teszi az utógondozói ellátás biztosítását a fiatal felnőtt tulajdonában vagy bérleményében lévő ingatlanban is, ami szintén külső férőhelynek minősül.15. §
Az utógondozói ellátás igénybevételéről szóló megállapodásban az utógondozói ellátás nyújtója és a fiatal felnőtt rögzítik, hogy az ellátás pénzügyi fedezetét a fiatal felnőttnek mire, milyen módon kell felhasználnia. A Gyvt. módosításával egyértelművé válik, hogy ha a fiatal felnőtt a megállapodásban foglaltakat súlyosan megszegi, így nem megfelelően használja fel a pénzügyi fedezetet, akkor a gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti.16. §
A módosítások a Gyvt. adatkezelési szabályait érintik. A nevelőszülőnek körülményei alapján is alkalmasnak kell lennie a családjukból kiemelt gyermekek biztonságos ellátására. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő háztartására, ingatlanára vonatkozó adatokat is kezelheti, és fényképet készíthet azokról.A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer fejlesztése eredményeként lehetővé vált, hogy a nevelőszülői hálózat fenntartója a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben tudja összeállítani a szolgáltatási nyilvántartásba történő bejegyzési vagy adatmódosítási kérelem adattartalmát. Ennek megfelelően a módosítás lehetővé teszi az adatátadást a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer és a szolgáltatói nyilvántartás között, amely által egyszerűsödik és átláthatóbbá válik a folyamat.
17. §
A rendelkezés a szövegcserés módosításokat tartalmaz. Ezek között szerepel a rendőrség számára jogosultság megteremtése a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerhez. A Gyvt. hatályos szabályozása szerint jelenleg csak a nyomozó hatóság jogosult a törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (a továbbiakban: KKSzB) szolgáltatás igénybevételével közvetlen adatigényléssel megismerni a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszeréből bizonyos, a feladatellátásához szükséges adatokat, információkat. Mára már nyilvánvaló, hogy a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedések végrehajtása szempontjából nem elegendő a nyomozó hatóság részére biztosítani a KKSzB adatcsomaghoz történő hozzáférést, hanem generálisan, a rendőrség jogosultságát szükséges előírni, biztosítva ezzel, hogy pl. a szabálysértési, a közigazgatási és közrendvédelmi feladatellátása szempontjából is fontos információkhoz jusson a rendőrség a módosítás eredményeként.A hatályos szabályok szerint a családok átmeneti otthona befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét. A családok átmeneti otthonának a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben kell vezetnie a szakmai adminisztrációt. A hatályos szabályozás azonban nem ad felhatalmazást a bántalmazott személy vagy a várandós anya adatainak kezelésére, ezért szükséges a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezésének kiegészítése.
18. §, 20. §
A módosítás a TB-kiskönyv kivezetése és az adatok elektronikus elérésével összefüggésben, adatvédelmi okból arra tesz javaslatot, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követően a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz megállapítása és folyósítása során a visszamenőleges időszakra vonatkozóan (pl.: passzív ellátás esetén) kizárólag a kormányhivatal állapíthasson meg ellátást. A javaslat kizárólag eljárásjogi jellegű, az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos hatáskört és illetékességet módosítja, anyagi jogi szabályt, így ellátási jogosultságot sem érint.Amennyiben a biztosított új biztosítási jogviszonyt létesít, ahol a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely bírálja el az ellátásokat, úgy a kifizetőhely a papír alapú TB-kiskönyvet felváltó elektronikus felületen jogosultságot kap a biztosított korábbi ellátásainak beszerzéséhez, amennyiben szükséges az ellátás elbíráláshoz.
19. §
A papír alapú TB-kiskönyv kivezetését követően létrejövő elektronikus felület útján biztosítottanként elérhető és egyben lekérdezhető lesz a biztosítási jogviszony és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz adatok. Az adatok egységes, elektronikus lekérdezése lehetővé teszi, hogy a tényállás tisztázása keretében a kifizetőhely részére szükséges előzményi és biztosítási időre vonatkozó adatokat már nem egyedi megkereséssel kell a másik egészségbiztosítási szervtől beszerezni, hanem a kifizetőhely ezen adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által működtetett elektronikus felületről kérdezi le.21. §
Kodifikációs pontosítás.22-24. §
Az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja a javasolt módosítás akként, hogy célja a pénzbeli ellátások megállapításához egy olyan elektronikus felület létrehozása, amelyről a biztosítási jogviszony, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz adatok egyben lekérdezhetők és ezzel kiváltható a papír alapú TB- kiskönyv.A TB-kiskönyvben lévő adatok jelenleg két külön elektronikus nyilvántartásból elérhetők. A biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által kezelt nyilvántartásban; a pénzben nyújtott egészségbiztosítási ellátásokra (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz, stb.) vonatkozó adatok a Magyar Államkincstár által működtetett Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerben vannak. A kifizetőhelyek részére jelenleg még nincs lehetőség arra, hogy elektronikusan hozzáférjenek az ellátások megállapításához szükséges, külön nyilvántartásokban kezelt előzményadatokhoz, ezért azok hiánypótlás útján való beszerzése további terhet ró a kifizetőhelyekre és a kormányhivatalokra is. A javaslat alapján a NEAK egy elektronikus lekérdező felületen keresztül hozzáférést biztosít a nyilvántartott társadalombiztosítási jogviszony- és pénzbeli ellátási adatokhoz is a kifizetőhelyek részére, továbbá a Betegéletút szolgáltatáson keresztül a magánszemélyek részére a saját adataikhoz.
A javaslat célja a lekérdező felület és a használatához való jogosultság szabályozása, az e-TB kiskönyvben nyilvántartott adatokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályozás megteremtése, így az e-TB kiskönyvben szereplő adatok körének meghatározása, az említett nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás folyamatának, valamint az adatkezelés céljának és időtartamának meghatározása.
25-27. §
2025. január 1-jétől az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK rendelet) szerinti méregközpontba történő bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti időszak véget ér, így a továbbiakban már kizárólag a 1272/2008/EK rendelet 45. cikke és VIII. melléklete szerinti, méregközponti bejelentési kötelezettség terheli az importőröket és továbbfelhasználókat, az ott meghatározott időtartammal. Ennek megfelelően a korábbi, nemzeti veszélyes keverék-bejelentési kötelezettségen alapuló nyilvántartásra vonatkozó jogszabályhelyek módosítása, illetve hatályon kívül helyezése indokolt.28. §
A módosítás megteremti a feltételét annak, hogy az állam által a középiskolások számára az ingyenes jogosítványszerzéséhez kapcsolódó elméleti tanfolyam köznevelési alapfeladat legyen. Tekintettel azonban a képzés jellegére és tartalmára, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe (FAR) történő adatszolgáltatás a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet szabályai szerint továbbra is kötelező.A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy a tanulmányi rendszer feladata biztosítani a gyermekétkeztetéshez kapcsolatos legfontosabb adminisztrációs szolgáltatásokat.
Továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz, egyértelművé teszi, hogy kit kell tekinteni a tanulmányi rendszer üzemeltetőjének.
29. §
A módosítás biztosítja, hogy a középiskolás tanulónak a tanulmányai lezárását követően is további 12 hónap álljon rendelkezésére az ingyenes jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti ismeretek elsajátítására, valamint az elméleti vizsgák letételére a tanulmányi rendszer használatával. Ez különösen azon tanulóknak jelent segítséget, akik az érettségi miatt nem tudják időben letenni a gépjárművezetői elméleti képzéshez kapcsolódó vizsgákat.30. §
A módosítás biztosítja, hogy a köznevelési intézményben tanulók adatait a köznevelési intézmény a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vegye át. Emellett az Oktatási Jogok Biztosa által jelzett esetleges jogértelmezési problémára kínál megoldást a szövegjavaslat, hogy a különélő, de a szülői felügyeleti jogkör gyakorlásától el nem tiltott - de azt nem gyakorló - szülő mely, a gyermekkel összefüggő adatok megismerésére jogosult.31. §
Szövegcserés módosító rendelkezések.32. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.33-34. §
A módosítással az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj a táppénzzel és a baleseti táppénzzel megegyező elbírálás alá kerülnének, így a havi átlagjövedelem számításnál a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, és az örökbefogadói díjat megelőző jövedelmek is figyelembe vehetőek lesznek abban az esetben, ha az az ellátásban részesülő személy számára kedvezőbb.35. §
Az Alaptörvény 15. módosításával összefüggésben terminológiai pontosítást tartalmaz.36-37. §
A módosítás révén a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók esetében a közszférában jogviszonyban töltött időkkel egy sorban kerülne elismerésre az állami és önkormányzati köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő (2024. január 1. előtt ezek közalkalmazotti jogviszony keretében eltöltött időként kerültek elismerésre).38-39. §
A módosítás biztosítja, hogy a szakképző intézményben tanuló ne csak az utolsó évfolyamból jelentkezhessen a jogosítványszerzésre.Egyben biztosítja, hogy a be nem fejezett jogosítványszerzési tanfolyamot a tanulmányok lezárását követő 1 évig be lehessen fejezni.
40. §
Kodifikációs pontosítás.41-42. §
A módosítás célja, hogy a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény egyes akadálymentességi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit csak 2027. június 28-ától kelljen alkalmazni.A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a tagállamoknak az akadálymentességi követelményeket főszabályként 2025. június 28-ától kell alkalmazniuk. Az irányelvben foglaltak alapján azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 112-es egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása tekintetében az akadálymentességi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket legkésőbb 2027. június 28-tól alkalmazzák.
43. §
A pedagógus-igazolványra jogosulti kör bővítése.44. §
A pedagógus továbbképzésre vonatkozó jogszabály megváltozott címére utal, az ennek megfelelő pontosítást tartalmaz.45. §
A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Ez esetben az elektronikus ügyintézés úgy valósítható meg, ha a fenntartó a hivatali kapuján keresztül küldi ki az iratokat az igazgató részére. A módosítás ennek megfelelő szövegpontosítást tartalmaz, egyértelművé téve, hogy a kiküldésre a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles.46. §
A pedagógus-igazolványra jogosulti kör bővítése.47-48. §
A rendelkezés biztosítja, hogy a foglalkoztatotti alapnyilvántartás adatai közhitelesek legyenek. A rendelkezés továbbá nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.49. §
A jogértelmezést segítő rendelkezés. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 70. §-a egyértelművé teszi, hogy kinek nem kell továbbképzésben részt venni, így a korábbi átmeneti rendelkezésre nincs szükség annál, akinél az érintett rendelkezés kedvezőbbet állapít meg.50. §
Hatályba léptető rendelkezés.51. §
Jogharmonizációs záradék.