adozona.hu
T/11389. számú törvényjavaslat indokolással - a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről
T/11389. számú törvényjavaslat indokolással - a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről

- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvény a családi adócsökkentési program keretében bevezeti a kétgyermekes anyák jövedelemadó-mentességét. Az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és terheik csökkentése, legyenek akárhány évesek is.
[2] 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek. 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek.
[3] Az adócsökkentés közvetetten a nők gyermekvállalását is ös...
[2] 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek. 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek.
[3] Az adócsökkentés közvetetten a nők gyermekvállalását is ösztönözheti. Fontos, hogy a gyermeket vállalók semmiképpen se kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket.
[4] Fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
(2) A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
b) az a) pontban nem említett, az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
(3) Két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma kettő, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
(4) E § alkalmazásában
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,
b) a (3) bekezdés b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az a) pontban foglaltak teljesültek.
(5) A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély két gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.
(6) Amennyiben a két gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
(7) A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni
a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
b) a (3) és (4) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait),
c) a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében, valamint
d) a (2) bekezdés szerinti összeget.
(8) A két gyermeket nevelő anya a részére a (2) bekezdés szerinti jövedelmet juttató munkáltató, kifizető felé az Szja tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.
a) és az anya 2026. január 1-jén a 40. életévét még nem töltötte be -, a 2025. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti;
b) és az anya 2027. január 1-jén az 50. életévét még nem töltötte be -, a 2026. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) pont szerint már megnyílt;
c) és az anya 2028. január 1-jén a 60. életévét még nem töltötte be -, a 2027. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) vagy a b) pont szerint már megnyílt;
d) a c) pontban nem említett esetben a 2028. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.
Ennek érdekében a törvényjavaslat benyújtói kezdeményezik, hogy a kétgyermekes anyák is életük végéig mentesüljenek - a négy vagy több gyermeket nevelőkhöz, illetve a háromgyermekes anyákhoz hasonlóan - munkajövedelmeik tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. A kedvezmény az anyák életkorától függően négy lépcsőben kerül bevezetésre, a 2029. évtől vonatkozik majd minden kétgyermekes anyára.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti összevont adóalapból történő levonással érvényesíthető: a levonható, jellemzően munkával szerzett jövedelmeket a törvény tételes felsorolással állapítja meg. Ide tartoznak különösen a munkaviszonyból, megbízásos jogviszonyból, az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmek. A kedvezmény szempontjából a nem munkával szerzett, egyéb jövedelmek nem vehetőek figyelembe, ilyen például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a tőkejövedelmek.
A két gyermeket nevelő anyát megillető, de adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.