adozona.hu
T/11150. számú törvényjavaslat indokolással - a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról
T/11150. számú törvényjavaslat indokolással - a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.
[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának f...
T/11150. számú törvényjavaslat indokolással - a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról
2025. évi ... törvény a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról
[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése - és szükség esetén intézkedés kezdeményezése - kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátása érdekében.
[3] Ennek egyik eszköze az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrizni hivatott költségvetési felügyelői, költségvetési biztosi és önkormányzati csődbiztosi rendszer összehangolt működtetése, az ellenőrzési feladataik szinkronizálásával.
[4] Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a Magyar Államkincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen az elnök előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tenni az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására, melyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.
[5] Indokolt bővíteni a költségvetési biztos jogosultságait is azzal, hogy amennyiben az a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükséges, külső szakértőket vonhasson be. Továbbá cél, hogy a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok - az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve - a nyilvánosság számára megismerhetőek lehessenek.
[6] Az átlátható gazdálkodás és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentése kiemelt jelentőséggel bír, amelynek biztosítása a hatékonyabb pénzeszközkezelés a helyi lakosok közösségének pénzügyi érdekeit is hangsúlyosabban szolgálja. Mindezek érdekében kerül sor az önkormányzati számlavezetés megújítására.
[7] Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
1. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/F. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:"(11) A VI/C. Fejezet szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95/E. § (1)-(11) és (13) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét, valamint a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt.
(12) A (11) bekezdés akkor alkalmazható, ha a mentesülő anyavállalat üzleti jelentése tartalmazza:
a) az általa készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés és a 134/L. § (1) bekezdés szerinti bizonyossági vélemény közzétételének helyét, valamint
b) a (11) bekezdés szerinti mentesség tényét."
2. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (111) bekezdéssel egészül ki:"(111) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel megállapított 95/B. § (2a) bekezdése, valamint 95/F. § (11) és (12) bekezdése a 2024. évben induló üzleti évre is alkalmazható."
3. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/B. § (2a) bekezdésében a "fenntarthatósági jelentése" szövegrész helyébe a "fenntarthatósági jelentése, a 95/F. § (11) bekezdés szerinti anyavállalat esetében az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentése" szöveg lép.2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
4. §
(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4e) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha)
"d) a (4b) vagy (4d) bekezdésben foglalt adatszolgáltatást nem teljesíti,
e) a (4a) és (4c) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján indokolt, vagy"
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4e) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha)
"f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (9) bekezdés c) pontja szerint azt a költségvetési felügyelő, vagy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (3b) bekezdése szerint azt a költségvetési biztos kezdeményezi."
5. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény1. 111. § (4c) bekezdésében a "támogatási összeg" szövegrész helyébe a "támogatási összeg fedezetéül szolgáló" szöveg, és
2. 143. § (1) bekezdés i) pontjában az "eljárására díjazására" szövegrész helyébe az "eljárására és díjazására"
lép.
3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
6. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:(A központi költségvetés költségvetési hiányának finanszírozása érdekében az államháztartásért felelős miniszter az AKK Zrt. útján)
"l) az a) pont szerinti tevékenysége keretében, a helyi önkormányzatok befektetési lehetőségeinek biztosítása érdekében, piaci kamatokhoz illeszkedő, kizárólag a helyi önkormányzatok részére kibocsátásra kerülő állampapír forgalomba hozatalát szervezi."
4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
7. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:(A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza)
"j) a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek - önkormányzati szinten összesített és a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek szerinti tételes megbontásban a - költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait."
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdés szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak - szükségességének oka szerinti -indokait és tervezett hatását is."
8. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezéslép:"(3) A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetési rendelet-tervezet képviselőtestületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását."
9. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselőtestület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását."
10. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint vagy ezek kérésére az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére."
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A költségvetési felügyelő jogosult - a feladatellátásával összefüggésben -)
"c) az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal Mötv. 111. § (4e) bekezdés f) pontja szerinti eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tehet az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására."
11. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kincstár elnöke - amennyiben a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi -, a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében a helyi önkormányzathoz költségvetési biztost jelölhet ki
a) 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, vagy
b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester megkeresésére, továbbá
c) ha az önkormányzat vagy annak legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága, vagy az ilyen gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adósságot keletkeztető ügyletet keletkeztet."
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A kincstár elnöke a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztost jelöl ki
a) a helyi önkormányzathoz az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónap időtartamra, továbbá
b) a települési önkormányzathoz, annak súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén."
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében - a Kormány rendeletében meghatározott - intézkedéseket foganatosíthat -, amit a kijelöléssel érintett önkormányzat az (1) bekezdés a) pont, valamint az (1a) bekezdés a) pont szerint meghatározott időtartam alatt, és az (1) bekezdés b) és c) pont, valamint az (1a) bekezdés b) pont szerinti megbízatás alatt tűrni köteles."
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A költségvetési biztos - a kincstár költségére - szakértőt is bevonhat, ha a (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel.
(3b) A költségvetési biztos a kincstár elnökének előzetes jóváhagyásával az (1a) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében kezdeményezheti a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal Mötv. 111. § (4e) bekezdés f) pontja szerinti eljárását, illetve javaslatot tehet az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására."
(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésben meghatározottak szerinti adatok megismerésére és kezelésére jogosult. A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével."
12. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2b) Nem terheli a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamatfizetési kötelezettség a kedvezményezettet az általa fel nem használt támogatási összeg visszafizetése során, ha a kedvezményezett a támogatott tevékenységet a rendelkezésére bocsátott támogatási összeg kisebb mértékű felhasználásával és teljes mértékben valósította meg a támogatott tevékenység időtartamán belül."
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén, ha a visszafizetendő összeg eléri vagy meghaladja az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetendő összegre tekintet nélkül a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli."
13. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és költségvetési szervei belföldi hitelintézetnél vezetett számláiról a kincstár részére forintban átutalásra kerül az önkormányzat - költségvetési szerveivel együttesen számított -tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadása 5%-át meghaladó pénzeszköz, vagy a következő időszak végéig ellátandó feladatokhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges összeg felett rendelkezésre álló pénzeszköz közül az alacsonyabb összegű pénzeszköz.
(1b) Az (1a) bekezdés szerint átutalt pénzeszközökről, valamint azok egyenlegéről a kincstár a megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és az általuk irányított költségvetési szervek számára elkülönített nyilvántartást vezet.
(1c) A kincstár adott munkanapon belül - akár az adott önkormányzat által benyújtott fizetési kérelemmel - biztosítja, hogy az (1b) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartás szerinti egyenlegig a megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat és az azok költségvetési szervei által ellátandó feladatokhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges pénzeszközök az adott önkormányzat és költségvetési szervei belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számláján rendelkezésre álljanak."
14. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács legalább 10%-os tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságára kiterjedő, a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek."
15. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"13. a költségvetési biztos megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a költségvetési biztos feladatait, intézkedéseit, a költségvetési biztos tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokat, valamint a 39/A. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti kijelölés részletes szabályait,"
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 21a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"21a. a 84. § (1a)-(1c) bekezdés szerinti kincstári számlára való átutalás, annak rendszeressége, eljárási, technikai kérdései, időbelisége, kapcsolódó információk kezelése és előállítása, a források nyilvántartása, a kincstári számláról a kereskedelmi banki számlára való utalás és az ezekről való önkormányzati rendelkezés részletes szabályait,"
16. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (47) bekezdéssel egészül ki:"(47) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 108/B. § (2)-(9) bekezdését első alkalommal a 2026. évben kell alkalmazni."
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (48) és (49) bekezdéssel egészül ki:
"(48) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi .... törvénnyel megállapított 51/A. § (1) bekezdését, az 53/A. § (2b) és (3) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.
(49) A 2025. január 1-jét megelőzően a Közvetlen uniós programok támogatása előirányzat terhére létrejött támogatási jogviszonyokra, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatokra a Kormány rendeletében meghatározott, e jogviszonyok létrejöttekor hatályos előleg-elszámolási szabályok alkalmazandóak."
17. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény1. 23. § (2a) bekezdés záró szövegrészében az "előző évi" szövegrész helyébe a "legutóbbi" szöveg,
2. 33. § (3a) bekezdésében a "hiányában" szövegrész helyébe a "hiányában," szöveg,
3. 51/A. § (1) bekezdésében a "kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez" szövegrész helyébe a "kedvezményezettnek" szöveg,
4. 84. § (1a)-(1d) bekezdésében a "megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat" szövegrész helyébe a "megyei jogú városi önkormányzat, a városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat" szöveg,
5. 84. § (1a)-(1d) bekezdésében a "megyei jogú városi önkormányzat, a városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat" szöveg, és
6. 111. § (45) bekezdésében a "számláján lévő" szövegrész helyébe a "számláján lévő, hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott ötven millió forintot meghaladó támogatásból egy összegben 100%-os támogatási előlegként rendelkezésre bocsátott még fel nem használt" szöveg
lép.
5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
18. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3h) bekezdésében a "létesítéséről, valamint osztatlan" szövegrész helyébe a "létesítéséről, továbbá osztatlan" szöveg lép.6. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
19. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]
"o) a belföldi hitelintézet által az Áht. 84. § (1a) bekezdése, valamint a kincstár által az Áht. 84. § (1c) bekezdése szerint végrehajtott fizetési művelet,"
7. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása
20. §
A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény a 257. §-t követően a következő 68/A. alcímmel egészül ki:"68/A. Az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzések költségellenőrzése és szerződéskötési rendjének eltérő szabályai
257/A. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet (a továbbiakban: ajánlatkérő) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - által magyarországi ingatlanra vonatkozóan a 26. mellékletben meghatározott üzemeltetési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás eredményeként, valamint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottak szerint előkészített szerződés megkötésére kizárólag az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a nyertes ajánlatra, valamint - a Kbt. 131. § (4) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén - a következő legkedvezőbb ajánlati árra, illetve a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben előkészített szerződésben rögzített árra vonatkozó költségellenőrzést (a továbbiakban: költségellenőrzés) tartalmazó egyetértő véleménye beszerzését követően kerülhet sor.
(2) Ezen alcímet nem kell alkalmazni
a) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott beszerzések során,
b) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági szolgálatok (1) bekezdés szerinti beszerzéseire, szerződéseire,
c) a külképviseleteken, a külföldi diplomáciai célú, illetve a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló nemzeti érdekű vagy humanitárius célokat szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzésekre,
d) a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő beszerzésekre,
e) a nem kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek körébe tartozó szervezetek beszerzéseire,
f) a Kbt.
fa) 6. §-a szerinti közszolgáltató tevékenység biztosítása céljából,
fb) 10-13. §-ában meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő által, valamint
fc) a 6. §-a szerinti közszolgáltatást nyújtó ajánlatkérők részvételével létrehozott közös vagy kapcsolt vállalkozás által
lefolytatott beszerzésekre,
g) az atomenergiáról szóló törvény szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos beszerzésekre,
h) a Kormány által határozatban egyedileg meghatározott beszerzések, szerződések esetén, ha azt kiemelt nemzeti érdek, vagy az adott szolgáltatás biztonságos ellátásának kiemelt fontossága indokolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás kizárólag feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le. Ha a miniszter egyet nem értő véleményt ad, a közbeszerzési eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani. Ha a miniszter a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat tekintetében egyet nem értő véleményt ad, a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben nem jelölhető meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a megkötött közbeszerzési szerződés és a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott szerződés olyan módosítása esetén is, amely a szerződés ellenértékének növekedésével jár.
257/B. §
(1) A miniszter a 257/A. § (1) bekezdése szerinti véleményének kialakításához bevonhatja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet. A kijelölt szerv által lefolytatott 257/A. § (1) bekezdése szerinti beszerzések, illetve előkészített szerződések tekintetében a miniszter végzi el a költségellenőrzést.
(2) A költségellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumok benyújtása elektronikusan történik.
(3) A miniszter a költségellenőrzés során ellenőrzi a 257/A. § (1) bekezdése szerinti beszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.
(4) A miniszter a költségellenőrzésre vonatkozó véleményét az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció, vagy a 257/A. § (4) bekezdése szerinti módosítás alapjául szolgáló dokumentáció benyújtásától számított 20 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára. Ha a miniszter e határidőn belül a költségellenőrzéssel összefüggő véleményét nem adja meg, a közbeszerzési eljárás eredményessé nyilvánítható, illetve a beszerzésre vonatkozó szerződés megköthető.
(5) A Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a költségellenőrzést a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlat tekintetében kell lefolytatni. Ez esetben a miniszter az új legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 20 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára a véleményét.
(6) A miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének beszerzését az összegezés módosítása vagy jogorvoslati eljárás eredményeként bekövetkező új bírálat során is alkalmazni kell a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.
(7) A miniszter költségellenőrzéssel összefüggő véleményére vonatkozó eljárás során a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket biztosítani kell, amelynek részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(8) A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben a költségellenőrzést a szerződés megkötését megelőzően kell kezdeményezni, azzal, hogy a szerződés megkötésére csak a miniszter egyetértő véleménye beszerzését követően kerülhet sor. A költségellenőrzés határidejére és elmaradására a (4) bekezdésben meghatározott szabályok az irányadóak.
(9) A miniszter a költségellenőrzéssel összefüggésben a 257/A. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésekkel kapcsolatban az ajánlatban megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, továbbá az elektronikus felülethez szükséges hozzáférések biztosítása céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat kezel.
(10) A miniszter a költségellenőrzéssel összefüggő feladatok teljesítése érdekében a (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat 3 évig kezeli.
257/C. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének igénylésével és kibocsátásával összefüggő, a költségellenőrzéshez benyújtandó dokumentációra, a költségellenőrzés eljárására és szempontjaira vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,
b) jelölje ki a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervet.
257/D. §
E törvényt a hatálybalépését követően indult 257/A. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárásokra, valamint a hatálybalépését követően megkötendő 257/A. § (1) bekezdése szerinti, a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott szerződésekre kell alkalmazni."
21. §
A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény az 1. melléklet szerinti 26. melléklettel egészül ki.22. §
A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény1. 258. § (9) bekezdésében az "a 150. § és a 152. §" szövegrész helyébe az "a 150. §-152. §" szöveg,
2. a 258. § (11) bekezdésben az "a 124. §, a 151. §," szövegrész helyébe az "a 124. §," szöveg
lép.
8. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
23. §
A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 151. §-a a következő szöveggel lép hatályba:"151. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 108/B. §-sal egészül ki:
"108/B. §
(1) A fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat - ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is - (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a tárgyév október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig az e §-ban meghatározott módon adatot szolgáltat a kincstár számára a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében előre jelzett értékek és a tényértékek a (4) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutatnak, az előrejelzések javításának ösztönzése céljából az önkormányzattal szemben az Ákr. szerint lefolytatott eljárása során hozott határozatban a kincstár - az államháztartás központi alrendszerét megillető - bírságot állapít meg.
(3) A kincstár a bírság kiszabása, korlátlan enyhítése vagy a bírság kiszabásának mellőzése során közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokat figyelembe veszi.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adatot szolgáltató helyi önkormányzatokat bírság terheli abban az esetben, ha az október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig benyújtandó adatszolgáltatások közül legalább kettőben az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együttesen számított várható éves költségvetési bevétel és kiadás különbsége, és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tényleges költségvetési bevétel és kiadás különbsége eltérésének abszolút értéke meghaladja a helyi önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételei 5%-át. A bírság a legnagyobb összegű eltérés abszolút értékének 0,2%-a, legfeljebb az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételének 1/10000 része.
(5) Ha a (1) bekezdés szerint adatot szolgáltató önkormányzat az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást határidőig nem készíti el, a (4) bekezdése szerinti eltérések számításakor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat előre jelzett költségvetési kiadásainak és bevételeinek összege nulla.
(6) A bírság összegét a kincstár határozatban állapítja meg és közli az érintett önkormányzattal május 31-éig. Az önkormányzat a bírság megfizetését a közlést követő húsz munkanap lejártát követő havi nettó finanszírozásban teljesíti, ha nem él a (7) bekezdés szerinti mérséklés kérelmezésével.
(7) Az önkormányzat a kincstár által közölt bírság mérséklését, illetve elengedését kezdeményezheti annak közlésétől számított húsz munkanapon belül a Kincstárnál, ha
a) a bírság teljesítése az önkormányzat által fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését veszélyeztetné,
b) a (4) bekezdés szerint számított eltérést a Kormány egyedi döntésével, illetve az EU-s programokból biztosított és pénzügyileg teljesített források összege okozta,
c) a (4) bekezdés szerint számított eltérés az önkormányzat érdekkörén kívüli, általa előre nem látható, elháríthatatlan okra vezethető vissza.
(8) A kincstár a kérelem kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül megvizsgálja annak tartalmát és az Ákr. szerinti eljárása során határozatban dönt. Egyetértéséről vagy annak hiányáról értesíti az önkormányzatot és az államháztartásért felelős minisztert.
(9) Az önkormányzat a bírságot a kincstár (8) bekezdés szerinti döntésről szóló értesítést követő hónap nettó finanszírozásában teljesíti." "
9. Hatályba léptető rendelkezések
24. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 16. § (1) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 6. § és a 13. § 2025. október 1-jén lép hatályba.
(4) A 17. § 4. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 17. § 5. pontja 2028. január 1-jén lép hatályba.
10. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
25. §
E törvény 18. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.11. Az Európai Unió jogának való megfelelés
26. §
E törvény 1-3. §-a az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
"26. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhezAz államháztartásért felelős miniszter véleményéhez kötött üzemeltetési szolgáltatások
1. Műszaki üzemeltetés, karbantartás
1.1. Gondnoki feladatok ellátása
1.2. Épületgépészeti üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás
1.3. Épületvillamossági üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás
1.4. Építészeti karbantartás, hibaelhárítás
1.5. Televíziós műsorszolgáltatások előfizetése, belső elosztóhálózat karbantartása
2. Higiénés szolgáltatások
2.1. Takarítás (épületen belüli napi és időszakos takarítás, épületen kívüli takarítás, hóeltakarítás, csúszásmentesítés)
2.2. Vizesblokkok higiénés termékeinek biztosítása
2.3. Épületen belüli szelektívhulladék-gyűjtés
2.4. Épületen belüli kommunálishulladék-gyűjtés
2.5. Rovarirtás
3. Biztonsági szolgáltatások
3.1. Épület élőerős őrzés-védelem
3.2. Recepciós és egyéb élőerős szolgáltatások
4. Biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése
4.1. Beépített tűzjelző és oltórendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása
4.2. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása
4.3. Beléptető-, behatolásjelző és videomegfigyelő rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása
4.4. Beléptetőrendszerrel kapcsolatos egyéb szolgáltatások (belépőkártya biztosítása, adatszolgáltatás mozgási időadatokról)
5. Épületekkel kapcsolatos, üzemeltetőt terhelő tűz- és munkavédelmi, valamint egyéb veszélyelhárítási feladatok ellátása
5.1. Tűzoltó készülékek karbantartása, üzembentartói ellenőrzése
5.2. Tűzcsapok karbantartása, üzembentartói ellenőrzése
5.3. Tűz- és munkavédelmi szemle végzése
5.4. Üzemeltetői tűzvédelmi szabályzat készítése, felülvizsgálata
5.5. Üzemeltetőt terhelő katasztrófavédelmi és veszélyelhárítási tervek készítése
6. Parkolóhelyek biztosítása, ügyintézése (a rendelkezésre álló parkolókapacitás erejéig)
7. Üzemi és munkabalesetek kivizsgálása"
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további, az államháztartást érintő törvények módosítása.Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-3. §
Az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CSRD) rendelkezéseit átültető, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 95/E. §-a határozza meg az egyedi fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók körét, míg a számviteli törvény 134/I. §-a az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett anyavállalatok körét. Az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alóli mentesülés szabályait a számviteli törvény 95/F. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza.A hivatkozott rendelkezések alapján - meghatározott feltételek teljesítése mellett - jelenleg csak a leányvállalatok mentesülhetnek az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól. A (leányvállalatnak nem minősülő) anyavállalatok tekintetében nincs arra lehetőség, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére tekintettel mentesüljenek az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól. Ugyanakkor a CSRD 29a. cikkének (7) bekezdése alapján az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét is. A törvényjavaslat értelmében a CSRD rendelkezéseivel összhangban, a számviteli törvény módosításával az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalat mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól.
A törvényjavaslat az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól mentesülő anyavállalat számára előírja, hogy az üzleti jelentése tartalmazza az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés, valamint a bizonyossági vélemény közzétételének helyét, továbbá a mentesség tényét.
Az átmeneti szabály értelmében az az anyavállalat, amely a 2024. üzleti év tekintetében elkészíti és közzéteszi az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, már a 2024. üzleti év vonatkozásában is mentesül az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól.
4. §, 11. §
A törvényjavaslat értelmében kötelező a költségvetési biztos kirendelése az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén. A költségvetési biztos jogosult a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) elnökének előzetes jóváhagyásával a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni. Ez alapján a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője akár a csődbiztost is kirendelheti az önkormányzathoz.A jövőben a Kincstár elnöke abban az esetben is kirendelheti a költségvetési biztost, ha azt a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester kéri, vagy ha az önkormányzat vagy annak legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adósságot keletkeztető ügyletet keletkeztet.
A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a költségvetési biztos külső szakértőket vonjon be, amennyiben azok megállapításai a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükségesek.
A jövőben a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok - az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve - a nyilvánosság számára megismerhetőek lesznek a javasolt módosítások alapján.
5. §
A § jogértelmezést segítő szövegpontosításokat tartalmaz.6. §
A törvényjavaslat az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára lehetővé teszi, hogy az állampapír kínálatában piaci kamatozású, kizárólag helyi önkormányzatok által megvásárolható államkötvényt biztosítson.7. §
A törvényjavaslat értelmében a helyi önkormányzat költségvetésének tartalmaznia kell a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.A törvényjavaslat alapján a költségvetési rendelet módosításának be kell mutatnia az előző évi tényadatok mellett, azzal azonos szerkezetben, átlátható módon a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak indokait és tervezett hatását is.
8. §
A törvényjavaslat szerint a költségvetési rendelet-tervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását, mivel az megalapozatlan önkormányzati költségvetés készítéséhez vezetne.9. §
A törvényjavaslat alapján a képviselő-testület az előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként az első negyedév kivételével negyedévenként, legkésőbb december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel.10. §
A törvényjavaslat értelmében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács vezetője kérésére is kirendelheti a költségvetési felügyelőt az önkormányzathoz a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére.12. §
A törvényjavaslat szerint, ha a kedvezményezett a támogatási jogviszonyt létrehozó okiratban meghatározott célokat a részére rendelkezésre bocsátott támogatási összegnél kedvezőbb áron és maradéktalanul megvalósította, akkor a kedvezményezettet a fennmaradt összeg után - annak visszafizetésén kívül - ügyleti kamatfizetési kötelezettség ne terhelje. A módosítással a kedvezményezett érdekeltté válhat a részére rendelkezésre bocsátott támogatási összeg hatékonyabb felhasználására.Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat megteremti az összhangot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó szabályokkal. A módosítás nyomán az egyes támogatások visszafizetésének önkéntes alapon történő nemteljesítése esetén a támogatóknak csak az aránytalan adminisztrációs költségekkel nem járó követeléseket (tartozásokat) kell behajtásra átadniuk az állami adóhatóság részére.
13. §
A törvényjavaslat a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását írja elő. Ezzel a Kincstári Egységes Számla likviditásának növelése, a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye, valamint az államadósság csökkentése költség-hatékony módon valósul meg.14. §
A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács legalább 10%-os tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatain túl a tárgyévet megelőző üzleti évének féléves és tárgyévi üzleti évének féléves adatairól szóló adatszolgáltatás teljesítése érdekében szükséges a módosítás.15. §
A § felhatalmazó rendelkezést fogalmaz meg a kincstári számlára való átutalás, annak rendszeressége, eljárási, technikai kérdései, időbelisége, kapcsolódó információk kezelése és előállítása, a források nyilvántartása, a kincstári számláról a kereskedelmi banki számlára való utalás és az ezekről való önkormányzati rendelkezés és a költségvetési biztos kötelező kirendelési feltételei részletszabályainak megalkotására.16. §
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az érintett önkormányzatok előrejelzéséhez kapcsolódó bírság kiszabására vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2026. évben kell alkalmazni, ami 2027-ben jelenthet fizetési kötelezettséget.Továbbá a támogatásokkal összefüggésben az ügyleti kamatmentességre vonatkozó rendelkezéseket és a támogatás vissza nem fizetése esetén végső soron alkalmazandó adók módjára való behajtásra vonatkozó könnyített szabályokat a folyamatban lévő támogatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.
17. §
A törvényjavaslat fokozatosan írja elő a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását. Első lépésben 49 önkormányzat (a megyei jogú városok, a főváros és a kerületek) 2025. október 1-jével, második lépésben a fennmaradó városok 2027. január 1-jével, harmadik lépésben pedig a községek 2028. január 1-jével kerülnek a rendszerbe. A rendszer fokozatos bevezetése biztosítja a kisebb önkormányzatok számára a nagyobb felkészülési időt, ugyanakkor a nagyobb önkormányzatok korábbi bevonása már hatékonyan szolgálja a jogintézmény bevezetésével elérni kívánt célokat.Emellett a § szövegpontosítást tartalmaz.
18. §
A § szövegpontosítást tartalmaz.19. §
A módosítás lehetővé teszi a Kincstár és önkormányzatok közötti, jogszabályon alapuló tranzakciók illetékmentességét.20. §, 1. melléklet
A törvényjavaslat alapján a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet által magyarországi ingatlanra vonatkozóan az 1. mellékletben meghatározott üzemeltetési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag olyan feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottak szerint előkészített, az alárendelt szervezettel megkötendő szerződés (in-house szerződések) akkor köthető meg, ha azokkal kapcsolatosan az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértő véleményt ad.A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy milyen közcélok esetén nem kell a törvényt alkalmazni, melyek esetében honvédelmi, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek, külügyi kapcsolatokkal, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokkal összefüggő diplomáciai érdek alapozza meg a kivételi körbe sorolást a törvényjavaslat tekintetében. Ezen közérdekekből fakadóan a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetekben, a nemzetbiztonsági szolgálatok beszerzéseire, a honvédelmi, külképviseleti ingatlanokra, a nem kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek körébe tartozó szervezetek beszerzéseire, közszolgáltató tevékenység esetén, a közszolgáltató ajánlatkérő és a közszolgáltatást nyújtó ajánlatkérők leányvállalatai által lefolytatott beszerzésekre, valamint az atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos beszerzésekre nem kell a törvényt alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat kizárólag a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek beszerzéseit szabályozza, ezért a § lehetőséget ad a Kormánynak arra, hogy ha valamely beszerzésnél kiemelt nemzeti érdek, vagy az adott szolgáltatás biztonságos ellátásának kiemelt fontossága indokolja, akkor egyedi határozatban rendelkezhessen arról, hogy a tekintetben a törvényt nem kell alkalmazni.
A miniszter a költségellenőrzéssel kapcsolatos véleményének megadását megelőzően egy ellenőrzési eljárást folytat le, amelybe a kormányrendeletben kijelölt szervet is bevonhatja. A miniszter a költségellenőrzés során ellenőrzi a beszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a költségellenőrzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat az ajánlatkérőnek elektronikusan kell benyújtania.
A törvényjavaslat alapján a költségellenőrzési eljárás legfontosabb szabályai törvényi szinten, a részletes szabályok pedig kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra.
A törvényjavaslat garanciális jelleggel meghatározza az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket, mely szerint megállapításra kerül az adatkezelés jogalapja, célja, a kezelt személyes adatok köre, illetve időtartama.
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás megalkotására.
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a törvényjavaslat hatálybalépését követően indult közbeszerzési eljárásokra, valamint a hatálybalépését követően megkötendő szerződésekre.
21. §
A törvényjavaslat - a 20. § szerinti módosítással összefüggésben - a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényt egészíti ki a 26. melléklettel.22. §
Az érintett helyi önkormányzatok egyenlegbecslése 2026 helyett már 2025-ben hatályba lép.23. §
Az érintett helyi önkormányzatok egyenlegbecslésének adatszolgáltatására vonatkozó határidők későbbi időpontokban való teljesítésére vonatkozó, eltérő szöveggel történő hatályba léptető rendelkezések.24. §
A § a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.A 17. § 4. és 5. pontja kapcsán a törvényjavaslat fokozatosan írja elő a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását, amely által a hatékonyság fokozható és a kisebb önkormányzati érintettek számára hosszabb felkészülési idő biztosítható.
25. §
A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.26. §
A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.