adozona.hu
T/9721. számú törvényjavaslat indokolással - a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről
T/9721. számú törvényjavaslat indokolással - a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával célja, hogy a nemek közötti egyensúly megteremtésére irányuló hatékony intézkedések bevezetése révén biztosítsa a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét.
(1) Ezt a törvényt a nyilvánosan működő részvénytársaságokra kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálya a mikro-, kis és középvállalkozásokra nem terjed ki.
(1) E törvény alkalmazásában:
1. vezetőtestület: a Ptk. 3:285. § s...
T/9721. számú törvényjavaslat indokolással - a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről
2024. évi ... törvény a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről
Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával célja, hogy a nemek közötti egyensúly megteremtésére irányuló hatékony intézkedések bevezetése révén biztosítsa a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét.1. A törvény hatálya
1. §
(1) Ezt a törvényt a nyilvánosan működő részvénytársaságokra kell alkalmazni.(2) E törvény hatálya a mikro-, kis és középvállalkozásokra nem terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
(1) E törvény alkalmazásában:1. vezetőtestület: a Ptk. 3:285. § szerinti egységes irányítási rendszer és a Ptk. 3:290. §-ának megfelelő kettős vezetőtestületi rendszer.
2. egységes vezetőtestület: olyan vezetőtestület, amely egy nyilvánosan működő részvénytársaságban mind az ügyvezetői, mind a felügyeleti funkciókat ellátja (a továbbiakban: igazgatótanács).
3. kettős vezetőtestületi rendszer: olyan rendszer, amelyben egy nyilvánosan működő részvénytársaságban az ügyvezetői (igazgatóság) és a felügyeleti (felügyelőbizottság) funkciókat elkülönült vezetőtestületek látják el.
4. alulreprezentált nem: azon nem, amelynek százalékos aránya nem haladja meg a 49%-ot a vezető testületi pozíciók számához viszonyítva.
(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság fogalmát, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság szervezetével és döntéshozatalával kapcsolatos fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) HARMADIK KÖNYV XIV. címének rendelkezései szerint kell alkalmazni.
3. A testületekben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés
3. §
(1) Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban kettős vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a felügyelőbizottságban a pozíciók legalább 40%-át az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.(2) Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban egységes vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai vonatkozásában a pozíciók legalább 40%-át az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvánosan működő részvénytársaság az (1), illetve (2) bekezdésben előírt célkitűzésen felül kettős vezetőtestületi rendszer működése esetén az igazgatóság, egységes vezetőtestületi rendszer esetén az igazgatótanács ügyvezető feladatokat ellátó tagjai vonatkozásában egyedi számszerűsített célokat határoz meg a nemek közötti egyensúly javításának érdekében és törekszik ezen célkitűzésben foglaltak teljesítésére.
4. A célkitűzés eléréséhez szükséges eszközök
4. §
(1) A 3. § (1) és (2) bekezdés szerinti célkitűzés elérése érdekében, az a nyilvánosan működő részvénytársaság, amely nem éri el a célkitűzés szerinti százalékos arányt, a (2)-(8) bekezdésnek megfelelően módosítja a vezetőtestületi pozíciókba megválasztandó jelöltek (a továbbiakban: jelöltek) kiválasztásának folyamatát.(2) A kiválasztási eljárás az egyes jelöltek szakképzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelésén alapul. Ennek érdekében a kiválasztási folyamat egésze - így a betöltendő pozíció leírásának elkészítése, az előválogatás fázisa, az előválogatott jelölteket tartalmazó lista létrehozásának fázisa, valamint a jelöltek körének összeállítása - során világos, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű kritériumokat megkülönböztetésmentes módon kell alkalmazni. Ezek a kritériumok a kiválasztási folyamatot megelőzően a nyilvánosan működő részvénytársaság belső szabályzatában kerülnek megállapításra.
(3) A (2) bekezdés szerinti folyamat nem jelent a kiválasztás nyilvánosságára vonatkozó kötelezettséget.
(4) A jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt.
(5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést abban az esetben, amikor a nyilvánosan működő részvénytársaság objektív értékelés keretében, nagyobb jogi súlyú okokra hivatkozva figyelembe veszi a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét, amely megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul.
(6) A 3. § (1) és (2) bekezdés szerinti pozícióra történő megválasztási eljárásban részt vevő jelölt kérésére a nyilvánosan működő részvénytársaság tájékoztatja a jelöltet
a) a kiválasztás alapjául szolgáló minősítési szempontokról,
b) a jelölteknek az említett szempontok szerinti objektív összehasonlító értékeléséről és
c) az (5) bekezdésben foglalt megfontolásokról.
(7) A vezetőtestületi pozícióra történő kinevezésre vagy megválasztásra irányuló kiválasztási folyamat részeként a nyilvánosan működő részvénytársaság a részvényeseket, továbbá munkavállalói küldöttek jelölése esetén az üzemi tanács tagjait a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatja az e törvényben előírt intézkedésekről.
(8) Az e törvényben előírt kötelezettségek a munkavállalói képviseletet biztosító felügyelőbizottsági tagok, illetve az igazgatótanácsban a felügyeleti funkciót ellátó tagok jelölése esetén megfelelően alkalmazandóak az üzemi tanácsra is. Az üzemi tanács - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel -köteles biztosítani, hogy az általa - a Ptk. 3:125. § (1) bekezdése alapján - jelölt munkavállalói küldöttek között az alulreprezentált nem tagjainak az aránya elérje a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott arányt.
(9) A nyilvánosan működő részvénytársaság és az üzemi tanács között létrejött írásbeli megállapodás alapján a munkavállalói küldöttek között az alulreprezentált nem tagjainak az aránya eltérhet a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott aránytól, amennyiben ennek eredményeként a felügyelőbizottsági tagok, illetve az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai között az alulreprezentált nem tagjainak aránya a munkavállalói küldöttekkel együtt eléri a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott arányt.
5. A nyilvánosan működő részvénytársaságokban a nemek közötti egyensúly előmozdításáért felelős kormányzati igazgatási szerv
5. §
(1) A nyilvánosan működő részvénytársaságok tekintetében a nemek közötti egyensúly elősegítésével kapcsolatos közpolitikai feladatokat a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.(2) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenysége keretében a minisztérium szorgalmazza, elemzi, nyomon követi és támogatja a nemek közötti egyensúlyt a vezetőtestületekben. Feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Bizottsággal.
6. Jelentéstétel
6. §
(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai és felügyelőbizottság tagjai vonatkozásában minden év június 30-ig információt szolgáltat a székhelye szerint illetékes cégbíróság és a Budapesti Értéktőzsde részére a nemek megoszlásáról, valamint - amennyiben azokat nem érte el - a 3. § (1)-(3) bekezdésében rögzített célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedésekről.(2) A nyilvánosan működő részvénytársaságok az (1) bekezdés szerinti információkat a honlapjukon közzéteszik.
(3) A rendelkezésre bocsátott információk alapján a Budapesti Értéktőzsde minden év július 31-ig a honlapján közzéteszi és rendszeresen frissíti azon nyilvánosan működő részvénytársaságok jegyzékét, amelyek az adott nyilvánosan működő részvénytársaságok tájékoztatása alapján elérték a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányt.
(4) Amennyiben egy nyilvánosan működő részvénytársaság nem éri el a 3. § (1)-(3) bekezdésében megállapított célkitűzést, akkor köteles indokolni és részletesen ismertetni azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzés elérése érdekében fogadott el, vagy tervez elfogadni.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti információkat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a gazdasági társaság vállalatirányítási nyilatkozatában is fel kell tüntetni.
7. Záró rendelkezések
7. §
Ez a törvény 2024. december 28-án lép hatályba.8. §
(1) Azok a nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyek e törvény hatálybalépése napján nem érik el a 3. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott százalékos arányt, megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az e törvény 3. § (1) és (2) bekezdés szerinti, valamint a 3. § (3) bekezdésben foglalt számszerűsített célkitűzéseket legkésőbb 2026. június 30-áig elérjék.(2) A 6. § (1) bekezdés szerinti információ szolgáltatási kötelezettséget első alkalommal 2026. június 30. napjával kell teljesíteni.
9. §
Ez a törvény a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló, 2022. november 23-i-i (EU) 2022/2381 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.8. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
10. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:286. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A részvénytársaság felügyeleti funkciót ellátó igazgatótanácsi tagjai összetételének meg kell felelnie a nemek közötti egyensúly megteremtését szolgáló jogszabályi előírásoknak. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a nemek közötti egyensúly megteremtését szolgáló jogszabályi követelményeknél enyhébben határozza meg a társaságra háruló kötelezettségeket."
11. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:290. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál ügydöntő felügyelőbizottság nem működhet, valamint a felügyelőbizottság összetételének meg kell felelnie a nemek közötti egyensúly megteremtését szolgáló jogszabályi előírásoknak."
12. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:(E törvény:)
"r) a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló, 2022. november 23-i (EU) 2022/2381 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
Általános indokolás
A törvényjavaslat a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló, 2022. november 23-i (EU) 2022/2381 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez szükséges szabályokat tartalmazza.A javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés rögzíti, hogy az ezen törvényben előírt intézkedések a nyilvánosan működő részvénytársaságokra (a továbbiakban: nyrt.) vonatkoznak és nem vonatkoznak a mikro-, kis és középvállalkozásokra.Az Irányelv 3. cikk 8. pontja a mikro-, kis- és középvállalkozás fogalmát az anya- és leányvállalatok értékeinek összeszámítási szabályai nélkül adja meg. Az alkalmazotti létszám így az anyavállalat alkalmazottaira értendő.
2. §
A rendelkezés a törvény fogalommeghatározásait tartalmazza.3. §
A rendelkezés alapján az nyrt. megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kettős vezetőtestületi rendszer esetén a felügyelőbizottságban, egységes vezetőtestületi rendszer esetén pedig az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai vonatkozásában a pozíciók legalább 40%-át az alulreprezentált nem tagjai töltsék be. Továbbá a nemek közötti egyensúly javítása céljából az nyrt. egyedi számszerűsített célokat határoz meg az ügyvezető igazgatók körében.4. §
A rendelkezés rögzíti, hogy a 3. §-ban foglalt célkitűzés elérése érdekében az nyrt. módosítja a vezetőtestületi pozíciókba megválasztandó jelöltek kiválasztásának folyamatát; a kiválasztási eljárás kritériumrendszerét; azt hogy az azonos alkalmasságú jelöltek közül az alulreprezentált nemhez tartozók előnyben részesülnek, kivéve, ha objektív értékelés alapján jogilag megalapozott okok miatt az nyrt. másképp dönt; valamint az nyrt. tájékoztatási kötelezettségét.A jelen törvényben előírt kötelezettségek a munkavállalói képviseletet biztosító felügyelőbizottsági tagok jelölése esetén megfelelően alkalmazandóak az üzemi tanácsra is.
5. §
A rendelkezés a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelöli ki az nyrt-k tekintetében a nemek közötti egyensúly előmozdításáért felelős szervként.6. §
A rendelkezés meghatározza az nyrt.-k jelentéstételi kötelezettségét a nemek megoszlásáról, valamint a javaslat szerinti arány-célkitűzések elérése érdekében hozott intézkedésekről.7. §
Hatályba léptető rendelkezés.8. §
A rendelkezés megállapítja a célkitűzések elérésének határidejét.9. §
Jogharmonizációs záradék.10-12. §
Az Irányelv átültetéshez kapcsolódóan szükséges a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseinek módosítása.