adozona.hu
T/9724. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról
T/9724. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan: középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll. Ennek a gazdaságfilozófiának az eredményeként az elmúlt évtizedben a magyar kormány európai uniós viszonylatban messze a legnagyobb mértékben csökkentette a munkát terhelő adókat, emellett pedig végrehajtotta Európa egyik legnagyobb gazdaságfehérítését és létrehozta Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét. A...
T/9724. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról
2024. évi ... törvény egyes adótörvények módosításáról
A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan: középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll. Ennek a gazdaságfilozófiának az eredményeként az elmúlt évtizedben a magyar kormány európai uniós viszonylatban messze a legnagyobb mértékben csökkentette a munkát terhelő adókat, emellett pedig végrehajtotta Európa egyik legnagyobb gazdaságfehérítését és létrehozta Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét. A kormány a háborús válság ellenére idén növekedési pályára állította a gazdaságot, és célja, hogy a gazdasági semlegesség politikájával a következő években a magyar gazdaság tartós növekedését biztosítsa. Ennek érdekében a kormány további adócsökkentésekkel és egyszerűsítésekkel számos adótörvény módosítására tesz javaslatot. A kormány célja, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete érezhetően javuljon a következő években, ezért két lépcsőben, 2025. július 1-jei és 2026. január 1-jei emeléssel kétszeresére növeli a gyermekek után járó adókedvezményt. Az intézkedéssel a családoknál maradó adókedvezmény éves összege meghaladhatja a 650 milliárd forintot. Az adótörvények módosításával a kormány többek között személyi jövedelemadót érintő könnyítéseket, újabb gazdaságfehérítő lépéseket és adminisztrációcsökkentést céloz, továbbá uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz.I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
4. Jövedelemszerzés helye:)
"i) kamat, kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, a kamatjövedelem, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésére az említett személy belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;"
2. §
Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
"zs)szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél."
3. §
Az Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A bevétel megszerzésének időpontja)
"c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll;"
4. §
(1) Az Szja tv. 29/A. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 100 000 forint,
b) kettő eltartott esetén 200 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 330 000 forint.
(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 100 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül."
(2) Az Szja tv. 29/A. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 133 340 forint,
b) kettő eltartott esetén 266 660 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 440 000 forint.
(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 133 340 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül."
5. §
Az Szja tv. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A jövedelmet a bevételből
a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,
c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből - ide nem értve a (2) bekezdés k) pontja szerinti vendéglátó tevékenységet - bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,
d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék
költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ'24 01, 02) bányászati (ÖVTJ'24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ'24 41-től 42-ig);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ'24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ'24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ'24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ'24 8130);
c) halászati tevékenység (ÖVTJ'24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ'24 032);
d) feldolgozóipari termékelőállítás és szolgáltatás (ÖVTJ'24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ'24 1820) kivételével
e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ'24 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ'24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ'24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ'24 952)
g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ'24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ'24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ'24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ'24 4941);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ'24 951);
i) fényképészet (ÖVTJ'24 7420);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ'24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ'24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ'24 960909-től 960911-ig);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ'24 56);
l) járművezető-oktatás (ÖVTJ'24 855301)."
6. §
(1) Az Szja tv. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - a 8. számú melléklet rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja."
(2) Az Szja tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tételes átalányadó évi összege lakószobánként
a) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,
b) 38 ezer 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót."
(3) Az Szja tv. 57/A. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés szerinti tételes átalányadót egyenlő részletekben, a 8. számú melléklet rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül - kell megfizetni.
(4b) A (4) bekezdés alkalmazásában lakószoba a méretétől függetlenül az a lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.
(4c) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót."
7. §
Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pontja a következő am) alponttal egészül ki:[Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:]
"am) a 7. § (1) bekezdés zs) pont alapján megszerzett értékpapír esetében a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás."
8. §
Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része;
b) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
c) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része."
9. §
Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott
a) szálláshely-szolgáltatásra,
b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra
d) 2025. évben lakásfelújításra
felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget - több juttatótól származóan együttvéve sem - meg nem haladó mértékű támogatás, azzal, hogy a d) pont szerint felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott összeg és a számlára 2025. évben utalt összeg 50 százalékát."
10. §
Az Szja tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"78. §
E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ'24) szerinti hivatkozással meghatározott tevékenységek esetében a 2024. október 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni."
11. §
Az Szja tv. 80. §-a a következő e) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
"e) a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentességét megalapozó igazolás kiállításának szabályait."
12. §
Az Szja tv. a következő 108. §-sal egészül ki:"108. §
(1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során, ha a vásárolt szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja 2025. január 1-je előtti napra esik, de az arról szóló bizonylat 2024. december 31-ét követően áll rendelkezésre, a bevétel megszerzésének időpontja - eltérően a 9. § (2) bekezdés 2024. december 31-én hatályos c) pontjában szereplő időponttól - az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.52. alpontja a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelemre alkalmazható.
(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 57/A. § (4) bekezdés szerinti tételes átalányadó 2025. évre vonatkozó mértékének megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2025. január 15-ig teszi közzé a honlapján azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót."
13. §
Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.14. §
Az Szja tv.a) 70. § (8) bekezdésének nyitó szövegrészében a "(7) bekezdés b) pont" szövegrész helyébe a "(7) bekezdés a) pont" szöveg,
b) 84. § (7) bekezdésében a "2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 1-8. o.)" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831. rendelet (HL L 2023.12.15. )" szöveg,
c) 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az "egyesületből, alapítványból" szövegrész helyébe az "egyesületből, a sportról szóló törvény szerinti sportköztestületből, alapítványból" szöveg,
d) 1. számú melléklet 8. pont 8.25. alpontjában a "sportszervezet által az olimpián" szövegrész helyébe a "sportszervezet, sportköztestület által az olimpiai eseményen" szöveg
lép.
15. §
Hatályát veszti az Szja tv. 62. § (1) bekezdés c) pontjában az ", ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is" szövegrész.2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
16. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 16/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdés szerinti költség, ráfordítás figyelembevétele, adózás előtti eredmény csökkentése elszámolható a figyelembevételt, a csökkentést követő adóévekben az érintett különbséghez kapcsolódóan felmerülő, a 4. § 57. pont g) alpontja szerinti államok társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben."
17. §
A Tao. törvény 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából - feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása - adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli meg az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor."
18. §
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (124) bekezdéssel egészül ki:"(124) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 5. pont i) alpontja szerinti értékcsökkenés az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévre alkalmazható."
19. §
A Tao törvény a következő 30/N. §-sal egészül ki:"30/N. §
E törvény 22. § (1)-(12) bekezdése szerinti támogatás a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatásnak minősül."
20. §
A Tao. törvény 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.21. §
A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.22. §
A Tao. törvénya) 4. § 3a. pontjában az "Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)" szöveg,
b) 4. § 23/d. pontjában az "alapján megillető" szövegrész helyébe az "alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásokat megillető" szöveg,
c) 7. § (8b), (8d) és (31) bekezdésében, 22/F. § (4) bekezdésében, valamint 30/B. § b) pontjában a "2013. december 18-i 1407/2013/EU" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831" szöveg,
d) 7. § (12) bekezdés b) pontjában és 22/A. § (4) bekezdés b) pontjában a "támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak" szövegrész helyébe a "támogatásnak minősül, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható," szöveg,
e) 7. § (12) bekezdés c) pontjában és 22/A. § (4) bekezdés c) pontjában a "csekély összegű (de minimis) támogatásnak" szövegrész helyébe a "csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható" szöveg,
f) 7. § (17) és (20) bekezdésében a "csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül" szövegrész helyébe a "csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható" szöveg,
g) 22/B. § (2a) bekezdésében az "európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)" szövegrész helyébe az "Atr." szöveg,
h) 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a "csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható" szövegrész helyébe a "csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható," szöveg,
i) 29/A. § (118) bekezdésében az "első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre" szövegrész helyébe az "első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható" szöveg,
j) 30/A. §-ában a "22/A § (4) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe a "22/A. § (4) bekezdés b) és c) pontja" szöveg,
k) 30/F. § (1) bekezdésében a "34. pontja" szövegrész helyébe a "33. pontja" szöveg,
l) 30/F. § (2) bekezdésében a "35. pontja" szövegrész helyébe a "34. pontja" szöveg,
m) 30/1. § (2) bekezdésében az "5. cikkével" szövegrész helyébe a "31. cikkével" szöveg
lép.
23. §
Hatályát veszti a Tao. törvénya) 29/A. § (109)-(111) bekezdése,
b) 29/A. § (113) bekezdése,
c) 30/H. §-a,
d) 4. számú melléklete.
3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
24. §
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény: )
"b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér összegének 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében;"
25. §
(1) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével - a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie."
(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
"d) a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével az adóalany egyesülése, szétválása napját megelőző nappal;"
(3) A Katv. 19. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8a) Amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre."
4. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény módosításáról
26. §
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Minimumadó törvény) 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(11) Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletet a 10. melléklet szerint kell kiszámítani."
27. §
A Minimumadó törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A belföldi csoporttag - vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet - az 1. § szerinti kiegészítő adóalanyiságáról bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoportot, a nagyméretű belföldi vállalatcsoportot, valamint feltünteti az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat."
28. §
A Minimumadó törvény 44. §-a a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:"(11) A belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, - az állami adó- és vámhatóság által az elismert belföldi kiegészítő adóelőleg bevallására rendszeresített nyomtatványon - bevallania és megfizetnie az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig.
(12) A (11) bekezdés szerinti elismert belföldi kiegészítőadó-előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege.
(13) Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleggel kapcsolatos bevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a belföldi csoporttag azonosító adatai,
b) a belföldi csoporttag elismert belföldi kiegészítőadó-előleg kötelezettsége.
(14) Az adózás rendjéről szóló törvény 227/B. §-ától és 231. §-ától eltérően a (11)-(13) bekezdés szerinti kötelezettség megsértése esetén késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható."
29. §
A Minimumadó törvény 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 44. § (11)-(14) bekezdését első alkalommal a 2024-ben kezdődő adóév vonatkozásában kell alkalmazni."
30. §
A Minimumadó törvény 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.31. §
A Minimumadó törvény az 5. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.32. §
A Minimumadó törvénya) 3. § 23. pontjában, 32. § (2) bekezdés c) pontjában az "a társaságiadó-információkat tartalmazó" szövegrész helyébe az "az országonkénti" szöveg,
b) 3. § 47. pontjában az "adatszolgáltatásokat és nyilatkozatokat" szövegrész helyébe a "bejelentést, adatszolgáltatást, bevallást és nyilatkozatot" szöveg,
c) 11. § (9) bekezdésében a "multinacionális csoport" szövegrész helyébe a "multinacionális vállalatcsoport" szöveg,
d) 11. § (13) bekezdés c) és d) pontjában a "27. § (5)" szövegrész helyébe a "27. § (4)" szöveg,
e) 32. § (2) bekezdésében az "államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi társaságiadó-információkat tartalmazó" szövegrész helyébe az "államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi országonkénti" szöveg,
f) 44. § (2) bekezdésében az "adóbevallás (GloBE információs bevallás, elismert belföldi kiegészítőadó-bevallás) benyújtására és adatszolgáltatásra" szövegrész helyébe az "adatszolgáltatás (a továbbiakban: GIR), adóbevallás benyújtására" szöveg, az ", elismert kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra" szövegrész helyébe "bevallására és a GIR-re" szöveg, az "űrlapon" szövegrész helyébe a "nyomtatványon" szöveg,
g) 44. § (3) bekezdésében a "bevallást" szövegrész helyébe a "GIR-t" szöveg, a "bevallási" szövegrész helyébe a "GIR" szöveg,
h) 44. § (4) bekezdésének az "adatszolgáltatást benyújtó szervezet" szövegrész helyébe az "adatszolgáltatást teljesítő vagy az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag" szöveg, a "bevallás" szövegrész helyébe a "GIR" szöveg,
i) 44. § (5) bekezdésében a "kapcsolatosan adóbevallásnak (GloBE információs bevallásnak)" szövegrész helyébe a "kapcsolatos adóbevallásnak" szöveg,
j) 44. § (5) bekezdés b) pontjában a "részesedését" szövegrész helyébe a "részesedésére vonatkozó információkat" szöveg,
k) 44. § (5) bekezdés e) pontjában és (7) bekezdés h) pontjában a "bevalláshoz" szövegrész helyébe a "kiegészítő adó megállapításához" szöveg,
l) 44. § (6) bekezdésében a "kiegészítő adóval kapcsolatosan" szövegrész helyébe a "belföldi kiegészítő adóval kapcsolatos" szöveg, az "a bevalláshoz" szövegrész helyébe az "az elismert belföldi kiegészítő adó megállapításához" szöveg,
m) 44. § (7) bekezdésében a "képviselője által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos bevallásnak" szövegrész helyébe a "kijelölt helyi szervezet által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos GIR-nek" szöveg,
n) 44. § (8) bekezdésében a "(6)-(7) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "(2)-(7) bekezdés szerinti adatszolgáltatás," szöveg,
o) 44. § (9) bekezdésében a "bevallást legkésőbb az adatszolgáltatással" szövegrész helyébe az "adóbevallást, GIR-t legkésőbb az adókötelezettséggel" szöveg,
p) 45. § (6) bekezdésében az "űrlapon" szövegrész helyébe a "nyomtatványon" szöveg,
q) 49. §-ában az "adatszolgáltatást és a 44. § szerinti adatszolgáltatási, bevallási kötelezettséget" szövegrész helyébe az "adóbevallást, GIR-t" szöveg,
r) 9. mellékletében a "napjától" szövegrész helyébe a "napját követően" szöveg
lép.
II. Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
33. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 77. § (4a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"(4a) A (4) bekezdés szerinti adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést - függetlenül attól, hogy azt az adóalany szerződésben vállalt kötelezettség vagy jogszabályi előírás alapján teljesíti - úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették (ezen bekezdés alkalmazásában: végső fogyasztó), feltéve, hogy:
a) a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és
b) a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik."
34. §
Az Áfa tv. 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha az ügylet teljesítését nyugta tanúsította és a jogosultnak ellenértéket térítenek vissza, akkor az (1) bekezdéstől eltérően a 77. § (3) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett a nyugta adattartalmának módosításáról gondoskodjon."
35. §
Az Áfa tv. 121. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)
"a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, - feltéve, hogy nem választotta a XIII. fejezet 1. vagy 3. alcíme szerinti alanyi adómentesség alkalmazását -adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne, ide nem értve a Közösség másik, a teljesítés helye szerinti tagállamának azon joga szerinti adómentesség hatálya alá tartozó azon ügyletet, amely tartalmában a Héa-irányelv 284. cikkének felel meg;"
36. §
(1) Az Áfa tv. 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását, ha
a) az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog egyébként korlátozás nélkül megilleti,
b) az a) és d) pontban említett feltétel teljesüléséről az importáló nyilatkozik vámjogi képviselőjének,
c) az importáló a levonási jog keletkezésének időpontjában az Art. rendelkezései szerint megbízható adózónak minősül, valamint
d) az importáló a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban havi bevallásra kötelezett adóalany."
(2) Az Áfa tv. 129. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha az importáló rendelkezik a 156. § szerinti engedéllyel, az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételtől függetlenül az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását."
(3) Az Áfa tv. 129. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közvetett vámjogi képviselő az (1) bekezdés szerint megszerzett adólevonási jogot - az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül - abban az esetben gyakorolhatja, ha
a) személyes rendelkezésére áll az (1) bekezdés b) pontjában említett, nevére szóló nyilatkozat,
b) belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely adólevonási jogát egyébként korlátozza, valamint
c) a levonási jog gyakorlásának időpontjában az Art. rendelkezései szerint megbízható adózónak minősül."
37. §
(1) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:[Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]
"k) az adóalany-kereskedő által teljesített 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítés esetében."
(2) Az Áfa tv. 142. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az adóalany az (1) bekezdés i)-k) pontja alá tartozó termékértékesítéséről, illetve az (1) bekezdés i)-k) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzéséről a 6/C. számú melléklet szerinti nyilatkozattételre kötelezett."
38. §
Az Áfa tv. 195. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Az adóalany nem jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására, ha az előzetesen felszámított adó alapjául szolgáló, beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye a Közösség olyan, másik tagállama, amelyben az adóalany nem választott a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentességet."
39. §
Az Áfa tv. 195/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:"(10) Ha az adóalany a (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószámnak a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján történő megállapítását megelőzően e nyilatkozat tartalmi hibájának kijavítására irányuló dokumentumot nyújt be az állami adó- és vámhatósághoz, abban az esetben a nyilatkozatot javító dokumentumra kell a (4) bekezdés szerinti előírásokat alkalmazni, azzal, hogy a (4) bekezdésben hivatkozott határidő az említett dokumentum állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezésétől kezdődően számítandó.
(11) Ha az adóalany a (6) bekezdés szerinti módosítást - ideértve különösen a nyilatkozatban megjelölt tagállamok körének változását - azt megelőzően nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, hogy az a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban megjelölt minden tagállam tekintetében megállapította vagy megerősítette a (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószámot, abban az esetben a (6) bekezdés szerinti módosításra alkalmazandó előírások azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy a (6) és (7) bekezdésben hivatkozott határidő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat elbírálását követő naptól kezdődik."
40. §
Az Áfa tv. 195/B. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:"(6) Ha a 195/A. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezésének napja és e nyilatkozat alapján a 195/A. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásának kezdő napja azonos naptári negyedévbe esik, abban az esetben a 195/A. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásának kezdő napját követő első adatszolgáltatás nem tartalmazza a tárgy naptári negyedévre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján feltüntetendő azon árbevételi adatokat, amelyeket az adóalany a 195/A. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatában már feltüntetett.
(7) Ha a 195/A. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásának kezdő napja a 195/A. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezésének napját magában foglaló naptári negyedévet követő naptári negyedévbe esik, abban az esetben a 195/A. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásának kezdő napját követő első adatszolgáltatás tartalmazza a tárgy naptári negyedévet megelőző naptári negyedévre vonatkozó azon árbevételi adatokat is - az (1) bekezdésben előírt módon -, amely árbevételt az adóalany a 195/A. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatban nem tüntetett fel.
(8) Ha a már benyújtott adatszolgáltatás adataiban az adóalany hibát tár fel vagy azok utólag módosulnak, annak helyesbítése érdekében az adóalany az érintett adatszolgáltatást a helyes adattartalommal ismételten köteles benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz."
41. §
Az Áfa tv. 195/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az az adóalany, amely élt a 195/G. § (1) bekezdés szerinti választási joggal, nem jogosult az ezen választással érintett alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására, ha az előzetesen felszámított adó alapjául szolgáló, beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye a Közösség olyan, másik tagállama, amelyben az adóalany nem választott a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentességet."
42. §
Az Áfa tv. 253/P. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A (3) bekezdés szerinti választási jog nem illeti meg azt az adóalanyt, aki (amely) a XIII. fejezet 3. alcíme szerinti adómentességet alkalmaz."
43. §
Az Áfa tv. 253/Q. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Az (1) bekezdés szerinti választási jog nem illeti meg azt az adóalanyt, aki (amely) a XIII. fejezet 1., illetve 2. alcíme szerinti adómentességet alkalmaz."
44. §
Az Áfa tv. 257/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással is teljesítheti, mely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg."
45. §
Az Áfa tv. a következő 367. §-sal egészül ki:"367. §
(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel módosított 77. § (4a) bekezdése azokban az esetekben alkalmazható, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany ezen rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi . törvénnyel módosított 77. § (4a) bekezdése ezen rendelkezések hatálybalépésének időpontját megelőzően, de a 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette."
46. §
Az Áfa tv. a következő 368. §-sal egészül ki:"368. §
E törvény 2024. évi.. törvénnyel módosított 129. § (1)-(2) bekezdését, valamint e törvény 2024. évi . törvénnyel megállapított 129. § (1a) bekezdését azon esetben kell alkalmazni, amikor a termékimport utáni levonási jog keletkezésének időpontja 2025. január 1. napját követi."
47. §
Az Áfa tv. a következő 369. §-sal egészül ki:"369. §
(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés k) pontját, 142. § (9) bekezdését, valamint a 6/C. számú melléklet 1a. és 2a. pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyetek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2025. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés k) pontja szerinti termékértékesítés esetén továbbra is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell eljárni, ha a teljesítés időpontja 2025. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2025. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani.
(3) Amennyiben az e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés k) pontja szerinti termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2025. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a terméket beszerző adóalany adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik."
48. §
Az Áfa tv. a következő 370. §-sal egészül ki:"370. §
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel megállapított 78. § (2a) bekezdését azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítésének időpontja 2025. július 1. napjára vagy azt követő időpontra esik."
49. §
Az Áfa tv. a következő 371. §-sal egészül ki:"371. §
E törvény 2026. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2026. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2027. január 1. napjával kezdődő és a 2030. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy
a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2026. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet 2024. szeptember 30. napjáig bejelentették, vagy
c) a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést 2026. december 31. napjáig tudomásul vették."
50. §
Az Áfa tv.a) 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének" szövegrész helyébe az "a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés" szöveg,
b) 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában a "vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének" szövegrész helyébe az "a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés" szöveg,
c) 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontjában a "vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének" szövegrész helyébe az "a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés" szöveg,
d) 195. § (2) bekezdés záró szövegrészében az "a)-f) pontokhoz" szövegrész helyébe az "a)-c) és f) pontokhoz" szöveg,
e) 195/C. § (1) bekezdésében az "a 195/B. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazásában" szövegrész helyébe az "a 195/B. § (1), (4) és (8) bekezdésének alkalmazásában" szöveg,
f) 195/D. §-ában az "illetve annak (6) bekezdés szerinti módosítását, valamint a 195/B. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti adatokat" szövegrész helyébe az "annak (6) bekezdése szerinti módosítását, illetve (10) bekezdése szerinti kijavítását, valamint a 195/B. § (1)-(2), (4) és (8) bekezdése szerinti adatokat" szöveg,
g) 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 59. sor "Megnevezés" oszlopában az "Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Jogszabályban" szöveg
lép.
51. §
Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.52. §
Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.53. §
Hatályát veszti az Áfa tv.1. 142. § (1) bekezdés k) pontja,
2. 188. § (3) bekezdés h) pontja,
3. 193. § (1) bekezdés a) pontjában az "és h)" szövegrész,
4. 193. § (1) bekezdés d) pontja,
5. 195. § (2) bekezdés d)-e) pontja,
6. 195. § (3) bekezdés b) pontja,
7. 195. § (4) bekezdése,
8. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora.
6. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása
54. §
Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Utasforgalmi tv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"4. §
(1) Az egyéb rendelkezésektől függetlenül az adómentesség arra az importra terjedhet ki,
a) amely alkalmi jellegű,
b) amelynek keretében az importált termék vagy termékek az utas, annak családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak, és
c) amelynek keretében az importált terméknek vagy termékeknek sem a jellege, sem a mennyisége - az a) és b) pont teljesülésétől függetlenül - nem utal kereskedelmi jellegű importra
[a)-c) pontok a továbbiakban együtt: nem kereskedelmi jellegű import].
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek esetében az adómentesség napi egy alkalommal, az első beutazása alkalmával illeti meg
a) a határövezetben lakóhellyel rendelkező személyt,
b) a határövezetben dolgozó munkavállalót,
c) a harmadik államból vagy harmadik állammal egy tekintet alá eső területről való beutazásra használt közlekedési eszköz személyzetét.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az abban felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó utas igazolni tudja, hogy túllépi a tagállam határövezetét vagy nem tér vissza a szomszédos harmadik ország határövezetéből."
55. §
Az Utasforgalmi tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) alponttal egészül ki:(Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg dohánytermékek körében:)
"aj) hevített terméknél légi utas esetében a 200 darabot, egyéb utas esetében a 40 darabot;"
56. §
Az Utasforgalmi tv. 9. §-a a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"6. határövezet: olyan övezet, amely légvonalban 15 km-nél nem terjed messzebb egy tagállam határától, és amelybe beletartoznak azok a helyi közigazgatási körzetek, amelyek területe részben az övezetben helyezkedik el;
7. határövezetben dolgozó munkavállaló: minden olyan személy, akinek szokásos tevékenysége szükségessé teszi, hogy munkanapján átjusson a határ túloldalára."
57. §
Az Utasforgalmi tv.a) 7. § (2) bekezdésében az "aa)-ad) alpontjaiban meghatározott mennyiségi korlátok" szövegrész helyébe az "aa)-aj) alpontjában meghatározott mennyiségi korlátok" szöveg,
b) 7. § (3) bekezdésében az "aa)-ad) alpontjaiban meghatározott dohánytermékek" szövegrész helyébe az "aa)-aj) alpontjában meghatározott dohánytermékek" szöveg
lép.
7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
58. §
(1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"47. üzemanyag: - az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termék kivételével - a benzin, az üzemanyag célú gázolaj, - a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével - LPG, a biodízel, a HVO, a bioüzemanyag, az üzemanyag célú földgáz és az E85;"
(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
"6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710 12 25, a 2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 44-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;"
(3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
"18. gázolaj: a 2710 19 44-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék;"
(4) A Jöt. 3. § (2) bekezdése a következő 19a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
"19a. HVO: 2710 19 42 és 2710 20 11 KN-kód szerinti, növényi olajból vagy állati olajból hidrogénezéssel előállított termék;"
(5) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
"21. kereskedelmi gázolaj: gázolaj és HVO, amelyet
a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz
használnak fel;"
59. §
(1) A Jöt. 110. § (1) bekezdésének f)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adó mértéke)
"f) földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 36 Ft/nm3, egyébként 0,3879 Ft/kWh,
g) a villamos energiára 398 Ft/megawattóra,
h) a szénre 3230 Ft/ezer kilogramm,"
(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
"k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében 14 290 Ft/ezer liter, egyébként a c) pont szerinti adómérték."
(3) A Jöt. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti, január 1-jétől, április 1-jétől, július 1-jétől, illetve október 1-jétől érvényes adómértékek megállapítása a Platts Crude Oil Marketwire - tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszakra vonatkozó - Brent (Dated) napi jegyzései Mid értékeinek és a tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszak egyes napjaitól számított mindenkori harmadik havi szállítású Brent napi jegyzések Mid értékeinek számtani átlaga alapján történik."
(4) A Jöt. 110. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) Az adó mértéke
a) az (1) bekezdés a)-c) pontja, a d) és e) pontjának üzemanyagcélú adómértékei és az i) pontja szerinti esetekben a 2024. évet követően,
b) az (1) bekezdés d) pontjának tüzelő-, fűtőanyagcélú adómértéke, e) pontjának egyéb motorikus célú adómértéke és f)-h) pontja szerinti esetekben a 2025. évet követően
a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.
(5) A (3) és (4) bekezdések figyelembe vételével meghatározott adómértékeket
a) az (1) bekezdés a)-e) és h)-i) pontja szerinti esetekben 10 forintra,
b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyag célú adómérték és az (1) bekezdés g) pontja esetében 1 forintra,
c) az (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb adómérték esetében egytízezred forintra
kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig, az (1) bekezdés d)-i) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző év október 31-ig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi."
60. §
(1) A Jöt. 113. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy jogosult az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatáshoz, tolatáshoz felhasznált villamos energia adójának visszaigénylésére."
(2) A Jöt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy - bérelt jármű esetében -bérlője jogosult visszaigényelni
a) az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy
b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének, valamint 0,33 és az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett tárgyévet megelőző év október első munkanapján érvényes euró/forint árfolyam szorzatának különbségét, öttized forintra lefelé kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adó-visszaigénylés mértékét a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi."
61. §
A Jöt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő
a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, a mezőgazdasági célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,
c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, - a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve - közvetlenül a halgazdálkodáshoz
felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából jogosult visszaigényelni literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének és 14,29 forintnak a különbségét, öttized forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adó-visszaigénylés mértékét a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi."
62. §
A Jöt. XI. fejezete a 133. §-t követően a következő új 88/A. alcímmel egészül ki:"88/A. Valorizáció
132/A. §
A 2024. évet követően az adó mértéke a 125-132. § szerinti esetekben a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, amelyet 10 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adó mértékeket az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
63. §
A Jöt. 137. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4b) A kisüzemi bortermelő csendes bort a (4c) bekezdésben foglalt kivétellel nem vesz át, és csendes boron kívül, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, átvételén, tárolásán, forgalmazásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg az 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, nem tárol és nem hoz forgalomba. Kisüzemi bortermelő nem adhat fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak."
64. §
A Jöt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jövedéki adó mértéke
a) a cigarettára 32 300 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 45 200 forint/ezer darab,
b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 5 230 forint/ezer darab,
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 28 060 forint/kilogramm,
d) a töltőfolyadékra 36 forint/milliliter,
e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire 38 forint/darab (szál),
eb) folyadékára 76 forint/milliliter,
f) a füst nélküli dohánytermékre 28 060 forint/kilogramm,
g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 28 060 forint/kilogramm,
h) a hevített termékre 38 forint/darab (szál)."
65. §
A Jöt. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A 2025. évet követően az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti esetekben a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. Az (1) bekezdés d)-e) és h) pontja szerinti adómértékeket 1 forintra, az (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontja szerinti adómértékeket 10 forintra kerekítve kell megállapítani.
Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
66. §
A Jöt 150. §-a a következő (40)-(41) bekezdéssel egészül ki:"(40) A 110. § (5) bekezdésétől és a 132/A. §-tól eltérően a 2024. évi közzététel határideje 2024. december 15.
(41) Az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel kihirdetett 113. § (5) bekezdés és 117. § (1) bekezdés szerinti, 2025. január 1-jétől alkalmazandó adó-visszaigénylések mértékeit 2024. december 15. napját követő 5. munkanapig közzéteszi internetes honlapján."
67. §
A Jöt.a) 110. § (1) bekezdés d) pontjában az "5375" szövegrész helyébe az "5970" szövegrész,
b) 110. § (1) bekezdés e) pontjában a "14 685" szövegrész helyébe a "16 320" szövegrész
lép.
68. §
Hatályát veszti a Jöt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában az "egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab" szövegrész.8. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
69. §
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A 2024. évet követően a regisztrációs adó mértéke a tárgyévet megelőző évi regisztrációs adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, amelyet 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adó mértékeket az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
70. §
A Rega tv. 22. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:"22. §
A 8. § (5) bekezdés szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-ig teszi közzé internetes honlapján."
71. §
A Rega tv. melléklete I. részébena) foglalt 1. táblázat 8. sorában az "5E, 5P, 5N, 5Z" szövegrész helyébe az "5E, 5Z" szöveg lép.
b) foglalt 2. táblázat 6. sorában az "elektromos és hibrid meghajtású" szövegrész helyébe az "elektromos meghajtású" lép.
72. §
A Rega tv. melléklete I. részében foglalt 1. táblázat 9. sora hatályát veszti.9. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
73. §
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvénya) 5/A. §-ában a "2024. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2025. december 31-ig" szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében a "2024. december 31." szövegrész helyébe a "2025. december 31." szöveg
lép.
10. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
74. §
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 1. §-a következő 3-5. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"3. platform: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti platform;
4. platformüzemeltető: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti platformüzemeltető.
5. adómértéket megállapító rendelkezés: e törvény 6. § (1) bekezdése és az az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése."
75. §
A Kiskeradó tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"3. §
Az adó alanya
a) a 2. § szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet,
b) az a) pont szerinti adóalany platformon keresztül történő értékesítése tekintetében a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető."
76. §
(1) A Kiskeradó tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adó alapja a 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele."
(2) A Kiskeradó tv. 4. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A platformüzemeltető adóalapja a platformon keresztül értékesítő 3. § a) pontja szerinti adóalanyok által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege.
(1b) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés szerinti adóalap együttes összege a saját kiskereskedelmi tevékenység keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel kivételével."
77. §
A Kiskeradó tv. 6. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti
a) az üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységből származó, és
b) a külföldön átadott áru értékesítéséből származó, és
c) a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó
nettó árbevétel együttes összegére az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adó.
(4) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § b) pontja szerinti adóalany csökkenti a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adó.
(5) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adót csökkenti a saját kiskereskedelmi tevékenysége és a platformján keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenysége keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adó."
78. §
(1) A Kiskeradó tv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét."
(2) A Kiskeradó tv. 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően a platformon keresztül is értékesítő adóalanynak vagy a 2. § szerinti tevékenységet kizárólag a platformon keresztül végző más személynek, szervezetnek az (1a) bekezdés szerinti adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett."
(3) A Kiskeradó tv. 7. § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben az adókötelezettség a 3. § b) pontja alapján keletkezik, a platformüzemeltető bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül teljesíti.
(8) Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke legalább a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételnek az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adója.
(9) Az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettséget nem teljesítő platformüzemeltető internetes felületét elérhetetlenné teszi."
79. §
A Kiskeradó tv. 11. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:"(5) Azon adóalanynak akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kell alkalmaznia.
(6) E törvény 1. § 3. és 4. pontjának, 3. §-ának, 4. § (1a)-(1b) bekezdésének, 6. §. (3)-(5) bekezdésének, 7. § (1a), (5a) és (7)-(8) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
80. §
A Kiskeradó tv.a) 1. § 2. pont e) alpontjában a "belföldön átadott" szövegrész helyébe a "belföldön és külföldön átadott" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) és az (1b) bekezdés" szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében a "6. § szerinti adómértékkel" szövegrész helyébe a "6. § alapján" szöveg
lép.
III. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓK
11. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
81. §
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. § (15) bekezdésében és 18. § (16) bekezdésében a "2013. december 18-i 1407/2013/EU" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831" szöveg lép.82. §
Hatályát veszti a Távhő. törvény 18. § (16), (17) és (19) bekezdése.12. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosítása
83. §
(1) Hatályát veszti a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Légiadó tv.) 1-4. §-a.(2) A 2025. január 1-jét megelőzően keletkezett hozzájárulásfizetési kötelezettség megállapítására, bevallására és megfizetésére, valamint az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásra a Légiadó tv. 1-4. §-ának 2024. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
IV. Fejezet
HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ
13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
84. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"13. §
(1) Mentes az adó alól:
a) a szükséglakás,
b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére,
cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
d) a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben,
e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya-tároló), feltéve, hogy az építmény az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként feltüntetett, de az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt építmény és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó - ilyenként használt - tároló építmény.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerint mentesített összegnek az illetékes önkormányzat rendeletében megállapított mértékkel számított értéke - a természetes személy tulajdonos kivételével - ingatlanonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél."
85. §
(1) A Htv. 42/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pont
a) 1.1.-1.3. alpont,
b) 1.4. alpont (ide nem értve a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét),
c) 1.5. alpont (ide nem értve a honlapját),
d) az 1.8. alpont (ide nem értve a könyvvizsgálójának nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős),
e) az 1.9. alpont (ide nem értve 1.9.1. alpont szerinti főtevékenységen kívül ténylegesen végzett tevékenységi köröket),
f) 1.10. alpont,
g) 1.14. alpont,
h) 1.18.-1.19. alpont,
i) 1.21.-1.23. alpont
szerinti, az Art. 1. melléklet 17. pontja, 18. pontja, 20-21. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz - az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően -érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pont szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok (a továbbiakban e § alkalmazásában: telephely szerinti önkormányzati adóhatóság) részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett."
(2) A Htv. 42/E. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:]
"b) a képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet."
86. §
(1) A Htv. a következő 51/S. §-sal egészül ki:"51/S. §
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi .. törvénnyel megállapított 52. § 31. pont f) alpontja a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható."
(2) A Htv. a következő 51/T. §-al egészül ki:
"51/T. §
(1) Ha a különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat
a) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a Htv. 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a települési önkormányzatot is köti;
b) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a Htv. 7. § j) pontja szerinti korlátozás a települési önkormányzatot is köti.
(2) A helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzat illetékességi területén iparűzésiadó-kötelezettsége 2024. december 31-ig áll fenn, vármegyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség megszűnését az adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
(3) A települési önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség 2025. január 1-jén keletkezik. Más helyi adó esetében települési önkormányzat illetékességi területének azon részén, amely annak megszűnéséig a különleges gazdasági övezethez tartozott, az adókötelezettséget 2025. évtől kell a települési önkormányzat rendelete szerint teljesíteni.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága részére az ezen önkormányzat illetékességi területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést 2025. január 31-ig átadja.
(5) A különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat rendelete alapján teljesítendő adókötelezettséget 2024. december 31-ét követően is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni."
87. §
(1) A Htv. 52. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"21. állandó lakos: az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagy az idegenrendészeti szabályok alapján létesített és bejelentett szálláshellyel rendelkezik;"
(2) A Htv. 52. § 31. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
31. telephely:)
"f) légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak, azzal, hogy nem keletkezik e rendelkezés alapján Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek;"
88. §
A Htv. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A 13. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése szerinti adómentesség a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1. o.) 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásnak minősül."
89. §
A Htv.a) 39/F. § (2) bekezdésében az "1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg,
b) 53. § (1) bekezdésében a "2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg
lép.
90. §
(1) Hatályát veszti a Htv.a) 1. § (5) bekezdése,
b) 8. § (2), (4) és (5) bekezdése,
c) 9. § (2), (3) és (4) bekezdése,
d) V/A. Fejezete,
e) 51/L. §-a,
f) 51/N. §-a,
g) 51/O. §-a,
h) 52. § 56. és 58. pontja.
(2) Hatályát veszti a Htv.
a) 1. § (1) bekezdésében a ", valamint a vármegyei önkormányzat" szövegrész és a ",- a vármegyei önkormányzat kivételével -" szövegrész,
b) 9. § (1) bekezdésében az "- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével-" szövegrész,
c) 42/B. § (2) bekezdésében az ", illetve különleges gazdasági övezetek" szövegrész,
d) 52. § 57. pontjában a ", ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét" szövegrész,
e) Melléklet 1. pont. 1.1. alpontjában a ", különleges gazdasági övezet(ek)hez" szövegrész.
14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
91. §
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt) a következő 7/A. §-sal egészül ki:"7/A. §
A 2024. évet követően a gépjárműadó mértéke a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 7. § (1) és (2) bekezdés szerinti mértékeket 5 vagy 10 forintra, a 7. § (3) bekezdésben említett adómértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adó mértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
92. §
A Gjt. a követkető 16. §-sal egészül ki:"16. §
A 2024. évet követően a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójának mértéke a tárgyévet megelőző évi külföldön nyilvántartott gépjárművek adójának adómértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 15. §-ban említett adómértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adó mértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
93. §
A Gjt. 17/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"17/E. §
(1) Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 2025. évet követően a cégautóadó tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi cégautóadó havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 500 vagy 1000 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adó mértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
94. §
A Gjt. a következő 19/D. §-sal egészül ki:"19/D. §
(1) Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjármű esetében az e törvény 2024. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti gépjármű adó alóli mentesség [5. § g) pont], illetve a cégautó adó tárgyi hatálya alóli mentesség [17/A. § (1) bekezdés] 2026. december 31-ig érvényesíthető, amennyiben az adófizetésre kötelezett személy adóalanyisága vagy adókötelezettsége (ezek közül bármelyik) 2025. január 1-jén vagy azt megelőzően keletkezett.
(2) A 7/A. §, a 16. § és a 17/E. § (2) bekezdés szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig teszi közzé honlapján."
95. §
A Gjt. 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.96. §
A Gjt. 18. § 9. pontjában a "2015. július 1-jén" szövegrész helyébe a "2024. szeptember 1-jén" szöveg lép.V. Fejezet
ILLETÉKEK
15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
97. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:(Mentes az öröklési illeték alól:)
"k) a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, továbbá a nemzeti emléknek minősülő műemlék épületben lévő lakás öröklése;"
98. §
Az Itv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:"24/A. §
A 2024. évet követően a 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti illeték mértéke a tárgyévet megelőző évi illeték mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 24. § (1) bekezdés szerinti mértékeket 50 vagy 100 forintra, a 24. § (2) bekezdésben említett illeték mértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."
99. §
(1) Az Itv. 26. § (18) bekezdés a) pontja a következő ae) ponttal egészül ki:[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában
a) nem minősül elidegenítésnek]
"ae) földön fennálló a tulajdonjognak, vagyoni értékű jognak a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti bekebelezés következtében történő megszűnése."
(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]
"b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását
ba) földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára engedi át, vagy
bb) legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, vagy
bc) olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag, vagy
bd) olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vagy
be) erdőkezelésbe adja,
feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére a termőföld használója, hasznosítója vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá, továbbá erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja."
100. §
Az Itv. a következő 102/G. §-sal egészül ki:"102/G. §
A 24/A. § szerint megállapított illetékmértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig teszi közzé honlapján."
101. §
Az Itv.a) 24. § (6) bekezdésében az "értékesíti" szövegrész helyébe a "ruházza át" szöveg,
b) 26. § (16) bekezdésében a "de minimis támogatásnak" szövegrész helyébe az "az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatásnak" szöveg,
c) 26. § (17) bekezdésében az "a de minimis támogatás" szövegrész helyébe az "az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatás" szöveg,
d) 26. § (18a) bekezdés b) és c) pontjában, valamint záró szövegrészében a "termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat" szövegrész helyébe a "termelőszervezet, családi mezőgazdasági társaság, erdőbirtokossági társulat" szöveg,
e) 42. § (1) bekezdésében a "meghatározott" szövegrész helyébe a "megállapított" szöveg,
f) 91. § (1) bekezdésében az "ingatlanügyi hatósághoz" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,
g) 102. § (1) bekezdés u) pontjában a "szerinti vagyonkezelő alapítvány" szövegrész helyébe a "szerinti vagyonkezelő alapítvány, mezőgazdasági vagyonkezelő alapítvány" szöveg,
h) 103. § (6) bekezdésében a ", 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.)" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg
lép.
16. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
102. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. (a továbbiakban: Pti. törvény) a következő 8/B. alcímmel egészül ki:"8/B. Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték
8/B. §
(1) Az 1. § szerinti adóalanyt kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési kötelezettség terheli - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó,
a) a 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti fizetési művelet, továbbá a 3. § (4) bekezdés a) pontja és - a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet kivételével - a 3. § (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési művelet,
b) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti vétel,
c) az ügyfél javára, továbbá - a hitelintézet kivételével - más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által a Bszt. 4. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása
esetében.
(2) Amennyiben egy ügylet vonatkozásában az (1) bekezdés a) vagy b) pontja és c) pontja alapján is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak az (1) bekezdés c) pontja alapján kell teljesíteni.
(3) Nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség
a) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést és
b) - az (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével - a 3. § (4) bekezdése szerinti műveletet.
(4) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügylet teljesítésének napján, az (1) bekezdés c) pontja esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik.
(5) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetén a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre az 5. § alapján kötelezett személy,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy
köteles megfizetni.
(6) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetében a 6. § (1) bekezdés a)-g) és i) pontja szerinti adóalap,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében a 8/A. § (2) bekezdése szerinti adóalap figyelemmel a 8/A. § (5) bekezdés b) pontjára,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az az összeg, amelyre a csereügyletre vonatkozó megbízás vonatkozik, azzal, hogy magánszemély - ide nem értve az egyéni vállalkozót - megbízó esetén a csereügyletre vonatkozó megbízás 50 ezer forintot meghaladó összege.
(7) Külföldi pénznemre szóló művelet esetén a (6) bekezdés szerinti összeget az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti művelet esetében a teljesítési napon, az (1) bekezdés c) pontja szerinti művelet esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(8) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként, vételenként, illetve csereügyletenként legfeljebb 20 ezer forint.
(9) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti ügyletre a 8. § (1)-(2a) bekezdésének,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyletre a 8/A. § (6) bekezdésének
megfelelően kell megállapítani, bevallani és megfizetni."
103. §
A Pti. törvénya) 3. § (4) bekezdés k) pontjában az "amennyiben" szövegrész helyébe a "ha" szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés c) és i) pontjában, továbbá 8/A. § (5) bekezdésében a "20" szövegrész helyébe az "50" szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjában, továbbá 8/A. § (3) bekezdésében a "0,3" szövegrész helyébe a "0,45" szöveg,
d) 7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában, továbbá 8/A. § (3) bekezdésében a "10" szövegrész helyébe a "20" szöveg,
e) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a "0,6" szövegrész helyébe a "0,9" szöveg
lép.
VI. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
17. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
104. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az (1)-(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik
a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
f) az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §)
Magyarországon adóztatható része után."
105. §
(1) A Szocho tv. 11. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.
(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény a foglalkozatás első évében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeg, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér után a Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeg (a továbbiakban e § alkalmazásában: érvényesítési időszak)."
(2) A Szocho tv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A (3) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér."
106. §
A Szocho tv. 17/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:"(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben résztvevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást a szakképzésről szóló törvény 90/A. §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz."
107. §
A Szocho tv. 18. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2b) Az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adót a kifizető negyedévente állapítja meg és a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg."
108. §
A Szocho tv. a következő 36/I. §-sal egészül ki:"36/I. §
(1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 11. § (3) és (4) bekezdése először a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony tekintetében alkalmazandó.
(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi . törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdése először a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében alkalmazandó."
109. §
A Szocho tv. 17. § (4) bekezdésében az "esetében az kedvezmények" szövegrész helyébe az "esetében a kedvezmények" szöveg lép.18. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
110. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:
a) TAJ szám,
b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
c) anyja születési neve,
d) születési hely (születés országa, születési hely),
e) születési idő,
f) állampolgárság,
g) nem,
h) családi állapot,
i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),
j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
k) külföldön történő letelepedés időpontja, időpontjai,
l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód),
m) a nyilvántartásba történő bekerülés oka,
n) kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,
o) TAJ érvényesség státusza,
p) érvényesség kezdeti dátuma,
q) érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,
r) a b)-q) pontban felsorolt adatok változásbejegyzésének időpontja,
s) elhalálozás időpontja és helye,
t) foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím."
111. §
A Tbj.a) 22. § (1) bekezdés m) pontjában a "külföldi kiskorú" szövegrész helyébe a "külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú" szöveg, a (7) bekezdés a) pontjában az "a (3) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés l) pontja és a (3) bekezdés" szöveg,
b) 27. § (3) bekezdés a) pontjában a "gyermeknevelést" szövegrész helyébe a "gyermekgondozást" szöveg,
c) 34. § (6) bekezdésében, 42. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és 80. § (2) bekezdésében a "Tbj. 40. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "40. § (2) bekezdése" szöveg
lép.
VII. Fejezet
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
19. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
112. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"18/A. § [Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése]
Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el."
113. §
Az Art. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha)
"b) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn, illetve megszűnt adózó esetén azt kiegyenlítették,"
114. §
Az Art. 26. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:"(12) Az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosíték letétele tárgyában hozott határozatot visszavonja, ha annak véglegessé válásáig a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg."
115. §
Az Art. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól. A kérelmező az adóazonosító jel megállapítása érdekében bejelenti a természetes személy 32. § (1) bekezdése szerinti adatait és kérelméhez csatolja a 32. § (2) bekezdésben megjelölt iratot. A külföldi munkavállaló adóazonosító jeléről az adóhatóság a munkáltatót is tájékoztatja."
116. §
Az Art. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról - az általános forgalmi adó kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetekben a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon - csoportos társasági adóalany megszűnése esetén kilencven napon - belül kell benyújtani."
117. §
(1) Az Art. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a pénzügyi lízingbeadás tényének bejegyzését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak:
a) a jogügylet szerinti, az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 23. § 1-10., 12., 14. és 16. pontja szerinti, 24. § (1) bekezdés 1-14. pontja és (2) bekezdése szerinti, 25. § (1) bekezdés 1-20. pontja, (2) bekezdés 4-7., 9., 17., 19. pontja, 22. pont a) és c) alpontja, 23. pont a) alpontja, 33., 35., 37-41., 45. és 49-51. pontja, (3) bekezdés 2-9. pontja, és (4) bekezdése szerinti adatokról,
b) az eljárásban feltöltött iratokról, és
c) ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a földértékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről."
(2) Az Art. 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az ingatlanügyi hatóság az adózó természetes személyazonosító adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot:
a) az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról,
b) az adózó földművesként való nyilvántartásba vételéről, és
c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 5. §-ában meghatározott adatokról."
118. §
Az Art. 106/A. § és 106/B. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:"106/A. § [Az e-pénztárgép adatszolgáltatása, az e-pénztárgép engedélyezésére vonatkozó szabályok]
(1) Az e-pénztárgépről és működésének adatairól az adózó külön jogszabályban meghatározottak szerint, közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan, valós idejű adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az e-pénztárgépet és működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz, elektronikus hírközlő hálózat, illetve rendszer útján felügyeli. A felügyelet közvetlen adat lekérdezés útján is megvalósulhat.
(3) Az e-pénztárgép forgalmazását és üzembe helyezését külön jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. A forgalmazási eljárás tekintetében az állami adó-és vámhatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.
(4) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) Az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(6) A hardver alapú e-pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító hírközlési szolgáltató az e-pénztárgép azonosítóit nem kapcsolhatja össze az e-pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a hardveralapú e-pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(7) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgép megnevezését, engedélyszámát és az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett e-pénztárgép megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,
c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját és
d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, az e-pénztárgép, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(8) Az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során - ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel - az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
(9) Az állami adó- és vámhatóság felügyeleti, valamint ellenőrzési tevékenysége során, ha az e-pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, az ellenőrzése során talált hardver alapú e-pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, vagy blokkolja. A nem hardver alapú e-pénztárgépet blokkolja, a szoftvert futtató eszközt vizsgálat céljából lefoglalhatja. A bevonás, blokkolás, lefoglalás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik e-pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, e-pénztárgép hiányában nyomtatvány alkalmazásával előállított nyugtával teljesíti.
(10) Ha az ellenőrzési vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy az e-pénztárgép a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az e-pénztárgépet engedélyező hatóság határozattal előírja az e-pénztárgépet engedélyező hatóság részére történő leadását és megsemmisítését vagy végleges blokkolását.
106/B. § [Vevői alkalmazásra vonatkozó szabályok]
(1) A vevői alkalmazás forgalmazását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. A forgalmazási eljárás tekintetében az állami adó-és vámhatóság (a továbbiakban e §-ban: engedélyező hatóság) jár el.
(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A vevői alkalmazás forgalmazásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező vevői alkalmazás megnevezését, engedélyszámát és az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett vevői alkalmazás megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,
c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját és
d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a vevői alkalmazás, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(5) Ha az ellenőrző vizsgálat vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy a vevői alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a vevői alkalmazást engedélyező hatóság határozattal előírja a vevői alkalmazás végleges blokkolását."
119. §
Az Art. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A belföldi jogi személynek, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri."
120. §
Az Art. 131. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:"(32) Az állami adó- és vámhatóság képviselőjének állandó tagságával vagy vezetésével működő döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző, a Kormány által létrehozott testület tagja az állami adó- és vámhatósággal kötött megállapodás alapján megismerheti az adótitkot, ha az a testületnek az állami adó- és vámhatóság által kezelt adatokkal összefüggő feladatai ellátásához szükséges. A tag kizárólag e tevékenységével összefüggésben, a feladatellátáshoz szükséges mértékben és ideig kezelheti az adatokat."
121. §
Az Art. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"138. § [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]
A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a) adategyeztetési eljárást kezdeményez,
b) támogató eljárást indít,
c) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
d) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát."
122. §
Az Art. a következő 138/A. §-sal egészül ki:"138/A. § [Adategyeztetési eljárás]
(1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására (a továbbiakban: adategyeztetés) hívja fel.
(2) Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja."
123. §
Az Art. a következő 225/A. §-sal egészül ki:"225/A. § [Biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban kiszabható mulasztási bírság]
(1) Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó, az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság az adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.
(3) Az adóhatóság mellőzi az (1) bekezdés szerinti felhívást és a (2) bekezdés szerinti mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére."
124. §
Az Art. a következő 229/B. §-sal egészül ki:"229/B. § [Adategyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtja, ha az adózó a 138/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti."
125. §
Az Art. 246. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha]
"g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget,"
126. §
Az Art. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"267. § [Adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatás]
(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon -érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető, az érintetteket erről tájékoztathatja.
(2) Ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető, erről a foglalkoztatottat tájékoztathatja. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában."
127. §
Az Art. 269. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(13) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e-pénztárgép használatára kötelezettek körével, az e-pénztárgép forgalmazásával, szervizelésével, engedélyezésével, üzemeltetésével, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályokat, valamint az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat."
128. §
(1) Az Art. a következő 274/T. §-sal egészül ki:"274/T. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi törvényhez]
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.13.) megállapított 83. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalommal a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére 2024. december 31. napjáig."
(2) Az Art. 274/T. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 177. § (1) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
(3) Az Art. 274/T. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 114. § (1) bekezdése szerinti külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe 2025. január 31. napjáig köteles belföldi pénzforgalmi számlát nyitni.
(4) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 207. § (2) bekezdését a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében a 209. § (1) bekezdésében meghatározott pótlék mértékkel kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő a késedelmi pótlék kötelezettséget a 2025. január-március hónapok vonatkozásában.
(5) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 3. melléklet I. rész "Általános rendelkezések" 4. pontját a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő a késedelmi pótlék kötelezettséget kerekítés nélkül a 2025. január-március hónapok vonatkozásában."
(4) Az Art. 274/T. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 83. § (1) bekezdés a) pontja alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton első alkalommal 2025. január 15. napján szolgáltat adatot. A nem elektronikus úton indított ingatlan-nyilvántartási eljárás (illetékkiszabásra bejelentés) esetén a 83. § (1) bekezdésének 2025. január 1-jén hatályos rendelkezése szerint kell az adatszolgáltatást teljesíteni."
129. §
Az Art. 275. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:"(12) E törvény 106/A. § (1)-(3) bekezdése és a 106/B. § (1) és (3) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
130. §
Az Art.1. 7. § 12. pontjában a "2013. december 18-i 1407/2013/EU" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i 2023/2831/EU" szöveg,
2. 7. § 45. pontjában a "szerinti tartózkodási hely," szövegrész helyébe a "szerinti tartózkodási hely, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely," szöveg,
3. 32. § (1) bekezdés d) pontjában az "állampolgárságát." szövegrész helyébe az "állampolgárságát, valamint az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely címét." szöveg,
4. 44. §-ában a "bejelentenie." szövegrész helyébe a "bejelentenie. A 37. § (4a) bekezdés szerinti esetben a változást a munkáltató is bejelentheti." szöveg,
5. 44. §-ában "megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével" szöveg,
6. 107. § (1c) bekezdésében az "E paragrafus alkalmazásában" szövegrész helyébe az "Az (1a) és (1b) bekezdés alkalmazásában" szöveg,
7. 177. § (1) bekezdésében a "hatvan nappal" szövegrész helyébe a "kilencven nappal" szöveg,
8. 207. § (2) bekezdésében az "az ötezer" szövegrész helyébe az "az adózó részére az adószámlán fennálló tartozásai után havonként felszámított, de a naptári évre vonatkozóan az ötezer" szöveg,
9. 220. § (1) bekezdésében az "a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig" szövegrész helyébe az "a természetes személy adózót négyszázezer forintig, nem természetes személy adózót egymillió forintig" szöveg,
10. 221. § (1) bekezdésében az "adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség" szövegrész helyébe az "adóhatóság az adategyeztetési eljárás során történő adatszolgáltatási, a bejelentkezési kötelezettség" szöveg,
11. 225. § (1) bekezdésében az "Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal" szövegrész helyébe az "Az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal" szöveg,
12. 228. § (1) bekezdésében az "Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő" szövegrész helyébe az "Az adóhatóság az adózót kétmillió forintig terjedő" szöveg,
13. 3. melléklet I. rész "Általános rendelkezések" 4. pontjában az "adóját kerekítés" szövegrész helyébe az "adóját, az állami adó- és vámhatóságnál az adószámlán nyilvántartott adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség, illetve jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás után felszámított késedelmi pótlékot kerekítés" szöveg
lép.
131. §
Hatályát veszti az Art.1. 7. § 36a. pontja,
2. 20. § (3) bekezdésében a "vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként" szövegrész,
3. 23. § (1) bekezdésében a "vagy minősített többségű befolyással" szövegrész,
4. 32. § (2) bekezdésében az "a) és b) pontja" szövegrész,
5. 66/B. § (1) bekezdésében az " , illetve - a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén - az állami adó- és vámhatóság" szövegrész,
6. 130. § (1) bekezdésében az "A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető." szövegrész,
7. 246. § (1) bekezdés h) pontjában az "és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be," szövegrész,
8. 262. §-ában az "elnevezését," szövegrész,
9. 262. §-ában a "telephelyét," szövegrész.
20. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
132. §
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 50. § (5a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)
"c) az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazásának engedélyezésére irányuló eljárásban a típusvizsgálat időtartama."
133. §
Az Air. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Ha a személyes meghallgatásra a 34/A. alcímben foglaltak szerint elektronikus hírközlő hálózat útján kerül sor, az idézés tartalmazza az e tényre történő utalást."
134. §
Az Air. a következő 34/A. alcímmel egészül ki:"34/A. Elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás
71/A. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás általános szabályai]
(1) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból elrendelheti, hogy az idézett személy személyes meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, különösen akkor, ha a személyes meghallgatásra megjelölt hely a meghallgatást elrendelő adóhatóság illetékességi területén kívül esik.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra az állami adó- és vámhatóság által biztosított, az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított elkülönített hivatali helyiségben kerül sor.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során az idézett személy személyes meghallgatásának helyszínét biztosító adóhatóság által e célra elkülönített hivatali helyiség és a meghallgatást elrendelő adóhatóság e célra elkülönített hivatali helyisége között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz (a továbbiakban: kamera) biztosítja.
71/B. § [Jelenlét és azonosítás a meghallgatáson]
(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a személyes meghallgatásra megjelölt helyen kell megjelennie és a meghallgatás ideje alatt jelen lennie.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során a személyes meghallgatásra megjelölt helyszínen az e célra elkülönített hivatali helyiségben
a) az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy,
b) az, akinek jelenlétét az elektronikus hírközlési hálózat útján meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan a meghallgatáson jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi,
c) a meghallgatás helyszínét biztosító adóhatóság személyes meghallgatás lefolytatásában közreműködni jogosult foglalkoztatottja (a továbbiakban: közreműködő),
d) az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy (a továbbiakban: kezelő személy)
lehet jelen.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során a meghallgatást elrendelő adóhatóság helyszínén az elkülönített hivatali helyiségben
a) az adott ügyben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatására jogosult foglalkoztatott,
b) a kezelő személy lehet jelen.
(4) A meghallgatást elrendelő adóhatóság - szükség esetén a közreműködő igénybevételével -állapítja meg az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy és a meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan jelen lévő személy személyazonosságát, továbbá azt, hogy a meghallgatásra kerülő személy eljárási jogainak gyakorlásában nincs korlátozva.
(5) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy és a meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan jelen lévő személy személyazonosságának igazolása
a) az általa a személyazonosságának igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának kamera közvetítésével történő bemutatásával
történik.
(6) A meghallgatás lefolytatásában részt vevő személy és a közreműködő köteles az állami adó-és vámhatósághoz tartozását igazolni. A meghallgatás lefolytatásában részt vevő személy és a közreműködő az állami adó-és vámhatóságnál fennálló jogviszonyának igazolása a szolgálati igazolvány kamera közvetítésével történő bemutatásával történik.
71/C. § [A meghallgatás módja]
Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során folyamatosan biztosítani kell, hogy a meghallgatást elrendelő adóhatóság helyszínén jelen lévők láthassák és hallhassák a személyes meghallgatásra megjelölt hivatali helyiségben tartózkodó személyeket, illetve a személyes meghallgatásra megjelölt hivatali helyiségben jelen lévők láthassák és hallhassák a meghallgatást elrendelő adóhatóság hivatali helyiségében tartózkodó személyeket.
71/D. § [Jegyzőkönyv]
(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeinek, valamint az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított hivatali helyiségben jelen lévő személyek azonosításához szükséges adatok rögzítésére is.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásról készült jegyzőkönyv aláírásának minősül, ha az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy, valamint a meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan jelen lévő valamennyi személy a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, annak megismerését követően szóbeli nyilatkozatával jóváhagyja. A jegyzőkönyvet a meghallgatást elrendelő adóhatóság foglalkoztatottja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és minősített időbélyegzővel hitelesíti.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a meghallgatott személy részére haladéktalanul kézbesíteni kell."
135. §
Az Air. 91. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is)
"e) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét."
136. §
Az Air. 94. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:"(1b) A jogkövetési vizsgálat határideje hatvan nap, ha azt az adóhatóság a 91. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva folytatja le."
137. §
Az Air. 122. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)
"o) az Áfa tv. XVIII. Fejezete szerinti adó-visszatéríttetési kérelmet elutasító"
(végzés ellen.)
138. §
Az Air. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban - semmisségi okon kívül - nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Az e bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az Áfa tv. XVIII. Fejezete szerinti adó-visszatéríttetési eljárásokban."
139. §
Az Air. a következő 139/H. §-sal egészül ki:"139/H. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi... törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi . törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított 50. § (5a) bekezdés c) pontját a hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárások során kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 91. § (1) bekezdés e) pontját és 94. § (1b) bekezdését a Módtv.6. hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."
140. §
Az Air. 140. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A 8. § (1) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 2019. december 19-i 2020/262 (EU) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
141. §
Az Air. 71. § (1) bekezdésében az "az e törvényben" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg lép.142. §
Hatályát veszti az Air.1. 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az " , a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testületének" szövegrész,
2. 87. § (2) bekezdésében az " , illetve a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete" szövegrész,
3. 93. § (1) bekezdés a) pontjában az "a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete," szövegrész.
21. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
143. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 7. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"6. Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés: az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. december 14-i 2020/2053/EU, Euratom tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, az Európai Unió által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások;"
144. §
Az Avt. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A végrehajtási eljárás szünetel)
"c) a halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutása napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, ha az adóhatósági döntés ellen indított közigazgatási per során az első alkalommal előterjesztett halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el, továbbá a bíróság által elrendelt halasztó hatály esetén annak tartama alatt;"
145. §
Az Avt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül - ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon - az adós egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül - ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon - tájékoztatja az adóhatóságot."
146. §
Az Avt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A (3) bekezdésben foglalt intézkedések költségét az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság."
147. §
Az Avt. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személy a részére elektronikusan megküldött követelésfoglalással kapcsolatban a Vht. által előírt nyilatkozatot és annak mellékleteit, valamint az elektronikus kapcsolattartásra köteles adós kiegyenlítetlen követelései fennállásáról szóló nyilatkozatot elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon küldi meg az adóhatóság részére."
148. §
Az Avt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedések költségét az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság."
149. §
Az Avt. 119. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része."
150. §
Az Avt. 125/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része."
151. §
Az Avt. a következő 131/J. §-sal egészül ki:"131/J. §
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.8.) megállapított 119. § (6) bekezdését és 125/H. § (5) bekezdését a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő az új mértékkel a késedelmi pótlék kötelezettséget a 2025. január-március hónapok vonatkozásában."
152. §
Az Avt.1. 3. §-ában a "Vht. 9. § alkalmazásának" szövegrész helyébe a "Vht. 9. §-ában és 82/A. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásának" szöveg,
2. 29. § (1) bekezdés 25. pontjában a "jogerős végzés" szövegrész helyébe a "jogerős határozat" szöveg,
3. 59. § (7) és (8) bekezdésében és 125/E. § (4) bekezdésében a "pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás" szövegrész helyébe a "pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás" szöveg,
4. 122. § (9) bekezdésében a "felfüggeszti" szövegrész helyébe a "felfüggesztheti" szöveg,
5. 125/C. § (2) bekezdésében a "nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás" szövegrész helyébe a "nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás" szöveg,
6. 125/C. § (3) bekezdésében a "pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás" szövegrész helyébe "pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás" szöveg,
7. 125/C. § (4) bekezdésében a "pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás" szövegrész helyébe a "pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás" szöveg, a "pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást" szövegrész helyébe a "pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást" szöveg
lép.
153. §
Hatályát veszti az Avt. 1. § (1) bekezdésében az " - ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó-és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el -" szövegrész.VIII. Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
22. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
154. §
(1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A vámigazgatási ügyekben az állandó meghatalmazásra vagy megbízásra irányuló jogviszonyt az érintettnek vagy képviselőjének az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített - a NAV honlapján közzétett - formanyomtatvány alkalmazásával papíralapon vagy elektronikusan a vámhatóság előtti eljárás megindítása előtt kell bejelentenie."
(2) A Vtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a képviselő jelenti be, a vámhatóság a bejelentésről a meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A megbízó az állandó meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a képviselő is bejelentheti a vámhatóságnál. A képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a képviselőt még a vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni."
155. §
A Vtv. 90. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(14) Az elkobzott járművek - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés, valamint rendvédelmi feladatot ellátó szerv vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján -értékesítés helyett, a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából a rendvédelmi feladatot ellátó szerv vagyonkezelésébe adhatók."
156. §
(1) A Vtv. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A vámhatóság kérelemre engedélyezi az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak, aki a kérelem elbírálásának időpontjában, az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
a) nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
b) nincs és folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül nem keletkezett a vámhatóság hatáskörébe tartozó vám és egyéb terhek tekintetében tartozása,
c) a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt."
(2) A Vtv. 146. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély felfüggesztésének időtartama alatt az (5) bekezdésben biztosított mentesség nem vehető igénybe."
(3) A Vtv. 146. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság által kiadott engedély a hatályba lépést követően határozatlan időtartamra érvényes. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek az engedély érvényességi ideje alatt folyamatosan teljesülni kell."
157. §
A Vtv. 198. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell)
"k) az ellenőr nevét és aláírását, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést; elektronikus hitelesítés esetén az ellenőr nevét és az elektronikus hitelesítésre szolgáló bélyegzőt."
158. §
A Vtv. 216. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A 84. § (12) bekezdése és a 89. § (1) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
159. §
A Vtv.1. 69. § (6) bekezdésében a "kifüggesztését" szövegrész helyébe a "vámhatóság honlapján történő közzétételének napját" szöveg,
2. 71. § (2) bekezdés a) pontjában a "kifüggesztés" szövegrész helyébe a "vámhatóság honlapján történő közzététel" szöveg,
3. 84. § (11) bekezdésében a "jogsértés megállapításától" szövegrész helyébe a "kötelezettségszegés vagy mulasztás megállapításához kapcsolódóan biztosított meghallgatáshoz való jog közlésének napjától" szöveg,
4. 85. § (1) bekezdés c) pontjában a "kötelezettségszegést vagy mulasztást az annak megállapításától" szövegrész helyébe a "kötelezettségszegés vagy mulasztás megállapításához kapcsolódóan biztosított meghallgatáshoz való jog közlésének napjától" szöveg,
5. 89. § (1) bekezdésében a "keletkezett vámhiány" szövegrész helyébe a "Vámkódex 79. cikk (1) bekezdése alapján keletkezett vám- és egyéb terhek összege" szöveg,
6. 139. § (2) bekezdésében a "kifüggesztésének" szövegrész helyébe a "vámhatóság honlapján történő közzétételének" szöveg,
7. 56. alcím címében a "134." szövegrész helyébe a "134. és 267." szöveg,
8. 171. §-ában a "beszállított" szövegrész helyébe a "beszállított vagy onnan kiszállítandó" szöveg,
9. 172. § (2) bekezdésében a "kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységet folytat" szövegrész helyébe az "a jövedéki adóról szóló törvény szerinti, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékértékesítést végez" szöveg
lép.
IX. Fejezet
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
23. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
160. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 154. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(11) Ha a vállalkozó nem tett eleget e törvény szerinti bármely letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is), harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását."
161. §
Az Szt. 155. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre történő megválasztás tekintetében a vállalkozó legfőbb szervét meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi, illetve meghatározott könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy könyvvizsgáló cégcsoportok bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza."
162. §
Az Szt. 158/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:"(3) Amennyiben a vállalkozó fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, vagy azt önkéntes alapon készíti, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített fenntarthatósági jelentésre vonatkozó (1) bekezdésben szereplő kötelezettségek teljesítéséhez köteles fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani legkésőbb az előző üzleti év éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolójának legfőbb szerv általi elfogadásakor.
(4) Amennyiben a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, azzal egyidejűleg a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót is ki kell jelölni."
163. §
Az Szt. a következő 158/C. §-sal egészül ki:"158/C. §
A fenntarthatósági jelentés, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, a 95/E. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó - kivéve az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták - azon tagja (részvényese) vagy tagjai (részvényesei), akik egyénileg vagy együttesen eljárva a vállalkozó szavazati jogainak vagy jegyzett tőkéjének több mint öt százalékát képviselik, jogosultak arra, hogy a legfőbb szerv által elfogadandó olyan határozattervezetet terjesszenek elő, amely előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésre, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó kamarai tag könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről, és e jelentést a legfőbb szerv elé terjessze."
164. §
Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"i) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv."
165. §
Az Szt. 177. §-a a következő (107)-(110) bekezdéssel egészül ki:"(107) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi . törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdés 8. pontját, 9. § (2) bekezdés a) és b) pontját, 14. § (7) bekezdését, 117. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 134/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (4) bekezdés a) és b) pontját, 155. § (3) bekezdés a) pontját először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(108) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdés 8. pontját, 9. § (2) bekezdés a) és b) pontját, 14. § (7) bekezdését, 117. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 134/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (4) bekezdés a) és b) pontját a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(109) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdésében meghatározott értékhatárokat teljesítő vállalkozó akkor is mentesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítése alól, ha a megelőző üzleti év(ek)ben a mentesítés lehetőségével nem élhetett.
(110) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 158/A. § (3) és (4) bekezdése a 2024. üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentéssel, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben úgy alkalmazandó, hogy a vállalkozó legfőbb szerve helyett a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, legkésőbb a mérleg fordulónapjáig."
166. §
Az Szt.1. 3. § (2) bekezdés 8. pontjában az "1126/2008/EK" szövegrész helyébe a "2023/1803 (EU)" szöveg,
2. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az "az 1200 millió forintot" szövegrész helyébe az "a 2000 millió forintot" szöveg,
3. 9. § (2) bekezdés b) pontjában a "2400 millió forintot" szövegrész helyébe a "4000 millió forintot" szöveg,
4. 14. § (7) bekezdésében az "az egymilliárd forintot" szövegrész helyébe az "a négymilliárd forintot" szöveg, az "az ötszáz millió forintot" szövegrész helyébe az "a kétmilliárd forintot" szöveg,
5. 70. § (2) bekezdésében a "csökkentett" szövegrész helyébe a "csökkentett, valamint a halasztott adókülönbözettel - előjelének megfelelően - módosított" szöveg,
6. 117. § (1) bekezdés a) pontjában a "6000 millió forintot" szövegrész helyébe a "10 000 millió forintot" szöveg,
7. 117. § (1) bekezdés b) pontjában a "12 000 millió forintot" szövegrész helyébe a "20 000 millió forintot" szöveg,
8. 134/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "6000 millió forintot" szövegrész helyébe a "10 000 millió forintot" szöveg,
9. 134/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "12 000 millió forintot" szövegrész helyébe a "20 000 millió forintot" szöveg,
10. 134/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "6000 millió forintot" szövegrész helyébe a "10 000 millió forintot" szöveg,
11. 134/C. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "12 000 millió forintot" szövegrész helyébe a "20 000 millió forintot" szöveg,
12. 134/C. § (4) bekezdés a) pontjában a "6000 millió forintot" szövegrész helyébe a "10 000 millió forintot" szöveg,
13. 134/C. § (4) bekezdés b) pontjában a "12 000 millió forintot" szövegrész helyébe a "20 000 millió forintot" szöveg,
14. 134/G. § (3) bekezdés b) pontjában a "leányvállalat" szövegrész helyébe a "leányvállalat vagy kapcsolt vállalkozás" szöveg,
15. 134/G. § (3) bekezdés c) pontjában a "fióktelep" szövegrész helyébe a "fióktelep, a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy kapcsolt vállalkozás" szöveg,
16. 134/K. § (4) bekezdésében a "közzétenni" szövegrész helyébe a "közzétenni, legkésőbb azon üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági jelentést elkészítették" szöveg,
17. 155. § (3) bekezdés a) pontjában a "300 millió forintot" szövegrész helyébe a "600 millió forintot" szöveg
lép.
24. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
167. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 35/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"35/C. §
Ha a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti."
168. §
A Kkt. 50. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1d) Ha a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti."
169. §
A Kkt. 67. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti standardoknak, valamint az etikai követelményeknek való megfelelés."
170. §
A Kkt. 67/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet is) ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég évente december 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti hatóságot a december 31-én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet is) vonatkozó megbízásairól."
171. §
A Kkt. "A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai" című alcíme a következő 67/E. §-sal egészül ki:"67/E. §
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) ellátása esetén
a) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szavazati jogainak vagy a jegyzett tőkéjének legalább 5%-át képviselő tag vagy tagok;
b) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó más szervei (ideértve többek között annak legfőbb szervét, az audit bizottságot, valamint a felügyelő bizottságot); továbbá
c) a közfelügyeleti hatóság
a megfelelő indokok fennállása esetén az illetékes bíróságnál keresetet nyújthat(nak) be a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására vonatkozó megbízásának megszüntetése céljából."
172. §
A Kkt. 173/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:"(16) A közfelügyeleti hatóság a kormányzati portálon tárgyév március 31-ig közzéteszi a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkozó könyvvizsgálati megbízások (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) minőségellenőrzési eljárása során alkalmazandó kérdőíveket, valamint a könyvvizsgáló cégek minőségirányítási rendszerének minőségellenőrzési eljárása során alkalmazandó kérdőíveket."
173. §
A Kkt. 195. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásához közreműködőként a 173/B. § (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatóak. A közreműködő önálló írásos véleményt nem készít, a döntéshozatalban nem vesz részt. A közreműködőnek a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot kell adnia az ellenőrzöttnek.
(5) Az ellenőrnek, a közreműködőnek és az ellenőrzöttnek az ellenőrzés megkezdése előtt nyilatkoznia kell a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való megfelelésről.
(6) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem folytatható le, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti."
174. §
A Kkt. a következő 208/V. és 208/W. §-sal egészül ki:"208/V. §
E törvénynek a 90. § h) pontja szerinti fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata című modult először annak a természetes személynek kell teljesítenie, akit 2024. január 1-jét követően vettek fel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba.
208/W. §
A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálónak és a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének áttekintését végző személynek a 2024-2026. üzleti évek tekintetében elegendő a 49/A. § h) pontja szerinti fenntarthatósági minősítéssel rendelkeznie a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására, a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintésére vonatkozóan, és nem szükséges a gazdálkodó könyvvizsgálatához előírt, egyéb minősítéssel rendelkeznie."
175. §
A Kkt. 173/C. § (2) bekezdésében a "tizenöt napon belül" szövegrész helyébe a "harminc napon belül" szöveg lép.X. Fejezet
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
25. A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
176. §
(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (3a) bekezdésben foglalt kivétellel a Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el."
(2) A NAV tv. 12. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A Központi Irányítás jár el felettes szervként azon fizetési kedvezmények esetén, amelyben a kérelemmel érintett összeg az 1 milliárd forintot eléri vagy meghaladja."
177. §
(1) A NAV tv. 13. § (8) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:(A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében)
"f) ellátja a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó egyes rendelkezések betartásának vizsgálatára irányuló, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdése, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17. §-a szerinti hatósági feladatokat,"
(2) A NAV tv. 13. § (8) bekezdés a következő h)-i) ponttal egészül ki:
(A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében)
"h) ellátja az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdés szerinti hatósági feladatokat,
i) végzi a fémkereskedelmi hatósági feladatokat."
(3) A NAV tv. 13. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV végzi továbbá)
"d) üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a piacfelügyeleti hatósági feladatokat."
178. §
A NAV tv. 36/D. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,)
"b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltje, vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható."
179. §
A NAV tv. 36/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Magánlakás, illetve közterületnek nem minősülő egyéb hely átvizsgálása során a pénzügyőr pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat."
180. §
(1) A NAV tv. 36/O. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a törvényben meghatározott tájékoztatási feladatok teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használható fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti."
(2) A NAV tv. 36/O. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a személyes adat végleges módon történt azonosíthatatlanná tételét követően a (3a) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 30 nap elteltével törölni kell. Oktatási célból a felvétel korlátlan ideig felhasználható."
181. §
A NAV tv. 80. § (3) bekezdése helybe a következő rendelkezés lép:"(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatok csak a vámügyben meghatározott cél eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb öt évig őrizhetők meg. Kivételes esetben az adatok legfeljebb további két évig őrizhetők meg, ha egyedi esetben megállapításra kerül, hogy az említett cél elérése érdekében erre feltétlenül szükség van."
182. §
A NAV tv. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a Kormány rendeletben felhatalmazhatja a NAV elnökét, hogy az adópolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával a vármegyei igazgatóságok illetékességét megállapítsa."
183. §
A NAV tv. 106. §-a a következő c) ponttal egészül ki:"c) a 2009/917/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló 2024. március 13-i (EU) 2024/868 európai parlamenti és a tanácsi rendelet [80. § (3) bekezdés]"
184. §
A NAV tv.1. 35/F. § (2) bekezdésében a "vezetője" szövegrész helyébe a "vezetője, illetve a nyomozó szerv vezetője" szöveg,
2. 36/O. (4) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe a (3) és a (3a) bekezdésben" szöveg
lép.
XI. Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
26. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
185. §
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24/B. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:"(1c) Az (1b) bekezdéstől eltérően amennyiben a jogi személynél első alkalommal kerül sor MRP indítására és a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg."
186. §
Az MRP tv. a következő 26/C. §-sal egészül ki:"26/C. §
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 24/B. § (1c) bekezdését a 2024. január 1-ét követően a jogi személynél első alkalommal indított MRP esetében kell alkalmazni."
27. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
187. §
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 20. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (5a)-(5c) bekezdéssel:"(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
a) földgáz és a magas inertgáz tartalmú földgáz esetében, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga
aa) nem haladja meg a 15 EUR/MWh jegyzésárat, az 5%-a,
ab) meghaladja a 15 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg a 25 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F1%-a, ahol F1=20-(150/Pttf),
ac) meghaladja a 25 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg az 40 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F2%-a, ahol F2=40-(775/Pttf),
ad) meghaladja az 40 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg a 100 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F3%-a, ahol F3=45-(975/Pttf),
ae) meghaladja 100 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F4%-a, ahol F4=50-(1475/Pttf);
b) kőolaj esetében, ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga
ba) nem haladja meg a 25 USD/bbl jegyzésárat, az 5 %-a,
bb) meghaladja 25 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg az 50 USD/bbl jegyzésárat, K1%-a, ahol K1=15-(250/PBrent),
bc) meghaladja az 50 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg a 80 USD/bbl jegyzésárat, K2%-a, ahol K2=30-(1000/PBrent),
bd) meghaladja a 80 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg a 110 USD/bbl jegyzésárat, K3%-a, ahol K3=45-(2200/PBrent),
be) meghaladja a 110 USD/bbl jegyzésárat, K4%-a, ahol K4=60-(3850/PBrent);
c) az a)-b) ponttól eltérően
ca) a magas inertgáz tartalmú földgáz kivételével az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz - a cb) és cc) pontok szerinti földgáz kivételével - esetében 45%-a,
cb) a nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében 2%-a,
cc) a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt többlet szénhidrogén esetében 1%-a,
cd) a bányavállalkozó, vagy a bányavállalkozó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás) saját maga által energia előállítási célból felhasznált magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 2%-a,
ce) a szénhidrogén kitermelés fokozása érdekében visszasajtolásra kerülő magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 1%-a,
cf) a szén-dioxid tartalom visszasajtolásával megvalósuló dúsítási technológiával kezelt magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 2%-a,
d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében 12%-a,
e) szén-dioxid gáz esetében 12%-a,
f) termálvízzel kitermelt földgáz hasznosítása esetében 2%-a,
g) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyag esetében 5%-a;
h) kőszén bányászata esetében 0%-a;
i) egyéb ásványi nyersanyag esetében 2%-a.
(4) A (3) bekezdés
a) a) pontjának alkalmazásában:
aa) F1-4 : a bányajáradék százalékos mértéke (%),
ab) PTTF a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh);
b) b) pontjának alkalmazásában:
ba) K1-4: bányajáradék százalékos mértéke (%),
bb) PBrent: Brent kőolaj bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (USD/bbl).
(5) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti bányajáradék mértéket két tizedesjegy-pontosságúra kerekítve kell meghatározni.
(5a) A bányajáradék mértéke
a) az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra, vagy
b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra
felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.
(5b) A föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a bányajáradék mértéke az igénybevett ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 2%-a.
(5c) A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a."
(2) A Bt. 20. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem kell bányajáradékot fizetni)
"g) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében, ha a lecserélésből származó párnagázt a kitermeléssel megegyező mennyiségben a föld alatti gáztárolóba visszapótolják."
188. §
(1) A Bt. 49. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"25. "Növelt hatékonyságú művelési eljárás": olyan elsődleges és másodlagos művelési eljárásnak nem minősülő többletszénhidrogén-kihozatali eljárás, amely a szénhidrogén telítettség csökkentését eredményezi, és ezzel megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető szénhidrogén mennyiséget."
(2) A Bt. 49. § 25b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"25b. "Másodlagos művelési eljárás": olyan többlet szénhidrogén kitermelésére irányuló művelet, amely kívülről alkalmazott energia tárolóba juttatásával a korábbi termelés során lecsökkent nyomás további termeléshez szükséges mértékű megemelését és fenntartását célozza, víz, széndioxid- vagy szénhidrogén-gáz besajtolásával."
(3) A Bt. 49. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"38. "Nem hagyományos eredetű szénhidrogén": az olyan szénhidrogén, amely jelentős kiterjedésű, kőzettanilag homogénnek tekinthető, földgáz esetében legfeljebb 0,1 mD, kőolaj esetében legfeljebb 1 mD áteresztőképességgel jellemezhető tároló térrészben helyezkedik el, és kizárólag repesztési műveletekkel mobilizálható."
189. §
A Bt.a) 20. § (6) bekezdés e) pontjában az "után, valamint" szövegrész helyébe az "után," szöveg,
b) a 20. § (6) bekezdés f) pontjában az "után." szövegrész helyébe az "után, és" szöveg,
c) a 20. § (8) bekezdésben a "kitermelési helyenként" szövegrész helyébe a "koncessziós területenként" szöveg,
d) a 27. § (8) bekezdés b) pontjában az "a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)" szövegrész helyébe az "a kapcsolt vállalkozása" szöveg
lép.
28. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
190. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénya) 15/B. § (1) bekezdésében a "vízkészletjárulékot" szövegrész helyébe a "vízkészletjárulékot:" szöveg,
b) 15/E. § (2) bekezdésében a "vízkészletjárulék-fizetés" szövegrész helyébe a "vízkészletjárulék befizetésének" szöveg
lép.
29. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
191. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 65. § (1a) bekezdésében a "rendeletben" szövegrész helyébe "rendeletekben" szöveg lép.30. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
192. §
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1.) 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.31. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
193. §
Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2.) 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.32. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
194. §
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 7. §-ában a "részére" szövegrész helyébe a "számára" szöveg lép.33. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
195. §
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában a "megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig és" szövegrész helyébe a "megszerzését - ideértve a 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti mérlegképes könyvelői, adótanácsadói hatósági képesítéseket is -az első képesítő vizsga befejezéséig és" szöveg lép.34. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
196. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 110. § a) pontja nem lép hatályba.35. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény
197. §
Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 51. §-a és 53. § 6. pontja.198. §
Hatályát veszti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 154. § (7) bekezdése.36. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény
199. §
(1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 194. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(9) A 30. §-32. § , 35. §, 41. §; 44. §-53. §; 55. §, 67. § b) és c) pontja, 80. §, 98. §, 113. §, 119. §
(2) bekezdése, 122. § (3) bekezdése, 123. § 17. pontja, 127. §, 131. §, 133. § 2025. január 1-jén lép hatályba."
(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 194. § (10)-(11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(10) A 37. §-40. §; 42. §; 54. §; 61. §; 66. § és a 7. melléklet 2025. július 1-én lép hatályba.
(11) A 114. § (2) bekezdése 2025. szeptember 1-jén lép hatályba."
(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 194. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A 124. § 3. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(13) A 67. § a) pontja 2028. július 1-jén lép hatályba."
37. A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény
200. §
(1) A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény 82. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) A 7. § (1) és (3)-(5) bekezdése, a 8. § a) és e) pontja, a 15. § (3) bekezdése és a 16. § 2025. január 1-jén lép hatályba."
(2) A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény 82. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A 71. § (2) bekezdése 2025. szeptember 1-jén lép hatályba."
(3) A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény 82. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A 46. § és az 54. § (2) bekezdése az Európai Központi Bank egyetértő hivatalos értesítésének kézhezvételét követően kiadott, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba."
XII. Fejezet
VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
38. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása
201. §
Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeleta) 15. §-a,
b) 15/A. §-a,
c) 21. § (3b) bekezdése.
39. A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
202. §
Hatályát veszti a veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet.40. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
203. §
Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet.41. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
204. §
Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet.42. Egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
205. §
Hatályát veszti az egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet.XIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. Hatályba léptető rendelkezések
206. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. melléklet 5. pontja 2024. december 1-jén lép hatályba.
(3) A 156. § törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 17. §, 28. §, 29. §, 128. § (2) bekezdése, 130. § 7. pontja és a 154. § törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(5) Az 1. §-3. §, 5. §-7. §, 9. §, 10. §, 14. § c) és d) pontja, 21. §, 36. §, 37. §, 44. §, 46. §, 47. §, 51. §, 52. §, 54. §-58. §, 59. § (1)-(2) bekezdése, 60. § (2) bekezdése, 61. §, 63. §-65. §, 67. §, 68. §, 71. §, 72. §, 74. §-80. §, 83. §, 84. §, 86. § (2) bekezdés, 87. § (1) bekezdés, 88. §, 90. § (1) bekezdés a)-d) és h) pontja és (2) bekezdése, 91. §-93. §, 95. §-99. §, 101. § a), d), e), f) és g) pontja, 104. §-108. §, 110. §-116. §, 118. §-122. §, 124. §, 126. §, 128. § (3) bekezdése, 129. §, 130. § 2-5. és 813. pontja, 131. §, 132. §, 135. §-140. §, 142. §, 144. §-153. §, 164. §, 165. §, 166. § 1-4., 6-13. és 17. pontja, 177. § (3) bekezdése, 187. §-192. §, 194. §, 195. §, 201. § c) pontja, 202. §-204. §, 1. melléklet 1-3., 6-8. és 11-16. pontja, 3." 6., 7., 8. és 9. melléklete 2025. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 35. §, 38. §-43. §, 50. § d)-f) pontja, 53. § 2-7. pontja 2025. január 2-án lép hatályba.
(7) A 117. §, 128. § (4) bekezdése 2025. január 15-én lép hatályba.
(8) A 4. § (1) bekezdése, 34. §, 48. §, 123. §, 125. §, 133. §, 134. § 2025. július 1-jén lép hatályba.
(9) A 4. § (2) bekezdés 2026. január 1-jén lép hatályba.
(10) A 49. §, 53. § 1. és 8. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 60. § (1) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba. Az 60. § (1) bekezdése hatálybalépésének naptári napját - annak ismertté válását követően - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
44. Az Európai Unió jogának való megfelelés
207. §
(1) E törvény 14. § c) pontja, 22. § c)-f) és h) pontja, 81. §-a, 89. §-a, 101. § b), c) és g) pontja, valamint 127. § 1. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja.(2) E törvény 16. §-a az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 19. §-a a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 22. § b) és j)-m) pontja, 84. §-a és 88. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 23. §-a, 82. §-a és 90. § e)-g) pontja az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakaszának, a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatnak és az azt módosító európai bizottsági határozatoknak való megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 26. §-a, 27. §-a, 30. §-a és 32. §-a az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i 2022/2523 (EU) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(7) E törvény 59. § (1)-(2) bekezdése, 60. §-a és 61. §-a, 67. §-a az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(8) E törvény 10. alcíme, 118. §-a egyes rendelkezéseinek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(9) E törvény 158. §-a a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(10) E törvény 161. §-a, 162. §-a, 163. §-a, 166. § 16. pontja, 170. §-a és 171. §-a az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(11) E törvény 164. §-a, 166. § 2-4., 6-13. és 17. pontja a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(12) E törvény 166. § 14-15. pontja a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(13) E törvény 183. §-a a 2009/917/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló 2024. március 13-i (EU) 2024/868 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.2. alpontja a következő 3.2.7. ponttal egészül ki:(A közcélú juttatások körében adómentes:
3.2. az az összeg, amelyet)
"3.2.7. a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportoló a sportról szóló törvény szerinti sportköztestülettől annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a versenyzésre való felkészülésre, versenyzésre kap;"
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;"
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.49. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.49. a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzett
a) villamos energia értékesítésből származó bevétel legfeljebb évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig;
b) rendszerszintű szolgáltatás, illetve elosztói rugalmassági szolgáltatás közvetlenül vagy ilyen tevékenység folytatására jogosult harmadik személyen keresztül történő nyújtásából származó bevétel együttesen számított összege legfeljebb évente a minimálbér összegéig,
figyelemmel a 9. pont 9.9. alpont rendelkezésére is;"
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.52. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.52. a végső felhasználó magánszemély az energiahatékonyságról szóló törvény szerint hitelesített energiamegtakarítást eredményező - nem egyéni vállalkozóként végzett - cselekményére (így különösen beruházásra, korszerűsítésre, felújításra) tekintettel e magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog), az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energia megtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel."
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.53. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.53. az Európai Unió és a központi költségvetés forrásaiból a Tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása tárgyú projekt keretében a Magyar Államkincstár által a kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben aktív tanulói jogviszonnyal vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai alapképzésben (BA) aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek számára a végzettség és szakképzettség megszerzése, továbbá a bölcsődei elhelyezkedés biztosítása érdekében biztosított ösztöndíj."
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpontjának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)
"c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,"
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pontja a következő 6.9. alponttal egészül ki:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes)
"6.9. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 74. §-ában szereplő feltételekkel juttat a pénztártag részére;"
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.38. a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet
a) alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege,
b) szerinti kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás;"
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.46. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.46. a hulladékról szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül, továbbá a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer keretében a magánszemély részére a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj (ideértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjat, valamint azt a visszaváltási díjat is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik), de ide nem értve ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik."
10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.47. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.47. az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt - a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott - visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik."
11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.48. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.48. a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély az ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolással kapcsolatos adatszolgáltatásra előírt rendben és határidőig kiállított igazolással, azzal, hogy nem érvényesíthető az adómentesség, ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik."
12. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
"8.7. az a szolgáltatás, amelyet
a) a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást),
b) a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny - vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló - résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;
c) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat;"
13. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
"8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet, sportköztestület a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak
a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés,
b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja,
c) a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatás
révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja;"
14. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
"8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj,
c) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet
az adóévben legfeljebb - az a), b) és c) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;"
15. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.46. alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
"8.46. a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető - feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során - a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja."
16. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)
"9.9. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély adómentességével és az e személynek bevételt juttató kifizető (ezen alpont alkalmazásában: kifizető) adókötelezettségével összefüggő rendelkezések.
9.9.1. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti magánszemélynek bevételt juttató kifizető a bevétel alapján adóelőleget nem állapít meg és nem von le.
9.9.2. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve
a) a 4. pont 4.49. alpont a) pontja szerinti mennyiségi határig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,
b) a 4. pont 4.49. alpont b) pontja szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt, és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó-és vámhatóságnak.
9.9.3. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély az ott meghatározott mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.
9.9.4. A 9.9.3. alpont alkalmazása esetében a magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg."
2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pontja a következő i) alponttal egészül ki:[A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető]
"i) a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén."
3. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 27. ponttal egészül ki:[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
"27. az adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből (ideértve többek között a sporttevékenység szervezését, sporttevékenység feltételeinek megteremtését, sportszer értékesítést, sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést, sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást) szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, összesen legfeljebb a juttató adóévi árbevétele 1 százalékát meg nem haladó értékig, ha a juttatásra nem a 7. § (1) bekezdés z) pontja vagy a 22/C. § (1)-(1a) bekezdése alapján került sor, feltéve, hogy a juttató rendelkezik a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet nyilatkozatát az árbevételi feltétel teljesítéséről."
4. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
"1. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhezAz UTPR százalékos arány meghatározása
Magyarországra jutó UTPR százalékos arány =
50% x munkavállalói létszám Magyarországon / munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban +
50% x tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon / tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban
ahol:
a) a munkavállalói létszám Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;
b) a munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan államban illetőséggel bíró tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;
c) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;
d) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport olyan államban illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban."
5. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
"10. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhezAz adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet meghatározása
adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet =
fizetendő kiegészítőadó-többlet x csoporttag elismert nyeresége/adott állam elismert nettó nyeresége
ahol:
a) a csoporttag elismert nyereségét az V. Fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat;
b) az állam elismert nettó nyereségét a 26. § (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat."
6. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"1. Az adóalany bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a termék beszerzőjének adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint - a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék forintban meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről."
2. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a következő 1a. ponttal egészül ki:
"1a. Az adóalany bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a 142. § (1) bekezdés k) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a termék beszerzőjének adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint az értékesített termék forintban meghatározott adóalapjáról és köbméterben meghatározott mennyiségéről."
3. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Az adóalany bevallásában azon, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint - a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék forintban meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről."
4. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a következő 2a. ponttal egészül ki:
"2a. Az adóalany bevallásában azon, a 142. § (1) bekezdés k) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint a beszerzett termék forintban meghatározott adóalapjáról és köbméterben meghatározott mennyiségéről."
7. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"12. A 9-11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni."
8. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
"1. melléklet az 1991. évi LXXXII. törvényhezA cégautóadó havi mértéke
"
9. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. melléklete a következő 40a. ponttal egészül ki:"40a. Kamerun"
2. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 58c., valamint 58d-e. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 58f. ponttal egészül ki:
"58c. Örményország
58d. Pakisztán
58e. Panama
58f. Peru"
3. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 69b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 69c. ponttal egészül ki:
"69b. Szenegál
69c. Szingapúr"
10. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
1. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 1., valamint 1a-1c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 1d. ponttal egészül ki:"1. Albánia
1a. Andorra
1b. Anguilla
1c. Argentína
1d. Aruba"
2. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 8a., valamint 8b-8c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 8d. ponttal egészül ki:
"8a. Dominikai Köztársaság
8b. Egyesült Arab Emírségek
8c. Egyesült Királyság
8d. Feröer szigetek"
3. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 17b. ponttal egészül ki:
"17b. Kamerun"
4. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 23b. ponttal egészül ki:
"23b. Mauritánia"
Általános indokolás
A törvény általános indokolását a törvény preambuluma tartalmazza.Részletes indokolás
1. §
A kamat Szja törvény szerinti fogalma és az Szja törvény 65. §-ában nevesített kamatjövedelmek nem minden esetben fedik egymást: például a 65. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és d) pontjában szereplő jövedelem nem felel meg a kamat-meghatározásnak. Az Szja törvény hatályos szabályozása a kamat jövedelemszerzési helyére vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanakkor a kamatjövedelemre vonatkozóan nem. A javaslat ezért a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel. A jövedelemszerzés helye-rendelkezés javaslatban szereplő kiegészítése két következménnyel jár:- ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;
- ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye (a javasolt kiegészítés alapján) Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.
2. §
A teljesítéskor nem adóköteles az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékének gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása (apport). A rendelkezés célja, hogy segítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét.3. §
Az Szja tv. definiálja a magánszemély által különböző formában megszerezhető bevételek szerzési időpontját. Különös szabály vonatkozik az igénybe vett szolgáltatásra. E szabály 2024. január 1-jétől módosult, azonban az új szabály értelmezési kérdéseket vetett fel az elmúlt időszakban. A javaslat ezért a szabályozás ismételt módosításával rendezni kívánja a piaci szereplők által jelzett bizonytalanságot.Saját szolgáltatás esetén 2025. január 1-jétől újra a 2023. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni. E szerint a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). E szabály alapján akkor is megállapítható a kötelezettség, ha a juttatásról készül bizonylat, és akkor is, ha nem, ugyanis az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpont egzakt fogalom.
Vásárolt szolgáltatásnál mindig készül bizonylat, hiszen a szolgáltatás nyújtója kiállítja azt. De a bizonylat jellemzően a szolgáltatást (pontosan a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzését) követően kerül kiállításra, ezért gyakran önellenőrzéssel kell bevallani a kötelezettséget. Ezért úgy módosítja a törvény a 2025. január 1-jétől a bevételszerzés időpontját, hogy az az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. E módosítással elkerülhetők az önellenőrzéshez kapcsolódó feladatok. A rendelkezéshez átmenti rendelkezés is kapcsolódik.
4. §
A rendelkezés a családi kedvezmény összegének gyermekszámtól függő emeléséről rendelkezik, beleértve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó kedvezményt is. Az emelés két részletben valósul meg: 2025. július 1-jétől a jelenlegi másfélszeresére, a 2026. január 1-jétől a jelenlegi mérték kétszeresére emelkedik a kedvezmény.5. §
A rendelkezés a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében módosítja a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek listáját az eddig alkalmazott TESZOR-kód helyett az egyéni vállalkozók által más vonatkozásban is használt ÖVTJ-kódokra.6. §
Az (1) bekezdéshez: 2024. június 26-i hatállyal módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény magánszálláshely fogalma: a lakás és az üdülő mellett magánszálláshelynek minősül az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is. Az (1) bekezdés az összhang megteremtése érdekében módosítja a fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózására vonatkozó szabályokat úgy, hogy hasznosítható ingatlanként a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlant jelöli meg, amely nemcsak az üdülőt és a lakást foglalja magába, hanem az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet, vagy azok lehatárolt részét is.A rendelkezés értelmében továbbá tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a magánszemély magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységét legfeljebb három ingatlanban végzi. Több saját tulajdonú ingatlan magánszálláshelyként történő hasznosítása esetén a tételes átalányadózás nem választható, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.
A (2) bekezdéshez: A rendelkezés értelmében a tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, és 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt. Az intézkedés a magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz történő közelítésére szolgál.
A (3) bekezdéshez: A rendelkezés egyrészt rögzíti, hogy a tételes átalányadót hogyan kell megfizetni, másrészt meghatározza a lakószoba fogalmát. Eszerint lakószoba a méretétől függetlenül az a lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető. A szabály rögzíti azt is, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.
További rendelkezés az állami adó- és vámhatóság feladataként írja elő, hogy minden év január 31-éig tegye közzé honlapján azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ég kell megtenni.
7. §
A szellemi termék apportja alapján megszerzett értékpapír esetében a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás minősül az értékpapír megszerzésére fordított értéknek.8. §
Az Szja tv. alapján a munkáltató mellett a szakszervezet és a szövetkezet is adhat béren kívüli juttatást (a szakszervezet üdülési szolgáltatás formájában, a szövetkezet a közösségi alapjából nem pénzbeli formában juttatott jövedelem formájában). Mindkét jövedelemre értékbeli korlát vonatkozik: az üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig, a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékáig adózhat béren kívüli juttatásként. Az értékhatárt meghaladóan adott juttatás - a javaslat eredményeként - egyes meghatározott juttatásként (tehát kifizetői adózás mellett és nem a juttatásban részesülő magánszemély jövedelmeként) adóköteles.9. §
A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.10. §
A rendelkezés rögzíti, hogy az átalányadózásban a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek meghatározásánál az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékének (ÖVTJ) 2024. október 31-én hatályos besorolási rendjét kell alkalmazni.11. §
A rendelkezés felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben szabályozza a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentességét megalapozó igazolás kiállításának szabályait.12. §
Az (1) bekezdéshez: A vásárolt szolgáltatás esetében keletkező bevétel megszerzésének időpontját meghatározó új szabályhoz (Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pont) kapcsolódó átmeneti rendelkezés. Amennyiben a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság pl. 2024 decemberében nyílik meg (tehát a 2024. évi szabály alapján ez a bevételszerzés időpontja), az arról szóló bizonylat azonban egy későbbi időpontban, pl. 2025 januárjában áll rendelkezésre, úgy a 2024. évi kötelezettséget önellenőrzés keretében kellene rendezni. A 2025. évi szabály alapján ugyanakkor a bevételszerzés időpontja már a bizonylat rendelkezésre állásának időpontja, azaz 2025. A kétszeres adófizetés elkerülése érdekében a javaslat rögzíti, hogy az említett esetben a bevételszerzés időpontja (már az új szabály szerint) a bizonylat rendelkezésre állásának a napja.A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a hitelesített energiamegtakarítással összefüggésben keletkező jövedelem adómentességét kimondó rendelkezés a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.
A (3) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján az állami adó- és vámhatóságnak első alkalommal 2025. január 15-éig kell közzétennie azon települések listáját, ahol a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót.
13. §
Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító mellékletet beiktató rendelkezés.14. §
Szövegcserés módosítások:Az a) ponthoz: Korábbi módosítás jogtechnikai pontosítása.
A b) ponthoz: A de minimis támogatásokra vonatkozó EU Bizottsági rendelet számának módosítása.
A c) és d) ponthoz: A módosítás egyértelművé teszi, hogy a sportról szóló törvény szerinti köztestületek által biztosított, az Szja tv. adott rendelkezésében szabályozott juttatások is adómentesnek minősülnek.
15. §
Feleslegessé vált, a jogalkalmazás során zavart okozó szövegrész hatályon kívül helyezése.16. §
A 2017/952 tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabály átültetése, amely szerint a kettős levonás mégis elszámolható az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben.17. §
Jogtechnikai jellegű pontosítás.18. §
Átmeneti rendelkezés, amely alapján a veszélyes hulladék tárolására igénybevett földterület, telek adózási értékcsökkenését adózói választás alapján első alkalommal a 2024. adóévre lehet alkalmazni.19. §
A filmtámogatás adókedvezményével kapcsolatos jogharmonizációs rendelkezés a filmszakmai támogatási program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatról.20. §
A Tao. törvény 1. számú mellékletét módosító rendelkezés.21. §
A Tao. törvény 3. számú mellékletének kiegészítéséről szóló rendelkezés.22. §
Szövegcserés módosítások.a): Az állami támogatás társasági adózási fogalmának pontosítása az Atr. állami támogatás definíciójára történő hivatkozással.
b): A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás fogalmában a mikro-, kis- és középvállalkozások megjelölése.
c), d), e), f), h): A társasági adószabályozás hivatkozásainak aktualizálása a 2024-től hatályos új de minimis rendelethez.
g): A törvényszövegben előbbre került Atr. rövidítés aktualizálása.
i): A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének bevezetéséhez tartozó átmeneti rendelkezés értelmezését elősegítő kiegészítés, amely szerint az adókedvezmény első alkalommal csak a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható. Tartalmi módosítást nem jelent.
j): Az általános csoportmentességi rendelethez tartozó jogharmonizációs rendelkezés technikai pontosítása.
k), l), m): Az uniós rendelkezésekre történő hivatkozások technikai pontosítása.
23. §
A válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy ez a támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.24. §
Szövegpontosítás.25. §
(1) A javaslat pontosítást tartalmaz, amelynek értelmében a kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.(2) A kisvállalati adóalanyiság megszűnése kapcsán szükséges szövegpontosítás.
(3) Az újbóli kivaalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre.
26. §
Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletre vonatkozó képlet áthelyezésre kerül a 10. mellékletbe.27. §
A javaslat tisztázza, hogy az állami adó- és vámhatóság részére benyújtandó bejelentésen mely adatokat kell feltüntetni.28. §
A belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A határidő az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napja.A jogszabály meghatározza az adóelőleg bevallás adattartalmát.
Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege. Az előleg vonatkozásában késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag jóhiszeműen járt el.
29. §
Az elismert belföldi kiegészítőadó-előlegre vonatkozó szabályokat már a 2024-ben kezdődő adóév adókötelezettsége vonatkozásában alkalmazni kell.30. §
A javaslat a melléklet módosításáról rendelkezik.31. §
A javaslat a melléklet módosításáról rendelkezik.32. §
A javaslat jogtechnikai pontosításokat tartalmaz:a), e): A jogszabályok közötti koherenciát biztosítva a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés helyett az országonkénti jelentés fordulatot vezeti be.
b): A javaslat a jogszabályon belüli koherencia érdekében pontosít egy felsorolást.
c), d): A javaslat pontosít egy-egy hivatkozást.
f)-q): Az adatszolgáltatással és adóbevallással kapcsolatos pontosítások.
r): Nyelvtani helyesbítés.
33. §
A Javaslat szerinti módosítás biztosítja, hogy az áfaalanyok az ügy tárgyát képező, jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is élhessenek az áfaalap utólagos csökkentésének lehetőségével.34. §
A szabály a teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedmények kapcsán rögzíti, hogy a nyugtás vásárlások esetén is lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ennek azonban feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.35. §
A szabály az alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől hatályos szabályaihoz kapcsolódóan pontosítja az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó előírásokat.36. §
A szürkegazdaság elleni küzdelem (közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása) érdekében a szabály szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.37. §
A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyetek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik. Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása.A fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítés tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szabály mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany vonatkozásában.
38. §
A szabály rendezi, hogy a belföldön letelepedett és alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más EU-s tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.39. §
A szabály rendezi, hogy ha belföldön letelepedett és más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalany az e választásra vonatkozóan korábban az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott és még el nem bírált nyilatkozat kijavítását kezdeményezi, abban az esetben a javítást tartalmazó dokumentumot kell a mentesség választására irányuló nyilatkozatként kezelni, ideértve a jogszabályban meghatározott eljárási határidők kezdetének számítását is.Ha a belföldön letelepedett és más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalany az e választásra vonatkozó nyilatkozatának formális elbírálását megelőzően a nyilatkozat kiegészítését, módosítását (például új mentességi tagállam(ok) megjelölését) kezdeményezi, abban az esetben a módosítás elbírálása az eredeti nyilatkozat elbírálásáig szünetel.
40. §
A szabály a negyedéves adatszolgáltatásbeli duplikációk, illetve hiányok elkerülése érdekében rendelkezik arról a belföldön letelepedett és más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalany esetében, hogy ha a mentesség választására irányuló nyilatkozat adóhatósághoz történő beérkezésének napja és a mentesség alkalmazásának kezdő napjaazonos naptári negyedévbe esik, akkor a mentesség alkalmazásának kezdő napját követő első adatszolgáltatásban nem kell feltüntetni azon árbevételi adatokat, amelyeket az adóalany a nyilatkozatában már szerepeltetett,
eltérő, egymást követő naptári negyedévekbe esik, akkor a mentesség alkalmazásának kezdő napját követő első adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a nyilatkozat beérkezésének negyedévében megszerzett azon árbevételi adatokat is, amelyek a nyilatkozatban nem szerepeltek (az adóalany azokat a nyilatkozat kitöltését és adóhatósághoz történő beérkezését követően szerezte meg).
A szabály kimondja, hogy amennyiben az adóalany a korábban benyújtott adatszolgáltatásában hibát tár fel, akkor a hibát helyesbíteni köteles. Ennek módja a javított, helyes adatokat tartalmazó negyedévi adatszolgáltatás ismételt teljesítése.
41. §
A szabály rendezi, hogy a más tagállamban letelepedett és belföldön alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más EU-s tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.42. §
A szabály rögzíti, hogy az adóalanyt, akinek székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, nem illeti meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha belföldön alanyi adómentes minőségben jár el.43. §
A szabály rögzíti, hogy az adóalanyt, akinek a székhelye belföldön van, vagy a székhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, nem illeti meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha akár belföldön, akár a Közösség másik tagállamában alanyi adómentes minőségben jár el.44. §
Technikai jellegű módosítás, melynek célja az e-nyugta fejlesztéséhez szükséges többlet idő miatti eltérő időpontban hatályba lépő rendelkezések kezelése.45. §
Az ún. átmeneti szabály rögzíti, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó módosítás főszabály szerint azon esetekben alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító pénzvisszatérítést ezen módosítás hatályba lépésének napján vagy azt követően teljesítette az adóalany. Továbbá az átmeneti szabály azt is lehetővé teszi, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó módosult szabályokat ezen módosítások hatályba lépését megelőzően, de 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések tekintetében is alkalmazza az adóalany. Ennek feltétele azonban, hogy a pénzvisszatérítésre alapított adóalap-csökkentési igényét más módon (például az adózás rendjéről szóló 2019. évi CL. törvény 196. §-a alapján) nem érvényesítette még.46. §
Átmeneti szabály rögzíti, hogy az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője abban az esetben gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását, amikor a termékimport utáni levonási jog keletkezésének időpontja 2025. január 1. napját követi.47. §
A szabály a fordított adózás földgázszektorban történő bevezetésére tekintettel határoz meg átmeneti szabályokat.48. §
A teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott, nyugtamódosítással kísért árengedmények kapcsán az átmeneti szabály rögzíti, hogy az adóalap csökkentés azon ügyletek esetében lehetséges, amelyeknek a teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítése is 2025. június 30. utánra esik.49. §
A módosítás 2 évvel meghosszabbítja az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Továbbá a módosítás az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve - az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben - 2026. december 31-ig tudomásul vették. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentésre vonatkozó határidő ezen törvény 2024. október 1-jei hatályon kívül helyezésére tekintettel került meghatározásra. Az említett időponttól az egyszerű bejelentést a magyar építészetről szóló törvény szabályozza. Tehát az egyszerű bejelentés alá eső lakóingatlan építéseknél is - a feltételek teljesülése esetén - az 5 %-os áfa kulcs alkalmazása folyamatosan biztosított az átmeneti szabályozás alapján is.50. §
A szabály egyrészt az építésügyi szabályozásban bekövetkezett módosításokat vezeti át az Áfa tv. szövegezésében, másrészt az alanyi adómentességre vonatkozó előírások módosításából fakadó szövegcserés, technikai módosításokat tartalmaz.51. §
A szabály az Áfa tv. 6/C. számú mellékletét módosítja, amely a fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítés tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany vonatkozásában.52. §
A szabály az Áfa tv. 10. számú mellékletét módosítja, a befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben jelenleg bizonylatonként ezer forintra kerekítve kell feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban nehézkessé teszi egyrészt az online számlaadat-szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre e jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni.53. §
A szabályozás többek között átvezeti azokat a módosításokat, amelyek amiatt szükségesek, hogy 2025. január 1-től az alanyi adómentes adóalany nem alkalmazhatja az import egyablakos rendszert.Ez egyrészt azt jelenti, hogy belföldi alanyi adómentesség választására jogosító bevételi értékhatárba bele kell számítani a belföldön teljesített import távértékesítés adó nélküli ellenértékét.
Másrészt tekintettel arra, hogy az import távértékesítés az alanyi adómentesség hatálya alá tartozik, az adóalany nem vonhatja le az ezen ügylet teljesítéséhez beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást terhelő adót.
Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a belföldi alanyi adómentesség csak a belföldön teljesített ügyletekre vonatkozik, a külföldi ügyletekre az önmagában nem terjed ki, ezért a külföldön teljesített ügyletekre történő utalás kikerül a belföldi alanyi adómentességre vonatkozó szabályok alól. A külföldön teljesített ügyletekre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyet a teljesítési hely szerinti állam ezen ügyletekre meghatároz. Így például amennyiben az adóalany a Közösség másik tagállamában alanyi adómentességet választott, akkor az ebben a tagállamban teljesített ügyletei (pl. szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli távértékesítés) mentesek az adó alól.
A hatályos szabályozás értelmében az alanyi adómentes adóalany nem járhat el ezen minőségében az import távértékesítések tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az import távértékesítések tekintetében adófizetési kötelezettség terheli, ugyanakkor az adóalanyt ezen értékesítéséhez beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások tekintetében az előzetesen felszámított adó levonásának joga az általános szabályok szerint illeti meg. Import távértékesítés esetében ugyanis, ha az adóalany az import egyablakos rendszert alkalmazza, akkor az import mentes az adó alól, így ez a rendelkezés biztosítja, hogy alanyi adómentes adóalany ne importálhasson adózatlanul terméket. Ugyanakkor 2025-től az adóalanyok más tagállamokban is választhatnak alanyi adómentességet, így a tagállamoknak szükséges egységesen kezelniük az alanyi adómentes adóalany import távértékesítését. 2025-től olyan megoldás lép hatályba ezért, hogy az az adóalany, aki (amely) a Közösség bármely tagállamában alanyi adómentességet választ, nem alkalmazhatja az import egyablakos rendszert. Ezzel párhuzamosan azonban indokolt, hogy az import távértékesítés is beletartozzon az alanyi adómentességbe. A Javaslat ezt követi le.
A szabályozás értelmében 2027. január 1-jétől nem alkalmazható az új lakóingatlanok értékesítésére a kedvezményes adómérték.
A szabályozás rögzíti, hogy a földgáz értékesítése tekintetében 2026. december 31-éig alkalmazható a fordított adózás (összhangban az Áfa Irányelv rendelkezéseivel).
54. §
Az adómentesség kifejezetten az alkalmi jellegű, személyes használatra vagy ajándékozásra szóló, nem kereskedelmi jellegű behozatalra terjed ki.Tekintettel arra, hogy jellemzően a naponta többször megforduló utasokhoz köthető az adómentesen behozott cigaretta illegális belföldi értékesítése, így az ő vámellenőrzésük kiemelt jelentőségű. Amennyiben minden beutazásukkor vizsgálni kellene, hogy az általuk behozott árura vonatkozik-e az adómentesség, az jelentősen lassítaná a határforgalmat, így az első beutazásra vonatkozó korlátozást ez indokolja.
55. §
Az új típusú (hevített) termékek esetében is szükséges meghatározni az adómentes mennyiséget.56. §
Az Utasforgalmi tv. adómentességre vonatkozó rendelkezéseiben megjelenő, új fogalmak okán indokolt azok definiálása is.57. §
Az Utasforgalmi tv. adómentességre vonatkozó rendelkezéseiben megjelenő, új alpontok okán indokolt jelen szakaszok pontosítása.58. §
A vám- és statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete 2025. január 1-jétől a 2710 19 43 KN-kód helyett kettő új, hétvonalas alszámot tartalmaz 2710 19 42 és 2710 19 44 KN-kódokkal, ezért indokolt az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a gázolaj fogalmának módosítása.Továbbá indokolttá vált a HVO (hidrogénezett növényi olaj) vonatkozásában külön definíció megalkotása, illetve ehhez kapcsolódóan az üzemanyag és a kereskedelmi gázolaj fogalom kiegészítése.
59. §
Egyes energiatermékek adómértékének korrekciója 2025. január 1-jétől az uniós adóminimum teljesítése céljából.A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló törvénybe. A valorizációs szabályra tekintettel a tiszta növényi olaj mezőgazdasági termelőkre vonatkozó adószintje a 2024. évi szinten rögzítésre kerül.
2025-től az energiatermékek jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével (az adóminimum teljesítése érdekében 2025. január 1-jétől korrigált adómértékek csak 2026-tól kerülnek valorizálásra). A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adómértékeket az internetes honlapján közzéteszi. A közzététel a kőolaj világpiaci árához kötött adómértékek esetében a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig, egyéb esetekben a tárgyévet megelőző év október 31-ig valósul meg.
60. §
A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adójának visszaigénylésére is jogosulttá válik (e tevékenysége, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó vasúti vontatás, tolatás vonatkozásában).A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye az uniós adóminimum szintjéig, tehát az adható legmagasabb szintre emelkedik és a valorizáció mellett is automatikusan azon a szinten marad. A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adókedvezmény mértékét az internetes honlapján közzéteszi.
61. §
A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló törvénybe. A valorizációs szabályra tekintettel a mezőgazdaság gázolaj adószintje (aktuális adómérték és a visszaigénylés különbsége) a 2024. évi szinten rögzítésre kerül.Továbbá a kedvezmény az uniós keretek adta legszélesebb földművelési körre szélesedik, azaz például a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkákra is ki fog terjedni.
62. §
2024. évet követően az alkoholok jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével. Az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.63. §
A kisüzemi bortermelőket szabályozó rendelkezés szövegkorrekciója.64. §
A dohánytermékek adómértékeinek módosítása 2025-től.65. §
2025. évet követően a dohánytermékek jövedéki adómértékének valorizációját biztosító szabály. Az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.66. §
Átmeneti szabályok a 2025-től alkalmazandó valorizált adómértékek NAV honlapján történő közzétételével kapcsolatban.67. §
Egyes energiatermékek adómértékének korrekciója 2025. január 1-jétől az uniós adóminimum teljesítése céljából.68. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 3. § (1) bekezdés 14. pontjában módosításra került a dohánylevél-töltő fogalma, tekintettel arra, hogy jogalkalmazási tapasztalatok alapján a jelenleg forgalomban lévő, emberi erővel működtethető eszközökkel óránként előállítható termékmennyiséget minden kétséget kizáróan nem lehet megállapítani. Figyelemmel erre, indokolt volt a szabályt a kereskedelmi forgalomban jelenleg kapható termékek egyszerűen megállapítható jellemzőihez, így különösen csupán a kézi használathoz igazítani. Az Fdvtv. módosítására tekintettel a Jöt. rendelkezéséből is szükségessé vált elhagyni azt, hogy óránként hány darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas eszköz minősülhet csak dohánylevél töltőnek.69. §
2024. évet követően a regisztrációs adó mértékének inflációval történő valorizációját biztosító szabály. Az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, melyet 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.70. §
Átmeneti szabály a regisztrációs adó valorizált mértékének a NAV honlapján történő közzétételével kapcsolatban.71. §
A módosítás értelmében a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó nulla adómérték és a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték 2025. január 1-től kivezetésre kerül.72. §
A módosítás értelmében a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó adókedvezmény 2025. január 1-től kivezetésre kerül.73. §
A rendelkezés 2025. december 31-éig meghosszabbítja a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztését.74. §
Bevezetésre kerül a platform (online piactér), illetve a platformüzemeltető fogalma. Mindkét új fogalom tekintetében a törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. mellékletében meghatározott fogalmat veszi át.A Kiskertv. alkalmazásában platformnak tekintendő minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az érintett tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is. Viszont nem minősül platformnak az a szoftver, amely az érintett tevékenységben történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét teszi lehetővé:
a) az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;
b) az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítése vagy hirdetése;
c) a felhasználók valamely platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.
Platformüzemeltetőnek pedig az a szervezet minősül, amely az adott platform vagy annak egy részének az értékesítők rendelkezésére bocsátása céljából szerződést köt az értékesítőkkel.
Az adómértéket megállapító rendelkezés, mint fogalom bevezetése azért szükséges, mert még hatályban van az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, melynek 21. § (3) bekezdése a Kiskertv. 6. § (1) bekezdése szerinti adómértékektől eltérő mértékeket állapít meg. Vagyis amíg az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet hatályban van, addig az abban meghatározott adómértékek alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.
75. §
Kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető az adóalany.76. §
A platformüzemeltető, mint új adóalany éves adóalapját a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők platformon keresztül megvalósuló értékesítéseinek a bevételei képezik. A platformüzemeltető tehát a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében "kvázi" értékesítővé válik.Amennyiben a platformüzemeltető kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja a két tevékenységére tekintettel meghatározott adóalapjainak az összege.
77. §
Az adót a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kell meghatározni, azonban a világértékesítések bevétele alapján meghatározott adót csökkenti a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adó. Vagyis a külföldön átadott áru értékesítésének a bevétele után továbbra sem kell adót fizetni.A platformüzemeltetők adóalannyá válásával a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében szükséges kimondani, hogy a kiskereskedők a platformon keresztüli értékesítés bevétele utáni adóval csökkentik az adójukat. A platformon értékesített termék bevétele után ugyanis a platformüzemeltetőnek keletkezik adókötelezettsége.
Amennyiben a platformüzemeltető a platformján keresztül a saját termékét is értékesíti, akkor a saját kiskereskedelmi tevékenységére és a platformján más által folytatott kiskereskedelmi tevékenységre jutó külföldi értékesítések bevételeivel is csökkentheti az adóját.
78. §
A platformon keresztül értékesítő adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét.A platformon keresztül is értékesítő adóalanynak, illetve kizárólag a platformon keresztül értékesítő más személynek, szervezetnek az előzőekben említett adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett.
A platformüzemeltetőnek a bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül kell teljesítenie.
Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő kötelezett. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a platformon keresztül belföldön megvalósult kiskereskedelmi tevékenység bevétele tekintetében felszólítja a kiskereskedőt az adó megfizetésére. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke nem lehet kevesebb, mint a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel adója.
Az adókötelezettséget nem teljesítő platformüzemeltető internetes felületét az állami adó- és vámhatóság elérhetetlenné teszi.
79. §
Azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel a 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kell alkalmaznia.80. §
Az a) ponthoz: A külföldi kiskereskedők tekintetében nettó árbevételként nemcsak a belföldön, hanem a külföldön átadott áru értékesítéséből, azaz gyakorlatilag a világértékesítésből származó bevételt figyelembe kell venni.A b) ponthoz: A kiskereskedelmi tevékenységet is folytató platformüzemeltetőnek is növelnie kell az adóalapját a 4. § (2) bekezdése szerinti tételekkel.
A c) ponthoz: Az adóalap-összeszámítási szabálynál is az új szabályok szerint kell megállapítani a kapcsolt vállalkozások között a nettó árbevétel arányában arányosítandó adót.
81. §
A javaslat célja az energiaellátók jövedelemadója hivatkozásainak aktualizálása a 2024-től hatályos új de minimis rendelethez.82. §
A válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy ez a támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.83. §
Hatályon kívül helyező, valamint átmeneti rendelkezések.2025. január 1-jétől a légitársaságok hozzájárulása kivezetésre kerül Magyarország adórendszeréből a vállalkozások adóterheinek csökkentése és a közteherszisztéma egyszerűsítése érdekében. Az adónemmel kapcsolatos adatszolgáltatást utoljára 2024. december hónapra kell teljesíteni az adóalanyok felé, a korábban megszokott szabályok szerint, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig. Ebből kifolyólag a közterhet utoljára 2024. december hónapra kell megfizetni, a korábban megszokott szabályok szerint, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig.
84. §
A rendelkezés kiegészíti, illetve pontosítja az építményadó alóli mentesülés eseteit.A d) pont értelmében mentes az építményadó alól a helyi emléknek vagy nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alatt álló épület a szerzés évében és az azt követő három évben. A mentesség ingatlanonként számított támogatástartalma - az uniós csoportmentességi rendelet ide vonatkozó jogcímét figyelembe véve - nem haladhatja meg a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget azzal, hogy magánszemély tulajdonos esetén ez a korlát nem alkalmazandó.
Az e) pont értelmében mentes az építményadó alól az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. A földhivatalok eltérő nyilvántartási gyakorlata miatt - további rendeltetési jellegre való bontás hiányában - az adómentességhez szükséges ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődő feltétel nem minden esetben teljesül. A javaslat alapján az adómentesség az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolással is igénybe vehető
85. §
Az állami adóhatóság a Htv. 42/E. §-a alapján naponta, elektronikus úton megküldi az Art. 1. számú melléklet 1. pontja szerinti adatokat az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó bejelentette.A szakmai egyeztetések szerinti módosítás az önkormányzati adóhatóságok számára adóztatási szempontból szükséges adatok felsorolását tartalmazza annak érdekében, hogy az önkormányzati adóhatóságoknál a megküldött adatállomány feldolgozása kapcsán jelentkező adminisztrációs teher csökkenjen.
A Javaslat továbbá jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.
86. §
Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján a Htv. 52. § 31. pont f) alpontja szerinti új telephely fogalom már a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható, vagyis nem keletkezik adófizetési kötelezettsége annak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagoban 1944. december hó 7. napján aláíráásra megnyitott Egyezménynek.A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely a különleges gazdasági övezetek megszűnésével összefüggésben az adóztatási hatáskör települési önkormányzathoz való áthelyezésével összefüggő szabályokat állapítja meg.
87. §
Az (1) bekezdéshez: A szabály az állandó lakos fogalmát egészíti ki.A (2) bekezdéshez: A légi személyszállítást végző vállalkozó fogalmának kiegészítésével nem keletkezik Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek.
88. §
A műemlék építményadó mentességére vonatkozó jogharmonizációs rendelkezés.89. §
Szövegcserés módosítások.Az a) és b) ponthoz: A de minimis támogatásokra vonatkozó EU Bizottsági rendelet számának aktualizálása.
90. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.Az (1) bekezdés a)-d) és h) pontjaihoz: A különleges gazdasági övezetek megszüntetésével összefüggésben feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése.
Az (1) bekezdés e)-g) pontjaihoz: A válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy ez a támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.
A (2) bekezdéshez: A különleges gazdasági övezetek megszüntetésével összefüggésben feleslegessé vált szövegrészek hatályon kívül helyezése.
91. §
A rendelkezés a gépjárműadó mértékének évenkénti valorizációjára vonatkozó szabályt vezet be, amelynek értelmében a gépjárműadó mértékét a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegeként kell meghatározni. Az adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján. Átmeneti rendelkezés alapján a mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tenni.92. §
A rendelkezés a külföldön nyilvántartott gépjárművek adója mértékének évenkénti valorizációjára vonatkozó szabályt vezet be, amelynek értelmében az adó mértékét a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegeként kell meghatározni. Az adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján. Átmeneti rendelkezés alapján a mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tenni.93. §
A rendelkezés (1) bekezdése a cégautóadó 2025. január 1-jétől fizetendő mértékét állapítja meg, a (2) bekezdés pedig valorizációs mechanizmust vezet be a 2025. évet követő évekre. A szabály értelmében az adó mértékét a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegeként kell meghatározni. Az adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján. Átmeneti rendelkezés alapján a mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tenni.94. §
Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján a 2024. december 31-ig forgalomba helyezett plug-in hibrid gépjárművekre a gépjárműadó alóli adómentesség 2026. december 31-ig vehető igénybe.A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely előírja, hogy a gépjárműadó, a külföldi gépjárművek adója és a cégautóadó 2025. évre vonatkozó valorizált mértékét az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig tegye közzé.
95. §
A cégautóadó mértékét megállapító melléklet beiktatása.96. §
A környezetkímélő gépkocsi fogalmának pontosítása, amelynek értelmében környezetkímélő gépkocsinak az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi minősül.97. §
A nemzet kulturális önazonosság számára fontos az építészeti értékeink megóvása, védelme. A műemlékvédelmi ösztönző- és támogató rendszer része az illetékmentesség biztosítása.98. §
A szabály a 2024. évet követően biztosítja a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték mérték valorizációját. Az illeték mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, melyet a gépjárművek esetében 50 vagy 100 forintra, a pótkocsik esetében 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.99. §
Az (1) bekezdéshez: Az Itv. évek óta illetékmentességgel preferálja a földműves visszterhes termőföldszerzését, ha a vagyonszerző vállalja, hogy a birtokbaadástól - de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő év utolsó napjától - számított 5 évig a termőföldet nem értékesíti, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, továbbá a földet (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként) mező-, illetve erdőgazdasági tevékenységre hasznosítja, azaz a termőföldet saját maga műveli meg. Ez utóbbi feltétel előírásának kifejezetten az a célja, hogy az ún. befektetési célú földszerzéseket kivonja az illetékmentességgel kedvezményezett vagyonátruházások köréből. Az átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása érdekében a tulajdonviszonyok rendezésének hatékony megvalósulását szolgálja a bekebelezés jogintézménye, amely törvényi kötelezettségen alapul. Ezért indokolt elkülöníteni a befektetési célú ingatlan átruházásoktól, azáltal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek.A (2) bekezdéshez: A családi mezőgazdasági társaság egy speciális működési forma, amelyként olyan, legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. A földforgalmat szabályozó törvény alapján nem minősül a használat átengedésének, ha a tulajdonos olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag, javára engedi át a használatot. A módosítás a földforgalmi szabályozás és az Itv. összehangolását célozza.
100. §
Átmeneti rendelkezés, amely előírja, hogy az gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték 2025. évre vonatkozó valorizált mértékét az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig tegye közzé.101. §
Szövegcserés módosításokAz a) ponthoz: A jelenlegi szabályozás nem tartalmazza, azt a jogi tényállást, ha a vagyonszerző a gépjárművet belföldön ingyenesen idegeníti el, de korábban a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából ideiglenes rendszám kiadását kérte. A javaslat ezt a hiányosságot pótolja.
A b), c) és h) ponthoz: A törvény hivatkozásainak aktualizálása a 2024-től hatályos új de minimis rendelethez.
A d) ponthoz: A földforgalmi szabályozás és az Itv. összehangolása. Az e) ponthoz: Technikai pontosítás.
Az f) ponthoz: A javaslat aktualizálja az illetékkiszabásra történő bejelentés szabályait az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése okán. A vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat ezentúl az adóhatóság informatikai rendszerében kell megtenni, amely az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerből lesz elérhető.
A g) ponthoz: Pontosító rendelkezés beiktatása annak érdekében, hogy illetékjogilag a vagyonkezelő alapítvány fogalma kiterjedjen a családi mezőgazdasági alapítványra is.
102. §
A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések törvénybe iktatása, azaz a jelenleg hatályos állapothoz képest új intézkedést nem tartalmaz.103. §
A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések törvénybe iktatása és jogtechnikai pontosítás.104. §
Jogtechnikai pontosítás.105. §
A munkaerőpiacra lépő személy után a munkáltató által érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény feltételeit módosítja a rendelkezés: a kedvezményre jogosító inaktív időszak 6 hónapról 9 hónapra nő, a kedvezmény 100 százalékos mértékben történő igénybevételének lehetősége 2 évről 1 évre rövidül, az ezt követő 6 hónapban pedig 50 százalékos mértékre csökken. A rendelkezés a veszélyhelyzeti rendelkezéseket ülteti át a törvénybe, a jelenleg hatályos szabályokhoz képest új intézkedést nem tartalmaz.106. §
A módosítás értelmében saját munkavállaló képzése esetén a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap tekintetében érvényesítheti, a kedvezmény igénybevétele pedig vizsgakötelezettséghez kötött.107. §
Az Szja tv. szerinti béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) és az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A személyi jövedelemadót 2024. január 1-jétől negyedévente kell megfizetni (az említett időpontot megelőzően a fizetési kötelezettséget havonta kellett teljesíteni). A Szocho tv. az Szja tv-hez hasonló szabályt nem tartalmaz, ezért csak a jogalkotói szándékból következik, hogy a szociális hozzájárulási adót is negyedéves rendben kell megfizetni. A javaslat egyértelművé teszi a kérdést, kimondva, hogy a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adót is negyedévente kell megfizetni.108. §
A (1) bekezdéshez: A munkaerőpiacra lépők kedvezményének a veszélyhelyzeti kormányrendeletből átültetett szabályát a 2025. január 1-jétől létesített jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.A (2) bekezdéshez: A Szocho tv. 17/A. § új (2) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti szabály. A kedvezményt először a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében kell alkalmazni.
109. §
Nyelvhelyességi pontosítás.110. §
A személyi adat- és lakcímnyilvántartással kiépített - jogszabályban előírt - online adatkapcsolat következtében a NEAK által vezetett TAJ-BSZJ nyilvántartásban tárolt adatelemek előzményadatainak szerepeltetése megváltozott, ez szükségessé teszi a Tbj. 58. § (2) bekezdésének technikai jellegű módosítását.111. §
Az a) ponthoz: A Tbj. 22. § (1) és (7) bekezdésében szövegcserés módosítások rendezik az ismeretlen állampolgárságú, illetve a Magyarország területén tartózkodó külföldi állampolgárságú szülők által elhagyott kiskorú személyek ellátási jogosultságát.A b) ponthoz: Ellátás elnevezésének módosítása.
A c) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.
112. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása miatt a székhelyszolgáltató tevékenység csak azt követően folytatható, hogy a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba vette. A rendelkezés alapján ennek megfelelően az adóhatóság már nem vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató tevékenység végzésére irányuló szándékot bejelentették, hiszen az már nem elég a tevékenység végzéséhez, hanem a vizsgálat arra irányul, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a nyilvántartásban.113. §
A rendelkezés a kimentési okokat bővíti az adóregisztrációs eljárásban, így a jövőben lehetőség lesz arra, hogy az adózó kimentési kérelemmel éljen, ha a megszűnt adózó kiegyenlíti az adótartozását.114. §
A módosítás rendezi azt az esetet, amikor az állami adó- és vámhatóság döntésének véglegessé válását megelőzően megszüntetik az adófizetési biztosíték előírására okot adó körülményt. A javaslat alapján az állami adó- és vámhatóság ebben az esetben a határozatát visszavonja.115. §
A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor annak megállapítását a munkáltatója is kérhesse az állami adó- és vámhatóságtól.116. §
A csoportos társaságiadó-alanynak kedvező szabály, amely szerint a megszűnésétől számított 30 nap helyett - a módosítás révén - 90 napon belül elegendő a záró adóbevallását benyújtani.117. §
2024. október 1-jétől az ingatlanokkal kapcsolatos illetékkiszabás alapokiratai már csak elektronikus formában állnak az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. Jelen rendelkezés meghatározza, hogy mely adatokat szükséges az adóhatóság részére továbbítania az illetékes szervnek.118. §
Az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezés. Az új típusú pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, javul a vállalkozások digitalizáltsága és az ország versenyképessége. Nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgép egy zöld megoldás, hiszen az új típusú kasszák elektronikus nyugtát "adnak", amely a vásárlókhoz egy a - jellemzően - mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás révén jut el.119. §
A magyar cégekhez hasonlóan a módosítás rögzíti a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét.120. §
A javaslat lehetőséget teremt az állami adó- és vámhatóság képviselőjének állandó tagságával vagy vezetésével működő döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó tevékenységet végző, a Kormány által létrehozott testület tagjának arra, hogy a feladatai ellátásához, kizárólag az ahhoz szükséges mértékben megismerhesse az adótitkot.121-122. §
Az adóhatóság adatvagyonának bővülésével, illetve a tranzakcióalapú, adózói adatátadások teljesítésével egyre több adateltérést tár fel a kockázatelemzés. Jelenleg a revizorok - jellemzően ellenőrzés során - tárják fel, hogy tévedés, elírás vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött. Az adategyeztetési eljárás bevezetésével az eltéréseket gyorsan, könnyen és egyszerűen tisztázhatják a vállalkozások.123. §
A munkáltatók a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban egyszerűen javíthatják a hibákat, hiányosságokat. A jogviszony tisztázását elmulasztó munkáltatók mulasztási bírsággal számolhatnak.124. §
Speciális mulasztási bírság tényállás az adategyeztetési eljárásra vonatkozóan.125. §
Az adóhatóság annak a vállalkozásnak törli az adószámát, amely az erre történő figyelmeztetés ellenére sem teljesíti a határidőtől számított 90 napon belül az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét.126. §
A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az adóhatóság tájékoztathassa az érintetteket, ha több adózót, egymással összefüggő módon érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amivel kapcsolatban megalapozottan feltételezhető az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése.127. §
A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapíthassa meg az e-pénztárgépek ellenőrzésével összefüggő szabályokat is, valamint az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.128. §
Átmeneti rendelkezések.129. §
Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés az elektronikus pénztárgépekre vonatkozó szabályozás tekintetében.130. §
Az 1. pontban foglalt szövegcserés módosítás jogharmonizációs célú, technikai módosítás.A 2-5. módosítások célja, hogy a munkavégzés céljából Magyarországon tartózkodó személyek adóügyeivel kapcsolatban az adóhatóság a szálláshelyet is nyilván tudja tartani, valamint azt be is kelljen jelenteni az adóhatóság részére. Emellett a módosítás lehetővé teszi, hogy a változásbejelentést az ő esetükben ne csak az adózó, hanem a munkáltató is megtehesse. A módosítás célja továbbá az, hogy a munkáltató általi változásbejelentés a foglalkoztatott nevére is kiterjedhessen.
Az 6. pont szerinti technikai módosítás oka, hogy csak az Art. 107. § (1a) és (1b) bekezdése tekintetében kelljen automataberendezés alatt az AFE-vel rendelkező automataberendezést érteni.
A 7. pont szerinti javaslat célja, hogy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás lefolytatására nyitva álló határidőt két alkalommal kilencven nappal lehessen hosszabbítani.
A 8. módosítás célja, hogy az adózónak az adószámlán fennálló tartozásai után havonként számítsa fel az adóhatóság a pótlékot, ha az az ötezer forintot eléri.
A 9., a 11. és a 12. módosító pont célja a mulasztási bírság felső határának növelésével összefüggő, jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre történő emelése, a veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozásnak ezzel egyidejű hatályon kívül helyezésével.
A 10. pontban foglalt módosítás célja, hogy a hiánypótlásra történő kötelező felhívás alkalmazása tekintetében bővítse a kivételeket az adategyeztetési eljárás során történő adatszolgáltatási kötelezettséggel.
Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A 13. pont szerinti módosítás célja, hogy ezzel összefüggésben ne csak adót, hanem az állami adó- és vámhatóságnál az adószámlán nyilvántartott adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség, illetve jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás után felszámított késedelmi pótlékot is kerekítés nélkül kelljen megfizetnie.
131. §
Az 1. és 5-6. pontok a különleges gazdasági övezetek megszüntetésével összefüggésben szükségtelenné vált rendelkezéseket helyezik hatályon kívül.A 2. pontban foglalt hatályon kívül helyező rendelkezés az adóregisztrációs eljárásban lévő kimentési kérelemhez kapcsolódik és a célja, hogy ne csak a vezető tisztségviselők vagy a cégvezetők bizonyíthassák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, hanem a tag vagy részvényes is.
A 3. pontban foglalt rendelkezés célja, hogy a minősített többségű befolyást hatályon kívül helyezze a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény fogalomhasználatával összhangban.
A 4. pontban foglalt rendelkezés célja, hogy a továbbiakban a szálláshelyét is be kell jelenteni az adóhatósághoz, ezért szükségtelen az igazolások benyújtását a továbbiakban csak a természetes személyazonosító adataira és lakcímére korlátozni.
A 7. pontban foglalt rendelkezés célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítására tekintettel hatályon kívül helyezi a tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével összefüggő szövegrészt.
Az 8. és 9. hatályon kívül helyező rendelkezés célja, hogy az egyéni vállalkozók bevallási adatainak közzététele során ne kerüljenek közzétételre az egyéni vállalkozók elnevezése, valamint ne kerüljön közzétételre az egyéni vállalkozók telephelye.
132. §
Az online pénztárgépek kormányhivatalok által lefolytatott engedélyezési eljárásából származó tapasztalatok azt mutatják, hogy az engedélyezés gyakorta meghaladja a 30 napot, amelynek oka számos esetben a típusvizsgálat során felmerülő problémákban keresendő. Ezen problémák jellege előre nem megjósolható, az eljárás hatékony lefolytatását ezért az szolgálja, ha a típusvizsgálat időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.133. §
Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás bevezetésére figyelemmel bővíteni szükséges az idézés tartalmi kellékeit.134. §
A módosítás megteremti az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét. A módosítás költséghatékonyság és időmegtakarítás tekintetében is pozitív következményekkel jár. A javaslat segíti a tényállás feltárásának hatékonyságát mindamellett, hogy adózói oldalon is előnyökkel jár, elegendő lehet a meghallgatni kívánt személynek a lakóhelyéhez lényegesen közelebb eső adóhatósági hivatali helyiségben megjelenni.135. §
A rendelkezés a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét dedikáltan a transzferárakra vonatkozó esetkörrel bővíti. Ezen esetkör alatt megvalósulhat a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartásvezetési, iratmegőrzési kötelezettség ellenőrzése, dokumentáció megvizsgálása.136. §
A kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci árat érintő jogkövetési vizsgálat határidejére vonatkozó speciális rendelkezés, mely az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges.137. §
A módosítás kibővíti az önálló fellebbezéssel támadható elsőfokon hozott végzéseket, a külföldön letelepedett adóalanyok áfa visszatéríttetési kérelme kapcsán hozott végzésekkel.138. §
Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló módosítás.139. §
Átmeneti rendelkezés.140. §
Jogharmonizációs záradék.141. §
Jogtechnikai módosítás.142. §
A különleges gazdasági övezetek megszüntetésével összefüggésben szükségtelenné vált rendelkezések hatályon kívül helyezése.143. §
Jogtechnikai módosítás a megváltozott európai uniós szabályozásra tekintettel.144. §
Összhangban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 52. §-ával a módosítás kiegészíti a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit, melynek értelmében a bíróság által elrendelt halasztó hatály tartama alatt szünetel a végrehajtási eljárás.145. §
A rendelkezés a munkáltatóhoz elektronikus úton érkező letiltás esetén kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy az e célra rendszeresített adatlapon adja meg a törvényben előírt tájékoztatást az adóhatóság számára. Az adatlapok kötelező használata egyrészt biztosítja, hogy az adatok automatizált feldolgozáshoz szükséges formában érkezzenek be az adóhatósághoz, másrészt ügyféli oldalon is adminisztrációcsökkenést eredményez, mivel számos adatot az adatlap előre kitölt, így a nyilatkozat megtételéhez szükséges idő csökkenthető, az adatszolgáltatás egyszerűsíthető.146. §
Technikai módosítás, melynek indoka a rendeleti hivatkozásnak a hatályos rendeletnek való megfeleltetése.147. §
A rendelkezés a harmadik személyhez elektronikus úton érkező követelésfoglalás esetén kötelezővé teszi a harmadik személy számára, hogy az e célra rendszeresített adatlapon adja meg a törvényben előírt nyilatkozatait az adóhatóság számára. Az adatlapok kötelező használata egyrészt biztosítja, hogy az adatok automatizált feldolgozáshoz szükséges formában érkezzenek be az adóhatósághoz, másrészt ügyféli oldalon is adminisztrációcsökkenést eredményez, mivel számos adatot az adatlap előre kitölt, így a nyilatkozat megtételéhez szükséges idő csökkenthető, az adatszolgáltatás egyszerűsíthető148. §
Technikai módosítás, melynek indoka a rendeleti hivatkozásnak a hatályos rendeletnek való megfeleltetése.149. §
A rendelkezés egységesíti az állami adó- és vámhatóságnál a pótlékszámítási szabályokat olyan módon, hogy az adótartozásokra vonatkozó számítási módszert ülteti át az adónak nem minősülő köztartozásokra nézve.150. §
A rendelkezés egységesíti az állami adó- és vámhatóságnál a pótlékszámítási szabályokat olyan módon, hogy az adótartozásokra vonatkozó számítási módszert ülteti át az adónak nem minősülő köztartozásokra nézve.151. §
Átmeneti rendelkezés.152. §
1. A módosítás egységesíti az adóvégrehajtásban, és a közigazgatási végrehajtásban alkalmazandó inkasszóra vonatkozó szabályokat.2. Jogtechnikai módosítás
3., 5-7. A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás fogalmának egységes használata a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 75. § (1) bekezdésében használt fogalommal összhangban.
4. A végrehajtási eljárás hatékonyságának szem előtt tartásával az ingatlant érintő meghatározott cselekmény végrehajtása esetén az adóhatóság az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére dönthet a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről.
153. §
A különleges gazdasági övezetek megszüntetésével összefüggésben szükségtelenné vált rendelkezés hatályon kívül helyezése.154. §
A módosítás értelmében a vámigazgatási eljárásokban az állandó megbízást vagy meghatalmazást az eljárás megindítása előtt be kell jelenteni a vámhatósághoz, de a bejelentés elmaradása nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét.155. §
A módosítás növeli a NAV feladatellátásának hatékonyságát azzal, hogy az elkobzott járművek a NAV vagyonkezelésébe kerülhetnek.156. §
A módosítás pontosítja az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség feltételeit.Amíg az AEO engedély felfüggesztés miatt nem használható, minden, az engedély meglétén alapuló további kedvezmény szüneteltetése is indokolt, ezért az új szabály kimondja, hogy az AEO engedély felfüggesztése alatt szünetel az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség is.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az engedély érvényességi idején belül valamennyi, a Vtv. 146. § (1) bekezdésében megfogalmazott feltételnek folyamatosan teljesülnie kell.
157. §
A jegyzőkönyv tartalmi elemei annak papíralapú elkészítését feltételezik. Az elektronikus folyamatok preferálásával azonban szükségessé vált az EMGA utólagos ellenőrzések megállapításairól felvett jegyzőkönyv elektronikus hitelesítéssel történő előállításnak biztosítása.158. §
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.159. §
1. A Vtv. 2023. január 1-től hatályos módosítása a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést megszüntette, a módosítás ezt a változást követi le a "kifüggesztés" napjának szöveg aktualizálásával.2. A Vtv. 2023. január 1-től hatályos módosítása a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést megszüntette, a módosítás ezt a változást követi le a "kifüggesztés" napjának szöveg aktualizálásával.
3. A vámigazgatási bírság kiszabáskor figyelembe kell venni a jogsértés gyakoriságát a jogsértés megállapításától számított 1 éven belül. A módosítás az 1 éves időtartam számításának a kezdő időpontját a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében a meghallgatási jog biztosításának napjához köti.
4. A módosítás a jogsértés első alkalommal való elkövetésének körében figyelembe veendő 1 éves időtartam kezdő időpontját a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében a meghallgatási jog biztosításának napjához köti.
5. A módosítással elhárul az akadály az elől, hogy a legcsekélyebb értékű - 10 euro összeg alatti -vámtartozás esetén is lehessen gyorsított eljárást indítani.
6. A Vtv. 2023. január 1-től hatályos módosítása a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést megszüntette, a módosítás ezt a változást követi le a "kifüggesztés" napjának szöveg aktualizálásával.
7. A Vtv. 171. §-hoz kapcsolódó technikai módosítás.
8. Nem csupán behozatali irányú vámeljárások során merülhetnek fel vámeljárási akadályok, amelyek miatt az adott áru nem engedhető át, hanem kiviteli irányú vámeljárások során is. Ezért szükséges, hogy kiviteli irányú vámeljárások esetében is alkalmazható legyen a hatósági rendelkezés alá vonás.
9. A tranzitterületen a vámhatóság már - közvetlen, vagy közvetett módon - értesül a kérelmezett kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységről, így a külön bejelentés indokolatlan adminisztratív terhet ró az ilyen tevékenységet végzőre és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra egyaránt. Az adómentes értékesítés kivételével a tevékenység bejelentési kötelezettség megszűnik.
160. §
A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása alapján beépítésre kerültek új jogintézmények (a fenntarthatósági jelentés, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés), amelyek letétbe helyezésének és közzétételének elmaradásával kapcsolatos szankciós előírások kiegészítésre kerültek. A módosítással egyértelművé válik, hogy bármely harmadik fél (természetes személy, jogi személy vagy hatóság) kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének a beszámolóra, a fenntarthatósági jelentésre, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre, illetve a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan.161. §
Az irányelvben foglalt előírásokkal összhangban a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek, illetve cégcsoportok kijelölése tekintetében fogalmaz meg tilalmat olyan szerződéses feltételek, jognyilatkozatok vonatkozásában, amelyek a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre történő megválasztása tekintetében.162. §
Az irányelvben foglalt előírásokkal összhangban a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek megválasztására vonatkozóan tartalmaz a rendelkezés kötelező előírást azon vállalkozók tekintetében, amelyek fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, kiegészítve a kamarai tag könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó előírással.163. §
Az irányelvben foglalt előírásokkal összhangban a fenntarthatósági jelentés, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók meghatározott szavazati joggal vagy tőkével rendelkező tagjai (részvényesei) részére fogalmaz meg jogosultságot a rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatósági jelentésre, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó kamarai tag könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről.164. §
A javaslat az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.165. §
Átmeneti rendelkezések.Arra való tekintettel, hogy a gazdálkodók éves beszámolóinak, egyszerűsített éves beszámolóinak elfogadása, továbbá a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek megválasztása a tárgyévet követő május végéig megtörténik, a módosítás egyéves átmeneti időszakot vezet be azáltal, hogy 2024. üzleti év tekintetében lehetővé teszi, hogy a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a fenntarthatósági jelentéssel, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben a legfőbb szerv helyett az ügyvezető szerv válassza meg legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.
166. §
Szövegcserés módosítások.A 2023/1803 (EU) bizottsági rendelet hatályon kívül helyezte az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletet. Az új rendeletre való hivatkozás a számviteli törvény technikai módosítását igényli.
A módosítás a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra alkalmazandó, megemelt értékhatárok hazai jogba történő átültetését szolgálja és magával vonja a vonatkozó uniós előírásokkal összhangban az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok megemelését. Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzlet évre kell alkalmazni, azzal, hogy már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatóak.
Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának megemelése indokolja, hogy az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok is megemelésre kerüljenek. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük, azonban, ha egy kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó kiegészítő gyártóvagy szolgáltató tevékenységet is végez, akkor a megemelt értékhatárok mellett biztosított, hogy saját tevékenysége vonatkozásában ne kelljen önköltségszámítási szabályzatot készítenie.
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény beépítette a számviteli törvénybe a halasztott adó intézményét, és az eredménykimutatás sémája is változott akként, hogy az adózott eredmény meghatározásánál a halasztott adókülönbözetet is figyelembe kell venni. Ennek megfelelő pontosítást tartalmaz a szövegjavaslat.
A javaslat az Európai Bizottság átültetési ellenőrzése során tett észrevételek alapján készült módosításokat is tartalmazza.
A javaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésével kapcsolatos, átmeneti mentesítési szabályokhoz (az úgynevezett "mesterséges konszolidációhoz") kapcsolódóan tartalmazza a közzétételi határidő pontosítását. A mesterséges konszolidáció esetén az irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok "észszerű határidőt" állapítsanak meg a fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozóan, amely nem haladhatja meg a mérlegfordulónapot követő 12 hónapot. A javaslat ennek figyelembevételével lehetővé teszi, hogy a mesterséges konszolidációt az érintett vállalkozó legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül tegye közzé.
A beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok emelésével összefüggésben a javaslat tartalmazza a könyvvizsgálati értékhatár emelését is. A javasolt módosítás a jelenlegi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatárt a duplájára (600 millió forintra) javasolja emelni (az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel változatlan marad). Az új értékhatár figyelembe veszi a hazai vállalkozások méretsajátosságait, így továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint az uniós irányelv által lehetővé tett mérték. A javasolt új értékhatár összhangban van a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati célkitűzésekkel. A könyvvizsgálati értékhatár emelését a 2013-ban megállapított jelenlegi értékhatár valorizációja is indokolja.
167. §
Amennyiben egy kérelem elbírálása során a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, és így a kérelem megalapozottan nem bírálható el, úgy az eljárás felfüggesztésének lehetősége nélkül a kérelem elutasítása, majd annak újbóli benyújtása indokolatlan adminisztrációs teherrel jár a kérelmező terhére. Ennek elkerülése érdekében indokolt a Kkt. 35. § és 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem esetében is az eljárás felfüggesztésének lehetőségét megteremteni azon esetekben is, amikor a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik.168. §
Amennyiben egy kérelem elbírálása során a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, és így a kérelem megalapozottan nem bírálható el, úgy az eljárás felfüggesztésének lehetősége nélkül a kérelem elutasítása, majd annak újbóli benyújtása indokolatlan adminisztrációs teherrel és további eljárási költségekkel jár a kérelmező terhére. Ennek elkerülése érdekében indokolt a Kkt. 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti banki igazolás iránti kérelem esetében is az eljárás felfüggesztésének lehetőségét megteremteni azon esetekben is, amikor a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik.169. §
2024. január 1-jétől, vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan alkalmazandó a könyvvizsgáló cégek belső minőségirányítási rendszerére vonatkozó új könyvvizsgálói standard (ISQM1 - Minőségirányítás a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát vagy átvilágítását, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatási megbízásokat végrehajtó társaságok számára). A könyvvizsgáló cég belső minőségirányítási rendszerének egyik komponense a figyelemmel kísérés folyamata, mely tevékenység végzésére jogosult személyek esetében a követelmény az, hogy rendelkezzenek a figyelemmel kísérési tevékenységek hatékony végzéséhez szükséges szakértelemmel és képességekkel, beleértve az elegendő időt is, azzal, hogy nem kamarai tag könyvvizsgálók is elláthatják a figyelemmel kísérési tevékenységet. Tekintettel arra, hogy a Kkt. jelenlegi szabályai a könyvvizsgálók számára írnak elő titoktartási kötelezettséget és nem szabályozzák konkrétan az egyéb személyekre vonatkozó ezen etikai alapelvnek való megfelelést, ezért a fentiekre való tekintettel szükséges kiegészíteni a Kkt. titoktartásra vonatkozó előírásait, amely alapján amennyiben a figyelemmel kísérés tevékenységét nem kamarai tag könyvvizsgáló végzi, az nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését.170. §
A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggő véleményéről fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést bocsát ki.Ezen jelentések számának bővülése okán szükséges az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízások vonatkozásában.
171. §
A rendelkezés az irányelv azon rendelkezésének átültetését tartalmazza, amely lehetőséget biztosít a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók szavazati jogainak vagy a jegyzett tőkéjének meghatározott hányadával rendelkező tag vagy tagok, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó bizonyos szervei, valamint a közfelügyeleti hatóság számára, hogy keresetet nyújtsanak be a bírósághoz a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység, adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység ellátásáról szóló megbízásának megszüntetésére.172. §
Jelenleg a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 28/2013. (VI. 29.) NGM rendelet melléklete tartalmazza az egyedi könyvvizsgálati megbízásokra, valamint a könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerére vonatkozó kérdőíveket, amelyeket a közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzései során alkalmaz. Ugyanakkor e kérdőívek a Kkt. 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti standardokra épülnek, amelyeket a standard alkotó bizottság folyamatosan felülvizsgál a fokozott kötelezettségvállalás minőségének és a könyvvizsgálati gyakorlat következetességének elősegítése, valamint a közvélemény bizalmának megerősödése érdekében, válaszolva ezzel a globális változásokra. Az aktuális változások alapján a közfelügyeleti hatóság minden évben felülvizsgálja az egyes kérdőívek tartalmát (beleértve a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatára vonatkozó kérdőívet is), ugyanakkor e kérdőíveket már nem a fent hivatkozott NGM rendeletben, hanem az Egységes Kormányzati Portálon fogja közzétenni minden év március 31-ig.A kérdőívek honlapon való közzététele elősegíti azok jogszabályoknak való folyamatos megfelelését anélkül, hogy többlet adminisztratív terhet okozna.
173. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét (hasonlóan a minőségellenőrzési eljárásokhoz), hogy a közfelügyeleti hatóság a célvizsgálat esetében is igénybe vehet speciális szaktudással rendelkező személyeket, hogy az összetettebb, bonyolultabb célvizsgálatok során szakmai tapasztalatukkal támogassák az ellenőrök munkáját.Az egységes ügyintézés, illetve az egységes jogszabályi környezet miatt a közfelügyeleti hatóság indokoltnak tartja a Kkt. 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás esetében is az eljárás felfüggesztés lehetőségének a bevezetését azokban az esetekben, amikor az eljárás a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem folytatható le, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik. A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a közfelügyeleti hatóság a Kkt. 195. § (1) bekezdés szerinti eljárást mindaddig felfüggessze, amíg a közfelügyeleti hatóságnak, vagy más hatóságnak, a folyamatban lévő eljárása során nem születik döntés, amely lehetőséget teremt a Kkt. 195. § (1) bekezdés szerinti eljárás lezárására.
174. §
Átmeneti rendelkezés.Az egyes gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálóknak, továbbá a megbízás minőségének áttekintését végző személyeknek rendelkezniük kell a Kkt. 49. §-a szerinti speciális minősítéssel a jogszabály szerinti tevékenységük ellátásához. Az Szt. 95/E. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely gazdálkodók kötelesek a 2024. üzleti évtől fenntarthatósági jelentést készíteni. A kamarai tag könyvvizsgálók, valamint a megbízás áttekintését végző személyek részére előírás a fenntarthatósági minősítés megszerzése a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység végzéséhez, valamint a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintéséhez. Fő szabályként nem engedélyezett, hogy olyan kamarai tag könyvvizsgálók, valamint, hogy olyan, a megbízások áttekintését végző személyek is végezzenek fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet, valamint fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintését, akik csak fenntarthatósági minősítéssel rendelkeznek, ezért ezen átmeneti rendelkezés a 2024-2026. üzleti évek tekintetében lehetőséget teremt további, speciális minősítéssel nem rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók részére a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység elvégzésére, valamint a megbízások áttekintését végző személyek számára a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintésére.
175. §
A javaslat a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzés során elkészítendő zárójelentésre vonatkozó határidő 15 napról 30 napra történő módosítását tartalmazza. A módosítás a hatósági ügyintézés teljes időtartamának hosszát nem érinti, kizárólag a belső határidő módosítását jelenti, annak érdekében, hogy az összetett zárójelentések határidőben, és szakmailag megalapozottan kerüljenek megküldésre az ellenőrzöttek részére.176. §
A nagy összegű fizetési kedvezmény elbírálásara vonatkozó illetékességi szabályok módosítása.177. §
A módosítás külön jogszabályokban lévő, de a NAV tv-ben eddig nem nevesített rendészeti feladatokat jeleníti meg.A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjának 2025. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése a NAV-ot piacfelügyeleti hatóságként nevesíti az üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében. A kijelölés folytán a feladatot a NAV tv-ben meg kell jeleníteni.
178. §
A módosítás az új Be. és a NAV tv. fogalomhasználatának összhangját teremti meg.179. §
A módosítás következtében lehetővé válik magánlakásban, illetve a közterületnek nem minősülő egyéb helyen is a szolgálati keresőkutyával történő ellenőrzés, a szolgálati feladatok, ellenőrzések biztonságos és eredményes ellátása, valamint a felderítések fokozása érdekében.180. §
Az állampolgárok tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő jogát, a jogkövető magatartást elősegítése, illetve a NAV személyi állományának képzése érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a pénzügyőr intézkedéséről készült felvételek törvényben meghatározott tájékoztatási és oktatási célból felhasználhatók legyenek személyazonosításra alkalmatlanná tett módon.Az ilyen céllal felhasznált felvételek megőrzési idejét rendezi az új szabály.
181. §
A váminformációs rendszerben szereplő személyes adatok megőrzési idejére vonatkozó szabályokat hozza összhangba a módosítás az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, a TANÁCS 2009. november 30-i 2009/917/IB HATÁROZAT 14. cikkében foglalt megváltozott rendelkezéssel.182. §
A NAV hatósági feladatainak ellátása, szolgáltatásainak a lehető leggyorsabban történő biztosítása érdekében a NAV elnöke felhatalmazást kap, hogy - miniszteri kontroll mellett - a vármegyei igazgatóságok illetékességét megállapíthassa.183. §
Jogharmonizációs záradék.184. §
1. A módosítás a NAV tv. 35/F. § (1) és a (3)-(4) bekezdésével való összhangot teremti meg.2. A módosítás rendelkezik arról, hogy a pénzügyőri intézkedésről készült felvételt törölni kell, ha arra tájékoztatási vagy oktatási célból nincs szükség.
185. §
A módosítás az újonnan induló MRP-k esetében - figyelemmel az azokkal kapcsolatos jogi és adminisztrációs teendőkre - kedvező szabályt mond ki, melynek értelmében, ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, úgy a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.186. §
Az átmeneti szabály kimondja, hogy a 2024. január 1-jét követően újonnan indított MRP-k esetében is alkalmazható azon szabály, amelynek értelmében ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, úgy a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.187. §
A világpiaci árak alapján sávos bányajáradék kulcsok bevezetése. E mellett egyes kitermelési technológiáknál alacsonyabb elvonási kulcsok kerülnek rögzítésre részint az adott technológia magasabb költségigénye miatt, részint pedig a hazai kitermelési szint megtartása, s ezáltal az importhányad csökkentése érdekében (pl. magas inert gáz tartalmú földgáz energetikai hasznosítása a kitermelőnél).188. §
A gyakorlati jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatok alapján néhány, a bányajáradék elvonások szempontjából lényeges fogalom pontosítása.189. §
A gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok mentén egyes rendelkezések pontosítása.190. §
Jogtechnikai pontosítás.191. §
Jogtechnikai pontosítás.192. §
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcseremegállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.193. §
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.194. §
Technikai pontosítás.195. §
A javaslat kiterjeszti a szakképzés ingyenességét a mérlegképes könyvelői és az adótanácsadói hatósági képzésekre, így fenntartja az érintett képesítések megszerzésének ingyenességét.196. §
Szükséges módosítás annak érdekében, hogy a törvény vonatkozó rendelkezései az időközben történt kapcsolódó változások miatt ne lépjenek hatályba.197. §
A Javaslat rendelkezik arról, hogy nem lépnek hatályba azon rendelkezések, melyek az új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa mérték 2025. január 1-jétől történő megszüntetéséről rendelkeztek volna.198. §
A Javaslat rendelkezik arról, hogy nem lépnek hatályba azon rendelkezések, melyek az új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa mérték 2025. január 1-jétől történő megszüntetéséről rendelkeztek volna.199. §
A javaslat célja, hogy az e-Nyugta-rendszerrel összefüggő rendelkezések hatályba lépését 2025. január 1. napjáról 2025. július 1-jére, illetve a szankcionáló rendelkezését (mulasztási bírság) 2025. szeptember 1. napjára elhalassza.200. §
A javaslat célja, hogy az e-Nyugta-rendszerrel összefüggő szankcionáló rendelkezés (üzletlezárás) hatályba lépését 2025. január 1. napjáról 2025. szeptember 1. napjára elhalassza.201. §
A kormányrendelet hatályon kívül helyezett §-a beépítésre került a vonatkozó törvénybe.202. §
A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti, és a rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló törvénybe.203. §
A kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik a javaslat, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak beépülnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénybe.204. §
A kormányrendelet hatályon kívül helyezése, mivel a munkaerőpiacra lépők kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos szabályok beépítésre kerülnek a Szocho tv-be.205. §
A veszélyhelyzeti kormányrendeletben szabályozott adómentesség (a közvetlenül a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása) 2023. december 1-jei hatállyal már beépült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletébe 8.45. alpontként, ezért indokolt a kormányrendelet hatályon kívül helyezése.206. §
Hatályba léptető rendelkezések.207. §
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.1. melléklet
Az 1. ponthoz: A közcélú juttatások körében adómentes a sportról szóló törvény szerinti sportköztestületek (pl. Magyar Olimpiai Bizottság) által az amatőr vagy hivatásos sportolóknak a versenyzésre való felkészülés, illetve a versenyzés érdekében adott összeg.A 2. ponthoz: Nyelvhelyességi pontosítás.
A 3. és 16. ponthoz: A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként végzett energiaértékesítés mellett (az ún. rugalmassági szolgáltatásokból) származó bevételek is mentesülnek a személyi jövedelemadó alól évente a minimálbér összegéig.
A 4. ponthoz: Új jogcím, amely egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek minősíti a magánszemély által hitelesített energiamegtakarítást (HEM) eredményező - nem egyéni vállalkozóként végzett - cselekményére (beruházás, korszerűsítés, felújítás) tekintettel e magánszemély által megszerzett bevételt, figyelemmel arra, hogy a HEM nyilvántartásba vétele, az energiamegtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, valamint az energiamegtakarítás átengedése ellenében megszerzett bevétel egyfajta felújításhoz kapcsolódó támogatás, melyek az Szja tv-ben általában adómentesek.
Az 5. ponthoz: Új jogcím, amely alapján adómentes a Tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása tárgyú projekt keretében a Magyar Államkincstár által a kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben aktív tanulói jogviszonnyal vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai alapképzésben (BA) aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek számára a végzettség és szakképzettség megszerzése, továbbá a bölcsődei elhelyezkedés biztosítása érdekében biztosított ösztöndíj.
A 6. ponthoz: A rendelkezés rögzíti, hogy a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíjjal ellentétben nem minősülhet adómentesnek az ezen a jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.
A 7. ponthoz: Az Önkéntes Kölcsönös Pénztárakról szóló törvény 2025-ben lehetővé teszi, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra (lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészére, valamint törlesztésére, lakás vagy lakóház, valamint tanya, vagy birtokközpont korszerűsítésére, felújítására) is felhasználhatók legyenek. A rendelkezés az így felhasznált összeg adómentességét biztosítja.
A 8. ponthoz: A hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege mellett adómentes a kötött felhasználású Diákhitel II. konstrukció havi törlesztő részleteinek megfizetéséhez és akár a hitel visszafizetéséhez (előtörlesztés) adott munkáltatói juttatás is.
A 9. és 10. ponthoz: A hulladék átadásának ösztönzése érdekében bevezetett juttatás adómentessége mellett adómentesnek minősül a kötelező visszaváltási rendszer keretében a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj is, beleértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjat, valamint azt a visszaváltási díjat is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik. Új jogcím mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely a kifizető által megvásárolt - a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott - visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.
A 11. ponthoz: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggésben ösztönző jelleggel mentesül az adó alól az említett törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy az ingatlant a magánszemély a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással. Az örökségvédelmi hatóságnak a kiállított igazolásról adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére.
A 12. ponthoz: A rendelkezés kiegészítésével adómentessé válik az a szolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény (pl. az irodaházban lévő konditerem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.
A 13. ponthoz: A rendelkezés kiegészítése egyrészt egyértelművé teszi, hogy a sportról szóló törvény szerinti köztestületek (pl. Magyar Olimpiai Bizottság) által adott pénzbeli és nem pénzbeli juttatások is adómentesnek minősülnek, és ide sorolhatók a sportot és a tanulást segítő programok (Kettős Karrier program) keretében nyújtott szolgáltatások is.
A 14. ponthoz: Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe. Magyarországon összesen 38 állatkert és vadaspark működik. Az állatkertek a turisztikai kínálat részét képezik, esetenként TOP attrakciónak tekinthetők, amelyek maximálisan bekapcsolódtak, illeszkednek a térségi turisztikai vérkeringésbe, és önálló utazási motivációt generálnak, a térségbe vonzva a látogatókat. Működésük tehát meghatározó mértékben hozzájárulhat a turisztikai célú tartózkodási idő növeléséhez, és hozzájárulnak a turisztikai bevételek bővüléséhez.
A 15. ponthoz: A rendelkezés új jogcímet iktat be az Szja tv-be, amelynek értelmében adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető - feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során - a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény vagy nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja.
2. melléklet
A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett telek után a számviteli értékcsökkenéssel azonos összegű leírás érvényesíthető a társasági adó alapjánál.3. melléklet
A javasolt kiegészítés szerint a társasági adó alapjában a törvény erejénél fogva elismertnek minősülnek egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások, ha teljesülnek a rendelkezésben foglalt feltételek. A kedvezményezett csak olyan, a Tao. törvény szerinti látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet lehet, amelynek a juttatás adóévében sporttevékenységből származik a Tao. törvény szerinti adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százaléka. A rendelkezés példálózó jelleggel kiemel egyes konkrét tevékenységeket, de ezeken kívül minden olyan árbevétel beleszámít az értékhatárba, amely sporttevékenységből származik. További feltétel, hogy a költségként, ráfordításként elszámolt összegből legfeljebb a juttató adóévi, Tao. törvény szerinti árbevétele 1 százaléka minősül elismertnek. Ha a juttatás ennél magasabb, akkor az árbevétel 1 százaléka érvényesíthető az adóalapban, ha a juttatás ennél alacsonyabb, akkor az új rendelkezés alapján a juttatás teljes összege elismert. További feltétel, hogy ez a levonhatóság nem vonatkozik a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja és a 22/C. § (1)-(1a) bekezdése alá tartozó tételekre, ezek levonhatóságát a rájuk releváns rendelkezések szerint kell meghatározni. A levonhatóság csak a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által kiállított, a rendelkezésben rögzített tartalmú írásbeli igazolás alapján érvényesíthető. Amennyiben az nem áll a juttató rendelkezésére az éves adóbevallás benyújtásakor, a fenti levonhatósági szabály nem érvényesíthető.4. melléklet
A javaslat pontosítja a szabályozást az UTPR adó számításához szükség képlet hiányzó részeinek pótlásával.5. melléklet
A javaslat a jogértelmezés segítése érdekében az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletre vonatkozó képletet a mellékletbe helyezi át.6. melléklet
A Javaslat a fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítés tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany vonatkozásában. Továbbá a javaslat értelmében a fordított adózás alá tartozó ügyletek adóalapjáról az adatszolgáltatást forintban kell teljesíteni.7. melléklet
A befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben jelenleg bizonylatonként ezer forintra kerekítve kell feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban nehézkessé teszi egyrészt az online számlaadat-szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre e jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni.8. melléklet
A Gjt új 1. melléklete a cégautó adó 2025. január 1-jétől alkalmazandó mértékeit határozza meg.9. melléklet
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok - Kamerun, Örményország és Szenegál -automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat.10. melléklet
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok - Albánia, a Dominikai Köztársaság, Kamerun és Mauritánia - automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat.