A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) a következő 54. §-sal egészül ki:
"54. §
Ez a törvény
a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. r..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/9719. számú törvényjavaslat indokolással - egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

    T/9719. számú törvényjavaslat indokolással - egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az " a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szövegrész.
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) a következő 54. §-sal egészül ki:
    "54. §
    Ez a törvény
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. r...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/9719. számú törvényjavaslat indokolással - egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
    2024. évi ... törvény egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
    1. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása
    1. §
    Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    2. §
    Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az " a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szövegrész.
    3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    3. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) a következő 54. §-sal egészül ki:
    "54. §
    Ez a törvény
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
    b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    4. §
    A Helyi adó tv.
    a) 52. § 24. pontjában a "2008" szövegrész helyébe a "2025" szöveg, és a "(TEÁOR'08)" szövegrész helyébe a "TEÁOR '25" szöveg,
    b) 52. § 31. pont b) alpont ba) pontjában a "[TEÁOR'08 61.2]" szövegrész helyébe a "TEÁOR '25 61.1" szöveg,
    c) 52. § 31. pont b) alpont bb) pontjában a "[TEÁOR'08 61.2]" szövegrész helyébe a "TEÁOR '25 61.1" szöveg,
    d) 52. § 52. pontjában a "[TEÁOR'08 93.1]" szövegrész helyébe a "TEÁOR '25 93.1" szöveg,
    e) 52. § 63. pontjában a "TEÁOR'08" szövegrész helyébe a "TEÁOR '25" szöveg
    lép.
    5. §
    Hatályát veszti a Helyi adó tv. 3. § (5) bekezdésében az " a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra," szövegrész.
    4. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    6. §
    Hatályát veszti a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § h) pontjában a "használati jogát a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy a" szövegrész.
    5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
    7. §
    Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a következő 74. §-sal egészül ki:
    "74. §
    (1) A 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-éig a következő szolgáltatásokat is nyújtja:
    a) a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,
    b) a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,
    c) a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,
    d) a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának támogatása.
    (2) Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik. A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.
    (3) A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár
    a) a pénzügyi intézmény által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy
    b) a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át.
    (4) Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:
    1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
    2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
    3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
    4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
    5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
    6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
    7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
    8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
    9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
    10. belső tér felújítása, ideértve
    a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
    b) a galériaépítést,
    c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
    d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
    e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
    f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
    g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
    11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
    12. kerítés építése,
    13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
    14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
    15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
    16. télikert kialakítása,
    17. akadálymentesítési munka;
    18. alapozási szerkezet megerősítése,
    19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
    20. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
    21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
    22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje,
    23. építőanyag beszerzése.
    (5) Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként
    a) a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló,
    b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve
    c) a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított
    számla fogadható el.
    (6) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, azzal, hogy a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé szükséges elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.
    (7) A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
    (8) Az (1) bekezdés szerinti támogatást a pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.
    (9) A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy az (5) bekezdés szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít.
    (10) A nyugdíjpénztár 2024. december 31-ig és 2025. március 31-ig tájékoztatást ad a pénztártagoknak a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenlegéről, amely tájékoztatás keretében felhívja a pénztártagok figyelmét az e §-ban foglalt szabályok gyakorlati tudnivalóira."
    6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
    8. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/C. § (4) bekezdésében a "Maradványvagyon-hasznosító" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő" szöveg lép.
    9. §
    Hatályát veszti a Vht. IX. Fejezet "Az állam képviselete törvényes öröklése esetén" alcíme.
    7. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    10. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Ez a törvény
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és
    b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    11. §
    A Tao tv. 15. § (9) bekezdés b) pontjában az "épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110)" szövegrész helyébe az "ingatlanfejlesztéssel (TEÁOR'25 6812)" szöveg lép.
    12. §
    Hatályát veszti a Tao tv. 5. számú melléklet 6. pontjában az "a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szövegrész.
    8. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
    13. §
    Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés d) pontjában az " a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szövegrész.
    9. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
    14. §
    A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 67. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti hatósági kötelezés állami tulajdonban álló védett kulturális örökségi elemre vonatkozik, a tulajdonosi joggyakorlót kizárólag abban az esetben hívja fel a hatóság a kötelezettség teljesítésére, ha az érintett vagyonelem a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében és használatában áll."
    10. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
    15. §
    (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 156. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(14) A felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat - a 158. §-ban foglalt adatfeldolgozás kivételével - az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és időtartamig kezelheti, ha
    a) az adatok anonimizálásra kerültek, vagy
    b) a felhasználók, vagy az előfizetők az adatkezeléshez hozzájárultak."
    (2) Az Eht. 156. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
    "(19) A (14) bekezdés szerint kezelt adatokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Központi Statisztikai Hivatal részére annak kérésére és a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, statisztikai célra átadja és ezen adatok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átadásra kerülő adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."
    11. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
    16. §
    A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az állam időleges üdülőhasználati jogot nem örökölhet, ezért egyéb örökös hiányában az időleges üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik."
    12. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
    17. §
    A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) a következő 11/H. §-sal egészül ki:
    "11/H. §
    (1) Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.
    (2) A (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha 2024. december 31. napjáig a szálláshelyminősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igény benyújtásra került. A szálláshelyminősítési eljárás iránti igény akkor minősül benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte."
    18. §
    Hatályát veszti a Kertv. 12. § (1) bekezdés k) pontja.
    13. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
    19. §
    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a következő 131. §-sal egészül ki:
    "131. §
    (1) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett főtevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR'08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR'25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR'25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon cégnek, amelyik az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR'25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
    (2) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR'08 és a Rendelettel bevezetett, a KSH honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR'25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR'25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon a cég által, 2024. december 31. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a KSH honlapján nyilvánosságra hozott fordítókulcs alapján automatikusan nem sorolhatók át, a cégnek az új TEÁOR'25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteniük legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR'08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet - 2024. december 31-ei hatállyal - hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a jogalany jelentett-e be TEÁOR'25 kód szerinti egyéb tevékenységet.
    (3) A cégek 2024. december 31. napját követően, de legkésőbb a cégjegyzékben vezetett adataik -ide nem értve az (1) bekezdés szerint módosuló adatokat - 2025. július 1-jét követő első változásakor kötelesek a cégbíróságnak benyújtani a létesítő okiratuk Rendeletnek megfelelő módosítását. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Rendeletnek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő."
    20. §
    A Ctv. a következő 131/V. §-sal egészül ki:
    "131/V. §
    E törvénynek az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi ..... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított 118. § (2) bekezdését és (3) bekezdés a) és b) pontját azokban a kényszertörlési eljárásokban kell alkalmazni, amelyeknek kezdő időpontja a Módtv5. hatálybalépése napja vagy azt követő időpont."
    21. §
    A Ctv. 132. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
    (E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
    "h) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
    i) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet."
    22. §
    A Ctv.
    a) 118. § (2) bekezdésében az "a 400 000 forintot" szövegrész helyébe az "az 1 000 000 forintot" szöveg,
    b) 118. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "a 400 000 forintot" szövegrész helyébe az "az 1 000 000 forintot" szöveg,
    c) 132. § (2) bekezdés d) pontjában a "2. rendszerének" szövegrész helyébe a "2.1. rendszerének" szöveg
    lép.
    14. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    23. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 5/C. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) Az állam öröklése útján állami tulajdonba került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MNV Zrt. hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény)."
    24. §
    A Vtv. 17. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (Az MNV Zrt.:)
    "j) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat."
    25. §
    A Vtv. 20/G. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek felett az alapvető munkáltatói jogokat - így a munkaviszony létesítését és megszűntetését, javadalmazás megállapítását - a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.
    (4) Az MNV Zrt. munkavállalói - kivéve a vezérigazgató-helyetteseket - felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja."
    26. §
    A Vtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az MNV Zrt.
    a) egyes értékesítési tranzakciók esetében - a tranzakció lezárásáig - a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából, továbbá
    b) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében
    pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezethet.
    (4) A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot."
    27. §
    A Vtv. 24. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával - a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel - nem köthető.
    (2b) A (2a) bekezdéstől eltérően ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával új határozott idejű szerződés köthető, amennyiben a hasznosítás célja természeténél fogva időszakos jellegű, rövid távú használat - így különösen rendezvények tartásának - biztosítása és az új szerződés időtartama a 30 napot nem haladja meg."
    28. §
    (1) A Vtv. 36. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)
    "a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok megvalósítása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében,"
    (2) A Vtv. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
    "(12) Állami vagyonba tartozó ingóság reprezentációs célból, protokolláris ajándékként (a továbbiakban: protokolláris ajándék) ingyenesen átruházható. A protokolláris ajándék tulajdonjogának ingyenes átruházására az átadás során az állam képviseletében eljáró személy e törvény erejénél fogva jogosult."
    29. §
    A Vtv. 36. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (10) és (12) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését."
    30. §
    A Vtv. 42/A. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
    "A kivezetésre szánt állami vagyon, az MNV Zrt. kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai"
    31. §
    (1) A Vtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:
    a) az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,
    b) az 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozások fejében állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,
    c) az MNV Zrt. által - a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül kezelt -kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített
    ca) kis értékű vagyonelemek, továbbá
    cb) terhelt vagyonelemek,
    d) az államra öröklés útján átszállt, továbbá az 1. § (6a) bekezdése szerinti köztartozások fejében átvett követelések, valamint
    e) állami tulajdonban álló, hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok."
    (2) A Vtv. 42/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti terhelt vagyonelemnek minősül az az ingatlan, amely tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, zálogjoggal biztosított követelések, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtandó követelések összesített értéke meghaladja az ingatlan egyedi, nyilvántartási értékének 70%-át. A követelések értékének megállapítása során az ingatlan-nyilvántartásba devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség biztosítására bejegyzett követelés, teher mértéket az ingatlan állami tulajdonba kerülése napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell figyelembe venni."
    32. §
    A Vtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42/B. §
    (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja a 42/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyonként nyilvántartott vagyonelemeket és az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint átminősíti azokat, ha azok nem felelnek meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti feltételeknek.
    (2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerint átminősíti azokat a 42/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó kivezetésre szánt állami vagyonelemeket is, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vagyonelem
    a) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságnak minősül,
    b) egyedi nyilvántartási értéke meghaladja a 42/A. § (2) bekezdése szerinti értéket, és - ingatlan esetén - jelzálogjog, zálogjog, továbbá végrehajtási jog nem terheli, vagy annak mértéke nem haladja meg a 42/A. § (2a) bekezdése szerinti értéket, vagy
    c) egyedi tulajdonságai vagy a rendelkezésre álló információk alapján állami feladatok ellátásához felhasználható lehet.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az átminősítés napjától az e Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak."
    33. §
    A Vtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42/D. §
    (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja az állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket, és ha valamely vagyonelem az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, átsorolja a kivezetésre szánt állami vagyon körébe.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti átsorolás napjától a vagyonelem tekintetében a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni."
    34. §
    (1) A Vtv. 42/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre és a kivezetéssel járó költségekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról."
    (2) A Vtv. 42/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MNV Zrt. jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:
    a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, őrzés-védelmének és működtetésének költségeit,
    b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségeit,
    c) a terhelt vagyontárgyak esetében a végrehajtási eljárás költségeit,
    d) az állagromlásból eredő értékcsökkenést,
    e) ingóság esetén a vagyontárgy szállításával, megsemmisítésével vagy hulladékként történő kezelésével kapcsolatos ráfordításokat, továbbá
    f) a fennálló piaci keresleti viszonyokat."
    35. §
    A Vtv. 42/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az MNV Zrt. az értékesítést - a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a vagyontárgy jellegétől függően
    a) elektronikus árverési rendszer útján,
    b) egyszerűsített pályázat útján,
    c) versenyeztetés mellőzésével, vagy
    d) egyéb módon
    végezheti."
    36. §
    A Vtv. 42/O. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát - a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek kivételével - az MNV Zrt. ingyenesen átruházhatja:
    a) helyi önkormányzat,
    b) egyház, egyházi jogi személy,
    c) karitatív tevékenységet folytató civil szervezet,
    d) közhasznú szervezet,
    e) nemzetiségi önkormányzat, vagy
    f) nem központi költségvetési szervként működő egészségügyi, továbbá oktatási, nevelési intézmény
    részére.
    (2) Az MNV Zrt. - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó
    a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy - amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható - az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    c) földhasználati joggal terhelt ingatlant a földhasználati jog jogosultja részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    d) társasági részesedést a társaság vagy a társaság tagja részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi társasági részesedés tulajdonosa, és az állami tulajdonban álló társasági részesedés értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    e) hagyatékból származó állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja
    ea) az ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy huzamos ideje, életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodó személy, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja, valamint - közös tulajdonban álló ingóság esetén - a tulajdonostárs, továbbá
    eb) az ingatlan értékesítése során annak vevője
    részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket;
    f) hagyatékból származó, muzeális és történeti értéket nem képviselő állami tulajdonú könyv, folyóirat, kiadmány ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja Magyarország területén lévő vagy határon túli nem központi költségvetési szervként működő könyvtárak vagy azok fenntartója részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket."
    37. §
    A Vtv. a következő 69/H. §-sal egészül ki:
    "69/H. §
    (1) A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (a továbbiakban: MVH) 2024. december 31. napjával jogutód nélkül megszűnik.
    (2) Az MVH-t a cégbíróság az MNV Zrt. kérelmére törli a cégjegyzékből.
    (3) Az MVH saját vagyona - ideértve a Nemzeti Eszközkezelő programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. §-a alapján lebonyolítóként ellátott feladatok ellátásához kapcsolódó immateriális javakat és pénzeszközöket is -, továbbá az azzal kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel e törvény erejénél fogva, a jogutód nélküli megszűnés államháztartási számviteli elszámolási szabályainak megfelelően, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, 2025. január 1. napjával az állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába kerülnek.
    (4) Az MVH szervezetének működéséhez szükséges, saját vagyonába tartozó számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, továbbá az ezekkel kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek, az MVH saját vagyonába tartozó - az e bekezdés szerint átkerülő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges - pénzeszközök, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken 2025. január 1. napjával az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.
    (5) Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyonelemek és a rábízott vagyonába tartozó pénzeszközök, továbbá a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogok, követelések, kötelezettségek és jogviszonyok e törvény erejénél fogva, a 2024. december 31. napján érvényes nyilvántartási értéken 2025. január 1. napjával az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
    (6) 2025. január 1. napjával a (3) és (5) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az állam törvényes képviselőjeként az MNV Zrt. lép. A (4) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.
    (7) Az MNV Zrt. e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonos, illetve tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről.
    (8) A (3)-(5) bekezdés szerinti átadás-átvételről az MVH és az MNV Zrt. jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik, hogy az MVH vagyona, iratai, számviteli és adóbizonylatai, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, valamint megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratok átadásra kerültek, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban a munkavállalókkal az elszámolások megtörténtek, továbbá az MVH nyilatkozik arról, hogy a saját vagyonában lévő pénzforgalmi számlái milyen feladatokhoz kapcsolódnak.
    (9) Az MVH vezető tisztségviselői a (8) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak
    a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
    b) az MVH fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
    c) az MVH vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításának megtörténtéről és annak átadásáról, valamint
    d) az MVH részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.
    (10) Az MVH vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.
    (11) Az MNV Zrt. elkészíti az MVH saját vagyonára vonatkozó 2024. évi éves számviteli beszámolóját és adóbevallásait, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámolónak az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentéssel együtt történő letétbe helyezése és közzététele érdekében. A feladatok ellátása során az MNV Zrt. igénybe veheti az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság közreműködését. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.
    (12) Az MVH zárómérlegében szereplő (3) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, eredményágon - pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei, továbbá pénzügyi műveletek ráfordításai terhére - kerülnek elszámolásra az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlói könyvében.
    (13) Az MVH zárómérlegében szereplő (4) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, a tőketartalék javára kerülnek elszámolásra.
    (14) Az MNV Zrt. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése szerinti határidőben elkészíti az MVH rábízott vagyona tekintetében a 2024. évre vonatkozó költségvetési beszámolóját, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámoló, valamint az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentés közzététele érdekében. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.
    (15) 2024. december 31-ig az MVH ügyvezetése
    a) előkészíti a társaság szerződéseinek az MNV Zrt. által történő átvételét,
    b) lebonyolítja az eszközök és a források leltározását,
    c) részletes, az MNV Zrt.-vel előzetesen egyeztetett tartalom alapján tájékoztatást ad a rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások és bevételek 2024. évet érintő várható alakulásáról, különös tekintettel a 2025. évre áthúzódó, pénzforgalmi teljesítéssel nem járó gazdasági eseményekre, továbbá
    d) írásban tájékoztatja az MVH-val szerződéses jogviszonyban álló feleket a megszűnéséről.
    (16) A 2024. december 31. napján az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MVH kezelése és érvényesítése alatt álló fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek - ideértve a vagyontárgyanként átvett követeléseket is - 2025. január 1. napjával az MNV Zrt. kezelésébe és érvényesítése alá kerülnek.
    (17) A (16) bekezdés szerint átvett vagyontárgyak tekintetében a (6) és (7) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.
    (18) A (3) és (4) bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá."
    38. §
    A Vtv.
    a) 20/D. § (4) bekezdésében a "Felügyelő Bizottság" szövegrész helyébe a "Felügyelőbizottság" szöveg,
    b) 20/G. § (5) bekezdésében az "általános vezérigazgató-helyettese" szövegrész helyébe a "vezérigazgató-helyettese" szöveg,
    c) 22. § (2) bekezdésében a "(3)" szövegrész helyébe a "(3) és (4)" szöveg,
    d) 42/A. § (2) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe a "c) pont ca) alpontja" szöveg,
    e) 42/A. § (3) bekezdésében, 42/G. § (2)-(4) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdés b) pontjában, (8) és (9) bekezdésében, 42/H. § (4) és (7) bekezdésében, 42/I. § (2) és (3) bekezdésében, 42/K. § (1) és (2) bekezdésében, 42/L. §-ában, valamint 42/O. § (3) bekezdésében az "MVH" szövegrész helyébe az "MNV Zrt." szöveg,
    f) 42/G. § (11) bekezdésében, 42/H. § (2) és (5) bekezdésében és 42/O. § (5) bekezdésében az "MVH" szövegrészek helyébe az "MNV Zrt." szöveg
    lép.
    39. §
    Hatályát veszti a Vtv.
    a) 3. § (1a) bekezdése és (7) bekezdése;
    b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "vagy - a 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH" szövegrész;
    c) 17. § (3) bekezdésében az "és az MVH" szövegrészek;
    d) 42/C., 42/E., 42/F. és 42/M. §-a;
    e) V/A. fejezet "Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások" alcím címe;
    f) 42/G. § (1) bekezdése;
    g) 42/H. § (9) és (10) bekezdése;
    h) 42/J. § (3) bekezdése;
    i) 66. § (2) bekezdésében a ", a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH" szövegrész;
    j) 71. § (1) bekezdés k) pontjában az "átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására," szövegrész;
    k) 71. § (1) bekezdés l) pontjában a ", valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására" szövegrész.
    15. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
    40. §
    Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (11) bekezdése.
    16. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
    41. §
    Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A bejelentésnek tartalmaznia kell:)
    "c) a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,"
    42. §
    Az Evectv. 36. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) E törvény a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    (4) E törvény az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    43. §
    Az Evectv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 38/F. §-sal egészül ki:
    "38/F. §
    (1) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett főtevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR'08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR'25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolható a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon egyéni vállalkozónak, aki az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR'25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
    (2) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett egyéb tevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR'08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR'25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak az új, hatályos ÖVTJ kód alapján a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR'08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet - 2024. december 31-ei hatállyal - hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a jogalany jelentett-e be TEÁOR'25 kód szerinti egyéb tevékenységet."
    17. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
    44. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint örökös tulajdonjogot szerez, az MNV Zrt. a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egyoldalú nyilatkozatával átadja a földrészletet az NFK-nak. A számviteli nyilvántartásba vétel alapja - külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül - az egyoldalú nyilatkozat. A tulajdonosi joggyakorló személyében e bekezdés szerint bekövetkező változás ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó, e bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. A tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napjától a tulajdonos jogait és kötelezettségeit a bejegyzett tulajdonosi joggyakorló gyakorolja."
    45. §
    Az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében az "az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH" szövegrész helyébe az "az NFK és az MNV Zrt." szöveg lép.
    46. §
    Hatályát veszti az Nfatv.
    a) 3. § (3) bekezdésében a ", vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH)" szövegrész;
    b) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a "vagy - a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH-val " szövegrész.
    18. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
    47. §
    A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46. alcíme a következő 111/B. §-sal egészül ki:
    "111/B. §
    Ha a civil szervezet létesítő okiratában valamely tevékenység a TEÁOR'08 szerinti megjelöléssel szerepel, a civil szervezet 2025. január 15. napját követően, a nyilvántartásban vezetett adatai első változásakor köteles a bíróságnak benyújtani a létesítő okirata olyan módosítását, amelyben a létesítő okiratban megjelölt tevékenységek a TEÁOR'08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 bizottsági rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott fordítókulcs alapján megfelelnek a Rendeletnek. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Rendeletnek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték megfizetése nélkül terjeszthető elő."
    48. §
    A Cnytv. a következő 46/A. alcímmel egészül ki:
    "46/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    111/C. §
    Ez a törvény
    a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint
    c) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    19. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
    49. §
    A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "i) TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletének (a továbbiakban: TEÁOR'25) felel meg;"
    50. §
    A NAK tv. a következő 61. §-sal és 62. §-sal egészül ki:
    "61. §
    (1) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti NACE Rev. 2. rendszer (a továbbiakban: TEÁOR'08) szerinti tevékenység alapján nyilvántartásba vett kamarai tag tagsági jogviszonya folyamatos a TEÁOR'08 kódról TEÁOR'25 kódra való átkódolást (a továbbiakban: átkódolás) követően is.
    (2) A TEÁOR'08 szerinti tevékenységet folytató, természetes vagy nem természetes személy agrárkamarai tagsági jogviszonya e törvény alapján létrejön akkor is, ha a kamarai tagságot keletkeztető nyilvántartásba vételről, bírósági bejegyzésről, az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjáról vagy az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb feltételről az agrárkamara 2025. január 1. napján vagy ezt követően szerez csak tudomást, illetve a bejegyzés, nyilvántartásba vétel 2025. január 1. napján vagy azt követően történik.
    (3) Ha 2025. január 1. napján vagy azt követően valamely természetes vagy nem természetes személy esetében az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában az e törvény 2024. december 31-én hatályos állapota szerinti 1-3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámú tevékenységek szerepelnek, azt e törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni 2025. január 1. napját követően is, és e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    62. §
    E törvény 2. és 3. melléklete
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
    b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    51. §
    A NAK tv. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
    52. §
    A NAK tv.
    a) 2. mellékletében foglalt táblázat A:1 mezőjében a "TEÁOR'08" szövegrész helyébe a "TEÁOR'25" szöveg,
    b) 2. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezőjében a "halgazdálkodás" szövegrész helyébe az "akvakultúra" szöveg,
    c) 2. mellékletében foglalt táblázat B:11 mezőjében az "élőállat" szövegrész helyébe az "élő állat" szöveg,
    d) 2. mellékletében foglalt táblázat B:13 mezőjében a "berendezés" szövegrész helyébe a "berendezés, tartozék" szöveg
    lép.
    20. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
    53. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. § 37a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "37a. rögzített ajánlott levélküldemény: az a könyvelt levélküldemény, amelyhez a postai küldemény feladója az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást nem vesz igénybe;"
    54. §
    A Postatv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi azzal, hogy nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén a kártérítési átalányt az annak alapját képező időtartamon belül egy alkalommal kell megfizetni, függetlenül a nem vagy nem szerződésszerű teljesítésben érintett postai küldemények számától."
    55. §
    A Postatv. 78. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
    "d) a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására, tervezésére, műszaki leírására, telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök hatósági nyilvántartását vezető szervezetet, valamint a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vétel és a nyilvántartást vezető hatóság eljárásának;"
    (részletes szabályait.)
    56. §
    A Postatv.
    a) 2. § 21a. pontjában a "telepítésére vonatkozóan megállapított feltételeknek és követelményeknek" szövegrész helyébe a "telepítésére és üzemeltetésére vonatkozóan megállapított előírásoknak" szöveg,
    b) 48. § (2) bekezdésében a "szolgáltatásért fizetett díj kétszerese" szövegrész helyébe a "szolgáltatásért, vagy amennyiben a feladó azt többletszolgáltatásként veszi igénybe a többletszolgáltatásért fizetett külön díj kétszerese" szöveg
    lép.
    57. §
    Hatályát veszti a Postatv.
    a) 17. § (3) bekezdése,
    b) 61. § k) pontja,
    c) 78. § (3) bekezdés a) pontja.
    21. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
    58. §
    Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. § (9) bekezdésében az "és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében" szövegrész.
    22. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
    59. §
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény az 53/C. §-t követően a következő 22/E. alcímmel egészül ki:
    "22/E. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján történő vagyonátruházás
    (A Ptk. 6:310. §-ához)
    53/E. §
    A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőre történő vagyonátruházást - ideértve azt az esetet is, ha az átruházás vagyonkezelő alapítvány, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történik - közokiratba, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni."
    23. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
    60. §
    Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontjában az "és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság" szövegrész.
    24. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
    61. §
    A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 42. § (7) bekezdésében a "Maradványvagyon-hasznosító" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő" szöveg lép.
    25. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
    62. §
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége bejelentését megelőzően elektronikus úton regisztrál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba."
    63. §
    A Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
    "e) a helyi önkormányzat, valamint
    f) a fővárosi, vármegyei kormányhivatal."
    64. §
    A Turizmus törvény II/A. fejezete a következő 6/C. alcímmel egészül ki:
    "6/C. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzése és alkalmazandó jogkövetkezmények
    9/J. §
    A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén nincs helye figyelmeztetés szankció alkalmazásának.
    9/K. §
    (1) A turisztikai attrakció üzemeltetője által az e törvény szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs és adatszolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vhr. szerinti hatóságok ellenőrzik.
    (2) A turisztikai attrakció üzemeltetője által a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő regisztrációs kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmazhatnak.
    (3) A turisztikai attrakció üzemeltetője által a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmaznak."
    65. §
    (1) A Turizmus törvény 10. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
    "k) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzletek és a regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciók körét;"
    (rendeletben határozza meg.)
    (2) A Turizmus törvény 10. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
    "l) turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal kapcsolatos regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségeinek ellenőrzésére jogosult szervet, a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;"
    (rendeletben határozza meg.)
    66. §
    A Turizmus törvény 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Azon vendéglátó üzlet esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni."
    67. §
    A Turizmus törvény 12/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Azon turisztikai attrakció esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni."
    68. §
    A Turizmus tv. 9/H. § (1) bekezdés a) pontjában az "állampolgárságát valamint" szövegrész helyébe az "állampolgárságát, valamint" szöveg lép.
    69. §
    Hatályát veszti a Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdés c) pontjában a "valamint" szövegrész.
    26. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
    70. §
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2. §
    A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási vagy a 3. cikk 10. pontja szerinti kriptoeszköz-átruházási szolgáltatást nyújt."
    71. §
    (1) A Pmt. 3. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "5a. befektetési alap: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben (továbbiakban: Kbftv.) meghatározott kollektív befektetési forma;"
    (2) A Pmt. 3. §-a következő 19b. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "19b. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontjában meghatározott kollektív befektetési értékpapír;"
    (3) A Pmt. 3. § 23. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:
    levelező kapcsolat)
    "b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását;"
    (4) A Pmt. 3. § 28. pont j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:
    pénzügyi szolgáltató:)
    "j) a befektetési vállalkozás, ideértve a Magyar Államkincstárt a befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása tekintetében,"
    (5) A Pmt. 3. § 28. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:
    pénzügyi szolgáltató:)
    "l) a befektetési alapkezelő - ideértve a kockázati tőkealap-kezelőt is - a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, továbbá a Bszt.-ben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében,"
    (6) A Pmt. 3. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "30a. proliferáció finanszírozása: nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, továbbá az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és termékek - ide értve a kettős felhasználású termékeket is -, szolgáltatások, technológiák gyártására, beszerzésére, birtoklására, fejlesztésére, kivitelére, átrakodására, közvetítésére, szállítására, átadására, készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e;"
    (7) A Pmt. 3. § 38. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában
    tényleges tulajdonos:)
    "g) zártkörű befektetési alap esetében
    ga) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,
    gb) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
    gc) az a természetes személy, aki az általa birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatának meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; ilyen jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint
    gd) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett"
    (8) A Pmt. 3. § 41. pontja a következő c)-e) alponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában
    ügyfél:)
    "c) a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében:
    ca) olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely saját nevében, és nem más, mögöttes befektetők nevében, közvetlenül vásárol kollektív befektetési értékpapírt,
    cb) olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenységének részeként saját nevében közvetlenül kollektív befektetési értékpapírt vásárol, és a befektetés felett ellenőrzést gyakorol egy vagy több olyan harmadik fél javára, akik nem ellenőrzik a befektetést vagy a befektetési döntéseket,
    d) fizetés-kezdeményezési szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számlával rendelkezik, és e számláról fizetési megbízást kezdeményez. Ha a fizetés-kezdeményezési szolgáltató nem a fizető féllel, hanem a kedvezményezettel áll üzleti kapcsolatban fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtása céljából, és a fizető fél az adott fizetés-kezdeményezési szolgáltatót veszi igénybe abból a célból, hogy egyetlen vagy egyszeri fizetési műveletet kezdeményezzen az adott kedvezményezett részére, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltató ügyfele nem a fizető fél, hanem a kedvezményezett,
    e) számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely szerződést kötött a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval és a fizetési számlával rendelkezik."
    (9) A Pmt. 3. § 42. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:
    ügyfél-átvilágítás:)
    "a) a 6. §-ban meghatározott esetekben
    aa) üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése, valamint
    ab) ügyleti megbízás esetében az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az ügyleti megbízás tárgyának, összegének, és a teljesítése körülményeinek rögzítése, valamint az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek részére teljesített ügyleti megbízások folyamatos figyelemmel kísérése;"
    72. §
    A Pmt. 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés)
    "g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban Hivatal), kivéve az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodát, amely vonatkozásában a területi ügyvédi kamara."
    73. §
    A Pmt. 3. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
    "6/B. §
    A pénzügyi szolgáltatók kizárólag olyan névre szóló bank- és fizetési számlákat, értékpapírszámlákat és ügyfélszámlákat, takarékbetétkönyveket és széfeket, virtuális fizetőeszköz-számlákat vezethetnek, amelyek esetében az ügyfél vagy az ügylet azonosítható. Amennyiben a pénzügyi szolgáltatóknál nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, vagy virtuális fizetőeszköz-számlák fennállnak, azok tulajdonosaira és kedvezményezettjeire a 7. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni."
    74. §
    A Pmt. 7. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3a) A (2) bekezdés a) pont ab) és ae) alpontjában meghatározott adat rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
    (3b) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. Az ellenőrzés mellőzése esetén a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy az adat rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor."
    75. §
    A Pmt. 9. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató köteles a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosát azonosítani és további, a felügyeleti szervek által útmutatóban meghatározott intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos kilétéről és tényleges tulajdonosi minőségéről meggyőződhessen.
    (1a) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek vonatkozásában a szolgáltató köteles feltárni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is.
    (1b) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján - köteles a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat megadni:
    a) családi és utónevét,
    b) születési családi és utónevét,
    c) állampolgárságát,
    d) születési helyét, idejét,
    e) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
    f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
    (1c) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1b) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként."
    76. §
    A Pmt. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 9/A. § az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e.
    (1a) A természetes személy ügyfél a szolgáltató felhívására köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek."
    77. §
    A Pmt. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az 1. § (1) bekezdés e)-h), j)-k), m), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltató - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében - a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű - virtuális fizetőeszköz átváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű - ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti."
    78. §
    A Pmt. 6. alcíme a következő 18. §-sal és 19. §-sal egészül ki:
    "18. §
    (1) Az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szolgáltató a magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a 7-10. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását az általa jogszabályi felhatalmazás alapján, ténylegesen üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltató az ügyfél erre irányuló döntése esetén is megtagadhatja az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek általa üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő végrehajtását, amennyiben ilyen eszközt nem alkalmaz, vagy az ügyfél a 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjának hatálya alá tartozik, vagy amennyiben az ügyfél vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott, a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről rendelkező rendeletben meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel.
    19. §
    Ahol e törvény a személyazonosítást vagy a lakcím igazolását írja elő, ott az adatszolgáltatás és az adatok igazoló ellenőrzése a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezhető."
    79. §
    (1) A Pmt. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő, pénzösszeg elszámolását, pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását is magában foglaló levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles
    a) a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
    b) a levelező kapcsolat vonatkozásában a saját és a külföldi székhelyű szolgáltató felelősségi körét rögzíteni;
    c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
    d) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat."
    (2) A Pmt. 24/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakról."
    80. §
    A Pmt. 9. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
    "9. A pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatok"
    81. §
    (1) A Pmt. 26. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A Rendelet 8., 12., 17. és 21. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
    (2) A Rendelet 24. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
    (3) A szolgáltató a Rendelet 24. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (2) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat.
    (4) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat az 57. és az 58. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.
    (5) A Rendelet 28. cikk (4) és (7) bekezdése, valamint a 30-33. cikke által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység."
    (2) A Pmt. 26. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(12) A Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében, 5. cikk (2) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdésében, továbbá a 7. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg, továbbá a 14. cikk (5) bekezdésében és a 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben teljesített kriptoeszköz-átruházás euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vagy kriptoeszköz-átruházásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni."
    (3) A Pmt. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
    "(14) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiánytalan meglétének folyamatos biztosítására olyan monitoring rendszert köteles kialakítani és fenntartani, amely alapján intézkedéseket tud tenni a hiányos adattartalmú átutalások végrehajtásának megakadályozása érdekében."
    82. §
    (1) A Pmt. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányos - a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatainak feltárása és a feltárt kockázathoz társított intézkedés meghatározása céljából belső kockázatértékelést készíteni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez a szolgáltató köteles a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatainak megállapítása és értékelése céljából feltárni és értékelni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket."
    (2) A Pmt. 27. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(5) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban - a szolgáltató jellegével és méretével arányos - a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatainak feltárása és a feltárt kockázatok kezeléséhez társított intézkedések meghatározása érdekében belső eljárásrendet meghatározni, valamint - ha a szolgáltató jellege és mérete indokolja - külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
    (6) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét."
    (3) A Pmt. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató köteles a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat nyomon követni, a belső eljárásrendet szükség esetén felülvizsgálni és a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyását követően módosítani."
    83. §
    A Pmt. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdésben meghatározott megkeresést a kijelölt személynek küldi meg, továbbá a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a kijelölt személy köteles megküldeni a pénzügyi információs egység részére."
    84. §
    A Pmt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv vagy a cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához. A felügyeletet ellátó szerv vagy a cégbíróság a tájékoztatás pénzügyi információs egység általi elküldésével jogosultságot szerez a tájékoztatásban szereplő adat, titok megismerésére."
    85. §
    A Pmt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Magyarországon telephellyel, de más tagállamban székhellyel rendelkező elektronikus-pénzkibocsátó és pénzforgalmi szolgáltató, valamint kriptoeszköz-szolgáltató köteles írásban kijelölni, és az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv, valamint a pénzügyi információs egység részére írásban bejelenteni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja, hogy a szolgáltató Magyarországon működő, fióktelepnek nem minősülő telephelyei végrehajtják az e törvényben vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket, továbbá elősegíti a 69. § alapján előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását, azáltal, hogy kérésre dokumentumokat, adatokat és információkat bocsát a felügyeletet ellátó szerv rendelkezésére."
    86. §
    A Pmt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A szolgáltató a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása, valamint a proliferáció finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását, valamint a proliferáció finanszírozását elősegítő, lehetővé tevő vagy megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni."
    87. §
    (1) A Pmt. 73. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:)
    "d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás,"
    (2) A Pmt. 73. § (1a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai jogtanácsost - az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:)
    "d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás."
    (3) A Pmt. 73. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:)
    "d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás."
    88. §
    (1) A Pmt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
    a) a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,
    b) a nemzeti kockázatértékelés elkészítése és annak felülvizsgálata érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket."
    (2) Pmt. 77. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)-r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében)
    "j) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására"
    (vonatkozó részletszabályokat.)
    (3) A Pmt. 77. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében)
    "l) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására"
    (vonatkozó részletszabályokat.)
    (4) A Pmt. 77. § (3a) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében)
    "f) a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,"
    (vonatkozó részletszabályokat.)
    (5) A Pmt. 77. § (3a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében)
    "i) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására"
    (vonatkozó részletszabályokat.)
    89. §
    A Pmt. 80. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi [...]. törvény (a továbbiakban: Módtv1) hatálybalépésekor működő - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerint már nyilvántartásba vett -, belső szabályzattal még nem rendelkező befektetési alapkezelő a belső szabályzatát a Módtv1 hatályba lépését követő 90 napon belül köteles kidolgozni. Az így kidolgozott szabályzat a 65. § (4) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályzatnak minősül."
    90. §
    A Pmt. 20. alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:
    "81/A. §
    Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok, pénztártitok, biztosítási titok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi információs egység az MNB számára ezen titokkörbe eső adatokat ad át a pénzügyi információs egységtől 2025. január 1-i hatállyal az MNB-hez átkerülő feladatok ellátása érdekében."
    91. §
    (1) A Pmt. 82. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény)
    "a) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    (2) A Pmt. 82. § (2) bekezdése a következői d) ponttal egészül ki:
    (E törvény)
    "d) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    92. §
    A Pmt.
    1. 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja" szövegrész helyébe a "szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja" szöveg,
    2. 3. § 38. pont d) pont da) alpontjában a "meghatározták," szövegrész helyébe a "meghatározták, vagy" szöveg,
    3. 3. § 38. pont e) pont ee) alpontjában a "tényleges tulajdonosa, továbbá," szövegrész helyébe a "tényleges tulajdonosa," szöveg,
    4. 3. § 41. pont b) alpontjában az "ajánlatot kér" szövegrész helyébe az "ajánlatot kér vagy tesz" szöveg,
    5. 7. § (2) bekezdés a) pont af) alpontjában a "lakcímét" szövegrész helyébe a "lakóhelyét" szöveg,
    6. 7. § (6) bekezdésében az "a rendelkezésre jogosult" szövegrész helyébe az "az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultjának" szöveg,
    7. 8. § (2) bekezdés e) pontjában a "lakcímét" szövegrész helyébe a "lakóhelyét" szöveg,
    8. 9. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1b) bekezdésben" szöveg,
    9. 9. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az (1b) bekezdésében" szöveg,
    10. 9. § (5) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1b) és (2) bekezdésben" szöveg,
    11. 9. § (6) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1b) és (2) bekezdésben" szöveg,
    12. 9. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1b) bekezdésben" szöveg,
    13. 9. § (6a) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1b) bekezdésben" szöveg,
    14. 9. § (9) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1b) és (2) bekezdésben" szöveg,
    15. 9. § (10) bekezdés a) és b) pontjában az "(1) és (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1b) és (2) bekezdés" szöveg,
    16. 28. § (2) és (5) bekezdésében a "pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási" szövegrész helyébe a "pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos" szöveg,
    17. 30. § (1) bekezdésében, 30. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében és a 63. § (3) bekezdésében a "szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja" szövegrész helyébe a "szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja" szöveg,
    18. 31. § (1) bekezdésében a "szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától" szövegrész helyébe a "szolgáltató vezetőjétől és foglalkoztatottjától" szöveg, valamint a "szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja" szövegrész helyébe a "szolgáltató vezetője és alkalmazottja" szöveg,
    19. 43. § (1) és (2) bekezdésében a "központi államigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "központi és területi államigazgatási szerv, helyi önkormányzat" szöveg,
    20. 56. § (1) bekezdésében a "közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja" szövegrész helyébe a "közreműködő vezetője és foglalkoztatottja" szöveg,
    21. 63. § (1) bekezdésében a "pénzmosást vagy a terrorizmus-finanszírozását" szövegrész helyébe a "pénzmosást vagy a terrorizmus-finanszírozását, valamint a proliferáció finanszírozását" szöveg,
    22. 65. § (11) bekezdésében a "kereskedelmével" szövegrész helyébe a "forgalmazásával vagy közvetítésével" szöveg,
    23. 66. § (3) bekezdésében az "a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény" szöveg,
    24. 69. § (1) bekezdés f) pontjában a "szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja" szövegrész helyébe a "szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja" szöveg,
    25. 69. § (1) bekezdés k) pontjában az "a)-e) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-r) pontjában" szöveg,
    26. 69. § (1) bekezdés l) pontjában a "szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét, foglalkoztatottját, segítő családtagját" szövegrész helyébe a "szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét és foglalkoztatottját" szöveg,
    27. 69. § (1) bekezdés l) pont lb) alpontjában a "foglalkoztatott, segítő családtag esetében" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott esetében" szöveg,
    28. 69. § (6) bekezdésében a "szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja" szövegrész helyébe a "szolgáltató foglalkoztatottja" szöveg,
    29. 72. § (1) bekezdésében a "szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja" szövegrész helyébe a "szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja" szöveg, valamint a "szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja)" szövegrész helyébe a "szolgáltató (vezetője vagy foglalkoztatottja)" szöveg,
    lép.
    93. §
    Hatályát veszti a Pmt. 3. § 22a. pontja és 9. § (3) bekezdése.
    27. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    94. §
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 274/T. §-sal egészül ki:
    "274/T. § [A TEÁOR'25-tel összefüggő átmeneti rendelkezések]
    (1) Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó-és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon főtevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR'08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR'25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon adószámos magánszemélynek és cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetnek, aki vagy amely az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR'25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
    (2) Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó-és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR'08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR'25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és a nyilvántartásba 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását adószámos magánszemélynek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezeteknek az új, hatályos TEÁOR és ÖVTJ kód alapján kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
    (3) 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR'08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet - 2024. december 31-ei hatállyal - hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a jogalany jelentett-e be TEÁOR"25 kód szerinti egyéb tevékenységet."
    95. §
    Az Art. 275. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Ez a törvény
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
    b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    28. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása
    96. §
    A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság jogai, kötelezettségei, valamint az e törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt lebonyolítói feladatai a megszűnésének időpontjától a Kormány által, az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetre szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a jogviszonyok módosításának."
    29. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    97. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.) 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Ez a törvény
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
    b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    98. §
    A Tbj. tv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
    30. Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2020. évi LVI. törvény módosítása
    99. §
    Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2020. évi LVI. törvény 5. §
    a) (1), (4), (6), (8), (14) és (15) bekezdésében az "az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért" szövegrész helyébe az "a településfejlesztésért és településrendezésért" szöveg,
    b) (7) bekezdésében az "az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért" szövegrészek helyébe az "a településfejlesztésért és településrendezésért" szöveg
    lép.
    31. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2020. évi CXLIV. törvény módosítása
    100. §
    Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2020. évi CXLIV. törvény 2. § (4) bekezdésében a "223, 224, 225, 226, 227, 228, 230, 231, 233, 234, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297" szövegrész helyébe a "211, 219/A/1, 219/A/2, 223, 225, 226, 227, 228, 230, 231, 233, 234, 242, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 700" szöveg lép.
    32. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    101. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh. tv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A Hatóság szerencsejáték ügyben felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet gyakorol a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény és ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek a betartását illetően az ezen jogszabályok hatálya alá tartozó szerencsejátékokat és szerencsejáték-szervezőket érintően. A Hatóság ellátja a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szerinti Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: AMLA) hatáskörében való közreműködésből eredő, a Hatóságra háruló feladatokat."
    102. §
    Az Sztfh. tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Hatóság feladatai ellátása során együttműködik az állami vagyon felügyeletéért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős és a koncessziós tevékenység tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az állami adó- és vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, a fogyasztóvédelmi hatóságként és a mérésügyi hatóságként kijelölt szervezettel, valamint a 3. § (1) és (8) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal, ezen jogszabályok alapján létrehozott köztestülettel, továbbá az AMLA-val. A Hatóság az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet."
    103. §
    Az Sztfh. tv. 13. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság elnöke)
    "m) megállapítja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) számára kiadandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatók tekintetében a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére, a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére, az egyszerűsített és a fokozott ügyfélátvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira, az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére, a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára, a képzési programra, az ügylet felfüggesztésére, az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályokat,"
    104. §
    Az Sztfh. tv. 16. alcíme a következő 36/C. §-sal egészül ki:
    "36/C. §
    E törvény 3. § (3) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    33. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása
    105. §
    A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) 1. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
    (E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:)
    "30. zártkörű befektetési alap."
    106. §
    Az Afad. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatigénylés esetén a harmadik személy köteles feltüntetni a miniszter által kiadott előzetes engedély számát.
    (5) A miniszter a kiadott előzetes engedélyt a kérelem jóváhagyását követő 5 munkanapon belül a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megküldi a nyilvántartó szervnek.
    (6) Az előzetes engedély egyszeri alkalommal biztosítja az abban meghatározott adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatainak a megismerését, abban az esetben is, ha az adatigénylés nem az előzetes engedélyben megjelölt minden adatszolgáltató tényleges tulajdonosainak megismerésére vonatkozik.
    (7) A nyilvántartó szerv a 8. § (6)-(7) bekezdése szerinti egyedi adatszolgáltatást az előzetes engedélyt alapul véve teljesíti."
    107. §
    Az Afad. 15. alcíme a következő 26/B. §-sal egészül ki:
    "26/B. §
    E törvénynek az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi [...] törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 9. § (4) bekezdését és beiktatott 9. § (5)-(7) bekezdését a Módtv. hatályba lépésének napján folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell."
    108. §
    Az Afad. 8. § (2a) bekezdésében az "irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti" szövegrész helyébe az "irányító hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági" szöveg lép.
    34. Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény módosítása
    109. §
    Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény
    a) 1. § (2) bekezdésében az "az MVH-hoz" szövegrész helyébe az "a tulajdonosi joggyakorlóhoz" szöveg,
    b) 1. § (8) bekezdésében az "az MVH-nak" szövegrész helyébe az "a tulajdonosi joggyakorlónak" szöveg
    lép.
    110. §
    Hatályát veszti az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az "és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) vagyonkezelésében" szövegrész.
    35. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása
    111. §
    A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) 77. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha 2025. december 31-ig legalább a 76. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e törvény 2025. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2025. december 31-ét követően is lefolytatható."
    112. §
    A Veszélyhelyzeti tv. 21. alcíme a következő 77/B. §-sal egészül ki:
    "77/B. §
    E törvénynek az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi ..... törvénnyel módosított 74. § (3) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépése napját követően kezdeményezett felszámolási eljárásokban kell alkalmazni."
    113. §
    A Veszélyhelyzeti tv.
    a) 74. § (1) bekezdésében és 78. §-ában a "2024." szövegrész helyébe a "2025." szöveg,
    b) 74. § (3) bekezdésében az "a 400 000 Ft-ot" szövegrész helyébe az "az 1 000 000 Ft-ot" szöveg
    lép.
    36. Egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
    114. §
    Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 4/E. §-ában az "átruházása tekintetében" szövegrész helyébe az "átruházásával összefüggésben" szöveg lép.
    37. Egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény módosítása
    115. §
    Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXXXIII. törvény) 5. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
    "5/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Gyöngyös belterület 2140 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a 3200 Gyöngyös, Zrínyi Miklós utca 3. szám alatt található ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen - köznevelési, oktatási és hitéleti feladatok elősegítése céljából - az Egri Főegyházmegye tulajdonába kerül.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő egyházi jogi személy az Ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (4) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
    38. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény módosítása
    116. §
    Nem lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 10. §-a.
    39. Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény módosítása
    117. §
    Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 20. §-a.
    118. §
    Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 21. §-a.
    119. §
    Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 31. §-a.
    40. Záró rendelkezések
    120. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
    (2) Az 1. alcím, a 9-11. alcím, a 18. §, a 25. §, a 27-29. §, a 37. §, a 38. § a) és b) pontja, a 20. alcím, a 66-68. §, a 30. alcím, a 31. alcím és a 35-37. alcím a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
    (3) A 2-4. alcím, 6-8. alcím, a 17. §, a 19. §, a 21. §, a 22. § c) pontja, a 23. §, a 26. §, a 30-36. §, a 38. § c-f) pontja, a 39. §, a 15-17. alcím, a 19. alcím, a 21. alcím, a 23. alcím, a 24. alcím, a 62-64. § és a 65. § (2) bekezdése, a 69. §, a 70. §, a 71. § (1)-(3) bekezdése, (5) bekezdése, valamint (7)-(9) bekezdése, a 72-81. §, a 83. §, a 87-91. §, a 92. § 1-15. pontja, 17-20. pontja és 22-29. pontja, a 93. §, a 27-29. alcím, a 101. §, 102. §, a 104. §, a 38. és a 39. alcím 2025. január 1-jén lép hatályba.
    (4) A 18. alcím és a 22. alcím 2025. január 16-án lép hatályba.
    (5) A 20. §, a 22. § a) és b) pontja, és a 84. § a kihirdetést követő 61. napon lép hatályba.
    (6) A 71. § (4) és (6) bekezdése, a 82. §, a 85. és a 86. §, valamint a 92. § 16. és 21. pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.
    121. §
    (1) A 29. § és a 118. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatos.
    (2) A 114. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatos.
    (3) A 101-103. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
    122. §
    E törvény 15. §-a az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ("Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv") szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
    123. §
    (1) E törvény 17. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 17. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
    124. §
    (1) E törvény 105. §-a a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5. pénzmosás elleni irányelv) való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény
    a) 70. §-a, 79. és 81. §-a a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    b) 101. és 102. §-a a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    125. §
    E törvény 3. §-a, 4. §-a, 10. §-a, 11. §-a, 19. §-a, 21. §-a, 22. § c) pontja, 16. alcíme, 18. alcíme, 19. alcíme, 27. alcíme és 29. alcíme
    a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
    b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    1. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
    Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletének I. pont B) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "B) Szolgáltatások
    "
    2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
    "3. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez
    Az agrárkamara tagjai a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszerének (TEÁOR) jegyzéke alapján
    "
    3. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
    1. A Tbj. tv. 3. melléklet 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A 90. § szerint a munkáltató a következő adatokat szolgáltatja:)
    "c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja."
    2. A Tbj. tv. 3. melléklet 4. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A 92. § (1) bekezdése szerint az önálló vállalkozó a következő adatokat szolgáltatja:)
    "b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat."
    3. A Tbj. tv 3. melléklet 5. pont 5.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A 93. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, az önálló vállalkozó az alábbi adatokat szolgáltatja:)
    "c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban."
    Általános indokolás
    A törvényjavaslathoz tartozó indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában szükséges közzétenni.
    Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (2) bekezdése szerint az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. Az Alaptörvény XXII. cikk (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Mindezek biztosítása érdekében a törvényi szabályozással sor kerül a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek felülvizsgálatára a lakhatási nehézségek mielőbbi orvoslása, kiemelten a fővárosban megjelenő fokozódó lakhatási problémák enyhítése, kezelése érdekében.
    A kereskedelemről szóló törvény módosításának célja a lakhatási helyzet kezelése, annak érdekében, hogy gazdasági-társadalmi helyzettől függetlenül minden állampolgár számára biztosított legyen a biztonságos, megfizethető, méltányos lakhatás, ami az emberi méltósághoz, biztonsághoz való alapvető jogok érvényesülésének egyik alapfeltétele, és az egyenlőtlenségek csökkentésének elengedhetetlen eszköze.
    A magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás erős hatást gyakorol az albérletpiacra és a lakhatási körülményekre is, különösen Budapesten. A szabályozási javaslat gyorsan, hatékonyan és a lehető legkisebb érdeksérelmet okozva kezeli a lakhatási problémákat.
    A módosítási javaslat, amely alapján az egyes szálláshely-szolgáltatók vállalkozáshoz való joga időlegesen korlátozásra kerül, arányban áll a lakhatás biztosításához, a lakhatási problémák megoldásához fűződő közérdekkel, az érintett területeken, valamint az e tekintetben kritikus helyzetben lévő fővárosi kerületekben ingatlantulajdonnal rendelkező, évtizedek óta ott élő magánszemélyek magánélet háborítatlansághoz fűződő alapvető jogai biztosításához fűződő közcéllal.
    A kritikus helyzetben lévő fővárosi belső kerületekben ingatlantulajdonnal rendelkező, állandó lakosként ott élő magánszemélyek esetében a szálláshelyként működő ingatlanok lakóövezetben, soklakásos társasházakban helyezkednek el, amelyek elsősorban és mindenekelőtt a magán- és családi élet színterei. Az ott élőknek nincs tűrési kötelezettsége. A magánélet védelme, a mindennapok nyugalmának megőrizhetősége, a lakóközösség alapjogainak, alanyi jogainak védelme indokolja az ismétlődő, illetve a folyamatos, esetenként életvitelszerű tartózkodással járó bérbeadások jövőbeli korlátozását.
    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításának célja, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján 400.000 forintról 1.000.000 forintra emelje a kényszertörlési eljárás során a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű bejelentett követelés(ek), illetve cégvagyon nagyságát.
    A módosítás a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezésének további egy évvel való fenntartását szolgálja.
    A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek az állami tulajdonú kulturális javak hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításával összhangban - a javaslat úgy módosítja, hogy ugyanazon felek között 30 nap időtartamot meg nem haladó időtartamra a miniszter előzetes hozzájárulása nélkül is köthető használati megállapodás.
    A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény időleges üdülőhasználati jog öröklésére vonatkozó rendelkezés kiegészül azzal, hogy ha az üdülőszövetkezet tagjának halála esetén nincs örökös, akkor az üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik.
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény felhatalmazó rendelkezésének módosítása szükséges a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vételére és a nyilvántartást vezető hatóság eljárására vonatkozó felhatalmazással.
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának célja, hogy a hírközlési szolgáltató naprakész és releváns aggregált geolokációs, azaz helymeghatározási adatokat szolgáltathasson az adatvédelmi előírások megsértése nélkül.
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításának célja, hogy tovább erősítse az érintett szolgáltatói körben az NTAK regisztrációs hajlandóságot, tekintettel arra, hogy NTAK regisztráció nélkül a tevékenység a szolgáltatók részéről nem kezdhető meg. A módosítás továbbá a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók esetében is megteremti a regisztráció és adatszolgáltatás elmaradásához kapcsolódó speciális szankciókat.
    A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) 2024. december 31. napjával megszűnik, feladatait 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó speciális rendelkezések szerint. Az MVH megszűnéséhez kapcsolódóan több törvény módosítása is szükségessé válik, ezeket is tartalmazza a javaslat.
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok, elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) legutóbbi módosításait követően több szabályozási részkérdésben merült fel a törvényi előírások pontosításának igénye. A javaslat a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében, valamint a felügyeletet ellátó szervek és a szolgáltatók gyakorlati tapasztalatainak, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően módosítja a törvényeket.
    A törvényjavaslat egyes elemeinek célja Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszerének felkészítése a 2025-ben megkezdődő nemzetközi átvilágításra. Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Bizottsága (Moneyval) által lefolytatandó országvizsgálat eredményes, pozitív értékeléssel járó lefolytatása érdekében több, törvénymódosítást igénylő intézkedés megtétele szükséges.
    1. Megtiltásra kerül a bank- és fizetési számlák és egyéb pénzügyi eszközök (takarékbetétek, széfek, virtuálisfizetőeszköz-számlák) anonim módon történő igénybe vétele a fennálló ügyfél-azonosítási kötelezettségek megerősítéseként.
    2. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer kiterjesztésre kerül a proliferáció (a tömegpusztító fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges termékek nem kívánatos, jogellenes elterjedése) finanszírozása elleni fellépésre a szolgáltatók kockázatkezelési, eljárási és képzési rendszereiben.
    3. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok keretében történő vagyonmozgások átláthatóvá tétele érdekében ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés kerül előírásra a vagyonrendelő által a már fennálló vagyonkezelési jogviszony során megvalósított vagyonrendelések esetére.
    4. Kockázati alapú kontrollrendszert kell kialakítani és fenntartani a szolgáltatóknál annak érdekében, hogy a szolgáltató megbízhatóan meg tudja állapítani, hogy ügyfele kiemelt közszereplőnek minősül-e.
    Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozásának megfelelő átültetése érdekében - és összhangban a felügyeleti szervek és a piaci szereplők szakmai javaslataival - szükséges továbbá annak biztosítása, hogy a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartása tartalmazza a zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosainak adatait is. Ehhez szükséges az ezen alapok sajátosságait figyelembe vevő egyedi tényleges tulajdonosi meghatározás rögzítése a Pmt.-ben.
    A javaslat további jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget tesz, így tartalmazza a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 rendelet, a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2023/1113, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról szóló (EU) 2024/1620 rendelet hazai végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
    A hazai illetékes szervek és piaci szereplők gyakorlati tapasztalatai alapján, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően módosulnak - egyebek között - az ügyfélátvilágítás általános rendszerére, a kötelező online ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezések, valamint megjelennek a pénzügyi információs egység hatékonyabb működését biztosító rendelkezések.
    A módosítások szerinti, az ügyfél-átvilágítás során elvégzendő eljárásokra vonatkozó rendelkezések nem teszik szükségessé a meglevő teljes ügyfélkör ismételt átvilágítását, azokat ugyanakkor az üzleti kapcsolat vagy a rendszeres ügyleti megbízások figyelemmel követése során már az új szabályoknak megfelelően kell elvégezni.
    Az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása a NACE Rev. 2. osztályozási rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet módosította. Ennek következtében az eddigi NACE Rev. 2 helyett NACE Rev. 2.1 fog életbe lépni, aminek magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR'25. A módosított osztályozást a tagországok statisztikai regisztereiben 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
    A magyar közhiteles nyilvántartások a TEÁOR-t használják a fő- és egyéb tevékenységek besorolására, így a módosítás nem csak statisztikai célt szolgál.
    Az érintett körbe tartozik minden adószámmal rendelkező adóalany (gazdasági szervezetek, cégek, önálló vállalkozók, civil-, költségvetési szervezetek stb.).
    Tekintettel arra, hogy a közigazgatási nyilvántartások adattartalmát jogszabályok határozzák meg, a TEÁOR'25 bevezetéséhez az informatikai rendszerek fejlesztése mellett a jogszabályi háttér - így a vonatkozó törvények - módosítása is szükséges. Tartalmi szempontból valamennyi, a "gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR'08)"-re hivatkozó jogszabály esetében módosítani szükséges a "Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR'08)" hivatkozásokat, valamint átkonvertálni a régi, TEÁOR'08 kódokat az új, TEÁOR'25 kódokra.
    Mindezek mellett szükséges átmeneti rendelkezés beépítése is a vonatkozó normaszövegekbe, amely rendelkezik a jogalanyok helyesbítési és bejelentési kötelezettségének, valamint a nyilvántartások módosításának részletszabályairól.
    A módosítás a fentieken túl több törvény kis terjedelmű jogalkalmazást, jogértelmezést segítő pontosítására irányul.
    Részletes indokolás
    1. §
    A javaslat célja az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének kiegészítése a felszolgálási díj tekintetében a hatósági ár megállapítására jogosult személy kijelölésével.
    2. §
    A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (a továbbiakban: MVH) megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.
    3-4. §
    A módosítások a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek való megfelelés érdekében lecserélik a régi TEÁOR nómenklatúrára való hivatkozásokat az új TEÁOR'25 osztályozásra történő hivatkozásra, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.
    5. §
    Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.
    6. §
    Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.
    7. §
    A kiegészítés célja, hogy 2025-re vonatkozóan átmenetileg, 1 éves időtartamra megteremtse annak lehetőségét, hogy a nyugdíjpénztár tagjainak egyéni számláján felhalmozódott összeg lakáscélokra is felhasználható legyen a megtakarító vagy a házastársa, gyermeke otthona esetében.
    8. §
    Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.
    9. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) rendelkezését megismétlő rendelkezést indokolt hatályon kívül helyezni a normatakarékosság biztosítása érdekében.
    10-11. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolások átvezetéséhez szükséges technikai szabályok, valamint jogharmonizációs rendelkezés.
    12. §
    Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.
    13. §
    Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.
    14. §
    Az MNV Zrt. mint az állami vagyon fő szabály szerinti tulajdonosi joggyakorlója rendszeresen kötelezettként kerül megjelölésre hatósági kötelezések esetében, azonban nem elvárható az MNV Zrt. részéről, hogy más személyek által vagyonkezelt vagy más jogcímen használt vagyonelemek tekintetében teljesítse a Kötv. 67. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket, mivel így a saját közfeladatai ellátására a költségvetésből kapott pénzeszközökből kellene forrást elvonnia a más személyek által vagyonkezelt vagy használt ingatlanokkal kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez. A Vtv. - és az MNV Zrt. által megkötött szerződések - értelmében a vagyonkezelők és használók kötelesek az állagmegóvási és karbantartási munkálatok elvégzésére, azonban a hatósági kötelezések esetén az MNV Zrt. is kötelezettként jelenik meg. A hatósági kötelezésben érintett ingatlant ténylegesen használók, illetve a vagyonkezelők álláspontja szerint az állami vagyon használatára kötött megállapodás nem terjed ki a Kötv. szerinti műemléki védelem biztosítására, amely speciális kötelezettségekkel jár. A feladat felelősének személye tekintetében képviselt eltérő álláspont további karbantartási és állagmegóvási feladatokat tehet szükségessé és a hatósági kötelezések esetleges bírósági felülvizsgálatához is vezethet, amely jogi eljárás szintén többletköltséget okoz. A javaslat a Kötv. hatósági kötelezésre vonatkozó rendelkezéseit a nemzeti vagyonba tartozó műemlékek tekintetében speciális rendelkezéssel egészíti ki, amely szerint a tulajdonosi joggyakorló csak abban az esetben kötelezhető, ha a vagyon közvetlen kezelésében, hasznosításában van, tehát nincs más olyan személy, akinek a vagyon használatából eredően kötelezettsége az állagmegóvás.
    15. §
    A módosítás az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve közötti összhang megteremtése érdekében a felhasználó vagy az előfizető hozzájárulása nélkül is kezelhetővé teszi az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára a felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat, amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató azokat anonimmé teszi. Tekintettel arra, hogy az anonimizált adatok nem kapcsolódnak egyetlen felhasználóhoz vagy előfizetőhöz sem, így a felhasználók vagy az előfizetők magánszférája és személyes adatai védelméhez való jog nem sérül, de az anonimizált adatok alkalmasak például tudományos kutatások, statisztikai elemzések vagy kereskedelmi felhasználási célú hőtérképek létrehozására.
    A helymeghatározási adatok személyes adatként történő kezelése és az érintettek számára biztosított védelem nem módosul.
    16. §
    A javaslat a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény időleges üdülőhasználati jog öröklésére vonatkozó rendelkezését egészíti ki azzal, hogy ha az üdülőszövetkezet tagjának halála esetén nincs örökös, akkor az üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik.
    A törvényes öröklés rendje szerint egyéb örökös hiányában az időleges üdülőhasználati jogot az állam örökli és az kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül. Tekintettel arra, hogy az állami vagyonból való kivezetés eredményessége kétséges, indokolt speciális öröklési szabály megalkotása a költséghatékony állami vagyongazdálkodás fenntartása érdekében.
    17. §
    Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.
    A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a fenti korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha 2024. december 31. napjáig a szálláshely-minősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igény benyújtásra került.
    18. §
    A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a tárgykörre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazást a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint a termék tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter kapta, és ennek alapján került megalkotásra az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet, illetve annak az időszakos műszaki ellenőrzést szabályozó része.
    19. §, 21-22. §
    A módosítások a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény átmeneti rendelkezésit kiegészítve szabályozzák az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak a cégnyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.
    20. §
    A módosítás - a gyakorlati tapasztalatok alapján - 400 000 forintról 1 000 000 forintra emeli a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű, a céggel szemben bejelentett követelés, illetve a cégvagyon nagyságát. Ezen limitösszeg alatt a bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén a céget törli a cégjegyzékből (kényszertörlés), míg az 1 000 000 forintot elérő bejelentett követelés, illetve cégvagyon esetén kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását.
    A javaslatot az is indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás jelentős ügyterhet jelent a bíróságok számára, továbbá a kényszertörlésből átforduló felszámolási eljárások kiemelkedően nagy száma Magyarország nemzetközi megítélését, versenyképességét és a befektetői hajlandóságot is hátrányosan befolyásolja.
    A módosítás hatékony megvalósítására való felkészülés érdekében a javaslat átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
    23. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges technikai jellegű átvezetés.
    24. §
    Az MNV Zrt. feladatai között nevesítésre kerülnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 100. §-a alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében állami tulajdonba, de nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonnal kapcsolatban az ellátandó feladatok.
    25. §
    A javaslat az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóival kapcsolatos személyügyi döntések miniszteri hatáskörbe kerülését szabályozza.
    26. §
    A módosítás a Vtv. 42/C. § hatályon kívül helyezésére tekintettel rendelkezik a kivezetésre szánt vagyonnal kapcsolatban az MNV Zrt. pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál történő számlavezetéséről.
    27. §
    A módosítás célja annak elősegítése, hogy a rendszeresen visszatérő, ugyanakkor rövid távú - jellemzően 1-30 nap időtartamra vonatkozó - hasznosítási igények (így különösen, de nem kizárólagosan kulturális-, művészeti-, egyházi-, oktatási- vagy sportcélú rendezvények, médiaesemények tartása) a jogszabályban jelenleg rögzített hasznosítási tilalom alól kivételt jelentsenek, vagyis ugyanazon szerződő féllel az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy vagyonkezelő jogosult legyen ugyanarra a vagyonelemre új, legfeljebb 30 nap határozott időre szóló hasznosítási szerződést kötni, az állam számára ezzel hasznosítási bevételt, vagy ingyenes hasznosítás esetén közfeladat ellátását biztosítva. A visszterhes hasznosítás egyúttal az állami vagyonelemekre (ingatlanokra) fordított költségvetési kiadásokat is csökkenti.
    A módosítás szükségességét az indokolja, hogy az MNV Zrt.-hez rendszeresen érkeznek olyan kérelmek, amelyek elbírálására rövid idő áll rendelkezésre a tervezett esemény előtt, néhány napos rendezvény tartására, illetve filmforgatási célú tevékenységre irányulnak. Visszatérő elem továbbá az ilyen kérelmekben, hogy egy adott eseményt minden évben megrendeznek, illetve megrendeznének ugyanazon időszakban, azonban a rendezvény maga pár napnál többet nem vesz igénybe, vagy egy korábbi forgatási helyszínre szeretne a forgatócsoport visszatérni, mert egy-egy jelenetet újra forgatnának, vagy egy másik filmhez is ugyanazt a helyszínt szeretnék használni, mivel alkalmasnak találták az ingatlant a forgatásra. Az ilyen jellegű hasznosításokhoz igazodva javasolt a legfeljebb 30 napos hasznosítási időtartam jogszabályi rögzítése.
    28. §
    A javaslat nemzetközi együttműködés keretében vállalt feladatok végrehajtása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges állami vagyon ingyenes átruházására biztosít lehetőséget.
    A javaslat a protokoll ajándék értékét meghatározó rendelkezés elhagyására tesz javaslatot figyelemmel arra, hogy az erre fordítható keretet a költségvetési törvény protokoll kiadás jogcímen már tartalmazza.
    29. §
    Az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó rendelkezés kiegészíti azon esetek körét a nemzetközi és belföldi segítségnyújtás keretében állami tulajdonú ingó vagyonelem ingyenes tulajdonba adásával, amikor kedvezményezettnek a vagyon cél szerint hasznosításáról nem kell beszámolnia az Nvtv. vonatkozó rendelkezésétől eltérően.
    30. §
    Az MVH feladatainak MNV Zrt. általi átvételével kapcsolatos technikai módosítás.
    31. §
    A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemek körének kiegészítése és pontosítása. A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemek köre kiegészül egyes terhelt vagyonelemek átsorolásának lehetőségével, valamint az ún. vissznyereményi anyagokkal, amelynek a kivezetésre szánt állami vagyonelemek körében történő külön megjelenítése a jellegére és kis értékére tekintettel indokolt.
    A rendelkezés megállapítja továbbá a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített terhelt ingatlanokra vonatkozó értelmező szabályokat is.
    32-33. §
    Az MNV Zrt. feladatainak meghatározása a kivezetésre szánt állami vagyon és egyéb rábízott állami vagyon minősítésével összefüggésben.
    34. §
    A tulajdonosi joggyakorló a kivezetéssel járó költségekre is figyelemmel dönt a kivezetés módjának megválasztásáról. A terhelt vagyontárgy értékesítésére irányuló eljárás során a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a forgalmi érték mellett a végrehajtás költségeit is jogosult az MNV Zrt. figyelembe venni, elősegítve ezzel a terhelt vagyontárgy eredményes kivezetését.
    35. §
    A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján a katalógus útján történő tulajdonjog átruházás - mint kivezetési mód - törlésre kerül.
    36. §
    A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján a rendelkezés a kivezetésre szánt állami vagyon ingyenes átruházását szélesebb körben teszi lehetővé, figyelemmel a kivezetésre szánt állami vagyon jellegére, valamint annak fenntartásával járó valamennyi költségre. A módosítás eredményeként a civil szervezetek szélesebb köre, a nemzetiségi önkormányzatok és az egészségügyi és oktatási, nevelési intézmények részére is lehetővé válik a kivezetésre szánt állami vagyonelemek tulajdonjogának ingyenes átruházása.
    A rendelkezés továbbá gyakorlati tapasztalat alapján bővíti ki a hagyatéki ingatlanokban található ingóságok jogi státusza költséghatékony rendezésének lehetőségeit, valamint megteremti az egyesével vagy akár hagyatékonként ugyancsak kezelhetetlen több ezer könyv hasznosításának szélesebb körű lehetőségét.
    A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek ugyanakkor nem képezhetik ingyenes átruházás tárgyát.
    37. §
    Az MVH megszűnése miatt rendelkezni szükséges az MVH saját vagyonába, illetve a rábízott vagyonába tartozó vagyonelemekről. Az MVH saját vagyonából kizárólag az MVH működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, továbbá az MVH pénzeszközei, valamint a személyi jellegű ráfordítások kerülnek az MNV Zrt. saját vagyonába az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel együtt.
    Az MVH saját vagyonába tartozó további vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek.
    Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyonelemek az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel együtt.
    Figyelemmel arra, hogy az MVH jogutód nélkül szűnik meg, az MVH rábízott vagyonára vonatkozó, 2024. évi éves költségvetési beszámolót és a saját vagyonára vonatkozó éves beszámolót az MNV Zrt. készíti el.
    38. §
    Szövegcserés módosítások.
    39. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    40. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.
    41-43. §
    Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) esetén a nyilvántartásba történő bejelentés esetében pontosítja az alkalmazandó ÖVTJ osztályozásra történő hivatkozást. Emellett az Evectv. átmeneti rendelkezésit kiegészítve szabályozza az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést épít be.
    44-46. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel az NFA tv. közös tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezéseinek technikai pontosítása.
    47-48. §
    A módosítások a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény átmeneti rendelkezésit kiegészítve szabályozzák az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak a civil szervezetek létesítő okiratában való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.
    49-52. §
    A módosítások Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényben (a Naktv.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek való megfelelés érdekében lecserélik a régi TEÁOR nómenklatúrára való hivatkozásokat az új TEÁOR'25 osztályozásra történő hivatkozásra, valamint a Naktv. átmeneti rendelkezésit kiegészítve szabályozzák az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak az Agrárkamara nyilvántartásában való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.
    53. §
    A rögzített ajánlott levélküldemény fogalom-meghatározásának technikai jellegű pontosítása, amely egyértelműsíti az e postai küldeményeket érintő postai szolgáltatás teljesítésére vonatkozó szabályok értelmezését és gyakorlati végrehajtását, azzal hogy rögzíti, hogy a postai küldemény feladója az, aki a könyvelt levélküldeményhez nem vesz igénybe az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást (pl.: tértivevény-szolgáltatást). Ha azonban a postai küldemény feladója a könyvelt levélküldeményhez az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást (pl.: tértivevény-szolgáltatást) is igénybe vesz, a postai szolgáltató a küldeményt nem levélszekrénybe vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel, hanem már személyes átadással köteles kézbesíteni.
    54. §
    Az utánküldés-szolgáltatás nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére vonatkozó rendelkezés technikai jellegű pontosítása egyértelműsíti az e szolgáltatással összefüggő kártérítési átalányfizetési felelősséget. A módosítás értelmében amennyiben az utánküldési szolgáltatás igénybevétele és díja időtartam-alapú (vagyis nem a küldemény mennyiségén alapul a díjfizetés), abban az esetben a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés miatti anyagi kártérítési átalány érvényesíthetősége is független az adott időtartamban érintett küldemények darabszámától, azaz a kártérítési átalányt a lehetséges legrövidebb igénybevételi időszakonként (ami a 14. § 6) bekezdése szerinti 30 nap) egy alkalommal kell megfizetni.
    55. §
    A Postatv. 78. § (1) bekezdés d) pont szerinti felhatalmazó rendelkezés módosítása szükséges a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vételére és a nyilvántartást vezető hatóság eljárására vonatkozó felhatalmazással az egységes szolgáltatási színvonal és a következetes jogalkalmazási gyakorlat megalapozása érdekében, különös tekintettel ezen eszközök elterjedtségének dinamikus növekedésére.
    56. §
    Amennyiben egy postai szolgáltatás önmagában (vagyis alapdíjba foglaltan) nem időgarantált, úgy a feladónak többletszolgáltatásként (külön díj ellenében) van lehetősége a feladni kívánt postai küldeményhez időgarantált szolgáltatást igénybe venni. A kártérítési átalány összegének a meghatározása során is indokolt az alapszolgáltatást és a többletszolgáltatást egymástól elkülönített formában megjeleníteni. Amennyiben ugyanis az alapszolgáltatás nem időgarantált, akkor a postai szolgáltató a többletszolgáltatásért beszedett díj ellenében biztosítja az időgaranciát, és köteles helytállni az esetlegesen e szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítésénél felmerülő kártérítési átalányfizetési felelősségéért is.
    57. §
    Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során alkalmazandó követelményeket - úgy, mint költségalapúság, hatékonyság, átláthatóság, megfizethetőség és megkülönböztetés-mentesség -a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 17. §-a állapítja meg, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény versenyszabályozási, illetve a fogyasztóvédelmi szabályrendszere és rendelkezései is szükségszerűen érvényesülnek. A lakossági feladású 50 grammot meg nem haladó tömegű belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratok díja is e szabályrendszer hatálya alá tartoznak, az így érvényesülő szabályok megfelelő kontrollt biztosítanak az ármeghatározási gyakorlat felett, külön rendeleti szintű, további rendelkezések megállapítása nem indokolt, így ezek a rendelkezések a módosítás alapján hatályukat vesztik. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá eső további szolgáltatások díját az egyetemes postai szolgáltató jelenleg is a fenti szabályrendszernek megfelelően, annak alkalmazásával alakítja ki. Az egyetemes postai szolgáltatások árképzése során az ún. ársapka szabályozás alkalmazásának mellőzése az európai uniós tendenciákkal összhangban van, azt már a 2017-2021 időszakban is a tagállamok kevesebb, mint egyharmada alkalmazta.
    58. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges technikai módosítás.
    59. §
    A törvénymódosítás - a bizalmi vagyonkezelés átláthatóságának növelése és a pénzmosási kockázatok csökkentése érdekében - rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok keretében megvalósuló vagyonrendelési ügyleteket ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A módosítás nem érinti a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó egyszerű írásbeli alakszerűségi előírását, mert a minősített alakszerűség csak a vagyonátruházásra vonatkozik, ha az egyszerű alakisággal írásba foglalt vagyonkezelési szerződés alapján, e jogcímen a bizalmi vagyonkezelő javára tényleges vagyonátruházás vagy erre irányuló kifejezett szerződéses kötelezettségvállalás történik.
    60. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.
    61. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges módosító rendelkezés.
    62. §
    A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége megkezdését megelőzően a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba köteles regisztrálni, ezt követően fordulhat a tevékenység nyilvántartásba vételéért felelős hatóságokhoz.
    63. §
    Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat, illetve a vármegyei kormányhivatal a turisztikai attrakciók ellenőrzését el tudja végezni, szükséges részükre a hozzáférési jogosultság megteremtése a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által szolgáltatott adataihoz.
    64. §
    A vendéglátó üzletek esetén a kereskedelemről szóló 2015. évi CLXIV. törvény felhatalmazást ad arra, hogy a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Kormány rendeletben állapítsa meg, ugyanakkor a turisztikai attrakciók speciális körére tekintettel a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzésre és alkalmazandó jogkövetkezményekre törvény felhatalmazó rendelkezést nem tartalmaz, ezért indokolt, hogy a turisztikai attrakciókra vonatkozó jogkövetkezmények keretrendszere a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben kerüljön szabályozásra. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) előírásait figyelembe véve a regisztráció elmulasztása esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazásának lehetősége kizárt, tekintettel arra, hogy az az adatszolgáltatási kötelezettségnél súlyosabb jogsértésnek minősül. A Ksztv. lehetőséget ad arra, hogy törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezzen, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merülhet fel.
    65. §
    A turisztikai attrakciók ellenőrzésére vonatkozóan szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése, annak érdekében, hogy a kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények a Kormány rendeletében kerüljenek meghatározásra.
    66. §
    A 2025. január 1. napján már működő és nyilvántartásban szereplő vendéglátó üzlet üzemeltetők tekintetében, amelyek nem kötelezettek NTAK adatszolgáltatásra, az NTAK regisztrációra nyitva álló végső határidő 2025. március 31., amelyet követően a regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén az illetékes hatóságok szankciót alkalmazhatnak.
    67. §
    A 2025. január 1. napján már működő és nyilvántartásban szereplő turisztikai attrakciókat üzemeltetők tekintetében, amelyek nem kötelezettek NTAK adatszolgáltatásra, az NTAK regisztrációra nyitva álló végső határidő meghatározása, amely időpont 2025. március 31., amelyet követően a regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén az illetékes hatóságok szankciót alkalmazhatnak
    68-69. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    70. §
    2023. június 9-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre került a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely 2024. december 30-tól alkalmazandó. A törvénymódosítás a Rendelet és a végrehajtását biztosító Pmt. rendelkezéseik összhangjának a megteremtését célozza.
    71. §
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében indokolttá vált a befektetési alapra is kiterjeszteni a Pmt. személyi hatályát.
    Erre tekintettel a törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit [a Pmt. 3. § 5a. pont beillesztésével] a "befektetési alap" fogalmával, valamint kimondja [a Pmt. 3. § 28. pont új l) alpont beillesztésével], hogy a befektetési alapkezelő a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a Bszt.-ben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében pénzügyi szolgáltatónak minősül.
    A 3. § 19b. pontja egyértelműsíti a 3. § 28. pont l) alpontjában és a 3. § 41. pont c) alpontjában használt "kollektív befektetési értékpapír" fogalmat, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényre (a továbbiakban: Kbftv.) való hivatkozással.
    A nemzetközi követelményeknek is eleget téve a törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezései között meghatározott "levelező kapcsolat" fogalmát a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásával [a Pmt. 3. § 23. b. pont módosításával].
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált a befektetési vállalkozás fogalma alatt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) nevesítése [a Pmt. 3. § 28. pont j) alpontjában] annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a MÁK a befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása tekintetében a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak minősül.
    A "befektetési alapkezelő" fogalom [Pmt. 3. § 28. pont l) alpont] kiegészítésével a törvényjavaslat a Pmt. hatálya alá vonja a befektetési alapkezelők kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali - amely tartalmát (azaz a kollektív befektetési értékpapírbefektetőknek való juttatása) és alapvető pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatát tekintve a forgalmazási tevékenységgel rokonítható -, valamint részvény forgalmazási tevékenységét, továbbá pontosítja a befektetési alapkezelők Bszt. szerinti tevékenységének megnevezését is. A forgalomba hozatali tevékenységre való utalással egyértelművé válik, hogy a Pmt. személyi hatálya a zártkörű zártvégű alapokat kezelő alapkezelőkre (magántőkealapok, kockázati tőkealapok, zártkörű zártvégű ingatlanalapot kezelő alapkezelők), valamint az általuk kezelt befektetési alapokra is kiterjed.
    A nemzetközi követelmények alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszernek ki kell terjednie a tömegpusztító fegyverek (nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek) nemkívánatos elterjedéséhez (proliferáció) kapcsolódó finanszírozási műveletekkel szembeni fellépésre is. Ennek eleget téve szükségessé vált a "proliferáció finanszírozása" fogalmának beillesztése a Pmt. értelmező rendelkezései közé [a Pmt. 3. § 30a. pont beillesztésével].
    A befektetési alap fogalmának a Pmt.-be való bevezetésével összefüggésben szükségessé vált a tényleges tulajdonos és az ügyfél fogalmának kiegészítése. A törvénymódosítás az ügyfélátvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében speciális "tényleges tulajdonos" fogalmat vezet be a zártkörű befektetési alap esetében [a Pmt. 3. § 38. pont g) pont beillesztésével], figyelembe véve a Kbftv.-ben a befektetők számára a zártkörű befektetési alapok esetében biztosított jogosítványokat, illetve az európai uniós pénzmosás ellen szabályozásban is megjelenő tényleges tulajdonlási eseteket.
    A törvénymódosítás ezen túlmenően pontosítja, kiegészíti az "ügyfél" fogalmát a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében, valamint a befektetési alapkezelő szolgáltató, a fizetés-kezdeményezési szolgáltató és a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató tekintetében [Pmt. 3. § 41. pont c-e) alpontok beillesztésével].
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált az "ügyfélátvilágítás" fogalmának [Pmt. 3. § 42. pont a) alpont] módosítása annak egyértelművé tétele érdekében, hogy mely ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése szükséges üzleti kapcsolat létesítése, valamint ügyleti megbízás végrehajtása esetében.
    72. §
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodák esetében annak egyértelművé tétele, hogy a jelen törvény szerinti felügyeletet a bizalmi vagyonkezelési tevékenységük felett is a területi ügyvédi kamarák látják el.
    73. §
    A nemzetközi követelményeknek történő teljes körű megfelelés érdekében szükségessé vált a kizárólag névre szóló számlák vezetésének és nem névre szóló számlák ilyenné való átalakításának kötelezővé tétele a pénzügyi szolgáltatók számára, illetve ezen kötelezettség egyértelmű megjelenítése a törvényben.
    74. §
    A szolgáltatók és az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében indokolttá vált a Pmt. azonosításra vonatkozó rendelkezései között [a Pmt. 7. § (3a) bekezdésében] annak kimondása, hogy meghatározott azonosító adatok (születési név, anya születési neve) rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
    Tekintettel arra, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okiratok nem minden esetben tartalmazzák az állampolgárságra vonatkozó adatot, ennek megismerése és rögzítése ugyanakkor szükséges a megfelelő kockázatkezelési intézkedések végrehajtása érdekében, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a szolgáltató tekintsen el az állampolgárságra vonatkozó adat ellenőrzésétől, ugyanakkor az ellenőrzés elhagyását dokumentálni szükséges [Pmt. 7. § (3b) bekezdése].
    75. §
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált annak egyértelművé tétele, hogy a jogi személyiséggel és a jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek esetében a szolgáltató az ügyfél tényleges tulajdonosát teljes körűen azonosítsa, ennek érdekében az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is feltárja. A szolgáltatót támogatja kötelezettségének teljesítésében azon újonnan bevezetett rendelkezés is, mely szerint mostantól az ügyfél válik kötelessé a tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat megadni a szolgáltató részére.
    76. §
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján és a nemzetközi követelményeknek történő teljeskörű megfelelés érdekében indokolttá vált egy olyan kockázatkezelési rendszer kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség előírása, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy ügyfele kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kockázatkezelési rendszer részletes szabályainak a kidolgozására a felügyeletet ellátó szervek kapnak felhatalmazást.
    77. §
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos ügyfél-átvilágítási kötelezettség hatékony és adatvédelmi szempontból is megfelelő végrehajtása érdekében szükségessé vált a Pmt. 14. §-ában meghatározott adatrögzítési kötelezettség és okiratok bemutatásának kérésére vonatkozó lehetőség kiterjesztése a hatály alá tartozó szolgáltatói körökre is, így a kulturális javak (műalkotások, régiségek) forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra, valamint a kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy forgalmazásával szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra.
    A javaslat alapján ezen két szolgáltatói kör is köteles a háromszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor az ügyfélre és az ügyletre vonatkozóan a következő adatokat rögzíteni: természetes személy ügyfél esetében a nevét és születési helyét, idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a nevét és székhelyének (magyarországi fióktelepének) címét, valamint az ügylet tárgyát és összegét; továbbá ezen adatok igazolására [a 7. § (3) bekezdésben] meghatározott okiratok bemutatását kérheti. A szolgáltató azonban a megjelölt adatok rögzítésén és a meghatározott okiratok bemutatásának kérésén túlmenően nem köteles és jogosult a törvényben meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére.
    Ezen túlmenően a törvénymódosítás a Pmt. 3. § 37. pontjában meghatározott, a virtuális fizetőeszköz váltásokra vonatkozó ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás fogalommal való összhang megteremtése érdekében a Pmt. 14. § (4) bekezdésében is kimondja, hogy virtuális fizetőeszköz váltás esetén a százezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor szükséges a meghatározott adatok rögzítése és az okiratok bemutatásának kérése.
    78. §
    Az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy valamennyi pénzügyi szolgáltató köteles lehetővé tenni a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén az ügyfél-átvilágításhoz (Pmt. 7-10. §), a rendszeres adatellenőrzéshez [Pmt. 12. § (3) bekezdés] és a fokozott ügyfél-átvilágításhoz [Pmt. 16. § (3) bekezdés] kapcsolódóan az ügyfél számára meghatározott kötelezettségek elektronikus formában (a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján) történő teljesítését.
    A törvénymódosítás az online ügyfél-átvilágítás kötelező alkalmazását csak a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfelek esetében teszi lehetővé a végrehajtás hatékonyságának javítása és a pénzmosás elleni kockázatok csökkentése érdekében.
    A törvénymódosítás az online ügyfél-átvilágítás alkalmazását a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók számára az ügyfél erre irányuló döntése esetén csak abban az esetben teszi kötelezővé, ha a hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató a rá vonatkozó jogszabályok alapján biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszközt üzemeltethet, és azt az ügyfél döntésének közlése időpontjában ténylegesen üzemelteti is.
    A szolgáltató megtagadhatja az ügyfél kérése ellenére is az online ügyfél-átvilágítás alkalmazását, ha az ügyfél a Pmt. 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjában meghatározott ügyfél, vagy az ügyfél vonatkozásában a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletében meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel. (Jelen kivételi szabály tehát a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletében meghatározott termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó magasabb kockázatra vonatkozó tényezőkre nem vonatkozik.)
    A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a jelenleg csak fizikai formában rendelkezésre álló, személyes adatokat igazoló egyes okmányok (személyi igazolvány, gépjárművezetői engedély, lakcímkártya) 2025-től digitális úton is használhatóak lesznek. A törvényjavaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy minden olyan esetben, amikor a Pmt. a személyazonosságra, illetve a lakcímre vonatkozó adatok szolgáltatására vagy azok ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeket állapít meg, úgy ezek az intézkedések a digitális állampolgárság szolgáltató által - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, illetve az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló Korm. rendelet szerint - digitálisan kiállított igazolások alapján is elvégezhetők.
    79. §
    A nemzetközi követelményeknek is eleget téve a törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. levelező kapcsolatokra vonatkozó speciális ügyfél-átvilágítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására utalással. Ezáltal a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását is magában foglaló levelező kapcsolatok létesítését megelőzően is alkalmazandóak a Pmt. ezen szakaszában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések.
    Ezen túlmenően a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében indokolttá vált valamennyi érintett szolgáltató esetében kötelezettségként előírni a nyilvántartás vezetését a levelező kapcsolat létesítését megelőzően végrehajtandó Pmt.-beli előírásokra vonatkozóan.
    80. §
    Az alcím címét módosító rendelkezés.
    81. §
    A Pmt.-ben jelenleg hivatkozott, a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2024. december 29-től hatályát veszti, ezért szükségessé vált az ezen rendeletre való hivatkozások módosítása és ezzel egyidejűleg a 2024. december 30-tól alkalmazandó, a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és a végrehajtását biztosító Pmt. rendelkezések összhangjának a megteremtése.
    A Rendelet 4. cikke alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a pénzátutalást a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozóan a Rendeletben meghatározott adatok kísérjék.
    Ezen kötelezettség hatékony végrehajtása érdekében a törvénymódosítás egy olyan monitoring rendszer kialakítását és fenntartását írja elő, amely alapján a szolgáltató intézkedéseket tud tenni a hiányos adattartalmú átutalások végrehajtásának megakadályozása érdekében.
    82. §
    A törvénymódosítás alapján a szolgáltató köteles a belső kockázatértékelés és az ehhez kapcsolódó belső eljárásrend kidolgozása során a pénzmosással és a terrorizmus-finanszírozásával kapcsolatos kockázatokon túlmenően a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat is feltárni. Ehhez a törvénymódosítás alapján a Pmt. 3. § 30a. pontjában megjelenő "proliferáció finanszírozása" tartalmaz fogalom-meghatározást.
    83. §
    A pénzügyi információs egység által a szolgáltató részére a Pmt. 42. § (2) bekezdése alapján küldött megkeresésnek az elsődleges szerepe az, hogy a megkeresésben megjelölt személyekre, szervezetekre vonatkozó adatot, titkot a szolgáltató a pénzügyi információs egység számára megküldje. A másodlagos szerepe, hogy egyrészt a pénzmosási kockázatok felismerését és értékelését is elősegítse, másrészt visszacsatolásként is szolgáljon a szolgáltató számára. A megkeresés e másodlagos szerepének hatékony érvényesülése érdekében a törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a megkeresést a kijelölt személy részére küldi meg, továbbá a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a kijelölt személy köteles továbbítani a pénzügyi információs egység részére.
    84. §
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált a törvényi szintű szabályozása annak, hogy a felügyeletet ellátó szervek jogosultak legyenek minden olyan adat és a Pmt. rendszerében megjelenő titok kezelésére, amelyek a felügyeletük alá tartozó szolgáltatókkal kapcsolatosak.
    85. §
    A nemzetközi követelményeknek is eleget téve szükségessé vált a központi kapcsolattartó pont kijelölésére vonatkozó rendelkezés kiterjesztése a kriptoeszköz-szolgáltatóra is.
    A rendelkezések további módosítását azoknak az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektronikuspénz-kibocsátók és a pénzforgalmi szolgáltatók központi kapcsolattartó pontjainak kijelölésével kapcsolatos kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal és a központi kapcsolattartó pontok feladataira vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló (EU) 2018/1108 felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletben foglalt szabályokhoz történő kiigazítása tette szükségessé, mivel az abban foglalt, a központi kapcsolattartó pontra vonatkozó rendelkezések azok nemzeti jogban történő megismétlése nélkül is közvetlenül hatályosak.
    86. §
    A törvénymódosítás alapján a szolgáltató köteles biztosítani, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozásával kapcsolatos kockázatokon túlmenően a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat is megismerjék (azaz a képzési kötelezettségnek már ezen elemre is ki kell terjednie). (Kapcsolódó rendelkezésként a "proliferáció finanszírozása" fogalma a Pmt. 3. § 30a. és 30b. pontjába került beillesztésre.)
    87. §
    A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának növelése és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érdekében szükségessé vált a Pmt.-ben az ügyvédekre, kamarai jogtanácsosokra és közjegyzőkre vonatkozó ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség pontosítása, kiegészítése a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok vonatkozásában.
    Az ügyvédek, kamarai jogtanácsosok és közjegyzők Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége a már fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszony során teljesített vagyonjuttatás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban végzett tevékenysége során is fennáll.
    Ezen kötelezettség alapján az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és a közjegyző ügyfél-átvilágítás elvégzésére köteles a már fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban a vagyonrendelő által a vagyonkezelő vagy vagyonkezelő alapítvány felé teljesített további vagyonjuttatás (vagyonrendelés) során.
    88. §
    A felügyeletet ellátó szervek általi kötelező és folyamatos (a nemzetközi követelmények által is elvárt) statisztikai adatszolgáltatás vonatkozásában szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezések módosítása, kiegészítése. A törvénymódosítás felhatalmazást ad a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter számára, hogy rendeletben állapítsa meg (a belső szabályzat kötelező tartalmi elemein, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemein túlmenően) a nemzeti kockázatértékelés elkészítése és annak felülvizsgálata érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket is.
    Ezen túlmenően a törvénymódosítás felhatalmazást ad a felügyeletet ellátó szervek számára az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakításának részletszabályi megállapítására (a Pmt. 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott új kötelezettséghez kapcsolódóan).
    A törvénymódosítás továbbá felhatalmazást ad a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) elnöke számára, hogy a kijelölt felelős vezető és megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg.
    89. §
    A befektetési alapok Pmt. hatálya alá való bevonása indokolttá tette ezen átmeneti rendelkezés beillesztését a Pmt-be. A törvénymódosítás alapján a már működő befektetési alapkezelő a Pmt. szerinti belső szabályzatát a törvénymódosítás hatályba lépését követő 90 napon belül köteles kidolgozni (ezáltal 90 napja van a szolgáltatónak felkészülni a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek végrehajtására). Az átmeneti rendelkezés azt is biztosítja az érintett kötelezett szolgáltatók számára, hogy a már működő, az MNB által nyilvántartásba vett befektetési alapkezelők által kidolgozott Pmt. szerinti belső szabályzatok a működésük folyamatosságának biztosítása érdekében a 65. § (4) bekezdése szerinti szabályzatnak minősülhessenek.
    (A törvénymódosítás hatálybalépésekor még nem működő - a Kbftv. szerint nyilvántartásba még nem vett - befektetési alapkezelők esetében a belső szabályzat kidolgozása 2025. január 1-től kezdődően teljesítendő, így esetükben értelemszerűen a Pmt. 65. § (2) bekezdése lesz irányadó.)
    90. §
    A 2025. január 1-jétől a Pmt. hatálya alá kerülő kriptoeszköz-szolgáltatók egyes szereplői (a jelenleg is a Pmt. hatálya alatt lévő virtuáliseszköz-szolgáltatók) felett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni felügyeleti feladatokat jelenleg a pénzügyi információs egység látja el. Ugyanakkor - tekintettel az ágazat átfogó, EU-szintű szabályozására - e feladatokat 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank veszi át. Ennek megfelelően a törvénymódosítás ezen felügyeleti feladatok MNB általi ellátásához szükséges adatátadás titokvédelmi rendelkezéseknek is megfelelő végrehajtását biztosítja.
    91. §
    A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
    92. §
    Jogszabályi változás miatt szükségessé vált a "segítő családtag" meghatározás törlése a Pmt. érintett rendelkezéseiből.
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált a vagylagos feltétel beillesztése a Pmt.-be [és ezáltal a Pmt. 3. § 38. pont d) da) alpontjában meghatározott rendelkezés egyértelművé tétele] az alapítványok esetében a természetes személy tényleges tulajdonos megfelelő meghatározása végett.
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában szükségessé vált a Pmt.-ben meghatározott ügyfél fogalmának kiterjesztése, így a törvénymódosítás alapján ügyfélnek minősül az is, aki vételi ajánlatot tesz (az ajánlatot kérőn túlmenően).
    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott lakcím fogalommal való összhang megteremtése érdekében indokolttá a Pmt. egyes rendelkezéseiben a "lakcím" fogalom módosítása.
    A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a törvénymódosítás egyértelművé teszi és pontosítja, hogy a Pmt. egyes rendelkezései kizárólag a szolgáltatónál eljáró meghatalmazott, rendelkezésre jogosult vagy képviselő tekintetében alkalmazandóak (és nem az ügyfél valamennyi cégjegyzésre jogosultja vagy egyéb rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja tekintetében).
    A Pmt. tárgyi hatályának a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemre történő kiterjesztésével összefüggésben a törvénymódosítás kimondja, hogy a felügyeletet ellátó szerv köteles a felügyeleti kockázatértékelés kidolgozása során a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozásával kapcsolatos kockázatokon túlmenően a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat is feltárni (Pmt. 28. §). A szolgáltató pedig a belső ellenőrző és információs rendszerek kialakítása során a proliferáció-finanszírozás megakadályozására is köteles figyelemmel lenni (Pmt. 63. §).
    A Pmt.-ben a jelenlegi szabályozás a központi államigazgatási szerv, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatok megismerésére és kezelésére ad felhatalmazást a pénzügyi információs egységnek. Ugyanakkor a nemzetközi követelményeknek való teljes körű megfelelés érdekében szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezés (Pmt. 43. §) kiterjesztése a területi kormányzati igazgatási szerv és a helyi önkormányzat által kezelt adatokra is, amely így az operatív elemzés hatékony lefolytatását is elősegíti.
    Tekintettel arra, hogy a Pmt. kulturális javak forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatókra vonatkozó hatályának szövegezése módosult 2024. január 1-jén (a kereskedelmet a forgalmazás váltotta fel), a kapcsolódó törvénymódosítás célja a szövegkoherencia megteremtése ezen szolgáltatók kereskedelmi hatóság általi nyilvántartásba vétele vonatkozásában is.
    A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény 2018. január 1. napjától már nem hatályos, helyette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni, emiatt szükségessé vált a törvényi hivatkozás pontosítása ezen rendelkezésben.
    A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében indokolttá vált (az MNB-n túlmenően) valamennyi felügyeletet ellátó szerv számára annak lehetővé tétele, hogy felügyeleti intézkedésként rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését írhassák elő az általuk felügyelt szektorok vonatkozásában [Pmt. 69. § (1) bekezdés k) pont].
    93. §
    A kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó, 2025. január 1-vel hatályba lépő új előírások, valamint a Pmt. 9. § (1)-(1b) bekezdéseinek a törvénymódosítással megállapított rendelkezései feleslegessé teszik a 3. § 22a. pontjában, illetve a 9. § (3) bekezdésében rögzítetteket, így szükséges e szövegrészek hatályon kívül helyezése.
    94-95. §
    Az adózás rendjéről szóló törvény átmeneti rendelkezésit kiegészítve szabályozzák az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.
    96. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges módosító rendelkezés.
    97-98. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény az új TEÁOR'25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.
    99. §
    A 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. és 16. cikkében foglaltak végrehajtásával összefüggő, tagállami szabályozási hatáskörbe tartozó rendelkezéseket megállapító, a dohánytermékek nyomonkövethetőségéről és biztonsági eleméről szóló 2/2018. (IV. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő tagállami feladatok végrehajtásáért és felügyeletéért a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter felel, amely alapján indokolt az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2020. évi LVI. törvény módosítása akként, hogy a törvény végrehajtásához szükséges kormányzati feladatok összehangolásáról a településrendezésért felelős miniszter gondoskodjon.
    100. §
    Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2020. évi CXLIV. törvény módosítása a felújítások és fejlesztések megvalósításával érintett ingatlantok körét pontosítja annak érdekében, hogy az érintett fejlesztések a lehető legrövidebb időn belül megvalósulhassanak.
    A javaslat technikai jellegű módosítást tartalmaz a fejlesztésekkel érintett ingatlanok teljes körű felsorsolása érdekében.
    101-103. §
    2024. június 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendeletet, amely létrehozta a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság). A Hatóság létrehozásának célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás tekintetében magas kockázatot jelentő, kötelezett szolgáltatók hatékony és megfelelő felügyeletének biztosítása.
    A törvénymódosítás erre tekintettel a Hatóság tevékenységében való közreműködés érdekében szükséges módosításokat vezeti át a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, mint a szerencsejáték-szektor Pmt. hatálya alá eső szolgáltatói tekintetében felügyeletet ellátó szerv statútumjogszabályában.
    A törvénymódosítás továbbá kiszélesíti az SZTFH elnökének rendelalkotási jogkörét, mely alapján felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy a kijelölt felelős vezető és megfelelési vezető kijelölésére, helyettesítésére, a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek (kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez
    kapcsolódóan) meghatározására és e döntések meghozatalára, valamint az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg. A Pmt.-vel való összhang megteremtése érdekében e rendeletalkotási jogkörnek az Sztfhtv. 13. § m) pontjában történő átvezetése is szükségessé vált.
    104. §
    A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
    105. §
    A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásai alapján - más jogi személyekhez és jogi személyiség nélküli szervezetekhez hasonlóan - a magántőkealapok tényleges tulajdonosi adatainak központi nyilvántartása is szükséges. A törvénymódosítás kiegészíti a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) személyi hatályát, kiterjesztve az abban meghatározott adatszolgáltatói kört a Kbftv.-ben meghatározott zártkörű befektetési alapokra is.
    106. §
    Az Európai Unió Bírósága a C-37/20 és a C-601/20 sz. egyesített ügyekben 2022. november 22-én hozott ítélete következtében harmadik személyek a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz csak abban az esetben férnek hozzá, ha bizonyítják az adatok megismeréséhez kapcsolódó jogos igényüket. Ennek elbírálásához az Afad. hatályos rendelkezései alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterhez szükséges kérelmet benyújtani, és az annak alapján kiadott előzetes engedélyt mellékelni kell a nyilvántartást vezető NAV-hoz.
    A NAV eljárásának megkönnyítése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy az előzetes engedély a kibocsátást követő 5 napon belül közvetlenül is eljusson a NAV-hoz. Az adatmegismerési kérelem és az engedély megbízható összekapcsolása érdekében a kérelemben is fel kell tüntetni az engedély számát. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az előzetes engedély egy alkalommal használható fel abban az esetben is, ha a kérelmező tényleges adat-megismerési kérelmében nem jelenti be igényét minden, az előzetes engedélyben jóváhagyott adatszolgáltatóra vonatkozó adatokra.
    107. §
    A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő, harmadik személyek által kezdeményezett adatigénylések egységes gyakorlatának kialakítása és az eljárások gördülékeny lebonyolítása érdekében a törvénymódosítás rögzíti, hogy a törvénymódosítás szerinti rendelkezések hatályba lépésekor folyamatban levő adatigényléseket is az új rendelkezéseknek megfelelően kell megvalósítani.
    108. §
    Az Európai Uniós Támogatások Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) feladatainak hatékony és gördülékeny ellátása, valamint az európai uniós támogatások felhasználásban részt vevő szervezetek tényleges tulajdonosaira vonatkozó, Főigazgatóság által végzendő második szintű ellenőrzési kötelezettség ellátása érdekében szükségessé vált az Afad. módosítása.
    A törvénymódosítás alapján a Főigazgatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni meghatározott tényleges tulajdonosi adatokat.
    109-110. §
    Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges módosító rendelkezés.
    111-113. §
    A módosítás a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezésének további egy évvel való fenntartását szolgálja, azaz a módosítás 2025. december 31-ig meghosszabbítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseinek a Veszélyhelyzeti tv. 21. alcímében foglalt, illetve a Ctv. rendelkezéseinek a Veszélyhelyzeti tv. 22. alcímében foglalt eltérésekkel történő alkalmazhatóságát.
    A javaslat további célja a szabályozás rendszerbeli összhangja érdekében a felszámolási kérelem Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti esetekben történő benyújtásához minimálisan szükséges mértékű követelés összegének 1 000 000 forintra emelése.
    114. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    115. §
    Az állami tulajdonú Gyöngyös, belterület, 2140 hrsz.-ú ingatlan Egri Főegyházmegye részére történő ingyenes tulajdonba adására vonatkozó rendelkezések az egyházi jogi személy közoktatási, nevelési és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében.
    116. §
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 10. §-a nem lép hatályba, tekintettel arra, hogy a Pmt. módosítása ezen rendelkezéseket más szöveggel állapítja meg (Pmt. új 18. §).
    117-119. §
    Hatályba nem lépésről szóló technikai rendelkezés.
    120. §
    Hatályba léptető rendelkezések.
    121. §
    Sarkalatossági záradék.
    122-125. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében