T/9696. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy miközben az Orbán kormány a magyar családokra, az egészségügyi, oktatási és szociális kiadásokra nézve brutális megszorításokat vezet be, amíg a magyar társadalom egyre szegényedik, addig a kormányhoz informálisan kapcsolódó politikai és gazdasági szereplők mindenféle munka vagy teljesítmény nélkül, adóelkerülés árán is tovább gazdagodnak. Az államháztartás egyensúlyának fenntartása, az igazságos közteherviselés megvalósítása, illetve ...

T/9696. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról
2024. évi ... törvény az igazságos közteherviselés megvalósítása érdekében a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról
Az Országgyűlés álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy miközben az Orbán kormány a magyar családokra, az egészségügyi, oktatási és szociális kiadásokra nézve brutális megszorításokat vezet be, amíg a magyar társadalom egyre szegényedik, addig a kormányhoz informálisan kapcsolódó politikai és gazdasági szereplők mindenféle munka vagy teljesítmény nélkül, adóelkerülés árán is tovább gazdagodnak. Az államháztartás egyensúlyának fenntartása, az igazságos közteherviselés megvalósítása, illetve ezekkel egyidejűleg a magyar családok megsegítése, a köznevelési, felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézmények működőképességének fenntartása, forráshiányosságának megszüntetése, a tao-támogatások kiterjesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt hozza:
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a következő alcímmel egészül ki:
"A koncessziót elnyerő társaság különadója, adóalapja és az adó mértéke
15/B. §
(1) A 2010. június 1-je és 2024. június 1-je között a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncessziót elnyerő gazdasági társaság, illetve a koncessziós jogok birtoklója a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) Az e § szerinti különadó alapja az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján a koncesszióból származó nettó árbevétel.
(3) A különadó mértéke
a) 2024-ben 90 százalék,
b) 2025-ben 95 százalék.
(4) A koncessziót elnyerő társaság a 2024. adóévre vonatkozó különadót 2024. december 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2024. december 31-ig megfizeti.
(5) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(6) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, mely kizárólag az Orbán kormány által bevezetett megszorítások miatt szociálisan rászoruló családok közvetlen anyagi támogatására fordítható."
2. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a következő alcímmel egészül ki:
"A köznevelési, felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézmények támogatásának adókedvezménye
22/I. §
(1) Az adózó az általa az adóévben a köznevelési, felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézmények részére
a) infrastruktúra-fejlesztés,
b) infrastruktúra-fenntartás,
c) tárgyi eszközbeszerzés, valamint
d) az intézményekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állók jövedelmének növelése céljának támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz értékének megfelelő, legfeljebb a (2) bekezdés szerinti támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény a köznevelési, felsőoktatási, kulturális vagy egészségügyi intézmény által kiállított támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolás tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és az adókedvezményre jogosító támogatás összegét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a támogatást a támogatásra jogosult köznevelési, felsőoktatási vagy egészségügyi intézmény részére a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül átutalja (teljesítse).
(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti támogatást választása szerint több köznevelési, felsőoktatási, kulturális vagy egészségügyi intézmény részére is nyújthat.
(5) Az adózó a támogatás juttatásáért ellenszolgáltatásra nem jogosult.
(6) Az adózó a támogatás teljesítését követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak a támogatási igazolás alapján érvényesíthető adókedvezmény összegét."
3. §
Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a) 7. § (1) bekezdés sz) pontja,
b) 7. § (1) bekezdés ty) pontja,
c) 7. § (1) bekezdés x) pontja,
d) 7. § (26)-(29) bekezdése.
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Általános indokolás
Miközben az Orbán-kormány által előidézett költségvetési hiány rekordokat döntöget, zuhan a forintárfolyam és magyarok milliói szenvednek az áremelésektől, példátlan lopásra derített fényt a sajtó. Aligha lehet nem lopásnak nevezni azt, hogy egy 2017-es törvénymódosítás következtében Orbán Viktor vejének cégbirodalma több mint 30 milliárd forint adó befizetését úszta meg. Vagyis Orbán Viktor 30 milliárd forinttal lopta meg a magyarokat, amit aztán Tiborcz István zsebeibe rakott át. Az Orbán-család eltartása - benne a miniszterelnök apjával, aki milliárdokat kaszál a kínai hitelből fizetett Budapest-Belgrád vasút építéséből - egyre több és több pénzbe kerül az embereknek. Ezt mihamarabb meg kell állítani.
Ezért a Demokratikus Koalíció törvénymódosítást nyújt be a parlament elé, amely megszüntetné azokat az adókedvezményeket, amelyek révén az Orbán-család és a fideszes milliárdosok elkerülik az adófizetést. Mi, szociáldemokraták azt valljuk, hogy a nagyobb vagyonok tulajdonosainak, a kiugróan magas jövedelemmel rendelkezőknek nagyobb részt kell vállalniuk a közteherviselésben.
A DK által a parlament elé benyújtott törvénymódosítás az első lépés egy igazságos, szociáldemokrata adózás felé. Ez az adórendszer nem engedi, hogy Orbán oligarchái milliárdos vagyonokat halmozzanak fel a magyarok közös pénzéből. Ez az adórendszer több pénzt fog megkövetelni a milliárdosoktól, hogy azt az állam a magyar családokra fordítsa.
Mára már világossá vált, hogy a Fidesz a saját szavazóinak is hazudott! A rezsicsökkentést nem tudják fenntartani, az egyéni vállalkozókat nem tudják megvédeni és a gazdaságot nem tudják talpraállítani. Magyarországra soha nem látott mértékű megélhetési válság köszöntött. Nem mindennapi időket élünk, az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb megszorítócsomagját vezeti be, ennek ellenére tovább sokasodnak a gazdasági gondok, a kormány nem tud mit kezdeni az elszabadult inflációval, az üzemanyag és a forint árfolyama az egekben vannak, az államadósság pedig tízéves csúcsra ért.
A kormány engedte elszabadulni az élelmiszerárakat megfékezésükre azonban csak látszatintézkedéseket tett ezidáig. A magyar családoknak tehát nem csak a rezsiemeléssel, hanem a rekordméretű inflációval is meg kell küzdeniük, hiszen az áremelkedés olyan mértékűvé vált mostanra, amely már egyre több háztartás esetében reáljövedelem-csökkenést jelent.
Amikor ilyen nehéz helyzetben van az ország, akkor részt kell vállalni azoknak is a terhekből, akik a magyar adófizetők pénzén néhány év alatt százmilliárdos vagyonokat halmoztak fel és több milliárd forintos villákat építettek maguknak, ne az embereket sanyargassák tovább. Az elhibázott gazdaságpolitikájuk árát ne a magyar emberekkel, ne a családokkal fizettessék meg! Az Orbánkormány a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében különadókat vetett ki több általa tetszőlegesen kiválasztott szektorra is ugyanakkor a szerencsejátékkal foglalkozó cégek, a koncesszióból meggazdagodott társaságok nem szerepelnek a listán. Pedig pl. a kaszinók igencsak jól hoztak a konyhára tavaly is. A kaszinókoncessziókat birtokló négy társaság összesítve 11,6 milliárd forintnyi "extraprofitot" termelt.
A Demokratikus Koalíció az államháztartás egyensúlyának fenntartása, az igazságos közteherviselés megvalósítása, a rászorulók támogatása érdekében benyújtott törvényjavaslatában a koncessziót elnyerő gazdasági társaságok bevételarányosan nagyobb tehervállalásának ösztönzésére különadót állapít meg. A javaslat valamennyi - a koncessziós törvény hatálya alá tartozó -koncesszióra vonatkozik, így különösen a dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziót, a szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziót, a kaszinókoncessziót, az autópálya koncessziót, a bányakoncessziót, illetve a hulladékgazdálkodási koncessziót elnyerő társaságok tekintetében állapít meg adófizetési kötelezettséget. A javaslat hatályon kívül helyezi azokat a törvényi rendelkezéseket is, melyek adókedvezmények biztosítása révén lehetővé tették az Orbán-család és a fideszes milliárdosok adófizetésének elkerülését. A javaslat harmadik eleme megteremti annak lehetőségét, hogy a jövőben a gazdasági társaságok köznevelési, felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézmények támogatására is fordíthassák bevételüket.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt kiegészíti a koncessziót elnyerő társaság különadójának bevezetésével, meghatározza az adó alapját, mértékét, illetve az adó megfizetésére vonatkozó részletszabályokat. Fontos eleme a javaslatnak, hogy az adóbevétel kizárólag a szociálisan rászorult családok közvetlen anyagi támogatására fordítható.
2. §
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adózó köznevelési, felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézmények részére támogatást nyújtson, amelynek megfelelő összeggel csökkentheti a társasági adójának alapját. Az adózó választása szerinti intézménynek, sőt akár intézményeknek nyújthat juttatást, ráadásul közvetlenül, nem pedig a fenntartó kormányzati bürokratikus szerveken keresztül, így biztosítva azt, hogy valóban gyorsan és hatékonyan kerüljenek felhasználásra a támogatások.
3. §
A javaslat hatályon kívül helyezi azokat a törvényi rendelkezéseket is, melyek adókedvezmények biztosítása révén lehetővé tették az Orbán-család és a fideszes milliárdosok adófizetésének elkerülését, mely által lényegében nullára lehetett csökkenteni a nyereségadó-fizetési kötelezettséget. A Tao törvényből elhagyásra kerül az a szabályozás, hogy a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat, illetve az ezzel összefüggő rendelkezések.
4. §
Hatálybaléptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.