Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/9495. számú törvényjavaslat indokolással - Az európai uniós források hazahozatala érdekében egyes törvények antikorrupciós tárgyú módosításáról

    T/9495. számú törvényjavaslat indokolással - Az európai uniós források hazahozatala érdekében egyes törvények antikorrupciós tárgyú módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az Országgyűlés figyelembe véve, hogy
    - az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartája és a nemzetközi emberi jogi szerződések is tükrözik, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul,
    - Magyarország ezeket az értékeket elfogadva, megtartásukat vállalva saját akaratából vált az Unió tagjává,
    - a magyar k...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/9495. számú törvényjavaslat indokolással - Az európai uniós források hazahozatala érdekében egyes törvények antikorrupciós tárgyú módosításáról
    2024. évi ... törvény Az európai uniós források hazahozatala érdekében egyes törvények antikorrupciós tárgyú módosításáról
    Az Országgyűlés figyelembe véve, hogy
    - az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartája és a nemzetközi emberi jogi szerződések is tükrözik, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul,
    - Magyarország ezeket az értékeket elfogadva, megtartásukat vállalva saját akaratából vált az Unió tagjává,
    - a magyar kormány az elmúlt 12 évben szisztematikusan leépítette a jogállamot, az alkotmányos ellensúlyokat, a bírói függetlenséget, a törvény előtti egyenlőséget,
    - az, ahogy Magyarország ma működik, nem összeegyeztethető az európai uniós alapértékekkel és az európai uniós joggal, ezért az Európai Bizottság megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, melynek következtében Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós támogatáshoz,
    az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus jogállam értékei, a közélet tisztasága és a közérdek következetes érvényre juttatása iránt, hangsúlyozva a közszféra átláthatóságának és mindenkori pontos elszámoltathatóságának szükségességét, megerősítve a korrupció elleni küzdelem fontosságát, megelőzendő a korrupció további terjedését a közéletben, a jogállamiság helyreállítása, a jogegyenlőség megteremtése, illetve az uniós támogatások hazahozatala érdekében a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    A korrupciós illetékről
    1. §
    E törvény hatálya az európai uniós támogatások felhasználása során visszaélést elkövető természetes személyekre, valamint az európai uniós támogatások felhasználása során visszaélést elkövető gazdálkodó szervezetek vezetőire, illetve tényleges tulajdonosaira terjed ki.
    2. §
    Az európai uniós támogatások felhasználása során visszaélést elkövető természetes személyek, valamint az európai uniós támogatások felhasználása során visszaélést elkövető gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kötelezett) korrupciós illetékfizetésre kötelezett, ha az általa vagy a tényleges tulajdonában álló gazdálkodó szervezet által elkövetett jogsértés eredményeként a Magyar Államnak az Európai Unió intézményei felé visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
    3. §
    A korrupciós illetékfizetési kötelezettség a 2. § szerinti visszafizetés tényleges teljesítésével válik esedékessé. A visszafizetés teljesítéséről a Kormány a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé.
    4. §
    (1) A korrupciós illeték alapja a jogsértés következményeként elrendelt visszafizetés. Több személy, illetve gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén - amennyiben a 3. § szerinti határozat a visszafizetési kötelezettséget megállapító döntés alapján eltérő arányt nem állapít meg - az illeték alapjaként a visszafizetett támogatási összeget egyenlő arányban kell megosztani a kötelezettek között. Ha a visszaélést elkövető gazdálkodó szervezetnek több tényleges tulajdonosa van, akkor az illeték alapját köztük tulajdoni részesedésük alapján kell megosztani.
    (2) A korrupciós illeték mértéke az illeték alapjának 100 %-a, amelyet a kötelezett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon köteles befizetni a visszafizetés évét követő év június 30. napjáig.
    (3) A kötelezett a megfizetett illeték azon részének visszaigénylésére jogosult, amely tekintetében hitelt érdemlően igazolni tudja az állami adóhatóság felé, hogy azt a jogsértéssel összefüggésben a Magyar Államnak vagy az európai uniós támogatás felhasználásával összefüggésben vele támogatóként vagy közbeszerzési ajánlatkérőként szerződéses viszonyban álló költségvetési szervnek vagy más szervezetnek visszafizette, illetve kártérítésként megfizette.
    5. §
    (1) Amennyiben a kötelezett korrupciós illetékfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a be nem fizetett illeték kétszeresével azonos összegű bírság megfizetésével sújtható.
    (2) A korrupciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
    (3) A korrupciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi, mely bevételt a visszafizetéssel érintett európai uniós támogatással érintett közfeladat ellátására kell fordítani.
    6. §
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a korrupciós illeték befizetésének eljárására, ellenőrzésére, végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.
    II. Fejezet
    Módosuló jogszabályok
    1. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
    7. §
    A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 9/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az emlékeztetőt, valamint - a nyilvánosságra törvény alapján nem hozható adatok kitakarásával - a benyújtott pályázati anyagokat a pályázat elbírálásáról szóló döntés közlésével egyidejűleg a pályázat kiírójának honlapján közzé kell tenni.
    (4) A (3) bekezdés szerinti közzététel elmaradása esetén a koncessziós pályázat, valamint az az alapján megkötött szerződés érvénytelen."
    2. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása
    8. §
    A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (E törvény alkalmazásában)
    "d) kizárt közjogi tisztségviselő: a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánymegbízott, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium helyettes államtitkára, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese, a kormányhivatal főigazgatója, a megyei közgyűlés elnöke, az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezeteinek vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai, az Operatív programok Irányító hatóságainak vezetői, a köztársasági elnök, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, az országgyűlési és az európai parlamenti képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az alpolgármester, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettes;
    e) nem kizárt közjogi tisztségviselő: a helyi önkormányzati képviselő, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja;"
    3. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása
    9. §
    A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki:
    "1/A. §
    (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság sem szerződésben, sem szerződésen kívül nem vállalhat olyan kötelezettséget az Európai Unión kívüli székhelyű olyan gazdálkodó szervezet javára, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja.
    (2) Tiltott az a kötelezettségvállalás is, amely egy vagy több, az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet - külön-külön vagy együttesen számított - többségi részesedése mellett működő gazdálkodó szervezet javára szól.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását vélelmezni kell, ha a vállalkozás vagy más szervezet székhelye a következő államokban, illetve területeken van:
    1. Andorra,
    2. az Amerikai Virgin-szigetek,
    3. Anguilla,
    4. Antigua és Barbuda,
    5. a Bahama-szigetek,
    6. Barbados,
    7. Belize,
    8. Bermuda,
    9. a Brit Virgin-szigetek,
    10. Brunei,
    11. a Cook-szigetek,
    12. Guernsey,
    13. Grenada,
    14. Hong Kong,
    15. a Kajmán-szigetek,
    16. Libéria,
    17. Liechtenstein,
    18. a Maldív-szigetek,
    19. a Marshall-szigetek,
    20. Mauritius,
    21. Monaco,
    22. Monserrat,
    23. Nauru,
    24. Niue,
    25. Panama,
    26. Saint Kitts és Nevis,
    27. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek,
    28. a Seychelle-szigetek,
    29. a Turks- és Caicos-szigetek,
    30. Vanuatu.
    (4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság által Európai Unión kívüli székhelyű gazdálkodó szervezettel, valamint egy vagy több ilyen gazdasági szervezet - külön-külön vagy együttesen számított - többségi részesedése mellett működő gazdálkodó szervezettel megkötött szerződést annak hatálybalépését megelőzően a köztulajdonban állóm gazdasági társaság honlapján közzé kell tenni.
    (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában megkötött szerződés és egyoldalú jognyilatkozat semmis.
    (6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az eljárásban szerződéses jogviszonyban alvállalkozóként részt vevő gazdálkodó szervezetre is."
    10. §
    A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/M. §-sal egészül ki:
    "7/M. §
    (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság reklámra és egyéb fizetett kommunikációra csak abban az esetben vállalhat kötelezettséget, ha az a címzettek számára
    a) jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, más módon nem biztosítható segítséget nyújt, vagy
    b) az általa piaci versenyben nyújtott konkrét szolgáltatás igénybevételére vagy árucikk megvásárlására ösztönöz.
    (2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége nem irányulhat különösen:
    a) a választópolgárok választáson vagy népszavazáson hozott döntése tartalmának befolyásolására,
    b) politikai párt vagy a választáson jelöltet állító szervezet támogatására,
    c) a köztulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységének értékelésére, eredményeinek ismertetésére."
    4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
    11. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény "A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok" alcíme a következő 5/C. §-sal egészül ki:
    "5/C. §
    Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a központi államigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, a központi államigazgatási szerv vezetői számára tanácsot adó, illetve a szerv tevékenységében megbízási vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján közreműködő személy nem lehet olyan gazdálkodó szervezetben részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely
    a) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek nem minősül,
    b) az államháztartásról szóló törvény szerint az Európai Unión kívüli székhelyű olyan gazdálkodó szervezetnek minősül, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja."
    5. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
    12. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény "Általános rendelkezések" alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
    "3/A. §
    Közérdekből nyilvános minden, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekre, azokkal való rendelkezésre, azok vagyonkezelésére, hasznosítására vagy használatára vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét - különös méltánylást érdemlő esetben - korlátozhatja."
    13. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 26. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) Az NFA a nyilvános pályázat értékeléséről emlékeztetőt készít, amelyben a pályázók alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a pályázatban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.
    (2c) Az NFA a (2b) bekezdés szerinti emlékeztetőt, valamint - a nyilvánosságra törvény alapján nem hozható adatok kitakarásával - a benyújtott pályázati anyagokat a pályázat elbírálásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg honlapján közzéteszi. A közzététel elmaradása esetén a pályázat, valamint az az alapján megkötött szerződés érvénytelen."
    14. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "30. §
    Az NFA honlapján haladéktalanul közzéteszi
    a) a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészlet hasznosítására irányuló pályázat kiírásakor a pályázati felhívást és a pályázati kiírást
    b) az a) pont szerinti pályázat értékelésének lezárultakor
    ba) a beérkezett pályázatokat,
    bb) a beérkezett pályázatok értékelését,
    bc) a pályázat eredményét."
    6. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
    15. §
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "6. §
    (1) Az Állami Számvevőszék
    a) folyamatosan vizsgálja és elemzi az ellenőrzési jogkörébe tartozó szervek és személyek korrupciós veszélyeztetettségét, értékeli és rendszeresen közzéteszi a korrupciós cselekményekről rendelkezésre álló adatokat,
    b) korrupcióellenes ajánlásokat, képzési programokat és kutatási programokat dolgoz ki,
    c) elvégzi a külön törvényben meghatározott, a korrupciós hatástanulmányokkal összefüggő feladatokat,
    d) korrupciós kockázatelemzést készít az általa véleményezett jogszabálytervezetekről.
    (2) Az Állami Számvevőszék az (1) bekezdés szerinti tevékenyégének eredményeiről, valamint az általa szükségesnek tartott korrupcióellenes intézkedésekről - éves beszámolójának részeként -évente tájékoztatja az Országgyűlést.
    (3) Az Állami Számvevőszék az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttműködik az ügyészséggel, a nyomozó hatóságokkal és a Kormánnyal."
    16. §
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Kötelező utóellenőrzést végezni, ha a jelentés a költségvetési források pazarló felhasználását vagy korrupciós jellegű cselekményt állapított meg, valamint ha az ügyben büntető vagy fegyelmi eljárást indítottak, továbbá ha az adott szervet ismételten kötelezték intézkedési terv készítésére."
    17. §
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "Közérdekű bejelentések vizsgálata
    33/C. §
    (1) Az Állami Számvevőszék feladatköréhez kapcsolódóan vizsgálja a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti közérdekű bejelentéseknek a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervek általi kezelésének gyakorlatát, valamint kérelemre az egyes közérdekű bejelentések megfelelő intézését.
    (2) Az Állami Számvevőszék gondoskodik a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti, a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló, a bejelentések tárgyára és kivizsgálásuk állapotára vonatkozó adatokat kereshető és adatvesztés nélkül kimásolható formában tartalmazó elektronikus rendszer (a továbbiakban: elektronikus rendszer) üzemeltetéséről.
    (3) A közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervek az Állami Számvevőszéknek a feladati ellátásához szükséges körben adatot szolgáltatnak az elektronikus rendszeren keresztül tett közérdekű bejelentésekkel és azok kivizsgálásával kapcsolatban.
    33/D. §
    A közérdekű bejelentő az általa vélelmezett korrupciós cselekmény, a közpénzekkel vagy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodássál összefüggő más jogsértés, illetve az életet, a testi épséget vagy a természeti elemeket sértő vagy veszélyeztető cselekmény vagy mulasztás kivizsgálása érdekében beadvánnyal fordulhat az Állami Számvevőszékhez, ha
    a) a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti eljárásra jogosult szerv (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv) a közérdekű bejelentést megalapozatlannak nyilvánítja,
    b) a közérdekű bejelentő a vizsgálat eredményével nem ért egyet,
    c) a közérdekű bejelentő álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentést nem vizsgálta ki teljes körűen."
    7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
    18. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "6/A. A Nyomozóbírói Tanács
    24/A. §
    Az ügyészségről szóló törvényben meghatározott magasabb vezető ügyészekkel kapcsolatos egyes, külön törvényben meghatározott ügyészi feladatokat gyakorló nyomozóbírák a Kúria mellett működő, öttagú Nyomozóbírói Tanácsot alkotnak.
    24/B. §
    (1) A Nyomozóbírói Tanács elnökét és tagjait az OBH javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki. A Nyomozóbírói Tanács két tagjának a büntető ügyszakban szerzett, legalább ötéves bírói gyakorlattal, másik két tagjának pedig közigazgatási, cégnyilvántartási vagy civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben szerzett, legalább ötéves bírói gyakorlattal kell rendelkeznie.
    (2) Az OBH olyan személy kinevezésére tehet javaslatot,
    a) aki ügyészségi szolgálati viszonyban a javaslat megtételét megelőző húsz évben nem állt, valamint
    b) akit a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek illetékességi területén működő bírák közül az OBT a tisztség betöltésére előzetesen alkalmasnak minősít.
    (3) Az OBT az (1) bekezdés b) pontja szerinti minősítés során legalább a kinevezhető nyomozó bírák számának kétszeresének, de legfeljebb annak háromszorosának megfelelő számú jelöltet minősít alkalmasnak.
    24/C. §
    (1) Nem nevezhető ki nyomozó bíróvá az a bíró, aki
    a) az OBT tagja,
    b) a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, illetve akinek a szolgálati viszonya szünetel, vagy
    c) hozzátartozói kapcsolatban áll magasabb ügyészségi vezetővel, az OBH elnökével vagy annak helyettesével, továbbá az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökével, illetve elnökhelyettesével.
    (2) A nyomozó bíró megbízatása a kinevezéstől számított 6 évre szól.
    (3) A nyomozó bíró e megbízatásának fennállása alatt az ítélkezési tevékenységben nem vesz részt.
    (4) A nyomozó bírónak e tisztsége megszűnik:
    a) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
    b) a nyomozó bírói tisztségéről való lemondással,
    c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
    d) ha az (1) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok a tisztség fennállása alatt következett be, vagy
    e) ha a nyomozó bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a Nyomozóbírói Tanács - titkos szavazással, a tagok legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.
    (5) A nyomozóbírák egyesbíróként járnak el. A Nyomozóbírói Tanács maga állapítja meg ügyrendjét, amelynek tartalmaznia kell az az ügyelosztás szabályait. Az ügyrendet a Kúria elnöke közzéteszi a központi honlapon."
    8. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény
    19. §
    Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az ügyészség együttműködik az Európai Ügyészséggel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, különösen a csalás, a korrupció, a pénzmosás, határokon átnyúló héacsalással kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával kapcsolatban."
    20. §
    Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 2. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az 1. § szerinti feladatok teljesítése érdekében az ügyészség)
    "l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban, illetve az Európai Ügyészségben való részvételével kapcsolatos feladatokat,"
    21. §
    (1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A legfőbb ügyész)
    "j) a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt. A legfőbb ügyész véleményét, amely a Kúriát nem köti, az eljárásban részt vevő felekkel közölni kell;"
    (2) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (A legfőbb ügyész)
    "k) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, továbbá az európai uniós pályázatokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott speciális bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban, ideértve továbbá a magyar közpénzek felhasználásával, a magyar közbeszerzési eljárásokat érintő és a magyar költségvetés felhasználásával kapcsolatos közhatalmi és hivatali bűncselekmények miatti ügyeket is - félévente, tematikusan szerkesztett, minden konkrét ügyet részletesen értékelő, az abban tett intézkedéseket indoklással konkrétan bemutató, az érdemi szakmai álláspontját egyértelműen megfogalmazó, írásban benyújtott jelentésben három havonta tájékoztatja az Országgyűlés igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságát."
    (3) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az Országgyűlés igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága az (1) bekezdés k) pont szerinti jelentést annak benyújtását követő 10 munkanapon belül megtárgyalja, és tagjai kétharmadának szavazatával dönt annak elfogadásáról. Ha a bizottság a jelentést nem fogadja el, azt a bizottság döntését követő ülésén az Országgyűlés megtárgyalja, és a jelenlévő képviselők 4/5-ének szavazatával határoz annak elfogadásáról."
    22. §
    Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény II. Fejezete a következő 15/A. §-sal egészül ki:
    "15/A. §
    (1) Az e törvényben meghatározott ügyészi feladatok közül a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott körben az ügyész büntetőjogi feladatait a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a legfőbb ügyészségi főosztályvezető és osztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és a vezető ügyész (a továbbiakban együtt: magasabb ügyészségi vezetők) és a büntetőeljárási törvényben meghatározott hozzátartozóik és érdekeltségeik érintettsége esetén nyomozó bíró látja el.
    (2) Az e törvényben meghatározott ügyészi feladatok közül az egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatokat nyomozó bíró látja el, ha az érintett
    a) gazdasági társaságnak a magasabb vezető ügyész vagy hozzátartozója közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja,
    b) egyéb jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a magasabb vezető ügyész vagy hozzátartozója tisztségviselője vagy felügyelő szervének tagja."
    23. §
    Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 5. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
    "26/A. §
    (1) Az ügyészség nyomon követi a médiaszolgáltatók és a sajtótermékek oknyomozó riportjait, hivatalból vizsgálja a korrupciós cselekményekre, az európai uniós pénzekkel, a közpénzekkel vagy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással összefüggő más jogsértésekre, illetve az életet, a testi épséget vagy a természeti elemeket és a jövő nemzedékek életfeltételeit sértő vagy veszélyeztető cselekményekre és mulasztásokra vonatkozóan megjelent állítások bizonyíthatóságát.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményéről az ügyészség honlapján havi rendszerességgel tájékoztatót tesz közzé."
    9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
    24. §
    A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/X. §-sal egészül ki:
    "165/X. §
    A legfőbb ügyész soron kívül kezdeményezi az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálását és azok elkövetőinek büntetőeljárás alá vonását. Ennek keretében szorosan együttműködik az Európai Ügyészséggel, az Eurojusttal és az Europollal."
    10. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    25. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 41/B-41/D. §-sal egészül ki:
    "41/B. §
    (1) Ha törvény ennél szigorúbb feltételt nem állapít meg, a központi költségvetés terhére csak olyan szervezet részére vállalható 10 millió forintot meghaladó fizetési kötelezettség, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősül.
    (2) A törvény erejénél fogva megszűnik az a központi költségvetés terhére vállalt szerződéses kötelezettség, amelynek a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem átlátható szervezet a jogosultja.
    41/C. §
    (1) Az államháztartás alrendszereiből nem tehető kötelezettségvállalás az Európai Unión kívüli székhelyű gazdálkodó szervezet, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja.
    (2) Tiltott az a kötelezettségvállalás is, amely egy vagy több, az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet - külön-külön vagy együttesen számított - többségi részesedése mellett működő gazdálkodó szervezet javára szól.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállását vélelmezni kell, ha a vállalkozás vagy más szervezet székhelye a következő államokban, illetve területeken van:
    1. Andorra,
    2. az Amerikai Virgin-szigetek,
    3. Anguilla,
    4. Antigua és Barbuda,
    5. a Bahama-szigetek,
    6. Barbados,
    7. Belize,
    8. Bermuda,
    9. a Brit Virgin-szigetek,
    10. Brunei,
    11. a Cook-szigetek,
    12. Guernsey,
    13. Grenada,
    14. Hong Kong,
    15. a Kajmán-szigetek,
    16. Libéria,
    17. Liechtenstein,
    18. a Maldív-szigetek,
    19. a Marshall-szigetek,
    20. Mauritius,
    21. Monaco,
    22. Monserrat,
    23. Nauru,
    24. Niue,
    25. Panama,
    26. Saint Kitts és Nevis,
    27. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek,
    28. a Seychelle-szigetek,
    29. a Turks- és Caicos-szigetek,
    30. Vanuatu.
    (4) A költségvetési szerv által Európai Unión kívüli székhelyű gazdálkodó szervezettel, valamint egy vagy több ilyen gazdasági szervezet - külön-külön vagy együttesen számított - többségi részesedése mellett működő gazdálkodó szervezettel megkötött szerződést annak hatálybalépését megelőzően a költségvetési szerv honlapján közzé kell tenni.
    (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában megkötött szerződés és egyoldalú jognyilatkozat semmis.
    (6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az eljárásban szerződéses jogviszonyban alvállalkozóként részt vevő gazdálkodó szervezetre is.
    41/D. §
    (1) Az államháztartás alrendszereiből reklámra és egyéb fizetett kommunikációra csak abban az esetben tehető kötelezettségvállalás, ha az a címzettek számára jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható segítséget nyújt.
    (2) A költségvetési szerv reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége nem irányulhat különösen:
    a) a választópolgárok választáson vagy népszavazáson hozott döntése tartalmának befolyásolására,
    b) politikai párt vagy a választáson jelöltet állító szervezet támogatására,
    c) a költségvetési szerv vagy bármely más, állami vagy önkormányzati szerv tevékenységének értékelésére, eredményeinek ismertetésére."
    26. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény XII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "70/A. Az európai uniós forrásokra vonatkozó nyilvánossági követelmények
    108/B. §
    (1) Az európai uniós forrásra vonatkozó támogatási szerződés megkötésére jogosult szerv a honlapján
    a) a támogatásról szóló döntést, a pályázók azonosító adatait, a támogatásban részesített pályázó pályázatát, valamint a pályázatoknak - pályázati pontszámok alkalmazása esetén ezeket is tartalmazó - értékelését a döntést követően,
    b) a támogatási szerződést annak megkötését követően három napon belül közzéteszi.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti közzététel elmaradása esetén a pályázat és a támogatási szerződés érvénytelen."
    11. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
    27. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A kormánytisztviselő nem lehet olyan gazdálkodó szervezetben részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely
    a) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek nem minősül,
    b) az államháztartásról szóló törvény szerint az Európai Unión kívüli székhelyű olyan gazdálkodó szervezetnek minősül, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja."
    12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
    28. §
    (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 74/A. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet)
    "q) a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett tiltott adatszerzés [422. § (4) bekezdés b) és c) pont], az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása [424. § (1) bekezdés]
    elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan,"
    (2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 74/A. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
    (Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet)
    "r) a korrupciós bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan."
    29. §
    (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 75. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha)
    "c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre,"
    (2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 75. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha)
    "d) a korrupciós bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonnal hozzátartozója (Ptk.: 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) vagy más gazdagodott."
    30. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a következő alcímmel egészül ki:
    "Közérdekű adat közzétételének elmulasztása
    220/A. §
    (1) Aki a közérdekű adat közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségét elmulasztja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
    (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el."
    31. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 300. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az a hivatalos személy, illetve a gazdálkodó szervezet azon vezető tisztségviselője és vezető beosztású foglalkoztatottja, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagyhatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
    32. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az államháztartásról szóló törvénynek az államháztartás alrendszereiből reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenység végzésére vonatkozó szabályait a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményének befolyásolása céljából megszegi."
    13. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
    33. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (1)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
    (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
    (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely
    a) az eljárásban részt vevő gazdasági szereplő, illetve annak, vezető tisztségviselőjének vagy legalább 10 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonosának hozzátartozója,
    b) az a) pontban megjelölt személy legalább 10 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló vagy az eljárás megindítását megelőző három évben közvetlen vagy közvetett tulajdonában állt gazdasági társaság,
    c) az b) pontban meghatározott gazdasági társágban az a) pontban megjelölt személlyel egyidejűleg legalább 10 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkező személy.
    (4) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
    a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,
    b) az a szervezet, amelynek
    ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
    bb) tulajdonosát,
    bc) a ba)-bb) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos
    tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
    (5) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az a személy vagy szervezet, aki vagy amely
    a) az eljárás előkészítésében és lefolytatásában részt vett,
    b) a Kormány tagja, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a megyei közgyűlés elnöke, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai,
    c) a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, alelnöke, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, az Integritás Hatóság vezetője és a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
    d) a fővárosi közgyűlés esetében a főpolgármester, a helyi önkormányzat esetében a polgármester,
    e) az ajánlatkérő vezetője és helyettese, valamint az ajánlatkérő vezetője felett közvetlenül vagy közvetetten irányítási jogot gyakorló személy,
    f) az a)-e) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
    g) az a)-f) pontban megjelölt személy legalább 10 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló vagy az eljárás megindítását megelőző három évben közvetlen vagy közvetett tulajdonában állt gazdasági társaság,
    h) az g) pontban meghatározott gazdasági társágban az a)-f) pontban megjelölt személlyel egyidejűleg legalább 10 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkező vagy az eljárás megindítását megelőző három évben ilyen tulajdonnal rendelkezett személy.
    (6) Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha a (4) bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.
    (7) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
    (8) A (4) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy/szervezet részvétele az eljárásban,
    a) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást,
    b) aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4) bekezdés] vett részt,
    c) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
    (9) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa."
    34. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 43. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    [Az ajánlatkérő köteles az EKR-en keresztül a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe), valamint az EKR-ben közzétenni]
    "d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket és azok lényeges szerződéses feltételeit kereshető formában, így különösen a szerződő felek megnevezését, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítési határidő(ke)t és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket a szerződéskötést követően haladéktalanul."
    35. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
    "k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
    ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
    kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adóvisszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem,
    kc) nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek vagy az államháztartásról szóló törvény szerint az Európai Unión kívüli székhelyű olyan gazdálkodó szervezetnek minősül, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja,
    kd) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a ka), kb) és kc) alpont szerinti feltételek fennállnak. Ha a gazdasági társaság társulásként adózik, az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell a ka) alpont szerinti feltételt megfelelően alkalmazni;"
    36. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 79. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített összegzést, valamint - a nyilvánosságra e törvény alapján nem hozható adatok kitakarásával - a benyújtott ajánlatokat az (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzéteszi.
    (3b) Az (3a) bekezdés szerinti közzététel elmaradása esetén a közbeszerzési eljárás, valamint az az alapján megkötött szerződés érvénytelen."
    37. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti szervezet vagy személy
    a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
    b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, vagy
    c) támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől számított öt éven belül kezdeményezheti.
    (2a) Ha az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet közbeszerzési jogsértés feltárására vagy jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló, jogszabályban meghatározott ellenőrzést vagy más eljárást folytat le, ez a személy vagy szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a (2) bekezdésben meghatározott időtartamokon belül, de legfeljebb
    a) az ellenőrzés vagy eljárás eredményének az ellenőrzéssel, illetve az eljárással érintett szervezettel való közlésétől (több érintett szervezet esetén a legkorábbi közlés időpontjától); vagy
    b) az a) pont szerinti közlés hiányában az ellenőrzés, illetve eljárás lezárására irányadó határidő lejártától; vagy
    c) az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó szabálytalansági eljárás esetén az a)-b) pontoktól eltérően, a szabálytalansági eljárás megindításától számított kilencven napon belül kezdeményezheti."
    38. §
    Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (10) bekezdése.
    14. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
    39. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 54. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény esetén pótmagánvádlóként léphet fel az Integritás Hatóság.
    (5) Az Integritás Hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be."
    40. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 326. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Korrupciós bűncselekmény, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetése esetén a vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel olyan vagyonra is kiterjed, amellyel a korrupciós bűncselekmény elkövetőjének hozzátartozója (Ptk.: 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) vagy más gazdagodott."
    15. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    41. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "29. § [Az adóigazgatási eljárás megindítása]
    (1) Az adóigazgatási eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
    (2) Az országgyűlési képviselő, a kormányzati igazgatási tisztségviselője - és ezek hozzátartozója -megbízatásának kezdetét és megszűnését követő harminc napon belül, illetve a megválasztott országgyűlési képviselő és hozzátartozója tekintetében az országgyűlési választást követő harminc napon belül, illetve az országgyűlési képviselői mandátum megszűnését követő harminc napon belül az adóigazgatási eljárást hivatalból meg kell indítani.
    (3) Amennyiben a parlamenti ciklus végén megtörtént az ellenőrzés és az országgyűlési képviselőt újraválasztották, az ismételt ellenőrzést a következő ciklus végén kell csak lefolytatni."
    42. §
    (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni
    az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén)
    "bc) az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján,"
    (2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni)
    "c) az ügyész, valamint az Integritás Hatóság megkeresése alapján a korrupciós bűncselekmény, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetőjével, illetve hozzátartozójával (Ptk.: 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) szemben."
    (3) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az ügyész, valamint az Integritás Hatóság az (1) bekezdés c) pont szerinti megkeresésében kezdeményezheti biztosítási intézkedés, illetve ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelését a korrupciós bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetőjével, valamint hozzátartozójával szemben."
    16. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    43. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 182/A. §-sal egészül ki:
    "182/A. § [Tiltott javadalmazás]
    (1) A politikai és a szakmai felsővezető hivatali feladatainak ellátásáért - e törvényben meghatározott juttatásain kívül - ellenszolgáltatást közvetve vagy közvetlenül semmilyen formában nem fogadhat el (a továbbiakban: tiltott javadalmazás). E rendelkezések alkalmazásában ellenszolgáltatás: minden pénz vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolog, vagyoni juttatás, ajándék vagy más ingyenes juttatás, továbbá az előnyben részesítés, információközlés, foglalkoztatás minden formája.
    (2) Tiltott javadalmazásnak minősül az is, ha az ellenszolgáltatást a politikai és a szakmai felsővezetővel szoros kapcsolatban álló személy kapja. E rendelkezés alkalmazásában szoros kapcsolatban álló személy: a hozzátartozó (Ptk.: 8:1. § (1) bek. 2.) továbbá az a személy, aki a politikai felsővezetővel gazdasági érdekközösségben áll. E rendelkezések alkalmazásában a politikai felsővezetővel gazdasági érdekközösségben áll, aki a politikai és szakmai felsővezetővel azonos gazdasági társaságban tulajdonos, vagy tíz évnél nem régebbi időszakban tulajdonos volt, továbbá az is, aki a politikai felsővezetővel egyidejűleg, vagy tíz évnél nem régebbi időszakban ugyanannak a jogi személynek a döntéshozatalával, ügyvezetésével, képviseletével, tulajdonosi ellenőrzésével kapcsolatos feladatot látott el (Ptk.: 3:21-30. §).
    (3) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a kormányzati igazgatás valamennyi vezető tisztségviselője tekintetében is."
    44. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "183. § [Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]
    (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a hozzátartozója (Ptk.: 8:1. § (1) bek. 2.) országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatot a politikai felsővezető, illetve a hozzátartozó nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozathiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
    (2) A vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda kezeli.
    (3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatának a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatainak kivételével - a Miniszterelnöki Kormányiroda a honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el.
    (4) A vagyonnyilatkozatot a (3) bekezdés szerinti politikai felsővezető, illetve a hozzátartozója nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
    (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésben meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a vizsgálat alapjául szolgáló tényeket. Az eljárásra ezt követően az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (3)-(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."
    17. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása
    45. §
    (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdés 28. és 29. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:)
    "28. köztestület;
    29. jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot és"
    (2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
    (E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:)
    "30. magántőkealap."
    18. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása
    46. §
    Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 24. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A Hatóság szorosan együttműködik az Európai Ügyészséggel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, különösen a csalás, a korrupció, a pénzmosás, határokon átnyúló héacsalással kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával kapcsolatban. A Hatóság az eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti az Európai Ügyészséget, illetve az EU Csalás Elleni Hivatalát.
    (1b) A Hatóság az Európai Ügyészség, illetve az EU Csalás Elleni Hivatala megkeresése alapján soron kívül jár el."
    19. A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény módosítása
    47. §
    A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 15. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Ha a munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló közérdekű bejelentő e jogviszonyával összefüggésben korrupciós cselekményre, a közpénzekkel vagy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodássál összefüggő más jogsértésre, illetve az életet, a testi épséget vagy a természeti elemeket sértő vagy veszélyeztető cselekményre vagy mulasztásra vonatkozóan tett közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szervnél, az Állami Számvevőszéknél vagy a bizalmi ügyvédnél, akkor a jogviszonya egyoldalú munkáltatói intézkedéssel a bejelentés kivizsgálásáig, az azzal összefüggő büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindulása esetén annak jogerős lezárásáig, de legalább a bejelentéstől számított egy évig nem szüntethető meg.
    (4) Ha a közérdekű bejelentés alaptalan volt, akkor a munkáltató a (2) bekezdés szerinti védelem megszüntetését önállóan vagy a közérdekű bejelentővel fennálló munkaügyi vagy kártérítési perben is kérheti a munkaügyi és közigazgatási bíróságtól. A bíróság a kérelmet soron kívül bírálja el, és a védelem megszüntetéséről ideiglenes intézkedésben is határozhat.
    (5) A (3) bekezdés alapján önállóan előterjesztett kérelemről a bíróság nemperes eljárásban, a munkaügyi perekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával határoz."
    48. §
    Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 25/A. és 25/B. §-a.
    III. Fejezet
    Záró rendelkezések
    49. §
    Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    50. §
    E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazni kell.
    51. §
    E törvény
    a) 15-17. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
    b) 18. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,
    c) 19-24. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    Általános indokolás
    Magyarországon hosszú évek óta, lépésről lépésre bontotta le a jogállam kereteit a kormány, aminek hatására annyira meggyengült a jogállamisági keretrendszer, hogy az az Európai Unió részéről bizalmatlansági kérdéssé vált. Ez az egyik oka annak, hogy megindult Magyarországgal szemben a feltételességi mechanizmus. 2022. december 16-án hivatalosan is megállapodtak az uniós tagállamok kormányai két párhuzamosan futó, kétféle EU-s forrást érintő, és Magyarország számára egyaránt nagyon fontos ügyben:
    1. a Covid-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő (5,8 milliárd eurós) magyar tervet jóváhagyták, de csak feltételekkel
    2. a közös költségvetésből járó kohéziós támogatás egy részét (6,3 milliárd eurót) felfüggesztettek az úgynevezett feltételességi eljárás keretében. (2022. december 22-én a kohéziós támogatásokra vonatkozó partnerségi megállapodást is elfogadták.)
    Mindez egyelőre azt jelenti, hogy Magyarország egyik alap pénzeit sem vesztette el végleg, a kifizetés azonban mindkét forrás esetén feltételekhez kötött.
    Ahhoz, hogy ténylegesen hozzájussunk a helyreállítási alap pénzeihez, a kormánynak teljesítenie kell a Bizottság által lefektetett 27 elvárást vagy "szupermérföldkövet".
    Annak érdekében, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bizottság jogállamisági elvárásait, hogy minél hamarabb hozzájusson a neki járó pénzekhez, a Demokratikus Koalíció korábban benyújtotta az igazságügyi reformmal, illetve a közérdekű alapítványok működésével kapcsolatos javaslatait.
    Az Európai Bizottság a szupermérföldkövében az igazságügyi reformon felül előírta a kormány számára, hogy el kell fogadni és hatályba kell léptetni egy "hatékony csalás- és korrupcióellenes stratégiát".
    A Demokratikus Koalíció a kormány helyett ismét elkészítette és benyújtotta az antikorrupciós csomagját, a korrupció elleni küzdelem fokozása, illetve az európai uniós támogatásokkal való visszaélések megelőzése érdekében. A módosítás az uniós támogatásokat érintő korrupciós ügyek végső haszonélvezői társadalmi felelősségvállalásának érvényre juttatása érdekében illetékfizetési kötelezettséget ír elő. Ezt azok a cégvezetők és "valódi" cégtulajdonosok fizetnék, akiknek a cégei miatt az európai hatóságok megbüntetik a magyar államot. A korrupciós illeték "fillérre" megegyezne a Magyarországra kirótt büntetéssel. A javaslat ezen kívül számos további, a korrupció megelőzését és feltárását segítő törvénymódosítást tartalmaz a következők szerint:
    1. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételeinek megteremtése, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatban szoros együttműködés az Európai Ügyészséggel, az Olaf-val és más uniós nyomozati szervekkel,
    2. a közpénzből kötött szerződések teljes és azonnali, a szerződési érvényesség feltételét jelentő közzététele,
    3. az uniós támogatásokkal és nemzeti vagyon hasznosítására vagy közfeladat ellátására vonatkozó szerződések (közbeszerzés, koncesszió vagy bármely más konstrukció szerinti) megkötésére vonatkozó eljárás teljes nyilvánosságának megteremtése a teljes pályázati dokumentáció közzétételével, a nagyberuházások esetében a teljes alvállalkozói lánc nyilvánossá tétele,
    4. a burkolt pártfinanszírozás visszaszorítása érdekében a fizetett állami és önkormányzati, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által megrendelt propaganda közzétételének teljes tilalma, illetve ezen cégek egyéb médiavásárlásainak piaci versenykörülmények közé történő korlátozása,
    5. az átlátható tulajdonosi háttérrel nem rendelkező céges érdekeltségek kizárása a kormánytagok és köztisztviselők számára, illetve az offshore cégekkel való szerződéskötés teljes, a meglévő szerződésállomány felülvizsgálatát is megkívánó tilalma a közszférában, a nem átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek hazai cégtulajdona esetén a tényleges tulajdonos kötelező cégnyilvántartási bejelentése,
    6. az Állami Számvevőszék megerősítése, antikorrupciós feladatainak bővítése (kötelező utóvizsgálatok korrupciós ügyekre, korrupciós kockázattérkép elkészítése, a korrupciós jellegű közérdekű bejelentések érdemi vizsgálata),
    7. a jogszabályi közzétételi kötelezettségek elmulasztásának önálló bűncselekménnyé tétele, a vesztegetési bűncselekményekben feljelentési kötelezettség a vesztegetésben érintett cégek vezetői számára,
    8. részletes összeférhetetlenségi szabályok a közbeszerzés előkészítésében vagy az arról való döntésben részt vevő személyek közötti érdek-összefonódás kizárására, így különösen a közeli hozzátartozók körére,
    9. az ügyészségi törvények módosítását illetően a bizottság korrupcióval kapcsolatos megállapításaira reflektál. A Bizottság ugyanis úgy látja, hogy a közigazgatás legmagasabb szintjein továbbra is jelen van a kliensrendszer, a nepotizmus és a kivételezés kockázata. Ezt és a gazdasági és a politikai élet összefonódásának kockázatát az ellenőrzési mechanizmusok nem kezelik. A jelentésben először jelenik meg az a kritika, miszerint ha az OLAF eljárást indít egy projekttel kapcsolatban, a magyar kormány gyakran kivonja ezeket a projekteket az uniós finanszírozásból; továbbá hogy a kormány nem a korrupt kedvezményezettektől hajtja be a visszafizetendő uniós forrásokat, hanem a hazai költségvetésből állja. Kritika éri a legfőbb ügyész tevékenységét, aki egyszerűen nem hajlandó eljárást indítani a kormányközeli, fideszhez köthető korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők megtalálása és felelősségre vonása érdekében, A javaslat legfontosabb eleme az Európai ügyészséggel való együttműködés, ezért a javaslat kimondja, hogy az ügyészség együttműködik az Európai Ügyészséggel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, különösen a csalás, a korrupció, a pénzmosás, határokon átnyúló héacsalás kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával kapcsolatban. A módosítás alkotmányos alapját a Demokratikus Koalíció által korábban T/1298. számon benyújtott Alaptörvény tizenkettedik módosítása teremti meg. A javaslat előírja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, továbbá az európai uniós pályázatokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott speciális bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatban legalább három havonta a Legfőbb Ügyész beszámol az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának, aki dönt a beszámoló elfogadásáról.
    10. a módosítás célja a nyomozóbírói intézmény létrehozása is. A nyomozó bírák a bírói szervezet keretei között tevékenykedő bírák, akik az ügyészségi vezetők vagy érdekkörükbe tartozó személyek, szervezetek által elkövetett bűncselekmények és más jogsértések tekintetében a legfontosabb ügyészi feladatokat látják el, köztük a nyomozást, a vádképviseletet is.
    11. az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése összhangban a Bizottság elvárásaival, felülvizsgálati eljárást kezdeményezhet, magánvádlóként léphet fel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásban. Eljárása során köteles együttműködni az Európai Ügyészséggel és az EU Csalás Elleni Hivatalával,
    12. a magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak, ezért a javaslat a magántőkealapok nyilvánosságának megteremtése, a teljes tulajdonosi kör feltérképezése érdekében fogalmaz meg módosításokat.
    A módosítások kidolgozása során figyelemmel voltunk a Korrupcióellenes Munkacsoport 3 civil szerevetének, az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International által "A korrupció elleni küzdelem aktuális kérdései Magyarországon" címmel készített különjelentésében foglaltakra.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában.
    Részletes indokolás
    1-6. §
    A javaslat a kötelezettek illetékfizetési kötelezettségét, valamint a kötelezettséget keletkeztető tevékenységeket, illetve az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napját határozza meg. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a korrupciós illeték alapja az uniós intézmények felé fennálló visszafizetési kötelezettség 100 %-a. A kötelezett a megfizetett illeték azon részét visszaigényelheti, amely tekintetében igazolni tudja, hogy azt a jogsértéssel összefüggésben a Magyar Államnak vagy az európai uniós támogatás felhasználásával összefüggésben vele támogatóként vagy közbeszerzési ajánlatkérőként szerződéses viszonyban álló költségvetési szervnek vagy más szervezetnek visszafizette, illetve kártérítésként megfizette. Az illetéket a kötelezett minden év június 30. napjáig - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon - köteles befizetni.
    A törvényjavaslat meghatározza a kötelezettség elmulasztása estén alkalmazandó jogkövetkezményt, amely szerint amennyiben a kötelezett illetékfizetési kötelezettségét elmulasztja, az állami adóhatóság a be nem fizetett illeték kétszeresével azonos összegű bírságot szabhat ki.
    A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el, a bevétel pedig a központi költségvetés bevételét képezi, mely bevételt a visszafizetéssel érintett európai uniós támogatással érintett közfeladat ellátására kell fordítani. A javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletben állapítsa meg a korrupciós illeték befizetésének eljárására, ellenőrzésére, végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.
    7. §, 12-14. §, 23. §, 26. §
    Az uniós támogatásokkal és a nemzeti vagyon hasznosítására vagy közfeladat ellátására vonatkozó szerződések megkötésére vonatkozó eljárás teljes nyilvánosságának megteremtésére irányuló javaslat. Akár közbeszerzés, akár koncesszió, akár más konstrukció (pl. az állami földek NFA általi használatba adása) keretében történjék a rendelkezés a közjavakkal, ez minden esetben csak úgy történhet, hogy a teljes pályázati dokumentációt, azaz a nyertes és vesztes pályázatok szövegét, valamint azok részletes értékelését az eredményhirdetéssel egyidejűleg közzé kell tenni. Ha ez a közzététel elmarad, úgy annak a pályázat érvénytelenségét kell maga után vonnia. Ezek a követelmények megfelelően kell, hogy érvényesüljenek az uniós támogatási eljárásokban is: itt a törvényjavaslat külön is kimondja a pályázati pontszámok nyilvánosságát.
    8. §
    A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény meghatározza, melyik körbe tartozók nem vehetnek részt a különböző pályázati eljárásokban. Az úgynevezett "kizárt közjogi tisztségviselőkre" vonatkozik a korlátozás. A "nem kizárt közjogi tisztségviselő" pályázhat. A módosítás a "kizárt közjogi tisztségviselők" körét jelentősen bővíti.
    9-11. §, 25. §, 27. §
    A törvényjavaslat az átláthatósági szabályok szigorítása mellett kiegészíti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény az Európai Unión kívüli székhelyű offshore gazdálkodó szervezetekkel való ügyletkötés tilalmával. Offshore szervezetként a törvény alkalmazásában az a gazdálkodó szervezet esik a tilalom alá, amely a közterheknek a székhely szerinti államban meghatározott alacsony mértékét kihasználva a valós gazdasági tevékenységre tekintettel fizetendő közterhek megfizetésének elkerülését szolgálja. E szabály értelmezésében a javaslat az állami (önkormányzati) gazdasági társaságot úgy segíti, hogy a klasszikus, a magyar gyakorlatban is használt adóparadicsomokban alapított cégekre kimondja az offshore minőség védelmét. A jogalkalmazást az adóparadicsomnak tekintett országok listájának törvénybe iktatásával kívánjuk segíteni. Az Európai Bizottság által a tagállami feketelisták 2014 végi állapota alapján összeállított, a törvényjavaslatba átvett lista valamelyikében fennálló székhely esetén az adóelkerülési célzatot vélelmezni kell. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a más országokban székhellyel rendelkező, de ténylegesen adóelkerülést szolgáló cégek ne esnének a tilalom hatálya alá.
    A tiltás a tilalom alatt álló cég többségi tulajdonában álló másik céggel megkötött ügyletre is kiterjed. Ellenőrzését pedig az összes, nem európai céggel kötött szerződés közzétételének kötelezettsége, továbbá az segíti, hogy mind e közzététel, mind pedig a tilalom figyelmen kívül hagyása érvénytelenségi ok.
    A törvényjavaslat az állami vezetők és kormánytisztviselők esetén megtiltja az offshore tulajdont. A törvényjavaslat a költségvetési szervekre vonatkozóan a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozóval azonos tartalmú tilalmakat és kötelezettségeket állapít meg.
    A törvényjavaslat általános tartalmi követelményt állapít meg minden (állami vagy önkormányzati) közpénzből finanszírozott kommunikációra. A követelmény lényege: a fizetett kommunikációnak minden esetben a címzettek által felhasználható gyakorlati információt kell megjelenítenie, és természetesen önmagában az elért eredmények ismertetése vagy a költségvetési szerv tevékenységének, fontosságának méltatása nem ilyen. Ezek a követelmények értelemszerűen irányadóak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetén is, illetve ezen cégek egyéb médiavásárlásainak csak piaci versenykörülmények között lehet helye. A szabály természetesen a közhivatalt ellátók részvételét a politikai vitákban, illetve szólásszabadságukat nem korlátozza: ha ez nem kerül közpénzbe, akkor úgy propagálhatják tevékenységük sikerét, ahogy akarják.
    15-17. §
    A törvényjavaslat kiegészíti a számvevőszéki feladatlistát, illetve korrupciós ügyekben kötelezővé teszi a számvevői utóellenőrzést.
    A panasztörvény alapján az ombudsmanhoz telepített, az első hónapok jogalkalmazási gyakorlata, főként a közérdekű bejelentéseket fogadó online felület megvalósítási módja alapján teljesen reménytelen küzdelmet jelentő hatáskörökből a korrupciós ügyekre vonatkozó érdemi eljárást ki kell emelni és át kell adni a számvevőknek.
    18. §, 22. §
    A törvényjavaslatnak célja a nyomozóbírói intézmény létrehozása is. A nyomozó bírák a bírói szervezet keretei között tevékenykedő bírák, akik az ügyészségi vezetők vagy érdekkörükbe tartozó személyek, szervezetek által elkövetett bűncselekmények és más jogsértések tekintetében a legfontosabb ügyészi feladatokat látják el, köztük a nyomozást, a vádképviseletet is.
    19-21. §, 24. §
    A javaslat legfontosabb eleme az Európai ügyészséggel való együttműködés, ezért a javaslat kimondja, hogy az ügyészség együttműködik az Európai Ügyészséggel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, különösen a csalás, a korrupció, a pénzmosás, határokon átnyúló héacsalás kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával kapcsolatban. A módosítás alkotmányos alapját a Demokratikus Koalíció által korábban T/1298. számon benyújtott Alaptörvény tizenkettedik módosítása teremti meg.
    A javaslat előírja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, továbbá az európai uniós pályázatokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott speciális bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatban legalább három havonta a Legfőbb Ügyész beszámol az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának, aki dönt a beszámoló elfogadásáról.
    28-29. §
    A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításában kiterjeszti a vagyonelkobzás kötelező elrendelését arra a vagyonra, amelyet a korrupciós bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. A vagyonelkobzást arra a vagyonra is el kell rendelni, amellyel az elkövető hozzátartozója vagy más személy gazdagodott.
    30-32. §
    A törvényjavaslat célja új, a közérdekű adatok közzétételének elmulasztását vétségként büntetni rendelő tényállás megállapítása. A visszaélés közérdekű adattal elkövetési magatartásként tartalmazza azt az esetet, amikor a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével az arra kötelezett - a törvényjavaslat szerint jogerős bírósági döntésben megállapított - tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ami a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvények rendszerében jóval kisebb súlyú jogsértéseket is magában foglal, mint a közzétételi kötelezettségek elmulasztása. Ugyanakkor a közzététel az információszabadság egyik legfontosabb eleme, azonban a jogalkalmazás nem tekinti a jogszabályban elrendelt közzétételi kötelezettség elmulasztását olyannak, ami a visszaélés közérdekű adattal vétsége elkövetésének megállapítását megalapozná. E helyzet megszüntetése érdekében javasoljuk a törvényben elrendelt közzétételi kötelezettség elmulasztását önálló vétségként büntetni rendelni.
    A javaslat emellett kiterjeszti a korrupciós bűncselekmény feljelentésének kötelezettségét az érintett gazdasági szervezet vezetőire.
    Végül a törvényjavaslat a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását úgy egészíti ki, hogy a bújtatott állami pártkampány-tevékenység is e tényállás szerint minősüljön. Az államháztartási törvénybe a javaslattal beillesztett egyértelmű tilalmak a tényállást számonkérhetővé teszik, a három év szabadságvesztésig terjedő büntetési tétel pedig arányos fenyegetettséget jelent.
    33-38. §
    A törvényjavaslat úgy módosítja a közbeszerzésekről szóló törvényt, hogy tartalmilag nem érintve az általános összeférhetetlenségi szabályokat, azokat az egyértelmű számonkérhetőség érdekében viszont tovább konkretizálva - részletes összeférhetetlenségi szabályokat ad a közbeszerzés előkészítésében vagy az arról való döntésben részt vevő személyek közötti érdek-összefonódás kizárására.
    Ennek megfelelően az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az a személy vagy szervezet nem vehetne részt, amely vagy aki az eljárás előkészítésében részt vett, továbbá szintén kizártak lennének a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló szabályozás szerint az állami támogatásokból is kizárt kormányzati vezetők, valamint az uniós források felhasználásában döntési jogkörrel rendelkező személyek. Az ajánlattevő vezetőjére és helyettesére, illetve a felette irányítási joggal rendelkező személyekre, önkormányzati ajánlattevők esetében pedig a polgármesterre is vonatkozna a tilalom.
    A felsorolt, a közbeszerzési eljáráson való részvételből természetszerűleg kizárt személyek tekintetében minden esetben kizárt lenne a közeli hozzátartozók teljes köre, az adott személy tulajdonában lévő, illetve három évre visszamenőleg volt gazdasági társaság, valamint a tilalommal érintett cégek tekintetében a cégtárs is.
    Végül hasonló, de értelemszerűen szűkebb - kizárólag az ajánlattevőkkel való érdekközösséget kizáró - szabályt javaslunk a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérői oldalon közreműködő személyek összeférhetetlenségére is.
    A törvényjavaslat kiterjeszti a nyilvánosságra hozatali követelményt a közbeszerzési eljárásban. Ha a szerződés melléklete lényeges adatokat tartalmaz (pl. árat), akkor azt is nyilvánosságra kell hozni. Gyakori ugyanis, hogy kiüresített szerződéseket tesznek közzé az ajánlatkérők, mert a lényeget a mellékletekbe teszik, ezzel korlátozván a közbeszerzések átláthatóságával szembeni alapvető elvárásokat.
    A közbeszerzések körében teljes offshore-mentesség szükséges, ezért a javaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy olyan gazdasági szereplők tehessenek ajánlatot a közbeszerzései eljárásban, amelyekben tisztázatlan tulajdonosi hátterű vagy offshore cég 25%-ot nem meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Az ilyen hátterű, tulajdonosi szerkezetű gazdasági szereplők teljes kizárását javasoljuk az ajánlatkérők közül.
    39. §
    A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az Integritás Hatóság a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény esetén pótmagánvádlóként léphessen fel, illetve felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthasson be.
    40. §
    A vagyonelkobzás eredményessége érdekében a javaslat a büntetőeljárásról szóló törvénymódosításában a zár alá vétel lehetőségét olyan vagyonra is kiterjeszti, amellyel a korrupciós bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetőjének hozzátartozója vagy más személy gazdagodott.
    41-42. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása alapján az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, szakállamtitkár, helyettes államtitkár - valamint a vele közös háztartásban élő házasvagy élettársánál, gyermekeinél - megbízatásának kezdetét és megszűnését követő harminc napon belül, illetve a megválasztott országgyűlési képviselő és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, gyermekei tekintetében az országgyűlési választást követő harminc napon belül, illetve az országgyűlési képviselői mandátum megszűnését követő harminc napon belül hivatalból az adóigazgatási eljárást meg kell indítani. A javaslat előírja azt is, hogy kötelező az adóellenőrzést lefolytatni az ügyész, illetve az Integritás Hatóság megkeresése alapján a korrupciós bűncselekmény, illetve a költségvetést károsító bűncselekmény elkövetőjével, illetve hozzátartozójával szemben. A megkeresésben az ügyész és az Integritás Hatóság kezdeményezheti a vagyonelkobzás eredményessége érdekében biztosítási intézkedés, illetve ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelését ezen bűncselekmények elkövetőjével, illetve hozzátartozójával szemben.
    43-44. §
    A törvényjavaslat a képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezetők tekintetében megteremti a vagyonnyilatkozat valóságtartalmának hivatalbóli vizsgálatát az országgyűlésről szóló törvény szabályai szerint. Emellett a javaslat a kormányzati igazgatás tisztségviselői és a politikai felsővezetők tekintetében is az országgyűlési képviselőkéhez hasonló szigorú összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.
    45. §, 48. §
    Az utóbbi évek leginkább szembeötlő fejleményei közé tartozik a magántőkealapok számának jelentős növekedése, amit azért tekintünk problematikusnak, mert ez a befektetési forma lehetővé teszi a tényleges vagyontulajdonos kilétének az elrejtését. Ráadásul a vonatkozó törvényi rendelkezés módosításának köszönhetően a magántőkealapok tényleges tulajdonosait tartalmazó nyilvántartás 2024-től kezdődően az állampolgárok számára nem hozzáférhető.40 Az elmúlt években a magántőkealapok megjelentek a közbeszerzési piacon. Álláspontunk szerint ez sérti az Alaptörvény 38. cikkének (4) bekezdésében, valamint a 39. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményt, miszerint a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Magántőkealapok által tulajdonolt vállalkozások összesen 608 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, amely összeg az összes vizsgált közbeszerzési eljárás értékének 4,8 százalékát teszi ki. A magántőkealapok kezelői között kormányzati vezetőkhöz kötődő szereplők is megtalálhatóak.
    A hazai pénzmosás elleni szabályozás uniós jogot sért, mivel nem tartalmaz a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Ezért az Európai Bizottság idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A törvényjavaslat az Európai Bizottság kifogásai mentén megteremti a magántőkealapok átláthatóságához szükséges jogszabályi feltételeket.
    46. §
    Az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése az Európai Ügyészséggel, illetve az EU Csalás Elleni Hivatalával történő együttműködés érdekében.
    47. §
    A hatályos panasztörvényben szereplő, a bejelentő védelmét szolgáló munkaügyi intézkedések elégtelenek, hiszen például egy komoly korrupciós ügyben több alkalommal láthattuk, hogy azonnali megtorlás, az állás és a megélhetés rögtöni elvesztése akkor is nagyon súlyos lélektani korlát a belső whistleblowerek számára, ha bíznak abban, hogy évekkel később úgyis megnyerik a munkaügyi pert. Az áldozatvédelmi támogatások bizonytalan ígérete kevés ennek a hatásnak a kiküszöbölésére, ezért a közérdekű vészjelzések esetén azonnali és automatikus felmentési védelmet javaslok meghatározni minden foglalkoztatási jogviszonyban az ügy kivizsgálásáig, de legalább egy évig. Ez a védelem természetesen párhuzamos marad azzal a szabállyal, hogy a bejelentést megtorló munkáltatói intézkedés minden esetben - így a vizsgálat után vagy az egy év lejártával is - jogellenesnek minősül.
    Természetesen egy ilyen védelem motiválhat alaptalan bejelentésekre, ezért garanciát kell teremteni mellé: javasoljuk ezért azt is, hogy a munkáltató soron kívüli eljárásban bírósági döntés alapján szabadulhasson a tilalom alól. Ez, valamint a felróhatóan alaptalan bejelentéssel összefüggő kártérítés megfelelő garanciát jelenthet a rossz szándékú, lejárató jellegű vagy éppen egy már meglévő munkaügyi konfliktust befolyásolni kívánó alaptalan bejelentésekkel szemben.
    49. §
    Hatálybaléptető rendelkezés.
    50. §
    Átmeneti rendelkezés, melynek értelmében a törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazni kell.
    51. §
    Sarkalatossági záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében