adozona.hu
T/7958. számú törvényjavaslat indokolással - a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról
T/7958. számú törvényjavaslat indokolással - a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2024. évi XV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésüg...
T/7958. számú törvényjavaslat indokolással - a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról
2024. évi XV. törvény a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2a) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belül megállapítja, hogy az illetékes építésügyi hatóság a határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi."
(2) Az Itv. 17. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belül megállapítja, hogy az illetékes építésügyi hatóság a határidőn belül - a vagyonszerző a nevére szóló - végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi."
(3) Az Itv. 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belül megállapítja, hogy az illetékes építésügyi hatóság a határidőn belül - a vagyonszerző a nevére szóló - végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi."
2. §
Hatályát veszti az Itv. 16. § (2e) bekezdésében, 17. § (2e) bekezdésében, valamint 26. § (2e) bekezdésében a "jogerős vagy" szövegrész.2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"(8a) A (8) bekezdés szerinti bejelentést nem kell megtenni, ha az időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülő, továbbá az aktív korúak ellátására jogosult személy a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításakor vagy az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül vagy aktív korúak ellátására jogosult. Ilyenkor a (8) bekezdés szerinti bejelentést az a szociális hatáskört gyakorló szerv, egészségbiztosítási szerv, nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs hatóság, hadigondozási hatóság, családtámogatási szerv vagy állami foglalkoztatási szerv teszi meg, amelynél az eljárást megindították vagy a jelentkezés történt."
(2) Az Szt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A jegyző - a képviselő-testületnek a 45. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti ellátás igénybevételével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait."
(3) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló, az 50. § (1) bekezdésben foglalt körülmény fennállásának időtartamáig, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő nap."
(4) Az Szt. 51. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.
(4) A gyógyszerkeret (3) bekezdés szerinti felhasználására a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret esetében is lehetőséget kell biztosítani."
(5) Az Szt. 66/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona tizennégy férőhelyig bővíthető."
4. §
Az Szt. 122/C. § (1) bekezdésében az "egy országos napilapban" szövegrész helyébe az "az állami fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény honlapján" szöveg lép.5. §
Hatályát veszti az Szt.a) 50/A. § (10) bekezdés b) pontja,
b) 58/A. § (2g) bekezdése,
c) 92/F. (1) bekezdés e) pontjában a "továbbképzés," szövegrész.
3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
6. §
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, térítési díjat kell fizetni
a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért,
b) a gyermekétkeztetésért, és
c) a fenntartó döntésétől függően a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének átmeneti gondozásáért."
(2) A Gyvt. 147. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a fenntartó úgy dönt, hogy az általa fenntartott intézményben a 146. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátást térítésmentesen biztosítja, intézményi térítési díjat sem kell megállapítani."
7. §
Hatályát veszti a Gyvt. 51. § (16) bekezdése.4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
8. §
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat kiadásának ügyintézési határideje nyolc nap."
(2) A Tny. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki az öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napjára kérheti az öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). A rögzített nyugdíjjal rendelkező személy a tényleges öregségi nyugdíjba vonulásig nem minősül öregségi nyugdíjasnak."
(3) A Tny. 82. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a rögzített nyugdíjjal rendelkező személy a nyugdíjkorhatár betöltését követően legalább 365 nap szolgálati időt szerez, a tényleges öregségi nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege és a kezdő időpontra kiszámított öregséginyugdíj-összeg közül a magasabbat kell részére öregségi nyugdíjként megállapítani.
(1b) Rögzített nyugdíjjal rendelkező jogszerző halála esetén az (1a) bekezdésben foglaltakat a hozzátartozói nyugellátás megállapítása során is alkalmazni kell."
(4) A Tny. 96/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás ismételt lefolytatását az egyeztetési eljárásban hozott határozat véglegessé válását követő egy év elteltével kérelmezheti."
9. §
A Tny. 82. § (2) bekezdésében a "Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra" szövegrész helyébe a "Nem alkalmazható az (1a) és (1b) bekezdés arra az öregségi nyugdíjat igénylőre, illetve elhunyt jogszerzőre" szöveg lép.10. §
Hatályát veszti a Tny.a) 96/B. §-át megelőző alcím címben az "és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása" szövegrész,
b) 96/E. §-a,
c) 101. § (1) bekezdés s) pontjában az "és a jogosultsági idő, szolgálati idő igazolása iránti eljárás" szövegrész.
5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
11. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18. § (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:"(11) Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a biztosított kérésére át kell adni vagy meg kell küldeni elektronikus úton. Ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti."
(2) Az Ebtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat - elsősorban elektronikus formában - rendelkezésre kell bocsátani."
6. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
12. §
Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/C. §-a.7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
13. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A Kormány által a nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]
"f) a nem végleges állapotú személyek estében a felülvizsgálat időpontját,"
8. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása
14. §
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvénya) 1. § c) pontjában a ", valamint" szövegrész helyébe az " és" szöveg,
b) 7. § (1a) bekezdés b) pontjában a ", valamint" szövegrész helyébe az " és" szöveg
lép.
9. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
15. §
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvénya) 137/A. § (2) bekezdésében a "tagsági, részvényesi" szövegrész helyébe a "tagsági, illetve részvényesi" szöveg,
b) 215/C. §-ban az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg
lép.
10. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
16. §
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 27. § (5) bekezdésében az "elemzés és tanulmány, valamint a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Natv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatelemzés készítésén kívül nem használhatók fel más célra" szövegrész helyébe az "elemzés és tanulmány készítésén, valamint a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvényben (a továbbiakban: Nahtv.), valamint kormányrendeletben a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség számára meghatározott feladatok ellátása és az általa nyújtott szolgáltatások nyújtásán kívüli célra nem használhatók fel" szöveg és az "a Natv. szerinti tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igények alapján a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére adatelemzés készítésére újrahasznosítás céljából - a Natv. 7. § (5) bekezdés" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére feladatainak ellátása és általa nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából - a Nahtv. 83. § (1) bekezdés" szöveg lép.11. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
17. §
(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a 19. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól, a (2) bekezdés e)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni."
(2) Az Mmtv. 14. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válását követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni."
18. §
Hatályát veszti az Mmtv. 27. § (2a) bekezdés d) pontja.12. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
19. §
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvénya) 37. § (4) bekezdésében a "megszűnését követő 5 évig kezeli" szövegrész helyébe a "megszűnéséig kezeli" szöveg,
b) 37. § (6) bekezdésében a "3 évig tartja nyilván" szövegrész helyébe az "a jogosultság megszűnéséig tartja nyilván" szöveg
lép.
13. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény módosítása
20. §
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvénya) 5. §-ában az "ágak és" szövegrész helyébe az "ágak, valamint az" szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés és a 4. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés, valamint a 4. § (1) bekezdés" szöveg
lép.
14. Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása
21. §
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 77. § (1) és (2) bekezdése.15. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása
22. §
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénya) 11/A. § (2) bekezdésében az "és településképi" szövegrész helyébe az "és a településképi" szöveg,
b) 11/F. § a "berendezés, létesítmény;" szövegrész helyébe a "berendezés vagy létesítmény," szöveg,
c) 16/E. §-ában a "11/B. § (1a) bekezdése" szövegrész helyébe a "11/B. § (1a) bekezdésének" szöveg
lép.
16. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
23. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"86. § [Építésügyi hatósági adatszolgáltatás]
(1) Az állami adó- és vámhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartáson keresztül hozzáfér az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítványokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz.
(2) Az építésügyi hatóság az általa kiadott, véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedély, használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány egy példányát haladéktalanul megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnak."
17. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
24. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kép:"(4) A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek."
18. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása
25. §
Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 148-150. §-a.19. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása
26. §
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 109. pontja a "berendezés, létesítmény;" szövegrész helyett "berendezés vagy létesítmény," szöveggel lép hatályba.20. Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. §
Hatályát veszti a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény.21. Záró rendelkezések
28. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. június 1. napján lép hatályba.(2) A 13. alcím, a 15. alcím a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, 3. § (5) bekezdése, 4-5. §, 3-7. alcím, 10-12. alcím, 14. alcím, 16-18. alcím, 20. alcím 2024. július 1. napján lép hatályba.
(4) A 19. alcím 2024. október 1. napján lép hatályba.
(5) A 3. § (1)-(4) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.
29. §
(1) E törvény 9. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.(2) E törvény 10. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A Kormány elkötelezett abban, hogy az elmúlt évtizedek jogalkotásának felülvizsgálatával folyamatosan csökkentse azokat az adminisztrációs terheket, amelyek az állampolgárokat és a vállalkozásokat szükségtelenül terhelik. A mai nap is nyolcezernél is több jogi norma szabályozza az állampolgárok életét, amelyek betartása az ügyfelek és betartatása a hatóságok által szinte lehetetlen. Ennek megváltoztatása a mindennapi élet, a vállalkozásaink működése és versenyképessége érdekében is nélkülözhetetlen. A 2023. évben felülvizsgálatra kerültek a családokkal, a közművekkel, az állam működésével, az agrárigazgatással, illetve a gazdasági szereplők versenyképességével összefüggő szabályozások.
A dereguláció során előre meghatározott ütemterv szerint történik az egyes ágazatok, az egyes szakterületek áttekintése és felülvizsgálata, amelyről a 2023. évi deregulációs tevékenységről szóló kormányjelentésben részletesen beszámoltunk. Ennek megfelelően a 2024. évi első vizsgálat tárgya a társadalombiztosítási, valamint a gondoskodáspolitikával összefüggő szabályozások felülvizsgálata és áttekintése. Ennek indoka egyrészt, hogy a társadalmi-szociális helyzetük, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek esetében különösen fontos, hogy állam a jogi szabályozással segítse az életüket, az ügyeik intézését. Ugyanakkor az állampolgárok munkával, nyugdíjbiztosítással, illetve egészségbiztosítással összefüggő hatósági ügyei közvetlen összefüggésben vannak a foglalkoztatással, a gazdaság működőképességével, valamint az adórendszerrel is, azaz közvetve is befolyásolják hazánk jogi és gazdasági versenyképességének lehetőségeit.
A tervezettel csökkennek a szociális igazgatásról szóló törvényben, illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben az ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségek. Ennek megfelelően jelenleg, ha az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, neki kell bejelenteni a korábbi ellátást megállapító hatóságnál, hogy új ellátás iránti igényt nyújtott be. Az ügyfél helyett ezen bejelentést a korábbi ellátást megállapító hatóság felé megteheti az új ellátás iránt eljáró hatóság is. Továbbá, ha az ügyfél lakóhelye megváltozik és az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a lakcímváltozás miatt az egyik járási hivatalnál meg kell szüntetnie az ellátásra jogosultságát és a másik járási hivatalnál új eljárásban ismételten igényelni kell az ellátást. Az ügyfél teljesen felesleges és indokolatlan terhelése helyett a lakcímváltozással az ellátásra jogosultság folyamatos marad. Az alanyi közgyógyellátási jogosultság időtartama - a jelenlegi 4 év helyett - az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedő időintervallumra terjedhet ki, míg a normatív közgyógyellátás 2 év helyett 4 évre kerül megállapításra.
Részletes indokolás
1-2. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott, lakóház építésére alkalmas telek megszerzésével érintett illetékügyekben a vagyonszerző vállalhatja, hogy a telken 4 éven belül lakóházat épít. Ha a vagyonszerző az Itv.-ben rögzített feltételeket teljesíti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint állami adóhatóság (a továbbiakban: NAV) az előírt, de megfizetésében felfüggesztett illetéket törli. A feltételek bármelyikének nem teljesítése esetén a vagyonszerzőnek az illetéket - az illeték eredeti esedékességtől kezdődően - késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie.Amennyiben a vagyonszerző a használatbavételt igazoló okiratot nem nyújtja be a NAV-hoz, a feltételek teljesítését a NAV az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megkeresése útján ellenőrzi, amely megkeresést az Itv. írja elő.
A fentiek mellett jogszabály írja elő, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a használatbavételt követően végleges döntését az állami adóhatóság részére megküldje.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság döntéseit elektronikus ügyintézés során hozza meg, a használatbavételt igazoló okiratok az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) felületén jogosultsággal rendelkező felhasználó számára a település és az ingatlan helyrajzi száma alapján elérhetők és letölthetők. Az Itv. módosítása révén a NAV a 4 éves határidő elteltét követően nem az illetékes építésügyi hatóság megkeresésével, hanem az OÉNY adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. A módosításnak köszönhetően mind a NAV, mind az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság munkája hatékonyabbá, az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik.
3-5. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításával csökkennek az ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségek. Ennek megfelelően jelenleg, ha az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, neki kell bejelenteni a korábbi ellátást megállapító hatóságnál, hogy új ellátás iránti igényt nyújtott be. Az ügyfél helyett ezen bejelentést a korábbi ellátást megállapító hatóság felé megteheti az új ellátás iránt eljáró hatóság is.Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultság időtartama - a jelenlegi 4 év helyett - az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedő időre, míg a normatív közgyógyellátás 2 év helyett 4 évre kerül megállapításra.
Jelenleg a gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni, ugyanakkor a törvény az év végén erre mégis lehetőséget biztosít. Javasoljuk, hogy a gyógyszerkeret erejéig, a részben közgyógyellátásból, részben önköltségből való finanszírozásra év közben is lehetőség legyen, hiszen ezen gyógyszerek nélkülözhetetlenek a betegek számára, és a nehéz sorban élő családoknak a részbeni finanszírozás is nagy segítséget jelenthet nem csupán év végén, de évközben is.
A járási hivatal ténylegesen nem jogosult a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról dönteni, mert azt az Szt. 50. § (4) és (5) bekezdése pontosan meghatározza. A járási hivatal a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról dönt, míg annak kezdő időpontját a törvény határozza meg.
A támogató szolgáltatásra és a közösségi alapellátásokra vonatkozó speciális szűkítő szabály fenntartása szakmailag már nem indokolt. E két szolgáltatás esetében megszűnt a pályázati úton való finanszírozás, helyette a finanszírozási rendszerbe való befogadás általános szabályai alkalmazandók. A módosítás megkönnyíti a szolgáltatások befogadását.
Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményével (a továbbiakban: CRPD Egyezmény) és a Kormány fogyatékos személyek nagylétszámú intézményeinek kiváltásáról szóló stratégiájával összhangban az Szt. hatályos szabályozása már csak támogatott lakhatás formájában engedi meg új ápoló-gondozó célú szolgáltatás vagy új férőhelyek létrehozását. Ez alól egy kivétel van: az 50 főnél alacsonyabb férőhelyszámú ápoló-gondozó otthon 50 férőhelyig bővíthető. A szabályozás tehát kizárja a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona esetében is a férőhelybővítést. Ez a szolgáltatási típus családias jellegű elhelyezést biztosít, maximum 14 férőhelyen működhet, és mint ilyen, ez áll legközelebb a támogatott lakhatási formához. Tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek bentlakásos intézményeiben történő elhelyezés iránt nagyobb az igény, mint a rendelkezésre álló férőhelyek száma, indokolt, hogy a lakóotthonok néhány férőhelyes bővítési igényeinek helyt adjunk, hiszen ugyanez megengedett ápoló-gondozó otthonok esetében 50 férőhelyig. A módosítás biztosítja, hogy a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona a jogszabály szerinti maximális 14 férőhelyig bővíthető legyen. Új ápoló-gondozó célú lakóotthon továbbra sem hozható létre.
6-7. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának indoka, hogy az utógondozói ellátás tekintetében gyakran előfordul, hogy a fenntartó nulla forintban állapítja meg a személyi térítési díjat. Ebben az esetben azonban szükségtelen az önköltségszámítás elvégzése és az intézményi térítési díj megállapítása, a kötelezettség ebben az esetben törlésre kerül.A családok átmeneti otthona keretében működtetett külső férőhelyek férőhelyszáma egybeszámítva jelenleg nem haladhatja meg a családok átmeneti otthona férőhelyszámának 50 %-át. A családok átmeneti otthonai külső férőhelyeinek bővítésére irányuló elmúlt évekbeli törekvések tapasztalatai azt mutatták, hogy e rendelkezés indokolatlanul korlátozza a fenntartókat a külső férőhelyek létrehozásában, holott a cél éppen a számuk bővítése lenne. Erre tekintettel fenntartása már nem indokolt.
8-10. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) módosításával csökken a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat kiadásának ügyintézési határideje tizenötről nyolc napra.A Tny. 82. §-ának módosítása révén a rögzített nyugdíjjal rendelkezőknek a tényleges nyugdíjba vonuláskor nem kell választaniuk a rögzített nyugdíj időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege és a nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított öregségi nyugdíj között, a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként, illetve a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összegként megállapítani.
A Tny. 96/B. § (2) bekezdésének módosításával adategyeztetési eljárás iránti kérelmet nem csak elektronikus úton lehet majd benyújtani. Egyúttal a törvényjavaslat pontosítja az ismételt adategyeztetési eljárás iránti kérelem benyújtásának legkorábbi időpontját.
A Tny. 96/E. § hatályon kívül helyezésével megszűnik a nyugdíjhoz elegendő jogosultsági idő igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás. Ezt egyrészt az indokolja, hogy 2024. január 1. napjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény alapján már nem kötelező a hatósági bizonyítvány benyújtása a jogviszony megszüntetésekor, ennek megfelelően a Tny.-ben is javasolt a hatósági bizonyítvány kivezetése. Kiemelendő továbbá, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 3 évvel hivatalból adategyeztetési eljárást folytatnak le, ami a nyugdíjra jogosító szolgálati időt részletesen tartalmazó határozattal zárul.
11. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításával szabályozásra kerül, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézet által kiállított elszámolási nyilatkozatot a biztosított részére - kérése szerint - elektronikus úton kell megküldeni. Az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat elsősorban elektronikus formában kelljen az egészségbiztosítási szerv rendelkezésére bocsátani.12. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fogyasztóvédelmi hatóság részére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig - a vállalkozás által a fogyasztók részére - átadott, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás egyszeri aktiválásához szükséges adattörlő kódok darabszáma. A NAV központi szerve az adattörlő kódokkal kapcsolatos adatokat az adózók adószáma szerint tartja nyilván, melynek utolsó két számjegye az adózó székhely szerinti illetékességét jelöli (az Ftv. szerint is a vállalkozók székhelyét és adószámát kell átadni). A kormányhivatalok esetében azonban az eljárási/ellenőrzési jogosultságokat az teremti meg, ha a vállalkozás által üzemeltetett üzlet, telephely az illetékességükbe tartozik (nem a székhely az irányadó). A vállalkozások esetében gyakori, hogy egy vármegyében/a fővárosban székhellyel rendelkező cégnek az országban több helyen van üzlete. A NAV tájékoztatása szerint a fentiekből következően a fogyasztóvédelmi hatóság illetékessége szerint szűrt adattartalmú táblázatot nem tud a kormányhivatalok rendelkezésére bocsátani. Tekintettel arra, hogy mind az online, mind pedig a helyszíni ellenőrzések során próbavásárlás szükséges, amely próbavásárláson tapasztaltak alapján tudja megállapítani azt a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy e körben megfelelően teljesítette-e az ellenőrzés alá vont vállalkozás a vonatkozó előírásokat, a NAV által átadandó adatok nem járulnak hozzá a törvényi kötelezettség teljesítéséhez.13. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából vezetett nyilvántartás adattartalmának módosítására irányul, a jövőben a végleges állapotú fogyatékossági támogatásra jogosult személyek esetében nem kell a felülvizsgálat időpontjáról rendelkezni.14. §
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása jogtechnikai célú.15. §
Nyelvhelyességi pontosítás.16. §
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 27. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés jogtechnikai pontosítása szükséges annak érdekében, hogy az érintett rendelkezés a korábbi nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvényt felváltó, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény megfelelő rendelkezéseire utaljon.17-18. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításával elhagyásra kerül a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozó rendelkezés, hiszen az nem felel meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény terminológiájának. Egyszerűsödik továbbá a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés, azáltal hogy a bejelentés mellékleteként nem kell csatolni a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt.19. §
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításával a menetkedvezménnyel összefüggésben kezelt adatok megőrzésének időtartama pontosításra kerül az adattakarékosság elvét figyelembe véve.20. §
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény módosítása jogtechnikai célú.21. §
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása nem rendeli alkalmazni a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 2025. január 1. napjától hatályos szociális temetés fogalmát és egyes rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a szociális temetésre vonatozó korábban megállapított rendelkezéseket már nem kell alkalmazni.22. §
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása jogtechnikai célú.23. §
Az Itv. módosítására tekintettel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a NAV a település és a helyrajzi szám alapján elektronikus úton hozzáférjen az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által kiadott, az OÉNY-ben megtalálható, az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítványokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz.24. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása alapján az egészségbiztosítási szerv részére a tagi munkavégzési jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságához kapcsolódó bejelentési kötelezettség a szociális szövetkezetet terheli.25. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása hatályon kívül helyezi az ingyenes közterület-használattal kapcsolatos átmeneti szabályokat, tekintettel arra, hogy a szabályokat jelenleg már nem kell alkalmazni.26. §
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása jogtechnikai célú.27. §
Hatályon kívül helyezésre kerül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény.28. §
Hatályba léptető rendelkezés.29. §
Sarkalatossági záradék.