adozona.hu
T/5887. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
T/5887. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 52. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha)
"c) bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik a 79/A. § szerinti olyan felszámolási eljárásban, amelyet nem bűnügyi hitelezői követelés alapján rendeltek el."
A Cstv. 83/W. §-a a következő (13) bekezdé...
T/5887. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
2023. évi LXXXVII. törvény az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 52. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha)
"c) bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik a 79/A. § szerinti olyan felszámolási eljárásban, amelyet nem bűnügyi hitelezői követelés alapján rendeltek el."
2. §
A Cstv. 83/W. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:"(13) E törvénynek az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi .....törvény (a továbbiakban: Módtv.1)........-val megállapított 52. § (2) bekezdés c) pontját a Módtv.1 hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami felszámolót a Módtv.1 hatálybalépését megelőzően kirendelték, de a felszámolási zárómérleget a bíróság részére még nem nyújtották be."
3. §
A Cstv.a) 27/C. § (4) bekezdés g) pontjában az "a felszámoló" szövegrész helyébe az "a felszámoló ügyvezetőjének, illetve a felszámoló" szöveg,
b) 52. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "eljárások" szövegrész helyébe az "eljárások, vagy" szöveg
lép.
4. §
Hatályát veszti a Cstv. 52. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy" szövegrész.2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
5. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 39. §-t követően a következő alcímmel és a 39/A. §-sal egészül ki:"Az állam tulajdonában lévő repülőtér működtetése
39/A. §
(1) Az állam tulajdonában lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér működtetése az állam Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § szerinti befolyása (a továbbiakban: állami befolyás) alatt álló gazdasági társaságnak átengedhető.
(2) Ha az állam tulajdonában lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér működtetését állami befolyás alatt álló gazdasági társaság végzi, akkor
a) a nemzetközi kereskedelmi repülőtér működtetését végző, állami befolyás alatt álló gazdasági társaságra,
b) az a) pont szerinti társaság tekintetében fennálló közvetett állami befolyás esetén a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése szerinti köztes jogi személyre, valamint
c) az a) pont szerinti gazdasági társaság Ptk. 8:2. § szerinti befolyása alatt álló gazdasági társaságra
a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni."
3. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
6. §
(1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A miniszter jóváhagyása szükséges)
"c) - az (1c) bekezdésben foglaltak kivételével - az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához."
(2) A Kötv. 44. §-a a következő (1c)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1c) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően nem szükséges a miniszter jóváhagyása az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához, ha a vagyonkezelő vagyonkezelői joga:
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése,
b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27/A. § (2) bekezdése, vagy
c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (2) bekezdése
alapján keletkezik.
(1d) Az (1c) bekezdés szerint létrejött vagyonkezelői jog esetén a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog keletkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a minisztert a vagyonkezelői jogának létrejöttéről."
7. §
A Kötv. 61/C. § (2) bekezdésében az "a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)" szövegrész helyébe az "az Nvtv." szöveg lép.4. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
8. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül)
"c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés,"
9. §
A Vtv. "Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok" alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:"27/B. §
Ezen alcím alkalmazásában:
a) elhelyezési célú ingatlan:
aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló olyan Magyarország területén található önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve azok - hasznos alapterületük összessége alapján számított - többsége irodai rendeltetésű vagy tényleges hasznosítása irodai vagy ügyfélszolgálati célokat szolgál azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban társasház jogi jelleggel bejegyzett ingatlan esetén az irodai rendeltetésű ingatlanrészek nagyságát, valamint az elhelyezési cél megvalósulását a társasház egészének hasznos alapterületét figyelembe véve kell megállapítani, vagy
ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló Magyarország területén található ingatlan.
b) állami elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott elhelyezési célú ingatlan."
10. §
A Vtv. "Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok" alcíme a következő 28/B. §-sal és 28/C. §-sal egészül ki:"28/B. §
(1) Ha az Áht. 11/B. § (2) bekezdése alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó - az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő -költségvetési szerv elhelyezési célú ingatlan vagyonkezelői jogát szerzi meg, erről az Áht. 11/B. § (6) bekezdése szerinti záró beszámoló elkészítésével egyidejűleg tájékoztatja az MNV Zrt.-t.
(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, és kiállítja a 28/A. § (2) bekezdése szerinti kijelölő okiratot. A kijelölő okirat kiállításával egyidejűleg az érintett ingatlan vonatkozásában az Áht. 11/B. § (2) bekezdése szerint létrejött vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó, a megszűnt vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelemben - az érintett ingatlan helyrajzi számának megjelölése mellett -kizárólag e törvénynek a vagyonkezelői jog megszűnésére vonatkozó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlannal kapcsolatos jogviszonyokba - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a kijelölés kezdő napjával az MNV Zrt. jogutódként belép.
(4) Az MNV Zrt. a (3) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy jogosult a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy által történő kézhezvételétől számított kilencven napon belül felmondani azon szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként az MNV Zrt. belépett.
(5) A (2) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
28/C. §
(1) Ha az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerinti jogutódlás Magyarország területén található, nem állami tulajdonú elhelyezési célú ingatlannak minősülő ingatlan használatát biztosító megállapodás tekintetében következik be, erről a 28/A. § (1) bekezdése szerinti - az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő - költségvetési szerv az MNV Zrt.-t a jogutódlás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő tizenötödik napon az érintett ingatlanra vonatkozó, a jogelőd társaság által kötött használati megállapodásba a költségvetési szerv helyébe az MNV Zrt. belép. A költségvetési szerv a jogelőd társaság által megkötött szerződéseket, valamint a szerződések - MNV Zrt. által meghatározott - lényeges tartalmi elemeit bemutató kimutatást köteles átadni az MNV Zrt. részére.
(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy részéről történő kézhezvételét követő hatvan napon belül jogosult a szerződést felmondani.
(4) Ha a harmadik személy a (3) bekezdés szerint nem gyakorolja a felmondás jogát és az MNV Zrt. úgy dönt, hogy fenntartja az (1) bekezdés szerinti elhelyezési célú ingatlan használatára kötött megállapodást, a megállapodásban szereplő ingatlan tekintetében állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő költségvetési szervvel, és a 28/A. § (2) bekezdése szerint kijelölő okiratot állít ki.
(5) A (4) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
11. §
A Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az MVH - az (1) bekezdéstől eltérően - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó)
"a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy - amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható - az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;"
12. §
A Vtv. 5. § (1) bekezdésében a "Külön törvény" szövegrész helyébe a "Törvény" szöveg lép.13. §
Hatályát veszti a Vtv. 28/A. § (9) bekezdése.5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
14. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pontja a következő d) alponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában
vagyonkezelő)
"d) a nemzeti vagyonba tartozó víziközmű-létesítmények tekintetében az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet és a helyi önkormányzat közös - együttesen 100 %-os - tulajdonában álló gazdálkodó szervezet."
15. §
Az Nvtv. 6. §-a következő (3g) és (3h) bekezdéssel egészül ki:"(3g) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt - tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.
(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről."
16. §
Az Nvtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Központi költségvetési szerv - ingatlan kivételével - a működéséhez szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet), valamint egyéb ingóság tulajdonjogának visszterhes vagy ingyenes megszerzése érdekében adásvételi, megbízási, vállalkozási, felhasználási, vagy egyéb, a tulajdonjog megszerzését eredményező szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles - a vagyon-nyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá került új vagyonelemet."
17. §
(1) Az Nvtv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 13. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:"(11) A tulajdonjogot megszerző fél az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a (11a) és a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: tulajdonosi joggyakorló) előzetes hozzájárulásával terhelheti meg a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyont. A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére, egyedi döntésével hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez. A tulajdonjogot megszerző fél gondoskodik arról, hogy az átruházott vagyon megterheléséhez szükséges előzetes hozzájárulás a vagyon megterhelését eredményező megállapodás megkötésének vagy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álljon.
(11a) Nem szükséges a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon tekintetében földhasználati jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára történő használati jog vagy telki szolgalom alapításához és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez."
(2) Az Nvtv. 13. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
"(12a) A (11) és a (12) bekezdés szerint kiadott előzetes hozzájárulás a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyon elidegenítési tilalom hatálya alatt történő megterhelésének vagy biztosítékul adásának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi."
(3) Az Nvtv. 13. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
"(14) Ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont az állam javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen ruházza át, az új tulajdonos a vagyonelemeket az átvett könyv szerinti értéken veszi nyilvántartásba."
18. §
Az Nvtv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.19. §
Az Nvtv.a) 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 5. § (3) bekezdés b) pontjában, 6. § (3a), (3b) és (3c) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés j) pontjában és 12. § (2) bekezdés e) pontjában a "terek, parkok" szövegrész helyébe a "terek, közparkok" szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében az "a (2)-(3c) és (3e) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (2)-(3c), valamint a (3e) és (3g)-(3h) bekezdésben" szövegrész,
c) 6. § (3e) bekezdésében a "terek, parkok" szövegrészek helyébe a "terek, közparkok" szöveg,
d) 8. § (15) bekezdésében a "szerződés" szövegrész helyébe a "szerződési" szöveg,
e) 12. § (8a) bekezdésében a "g) pontjában" szövegrész helyébe a "g) és h) pontjában" szöveg
lép.
20. §
Hatályát veszti az Nvtv.a) 3. § (1) bekezdés 3. pontjában, 11. § (8) bekezdés a) pontjában a " vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom," szövegrész,
b) 6. § (1), (4) és (5) bekezdésében a " vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom," szövegrész,
c) 11. § (8) bekezdés e) pontjában "a vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz" szövegrész,
d) 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat 39-43. sora.
6. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
21. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 15. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve, hogy belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való feladást követő munkanapon történő átvétele az aktuális felvételi vagy átvételi ponton a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való átvétele az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, a következő gyűjtési napot kell az átfutási idő meghatározásánál számításba venni."
22. §
A Postatv. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"27/A. §
Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységeket, fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk- és a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmiáru-forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, szerencsejátékközvetítő tevékenységet, valamint jogszabály szerinti SIM-kártya egyenlegfeltöltést végez."
23. §
A Postatv. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az (1) bekezdésben foglalt közszolgáltatás lehet különösen)
"c) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézési pontban az elektronikus kapcsolattartási rendszerhez történő hozzáférés biztosítása, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti ügyfélszolgálati megbízotti vagy egyéb, az ügyfeleknek az állami, önkormányzati vagy egyéb szolgáltatásokhoz történő hozzáférését, illetve ügyintézését elősegítő szolgáltatás;"
24. §
Hatályát veszti a Postatv. 41. § (7a) bekezdése.7. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
25. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/U. § (7) bekezdés b) pontjában a "bekezdésben meghatározott" szövegrész helyébe a "bekezdés szerinti" szöveg lép.8. Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény módosításáról
26. §
(1) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az Országgyűlés az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerint Makó belterület 8054/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant - az (1b) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt - ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja az általa végzett állami - kulturális és sporttal kapcsolatos - feladatok ellátásának elősegítése céljából, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (2a) bekezdésben foglalt szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonátruházás időpontja a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának - a Kézilabda Munkacsarnok-fejlesztési Program keretében megvalósuló makói kézilabda munkacsarnok kormányzati magasépítési beruházás megvalósítását követő, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti - megszűnését követő 60. nap."
(2) A Törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést - az (1b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni."
9. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
27. §
(1) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások műszaki nyomonkövetését építményinformációs modell (BIM) alapú rendszer segítségével végzi."
(2) A Budapest törvény 19. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.
(8) A költségszakértő ellátja az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházás során alkalmazott árakkal és felmerülő költségekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, a legkisebb költség elvére figyelemmel költségellenőrzést végez, a beszerzési és közbeszerzési eljárás során közreműködik az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatában, valamint vizsgálja a költségek alakulását. A költségszakértő felel a magasépítési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért."
28. §
(1) A Budapest törvény 19/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, állami tulajdonban álló ingatlanok e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a Kormány által rendeletben a vagyonkezelői feladatok ellátására kijelölt, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdaság társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek."
(2) A Budapest törvény 19/A. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A (4) bekezdés szerinti beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.
(8) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (1)-(2) és (6)-(8) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(9) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.
(10) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon a (4) bekezdés szerinti beruházások megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(11) A vagyonkezelő mint építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházáslebonyolítót vehet igénybe."
29. §
A Budapest törvény 20. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"g) a 19/A. §-ban meghatározott állami tulajdonban álló ingatlanok vagyonkezelési feladatainak ellátására kijelölt, a 19/A. § (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaságot."
30. §
A Budapest törvénya) 19. § (1) bekezdésében a "bevétel" szövegrész helyébe a "bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint támogatásként" szöveg,
b) 19. § (2) bekezdés a) pont ar) alpontjában és b) pont ba) alpontjában a "közbeszerzési" szövegrész helyébe a "beszerzési és közbeszerzési" szöveg,
c) 19. § (3) bekezdésében az "állam nevében és" szövegrész helyébe az "állam érdekében, saját nevében és az állam" szöveg
d) 19/A. § (4) bekezdésében a "keletkezik. Az e bekezdés szerinti vagyonkezelőre nem vonatkoznak a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, Vagyonkezelőre és vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó előírások.." szövegrész helyébe a "keletkezik." szöveg
lép.
31. §
A Budapest törvény 22. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) E törvény 19. § (7) és (8) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 19. § (7) és (8) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént."
10. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása
32. §
A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "innovációért és technológiáért" szövegrész helyébe az "iparügyekért" szöveg lép.11. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény módosítása
33. §
Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az (1) bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően - erre irányuló kérelme esetén - az (1) bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti."
12. Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény módosítása
34. §
A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény (a továbbiakban: JNFA tv.) a következő 2/A. §-al egészül ki:"2/A. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében az 1/A. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részvényeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti részvényeket - a KEKVA tv. 12. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően - kizárólag az állam részére idegenítheti el a részvények Alapítvány tulajdonába adásakor az alapító okiratban előírt módon meghatározott piaci áron és az elidegenítésből származó bevétel elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.
(3) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti részvények tulajdonjoga az államra száll vissza."
35. §
A JNFA tv. a következő 2/B. §-al egészül ki:"2/B. §
A 2/A. § (1) bekezdés szerinti részvények Alapítvány tulajdonába kerülése tekintetében az Alapítvány alapító okiratának módosításáról az alapítói jogok gyakorlója rendelkezik. A tulajdonba kerülés vonatkozásában az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére."
36. §
A JNFA tv. a 2. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.37. §
A JNFA tv. 6. §-ban az "a 2. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 3. §, az 1. melléklet," szövegrész helyébe az "a 2. § (1), (3) és (4) bekezdése, 2/A. §-a, a 3. §, az 1. melléklet, az 1/A. melléklet" szöveg lép.13. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása
38. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvénya) 72. § (2) és (3) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében és 78. §-ában a "2023." szövegrész helyébe a "2024." szöveg,
b) 77. § (3) bekezdésében a "2023." szövegrészek helyébe a "2024." szöveg lép.
14. Egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
39. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénya) 4/A. § (1) bekezdésében a "természetvédelmi-, sport-, ifjúsági- valamint egyéb feladatai" szövegrész helyébe a "természetvédelem, sport és ifjúsági ügyek, valamint egyéb feladatai" szöveg,
b) 9/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "szám és" szövegrész helyébe a "szám, valamint" szöveg
lép.
15. Záró rendelkezések
40. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.(2) A 4. alcím, a 14-18. §, a 19. § d) és e) pont, a 20. §, a 7. alcím és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. alcím az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
41. §
(1) E törvény 5. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése szerint sarkalatosnak minősül.(2) E törvény 34. §-a az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
42. §
(1) A 21. § a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.(2) A 27. § (2) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 27. § (2) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
1. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
Az Nvtv. 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat a következő 57. sorral egészül ki:2. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
A JNFA tv. a következő 1/A. melléklettel egészül ki:Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a veszélyhelyzettel kapcsolatos átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) módosítását elsődlegesen a felszámolási eljárásokban felmerült gyakorlati tapasztalatokból adódó jogszabály módosítási szükségletek generálták. A módosítások a felszámolási zárómérleg elkészítésére, a reorganizációs kérelmek benyújtására megállapított határidőre, valamint a reorganizációs és felszámolási eljárásban a leválasztás határidejére vonatkozó rendelkezéseket érintik, továbbá az érdemi módosításokhoz kapcsolódó jogtechnikai jellegű változtatásokat tartalmaznak.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) módosítása a nemzeti vagyon ingyenes átruházásának részlet szabályait pontosítja, a vagyonkezelő központi költségvetési szerv adminisztratív terheinek csökkentése érdekében módosulnak az önálló vagyonszerzés szabályai. A víziközmű ágazatban tevékenykedő állami tulajdonú társaságok holding szervezetbe szervezésére figyelemmel kerül sor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéseket tartalmazó táblázat aktualizálására.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása kiegészíti az állami vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra és kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó szabályokat.
Az állami vagyongazdálkodással összefüggésben több jogszabály is módosításra kerül a törvényjavaslatban, a kulturális örökség védelméről szóló törvény új kivételi szabályt állapít meg a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter műemlék vagyonelem előzetes jóváhagyásának beszerzése alól arra az esetre, ha a vagyonkezelői jog jogszabályi rendelkezéssel jön létre.
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) módosítására egyes rendelkezések pontosítása, a jogszabályok közötti koherencia biztosítása, valamint az illetékbélyeg továbbértékesítésének megszüntetése érdekében kerül sor.
Részletes indokolás
1-2. §
A Cstv. módosításáról szóló rendelkezések a felszámolási zárómérleg elkészítésére megállapított, a felszámolás kezdő időpontjától számított két éves időtartamra vonatkozó kivételek bővítését célozza azon folyamatban lévő, nem bűnügyi hitelezői követelés alapján elrendelt felszámolási eljárásokkal, amelyekben bűnügyi hitelezői igénybejelentés történt, továbbá ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezést állapít meg. A Cstv. 2023. június 30-tól hatályos rendelkezése alapján az érintett felszámolási eljárásokban a felszámolási zárómérleg elkészítésére megállapított határidő az állami felszámoló kirendelésétől számított két év. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt a fenti kivétel szabálynak - átmeneti rendelkezésként - az erre vonatkozó rendelkezés hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő felszámolási eljárások esetében történő alkalmazása is, mivel a felszámolási eljárások bonyolultsága, összetettsége, illetőleg a bűnügyi vagyont érintő felszámolás sajátos szabályai miatt a felszámolás időtartama - az általános határidőhöz képest -meghosszabbodhat.3-4. §
A módosítás a gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján a felszámolói névjegyzék adatait kiegészíti a felszámoló ügyvezetőjének elektronikus levelezési címével. A rendelkezés egyebekben jogtechnikai pontosítást tartalmaz.5. §
Tekintettel annak kiemelt jelentőségére, az állam a tulajdonában lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér működtetéséről a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság útján gondoskodik.A nemzetközi kereskedelmi repülőtér működtetése ugyanakkor kiemelt jelentőségű, fokozott védelmi igényű és a vezető tisztségviselők tekintetében is fokozott felelősségvállalást igénylő tevékenység, amelynek a hatékonyságához fűződő közérdek indokolja, hogy a működtetést végző, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény korlátozó rendelkezéseit ne kelljen alkalmazni.
6-7. §
Adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása annak érdekében, hogy az előzetes miniszteri jóváhagyást mellőzhető legyen azokban az esetekben, amikor az állami tulajdonú műemlék vagyonkezelője törvény alapján kerül kijelölésre, vagy a vagyonkezelési jogviszony létrejöttére a költségvetési szervek és gazdasági társaságok közötti feladatátadáshoz kapcsolódó jogutódlás alapján kerül sor.8. §
A Vtv. tárgyi hatályának technikai módosítása azt a célt szolgálja, hogy a jogalkalmazók számára is egyértelművé tegye. a Vtv. hatálya kizárólag arra a vagyonkörre terjed, amelynek ténylegesen és közvetlenül a magyar állam a tulajdonosa, ahol a közhiteles nyilvántartásban az adott vagyonelem vonatkozásában a magyar állam van tulajdonosként bejegyezve.9. §
Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony kapcsán új fogalom meghatározások kerülnek rögzítésre.A módosítás pontosítja az állami elhelyezési célú ingatlan fogalom meghatározását, amely szerint elhelyezési célra társasház ingatlan is kijelölhető. Az állami elhelyezési célú társasházi ingatlanok esetében az irodai rendeltetésű ingatlanok nagyságát, valamint az elhelyezési cél megvalósulását a társasház egészének hasznos alapterületét figyelembe véve kell megállapítani. A fogalom meghatározás továbbiakban úgy változik, hogy az ügyfélszolgálat elhelyezésére szolgáló területek is számításba vételre kerülnek az irodai célú hasznos alapterület kijelölésekor, ugyanakkor a raktározási, irattár elhelyezésére szolgáló helyiségek az irodai célú terület meghatározásakor nem kerülnek figyelembevételre.
10. §
A Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek irodai elhelyezését az MNV Zrt. állami elhelyezési célú ingatlanban biztosítja. A módosítás szerinti új rendelkezések az elhelyezési célú ingatlanokat vagyonkezelői jogviszony vagy saját hatáskörben kötött használati megállapodás keretében használó költségvetési szervek vonatkozásában a vagyonkezelői jog megszüntetésére és az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrehozására, valamint az ingatlanokkal kapcsolatban a vagyonkezelő költségvetési szerv részéről kötött megállapodásokkal kapcsolatos jogutódlásra vonatkozó szabályokat tartalmazzák.11. §
Az olyan osztatlan közös tulajdonban álló, kivezetésre szánt állami ingatlanok tekintetében indokolt megteremteni a tulajdonostárs részére történő ingyenes átadás lehetőségét, amelyeknél az állam résztulajdona az 1/2-ed tulajdoni hányadot nem haladja meg, valamint ezen ingatlanhányad értéke az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2/T. § (1) bekezdésének a) pontjában előírt értékhatárt nem lépi túl (jelenleg ez Budapesten, Pest vármegyében, vármegyeszékhelyen vagy megyei jogú városban fekvő ingatlan esetén 1 000 000 forint, egyéb ingatlan esetén 750 000 forint).A beépítésre nem alkalmas ingatlanok és az önmagukban hasznosításra nem alkalmas ingatlanok ingyenes tulajdonba adására irányuló rendelkezés tekintetében a két kategória szétválasztása elősegítheti az érintett vagyonelemek eredményesebb kivezetését, mivel nem szükséges a két feltétel együttes teljesülése az átruházás létrejöttéhez.
A gyakorlati tapasztalatok alapján az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére az ingyenes átruházás lehetőségét csak abban az esetben kell felajánlani, amennyiben a közvetlenül határos magántulajdonban lévő ingatlan tulajdonosa az ingyenes tulajdonba vétel lehetőségével nem kíván élni vagy a tulajdonszerzésének bármilyen akadálya van. Ez a módosítás az átruházások esetében a hirdetményi közzétételi és a sorsolási eljárás elhagyásával járhat, amely az érintett vagyoni kör kivezetésének meggyorsítását eredményezheti összhangban az Nvtv. 7. § (3) bekezdésben foglaltakkal.
12. §
Jogtechnikai pontosító rendelkezés.13. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.14. §
A kiegészítés indoka, hogy vagyonkezelői jogot lehessen biztosítani azon víziközmű-szolgáltató társaságoknak is, amelyek az integráció révén a Nemzeti Vízművek Zrt. többségi tulajdonába kerülnek.15. §
Az Nvtv. rögzíti a nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályait.A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és ez által forgalomképtelen nemzetközi kereskedelmi repülőtér ingatlant az érintett önkormányzat az állam javára ingyenesen vagy visszterhesen átruházza, azzal a korláttal, hogy az átruházás az önkormányzat közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.
Az Nvtv. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - az Nvtv.-ben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ez alól a korlátozás alól az új rendelkezés a Kormány egyedi döntése alapján eltérést enged és kiemelt nemzetgazdasági érdek esetén lehetőséget biztosít arra, hogy az országos törzshálózati vasúti pályához tartozó ingatlanon földhasználati jog vagy osztott tulajdon keletkezzen.
A kiegészítés azokban az esetekben jelenthet megoldást, amelyeknél a jelenleg az országos törzshálózati vasúti pályához tartozó ingatlanon - a vasúti berendezések áthelyezését követően, illetve azzal egyidejűleg - nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházás, fejlesztés valósul meg azzal, hogy ha a vasúti berendezések áthelyezését követően az érintett ingatlanok hasznosítási jellege, funkciója is megváltozik, azok a továbbiakban nem minősülnek az országos törzshálózati vasúti pálya részének, így a korlátozás hatálya ezen ingatlanokra már egyébként sem terjed ki.
16. §
A módosítás indoka az eljárás egyszerűsítése abban az esetben, ha erre vonatkozó felajánlás esetén az állami feladat ellátását közvetlenül szolgáló eszköz, ingóság térítésmentes megszerzésére nyílik lehetőség. A módosítás eredményeként az Nvtv. által meghatározott ingó vagyonelemek tulajdonjogának - visszterhes vagy ingyenes - megszerzése érdekében az érintett központi költségvetési szerv önállóan, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása nélkül eljárhat, kizárólag bejelentési kötelezettsége áll fenn a tulajdonosi joggyakorló irányában a fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá került új vagyonelem vonatkozásában.17. §
A módosítás célja, hogy a pontosítsa az elidegenítési tilalom hatálya alatt álló, ingyenesen átruházott vagyon megterhelésére vonatkozó, az átruházás időpontjában a vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv hozzájárulásának kiadására vonatkozó szabályokat, valamint rögzítse az így meghatározott terhek ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges eljárási szabályokat.A módosítás célja, hogy az átvételi eljárás egyszerűsítésére kerüljön sor, és az új tulajdonos az ingyenesen átruházott vagyonelemeket az átvett könyv szerinti értéken vegye nyilvántartásba. ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint ingyenesen ruházza át az állam javára, annak érdekében, hogy az átvevőnél az önkormányzat mérlegében szereplő nettó érték szerepeljen a helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyai, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és közkertek tulajdonjogának ingyenes átruházásával megegyezően.
18. §, 20. §
A módosítás célja, hogy lehetővé tegye a Nemzeti Vízművek Zrt., mint az állami tulajdonban lévő víziközmű szolgáltató társaságok holdingszervezetének az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságokban való tulajdon szerzését, ugyanakkor ne sértse az érintett vagyonelemek nemzeti vagyon részeként történő elismerését. Az állami tulajdonú víziközmű társaságok leányvállalati működésével erősödne azok gazdasági versenyképessége a hatékony, átlátható és eredményes, valamint hosszú távon fenntartható működés biztosítása érdekében19. §
A szövegcserés módosítások célja, hogy az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyonelemeket meghatározó felsorolásban a park fogalom helyett - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel összhangban - a közpark fogalom szerepeljen.21. §
A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK irányelv II. melléklete szerint: "A feladás figyelembe veendő napja megegyezik azzal a nappal, amelyen a küldeményt feladták, amennyiben a feladás a kérdéses hálózat hozzáférési pont által bejelentett utolsó begyűjtési időpont előtt történik. Ha a feladás ezen időpontot követően történik, a feladás figyelembe veendő napja a következő begyűjtési nap."A fentiek alapján a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel javasolt azt a kiegészítő szabályt beilleszteni az Európai Unió tagállamai közötti átfutási idő megállapítására vonatkozó rendelkezéshez, hogy a magyarországi kezelési szakasz kezdőnapjának számítását az befolyásolja, hogy a külföldi postai szolgáltatótól való átvételre (érkeztetésre) az utolsó gyűjtési időpontot megelőzően vagy követően kerül sor a nemzetközi posta kicserélő központban.
22. §
A pénzügyi intézmények által nyújtható postai szolgáltatások köréből szükséges az illetékbélyeg továbbértékesítésének törlése, mivel azt az egyetemes postai szolgáltató kivezeti a portfóliójából, tekintettel arra, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 2024. január 1-jétől megszünteti az illetékbélyeggel való illetéklerovás lehetőségét.23. §
Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. §-a által korábban szabályozott és időközben hatályon kívül helyezett "kihelyezett ügyintézési pont" szerinti szolgáltatás helyébe az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 12/A. §-a szerinti "elektronikus ügyintézési pont" lépett. A módosítás a jogszabályok közötti koherenciát biztosítja.24. §
Tekintettel az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerének megszűntetésére, a postai küldeményforgalomban már nincs olyan postai küldemény, amit érintene a rendelkezés, így annak tartalma kiüresedett, a rendelkezés törlése indokolt.25. §
Jogtechnikai pontosítás.26. §
Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény módosításával a makói kézilabda munkacsarnok - annak műszaki átadás-átvételét követően - a Magyarországi Református Egyház ingyenes tulajdonába kerül.27. §
A rendelkezés meghatározza a Vagyonkezelő mint építtető által, az általa koordinált magasépítési beruházások előkészítési és megvalósítása során kötelezően alkalmazandó nyomonkövetési rendszerre, valamint a költségellenőrzésre vonatkozó szabályokat.28-29. §
A módosítás a Citadella erőd és környezete fejlesztése és fenntartása körében a vagyonkezelő feladatainak részletes meghatározására irányul, valamint az új felhatalmazó rendelkezés szerint a Kormány rendeletében kijelöli a vagyonkezelőt e beruházások tekintetében.30. §
Szövegcserés pontosítások.31. §
A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szempontjából a tervezet 1. §-ában a Budapest törvényt kiegészítő 19. § (7) bekezdése szerint a "Vagyonkezelő" a 19. § (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.Abban az esetben, ha a költségszakértő a tevékenységének ellátásáért díjazásban részesül, tevékenysége a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozik (irányelv 4. cikk 1. pont). A szolgáltatási irányelv 15. cikk (2) bekezdés d) pontja [Szolgtv. 52. § d) pont] szerint a szolgáltatási tevékenység meghatározott szolgáltató számára való fenntartása olyan korlátozó követelménynek minősül, amely csak akkor áll összhangban a szolgáltatási irányelvvel, ha megfelel a 15. cikk (3) bekezdése szerinti együttes követelményeknek [diszkriminációmentesség, közérdekű indokoltság és arányosság].
E követelmény a szolgáltatási irányelv 15. cikk (7) bekezdése [Szolgtv. 51. § (1) bekezdés a) pont] alapján szolgáltatási notifikációs kötelezettség alá esik.
32. §
Jogtechnikai pontosítás.33. §
A koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány következményeinek elhárítása, illetve egyes kiemelt társadalmi csoportok helyzetének stabilizálása érdekében hozott intézkedések keretében a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek 2022. december 31-ig fizetési haladékot kaptak a részletvételre irányuló vételárrészlet-fizetési, illetve a lakásbérleti szerződésből eredő bérletidíjfizetési kötelezettségük alól. A törvényi szabályozás ugyanakkor nem tért ki arra, hogy a fizetési haladékot követően az elmaradt bérletidíj-fizetési kötelezettségüknek az érintett bérlők milyen keretek között tehetnek eleget, így szükségessé vált az erre vonatkozó szabályozási hiányosság pótlása.A törvénymódosítás értelmében a bérlő a fizetési haladékot követően - erre irányuló kérelme esetén - a bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú havi részletekben teljesítheti.
34-37. §
Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. állam tulajdonában részesedése, a tulajdonba adás során az állam képviseletében a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.38. §
A módosítás a Veszélyhelyzeti tv. szerinti reorganizációs kérelmek benyújtására a 2023. december 31-ig megállapított határidő 2024. december 31-ig történő meghosszabbítását, valamint az ugyancsak 2023. december 31-ig alkalmazható, leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezések további egy évvel való fenntartását szolgálja.A reorganizációs eljárás a még nem fizetésképtelen, de szerkezetátalakításra sem alkalmas fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások megelőző fizetésképtelenségi eljárása, míg a csődeljárás fizetésképtelenségi eljárás. A reorganizációs eljárások által érintett vállalkozások - amelyek többnyire kis és középvállalkozások, mikrovállalkozások - professzionális gazdasági ügyvezetés hiányában sok esetben későn észlelik pénzügyi, gazdasági helyzetük kedvezőtlen alakulását, amely a vállalkozás fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerülését vagy fizetésképtelenné válását eredményezheti. Ugyanakkor e vállalkozások számára a csődeljárás -nyilvánossága, jogilag formalizáltabb eljárása, az egyezségkötés szigorúbb szabályai miatt -kockázatosabb, hiszen az egyezségkötés "sikertelenségének" következménye a vállalkozás felszámolásának elrendelése. Mindezen okok miatt a módosítással érintett rendelkezés alapján továbbra is biztosított a reorganizációs eljárás igénybe vételének lehetősége a fenyegető fizetésképtelenségi helyzetbe került vállalkozások számára.
A módosítás a stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban 2024. december 31-ig lehetővé teszi a felszámoló által az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részének leválasztással történő működtetését.
39. §
Technikai módosítás.40. §
Hatályba léptető rendelkezés.41. §
Sarkalatossági záradék.42. §
Jogharmonizációs záradék.