(2) A Kkt. 24/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A (6) bekezdésben foglaltakon túl, nem engedélyezhető, nem végezhető a műszaki vizsgabiztosi tevékenység annak, aki állam ellen..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/6080. számú törvényjavaslat indokolással - a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról

    T/6080. számú törvényjavaslat indokolással - a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A közlekedési hatóság a vizsgálóállomás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű."
    (2) A Kkt. 24/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) A (6) bekezdésben foglaltakon túl, nem engedélyezhető, nem végezhető a műszaki vizsgabiztosi tevékenység annak, aki állam ellen...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/6080. számú törvényjavaslat indokolással - a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
    2023. évi CIX. törvény a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
    1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
    1. §
    (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A közlekedési hatóság a vizsgálóállomás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű."
    (2) A Kkt. 24/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) A (6) bekezdésben foglaltakon túl, nem engedélyezhető, nem végezhető a műszaki vizsgabiztosi tevékenység annak, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet), vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll."
    (3) A Kkt. 24/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A vizsgálóállomás vezető tisztségviselője, képviselője a büntetlen előéletet, illetve a műszaki vizsgabiztos azt a tényt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, hatósági bizonyítvánnyal igazolja."
    (4) A Kkt. a következő 46/O. §-sal egészül ki:
    "46/O. §
    (1) Az e törvénynek a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) által megállapított 24/A. § (4) és (6a) bekezdését a 2024. január 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
    (2) A Módtv. 24/A. § (4a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor vizsgálóállomás vezető tisztségviselői, képviselői tevékenységet ellátó személy esetében nem kell alkalmazni."
    2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    2. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdés e) pontjában a "vagyonszerzés." szövegrész helyébe a "vagyonszerzés; valamint" szöveg lép.
    3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
    3. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 21/B. §-sal egészül ki:
    "21/B. §
    A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a közalkalmazott munkaköri alkalmassági vizsgálatát."
    4. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
    4. §
    (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az állampolgársági kérelemhez)
    "b) a nem magyar nyelven kiállított okiratot - az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - hiteles magyar nyelvű fordítással"
    (ellátva kell csatolni.)
    (2) Az Ápt. 14. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Az állampolgársági eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz.
    (5b) Az állampolgársági eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott idegen nyelvű okirat hiteles magyar fordítása helyett az okiratnak az állampolgársági eljárás szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható."
    5. §
    Az Ápt.
    a) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a "bizonyítvánnyal" szövegrész helyébe a "bizonyítvánnyal vagy állampolgársági ténymegállapítással" szöveg,
    b) 12. §-ban a "megállapítja" szövegrész helyébe az "állampolgársági ténymegállapításban igazolja" szöveg,
    c) 16. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a "(7) bekezdéstől" szövegrész helyébe a "(8) bekezdéstől" szöveg
    lép.
    5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
    6. §
    (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Mvt. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
    a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
    b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
    c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
    d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.
    (1a) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni."
    (2) Az Mvt. 88. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)
    "d) az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,
    e) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni."
    6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
    7. §
    (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot elektronikus iratként vagy ha arra nincs lehetőség, nyomtatott formában a pénztártagnak át kell adni. A pénztár a tagot a belépési nyilatkozatban vagy a tagsági okiratban tájékoztatja arról, hogy a pénztár honlapján az alapszabály elérhető. Az alapszabályt a tag kérésére - elektronikus vagy nyomtatott formában - ki kell adni."
    (2) Az Öpt. 16/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat elektronikus irat formájában, vagy ha arra nincs lehetőség papír alapú iratként történő átadásával vagy megküldésével értesíti. A tagsági okirat tartalmazza a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, és a kedvezményezett-jelölés időpontját."
    (3) Az Öpt. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A pénztár az alapszabályát honlapján közzéteszi."
    (4) Az Öpt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A pénztár az éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente, a tárgyévet követő év június 30-áig közzéteszi."
    (5) Az Öpt. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A pénztár az alapszabályának, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásának változását a változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésével -honlapján közzéteszi."
    (6) Az Öpt. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A pénztártag kérésére a (3) bekezdésben foglalt adóelőleg fizetési kötelezettség az egyéni nyugdíjszámla terhére is teljesíthető."
    (7) Az Öpt. 49/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A választható portfóliós rendszer bevezetésére és megszüntetésére, valamint a működtetésének a rendszer szüneteltetését követő folytatására vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat elfogadása a rendszer bevezetésekor a pénztár közgyűlésének, a választható portfóliós rendszer szüneteltetésére, módosítására vonatkozó döntés, illetve a módosított rendelkezéseket tartalmazó szabályzat elfogadása a pénztár igazgatótanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az igazgatótanács döntését a 24. § (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hozhatja meg ülés megtartása nélkül. Az ellenőrző bizottság köteles előzetesen megvizsgálni a választható portfóliós rendszer bevezetésére, módosítására, szüneteltetésére, a működtetésének a szüneteltetést követő folytatására és a rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és véleményét az erre vonatkozó döntés előtt a közgyűlésen, illetve az igazgatótanács ülésén ismertetni kell."
    (8) Az Öpt. 49/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A választható portfóliós rendszer működtetésének megkezdésére, a működtetésének szüneteltetését követő folytatására, illetve módosítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell
    a) a szabályzatot vagy a módosított szabályzatot a módosítások megjelölésével,
    b) az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét vagy a módosított szabályzatot elfogadó igazgatótanácsi ülés jegyzőkönyvét,
    c) a szabályzattal, illetve módosított szabályzattal összefüggő befektetési politikát, valamint
    d) az ellenőrző bizottság véleményét."
    (9) Az Öpt. a következő 73. §-sal egészül ki:
    "73. §
    Azon pénztárak, amelyek a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény hatálybalépésekor nem rendelkeznek internetes honlappal, 2025. január 1-ig kötelesek internetes honlapot létesíteni és ott az e törvényben előírt közzétételi kötelezettségeiknek eleget tenni."
    8. §
    Hatályát veszti az Öpt.
    a) 21. § (2) bekezdésében az "- amennyiben rendelkezik ilyen felülettel -" szövegrész,
    b) 24. § (5) bekezdésében a "telefaxon, telexen," szövegrész,
    c) 29/A. § (1) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész,
    d) 29/A. § (10) bekezdésében az "és telefaxszámáról" szövegrész,
    e) 65. § (7) bekezdésében a "Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet." szövegrész.
    7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
    9. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 75/G. § (3) bekezdésében a "valamennyi" szövegrész helyébe az "összes" szöveg lép.
    8. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
    10. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (7) bekezdésében a "bejelentő és" szövegrész helyében a "bejelentő, valamint" szöveg lép.
    9. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
    11. §
    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 43/I. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Ha a panasz olyan, más hatóság hatáskörébe tartozó jogvitás ügyet érint, amely tekintetében jogszabály a hatóság eljárása megindításának feltételeként írja elő, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését, a Gazdasági Versenyhivatal a panasz (4) bekezdés szerinti megküldése helyett e körülményről tájékoztatja a panaszost, és a panasszal kapcsolatos további intézkedést mellőzi."
    12. §
    A Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "felhasználói vagy" szövegrész helyébe a "felhasználói, illetve" szöveg lép.
    10. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    13. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/E. § (1) bekezdésében az "és az azt követő" szövegrész helyébe a "valamint az azt követő" szöveg lép.
    11. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
    14. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában az "írnok, valamint" szövegrész helyébe az "írnok, továbbá" szöveg lép.
    12. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
    15. §
    (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) a következő 68. §-sal egészül ki:
    "68. §
    Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkező ügyfél esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a küldeményt - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 15. §-ában foglaltak szerint - az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha ezt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki."
    (2) A Tny. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le, ha
    a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy
    b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell,
    és az általános ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napot megelőzően telik le."
    (3) A Tny. 99/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Tbj. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni."
    16. §
    A Tny. 68. §-ában a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv" szöveg lép.
    13. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
    17. §
    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mnyptv.)
    a) 37. § (2) bekezdésében az "egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény" szövegrész helyébe az "a pénztár és a Felügyelet honlapján is közzé kell tenni. A közzététel" szöveg,
    b) 89. § (6) bekezdésében az "egy országos napilapban" szövegrész helyébe az "a pénztár és a Felügyelet honlapján" szöveg,
    c) 99. § (4) bekezdésében az "erről haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé" szövegrész helyébe az "ezt haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül a pénztár és a Felügyelet honlapján közzéteszi" szöveg
    lép.
    18. §
    Hatályát veszti az Mnyptv.
    a) 40. § (5) bekezdésében a "telefaxon, telexen," szövegrész,
    b) 77/C. § (1) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész,
    c) 77/C. § (10) bekezdésében az "és telefaxszámáról" szövegrész.
    14. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    19. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az üzemi baleset végleges döntéssel történő megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, a rendelkezésre álló nyilvántartás, valamint az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat alapján téríti meg."
    15. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
    20. §
    (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: 1998. évi XXXIX. törvény) 9. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)
    "d) a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal, a baleseti táppénzzel, a nyugellátásokkal és a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban fennálló követelések keresetből történő levonása céljából a (10a) bekezdésben"
    (foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton a Magyar Államkincstár részére.)
    (2) A 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) A (7) bekezdés d) pontja szerinti adatszolgáltatás tartalmazza a biztosítotti nyilvántartásba bejelentett személy
    a) foglalkoztatójának nevét,
    b) foglalkoztatójának adószámát."
    16. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
    21. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:
    "10/A. §
    A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a cégnyilvántartásban kezelt adószámot belső azonosítóként, valamint a cégnyilvántartással történő kapcsolat biztosítására, a cég beazonosítására használhatja fel."
    17. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
    22. §
    A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató szolgáltatónak meg kell felelnie az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. A tevékenység gyakorlásának feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozata."
    18. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
    23. §
    A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 63. § (4) bekezdésében az "-amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel - a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű napilapban" szövegrész helyébe az "a honlapján" szöveg lép.
    24. §
    Hatályát veszti a Tpt. 142/A. §-a, 450/C. §-a, és a 451. § (3) bekezdés e) pontja.
    19. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
    25. §
    Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. § (2) bekezdésében a "felülvizsgálat során" szövegrész helyébe a "felülvizsgálat alkalmával" szöveg lép.
    20. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása
    26. §
    Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17/A. § (3) bekezdésében a "feladatkörére tekintettel" szövegrész helyébe a "hatáskörére tekintettel" szöveg lép.
    21. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
    27. §
    A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/V. § (1) bekezdésében a "felhasználói vagy" szövegrész helyébe a "felhasználói, illetve" szöveg lép.
    22. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
    28. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A közcélú hálózat engedélyezési ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - az ügyféllel közhírré tétellel közli.
    (3b) A (3a) bekezdés szerinti közhírré tétellel történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy jogot von el vagy korlátoz, a hatóság az ismert ügyfelet a döntéséről - a közhírré tétel honlapon történő közzétételével egyidejűleg - az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is értesíti. A döntés közlésének napja a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő 15. nap."
    23. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
    29. §
    Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
    a) 69/A. §-a,
    b) 121. § (1) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész,
    c) 123/A. § (6) bekezdésében az "Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététel útján is eleget tehet." szövegrész.
    24. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
    30. §
    A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 32/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A biztosító az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát a honlapján közzéteszi."
    31. §
    Hatályát veszti a Gfbt. 57/D. § (1) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész.
    25. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
    32. §
    A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél egyszeri fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően köteles a 31. §-ban foglaltakról honlapján és - a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kivételével - az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben közzététel útján tájékoztatni."
    26. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
    33. §
    A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
    a) 3. § 7. pontjában az "állami vagy" szövegrész helyébe az "állami, illetve" szöveg,
    b) 4. § (3) bekezdésében a "valamint az (1)" szövegrész helyébe az "illetve az (1)" szöveg,
    c) 8. § (1) bekezdésében a "minősítő - ha" szövegrész helyébe a "minősítő - amennyiben" szöveg,
    d) 10. § (1) bekezdésében az "akkor, ha" szövegrész helyébe az "akkor, amennyiben" szöveg,
    e) 12. § (1) bekezdésében a "megtagadhatja, ha" szövegrész helyébe a "megtagadhatja, amennyiben" szöveg,
    f) 13. § (3) bekezdésében az "Állami vagy" szövegrész helyébe az "Állami, illetve" szöveg,
    g) 14. § (4) bekezdésében a "szabálysértési vagy" szövegrész helyébe a "szabálysértési, illetve" szöveg,
    h) 14/A. § (2) bekezdésében a "gondoskodik az" szövegrész helyébe az "intézkedik az" szöveg,
    i) 15. § (1) bekezdésében a "Ha a minősített" szövegrész helyébe az "Amennyiben a minősített" szöveg,
    j) 16. § (1) bekezdésében a "részt, ha" szövegrész helyébe a "részt, amennyiben" szöveg,
    k) 17. § (2) bekezdésében a "hiánya vagy" szövegrészek helyébe a "hiánya, illetve" szöveg,
    l) 18. § (2) bekezdés a) pontjában az "állami vagy" szövegrész helyébe az "állami, illetve" szöveg,
    m) 20. § (2) bekezdés k) pontjában az "illetéktelen" szövegrész helyébe az "arra jogosulatlan" szöveg,
    n) 22. § (8) bekezdésében a "szervek részére" szövegrész helyébe a "szervek számára" szöveg,
    o) 37/B. §-ában a "keretét" szövegrész helyébe a "kereteit" szöveg,
    p) 40. § (3) bekezdésében a "szervnek vagy" szövegrész helyébe a "szervnek, illetve" szöveg
    lép.
    27. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
    34. §
    A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 25. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) A fennálló hiteltartozás kiváltása esetén a fogyasztó meghatalmazása alapján a hitelező köteles az új hitel folyósításához szükséges igazolásokat az új hitelező részére 15 munkanapon belül elektronikus úton megküldeni."
    28. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
    35. §
    Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusából, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik és kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el."
    29. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
    36. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (4) bekezdés b) pontjában az " , államtitkár" szövegrész helyébe az "és az államtitkár" szöveg lép.
    30. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása
    37. §
    A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 24. § (3) bekezdésében az "alkalmazásában" szövegrész helyébe a "tekintetében" szöveg lép.
    31. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    38. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 65/F. § (6) bekezdésében a "megismerésére, illetve" szövegrész helyébe a "megismerése vagy" szöveg lép.
    32. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
    39. §
    Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
    a) 39/D. § (2) bekezdésében, 39/G. § (3) bekezdésében, valamint 39/Q. § (6) bekezdésében a "munkatársa" szövegrész helyébe a "foglalkoztatottja" szöveg,
    b) 41. § (2) bekezdésében az "és munkavállalókra" szövegrész helyébe a ", valamint munkavállalókra" szöveg,
    c) 42. § (2a) bekezdésében a "jogosult, valamint" szövegrész helyébe a "jogosult, illetve" szöveg
    lép.
    33. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
    40. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a következő 78/A. §-al egészül ki:
    "78/A. §
    (1) Iparbiztonsági hozzájárulást köteles fizetni az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyese, valamint az e törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek közül azon üzemek üzemeltetői, amelyek környezetében az e törvény 3. § 15. pont a)-b) és d) alpontjában meghatározott lakossági riasztó rendszer működik.
    (2) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyese a lakosság riasztását és tájékoztatását biztosító rendszer működőképességének fenntartása érdekében jogszabály által előírt pénzügyi hozzájárulás biztosítási kötelezettségét az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megfizetésével teljesíti.
    (3) Az iparbiztonsági hozzájárulás összege az (1) bekezdésben meghatározott kötelezett előző éves nettó árbevételének 0,042%-a.
    (4) A kötelezettnek az iparbiztonsági hozzájárulás befizetését azonosítására alkalmas módon a hatóság honlapján közzétett bankszámlaszámra történő átutalással egyösszegben kell teljesítenie a mérleg fordulónapját követő 5 hónapon belül elkészített, majd jóváhagyott pénzügyi beszámoló közzététele után 30 naptári napon belül.
    (5) Meg nem fizetése esetén az iparbiztonsági hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
    (6) Az iparbiztonsági hozzájárulást időarányosan kell teljesíteni, amennyiben az iparbiztonsági hatóság a határozatával elfogadta, illetve megállapította a veszélyes tevékenység leállítását.
    (7) Az iparbiztonsági hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének saját bevételét képezi, mely a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél az iparbiztonsági feladatok ellátásához szükséges radiológiai távmérő hálózat, a Paks és 30 km-es körzetében lakossági riasztó rendszer, továbbá a veszélyes üzemek környezetében meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó rendszer, illetve az iparbiztonsági feladatellátásához alkalmazott, telepített és mobil eszközök üzemeltetési és fejlesztési költségeire használható fel."
    34. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
    41. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 22. § (3) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg lép.
    35. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
    42. §
    Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/R. § (6) bekezdésében a "megismerésére, illetve" szövegrész helyébe a "megismerésére vagy" szöveg lép.
    36. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
    43. §
    Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. § (1) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg lép.
    37. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
    44. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
    "9/B. §
    A köznevelési intézményben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és munkaidő-beosztást a köznevelési intézmény igazgatója határozza meg együttműködési megállapodás keretei között."
    38. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
    45. §
    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)
    a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a "biztosított volt;" szövegrész helyébe a "biztosított volt, és" szöveg,
    b) 13/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "legalább felével," szövegrész helyébe a "legalább felével, és" szöveg
    lép.
    46. §
    Hatályát veszti az Mmtv.
    a) 2. § (1) bekezdés b) pontja,
    b) 13/A. § (1) bekezdés d) pontja,
    c) 14/A. §-ában az "- a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel kivételével -" szövegrész.
    39. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    47. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában a "közreműködik" szövegrész helyébe a "részt vesz" szöveg lép.
    40. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
    48. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Kttv. 75. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
    (4a) Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőinek, illetve kormányzati ügykezelőinek feladatkörei esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő alkalmassági vizsgálatát."
    41. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
    49. §
    A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Jogszabályban meghatározott esetben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát."
    42. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
    50. §
    Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (2) bekezdésében a "fel, és" szövegrész helyébe a "fel, továbbá" szöveg lép.
    43. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
    51. §
    Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 2/A. § (3) bekezdés d) pontjában a "minősített vagy" szövegrész helyébe a "minősített, illetve" szöveg lép.
    44. Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása
    52. §
    Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény
    a) 1. § (1) bekezdésében a "kerületi önkormányzatok és" szövegrész helyébe a "kerületi önkormányzatok, valamint" szöveg,
    b) 1. mellékletében a "Sorszám" szövegrész helyébe a "sorszám", a "Helyrajzi szám" szövegrész helyébe a "helyrajzi szám", valamint a "Tulajdonos" szövegrész helyébe a "tulajdonos" szöveg
    lép.
    45. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
    53. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) a következő 61/A. alcímmel egészül ki:
    "61/A. A különös szolgálati rend
    104/A. §
    (1) A különös szolgálati rend a honvédségi szervezet állományának tagja szolgálatteljesítési idejének e törvény általános rendelkezéseitől történő eltérő meghatározása.
    (2) A Honvéd Vezérkar főnöke parancsban különös szolgálati rend bevezetését rendelheti el."
    54. §
    A Hjt. 5. § (2) bekezdésében a "gyakorlása és a kötelezettségek" szövegrész helyébe a "gyakorlása, valamint a kötelezettségek" szöveg lép.
    46. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
    55. §
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:321. § (1) bekezdésében a "Nyilvánosan" szövegrész helyébe az "A nyilvánosan" szöveg lép.
    47. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
    56. §
    A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)
    a) 113. § (2) bekezdésében az "egymillió" szövegrész helyébe a "kétmillió" szöveg,
    b) 164. § (5) bekezdésében az "országos napilapban" szövegrész helyébe az "a honlapján" szöveg
    lép.
    57. §
    Hatályát veszti az MNB tv.
    a) 81. § (3) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész,
    b) 121-122. §.
    48. Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása
    58. §
    Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) a következő 18/A. §-sal egészül ki:
    "18/A. §
    (1) Leválásnál a szétváló jogi személy valamennyi tagja - amennyiben a leválás végrehajtása esetére tagsági viszonyát nem szünteti meg - a továbbműködő (fennmaradó) jogi személy tagja marad. A fennmaradó jogi személy jegyzett tőkéjének meghatározása során a leválással keletkező jogi személyben lévő részesedését nem lehet figyelembe venni.
    (2) A leválásra a kiválás szabályai az irányadóak a (3)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
    (3) Leválás esetén nem kerül sor annak felmérésére, hogy a jogelőd tagjai melyik jogutód tagjaivá kívánnak válni.
    (4) A leválással egyidejűleg belépő új tag csak a továbbműködő (fennmaradó) jogi személyhez csatlakozhat.
    (5) A jogutód jogi személyben részt venni nem kívánó tag alatt azon tag értendő, aki a leválás esetére a továbbműködő (fennmaradó) jogi személyben tagsági viszonyát megszünteti.
    (6) Az 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a tag a továbbműködő (fennmaradó) jogi személy tagja kíván maradni.
    (7) A 6. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak azon tagot megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját kell meghatározni, amely tag a leválás esetére tagsági viszonyát megszünteti.
    (8) A 17. § (2) bekezdése leválás esetén nem alkalmazható."
    59. §
    Az Átv.
    a) 18. § (1) bekezdés h) pontjában az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    b) 19. § (2) bekezdésében az "arányát" szövegrész helyébe az "arányát, valamint" szöveg
    lép.
    49. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
    60. §
    A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okiratot, illetve a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratot a kérelemhez nem csatolja, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból, illetve a jogutódlást tanúsító okirat másolatát a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából elektronikus úton szerzi be."
    50. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
    61. §
    Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 68. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást]
    "b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé."
    51. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    62. §
    (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 155. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázathoz csatolni kell a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát."
    (2) A Hpt. 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A (4) bekezdés szerinti pályázathoz csatolni kell a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát."
    (3) A Hpt. 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "236. §
    (1) A hitelintézet a 20. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az OBA-nak megküldeni, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 209. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz.
    (2) A csatlakozási nyilatkozatot az OBA által a honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot az OBA a beérkezést követően haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül továbbítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet elbíráló Felügyeletnek."
    (4) A Hpt. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "269. §
    A fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot a hitelintézet, illetve a szövetkezeti hitelintézet, mint reklámozó köteles a honlapján közzétenni."
    63. §
    A Hpt.
    a) 17. § (3) bekezdésében és 17/A. § (4) bekezdésében a "postai" szövegrész helyébe az "elektronikus úton, illetve elektronikus elérhetőség hiányában postai" szöveg,
    b) 17. § (3) bekezdésében a "két országos napilapban hirdetményként" szövegrész helyébe az "a hitelintézet és a Felügyelet honlapján" szöveg,
    c) 240. §-ában a "legalább két országos napilapban" szövegrész helyébe az "a honlapján" szöveg
    lép.
    64. §
    Hatályát veszti a Hpt.
    a) 20. § (2) bekezdés g) pontja,
    b) 205. §-a,
    c) 271. § (1a) bekezdésében a "Ha a pénzügyi intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, a korábban hatályos üzletszabályzathoz, valamint egyéb szabályzathoz történő hozzáférést az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében biztosítja." szövegrész.
    52. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása
    65. §
    A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 23. § (2) bekezdésében a "nyilatkozat és" szövegrész helyébe a "nyilatkozat, illetve" szöveg lép.
    53. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása
    66. §
    A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
    a) 1. § b) pontjában az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    b) 17. §-ában a "kell" szövegrész helyébe a "szükséges" szöveg,
    c) 18. § (1) bekezdésében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
    d) 30. § (1) bekezdésében és a 31. § (1) bekezdésében a "foglalt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,
    e) 42. § (1) bekezdésében a "csak" szövegrész helyébe a "kizárólag" szöveg,
    f) 47. § (2) bekezdés c) pontjában a "meghatározott" szövegrész helyébe a "foglalt" szöveg
    lép.
    54. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
    67. §
    (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján közzétett felhívás útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a honlapon történt felhívás mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A honlapon közzétett és a tag részére elektronikus úton küldött felhívás közötti eltérés esetén a közzétételben foglaltak az irányadók."
    (2) A Bit. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján az (1) bekezdésben foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, erről a honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A honlapon közzétett és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a közzétételben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére."
    (3) A Bit. 123/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    [A kárrendezési tájékoztatónak tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:]
    "d) az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát."
    68. §
    A Bit. 124/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "amennyiben" szövegrész helyébe a "ha" szöveg lép.
    69. §
    Hatályát veszti a Bit.
    a) 108/A. § (1) bekezdésében a "Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététellel is eleget tehet." szövegrész,
    b) 159. § (1) bekezdésében és 382. § (1) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész,
    c) 191. § (2) bekezdése.
    55. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása
    70. §
    A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Amennyiben a felügyeleti vizsgálat esedékessége és az akkreditált státusz lejáratának ideje 6 hónapon belül van, a felügyeleti vizsgálatot - ha az akkreditált státusz megújítását az akkreditált szervezet a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérelmezi - az akkreditált státusz megújítására irányuló eljárás keretében kell lefolytatni."
    56. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
    71. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 162. § (6) bekezdésében a "sem, ha azt" szövegrész helyébe a "sem, amennyiben azt" szöveg lép.
    57. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
    72. §
    A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 155. § (5) bekezdésében a "sem, ha azt" szövegrész helyébe a "sem, amennyiben azt" szöveg lép.
    58. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása
    73. §
    Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. § (1) és (1a) bekezdésében a "3. és" szövegrész helyébe a "3., valamint" szöveg lép.
    59. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
    74. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
    a) 104. § (1) bekezdésében a "tanúsítvány, valamint" szövegrész helyébe a "tanúsítvány, illetve" szöveg,
    b) 105. § (1) bekezdésében a "nyilatkozat és" szövegrész helyébe a "nyilatkozat, illetve" szöveg
    lép.
    60. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    75. §
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 16. § (4) bekezdés d) pontjában a "felhasználói vagy" szövegrész helyébe a "felhasználói, illetve" szöveg lép.
    61. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    76. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 91. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A kormányzati igazgatási szerv a munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkör tekintetében ingyenesen biztosítja a kormánytisztviselő alkalmassági vizsgálatát a munkába lépést megelőzően és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt."
    77. §
    A Kit.
    a) 7. § (1) bekezdésében a "kell" szövegrész helyébe a "szükséges" szöveg,
    b) 90/A. § (1) bekezdésében az "az érintett" szövegrész helyébe az "a jogutódlással érintett" szöveg,
    c) 112. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában a "30 napon" szövegrészek helyébe a "harminc napon" szöveg,
    d) 210. § (8) bekezdésében a "járó illetménnyel" szövegrész helyébe a "járó illetmény összegével" szöveg,
    e) 232. § (1) bekezdésében a "számára" szövegrész helyébe a "részére" szöveg,
    f) 233. § (3) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
    g) 239. § (2) bekezdésében az "esetében" szövegrész helyébe az "esetén" szöveg,
    h) 240. § (1) és (2) bekezdésben az "esetében" szövegrészek helyébe az "esetén" szöveg
    lép.
    62. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
    78. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 73. § (2) bekezdésében a "témaköreit, tartalmát és óraszámait" szövegrész helyébe a "témaköreit, tartalmát, valamint óraszámait" szöveg lép.
    63. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
    79. §
    A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő alkalmassági vizsgálatát."
    64. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása
    80. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (2) bekezdés i) pontjában az "(1) bekezdésben és a g) pontban" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben, valamint a g) pontban" szöveg lép.
    65. A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény módosítása
    81. §
    Nem lép hatályba a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 105. §-a.
    66. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
    82. §
    A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púét.) 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkaköri alkalmassági vizsgálatát."
    67. Egyes törvények hatályon kívül helyezése
    83. §
    Hatályát veszti
    1. a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény,
    2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény,
    3. a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján történő 2005. évi felméréséről szóló 2004. évi CXXI. törvény,
    4. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXI. törvény,
    5. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvény,
    6. a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény,
    7. a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló 2007. évi XII. törvény,
    8. az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXVI. törvény,
    9. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény,
    10. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény,
    11. a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló 2010. évi XXIV. törvény,
    12. az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény,
    13. az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény,
    14. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény,
    15. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló 2012. évi LI. törvény,
    16. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény,
    17. az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény,
    18. a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény,
    19. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLVIII. törvény,
    20. az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény,
    21. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény,
    22. a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény,
    23. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény,
    24. az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény,
    25. az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CLVIII. törvény,
    26. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény,
    27. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény,
    28. az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény,
    29. az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény,
    30. a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény,
    31. a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló 2015. évi X. törvény,
    32. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény,
    33. az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LIX. törvény,
    34. az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIV. törvény,
    35. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény,
    36. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény,
    37. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXX. törvény,
    38. az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény,
    39. az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény,
    40. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény,
    41. a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXV. törvény,
    42. az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény,
    43. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvény,
    44. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény,
    45. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvény,
    46. az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény,
    47. az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény,
    48. az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvény,
    49. az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény,
    50. az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény,
    51. a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény,
    52. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXI. törvény,
    53. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi CXXIX. törvény,
    54. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény,
    55. a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXXXI. törvény,
    56. a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény,
    57. az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény,
    58. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvény,
    59. az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény,
    60. a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény,
    61. általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény,
    62. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLX. törvény,
    63. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXII. törvény,
    64. az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIX. törvény,
    65. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXC. törvény,
    66. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXCVI. törvény,
    67. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény,
    68. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCI. törvény,
    69. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCIV. törvény,
    70. az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvény,
    71. az energetikai tárgyú törvények, valamint azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CCVIII. törvény,
    72. a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény.
    68. Záró rendelkezések
    84. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.
    (2) A 83. § 29. pontja 2024. január 2-án lép hatályba.
    (3) A 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 48. §, a 49. §, a 76. §, a 79. § és a 82. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (4) A 7. § (1) és (3)-(5) bekezdése, a 8. § a) és e) pontja, a 15. § (3) bekezdése és a 16. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
    85. §
    E törvény
    a) 9. §-a és 38. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
    b) 37. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
    c) 42. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
    d) 43. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
    e) 52. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
    f) 66. § a) pontja az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése alapján,
    g) 80. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    86. §
    (1) E törvény
    a) 1. §-a a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    b) 11. §-a a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló érinti 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 15. §-a az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A változó életviszonyok a jogszabályok folyamatos felülvizsgálatát, tartalmának újragondolását igénylik. Az új szabályok megalkotásakor azonban olyan intézkedéseket kell tenni, olyan javaslatokat kell kidolgozni, ami az emberek hétköznapi ügyeinek intézését egyszerűbbé tudják tenni. A vállalkozások sikeressége érdekében pedig olyan jogi környezetet kell kialakítani, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, így az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani. E célkitűzés mentén hozta létre a Kormány érdekegyeztető fórumként a Deregulációs Kerekasztalt, amelynek célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének könnyítését és egyszerűsítését szolgáló javaslatok megfogalmazása, amelyek ezen törvényben is tükröződnek.
    A vállalkozásokat, a cégeket a mai napig sok olyan jogszabályi előírás terheli, amelyeknek nem vagy csak indokolatlan nehézségek árán tudnak megfelelni. Jelen törvény alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni.
    A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
    A pénzügyi szektorban is indokolt a digitalizáció eredményeinek minél szélesebb körben való felhasználása. A hitelkiváltás során a hitelkiváltást érintő igazolások (például tőketartozás, kamatok) gyors és egyszerű beszerzése érdekében az új hitelt nyújtó intézmény az ügyfél meghatalmazása alapján közvetlenül megigényelheti a dokumentumokat az érintett intézménytől, melyet a pénzügyi intézménynek 15 munkanapon belül kell teljesítenie. A XXI. század követelményeinek megfelelően előírásra kerül továbbá, hogy a különböző pénzügyi szervezetek (bankok, biztosítók, önkéntes pénztárak) rendelkezzenek honlappal, amely segíti az ügyfeleikkel való kapcsolattartást, illetve a közzétételi kötelezettségeiknek is eleget tehetnek ezzel. Megszüntetésre kerülnek továbbá azok a mára már elavult szabályozások, amelyek előírták, hogy ezen szervezetek egyes hirdetményeket, döntéseket egy vagy két országos napilapban tegyenek közzé.
    Kiemelt célkitűzés továbbá a külföldről hazatérő magyar állampolgárok hazatérésének segítése, a hatósági ügyeik intézésének megkönnyítése. Az egyes kormányablakokban felállításra kerülő Hazaváró irodák és a Hazaváró Portál mellett számos törvény módosításával könnyebbé válik számukra a hazatéréssel összefüggő ügyek intézése. Ennek érdekében bővítésre kerülnek azon esetek, amikor a külföldi okmányok diplomáciai felülhitelesítés nélkül is alkalmazhatóak, illetve egyszerűsítésre kerülnek egyes ügytípusoknak a hiteles fordításra vonatkozó szabályok.
    Részletes indokolás
    1. §
    A járművek műszaki megvizsgálása hatósági feladat, melyet kormánytisztviselők és a közreműködő szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek végezhetnek. Mindkét esetben szigorú előírásokat kell meghatározni a tevékenység végzéséhez előírt személyi feltételek során, ennek alapján nem végezhet műszaki vizsgabiztosi tevékenységet, aki ellen a törvényben meghatározott bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás. Szigorodnak továbbá a vizsgálóállomás létesítésének feltételei azzal, hogy nem engedélyezhető vizsgálóállomás működése, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű. Ugyanez a szabály lesz érvényes már működő vizsgálóállomás vezető tisztségviselője, illetve képviselője esetén is. A fenti feltételeket az érintettek hatósági erkölcsi bizonyítvány útján igazolhatják.
    2. §
    Az illetékekről szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    3. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben kijelölt munkakörök esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a továbbiakban is a munkáltató köteles viselni.
    4-5. §
    A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy az állampolgársági eljárásban angol, német vagy francia nyelven kiállított kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi kivonatokhoz ne kelljen fordítás, ha az anyakönyvi okiratot elektronikai eszközzel személyesítették meg, és az anyakönyvi okirat megjegyzést vagy záradékot nem tartalmaz. Továbbá a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okirat hiteles magyar fordítása helyett a külföldi okirat az állampolgársági eljárás szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítással is elfogadhatóvá válik. A módosítással az állampolgárság igazolása állampolgársági ténymegállapítással is lehetségessé válik.
    6. §
    A munkavédelemről szóló törvény módosításával megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - kap felhatalmazást azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapítására, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp orvosi vizsgálat szükséges.
    7-8. §
    Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosításával a pénztárak működésére, valamint a pénztárba való belépéssel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó szabályozás is alkalmazkodik a digitális világhoz, megkönnyítve mind a pénztárak ügyfeleinek ügyintézését, mind a pénztárak működését. Ennek alapján kötelezővé válik, hogy az önkéntes pénztárak rendelkezzenek internetes honlappal és a közzétételi kötelezettségeiknek a honlapjukon tegyenek eleget.
    A törvényjavaslattal a választható portfóliós rendszert (a továbbiakban: VPR) működtető pénztárak választható portfóliós szabályzatainak módosításáról a pénztár igazgatótanácsa hozhat döntést a közgyűlés helyett. A VPR bevezetésére, illetve megszüntetésére, valamint működtetésének szünetelését követő folytatására vonatkozó döntés továbbra is a közgyűlés kizárólagos hatáskörében marad, így arról a pénztártagok közvetlenül, vagy küldöttjük útján a legfőbb szerv ülésén dönthetnek. A VPR módosítására vonatkozó határozathozatal igazgatótanácsi hatáskörbe történő átsorolása ugyanakkor biztosítja az egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt a pénztárak számára, a közgyűlési jóváhagyás ugyanis sok esetben meghosszabbítja az engedélyezési eljárást. A módosítás előírja továbbá a pénztárak belső védelmi vonalaként funkcionáló ellenőrző bizottság véleményének előzetes beszerzését.
    9. §
    A Rendőrségről szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    10. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    11-12. §
    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításával szabályozásra kerül, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkező olyan panaszok esetén, amelyek tekintetében egyértelműen azonosítható, hogy más hatóság külön jogszabály rendelkezése alapján nem fog tudni eljárást indítani, mert a fogyasztó nem kísérelte meg a vitás ügy rendezését az érintett vállalkozással, az adminisztratív terhek csökkentését eredményezi mind a Gazdasági Versenyhivatal, mind a másik hatóság oldalán, ha a panasz hatáskörrel rendelkező hatóságnak történő megküldése helyett a Gazdasági Versenyhivatal a vitarendezés megkísérlésének kötelezettségére felhívja a fogyasztó figyelmét, ezzel is segítve őt a vitás ügy rendezését szolgáló folyamatban. Továbbá kodifikációs pontosításra kerül sor.
    13. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    14. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben szövegpontosító rendelkezés kerül átvezetésre.
    15-16. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával az ügyfélkapus elérhetőséggel rendelkező ügyfelek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási eljárása során keletkező iratot vagy más értesítést a tárhelyükre kapják, ha a rendelkezési nyilvántartásban nem zárták ki ezt a kapcsolattartási módot. A kimenő dokumentumok (igazolás, döntés stb.) kiküldésének elektronikus útra terelése az érintett ügyfélkör számára kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést biztosít, a hatóságok számára pedig jelentősen csökkenti a postaköltséget. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 15. § (3) bekezdése alapján a kétszeri eredménytelen kézbesítés joghatásai nem állnak be, ha az ügyfél a tárhelyét nem adta meg hivatalos elérhetőségként. Ebben az esetben a hatóság más módon, hivatalos iratként kézbesíti a küldeményt.
    A tárgyévi valorizációs szorzószámok kihirdetésének időpontja évről évre változik. Korai kihirdetés esetén indokolatlanul hosszú az ügyintézési határidő, késői kihirdetés esetén pedig túl rövid idő áll a hatóság rendelkezésére az eljárás lefolytatásához. A módosítás értelmében a nyugdíj-megállapító határozatok meghozatalára minden esetben 15 nap áll rendelkezésre.
    Jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára a biztosítottakra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége, amelyet a biztosítottnak a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Ennek indoka eddig az volt, hogy a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.
    17-18. §
    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításával a magánnyugdíjpénztárak működésével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó szabályozás is alkalmazkodik a digitális világhoz, azzal, hogy a magánnyugdíjpénztár közzétételi kötelezettségeit ezentúl a honlapján, illetve a Felügyelet honlapján kell megtennie, miközben az országos napilapokban való közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.
    19. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával egyszerűsítésre kerül az üzemi baleset elismerése azáltal, hogy az eljárási folyamatból a kezelőorvos papír alapú igazolása elhagyásra kerül, miután az üzemi baleset elismeréséhez szükséges adatok az egészségbiztosítási pénztári szerv nyilvántartásaiból, illetve a hatósági határozatból megállapíthatóak.
    20. §
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény módosításával lehetővé válik a munkabér letiltásához szükséges, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatok közvetlen hozzáférés útján történő átadása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mint egészségbiztosítási szerv és a Magyar Államkincstár között.
    21. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításával lehetővé válik a cégnyilvántartással való adatkapcsolat során a nem természetes személyek adószámának kapcsolati kódként és belső azonosítóként való alkalmazása.
    22. §
    A kémiai biztonságról szóló törvény módosításával megszüntetésre kerül az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző szolgáltatók jelenlegi kettős ellenőrzése, miközben az érintett szolgáltató a nyilvántartásba vételekor is ellenőrzésre kerül, szükségtelen utána 30 napon belül ismételten ellenőrizni.
    23-24. §
    A tőkepiacról szóló törvény módosításával a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a kivezetéséről szóló döntést a kibocsátónak a honlapján kell közzétennie, az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül. Továbbá a hatályos szabályok szerint az ESZLA internetes egyenleglekérdező alkalmazás célja, hogy az ügyfél az értékpapír számla-vezető pénzügyi szolgáltatójától kapott kimutatásokat össze tudja vetni a szolgáltató Magyar Nemzet Banknak megküldött, személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatásával. A szolgáltatás iránti érdeklődés az elmúlt években minimális volt, ténylegesen nincs az ügyfelek vonatkozásában informatív tartalma, így a vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek.
    25. §
    Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    26. §
    Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    27. §
    A menedékjogról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    28. §
    A villamos energiáról szóló törvény módosításával lehetővé válik a közcélú hálózat engedélyezési eljárások gyorsítása azzal, hogy - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokhoz hasonlóan - a biztonsági övezetben lévő ingatlanok tulajdonosai esetében a döntés közlése közhírré tétellel történhet. Amennyiben a döntés az ügyfél számára ugyanakkor kötelezettséget állapítana meg, vagy jogot vonna el vagy korlátozna, a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja.
    29. §
    A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény módosításával egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a befektetési vállalkozónak - közzétételi kötelezettségei biztosítása érdekében - honlappal kell rendelkeznie. Továbbá a hatályos szabályok szerint az ESZLA internetes egyenleglekérdező alkalmazás célja, hogy az ügyfél az értékpapír számla-vezető pénzügyi szolgáltatójától kapott kimutatásokat össze tudja vetni a szolgáltató Magyar Nemzet Banknak megküldött, személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatásával. A szolgáltatás iránti érdeklődés az elmúlt években minimális volt, ténylegesen nincs az ügyfelek vonatkozásában informatív tartalma, így a vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül.
    30-31. §
    A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításával a biztosítók számára kötelezővé válik, hogy közzétegyék az értékcsökkentés alkalmazásának módszertanát, mivel jelenleg jelentős eltérések keletkezhetnek a kár kifizetése során értékcsökkenés jogcímén levont összegek között. A számítási módszertan nyilvánossá tételével a biztosítók közötti piaci verseny fokozódhat, az ügyfelek tudatosabban választhatnak biztosítót.
    32. §
    A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításával a pénzforgalmi szolgáltatásokról - belföldi postautalvány, sárga és fehér csekk - szóló tájékoztatásnak az ügyfelek felé való közzétételét eddig a honlapon és papír alapon, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben is biztosítani kellett. A módosítással a postahivatalokban a közzététel kizárólag elektronikus úton lesz kötelező, jelentősen csökkentve a papírfelhasználást a postánál. Az ügyfelek ugyanakkor a tájékoztatás bemutatását a továbbiakban is kérhetik papír alapon vagy tartós adathordozón is.
    33. §
    A minősített adat védelméről szóló törvényben kodifikációs pontosításokra kerül sor.
    34. §
    A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosításával a fogyasztó kérheti, hogy hitelkiváltás esetén az érintett hitelintézetek a hitelkiváltáshoz szükséges iratokat közvetlenül továbbítsák egymásnak 15 munkanapon belül, elektronikus úton.
    35. §
    Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy az anyakönyvi okiratok diplomáciai felülhitelesítésére nincsen szükség, ha ez kormányrendeletben meghatározott esetekben elháríthatatlan akadályba ütközik (például felülhitelesítés beszerzése lehetetlen vagy bizonytalanul hosszú időt vesz igénybe, illetve a felülhitelesítés beszerzése miatt a kérelmezőt súlyos joghátrány érhetné).
    36. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben nyelvhelyességi pontosításra kerül sor.
    37. §
    A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    38. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    39. §
    Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben kodifikációs pontosításokra kerül sor.
    40. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása alapján egyes meghatározott katasztrófavédelmi feladatok ellátásához a szükséges forrásokat az Országgyűlés a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja, iparbiztonsági hozzájárulás célelőirányzat létrehozásával.
    Az üzemeltetők által évente, a tárgyévet megelőző év nettó bevétele alapján számított iparbiztonsági hozzájárulást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv célelőirányzatként használhatja fel.
    A hozzájárulás kötelezettje: az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyese, valamint azon veszélyes üzemek üzemeltetői, amelyek környezetében meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó rendszer működik.
    Figyelemmel arra, hogy a gazdasági folyamatokkal összefüggően egyaránt változhat a végpontok és az érintett telephelyek száma, a monitoring és lakossági riasztó rendszer üzemeltetési költsége, ugyanakkor az iparbiztonsági hozzájárulásból származó bevétel összege évente szintén eltérő lehet, igazodva az egyes üzemeltetők árbevételéhez, javasolt az üzemeltető tárgyévet megelőző év nettó árbevételének 0,042%-át figyelembe venni.
    A hozzájárulás felhasználása radiológiai távmérő hálózat (RTH), Paks és 30 km-es körzetében lakossági riasztó-tájékoztató, továbbá meghatározott veszélyes üzemek környezetében meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó rendszer (MoLaRi), továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv iparbiztonsági feladatellátásához alkalmazott, telepített és mobil eszközeinek üzemeltetésére és szükségszerű fejlesztésére történik.
    Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V.11.) Korm. rendelet előírja az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyesének, hogy a lakosság riasztását és tájékoztatását biztosító rendszer működőképességének fenntartása érdekében annak időszakos felújításához, karbantartásához pénzügyi hozzájárulást biztosítson. A törvényi rendelkezés kimondja, hogy az iparbiztonsági hozzájárulás megfizetésével ez a pénzügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség teljesítettnek minősül.
    41. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szövegpontosító rendelkezés kerül átvezetésre.
    42. §
    Az ügyészségről szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    43. §
    Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    44. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása alapján a köznevelési intézményben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és munkaidőbeosztást a köznevelési intézmény igazgatója határozza meg együttműködési megállapodás keretei között.
    45-46. §
    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a keresőtevékenység vizsgálatára ne kerüljön sor a megváltozott munkaképességűek ellátásai megállapításakor, tekintettel arra, hogy az ellátás megállapítását követően az érintettek korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet.
    47. §
    Az államháztartásról szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    48. §
    A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben kijelölt munkakörök esetén lesz szükség. Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőinek, illetve kormányzati ügykezelőinek feladatkörei esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a továbbiakban is a munkáltató köteles viselni.
    49. §
    A munka törvénykönyvének módosításával jogszabály határozhat meg olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkáltató a munkára való alkalmasság vizsgálatát munkába lépéskor, illetve a munkaviszony fennállása alatt is biztosítani köteles. Természetesen a munkáltató is elrendelheti munkavállalói tekintetében az orvosi vizsgálatot a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
    50. §
    Az Országgyűlésről szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    51. §
    Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    52. §
    Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    53-54. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása alapján a Honvéd Vezérkar főnöke parancsban különös szolgálati rend bevezetését rendelheti el.
    55. §
    A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben kodifikációs pontosítás kerül átvezetésre.
    56-57. §
    A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) az eddigi egymillió helyett kétmillió forint összeghatárig hozhat kötelezést tartalmazó határozatot pénzügyi szervezet (például biztosító) terhére a fogyasztóval kialakult jogvitában, ha a fogyasztói kérelem megalapozott. Az eddigi egymilliós limit ma már rendkívül alacsony, különösen a jellemzően nagyobb összegű életbiztosítások tekintetében. A limit emelésével a PBT eljárásának köszönhetően a fogyasztó elkerülheti a hosszabb bírósági eljárásokat, valamint a PBT eljárása tehermentesíti a hazai bíróságokat is. A limit módosításával együtt elhagyásra kerül az ellentmondással összefüggő eljárás is, a PBT döntésével szemben a felek közvetlenül bírósághoz fordulhatnak. Kivezetésre kerül továbbá az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség.
    58-59. §
    A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló XXXIX. törvénnyel az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénybe bevezetett, a leválás intézményére vonatkozó szabályozás kodifikációs pontosítása.
    60. §
    A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény módosításával, ha a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezet nyilvántartásában szereplő szervezet nem csatolja kérelméhez, a közjegyző a jogutódlást tanúsító okirat másolatát a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából elektronikus úton is beszerezheti, csökkentve a kérelmező terheit.
    61. §
    Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény módosításával kivezetésre kerül a törvényből az utalványbirtokos országos napilapban történő közzétételi kötelezettsége, a közzétételre az utalványbirtokos honlapján kerülhet sor.
    62-64. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával a hitelintézetnek az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) történő csatlakozásáról ezután az OBA közvetlenül tájékoztatja a Felügyeletet. A törvény módosításával egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell honlappal, hogy a tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeiknek a honapjukon, illetve a Felügyelet honlapján eleget tehessenek, ugyanakkor az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény előírja, hogy a Felügyeletnek az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát (ideértve az alapszabály módosításához adott engedélyét is), valamint az engedély iránti kérelmet elutasító végleges határozatát meg kell küldenie a cégbíróságnak. Figyelemmel arra, hogy a társaságoknak a társaság létrejöttét, vezetőit érintő engedélyeket be kell nyújtaniuk a cégbírósághoz, továbbá az engedéllyel rendelkező hitelintézetek listája az Magyar Nemzeti Bank honlapján is szerepel, a határozatok megküldése indokolatlan adminisztrációs terhet jelent a Magyar Nemzeti Bank számára.
    65. §
    A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    66. §
    A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben szövegpontosítások kerülnek átvezetésre.
    67-69. §
    A biztosítási tevékenységről szóló törvény módosításával a biztosítók számára meghatározásra kerül, hogy a kárrendezési tájékoztató tartalmazza az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát is, amely segíti az ügyfelek tudatos választását és a biztosítói szféra átlátható működését. A törvény módosításával egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak rendelkezniük kell honlappal, hogy a tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeiknek a honlapjukon eleget tehessenek, ugyanakkor az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.
    70. §
    Az akkreditált szervezetek és személyek akkreditált státusza 5 évig érvényes. Az akkreditált tevékenység ellátási képességének ellenőrzése érdekében a státusz első odaítélését követő egy éven belül, majd azt követően kétévente felügyeleti vizsgálatot kell tartani, azaz az 5 év alatt három alkalommal. Ennek következtében - az eljárások időtartamát is figyelembe véve - a harmadik felügyeleti vizsgálat a státusz lejárata körüli időszakra esik, miközben a státusz megújítását célzó újra-akkreditálási folyamatot is meg kell kezdeni. A módosítást követően amennyiben a felügyeleti vizsgálat esedékessége és az akkreditált státusz lejáratának ideje 6 hónapon belül van, a felügyeleti vizsgálatot - ha az akkreditált státusz megújítását az akkreditált szervezet kérelmezi - az akkreditált státusz megújítására irányuló eljárás keretében kell lefolytatni, a két eljárás időbeli közelsége esetén célszerű azokat egyidejűleg elvégezni.
    71. §
    A közbeszerzésekről szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    72. §
    A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    73. §
    Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvényben szövegpontosításra kerül sor.
    74. §
    A büntetőeljárásról szóló törvényben kodifikációs pontosítások kerülnek átvezetésre.
    75. §
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.
    76-77. §
    A kormányzati igazgatásról szóló törvény módosításával a kormányzati igazgatási szervnél a kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben meghatározott álláshelyek esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a továbbiakban is a kormányzati igazgatási szerv köteles viselni. Továbbá nyelvhelyességi pontosítások kerülnek átvezetésre.
    78. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényben technikai pontosítás kerül átvezetésre.
    79. §
    A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény módosításával a különleges jogállású szerveknél a kötelező alkalmassági vizsgálatra a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott feladatkörök esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a jövőben is a munkáltató köteles viselni.
    80. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben szövegpontosításra kerül sor.
    81. §
    Nem lép hatályba a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 105. §-a.
    82. §
    A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény módosításával a kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben kijelölt munkakörök esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a jövőben is a munkáltató köteles viselni.
    83. §
    Technikai dereguláció keretében megtörténik egyes, már végrehajtott törvények hatályon kívül helyezése.
    84. §
    Hatályba léptető rendelkezések.
    85. §
    Sarkalatossági záradék.
    86. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében