adozona.hu
T/5891. számú törvényjavaslat indokolással - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
T/5891. számú törvényjavaslat indokolással - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni...
T/5891. számú törvényjavaslat indokolással - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
2023. évi CXIX. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
1. §
(1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem köteles vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, és az adóbevallásban vagy a külön nyilvántartásban szereplő foglalkoztatotti létszám alapján történik. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni."
(2) A KKV tv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vállalkozás abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő számviteli időszakban, illetve bevallási időszakban túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól."
2. §
A KKV tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"6. §
A központi költségvetésről szóló törvény vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló fejezete külön előirányzaton (a továbbiakban: előirányzat) tartalmazza a miniszter hatáskörébe tartozó a KKV-k fejlődésének finanszírozását szolgáló költségvetési kiadásokat."
3. §
A KKV tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az előirányzatból vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás különösen a következő formákban nyújtható:
a) kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség-, és egyéb költségtámogatás;
b) lízingdíj-támogatás;
c) faktoringdíj-támogatás;
d) bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezmény."
4. §
A KKV tv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:"8/A. §
(1) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatások esetén az e törvény 8. § (1) bekezdésének a) pontja szerint nyújtható támogatások fedezetét biztosító kiadási előirányzata terhére kötelezettséget - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (1)-(4c) bekezdésében foglaltaktól eltérően - úgy lehet vállalni, hogy a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén - az Áht. 37. §-ában foglaltaktól eltérően - a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat."
5. §
A KKV tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A KKV-k a 6. § szerinti előirányzat mellett a központi költségvetés más célokat szolgáló fejezeteiből is részesülhetnek támogatásban."
6. §
A KKV tv. II/A. Fejezete a következő "A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék" alcímmel egészül ki:"A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék
9/B. §
(1) Az európai uniós forrás terhére finanszírozott, pénzügyi eszközként végrehajtott egyműveletes kombinált termék keretében a KKV részére olyan feltételekkel kerül visszatérítendő támogatás biztosításra, hogy a KKV-val megkötött szerződésben meghatározott eredményességi kritérium teljesítése és annak a támogató általi megállapítása esetén a követelés egy része tőkekedvezmény formájában vissza nem térítendő támogatássá alakul (továbbiakban: tőkekedvezményes egyműveletes kombinált pénzügyi eszköz).
(2) Az (1) bekezdés szerinti eredményességi kritérium teljesítése és annak a támogató általi megállapítása esetén a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált pénzügyi eszköz tőkekedvezmény részének összegét a KKV-nak nem kell visszafizetnie."
7. §
A KKV tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"13. §
A központi költségvetés KKV-knak támogatást nyújtó fejezetének irányítója, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a vállalkozások, továbbá azon belül a KKV-k támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedéséről."
8. §
A KKV tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"14. §
A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat a miniszter részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról."
9. §
(1) A KKV tv. 16. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A VfT tagja:)
"c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetsége (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), a Magyarok a Piacon Klub elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (SEED) ügyvezető igazgatója vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (IFKA) ügyvezetője vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy."
(2) A KKV tv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A VfT. elnöke és tagjai a határozathozatal során szavazati joggal rendelkeznek."
10. §
A KKV tv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A VfT határozatait a tagok egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. A VfT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmada jelen van."
11. §
(1) A KKV tv. 19. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"5. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy;"
(2) A KKV tv. 19. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"7. érintett piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely olyan termékeket, illetve szolgáltatásokat foglal magában, melyeket a vásárlók a termékek és szolgáltatások jellemzői, az áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tartanak."
12. §
A KKV tv. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) E törvény 9/B. §-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
13. §
A KKV tv.1. 5. § (4) bekezdésében a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "beszámolója vagy bevallása" szöveg;
2. 5. § (5) bekezdésében a "beszámoló alapján" szövegrész helyébe a "beszámoló vagy bevallás alapján" szöveg;
3. 5. § (8) és (9) bekezdésében a "nyilvántartásai" szövegrész helyébe a "beszámolói vagy bevallásai" szöveg;
4. 5. § (10) bekezdésében a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "beszámolója vagy bevallása" szöveg;
5. a II. Fejezet alcímében a "Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat" szövegrész helyébe az "A KKV-k fejlődésének támogatását szolgáló előirányzat" szöveg;
6. 7. §-a (1) bekezdésének az "A célelőirányzat" szövegrészek helyébe az "Az előirányzat" szöveg;
7. 10. §-ának a "vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg;
8. 12. §-ában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg, valamint a "kétévente" szövegrész helyébe a "négyévente" szöveg;
9. 15. § c) pontjában az "a célelőirányzatból" szövegrész helyébe az "az előirányzatból" szöveg;
10. 17. § (1) bekezdésében a "négy" szövegrész helyébe a "három" szöveg
lép.
Záró rendelkezések
14. §
Hatályát veszti a KKV tv. 16. § (3) bekezdésének d) pontja.15. §
Ez a törvény 2024. január 1. napján lép hatályba.16. §
Ez a törvény a 4. §-a tekintetében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.Általános indokolás
A 2004-ben hatályba lépett, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) átfogó módosítása az időközben elfogadott uniós normákkal való harmonizáció, illetve a magyar szabályozási környezet változásaira tekintettel vált időszerűvé.Az uniós normákkal való harmonizáció érdekében a törvénytervezetek a törvény szövegében rögzítésre kerülnek egyes új fogalmak, illetve fogalmakat értelmező vagy konkretizáló rendelkezések. Módosításra kerülnek továbbá a vállalkozásfejlesztési tanácsról szóló rendelkezések a vállalkozásfejlesztési tanács hatékony működésének biztosítása érdekében.
A törvénytervezetben foglalt módosítások segítségével a KKV tv. hatálya alá tartozó minden kis- és középvállalkozásra (a továbbiakban: kkv), azaz a kkv szektorra vonatkozó ágazati szabályozás a hazai és az uniós előírásokkal összhangba kerül, könnyebben értelmezhetővé és alkalmazhatóvá válik.
Az törvénytervezet pontosítja a kkv-nak minősülést megalapozó foglalkoztatotti és bevételi adatok számításának módját, pontosítja a tőkévé konvertálható kölcsön szabályait, az uniós előírásokkal összhangban meghatározza kapcsolódó és partner vállalkozásnak minősülés szempontjából releváns érintett piac fogalmát.
A törvénytervezetben megteremti az uniós szabályozás által a 2021-27-es programozási időszakban bevezetett új támogatási forma, a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait, meghatározva annak alapvető kereteit.
A 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet által bevezetett új kkv támogatási forma egy olyan támogatási eszköz, amely visszatérítendő támogatást és vissza nem térítendő támogatást egyetlen pénzügyi eszköz műveletben (egyetlen finanszírozási megállapodásban) nyújt. A támogatás a kedvezményezett részére kölcsön formájában kerül nyújtásra, amely a támogató által előre meghatározott feltételek teljesülése esetén részben a követelés elengedésével vissza nem térítendő támogatássá alakul.
A törvénytervezet biztosítja - a külön szabályozás hatálya alá tartozó Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével - a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatások esetén a jelenleg csak veszélyhelyzeti szabályként érvényesülő eltérési lehetőséget az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szabályaitól, melynek következtében a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapíthatja meg.
Pontosításra kerülnek továbbá a Vállalkozásfejlesztési Tanács működésének feltételei, valamint a kkv szektor helyzetének elemzéséhez szükséges adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályok.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A módosítás az EVA megszűnése, és az arra vonatkozó rendelkezések törlésének szükségessége indokolja. Pontosításra kerül továbbá, hogy a beszámolónak az arra jogosult által jóváhagyottnak kell lennie. Egyértelműsítésre kerül továbbá, hogy az egyéni vállalkozó esetén a foglalkoztatotti létszámot vagy az adóbevallása, vagy a nyilvántartása alapján kell figyelembe venni.A pontosított szövegben az állami támogatásokra vonatkozó Csoportmentességi rendelet (a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i (EU) 651/2014 bizottsági rendelet) szövegével összhangban, a jelenlegi jogszabályi szövegezéshez képest egyértelműbben, könnyebben értelmezhetőbben kerül meghatározásra a kkv minőség megszerzésére, illetve elvesztésére irányadó kétéves szabály.
2. §
A korábban a központi költségvetési törvényben "Gazdaságfejlesztési célelőirányzat" elnevezéssel szereplő, a kkv-k költségvetési finanszírozási forrását biztosító előirányzatra való hivatkozás meghaladottá vált, a hatályos szabályozás mellett arra is figyelemmel, hogy jelenleg más és több előirányzatról is támogatásra kerülnek a kkv-k. A módosítás ezt a változást követi le.3. §
A kkv-k támogatására használható támogatási formák államháztartási szabályozással összhangban történő meghatározása miatt szükséges a módosítás, amely pontosítja továbbá, hogy az itt felsoroltak mellett más támogatási formákban is részesíthetőek a kkv-k.4. §
A módosítás megteremti a lehetőséget, hogy - a külön szabályozás hatálya alá tartozó Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével - a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség- és egyéb költségtámogatások esetén a támogatások fedezetét biztosító kiadási előirányzata terhére kötelezettséget az államháztartásról szóló törvény előírásaitól eltérően úgy lehessen vállalni, hogy a tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét - ütemezés nélkül - a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapítsa meg.5. §
A központi költségvetési törvénnyel való összhang miatt szükséges a módosítás, figyelemmel a 2. §-ban foglalt, nevesített előirányzat megjelölésének elhagyására.6. §
A 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet által bevezetett új kkv támogatási forma, a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait lefektető rendelkezések. A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék olyan támogatási eszköz, amelynek keretében visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást egyetlen pénzügyi eszköz műveletben (egyetlen finanszírozási megállapodásban) kerül nyújtásra. A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék a kedvezményezett részére visszatérítendő támogatás formájában kerül nyújtásra, amely támogatás a támogató által előre meghatározott feltételek teljesülése esetén a követelés részbeni elengedésével vissza nem térítendő támogatássá alakul.7-8. §
A pontosító rendelkezések célja a kkv fejlesztés állami feladatainak ellátásának, és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elősegítése, gördülékenyebbé, hatékonyabbá tétele. Az elkülönített állami pénzalap külön nevesítése annak a központi költségvetésbe való tartozása miatt nem szükséges.9-10. §
A Vállalkozásfejlesztési Tanács működésére, tagjaira vonatkozó pontosítást tartalmazó előírások.11. §
A vállalkozás fogalmának pontosítását, egyértelműbbé tételét, és a jelenleg a szabályozásból hiányzó érintett piac definíciójának meghatározását tartalmazó módosítások, amelyek célja a vállalkozásoktól érkezett visszajelzéseknek megfelelően a jogalkalmazás egyszerűbbé tétele és segítése. A vállalkozásnak minősülő gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok példálózó felsorolása - a gyakorlati alkalmazásban sokszor felmerülő kérdéses helyzetek kezelése érekében - kiegészül a vagyonkezelő alapítvánnyal, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepével, továbbá az egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy tekintetében szükséges megjegyezni, hogy egyházi jogi személy főtevékenységként hitéleti tevékenységet végez, kizárólag másodlagos tevékenységként végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet, erre tekintettel a törvény támogatási szabályai csak a másodlagos, azaz kiegészítő tevékenységet is végző egyházi jogi személyekre, és nem általánosan minden egyházi jogi személyre vonatkoznak.12. §
Az 5. §-sal a KKV tv.-be beépülő tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék szabályozását megalapozó uniós irányelvnek való megfelelésről rendelkező szakasz.13-16. §
Szövegcserés módosítások, hatályon kívül helyező rendelkezések, hatályba léptető rendelkezés, valamint uniós jogharmonizációs rendelkezés.A szövegcserés módosítások célja a Csoportmentességi rendelet szöveghasználatával való összhang megteremtése, és a jelenlegi szövegezés alapján nehezen értelmezhető és megfogható vállalkozási nyilvántartás helyett a pontosabban azonosítható beszámoló meghatározás alkalmazása.
A Kormány által az Országgyűlés számára készített, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentés benyújtásának gyakorisága két év helyett négy évre módosul. Ennek szakmai indoka, hogy a jelenlegi két éves időszak alatt kevéssé láthatóak a kkv támogatások eredményei és hatásai, valamint a kkv-szektorban megmutatkozó folyamatok iránya és hatásfoka. A rövidebb időszakban továbbá kevéssé tisztíthatóak le a vállalkozások között mutatkozó folyamatok a gyorsan változó külső körülmények miatti átmeneti változásoktól, és a kkv-k fejlődésének íve, az állami támogatások valódi eredménye a négyéves időszakban jelenik meg, válik valóban érzékelhetővé és mérhetővé.
A hatályon kívül helyezett előírás a korábban a kkv-k támogatásának forrását adó, jelenleg már nem létező előirányzat nevesítésének, valamint egy jelenleg már nem létező tisztség törlését valósítja meg.