T/5877. számú törvényjavaslat indokolással - a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2023. évi LXXXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályozás átültetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
(1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettségének e törvény szabályai szerint tesz eleget.
(2) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan mult...

T/5877. számú törvényjavaslat indokolással - a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról
2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályozás átültetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A törvény hatálya, alapelvei
1. §
(1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettségének e törvény szabályai szerint tesz eleget.
(2) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele - a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve - az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett négy adóév közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a (2) bekezdés szerinti bevételi küszöbértéket minden egyes ilyen adóévre a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell.
(4) Nem keletkezik a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettsége a kizárt szervezetnek, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 3. § 52. pont b) és c) alpontjának megfelelő szervezet esetében választja, hogy a szervezetet nem kezeli kizárt szervezetként.
(5) A kiegészítő adó alanyának kiegészítő adókötelezettsége keletkezik:
a) az e törvény alapján belföldi illetőségűnek minősülő, alacsony adóterhelésű csoporttagnak elismert belföldi kiegészítő adóként az 5. melléklet szerint meghatározott többletnyeresége után,
b) a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adóként (a továbbiakban: elismert IIR adó) a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján, amelyre figyelemmel a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata, illetve a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata az alacsony adóterhelésű csoporttagokra meghatározza és befizeti az elismert IIR adóból hozzá rendelhető részarányt,
c) a multinacionális vállalatcsoportnak aluladóztatási kiegészítő adóként (a továbbiakban: elismert UTPR adó) az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján.
2. §
(1) E törvényt a társasági adótörvénnyel, adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, az adózás rendjéről szóló törvénnyel és a számviteli szabályokkal összhangban kell értelmezni.
(2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) modell szabályaiban foglaltak szerint értelmezendő, amennyiben azok összeegyeztethetőek az e törvény szerinti szabályokkal.
(3) Az e törvény szerinti kiegészítő adó adóbevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni.
(4) A beszámolót, könyvvezetést eurótól eltérő devizában készítő csoporttag az e törvényben euróban meghatározott értékeket az Európai Központi Bank hivatalos - az adóévet megelőző naptári év december hónapjára vonatkozó átlag-devizaárfolyamának alapulvételével számítja át.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni.
II. Fejezet
Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában
1. adatszolgáltatást teljesítő csoporttag: olyan szervezet, amely a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesít;
2. adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag: a kiegészítő adóval kapcsolatosan meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségnek a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport nevében történő teljesítésére a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által kijelölt, a végső anyavállalattól eltérő csoporttag;
3. adóév: azon beszámolási időszak, amelynek tekintetében a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, vagy a naptári év, ha a végső anyavállalat nem készít összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót;
4. adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség: a csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének azon része, amely az alábbiakból származik:
a) tulajdonosi részesedés (kivéve portfolió részesedés) valós értékének változásából származó nyereség vagy veszteség, tulajdonosi részesedésre (kivéve portfolió részesedés) elszámolt vagy visszaírt értékvesztés,
b) tőkemódszer szerint nyilvántartott tulajdonosi részesedésre elszámolt nyereség vagy veszteség, vagy
c) a tulajdonosi részesedés (kivéve portfolió részesedés) elidegenítéséből származó nyereség vagy veszteség;
5. adómentes osztalék és egyéb juttatás: a tulajdonosi részesedésre kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás, kivéve
a) az olyan portfólió részesedésre tekintettel kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás, amelyre a felosztás (kifizetés) időpontjában kevesebb, mint egy éve jogosult a csoporttag, továbbá
b) amennyiben a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles felosztási módszert alkalmaz, akkor ezen befektetési szervezetben meglévő tulajdonosi részesedésre tekintettel kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás;
6. adózási funkcionális pénznem: a csoporttag lefedett adójának azon államban történő meghatározására használt funkcionális pénznem, amelyben az adott csoporttag e törvény szerinti illetősége van;
7. alacsony adóterhelésű állam: olyan állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak adóévben elismert nyeresége keletkezik, és az a 65. pont szerinti minimum adómértéknél alacsonyabb tényleges adómértékkel adózik;
8. alacsony adóterhelésű csoporttag: olyan csoporttag, amely
a) multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, és alacsony adóterhelésű államban rendelkezik illetőséggel, vagy
b) illetőséggel nem rendelkezik, és az adóévben elismert nyeresége van, valamint a rá vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 65. pont szerinti minimumadómérték;
9. anyavállalat: az a végső anyavállalat, amely nem kizárt szervezet, közbenső anyavállalat vagy részleges tulajdonban álló anyavállalat;
10. aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség: eltérő számviteli funkcionális pénznemet és adózási funkcionális pénznemet alkalmazó szervezet által elszámolt devizaárfolyam-nyereség vagy veszteség, amely
a) csoporttag adóalapjának része, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik,
b) csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének része, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyamingadozásokból származik,
c) csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének része, és amely egy harmadik deviza és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme közötti árfolyamingadozásokból származik, és
d) egy harmadik deviza és a csoporttag adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyamingadozásokból származik, függetlenül attól, hogy az ilyen harmadik devizaárfolyamnyereség vagy veszteség beleszámít-e az adóalapba;
11. állami tulajdonban álló szerv: olyan szervezet, amely
a) részben vagy egészben állami tulajdonban áll, beleértve annak alegységeit és helyi hatóságait is,
b) nem végez kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet,
c) fő célja:
ca) államigazgatási feladat ellátása, vagy
cb) az a) alpont szerinti állam eszközeinek kezelése, befektetése, tartása vagy egyéb kapcsolódó befektetési tevékenység végzése,
d) évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az állam felé,
e) megszűnése esetén eszközei az államot illetik,
f) nettó eredményét (ha felosztásra kerül) az a) alpont szerinti állam kapja, és
g) nettó eredményének semmilyen része nem szolgálhatja magánszemély vagy az államtól eltérő jogi személy javát;
12. állandó telephely: az a valós vagy vélelmezett üzleti hely, amely
a) olyan államban van, amelyben az alkalmazandó jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés alapján állandó telephelynek minősül, feltéve, hogy az érintett állam a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezményével összhangban adóztatja a telephelynek betudható nyereséget,
b) alkalmazandó jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés hiányában, olyan államban van, amely az ilyen üzleti helynek betudható nyereséget a területén illetőséggel rendelkező csoporttaghoz hasonlóan, nettó alapon adóztatja meg,
c) társasági adórendszerrel nem rendelkező államban van és a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezmény alapján állandó telephelynek minősülne, feltéve, hogy az adott állam a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezménye alapján jogosult lenne a telephelynek betudható nyereség megadóztatására,
d) nem tartozik az a)-c) alpont hatálya alá, és amelyen keresztül a szervezet fekvése szerinti államon kívül végez tevékenységet, feltéve, hogy a szervezet illetősége szerinti állam mentesíti az ilyen tevékenységnek betudható nyereséget az adóztatás alól;
13. áteresztő szervezet:
a) olyan szervezet, amely pénzügyi szempontból transzparens szervezetnek minősül az alapítása szerinti államban, kivéve, ha illetősége ettől eltér, és az illetősége szerinti államban lefedett adót kell fizetnie a jövedelme vagy nyeresége után, és amely magában foglalja annak bevétele, ráfordítása, nyeresége vagy vesztesége tekintetében
aa) az adózási szempontból transzparens szervezetet, amennyiben adózási szempontból transzparens a tulajdonosa illetősége szerinti államban;
ab) a fordított hibrid szervezetet, amennyiben adózási szempontból nem transzparens a tulajdonosa illetősége szerinti államban,
b) olyan szervezet, amelynek bevételét, ráfordítását, nyereségét vagy veszteségét valamely állam jogszabályai úgy kezelik, mintha azok a szervezet közvetlen tulajdonosánál annak tulajdonosi részesedése arányában keletkeznének vagy merülnének fel,
c) a csoporttagban fennálló tulajdonosi részesedést adózási szempontból transzparensként tartottnak kell tekinteni, ha adózási szempontból transzparens szervezeteken keresztül közvetve tulajdonolják,
d) az olyan csoporttag, amely nem rendelkezik illetőséggel és nem tartozik lefedett adó vagy elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá az üzletvezetési helye, az alapítási helye vagy más hasonló kritérium alapján, áteresztő szervezetnek és adózási szempontból transzparens szervezetnek tekintendő, ha
da) a tulajdonosának illetősége szerint állam pénzügyi szempontból transzparensnek tekinti,
db) nem rendelkezik üzleti létesítménnyel az alapítása szerinti államban, és
dc) a bevétel, ráfordítás, nyereség vagy veszteség nem tudható be állandó telephelynek;
14. átértékelési módszer szerinti adóköteles nyereség vagy veszteség: az adóévben elszámolt, lefedett adóval növelt vagy csökkentett nettó nyereség vagy veszteség, amely olyan számviteli gyakorlat vagy számviteli módszer alkalmazásából származik, amely alapján valamennyi ingatlan, gép és berendezés tekintetében a csoporttag:
a) annak valós értékét számolja el,
b) az átértékelési különbözetet az egyéb átfogó jövedelemmel szemben mutatja ki, és
c) az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereséget vagy veszteséget nem jeleníti meg az eredményben;
15. átmeneti év: azon első adóév, amelyben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport e törvény hatálya alá tartozik egy adott állam tekintetében;
16. befektetési alap: olyan szervezet vagy konstrukció, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) célja, hogy olyan befektetőtől származó pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközöket egyesítsen, amely befektetők között vannak olyanok, amelyek egymáshoz nem kapcsolódnak,
b) meghatározott befektetési politikával összhangban fektet be,
c) lehetővé teszi befektetői számára az ügyleti, kutatási és elemzési költségek csökkentését, a kockázatok szétterítését,
d) elsősorban befektetésből származó jövedelem vagy nyereség elérésére, illetve egy meghatározott vagy általános esemény vagy következmény elleni védelemre szolgál,
e) befektetői az általuk befizetett hozzájárulás alapján jogosultak a szervezet vagy konstrukció eszközeinek hozamára vagy az ezen eszközökből származó jövedelemre,
f) a szervezet vagy konstrukció, illetve annak kezelése (irányítása) a szervezet vagy konstrukció alapítása vagy kezelése (irányítása) szerinti államban a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, beleértve a pénzmosás elleni és a befektetővédelmi szabályokat is, és
g) kezelését a befektetők nevében befektetésialap-kezelő végzi;
17. befektetési szervezet: olyan szervezet vagy konstrukció, amely
a) befektetési alap, ingatlanbefektetési vállalkozás,
b) közvetlenül vagy az a) alpont szerinti szervezeten keresztül közvetve legalább 95 százalékban az a) alpont szerinti szervezet tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy e szervezet vagy szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be,
c) értékének legalább 85 százaléka az a) alpont szerinti szervezet tulajdonában van, feltéve, hogy teljes jövedelme lényegében olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításakor;
18. biztosítási befektetési szervezet: olyan szervezet, amely megfelelne a befektetési alap vagy az ingatlanbefektetési vállalkozás fogalmának, ha nem biztosítási vagy járadékszerződés szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban hozták volna létre, és nem olyan szervezet kizárólagos tulajdonában állna, amely a fekvése szerinti államban a biztosítókra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;
19. csoport: csoportnak minősül
a) az olyan szervezetek összessége (ideértve azt a szervezetet is, amelyet a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában mérete miatt, a lényegesség elve alapján marad ki, vagy amiatt nem veszik figyelembe, mert értékesítési célból tartják), amelyek az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerinti tulajdonjog vagy ellenőrzés révén olyan kapcsolatban állnak egymással, amely alapján összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít a végső anyavállalat,
b) az olyan szervezet, amely állandó telephellyel rendelkezik, feltéve, hogy nem része az a) alpontban meghatározottak szerinti csoportnak;
20. csoporttag: az olyan szervezet (ideértve a szervezet állandó telephelyét is), amely egy multinacionális vállalatcsoport része vagy az olyan szervezet (ideértve a szervezet állandó telephelyét is), amely egy nagyméretű belföldi vállalatcsoport része;
21. csoporttag-tulajdonos: olyan csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában;
22. csoporton belüli finanszírozás: az olyan jogügylet, amely során egy vagy több csoporttag kölcsönt nyújt ugyanazon csoport egy vagy több másik csoporttagjának, vagy más módon fektet be a csoporton belül;
23. egyszerűsített tényleges adómérték: a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján számított tényleges adómérték;
24. elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard: a számvitelről szóló törvény, a nemzetközi számviteli standardok (IFRS vagy az Európai Unióban a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok), valamint Ausztrália, Brazil Szövetségi Köztársaság, Kanada, az Európai Unió tagállamai, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe, Japán, Mexikói Egyesült Államok, Új-Zéland, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szingapúri Köztársaság, Svájci Államszövetség, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei, szabályai;
25. elhatárolt nyugdíj-ráfordítás: a számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben kimutatott nyugdíj-kötelezettségre elszámolt költség, ráfordítás és az adóévre a nyugdíjalapba befizetett összeg közötti különbség;
26. elismert aluladóztatott kifizetések szabálya: egy állam belső jogában alkalmazott olyan szabályrendszer,
a) amely alapján egy állam jogosult a multinacionális vállalatcsoport kiegészítő adójának hozzá rendelhető azon részarányára, amelyet az említett multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű csoporttagjai után a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján nem vettek számításba,
b) amelyhez az állam nem nyújt kedvezményeket,
c) amely egyenértékű az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal, és
d) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal;
27. elismert belföldi kiegészítő adó: egy állam belső jogában alkalmazott kiegészítő adó,
a) amely az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok 5. melléklet szerinti többletnyereségének meghatározását az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró csoporttagok esetében az e törvénynek megfeleltethető szabályok, illetve az Európai Unión kívüli csoporttagok esetében az OECD modell szabályoknak megfeleltethetően írja elő, valamint az így meghatározott többletnyereségre a minimum-adómértéket alkalmazza,
b) amelyhez az adott állam nem nyújt kapcsolódó kedvezményt, és
c) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az Európai Unió tagállamában található csoporttagok esetében az e törvényben megállapított szabályokkal, illetve az Európai Unión kívüli csoporttagok esetében az OECD modell szabályokkal;
28. elismert beszámításos adó: a csoporttagot - beleértve az állandó telephelyet is - terhelő vagy általa befizetett lefedett adó, amely visszatérítendő vagy jóváírható a csoporttag által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, vagy - ha a lefedett adó egy állandó telephelyet terhel, vagy azt az állandó telephely fizeti be, - a központ által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, amennyiben a visszatérítést vagy a jóváírást
a) a lefedett adót alkalmazó államtól eltérő állam fizeti meg,
b) az osztalék olyan haszonhúzója részére teljesítik, amely a csoporttagra a lefedett adót alkalmazó állam belső joga szerint a kapott osztalékra vonatkozó minimumadómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik,
c) az osztalék olyan természetes személy haszonhúzója részére teljesítik, aki illetőséggel rendelkezik azon államban, amely a csoporttagra alkalmazza a lefedett adót, és aki a szokásos jövedelemre vonatkozó általános adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik, vagy
d) állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, illetőséggel rendelkező nonprofit szervezet, illetőséggel rendelkező nyugdíjalap, multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz nem tartozó, illetőséggel rendelkező befektetési szervezet, vagy - amennyiben az osztalék illetőséggel rendelkező nyugdíjalap-tevékenységekkel összefüggésben kerül kifizetésre, és a nyugdíjalap által kapott osztalékhoz hasonló módon adózik - illetőséggel rendelkező életbiztosító részére teljesítik, azzal, hogy ezen pont alkalmazásában:
da) a nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben létrehozták és kezelik,
db) a befektetési szervezet azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben létrehozták és szabályozzák,
dc) az életbiztosító azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben található;
29. elismert bérköltség: munkavállalót, alkalmazottat, tagot megillető munkabérként, munkadíjként és az egyéb olyan kifizetésként elszámolandó járandóság, amely közvetlen, személyhez kapcsolódó juttatás, egyéb előny ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, a nyugdíj-hozzájárulást, a bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat, valamint a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot, ide nem értve azon bérköltséget, amely tárgyi eszköz könyv szerinti értékének részét képezi és a 17. § alapján mentesülő jövedelemhez kapcsolódik;
30. elismert jövedelem-hozzászámítási szabály: egy állam belső joga szerinti olyan szabályrendszer,
a) amely alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata meghatározza és megfizeti a csoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében a kiegészítő adóból hozzá rendelhető részt,
b) amelyhez az állam nem nyújt kedvezményeket,
c) amely az Európai Unió tagállama esetén összhangban van az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal, az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetén pedig az OECD modell szabályokkal, és
d) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az Európai Unió tagállama esetén az e törvényben megállapított szabályokkal, vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal;
31. elismert munkavállaló: a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a csoporttag azon teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója vagy független szerződéses partnere, aki a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport irányítása és ellenőrzése alatt részt vesz annak vállalkozási tevékenységében;
32. elismert nyereség vagy veszteség: a csoporttag e törvény szerinti szabályokkal összhangban módosított számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége;
33. elismert tárgyi eszköz: a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan, gép, berendezés, természeti erőforrás, a bérlőnek ebben az államban található tárgyi eszközhöz fűződő használati joga, ingatlanhasználatra vagy természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után, azzal, hogy nem minősül elismert tárgyi eszköznek
a) az értékesítési, bérbeadási vagy befektetési célból tartott ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz, ideértve a földterületet és az épületet is, és
b) a 17. § alapján mentesülő jövedelmet termelő tárgyi eszköz;
34. elismert visszatérítendő adókedvezmény:
a) olyan adókedvezmény, amelyet a kedvezményt nyújtó hatóság készpénzben vagy azzal egyenértékű eszköz formájában megfizet a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag a kedvezményt nyújtó szabályai szerint jogosulttá válik az adókedvezményre, vagy
b) ha az adókedvezmény részben visszatérítendő, az adókedvezmény azon része, amelyet készpénz vagy azzal egyenértékű eszköz formájában kell megfizetni a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag jogosulttá válik a visszatérítendő adókedvezményre,
azzal, hogy az elismert visszatérítendő adókedvezmény nem tartalmazhat elismert beszámításos adó vagy nem elismert visszatérítendő beszámításos adó alapján jóváírható vagy visszatérítendő adót;
35. ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás: olyan szabályrendszer (ide nem értve az elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt), amely alapján a külföldi szervezet közvetlen vagy közvetett tagjának, részvényesének vagy az állandó telephely központjának adókötelezettsége keletkezik a külföldi csoporttag által elért nyereség egy részének vagy egészének rá eső hányada után, függetlenül attól, hogy a nyereséget felosztotta-e;
36. ellenőrző részesedés: a szervezetben fennálló tulajdonosi részesedés, amelynek révén a részesedés tulajdonosa köteles vagy köteles lett volna a szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát soronként, valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően konszolidálni (összevonni) azzal, hogy a központot úgy kell tekinteni, mint amely ellenőrző részesedéssel rendelkezik az állandó telephelyében;
37. engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard: olyan általánosan elfogadott számviteli elvek, szabályok együttese, amely alkalmazását a szervezet illetősége szerint erre felhatalmazott számviteli szerv engedélyezte;
38. felhatalmazott számviteli szerv: az a szervezet, amely egy adott államban törvényesen jogosult pénzügyibeszámoló-készítési standardok előírására, megállapítására vagy elfogadására;
39. fúzió: az a jogügylet, amelyben
a) két vagy több különálló vállalatcsoport összes vagy lényegében összes csoporttagja közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egyetlen csoport tagjaivá válnak, vagy
b) egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó szervezet egy másik szervezettel vagy vállalatcsoporttal közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egy csoport tagjaivá válnak;
40. globális minimum-adószint: az e törvénynek megfeleltethető elismert belföldi kiegészítő adó, az elismert IIR adó és az elismert UTPR adó által biztosítandó adószint;
41. harmadik deviza: olyan pénznem, amely nem a csoporttag adózási funkcionális pénzneme vagy számviteli funkcionális pénzneme;
42. helyi pénzügyi számviteli standard: a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásában a számvitelről szóló törvény III. Fejezetének megfelelő szabályok, vagy az IFRS-ek;
43. hibrid szervezet: olyan szervezet, amely az illetősége szerinti államban jövedelemadózás szempontjából önálló személynek minősül, de a tulajdonosa illetősége szerinti államban adózási szempontból transzparens szervezetnek minősül;
44. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: két vagy több illetékes hatóság közötti kétvagy többoldalú megállapodás, amely előírja a kiegészítő adókkal kapcsolatos éves adatszolgáltatások automatikus cseréjét;
45. ingatlanbefektetési vállalkozás: olyan szervezet,
a) amelyben a befektetők széles köre rendelkezik részesedéssel,
b) amely jellemzően ingatlantulajdonnal rendelkezik, és
c) amelyre a szervezet vagy a befektetők szintjén legfeljebb egy év halasztással alkalmazott adókötelezettség vonatkozik;
46. jelentős versenytorzulás: a számviteli szabályrendszer alkalmazásából eredő olyan eltérés, amely az adóévben azt eredményezi, hogy összességében a bevétel és ráfordítás egyenlege több mint 75 000 000 euróval tér el a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek vagy az Unió által az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott IFRS-ek) szerinti elvek vagy szabályok alkalmazásával megállapított bevétel és ráfordítás egyenlegétől;
47. kijelölt helyi szervezet: a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport adott államban illetőséggel rendelkező tagja, amelyet a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport adott államban illetőséggel rendelkező többi tagja jelölt ki arra, hogy a nevükben benyújtsa a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat és nyilatkozatokat;
48. kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport: a kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat és kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalatai;
49. kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagban, kivéve, ha az előbbi csoporttagban egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag közvetve vagy közvetlenül ellenőrző részesedéssel rendelkezik;
50. kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag: olyan csoporttag, amelyben a végső anyavállalat legfeljebb 30 százalékos közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik;
51. kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalat: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amelyben egy kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik;
52. kizárt szervezet: kizárt szervezetnek minősül
a) az állami tulajdonban álló szerv, a nemzetközi intézmény, a nonprofit intézmény, a nyugdíjalap, a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap, a végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás,
b) a nyugdíjszolgáltató kivételével az olyan szervezet, amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 95 százaléka - közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül - az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, és amely
ba) kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be; vagy
bb) kizárólag olyan tevékenységet végez, amely az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek által végzett tevékenységet kiegészíti,
c) az olyan szervezet (a nyugdíjszolgáltató kivételével), amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 85 százaléka - közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül - az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, feltéve, hogy jövedelme jellemzően olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor;
53. kombinált struktúra: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott együttműködés, amelyben
a) különálló vállalatcsoportok végső anyavállalataiban lévő tulajdonosi részesedéseket legalább 50 százalékban azonos áron jegyeznek tőzsdei jegyzés esetén, és azok tulajdonjog, átruházási korlátozás vagy más feltétel révén egymással kombináltak, és önállóan nem ruházhatóak át vagy forgalmazhatóak, és
b) a végső anyavállalatok egyike összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be, és azt valamely számviteli szabályozási rendszer alapján külső könyvvizsgálónak kell ellenőriznie;
54. korábbi időszaki hiba és a számviteli alapelvek változtatása: egy csoporttag adóévi nyitó saját tőkéjének változásában elszámolt hiba, amely
a) korábbi adóévi számviteli nettó nyereség vagy veszteség meghatározásához kapcsolódik, ha az hatással van az említett korábbi adóévben az elismert nettó nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vehető bevételre vagy ráfordításra, kivéve, ha a hiba helyesbítése jelentős csökkenést eredményez a lefedett adóban, továbbá
b) a számviteli elvekben vagy politikában bekövetkezett olyan változás, amely hatással van az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett bevételre vagy költségre, ráfordításra;
55. közbenső anyavállalat: olyan csoporttag, amely
a) közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában, és
b) nem minősül végső anyavállalatnak, részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek;
56. közös vállalkozás: olyan szervezet, amely pénzügyi eredményét tőkemódszerrel mutatja ki a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában, feltéve, hogy a végső anyavállalat közvetlenül vagy közvetve legalább 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a szervezetben, kivéve
a) az olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, amelynek alkalmaznia kell a jövedelem-hozzászámítási szabályt,
b) a kizárt szervezet,
c) az olyan szervezet, amelynek tulajdonosi részesedését a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport közvetlenül egy kizárt szervezeten keresztül birtokolja, és amely megfelel a következő feltételek egyikének:
ca) kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy a befektetői javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be,
cb) a kizárt szervezet által végzett tevékenységeket vagy kiegészítő tevékenységeket végez,
cc) jövedelme adómentes az elismert nyereség vagy veszteség megállapítása során,
cd) olyan szervezet, amelyet kizárólag kizárt szervezetekből álló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport birtokol, vagy
ce) közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása;
57. közös vállalkozáscsoport: a közös vállalkozás és a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása;
58. közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása: közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásának minősül
a) az olyan szervezet, amelynek eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint a közös vállalkozás konszolidálja, vagy konszolidálta volna akkor, ha valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard erre kötelezte volna a közös vállalkozást, vagy
b) az olyan állandó telephely, amelynek központja közös vállalkozás vagy egy, az a) alpont szerinti szervezet, mely esetben az állandó telephelyet a közös vállalkozás külön kapcsolt vállalkozásaként kell kezelni;
59. központ: olyan szervezet, amely pénzügyi kimutatásaiban szerepelteti az állandó telephely számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét;
60. legalább két államot érintő együttműködés: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott együttműködés, amelynek keretében:
a) a végső anyavállalatok kizárólag szerződés útján állapodnak meg üzleti tevékenységük összehangolásáról,
b) a szerződéses megállapodások értelmében a végső anyavállalatok rögzített arány alapján teljesítenek kifizetéseket osztalékként vagy felszámolás esetén a részvényeseik részére,
c) a végső anyavállalatok tevékenységeit egyetlen gazdasági egységként, szerződéses megállapodások alapján irányítják, megtartva ugyanakkor önálló jogi személyiségüket,
d) a megállapodásban részes végső anyavállalatok tulajdonosi részesedéseit egymástól függetlenül jegyzik, forgalmazzák vagy ruházzák át a különböző tőkepiacokon, és
e) a végső anyavállalatok összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítenek, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatják be és azokat valamely szabályozási rendszer alapján független könyvvizsgálónak kell ellenőriznie;
61. levonható osztalék: levonható osztaléknak minősül a levonható osztalék rendszerbe tartozó csoporttag esetében
a) a csoporttag érdekelt tulajdonosa részére felosztott nyereség, amely a csoporttag illetősége szerinti állam jogszabályai szerint levonható a csoporttag adóköteles nyereségből, vagy
b) a szövetkezeti tag részére felosztott szövetkezeti osztalék;
62. levonható osztalék rendszer: olyan adórendszer, amely egy szervezet tulajdonosának jövedelmét úgy adóztatja, hogy a szervezet nyereségéből levonja, vagy a szervezet nyereségében nem veszi figyelembe a tulajdonosok részére felosztott nyereséget, vagy amely a szövetkezetet mentesíti az adózás alól;
63. megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer: olyan társasági adó szabályozás, amely
a) alapján akkor keletkezik nyereségadó kötelezettség, ha a nyereséget ténylegesen vagy vélelmezhetően felosztják a részvényesek között, vagy ha a csoporttag nem a vállalkozás érdekében felmerült költséget számol el,
b) a minimum-adómértékkel megegyező vagy azt meghaladó adómértéket alkalmaz, és
c) 2021. július 1-jén vagy azt megelőzően hatályban volt;
64. mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás: olyan nemzetközi szabályok és feltételek összessége, amelyhez minden tagállam egyetértését adta, és amely az e törvény hatálya alá tartozó vállalatcsoportok számára lehetővé teszi, hogy éljenek az adott államra vonatkozóan egy vagy több mentesítés előnyeivel;
65. minimum adómérték: tizenöt százalék (15 %);
66. multinacionális vállalatcsoport: olyan csoport, amely magában foglal legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet, amely nem a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendelkezik illetőséggel;
67. nagyméretű belföldi vállalatcsoport: olyan csoport, amelynek minden tagja Magyarországon rendelkezik belföldi illetőséggel;
68. nem elismert elhatárolás: a csoporttag pénzügyi kimutatásában megjelenített halasztott adóráfordítás csökkenése vagy növekedése, amely bizonytalan adópozícióhoz, vagy a csoporttag részére felosztott osztalékhoz, egyéb juttatáshoz kapcsolódik;
69. nem elismert költség, ráfordítás:
a) a csoporttagnál jogellenes kifizetésekkel, ideértve a vesztegetést vagy befolyással üzérkedést, összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, vagy
b) az olyan bírsággal vagy büntetéssel összefüggésben felmerült költség, ráfordítás, amely értéke legalább 50 000 euró;
70. nem elismert nyereség vagy veszteség: az átadó csoporttag az illetősége szerinti államban adókötelesnek minősülő transzferrel kapcsolatban felmerülő nyeresége vagy vesztesége és az átruházással kapcsolatban felmerülő számviteli nyereség vagy veszteség közül a kisebb érték;
71. nem elismert visszatérítendő adókedvezmény: elismert visszatérítendő adókedvezménynek nem minősülő adókedvezmény, amelyet a támogatást nyújtó részben vagy egészben megfizet a kedvezményezett részére;
72. nem elismert visszatérítendő beszámításos adó: a csoporttagot terhelő vagy általa befizetett elismert beszámításos adónak nem minősülő adó, amely
a) a csoporttag által kifizetett osztalék után az osztalék haszonhúzója részére visszatérítendő, vagy a haszonhúzó által az osztalék utáni adótól eltérő adókötelezettséggel szemben beszámítható, vagy
b) a tag, részvényes részére történő osztalékfizetéskor visszatérítendő az osztalékot fizető társaságnak;
73. nem érvényesített elhatárolás: egy adott adóévre vonatkozóan a csoporttag pénzügyi kimutatásaiban megjelenített halasztott adókötelezettség növekedése, amely várhatóan nem fordul vissza a 22. § (8) bekezdésében meghatározott öt éven belül, és amely tekintetében az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag évente azt választja, hogy nem veszi figyelembe a korrigált teljes halasztott-adó összegben az adóévre vonatkozóan;
74. nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem: azon jövedelem, amely a csoporttag következő tevékenységéből származik
a) hajó személyzet nélküli bérbeadása egy másik, nem-csoporttag hajózási vállalkozás részére, feltéve, hogy a bérlet időtartama nem haladja meg a három évet,
b) más hajózási vállalkozások által nemzetközi hajóút belföldi szakaszára kiállított menetjegyek értékesítése,
c) konténerek bérbeadása és rövid távú tárolása, illetve a konténerek késedelmes leadásakor felszámított álláspénz,
d) mérnökök, karbantartó személyzet, rakománykezelők, vendéglátó személyzet és ügyfélszolgálati személyzet által más hajózási vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, vagy
e) befektetésből származó jövedelem, ahol a jövedelmet eredményező befektetés a hajók nemzetközi forgalomban való üzemeltetésével kapcsolatos üzleti tevékenység szerves részeként valósul meg,
feltéve, hogy az ilyen tevékenységet elsősorban utasok vagy áruk nemzetközi forgalomban, hajóval történő szállításával összefüggésben végzi;
75. nemzetközi intézmény: bármely kormányközi intézmény - a nemzetek feletti intézményeket is beleértve - vagy ennek kizárólagos tulajdonában lévő ügynökség, amely
a) tagjai elsősorban kormányok,
b) hatályos székhely-megállapodással vagy hasonló megállapodással rendelkezik az illetősége szerinti állammal, és
c) esetében a jogszabályok vagy a szervezet működési szabálya tiltja, hogy bevétele magánszemély vagy jogi személy javát szolgálja;
76. nemzetközi hajózásból származó jövedelem: azon jövedelem, amely a csoporttag következő tevékenységéből származik
a) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása függetlenül attól, hogy a hajó a csoporttag tulajdonában van, vagy azt a csoporttag bérli vagy más formában áll rendelkezésére,
b) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása konténerhely-bérlési megállapodások alapján,
c) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használandó hajó bérbeadása teljes felszereltséggel, személyzettel és ellátással,
d) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használt hajó bérbeadása egy másik csoporttag részére személyzet nélkül hajóbérleti szerződés alapján,
e) részvétel olyan csoportban, közös vállalkozásban vagy nemzetközi üzemeltető ügynökségben, amelynek célja utasok vagy áruk hajón történő szállítása nemzetközi forgalomban, vagy
f) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítására használt hajó értékesítése, feltéve, hogy a hajót a csoporttag legalább egy éve használat céljából tartotta
feltéve, hogy a szállítás nem ugyanazon államon belüli belvízi szállításon keresztül valósul meg;
77. nettó adóráfordítás:
a) a ráfordításként elszámolt lefedett adó, valamint tárgyévi adófizetési kötelezettségként figyelembe vett ráfordításként elszámolt vagy halasztott adóként kimutatott lefedett adó, beleértve az olyan nyereségre vonatkozó lefedett adót, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során,
b) az adóévi elhatárolt veszteségre elszámolt halasztott adókövetelés,
c) a ráfordításként elszámolt elismert belföldi kiegészítő adó,
d) az e törvénynek megfeleltethető vagy Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályok alapján ráfordításként elszámolt adó, és
e) a ráfordításként elszámolt, nem elismert visszatérítendő beszámításos adó;
78. nonprofit intézmény: olyan szervezet,
a) amelyet az illetősége szerinti államban alapítottak és működtetnek
aa) kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sportolási, oktatási vagy más hasonló célból, vagy
ab) szakmai szervezetként, üzleti egyesületként, kereskedelmi kamaraként, munkaügyi intézményként, mezőgazdasági vagy kertészeti intézményként, civil egyesületként vagy kizárólag a szociális jólét előmozdítása érdekében működő intézményként,
b) amelynek az a) alpont szerinti célokból származó jövedelmének jelentős része mentesül a jövedelemadó alól az illetősége szerinti államban,
c) amelynek nincs olyan tagja, részvényese, amely jövedelmében vagy eszközeiben tulajdonos vagy azokból hasznot húz,
d) amelynek jövedelme vagy eszközei nem oszthatóak fel magánszemélynek vagy nem jótékonysági szervezetnek, illetve nem használhatóak fel ezek javára, kivéve:
da) a szervezet saját jótékonysági tevékenységeinek céljából,
db) a szervezet számára nyújtott szolgáltatásért, illetve ingatlan vagy tőke használatáért járó méltányos ellentételezésként,
dc) a szervezet által megvásárolt ingatlan valós piaci értékét tükröző kifizetésként,
e) amelynek megszűnésekor valamennyi eszközét fel kell osztani, vagy vissza kell juttatni egy nonprofit intézménynek, vagy a szervezet székhelye szerinti államnak, és
f) amely nem végez olyan kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, amely nem kapcsolódik közvetlenül azon célokhoz, amelyekre létrehozták;
79. nyugdíjalap:
a) az olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból alapítottak és működtetnek valamely államban, hogy magánszemélyek részére nyugellátásszolgáltatásokat, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő vagy járulékos szolgáltatásokat nyújtson, feltéve, hogy a szervezetet az adott állam nyugdíjalapként szabályozza, vagy az említett nyugellátás-szolgáltatásokat a nemzeti jogszabályok biztosítják vagy védik, és azokat bizalmi megállapodás vagy vagyonkezelő által tartott eszközök összességéből finanszírozzák annak érdekében, hogy biztosítsák a nyugdíjfizetési kötelezettségek megfelelő teljesítését a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport fizetésképtelensége esetén, továbbá
b) a nyugdíjszolgáltató;
80. nyugdíjszolgáltató: olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból alapítottak és működtetnek, hogy a 79. pont a) alpontja szerinti szervezet javára pénzeszközöket fektessen be, vagy a 79. pont a) alpontja szerinti szabályozott tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végezzen, feltéve, hogy a nyugdíjalappal azonos multinacionális vállalatcsoportba vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportba tartozik;
81. OECD modell szabályok: OECD modell szabályoknak minősülnek:
a) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy - Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2021),
b) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy - Commentary to the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2022),
c) Safe Harbours and Penalty Relief: Global Anti-Base Erosion Rules (Pillar Two), OECD (2022),
d) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy - Administrative Guidance on the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two) Inclusive Framework on BEPS (a továbbiakban: Adminisztratív Iránymutatások),
e) az a)-d) alpont kapcsán az OECD által elfogadott iránymutatások;
82. összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló: az a pénzügyi kimutatás,
a) amelyet a szervezet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, és amelyben az említett szervezetnek és azon szervezetnek, amelyben ellenőrző részesedéssel rendelkezik, eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be,
b) amelyet a 19. pont b) alpontja szerinti szervezet valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít,
c) amelyet a végső anyavállalat nem az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, és amelyet a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében utólag kiigazít,
d) amelyet az a), b) vagy c) alpont szerinti pénzügyi kimutatás hiányában a végső anyavállalat akkor készített volna, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen pénzügyi kimutatásokat készíteni valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy másik, a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében kiigazított, pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján;
83. passzív jövedelem: amennyiben egy csoporttag-tulajdonosnak az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján vagy egy hibrid szervezetben meglévő tulajdonosi részesedés eredményeként adókötelezettsége keletkezik, passzív jövedelemként az elismert nyereség szempontjából következő jövedelemtételek vehetőek figyelembe:
a) osztalék vagy azzal egyenértékű juttatás,
b) kamat vagy azzal egyenértékű juttatás,
c) bérleti díj,
d) jogdíj,
e) életjáradék, vagy
f) olyan típusú ingatlanból származó nettó nyereség, amely az a)-e) alpont szerinti jövedelmet termel;
84. piacképes átruházható adókedvezmény: olyan adókedvezmény, amelyet annak tulajdonosa használ a lefedett adójának csökkentésére abban az államban, amelyben az adókedvezmény felmerült, és amely tulajdonosánál teljesíti a jogi átruházhatósági és piacképességi standardokat a 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 2. fejezetének 37. pontja szerint;
85. portfólió részesedés: az olyan tulajdonosi részesedés, amellyel a csoport egy entitásban rendelkezik, és amely részesedés ezen entitás nyereségéhez, tőkéjéhez, tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogok kevesebb, mint 10 százalékát testesíti meg a nyereségfelosztás vagy az elidegenítés időpontjában;
86. részleges tulajdonban álló anyavállalat: olyan csoporttag, amely
a) közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában,
b) nyereségében közvetlenül vagy közvetve olyan személy rendelkezik 20 százalékot meghaladó tulajdonosi részesedéssel, amely nem a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport csoporttagja, és
c) nem minősül végső anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek;
87. számviteli funkcionális pénznem: a csoporttag nettó nyereségének vagy veszteségének meghatározáshoz használt funkcionális pénznem;
88. szeparáció: az a jogügylet, amelyben egy vállalatcsoport csoporttagjai két vagy több különböző vállalatcsoporttá válnak szét úgy, hogy a továbbiakban nem azonos végső anyavállalat vonja be azokat a konszolidálásba;
89. szervezet: a jogi személy és az a jogi konstrukció, amely számviteli nyilvántartásait önállóan vezeti;
90. szövetkezet: olyan szervezet, amely a tagjai nevében kollektív jelleggel értékesít vagy szerez be árukat vagy szolgáltatásokat, és amely a helye szerinti államban olyan adószabályok hatálya alá tartozik, amelyek a tagjai által a szövetkezeten keresztül értékesített vagy beszerzett áruk és szolgáltatások tekintetében adósemlegességet biztosítanak;
91. tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke: a tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenés és értékvesztés figyelembevételével megállapított, nyitó és záró értékeinek átlaga a beszámolóban kimutatott érték alapján;
92. több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport: két vagy több olyan vállalatcsoport, ahol a végső anyavállalatok között kombinált struktúrát vagy legalább két államot érintő együttműködést megvalósító megállapodás jön létre, amely a kombinált csoport legalább egy, a kombinált csoport többi szervezetéhez képest másik államban található szervezetét vagy állandó telephelyét is magában foglalja;
93. transzfer: az eszközök és kötelezettségek átruházása, ideértve az eszközök és kötelezettségek egyesülés, szétválás, felszámolás vagy hasonló ügylet során történő átadását is, ha
a) az átruházás ellenértéke vagy annak jelentős része az átvevő csoporttag vagy a vele kapcsolatban álló személy által kibocsátott tőkerészesedés - felszámolás esetén az átvevő tőkerészesedése -, vagy nem kerül sor ellenérték kifizetésére, amennyiben a tőkerészesedés kibocsátásának nem volna gazdasági jelentősége,
b) az átadó csoporttagnak az említett eszközök tekintetében elért nyeresége vagy vesztesége részben vagy egészben nem adóköteles, és
c) az átvevő csoporttag illetősége szerinti állam adójogszabályai előírják, hogy az átvevő csoporttagnak úgy kell kiszámítania az adóalapját, mintha az átruházás nem történt volna meg, kiigazítva az átruházásból származó nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel;
94. tulajdonosi részesedés: olyan tőkerészesedés, amely egy szervezet vagy állandó telephely nyereségéhez, tőkéjéhez vagy tartalékaihoz fűződő jogokat biztosít;
95. végső anyavállalat: olyan szervezet, amely
a) közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik más szervezetben, és amelynek sem közvetlenül, sem közvetve nincs olyan szervezetnek minősülő tulajdonosa, amely benne ellenőrző részesedéssel rendelkezne, vagy
b) a 19. pont b) alpontjában meghatározott csoport központja.
III. Fejezet
A csoporttag illetőségének meghatározása
4. §
(1) E törvény alkalmazásában a szervezet - az áteresztő szervezet kivételével - illetősége azon államban van, amely az ügyvezetésének helye, alapításának helye vagy ahol hasonló kritérium alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.
(2) Amennyiben az áteresztő szervezettől eltérő szervezet illetőségét az (1) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, úgy kell tekinteni, hogy a szervezet illetősége azon államban van, ahol alapították.
(3) Az áteresztő szervezet illetőség nélkülinek minősül, kivéve, ha multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, vagy az 5-8. §-sal összhangban jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy az áteresztő szervezet illetősége az alapítási helye szerinti államban van.
(4) A 3. § 12. pont a) alpontjában meghatározott állandó telephely abban az államban rendelkezik illetőséggel, ahol állandó telephelynek minősül, és ahol az alkalmazandó adóegyezmény értelmében adóköteles.
(5) A 3. § 12. pont b) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol üzleti jelenléte adóköteles.
(6) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol elhelyezkedik.
(7) A 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephelyet illetőség nélkülinek kell tekinteni.
(8) Amennyiben a csoporttagnak két államban van illetősége, és ezek az államok hatályos adóegyezménnyel rendelkeznek, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, ahol az adóegyezmény alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.
(9) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény előírja, hogy az illetékes hatóságoknak kölcsönös megállapodásra kell jutniuk a csoporttag vélelmezett illetőségéről, de nem jutnak megállapodásra, a (11)-(14) bekezdést kell alkalmazni.
(10) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény alapján nem nyújtható kettős adóztatás alóli mentesség tekintettel arra, hogy a csoporttag az egyezmény mindkét államában adóügyi illetőséggel rendelkezik, a (11)-(14) bekezdést kell alkalmazni.
(11) Amennyiben valamely csoporttag két államban rendelkezik illetőséggel, és ezek az államok nem rendelkeznek alkalmazandó adóegyezménnyel, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben az adóévre magasabb összegű lefedett adókötelezettsége keletkezik.
(12) A (11) bekezdés szerinti lefedett adó összegének kiszámításakor az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján megfizetett adó összege nem vehető figyelembe.
(13) Ha két államban fizetendő lefedett adó összege azonos vagy nulla, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttagnak azon államban van illetősége, ahol a rá vonatkozóan a 28. § szerinti szabályokkal összhangban szervezetenként megállapított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege magasabb.
(14) Ha két államban a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege azonos vagy nulla, a csoporttagot illetőség nélkülinek kell tekinteni, kivéve, ha az a csoport végső anyavállalata, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol alapították.
(15) Amennyiben a (8)-(14) bekezdés alkalmazásának eredményeként az anyavállalat illetősége olyan államban van, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, úgy kell tekinteni, hogy a másik állam elismert jövedelem-hozzászámítási szabályának hatálya alá tartozik, kivéve, ha az alkalmazandó adóegyezmény tiltja ilyen szabály alkalmazását.
(16) Amennyiben egy csoporttag adóév során megváltoztatja illetőségét, úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol az adóév első napján volt illetősége e § alapján.
MÁSODIK RÉSZ
A KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG RÉSZLETSZABÁLYAI
IV. Fejezet
A jövedelem hozzászámítási szabály, az elismert belföldi kiegészítő adó és az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján keletkező kiegészítő adókötelezettség
1. Az IIR adókötelezettség keletkezése
5. §
(1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel bíró multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő csoporttagnak, saját maga és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
6. §
(1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely egy Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely az Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben
a) a végső anyavállalat az adóévben az elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt alkalmazza, vagy
b) egy másik közbenső anyavállalat olyan államban rendelkezik illetőséggel, amelyben az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik a közbenső anyavállalatban.
7. §
(1) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében a végső anyavállalat kizárt szervezetnek minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező közbenső anyavállalatnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében a végső anyavállalat kizárt szervezetnek minősül, és Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező közbenső anyavállalatnak saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy másik közbenső anyavállalatnak olyan államban van illetősége, amelyben az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik az (1) vagy (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalatban.
8. §
(1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
(2) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező részleges tulajdonban álló anyavállalatnak saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel, amennyiben Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a részleges tulajdonban álló anyavállalatban lévő tulajdonosi részesedések - közvetlenül vagy közvetve - egy másik, részleges tulajdonban álló anyavállalat tulajdonában vannak, amely az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni.
2. Az IIR adó felosztása
9. §
(1) Az anyavállalat által az alacsony adóterhelésű csoporttag után az 5. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése alapján fizetendő IIR adó egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag 27. § alapján kiszámított kiegészítő adója és az adóévben az anyavállalathoz rendelhető részarány szorzatával.
(2) Az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan az IIR adóból az anyavállalathoz rendelhető részarány az anyavállalatnak az alacsony adóterhelésű csoporttag elismert nyereségében való tulajdonosi részesedésének az aránya, amely egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag adott adóévre vonatkozó, a többi tulajdonos tulajdonosi részesedésének betudható ilyen nyereség összegével csökkentett elismert nyereségének és az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó elismert nyereségének a hányadosával.
(3) Az alacsony adóterhelésű csoporttag (2) bekezdésen kívüli tulajdonosa tulajdonosi részesedésére jutó elismert nyereség az az összeg, amelyet a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójához használt elfogadható pénzügyi beszámoló-készítési standard elvei szerint az ilyen tulajdonosoknak tulajdoníthatóként kezeltek volna, ha az alacsony adóterhelésű csoporttag nettó nyeresége megegyezett volna az elismert nyereségével, és
a) az anyavállalat az említett számviteli standardnak megfelelően készítette volna el az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját (hipotetikus összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló),
b) az anyavállalat ellenőrző részesedéssel rendelkezett volna az alacsony adóterhelésű csoporttagban olyan módon, hogy az alacsony adóterhelésű csoporttag valamennyi bevételét és kiadását a hipotetikus összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban soronként összevonták az anyavállalatéval,
c) az alacsony adóterhelésű csoporttag teljes elismert nyeresége a csoporton kívüli személyekkel kötött ügyleteknek lett volna tulajdonítható, és
d) a nem az anyavállalat közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő valamennyi tulajdonosi részesedés csoporton kívüli személyek tulajdonában lett volna.
(4) Az (1) bekezdéssel összhangban az anyavállalathoz rendelt összegen felül az anyavállalat által az 5. § (2) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése alapján az adóévre fizetendő IIR adó magában foglalja a 27. § alapján a következőket:
a) az említett anyavállalatra vonatkozóan kiszámított IIR adó összege, és
b) az ugyanazon tagállamban található alacsony adóterhelésű csoporttagjaira vonatkozóan kiszámított IIR adó összegének és az ezen adóból az adóévben az anyavállalathoz rendelhető részaránynak a szorzata.
3. A jövedelem-hozzászámítási szabály beszámítási mechanizmusa
10. §
Amennyiben a Magyarországon található anyavállalat közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik egy alacsony adóterhelésű csoporttagban egy olyan közbenső anyavállalaton vagy részleges tulajdonban álló anyavállalaton keresztül, amely az adott adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, az 5-8. § szerinti IIR adót csökkenteni kell az IIR adónak az elsőként említett anyavállalatnak tulajdonítható részarányával megegyező azon összeggel, amely a közbenső anyavállalat vagy a részleges tulajdonban álló anyavállalat által fizetendő.
4. A Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó, az elismert belföldi kiegészítő adó beszámítási és mentesítési mechanizmusa
11. §
(1) A multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak valamennyi Magyarországon e törvény szerinti illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagja az elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartozik az adóévre vonatkozóan.
(2) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - választhatja, hogy a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adóra alkalmazza a belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet, amennyiben teljesíti az (5)-(6) bekezdés szerinti feltételeket, továbbá megfelel az Adminisztratív Iránymutatásokban foglaltaknak.
(3) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport a (2) bekezdéstől eltérően nem alkalmazhatja az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet az Adminisztratív Iránymutatásokban foglalt esetekben.
(4) Az elismert belföldi kiegészítő adót az V-IX. és a XI. Fejezet szerinti szabályoknak megfelelő belföldi többletnyereség és tényleges adómérték alapján kell meghatározni az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó Adminisztratív Iránymutatásokban foglaltak figyelembevételével.
(5) Ha a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte, akkor a (4) bekezdés alkalmazásakor az alacsony adóterhelésű csoporttagok belföldi többletnyereségét ezen helyi pénzügyi számviteli standard alapján kell meghatározni.
(6) Amennyiben az (5) bekezdéstől eltérően nem minden belföldi csoporttag helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a multinacionális csoport által alkalmazott adóévtől, akkor a belföldi többletnyereséget a 15. § (1) és (2) bekezdés szerinti számviteli standard alkalmazásával kell meghatározni.
(7) A (4) bekezdésnek megfelelően az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásakor a belföldi csoporttagok lefedett adójának meghatározása során a 24. § (1), (3)-(9) bekezdése nem vehető figyelembe, azzal, hogy a belföldi csoporttag által fizetett osztalékra kivetett 24. § (5) bekezdése szerinti forrásadót a belföldi csoporttagnál kell figyelembe venni.
(8) Amennyiben az alacsony adóterhelésű csoporttag az elismert belföldi kiegészítő adót az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem fizette meg, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a kiegészítő adónak a 27. § (3) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.
(9) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata az 5-8. § és a 27. § szerint meghatározott kiegészítő adó összegét csökkenti az anyavállalatra vagy az érintett csoporttagokra megállapított elismert belföldi kiegészítő adó összegével, legfeljebb nulláig, ha a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, Magyarországon vagy másik államban illetőséggel rendelkező csoporttagjai az adóévben elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartoznak.
(10) Az (9) bekezdéstől eltérően, ha az elismert belföldi kiegészítő adó az elismert belföldi minimumadóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség alá tartozik a 32. § (3)-(4) bekezdésnek megfelelően, akkor az adóévre a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak az ilyen elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó államban illetőséggel rendelkező csoporttagjai tekintetében az adóévre nem kell a 27. § szerint további kiegészítő adót számítani.
(11) A (10) bekezdés alkalmazása nem érinti bármely további kiegészítő adónak a 29. § szerinti kiszámítását abban az esetben, ha egy állam nem alkalmaz elismert belföldi kiegészítő adót a 29. § alapján felmerülő bármilyen további kiegészítő adó beszedésére.
(12) Amennyiben az alacsony adóterhelésű csoporttag az elismert belföldi kiegészítő adót az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem fizette meg az illetősége szerinti államban, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata által fizetendő kiegészítő adónak a 27. § (4) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.
5. Az aluladóztatott kifizetések szabálya
12. §
(1) A belföldi illetőségű csoporttagok tekintetében az adóévre vonatkozóan a 14. § szerint a Magyarországhoz rendelt UTPR adó összegével megegyező kiegészítő adókötelezettség keletkezik, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata
a) olyan Európai Unió tagjának nem minősülő államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, vagy
b) kizárt szervezet.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.
13. §
(1) A Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttagok tekintetében az adóévre vonatkozóan a 14. § szerint a Magyarországhoz rendelt UTPR adó összegével megegyező kiegészítő adókötelezettség keletkezik, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata alacsony adóterhelésű, az Európai Unió tagjának nem minősülő államban rendelkezik illetőséggel.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy alacsony adóterhelésű, az Európai Unió tagjának nem minősülő államban található végső anyavállalat saját maga és az említett államban található alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.
6. Az UTPR adó kiszámítása és felosztása
14. §
(1) Az UTPR adóból a belföldi illetőségű csoporttagokhoz rendelt összeget az UTPR adó (2) bekezdéssel összhangban meghatározott teljes összegének és az UTPR adóból a belföldi illetőségű tagokra jutó, az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott százalékos aránynak (a továbbiakban: UTPR százalékos arány) a szorzataként kell kiszámítani.
(2) Az UTPR adó adóévi összege egyenlő a multinacionális vállalatcsoport minden alacsony adóterhelésű tagjára vonatkozóan az adóévre a 27. § szerint, az e § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módosításokra figyelemmel kiszámított adó összegével.
(3) Egy alacsony adóterhelésű csoporttag UTPR adója nullával egyenlő, amennyiben az adott adóévben a végső anyavállalat valamennyi tulajdonosi részesedését egy ilyen alacsony adóterhelésű csoporttagban egy vagy több olyan anyavállalat birtokolja közvetlenül vagy közvetetten, amelynek az említett adóévre vonatkozóan az érintett alacsony adóterhelésű csoporttag tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt kell alkalmaznia.
(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben az alacsony adóterhelésű csoporttag UTPR adóját csökkenteni kell az említett, elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alá tartozó alacsony adóterhelésű csoporttag kiegészítő adójának az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával.
(5) A tagállamra jutó UTPR százalékos arányt az egyes adóévekre és a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozóan az 1. melléklet szerint kell kiszámítani, a következőkre tekintettel:
a) a foglalkoztatottak létszáma az érintett államban található minden csoporttag teljes munkaidős egyenértékben kifejezett munkavállalói létszáma, beleértve a független vállalkozót is, feltéve, hogy részt vesznek a csoporttag rendes működési tevékenységében,
b) a tárgyi eszközök magukban foglalják az érintett állam területén található minden csoporttag tárgyi eszközét, kivéve a készpénzt vagy pénzeszköz-egyenértékest, az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket,
c) azon munkavállalót, akinek a bérköltsége szerepel egy állandó telephelynek a 18. § (1) bekezdése által meghatározott és a 18. § (2) bekezdésével összhangban kiigazított önálló pénzügyi kimutatásban, azon államhoz kell rendelni, amelyben az állandó telephely illetőséggel rendelkezik,
d) az állandó telephelynek a 18. § (1) bekezdése által meghatározott és a 18. § (2) bekezdésével összhangban kiigazított önálló pénzügyi kimutatásaiban szereplő tárgyi eszközt azon államhoz kell rendelni, amelyben az állandó telephely illetőséggel rendelkezik,
e) az állandó telephely államához rendelt munkavállalót és tárgyi eszközt nem lehet figyelembe venni a központ államának munkavállalói létszáma és tárgyi eszköze tekintetében,
f) a befektetési szervezet által foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint az általa nyilvántartott tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke nem vehető figyelembe az 1. mellékletben meghatározott képletben, továbbá
g) az áteresztő szervezet munkavállalói létszáma és tárgyi eszközeinek könyv szerinti nettó értéke nem vehető figyelembe az 1. mellékletben meghatározott képletben, kivéve, ha azokat állandó telephelyhez vagy - állandó telephely hiányában - azon államban található csoporttaghoz kell rendelni, ahol az áteresztő szervezetet alapították.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében egy adott államra jutó UTPR százalékos arányt nullának kell tekinteni az adóévre vonatkozóan, amennyiben egy korábbi adóévben az UTPR adónak az érintett államhoz rendelt összege nem eredményezett az említett multinacionális vállalatcsoportnak az érintett államban található csoporttagjai számára az említett adóévben az érintett államhoz rendelt UTPR adóval egyenlő további adóráfordítást.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a multinacionális vállalatcsoport valamely adóévre vonatkozóan nulla UTPR százalékos arányú államban található tagjainak munkavállalói létszáma és tárgyi eszközei könyv szerinti nettó értéke az UTPR adó teljes összegét az említett adóév tekintetében a multinacionális vállalatcsoporthoz rendelő képlet elemeiben nem vehető figyelembe.
(8) A (6) és (7) bekezdés nem alkalmazandó arra az adóévre, amelyben valamennyi, az adóévre vonatkozóan hatályos elismert aluladóztatott kifizetések szabállyal rendelkező állam nulla UTPR százalékos aránnyal rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport tekintetében az említett adóévre vonatkozóan.
V. Fejezet
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók alapja
7. Az elismert nettó nyereség és veszteség meghatározása
15. §
(1) Egy csoporttag elismert nyeresége vagy vesztesége - a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard alapján - a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat megelőzően - meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége (ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredményt) módosítva a 16-19. §-ban meghatározott módosító tételekkel.
(2) Amennyiben egy csoporttag számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján nem határozható meg ésszerűen, a csoporttag adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége ettől eltérő elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján is meghatározható feltéve, hogy:
a) a csoporttag könyvviteli nyilvántartását az említett számviteli standard alapján vezeti,
b) a könyvviteli nyilvántartásban rögzített információk megbízhatóak, és
c) az 1 000 000 euró összeget meghaladó állandó különbségeket, amelyek egy konkrét elvnek vagy standardnak bevételekkel, ráfordításokkal vagy ügyletekkel kapcsolatos tételekre történő alkalmazásából adódnak, amennyiben az említett elv vagy standard eltér a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardtól kiigazítják, hogy megfeleljenek az említett tételekre vonatkozóan az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló elkészítése során alkalmazott számviteli standard szerint előírt feltételeknek.
(3) Amennyiben a végső anyavállalat a 3. § 82. pont c) alpontja szerinti, nem elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készíti el összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját a jelentős versenytorzulások elkerülése érdekében ki kell igazítani.
(4) Amennyiben a végső anyavállalat nem készíti el a 3. § 82. pont a), b) és c) alpontja szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót, a végső anyavállalat 3. § 82. pont d) alpontja szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának azt kell tekinteni, amely akkor készült volna, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készíteni:
a) valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján; vagy
b) engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján feltéve, hogy az ilyen összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében kiigazítják.
(5) Elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó tagállamban vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő államban a csoporttagok számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége meghatározható olyan elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján, amely eltér a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardtól, feltéve, hogy az engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján meghatározott számviteli nettó nyereséget vagy veszteséget a jelentős versenytorzulás megakadályozása érdekében kiigazítják.
(6) Amennyiben az általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti szabály vagy eljárás alkalmazása lényeges versenytorzulást eredményez, az alkalmazott szabály vagy eljárás hatálya alá tartozó gazdasági esemény vagy jogügylet elszámolási módját ki kell igazítani úgy, hogy az megfeleljen a gazdasági eseményre vagy jogügyletre vonatkozóan a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek vagy az Unió által az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott IFRS-ek) alapján előírt szabályoknak.
8. Az elismert nyereség és veszteség módosítása
16. §
(1) Egy csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása céljából a következő tételekkel kell módosítani:
a) nettó adóráfordítások,
b) adómentes osztalék és egyéb juttatás,
c) adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség, kivéve, ha a csoporttag a 2023. februári Adminisztratív Iránymutatások 2.9. fejezetének megfelelő tőkenyereségre vagy tőkeveszteségre vonatkozó választást tesz,
d) átértékelési módszer szerinti, adóköteles nyereség vagy veszteség,
e) az eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó, a 35. § alapján adómentes nyereség vagy veszteség,
f) aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség,
g) nem elismert költség, ráfordítás,
h) korábbi időszaki hiba és a számviteli alapelvek változtatása, és
i) elhatárolt nyugdíj-ráfordítások.
(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában részvényalapú kompenzáció költségeként vagy ráfordításaként elszámolt összeg helyett a csoporttag adóköteles nyereségéből levont összeget veszi figyelembe.
(3) Amennyiben egy részvényopciót nem használtak fel, egy korábbi adóévben a (2) bekezdés szerinti levont összeget figyelembe kell venni az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor abban az adóévben, amikor az opció lejár.
(4) Amennyiben a részvényalapú kompenzáció költsége vagy ráfordítása egy részét a csoporttag a (2) bekezdés szerinti választás adóévét megelőző adóévekben számolta el a könyvviteli nyilvántartásaiban, a csoporttag adóévi elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a korábbi adóévekben a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levont részvényalapú kompenzációs költség vagy ráfordítás és azon részvényalapú költség vagy kompenzációs ráfordítás közötti különbséggel egyenlő, amelyet a korábbi adóévekben a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levontak volna, ha a (2) bekezdés szerinti választásra ezekben az adóévekben került volna sor.
(5) A (2) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt következetesen alkalmazni kell az ugyanazon államban található minden csoporttagra, a választás adóévére és az azt követő adóévre vonatkozóan.
(6) A (2) bekezdés szerinti választás visszavonásának adóévében a ki nem fizetett részvényalapú kompenzációs költségnek vagy ráfordításnak a választást követően levont összegéből a beszámolóban kimutatott értéket meghaladó részt kell figyelembe venni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.
(7) Különböző államokban illetőséggel rendelkező csoporttagok közötti olyan ügyletet, amelyet eltérő értéken számolnak el a csoporttagok könyvviteli nyilvántartásában, vagy amely eltér a szokásos piaci ártól, a szokásos piaci ár elvének megfelelően kell elszámolni, kivéve, ha e módosítás kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.
(8) Ha az azonos illetőséggel rendelkező csoporttagok közötti eszközértékesítésből vagy -átadásból származó veszteséget a szokásos piaci ártól eltérő értéken számolták el és e veszteséget figyelembe veszik az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során, akkor az eszközértékesítést vagy -átadást a szokásos piaci ár elve alapján kell elszámolni, kivéve, ha e módosítás kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.
(9) Az elismert visszatérítendő adókedvezményt és a piacképes átruházható adókedvezményt a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként kell figyelembe venni. Az elismert visszatérítendő adókedvezménynek vagy piacképes átruházható adókedvezménynek nem minősülő, de a könyvviteli nyilvántartásokban bevételként kimutatott adókedvezmény összege az Adminisztratív Iránymutatásoknak megfelelően módosítja az elismert nyereséget vagy veszteséget.
(10) A nem elismert visszatérítendő adókedvezmény (ide nem értve a piacképes átruházható adókedvezményt) a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként nem számolható el.
(11) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhat, hogy az adóévi összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét kivezetéskor számolja el az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor.
(12) A (11) bekezdés szerinti elszámolás választásakor az eszköz vagy kötelezettség valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.
(13) A (11) bekezdés szerinti elszámolás választásakor az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke az eszköz bekerülésének, illetve a kötelezettség felmerülésének időpontja, valamint a (11) bekezdés szerinti választás adóévének első napja közül a későbbi időpontban kimutatott könyv szerinti érték.
(14) A (11) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt a választás által érintett államban illetőséggel rendelkező minden csoporttagra alkalmazni kell, kivéve, ha a választást az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag
a) a csoporttagok tárgyi eszközeire, vagy
b) a befektetési szervezetek eszközeire és kötelezettségeire
korlátozza.
(15) A (11) bekezdés szerinti választás visszavonásának adóévében a csoporttagok elismert nyereségét vagy veszteségét az eszköznek vagy kötelezettségnek a választás nyomán meghatározott, a visszavonás adóéve első napján érvényes valós értéke és az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás adóéve első napján érvényes könyv szerinti értéke közötti különbség összegével növelni kell, ha a valós érték meghaladja a könyv szerinti értéket, illetve csökkenteni kell, ha a könyv szerinti érték meghaladja a valós értéket.
(16) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adóévben a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan csoporton kívüli, harmadik félnek történő átruházásából keletkező nyereséggel vagy veszteséggel a (17)-(22) bekezdés szerint módosítja az elismert nyereség vagy veszteség összegét.
(17) A (16) bekezdés szerinti választás adóévében az ingatlan átruházásából származó nettó nyereséget be kell számítani a választás adóévében és az azt megelőző négy adóévben (a továbbiakban e §-ban: ötéves időszak) ingatlanhoz kapcsolódó, a csoporttagnál elszámolt nettó veszteséggel szemben. A nettó nyereséget először az ötéves időszak legkorábbi adóévében elszámolt nettó veszteséggel szemben kell elszámolni. A nettó nyereség maradványösszegét el kell határolni, és az ötéves időszak adóéveiben felmerült nettó veszteséggel szemben be kell számítani.
(18) A nettó nyereségnek a (16) bekezdés szerinti maradványösszegét az ötéves időszakra egyenletesen kell elosztani a csoporttag illetősége szerinti államban található minden olyan csoporttag elismert nyereségében vagy veszteségében figyelembe kell venni, amelynek a választás adóévében a (16) bekezdés szerint az ingatlan átruházásából nettó nyeresége keletkezett.
(19) A (16) bekezdés szerinti választás esetén az egy csoporttaghoz rendelt nettó nyereség maradványösszegének arányosnak kell lennie az adott csoporttag nettó nyereségének és az összes többi csoporttag nyereségének hányadosával.
(20) Amennyiben a csoporttagok egyikénél sem keletkezett a választás adóévében a (16) bekezdés szerinti ingatlan átruházásból származó nettó nyereség, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor az ötéves időszakra egyenlő mértékben fel kell osztani a csoporttagok között a (16) bekezdés szerinti maradványösszeget.
(21) A (16) bekezdés szerinti, a választás megtételének adóévét megelőző adóévekre vonatkozó módosításra a 29. § (1) bekezdésével összhangban tett módosítás függvényében kerülhet sor.
(22) A (16) bekezdés szerinti választást a 45. § (2) bekezdésével összhangban évente kell megtenni.
(23) A csoporton belüli finanszírozás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) a csoporttag alacsony adóterhelésű államban vagy olyan államban rendelkezik illetőséggel, amely alacsony adóterhelésű lett volna, ha a csoporton belüli finanszírozás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás nem merült volna fel a csoporttagnál,
b) a csoporton belüli finanszírozás időtartama alatt a csoporton belüli finanszírozás várhatóan növelni fogja a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor figyelembe vett költség, ráfordítás összegét anélkül, hogy a hitelt nyújtó csoporttag adóköteles nyeresége arányosan növekedne,
c) a csoporton belüli finanszírozásban részt vevő csoporttag nem alacsony adóterhelésű államban vagy olyan államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alacsony adóterhelésű lett volna, ha a költséghez, ráfordításhoz kapcsolódó bevétel nem merült volna fel a csoporton belüli finanszírozásban részt vevő csoporttagnál.
(24) A végső anyavállalat választhatja azt, hogy konszolidált elszámolást alkalmaz az ugyanazon államban található, adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoporttagok közötti ügyletekből származó bevételek, ráfordítások, nyereségek és veszteségek kiküszöbölésére az említett csoporttagok elismert nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámítása céljából.
(25) A (24) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.
(26) A (24) bekezdés szerinti választás vagy annak visszavonása adóévében úgy kell módosítani az elismert nyereség vagy veszteség összegét, hogy a választás vagy annak visszavonása ne eredményezze az elismert nyereség vagy veszteség tételeinek többszörös figyelembevételét, sem azok figyelmen kívül hagyását.
(27) A biztosító az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor nem veszi figyelembe azon összegeket, amelyeket a szerződőknek a nekik járó hozamra tekintettel a biztosító által megfizetett adó miatt számít fel.
(28) A (27) bekezdés alkalmazásakor a biztosító az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor figyelembe vesz minden olyan szerződőnek járó nyereséget, amelyet számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében nem jelenített meg, amennyiben a szerződővel szembeni kötelezettségek ennek megfelelő növekedése vagy csökkenése megfeleltethető a számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében.
(29) A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során ráfordításként kell elszámolni minden olyan összeget, amelyet a csoporttag saját tőkéjének csökkenéseként mutatnak ki, és amely a csoporttag által a prudenciális szabályozási követelményeknek megfelelően kibocsátott instrumentum tekintetében teljesített vagy esedékes felosztás eredménye (a továbbiakban e §-ban: kiegészítő alapvető tőke).
(30) A (29) bekezdés alkalmazásakor a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a csoporttag saját tőkéjének növekedéseként jelenik meg, és amely a csoporttag részére az általa tartott kiegészítő alapvető tőke tekintetében teljesített vagy esedékes felosztás eredménye.
9. A nemzetközi hajózásból származó jövedelem mentessége
17. §
(1) A csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és a nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítani tudja, hogy az összes érintett hajó stratégiai vagy kereskedelmi irányítását ténylegesen abból az államból végzik, ahol a csoporttag illetősége van.
(2) Amennyiben a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme veszteség, az ilyen veszteség nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.
(3) Az ugyanazon államban található valamennyi csoporttag nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének együttes összege nem haladhatja meg e csoporttagok nemzetközi hajózásból származó jövedelme összegének 50 százalékát.
(4) Egy csoporttagnál felmerülő olyan költséget, ráfordítást, amelyek közvetlenül a nemzetközi hajózási tevékenységének és nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységéhez rendelhetők, az ilyen tevékenységhez kell hozzárendelni a csoporttag nemzetközi hajózásból származó nettó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert nettó jövedelmének meghatározásakor.
(5) Egy csoporttagnál felmerülő azon költséget, ráfordítást, amely közvetetten kapcsolódik a nemzetközi hajózási tevékenységhez és a nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységhez, le kell vonni a csoporttag ilyen tevékenységből származó bevételéből, a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének az ilyen tevékenységből származó bevételének a teljes bevételéhez viszonyított aránya alapján történő meghatározásakor.
(6) A (4) és (5) bekezdéssel összhangban a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelméhez és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelméhez rendelt valamennyi közvetlen és közvetett költséget, ráfordítást figyelmen kívül kell hagyni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.
10. Az elismert nyereség vagy veszteség felosztása a központ és az állandó telephely között
18. §
(1) Amennyiben a csoporttag a 3. § 12. pont a)-c) alpontjában meghatározott állandó telephely, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az említett állandó telephely könyvviteli nyilvántartásában kimutatott nettó nyereség vagy veszteség.
(2) Amennyiben az állandó telephely nem rendelkezik önálló könyvviteli nyilvántartással, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az az összeg, amely akkor jelent volna meg a könyvviteli nyilvántartásában, ha azt a telephely önállóan, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardnak megfelelően készítette volna el.
(3) A 3. § 12. pont a) vagy b) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét úgy kell módosítani, hogy csak azon bevételt, költséget, ráfordítást tartalmazza, amely a hatályos adóegyezménynek vagy az illetősége szerinti állam belső jogának megfelelően a csoporttagnak tulajdonítható, függetlenül az adóköteles jövedelem és az illetősége szerinti államban levonható költség, ráfordítás összegétől.
(4) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét úgy kell módosítani, hogy csak azon bevételt, költséget, ráfordítást tartalmazza, amely a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló módosított OECD modellegyezmény 7. cikkével összhangban a csoporttagnak tulajdonítható lett volna.
(5) Amennyiben a csoporttag megfelel a 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephely fogalomnak, a számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét azon bevétel alapján kell meghatározni, amely a központ helye szerinti államban adómentes, és amely ezen államon kívül végzett tevékenységnek tulajdonítható, továbbá azon költség, ráfordítás alapján, amely a központ illetősége szerinti államban adózási szempontból nem kerül levonásra, és amely az ilyen tevékenységnek tudható be.
(6) Az állandó telephely számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a központ elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, kivéve az (7) bekezdésben előírtak szerint.
(7) Az állandó telephely elismert veszteségét a központ elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során a központ ráfordításaként kell elszámolni, ha az állandó telephely veszteségét ráfordításnak tekinti az ilyen központ belföldi adóköteles nyereségének kiszámításakor, és azt nem számolják el a belföldi adóköteles jövedelem egy olyan tételével szemben, amely mind a központ államának, mind az állandó telephely államának joga szerint adóköteles.
(8) Az állandó telephely által elért elismert nyereséget a központ elismert nyereségének kell tekinteni az elismert veszteség azon összegéig, amelyet korábban a (7) bekezdés értelmében a központ költségeként, ráfordításaként vettek figyelembe.
11. Az áteresztő szervezet elismert nyereségének vagy veszteségének felosztása
19. §
(1) Az áteresztő szervezetnek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell azon tulajdonosai között felosztható összeggel, amelyek a csoporthoz nem tartozó vállalkozások, és amelyek akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezeten keresztül tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek az áteresztő szervezetben, kivéve, ha:
a) az áteresztő szervezet maga is végső anyavállalat, vagy
b) az áteresztő szervezetnek közvetlenül vagy adózási szempontból transzparens szervezeten keresztül egy az a) pont szerinti végső anyavállalat a tulajdonosa.
(2) Az áteresztő szervezet számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell egy másik csoporttaghoz rendelt számviteli nettó nyereséggel vagy veszteséggel.
(3) Amennyiben az áteresztő szervezet teljes egészében vagy részben állandó telephelyen keresztül végez üzleti tevékenységet, az (1) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a 18. § alapján az állandó telephelyhez kell rendelni.
(4) Amennyiben az adózási szempontból transzparens szervezet nem végső anyavállalat, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét fel kell osztani az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosai között az áteresztő szervezetben fennálló tulajdonosi részesedésnek megfelelően.
(5) Amennyiben egy áteresztő szervezet olyan adózási szempontból transzparens szervezet, amely a végső anyavállalat vagy egy hibrid fordított szervezet, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a végső anyavállalathoz vagy a fordított hibrid szervezethez kell rendelni.
(6) A (3), (4) és (5) bekezdést az áteresztő szervezetben fennálló minden egyes tulajdonosi részesedésre külön kell alkalmazni.
VI. Fejezet
Az adó mértéke
12. Lefedett adók
20. §
(1) A csoporttag lefedett adójának minősül:
a) a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában kimutatott, jövedelmét vagy nyereségét terhelő adó, vagy egy másik csoporttag - amelyben tulajdonosi részesedést tart - jövedelméből vagy nyereségéből való részesedésével kapcsolatban felszámított adó,
b) a felosztott nyereség, a vélelmezetten felosztott nyereség után és a nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás után a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer alapján felmerült, felszámított adó,
c) az általánosan alkalmazandó társasági adót helyettesítő adó, és
d) a felhalmozott eredmény és a saját tőke alapján felszámított adó, beleértve a nyereség és a saját tőke alapján több elemet terhelő adót is.
(2) Magyarországon az (1) bekezdés szerinti lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.
(3) Nem minősül a csoporttag lefedett adójának:
a) az anyavállalatot terhelő elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alapján számított kiegészítő adó,
b) a csoporttag elismert belföldi kiegészítő adója,
c) az elismert aluladóztatott kifizetések szabálya alkalmazásának eredményeként a csoporttag által elvégzett kiigazításnak megfeleltethető adó,
d) a nem elismert visszatérítendő beszámításos adó, és
e) a biztosító által a szerződőknek járó hozam után fizetett adó.
(4) A 16. § (16) bekezdés szerinti választás esetén a 16. § (16) bekezdése szerinti, ingatlan elidegenítéséből származó nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó lefedett adók a választás megtételének adóévében nem vehetőek figyelembe a lefedett adók meghatározásakor.
13. Kiigazított lefedett adók
21. §
(1) A csoporttag adóévi kiigazított lefedett adóját az adóévi számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben a lefedett adókhoz kapcsolódóan a tárgyévi adófizetési kötelezettségként figyelembe vett ráfordítás és a következő módosító tételek egyenlegeként kell meghatározni:
a) a lefedett adók adóévre elszámolt (2) bekezdés szerinti növekedésének és (3) bekezdés szerinti csökkenésének összege,
b) a 22. § szerint meghatározott, halasztottadó-kiigazítás összege,
c) a saját tőkével szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemben nyilvántartott lefedett adók növekedése vagy csökkenése az illetőség helye szerinti adószabályok szerint adóköteles elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett összegekhez kapcsolódóan.
(2) A csoporttagnál az adóévi lefedett adók összegét növeli:
a) a könyvviteli nyilvántartás szerint az adózás előtti nyereségben ráfordításként elszámolt lefedett adó,
b) az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelésből a 23. § (2) bekezdésének megfelelően felhasznált összeg,
c) az adóévben megfizetett lefedett adóból a bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó, a (3) bekezdés d) pontja alapján korábbi adóévben figyelembe nem vett összeg, és
d) az elismert visszatérítendő adókedvezményre, vagy piacképes átruházható adókedvezményre tekintettel a tényleges adóráfordítás csökkentéseként elszámolt adókedvezmény vagy adóvisszatérítés.
(3) A csoporttagnál az adóévi lefedett adók összegét csökkenti:
a) az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vett nyereséghez kapcsolódó tényleges adóráfordítás összege,
b) nem elismert visszatérítendő adókedvezményre tekintettel nem a tényleges adóráfordítás csökkentéseként kimutatott adókedvezmény vagy adóvisszatérítés,
c) a valamely csoporttag részére visszatérített vagy jóváírt lefedett adóból a könyvviteli nyilvántartásban nem a tényleges adóráfordítás módosításaként elszámolt összeg (ideértve a nem a tényleges adóráfordítás csökkentéseként elszámolt adókedvezményeket), kivéve, ha az elismert visszatérítendő adókedvezményhez vagy piacképes átruházható adókedvezményhez kapcsolódik,
d) a bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó tényleges adóráfordítás, és
e) az a tényleges adóráfordítás, amelyet a mérlegfordulónaptól számított három éven belül várhatóan nem fizetnek meg.
(4) A kiigazított lefedett adó meghatározásakor, amennyiben a lefedett adó módosítását az (1), (2) és (3) bekezdés is előírja, az egy esetben módosítja a lefedett adó összegét.
(5) Amennyiben az adóévben egy államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, és az adott államra vonatkozó kiigazított lefedett adó összege negatív, és kevesebb, mint az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg (a továbbiakban: az elvárt kiigazított lefedett adók), akkor a kiigazított lefedett adó összege és az elvárt kiigazított lefedett adó összege közötti különbséggel megegyező összeget erre az adóévre vonatkozóan kiegészítőadó-többletként kell elszámolni, kivéve, ha a csoporttag választja az Adminisztratív Iránymutatásokban foglaltak alkalmazását.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítőadó-többlet összegét a 29. § (3) bekezdésével összhangban kell elosztani az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok között.
14. A halasztottadó-kiigazítás meghatározása
22. §
(1) Amennyiben a halasztott adóráfordítás meghatározásakor alkalmazott adómérték alacsonyabb a minimum-adómértéknél vagy azzal azonos, a 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóévre a csoporttag kiigazított lefedett adóját növelő halasztottadó-kiigazítás összege megegyezik a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában a lefedett adókkal kapcsolatban megjelenített halasztott adóráfordításnak a (3)-(7) bekezdés szerint módosított összegével.
(2) Amennyiben a halasztott adóráfordítás meghatározásakor alkalmazott adómérték magasabb, mint a minimum-adómérték, akkor a 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóévre a csoporttag kiigazított lefedett adóját növelő, halasztottadó-kiigazítás összege megegyezik a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában a lefedett adókkal kapcsolatban a minimum-adómérték szerint újraszámított halasztott adóráfordításnak a (3)-(7) bekezdés szerint módosított összegével, azzal hogy amennyiben a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában nem jelenik meg halasztott adó, akkor a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) beszámolójában kimutatott halasztott adó figyelembe vehető az Adminisztratív Iránymutatásoknak megfelelően.
(3) A halasztottadó-kiigazítás összegét növeli:
a) a nem elismert elhatárolás vagy nem érvényesített elhatárolás adóévben megfizetett összege, és
b) a korábbi adóévben képzett, majd újraszámított halasztott adókötelezettség adóévben megfizetett összege.
(4) Amennyiben az adóévben a veszteségre elszámolt halasztott adókövetelés azért nincs megjelenítve a könyvviteli nyilvántartásban, mert annak megjelenítési kritériuma nem teljesül, a halasztottadó-kiigazítás összegéből le kell vonni azon összeget, amellyel a halasztottadó-kiigazítás összege akkor csökkent volna, ha az adóévre a veszteségből származó halasztott adókövetelést megjelenítették volna.
(5) A halasztottadó-kiigazítás összegében nem vehető figyelembe:
a) az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vett tételekhez kapcsolódó halasztott adóráfordítás összege,
b) a nem elismert elhatárolás halasztott adóráfordítása és a nem érvényesített elhatárolás halasztott adóráfordítása,
c) a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelés vagy számviteli megjelenítés hatása,
d) az alkalmazandó nemzeti adómérték változásával kapcsolatos újraértékelésből származó halasztott adóráfordítás összege, és
e) az adókedvezményekkel és azok felhasználásával kapcsolatos halasztott adóráfordítás összege.
(6) Amennyiben a csoporttag a veszteségére képzett halasztott adókövetelést az adóévben a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték alapján határozta meg, az a minimum-adómérték szerint ugyanazon adóévben újraszámítható, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítja, hogy a halasztott adókövetelést az V. Fejezet szerint meghatározott elismert veszteségre képzi.
(7) A halasztott adókövetelés (6) bekezdés szerinti növekedése esetén a halasztottadó-kiigazítás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell.
(8) Azon halasztott adókötelezettséget, amely a képzését követő öt adóévben nem kerül felhasználásra és nem fordul vissza, olyan mértékben vissza kell írni, amilyen mértékben azt a csoporttag halasztottadó-kiigazításának összegében figyelembe vette.
(9) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettséget az adóévet megelőző ötödik adóév lefedett adóját csökkentő tételként kell elszámolni, és az adóévet megelőző ötödik adóévi tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani.
(10) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettség összege megegyezik a halasztott adókötelezettség növekedésének összegével, amelyet a halasztottadó-kiigazítás összegében figyelembe vettek az adóévet megelőző ötödik adóévben, és amely a keletkezését követő ötödik adóév utolsó napjának végéig nem kerül felhasználásra.
(11) A (8)-(10) bekezdéstől eltérően a (12) bekezdés szerinti kivételek esetében a halasztott adókötelezettség visszaírása akkor sem kötelező, ha a keletkezését követő öt évben nem fordul vissza vagy nem fizetik meg.
(12) A (11) bekezdés alkalmazásakor az adóráfordítás a kapcsolódó halasztott adókötelezettség értékében bekövetkezett változás következménye az alábbi esetekben:
a) tárgyi eszközök értékcsökkenése, értékvesztése (ideértve a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettséget),
b) az ingatlanhasználatra vagy a természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás költsége, ráfordítása, amely jelentős tárgyieszközberuházást von maga után,
c) kutatási és fejlesztési költség, ráfordítás,
d) leszerelési és helyreállítási költség, ráfordítás,
e) valós értékelés nem realizált nettó nyeresége,
f) devizaárfolyam változás nettó nyeresége,
g) biztosítási tartalékok és biztosítási kötvények halasztott bekerülési költsége, ráfordítása,
h) a csoporttaggal azonos államban található tárgyi eszköz értékesítéséből származó és ugyanazon államban található tárgyi eszközbe újra befektetett nyereség, és
i) az a)-h) pontban felsorolt tételek tekintetében a számviteli elvek változásaiból adódó többletösszegek.
15. Az elismert veszteségre vonatkozó választás
23. §
(1) A 22. § alkalmazása helyett az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egy állam tekintetében az elismert veszteségre vonatkozóan választhatja azt, hogy elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést állapít meg minden olyan adóévre, amelyben az említett államban elismert nettó veszteség keletkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás esetén az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés egyenlő az államra vonatkozóan az adott adóévre elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott, elismert veszteségre képzett halasztott adókövetelést az első olyan adóévben fel kell használni, amelyben az adott államra vonatkozóan elismert nettó nyereség keletkezik, olyan összegben, amely megegyezik az elismert nettó nyereség és a minimum-adómérték szorzatával, vagy az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés rendelkezésre álló összegével, ha ez utóbbi alacsonyabb.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést csökkenteni kell az adóévben felhasznált összeggel, és a fennmaradó egyenleget el kell határolni a következő adóévekre.
(5) Az elismert veszteségre vonatkozó választás visszavonása esetén az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés fennmaradó egyenlegét nullára kell csökkenteni azon első adóév első napjától, amelyben az elismert veszteségre vonatkozó választás már nem alkalmazandó.
(6) Az elismert veszteségre vonatkozó választást szerepeltetni kell a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport 44. § szerinti első kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásában, amely kiterjed a választással érintett államra.
(7) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő áteresztő szervezet az e § szerinti választással él az elismert veszteségre vonatkozóan, az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést az áteresztő szervezetnek a 38. § (3) bekezdése szerinti csökkentést követő elismert vesztesége alapján kell kiszámítani.
16. Az egyes csoporttagok lefedett adójának egyedi elosztása
24. §
(1) Az állandó telephely lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely az említett állandó telephely elismert nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódik.
(2) A csoporttag-tulajdonos lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely szerepel az adózási szempontból transzparens szervezet könyvviteli nyilvántartásában, és amely a 19. § (4) bekezdésével összhangban az érintett csoporttag-tulajdonoshoz rendelt elismert nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódik.
(3) Az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag közvetlen vagy közvetett csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás kapcsán kerül kimutatásra, a csoporttag-tulajdonos részesedésével arányosan.
(4) A hibrid szervezet lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely a hibrid szervezet csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely a hibrid szervezet elismert nyereségéhez kapcsolódik.
(5) Az adóévben osztalékot vagy hasonló tőkejuttatást kifizető csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amelyet a közvetlen csoporttag-tulajdonosa könyvviteli nyilvántartásában a nyereségfelosztással kapcsolatban kimutatott.
(6) Az olyan csoporttag, amelynek lefedett adójában a (3) és a (4) bekezdés alapján a passzív jövedelem utáni lefedett adót kell figyelembe venni, az ilyen lefedett adót a passzív jövedelemre tekintettel a csoporttaghoz rendelt lefedett adóval megegyező összegben veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóban.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően, a (6) bekezdésben említett csoporttag az illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékének és a csoporttag - ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás vagy pénzügyi átláthatósági szabály szerint figyelembe vett - passzív jövedelmének szorzataként kapott összeget veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóiban, amennyiben az eredmény a (6) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb, azzal, hogy a csoporttag illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékét a csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő lefedett adóktól függetlenül kell meghatározni.
(8) A csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő bármely lefedett adóból a (3) és (4) bekezdés alkalmazását követően fennmaradó rész a (3) és a (4) bekezdés alapján nem osztható fel.
(9) Amennyiben az állandó telephely elismert nyeresége a 18. § (5) bekezdésének megfelelően a központ elismert nyereségének minősül, az állandó telephely illetősége szerinti államban felmerülő és az adott nyereséghez kapcsolódó lefedett adót a központ lefedett adójaként kell figyelembe venni olyan módon, hogy annak összege nem haladhatja meg az adott nyereség összegének és a központ illetősége szerinti államban a szokásos jövedelmet terhelő legmagasabb adómértéknek a szorzatát.
17. Az adatszolgáltatást, bevallást követő kiigazítások
25. §
(1) Amennyiben egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában korábbi adóévre vonatkozó lefedett adót érintő kiigazítás kerül kimutatásra, az ilyen kiigazítást azon adóévi lefedett adó kiigazításaként kell elszámolni, amelyben a kiigazításra sor kerül, kivéve, ha a kiigazítás olyan adóévhez kapcsolódik, amelyben az adott államra vonatkozó lefedett adó csökkent.
(2) Amennyiben egy korábbi adóévi kiigazított lefedett adó összegében figyelembe vett lefedett adó összege csökken, akkor a korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani úgy, hogy a kiigazított lefedett adó összegéből le kell vonni e csökkentés összegét.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor az adóévre és a korábbi adóévre kimutatott elismert jövedelmet ennek megfelelően kell módosítani.
(4) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 45. § (4) bekezdése szerint választhatja, hogy a lefedett adó kis összegű csökkenése esetén azon adóévi lefedett adó összegét módosítja, amelyben a hibát felfedezte.
(5) A lefedett adó csökkenése akkor minősül kis összegűnek, ha az adóévre az egy államra vonatkozóan meghatározott kiigazított lefedett adók csökkenése nem éri el az 1 000 000 eurót.
(6) Amennyiben az alkalmazandó belföldi adómérték a minimum-adómérték alá csökken, és a csökkentés halasztott adóráfordítást eredményez, akkor ezt a halasztott adóráfordítást a csoporttag azon lefedett adókkal kapcsolatos kötelezettségeként kell elszámolni, amelyeket egy korábbi adóévre a 21. § alapján figyelembe vettek.
(7) Amennyiben a halasztott adóráfordítást a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértékkel vette figyelembe a csoporttag, majd az alkalmazandó adómérték megemelkedik, az ilyen változásból eredő halasztott adóráfordítás összegét a megfizetéskor a csoporttag a lefedett adókra vonatkozó, a 21. § alapján a korábbi adóévre érvényesített kötelezettségének módosításaként kezeli.
(8) A (7) bekezdés szerinti módosítás nem haladhatja meg a minimum-adómérték alapján újraszámított halasztott adóráfordítás összegét.
(9) Amennyiben egy csoporttagnál tényleges adóráfordításként merült fel és az adóévi kiigazított lefedett adó összegéből az 1 000 000 euró feletti összeg megfizetésére nem kerül sor az adóév végét követő három éven belül, az azon adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót, amelyben a meg nem fizetett összeget lefedett adóként érvényesítette a csoporttag, a 29. § (1) bekezdése szerint újra kell számítani, levonva az ilyen meg nem fizetett összeget a kiigazított lefedett adókból.
VII. Fejezet
A TÉNYLEGES ADÓMÉRTÉK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ ADÓ KISZÁMÍTÁSA
18. A tényleges adómérték meghatározása
26. §
(1) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét - feltéve, hogy az államra vonatkozóan van elismert nettó nyereség - minden adóévre és államra vonatkozóan a 2. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.
(2) Adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adóévi elismert nettó nyereségét vagy veszteségét a 3. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(3) A befektetési szervezetnek minősülő csoporttagok kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a tényleges adómérték (1) bekezdése szerinti, valamint az elismert nettó nyereség vagy veszteség (2) bekezdése szerinti kiszámítása során.
(4) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag tényleges adómértékét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.
19. A kiegészítő adó meghatározása
27. §
(1) Amennyiben egy államra - amelyben a csoporttagok illetőséggel rendelkeznek - vonatkozó tényleges adómérték egy adóévben nem éri el a minimum-adómértéket, a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ki kell számítania a kiegészítő adót minden olyan tagra vonatkozóan, amelyek elismert nyereségét az említett államra vonatkozó elismert nettó nyereség számításakor figyelembe veszik.
(2) A kiegészítő adót egy adott államra vonatkozóan kell kiszámítani.
(3) Az adott államra vonatkozó kiegészítő adó adóévi mértéke a 4. melléklet alapján kiszámított pozitív százalékpont-különbség.
(4) Az adott államra vonatkozó adóévi kiegészítő adó a 6. melléklet alapján kiszámított pozitív összeg.
(5) Az adott adóévben az adott államra vonatkozó, a 6. melléklet szerinti többletnyereség az 5. melléklet alapján kiszámított pozitív összeg.
(6) Az adott csoporttagra jutó adóévi kiegészítő adót a 7. melléklet szerint kell kiszámítani.
(7) Ha az adott államra jutó kiegészítő adó a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámítás eredménye, és az adott adóévben az adott államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, a kiegészítő adót a 7. mellékletben meghatározott képlet szerint fel kell osztani az egyes csoporttagok között a csoporttagok azon adóévekben elért elismert nyeresége alapján, amelyekre vonatkozóan a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámításra sor kerül.
(8) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag adóévi kiegészítő adóját az összes többi csoporttag kiegészítő adójától elkülönítve kell kiszámítani.
20. Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel
28. §
(1) Ha a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport adatszolgáltatást teljesítő csoporttagja választása alapján alkalmazza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt az adóévre, akkor a kiegészítő adók meghatározásakor az adott államra vonatkozó elismert nettó nyereséget csökkenteni kell az államban található minden egyes csoporttag tekintetében a (2) bekezdés szerinti bérköltségre jutó nyereségkivétel és a (3) bekezdés szerinti tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel összegével.
(2) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag bérköltségre jutó nyereségkivétele egyenlő a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részére, a csoporttag illetősége szerinti államban tevékenységet folytató, elismert munkavállalók elismert bérköltségének öt százalékával.
(3) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag tárgyi eszközre jutó nyereségkivétele egyenlő a csoporttag illetősége szerinti államban található elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékének öt százalékával.
(4) Az elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értéke az eszköz adóév első napján és utolsó napján - a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése céljából -nyilvántartott könyv szerinti értékének - mely a bekerülési érték a halmozott értékcsökkenéssel, amortizációval és értékvesztéssel csökkentve, valamint az aktivált bérköltséggel növelve - átlaga.
(5) Az állandó telephelynek minősülő csoporttag esetében elismert bérköltségnek és elismert tárgyi eszköznek azon tételek minősülnek, amelyek szerepelnek az állandó telephely könyvviteli kimutatásában, feltéve, hogy az elismert bérköltség a telephely illetősége szerinti államban merül fel és az elismert tárgyi eszköz a telephely illetősége szerinti államban található.
(6) Az állandó telephely elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze a központ elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze között nem vehető figyelembe.
(7) Az állandó telephely nyereségének a részben vagy egészben történő figyelmen kívül hagyása esetén az ilyen állandó telephely elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét ugyanilyen arányban figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében e § szerint elvégzett számítás során.
(8) Az áteresztő szervezet által az elismert munkavállalók után fizetett azon elismert bérköltséget és a tulajdonában álló azon elismert tárgyi eszközt, amelyre a (4) bekezdés nem vonatkozik, a következők szerint kell elosztani:
a) az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosaihoz rendelt összeggel arányosan, feltéve, hogy elismert munkavállalók és elismert tárgyi eszközök a csoporttag-tulajdonosok illetősége szerinti államban találhatók, és
b) a végső anyavállalatnak minősülő áteresztő szervezethez az áteresztő szervezet elismert nyereségének számításakor figyelmen kívül hagyott nyereséggel arányosan csökkentve, feltéve, hogy az elismert munkavállalók és az elismert tárgyi eszközök az áteresztő szervezet illetősége szerinti államban találhatók.
(9) Az áteresztő szervezet minden egyéb elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételének számításakor.
(10) Az egyes illetőség nélküli csoporttagok gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételétől elkülönítve kell kiszámítani.
(11) A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel e § szerint kiszámított összege nem foglalja magában a befektetési szervezet csoporttagok ugyanazon államon belüli bérköltségre és tárgyi eszközre jutó kivételét.
21. Kiegészítőadó-többlet
29. §
(1) Amennyiben a lefedett adóban, vagy az elismert nyereségben vagy veszteségben elvégzett módosítás a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértékének és kiegészítő adójának újraszámítását eredményezi, a tényleges adómértéket és a kiegészítő adót a 26-28. § szerinti szabályokkal összhangban kell újraszámítani.
(2) A kiegészítő adó újraszámításából eredő növekmény összege a 27. § (4) bekezdés alkalmazásakor azon adóévre tekintendő kiegészítőadó-többletnek, amelyben az újraszámításra sor kerül.
(3) Amennyiben az adóévben egy adott állam vonatkozásában kiegészítőadó-többlet keletkezik, és nincs elismert nettó nyereség, akkor az adott államban található egyes csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.
(4) Amennyiben kiegészítőadó-többletet kell fizetni a 21. § (5) bekezdés alapján, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a csoporttagok közötti felosztást arányosan, a 8. melléklet szerint kell elvégezni.
(6) A (4) bekezdés alapján kiegészítőadó-többlet csak olyan csoporttaghoz rendelhető, amelynél a kiigazított lefedett adó nyilvántartott összege nullánál kisebb, és kisebb, mint a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének és a minimum-adómértéknek a szorzata.
(7) Amennyiben egy csoporttaghoz e §, valamint a 27. § kiegészítőadó-többletet rendel, akkor az ilyen csoporttag alacsony adóterhelésű csoporttagnak minősül.
22. Kiegészítő adó alóli kivétel
30. §
(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok után az adóévben fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha ebben az adóévben az adott államban illetőséggel rendelkező összes csoporttag együttes:
a) átlagos elismert bevétele kevesebb, mint 10 000 000 euró, és
b) átlagos elismert nyeresége vagy vesztesége negatív összeg, vagy kevesebb, mint 1 000 000 euró.
(2) A (1) bekezdés szerinti választást évente kell megtenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti átlagos elismert bevétel, illetve átlagos elismert nyereség vagy veszteség az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert bevételének, illetve elismert nyereségének vagy veszteségének az adott adóévi, valamint az azt megelőző két adóévi számtani átlaga.
(4) Ha az adott adóévet megelőző első vagy második adóévben, vagy mindkettőben, az adott államban nincs elismert bevétellel, illetve elismert nyereséggel vagy veszteséggel rendelkező csoporttag, az ilyen év vagy évek nem vehetők figyelembe az átlagos elismert bevételnek, vagy átlagos elismert nyereségnek vagy veszteségnek a kiszámításakor.
(5) Az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert bevétele az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok összes bevételének az V. Fejezettel összhangban elvégzett kiigazítással csökkentett vagy növelt összege.
(6) Egy adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége erre az államra vonatkozó, a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított, elismert nettó nyeresége vagy vesztesége.
(7) Az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazandó az illetőség nélküli csoporttag szervezetekre és a befektetési szervezetekre, mert az ilyen szervezetek bevétele, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe az (1)-(6) bekezdés alkalmazásakor.
23. Kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagok
31. §
(1) A valamely államra vonatkozó tényleges adómértéknek és kiegészítő adónak a V-IX. Fejezettel összhangban történő kiszámítása a kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportok tagja tekintetében úgy alkalmazandó, mintha mindegyik kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport volna.
(2) A kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport tagjának kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.
(3) Egy olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag tényleges adómértékét és kiegészítő adóját, amely nem tagja kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportnak, az egyedi csoporttag szintjén kell kiszámítani.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.
(5) A (3)-(4) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagra, amely befektetési szervezet.
24. Adómentesség
32. §
(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő kiegészítő adó összegét nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha abban az államban illetőséggel rendelkező csoporttagok tényleges adószintje megfelel bármely mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.
(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott államban fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha az adott államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés alapján számítva:
a) az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 000 000 euró, és adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy
b) az egyszerűsített tényleges adómérték a 2024-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 15 százalék, 2025-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 16 százalék, 2026-ban kezdődő adóévben nem kisebb, mint 17 százalék, vagy
c) az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint az adott tagállamban illetőséggel bíró és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéstételi kötelezettség alá eső csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege.
(3) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő IIR adót nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha teljesül az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség a 11. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szabályozza.
HARMADIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
VIII. Fejezet
A vállalati szerkezetátalakításra és holdingstruktúrákra vonatkozó különös szabályok
25. A konszolidált bevételi küszöbérték alkalmazása a vállalatcsoportok fúziója és szeparációja esetén
33. §
(1) Amennyiben a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév bármelyikében két vagy több vállalatcsoport fúziójával egyetlen vállalatcsoport jön létre, a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport vonatkozásában az 1. §
(2) bekezdése szerinti konszolidált bevételi küszöbértéket a fúziót megelőző bármelyik adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az eredeti vállalatcsoportok adott adóévre vonatkozó konszolidált pénzügyi beszámolójában szereplő bevétel együttes összege legalább 750 000 000 euró.
(2) Amennyiben egy vállalatcsoporthoz nem tartozó szervezet, a csatlakozó szervezet a vizsgált adóévben fuzionál egy szervezettel vagy egy vállalatcsoporttal, a felvásárló szervezettel, és a csatlakozó szervezet, vagy a felvásárló szervezet nem készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév valamelyikében, a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport konszolidált bevételi küszöbértékét az említett adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az említett adóévre vonatkozó pénzügyi beszámolójuk vagy összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójuk mindegyikében szereplő bevételek összege legalább 750 000 000 euró.
(3) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport két vagy több vállalatcsoportra szeparálódik, a konszolidált bevételi küszöbértéket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha:
a) a szeparáció után véget érő első adóév tekintetében a szeparáció utáni vállalatcsoport éves bevétele legalább 750 000 000 euró az említett adóévben,
b) a szeparáció után véget érő második, harmadik és negyedik adóév tekintetében a szétválás utáni vállalatcsoport éves bevétele legalább 750 000 000 euró az említett adóévek közül legalább kettőben.
26. Multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok
34. §
(1) Amennyiben egy szervezet (csatlakozó szervezet) a felvásárlás évében a benne fennálló tulajdonosi érdekeltség közvetlen vagy közvetett átruházása eredményeként valamely multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjává válik vagy azon tagsága megszűnik, vagy amennyiben a csatlakozó szervezet egy új vállalatcsoport végső anyavállalatává válik, a csatlakozó szervezetet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjaként kell kezelni, feltéve, hogy a csatlakozó szervezet eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek, ráfordításainak és pénzforgalmának arányos részét a végső anyavállalat által a felvásárlás (csatlakozás) évéről készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló tételesen tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet tényleges adómértékét és kiegészítő adóját a (3)-(8) bekezdéssel összhangban kell kiszámítani.
(3) A felvásárlás (csatlakozás) évében a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak kizárólag az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóit kell figyelembe vennie, amelyek szerepelnek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában.
(4) A felvásárlás (csatlakozás) évében és minden azt követő adóévben a csatlakozó szervezet elismert nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóját a csatlakozó szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek korábbi könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(5) A felvásárlás (csatlakozás) évében a csatlakozó szervezet elismert bérköltségének a 28. § (2) bekezdése szerinti kiszámítása során kizárólag a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában megjelenített költséget kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet elismert tárgyi eszköze könyv szerinti értékének a 28. § (3) bekezdése szerinti kiszámítását adott esetben ki kell igazítani azon időszak arányában, amelyben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja volt a felvásárlás (csatlakozás) évében.
(7) A 23. § szerinti elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés kivételével az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok között átruházott halasztott adókövetelését és halasztott adókötelezettségét a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ugyanolyan módon és ugyanolyan mértékben kell figyelembe vennie, mintha az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet az érintett követelés és kötelezettség keletkezésekor is a felvásárló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport ellenőrzése alá tartozott volna.
(8) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon halasztott adókötelezettségét, amelyeket korábban a halasztottadó-kiigazításának teljes összegében figyelembe vett, a 22. § (7) bekezdésének alkalmazásában az elidegenítő multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál visszaírt adókötelezettségként, és a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál keletkező adókötelezettségként kell szerepeltetni a felvásárlás évében, azzal a kivétellel, hogy ilyen esetben a lefedett adónak a 22. § (7) bekezdése alapján történő bármely későbbi csökkentése azon évben jár hatással, amelyben az összeget újra megállapítják.
(9) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a felvásárlás (csatlakozás) évében anyavállalat, és két vagy több multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, az egyes multinacionális vállalatcsoportoknál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknál az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan meghatározott kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányokra külön kell alkalmaznia a jövedelem-hozzászámítási szabályt.
(10) Az (1)-(9) bekezdéstől eltérően, egy csatlakozó szervezetben ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kell kezelni, ha a csatlakozó szervezet illetősége szerinti állam vagy adózási szempontból transzparens szervezet esetében az eszköz helye szerinti állam az említett ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését ugyanazon vagy hasonló módon eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kezeli, továbbá az átruházott eszközök és kötelezettségek a csoporttag illetősége szerinti államban alkalmazandó adószabályok szerinti értéke és az ellenőrző részesedésért fizetett ellenérték vagy az eszköz és kötelezettség valós értéke közötti különbség alapján lefedett adót vet ki az eladóra.
27. Eszközök és kötelezettségek transzfere
35. §
(1) Az eszközt, kötelezettséget elidegenítő csoporttag (átadó csoporttag) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor figyelembe veszi az ilyen elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget.
(2) Az eszközt, kötelezettséget megszerző csoporttagnak (átvevő csoporttag) az elismert nyereségét vagy veszteségét az átvett eszköz és kötelezettség általa nyilvántartott könyv szerinti értéke alapján kell meghatároznia, amelyet a végső anyavállalatnak a konszolidált pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott pénzügyi beszámoló-készítési standardjával összhangban kell megállapítania.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha az eszköz és kötelezettség elidegenítésére vagy megszerzésére transzfer keretében kerül sor, akkor
a) az átadó csoporttag az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget nem veheti figyelembe az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor, továbbá
b) az átvevő csoporttag az átadó csoporttag megszerzett eszközeinek és kötelezettségeinek átruházáskori könyv szerinti értéke alapján határozza meg az elismert nyereségét vagy veszteségét.
(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, amennyiben az eszköz és kötelezettség elidegenítésére olyan transzfer keretében kerül sor, amely az átadó csoporttagnál nem elismert nyereséget vagy veszteséget eredményez, akkor
a) az átadó csoporttagnak az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor a nem elismert nyereség vagy veszteség mértékéig figyelembe kell vennie az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget, továbbá
b) az átvevő csoporttagnak az átvétel utáni elismert nyereségét vagy veszteségét úgy kell meghatároznia, hogy a megszerzett eszközöknek és kötelezettségeknek az átadó csoporttagnál nyilvántartott könyv szerinti értékét veszi figyelembe az elidegenítést követően, az átvevő csoporttag nemzeti adószabályainak megfelelően kiigazítva a nem elismert nyereség vagy veszteség figyelembevétele érdekében.
(5) Amennyiben egy csoporttag az illetősége szerinti államban adózási célból köteles vagy jogosult az eszközei alapját és kötelezettségei összegét valós értékre kiigazítani, akkor az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az ilyen csoporttag
a) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor az egyes eszközei és kötelezettségei tekintetében nyereség- vagy veszteségösszeget vehet figyelembe, amely:
aa) megegyezik az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül az adó kiigazítását kiváltó esemény (a továbbiakban: a kiváltó esemény) napját megelőző, a beszámoló készítésekor figyelembe vett könyv szerinti értéke, és az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő valós értéke különbségével, és
ab) amelyet csökkenteni vagy növelni kell a kiváltó eseménnyel kapcsolatban felmerülő nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel, ha van ilyen,
b) a kiváltó eseményt követően véget érő adóévekben az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításához az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő, a beszámoló készítésekor figyelembe vett valós értékét alkalmazhatja, és
c) a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a következő módok egyike szerint figyelembe veheti az a) pontban meghatározott összegek teljes nettó értékét:
ca) az említett összegek teljes nettó értékét veszi figyelembe azon adóévben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, vagy
cb) az említett összegek teljes nettó értékének ötödével megegyező összeget veszi figyelembe azon adóévben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, majd a közvetlenül ezt követő négy adóév mindegyikében, kivéve, ha a csoporttag egy ezen időszakon belüli adóévben válik ki a multinacionális vállalatcsoportból vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, amely esetben a fennmaradó összeget teljes egészében figyelembe fogják venni az említett adóévben.
28. Közös vállalkozásra vonatkozó különös rendelkezések
36. §
(1) A közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkező anyavállalatnak az 5-10. § szerint a jövedelem-hozzászámítási szabályt az említett közös vállalkozás vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása utáni kiegészítő adó hozzá rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmaznia.
(2) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót az V-IX. Fejezettel összhangban kell kiszámítani úgy, mintha azok önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjai lennének, amelynek végső anyavállalata a közös vállalkozás.
(3) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót a közös vállalkozáscsoport (2) bekezdés szerint adózó tagjai utáni, az (1) bekezdés szerinti kiegészítő adónak az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával csökkenteni kell.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítő adó fennmaradó összegét a 14. § (2) bekezdésének megfelelően hozzá kell adni az aluladóztatott nyereség szabálya szerinti kiegészítő adó összegéhez.
(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adó a közös vállalkozáscsoport kiegészítő adójának az anyavállalathoz rendelhető részaránya.
29. Több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó különös rendelkezések
37. §
(1) Amennyiben két vagy több vállalatcsoport szervezetei és csoporttagjai több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részét képezik, az egyes vállalatcsoportokhoz tartozó szervezeteket és csoporttagokat egyetlen, több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjainak kell tekinteni.
(2) E § alkalmazásában csoporttagként kell kezelni azt a kizárt szervezettől eltérő szervezetet, amelyet a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tételes jelleggel összevont alapon kezel, vagy ha abban ellenőrző részesedéssel a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó szervezetek rendelkeznek.
(3) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója a kombinált struktúra és a legalább két államot érintő együttműködés együttes összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló, amelyet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak - a végső anyavállalat számviteli standardjának - megfelelően készítenek el.
(4) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó különálló csoportok végső anyavállalatait kell tekinteni.
(5) E törvény több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tekintetében történő alkalmazásakor a végső anyavállalatra való hivatkozásokat értelemszerűen több végső anyavállalatra vonatkozóan kell értelmezni.
(6) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található anyavállalatainak - beleértve az egyes végső anyavállalatokat is - a jövedelem-hozzászámítási szabályt az alacsony adójú csoporttagoknak a kiegészítő adó hozzájuk rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmazniuk.
(7) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található tagjának a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó egyes alacsony adóterhelésű tag utáni kiegészítő adó figyelembevételével kell alkalmaznia az aluladóztatott nyereség szabályát.
(8) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a 44. §-nak megfelelően kell benyújtaniuk, kivéve, ha közös adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot neveznek ki, azzal, hogy az adatszolgáltatásnak magában kell foglalnia a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó csoportok mindegyikére vonatkozó információkat.
IX. Fejezet
Adósemlegességi és nyereségfelosztási rendszerekre vonatkozó rendelkezések
30. Áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat
38. §
(1) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező szervezetnek (érdekelt tulajdonos) tulajdonítható elismert nyereség összegével, ha:
a) az érdekelt tulajdonos az említett adóév végét követően legfeljebb 12 hónappal záruló adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik az ilyen nyereség tekintetében, vagy
b) ésszerűen feltételezhető, hogy a végső anyavállalat kiigazított lefedett adója és az érdekelt tulajdonos által az adóév végét követő 12 hónapos időszakon belül a nyereség után fizetett adó összege eléri vagy meghaladja az említett nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget.
(2) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az elismert nyereségnek az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonoshoz rendelt részével is, ha az érdekelt tulajdonos:
a) olyan természetes személy, aki illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat illetősége van, és tulajdonosi részesedése legfeljebb a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékára jogosítja, vagy
b) olyan állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap, amely illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat illetőséggel bír, és amelynek tulajdonosi részesedése legfeljebb a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékára jogosítja.
(3) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat veszteségét az adó évre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonosnak tulajdonítható veszteség összegével.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érdekelt tulajdonos az ilyen veszteséget nem használhatja fel adóköteles nyereségének kiszámításához.
(5) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóját arányosan csökkenteni kell az (1)-(3) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.
(6) Az (1)-(5) bekezdés arra az állandó telephelyre is alkalmazandó, amelyen keresztül az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat részben vagy egészben az üzleti tevékenységét folytatja, vagy amelyen keresztül az adózási szempontból transzparens szervezet üzleti tevékenységét részben vagy egészben folytatják, feltéve, hogy a végső anyavállalat az adózási szempontból transzparens szervezetben akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezetek láncán keresztül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.
31. Levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat
39. §
(1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell - legfeljebb nulláig - azzal az összeggel, amely az adó év végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként felosztásra kerül, feltéve, hogy:
a) az osztalék az adóév végét követő legfeljebb 12 hónapos adómegállapítási időszak tekintetében a minimum- adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik a kedvezményezettnél, vagy
b) jóhiszeműen feltételezhető, hogy az osztalék utáni kiigazított lefedett adó és a kedvezményezett által fizetett, a végső anyavállalat adóinak összesített összege eléri vagy meghaladja az adott nyereség és a minimum-adómérték szorzatával egyenlő összeget.
(2) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell - legfeljebb nulláig - azzal az összeggel is, amelyet az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként feloszt, ha a kedvezményezett:
a) természetes személy, és a kapott osztalék szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék,
b) olyan természetes személy, aki illetőséggel rendelkezik ugyanazon államban, ahol a végső anyavállalat található, és tulajdonosi érdekeltsége nem haladja meg a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékát, vagy
c) olyan állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjszolgáltatónak nem minősülő nyugdíjalap, amely illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat található.
(3) A végső anyavállalat lefedett adóit - kivéve azon adókat, amelyek tekintetében az osztalék levonható volt - arányosan csökkenteni kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.
(4) Amennyiben a végső anyavállalat tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy másik, levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttagban közvetlenül vagy ilyen csoporttagok láncán keresztül, az (1)-(3) bekezdést kell alkalmazni a végső anyavállalat illetősége szerinti államban található és levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttag esetében is, amennyiben annak elismert nyereségét a végső anyavállalat tovább osztja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő kedvezményezettek részére.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék a kedvezményezettnél adókötelesnek minősül, amennyiben az osztalék a kedvezményezett adóköteles nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során csökkenti a levonható költséget vagy költséget.
32. Megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerek
40. §
(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag önmaga, vagy egy másik, a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerbe tartozó csoporttag tekintetében választhatja azon lehetőséget, hogy a (2) bekezdéssel összhangban vélelmezett osztalékadóként meghatározott összeget figyelembe veszi a csoporttag adott adóévre vonatkozó kiigazított lefedett adói között.
(2) A választást a 45. § (4) bekezdésével összhangban kell megtenni, és az az államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttagra alkalmazandó.
(3) A vélelmezett osztalékadó összege a következők közül az alacsonyabb:
a) a 27. § (2) bekezdésével összhangban az adott pénzügyi évre vonatkozóan kiszámított tényleges adómértéknek a minimum-adómértékre való emeléséhez szükséges kiigazított lefedett adó összege, vagy
b) azon adó összege, amely akkor lett volna esedékes, ha az államban illetőséggel bíró csoporttagok egy ilyen adóévben a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer hatálya alá tartozó teljes nyereségüket felosztották volna.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti választás esetén minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az ilyen választás alkalmazandó, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítására szolgáló számlát kell létrehozni. A (2) bekezdéssel összhangban meghatározott vélelmezett osztalékadó összegét azon adóévre vonatkozó újramegállapítási számlára kell vezetni, amelyben a vélelmezett osztalékadót megállapították.
(5) Az egymást követő adóévek végén a korábbi adóévekre vonatkozóan a vélelmezett osztalékadó újramegállapításához létrehozott számlákon szereplő fennálló egyenleget időrendi sorrendben csökkenteni kell - legfeljebb nulláig - a csoporttagok által az adóévben a tényleges vagy vélelmezett osztalékok után megfizetett adókkal.
(6) A (4) bekezdés alkalmazása után a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon fennmaradó összeget csökkenteni kell - legfeljebb nulláig - egy állam elismert nettó vesztesége és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeggel.
(7) A (6) bekezdésnek az államra való alkalmazása után az elismert nettó veszteség és a minimumadómérték szorzatából fennmaradó összeget át kell vinni a következő adóévekre, és azzal csökkenteni kell a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon a (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó összeget.
(8) A vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlának a számla létrehozását követő negyedik adóév utolsó napján fennálló egyenlegét, ha van ilyen, az ilyen adóévre vonatkozóan korábban megállapított kiigazított lefedett adókat csökkentő tételnek kell tekinteni. Az ilyen évre vonatkozó tényleges adómértéket és a kiegészítő adót ennek megfelelően a 29. § (1) bekezdésével összhangban újra ki kell számítani.
(9) A tényleges vagy vélelmezett osztalékkal kapcsolatban az adóévben elszámolt adó nem szerepeltethető a kiigazított lefedett adóban, amennyiben a (3) és (4) bekezdéssel összhangban csökken a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenlege.
(10) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti választás által érintett csoporttag kilép a multinacionális vállalatcsoportból vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, vagy lényegében teljes eszközállományát olyan személyre ruházzák át, aki vagy amely nem ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport azonos államban található csoporttagja, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló, a korábbi adóévekre vonatkozó számlák esetleges egyenlegét az egyes említett adóévekre vonatkozóan a kiigazított lefedett adókat a 29. § (1) bekezdésével összhangban csökkentő tételnek kell tekinteni.
(11) A fizetendő kiegészítőadó-többletet a fizetendő kiegészítőadó-többlet és a következő arány szorzataként kell meghatározni, azzal, hogy
a) a csoporttag elismert nyereségét az V. Fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat, és
b) az állam elismert nettó nyereségét a 26. § (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat.
33. A befektetési szervezet tényleges adómértékének és kiegészítő adójának meghatározása
41. §
(1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja olyan befektetési szervezet, amely nem minősül adózási szempontból transzparens szervezetnek, és nem élt a 42. és 43. §-sal összhangban a választás lehetőségével, a befektetési szervezet tényleges adómértékét az illetőség szerinti állam tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet tényleges adómértéke egyenlő a kiigazított lefedett adóinak és az említett befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránnyal megegyező összegnek a hányadosával. Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértékük kiszámításakor a kiigazított lefedett adójukat, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt együttesen kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiigazított lefedett adói a szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelt részaránynak tulajdonítható kiigazított lefedett adók és a 24. § alapján a befektetési szervezethez rendelt lefedett adók. A befektetési szervezet kiigazított lefedett adói nem tartalmazhatnak olyan nyereségnek tulajdonítható, a befektetési szervezetnél felmerült lefedett adót, amely nem része a befektetési szervezet nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránynak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiegészítő adója a befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százaléknak, valamint a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezetre vonatkozóan kiszámított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel közötti különbséggel megegyező összeg szorzatával megegyező összeg.
(5) A befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százalék a minimum-adómérték és az ilyen befektetési szervezet tényleges adómértéke közötti különbséggel megegyező pozitív összeg.
(6) Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértéküket a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány együttes figyelembevételével kell kiszámítani.
(7) A befektetési szervezet gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét a 28. § (1)-(7) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Az ilyen befektetési szervezet esetében az elismert munkavállalók elismert bérköltségének és az elismert tárgyi eszközöknek a ténylegesen figyelembe vett részét arányosan csökkenteni kell a befektetési szervezet elismert nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezet teljes elismert nyereségének hányadosával.
(8) E § alkalmazásában a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt a 9. § alapján kell meghatározni, csak azon érdekeltségeket figyelembe véve, amelyekre nem vonatkozik a 42. vagy 43. § szerint tett választás.
34. A befektetési szervezet adózási szempontból transzparens szervezetként való kezelésével kapcsolatos választás
42. §
(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az a csoporttag, amely befektetési szervezet vagy biztosítási befektetési szervezet, adózási szempontból transzparens szervezetként kezelhető, ha a csoporttag-tulajdonos az illetősége szerinti államban olyan valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózik, amely az adott szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltségeinek valós értékében bekövetkezett éves változásokon alapul, és a csoporttagtulajdonos ilyen jövedelmére alkalmazandó adómérték eléri vagy meghaladja a minimum-adómértéket.
(2) Az a csoporttag, amely közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben egy másik befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben birtokolt közvetlen tulajdonosi érdekeltségen keresztül, akkor minősül valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak az előbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetett tulajdonosi érdekeltsége tekintetében, ha az utóbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetlen tulajdonosi érdekeltsége tekintetében valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak minősül.
(3) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezet vagy a biztosítási befektetési szervezet eszközének vagy kötelezettségének elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás éve első napján érvényes valós piaci értéke alapján kell meghatározni.
35. Adóköteles nyereségfelosztási módszer alkalmazásának választása
43. §
(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a befektetési szervezet csoporttagtulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles nyereségfelosztási módszert alkalmazhat, feltéve, hogy a csoporttag-tulajdonos nem befektetési szervezet, és ésszerűen feltételezhető, hogy a befektetési szervezettől kapott osztalékok, nyereségfelosztások után a minimum-adómértéket elérő vagy azt meghaladó adómértékkel adózik.
(2) Az adóköteles nyereségfelosztási módszer szerint a befektetési szervezet elismert nyereségének felosztását és vélelmezett felosztását az osztalékban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében kell figyelembe venni, feltéve, hogy az nem befektetési szervezet.
(3) A befektetési szervezetnél felmerülő lefedett adókból azon összeget, amely a csoporttag-tulajdonosnál a befektetési szervezet nyereségfelosztása kapcsán keletkező adókötelezettségbe beszámítható, az osztalékban, nyereségfelosztásban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében és kiigazított lefedett adóiban kell figyelembe venni.
(4) A (3) bekezdés szerinti befektetési szervezetnek az adott adóévet megelőző harmadik évre, mint a vizsgált évre vonatkozó elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adott adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni. Az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó kiegészítő adójának minősül.
(5) A befektetési szervezetnek az adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége, valamint az ilyen nyereségnek tulajdonítható kiigazított lefedett adók - a lefedett adók (2) bekezdés szerinti összegének kivételével - nem vehetők figyelembe a tényleges adómérték kiszámításakor.
(6) A befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége a befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert nyereségének összege, amely - legfeljebb nulláig - csökkenthető a következőkkel:
a) a befektetési szervezet lefedett adói,
b) a befektetési szervezetnek nem minősülő részvényesek részére történő nyereségfelosztás és vélelmezett nyereségfelosztás összege az adott adóévet megelőző harmadik év első napjától azon adatszolgáltatási adóév utolsó napjáig, amelyben a tulajdonosi érdekeltség fennállt (a továbbiakban: a vizsgált időszak),
c) a vizsgált időszak során felmerült veszteségek, és
d) az elismert veszteségek azon maradványösszege, amely még nem csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét, nevezetesen az elhatárolt befektetési veszteséget.
(7) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az olyan nyereségfelosztás vagy vélelmezett nyereségfelosztás összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.
(8) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az elismert veszteség azon összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.
(9) E § alkalmazásában vélelmezett nyereségfelosztás akkor keletkezik, ha a befektetési szervezetben lévő közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséget olyan szervezetre ruházzák át, amely nem tartozik a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz, úgy, hogy az átruházott tulajdonosi érdekeltség mértéke megegyezik az ilyen átruházás időpontjában az ilyen tulajdonosi érdekeltségnek tulajdonítható elismert, de fel nem osztott nettó nyereség mértékével, amelyet a vélelmezett nyereségfelosztástól függetlenül határoznak meg.
(10) Az (1) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.
(11) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezetnek a visszavonás megtételének adóévét megelőző adóév végén a vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni, azzal, hogy az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget az alacsony adóterhelésű csoporttagnak az adóévre vonatkozó kiegészítő adójaként kell kezelni.
X. Fejezet
Eljárási szabályok
36. Bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség
44. §
(1) A belföldi csoporttag - vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet - az 1. § szerinti kiegészítő adó alanyiságáról bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóság részére, az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoportot, nagyméretű belföldi csoportot a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül.
(2) A belföldi csoporttag - vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet - a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás (GloBE információs bevallás) benyújtására és adatszolgáltatásra köteles, amelyet az állami adó- és vámhatóság által a kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a belföldi csoporttag nem köteles kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást benyújtani, ha kiegészítő adóval kapcsolatos bevallási kötelezettségét már teljesítette:
a) egy olyan államban található végső anyavállalat, amely az adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik Magyarországgal, vagy
b) egy olyan államban található adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, amely az adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik Magyarországgal.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtó szervezet azonosító adatairól és a benyújtás helyéről a bevallás benyújtását követő hat hónapon belül adatot szolgáltat.
(5) A kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallásnak (GloBE információs bevallásnak) a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a csoporttagok azonosító adatai, ideértve a csoporttagok adószámát, közösségi adószámát, amennyiben rendelkeznek ilyennel, az államot, amelyben illetőséggel bírnak és az e törvény szerinti minősítésüket,
b) a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk, beleértve az egyes csoporttagok más csoporttagokban fennálló ellenőrző részesedését,
c) az egyes államokban alkalmazott tényleges adómérték és az egyes csoporttagokra vonatkozó kiegészítő adó, a közös vállalkozáscsoport tagjának kiegészítő adója, illetve az IIR adó, valamint az UTPR adó összegének felosztásához szükséges információk,
d) az ezen törvénnyel összhangban tett választások listája, és
e) a bevalláshoz szükséges egyéb adatok.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a csoporttag belföldi, végső anyavállalata pedig olyan harmadik államban rendelkezik illetőséggel, amely az 51. §-nak megfelelően e törvény szabályaival egyenértékűnek minősített szabályokat alkalmaz, a belföldi csoporttag vagy képviselője által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos bevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) valamennyi olyan csoporttag azonosító adatai, amelyben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat az adóév során bármikor közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint az ilyen tulajdonosi érdekeltség szerkezete,
b) azon államok tényleges adómértékének kiszámításához szükséges információk, amelyekben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat a d) alpont alapján meghatározott csoporttagokban tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint a fizetendő kiegészítő adó kiszámításához,
c) valamennyi információ, amely a 9-11/A. §-sal összhangban releváns,
d) a végső anyavállalat illetősége szerinti államában található valamennyi csoporttag azonosító adatai és a bennük lévő tulajdonosi érdekeltségek szerkezete,
e) a végső anyavállalat illetősége szerinti államának tényleges adómértéke és a fizetendő kiegészítő adója kiszámításához szükséges információk,
f) a kiegészítő adónak az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti felosztásához szükséges adatok,
g) az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásához szükséges adatok, és
h) a bevalláshoz szükséges egyéb adatok.
(7) A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.
(8) A belföldi csoporttag a kiegészítő adót, a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül köteles megfizetni.
37. A választások időbeli hatálya
45. §
(1) Az 1. § (4) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés c) pontja, (2), (11), (24) bekezdése, valamint a 42. és 43. § által biztosított választások a választás megtételének évétől számított öt évig érvényesek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti öt év elteltével a választás érvényessége automatikusan megújul, kivéve, ha azt az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az ötéves időszak végén visszavonja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás visszavonása a visszavonás évének utolsó napjától számított öt évig érvényes.
(4) A 3. § 77. pontja, a 16. § (16) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 30. § (1) bekezdése és a 40. § (2) bekezdése által biztosított választások a választás megtételének évétől számított egy évig érvényesek.
(5) A (4) bekezdés szerinti egy év elteltével a (4) bekezdés szerinti választás megújul, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az egyéves időszak végén a választását visszavonja.
(6) Az adatszolgáltatást teljesítő belföldi csoporttag az e törvény alapján megtett választásairól az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon megtett nyilatkozata útján tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.
XI. Fejezet
Áttérésre vonatkozó különös rendelkezések
38. Az áttérés szabályai
46. §
(1) Egy adott állam tényleges adómértékének az átmeneti évben és minden azt követő adóévben történő meghatározásakor a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak figyelembe kell vennie az összes olyan halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, amelyet az adott államban található összes csoporttag az átmeneti évre vonatkozó könyvviteli nyilvántartásának számláiban megjelenít, illetve közzétesz.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket a minimum-adómérték és az alkalmazandó belföldi adómérték közül az alacsonyabb mérték szerint kell figyelembe venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a minimum-adómértéknél alacsonyabb belföldi adómérték alapján kimutatott halasztott adókövetelés a minimum-adómértékkel vehető figyelembe, ha a csoporttag bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés az V-X. Fejezetnek megfelelő szabályok szerint meghatározott veszteségnek tulajdonítható, azzal hogy a veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatását figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vehető tételekből eredő olyan halasztott adókövetelés, amely 2021. november 30. napja utáni ügylettel összefüggésben keletkezett, azzal hogy az elismert nyereséget vagy veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.
(6) Ha 2021. november 30. napja után és az átmeneti év kezdete előtt a csoporttagok között transzferre kerül sor, az átvett eszközök (kivéve készletek) értékét azon könyv szerinti érték alapján kell megállapítani, amelyen az átadó csoporttag a transzfer időpontjában nyilvántartja az átruházott eszközöket, és ez alapján kell meghatározni a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket.
39. Kizárás a kiegészítő adók alól
47. §
(1) A belföldi végső anyavállalat által fizetendő IIR adót, vagy - amennyiben a végső anyavállalat kizárt szervezet - a belföldi közbenső anyavállalat által fizetendő IIR adót nullára kell csökkenteni
a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében, továbbá
b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.
(2) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata harmadik országbeli államban rendelkezik illetőséggel, a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag által a 14. § (2) bekezdésével összhangban fizetendő UTPR adót az említett multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében nullára kell csökkenteni.
(3) Egy multinacionális vállalatcsoport akkor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, ha valamely adóév tekintetében:
a) legfeljebb hat államban rendelkezik csoporttaggal, és
b) a multinacionális vállalatcsoport referencia államán kívüli összes államban valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke legfeljebb 50 000 000 euró.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában referencia-államnak minősül az az állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoport tagjai a tárgyi eszközök legmagasabb együttes értékével rendelkeznek azon adóévben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.
(5) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a tárgyi eszközök együttes értéke egy adott államban a multinacionális vállalatcsoportnak az ebben az államban illetőséggel rendelkező valamennyi tagjánál nyilvántartott valamennyi tárgyi eszköz könyv szerinti nettó értékének összege.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti említett ötéves időszak azon adóév kezdetétől számítandó, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.
(7) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.
(8) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor a hatálya alá tartoznak, a (2) bekezdésben említett ötéves időszak 2024. december 31. napján kezdődik.
(9) Azon nagyméretű belföldi vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor annak hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés b) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.
(10) A 44. § szerinti belföldi adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon és határidőben tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának megkezdéséről.
(11) A 11. § szerinti elismert belföldi kiegészítő adót nullára kell csökkenteni
a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében feltéve, hogy a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű csoporttagjában tulajdoni részesedéssel rendelkező anyavállalat nem tartozik elismert IIR adó hatálya alá, vagy a fizetendő IIR adót az (1) bekezdésben foglaltak szerint nullára kell csökkenteni, továbbá
b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.
40. A jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabályának késleltetett alkalmazása
48. §
(1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata olyan tagállamban található, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az említett multinacionális vállalatcsoport tagjai a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévekre a magyarországi csoporttagokhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartoznak Magyarországon, ha e törvény alkalmazásában belföldi illetőségűek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végső anyavállalatnak ki kell neveznie egy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot Magyarországon.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata Magyarországon jelöli ki az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot, akkor ezen csoporttagnak a 44. § (5) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban be kell nyújtania a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat.
(4) A tagállamban található azon csoporttag, amely a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választást tett, az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag rendelkezésére bocsátja a 44. § (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges információkat, és mentesül a 44. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(5) Azon tagállam viszonylatában, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az UTPR százalékos arányt a pénzügyi évre vonatkozóan nullának kell tekinteni.
41. Az adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségekre vonatkozó átmeneti mentesség
49. §
A 44. § (7) bekezdéstől eltérően a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást és a 44. § szerinti adatszolgáltatási, bevallási kötelezettséget legkésőbb azon adóév utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, amely az átmeneti év.
XII. Fejezet
Az egyenértékűség értékelése
50. §
A harmadik országbeli belső jog szerinti szabályozás akkor tekinthető egyenértékűnek az e törvény szerinti elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal, illetve akkor nem tekinthető ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozásnak, ha az megfelel a következő feltételeknek:
a) érvényesíti azon szabályokat, amelyek alapján a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata kiszámítja és megfizeti a kiegészítő adó hozzá rendelhető részarányát a multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében,
b) legalább 15 százalékban állapítja meg azon tényleges minimum-adómértéket, amely alatt valamely csoporttagot alacsony adóterhelésűnek kell tekinteni,
c) a tényleges minimum-adómérték kiszámítása céljából csak az azonos államban található szervezetek nyereségét veszi figyelembe, és
d) az egyenértékű minősített jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó kiszámítása céljából mentességet biztosít az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával bármely tagállamban megfizetett kiegészítő adó, valamint az e törvényben meghatározott elismert belföldi kiegészítő adó tekintetében.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
51. §
Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
XIV. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
52. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. december 31-én lép hatályba.
(2) A 12-14. § 2024. december 31-én lép hatályba.
XV. Fejezet
Átmeneti rendelkezések
53. §
(1) Az 1-11/A. §-t, a 15-49. §-t első alkalommal a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 32. § (2) bekezdése szerinti választás a 2026. december 31. napján vagy azt megelőzően kezdődő adóévekre választható azzal, hogy a 2028. június 30. napját követően végződő adóévekre a választás nem alkalmazható.
(3) Amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport a 32. § (2) bekezdés alapján az adóévi kiegészítő adót nem tekinti nullának abban az adóévben, amelyben e törvény hatálya alá kerül, akkor a 32. § (2) bekezdés szerinti mentesség későbbi adóévben nem választható.
XVI. Fejezet
Az Európai Unió jogának való megfelelés
54. §
Ez a törvény az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2523 (EU) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
XVII. Fejezet
Módosító rendelkezések
42. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
55. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve]
"d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, kivéve, ha a vállalkozó az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta."
43. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
56. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 23/g-j. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"23/g. kutató-fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztő;
23/h. alapkutatás: a 22/G. § alkalmazásában kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;
23/i. alkalmazott (ipari) kutatás: a 22/G. § alkalmazásában tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideértve például a digitális iparágakat és technológiákat, továbbá komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és a prototípusok megépítését, valamint kísérleti sorozatok gyártását, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges);
23/j. kísérleti fejlesztés: a 22/G. § alkalmazásában a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, amelyek lehetnek digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideérve a digitális iparágakat és technológiákat, az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységeket, új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozását, illetve kiállítását, tesztelését és jóváhagyását, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése; továbbá a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztését, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek);"
57. §
A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
"(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult a 22/G. §-ban foglalt adókedvezményre a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében, kizárólag az áttérés miatt elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségére vonatkozóan."
58. §
A Tao. törvény a 22/F. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
22/G. §
(1) Az adózó a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti kedvezmény alkalmazása helyett -választása szerint - a 4. § 23/h-j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás az adózónál a 4. § 23/h-j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés öt egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választást a választással érintett első adóévről szóló éves adóbevallásban kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóság részére. Az (1) bekezdés szerinti választás megváltoztatására legkorábban a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől van lehetőség, amelyet az adóévről szóló adóbevallásban be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság részére.
(4) Az adózó az e § szerinti adókedvezményt az elszámolható költség keletkezésének sorrendjében érvényesíti. Az adózó adóévenként a (6) bekezdésben meghatározott, az adóévben rendelkezésre álló teljes összeget, de legfeljebb az adóévi számított adó összegét érvényesítheti adókedvezményként.
(5) Az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult. A megtérítési jogosultságot az adózó a felmerülés adóévét követő harmadik adóévről szóló éves társasági adóbevallásában feltünteti, amely alapján az állami adóhatóság automatikusan, legkésőbb a bevallás benyújtása adóévének utolsó napjáig teljesíti a kiutalást. A kiutalás feltétele, hogy az adózónak a kiutaláskor az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása ne haladja meg a százezer forintot.
(6) Az adókedvezmény mértéke - az (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az elszámolható költség 10 százaléka azzal, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként és projektenként
a) az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatásnak minősül,
b) a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatásnak minősül,
c) a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztésnek minősül.
(7) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30 százaléka. Az e bekezdés szerinti összeg az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. Az e bekezdésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell.
(8) E § alkalmazásában - a (9) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elszámolható költségnek minősül 4. § 23/h-j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége közül
a) a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
b) a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
c) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása,
d) működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel.
(9) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás,
b) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatásfejlesztési megállapodások közül a fizetett kutatás-fejlesztésre tekintettel elszámolt közvetlen költség, ráfordítás,
c) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összege,
d) a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja alapján nem az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költség, ráfordítás, és
e) a költség-hozzájárulási megállapodás alapján felmerült közvetlen költség, ráfordítás.
(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(11) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság és az MRP nem veheti igénybe az e § szerinti adókedvezményt.
(12) Ugyanazon elszámolható költségre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.
(13) Ugyanazon adóévre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétellel.
(14) Az e § szerinti adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózó éves adóbevallásában évenkénti bontásban adatot szolgáltat
a) az adóévi elszámolható költségről,
b) az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá
c) a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.
(15) Nem vehető igénybe adókedvezmény,
a) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság,
b) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított,
c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny adózó esetén
ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi."
59. §
(1) A Tao. törvény 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A számított társasági adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből - legfeljebb a csökkentett összeg 80 százalékáig - érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.
(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény."
(2) A Tao. törvény 23. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A (2) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből érvényesíti a 22/B. § alapján a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó csökkentett számított adó 80 százalékáig.
(13) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett számított adóból érvényesíti a 22/E. § alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, a (12) bekezdés szerint megállapított összeg 70 százalékáig."
60. §
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (118)-(120) bekezdéssel egészül ki:
"(118) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 22/G. § szerinti adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható.
(119) A kiegészítő adó alanyának minősülő adózó 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28. napjáig utólag bejelentheti az adóhatóságnak feltéve, hogy a részesedés megfelel a 4. § 5. pontjában foglalt rendelkezésnek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(120) A (119) bekezdés szerint bejelentett részesedések a 2023. adóévtől kezdődően bejelentett részesedésnek minősülnek. A részesedéssel kapcsolatosan a 2023. adóévet megelőzően az adóalap terhére és javára elszámolt összegre vonatkozóan az adózó a 2023. évi társasági adóalapját egy összegben úgy módosítja, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna."
61. §
A Tao. törvény a következő 30/L. §-sal egészül ki:
"30/L. §
E törvény 4. § 23/g-j. pontjai és 22/G. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. Fejezete, valamint 25. cikke hatálya alá tartozó, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást tartalmaz."
62. §
A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában a "fejlesztési adókedvezménynek" szövegrész helyébe a "fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének és a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének" szöveg lép.
44. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
63. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
"(16) E törvény alkalmazásában:
1. halasztott adókövetelés számított értéke:
a) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
b) a nyereségadó alapját növelő, az adózás előtti eredmény növeléseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
c) amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell csökkenteni,
d) az elhatárolt veszteség mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, továbbá
e) a következő üzleti év(ek)ben a nyereségadóból érvényesíthető azon adókedvezmények összege, amelyek esetében az adókedvezmény igénybevételének előírt feltételei már teljesültek;
2. halasztott adókötelezettség számított értéke:
a) az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben növelő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása,
b) a nyereségadó alapját csökkentő, az adózás előtti eredmény csökkenéseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, továbbá
c) amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell növelni;
3. nyereségadó: a társasági adó, valamint az annak megfelelő, az adózás előtti eredményt terhelő adó;
4. mérlegfordulónapi adókulcs: az az adókulcs, amely mérlegfordulónapon kihirdetett és vonatkozni fog arra a következő üzleti év(ek)re, amely(ek)ben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség realizálódik;
5. halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke: a halasztott adókövetelés, a halasztott adókötelezettség számított értékéből az az összeg, amely várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben."
64. §
Az Szt. 37. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni.
(9) A 3. § (16) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti halasztott adókövetelésnek és a 3. § (16) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti halasztott adókötelezettségnek az eszköz vagy kötelezettség állományba vételével egyidejűleg megállapított nyitó értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni."
65. §
Az Szt. 38. § (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:)
"b) a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét."
66. §
Az Szt. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma című alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
"45/A. §
A vállalkozó saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a 3. § (16) bekezdés 5. pontja szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget. A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként. Amennyiben a vállalkozó alkalmazza e rendelkezést, akkor a halasztott adókövetelést és a halasztott adókötelezettséget is ki kell mutatnia."
67. §
Az Szt. 87. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A vállalkozó halasztott adókülönbözetként mutatja ki a 3. § (16) bekezdés 5. pontja szerinti tárgyévben keletkező halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget [a 37. § (8) és (9) bekezdés szerint elszámoltak kivételével], valamint a már kimutatott halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékének tárgyévi változását."
68. §
Az Szt. 92. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek jelentős tételeit jogcímenkénti megbontásban a következők szerint:
a) nyitó könyv szerinti és számított érték,
b) tárgyévben keletkezett halasztott adó tételek könyv szerinti és számított értéke,
c) felhasználásból eredő tárgyévi csökkenés,
d) az üzleti várakozások, az adókulcs és az adózási környezet változásából eredő tárgyévi változások, illetve
e) tárgyévi záró könyv szerinti és számított érték."
69. §
Az Szt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"132. §
(1) Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján számított éves adózás előtti eredmény - az összevonás következtében - alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az összeget, ami a konszolidálásba bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá a megelőző üzleti évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későbbi üzleti években, konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalkozások eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több, mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adótartozásként kell az összevont (konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban az adókülönbözetet külön soron (elkülönített tételként) - mint konszolidálásból adódó (számított) társasági adó-különbözetet - kell szerepeltetni.
(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak az (1) bekezdés alapján meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni."
70. §
Az Szt. 177. §-a a következő (94) és (95) bekezdéssel egészül ki:
"(94) E törvénynek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (16) bekezdését, 37. § (8) és (9) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 45/A. §-át, 87. § (2), (2a) és (3) bekezdését, 91. § c) pontját, 92. § (5) bekezdését, 132. §-át, valamint az 1., 2., 3. és 6. számú mellékletét először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(95) E törvénynek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (16) bekezdését, 37. § (8) és (9) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 45/A. §-át, 87. § (2), (2a) és (3) bekezdését, 91. § c) pontját, 92. § (5) bekezdését, 132. §-át, valamint az 1., 2., 3. és 6. számú mellékletét a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."
71. §
Az Szt.
1. 1. számú melléklete a 10. melléklet szerint,
2. 2. számú melléklete a 11. melléklet szerint,
3. 6. számú melléklete a 12. melléklet szerint
módosul.
72. §
Az Szt.
1. 87. § (2) bekezdésében a "kisvállalati adó" szövegrész helyébe a "kisvállalati adó, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó" szöveg,
2. 87. § (3) bekezdésében az "adófizetési kötelezettség" szövegrész helyébe az "adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának" szöveg,
3. 91. § c) pontjában a "társasági adó" szövegrész helyébe a "társasági adó, a kisvállalati adó" szöveg,
4. 3. számú mellékletében a "VIII-X." szövegrész helyébe a "VIII-X/1." szöveg
lép.
45. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
73. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 227/B. §-sal egészül ki:
"227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]
Az állami adó-és vámhatóság, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló ... törvény szerinti
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
b) bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint,
mulasztási bírságot szabhat ki."
74. §
Az Art. a következő 274/R. §-sal egészül ki:
"274/R. § [Átmeneti rendelkezés a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló ... törvényhez]
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló . törvényben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén, a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében bírság nem szabható ki, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható."
75. §
Az Art. 2. melléklet A) Általános rendelkezések pont 3. alpontjában az "(adóelőleg)" szövegrész helyébe az "(adóelőleg), globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók" szöveg lép.
76. §
Az Art. 275. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) E törvénynek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló ... törvény által megállapított 227/B. és 274/R. §-a, valamint 2. melléklet A) Általános rendelkezések pont 3. alpontja az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2523 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
46. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
77. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Nem vehető igénybe az e § szerinti kedvezmény, ha a kifizető az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta."
1. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
Az UTPR százalékos arány meghatározása
ahol:
a) a munkavállalói létszám Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;
b) a munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan államban illetőséggel bíró tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott adó évben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;
c) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;
d) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport olyan államban illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban.
2. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
A tényleges adómérték meghatározása
ahol a csoporttagok kiigazított lefedett adója az adott államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttag kiigazított lefedett adójának együttes összege.
3. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
Az elismert nettó nyereség vagy veszteség meghatározása
Elismert nettó nyereség vagy veszteség = a csoporttagok elismert nyeresége - a csoporttagok elismert vesztesége
ahol:
a) a csoporttagok elismert nyeresége: egy államban illetőséggel bíró csoporttag elismert nyereségének pozitív együttes összege;
b) a csoporttagok elismert vesztesége: egy államban illetőséggel bíró összes csoporttag elismert veszteségének együttes összege.
4. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
A kiegészítő adó-mérték meghatározása
Adott állam szerinti kiegészítő-adómérték = minimum adómérték - tényleges adómérték
5. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
A többletnyereség meghatározása
Többletnyereség = Elismert nettó nyereség - gazdaság i jelenléten alapuló nyereségkivétel
ahol:
a) az elismert nettó nyereség a 26. § (2) bekezdésével összhangban az adott államra vonatkozóan meghatározott nyereség;
b) a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel a 28. § szerint az adott államra vonatkozóan meghatározott összeg.
6. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
A kiegészítő adó meghatározása
Egy államra vonatkozó kiegészítő adó=(Kiegészítő adómérték * többletnyereség)+kiegészítő adótöbblet-elismer
ahol:
a) kiegészítő adómérték a 4. melléklet szerint meghatározott adómérték;
b) többletnyereség az 5. melléklet szerint meghatározott összeg
c) a kiegészítőadó-többlet a 29. § szerint az adott adóévre meghatározott adóösszeg;
d) az elismert belföldi kiegészítő adó az adott adóévre vonatkozóan a 11. § vagy 11. § (9) bekezdés (tagállam vagy harmadik állam elismert belföldi kiegészítő adója) alapján meghatározott adóösszeg.
7. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
Egy csoporttagra jutó kiegészítő adó meghatározása
A csoporttagra jutó kiegészítő adó= adott államra kiszámított kiegészítő adó *
ahol:
a) a csoporttag elismert nyeresége az adott államban illetőséggel bíró csoporttag adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége;
b) valamennyi csoporttag együttes elismert nyeresége az adott államban illetőséggel bíró összes csoporttag azon adóévre vonatkozó elismert nyereségének összege.
8. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
A 29. § (5) bekezdés alkalmazásában a csoporttagok közti felosztást a következő képlet alapján kell elvégezni:
(Elismert nyereség vagy veszteség * minimum adómérték) - kiigazitott lefedett adók
9. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés
A 28. § (2) bekezdésének alkalmazásakor az 5 százalékos érték helyett a következő táblázat B oszlopában meghatározott értéket, a 28. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az 5 százalékos érték a következő táblázat C oszlopában meghatározott értéket kell figyelembe venni a következő naptári évek december 31. napjától kezdődő adóévben:
10. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
1. Az Szt. 1. számú mellékletében az A mérleg előírt tagolása "A" változatában és az A mérleg előírt tagolása "B" változatában az "A. Befektetett eszközök" fősora a következő IV. ponttal egészül ki:
"IV. Halasztott adókövetelés"
2. Az Szt. 1. számú mellékletében az A mérleg előírt tagolása "A" változatában az F. Kötelezettségek fősora, II. Hosszú lejáratú kötelezettségek pontja a következő 10. alponttal egészül ki:
"10. Halasztott adókötelezettség"
3. Az Szt. 1. számú mellékletében az A mérleg előírt tagolása "B" változatában a H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek fősora, I. Hosszú lejáratú kötelezettségek pontja a következő 10. alponttal egészül ki:
"10. Halasztott adókötelezettség"
11. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
1. Az Szt. 2. számú melléklete a X. Adófizetési kötelezettség sorát követően az alábbi X/1. sorral egészül ki:
"X/1. Halasztott adókülönbözet (±)"
2. Az Szt. 2. számú melléklete D. Adózott eredmény (+C-X) sora helyébe a következő rendelkezés lép:
"D. Adózott eredmény (+C-X±X/1)"
12. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez
Az Szt. 6. számú melléklete II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítéssekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától pont 4. pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. Az "X. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorokkal egészül ki:
X/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (±)
X/B. Halasztott adókülönbözet (±)"
Általános indokolás
A törvényjavaslat az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához szükséges szabályokat tartalmazza.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv átültetése érdekében rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű vállalatcsoport tagjának kiegészítő adókötelezettségéről.
A (2)-(4) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv 2. cikk (1)-(3) bekezdését ülteti át, amelyben rögzíti, hogy a kiegészítő adókötelezettség a 750 000 000 euró feletti bevétel feletti vállalatcsoportokra vonatkozik. A bevétel fogalmát sem az Irányelv, sem a törvény nem határozza meg. Az OECD modell szabályokban foglaltaknak megfelelően ezt a korlátot a végső anyavállalat konszolidált beszámolójában kimutatott éves bevétel alapján szükséges meghatározni.
A kizárt szervezetnek általános esetben nem keletkezik kiegészítő adókötelezettsége, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egyes kizárt szervezetek esetében választja, hogy a szervezetet nem kezeli kizárt szervezetként.
Az (5) bekezdéshez: A rendelkezés felsorolja a kiegészítő adókat, amelyek az elismert belföldi kiegészítő adó, a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó (IIR adó) és az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR adó).
2. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés rögzíti, hogy a kiegészítő adókötelezettséget a társasági adótörvénnyel, adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, az adózás rendjéről szóló törvénnyel és a számviteli szabályokkal összhangban kell értelmezni.
A (2) bekezdéshez: A kiegészítő adókötelezettség általános háttérszabályaként a rendelkezés hivatkozik az OECD modell szabályokra, a törvény ugyanis az OECD modell szabályokban foglaltak szerint értelmezendő, amennyiben azok összeegyeztethetőek a törvény szerinti szabályokkal. OECD modell szabályoknak az alábbiak minősülnek:
Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy - Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2021) (OECD Model Rules);
Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy - Commentary to the Global AntiBase Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2022);
Safe Harbours and Penalty Relief: Global Anti-Base Erosion Rules (Pillar Two), OECD (2022) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy - Administrative Guidance on the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), Inclusive Framework (2023. február, 2023. július);
a fentiek kapcsán az OECD által elfogadott további iránymutatások.
A (3) bekezdéshez: A kiegészítő adóbevallást és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, illetve forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni.
A (4) bekezdéshez: A beszámolót, könyvvezetést eurótól eltérő devizában készítő csoporttag az e törvényben euróban meghatározott értékeket az Európai Központi Bank hivatalos, az adóévet megelőző naptári év december hónapjára vonatkozó átlag-devizaárfolyamának alapulvételével számítja át saját devizájára.
Az (5) bekezdéshez: A fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség devizaneme szabadon választható, nem a beszámoló, könyvvezetés devizaneme által meghatározott devizanem.
3. §
A rendelkezés az Irányelv 3. cikkének, 15. cikk (4)-(6) bekezdéseinek, 16. cikkének (1) bekezdésének, 19. cikk (5) bekezdésének, 24. cikk (4) és (6) bekezdésének, 28. cikk (1) bekezdésének, 31. cikk (1) bekezdésének, 35. cikk (1) bekezdésének, 36. cikk (1) bekezdésének, 37. cikk (1) bekezdésének, 39. cikk (1) bekezdésének, 42. cikk (1) bekezdésének, 44. cikk (1) bekezdésének, 47. cikk (1) bekezdésének, és az OECD Model Rules 10. fejezetének megfelelően határozza meg a kiegészítő adókötelezettség megállapításához szükséges fogalmakat.
4. §
Az Irányelv - a csoporttag illetőségéről szóló - 4. cikkének átültetése.
Az (1)-(2) bekezdéshez: A csoporttag illetősége főszabály szerint ott van, ahol az ügyvezetésének helye, alapításának helye vagy ahol hasonló kritériumok alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.
A (3) bekezdéshez: Az áteresztő szervezetnek az alapítása szerinti államban van az illetősége, amennyiben az végső anyavállalatnak minősül, vagy köteles a jövedelem-hozzászámítási szabályt alkalmazni. Amennyiben ez alapján nem határozható meg az áteresztő szervezet illetősége, akkor illetőség nélkülinek kell tekinteni.
A (4)-(7) bekezdéshez: A telephely esetében az illetőség meghatározása a rá alkalmazandó szabályrendszer (kettős adóegyezmény, nemzeti jog, vagy multilaterális egyezmény) jellemzőitől függ. Például a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 7. cikke alapján meghatározott állandó telephely abban az államban bír illetőséggel, ahol állandó telephelynek minősül, és ahol az alkalmazandó adóegyezmény értelmében adóköteles.
A (8)-(16) bekezdéshez: Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a rendelkezés speciális szabályokat fogalmaz meg a kettős illetőséggel rendelkező csoporttagok illetőségének meghatározására.
5. §
A törvény második része az adókötelezettség részletszabályai kapcsán a jövedelem hozzászámítási szabályt, az elismert belföldi kiegészítő adót és az aluladóztatott kifizetések szabályát részletezi.
Az (1) bekezdéshez: Az IIR adó meghatározására a jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró végső anyavállalat a másik uniós tagállamban és az Európai Unión kívüli harmadik államban illetőséggel rendelkező, vagy illetőség nélküli alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
A (2) bekezdéshez: Az IIR adó meghatározására a jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró végső anyavállalat saját magára és a Magyarországon illetőséggel bíró alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel (belföldi IIR), amely rendelkezés az Irányelvnek megfelelően biztosítja az európai uniós alapszabadságok betartását.
6. §
Az (1) bekezdéshez: A jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró közbenső anyavállalat a másik uniós tagállamban és az Európai Unión kívüli harmadik államban illetőséggel rendelkező, vagy illetőség nélküli alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
A (2) bekezdéshez: A jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró közbenső anyavállalat saját magára és a Magyarországon illetőséggel bíró alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel (belföldi IIR), amely biztosítja az európai uniós alapszabadságok betartását.
A (3) bekezdéshez: A közbenső anyavállalat nem alkalmazza a jövedelem hozzászámítási szabályt és így nem számol IIR adót, ha a végső anyavállalat, vagy egy ellenőrző részesedéssel rendelkező másik közbenső anyavállalat jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmaz.
7. §
Az (1) bekezdéshez: A jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró olyan közbenső anyavállalat, amely kizárt szervezetnek minősülő végső anyavállalat tulajdonában van, a másik uniós tagállamban és az Európai Unión kívüli harmadik államban illetőséggel rendelkező, vagy illetőség nélküli alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
A (2) bekezdéshez: A jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró olyan közbenső anyavállalat, amely kizárt szervezetnek minősülő végső anyavállalat tulajdonában van, saját magára és a Magyarországon illetőséggel bíró alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel (belföldi IIR), amely rendelkezés biztosítja az európai uniós alapszabadságok betartását.
A (3) bekezdéshez: Az (1)-(2) bekezdésben említett kizárt szervezet tulajdonában lévő közbenső anyavállalat nem alkalmazza a jövedelem hozzászámítási szabályt és így nem számol IIR adót, ha a végső anyavállalat, vagy egy ellenőrző részesedéssel rendelkező másik közbenső anyavállalat alkalmazza a jövedelem hozzászámítási szabályt.
8. §
Az (1) bekezdéshez: A jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró részleges tulajdonban álló anyavállalat másik uniós tagállamban és az Európai Unión kívüli harmadik államban illetőséggel rendelkező, vagy illetőség nélküli alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.
A (2) bekezdéshez: A jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza a Magyarországon illetőséggel bíró részleges tulajdonban álló anyavállalat saját magára és a Magyarországon illetőséggel bíró alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel (belföldi IIR), amennyiben Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában, amely biztosítja az európai uniós alapszabadságok betartását.
A (3) bekezdéshez: Az (1)-(2) bekezdésben említett részleges tulajdonban álló anyavállalat nem alkalmazza a jövedelem hozzászámítási szabályt (így nem számol IIR adót), ha a végső anyavállalat alkalmazza, vagy egy ellenőrző részesedéssel rendelkező másik közbenső anyavállalat jövedelem hozzászámítási szabályt alkalmazza.
9. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv 9. cikk (1) bekezdését és az OECD Model Rules 2.2.1. pontját ülteti át. A 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alapján fizetendő IIR adó az anyavállalat részesedésével arányos. Ennek megfelelően az alacsony adóterhelésű csoporttag kiegészítő adójának és az adóévben az anyavállalathoz rendelhető - a (2) bekezdés szerint meghatározott - részarányának a szorzatával egyenlő az IIR adó.
A (2) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv 9. cikk (2) bekezdését ülteti át, azzal, hogy meghatározza az IIR adóból az anyavállalathoz rendelkező részarányt, amely az alacsony adóterhelésű csoporttag elismert nyereségében való tulajdonosi részesedésnek feleltethető meg.
A (3) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv 9. cikk (2) bekezdését ülteti át azzal, hogy meghatározza az alacsony adóterhelésű csoporttag (2) bekezdésen kívüli tulajdonosa tulajdonosi részesedésére jutó elismert nyereség összegét.
A (4) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv 9. cikk (3) bekezdését ülteti át, és arról rendelkezik, hogy a belföldi IIR alkalmazásakor az anyavállalat saját maga után számított teljes összeg, illetve a magyar tagok részesedésével arányos összeg minősül IIR adónak.
10. §
A rendelkezés az Irányelv 10. cikkét, valamint az OECD Model Rules 2.3.1. és 2.3.2. pontját ülteti azzal, hogy a kettős vagy többszörös adóztatás elkerülése érdekében a közbenső anyavállalat, vagy a részletes tulajdonban álló anyavállalat által számított IIR adó beszámításáról rendelkezik.
11. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés rögzíti az elismert belföldi kiegészítő adó bevezetését. Az elismert belföldi kiegészítő adó hatálya minden alacsony adóterhelésű csoporttagra kiterjed.
A (2) bekezdéshez: A rendelkezés kimondja, hogy a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport választhat, hogy a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adóra alkalmazza a belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet az (5)-(6) bekezdés szerinti feltételeknek és az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD Adminisztratív Iránymutatások szerinti mentességnek megfelelően. [QDMTT Safe Harbour 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 5.1. fejezet 10. pont].
A (3) bekezdéshez: A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport nem alkalmazhatja az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet az Adminisztratív Iránymutatásokban foglalt esetekben, például, ha az ún. Switch-off Rule alapján (2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 5.1 fejezet 37-49. pontok) nem jogosult a mentességi szabályok alkalmazására.
A (4) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az elismert belföldi kiegészítő adót az V-IX. Fejezet és a XI. Fejezet szerint szabályoknak megfelelő belföldi többletnyereség és tényleges adómérték alapján kell meghatározni az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó Adminisztratív Iránymutatásokban (2023. februári Adminisztratív Iránymutatások 5. fejezete, 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 4. és 5.1. fejezetében foglaltak figyelembevételével).
Az (5) bekezdéshez: Ha a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, mely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy azon könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte, akkor a (4) bekezdés alkalmazásakor az alacsony adóterhelésű csoporttagok belföldi többletnyereségét ezen helyi pénzügyi számviteli standard alapján kell meghatározni.
A (6) bekezdéshez: Amennyiben nem minden belföldi csoporttag azonos helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a multinacionális csoport által alkalmazott adóévtől, akkor az elismert belföldi kiegészítő adó a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard alkalmazásával határozandó meg annak érdekében, hogy az OECD mentesség (2023. júliusi iránymutatások 5.1. fejezete) alkalmazható legyen a csoport Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adójára.
A (7) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásakor a belföldi csoporttagok lefedett adójának meghatározása során a lefedett adók felosztására vonatkozó egyes rendelkezések (például az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás kapcsán levont lefedett adók, vagy a telephelyre tekintettel számított lefedett adók) nem vehetőek figyelembe a 2023. februári Adminisztratív Iránymutatások 5. fejezet 118.30. pontja alapján.
A (8) bekezdéshez: Amennyiben az elismert belföldi kiegészítő adót az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem fizette meg az alacsony adóterhelésű csoporttag, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a kiegészítő adónak a 27. § (3) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.
A (9) bekezdéshez: A rendelkezés a kettős adóztatás elkerülése érdekében az elismert belföldi minimumadó mentesítéséről rendelkezik azzal, hogy az IIR adót csökkenti az anyavállalatra vagy az érintett csoporttagokra megállapított elismert belföldi kiegészítő adó összege, legfeljebb nulláig.
A (10) bekezdéshez: A rendelkezés az OECD mentességről [Adminisztratív Iránymutatások, OECD (2023. július) 5.1. fejezet] rendelkezik. Ennek megfelelően az IIR adót nullának kell tekinteni akkor, ha az elismert belföldi kiegészítő adó az OECD mentesség alá tartozik.
A (11) bekezdéshez: A (10) bekezdés alkalmazása nem érinti bármely további kiegészítő adónak a 29. § szerinti kiszámítását abban az esetben, ha egy tagállam nem alkalmaz elismert belföldi kiegészítő adót a 29. § alapján felmerülő bármilyen további kiegészítő adó beszedésére. A (12) bekezdéshez: Amennyiben az alacsony adóterhelésű csoporttag az elismert belföldi kiegészítő adót az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem fizette meg az illetősége szerinti államban, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata által fizetendő kiegészítő adónak a 27. § (4) bekezdése szerint kiszámított összegéhez az Irányelvnek megfelelően.
12. §
A rendelkezés az UTPR adó alkalmazását határozza meg a multinacionális vállalatcsoportban, az aluladóztatott kifizetések szabályát (UTPR) ülteti át az Irányelv 12. cikk (1)-(3) bekezdéseinek és az OECD Model Rules 2.4.1.-2.4.3. pontjainak megfelelően. A rendelkezés arról rendelkezik az UTPR adóból a Magyarországhoz rendelt összeget az UTPR adó vállalatcsoportra meghatározott teljes összegének és az UTPR adóból a belföldi illetőségű tagokra jutó százalékos aránynak a szorzataként kell kiszámítani.
13. §
A rendelkezés az UTPR adó alkalmazását határozza meg a végső anyavállalat államában. A rendelkezés az Irányelv 13. cikk (1)-(3) bekezdéseinek és az OECD Model Rules 2.4.1.-2.4.3. pontjainak megfelelően szabályoz.
14. §
A rendelkezés meghatározza az UTPR adó kiszámítását és felosztását. Az UTPR adóból a belföldi illetőségű csoporttagokhoz rendelt összeget az UTPR adó teljes összegének és az UTPR adóból a magyar tagokra jutó UTPR százalékos arány szorzataként kell meghatározni. Az UTPR százalékos arány kiszámításának képletét az 1. melléklet tartalmazza. A rendelkezés az Irányelv 14. cikk (1)-(9) bekezdéseinek és az OECD Model Rules 2.6.1.-2.6.4, 2.5.1-2.5.3., pontjainak megfelelően szabályoz.
15. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés meghatározza az elismert nettó nyereség és veszteség kiszámítását. A végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard által - a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat megelőzően - meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereséget vagy veszteséget (ideértve a számviteli törvény szerinti adózott eredményt) módosítják a 16-19. §-ban meghatározott módosító tételek az Irányelv 15. cikk (1) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.1.1. és 3.1.2. pontjának megfelelően. A végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard alkalmazására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az elismert belföldi adó meghatározására, amely során a többletnyereséget a helyi pénzügyi számviteli standard alkalmazásával lehet megállapítani.
A (2) bekezdéshez: A rendelkezés szerint amennyiben egy csoporttag számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján nem határozható meg ésszerűen, a csoporttag adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége ettől eltérő elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján is meghatározható a rendelkezés szerinti feltételekkel az Irányelv 15. cikk (2) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.1.3. pontjának megfelelően.
A (3) bekezdéséhez: A rendelkezés szerint amennyiben a végső anyavállalat nem elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készíti el összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját a jelentős versenytorzulások elkerülése érdekében ki kell igazítani.
A (4) bekezdéshez: A rendelkezés a látszólagos konszolidációs beszámolóra (deemed consolidation) vonatkozó szabályokat határozza arra az esetre, amikor a végső anyavállalat nem készít összevont (konszolidált) beszámolót. A rendelkezés az Irányelv 15. cikk (4) bekezdésének megfelelően szabályoz.
Az (5) bekezdéshez: A rendelkezés alapján az elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó uniós tagállamban vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő államban, a csoporttagok számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége meghatározható olyan elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján, amely eltér a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardtól, feltéve, hogy az ilyen számviteli nettó nyereséget vagy veszteséget a jelentős versenytorzulás megakadályozása érdekében kiigazítják.
A (6) bekezdéshez: A rendelkezés a jelentős versenytorzulással kapcsolatos szabályokról rendelkezik az Irányelv 15. cikk (6) bekezdésében és az OECD Model Rules 10.1.1 pontjában foglalt "material competitive distortion" fogalmának megfelelően.
16. §
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásához szükséges, a csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét módosító tételekről rendelkezik. A rendelkezés az Irányelv 16. cikk (2) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.1. pontjának megfelelően szabályoz.
A (2)-(6) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában részvényalapú kompenzáció költségeként vagy ráfordításaként elszámolt összeg helyett a csoporttag adóköteles nyereségéből levont összeget veszi figyelembe. Ez a választás 5 éves választásnak minősül. A rendelkezés az Irányelv 16. cikk (3) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.2. pontjának megfelelően szabályoz.
A (7)-(8) bekezdéshez: Az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor a szokásos piaci ár elve érvényesül az Irányelv 16. cikk (4) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.3. pontjának megfelelően. Kivételt jelent ez alól, ha e korrekció kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.
A (9)-(10) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az elismert visszatérítendő adókedvezményt és a piacképes átruházható adókedvezményt a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként kell figyelembe venni, míg a nem elismert visszatérítendő adókedvezmény (ide nem értve a piacképes átruházható adókedvezményt) a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként nem számolható el az Irányelv 16. cikk (5) bekezdése és az OECD Model Rules 3.2.4. pontjának megfelelően. Az elismert visszatérítendő adókedvezménynek vagy piacképes átruházható adókedvezménynek nem minősülő, de a könyvviteli nyilvántartásokban bevételként kimutatott adókedvezmény összege a 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 2. fejezetének megfelelően módosítja az elismert nyereséget vagy veszteséget.
A (11)-(15) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag 5 évre szóló választása szerint a számvitelben a realizációs megközelítés (realisation principle) alkalmazása esetén, a valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét kivezetéskor számolja el az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor az Irányelv 16. cikk (6) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.5. pontjának megfelelően.
A (16)-(22) bekezdéshez: A csoporttag évenkénti választása szerint a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan a csoporton kívüli, harmadik félnek történő átruházásából keletkező nyereség vagy veszteség a rendelkezés szerint módosítja az elismert nyereség vagy veszteség összegét az Irányelv 16. cikk (7) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.6. pontja alapján.
A (23) bekezdéshez: A rendelkezés szerint - meghatározott feltételek teljesülése esetén - a csoporton belüli finanszírozás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, amely az Irányelv 16. cikk (8) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.7. pontjának átültetése.
A (24)-(26) bekezdéshez: A rendelkezés szerint a végső anyavállalat választhat, hogy konszolidált elszámolást alkalmaz az ugyanazon államban található, adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoporttagok közötti ügyletekből származó bevételek, ráfordítások, nyereségek és veszteségek kiküszöbölésére az elismert nettó nyereség vagy veszteség meghatározása során, mely az Irányelv 16. cikk (8) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.7. pontjának átültetése.
A (27)-(28) bekezdéshez: A rendelkezés sajátos szabályokat fogalmaz meg a biztosítókra vonatkozóan az Irányelv 16. cikk (10) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.9. pontjának átültetésével.
A (29)-(30) bekezdéshez: A rendelkezés sajátos szabályokat fogalmaz a pénzügyi intézmények elismert veszteségének vagy nyereségének meghatározására az Irányelv 16. cikk (11) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.10. pontjának megfelelően.
17. §
A rendelkezés az Irányelv 17. cikkének és az OECD Model Rules 3.3. pontjának megfelelően mentesíti a nemzetközi hajózásból származó jövedelmet az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása során.
18. §
A rendelkezés az Irányelv 18. cikkének és az OECD Model Rules 3.4. pontjának megfelelően az elismert nyereség vagy veszteség központ és telephely között elosztásáról rendelkezik.
19. §
A rendelkezés az Irányelv 19. cikkének és az OECD Model Rules 3.5. pontjának megfelelően az áteresztő szervezet elismert nyereségének vagy veszteségének elosztásáról rendelkezik.
20. §
Az (1)-(2) bekezdéshez: A rendelkezés meghatározza a lefedett adónak minősülő és a lefedett adónak nem minősülő adókat az Irányelv 20. cikk (1) bekezdésének és az OECD Model Rules 4.2.1. pontjának megfelelően. Magyarországon lefedett adónak kell tekinteni különösen (de nem kizárólagosan) a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.
A (3) bekezdéshez: A rendelkezés meghatározza, hogy mi nem minősül a csoporttag lefedett adójának az Irányelv 20. cikk (2) bekezdésének és az OECD Model Rules 4.2.2. pontjának megfelelően.
A (4) bekezdéshez: Az ingatlan elidegenítéséből származó nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó lefedett adók a választás megtételének adóévében nem vehetőek figyelembe a lefedett adók meghatározásakor a rendelkezés szerint az Irányelv 20. cikk (3) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.6.(a) pontjának megfelelően.
21. §
Az (1)-(4) bekezdéshez: A rendelkezés a kiigazított lefedett adók meghatározásáról rendelkezik az Irányelv 21. cikkének és az OECD Model Rules 4.1. pontjának átültetéseként.
Az (5)-(6) bekezdéshez: A rendelkezés szerint amennyiben
az adóévben egy államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, és
az adott államra vonatkozó kiigazított lefedett adó összege negatív, és kevesebb, mint az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg (az elvárt kiigazított lefedett adók összegével),
akkor a kiigazított lefedett adó összege és az elvárt kiigazított lefedett adó összege közötti különbséggel megegyező összeget erre az adóévre vonatkozóan kiegészítőadó-többletként kell elszámolni kivéve, ha a csoporttag választja az Adminisztratív Iránymutatásokban foglaltak alkalmazását. Ez a rendelkezés az Irányelv 21. cikk (5) bekezdésének, az OECD Model Rules 4.1.5. pontjának, illetve az e pontra vonatkozó Adminisztratív Iránymutatások átültetését szolgálja.
22. §
A rendelkezés a halasztottadó-kiigazítás összegének meghatározásáról rendelkezik az Irányelv 22. cikkének és az OECD Model Rules 4.4. pontjának megfelelően.
23. §
A rendelkezés az elismert veszteségre vonatkozó választásról rendelkezik az Irányelv 23. cikkének és az OECD Model Rules 4.5. pontjának megfelelően. Az elismert veszteségre vonatkozó választás esetén a 22. § szerinti halasztott adó-kiigazítás összege nem vehető figyelembe a tényleges adómérték meghatározásakor.
24. §
A rendelkezés a külföldön felmerült lefedett adók (például telephely-központ viszonylatában, ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozásnál vagy osztalékra levont forrásadó) egyedi elosztásáról rendelkezik az Irányelv 24. cikkének és az OECD Model Rules 4.3.2-4.3.4. pontjának megfelelően.
25. §
A rendelkezés meghatározza a lefedett adókra vonatkozó, az adatszolgáltatást, bevallást követő kiigazításokat az Irányelv 25. cikkének és az OECD Model Rules 4.6. pontjának megfelelően.
26. §
A rendelkezés meghatározza a tényleges adómérték kiszámítását, és az ahhoz szükséges országszintű elismert nettó nyereséget vagy veszteséget az Irányelv 26. cikke és az OECD Model Rules 5.1. pontja alapján. A vonatkozó képleteket a 2.-3. mellékletek tartalmazzák. A befektetési szervezetnek minősülő csoporttagok kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a tényleges adómérték, valamint az elismert nettó nyereség vagy veszteség kiszámítása során. Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag tényleges adómértékét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.
27. §
Az (1)-(3) bekezdéshez: A kiegészítő adó mértéke a minimumadó mérték és az adott államra vonatkozóan megállapított tényleges adómérték különbsége az Irányelv 27. cikke és az OECD Model Rules 5.2. pontja alapján. A tényleges adómérték kiszámításának képlete a 4. mellékletben található.
A (4)-(5) bekezdéshez: A kiegészítő adó (6. melléklet) a kiegészítő adó mértéke (4. melléklet) és a többletnyereség (5. melléklet) szorzata.
A (6) bekezdéshez: Az adott csoporttagra jutó adóévi kiegészítő adót az elismert nyereség országszintű nyereséghez viszonyított aránya alapján kell meghatározni a 7. mellékletnek megfelelően, mely az Irányelv 27. cikk (5) bekezdésének és az OECD Model Rules 5.2.4. pontjának az átültetése.
A (7) bekezdéshez: Ha az adott államra jutó kiegészítő adó a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámítás eredménye, és az adott adóévben az adott államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, a kiegészítő adót az elismert nyereség arányában kell felosztani az egyes csoporttagok között a csoporttagok azon adóévekben elért elismert nyeresége alapján, amelyekre vonatkozóan az újraszámításra sor kerül az Irányelv 27. cikk (6) bekezdése és az OECD Model Rules 5.2.5. pontja alapján.
A (8) bekezdéshez: Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag kiegészítő adóját az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag kiegészítő adójától elkülönítve kell kiszámítani az Irányelv 27. cikk (7) bekezdése és az OECD Model Rules 5.1.1. pontja alapján.
28. §
A rendelkezés meghatározza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel szabályait az Irányelv 28. cikke és az OECD Model Rules 5.3. pontja alapján. A gazdasági nyereségkivétel az elismert nettó nyereséget csökkenti a többletnyereség meghatározása során.
A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés nem ebben a §-ban, hanem az Irányelv 48. cikkének átültetéseként a törvény 9. mellékletében található.
29. §
A rendelkezés átülteti az Irányelv 29. cikkét és az OECD Model Rules 5.4.1.-5.4.4. szabályait. Amennyiben a lefedett adóban, vagy az elismert nyereségben vagy veszteségben elvégzett módosítás a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértékének és kiegészítő adójának újraszámítását eredményezi, a tényleges adómértéket és a kiegészítő adót újra kell számítani. A kiegészítő adó újraszámításából eredő növekmény összege kiegészítőadó-többletnek (Additional Top-up Tax) minősül. A rendelkezés rendelkezik a kiegészítőadó-többlet felosztásáról.
30. §
A rendelkezés átülteti az Irányelv 30. cikkének és az OECD Model Rules 5.5. pontjának megfelelő de minimis (amely fogalmilag nem azonos az uniós állami támogatási szabályok szerinti csekély összegű, de-minimis támogatással) kizárásra vonatkozó kiegészítő adó alóli kivételt. A de minimis kizárás szerinti kiegészítő adó alóli kivétel alapján az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok után az adóévben fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha ebben az adóévben az adott államban illetőséggel rendelkező összes csoporttag átlagos elismert bevétele kevesebb, mint 10 000 000 euró; és átlagos elismert eredménye negatív összeg, vagy kevesebb, mint 1 000 000 euró.
31. §
A rendelkezés átülteti az Irányelv 31. cikkének és az OECD Model Rules 10.1.1. pontjának kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagokra vonatkozó szabályait. Ennek megfelelően általánosságban a tényleges adómérték és a kiegészítő adó a kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportok tagja tekintetében ugyanúgy alkalmazandó, mintha mindegyik kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport önálló vállalatcsoport lenne.
32. §
A rendelkezés szerint az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha abban az államban illetőséggel rendelkező csoporttagok tényleges adószintje megfelel bármely mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.
A rendelkezés gondoskodik a társaságiadó-információkat tartalmazó (CbCR) jelentés alapján igénybe vehető mentességi szabályok átültetéséről a 2022. decemberi iránymutatásoknak [Safe Harbours and Penalty Relief: Global Anti-Base Erosion Rules (Pillar Two)] megfelelően.
Az adómentesség részletes feltételeit miniszteri rendelet szabályozza.
33. §
A rendelkezés meghatározza a konszolidált bevételi küszöbérték alkalmazását a vállalatcsoportok fúziója és szeparációja esetén az Irányelv 33. cikke és az OECD Model Rules 6.1.1.-6.1.2. pontjai alapján.
34. §
A rendelkezés meghatározza a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagokra vonatkozó különös szabályokat az Irányelv 34. cikke és az OECD Model Rules 6.2. pontja alapján.
35. §
A rendelkezés meghatározza az eszközök és kötelezettségek transzferére vonatkozó különös szabályokat az Irányelv 35. cikke és az OECD Model Rules 6.3. pontja alapján.
36. §
A rendelkezés meghatározza a közös vállalkozásra vonatkozó különös szabályokat az Irányelv 36. cikke és az OECD Model Rules 6.4. pontja alapján. Általánosságban a közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót úgy kell kiszámítani úgy, mintha azok önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjai lennének, amelynek végső anyavállalata a közös vállalkozás.
37. §
A rendelkezés meghatározza a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 37. cikke és az OECD Model Rules 6.4. pontja alapján.
38. §
A rendelkezés meghatározza az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalatra vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 38. cikke és az OECD Model Rules 7.1. pontja alapján.
39. §
A rendelkezés meghatározza az levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatra vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 39. cikke és az OECD Model Rules 7.2. pontja alapján.
40. §
A rendelkezés meghatározz egyes eredményfelosztás-adóztatási rendszerekre vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 40. cikke és az OECD Model Rules 7.3. pontja alapján.
41. §
A rendelkezés meghatározza a befektetési szervezet (investment entity) tényleges adómértékének és kiegészítő adójának meghatározására vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 41. cikke és az OECD Model rules 7.4. pontja alapján.
42. §
A rendelkezés meghatározza a befektetési szervezet adózási szempontból transzparens szervezetként való kezelésével kapcsolatos választásra vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 42. cikke és az OECD Model Rules 7.5. pontja alapján.
43. §
A rendelkezés meghatározza az adóköteles nyereségfelosztási módszer alkalmazásának választásra vonatkozó különös rendelkezéseket az Irányelv 43. cikke és az OECD Model Rules 7.6. és 4.6.5. pontjai alapján.
44. §
A rendelkezés meghatározza bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az Irányelv 44. cikke és az OECD Model Rules 8.1. pontja alapján.
Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés előírja, hogy a belföldi csoporttag - vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet - a kiegészítő adó alanyiságáról bejelentést tesz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatóság részére a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 12 hónapon belül.
A (2)-(8) bekezdéshez: A rendelkezés a kiegészítő adókkal kapcsolatos adóbevallás és adatszolgáltatás benyújtását írja elő, továbbá szabályozza a kiegészítő adó bevallás és adatszolgáltatás benyújtásának határidejét, annak tartalmát az Irányelv 44. cikkének és az OECD Model Rules 8.1. pontjának megfelelően.
A törvényben meghatározott kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatos jogkövetkezményekről az adóigazgatási szabályozás rendelkezik.
45. §
Az (1)-(3) bekezdéshez: A rendelkezés 5 évre szóló választást biztosít az Irányelv 45. cikk (1) bekezdésének és az OECD Model Rules 1.5.3., 3.2.2., 3.2.5., 3.2.8., 7.5.2. és 7.6.6. pontjainak megfelelően.
A (4)-(5) bekezdéshez: A rendelkezés egy évre szóló választást biztosít az Irányelv 45. cikk (2) bekezdésének és az OECD Model Rules 3.2.6. és 7.3.1. pontjainak megfelelően.
A (6) bekezdéshez: A rendelkezés alapján az adatszolgáltatást teljesítő belföldi csoporttag az e törvény alapján megtett választásairól értesíti az állami adóhatóságot az Irányelv 45. cikk (3) bekezdése alapján.
46. §
Az (1)-(4) bekezdéshez: A rendelkezés az Irányelv 47. cikk (2) bekezdésének és az OECD Model Rules 9.1.1. pontjának megfelelően az áttérés kapcsán fogalmaz meg szabályokat. Ennek megfelelően egy adott állam tényleges adómértékének az átmeneti évben és minden azt követő adóévben történő meghatározásakor a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak figyelembe kell vennie az összes olyan halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, amelyet az adott államban található összes csoporttag az átmeneti évre vonatkozó könyvviteli nyilvántartásában megjelenít, illetve közzétesz, azzal, hogy a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatását figyelmen kívül kell hagyni. A halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket a minimum-adómérték és az alkalmazandó belföldi adómérték közül az alacsonyabb mérték szerint kell figyelembe venni. A minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték alapján kimutatott halasztott adókövetelés a minimum-adómértékkel vehető figyelembe, ha az alacsony adóterhelésű csoporttag bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés elismert veszteségnek tulajdonítható, azzal hogy az elismert veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag alkalmazta volna a 45. § szerinti választásokat.
Az (5) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az Irányelv 47. cikk (3) bekezdésének és az OECD Model Rules 9.1.2. pontjának megfelelően az átmeneti adóévben nem vehető figyelembe az elismert nyereségként vagy veszteségként az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során figyelembe nem vett tételekből eredő olyan halasztott adókövetelés, amely 2021. november 30. utáni ügylettel összefüggésben keletkezett, azzal hogy az elismert veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.
A (6) bekezdéshez: A rendelkezés szerint, az Irányelv 47. cikk (4) bekezdésének és az OECD Model Rules 9.1.3. pontjának megfelelően, ha 2021. november 30. után, de még az átmeneti év kezdete előtt a csoporttagok között eszközátruházásra kerül sor, az átvett eszközök (kivéve készletek) értékét azon könyv szerinti érték alapján kell megállapítani, amelyen az átadó csoporttag az átruházáskor nyilvántartja az átruházott eszközöket, és ez alapján kell meghatározni a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.
47. §
A rendelkezés a multinacionális vállalatcsoportok és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tevékenysége kezdeti szakaszát mentesíti a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya alól az Irányelv 49. cikkének és az OECD Model Rules 9.3. pontjának átültetéseként.
Az (1) bekezdéshez: A Irányelv e mentességet kizárólag az anyavállalat saját magára és az anyavállalattal egy tagállamban illetőséggel bíró alacsony adóterhelésű csoporttagjára [a rendelkezés 4. § (2) bekezdése: magyar anyavállalat - 6. § (2) bekezdése: magyar tagok] tekintettel alkalmazott IIR adóra írja elő, ugyanakkor az Európai Uniós alapszabadságok biztosítás érdekében e mentességet általános jelleggel szükséges biztosítani minden IIR adóra vonatkozóan. A mentesség szerint a belföldi végső anyavállalat által fizetendő kiegészítő adót, vagy - amennyiben a belföldi végső anyavállalat kizárt szervezet - a belföldi közbenső anyavállalat által fizetendő IIR adót nullára kell csökkenteni a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében. A nagyméretű belföldi vállalatcsoport egyéb feltétel nélkül alkalmazza a mentességet és nullára csökkenti az IIR adót, attól az adóévtől kezdődően, amikor először esik e törvény hatálya alá.
A (2) bekezdéshez: A rendelkezés az UTPR adó alól is mentességet biztosít, azáltal hogy amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata harmadik országbeli államban rendelkezik illetőséggel, a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag által fizetendő UTPR adót az említett multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében nullára kell csökkenteni.
A (3)-(5) bekezdéshez: A rendelkezés meghatározza, hogy a multinacionális vállalatcsoport adóéve mikor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van.
A (6)-(9) bekezdéshez: A rendelkezés meghatározza, hogy a tevékenység kezdeti szakasza mely időponttól számítandó a mentesség alkalmazásakor.
A (10) bekezdéshez: A rendelkezés adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a tevékenység kezdeti szakaszára vonatkozó kedvezmény alkalmazása esetén a belföldi adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagra, amely szerint tájékoztatnia kell az állami adóhatóságot a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának megkezdéséről.
A (11) bekezdés a 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 4. fejezetének 60. pontját ülteti át az iránymutatások szerinti második opció implementálásával annak érdekében, hogy a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó az OECD mentesség alá tartozzon. Ennek megfelelően a rendelkezés szerint az elismert belföldi kiegészítő adót nullára kell csökkenteni
a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében feltéve, hogy a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű csoporttagjában tulajdoni részesedéssel rendelkező anyavállalat nem tartozik elismert IIR adó hatálya alá;
b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.
48. §
A rendelkezés a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket vezeti be az Irányelv 50. cikkének (2)-(3) bekezdésének átültetésével annak érdekében, hogy az 50. cikk (1) bekezdés szerinti késleltetett alkalmazást választó tagállamokra vonatkozóan az UTPR alkalmazható legyen.
49. §
A rendelkezés az Irányelv 51. cikkének és az OECD Model Rules 9.4.1. pontjának átültetéseként az adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségekre vonatkozó átmeneti mentességet biztosít azzal, hogy a 43. § szerinti adatszolgáltatási, bevallási kötelezettséget legkésőbb az átmeneti év utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani az állami adóhatósághoz.
50. §
A rendelkezés az egyenértékűség értékelésének szabályait ülteti át az Irányelv 52. cikkének megfelelően, az az meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján értékelni lehet, hogy egy szabályozás a minimumadó szabályokkal egyenértékűnek tekinthető-e.
51. §
A rendelkezés alapján felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos részletszabályokat miniszteri rendeletben állapítsa meg.
52. §
A rendelkezés hatálybaléptető rendelkezésekről gondoskodik az Irányelv 58. cikkével összhangban. A jogszabály 2023. december 31-én lép hatályba, az aluladóztatott kifizetések szabálya és az UTPR adóra vonatkozó szabályok kivételével, melyek 2024. december 31-én lépnek hatályba.
53. §
A rendelkezés átmeneti rendelkezésekről gondoskodik az Irányelvvel összhangban. Az aluladóztatott kifizetések szabálya és az UTPR adóra vonatkozó szabályok kivételével a rendelkezéseket első alkalommal a 2023. december 31-ét követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.
54. §
A rendelkezés az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2523 (EU) tanácsi Irányelvnek való megfelelést szolgálja.
55. §
Amennyiben a vállalkozó az adóévre a társasági adózási K+F adókedvezmény alkalmazását választotta, akkor nem alkalmazhatja a K+F-re vonatkozó helyi iparűzési adóalap-csökkentő tételt.
56. §
A kutatás-fejlesztési adókedvezmény elszámolható költségeihez kapcsolódóan definiálásra kerül a kutató-fejlesztő fogalma. A fogalom a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 15. pontjára épít.
Meghatározásra kerül továbbá az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalma, amely a 22/G. § szerinti adókedvezmény alkalmazásakor lesz irányadó.
57. §
Hasonlóan a K+F adóalap-csökkentő tételhez, a semlegesség érdekében a kutatás-fejlesztési adókedvezmény sem vehető igénybe az olyan közvetlen költségre, amely kizárólag az IFRS-ekre történő áttérés miatt kerül elszámolásra.
58. §
A K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételét teszi lehetővé a rendelkezés. Az adókedvezmény a külön definiált, az állami támogatási szabályok szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére vonatkozásában vehető igénybe.
Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető azzal, hogy minden évben a számított adó összegéig a teljes összeget figyelembe kell venni. A felhasználás az elszámolható költség keletkezésének sorrendjét követi.
Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóévben a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak készpénzben kifizetésre kerül. Ehhez a jogosultságot az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő harmadik évről szóló társasági adóbevallásban be kell jelenteni, amely alapján az állami adóhatóság automatikusan, legkésőbb az adóbevallás benyújtása adóévének utolsó napjáig teljesíti a kiutalást. A kiutalás feltétele, hogy az adózónak a kiutaláskor nincs 100 ezer forintot meghaladó adótartozása.
Az adókedvezmény mértéke (a kedvezményként és kiutalásként összesen rendelkezésre álló keretösszeg) az elszámolható költség 10 százaléka. Felsőoktatási intézménnyel és egyes más kutatóhellyel közös kutatás esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30 százaléka.
Elszámolható költség az állami támogatási szabályok szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés számviteli értelemben vett közvetlen (ön)költségei közül a felsorolásban szereplő elemek. A rendelkezés felsorolja az elszámolható költségből kizárt tételeket, így például az igénybe vett kutatás-fejlesztés költségét, a költség-hozzájárulási megállapodás alapján felmerült költséget.
Nem vehető igénybe adókedvezmény a fizetett kutatás fejlesztés alapján, azaz a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 14. pontja d), e) és f) alpontja szerinti esetekben. Az elszámolható költséget kapcsolt vállalkozási viszonylatban szokásos piaci áron kell figyelembe venni.
Ugyanazon elszámolható költség tekintetében az új adókedvezmény nem alkalmazható más adókedvezménnyel. További korlátozás, hogy ugyanazon adóévben az új adókedvezmény és a K+F adóalap-csökkentő tételek [7. § (1) bekezdés t) és w) pontok] együttesen nem alkalmazhatóak, kizárják egymást. Például amennyiben az adózó az adókedvezmény alkalmazását választotta, de van olyan költsége, amely az adókedvezmény alkalmazásában nem elszámolható (például fizetett kutatás-fejlesztési szolgáltatás), viszont a 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentő tételre jogosítaná, a 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést erre a költségre sem alkalmazhatja, az adott költség tehát nem részesül társasági adózási kedvezményben.
Az adóalap-csökkentő tétel alkalmazásából kizártak a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok és az MRP-k, amely korlátozás az adókedvezménynél is azonosan fennáll.
A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményével kapcsolatban a költségvetés tervezhetőségének biztosítása érdekében az adózónak évente részletes adatszolgáltatást kell teljesítenie.
A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a globális minimumadóban (kiegészítő adók) elismert visszatérítendő adókedvezménynek tekintendő.
59. §
Az új kutatás-fejlesztési adókedvezmény számított adó terhére történő érvényesítése a számított adó 100 százalékáig terjedhet és minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó.
60. §
A 29/A. § (118) bekezdéséhez: A kutatás-fejlesztési adókedvezmény először a 2024. adóévi közvetlen költségre alkalmazható.
A 29/A § (119)-(120) bekezdéséhez: A kiegészítő adó alanyának minősülő adózó a korábban be nem jelentett részesedését 2024. február 28. napjáig bejelentheti az adóhatóságnak (feltéve, hogy egyébként az a fogalom szerint a bejelentés időpontjában bejelenthetőnek minősül, például nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak), amely a globális minimumadóval kapcsolatosan egy egyszeri bejelentési lehetőség. Ezen egyszeri bejelentés megtétele esetén a részesedéseket a 2023. adóévtől bejelentett részesedésként kell figyelembe venni. Az így bejelentett részesedéssel kapcsolatosan az adóalapban a múltban megjelent tételeket 2023-ban kell visszavezetni úgy, mintha már kezdettől fogva bejelentett lett volna a részesedés. Például ha értékvesztés került elszámolásra, amely a társasági adóalapban levonhatónak minősült, akkor ezt adóalap-növelésként kell figyelembe venni 2023-ban.
61. §
A kutatás-fejlesztési adókedvezmény az állami támogatási szabályokkal összhangban kerül nyújtásra.
62. §
A fejlesztési adókedvezménynek az IFRS-ek szerinti elszámolásához kötődő módosító tételek kiegészítése az IFRS-ek szerint a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan kezelendő energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménnyel és kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménnyel.
63. §
A törvényjavaslat a halasztott adó intézményének számviteli bevezetéséhez szükséges fogalmi meghatározásokat tartalmazza.
Az adózás előtti eredmény csökkentéseként/növekedéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő/növelő tételek között átmeneti különbözetek lehetnek (pl. értékcsökkenési leírás, követelések értékvesztése, céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék, stb.), amely átmeneti különbözetek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. Az előző évek elhatárolt veszteségeinek a nyereségadó alapjára szintén olyan hatásai lehetnek, amelyek a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak, továbbá az adókedvezményekből (pl. fejlesztési adókedvezmény) a jogszerzés időpontjában olyan jog (követelés) keletkezik, amely a következő üzleti években megtérül.
Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, stb., valamint a kapcsolt vállalkozások között a transzferár kiigazítás miatt a jogutódnál, vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél az eszköz és kötelezettség számviteli törvény szerinti bekerülési értéke eltérhet a nyereségadó törvény által elfogadott értékétől, mely különbözetek a jogutódnál, vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél a következő üzleti év(ek)ben nyereségadó alapját növelő/csökkentő tételként megjelenhetnek.
Az előbb felsorolt átmeneti különbözetekre a mérlegfordulónapon kihirdetett nyereségadó kulcsával - amely vonatkozni fog a következő üzleti év(ek)re, ahol a halasztott adókövetelés vagy a halasztott adókötelezettség realizálódik - számított adó, ami az előjelétől függően a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség számított értéke.
A beszámolóban azonban a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjelentetni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben (ez a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke). Ezért a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékét - a gazdálkodási környezet változásai miatt - üzleti évenként újra kell értékelni. Ilyen változás lehet például, hogy a nyereségadó kulcsa megváltozik, új nyereségadó jogcím kerül bevezetésre, vagy a vállalkozás jövőbeni tevékenysége várhatóan veszteségessé válik és az elhatárolt veszteséget vagy az adókedvezményt nem tudja érvényesíteni, stb. Az adózás előtti eredményre különböző adókulcsok vonatkozhatnak, ekkor a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékének az értékelésénél az átlagos nyereségadó kulcsot kell figyelembe venni.
A halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek összevonása (nettósítása) után alakul ki a vállalkozás adott évi mérlegében szerepeltetendő halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség, amelynek az előző évi értékhez képesti változása módosítja az eredménykimutatásban szereplő ténylegesen fizetendő adó összegét (halasztott adó követelés esetén csökkenti, kötelezettség esetén növeli). A nettósítás az azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség tekintetében alkalmazandó.
Halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke fő szabály szerint megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével, mivel arról feltételezni kell, hogy realizálódik. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke azonban kevesebb is lehet a számított értékénél.
Fontos azonban kiemelni, hogy abban az esetben számolható el halasztott adókövetelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti év(ek)ben a vállalkozó olyan adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető például az elhatárolt veszteség, illetve az adókedvezmények összege.
A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló - azaz végleges - különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.
Amennyiben a befektetett eszközök, például értékhelyesbítéssel értékelésre kerülnek, arra halasztott adót nem lehet számolni, mivel az eszköz értékhelyesbítése az értékelési tartalékkal szemben változik, így az az adózás előtti eredménynek és a nyereségadó alapjának sem része.
A halasztott adó kimutatása az Szt. előírása alapján lehetőség, azaz a vállalkozó számviteli politikai döntése, hogy alkalmazza-e vagy sem. Amennyiben alkalmazza, akkor a vállalkozónak - előjelétől függően - mind a halasztott adókövetelést, mind a halasztott adókötelezettséget ki kell mutatnia.
64. §
A halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni. A halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor az eredménytartalékkal szemben csak olyan halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek mutathatók ki, amelyeket az előző üzleti év mérlegfordulónapján is kimutattak volna, ha a halasztott adót e törvényben foglaltak szerint mindig is alkalmazta volna a vállalkozó.
Amennyiben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételekor keletkezik (azaz a bekerülés még nem érintette sem az adózás előtti eredményt, sem az adóalapot), annak nyitó értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.
65. §
A halasztott adókövetelésből (annak mérleg szerinti értékéből) származó eredménytartalék növekedésre az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni annak érdekében, hogy az ne befolyásolja a szabad eredménytartalék összegét, és így többek között osztalék alapját se képezhesse.
66. §
Lásd az új fogalmakhoz kapcsolódó indoklást.
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként.
67. §
A vállalkozó halasztott adókülönbözetként mutatja ki az eredménykimutatásban a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség tárgyévi állományváltozását, az eredménytartalékkal szemben elszámolt halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek kezdeti bekerülési értéke kivételével.
68. §
A halasztott adót (a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket) minden üzleti év mérlegfordulónapjával újra kell értékelni (számítani). Ezért a kiegészítő mellékletben a jelentős tételek vonatkozásában a változásokat tételesen, jogcímekre lebontva be kell mutatni.
69. §
Az Szt. 132. §-a már korábban is előírta halasztott adó jellegű tételek kimutatását, ezért a duplikáció elkerülése érdekében szükséges előírni, hogy amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak a konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni.
70. §
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés.
71. §
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, ezért az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg- és eredménykimutatás sémáját is módosítani szükséges.
72. §
A 2024. üzleti évtől kezdődően a vállalkozók meghatározott részének globális minimum-adószint biztosításához szükséges kiegészítő adót kell fizetnie. Ez a kiegészítő adó a nyereséget terheli, ezért a társasági adóval, kisvállalati adóval azonosan kell elszámolni.
Azon vállalkozóknál, akik a halasztott adó intézményét alkalmazzák, ott az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának a különbözetével egyezik meg.
A kiegészítő mellékletben nemcsak a társasági adóalap, hanem a kisvállalati adóalap módosító tételeit is be kell mutatni.
73. §
Az adózóra a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint, a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint mulasztási bírság szabható ki.
74. §
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén, a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében bírság nem szabható ki, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható.
75. §
Jogtechnikai pontosítás.
76. §
Jogharmonizációs rendelkezés.
77. §
Nem vehető igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény, ha a kifizető az adóévre a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.
1. melléklet
A rendelkezés az UTPR százalékos arány meghatározásának képletéről gondoskodik.
2. melléklet
A rendelkezés a tényleges adókulcs meghatározása meghatározásának képletéről gondoskodik.
3. melléklet
A rendelkezés az elismert nettó nyereség vagy veszteség meghatározása meghatározásának képletéről gondoskodik.
4. melléklet
A rendelkezés a kiegészítő adó-kulcs meghatározásának képletéről gondoskodik.
5. melléklet
A rendelkezés a többletnyereség meghatározásának képletéről gondoskodik.
6. melléklet
A rendelkezés a kiegészítő adó meghatározásának képletéről gondoskodik.
7. melléklet
A rendelkezés az egy csoporttagra jutó kiegészítő adó meghatározásának képletéről gondoskodik.
8. melléklet
A rendelkezés a kiegészítő adótöbblet csoporttagok közti felosztásra vonatkozó képletet tartalmazza.
9. melléklet
A rendelkezés a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés az Irányelv 48. cikk (1) bekezdésének és az OECD Model Rules 9.2.1. pontjának megfelelő átültetéséről gondoskodik.
10-12. melléklet
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, ezért az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg- és eredménykimutatás sémáját is módosítani szükséges.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.