adozona.hu
T/5663. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról
T/5663. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 4/C. §-ában, 6. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (3) be...
T/5663. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról
2023. évi LXXVI. törvény a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról
1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
1. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvénya) 1. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 4/C. §-ában, 6. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (3) bekezdésében, 26. § e) pontjában az "és" szövegrészek helyébe a "valamint" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés e) pontjában a "hitelreferencia-szolgáltatás" szövegrész helyébe a "hitelreferencia szolgáltatás" szöveg,
c) 3. § (3) bekezdés a) pontjában, 25/A. § (1) és (2) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
d) 8. §-ában a "kapcsolatosan" szövegrész helyébe az "összefüggésben" szöveg,
e) 8/A. §-ában, 18. § (1) bekezdésében a "vagy" helyett a "valamint" szöveg,
f) 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "meghatározottakon" szövegrész helyébe a "foglaltakon" szöveg,
g) 24/A. § (1) bekezdésében a "meghatározottak" szövegrész helyébe a "foglaltak" szöveg
lép.
2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
2. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénya) 42/E. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "két" szövegrészek helyébe a "kettő" szöveg,
b) 42/G. § (1) bekezdés b) pontjában a "Tbj. 5. §-a" szövegrész helyébe a "Tbj. 6. §-a" szöveg
lép.
3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
3. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénya) 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "amelyben" szövegrész helyébe az "amely tanévben" szöveg,
b) 34. § (1) bekezdésében a "Tér útján" szövegrész helyébe a "Téren keresztül" szöveg,
c) 36/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "és" helyett a "valamint" szöveg,
d) 45. § (1) bekezdésében a "TAJ számon - tart" szövegrész helyébe az "a TAJ számon - tartja" szöveg,
e) 49/C. § (2) bekezdés i) pontjában a "vétel, ellátás" szövegrész helyébe a "vétel, valamint ellátás" szöveg
lép.
4. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
4. §
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
"h) az európai uniós források, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott források közvetítésében és ezen feladatához kapcsolódó hitel- és tőkefinanszírozásban, garancia nyújtásában és kezesség vállalásában, vissza nem térítendő támogatás nyújtásában;"
5. §
(1) Az MFB tv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott forrásokból finanszírozott programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:
a) támogatott pályázatok kezelését;
b) döntés-előkészítést;
c) pénzügyi lebonyolítást;
d) monitoring végzését;
e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;
f) visszatérítendő, valamint vissza nem térítendő európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;
g) tanácsadást; valamint
h) egyéb, az a)-g) pontban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat."
(2) Az MFB tv. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott forrásokkal kapcsolatos feladatkörében az MFB Zrt. jár el a bírósági és a hatósági eljárásokban a visszafizetési kötelezettséggel kihelyezett források behajtása érdekében, ideértve a követelések és a biztosítékok érvényesítését is."
(3) Az MFB tv. 3. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Az MFB Zrt. veszteségmérséklés céljából pénzügyi intézménytől hitelállományt vehet át és követelést vásárolhat."
6. §
Az MFB tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az MFB Zrt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonását a miniszterrel egyeztetve, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett végzi."
7. §
Az MFB tv. 8. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1b) Az (1) bekezdés alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjától eltérően az MFB Zrt. tekintetében nem minősül ügyfélcsoportnak azoknak az ügyfeleknek a köre, amely ügyfelek részére az MFB Zrt. befektetési jegy lejegyzése vagy megvásárlása céljából nyújtott kölcsönt, és amelyek a befektetési alapra, az alapkezelőre, az alapkezelők keresztkapcsolataira, vagy a befektetési alap portfóliójában lévő eszközökkel kapcsolatos jogra vagy kötelezettségre tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt."
8. §
Az MFB tv. 13/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) E § rendelkezéseit az 1. mellékletben szereplő pénzügyi intézményekre, az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő pénzügyi intézményekre, vagy az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetek részesedésével működő pénzügyi intézményekre is megfelelően alkalmazni kell."
5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
9. §
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 12/B. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Kötvény kibocsátására jogosult:)
"f) törvényben vagy kormányrendeletben erre feljogosított szervezet."
10. §
A Tpt. 227. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi."
11. §
A Tpt. 299. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs."
12. §
A Tpt. 300. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2a) Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé - a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
13. §
A Tpt. 356. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,)
"e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
6. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
14. §
(1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV. törvény) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg - fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával történő - fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére a vállalkozás tevékenységének bővítéséhez, illetve megerősítéséhez, ide nem értve az ingatlanvásárlás és az éven túli lejáratú értékpapír-vásárlás finanszírozásának lehetőségét, valamint vállalja a (7) bekezdés szerinti bejelentés megtételét. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió)."
(2) A KKV. törvény 9/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/J. §-ában meghatározottak szerint bejelentést kell tennie."
7. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
15. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 22. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:(Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)
"d) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt;"
16. §
A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"23. §
Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki - a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
17. §
A Bszt. 37. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,)
"e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
18. §
A Bszt.a) 6. § d) pontjában a "kibocsátáskereskedelmi egységhez" szövegrész helyébe a "kibocsátási egységhez" szöveg,
b) 159/A. § (8) bekezdésében a "nyilvántartása alapján" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)" szöveg
lép.
8. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása
19. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvénya) 1. § a) pontjában a "helyi önkormányzat" szövegrész helyébe az "a helyi önkormányzat" szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg
lép.
9. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
20. §
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Jelzáloghitel esetén a hitelező a hitelszerződésből eredő tartozás megszűnését követő 10 munkanapon belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez szükséges okiratot."
21. §
Az Fhtv. 17/A. § (3) bekezdésében az "amennyiben" szövegrész helyébe a "ha" szöveg lép.10. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
22. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvénya) 10. § (1) bekezdésében a "45" szövegrész helyébe a "negyvenöt" szöveg,
b) 78. § (2) bekezdés a) pontjában az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg
lép.
11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
23. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)a) 93. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Engedély nélkül" szövegrész helyébe az "Engedély nélkül, vagy bejelentés hiányában" szöveg,
b) 93/A. § (1) bekezdésében a "93. § (1) bekezdés a) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe a "93. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg
lép.
24. §
Hatályát veszti az MNBtv. 93. § (2) bekezdése.12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
25. §
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 29. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:(Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki)
"h) a közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll."
26. §
Az Fsztv. 60. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
"a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Számvevőszékkel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),"
[szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.]
27. §
Az Fsztv. 70/A. §-ában a "bankszünnap" szövegrész helyébe a "bankszünnap és az üzemszünet" szöveg lép.13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
28. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának)
"f) a tőkévé konvertálható kölcsönnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti korlátozott körű, egy naptári évben legfeljebb tizenöt alkalommal történő nyújtása, amennyiben a nyújtott kölcsönök összesített állománya
fa) természetes személy esetében a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet,
fb) jogi személy esetében a kapcsolt vállalkozásaival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb
százötvenmillió forint lehet
ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket."
29. §
A Hpt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő -ide nem értve a hitelintézetet - csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,
a) akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is -
aa) büntetlen előéletű,
ab) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,
ac) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
ad) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,
b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás."
30. §
A Hpt. 137. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki)
"e) aki közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll."
31. §
A Hpt. 286. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A hitelintézet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában munkanapokon történő, négy órás időtartamot meg nem haladó előzetesen tervezett szüneteltetésére üzemszünetet, négy órás időtartamot meghaladó előzetesen tervezett szüneteltetésére bankszünnapot tarthat, amennyiben annak feltételeit üzletszabályzatában vagy az ügyféllel kötött szerződésében előzetesen meghatározta.
(2) A hitelintézet az üzemszünet tényét és az üzemszünettel érintett szolgáltatások körét legalább hét nappal megelőzően, a bankszünnap tényét és a bankszünnappal érintett szolgáltatások körét legalább harminc nappal megelőzően köteles
a) az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében és - ha internetes honlappal is rendelkezik - az internetes honlapján meghirdetni,
b) az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott közvetlen módon a szolgáltatással érintett ügyfelét tájékoztatni, valamint
c) a Felügyeletnek bejelenteni."
32. §
A Hpt. 204/A. § (8) bekezdésében a "nyilvántartása alapján" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)" szöveg lép.14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
33. §
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. X. Fejezet és XI. Fejezet rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell."
34. §
A Kbftv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. X. Fejezet és XI. Fejezet rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell."
35. §
A Kbftv. 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,
a) aki mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól,
b) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
c) aki büntetlen előéletű,
d) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,
e) aki biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
f) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(2) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyek, üzleti tevékenységét irányító személye csak az lehet, aki
a) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
36. §
A Kbftv. 197. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési alapkezelőkről, valamint a befektetési alapokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a miniszter részére."
37. §
A Kbftv.a) 67. § (1) bekezdés e) pontjában, 164. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában, 3. melléklet I. Fejezet 1. pont 1.13. alpontjában, 5. melléklet 1. pont 1.12. alpontjában a "vagy" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
b) 67. § (10) bekezdésében az "és az" szövegrész helyébe a "valamint az" szöveg,
c) 68. § (1) bekezdés a) pontjában a "kétszázmillió" szövegrész helyébe a "kettőszázmillió" szöveg,
d) 108. § (3) bekezdésében a "20%-ot" szövegrész helyébe a "húsz százalékot" szöveg,
e) 3. melléklet II. Fejezet 1. pont 1.13. alpontjában a "tőkealap, magántőkealap" szövegrész helyébe a "tőkealap illetve magántőkealap" szöveg
lép.
15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
38. §
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre, vagy ezen harmadik országbeli szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az EU-szintű anyavállalat lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete."
39. §
A Szantv. 68/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Ha ugyanahhoz a globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül, vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB tárgyalásokat folytat a többi érintett hatósággal és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával összhangban megállapodik az érintett hatóságokkal az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének alkalmazásáról és minden olyan korrekcióról, amely
a) a 68. § (4) bekezdés alapján minden egyes szanálás alá vonható szervezetre, vagy olyan harmadik országbeli, EGT-államban történő letelepedése esetén szanálás alá vonható szervezetnek minősülő szervezetre megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk a) pontjában meghatározott értékek összege, valamint
b) a 68. § (4) bekezdés alapján az EU-szintű anyavállalatra megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk b) pontjában meghatározott értékek összege
közötti különbség minimalizálásához vagy kiküszöböléséhez szükséges azzal, hogy az a) pont szerinti összeg nem lehet kisebb, mint a b) pont szerinti összeg."
40. §
A Szantv. 151. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Ez a törvény)
"c) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
16. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
41. §
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) E törvény hatálya a Magyarországon közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatásfejlesztésre és innovációra, az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki."
42. §
A KFItv. a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:" VI/B. Fejezet
INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK
13/F. Az innovációs ökoszisztéma fejlesztést elősegítő finanszírozás speciális jogi eszközeivel kapcsolatos nyilvántartás
42/J. §
(1) A Kkv. tv. 9/A. §-a alapján a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a Kkv. tv. 9/A. § (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét a Kormány által kijelölt szerv részére, a (2) bekezdés szerinti adattartalommal, az erre a célra létrehozott elektronikus felületen kell teljesítenie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a) a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó természetes személy hitelező esetén a hitelező természetes személy
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét és idejét,
ae) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
b) a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó jogi személy hitelező esetén a hitelező jogi személy
ba) cégnevét,
bb) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
c) a tőkévé konvertálható kölcsönt igénybe vevő induló vállalkozás
ca) cégnevét,
cb) cégjegyzékszámát,
d) a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés szerinti kölcsönösszeget forintban kifejezve,
e) a bejelentés időpontját.
(3) A Kormány által kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti bejelentésekről - az innovációs ökoszisztéma fejlesztése céljából - a (2) bekezdés szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.
(4) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter irányítási jogköre ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni a (2) bekezdés szerinti adatokat.
(5) A (2) bekezdés szerinti bejelentésekről vezetett nyilvántartás adatairól a Kormány által kijelölt szerv a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása céljából a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adatot szolgáltathat.
(6) A Kormány által kijelölt szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat tizenöt évig kezeli, ezt követően törli a nyilvántartásból."
17. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
43. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. §-a a következő d) ponttal egészül ki:(Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki)
"d) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll."
44. §
A Bit. 137. §-a a következő d) ponttal egészül ki:(Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
"d) a biztosító érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi."
45. §
(1) A Bit. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
"b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, valamint a szabálysértési hatósági jogkörében eljáró rendőrséggel és a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal,"
(szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.)
(2) A Bit. 138. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
"t) a lábon álló növénykultúrára kötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekben szereplő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,"
(szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.)
46. §
A Bit.a) 381. §-ában a "137-143. §-ban" szövegrész helyébe a "137-143. §-ban (ide nem értve a 137. § d) pontját)" szöveg,
b) 407. § (4) bekezdés h) pontjában és a 412. § (3) bekezdés h) pontjában a "szakképesítés" szövegrészek helyébe a "közgazdasági középfokú végzettség, illetve szakképzettség, gazdaságtudományi szakképesítés, illetve szakképzettség, biztosításközvetítő szakképesítés" szöveg,
c) 430. § (8) bekezdésében a "nyilvántartása alapján" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)" szöveg
lép.
18. A családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXVIII. törvény módosítása
47. §
A családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXVIII. törvény 24. § (6) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg lép.19. Záró rendelkezések
48. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.(2) A 4. alcím a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, 5-13. alcím, a 35-37. §, és a 16-17. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 33. és 34. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
49. §
Ez a törvény az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat elsődleges célja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvet módosító (EU) 2022/2036 rendelet irányelvet módosító rendelkezéseinek a magyar jogba történő átültetése.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (MFB tv.) módosításánakcélja az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) működését érintő egyes rendelkezések módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak a jogalkalmazásban, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.
Mindezeken túl a törvényjavaslat célja a pénz-, tőke és biztosítási piacra, valamint a piac felügyeletére vonatkozó szabályrendszer finomhangolása.
Részletes indokolás
1-3. §
Szövegpontosítások.4-5. §
A Kormány az MFB Zrt.-t jelölte ki egyrészt a 2014-2020 programozási időszak pénzügyi eszköz forrásaiból kihelyezett és a végső kedvezményezettek által visszafizetett források végrehajtására, másrészt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti pénzügyi eszköz végrehajtására. Mivel a fenti programok nem "operatív" programok, az MFB tv. 3. § (3) bekezdésének módosítása szükséges, illetve szükséges az MFB tv. 2. § h) pontjának kiegészítése is.A pénzügyi eszközök végrehajtásának részben közjogi szabályozására tekintettel a szabályozás egyértelművé teszi az MFB Zrt. kereshetőségi jogát a követelések érvényesítése során.
A törvényjavaslat lehetővé teszi az MFB Zrt. számára követelések és hitelállományok átvételét, amennyiben annak célja a veszteségmérséklés.
6. §
A törvényjavaslat egyértelművé teszi az éven túli lejáratú devizaforrások bevonása során az MFB Zrt. egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségét a forrásbevonást megelőzően, különös tekintettel a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott állami készfizető kezesség felső határára.7. §
A törvényjavaslat az ügyfélcsoport-képzésre vonatkozó, már létező rendelkezés tartalmát pontosítja.8. §
A törvényjavaslat egyértelművé teszi a kivételszabályt azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e felügyeleti engedély az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő pénzügyi intézmények, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények vezető állású személyének, ügyvezetőjének megválasztásához, kinevezéséhez.9. §
A kötvénykibocsátásra jogosult szervezetek pontosítása.10. §
A törvényjavaslat - az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozásához hasonlóan - a Befektető-védelmi Alap ellenőrzésére ad jogosultságot az Állami Számvevőszék részére oly módon, hogy annak pénzügyi-számviteli ellenőrzését végzi. Ez az ellenőrzés ugyanakkor nem jelenti a teljes gazdálkodás ellenőrzését, hiszen ez esetben sérülne az a zsinórmérték, miszerint az Állami Számvevőszék a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi.11-13. §
A törvényjavaslat a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.14. §
A törvényjavaslat - a KKV törvénynek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására vonatkozó szabályai módosításával - megszünteti a készpénztranzakciókkal járó potenciális kockázatokat annak előírásával, hogy a kölcsönösszeget fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával kell megfizetni.A rendelkezés szűkíti továbbá a tőkévé konvertálható kölcsön felhasználási körét azzal, hogy kimondja, a kölcsön nem használható fel ingatlanvásárlásra, sem éven túli lejáratú értékpapír vásárlásra.
A törvényjavaslat az ellenőrizhetőség tekintetében előírja azt is, hogy a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFI törvény) meghatározottak szerint bejelentést kell tennie.
15-17. §
A törvényjavaslat a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.18. §
A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítás.19. §
Szövegpontosítás.20. §
A jelzáloghitelből eredő tartozás visszafizetését követően jellemzően a fogyasztót terhelő kötelezettség, illetve érdeke a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos ügyintézés. A jelzáloghitelszerződés teljeskörű zárásának része, hogy a hitelező a jelzálogjog törléséhez szükséges hozzájárulását észszerű időben bocsássa a fogyasztók rendelkezésére, különösen hitelkiváltások esetén.21. §
Szövegpontosítás.22. §
Szövegpontosítás.23-24. §
A törvényjavaslat összhangba hozza a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv intézkedési jogosultságát a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseivel.25. §
A törvényjavaslat a vezető állású személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.26. §
A törvényjavaslat alapján az Állami Számvevőszék - más intézményekhez hasonlóan - felmentést kap a fizetési titok megtartásának kötelezettsége alól feladatkörében eljárva adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.27. §
A szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó szabályok egységesítése miatti módosítás.28. §
A kivételi szabály pontosítása.29-30. §
A törvényjavaslat a vezető állású személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.31. §
A törvényjavaslat a bankszünnap mellett nevesíti a négy órát meg nem haladó üzemszünetet is azzal, hogy a bankszünnappal megegyező garanciális feltételeket ír elő.32. §
A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítás.33-34. §
A törvényjavaslat ügyfélvédelmi-fogyasztóvédelmi okokból előírja, hogy a kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala tevékenység végzése során megfelelően alkalmazni szükséges a Bszt. tájékoztatásra, ügyfélminősítésre vonatkozó szabályozást.A korábbi szabályozáshoz képest komoly változást hoznak e rendelkezések a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettségben. Az alapkezelő, ha kollektív befektetési értékpapír forgalmaznak, a szerződés megkötése előtt egy ún. alkalmassági teszt elvégzésére köteles. E teszt keretében a leendő szerződő fél, azaz a befektető ismereteiről, gyakorlatáról kell meggyőződni, illetve azt kell megítélni, hogy képes-e megalapozott döntést hozni, valamint a céljairól és jövedelmi helyzetéről kell a szükséges információkat megszerezni. Minderre azért van szükség, hogy az alapkezelő olyan szolgáltatást kínálhasson a befektető számára, amely összhangban van a befektetési céljaival, kockázatviselő képességével és hajlandóságával, s amely kapcsán a döntését a számára megismerhető, feldolgozható, értelmezhető információkra alapozva hozhatja meg.
Ez a tevékenység, amelyek kapcsán a rendelkezések az alkalmassági teszt elvégzését teszik kötelezővé, különbözik a többitől, hiszen ezek azok, amelyek kapcsán a befektetők felé az alapkezelő hozzáadott értéke a legnagyobb, legkiemelkedőbb.
35. §
A vezető állású személyekre vonatkozó követelmények pontosítása. A törvényjavaslat a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.36. §
Üzleti titok megőrzése alóli felmentés a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából.37. §
Szövegpontosítások.38-39. §
A törvényjavaslat az uniós jogalkotásnak való megfelelést szolgálja azzal, hogy a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározására irányuló egyes rendelkezéseket a harmadik országbeli szervezetekre is kiterjeszti.40. §
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.41-42. §
A KFI törvény módosítása kiterjeszti a törvény hatályát az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére.A javaslattal szabályozásra kerül a tőkévé konvertálható kölcsönnel, - mint az innovációs ökoszisztéma fejlesztést elősegítő finanszírozás egyik speciális jogi eszközével - kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség. A törvényjavaslat a tőkévé konvertálható kölcsön ellenőrizhetősége érdekében rögzíti, hogy a KKV. törvény 9/A. §-a alapján a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a KKV. törvény szerinti bejelentési kötelezettségét a Kormány által kijelölt szerv részére kell teljesítenie, amely a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása céljából a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adatot szolgáltathat.
A rendelkezés rögzíti a bejelentés adattartalmát, az adtaszolgáltatás célját és az adatkezelés (felhasználás, megőrzés) szabályait.
43. §
Indokolt a törvényben meghatározott személyek (így példaként a biztosítók vezető állású személyei, egyéb vezetői, az alkuszi, többes ügynöki tevékenység irányításáért felelős személyek) foglalkoztatása, valamint a minősített befolyásszerzés engedélyezési feltételei szabályozását kiegészíteni azzal, hogy ezen személyek - a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság körében értékelve - nem állhatnak közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkoztatástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.44. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lehetővé tenni, hogy a szabálysértési hatósági jogkörében eljáró rendőrség, valamint Nemzeti Adó-és Vámhivatal is hozzájuthasson az eljárása lefolytatásához szükséges, biztosítási titkot is tartalmazó adatokhoz.A mezőgazdasági biztosításokkal összefüggő módosítás vonatkozásában - az uniós szabályok értelmében - a kárenyhítő juttatás megállapítása során a biztosító szolgáltatásának (biztosítói kártérítések) összegét figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál. Ez jelentősen hozzájárul a kárenyhítési alap forrásainak védelméhez, hiszen a kárenyhítő juttatás összegéből le kell vonni a biztosítói kártérítés összegét a kettős finanszírozás elkerülése és a káron szerzés tilalma miatt.
Jelenleg széles körű biztosítói adatszolgáltatás kizárólag a díjtámogatott biztosításokra terjed ki. Annak érdekében azonban, hogy a biztosítói adatszolgáltatás a fentiek okán kiterjedhessen a nem díjtámogatásban részesülő mezőgazdasági biztosításokra is, szükséges a tárgybeli rendelkezés módosítása. A lábon álló növénykultúrára megkötött biztosítás magában foglalja a növényállományra kötött díjtámogatásban részesülő és díjtámogatásban nem részesülő biztosításokat is. Ezen módosítás révén a termelők adminisztratív terhei is jelentős mértékben csökkenek.
45. §
A pénzügyi intézmények ügyfelekkel szembeni követelései érvényesítésének mintájára a biztosítók is jogosulttá válnak a biztosítási titkot is tartalmazó adatokat harmadik személy részére kiadni, amennyiben ez az ügyfelükkel szemben fennálló követelésük eladásához vagy érvényesítéséhez szükséges.46. §
A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítások.47. §
A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítások.48. §
Hatályba léptető rendelkezések.49. §
Jogharmonizációs záradék.