adozona.hu
T/5575. számú törvényjavaslat indokolással - A szolidaritási vagyonadóról
T/5575. számú törvényjavaslat indokolással - A szolidaritási vagyonadóról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a megélhetési válság társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése, az igazságos közteherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja a szolidaritási vagyonadó bevezetéséről.
A szolidaritási vagyonadó alanya mindazon Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a nettó vagyona meghaladja a hatszázmillió forintot. A nettó vagyon a bruttó (teljes) vagyon kötelezettségekkel csökkentett összege.
A szolidar...
T/5575. számú törvényjavaslat indokolással - A szolidaritási vagyonadóról
2023. évi ... törvény a szolidaritási vagyonadóról
Az Országgyűlés a megélhetési válság társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése, az igazságos közteherviselés és a közös társadalmi felelősségvállalás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja a szolidaritási vagyonadó bevezetéséről.1. §
A szolidaritási vagyonadó alanya mindazon Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemély, akinek a nettó vagyona meghaladja a hatszázmillió forintot. A nettó vagyon a bruttó (teljes) vagyon kötelezettségekkel csökkentett összege.2. §
A szolidaritási vagyonadó alapján adóköteles az adóalany valamennyi vagyoneleme, különösen, de nem kizárólagos jelleggel: a hazai és külföldi ingatlan, ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog, bankbetét, készpénz, valamint a Magyarországon vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság, vállalkozás, kapcsolt vállalkozások tulajdonrésze. Az adóalany kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdoni hányadait össze kell számítani. Az ingóság, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű jog értékére a törvény hatálybalépésekor fennálló forgalmi érték irányadó. Az ingatlan értékére az annak fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az adó- és értékbizonyítványt úgy kell kiállítani, hogy az a törvény hatálybalépésekor fennálló állapotot tükrözze.3. §
Az adó mértéke az adóalap 600 millió forint feletti részének 1,7 százaléka 1,6 milliárd forintig, az ezt meghaladó rész 2,1 százaléka 2,9 milliárd forintig, végül az ezt meghaladó rész 3,5 százaléka.4. §
E törvény alapján az adófizetési kötelezettség az adóalanyt első alkalommal a törvény kihirdetésének évében terheli. A fizetendő adót az adóalany először a kihirdetést követő 30. napig, azt követően a tárgyév május 31. napjáig, az előző évi számviteli beszámoló benyújtásának határidejéig köteles bevallani és megfizetni.5. §
Az adóbevételt a megélhetési válság következményeinek enyhítésére szükséges fordítani, így a közszféra utóbbi években jelentős reálbércsökkenést elszenvedett dolgozóinak - például a pedagógusoknak, az egészségügyi dolgozóknak, a szociális szférában dolgozóknak - a béremelésére, illetve az infláció hatását ellentételező támogatásokra, szociális juttatásokra.6. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szolidaritási vagyonadóra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.Általános indokolás
A Zöldek társadalompolitikájának és társadalmi víziójának sarokpontja az igazságos újraelosztás és a társadalmi szolidaritás. Mindez az ökológiai válságból is egyenesen következik: természeti kizsákmányolás, túlhasználat, állandóan növekvő erőforrás-kivonás és kontrollálatlan növekedés helyett a jövedelemtermelés és jövedelemelosztás racionális, a valós emberi szükségleteket kielégítő átszervezésére van szükség nemzeti és globális szinten egyaránt. Magyarországon az utóbbi években tovább nőttek mind a jövedelmi, mind a vagyoni egyenlőtlenségek. A társadalom joggal várja el, hogy mindenki igazságos mértékben, a lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a társadalmi, gazdasági válság enyhítéséhez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Szükséges, hogy a társadalom legvagyonosabb rétege az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegye ki a részét a közteherviselésből.A javaslat csak a legvagyonosabbakat, a társadalom leggazdagabb fél százalékát vonná be a vagyonadót fizetők körébe, őket is progresszív módon, hiszen a legalsó (1,7 százalékos) kulccsal azok a tehetősek adóznának, akik vagyona meghaladja a 600 millió, de nem lépi át az 1,6 milliárd forintot. A leggazdagabb egy ezrelék (a felső tízezerként is emlegetett rétegről van szó) 2,1 százalékkal adózna az 1,6 milliárd forint fölötti vagyonrésze után (az évi 17 millió forint adón felül, amelyet a 0,6-1,6 milliárd forint közötti vagyonrész alapján fizet). A leggazdagabb fél ezrelék (vagyis a néhány ezer kiemelkedően vagyonos egyén) a 2,9 milliárd forint fölötti vagyonrésze után 3,5 százalékkal adózna (azon az évi 44,3 millió forint adón felül, amelyet a 0,6-2,9 milliárd forint közötti vagyonrész alapján fizet).
A javaslat a Tax Justice Network tanulmányán alapszik, amelyet a Zöldek EP-képviselőcsoportja megbízásából készítettek. A tanulmány szerint az új adó bevezetése Magyarországon 3839 millió euró, vagyis mintegy 1500 milliárd forint bevételt hozna a lakosság felső fél százalékának megadóztatása. Ezt az adóbevételt a javaslat szerint az alsó 99,5 százalék életkörülményeinek javítására, a megélhetési válság következményeinek enyhítésére szükséges fordítani.
Részletes indokolás
1. §
Az adó alanyának és a nettó vagyon fogalmának meghatározása. Akinek például 100 millió forint a teljes vagyona, ugyanakkor 100 millió forintnyi hitele is van, annak a nettó vagyona nulla forint. A jogszabálytervezet a nettó vagyont javasolja adóztatni, mégpedig egy igen magas összeg, 600 millió forint felett.2. §
Az adó tárgyának meghatározása.3. §
Az adó mértékét meghatározó rendelkezés.4. §
Az adó időtartamára, bevallására, megfizetésére vonatkozó szabályok meghatározása.5. §
Az adóbevétel felhasználási céljának meghatározása.6. §
A részletszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezés.7. §
Hatályba léptető rendelkezés.