adozona.hu
T/4659. számú törvényjavaslat indokolással - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
T/4659. számú törvényjavaslat indokolással - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül
a) a nőként folytatott kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
b) a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyer...
T/4659. számú törvényjavaslat indokolással - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
2023. évi ... törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
1. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül
a) a nőként folytatott kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
b) a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban nőként eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően nőként
szerzett szolgálati idő."
2. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/E. §-sal egészül ki:"102/E. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel megállapított 18. § (2b) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Általános indokolás
A módosítás egyértelművé teszi azt, ami a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján eddig sem volt kétséges, hogy a "nők 40" kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak. (Illetve vették igénybe azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat, amelyeket a magyar állam gyermekvállalás esetén a nőknek biztosít.) Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon, ezért eleve nem lehetséges semmilyen a biológiai determinációval ellentétes változás figyelembevétele, de még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat.Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kedvezményes nyugdíjjogosultságra kizárólag az a szolgálati idő jogosítja fel az érintetteket, amelyet nőként dolgoztak le. Hangsúlyozandó, hogy az Alaptörvénnyel összhangban álló jogértelmezés eddig is ez volt, ugyanakkor ismert olyan jogalkalmazói gyakorlat, amely ezt kétségbe vonja. Ezért vált szükségessé a jogalkotói szándék további egyértelműsítése.2. §
Az átmeneti rendelkezés értelmében a módosítást a folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó szándékával és az Alaptörvény szellemiségével összhangban álló értelmezésnek eddig is a jelen módosítás szerinti értelmezés volt tekinthető, ezért ezen átmeneti rendelkezés csupán folytonosságot biztosít a szabályok helyes értelmezése kapcsán; változást az anyagi jogi szabályozásban a módosítás nem eredményez.3. §
Hatálybaléptető rendelkezés.