Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10/C. §-a.
(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja k..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/4031. számú törvényjavaslat indokolással - az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

    T/4031. számú törvényjavaslat indokolással - az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ában az "az Emberi Erőforrás" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Kulturális" szöveg lép.
    Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10/C. §-a.
    (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja k...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/4031. számú törvényjavaslat indokolással - az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
    2023. évi XLI. törvény az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
    1. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
    1. §
    A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ában az "az Emberi Erőforrás" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Kulturális" szöveg lép.
    2. §
    Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10/C. §-a.
    2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
    3. §
    (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a használati mintaoltalmi bejelentés, a növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetve a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni."
    (2) Az Szt. 115/O. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag
    a) maga a feltaláló,
    b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás,
    c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy
    d) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhely vagy nonprofit közhasznú kutatóhely
    a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak az egynegyedét köteles megfizetni.
    (1b) Elektronikus úton történő benyújtás esetén
    a) a szabadalmi bejelentési és kutatási,
    b) az európai szabadalmakra vonatkozó igénypont-közzétételi, valamint fordítás-meghirdetési,
    c) a nemzetközi szabadalmi bejelentések esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként történő eljárása esetén a nemzeti,
    d) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentési és a kiegészítő oltalmi tanúsítvány időtartamának meghosszabbítási,
    e) a növényfajta-oltalmi bejelentési,
    f) a használatiminta-oltalmi bejelentési,
    g) a formatervezési mintaoltalmi bejelentési,
    h) a védjegybejelentési,
    i) a földrajzi árujelző bejelentési,
    j) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentési
    díjaknak a 85%-át kell megfizetni.
    (1c) Az (1b) bekezdés az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett díj esetében is alkalmazandó."
    (3) Az Szt. 115/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a megfizetés időpontjában a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajtaoltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni."
    (4) Az Szt. 115/O. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag
    a) maga a feltaláló,
    b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás,
    c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy
    d) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhely vagy nonprofit közhasznú kutatóhely
    a szabadalmi fenntartási díjnak az egynegyedét köteles megfizetni."
    (5) Az Szt. 115/O. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A (2a) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságot az esedékessé vált fenntartási díj megfizetésével egyidejűleg igazolni kell.
    (7) Az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti díjkedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és
    a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet és a helyébe lépő bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatás,
    b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy
    c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet
    szabályaival összhangban vehető igénybe."
    4. §
    Az Szt. 117/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) megállapított 115/O. § (1)-(2a) és (6) bekezdését a Mód2.tv. hatálybalépését követően tett új bejelentésre, valamint a Mód2.tv. hatálybalépését követően keletkezett új szabadalmi oltalom fenntartási díjának megfizetésére kell alkalmazni.
    (5) A (4) bekezdéstől eltérően a Mód2.tv.-vel megállapított 115/O. § (2a) bekezdése nem alkalmazható azon fenntartási díjaknak a mértékére, amelyek tekintetében a türelmi idő a Mód2.tv. hatálybalépése előtt megkezdődött, de amelyeket a hatálybalépés után fizetnek meg."
    5. §
    Az Szt. 118. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az általános csekély összegű támogatás, a mezőgazdasági csekély összegű támogatás és a halászati csekély összegű támogatás jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
    6. §
    Az Szt. 119. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) E törvény 115/O. § (1a) és (2a) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.), az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."
    7. §
    Hatályát veszti az Szt.
    a) 115/G. § g) pontja,
    b) 115/H. § (2a) bekezdése,
    c) 115/K. § g) pontja.
    3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    8. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
    a) 49/B. § (6) bekezdés c) pont záró szövegrészében a "továbbá bármelyikük" szövegrész helyébe a "valamint bármelyikük" szöveg,
    b) 1. számú melléklet 3. pont 3.8. alpont b) pontjában a "vírus járványban" szövegrész helyébe a "járványban" szöveg
    lép.
    4. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
    9. §
    (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 33. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1c) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható."
    (2) Az Fmtv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 33/A. § szerinti oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve - ha azt követően készül el - az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat."
    10. §
    Az Fmtv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "Oltalmazhatósági vélemény
    33/A. §
    (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy - a mintaoltalom megadását követően - a mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, valamint nem áll-e fenn a 7. és 8. §-ban foglalt kizáró ok.
    (2) Az oltalmazhatósági vélemény egy minta vonatkozásában készül.
    (3) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.
    (4) Az oltalmazhatósági véleményért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
    (5) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni.
    (6) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése során az újdonságkutatást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minta ábrázolása alapján a minta szerinti termék megnevezésére figyelemmel végzi el.
    (7) Az oltalmazhatósági véleményben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg megítélése során.
    (8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt a minta erre irányuló kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló ábrázolása alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre irányuló kérelem benyújtásától számított három hónapon belül küldi meg - a hivatkozott iratok másolatával együtt - a bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.
    (9) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt - vagy, ha az oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
    (10) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított harmadik hónap utolsó napját követően kerül sor."
    11. §
    Az Fmtv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta
    a) kielégíti-e az 1. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott követelményeket, és
    b) a 7. és 8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból."
    12. §
    Az Fmtv. 58/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásával egyidejűleg."
    13. §
    Az Fmtv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja, hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező."
    14. §
    Az Fmtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 67/D. §-sal egészül ki:
    "67/D. §
    (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) módosított 11. §-át, 49. § (2) bekezdését, 51. § (4) bekezdését, 54. § (4) bekezdését, 57. § (4) bekezdését, 59. § (3) bekezdését, valamint a megállapított 33. § (1c) és (4) bekezdését, 33/A. §-át, 47. § (2) bekezdését, 58/A. § (2) bekezdését, 63. § (2) bekezdését a Mód2.tv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
    (2) E törvénynek a Mód2.tv.-vel hatályon kívül helyezett 44. §-át a Mód2.tv. hatálybalépését követően indult eljárásokban nem kell alkalmazni."
    15. §
    Az Fmtv.
    a) 11. § nyitó szövegrészében a "mintát mintaoltalomban kell részesíteni" szövegrész helyébe a "mintaoltalomhoz való jog akkor illeti meg a mintaoltalmi igény jogosultját" szöveg,
    b) 49. § (2) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,
    c) 51. § (4) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,
    d) 54. § (4) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,
    e) 57. § (4) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,
    f) 59. § (3) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg
    lép.
    16. §
    Hatályát veszti az Fmtv. 44. §-a.
    5. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
    17. §
    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha keresőtevékenység folytatása céljából kiemelt foglalkoztató által előterjesztett tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja."
    18. §
    Az Elismerési törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A kérelmező kérheti külföldi csecsemő- és kisgyermeknevelői, óvodapedagógus, tanítói és tanári oklevele által tanúsított szakképzettsége elismerését olyan módon is, hogy az egy adott nemzetiségi vagy idegen nyelven való oktatásra jogosítsa fel."
    19. §
    Az Elismerési törvény
    a) 1. § (1) bekezdésében a "továbbá," szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    b) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a "bevezették, továbbá" szövegrész helyébe a "bevezették," szöveg
    lép.
    6. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
    20. §
    A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "1. §
    A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások és finanszírozásuk speciális jogi eszközeinek összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.
    2. §
    A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására, finanszírozásuk speciális jogi eszközeire és a KKV-kkal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki."
    21. §
    A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a következő II/A. Fejezettel egészül ki:
    "II/A Fejezet
    A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK SPECIÁLIS JOGI ESZKÖZEI
    A tőkeelőleg
    9/A. §
    (1) Tőkeelőleg nyújtására irányuló szerződés alapján a befektető tőkeelőleg megfizetésére köteles a KKV-nak minősülő korlátolt felelősségű társaság vagy a KKV-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársaság részére, és ezen KKV tagjai, részvényesei pedig a szerződésben meghatározott módon megállapítandó jövőbeni társasági részesedés vonatkozásában a befektető javára a szerződésben meghatározott feltételek szerint, új törzsbetétek teljesítésével vagy új részvények forgalomba hozatalával történő tőkeemeléskor gyakorolható elsőbbségi törzsbetét-átvételi vagy elsőbbségi részvényjegyzési jog (a továbbiakban együtt: elsőbbségi jegyzési jog) alapítására kötelesek.
    (2) A tőkeelőleg nyújtására irányuló szerződést a befektető a KKV-nak minősülő korlátolt felelősségű társasággal és annak valamennyi tagjával vagy a KKV-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársasággal és annak valamennyi részvényesével köti meg, ennek hiányában a szerződés létrejöttéhez a KKV-nak minősülő korlátolt felelősségű társaság valamennyi tagjának vagy a KKV-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényesének hozzájárulása szükséges. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
    (3) Tőkeelőleget nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni. Az e szabályba ütköző módon megkötött szerződés semmis.
    (4) Az elsőbbségi jegyzési jog gyakorlása esetén a tőkeelőleg a tőkeemeléskor teljesítendő vagyoni hozzájárulásba beleszámít.
    (5) Az elsőbbségi jegyzési jog gyakorlásának elmaradása esetén a tőkeelőleg nem jár vissza, azonban a tőkeelőleget kapó KKV jogutód nélküli megszűnése esetén az elsőbbségi jegyzési jog jogosultjának a tőkeelőleget kapó KKV felosztásra kerülő vagyonából történő részesedés elsőbbségére vonatkozó joga (a továbbiakban: likvidációs elsőbbségi jog) van a tőkeelőleget kapó KKV más likvidációs elsőbbségi jogot biztosító üzletrészei vagy részvényei mellett arányosan, a tőkeelőleget kapó KKV többi tagját megelőzően.
    (6) A tőkeelőleget kapó KKV-ban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti befolyás megváltozása (a továbbiakban: befolyásváltozás) esetén az elsőbbségi jegyzési jog jogosultjával a szerződés rendelkezései szerint kell elszámolni.
    (7) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló készítésére kötelezett szervezet köteles a kapott tőkeelőleget a mérlegben a saját tőkéjében lekötött tartalékként feltüntetni.
    (8) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló készítésére kötelezett szervezet köteles a nyújtott, illetve kapott tőkeelőlegeket az éves beszámoló kiegészítő mellékletében elkülönítetten feltüntetni. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan
    a) gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelynek a mellékletet készítő vállalkozó tőkeelőleget nyújtott, feltüntetve a tőkeelőleg összegét;
    b) természetes és jogi személy nevét és lakcímét, székhelyét, amelytől a mellékletet készítő gazdasági társaság tőkeelőleget kapott, feltüntetve a tőkeelőleg összegét.
    (9) A befektető a tőkeelőleg nyújtását a tőkeelőleget kapó KKV cégadatainak és a tőkeelőleg összegének megjelölésével a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles bejelenteni a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak.
    A tőkévé konvertálható kölcsön
    9/B. §
    (1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg fizetésére köteles a KKV-nak minősülő korlátolt felelősségű társaság vagy a KKV-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársaság mint adós részére, az adós KKV és tagjai, részvényesei pedig a szerződés szerinti, az adós KKV-ban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós KKV törzstőkéjének új törzsbetétek teljesítésével történő, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával történő - a felek eltérő megállapodása hiányában - legalább a kölcsön tőkeösszegével megegyező mértékű felemelésére (a továbbiakban: konverzió) kötelesek a szerződésben meghatározott feltételek szerint.
    (2) A tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződést a hitelező a KKV-nak minősülő korlátolt felelősségű társasággal és annak valamennyi tagjával vagy a KKV-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársasággal és annak valamennyi részvényesével köti meg, ennek hiányában a szerződés létrejöttéhez a KKV-nak minősülő korlátolt felelősségű társaság valamennyi tagjának vagy a KKV-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényesének hozzájárulása szükséges. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti esemény bekövetkezését megelőzően, a kölcsön lejáratakor vagy a szerződésben meghatározott egyéb esetekben - ideértve az adós jogutód nélküli megszűnését vagy befolyásváltozását - a hitelező választása szerint
    a) az adós és tagjai, részvényesei konverzióra kötelesek a szerződésben meghatározott feltételek szerint, vagy
    b) az adós a kölcsönösszeg visszafizetésére és kamat fizetésére köteles a hitelező részére.
    (4) Tőkévé konvertálható kölcsönt nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni. Az e szabályba ütköző módon megkötött szerződés semmis.
    (5) A (3) bekezdés b) pontja esetén, valamint a konverzió létesítő okiratban történő átvezetéséig a szerződésre a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
    (6) Nem minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzkölcsön üzletszerű nyújtásának a hitelező által nyújtott több tőkévé konvertálható kölcsön, amennyiben a még fennálló tőkévé konvertálható kölcsönkövetelések tőkeösszegének együttes összege
    a) természetes személy hitelező esetén nem haladja meg az ötszázmillió forintot;
    b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet hitelező esetén nem haladja meg a kettőmilliárd forintot.
    (7) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló készítésére kötelezett szervezet köteles a nyújtott, illetve kapott tőkévé konvertálható kölcsönöket az éves beszámoló kiegészítő mellékletében elkülönítetten feltüntetni. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan
    a) gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelynek a mellékletet készítő vállalkozó tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtott, feltüntetve a tőkévé konvertálható kölcsön összegét,
    b) természetes és jogi személy nevét és lakcímét, székhelyét, amelytől a mellékletet készítő gazdasági társaság tőkévé konvertálható kölcsönt kapott, feltüntetve a tőkévé konvertálható kölcsön összegét.
    (8) A hitelező a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtását az adós KKV cégadatainak és a tőkévé konvertálható kölcsön összegének megjelölésével a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles bejelenteni a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak."
    7. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
    22. §
    Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
    a) 39. § (2) bekezdésében a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdésében foglalt" szöveg,
    b) 39. § (3) bekezdésében a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdésében foglalt" szöveg,
    c) 41. § (2) bekezdésében a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdésében foglalt" szöveg
    lép.
    8. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
    23. §
    Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (6) bekezdésében a "minden letétbe helyezés" szövegrész helyébe a "minden - a 30. § szerinti - letétbe helyezés" szöveg lép.
    9. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
    24. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben foglalt minimum tanóraszámtól a doktori képzés tekintetében a doktori szabályzatában eltérhet, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg.
    (5) A képzés duális képzésként is megszervezhető."
    25. §
    Az Nftv. 28. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Az oktatói és a kutatói munkakörben történő alkalmazás során a tudományos kutatást és annak társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is értékelni kell."
    26. §
    Az Nftv. 40. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel)
    "e) feltétele lehet a felsőoktatási intézmény döntése alapján felvételi vizsga sikeres teljesítése."
    27. §
    Az Nftv. 41/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Perbe kell állítani a felsőoktatási intézményt alperesként, ha az (1) bekezdés szerinti közigazgatási per a felsőoktatási intézmény döntését is érinti."
    28. §
    Az Nftv. 48/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a 47. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kedvezményes félévekkel megnövelte, a hallgatónak a 48/A. § a) pontja szerinti, az adott képzéshez kapcsolódó oklevélszerzési határideje a kedvezményes félévekkel meghosszabbodik. A kedvezményes féléveket az oklevélszerzési határidő számításakor a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azon magyar állami ösztöndíjas képzések esetében veszi figyelembe, amelyek esetében a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentésének idején a 48/A. § a) pontja szerinti oklevélszerzési határidő még nem járt le, továbbá, ha a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentését követően jött létre a magyar állami ösztöndíjas képzés."
    29. §
    Az Nftv. 48/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményt havi részletekben kell megállapítani, azzal, hogy a havi részlet összege legalább tízezer forint."
    30. §
    Az Nftv. 49. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdése szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre megfelelően alkalmazni kell."
    31. §
    Az Nftv. 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az oktatási hivatal)
    "e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok keretmegállapodásaihoz szükséges adatszolgáltatás érdekében üzemelteti az évente előállított diplomás pályakövetési rendszer adatintegrációs modulját."
    32. §
    Az Nftv. 80. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2c) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése esetén az ösztöndíjprogram lebonyolító szerve, az ösztöndíjprogram megvalósításában részt vevő felsőoktatási vagy egyéb képző intézmények, valamint az ösztöndíjprogram működéséért felelős szakmai felügyeleti szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelők) az ösztöndíjra pályázó, illetve az ösztöndíjban részesülő személy egészségügyi alkalmassági vizsgálata céljából a pályázati eljárásban való részvétel és az ösztöndíj elnyerése érdekében a pályázat benyújtásától az ösztöndíjas jogviszony lejártát követő 5 évig kezeli az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személynek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges személyes és különleges adatait. Az adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó, illetve az ösztöndíjas e bekezdésben meghatározott adatait."
    33. §
    Az Nftv. 115. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:
    "(36) A Budapest Kortárstánc Főiskola 2023. augusztus 1-jétől Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola megnevezéssel működik."
    34. §
    Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/J. §-sal egészül ki:
    "117/J. §
    (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 40. § (2) bekezdés e) pontját, 41/D. § (2) és (3) bekezdését, valamint 41/H. § (1a) bekezdését a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell először alkalmazni.
    (2) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 47. § (6) bekezdés f) pontját a képzésüket a 2023/2024. tanévben kezdőkre kell először alkalmazni."
    35. §
    Az Nftv.
    a) 8. § (9) bekezdésében a "diákotthon" szövegrész helyébe a "diákotthon és a kollégium" szöveg,
    b) 11. § (2) bekezdésében az "egészségfejlesztést" szövegrész helyébe a "testi és lelki egészségfejlesztést" szöveg,
    c) 39. § (4a) bekezdésében a "hallgatói" szövegrész helyébe a "képzési" szöveg,
    d) 41/D. § (2) bekezdésében az "elérhetőségét" szövegrész helyébe az "elektronikus elérhetőségét" szöveg,
    e) 41/D. § (3) bekezdésében az "elérhetőségét" szövegrész helyébe az "elektronikus elérhetőségét" szöveg,
    f) 46. § (3) bekezdésében a "felét" szövegrész helyébe az "egy részét" szöveg,
    g) 47. § (6) bekezdés f) pontjában a "nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanári mesterszakon," szövegrész helyébe a "2, 3," szöveg,
    h) 48/L. § a) pontjában az "ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának" szövegrész helyébe az "ellátás, a gyermekgondozási díj, az ápolási díj, a gyermekek otthongondozási díja, a gyermeknevelési támogatás folyósításának" szöveg,
    i) 51. § (5) bekezdésében az "a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek -" szövegrész helyébe az "az intézmény szabályzatában meghatározott vezetőnek, akadályoztatása esetén további vezetőknek - nevét, beosztását és" szöveg,
    j) 67. § (1) bekezdés d) pontjában a "nyilvántartását." szövegrész helyébe a "nyilvántartását, továbbá" szöveg,
    k) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a "hallgatói juttatások," szövegrész helyébe a "hallgatói juttatások, gyermekét nevelő hallgatók támogatása," szöveg,
    l) 103. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    m) 1. mellékletében foglalt táblázat C:55 mezőjében a "Kortárstánc" szövegrész helyébe a "Cirkuszművészeti és Kortárstánc" szöveg
    lép.
    36. §
    Hatályát veszti az Nftv.
    a) 17. § (2) bekezdésében az "A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető." szövegrész,
    b) 23. § (3) bekezdése,
    c) 48/M. § (2) bekezdés záró szövegrészében az "és szakváltásra nem került sor" szövegrész,
    d) 48/O. § (3) bekezdése,
    e) 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "továbbá" szövegrész,
    f) 108. § 2a. pontja,
    g) 114/E. § (1) bekezdése,
    h) 115. § (4)-(4d) bekezdése,
    i) 115. § (6) bekezdése,
    j) 115. § (21) bekezdése,
    k) 116. § (6) bekezdése,
    l) 116. § (12) bekezdése,
    m) 117/A. § (4) bekezdése.
    10. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
    37. §
    A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (E törvény hatálya kiterjed továbbá)
    "c) a kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatási intézményhez kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenység támogatására."
    38. §
    A KFItv. II. Fejezete a következő 5/A. §-sal egészül ki:
    "5/A. §
    (1) A Magyar Formatervezési Tanácsot a Kormány által kijelölt szerv működteti. A Magyar Formatervezési Tanács közreműködik a nemzeti formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának a lebonyolításában.
    (2) A Magyar Formatervezési Tanács feladatainak, szervezetének és működésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."
    39. §
    A KFItv. a következő fejezettel egészül ki:
    "III/B. Fejezet
    A KUTATÁSI KIVÁLÓSÁGI TANÁCS
    6/C. A Kutatási Kiválósági Tanács jogállása, feladatai, működése
    10/D. §
    (1) A Kutatási Kiválósági Tanács (a továbbiakban: KKT) a kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos feladatok ellátását végző döntés-előkészítő testület.
    (2) A KKT hét tagból áll. A KKT elnökére és tagjaira a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, az ELKH elnöke, valamint az MTA elnöke közös javaslatot tesz. A KKT elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter kéri fel, nevezi ki és vonja vissza a kinevezésüket. A kinevezés 6 évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható. A KKT elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak.
    (3) A KKT munkáját három főből álló titkárság segíti. A KKT működési költségeit, valamint az (1) bekezdés szerinti támogatási programok forrását önálló fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja a 12. § (1) bekezdése szerinti bevételek terhére.
    (4) A KKT a munkájának segítése céljából testületeket hozhat létre.
    10/E. §
    A KKT feladatai:
    a) kiválósági alapú kutatási támogatási programok feltételrendszerének kialakítása, valamint
    b) kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos támogatói döntési javaslat előkészítése.
    10/F. §
    A 10/D. § (1) bekezdése szerinti támogatási programok kiírása, közzététele, ellenőrzése és elbírálása a 25. §-ban meghatározottak szerint történik azzal, hogy a pályázati kiírásról szóló döntést, valamint a végleges támogatói döntést a Kormány által kijelölt szerv vezetője hozza meg a KKT javaslata szerint."
    40. §
    (1) A KFItv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az NKFI Alap kezeléséért a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felelős, az NKFI Alap kezelő szerve a Kormány által kijelölt szerv, amely szerv kezelő szervi feladatainak ellátásában a Kormány által kijelölt költségvetési szerv vagy gazdasági társaság működhet közre (a továbbiakban együtt: NKFI Alap kezelését végző szervek)."
    (2) A KFItv. 11. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter az NKFI Alap éves programstratégiájában a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyes felhívásokkal összefüggő feladatok ellátására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49. §-a szerinti lebonyolító szervet jelölhet ki.
    (5) A (4) bekezdés szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv nevében az NKFI Alap kezelő szerve köti meg az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti megállapodást.
    (6) Az NKFI Alap Innovációs, Kutatási és Nemzeti Laboratóriumok Alaprészből áll."
    41. §
    A KFItv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 15%-át meghaladó mértékű módosítása esetén a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni."
    42. §
    A KFItv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az NKFI Alap terhére visszatérítendő és vissza nem térítendő közfinanszírozású támogatás)
    "a) pályázat vagy kiemelt felhívás (a továbbiakban együtt: pályázat) útján;"
    (nyújtható.)
    43. §
    A KFItv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "14. §
    (1) Az NKFI Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, szerződések előkészítésével, megkötésével és lebonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, az ellenőrzéssel és értékeléssel, a kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma koordinálásával és az innovációs kultúra elterjesztésével kapcsolatos - költségeket az NKFI Alap biztosítja.
    (2) Az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az NKFI Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át, amelynek az NKFI Alap kezelését végző szervek közötti tárgyévi megoszlásáról a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt. A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter döntése alapján a megoszláshoz kapcsolódó egyéb kérdéseket az NKFI Alap kezelését végző szervek egymás között megállapodásban rögzítik.
    (3) Az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek kiadási előirányzatának kezelése az előirányzaton belül elkülönítetten történik."
    44. §
    A KFItv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A pályázati felhívás rendelkezhet úgy, hogy a pályázatok a (2) bekezdésben meghatározott rendtől eltérően kerülnek értékelésre."
    45. §
    A KFItv. 11. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
    "27/A. §
    Amennyiben egy felhívás lebonyolítását az NKFI Alap kezelésében a 11. § (3) bekezdése szerinti közreműködő költségvetési szerv vagy gazdasági társaság végzi, akkor a Kormány által kijelölt szervnek a 13. § (2) bekezdése, 25. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 27. § szerinti feladatait ezen szerv vagy gazdasági társaság látja el azzal, hogy
    a) a felhívást a Kormány által kijelölt szerv honlapján is közzé kell tenni,
    b) a 25. § (2) bekezdése szerinti értékelő testületek és szakértői csoportok tagjaival, valamint az anonim szakértőkkel a Kormány által kijelölt szerv köt megbízási szerződést,
    c) a b) pont szerinti esetben sem lehet eltérni a 25. § (5) bekezdése szerinti rendelkezésektől."
    46. §
    A KFItv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A Központi Statisztikai Hivatal a tárgyév vonatkozásában, a tárgyévet követő év június 30. napjáig átadja a Kormány által kijelölt szerv részére a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatos elemi adatokat."
    47. §
    A KFItv. 36. és 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "36. §
    (1) A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv kérelemre minősíti
    a) a projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek, valamint
    b) a projektcsoportot abból a szempontból, hogy a kérelmező által a projektcsoportba sorolt projektek
    a 3. § szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.
    (2) A projekt vagy projektcsoport minősítése (a továbbiakban együtt: minősítés) keretében hozott szakértői vélemény a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez használható fel.
    (3) A kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a minősítés keretében hozott szakértői vélemény akkor használható fel, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt lehetővé teszi.
    (4) A minősítés díjköteles.
    37. §
    (1) A minősítés tárgya
    a) az időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész (a továbbiakban: projektminősítés), vagy
    b) a projektcsoport.
    (2) Projektminősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.
    (3) A minősítés keretében hozott szakértői vélemény elkészítésének határideje 30 nap, amely egyszer 15 nappal meghosszabbítható. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlási felhívás teljesítésének ideje.
    (4) A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátásának segítése érdekében a Kormány által kijelölt szerv módszertani útmutatót készít, amelyet tájékoztatásul a honlapján közzétesz."
    48. §
    A KFItv. 41. és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "41. §
    A minősítés során a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
    42. §
    (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során - az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján - szakértőként megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szervet.
    (2) Más hatóság vagy bíróság általi kirendelés, továbbá harmadik személy megkeresése alapján a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményt ad a kirendelésben vagy a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésével összefüggő kérdésben, ideértve a kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektben az alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységek arányát, valamint annak meghatározását is, hogy az adott tevékenységet az érintett személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól, hatóságtól vagy harmadik személytől.
    (4) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv nem rendelkezik, akkor a megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti."
    49. §
    A KFItv. 42/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Az ELKH Titkárság feladatkörében véleményt nyilvánít a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról és véleményezési jogot gyakorol a közfeladatát, valamint a kutatóhelyeket érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során."
    50. §
    (1) A KFItv. 42/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az Irányító Testület kilenc főből áll."
    (2) A KFItv. 42/C. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az Irányító Testület és az ELKH Titkárság vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki és vonja vissza kinevezését. Az Irányító Testület elnöke az "Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke" cím használatára jogosult.
    (2b) Az Irányító Testület elnökön felüli nyolc tagjának kinevezésére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter az MTA elnökével közösen tesz javaslatot az ELKH elnöke egyetértésével, azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra.
    (2c) A javaslattétel során figyelemmel kell lenni arra, hogy a (2b) bekezdés szerinti nyolc főből legalább két fő a 42/A. § szerinti kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetői vagy munkavállalói közül kerüljön kiválasztásra.
    (2d) Az Irányító Testület tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter nevezi ki és vonja vissza kinevezésüket. Az Irányító Testület tagjai tiszteletdíjra jogosultak."
    (3) A KFItv. 42/C. § (3) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
    (Az Irányító Testület)
    "16. dönt az elnök és az Irányító Testület tagjai tiszteletdíjának megállapításáról."
    51. §
    A KFItv. 42/D. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (Az elnök)
    "h) meghatározza a főtitkári és a főtitkárhelyettesi munkakör betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát; a nyilvános pályázati eljárás eredményére tekintettel kinevezi a főtitkárt és a főtitkárhelyettest."
    52. §
    A KFItv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42/E. §
    Az Irányító Testület és az elnök a munkájának segítése céljából testületeket hozhat létre, melynek tagjai részére az Irányító Testület döntése alapján tiszteletdíj adható."
    53. §
    (1) A KFItv. 42/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az elnök, a főtitkár és főtitkárhelyettes, valamint az Irányító Testület tagjainak megbízatása legfeljebb hat évre szól. Az elnöki és főtitkári tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb egyszer hat évre újra megválasztható."
    (2) A KFItv. 42/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerinti megbízatás öt évnél hosszabb időtartamra jön létre, akkor a határozott idejű munkaviszony tartamára vonatkozóan az Mt. 192. § (2) bekezdése nem alkalmazandó."
    54. §
    (1) A KFItv. 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "f) a Magyar Formatervezési Tanács feladatainak, szervezetének és működésének részletes szabályait,"
    (2) A KFItv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Felhatalmazást kap a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítéséért fizetendő díj mértékét és a megfizetés módjára vonatkozó részletes szabályokat."
    55. §
    A KFItv. 16. alcíme a következő 47/B. §-sal egészül ki:
    "47/B. §
    Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Mód2.tv.) hatálybalépését megelőzően kinevezett ELKH Irányító Testületi tagok megbízatása - az elnök kivételével - a Mód2.tv. hatálybalépését követő 15. napon megszűnik."
    56. §
    A KFItv. 16. alcíme a következő 47/C. §-sal egészül ki:
    "47/C. §
    A Mód2.tv. hatálybalépését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére irányuló kérelem alapján a Mód2.tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő minősítési eljárásokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja le."
    57. §
    A KFItv.
    1. 11. § (2) bekezdésében a "hazai és külföldi kutatási eredmények" szövegrész helyébe a "kutatási eredmények" szöveg,
    2. 12. § (2) bekezdésében az "éves részletes programstratégiáját" szövegrészek helyébe az "éves programstratégiáját" szöveg,
    3. V. Fejezet címében az "INNOVÁCIÓ HAZAI KÖZFINANSZÍROZÁSÚ" szövegrész helyébe az "INNOVÁCIÓ" szöveg,
    4. 18. § nyitó szövegrészében a "hazai közfinanszírozású" szövegrész helyébe a "közfinanszírozású" szöveg,
    5. 19. § b) pontjában a "hazai közfinanszírozású" szövegrész helyébe a "közfinanszírozású" szöveg,
    6. 21. § (2) bekezdésében az "az adott program" szövegrész helyébe az "a programok" szöveg,
    7. 22. § (2) bekezdésében az "az adott program" szövegrész helyébe az "a programok" szöveg,
    8. 23. § (1) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv az általa kezelt hazai" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek az általuk kezelt" szöveg és a "működtet, ennek hiányában köteles" szövegrész helyébe a "működtetnek, ennek hiányában kötelesek" szöveg,
    9. 23. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Kormány által kijelölt szerv az általa finanszírozott hazai" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek az NKFI Alapból finanszírozott" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,
    10. 23. § (5) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,
    11. 24. § (1) bekezdés h) pontjában a "tehetséggondozás," szövegrész helyébe a "tehetséggondozás, pályaorientáció az élő és élettelen természettudomány területén" szöveg,
    12. 25. § (8) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,
    13. 26. § (1) bekezdésében az "a Kormány által kijelölt szerv által nyújtott" szövegrész helyébe az "az e törvény szerinti" szöveg,
    14. 26. § (3) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv által" szövegrész helyébe az "E törvény szerinti közfinanszírozású támogatás biztosítása érdekében" szöveg,
    15. 29. § (1) bekezdésében a "25. §-ban" szövegrész helyébe a "25. és a 27/A. §-ban" szöveg,
    16. 29. § (2) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,
    17. 29/B. § (1) bekezdésében a "25. §-ban" szövegrész helyébe a "25. és a 27/A. §-ban" szöveg,
    18. 29/C. §-ában az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg,
    19. 1. melléklet címében a "hazai közfinanszírozású" szövegrész helyébe a "közfinanszírozású" szöveg
    lép.
    58. §
    Hatályát veszti a KFItv.
    a) 38-40. §-a,
    b) 42/C. § (3) bekezdés 1. pontja,
    c) 42/C. § (3) bekezdés 13. pontja,
    d) 42/D. § ((1) bekezdése,
    e) 42/F. §-a,
    f) 43. § (1) bekezdés e) pontja.
    11. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
    59. §
    A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósítása érdekében a közúton burkolatbontással járó munka a közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül is végezhető. Ezen munkálatok kérelemben megjelölt időszakban történő kivitelezéséhez a kezelői hozzájárulás nem tagadható meg, ha a kérelem az egyéb jogszabályban rögzített feltételeknek megfelel."
    60. §
    A Budapest törvény
    a) 13. § a) pontjában a "Dísz tér 1-2." szövegrész helyébe a "Dísz tér 1-2. és 15." szöveg,
    b) 15. § b) pontjában az "örökségvédelmi szabályokat," szövegrész helyébe az "örökségvédelmi szabályokat, egyedi hatósági eljárási szabályokat," szöveg,
    c) 18. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrészek helyébe a "(2) és (2a) bekezdésben" szöveg,
    d) 20. § (2) bekezdés b) pontjában az "örökségvédelmi szabályokat," szövegrész helyébe az "örökségvédelmi szabályokat, egyedi hatósági eljárási szabályokat," szöveg
    lép.
    12. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    61. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő -kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
    (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdés szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel."
    13. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
    62. §
    Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
    "2/A. §
    Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából a természetes személy társadalombiztosítási azonosító jelét is kezeli az oktatási nyilvántartásban."
    63. §
    Az Onytv. 7. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(17) A Felsőoktatási felvételi alrendszerből a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező, illetve felvett személyre vonatkozó, a jelentkező által a felvételi kérelemben megjelölt jelentkezési helyre vonatkozó, a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat és dokumentum továbbítható."
    64. §
    Az Onytv. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    65. §
    Az Onytv.
    a) 6. § (5) bekezdés b) pontjában az "az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szövegrész helyébe az "az örökbefogadói díjnak, az ápolási díjnak, a gyermekek otthongondozási díjának, a gyermeknevelési támogatásnak és a gyermekgondozási díjnak" szöveg,
    b) 6. § (5) bekezdés c) pontjában az "az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szövegrész helyébe az "az örökbefogadói díjnak, az ápolási díjnak, a gyermekek otthongondozási díjának, a gyermeknevelési támogatásnak és a gyermekgondozási díjnak" szöveg,
    c) 6/B. § (1) bekezdésében a "tanuló és" szövegrész helyébe a "tanuló, valamint" szöveg,
    d) 3. melléklet IV. Hallgatói személyi törzs részében a "2006. február 1-jén - kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel - vagy azután" szövegrész helyébe a "2006. február 1-jén vagy azután" szöveg
    lép.
    14. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény módosítása
    66. §
    A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 3. § (1) bekezdésében a "nemzeti felsőoktatásról" szövegrész helyébe az "a nemzeti felsőoktatásról" szöveg lép.
    15. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása
    67. §
    A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/F. §-sal egészül ki:
    "3/F. §
    A KEKVA tv. 12. § (3) bekezdése szerinti felelős gazdálkodás keretei között az Alapítvány jogosult az e törvény alapján tulajdonába került társasági részesedéseket a kizárólagos tulajdonába vagy kizárólagos befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonába adni, az ilyen célból történő elidegenítés esetén a KEKVA tv. 12. § (4) bekezdése nem alkalmazható."
    68. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/G. §-sal egészül ki:
    "3/G. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló, a 4. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek.
    (2) A 4. mellékletben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
    (3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat - az e §-ban foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúrafejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlan értékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.
    (4) Ha a 4. mellékletben szereplő ingatlan a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterület, akkor a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonátruházási szerződés megkötését megelőzően gondoskodik az ingatlan-nyilvántartásban kivett területként történő átminősítése iránt."
    69. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/H. §-sal egészül ki:
    "3/H. §
    A 4. mellékletben meghatározott ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmezi."
    70. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/I. §-sal egészül ki:
    "3/I. §
    A 4. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az MNV Zrt. köti meg az Alapítvánnyal."
    71. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:
    "4/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló, Győr belterület 3899/4 helyrajzi számú állami tulajdonban álló ingatlant az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyetem tulajdonába kerülnek."
    72. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:
    "4/B. §
    (1) A 4/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg az Egyetemmel.
    (2) A 4/A. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."
    73. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:
    "11. §
    A 3/H. § az Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    74. §
    (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    (2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 3. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
    (3) A 2020. évi XXXVIII. törvény 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
    75. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény
    a) 4. § (3) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt." szöveg,
    b) 5. § (1) bekezdésében a "4. §" szövegrész helyébe a "4. § és 4/A. §" szöveg,
    c) 5. § (2) bekezdésében a "4. §-ban" szövegrész helyébe a "4. §-ban és 4/A. §-ban" szöveg,
    d) 5. § (3) bekezdésében a "4. §" szövegrész helyébe a "4. § és 4/A. §" szöveg,
    e) 10. §-ában a "3/D. §," szövegrész helyébe a "3/D. §, a 3/F. §, a 3/G. §, a 4/A. §," szöveg és az "59-61. sora, a 2. és a 3. melléklet" szövegrész helyébe az "59-61., 63. sora, a 2-4. melléklet" szöveg
    lép.
    16. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény módosítása
    76. §
    A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LXXII. törvény) 2. alcíme a következő 3/H. §-sal egészül ki:
    "3/H. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében - Budapest 36781/0/A/3 helyrajzi számú, állami tulajdonban álló ingatlant az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.
    (4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúrafejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel."
    77. §
    A 2020. évi LXXII. törvény 2. alcíme a következő 3/I. §-sal egészül ki:
    "3/I. §
    (1) A 3/H. § (1) bekezdése tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.
    (2) 3/H. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."
    78. §
    A 2020. évi LXXII. törvény 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
    79. §
    A 2020. évi LXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében a "3/F. §," szövegrész helyébe a "3/F. §, a 3/H. §," szöveg lép.
    17. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása
    80. §
    A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény
    a) 5. § (5) bekezdésében az "ingatlanjuttatással egyidejűleg a" szövegrész helyébe az "ingatlanjuttatással egyidejűleg, a" szöveg,
    b) 5. § (5a) bekezdés a) pontjában a "Társaság, valamint" szövegrész helyébe a "Társaság és" szöveg,
    c) 5. § (6) bekezdésében az "amelyet" szövegrész helyébe az "amit" szöveg,
    d) 12. §-ában az "5. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (1), (5) és (5a) bekezdése" szöveg, a "7. § (1) bekezdése, a" szövegrész helyébe a "7. § (1) bekezdése, a 2. melléklet 2. sora, a" szöveg és a "3. melléklet 34a." szövegrész helyébe a "3. melléklet 4., 34a." szöveg,
    e) 2. mellékletében foglalt táblázat D:2 mezőjében a "kivett kastély és lovarda" szövegrész helyébe a "kivett kastély, lovarda" szöveg,
    f) 3. mellékletében foglalt táblázat D:4 mezőjében a "kivett üdülőépület és udvar" szövegrész helyébe a "kivett üdülőépület, udvar" szöveg
    lép.
    18. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása
    81. §
    A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény
    a) 2. § (2) bekezdésében az "érdekében a" szövegrész helyébe az "érdekében, a" szöveg,
    b) 5. § (1) bekezdésében az "alapján az" szövegrész helyébe az "alapján, az" szöveg,
    c) 1. mellékletében foglalt táblázat D:4 mezőjében a "kivett beépítetlen terület" szövegrész helyébe a "kivett, beépítetlen terület" szöveg,
    d) 2. mellékletében foglalt táblázat D:6 mezőjében a "kivett hétvégi ház, udvar" szövegrész helyébe a "kivett hétvégi ház és udvar" szöveg
    lép.
    19. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosítása
    82. §
    A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:
    "2/B. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. mellékletében foglalt táblázat 5. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.
    (2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adást 2023. július 31. napjáig kell teljesíteni."
    83. §
    Az MKA tv. 2. alcíme a következő 2/C. §-sal egészül ki:
    "2/C. §
    A 2/B. §-ban meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."
    84. §
    Az MKA tv. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
    85. §
    Az MKA tv. 6. § (1) bekezdésében a "(3) bekezdése, a" szövegrész helyébe a "(3) bekezdése, a 2/B. §-a, a" szöveg lép.
    20. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása
    86. §
    A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) a következő 6/A. §-sal egészül ki:
    "6/A. §
    (1) Az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, a 4. melléklet 2-8. sorában szereplő helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, az Egyetem használatában levő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékű jogok az Egyetem tulajdonába kerülnek.
    (4) A (3) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."
    87. §
    A 2021. évi XXIII. törvény a 7. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
    88. §
    A 2021. évi XXIII. törvény
    a) 11. §-ában a "(7) bekezdése, a" szövegrész helyébe a "(7) bekezdése, a 6/A. §, a" szöveg és az "1-3. melléklet" szövegrész helyébe az "1-4. melléklet" szöveg,
    b) 2. mellékletében foglalt táblázat D:7 mezőjében a "park és" szövegrész helyébe a "park, valamint" szöveg
    lép.
    21. Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítása
    89. §
    Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (8) bekezdésében a "cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon" szövegrész helyébe a "napján" szöveg lép.
    22. Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény módosítása
    90. §
    Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény 115. § (1) bekezdésének az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 6/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az "álló, és" szövegrész helyett az "álló és" szöveggel lép hatályba.
    23. Záró rendelkezések
    91. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
    (2) A 11. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    (3) A 6. alcím, a 37. §, a 40-46. §, a 49-55. §, az 57. §, az 58. § b)-e) pontja és a 22. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
    (4) A 33. § és a 35. § i) és m) pontja 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
    (5) A 7. §, a 8. § a) pontja, a 25. §, a 38. §, a 39. §, a 47. §, a 48. §, az 56. § és az 58. § a) és f) pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (6) A 3-6. §, a 4. alcím és a 12. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.
    (7) A 74. § (3) bekezdése, a 20. alcím, a 4. melléklet és a 7. melléklet a felsorolt ingatlanok állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.
    (8) A 74. § (3) bekezdése, a 20. alcím, a 4. melléklet és a 7. melléklet hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    92. §
    (1) A 66. §, a 67. §, a 68. §, a 71. §, a 74. §, a 75. § c) pontja, a 76. §, a 78. §, a 80. § a), b), e) és f) pontja, a 81. §, a 82. §, a 84. §, a 86. §, a 87. §, a 88. § b) pontja, a 90. §, valamint a 2-7. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 69. § az Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (3) A 75. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    1. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    1. Az Onytv. 5. melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
    "14. ápolási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adat,"
    2. Az Onytv. 5. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
    "15. gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartamára vonatkozó adat,"
    3. Az Onytv. 5. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:
    "16. gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamára vonatkozó adat."
    2. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    1. A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 63. sorral egészül ki:
    3. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    "4. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez
    Az Alapítvány részére átadásra kerülő ingatlanok
    "
    4. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    1. A 2020. évi XXXVIII. törvény 4. mellékletében foglalt táblázat a következő 3-42. sorral egészül ki:
    5. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    1. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:
    6. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    1. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:
    7. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez
    "4. melléklet a 2021. évi XXIII. törvényhez
    Az Egyetem részére átadásra kerülő önkormányzati tulajdonú ingatlanok
    "
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A család- és kultúrpolitika jövőképességéhez robosztus, hazai hozzáadott értéket termelő társadalomgazdasági ökoszisztéma szükséges. Ennek keretében stratégiai cél a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték arányának növelése, amelynek egyik kiemelt eszköze a hazai innovációs ökoszisztéma szereplői által létrehozott gazdasági, társadalmi és intellektuális hatás erősítése az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolásán keresztül.
    2018 után megkezdődött az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása és ennek részeként a tudomány- és innovációpolitika megújítása. A megindított folyamatnak - különösen az egyetemek modellváltásának köszönhetően - már látszanak az első eredményei.
    2014 óta 73 %-kal nőtt a termékinnovációt bevezető kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) aránya (20,8 %-ra), azonban ez az arány még elmarad az európai uniós átlagtól (28,4%). A minőségi (Q1-es) publikációk száma a felsőoktatási intézményekben 78%-kal emelkedett 2018 és 2022 között.
    A kutatás-fejlesztés (K+F) területén dolgozók száma 2021-re (2010-hez viszonyítva) több mint kétszeresére emelkedett, ami a 2. legnagyobb növekedési ütem az Európai Unióban (Lengyelország után).
    Az innovációs ökoszisztéma eredményességének részletes helyzetelemzése alapján a Kormány meghatározta azt a Neumann János Program névre keresztelt, 9 intézkedéscsoportból (és összesen 16 intézkedésből) álló komplex intézkedéscsomagot, amely hozzásegíti Magyarországot a fenti célok eléréséhez.
    A Kormány kiemelt prioritása múltunk, nemzeti örökségünk védelme, a kulturális értékmegőrzés támogatása, amely hangsúlyosan a Kulturális és Innovációs Minisztérium elnevezésében is tükröződik. A névváltozás célja, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium háttérintézménye új elnevezésével hűen tükrözze az előttünk álló időszak kiemelt feladatait.
    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) módosítása lehetővé teszi az idegenrendészeti és az elismerési eljárás párhuzamos elindításának lehetőségét kiemelt foglalkoztató által beterjesztett kérelmek esetében.
    A módosítás révén számottevően csökken a szakképzett munkaerővel kapcsolatos adminisztratív eljárások időtartama.
    Az Ukrajnában folyó háború miatt a Magyarországra menekülők esetében szükségessé vált az Elismerési törvény olyan módosítása, amely a magyar nyelvet nem beszélő pedagógusok számára teszi lehetővé az olyan nyelvű oktatásba való bekapcsolódást, amelyet a pedagógus maga is beszél, amely nyelven hivatása gyakorlására felkészült.
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) módosításával a fogyatékossággal élő hallgató részére a támogatási idő megnövelésével egyidejűleg az adott ösztöndíjhoz kapcsolódó oklevélszerzési határidő is meghosszabbodik.
    Az Nftv. módosításait továbbá deregulációs célok teszik szükségessé.
    Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az Oktatási Hivatal a tanulók, hallgatók jogviszonyai alapján megállapítsa az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából ezen jogviszonyok időtartamát, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy az Nftv. módosításával párhuzamosan az ápolási díjra, a gyermekek otthongondozási díjára és a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal kezelje.
    A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. XXXVIII. törvény) módosítása a Széchenyi István Egyetem kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztéseket szolgálja, tekintettel arra, hogy a győri Széchenyi István Egyetem helyzetéből adódóan mindig is élen jár a tudományos és technológiai fejlesztésekben az iparral közösen.
    A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hatékonyabb működését szolgálja.
    A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása a Debreceni Egyetem hatékonyabb működését szolgálja.
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, főszabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
    A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA törvény) módosítása megteremti a szükséges jogszabályi feltételeket a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Magyar Kultúráért Alapítvány részére történő ingyenes tulajdonba adásához.
    Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítására a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ZalaZONE Zrt.) állami tulajdonba vétele napjának pontosítása érdekében kerül sor.
    Részletes indokolás
    1-2. §
    A törvényjavaslat az általános indokolásban kifejtettekre tekintettel módosítja a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény névváltoztatáshoz szükséges rendelkezéseit.
    3. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása differenciált díjkedvezményre tesz javaslatot: míg generálisan a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak nem kerülnek csökkentésre, addig 4 kiemelt célcsoport esetében [1. magánszemélyek (egyéni feltalálók), 2. KKV-k, 3. egyetemek, 4. kutatóintézetek] 75 százalékos díjcsökkentést eredményez a módosítás. Emellett a javaslat 15 százalékos díjcsökkentést tartalmaz az elektronikus bejelentések esetében, amelynek célja, hogy az iparjogvédelmi ügyintézést minél nagyobb arányban elektronikus útra tereljük (jelenleg ez az arány 73 százalék).
    4. §
    Az Szt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
    5. §
    Felhatalmazó rendelkezés.
    6. §
    Az Szt. kiegészítése olyan tartalmú rendelkezéssekkel, amelyek szerint a KKV-k és a feltalálók esetében a díjkedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.
    7. §
    Az Szt. módosításához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések.
    8. §
    Jogtechnikai pontosítások a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozásában.
    9-13. §
    A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) módosítása a formatervezési mintaoltalmak megadásának felgyorsítását célozza. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentési eljárás egyszerűsítése, a bejelentések átfutási idejének csökkentése érdekében a javaslat - az európai országok túlnyomó többsége jogi szabályozásának, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentésekkel kapcsolatos gyakorlatának megfelelően - megszünteti a hivatalból végzett kutatást a minta újdonsága és egyéni jellege vonatkozásában, és csak az abszolút kizáró okok szűk körének vizsgálatára szorítkozik azzal, hogy opcionálisan meghagyja az újdonságkutatás lehetőségét "oltalmazhatósági vélemény" formájában az ügyfelek kérése alapján. Bármilyen ütköző jog esetén megsemmisítési eljárás keretében lehet kérni a hatóságtól a kizáró okok - többek között az újdonság és az egyéni jelleg - vizsgálatát.
    14. §
    Az Fmtv. módosításához szükséges átmeneti rendelkezések.
    15. §
    Az Fmtv. módosításához szükséges szövegcserés módosítások.
    16. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    17-18. §
    Az Elismerési törvény módosítása lehetővé teszi az idegenrendészeti és az elismerési eljárás párhuzamos elindításának lehetőségét kiemelt foglalkoztató által beterjesztett kérelmek esetében. Tekintettel arra, hogy a tartózkodási engedélyhez szükséges a tartózkodás célját igazolni, ennek pedig részeleme a megfelelő végzettség, a végzettséget igazoló okmány hazai elismertetésének - a tartózkodási engedély kiállítása érdekében - mindenképpen meg kell előznie az idegenrendészeti eljárást.
    A módosítás révén számottevően csökken a szakképzett munkaerővel kapcsolatos adminisztratív eljárások időtartama.
    Az Ukrajnában folyó háború miatt a Magyarországra menekülők esetében szükségessé vált az Elismerési törvény olyan módosítása, amely a magyar nyelvet nem beszélő pedagógusok számára teszi lehetővé az olyan nyelvű oktatásba való bekapcsolódást, amelyet a pedagógus maga is beszél, amely nyelven hivatása gyakorlására felkészült.
    19. §
    Kodifikációs pontosítás.
    20-21. §
    A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV. tv) módosítása a tőkévé konvertálható kölcsön, valamint a tőkeelőleg típusú finanszírozási formák jogi lehetőségének megteremtésére tesz javaslatot.
    Ezek a KKV-k finanszírozásának speciális jogi eszközei, amelyek az eredményesen működő innovációs ökoszisztémákban (pl. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország) évtizedek óta elérhetők és széles körben alkalmazottak.
    A tőkévé konvertálható kölcsön üzletrésszé konvertálható, jellemzően rövid lejáratú tagi kölcsön. Adott idő vagy bizonyos események bekövetkezte után a tőkévé konvertálható kölcsön üzletrésszé válik. Egészen addig, amíg a kölcsönből üzletrész nem lesz, a tőkévé konvertálható kölcsön úgy viselkedik, mint egy hitel, vagyis kamatot is kell rá fizetni.
    A tőkeelőleg a tőkévé konvertálható kölcsönnel ellentétben nem rendelkezik kamattal és lejárati idővel. Tehát míg a tőkévé konvertálható kölcsön alapvetően kölcsönnyújtásnak tekinthető, addig a tőkeelőleg nem.
    22. §
    A törvényjavaslat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény jogtechnikai pontosítását is tartalmazza.
    23. §
    Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szövegpontosító rendelkezése a normavilágosság elősegítése érdekében.
    24. §
    A rendelkezés a doktori képzésnél lehetőséget teremt arra, hogy a doktori szabályzatban a minimum tanóraszámtól eltérni lehessen, illetve annak formáját szabadon határozhatja meg, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg. Ez azt a célt szolgálja, hogy doktori hallgatóknak lehetősége legyen az innovációs tudásukat az iparban kamatoztatni.
    A duális képzés a teljes idejű képzéstől eltérő munkarendben is megszervezhetővé válik.
    25. §
    Az Nftv. módosítása lehetővé teszi, hogy a megjelenő tudományos vagy művészeti közleményeken túl az oktatói és a kutatói munkakörben történő alkalmazás során a tudományos kutatás és annak társadalmi-gazdasági hasznosulása, így különösen annak innovációs jellege is kötelezően értékelésre kerüljön.
    26. §
    A felsőoktatási felvételi eljárásban 2024-től jelentősen nő a felsőoktatási intézmények szerepe, döntési lehetősége, így olyan felvételi vizsgát is szervezhetnek, amellyel a jelentkezőnek a képzésre való általános alkalmasságáról dönthetnek.
    27. §
    A felsőoktatási felvételi eljárás során kibővülő döntési lehetőségek miatt indokolt, hogy ha a besorolási döntés elleni perben a jelentkező a felsőoktatási intézmény által megállapított pontokat vitatja, akkor perbe kell hívnia a döntést hozó felsőoktatási intézményt is.
    28. §
    A fogyatékossággal élő hallgató részére a támogatási idő megnövelését már jelenleg is lehetővé teszi az Nftv. 47. § (4) bekezdése. Ez azonban nem jár együtt jelenleg az adott ösztöndíjhoz kapcsolódó oklevélszerzési határidő meghosszabbításával, a módosítás ennek a lehetőségét teremti meg.
    29. §
    A korábban megváltozott magyar állami ösztöndíjas konstrukció szerint elsődlegesen hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettsége keletkezik az olyan magyar állami ösztöndíjas hallgatónak, aki nem szerezett oklevelet az oklevélszerzési határidőig, a magyar állami ösztöndíj visszafizetésének kötelezettsége azonban csak akkor keletkezik, ha ezt a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget nem vagy csak részben teljesíti.
    Az ilyen hallgatók döntő többsége fenntart hazai munkaviszonyt, így nem is keletkezik visszafizetési kötelezettségük, vagy az csak a visszafizetési összeg a teljesítés arányában csökkentett összegben keletkezik. Ezen esetekhez kapcsolódóan a javaslat tízezer forintos legalacsonyabb összeghatárt állapít meg a részletfizetésre, figyelemmel az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény azon rendelkezésére is, amely szerint az adóhatóságot a behajtás végett csak akkor lehet megkeresni, ha a tartozás összege eléri, vagy meghaladja a tízezer forintot, így a tízezer forint alatti állami ösztöndíjtartozások nem lennének behajthatók.
    30. §
    A fogyatékossággal élő hallgatók részére biztosítani szükséges a Nftv. 49. § (8) bekezdése szerinti kedvezményeket az idegen nyelvi követelmények, valamint a doktori képzés vonatkozásában is.
    31. §
    A rendelkezés lehetővé teszi a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatintegrációs adatbázis működtetését, tekintettel arra, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok teljesítményindikátorai ebből az adatbázisból származnak.
    32. §
    Az Nftv. módosításával az ösztöndíjprogramokban működtetett egészségügyi szűrésekhez kapcsolódó adatkezelési szabályozás rendezésére kerül sor.
    33. §
    A Budapest Kortárstánc Főiskola szenátusa döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmény Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola néven működik tovább, a szükséges hatósági eljárást a felsőoktatási intézmény lefolytatta, a névváltozást bejelentette, így indokolt erről az Nftv.-ben rendelkezni, valamint az Nftv. 1. mellékletében módosítani a felsőoktatási intézmény nevét.
    34. §
    Átmeneti rendelkezés.
    35. §
    Szövegcserés, jogtechnikai módosítások.
    36. §
    Hatályvesztő rendelkezések.
    37. §
    A javaslat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a KFItv.) módosításával megteremti a külhoni felsőoktatási intézmények támogathatóságát. Stratégiai célunk a kárpát-medencei, magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése -úgy oktatási, mint kutatási és innovációs tevékenységek területén. A módosítás javaslatot tesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap felhasználási területének belföldről Kárpátmedencére történő kiterjesztésére.
    38. §
    A KFItv. kiegészítésével a Magyar Formatervezési Tanács feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) helyett a Kormány által rendeletben kijelölt szerv fogja ellátni -vagyis a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH), illetve a
    Nemzeti Innovációs Ügynökség (a továbbiakban: NIÜ) - tekintettel arra, hogy a dizájn ügyekhez kapcsolódó népszerűsítési feladat szervesen kapcsolódik a NIÜ-ben létrehozásra kerülő ügynökségi feladatokhoz.
    39. §
    A javaslat alapján az újonnan létrehozásra kerülő Kutatási Kiválósági Tanács válik a jövőben a kiválósági kutatási támogatási programok elsőszámú szereplőjévé. A Kutatási Kiválósági Tanács testületi (nem jogi személy) formában felel a kiválósági kutatási pályázatok előkészítéséért, valamint a pályázati döntés előkészítésért.
    40-46. §
    Az innovációs eredmények további erősítése érdekében szükséges, hogy az NKFIH-t mint finanszírozó hivatalt egy szolgáltató ügynökség egészítse ki. A NIÜ létrehozásának célja, hogy a hazai innovációs ökoszisztémában létrejöjjön egy olyan meghatározó jelentőségű, katalizáló szerepet betöltő, az innovációs ökoszisztéma szereplőit aktívan megszólító és folyamatosan bevonó, az innovatív ötleteket azok megszületésétől a piaci hasznosításig végigkísérni és támogatni képes, rugalmas szervezet, amely az innováció- és tudománypolitika területén felhasznált források gazdasági és társadalmi hasznosítása biztosításának elsőszámú letéteményese lehet.
    47-48. §
    A hatályos szabályozás alapján jelenleg két lehetőség nyílik arra, hogy a kérelmező az SZTNH közreműködését kérje annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy egy adott - megvalósított vagy megvalósítandó - tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységek tekinthető-e. Egyrészt a projektminősítési eljárás során hatósági eljárás keretében, másrészt szakértőként lehet megkeresni az SZTNH-t. A javaslat - a hatékonyabb munkavégzés és párhuzamosságok felszámolása érdekében - megszünteti a hatósági eljárást és a szakértői eljárást teszi általánossá, a szakvélemény kiállításával kapcsolatos feladat-és hatásköröket pedig a Kormány által kijelölt szervhez telepíti át.
    49-51. §
    Az Irányító Testület hatékonyságának növelése érdekében az Irányító Testület tagjainak számát a javaslat 9 főre csökkenti. Az Irányító Testület 8 (új) tagjára a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke - az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban: ELKH) elnöke egyetértésével - közös javaslatot tesznek. Az elnök személyére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az MTA elnöke továbbra is közösen tesznek javaslatot a miniszterelnök részére. Az új szerkezetű Irányító Testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az ELKH kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek finanszírozási logikája erőteljesebben eredményfókuszúvá váljon.
    52. §
    A javaslat célja a tanácsadó testületek felállításának Irányító Testületi és elnöki hatáskörbe való delegálása. Az Irányító Testület és az ELKH elnöke generális felhatalmazást kap arra, hogy a munkájukat segítő testületeket hozhassanak létre, ezzel az Irányító Testület működése gyorsabbá és hatékonyabbá válhat.
    53. §
    A javaslat rögzíti az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, valamint az Irányító Testület tagjainak megbízatási idejével, újraválaszthatóságával kapcsolatos szabályokat, valamint az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára irányadó rendelkezéseket.
    54. §
    Felhatalmazó rendelkezések.
    55. §
    Az ELKH Irányító Testületi tagok megbízatására vonatkozó átmeneti rendelkezések.
    56. §
    Az SZTNH-nak a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos feladatára vonatkozó átmeneti rendelkezések.
    57. §
    A javaslatban szereplő módosításhoz kapcsolódó szövegcserés módosítások.
    58. §
    A javaslatban szereplő módosításokhoz szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    59. §
    A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a Budai Palotanegyed helyreállítását és fenntartható fejlesztését célzó beruházások időbeni megvalósíthatóságának ne legyen akadálya esetlegesen az a fővárosi önkormányzat rendeletében megfogalmazott szabály, amely szerint a közút burkolatának megbontásával járó tevékenység nem végezhető a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig.
    Jelenleg a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Budapest Főváros Közgyűlésének önkormányzati rendelete fogalmaz meg a főváros kezelésében lévő közutak tekintetében ilyen burkolatbontási tilalmat.
    A munkálatok elvégzésének egyéb feltételeit a közútkezelő a hozzájárulásában megszabhatja, így a közútkezelő érdekei sem sérülnek, azonban a munkálatok elvégzésének kérelmezett időpontját a közút kezelője nem módosíthatja.
    60. §
    A rendelkezés a) pontja a Dísz tér tekintetében pontosítja a Budai Palotanegyed határvonalát.
    A rendelkezés továbbá jogtechnikai módosításokat tartalmaz, tekintettel arra, hogy az egyedi településképi és örökségvédelmi követelmények megállapítása magával hordozza annak szükségszerűségét is, hogy egyedi eljárási szabályok is megállapításra kerüljenek.
    A rendelkezés c) pontja a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény kiegészítésére tekintettel jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    61. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosításának célja a doktori képzésben résztvevők foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) kedvezmény bővítése, annak érdekében, hogy a vállalatok minél nagyobb arányban támogassák munkavállalóik doktori képzésben való részvételét. A javaslat értelmében a munkáltatóknak a doktori képzésben résztvevő munkavállalóik után - havi bruttó 500 ezer forintig - nem kell szocho-t fizetniük (egységesen 13% lesz a kedvezmény mértéke).
    62-65. §
    Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az Oktatási Hivatal a tanulók, hallgatók jogviszonyai alapján megállapítsa az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából ezen jogviszonyok időtartamát, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy az Nftv. módosításával párhuzamosan az ápolási díjra, a gyermekek otthongondozási díjára és a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal kezelje.
    A hatályos szabályok szerint magyarországi munkaviszonyt kell fenntartania az állami ösztöndíjasnak, ebbe az időtartamba beszámít a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama. A módosítás a kedvezményezett időszakokat kibővíti az ápolási díjjal, gyermekek otthongondozási díjával és a gyermeknevelési támogatásával, így ezek folyósításának időtartama is beszámít majd a hazai munkaviszony időtartamába.
    A jelenlegi szöveg pontosítása, a tekintetben, hogy egy felsőoktatási intézménybe jelentkező esetében minden, a jelentkezéshez szükséges adat és dokumentáció átadásra kerülhessen, ne csak az adott intézmény adatai és az azzal kapcsolatos dokumentáció.
    66. §
    A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény jogtechnikai pontosítása.
    67-74. §
    A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő ingatlan vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
    75. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvénynek a módosításokkal összefüggő jogtechnikai pontosítására és a sarkalatossági záradékának kiegészítésére kerül sor.
    76-78. §
    A Színház- és Filmművészetért Alapítvány részére történő ingatlan vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
    79. §
    Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény sarkalatossági záradékának kiegészítésére kerül sor.
    80-81. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    82-83. §
    A Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel.
    Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást a Magyar Kultúráért Alapítvánnyal a Kulturális és Innovációs Minisztérium mint tulajdonosi joggyakorló köti meg.
    A Magyar Kultúráért Alapítvány jogosult a részére átadott üzletrész értékesítésére, azonban az értékesítésből származó bevételt csak közérdekű céljainak megvalósítására, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényben meghatározott közfeladata ellátására használhatja fel.
    84. §
    Az MKA törvény 1. mellékletének módosítására kerül sor.
    85. §
    Az MKA törvény sarkalatossági záradékának kiegészítése.
    86-87. §
    A Szegedi Tudományegyetem által az egészségügyi közfeladat ellátás tekintetében használt ingatlanokkal kapcsolatos vagyonjuttatási rendelkezéseket tartalmazza.
    88. §
    A sarkalatossági záradék pontosítása.
    89. §
    A ZalaZONE Zrt. állami tulajdonba vétele napjának pontosítását tartalmazza.
    90. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    91. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    92. §
    Sarkalatossági záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében