Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/3778. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról

    T/3778. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszertörlési eljárás indult vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hi...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/3778. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról
    2023. évi XLVI. törvény az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról
    1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
    1. §
    (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszertörlési eljárás indult vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. Ha a felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki. A névjegyzékből való törlést a Hatóság a törlésről szóló határozat véglegessé és - a 27/C. § (6) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével - végrehajthatóvá válását követően jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá a törlésről szóló határozat megküldésével elektronikus úton haladéktalanul értesít minden ítélőtáblát és törvényszéket."
    (2) A Cstv. 27/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) A (6), valamint a (7)-(9) bekezdés szerinti végzés ellen - a (10b) bekezdés szerinti eltéréssel - a felmentéssel érintett felszámoló, valamint - a végzésnek a felszámolót megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen - a hitelező élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak."
    (3) A Cstv. 27/A. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:
    "(10b) Ha a (6) bekezdés szerinti felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a felmentéssel érintett felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet fellebbezéssel."
    2. §
    (1) A Cstv. 27/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a Hatóság."
    (2) A Cstv. 27/D. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) A környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítésének megkezdéséhez a Hatóság elnökének hozzájárulása szükséges. A Hatóság elnöke az értékesítéshez hozzájáruló döntésében a vagyontárgy értékesítését feltételekhez kötheti. A Hatóság elnöke az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van - az országos hulladékgazdálkodási hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzéséig."
    3. §
    A Cstv. 59. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 6%-a, de legalább 500 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén a felszámoló díja az ebből eredő bevétel 4%-a. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 500 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a, ezen felül a 49/A. § (5) bekezdés, a 49/B. § (7) bekezdés és a 49/D. § (2) bekezdésben szabályozott értékesítések esetén az ott meghatározott módon kiszámított összeg. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 500 000 forint. A bíróság ettől a mértéktől - a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével - eltérhet, és a felszámolói díjat ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.
    (2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot - be kell fizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a befizetést követően az (1) bekezdés szerinti díj az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 2%-ot meghaladja - a 2%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Egyezség esetén a felszámolónak a díjkiegészítési számlára fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye."
    4. §
    A Cstv. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözet összegét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni."
    5. §
    A Cstv. 79/A. § (2) bekezdés c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő g)-i) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "c) előzetes bűnügyi hitelezői követelés: az államnak a fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező, véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozat alapján fennálló követelése,
    d) végleges bűnügyi hitelezői követelés: az államnak az a követelése, ami a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, az adóssal szemben elrendelt pénzbírság, valamint a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel az adóssal szemben elrendelt bűnügyi költség (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bűnügyi költség) viselésére kötelezés alapján áll fenn [a továbbiakban a c) és d) pont együtt: bűnügyi hitelezői követelés],
    e) előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés: az előzetes bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére történő kézbesítése,
    f) végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés: a végleges bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére történő kézbesítése [a továbbiakban az e) és f) pont együtt: bűnügyi hitelezői igénybejelentés],
    g) előzetes bűnügyi hitelezői igény: az olyan előzetes bűnügyi hitelezői követelés, amelyet a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló nyilvántartásba vett,
    h) végleges bűnügyi hitelezői igény: az olyan végleges bűnügyi hitelezői követelés, amelyet a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló nyilvántartásba vett [a továbbiakban a g) és h) pont együtt: bűnügyi hitelezői igény],
    i) felszámolási zárómérleg alatt egyszerűsített felszámolás esetén érteni kell a 63/B. § szerinti jelentést és vagyonfelosztási javaslatot is."
    6. §
    A Cstv. 79/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az állami felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított hatvan napon belül a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Ha az állami felszámoló a határidő lejártát követően szerez tudomást az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésről, a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Az állami felszámoló a vagyon első értékesítésekor, továbbá a becsérték változásakor a 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítések megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját ismételten megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek, továbbá egyidejűleg értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről. A 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség hiányában az állami felszámoló a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját és az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről szóló értesítést az értékesítés megkezdésével egyidejűleg küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek."
    7. §
    A Cstv. 79/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vagyonfelosztási javaslatban az előzetes bűnügyi hitelezői igényre a vagyonfelosztás során eső vagyont az adós gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó, zár alá vett vagyonként kell feltüntetni. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a vagyont a zár alá vételt végrehajtó szerv rendelkezésére kell bocsátani, és az állami felszámoló intézkedik:
    a) a korábban zár alá vételt elrendelő nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság megkeresése iránt a zár alá vétel ismételt elrendelése érdekében,
    b) a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése iránt, valamint
    c) a zár alá vétel végrehajtása érdekében a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresése iránt."
    8. §
    A Cstv. IV/A. Fejezete a következő 79/G. §-sal egészül ki:
    "79/G. §
    (1) Az állami felszámoló díjának összege az 59. § szerinti felszámolói díjon felül az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:
    a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 3%-a, de legalább 500 000 forint,
    b) 100 000 000 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 3%-a és a 100 000 000 forint feletti rész 1,25%-a,
    c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén:
    ca) 500 000 000 forint tekintetében a b) pont szerint számított díj összege és
    cb) az 500 000 000 forint feletti rész 0,75%-a,
    d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén:
    da) 1 000 000 000 forint tekintetében a ca) és cb) alpont szerint számított díj összege és
    db) a 1 000 000 000 forint feletti rész 0,25%-a,
    amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.
    (2) Az (1) bekezdésben megállapított felszámolói díj nem érvényesíthető olyan pénzeszköz után, amely a korábban felszámolási vagyonba tartozó vagyonelem helyébe lépett."
    9. §
    A Cstv. 83/W. §-a a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) E törvénynek az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi.... törvény) megállapított rendelkezéseit - a (11)-(13) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
    (11) Ha az adós ellen a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásban bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, az 52. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felszámolási zárómérleg elkészítése az állami felszámoló kirendelésétől számított két év elteltével kötelező.
    (12) E törvénynek a 2023. évi XLVI. törvénnyel megállapított 27/D. § (1b) bekezdését a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell minden olyan első alkalommal történő vagy megismételt értékesítés esetén, ahol az értékesítési hirdetmény közzétételére a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.
    (13) E törvénynek a 2023. évi XLVI. törvénnyel megállapított 79/G. §-át azokban a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a bíróság a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépését követően rendeli ki a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót."
    10. §
    A Cstv.
    1. 12. § (1) bekezdésében az "5000 forintot" szövegrész helyébe a "10000 forintot" szöveg, továbbá a "100 000 forintot" szövegrész helyébe a "200 000 forintot" szöveg,
    2. 16. § (4) bekezdésében a "300 000 forint" szövegrész helyébe az "500 000 forint" szöveg,
    3. 24/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "200 000 forintot" szövegrész helyébe a "400 000 forintot" szöveg, továbbá a "400 000 forintot" szövegrész helyébe a "600 000 forintot" szöveg,
    4. 27/A. § (9) bekezdésében a "300 000 forint" szövegrész helyébe az "500 000 forint" szöveg,
    5. 27/D. § (2) bekezdésében a "valamint a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos" szövegrész helyébe az "a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos, valamint az (1b) bekezdés szerinti" szöveg,
    6. 27/D. § (3) bekezdés b) pontjában a "környezeti teherrel" szövegrész helyébe a "környezeti kárral vagy környezeti teherrel" szöveg,
    7. 45/A. § (3) bekezdésében a "200 000 forint" szövegrész helyébe a "300 000" forint szöveg,
    8. 46. § (7) bekezdésében az "5000 forintot" szövegrész helyébe a "20 000 forintot" szöveg, továbbá a "200 000 forintot" szövegrész helyébe a "400 000 forintot" szöveg,
    9. 49/A. § (4) bekezdésében az "a felekkel közölnie kell." szövegrész helyébe az "a felekkel közölnie kell. Nyilvános ártárgyalásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor." szöveg,
    10. 50. § (6) bekezdésében a "200 000 forintot" szövegrész helyébe a "250 000 forintot" szöveg,
    11. 57. § (1) bekezdés e) pontjában a "79/A. § (2) bekezdés e) pontja" szövegrész helyébe a "79/A. § (2) bekezdése" szöveg,
    12. 59. § (3) bekezdésében az "a 300 000 forintot" szövegrész helyébe az "az 500 000 forintot" szöveg, továbbá a "300 000 forintra" szövegrész helyébe az "500 000 forintra" szöveg,
    13. 59. § (5) bekezdésében a "150 000 forintra" szövegrész helyébe a "350 000 forintra" szöveg,
    14. 63/B. § (6) bekezdés c) pontjában a "300 000 forint" szövegrész helyébe az "500 000 forint" szöveg,
    15. 66. § (2a) bekezdésében az "500 000 forint" szövegrész helyébe a "600 000 forint" szöveg, továbbá az "5 000 000 forint" szövegrész helyébe a "6 000 000 forint" szöveg,
    16. 79/A. § (3) bekezdésében a "bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői igény" szöveg,
    17. 79/A. § (3a) bekezdésében a "bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés hitelezői igényként" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői követelés bűnügyi hitelezői igényként" szöveg,
    18. 79/A. § (4) bekezdésében az "A felszámoló" szövegrész helyébe az "Az állami felszámoló" szöveg, továbbá a "bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői igény" szöveg,
    19. 79/A. § (7) bekezdésében a "bűnügyi igény" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői követelés" szöveg, a "folyamatban lévő eljárásban" szövegrész helyébe a "folyamatban lévő felszámolási eljárásban" szöveg, továbbá a "felmentett felszámoló költségtérítési" szövegrész helyébe a "felmentett felszámoló költsége" szöveg,
    20. 79/A. § (8) bekezdésében a "bűnügyi hitelezői igénybejelentésre" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői követelés nyilvántartásba vételére" szöveg,
    21. 79/B. § (3) bekezdésében a "cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)" szövegrész helyébe a "Ctv." szöveg,
    22. 79/C. § (1) bekezdésében az "előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe az "előzetes bűnügyi hitelezői igény" szöveg,
    23. 79/D. § (1) bekezdésében az "A felszámoló" szövegrész helyébe az "Az állami felszámoló" szöveg,
    24. 79/D. § (3) és (4) bekezdésében a "bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői követelés" szöveg,
    25. 79/E. § (1) bekezdésében az "előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe az "előzetes bűnügyi hitelezői igény" szöveg,
    26. 79/E. § (2) bekezdésében a "végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe a "végleges bűnügyi hitelezői követelés" szöveg, az "előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe az "előzetes bűnügyi hitelezői igény" szöveg,
    27. 79/E. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "jelentik be" szövegrész helyébe a "veszik nyilvántartásba" szöveg,
    28. 79/E. § (2) bekezdés b) pontjában az "a felszámoló" szövegrész helyébe az "az állami felszámoló" szöveg,
    29. 79/E. § (3) bekezdésében a "végleges bűnügyi hitelezői bejelentést megalapozó" szövegrész helyébe a "végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló" szöveg, továbbá az "előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe az "előzetes bűnügyi hitelezői igény" szöveg,
    30. 79/E. § (4) bekezdésében a "végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés" szövegrész helyébe a "végleges bűnügyi hitelezői követelés", továbbá a "hitelezői igényt benyújtani" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői követelést nyilvántartásba venni" szöveg,
    31. 79/E. § (5) bekezdésében az "előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést" szövegrész helyébe az "előzetes bűnügyi hitelezői igényt" szöveg, továbbá az "előzetes hitelezői igényre" szövegrész helyébe az "előzetes bűnügyi hitelezői igényre" szöveg,
    32. 79/F. § (1) bekezdésében az "A felszámoló" szövegrész helyébe az "Az állami felszámoló" szöveg,
    33. 80. § (3) bekezdésében a "hitelezői igényként nyilvántartásba vett, bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelésről" szövegrész helyébe a "bűnügyi hitelezői igényről" szöveg
    lép.
    11. §
    Hatályát veszti a Cstv.
    a) 27/D. § (5) és (14) bekezdése,
    b) 50. § (6) bekezdésében a "(ha pedig a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el [21/B. §] akkor 2%-át)" szövegrész.
    2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
    12. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
    a) 9. § (4) bekezdésében az "és a kijelölés" szövegrész helyébe a "valamint a kijelölés" szöveg,
    b) 21/A. § (2) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
    c) 21/B. § (2) bekezdésében a "vízadók, víztestek" szövegrész helyébe a "vízadók, valamint víztestek" szöveg,
    d) 21/C. § (1) bekezdésében a "21/B. § (6) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "21/B. § (6) bekezdésében meghatározott" szöveg,
    e) 33. § (1) bekezdésében az "elkészíteni és" szövegrész helyébe az "elkészíteni, valamint" szöveg,
    f) 43/C. § (1) bekezdés c) pontjában a "során 25 nap" szövegrész helyébe az "esetében 25 nap," szöveg,
    g) 50/1. § (5) bekezdésében a "szerint kell" szövegrész helyébe az "alapján kell" szöveg
    lép.
    3. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    13. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A tulajdonosi jogokat)
    "b) azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, az MNV Zrt. vagy - a 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint,"
    (gyakorolja.)
    14. §
    Hatályát veszti a Vtv. 69/B. §-a.
    4. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
    15. §
    (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 3. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "17. termékregisztrátor: a dohánytermék-nagykereskedő vagy az adatszolgáltatással érintett terméket belföldön először forgalomba hozó személy."
    (2) Az Fdvtv. 3. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "h) dohányzási célú gyógynövény termék"
    (a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott termék.)
    16. §
    Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság)
    "j) a termékregisztrátorokról és a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők adatszolgáltatási kötelezettségével érintett termékekről (a továbbiakban: érintett termék) hatósági nyilvántartást vezet; fogadja a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott bejelentéseket és a nyilvántartott adatokat a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére átadja; készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők készlet- és forgalmi adatait kezeli, feldolgozza, az arra jogosultak részére átadja."
    17. §
    Az Fdvtv. 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a kormányrendeletben kijelölt miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít."
    18. §
    Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 5/A. címmel egészül ki:
    "5/A. Cím
    Nyilvántartásvezetés és adatszolgáltatás
    15/H. §
    A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a készletéről, illetve annak forgalmáról a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint - személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal - nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat.
    15/I. §
    (1) A 15/H. § szerinti adatszolgáltatás egységes teljesítése érdekében a Hatóság a termékregisztrátorokról hatósági nyilvántartást vezet.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
    a) a termékregisztrátor
    aa) nevét,
    ab) székhelyét,
    ac) kapcsolattartásra megjelölt elektronikus levelezési címét, és
    ad) adószámát, valamint
    b) a termékregisztrátor képviseletében eljáró, a nyilvántartási kötelezettség teljesítését szolgáló termékregisztrációs portál használatához jogosultsággal rendelkező személy
    ba) nevét,
    bb) a Hatóság által biztosított felhasználó nevét, és
    bc) telefonszámát.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
    (4) A termékregisztrátor az első érintett termék nyilvántartásba vétele előtt legalább 15 nappal a termékregisztrációs portál használatához - a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználó név kivételével - a (2) bekezdés szerinti adatok megadásával kéri a Hatóságnál a nyilvántartásba vételét.
    (5) A (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználó név kivételével a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a termékregisztrátor a változást követő 8 napon belül bejelenti a Hatóság részére.
    15/J. §
    (1) A Hatóság a 15/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről, az érintett termékekre vonatkozó nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettségnek a dohánytermékkiskereskedelmi tevékenységet végző személyek általi egységes teljesítése érdekében, a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint, a termékregisztrátor adatszolgáltatása alapján - személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal - hatósági nyilvántartást vezet.
    (2) Az érintett termékeket a Hatóság hatósági azonosító számmal látja el. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a hatósági azonosító szám tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
    15/K. §
    (1) A Hatóság a 15/H. § szerinti adatszolgáltatás keretében beérkezett adatokat kezeli, feldolgozza, a hatósági eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során felhasználja, illetve azokból elemzést, összesítést készít. A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedő forgalmi adatait, az adatszolgáltató neve és a dohánybolt címe szerint, a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott adattartalommal és rendszerességgel az állami adó- és vámhatóság részére kockázatelemzési és bűnmegelőzési célból elektronikus úton átadja.
    (2) A Hatóság a 15/H. § szerinti forgalmi adatokat és az azokból készült elemzéseket, kimutatásokat, illetve összesítéseket a termékregisztrátor részére egyedi szerződés alapján ellenérték fejében átadhatja. A Hatóság a fizetendő ellenértéket a termékregisztrátornak a 15/H. § szerinti adatszolgáltatás alapulvételével megállapított piaci részesedésére figyelemmel határozza meg.
    (3) A 15/H. § szerinti forgalmi adatokat és az azokból készült elemzéseket, kimutatásokat, illetve összesítéseket a termékregisztrátor által forgalmazott termékek vonatkozásában az utolsó lezárt adatszolgáltatási naptól - a többi termékregisztrátor által forgalmazott termék vonatkozásában 42 nap késleltetéssel - legfeljebb két évre visszamenőleg adja át a Hatóság a vele szerződő termékregisztrátornak.
    (4) A Hatóság a hozzá beérkezett adatokból készült elemzéseket, kimutatásokat és összesítéseket, továbbá a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint végzett terméknyilvántartásba vétel során keletkező adatokat a dohánykiskereskedelmi ellátó részére egyedi szerződés alapján továbbíthatja."
    19. §
    Az Fdvtv. 24/A. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
    "(15) Azokat a termékregisztrátorokat, akik az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépését megelőzően a termékregisztrációs portálhoz hozzáféréssel rendelkeztek, a Módtv.6. hatálybalépését megelőzően a termékregisztráció során önként megadott adataikkal a Hatóság hivatalból nyilvántartásba veszi."
    20. §
    Az Fdvtv. 26. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
    "f) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, a termékregisztrátorok és az általuk forgalmazott érintett termékek körének meghatározására, azok hatósági nyilvántartásba vételére, a dohánygyártmányok árbejelentésére és árközzétételére, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére,"
    (vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)
    21. §
    Az Fdvtv.
    a) 3. § (2) bekezdés f) pontjában az "eszköz, valamint" szövegrész helyébe az "eszköz," szöveg,
    b) 3. § (2) bekezdés g) pontjában a "termék" szövegrész helyébe a "termék, valamint" szöveg,
    c) 4. § (3) bekezdés k) pontjában a "dohánytermékek" szövegrész helyébe a "dohánygyártmányok" szöveg,
    d) 10/B. § (l)-(3) bekezdéseiben és 21. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben kijelölt miniszter" szöveg,
    e) 15/C. § (2) bekezdésében a "dohánytermék kiskereskedő" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedő" szöveg,
    f) 15/D. § (1) bekezdésében a "minden más esetben a" szövegrész helyébe az "a kombinált egészségvédő figyelmeztetést nem tartalmazó" szöveg,
    g) 23/C. § (2) bekezdés b) pontjában az "a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról" szöveg
    lép.
    22. §
    Hatályát veszti az Fdvtv.
    a) 15/F. §-a,
    b) 24. § (6) bekezdése,
    c) 24/G. § (2) bekezdése.
    5. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
    23. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:
    "21a. kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz: olyan, a postai szolgáltató vagy a 4. § b) pontja szerinti saját kézbesítést ellátó szervezet fizikai jelenléte nélkül üzemelő eszköz, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozóan megállapított feltételeknek és követelményeknek, és ezzel lehetővé teszi a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítését vagy a küldemény 4. § b) pontja szerinti saját kézbesítését."
    24. §
    A Postatv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A postai szolgáltatók a postai szolgáltatások és az azokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panaszkezelési tevékenységek igénybevételét kötelesek magyar nyelven a felhasználók számára biztosítani, továbbá kötelesek magyar nyelven, közérthetően megfogalmazni és elektronikus úton elérhetővé tenni a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a felhasználók számára meghirdetett általános szerződési feltételeket, szerződésmintákat, valamint egyéb tájékoztatókat és nyomtatványokat. A postai szolgáltatók a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat papír alapon is kötelesek rendelkezésre bocsátani."
    25. §
    A Postatv. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül az az eset, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés oly módon, hogy az átvételi jogosultságot biztosító azonosító, a küldemény azonosítója és a kézbesítés pontos időpontja rögzítésre kerül. A kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozó feltételeket és követelményeket a Kormány rendeletben állapítja meg."
    26. §
    A Postatv. 78. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
    "d) a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozó feltételeket és követelményeket."
    27. §
    A Postatv.
    a) 6. § (2) bekezdés b) pontjában a "húsz" szövegrész helyébe a "tíz", és a "viszonylatú" szövegrész helyébe a "viszonylatba feladott" szöveg,
    b) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a "huszonötezernél" szövegrész helyébe a "harmincezernél" szöveg,
    c) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a "huszonötezer" szövegrész helyébe a "harmincezer" szöveg,
    d) 41. § (9) bekezdésében a "- levélszekrény kivételével - az erre alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel" szövegrész helyébe a "kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközből történő átvétellel" szöveg
    lép.
    28. §
    Hatályát veszti a Postatv.
    a) 16. § (3) bekezdése,
    b) 39. § (5) bekezdésben az "az általános szerződési feltételek és " szövegrész.
    6. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
    29. §
    Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (3a) bekezdése.
    7. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
    30. §
    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:
    "11a. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;"
    31. §
    Az E-ügyintézési tv. a következő ÖTÖDIK/A. RÉSSZEL egészül ki:
    "ÖTÖDIK/A. RÉSZ
    Elektronikus okirat a magánjogi jogviszonyokban
    104/B. §
    (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább az 1. § 22. pontjában meghatározott aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesít. Az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (2) és (3) bekezdése szerint is írásba foglaltnak minősül.
    (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
    (3) Az (1) bekezdéstől eltérően elektronikus magánokiratnak minősül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet (e részben a továbbiakban: szervezet) által nyújtott szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet által a Pmt. 77. § (3) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított (e részben a továbbiakban: elektronikus azonosítás) nyilatkozó fél az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas egyszerű elektronikus aláírással látott el.
    (4) A (3) bekezdés szerinti elektronikus magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül.
    (5) A (3) bekezdéstől eltérően a szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint annak módosítása és megszüntetése esetén a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
    (6) E § alkalmazásában elektronikus dokumentumnak minősül az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.
    104/C. §
    (1) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratot a szervezet köteles a bíróság, illetve a hatóság és a jognyilatkozattal érintett peres felek rendelkezésére bocsátani.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a szervezettel szerződő félnek (a továbbiakban: fél) elektronikus magánokiratba foglalt jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.
    (3) A jognyilatkozat akkor foglalható a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratba, ha a technológia alkalmazásához a fél az elektronikus aláírás előtt kifejezetten hozzájárult.
    (4) Az elektronikus azonosítást követően tett jognyilatkozat esetén a szervezet köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.
    (5) Ha a fél fogyasztó, a szervezet köteles az elektronikus azonosítást követően megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani."
    8. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
    32. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével, vagy az Eüsztv. alapján a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, vagy - ha az ügyvéd rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel - a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti ellenőrzés útján azonosítja."
    9. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    33. §
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a megállapított bűnügyi költség végrehajtása során az adós gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási eljárás indul, az állami adó- és vámhatóság a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározott bűnügyi hitelezői követelés érvényesítése érdekében, a határozat megküldésével írásban értesíti a felszámolót és a felszámolást elrendelő bíróságot, feltéve, hogy bűnügyi hitelezői igénybejelentés még nem történt. Az adóhatóság a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást alkalmaztak vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és ezen követelésekre vonatkozóan a Cstv. 79/D. §-a alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult."
    10. Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény módosítása
    34. §
    Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CLXXIII. törvény) 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
    "1/A. §
    (1) Az állami tulajdonban álló Pomáz, külterület, 0311/1 helyrajzi számú ingatlant (e § alkalmazásában, a továbbiakban: ingatlan) "kivett kórház, udvar" megnevezésű ingatlanként kell az ingatlan-nyilvántartásban rögzíteni. A művelés alól kivett terület elnevezés változásának átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal folytatja le. A művelés alól kivett terület megnevezés változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület megnevezése szerinti hivatkozását, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésre kell hivatkozni. Az ingatlanügyi hatóság további dokumentum benyújtását, díj fizetését nem írhatja elő. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően az állami tulajdonban álló Pomáz, külterület, 0311/1, 0311/3 és 0311/4 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok) és a rendeltetésszerű használathoz szükséges, az ingatlanokban található ingóságok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Szeretetszolgálat) tulajdonába kell adni, a Szeretetszolgálat által átvállalt állami közfeladatok, közhasznú szociális és egészségügyi feladatai ellátásának elősegítése érdekében.
    (3) A (2) bekezdés szerinti tulajdon átruházás feltétele, hogy a Szeretetszolgálat az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljes körűen átvállalja.
    (4) A (2) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlanok forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az Ingatlanok használata során a Szeretetszolgálat kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
    (5) A (2) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
    35. §
    A 2020. évi CLXXIII. törvény 1. alcíme a következő 1/B. §-sal egészül ki:
    "1/B. §
    Az 1/A. § (2) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi."
    36. §
    A 2020. évi CLXXIII. törvény 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
    "2/A. §
    Az 1/B. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    11. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása
    37. §
    Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 8/A. §-ában az "a jogelőd központi költségvetési szerv" szövegrész helyébe az "a Tolna Megyei Szakképzési Centrum" szöveg lép.
    12. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    38. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontjában a "valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályaira," szövegrész helyébe az "a termékregisztrátorok és az általuk forgalmazott érintett termékek körének meghatározására, azok hatósági nyilvántartásba vételére, a dohánygyártmányok árbejelentésére és árközzétételére," szöveg, a "rendszerességére, az így keletkező közadatok újrahasznosítására, az 1. §" szövegrész helyébe a "rendszerességére, az 1. §" szöveg lép.
    13. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény módosítása
    39. §
    Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat az Önkormányzat a terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti elő és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni."
    40. §
    Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése.
    14. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása
    41. §
    Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 19. alcíme.
    15. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
    42. §
    Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) I. fejezete a következő 7/B. alcímmel egészül ki:
    "7/B. Kézdivásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő vagyonjuttatás
    9/G. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Állam tulajdonában álló, a kézdivásárhelyi 26135-C1 számú telekkönyvbe az 1127 "S" telekkönyvi számmal, a kézdivásárhelyi 26137-C1 számú telekkönyvbe az 1128 "S" telekkönyvi számmal, a kézdivásárhelyi 26131-C1 számú telekkönyvbe az 1125 "S" telekkönyvi számmal bejegyzett, természetben a Kézdivásárhely 40. Udvartér 3. szám alatti épületeket (a továbbiakban: Épületek) és az épületekben található, a Magyar Állam tulajdonában álló ingóságokat (a továbbiakban: Ingóságok) ingyenesen Kézdivásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (román nyelven: Municipiul Targu Secuiesc, Cod. fiscal: 4201813, székhelye: Kézdivásárhely, Gábor Áron tér 24, Kovászna megye) tulajdonába kell adni közművelődési és kulturális örökségvédelmi feladatai ellátásának elősegítése érdekében.
    (2) Az Épületek és az Ingóságok tulajdonjogát Kézdivásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg, azzal hogy az átruházót határidőhöz nem kötött elidegenítési tilalom illeti meg.
    (3) Az Épületek és az Ingóságok tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg Kézdivásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A szerződésben az Épületek forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Kézdivásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata az Épületeket terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja, valamint, hogy Kézdivásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata erre irányuló kérelem esetén biztosítja az Épületek és az Ingóságok használatát a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete részére az azokra vonatkozó az MNV Zrt. és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete között fennálló megbízási szerződés szerinti időtartamra, a megbízási szerződésben foglaltak szerint."
    43. §
    A 2021. évi CI. törvény 7/B. alcíme a következő 9/H. §-sal egészül ki:
    "9/H. §
    (1) A 9/G. § (1) bekezdés alapján tulajdonba adott Épületeken e törvény erejénél fogva határozatlan időre elidegenítési tilalom áll fenn.
    (2) Az elidegenítési tilalomnak a Magyar Állam javára szólóan az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi."
    44. §
    A 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében az "a 9/F. §," szövegrész helyébe az "a 9/F. §, a 9/H. § (1) bekezdése," szöveg lép.
    16. Záró rendelkezések
    45. §
    (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
    (2) A 3. §, a 4. §, a 8. §, a 10. § 1-4., 7., 8., 10. és 12-15. pontja, valamint a 6., a 7., a 8. és a 14. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.
    46. §
    (1) A 17. § az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 35. § és a 43. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (3) A 11. alcím az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (4) A 12. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
    47. §
    (1) E törvény 1. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 1. alcímének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
    (3) E törvény 4. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (4) E törvény 5. alcíme a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (5) E törvény 6., 7., 8. és 14. alcíme a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    Általános indokolás
    A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
    I. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján írásbeli alak előírása esetén a jognyilatkozat lényeges tartalmát írásba kell foglalni, és főszabályként a jognyilatkozatot az illető félnek alá kell írnia [Ptk. 6:7. § (1) és (2) bekezdés].
    A technikai fejlődés folyamatosan új jognyilatkozati formákat tesz lehetővé. Az ezek által támasztott követelményeknek a Ptk. technológia-semleges megfogalmazással próbált eleget tenni a 6:7. § (3) bekezdésben annak kimondásával, hogy írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Ilyen szabályozás mellett a bírói gyakorlatra van bízva annak eldöntése, hogy egy konkrét jognyilatkozati forma megfelel-e az írásbeliség követelményének.
    A forgalmi gyakorlatban azonban számos olyan nyilatkozati forma alakult ki, amelyek kapcsán nincs egységes bírói gyakorlat, így a szabályozás a jelenlegi formájában jogbizonytalanságot eredményez.
    A 2021. évi CXXII. törvény 89. §-ával beiktatott Ptk. 6:7. § (3a) bekezdése szerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek. Ezen jognyilatkozatok esetében kizárólag magasabb biztonsági szintet garantáló elektronikus formában hozható létre érvényes elektronikus okirat.
    A Ptk. azonban úgy írja elő, hogy a jognyilatkozat tegyen eleget az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek, hogy ilyen általános követelményt jogszabály nem határoz meg.
    Egyfelől tehát a hatályos szabályozás alapján nem alakult ki egységes bírói gyakorlat konkrét jognyilatkozati formák írásbelisége tekintetében, másrészt hatályos jogunk nem definiálja az elektronikus okiratot.
    2014. szeptember 17. napján hatályba lépett a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanács rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet), amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó az Európai Unió valamennyi tagállamában, így a fentebb részletezett szabályozási hiány pótlásakor az eIDAS Rendelet szabályaira is figyelemmel kell lenni.
    A pénzügyi szektor elektronikus okirat-készítési gyakorlatában a nyilatkozattevő ügyfél a pénzügyi intézmény zárt informatikai rendszerében, biztonságos azonosítási eljárás keretében hagyja jóvá a nyilatkozatát. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. és 47. §-a ugyan rendelkezik arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha azt a Magyar Nemzeti Bank által auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján kötötték, de nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy az ilyen módon létrehozott jognyilatkozat mennyiben felel meg az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokkal szemben támasztott követelményeknek.
    Az előterjesztés szerinti tervezet a fentebb részletezett szabályozási hiányt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) módosításával kívánja pótolni, egyrészt mert az E-ügyintézési tv. kimondott célja - többek között - a magánjogi jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, másrészt mert az E-ügyintézési törvény az eIDAS Rendelettel összhangban meghatároz olyan fogalmakat, amelyek az elektronikus okirat fogalmának megalkotásához és az elektronikus okiratok írásbeliségének törvényi definiálásához is szükségesek.
    II. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) módosításának indoka, hogy a felszámolói díjszabás átfogó újragondolása vált szükségszerűvé az alábbi okokra figyelemmel. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 1992. január 1. napjától megegyezik a hatályos Cstv. szerinti díjmértékkel. Az általános felszámolásokban a felszámolót megillető 300 000 Ft minimumdíj a 2009. szeptember 1. napján hatályba lépett módosításokkal került megállapításra. A hitelezők által befizetett nyilvántartásba vételi díj szintén 2009. szeptember 1. napján került legutóbb módosításra.
    A felszámolók díjazásának felülvizsgálata során megállapítható volt, hogy a felszámolói díjazás valorizációja, illetve méltányos emelése szükséges a felszámolási eljárások hatékony és eredményes lefolytatása érdekében. Tekintettel arra, hogy a felszámolók díjának fedezetét elsősorban a hitelezők által befizetett nyilvántartásba vételi díjak képezik, ezért indokolt a hitelezői befizetések rendezése is. A módosítás során szükséges a felszámolói díjkiegészítések alapját növelni, hogy a felszámoló díjak emelkedése végső soron ne az államháztartást terhelje.
    A módosítás szabályozási rendszerbeli összhangja érdekében a csődeljárásban a vagyonfelügyelő díjazásának rendezése is indokolttá vált.
    A módosítás a vagyonfelügyelők és felszámolók érdekeltségének növelését célozza az eljárások eredményes lefolytatásában, illetve a hatékony és színvonalas fizetésképtelenségi szakértői munka alapvető feltételeit teremti meg.
    Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény 2022. január 1-jével paradigmaváltást hajtott végre a büntetőjogból származó egyes vagyoni igények és a felszámolásban jelentkező hitelezői igények kapcsolata terén. Az új szabályok szerint a felszámolási eljárásban végrehajthatóak az olyan büntetőjogi intézkedéssel, illetve kényszerintézkedéssel létrejövő vagyoni igények, amelyek célja valamilyen pénzösszeg -nem pedig egy konkrét dolog - biztosítása vagy elvonása. Az ilyen igények a felszámolásban, mint az állam javára szóló hitelezői igények jelennek meg, általuk az állam a büntetőjogi céljaira is részesedhet az adós vagyonából, az előre meghatározott kielégítési sorrendnek megfelelően.
    Az új jogszabályi környezet alkalmazásának első időszakából származó tapasztalatok szerint a változtatás meghozta a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor a gyakorlat szembesült az új fogalmi rendszer alkalmazásának a nehézségeivel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy szükségessé vált e fogalmaknak a Cstv. általános fogalomhasználatával összhangban történő pontosítása.
    A módosítással megtörténik a fogalmak pontosítása, és a módosított fogalmaknak a teljes Cstv.-ben történő következetes átvezetése.
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása pontosítást tartalmaz, amely szerint a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározott bűnügyi hitelezői igénybejelentés érvényesítése érdekében csak abban az esetben kell a határozat megküldésével írásban értesíteni a felszámolót és a felszámolást elrendelő bíróságot, ha bűnügyi hitelezői igény bejelentés még nem történt.
    III. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása a jogalkalmazói jelzésekre figyelemmel a jogértelmezést, joggyakorlást segítő pontosításokat tartalmaz.
    IV. A törvénytervezet az állami vagyonjuttatással összefüggésben módosítja több jogszabály, állami vagyon különböző kedvezményezettek részére történő ingyenes tulajdonba adására vonatkozó rendelkezéseit.
    V. A törvénytervezet célja továbbá a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek részére meghatározott nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó rendelkezések megállapítása. A törvénytervezet alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) hatósági nyilvántartást vezet a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők által forgalmazott és adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékeket először Magyarországon forgalomba hozó gyártókról, nagykereskedőkről, importőrökről (a továbbiakban együtt: termékregisztrátor). A nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség egységes teljesítése és az így keletkezett adatok minél pontosabb és szélesebb körben történő felhasználhatósága érdekében a Hatóság az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről szintén hatósági nyilvántartást vezet. Az egyes termékek nyilvántartásba vételét a termékregisztrátorok kötelesek kérni a Hatóságtól a belföldi forgalmazás megkezdését megelőzően.
    A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők adatszolgáltatása kapcsán keletkező adatokat a Hatóság feldolgozza, elemzi, különböző célokra átadja.
    A piaci igények felmérése és a piac tisztaságának előmozdítása céljából az adatszolgáltatás és az adatfeldolgozás során keletkező adatmennyiséget a Hatóság a termékregisztrátorok és a dohánykiskereskedelmi-ellátó részére szerződés alapján, ellenérték fejében átadhatja. A jövedéki adóval kapcsolatos kockázatok elemzéséhez és a költségvetési csalás bűncselekmények megelőzése céljából a dohányboltok forgalmi adatait a Hatóság a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló SZTFH rendelet szerinti rendszerességgel átadja az állami adó- és vámhatóság részére.
    Az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény, valamint az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel való összhang érdekében és az átadásra kerülő adatkör jellegére tekintettel a fenti két adatátadási jogcím törvényi szintű szabályozása szükséges.
    A törvénytervezet továbbá megteremti az összhangot az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezetnek a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosítására irányuló szabályaival.
    A törvénytervezet a fentieken túl a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény gyakorlati jogalkalmazását segítő szövegpontosító módosításait tartalmazza.
    Részletes indokolás
    1. §
    A törvénytervezet alapján, ha a felszámoló hivatalbóli felmentésére a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki, vagyis ebben az esetben nem szükséges az, hogy a felmentő végzés jogerőssé váljon, szem előtt tartva a felszámolási eljárások mielőbbi lefolytatásához fűződő társadalmi érdeket is. A Cstv. 27/A. § új (10b) bekezdése alapján továbbá ebben az esetben a felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet fellebbezéssel. Ennek indoka az, hogy a felszámolók névjegyzékéből való törlésről szóló határozattal szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint van helye jogorvoslatnak, ezért a felszámolónak a névjegyzékből való törlésére tekintettel történő felmentése esetében jogorvoslati jogot csak a díjazás és költségtérítés tekintetében indokolt biztosítani.
    2. §
    A korábbi szabályozás alapján a felszámolók névjegyzékét vezető szerv, a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság (a továbbiakban: FNVH) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak, illetve a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére kijelölt Miniszterelnöki Kormányirodának az önálló szervezeti egysége volt.
    Az FNVH jogutódja a Hatóság a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
    A szervezeti változásra tekintettel indokolttá vált, hogy a felszámolási eljárás során a felszámolóbiztosnak az értékesítést megelőzően - amennyiben ez olyan ingatlant, vagyontárgyat érint, amelyről megállapítást nyert, hogy környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett - a továbbiakban már ne az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hanem a Hatóság elnöke hozzájárulását kelljen beszereznie.
    3. §
    A törvénytervezet alapján a Cstv. 59. § (1) bekezdését érintő módosítás szerint a felszámoló díja az eladott vagyontárgyak bevétele és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett követelések pénzbevétele együttes összegének alapulvételével 6%-ra emelkedik, illetve a felszámolói díjminimum 500 000 forint + Áfa összegben kerül megállapításra. Fontos újítás, hogy az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a helyett 4%-a vehető díjként figyelembe. A törvénytervezet alapján, ha a felszámolási eljárást sikertelen csődeljárás előzte meg, akkor is a fenti díjazás illeti meg a felszámolót.
    A törvénytervezet szabályozza, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja szintén 500 000 forint + Áfa azzal, hogy ebben az esetben a Cstv. 59. § (5) bekezdésének módosítására tekintettel a garantált díjminimum 350 000 forint + Áfa összegre emelkedik. A felszámolási eljárás során az egyezség létrejötte, a cég fennmaradása és továbbműködése össztársadalmi és gazdasági érdek. Fontos ezért, hogy a felek érdekeltek legyenek az egyezségkötésben. Egyezség esetén a felszámolói díjminimum 500 000 forint + Áfa.
    Gyakorlati tapasztalatok által indokoltan a törvénytervezet lehetővé teszi a bíróság számára egyezségkötéskor a felszámolói díj csökkentését - a felszámoló által végzett munka alapján - a felosztható vagyontól függetlenül.
    Az egységes jogalkalmazás érdekében rögzítésre kerül, hogy egyezség esetén a felszámolónak a díjkiegészítési számlára fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
    A Cstv. 59. § (2) bekezdésének módosítása által az eladott vagyontárgyak bevétele és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett követelések bevétele alapján számított nettó felszámoló díjból a 4%-ot meghaladó részt kell befizetni, illetve a felszámolás alatti tevékenység esetén a felszámoló díjból a korábbi 1% helyett 2%-ot kell befizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára.
    4. §
    A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a befizetett és fel nem használt nyilvántartásba vételi díjakat ne kelljen a hitelezők részére visszafizetni, amely összeg a díjkiegészítési számla alapját növeli a Cstv. 59. § (3) és (5) bekezdés szerinti kifizetésekre.
    5. §
    A Cstv. 79/A. § (2) bekezdésének módosításával a Cstv. fogalmi rendszerében megjelenik a bűnügyi hitelezői követelés - bűnügyi hitelezői igénybejelentés - bűnügyi hitelezői igény egymásra épülő fogalmi hármasa, amely összhangba kerül a Cstv. általános fogalomhasználatával.
    A bűnügyi hitelezői követelés fogalma az igény vagy az igénybejelentés alapjául szolgáló követelést jelenti.
    A bűnügyi hitelezői igénybejelentés fogalma pontosításra kerül, felhasználva a bűnügyi hitelezői követelés új fogalmát.
    Megjelenik továbbá a bűnügyi hitelezői igény - szintén a bűnügyi hitelezői követelés fogalmát alkalmazva - a Cstv. fogalomrendszerével összhangban, amely az állami felszámoló által nyilvántartásba vett (előzetes vagy végleges) bűnügyi hitelezői követelést jelenti.
    Az említett fogalmi hármasnak tartalmilag változatlanul a felszámolásban végrehajtható büntetőeljárási határozatok képezik az alapját. A felszámolásban végrehajtható határozatok tekintetében a törvénytervezet semmilyen tartalmi változást nem eszközöl.
    6. §
    A bűnügyi hitelezői igény összegeként a fedezetet biztosító zár alá vétel esetén a biztosított összeg és az értékesítés összege közül azt kell nyilvántartani és az adós felosztható vagyonából az az összeg képezi a kielégítés alapját, amelyik a felsoroltak közül alacsonyabb. Az értékesítést megelőzően a felszámoló megállapítja a vagyontárgy becsértékét, amellyel már a felszámoló számára nyilvánvalóvá válhat, hogy az adott vagyontárgy csak csökkentett vételáron lesz értékesíthető. Ez fontos információ a büntetőeljárást lefolytató szervek számára, ugyanis azt jelzi, hogy csökkenni fog a bűnügyi hitelezői igény, így a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás egy része nem fog megtérülni. Egy ilyen információ megalapozhatja, hogy a vagyonelkobzás biztosítása érdekében újabb vagyont érintő kényszerintézkedések érdekében történjen intézkedés. Erre tekintettel a törvénytervezet a Cstv. 79/D. § (2) bekezdésének módosításával az állami felszámoló - a 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítések megküldésével egyidejűleg - köteles lesz arra, hogy értesítse a büntetőeljárást lefolytató szervet az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről. A Cstv. 48. § (2) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség hiányában az állami felszámoló az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről szóló értesítést az értékesítés megkezdésével egyidejűleg köteles megküldeni a büntetőeljárást lefolytató szervnek.
    7. §
    A törvénytervezet a Cstv. 79/F. § (2) bejkezdésében az egységes értelmezés érdekében 79/C. §-ra történő hivatkozás helyett konkrétan nevesíti, hogy az állami felszámolónak a vagyonfelosztási törvénytervezet jóváhagyása esetén intézkednie kell a korábban zár alá vételt elrendelő nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság általi zár alá vétel ismételt elrendelése érdekében történő megkeresése iránt.
    8. §
    A bűnügyi vagyont érintő felszámolási eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalata alapján az ilyen ügyek általánosságban különösen bonyolultnak tekinthetőek. Az állami felszámolót terheli a bűnügyi hitelezői igény nyilvántartásba vétele, amellyel kapcsolatban komplex és soron kívüli iratáttekintés szükséges, ezen felül az állami felszámoló szorosan együttműködik a zár alá vétel törlése iránt a büntetőeljárásban eljáró bűnügyi szervekkel, illetve a közhiteles és egyéb nyilvántartások vezetőivel, továbbá kapcsolatot tart a magyar állam bűnügyi hitelezői követelésének megfelelő kielégítése érdekében a magyar állam képviselőjeként eljáró állami adó- és vámhatósággal. Az állami felszámoló által elvégzett tevékenységre és munkateherre figyelemmel indokolt ezekben az esetekben az állami felszámoló díjának emelése.
    9. §
    Átmeneti rendelkezés.
    10. §
    A rendelkezés szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz a felszámolói díjak, illetve a nyilvántartásba vételi díjak egységesítése érdekében. A módosító pontok közül kiemelhetőek az alábbiak.
    A Cstv. 12. § (1) bekezdésének módosítása a csődeljárásban a nyilvántartásba vételi díj összegét legalább 10 000 forint és legfeljebb 200 000 forint összegben határozza meg.
    A Cstv. 16. § (4) bekezdésének módosításával a törvénytervezet alapján a csődegyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt legalább 500 000 forint + Áfa összeg illeti meg.
    A Cstv. 24/A. § (2) bekezdésének módosítása azt célozza, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő díja jogi személyiség nélküli adós esetén 400 000 forint + Áfa, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 600 000 forint + Áfa.
    A Cstv. 45/A. § (3) bekezdése módosításával a felszámolási eljárás Cstv. 45/A. § (1) bekezdése szerinti megszüntetése esetén a felszámolót legalább 300 000 forint + Áfa összeg illeti meg.
    A Cstv. 46. § (7) bekezdése módosítása a felszámolási eljárásban a hitelezők nyilvántartásba vételéhez szükséges befizetendő minimum díj 5 000 forintról 20 000 forintra, illetve maximum 200 000 forintról 400 000 forintra történő emelését tartalmazza.
    A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése módosításával az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzítésre kerül, hogy ártárgyalás tartására legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor értékesítés (pályázat, illetve árverés) esetén, leszámítva az elektronikus rendszert érintő üzemzavar esetét.
    A Cstv. 50. § (6) bekezdése módosítása a közbenső mérleg jóváhagyásakor kiutalható minimum díjelőleg összegét emeli meg érdekelté téve a felszámolót a vagyonértékesítés és követelésbehajtás során, továbbá a törvénytervezet hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazó rendelkezései alapján, ha a felszámolási eljárást sikertelen csődeljárás előzte meg, akkor is az általános díjelőleg illeti meg a felszámolót.
    A törvénytervezet a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében szereplő fogalmi változásokkal összefüggő pontosítást tartalmaz a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában.
    A Cstv. 59. § (5) bekezdésének módosításával rendezésre került az egyszerűsített felszámolási eljárásokban kifizethető felszámolói díjminimum.
    A Cstv. 66. § (2a) bekezdése a stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásokban szabályozza az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díját.
    A törvénytervezet a Cstv. 79/A. §-79/F. §-t érintő módosításai a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében szereplő fogalmi változásokkal összefüggő terminológiai pontosítást tartalmaznak.
    A törvénytervezet továbbá megnevezésben is következetesen különbséget tesz a bűnügyi hitelezői követeléssel érintett felszámolásban korábban kirendelt felszámoló, valamint a Cstv. 79/A. § (7) bekezdése szerinti állami felszámoló között, ez utóbbit a IV/A. Fejezetben "állami felszámolóként" nevesítve.
    A törvénytervezet a Cstv. 79/B. §-ában pontosítja a Ctv.-re vonatkozó hivatkozást.
    11. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    12. §
    Szövegpontosító rendelkezések.
    13. §
    A törvénytervezet pontosítja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) valamint - a kivezetésre szánt állami vagyon esetében - az MVH Zrt. és a Nemzeti Földügyi Központ közös tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú ingatlanok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló személyének törvényi meghatározását, összhangban a Vtv. főszabály szerinti tulajdonosi joggyakorló kijelölő rendelkezésével, mely szerint a rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt. gyakorolja.
    14. §
    A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába térítésmentesen átadott eszközök tekintetében nem indokolt fenntartani a speciális vagyongazdálkodási szabályokat egyrészt azért, mert a vagyon jórészt felhasználásra került, részben pedig azért, mert az átadott vagyon felhasználására eredetileg kitűzött cél az általános vagyongazdálkodási eszközökkel is elérhető.
    15. §
    A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékeket Magyarországon először forgalomba hozó személyek nyilvántartásba-vételéhez szükséges értelmező rendelkezés.
    A törvénytervezet rögzíti továbbá, hogy az Fdvtv. alkalmazásában a dohányzási célú gyógynövénytermék az Nvt. által ekként meghatározott termék, azaz növény-, gyógynövény- vagy gyümölcsalapú termék, amely nem tartalmaz dohányt és hevítéssel, vagy égési folyamat során fogyasztható.
    16. §
    A törvénytervezet megteremti a termékregisztrátorokra vonatkozó hatósági nyilvántartás vezetésével és a dohánytermék-kiskereskedelmi forgalmi adatok átadhatóságával kapcsolatos hatáskört.
    17. §
    Az Fdvtv.-ben az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter által ellátott feladatokat a jövőben egységesen a kormányrendeletben e feladatok ellátására kijelölt miniszter látja el, így indokolt a rendelkezést a feladat címzettjének változása miatt újra megállapítani.
    18. §
    Az Fdvtv. új címmel egészül ki a már jelenleg is működő nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettség egységes teljesítéséhez szükséges, törvényi szintű szabályok megalkotásával.
    A Hatóság által a termékregisztrátorokról vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések meghatározzák a nyilvántartásba-vételi kötelezettségre, a nyilvántartott adatokra, azok módosítására és közhitelességére vonatkozó szabályokat. A nyilvántartásba történő bejegyzésüket követően a termékregisztrátorok számára a termékregisztrációs portál használatához a Hatóság biztosítja a felhasználónevet. A termékregisztrátor az általa bejelentett adataiban bekövetkezett változásokról a változást követő nyolc napon belül köteles a Hatóságot tájékoztatni.
    E § tartalmazza a Hatóság által az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékek tekintetében a hatósági nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettséget, amely kiegészül a hatósági azonosító kiadására és az adatok közhitelességére vonatkozó rendelkezéssel.
    A törvénytervezet rögzíti a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők által szolgáltatott forgalmi adatok, az azokból készített elemzések, kimutatások átadásának szabályait.
    A forgalmi adatoknak a termékregisztrátorok és a dohánykiskereskedelmi-ellátó részére történő hozzáférhetőségét szükséges biztosítani annak érdekében, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők állammal szemben vállalt ellátási kötelezettségének teljesítését, a fogyasztói piac igényeinek lefedését és ezáltal a dohánytermékek fekete piacának visszaszorítását a Hatóság ezúton is elősegítse. Ezen célból továbbá a Hatóság a rendelkezésére álló forgalmi adatokat a jövedéki adóval kapcsolatos kockázatok elemzése és a költségvetési csalás bűncselekmények megelőzése céljából átadja az állami adó- és vámhatóság részére.
    Figyelemmel arra, hogy a fentiek szerint átadásra kerülő adatok üzleti titoknak minősülnek, az azok továbbítására vonatkozó szabályokról törvényben szükséges rendelkezni.
    19. §
    Átmeneti rendelkezés a jelenleg a Hatósághoz önként bejelentkezett termékregisztrátorok adatainak hivatalból történő nyilvántartásba vételére vonatkozóan. A jelenleg a Hatóságnál önként beregisztrált termékregisztrátorok adminisztrációs terhének csökkentése érdekében a nyilvántartásba-vételt hivatalból elvégzi a Hatóság, így új nyilvántartásba vételi kérelmet nem kell benyújtani a korábban már regisztrált termékregisztrátoroknak.
    20. §
    A felhatalmazó rendelkezés pontosítása a nyilvántartásvezetés és az adatszolgáltatás új törvényi rendelkezései okán.
    21. §
    Szövegcserés módosító rendelkezések a kapcsolódó törvények, illetve az Fdvtv. fogalomrendszerének koherens használata, valamint a dohánykoncesszióval kapcsolatos egységes feladatellátás érdekében.
    22. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    23. §, 25-26. §
    A csomaglogisztikai piaci folyamatokat az elmúlt időszakban leginkább az e- kereskedelem előretörése határozta meg. A lakosság digitális érettségének növekedése és az elektronikus információgyűjtés széleskörű elterjedtségének trendszerű változása mellett a COVID-19 okozta járványügyi időszak különösen és jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, így a preferált csomagátvételi csatornákat.
    Az ehhez kapcsolódó legfontosabb piaci folyamat az, hogy az e-kereskedelmet kiszolgáló postai szolgáltatók, és saját kézbesítést ellátó e-kereskedők egyre inkább meg kívánnak felelni a fogyasztói igényeknek. Az erre reagáló webáruházi és postai szolgáltatói törekvések térnyerése mindenképpen előremutató, de az eltérő eszközökből és megoldásokból következő eltérő szolgáltatási színvonal a fogyasztók számára érdeksérelmet okozhat.
    A fogyasztói érdekek védelme tehát egységes szolgáltatási színvonalat követel meg, amely csak abban az esetben biztosítható, ha a jelenleg különböző funkcionalitású és/vagy műszaki kialakítású csomagautomaták (kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök) minimális standardizáltsága rendeleti szabályozásban megjelenik. Az erre vonatkozó végrehajtási rendeletben való szabályozási felhatalmazást a postai szolgáltatók és a saját kézbesítés keretében ilyen eszközök útján történő árut a megrendelők számára rendelkezésre bocsátó webáruházak tekintetében egységesen a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) tudja megteremteni.
    24. §
    A lakosság digitális érettségének növekedése és az elektronikus információgyűjtés széleskörű elterjedtsége a gyakorlati tapasztalatok szerint indokolatlanná teszi a Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei nyomtatott verziójának használatát, amelynek minden postai szolgáltatóhelyen való rendelkezésre állása jelenleg törvényi kötelezettség. A lakosság az egyes postai szolgáltatások kiválasztása során tipikusan vagy a korábbi gyakorlati ismeretei vagy a postai szolgáltató alkalmazottjával folytatott személyes egyeztetés alapján dönt. A jogi személyek esetében pedig a döntés a külön írásba foglalt szerződés szerinti ismereteken alapul. A kizárólag elektronikus úton (pl. a szolgáltató honlapján) történő tájékoztatás és elérhetővé tétel a 21. századi szolgáltatói gyakorlatban már széles körben elterjedt, a postai szolgáltatási ágazatban (a szolgáltatás jellemzője alapján) sincs olyan különös érdek, amely a nyomtatott formájú hozzáférés fenntartását indokolná. Ugyanakkor a lakosság által leggyakrabban igénybevett postai szolgáltatások díjszabásának minden postai szolgáltatóhelyen, nyomtatott formában való megtekinthetősége továbbra is kötelezettsége marad a postai szolgáltatóknak. A törvénytervezet összhangban van mind a Ptk., mind a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásaival.
    27. §
    A megváltozott fogyasztói szokásokat figyelembe véve a postacsomagok vonatkozásában indokolt a húsz kilogrammos tömeghatár tíz kilogrammra való csökkentése. A módosítás összhangban áll az uniós szabályozással, tekintve, hogy a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása a postacsomagok vonatkozásában tíz kilogramm tömeghatárig kötelező, a tíz kilogramm tömeghatár felemeléséről való döntés a tagállamok egyedi mérlegelési jogkörébe tartozik.
    Az egyetemes postacsomagok a teljes postai csomag mennyiség 4%-át teszik ki, az egyetemes postacsomagok mennyiségének pedig mindösszesen 4%-a 10 kg-t meghaladó tömegű csomag. A megfelelő és elérhető helyettesítő termék (üzleti csomag) a postai termékportfolióban rendelkezésére áll.
    A törvénytervezet összhangban áll az európai posták által alkalmazott gyakorlattal is. Egy, az European Regulators Group for Postal Services egyetemes postai szolgáltatás tartalmát felmérő tanulmánya szerint 2021-ben már az Európai Unió tagállamainak közel felében 10 kg volt a belföldi és a nemzetközi kimenő egyetemes postacsomag súlyhatára.
    A Közép-Kelet-Európai régióban a környező országok - így Ausztria, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovénia és Szlovákia - mind a belföldi, mind a nemzetközi kimenő egyetemes postacsomag tekintetében a 10 kg-os súlyhatárt alkalmazzák.
    Az Irányelv alapján attól függetlenül, hogy az egyes tagállamok a postacsomagok esetében hogyan határozzák meg az egyetemes szolgáltatás tömeghatárát, a más EU tagállamból érkező és legfeljebb 20 kilogramm tömegű postai csomagok kézbesítéséről a területükön gondoskodnak, amely rendelkezésnek a kijelölt egyetemes szolgáltató eleget is tesz.
    A lakosság postai szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szokásaiban tapasztalható változások, a közmű és közszolgáltatók által küldött küldemények egyre erősödő digitalizációja, valamint az elektronikus ügyintézés (ideértve a hivatalos iratok hatóságok által történő közlését is) dinamikus elterjedésének következtében a letéti úton kézbesített postai küldemények száma az utóbbi három évben 30%-kal csökkent, amely alapján indokolttá vált a 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken a lakosságszám szerinti kézbesítési pontok létesítésére vonatkozó előírás felülvizsgálata és módosítása. A módosítás egyrészt a harmincezernél nagyobb lakosságszámú települések esetében határozza meg a kézbesítési pontok lakosságszám szerinti előírását, másrészt azok harmincezer lakosonkénti létesítésére tesz javaslatot.
    28. §
    Az egyetemes postai szolgáltatás alapvető jellemzője és egyben kötelezettsége az, hogy meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára legyen elérhető. Ezt figyelembe véve az Irányelv azt várja el a tagállamoktól, hogy annak biztosítására tegyenek megfelelő lépéseket, hogy a közönség-kapcsolati pontok és a hozzáférési pontok sűrűsége vegye figyelembe a szolgáltatást igénybe vevők igényeit. Ennek részletes szabályait a postaügyért felelős miniszter a Postatv. alapján az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg, amelynek kötelező és részletes tartalmára vonatkozó szabályokat a Postatv. 19. §-a tartalmazza. Mindezekre tekintettel az egyetemes postai szolgáltatás ellátására vonatkozó egyes mutatók és követelmények részletes megállapítása az állam - mint az egyetemes szolgáltatás biztosításának kötelezettje - és az egyetemes postai szolgáltató - mint az állami feladatot végrehajtó - közötti szerződésben történik. A felvételi pontokra vonatkozó követelmények részletes meghatározását sem indokolt külön a Postatv.-ben is meghatározni, tekintettel arra, hogy azt az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza és szabályozza.
    29. §
    Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdésében foglalt szabályozási tartalom az elektronikus magánokiratokra vonatkozó, az E-ügyintézési törvény módosításával kialakítandó szabályozás részét fogja képezni, szükséges e szabályok hatályon kívül helyezése.
    30. §
    Az E-ügyintézési törvény kiegészítéséről rendelkezik, és az egyszerű elektronikus aláírás fogalmát határozza meg az eIDAS Rendelettel összhangban.
    31. §
    A Ptk. 6:7. § (2) bekezdése szerint a papír alapon rögzített jognyilatkozat írásba foglaltságának feltétele, hogy azt a nyilatkozó fél aláírja, a 6:7. § (3) bekezdés szerint pedig írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
    A módosítás úgy kívánja megoldani az elektronikus magánokiratok írásbeliségével kapcsolatos jogértelmezési bizonytalanságot, hogy az E-ügyintézési törvény tervezet szerinti 104/B. § (1) bekezdése az eIDAS Rendelet elektronikus dokumentum - jelen törvénytervezet tárgyához igazított - fogalmára építve meghatározza a Ptk. 6:7 § (2) és (3) bekezdésének megfelelő, azaz az írásba foglaltnak minősülő jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat általános fogalmát. A törvénytervezet szerint az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat írásba foglaltnak minősül. Az elektronikus magánokirat pedig olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással (E-ügyintézési törvény 1. § 22. pont) és elektronikus időbélyegzővel látott el. Ezzel a törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy pusztán a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés nem eredményezhet írásba foglaltnak minősülő elektronikus magánokiratot, hanem ahhoz az elektronikus dokumentum - legalább fokozott biztonságú - elektronikus aláírása is szükséges. Figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra is, a törvénytervezet elektronikus magánokiratnak minősíti azt az elektronikus dokumentumot is, amit a nyilatkozó fél azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesít (AVDH).
    Továbbra is indokoltnak látszik fenntartani olyan szabályozást, amely szerint bizonyos jogviszonyokban csak a szöveg formájában tárolt jognyilatkozat minősülhet írásbelinek [Ptk. 6:7. § (3a) bekezdés]. A 104/B. § (2) bekezdése tartalmazza az eIDAS Rendelethez igazított Ptk.-beli szabályt az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben tett jognyilatkozatokat tartalmazó elektronikus magánokiratokra vonatkozóan.
    A pénzügyi, biztosítási szektor digitalizációs fejlődésének biztosítása érdekében, illetve az ezen a téren már elért eredmények megőrzése érdekében szükséges annak kimondása a 104/B. § (3) bekezdésben, hogy a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt szervezetek által nyújtott szolgáltatások vonatkozásában az írásbeliség követelményének az ügyfél által - az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas - egyszerű elektronikus aláírással ellátott jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat is megfelel, ha a pénzügyi intézmény őt auditált elektronikus hírközlő eszköze vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszere útján azonosította. Ez a szabályozás alkalmas a pénzügyi, biztosítási szektorban kialakított ügyfél-azonosítási, technikai fejlesztések elismerésére és azok további fejlesztését is ösztönzi.
    A módosítás nem határoz meg konkrét technológia követelményeket az egyszerű aláírás tekintetében, így a pénzügyi szektor szereplői által a pénzforgalmi megbízások hitelesítése körében széles körben alkalmazott, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti erős ügyfél-hitelesítési megoldás (például a nyilatkozatot tevő fél szervezetnél regisztrált telefonszámára SMS üzenetben megküldött aláíró kód megadása) is megfelel az egyszerű aláírás követelményének.
    Ebből következően egyszerű elektronikus magánokiratnak minősül például a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti erős ügyfél-hitelesítési eljárásban szabályszerűen megtett ügyfélnyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum is. A módosítás egyúttal alkalmas arra is, hogy a pénzügyi szektorban alkalmazott - jelenleg a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. és 47. §-ban szabályozott -gyakorlatoknak hosszabb távú jogszabályi hátteret biztosítson.
    A módosítás nem kíván eltérni attól a szabályozási koncepciótól, amely szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. §-a határozza meg, hogy egy magánokirat mikor teljes bizonyító erejű, így ez a szabályozás a továbbiakban is irányadó az elektronikus magánokiratok tekintetében. Figyelemmel azonban arra, hogy a módosítás a törvénytervezet szerinti 104/B. § (3) bekezdésben az elektronikus magánokirat egy különös formáját határozza meg, indokolt ebben a jogszabályban rendelkezni e magánokirati forma esetleges teljes bizonyító erejéről. Ahhoz, hogy a különös elektronikus magánokirati formára vonatkozó szabály betölthesse rendeltetését, és ez a különös elektronikus magánokirati forma széles körben alkalmazható legyen, szükséges - a fentiekből következően a jelen törvénytervezet szerinti módosításban - annak kimondása a 104/B. § (4) bekezdésben, hogy a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokirat is teljes bizonyító erővel rendelkezik.
    A pénzügyi, biztosítási szektor működési gyakorlatára figyelemmel nem indokolt az e szektorokban működő szervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben keletkező elektronikus magánokiratok teljes körére vonatkozóan megkövetelni a szöveg formájú rögzítettséget ahhoz, hogy azok írásba foglaltnak minősülhessenek. Olyan szabályozás kialakítása indokolt, amely - a jogbiztonság követelményére is figyelemmel - csak a mindenképpen indokolt körben szabja a jognyilatkozat szöveg formájú rögzítettségét az írásba foglaltság feltételéül. E szempontokra figyelemmel az E-ügyintézési törvény törvénytervezet szerinti 104/B. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy az érintett szektorokban a szöveg formájú rögzítettség csak a szerződések megkötése, módosítása, megszüntetése esetén feltétele az írásba foglaltságnak.
    Az E-ügyintézési törvény törvénytervezet szerinti 104/B. § (6) bekezdése az eIDAS rendelet 3. cikk 35. pontja szerinti fogalom meghatározásra építve határozza meg a jelen törvénytervezet szabályozási tárgyához igazodóan az elektronikus dokumentum fogalmát.
    A videobanki és internetbanki szolgáltatások alkalmazásának igénye a veszélyhelyzet ideje alatt jelentős mértékben megnövekedett, továbbá a videobanki és internetbanki szolgáltatások széles körű alkalmazása hosszú távon elősegíti a digitalizációs törekvések megvalósítását, ezért a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. és 47. §-a fenntartotta a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett azon szabályozást, amely rendelkezett az auditált elektronikus hírközlő eszközzel, illetve elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján tett jognyilatkozat teljes bizonyító erejéről.
    Figyelemmel arra, hogy a törvénytervezet szerinti módosítás definiálja az elektronikus magánokiratot, és lényegében e fogalmi körbe vonja a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti magánokiratot is, indokolt az e magánokiratokhoz kapcsolódó, a 46. és 47. §-ban foglalt további szabályokat is - a törvénytervezet szerinti fogalom meghatározáshoz igazítottan - az elektronikus magánokiratokra vonatkozó törvénymódosítás részeként szabályozni. Erről rendelkezik az E-ügyintézési tv. törvénytervezet szerinti 104/C. §-a, azzal hogy fogyasztó alatt e jogszabály alkalmazásakor a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fogyasztót kell érteni.
    32. §
    A törvénytervezet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdésének módosításával egyértelművé teszi, hogy az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, az eIDAS Rendeletnek megfelelő ellenőrzés útján is azonosíthatja. Ez a módosítás várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben gyorsan kiépüljön erre egy piaci minősített bizalmi szolgáltatói szolgáltatás-csomag. A törvénytervezet azt is egyértelművé teszi, hogy az ügyvéd a személyazonosságot a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vétele útján is ellenőrizheti.
    33. §
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása pontosítást tartalmaz, amely szerint a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározott bűnügyi hitelezői igénybejelentés érvényesítése érdekében csak abban az esetben kell a határozat megküldésével írásban értesíteni a felszámolót és a felszámolást elrendelő bíróságot, ha a bűnügyi hitelezői igény bejelentés még nem történt.
    34-36. §
    A törvénytervezet szerint az állami tulajdonban álló Pomáz, külterület, 0311/1, 0311/3 és 0311/4 helyrajzi számú ingatlanok és a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges, az ingatlanokban található ingóságok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület tulajdonába kerülnek a kedvezményezett által átvállalt állami közfeladatok, közhasznú szociális és egészségügyi feladatai ellátásának elősegítése érdekében.
    37. §
    A törvénytervezet a korábban egyetemi tulajdonba került ingatlanban található ingóságok vagyonkezelőjének személyét pontosítja.
    38. §
    A hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos új feladatok megjelenítése a Hatóság elnökének jogköreinél.
    39-40. §
    A kedvezményezett egyházi jogi személy lemondott az ingyenes vagyonjuttatásról, ezért a törvénytervezet a vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza.
    41. §
    Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. és 47. §-ában foglalt szabályozási tartalom az elektronikus magánokiratokra vonatkozó, az E-ügyintézési törvény módosításával kialakítandó szabályozás részét fogja képezni, szükséges e szabályok hatályon kívül helyezése.
    42-44. §
    Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdés alapján az állami tulajdonban álló ingatlanok, valamint az ingatlanban található ingóságok (a továbbiakban együtt: vagyonelemek) ingyenesen átadásra kerülnek Kézdivásárhely Megyei Jogú Város részére.
    A vagyonelemek tulajdonjogát Kézdivásárhely Megyei Jogú Város terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg, azokat határozatlan ideig nem idegenítheti el.
    Az ingatlanok tulajdonátruházására azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy az épületeket terhelő kötelezettségeket Kézdivásárhely Megyei Jogú Város teljeskörűen átvállalja, és a vagyonelemek használatát a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesületese ezirányú kérelme esetén az Egyesület számára biztosítja a MNV Zrt., valamint az Egyesület között fennálló megbízási szerződés szerinti időtartamban.
    A tulajdonosi joggyakorló készíti elő a vagyonelemek tulajdonátruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződést és köti meg Kézdivásárhely Megyei Jogú Város képviselőjével. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a Magyar Állam javára szóló feljegyzését a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi.
    Az ingatlanok forgalmi értékét könyv szerinti értéken kell meghatározni.
    45. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    46. §
    Sarkalatossági záradék.
    47. §
    Jogharmonizációs és notifikációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében