HVG Különszám, Adó 2016

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A megbízhatóság 2016-tól már az adórendszerben is jelentős "hasznot" hoz a magyar vállalkozásoknak - ez az egyik legfontosabb eljárásiszabály-változás a parlament által elfogadott, 2016-ra szóló adócsomagban. Milliókat érint a bevallási reform, a személyijövedelemadó-bevallás "központosítása", az, hogy az adóhivatal készítheti majd tömegesen az egyszerűbb bevallásokat, s az érintetteknek csak jóvá kell hagyniuk. A megbízhatóságnak tíz kritériuma lesz, és annál az adózónál, amelyik ezeknek meg...

HVG Különszám, Adó 2016
Tisztelt Olvasó!

A megbízhatóság 2016-tól már az adórendszerben is jelentős "hasznot" hoz a magyar vállalkozásoknak - ez az egyik legfontosabb eljárásiszabály-változás a parlament által elfogadott, 2016-ra szóló adócsomagban. Milliókat érint a bevallási reform, a személyijövedelemadó-bevallás "központosítása", az, hogy az adóhivatal készítheti majd tömegesen az egyszerűbb bevallásokat, s az érintetteknek csak jóvá kell hagyniuk. A megbízhatóságnak tíz kritériuma lesz, és annál az adózónál, amelyik ezeknek megfelel, egyebek között csökken az adóvizsgálat maximális ideje, az adóbírság, a mulasztási bírság meg a fizetendő késedelmi kamat is. Az szja-bevallásban az adómegállapítási nyilatkozat - 2017-től a "bevallási ajánlat" - válik főszereplővé.
Az új paragrafusok könnyítéseket és egyszerűsítéseket is tartalmaznak. Progresszív változás például, hogy a környezetkímélő autók tulajdonosai mentesülhetnek a regisztrációs, a gépjármű-, a cégautóadó, valamint az átírási illetékek alól. A fuvarozók gépjárműadója is csökken. EU-s nyomásra újra lesz pálinkaadó - párlatadójegy formájában -, s a vadon gyűjthető termények értékesítése után is kell adózni.
A 2016-os adótörvények külön specialitása, hogy jó részüket már 2015 nyarán elfogadta az Országgyűlés. Ezek közül a legfontosabb, hogy 1 százalékponttal csökken a személyijövedelemadó-kulcs, 25-ről 5 százalékra a sertéshús áfája, és hogy rögzítették a családi kedvezmény összegét.
Lapunk hagyományos - a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában összefoglaljuk a 2016. januártól életbe lépő változásokat, teljes terjedelemben, egységes szerkezetben közlünk 15 törvényt. A jobb áttekinthetőség érdekében eltérő betűkkel jelöljük a módosított szövegrészeket, feltüntetve a 2015 során már életbe lépetteket. Az új regulákat a megszokott módon, pontról pontra igyekszünk bemutatni, értelmezni. Akárcsak tavaly, az idén is kitérünk az illeték- és a számviteli törvény új előírásaira. Ez utóbbi esetében a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) társaságiadó-törvénybeli alkalmazhatósági szabályai jelentik az igazi újdonságot. Ezzel kapcsolatban nem készült el minden szabály, a jövő év elejére még várható egy újabb módosító csomag.
Nagyon sok adózót érint, hogy integrálják a vám- és adófolyószámlákat, szigorodik az adóregisztrációs eljárás, megszűnik a kötelező ellenőrzés végelszámolásnál, megújulnak az MRP-szabályok, s legfeljebb két évig lehet majd élni az áfalevonási jog érvényesítésével. Jelenteni kell majd a munkáltatónak a gyerekkedvezmények megosztását. K + F kedvezményt adhatnak majd az önkormányzatok: a cégek az ilyen költségeik 10 százalékával csökkenthetik iparűzési adójukat.
Mindenkit érinthet a részleteiben még nem pontosan ismert új NAV-törvény, amely átszervezi, átalakítja majd a hivatal, az adóigazgatás működését.
Az új adótörvényekre való felkészülésre, 484 oldalas kiadványunk áttanulmányozására még néhány hét rendelkezésre áll az esztendőből. Lehet hát szorozni, osztani, számolni, kombinálni, kinek mi jó a csomagból. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy más törvények még módosíthatják a jövő évi adószabályokat, például az adózás rendjéről szóló törvényt, az eva- és kataelőírásokat (ez utóbbi kettő esetében várható, hogy a támogatásokat nem kell beszámítani az adóalapba). Készülőben van még több kormányrendelet is, így érdemes a következő hetekben fokozottan figyelni a közlönyöket. Lapzártánk előtt pedig benyújtott a kormány egy olyan törvényjavaslatot, amely változtatna a bankadó kedvezményeinek rendszerén.
A várhatóan a jövő év elején megjelenő 2016-os tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az időközben bekövetkező változásokra. A gyorskommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu webszájtunkon, ahol az előfizetők minden fontos adó-, tb- és munkajogi információt, értelmező magyarázatot megtalálnak. Reméljük, magyarázataink, táblázataink, példáink segítenek az eligazodásban, a szükséges intézkedések meghozatalában.
Mit kell tudni a személyi jövedelemadó változásairól?
Az adó mértéke
Változás 2016. január 1-jétől.
16 százalékról 15 százalékra csökken az adó mértéke.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]
Családi kedvezmény
Változás 2016. január 1-jétől.
A kétgyermekesek kedvezménye kedvezményezett eltartottanként adóban kifejezve 2500 forinttal, havi 12 500 forintra nő.
Az adómérték 1 százalékpontos csökkenésével összefüggésben változik a családi kedvezmény címén az adóalapból levonható összeg, de úgy, hogy a kedvezmény adóban kifejezett értéke nem változik.
A jogosultak kedvezményezett eltartottanként a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket/adó alapjukat:
■ egy eltartott esetén 66 670 forint,
■ két eltartott esetén
- 2016-ban 83 330 forint,
- 2017-ben 100 000 forint,
- 2018-ban 116 670 forint,
- 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
■ három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
A családi járulékkedvezménynél a korábbi 625 százalékról 667 százalékra nő az a szorzó, amellyel a kedvezményt érvényesítőknek korrigálniuk kell a családi kedvezménynek az adóalappal szemben érvényesíthető összegét.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (6) bekezdésében.]
Adóazonosító jel a családi kedvezménynél
Változás 2015. szeptember 9-étől.
Az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét a 2016. évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg-nyilatkozatokban lesz kötelező alkalmazni. (Eredetileg a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kellett volna.)
Ezen időpontot megelőzően továbbra is elegendő az eltartottak, kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatainak és lakcímének közlése.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 86. §-ában.]
Az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján 2016. július 1-jéig köteles hivatalból megképezni azon 25 év alatti állampolgárok adóazonosító jelét, akik még nem rendelkeznek ilyennel, és az ezt tanúsító adóigazolványt (adókártyát) 2016. november 30-áig el is kell juttatnia az érintetteknek.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 210. §-ában.]
Első házasok kedvezménye
Változás 2016. január 1-jétől.
Az összevont adóalapból ezen a jogcímen jogosultsági hónaponként levonható összeg - a 15 százalékos adómérték bevezetésével összhangban - 31 250 forintról 33 335 forintra nő (a kedvezmény adóban kifejezett összege változatlanul 5 ezer forint).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/C. § (3) bekezdésében.]
Kamatjövedelem előírása
Változás 2016. január 1-jétől.
Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, a 15 százalékos mértéket csak a 2016. január 1-jétől keletkezett kamatjövedelemre lehet alkalmazni. Ezt a kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/G. § (5a) bekezdésében.]
Ingó vagyontárgyak értékesítése
Változás 2016. január 1-jétől.
Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgy átruházásából származó éves összes jövedelem adójának 30 ezer forintot meg nem haladó részét (a korábbi 32 ezer forint helyett).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (7) bekezdésében.]
Egyéb szorzók változása
Változás 2016. január 1-jétől.
Egyes külön adózó jövedelmekhez kapcsolódó szorzók is módosultak.
■ Kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szorosa helyett 1,18-szoros szorzót kell alkalmazni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 64/A. § (7) bekezdésében.]
■ Abban az esetben, amikor a megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapjának meghatározásához a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szorosa helyett 1,18-szoros, vagy ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli, 1,28-szoros szorzó helyett 1,27-szoros szorzót kell alkalmazni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdés c) pontjában.]
■ A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál a kifizető által fizetendő adó alapja a kamatkedvezményként megállapított összeg 1,18-szorosa (annak 1,19-szorosa helyett).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (2) bekezdésében.]
■ A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó, nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa (annak 1,19-szorosa helyett).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után fizetendő adó alapjának megállapításánál továbbra is az 1,19-szoros szorzót kell alkalmazni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépők
Új előírás 2016. január 1-jétől, 2015-re is alkalmazhatóan.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok is ugyanazokat a kedvezményeket érvényesíthetik, mint a korábban (2011-ben és 2012-ben) visszalépők:
■ a magánszemély részére járó úgynevezett visszalépő tagi kifizetés nem minősül a magánszemély bevételének;
■ ezen összeg önkéntes nyugdíjpénztárba történő utalása esetén az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint adó-visszatérítésről rendelkezhet a visszalépő magánszemély.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés jc) alpontjában, 44/E. §-ában.]
E rendelkezések 2016. január 1-jétől hatályosak, de átmeneti rendelkezés alapján már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazhatóak.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 85. § (2) bekezdésében.]
Vadon gyűjthető termények értékesítése
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező személyek által gyűjtött, vadon gyűjthető termények, termékek felvásárlónak történő értékesítése esetén az értékesítési bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. (Vadon gyűjthető terménynek minősülnek a gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éticsiga.)
A gyűjtőnek kifizetendő összegből az átvételkor a felvásárló 15 százalék személyi jövedelemadót köteles megállapítani és levonni, a bevétel 25 százalékát tekintve adóalapnak.
A levont adót a kifizetőnek - a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - kell bevallania és megfizetnie, a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként.
Az ügyletről a felvásárlónak két példányban vételi jegyet kell kiállítania, feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót. Az egyik példányt a magánszemély kapja, a másikat pedig a felvásárlónak kell megőriznie.
E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő adókötelezettség (például bevallás) nem terheli.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (10a) bekezdésében.]
Belföldi fuvarozók napidíja
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A belföldi fuvarozásban közreműködő magánszemélyek részére a belföldi kiküldetésre tekintettel fizetett összeg meghatározott része igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül. Ennek mértékét a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló, a közeljövőben megjelenő kormányrendelet fogja megállapítani. (Korábban ez az összeg a munkabérrel azonos megítélés alá esett, vagyis - nagyságától függetlenül - a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó előírások szerint volt adó- és járulékköteles.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet II/3. pontjában.]
Nem változott.
Más munkavállalók belföldi kiküldetésre tekintettel kapott napidíja változatlanul nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Adómentes jogcímek
Új előírás a 2015. november 17-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Adómentes a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap-2014 pályázati program keretében magánszemély által elnyert támogatás, függetlenül a kifizetés időpontjától.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.31. pontjában.]
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.
Átmeneti rendelkezés alapján ez az adómentesség már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is érvényesíthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.29. pontjában, 85. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelői termék
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről betakarított tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék is.
A rendelkezés a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is érvényesíthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. melléklet II/B. táblázat 24. sorában, 85. § (2) bekezdésében.]
Bevallási nyilatkozat
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A magánszemély első ízben 2016-ban - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon - bevallási nyilatkozatot tehet a 2015-ben megszerzett jövedelmeiről munkáltatója vagy (ha a nyilatkozattétel időpontjában nincs munkáltatója) az állami adóhatóság felé.
A nyilatkozat akkor tehető meg, ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, a 10 százalék költséghányadot kivéve nem számol el költséget, továbbá nem érvényesít semmiféle, az adóalapot vagy az adót csökkentő kedvezményt, illetve adójáról - az 1 százalékos felajánlások kivételével - nem rendelkezik (nem tesz önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot).
Nem tehet bevallási nyilatkozatot az a magánszemély, aki munkáltatójától úgynevezett tőkejövedelmet (a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamatjövedelmet, osztalékból származó jövedelmet, árfolyamnyereségből származó jövedelmet, vállalkozásból kivont jövedelmet), illetve ingatlan-bérbeadásból 1 millió forintot meghaladó jövedelmet szerzett.
Nincs akadálya a bevallási nyilatkozat megtételének, ha a magánszemély az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás előírásai szerint fizeti a közterheket, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyban szerzett jövedelmet, vagy a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogelőírás hatálya alá tartozó bevételt szerzett.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12/A. §-ában.]
A bevallási nyilatkozat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év január 31-éig tehető meg a munkáltató részére. Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, kiválaszthatja, melyiknél tesz nyilatkozatot. Ha a nyilatkozattétel időpontjában nincs munkáltatója, a nyilatkozatot az állami adóhatóság részére teheti meg, elektronikusan vagy papíralapon.
A nyilatkozat nem vonható vissza, a határidő pedig jogvesztő.
A munkáltató az adóévet követő év február 12-éig a '08-as bevalláson szolgáltat adatot az adóhatóság részére arról, kik tettek nála bevallási nyilatkozatot.
Az adóhatóság a havi munkáltatói adó- és járulékbevallásokból nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóévet követő május 20-áig állapítja meg a bevallási nyilatkozatot tevő magánszemélyek adóját. Az adó megállapításáról az adóhatóság nem küld értesítést. Ha azonban a munkáltató nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg és vonta le a magánszemély adóját, adóelőlegét, az adóhatóság az általa megállapított különbözetről határozatban tájékoztatja a magánszemélyt. Akkor is határozatot hoz az adóhatóság, ha a munkáltató önellenőrzéssel módosítja, javítja adó- és járulékbevallását, vagy azt utólagos adómegállapítás érinti, és ez a módosítás különbözetet eredményez a magánszemély korábban már megállapított adójához képest. A magánszemély terhére ilyen esetben jogkövetkezmény nem állapítható meg.
A bevallási nyilatkozat adóbevallásnak minősül, benyújtása nem érinti a magánszemély önellenőrzéshez való jogát.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/A. §-ában.]
Nem változott.
Az adóbevallási kötelezettség a munkáltató közreműködésével teljesíthető, ha a munkáltató vállalja az adómegállapítás elkészítését. Önadózóként változatlanul benyújtható az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás ('53-as bevallás).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 13-14. §-aiban.]
Adóbevallási tervezet
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság első alkalommal 2017-ben a 2016. évi jövedelmekről - a magánszemély erre vonatkozó kérelme nélkül is - elkészíti a rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély bevallásának tervezetét. A tervezet akkor válik a magánszemély bevallásává, ha azt a magánszemély - akár változatlan formában, akár kiegészítve - igazolható módon elfogadja.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12/B. §-ában.]
Adóbevallási tervezetet annak a magánszemélynek készít és küld az állami adóhatóság, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást (illetve annak elkészítését a munkáltató nem vállalta), vagy nem tett bevallási nyilatkozatot. További feltétel, hogy a magánszemély az adóév utolsó napján rendelkezzen ügyfélkapuval vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel.
Az adóbevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő év március 15-étől küldi meg az érintett adózóknak elektronikus formában.
Ha az adózó nem ért egyet az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal, a tervezetet javíthatja, kiegészítheti. A tervezet változatlan formában vagy szükség esetén javítva, kiegészítve az adóévet követő május 20-áig elektronikus úton fogadható el. Az esetleges adókülönbözetet is eddig az időpontig kell megfizetni, a visszatérítendő adót pedig az adóhatóság a tervezet elfogadásától számított 30 napon belül utalja ki. A tervezet elfogadásával az adózó teljesíti bevallási kötelezettségét.
Ha az adóbevallási tervezetet az adózó bármely oknál fogva nem fogadja el, adóbevallási kötelezettségét az adóhatóság közreműködése nélkül, az '53-as bevallás benyújtásával kell teljesítenie.
Egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő számára az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/B. §-ában.]
Egyszerűsített bevallás, adónyilatkozat
Változás 2016. január 1-jétől.
Az új bevallási formák bevezetésével összefüggésben hatályukat vesztik az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat elkészítésére, illetve benyújtására vonatkozó előírások. Adónyilatkozat és egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan tehető, illetve nyújtható be.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/A.-12. §-aiban, 86. § (1) bekezdésében.]
Munkáltató, kifizető adatszolgáltatása
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A munkáltatónak a korábbinál több adatot kell közölnie a havi gyakorisággal benyújtandó, az adó-, illetve társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról szóló bevallásában ('08-as bevallás).
A családi kedvezmény helyes érvényesítéséhez ezentúl az alábbi adatok közlése is szükséges:
■ a kedvezmény közös érvényesítésének ténye, annak aránya;
■ a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) neve, adóazonosító jele, ennek hiányában természetes személyazonosító adatai, lakcíme;
■ annak közlése, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;
■ a családi kedvezmény érvényesítésének jogcíme [a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/A. § (3) bekezdése szerint];
■ a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jele.
Az első házasokat megillető kedvezmény érvényesítéséhez a következő információk szükségesek:
■ a házastárs neve, adóazonosító jele;
■ a kedvezmény igénybevételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntés.
Ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére, a munkáltatónak, kifizetőnek adatszolgáltatásában közölnie kell a változás bekövetkezésének időpontját is.
[Lásd a 2003. XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében.]
Pénzügyi intézmény felszámolása miatti kártérítés
Új előírások 2015. július 7-étől.
A törvény általános jelleggel rögzíti, hogy a magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettség a kárrendezés során kifizetett kártérítés után sem.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1d) bekezdésében.]
Ha a magánszemély jogszerűen tett rendelkező nyilatkozatot a nyugdíj-előtakarékossági számlájára befizetett összegek alapján adója visszatérítéséről, de az adóhatóság a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása miatt nem tudja a számlavezetőhöz utalni a magánszemély rendelkező nyilatkozatában feltüntetett összeget, akkor azt a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára kell kiutalni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (6a) bekezdésében.]
Új előírás a 2015. november 17-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából pénzügyi intézménynek minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézeten és pénzügyi vállalkozáson kívül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek előírásairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési vállalkozás is. Ebből következően az előzőekben említett előírások a befektetési vállalkozások ügyfeleire is alkalmazandók.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 100. pontjában, 7. § (1d) bekezdésében, 44/B. § (6a) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy ezek az előírások már 2015. évi csődök esetében is alkalmazhatók.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 87. §-ában.]
Adómentesség magáncsődnél
Új előírás 2015. szeptember 1-jétől.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján adómentesnek minősülnek a természetes személyek adósságrendezési eljárásában keletkező következő kötelezettségek:
■ az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés;
■ az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie;
■ a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (jelenleg 28 500 forint) másfélszeresét.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.29. pontjában.]
Egyes fogyasztóikölcsön-szerződések forintosítása
Új előírás 2015. október 5-étől.
Adómentes a kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatosan megszűnt kötelezettség.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.30. pontjában.]
Elengedett követelés pénzügyi lízingnél
Változás a 2015. november 17-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Adómentes a pénzügyi lízingszerződésből származó elengedett követelés is (a pénzkölcsön nyújtásából származó, elengedett követeléshez hasonlóan). Így megszűnik a megkülönböztetés a "klasszikus" pénzkölcsön nyújtásából származó, illetve a tartalmilag azzal lényegében azonos, zárt végű pénzügyi lízing révén keletkező követelés elengedése között.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. pontjában.]
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy ez az adómentesség visszamenőleg már a 2014. adóévtől is érvényesíthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 88. §-ában.]
Nem változott.
Egyéb indokkal adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
Változás a 2015. november 17-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A munkavállalók új típusú MRP-szervezetet alapíthatnak a munkáltató eredményességjavításában való érdekeltségük megteremtése érdekében. Az ilyen, a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezethez kapcsolódóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény speciális adózási előírásokat állapít meg.
Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként az MRP-szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköznek a megszerzésével összefüggő kedvezmény révén.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1e) bekezdésében.]
A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. A tagi részesedés bevonására akkor kerül sor, ha a javadalmazási politikában megfogalmazott (például az MRP-szervezet alapítójának eredményes működéséhez kapcsolódó) minden feltétel megvalósult.
Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP-szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök fejében ellenérték illeti meg a résztvevőt, akkor a jövedelem megállapításánál (legfeljebb a bevétel összegéig) a résztvevő bevételét csökkentő tételként kell számításba venni az általa a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedése bevonásáig megfizetett összeget. Ha azonban a résztvevőt terhelő ellenérték teljesítése úgy történik, hogy az ellenértéket az MRP-szervezet levonja a résztvevőt tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor az így levont összeget sem a résztvevő által megszerzett bevételként, sem az általa megfizetett ellenértékként nem lehet számításba venni. A résztvevő halála esetén örököse vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 68. § (6) bekezdésében.]
Az MRP-szervezet adózott eredménye terhére a tagoknak kifizetett összeg osztaléknak minősül.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-ában.]
Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként szerezte.
Az MRP-szervezet résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság részére a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint - ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az átadott részvény ellenértékének megfizetéséről rendelkezett - a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összegéről.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/A. § (2) bekezdés i) pontjában.]
Nem pénzben kapott juttatásként adómentes az MRP-szervezet analitikájában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint elkülönítetten a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a résztvevő által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP-szervezet által elszámolt bevételt. Az adómentes természetbeni juttatás összegéről az MRP-szervezet résztvevőnként az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság számára.
E rendelkezést nem lehet alkalmazni a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevője által megszerzett értékpapírra.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.31. alpontjában.]
Online kaszinójáték és külföldi jackpot
Új előírás 2016 januárjától.
A külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény adóköteles jövedelemnek minősül.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (1) bekezdésében.]
Az online kaszinójátékból származó nyeremény nem számít jövedelemnek (kivéve, ha az a szerencsejáték-törvény 29/Q. § -a szerint külföldi jackpotrendszerből származik).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdésében.]
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Nettó elszámolás
Változás 2016. január 1-jétől.
A számviteli törvény 2016-tól nettó módon rendeli elszámolni a részesedéskivonást, illetve az eszköz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetését. Ehhez igazították a társasági adóról szóló törvény részesedéskivonással, illetve immateriális jószág nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésével kapcsolatos korrekcióit (részesedéskivonás adóalap-kedvezménye, ellenőrzött külföldi társaságból történő részesedéskivonáshoz kapcsolódó adóalap-növelési kötelezettség, bejelentett részesedés, bejelentett immateriális jószág és jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág adóalap-korrekciója). A szövegezés változása nem jelent tartalmi változást.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában, dz) pontjában, e) pontjában, gy) pontjában, 8. § (1) bekezdés n) pontjában, 8. § (1) bekezdés m) pontjában, a)-b) alpontjaiban.]
Rendkívüli tételek megszűnése
Változás 2016. január 1-jétől.
A számviteli törvény 2016-os változásához igazodva - tartalmi változás nélkül - pontosításra kerültek az összes bevétel fogalma, a veszteségelhatárolás szabályai és az osztalékelengedés átmeneti rendelkezése.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 29. pontjában, 17. § (13) bekezdésében, 29/Q. § (3) bekezdésében.]
Progresszív mentesítés
Változás 2015. július 25-étől.
Ha kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény progresszív mentesítésről rendelkezik, akkor az adózó a külföldön adóztatható jövedelmet figyelembe veszi a belföldön adóztatható jövedelmére eső adó mértékének kiszámítása során, de a külföldi jövedelmére eső társasági adót nem fizeti meg.
Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a külföldről és belföldről származó jövedelemre átlagadókulcsot kell meghatározni, és az ezzel az átlagadókulccsal kiszámított külföldön adóztatható jövedelemre eső adó csökkenti a társasági adót.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa kettős adóztatás elkerülésére mentesítéssel és progresszív mentesítéssel (millió forint)

Mentesítéssel*

Progresszív

mentesítéssel**

1.

Belföldről származó jövedelem

600

600

2.

Külföldön adóztatható jövedelem

200

200

3.

Belföldi jövedelemre számított társasági adó

(500 millió forintig 10%, 500 millió forint felett 19%)

69

-

4.

Belföldi és külföldi jövedelemre számított társasági adó
(500 millió forintig 10%, 500 millió forint felett 19%)

-

107

5.

Átlagadókulcs [4. / (1. + 2.)]

-

13,4%

6.

Külföldön adóztatható jövedelemre jutó,
átlagadókulccsal számított társasági adó (2. x 5.)

-

26,8

7.

Fizetendő társasági adó (4. - 6.)

69

80,3

* 2015. június 24-éig.
** 2015. június 25-étől.
________________________________________________________________________________________________________________________
Bírság, egyéb jogkövetkezmények visszatérítése
Változás 2015. június 25-étől.
Csökkenti az adóalapot a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek (például késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, mulasztási bírság) a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt (korábban növelő tételként figyelembe vett) összeg.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés r) pontjában.]
Növekedési adóhitel
Új előírás 2015. június 25-étől.
Ha az adózó adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja a megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, a növekedési adóhitel utáni adó megfizetése "halasztható". Vagyis lehetőség van arra, hogy az adózó a társasági adót ne a tárgyévben (feltöltéskor), hanem a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, összesen nyolc részletben fizesse meg.
Nem vehető igénybe a kedvezmény, ha az adózó
■ adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóéven belül kezdődött;
■ az adóévben vagy az adóévet megelőző három adóévben átalakulásban, egyesülésben, szétválásban vett részt;
■ az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig nem nyilatkozik az adóhatóságnak arról, hogy alkalmazni kívánja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket.
A növekedési adóhitel összegébe nem számítanak bele bizonyos bevételek (például az osztalék- és kamatjövedelem, kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz).
Nem alkalmazhatja az adózó a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket a végelszámolás, a felszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, illetve - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - az utolsó adóévében.
Az adózó az adóévi társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban (illetve a feltöltésre nem köteles adózó külön nyomtatványon) az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (december 20-áig) a növekedési adóhitelre jutó adóelőleget megállapítja és bevallja. Ezen adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben - az adóévet követő adóév első és második negyedévében (a negyedév második hónapjának 20. napjáig) - kell megfizetnie az adózónak. Ezt követően az adózó az éves adóbevallásában a növekedési adóhitelre jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja, és a növekedési adóhitelre - legfeljebb az adóévre fizetendő első és második negyedévben megfizetett előleg levonásával - megállapított összeget a következő hat negyedévben egyenlő részletekben megfizeti.
Az adózónak a fizetendő adóelőleg és adó megállapításakor az adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan kell számításba vennie, azzal, hogy ha az arányszám eléri vagy meghaladja a 100 százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidőre megfizetni. Ha a növekedési adóhitel szabályait alkalmazó adózó kikerül a társasági adóról szóló törvény hatálya alól, akkor kikerülése napjával egy összegben esedékessé válik a kedvezmény korábban meg nem fizetett összege.
Az adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még nem esedékes összegét, ha a növekedési adóhitel alkalmazására vonatkozó nyilatkozatot követő két adóév valamelyikében (vagy mindegyikében) tárgyieszköz-beruházást és létszámnövelést valósít meg.
A csökkentés mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 90 százaléka. Kedvezményezett beruházási érték a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben az adózó által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forintnak a szorzata. A létszámnövekményt az adóév és a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszám között kell meghatározni. Ha az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit
év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett, és emiatt több kedvezményt vett igénybe, akkor a többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és visszafizetni.
Az érvényesített kedvezményt a tárgyi eszköznél az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26/A. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa a növekedési adóhitel alkalmazására (ezer forint)

Az adózó növekedési adóhitele összegének levezetése

1.

A tárgyévet megelőző módosított* adóévi adózás előtti eredmény

800

2.

A tárgyévi módosított* adóévi adózás előtti eredmény

4 400

3.

Növekedési adóhitel: az adóévi adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettség-
nek az általános szabályoktól eltérő megfizetésére felhasználható összeg
(2. - 1., ha 2. ≥ |1.| x 5.)

3 600

4.

A növekedési adóhitel felhasználható összegére jutó adó (az 5. sorban szereplő összeg arányos
módosítókkal kiigazított értéke alapján 500 millió Ft-ig 10%, e felett 19%)

270

Az adózó tárgyévi adókötelezettsége a növekedési adóhitel figyelembevétele nélkül

5.

Tárgyévi társaságiadó-kötelezettség a növekedési adóhitel figyelembevétele nélkül

500

6.

A tárgyév decemberében becsült társasági adó a növekedési adóhitel figyelembevétele nélkül

450

Az adózó által megfizetett adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés és adó

"A": adóhitel-
felhasználás
nélkül

"B": az adóhitel
felhasználá-
sával

Tárgyév

7.

A tárgyévben megfizetett adóelőlegek összege összesen

90

90

8.

A tárgyévben esedékes feltöltés

("A": 6. - 7.; "B": az "A" oszlop értéke csökkentve a 4. sor értékével)

360

90

Tárgyévet követő két évben a tárgyévi kötelezettséghez kapcsolódóan fizetendő adó és adóelőleg

9.

A tárgyévet követő év február 20-áig a növekedési adóhitel vonatkozásában
fizetendő adó ("B": 4. x 25% / 2)

0

34

10.

A tárgyévet követő év május 20-áig a növekedési adóhitel vonatkozásában
fizetendő adó ("B": 4. x 25% / 2)

0

34

11.

A tárgyévről szóló adóbevallásban megállapított még befizetendő/visszaigé-
nyelhető adó (5. - 6.)

50

50

12.

A tárgyévről szóló adóbevallásban megállapított, a növekedési adóhitel
összegére jutó adónak a már megfizetett adóelőlegre tekintettel megál-
lapított, fennmaradó összege (4. - 9. - 10.), amelyet az adóévet követő
adóév harmadik és negyedik negyedévében és az adóévet követő második
adóévben negyedévenként, hat egyenlő részletben kell megfizetni.

0

202

A tárgyévben és az azt követő 2 évben a tárgyévi kötelezettséghez kapcsolódóan fizetendő adó és adóelőleg

13.

Összesen (7-12. sorok összege)

500

500

*A növekedési feltétel teljesülésének vizsgálatakor, illetve a növekedési adóhitel összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összege, az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz értéke, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összege.
________________________________________________________________________________________________________________________
Előadó-művészeti szervezet támogatása
Változás 2016. január 1-jétől.
Az általános csoportmentességi rendelet előírásainak megfelelően adható támogatás összege nem haladhatja meg az 1,5 milliárd forintot. (Az előadó-művészeti szervezet továbbra sem kaphat több támogatást az EGT-tagállamban elért éves jegybevétele 80 százalékánál.)
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (4a) bekezdésében, 24/A. § (18) bekezdésében.]
Az új uniós háttérszabályoknak megfelelően módosult az előadó-művészeti szervezetnek és e szervezet jegybevételének a fogalma. Az általános csoportmentességi rendelet alapján nem részesülhetnek támogatásban a nehéz helyzetben lévő társaságok, továbbá bizonyos ágazatok, például az acélipar, szénipar. (A nehéz helyzetben lévő vállalkozások definícióját a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.)
Ha az adózó a kiegészítő támogatást a 10 százalékos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel állapította meg, de a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként az arra jogosult szervezetnek megfizetni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 37. pontjában, 22. pontjában, 24/A. §-aiban.]
Civil szervezetek
Változás 2015. január 1-jétől.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) szerint már nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása, továbbá a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése.
Az alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek és köztestületnek társasági adót kell fizetnie az alapcél szerintinek minősülő, ingatlan vásárlásából, használatából és elidegenítéséből származó jövedelme után.
Alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél, köztestületnél az adózás előtti eredményt csökkenti az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódóan elszámolt értékcsökkenési leírás, ingatlan kivezetésekor annak számított nyilvántartási értéke.
Alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél, köztestületnél az adózás előtti eredményt növeli az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg, valamint az ingatlanhoz kapcsolódóan elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, ingatlan kivezetésekor annak könyv szerinti értéke.
A kedvezményezett bevétel aránya az alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél és köztestületnél a 15 százalékos kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből származó, az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel növelt bevételnek és a vállalkozási tevékenységből származó, ugyanezen összeggel növelt összes bevételének a hányadosa.
A módosítások következtében hatályát veszti a törvény - alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységekről szóló - 6. számú mellékletének A) része.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § (1a) bekezdésében, (2) bekezdés d) pontjában, f) pontjában, (3) bekezdés c)-d) pontjaiban, 29/A. § (14)-(15) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a civiltörvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő, alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység. A kedvezményezett bevételi mérték közhasznú szervezet esetében továbbra is az összes bevétel 15 százaléka.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Az ingatlanhasznosítás adózása közhasznú alapítványnál (ezer forint)]

1.

Összes bevétel

100 000

2.

Az 1. sor összegéből a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele

70 000

3.

Kedvezményezett bevétel (1. x 15%)

1 5 000

4.

A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye a civiltörvény rendelkezéseinek figye-
lembevételével*

20 000

5.

Az ingatlan hasznosítására tekintettel az adóévben a közhasznú tevékenység bevételeként elszámolt
összeg(+)

1 000

6.

Az ingatlan hasznosítására tekintettel az adóévben a közhasznú tevékenység költségeként, ráfordítá-
saként elszámolt összeg (-)

140

7.

Az ingatlanhoz kapcsolódó Sztv. szerinti értékcsökkenés (+)

50

8.

Az ingatlanhoz kapcsolódó Tao. tv. szerinti értékcsökkenés (-)

50

9.

Az ingatlan hasznosításához kapcsolódó módosító tételek összesen (5. - 6. + 7. - 8.)

860

10.

Egyéb adóalapmódosító tételek egyenlege

-4 600

11.

Adóalap (4. + 9. + 10.) x (1. - 2. - 3.) / (1. - 2.)

8 130

12.

Számított társasági adó (11. x 10%)

813

13.

A számított adót csökkentő tételek

0

14.

Fizetendő társasági adó (12. - 13.)

813

*A civiltörvény szerint nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek az ingatlan hasznosítása.
________________________________________________________________________________________________________________________
A pénzügyi szervezetek különadója
Adóalap, adómérték
Változás 2016. január 1-jétől.
A különadó alapja a hitelintézetnél a 2014. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg.
2016-ban a különadó mértéke a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,31 százalék, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalék (a korábbi 0,53 százalék helyett), azzal, hogy a 2016-2018. időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett (fizetendő) bankadó összegét.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, 4/A. § (4) bekezdés 1. pontjában, (6) bekezdés a) pontjában, 13. §-ában.]
Nem változott.
A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja, és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (2) bekezdésében.]
Különadó-kedvezmények
Az alábbi kedvezmények az Európai Bizottság szerint tiltott támogatásnak minősülnek. Az EB Versenypolitikai Főigazgatósága előzetesen elmarasztalta a magyar hatóságokat, mivel álláspontja szerint a kedvezmények szelektívnek tekinthetőek. (Különszámunk nyomdába adása előtt a kormány új törvényjavaslatot nyújtott be a kedvezményrendszer megváltoztatására.)
Változás 2016. január 1-jétől.
Az a hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a fizetendő különadó összegét a növekményre tekintettel csökkenti. Az érintett bankok, pénzügyi vállalkozások fizetendő adóját csökkentő tétel együttesen évente összesen legfeljebb 3 milliárd forint lehet, amely összeg a vállalkozói kölcsönök összállományából való részesedés arányában oszlik el az érintett adózók között.
A vállalkozói kölcsönök állománya alatt a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződés alapján az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló, értékpapírban nem rögzített követelések együttes könyv szerinti értékét kell érteni.
Az a hitelintézet, amelynek - egyéb feltételek mellett - a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és a 2014. évi éves beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett a vállalkozói hitelállománya, adóalapját egy, az ezen növekmény összegére tekintettel meghatározott kiegyenlítő tétellel csökkentheti. Az adóalap-csökkentés összege az érintett bankokra együttesen évente összesen 7 milliárd forint lehet, amely összeg a vállalkozói kölcsönök összállományából való részesedés arányában oszlik el az érintett adózók között.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (11a)-(11f) bekezdéseiben, 5. § (1)-(1b) bekezdéseiben, 7. § 5. pontjában, 14. pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Az IFRS-ek szerinti egyedi beszámoló alapján adózók
Társaságiadó-kötelezettség
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ek szerint adózók társaságiadó-alapjának megállapítására az általános társaságiadó-szabályok vonatkoznak, azzal, hogy a törvény új II/A. fejezete szerinti különös - az általános szabályokat kiegészítő vagy azokhoz képest új - rendelkezéseket is figyelembe kell venniük. Vagyis a társasági adó alapja az IFRS-ek szerint meghatározott, a folytatódó és a megszűnt tevékenységekre bemutatott adózás előtti eredmények együttes összege.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (2a) bekezdésében, 18/A. § (1)-(2) bekezdéseiben, 24. § (2) bekezdésében.]
Az egyedi beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító adózónak a társaságiadó-kötelezettségét az IFRS-ekkel összhangban kell meghatároznia, kivéve, ha a társasági adóról szóló törvény kifejezetten a számviteli törvény alkalmazását írja elő. Az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (6) bekezdésében.]
Új árbevétel-fogalom
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A törvény definiálja az árbevétel fogalmát (például a veszteségelhatárolásra tekintettel). Az egyedi beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító adózónál árbevétel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózóra meghatározott nettó árbevétel, csökkentve a fogyasztási adóval, jövedéki adóval, növelve a jogdíjbevétellel.
Az IFRS-ek szerinti beszámoló alapján adózó hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, biztosítónál és a befektetési vállalkozásnál az árbevétel a helyi adókról szóló törvényben az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózóra meghatározott nettó árbevétel.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4. pontjában.]
Minimum-társaságiadó
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ek alkalmazásának első két adóévében a fizetendő társasági adó nem lehet kevesebb, mint az IFRS-ekre történő áttérést megelőző adóév fizetendő társasági adója (minimumadó). Ha az adózó áttér az IFRS-ek alkalmazására, és fizetendő társasági adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el minimumadót, akkor ezekben az adóévekben társasági adóként legalább a minimumadót (azaz az áttérést megelőző adóévi fizetendő társasági adót) meg kell fizetni. Kivétel, ha az adózó bizonyítja, hogy a magyar számviteli szabályok alapján az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben fizetendő társasági adója kevesebb, mint a minimumadó. Az adózó ezen kérelmét adóévenként csak az adóbevallással egyidejűleg terjesztheti elő.
Ha az IFRS-ekre történő áttérést követő két adóévben a magyar számviteli szabályok alapján megállapított társasági adót fizeti meg az adózó, az áttérési különbözettel ettől függetlenül korrigálnia kell az adózás előtti eredményét.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/D. § (7)-(9) bekezdéseiben.]
Adóelőleg-minimum
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ek alkalmazásának első adóévéről készített társaságiadó-bevallásban bevallott társaságiadó-előleg nem lehet kevesebb, mint az IFRS-ekre való áttérést megelőző adóévi társaságiadó-bevallásban bevallott társaságiadó-előleg (adóelőleg-minimum) évesített összege. Ez azt jelenti, hogy ha a naptári évvel megegyező üzleti éves adózó 2016. adóévtől áttér az IFRS-ekre, akkor a 2016. július 1-jétől 2017. június 30-áig bevallott társaságiadó-előlege legalább a 2015. július 1-jétől 2016. június 30-áig bevallott társaságiadó-előleggel (adóelőleg-minimummal) megegyező kell legyen.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az IFRS-ek alkalmazásának első adóévében és az első adóévet követő hat hónapban az adózó nem kérheti a társaságiadó-előleg adóhatósági módosítását akkor sem, ha számításai szerint társasági adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Ezt követően az adóelőleg adóhatósági módosítása esetén annak összege el kell hogy érje az adóelőleg-minimum összegét. Ez naptári éves adózó 2016-os IFRS-áttérése esetén azt jelenti, hogy 2016. január 1-jétől 2017. június 30-áig nem kérhető a társaságiadó-előleg módosítása; 2017. július 1-jétől 2018. június 30-áig pedig legalább a 2015. július 1-jétől 2016. június 30-áig bevallott társaságiadó-előleget (adóelőleg-minimumot) meg kell fizetni az előleg adóhatósági módosítása esetén is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/D. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 2003. évi XCII. törvény 42. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A távhőtörvény a társasági adóról szóló törvényben szabályozott, az IFRS-ek szerint adózókra vonatkozó speciális rendelkezések értelemszerű alkalmazását írja elő. Ez például azt jelenti, hogy az energiaellátók jövedelemadójában nem releváns szabályokat (például az alultőkésítésre vonatkozó szabályt) az IFRS-ek szerint adózóknál nem kell alkalmazni.
[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 9. § (4) bekezdésében.]
Az áttérési különbözet az energiaellátók jövedelemadó-alapjában legfeljebb öt év alatt számolható el (szemben a társaságiadó-alapban előírt három adóévvel).
Az adózó választhat, hogy az áttérési különbözet pozitív egyenlegével egy összegben (az áttérés adóévében) vagy öt év alatt (öt egyenlő részletben) növeli az adóalapot. Negatív egyenleggel az adózó öt év alatt egyenlő részletben csökkenti az adóalapját. Az áttérési különbözet összege eltérhet a társaságiadó-törvény szerinti áttérési különbözettől.
[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 9. § (5) bekezdésében.]
Példa negatív és pozitív áttérési különbözetre az IFRS-eket alkalmazó energiaellátók jövedelemadójában

A jövedelemadó levezetése negatív áttérési különbözet esetén

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

1.

Az áttérés következtében adódó teljes áttérési különbözet

-6300

2.

Korrigált adózás előtti eredmény

7200

7800

8400

10 260

10 860

3.

Az áttérési különbözet tárgyévre jutó része
(az 1. sor értékének 1/5 része)*

-1260

-1260

-1260

-1 260

-1 260

4.

Egyéb adóalapmódosító tételek

-100

-150

-200

-250

-300

5.

Adóalap (2. + 3. + 4.)

5840

6390

6940

8 750

9 300

6.

Számított jövedelemadó (31%)

1810

1981

2151

2 713

2 883

7.

Számított jövedelemadót csökkentő tételek

0

0

0

0

0

8.

Fizetendő jövedelemadó (6. + 7.)

1810

1981

2151

2 713

2 883

A jövedelemadó levezetése pozitív áttérési különbözet esetén

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

1.

Az áttérés következtében adódó teljes áttérési különbözet

4200

2.

Korrigált adózás előtti eredmény

7200

7800

8400

8160

8760

3.

Az áttérési különbözet tárgyévre jutó része
(az 1. sor értékének 1/5 része)*

840

840

840

840

840

4.

Egyéb adóalapmódosító tételek

-100

-150

-200

-250

-300

5.

Adóalap (2. + 3. + 4.)

7940

8490

9040

8750

9300

6.

Számított jövedelemadó (31%)

2461

2632

2802

2713

2883

7.

Számított jövedelemadót csökkentő tételek

0

0

0

0

0

8.

Fizetendő jövedelemadó (6. + 7.)

2461

2632

2802

2713

2883

*Az adózó az áttérési különbözet egyösszegű érvényesítését is választhatja.
________________________________________________________________________________________________________________________
Adatszolgáltatás
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ekre áttérő adózó az áttérést megelőző adóév társaságiadóelőleg-kiegészítéséről benyújtott bevallásában (illetve külön nyomtatványon) a bevallás benyújtásának határidejéig (naptári éves adózó esetén december 20-áig) nyilatkozik az áttérési különbözet összegéről, továbbá az IFRS-ek és a számviteli törvény szerinti saját tőke különbözetének összegéről. A 2016. adóévtől áttérők esetében a nyilatkozat benyújtásának határideje 2016. január 15-e.
Az IFRS-ekre áttérő adózó az áttérést megelőző adóév társaságiadó-bevallásában adatot szolgáltat az áttérést megelőző adóév adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről és adóalap-módosító tételeiről. Ez naptári éves adózó 2016-os IFRS-áttérése esetén azt jelenti, hogy a 2015. adóévi bevallásában (az 1529. számú nyomtatványon) adatot szolgáltat a 2015. adóév IFRS-ek szerint meghatározott társaságiadó-kötelezettségéről.
További adatszolgáltatási kötelezettség terheli az IFRS-ek szerint adózót az áttérés adóévében (2016. adóévben naptári éves adózónál) és az áttérést követő adóévben (2017. adóévben naptári éves adózónál) negyedévente (a negyedévet követő hónap 20. napjáig) várható éves adózás előtti eredményre, adóalapra és a fizetendő adóra vonatkozóan.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/D. § (5)-(6) bekezdéseiben, 29/D. § (1) bekezdésében.]
Korrigált adózás előtti eredmény
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A korrigált adózás előtti eredmény meghatározásához az IFRS-ek szerint adózó az alábbi tételekkel csökkentheti az adózás előtti eredményét:
■ helyi iparűzési adó, innovációs járulék, látványcsapatsport, előadó-művészeti szervezet és filmalkotás támogatásának nyereségadó-ráfordításként elszámolt összege;
■ fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény javára elszámolt összege;
■ a számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása miatt az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt összeg;
■ saját részvény, saját üzletrész kivezetésekor a saját tőke adóévi csökkenéseként elszámolt veszteség összege;
■ kamatozó részvényre, visszaváltható részvényre és elsőbbségi részvényre kamatráfordításként elszámolt összeg miatti adóalapnövelés összegéből az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeg;
■ a számviteli törvénynek megfelelően a tőketartalék növekedéseként elszámolandó kapott állami támogatások;
■ munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg.
Az IFRS-ek szerint adózó az alább felsorolt tételekkel növeli az adózás előtti eredményét:
■ fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;
■ a számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása miatt az eredménytartalék növekedéseként elszámolt összeg;
■ saját részvény, saját üzletrész kivezetésekor a saját tőke adóévi növekedéseként elszámolt nyereség összege;
■ munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg;
■ kamatozó részvényre, visszaváltható részvényre és elsőbbségi részvényre kamatráfordításként elszámolt összeg;
■ a számviteli törvénynek megfelelően a tőketartalék növekedéseként elszámolandó kapott állami támogatások csökkentő tétel szerinti összegéből az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg;
■ a kibocsátónál az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettségkomponenséhez kapcsolódóan az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg.
Azon tételeknél, ahol a társasági adóról szóló törvény az adózás előtti eredményhez köti a kedvezmény mértékét, az IFRS-ek szerint adózó a korrigált adózás előtti eredményt veszi figyelembe.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában, 18/C. § (17) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 22/C. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa negatív és pozitív áttérési különbözetre a társasági adóban

A negatív áttérési különbözet leírása az IFRS-eket alkalmazó
adózóknál (millió forint)

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

1.

Az áttérés következtében adódó teljes áttérési különbözet

-4500

2.

Korrigált adózás előtti eredmény

6000

6500

7000

7500

8000

3.

Az áttérési különbözet tárgyévre jutó része
(az 1. sor értékének 1/3 része)

-1500

-1500

-1500

-

-

4.

Egyéb adóalap-módosító tételek

-600

-650

-700

-750

-800

5.

Adóalap (2. + 3. + 4.)

3900

4350

4800

6750

7200

6.

Számított társasági adó

(500 millió Ft-ig 10%, 500 millió Ft felett 19%)

696

782

867

1238

1323

7.

Számított társasági adót csökkentő tételek

300

300

300

300

300

8.

Fizetendő társasági adó (6. - 7.)

396

482

567

938

1023

A pozitív áttérési különbözet leírása az IFRS-eket alkalmazó
adózóknál (millió forint)

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

1.

Az áttérés következtében adódó teljes áttérési különbözet

3000

2.

Korrigált adózás előtti eredmény

6000

6500

7000

7500

8000

3.

Az áttérési különbözet tárgyévre jutó része*
(az 1. sor értékének 1/3 része)

1000

1000

1000

-

-

4.

Egyéb adóalap-módosító tételek

-600

-650

-700

-750

-800

5.

Adóalap (2. + 3. + 4.)

6400

6850

7300

6750

7200

6.

Számított társasági adó

(500 millió Ft-ig 10%, 500 millió Ft felett 19%)

1171

1257

1342

1238

1323

7.

Számított társasági adót csökkentő tételek

300

300

300

300

300

8.

Fizetendő társasági adó (6. - 7.)

871

957

1042

938

1023

*Az adózó az áttérési különbözet egyösszegű érvényesítését is választhatja.
________________________________________________________________________________________________________________________
Adóalap-korrekciós tételek az IFRS-ek szerint adózóknál
Áttérési/visszatérési különbözet
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő adózónak az áttérést megelőző időszak alapján ki kell számítania a számviteli törvény és az IFRS-ek szerinti értékek közötti különbözetet, az úgynevezett áttérési különbözetet. Az áttérési különbözet részben abból adódik, hogy az IFRS-ekre való áttéréskor a saját tőkével szemben kell megjeleníteni a különbségeket, így a számviteli törvény szerinti és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltér, részben abból, hogy a mérlegtételek közötti átsorolás áttérési különbözetet eredményezhet.
A nyereségjellegű áttérési különbözet akkor növeli az adózás előtti eredményt, ha az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény csökkentéseként számolják el az érintett tételt, illetve ha az adózás előtti eredmény növeléseként számolták volna el, amennyiben az adózó nem tért volna át az IFRS-ekre.
A veszteségjellegű áttérési különbözet akkor csökkenti az adóalapot, ha az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként számolják el az érintett tételt, illetve ha az adózás előtti eredmény csökkentéseként számolták volna el, amennyiben az adózó nem tért volna át az IFRS-ekre.
Az áttérési különbözet miatti adóalapcsökkentő és adóalap-növelő tételeket össze kell vonni (egyenleg). Ha az egyenleg negatív, akkor azt az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben (három egyenlő részletben) lehet levonni az adóalapból. Ha az egyenleg pozitív, akkor az adózónak választási lehetősége van: egy összegben (az áttérés adóévében) vagy három egyenlő részletben (az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben) adózza le.
A végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévben az áttérési különbözet miatti halasztott adóalap-korrekció egy összegben válik esedékessé.
Az IFRS-ek szerinti adózásról a magyar számviteli szabályokra történő visszatéréskor az áttérési különbözettel analóg módon korrigálja az adóalapot a visszatérési különbözet.
________________________________________________________________________________________________________________________
Pénzügyi tranzakciós illeték
Változás 2016. január 1-jétől.
Tartalmi változás nélkül módosul a jutalék- és díjbevétel fogalma.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 5. pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Ingyenes juttatások
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A társasági adóról szóló törvény biztosítja az IFRS-ek szerint adózóknak az adózás előtti eredmény csökkentését a tulajdonosnak tulajdonosi minőségében nyújtott ingyenes juttatásokra, a társaságiadó-törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjával analóg módon.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Bekerülési érték
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A tárgyi eszköz leszerelési költsége a társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenés megállapítása céljából nem vehető figyelembe a bekerülési értékben. Az IFRS-ek szerint a tárgyi eszköz leszerelési költsége az eszköz bekerülési értékének része. Az ilyen eszköz bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván az IFRS-ek szerint adózó.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (5) bekezdésében.]
Értékcsökkenés
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A társasági adóról szóló törvény szerinti bekerülési értéket (mely az e törvény szerinti értékcsökkenés alapja) a valós érték változásai nélkül állapítja meg az adózó a tárgyi eszközök, immateriális javak, befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek esetében. Az adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván. Az IFRS-ek szerint az átértékelési modell és a valósérték-modell alkalmazásával értékelt eszközök esetében az átértékelt összeg lesz az eszköz értékcsökkenésének alapja.
A társaságiadó-törvény külön rendelkezése lehetővé teszi a befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek értékcsökkenését. Az IFRS-ek szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. Az eszköz értékesítésre tartott eszközzé történő minősítését a társaságiadó-törvény "forgóeszközök közé való átsorolásnak" tekinti.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (6)-(9) bekezdéseiben.]
Értékvesztés
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Amennyiben az IFRS-ek szerint adózó értékvesztést számol el, a társasági adóról szóló törvény terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó korrekcióit kell alkalmazni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (11) bekezdésében.]
Apportként kapott eszköz bekerülési értéke
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A társasági adóról szóló törvény az apportlétesítő okiratban, illetve a közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéket tekinti bekerülési értéknek. Az IFRS-ek szerint az apportként kapott eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban meghatározott érték helyett (magasabb) piaci értéken is meghatározható.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (11) bekezdésében.]
Céltartalék
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Céltartalék jogcímen módosítani kell a korrigált adózás előtti eredményt a törvényben felsorolt ráfordításokkal.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (12)-(13) bekezdéseiben.]
Fejlesztési tartalék
Új előírás 2016. január 1-től.
A társaságiadó-törvény szerinti fejlesztési tartalék meghatározásakor a számviteli törvényben az IFRS-ekre meghatározott eredménytartalék és lekötött tartalék fogalmakat kell használni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (14) bekezdésében.]
Alultőkésítés
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Alultőkésítés esetén saját tőke alatt a számviteli törvényben az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozóan meghatározott saját tőkét kell érteni. Az összetett pénzügyi instrumentumok esetében adóalap-növelőként már figyelembe vett kamatösszeget figyelmen kívül kell hagyni.
K+F kedvezmény
Új előírás 2016. január 1-től.
Az adóalap-kedvezmény változatlan formában alkalmazható az IFRS-ek szerint adózó esetében a korábban kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba vett eszközre, attól függetlenül, hogy kísérleti fejlesztés aktivált értéke az IFRS-ek szerinti adózónál eszközként nincs kimutatva.
Az adózó nem jogosult K+F kedvezményre kizárólag az áttérés miatt elszámolt költség vagy az áttérés miatt nyilvántartásba vett kísérleti fejlesztés aktivált értéke (szellemi termék) alapján.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontjában, 7. § (17)-(18) bekezdéseiben, 18/C. § (14) bekezdésében.]
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Csoportos adóalanyiság
Változás 2016. január 1-jétől.
A csoportos adóalanyiságra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából nem kell egymással kapcsolt vállalkozásnak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsoltnak, mert a magyar állam vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük. Így nem szükséges, hogy minden, a csoportos adóalanyon kívül maradó állami vállalat hozzájáruló nyilatkozatát adja, és egyetemlegesen felelős legyen más állami vállalatok által létrehozni kívánt csoportos adóalanyisághoz, ha csak az állami tulajdon miatt minősülnek egymással kapcsolt vállalkozásnak.
Ugyanez igaz az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatokra is. Vagyis nem kell hozzájáruló nyilatkozatot adni, és nem áll fenn egyetemleges felelősség az adott helyi önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozások között csoportos adóalanyiság létrehozása esetén, ha azok kizárólag az önkormányzati tulajdon miatt minősülnek kapcsoltnak.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy helyi önkormányzat nem lehet tagja csoportos adóalanynak (nem alkothat csoportos adóalanyt a tulajdonában lévő vállalkozásokkal). A helyi önkormányzatnak nem kell hozzájáruló nyilatkozatot adnia, és nem válik egyetemlegesen felelőssé a tulajdonában lévő vállalkozások által létrehozott csoportos adóalany áfakötelezettségeiért.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 8/A. §-ában.]
Nem változott.
Csoportos adóalanyiságot az egymással kapcsolt, belföldön letelepedett adóalanyok hozhatnak létre.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-ában.]
Időszakos elszámolású ügyletek
Változás 2016. január 1-jétől.
Időszakos elszámolás alá eső ügyletek esetén változik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.
Ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, az adófizetési kötelezettség főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napján keletkezik.
A főszabálytól eltérően az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
■ a számla, illetve a nyugta kiállításának időpontja, ha a számla vagy a nyugta kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az elszámolási időszak végét,
■ a fizetés esedékessége, de legkésőbb az érintett elszámolási időszak végétől számított 60. nap, ha a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik.
Az új előírásokat az olyan, 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2015. december 31-ét követő időpont.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1)-(1a) bekezdéseiben, 297. §-ában .]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példák időszakos elszámolásra
1. "A" vállalkozás "B" vállalkozás részére folyamatos tanácsadási szolgáltatást nyújt, az aktuális elszámolási időszak 2016. január 1-31., a fizetési esedékesség 2016. február 10.
Ha a szolgáltatásnyújtó a számlát 2016. január 1-je előtt kiállítja, még a régi szabályokat kell alkalmazni, tehát az adófizetés keletkezése a fizetés esedékessége (2016. február 10.). Ha viszont a szolgáltatásnyújtó a számlát 2016. január 1-jén vagy azt követően állítja ki, már az új szabályokat kell alkalmazni, vagyis ez esetben a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége, mert az nem későbbi, mint az elszámolási időszak végétől számított 60. nap.
2. A felek közötti elszámolási időszak 2016. március 1-jétől 2016. április 30-áig tart. A szolgáltatásról a számlát 2016 áprilisában bocsátják ki, a fizetés esedékessége 2016. augusztus 5-e. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 2016. június 29-e, tekintve, hogy a fizetési esedékesség időpontja későbbi, mint az elszámolási időszak végétől számított 60. nap.
________________________________________________________________________________________________________________________
Levonási jog érvényesítése
Változás 2016. január 1-jétől.
Az adóalanynak a levonható adó érvényesítésére az adólevonási jog keletkezésének évében és az azt követő naptári évben (vagyis legfeljebb kétéves időkorláttal) van lehetősége. (Korábban az adólevonási jog a keletkezésétől számított elévülési időn belül bármelyik adómegállapítási időszakban gyakorolható volt.) A legfeljebb kétéves időkorláton túl, de még az elévülési időn belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adót az adóalany önellenőrzés keretében abban az időszakban érvényesítheti, amelyben a levonható adó keletkezett.
A fordított adózás alá eső ügyletek és az import önadózással megfizetett áfája esetén a főszabálytól eltérően az előzetesen felszámított adó abban az adómegállapítási időszakban vonható le, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani.
E rendelkezéseket a 2016. január 1-jén vagy azt követően keletkezett levonási jog esetében kell először alkalmazni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/A. §-ában, 299. § (2) bekezdésében .]
Nem változott.
Ha az adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adóját csökkentette a levonható előzetesen felszámított adó összegével, és a különbözet előjele negatív, akkor választása szerint azt elévülési időn belül a soron következő adómegállapítási időszakban figyelembe veheti mint fizetendő adót csökkentő tételt, vagy - a visszaigénylés szabályai szerint - az adóhatóságtól visszaigényelheti.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/A. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példák adólevonási jog érvényesítésére
1. Havi bevalló adóalany egy 2015. december 12-ei teljesítési időpontú ügyletről 2016. január 3-án kapta meg a számlát. Az adott esetben a levonási jog 2015. december 12-én keletkezett, így az adóalany szabadon dönthet, hogy ezen számla után a levonási jogát a 2015. december hónapról beadandó áfabevallásában érvényesíti-e, vagy a levonási jog keletkezésétől számított elévülési időn belül bármelyik más későbbi adóbevallásában.
2. Az adóalany gabonát szerez be 2016 júliusában, amely ügylet után fordított adózás miatt ő az adófizetésre kötelezett. Az adófizetési kötelezettség 2016. július 28-án keletkezik. Az adóalany negyedéves bevalló, a gabonabeszerzés után fordított adózással megfizetett adó utáni levonási jogát csak a harmadik negyedévi (július-szeptember) áfabevallásában gyakorolhatja.
3. Havi bevalló adóalany 2016 januárjában tanácsadási szolgáltatást vett igénybe, az erről szóló, az áthárított adót tartalmazó számlát 2016. január 31-ei teljesítési időponttal állították ki. Az adóalany ezt a számlát csak 2018 márciusában leli fel nyilvántartásában. Ebben az esetben az adóalanynak ahhoz, hogy ezen számla szerinti adólevonási jogát gyakorolhassa, önellenőriznie kell a 2016 januárjáról beadott áfabevallását.
________________________________________________________________________________________________________________________
Számlázás
Változás 2016. január 1-jétől.
Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól a nemzetközi légi személyszállítási szolgáltatást nyújtó adóalany ezen szolgáltatása tekintetében, feltéve, hogy szolgáltatásáról egyéb számviteli bizonylatot állít ki (kivétel, ha a szolgáltatás igénybevevője számlát kér).
Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az a belföldön nem letelepedett adóalany is, amely belföldi nem adóalany részére nyújt műsorszolgáltatási, távközlési vagy elektronikus szolgáltatást, és ezen szolgáltatása után a belföldi áfafizetési kötelezettségének az úgynevezett egyablakos rendszer segítségével tesz eleget. A mentesülés alól kivétel, ha a szolgáltatás igénybevevője számla kibocsátását kéri. Ha az adóalanynak e szolgáltatásáról számlát kell kibocsátania, és a számla adatai külföldi pénznemben kifejezettek, az adóalany nem köteles feltüntetni a számlán az áthárított adó összegét forintban. Számlakibocsátás hiányában az adóalanyt nyugtakibocsátási kötelezettség terheli.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bekezdés c) pontjában, 165. § (4) bekezdésében , 165/A. §-ában, 166. § (1) bekezdésben, 299. § (1) bekezdésében.]
Közcélú adományozás
Változás 2015. június 25-étől.
Közcélú adománynak minősül az oktatási intézményeknek történő ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás is, így az ilyen ügylet - ha a törvényben foglalt feltételek fennállnak - nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Ehhez az kell, hogy
■ a terméket, szolgáltatást az oktatási intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására adják;
■ az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény tartalma alapján megállapítható, hogy az valóban - nem csak látszólag - az oktatási intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenységet szolgálja;
■ nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának, azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás; valamint
■ az adományozó rendelkezik az oktatási intézmény által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pontjában.]
Nem változott.
Közcélú adománynak minősül - és ily módon átadása nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget - a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, a fentiekben részletezett feltételek teljesülése esetén.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bekezdés a) pontjában, 14. § (3) bekezdésében, 259. § 9/A. pontjában]
Sertéshús áfakulcsa
Változás 2016. január 1-jétől.
27 százalékról 5 százalékra csökken a sertés tőkehúsok értékesítésére alkalmazandó áfakulcs. A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény III. melléklet I. 49. pontjában, 298. §-ában.]
Mit kell tudni a számvitelről?
Egyszerűsített éves beszámoló
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
■ a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
■ az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
(Korábban azok készíthettek egyszerűsített éves beszámolót, akiknél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladta meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot; az éves nettó árbevétel a 1 milliárd forintot; az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.)
[2000. évi C. törvény 9. § (2) bekezdésében, 97. § (1)-(2) bekezdéseiben]
Nem változott.
Mérethatártól függetlenül nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvános részvénytársaság, az anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
[2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésében]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségére

Üzleti évek

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Mérlegfőösszeg (M Ft)

650

700

750

800

850

1000

1000

Nettó árbevétel (M Ft)

1400

1600

1800

2600

2600

2600

2200

Létszám (fő)

47

49

51

53

55

57

49

Egyszerűsített éves
beszámolót készíthet

nem*

nem*

igen

igen

igen

nem

nem

*A korábbi évek adatainak figyelembevételével.
________________________________________________________________________________________________________________________
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
■ a mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot;
■ az éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot;
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
[2000. évi C. törvény 117. § (1) bekezdésében]
Nem változott.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból és az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalatnak összevont (konszolidált) üzleti jelentést is kell készítenie.
Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha azok egyetlen vállalkozásként működnének. Ennek érdekében az összevont (konszolidált) éves beszámolóban az eszközök és a források, a bevételek és a ráfordítások (a teljesítmények és a költségek), a nyereség és a veszteség értékéből - az anyavállalat és a hozzá tartozó leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, illetve ez utóbbiak egymás közötti kapcsolataiból adódó - halmozódásokat ki kell szűrni.
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet előírásai alapján a nyilvános értékpapírt kibocsátó vállalkozás (tőzsdei vállalkozás) az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (IFRS-eknek) megfelelően állítja össze összevont (konszolidált) éves beszámolóját. Emellett minden más anyavállalat is élhet azzal a lehetőséggel, hogy összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint (és nem a számviteli törvény előírásai szerint) állítja össze.
[2000. évi C. törvény 10. § (1)-(3) bekezdéseiben, (5)-(6) bekezdéseiben, 120. § (1) bekezdésében, (5) bekezdésében]
________________________________________________________________________________________________________________________
Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítőkre vonatkozó értékhatárok

Jelenleg

A 2016. évi

üzleti évtől

Mérlegfőösszeg (M Ft)

5400

6 000

Nettó árbevétel (M Ft)

8000

12 000

Létszám (fő)

250

250

________________________________________________________________________________________________________________________
Mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás
Új előírás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Mértékadó befolyást gyakorló az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.
[2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 4a. pontjában]
Jelentős tulajdoni részesedés
Új előírás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Jelentős tulajdoni részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek mértéke a 20 százalékot meghaladja.
[2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 9. pontjában]
Kapcsolt vállalkozás
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Kapcsolt vállalkozás alatt az anyavállalatot és annak leányvállalatait kell érteni. (A korábbi előírások szerint kapcsolt vállalkozásnak minősült a társult vállalkozás is.)
[2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 7. pontjában]
Társult vállalkozás
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
[2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 4. pontjában]
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül a számviteli törvény alkalmazásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja szerint:
■ az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint
■ minden olyan, az előző pont alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.
Jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősíti egyebek között
■ a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosítót, kivéve a kölcsönös biztosítót;
■ a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézeteket, kivéve az MNB-t, az MFB Zrt.-t és az EximBank Zrt.-t;
■ a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozást.
A közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokra részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, és az ilyen vállalkozásokra nem alkalmazhatók a számviteli törvény egyszerűsítési lehetőségei (sem a beszámolásra, sem a könyvvizsgálatra). Emellett könyvvizsgálóikra is az általánosnál szigorúbb előírások vonatkoznak, például azok minőség-ellenőrzését a könyvvizsgálói kamara helyett a közfelügyeleti hatóság (a nemzetgazdasági miniszter) látja el.
[2000. évi C. törvény 3. § (15) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 134/B. § (1) bekezdésében, 134/C. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében]
Anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás
Nem változott.
Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy más leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, azáltal, hogy az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
■ tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik a tulajdonosi (a részvényesi) szavazatok többségével (több mint 50 százalékával); vagy
■ más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja;
■ a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok többségét megválassza, illetve visszahívja;
■ a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol a másik vállalkozó felett (függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól).
Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalati jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.
[2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 1-3. pontjaiban]
Mérleg
Új előírás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A fogalmi változások következtében kibővült a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök, a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek mérlegcsoportok részletezése.
A törvény (tartós és nem tartós bontásban) új mérlegtételeket vezetett be. Ilyenek például a jelentős tulajdoni részesedések; a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések; valamint a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettségek.
[2000. évi C. törvény 27. § (3a)-(3b) bekezdéseiben, (4)-(6) bekezdéseiben, 29. § (2)-(3a) bekezdéseiben, (4) bekezdésében, 30. § (2a) bekezdésében, (3) bekezdésében, 42. § (7a) bekezdésében, (8) bekezdésében, 1, 4., 6. melléklet]
Nem változott.
Az egyes mérlegcsoportok részletezésénél továbbra is be kell mutatni külön soron a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételeket, amiből az is következik, hogy a mérleg egyes jelentős tulajdoni részesedéssel összefüggő tételeinél azok kapcsolt vállalkozással összefüggő tételekkel csökkentett részét (a "maradékot") kell bemutatni.
[2000. évi C. törvény 1, 4., 6. melléklet]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa az új mérlegtételekre
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés
4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
5. Egyéb tartós részesedés
6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
7. Egyéb tartósan adott kölcsön
8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
________________________________________________________________________________________________________________________
Mérleg szerinti eredményhez kapcsolódó prémiumok, jutalmak
Az osztalék elszámolásának változásával összefüggésben fontos felhívni a figyelmet azokra a kapcsolódó területekre, amelyek eddig a számviteli beszámoló mérleg szerinti eredmény tételét használták fel különböző célokra. Ha például eddig a vezetők, dolgozók teljesítményének mérését, az ehhez kötődő teljesítménycélokat, a prémiumok, jutalmak kitűzését a mérleg szerinti eredményhez kötötték, akkor ezeken a belső szabályokon módosítani kell.
________________________________________________________________________________________________________________________
Eredménykimutatás 2015-ben és 2016-ban

Eredménykimutatás 2015

A.

...

B.

...

...

...

E.

Adózás előtti eredmény

XII.

Adófizetési kötelezettség

F.

Adózott eredmény

22.

Eredménytartalék igénybevétele oszta-
lékra, részesedésre

23.

Jóváhagyott osztalék, részesedés

G.

Mérleg szerinti eredmény

Eredménykimutatás 2016

A.

...

...

...

...

...

B.

...

C.

Adózás előtti eredmény

X.

Adófizetési kötelezettség

D.

Adózott eredmény

________________________________________________________________________________________________________________________
A pénzügyi műveletek tételei a 2016-ban induló üzleti évtől

Pénzügyi műveletek bevételei

Pénzügyi műveletek ráfordításai

Kapott (járó) osztalék és részesedés

 -

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek

Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek

Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsö-
nökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek

Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsö-
nökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

-

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

________________________________________________________________________________________________________________________
Eredménykimutatás
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az uniós irányelv előírásaival összhangban nem alkalmazható az eredménykimutatás "B" változata.
Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai tételek közé bekerültek a korábban rendkívüli bevételnek, illetve rendkívüli ráfordításnak minősülő tételek. Ezzel egyidejűleg az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek.
Az eredménykimutatásból kikerült a fizetendő osztalék elszámolása és bemutatása.
[2000. évi C. törvény 2-3., 5-6. melléklet]
Pénzügyi műveletek tételei
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az eredménykimutatás módosításával összefüggésben a pénzügyi műveletek bevételeinek és a pénzügyi műveletek ráfordításainak bemutatási struktúrája megváltozott.
[2000. évi C. törvény 83-85. §, 2-3. melléklet ]
Üzleti vagy cégérték
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Megváltoztak az üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére, elszámolására, bekerülési értékének terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó előírások.
Nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni - legyen az akár pozitív, akár negatív - olyan esetekben, amikor egy vállalkozó egy gazdasági társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak legalább 75 százalékát (minősített többség) szerzi meg.
Üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatására ezentúl csak akkor van lehetőség, ha nem tulajdonosi jogokat megtestesítő részesedés, hanem üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlására kerül sor.
Részesedés vásárlásakor a teljes vételár összegét a részesedés bekerülési értékeként kell kimutatni.
A változások a már állományba vett, a kapcsolódó részesedéstől elkülönített, de attól gazdasági értelemben el nem választható üzleti vagy cégértékre, illetve negatív üzleti vagy cégértékre is alkalmazandóak.
A számviteli törvény átmeneti rendelkezése szerint a módosítás hatálybalépése előtti előírások szerint keletkezett üzleti vagy cégérték 2015. december 31-én kimutatott könyv szerinti értékét a kapcsolódó részesedések 2016. üzleti évi nyitó könyv szerinti értékét módosító tételként kell elszámolni (előjelének megfelelően összevezetni) és a részesedések így módosított értékét a későbbiekben a befektetések értékelésére vonatkozó általános szabályok szerint elszámolni.
Ha egy 2016. január 1-je előtti részesedésvásárlás során keletkezett üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték részesedés értékével történő összevezetése a részesedés bármely okból történő megszűnése (például átalakulás) miatt a 2016. január 1-je után induló üzleti évben már nem lehetséges, akkor a korábban ilyen okból keletkezett üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke továbbra is üzleti vagy cégértékként, illetve negatív üzleti vagy cégértékként mutatható ki, és leírására a vállalkozó döntése alapján a már megkezdett korábbi leírási szabály vagy a 2016. üzleti évtől hatályos leírási szabály (legalább öt év, legfeljebb tíz év) alkalmazható.
Azon részesedések esetében, amelyekhez negatív üzleti vagy cégérték tartozik, és azt arra tekintettel össze kell vezetni a részesedés értékével, de az összevezetés után is negatív üzleti vagy cégérték marad fenn, akkor annak elszámolására a vállalkozó az új elszámolási szabályok helyett alkalmazhatja a negatív üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének napján hatályos - azaz a korábbi - rendelkezéseket is.
[2000. évi C. törvény 3. § (5) bekezdés 1-2. pontjaiban, 49. § (3) bekezdésében, 141. § (9) bekezdésében, 177. § (46) bekezdésében, (49)-(50) bekezdéseiben]
Ahol a számviteli törvény továbbra is lehetővé teszi üzleti vagy cégérték kimutatását, az üzleti vagy cégérték összegét legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt értékcsökkenési leírásként el kell számolni, ha a hasznos élettartam egyértelműen nem állapítható meg. (A korábbi előírások erre nem tartalmaztak konkrét értékcsökkenési leírási időintervallumot.)
Ha az üzleti vagy cégérték élettartama megbízhatóan nem becsülhető meg, akkor annak értékét legalább öt, de legfeljebb tíz év alatt kell leírni. A vállalkozó erre vonatkozó döntését rögzíteni kell a számviteli politikájában.
Az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenés már nem írható vissza a terven felüli értékcsökkenés elszámolására indokot adó körülmények változása esetén sem.
A 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékre alkalmazhatóak a 2016. üzleti évtől hatályos új értékcsökkenési leírási szabályok, de ez nem kötelező, a vállalkozó folytathatja a korábban megkezdett leírási szabályok alkalmazását is.
[2000. évi C. törvény 45. § (4) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 177. § (48) bekezdésében]
Nem változott.
Üzleti vagy cégérték kimutatható, ha üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlására kerül sor. Üzleti vagy cégértékként, illetve negatív üzleti vagy cégértékként kell kimutatni: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözetet.
[2000. évi C. törvény 3. § (5) bekezdés 1-2. pontjaiban]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példák üzleti vagy cégérték keletkezésére
1. Egy részvénytársaság tartós befektetési céllal megvásárolta a konkurens részvénytársaság 99%-os részvényét 100 millió forintért. A részvénytársaság - eszközeinek piaci értéke alapján számított - sajáttőke-értéke 25 millió forint. Mennyi lesz a megvásárolt részvény beszerzési értéke, illetve mennyi lesz az üzleti vagy cégérték a vevő részvénytársaságnál a módosítás előtti, illetve az új szabályok szerint? A részesedés beszerzési értéke:
a) A módosítás előtti szabály szerint: 25 millió forint és a vételár többi része (75 millió forint) üzleti vagy cégérték
b) A 2016. üzleti évtől: 100 millió forint, és üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni
2. Egy részvénytársaság tartós céllal megvásárolta egy korlátolt felelősségű társaság 100 %-os üzletrészét 15 millió forintért. A korlátolt felelősségű társaság - eszközeinek piaci értéke alapján számított - sajáttőke-értéke 8 millió forint. Hogyan kell az üzletrészvásárlást elszámolni (könyvelni) a részvénytársaságnál a módosítás előtti, illetve az új szabályok szerint?
Megoldás, könyvelési tételek:
a) A módosítás előtti szabály szerint:
T1. Részesedés 8 M Ft - K4. R. Kötelezettség 15 M Ft
T1. Üzleti vagy cégérték 7 M Ft
b) A 2016. üzleti évtől:
T1. Részesedés 15 M Ft - K4. R. Kötelezettség 15 M Ft
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa az üzleti vagy cégérték leírására
A vállalkozó az üzleti év első napján megvásárolta egy másik vállalkozó kiskereskedelmi üzlethálózatát. A vásárlás során megfizetett 38 millió forint ellenértéktöbbletet (az üzlethálózat kötelezettségek értékével csökkentett eszközeinek piaci értékét meghaladó összeget) a vállalkozó üzleti vagy cégértékként mutatta ki. Az így kimutatott 38 millió forint üzleti vagy cégérték élettartama nem becsülhető, gyakorlatilag határozatlan idejű, ezért a vállalkozó úgy döntött, hogy él a törvényi maximális időtartamú értékcsökkenési leírás lehetőségével, és tíz év alatt írja le, időarányosan, az üzleti vagy cégértéket.
Megoldás:
Üzleti vagy cégérték bruttó értéke 38 millió forint, évi leírási kulcsa 10%.
Az egyes üzleti években a bruttó érték, az elszámolásra kerülő értékcsökkenés, illetve a nettó érték a következő:

1. évben:

38 M Ft,

3,8 M Ft,

34,2 M Ft

2. évben:

38 M Ft,

3,8 M Ft,

30,4 M Ft

3. évben:

38 M Ft,

3,8 M Ft,

26,6 M Ft

 ……….

10. évben:

38 M Ft,

3,8 M Ft,

0,0 M Ft

________________________________________________________________________________________________________________________
Rendkívüli tételek megszüntetése
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket a 2016. évben induló üzleti évtől tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 33. § (6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 59/A. § (11)-(12) bekezdéseiben, 68. § (5) bekezdés b) pontjában, 76. § (2) bekezdésében, 86. §, 87. § (1) bekezdésében, (4)-(5) bekezdéseiben, 93. § (6) bekezdésében, 102. § (4) bekezdésében, 109. § (4) bekezdésében, 111. § (4) bekezdésében, 119. § (1) bekezdés c) pontjában, 127. § (1) bekezdés b) pontjában, 160. § (3a)-(3c) bekezdéseiben]
Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások
Változás 2015. július 4-től, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell - egyebek között - elszámolni a korábbi rendkívüli tételek helyett (ha az nem kapcsolódik részesedéshez vagy értékpapírhoz):
■ a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadását,
■ az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást, követeléselengedést,
■ a fejlesztési célú pénzátadást, támogatást,
■ a térítés nélküli eszközátadást, -átvételt.
[2000. évi C. törvény 33. § (1) bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés k)-o) pontjaiban, (4)-(4a) bekezdéseiben, 81. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés k)-p) pontjaiban, (6) bekezdésében]
Nem változott.
Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek bevételeinek. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak.
Továbbra is az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni egyebek között:
■ a káreseményekkel kapcsolatosan kapott, illetve fizetett összegeket,
■ a kapott, illetve fizetett bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,
■ a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, illetve a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét,
■ a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, illetve adott támogatás, juttatás összegét,
■ a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), illetve a céltartalék képzését,
■ az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételeket, illetve az értékesített immateriális javak, a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét,
■ az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a követelések, a készletek elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, értékvesztésének visszaírt összegeit, illetve az elszámolt terven felüli értékcsökkenéseket, értékvesztéseket.
[2000. évi C. törvény 77. §, 81. §]
Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell - egyebek között - elszámolni a korábbi rendkívüli tételek helyett:
■ az egyéb tételeknél felsorolt tételeket, ha azok részesedéshez vagy értékpapírhoz kapcsolódnak;
■ a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó tételeket;
■ a jogutódlással történő megszűnésre (átalakulásra, egyesülésre, szétválásra) vonatkozó tételeket.
Az átsorolásnál a részesedésekhez, értékpapírokhoz, tartós kölcsönökhöz, valamint a jogutódlással és a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó (mivel ez utóbbiak is részesedéshez kapcsolódnak), eddigi rendkívüli tételeket a pénzügyi műveletek tételei között, míg a többi korábbi rendkívüli tételt az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között indokolt figyelembe venni.
A pénzügyi műveletek bevételein és ráfordításain belül részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként, illetve befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell bemutatni a korábban rendkívülinek minősülő tételek közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak (például tartós célú részvény megszűnése végelszámolás, felszámolás, átalakulás, egyesülés, szétválás miatt). A forgóeszközök között kimutatott részesedésekkel, értékpapírokkal összefüggő gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
A részesedésekhez, értékpapírokhoz, tartós kölcsönökhöz kapcsolódó ügyletek elszámolása a korábbi bruttó mód helyett - a pénzügyi műveletekre jellemző - nettó módon történik.
(Az alapvető elszámolási elv továbbra is a bruttó elszámolás elve marad, de az új számviteli irányelv megengedi, hogy a tagállamok lehetővé tegyék az eszköz- és forrástételek vagy a bevételi és költség/ráfordítás tételek nettó elszámolását, ha a kiegészítő mellékletben bemutatják az egymással szemben elszámolt összegek bruttó. Emiatt a kiegészítő melléklet adattartalma is változik.)
[Lásd 2000. évi C. törvény 84. § (2)-(2a) bekezdéseiben, (3)-(3a) bekezdéseiben, (7) bekezdés v) pontjában, (8) bekezdésében, 85. § (1)-(1a) bekezdéseiben, (3) bekezdés v) pontjában, (6) bekezdésében]
Nem változott.
A korábban a pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolt tételeket továbbra is a pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni. Vagyis a módosítással a pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolt tételek köre bővült.
[2000. évi C. törvény 83-85. §]
Osztalék elszámolása
Változások 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. (Korábban az osztalék összegét annak az évnek a beszámolójában kellett megjeleníteni, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták.) Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja csak tartalmazni. Az eredménykimutatás fizetendő osztalékra vonatkozó tételt nem fog tartalmazni.
Az üzleti év adózott eredményét - a rendkívüli tételek megszűnése miatt - az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett összegében kell meghatározni.
Az eredménykimutatás utolsó sora - az osztalékelszámolás szabályainak a változása miatt - nem a mérleg szerinti eredmény lesz, hanem az adózott eredmény. A fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (nem pedig a megelőző üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapjával) kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.
A módosítás eredményeként nem lesz szükség két beszámolóra és két könyvvizsgálói jelentésre.
[2000. évi C. törvény 18. §, 35. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdés a) pontjában, (5)-(6) bekezdéseiben, 39. § (2) bekezdésében, 40/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés a) pontjában, (4) bekezdés a) pontjában, c) pontjában, (6) bekezdés a) pontjában, (8) bekezdésében, 70. §, 89. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében, 108. § (1) bekezdésében, 123. § (6) bekezdés a) pontjában, (8) bekezdés b) pontjában, 124. § (12) bekezdésében, 127. § (3)-(4) bekezdéseiben, 136. § (8) bekezdésében, 160. § (3) bekezdésében, (5) bekezdésében, 163. § (1) bekezdésében, 163/A. § (3) bekezdésében]
Az osztalék eredménytartalékból (az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból) történő elszámolása érinti a számviteli törvénynek az osztalék fedezetére vonatkozó előírásait is (vagyis azokat a rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban az adózott eredmény osztalékkénti kifizetésére vonatkoztak). Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy e módosítások érdemben nem változtatják meg az osztalékfizetés társasági jogi rendszerét.
A módosított előírások szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (A korábbi szabály szerint az osztalékot a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből lehetett fizetni.)
Azért, hogy a korábbi szabályok szerinti osztalékalap rendelkezésre álljon (vagyis a számviteli szabályok módosítása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát), az osztalékalap, illetve az ahhoz szükséges szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét is.
Az osztalékfizetési korlátokra vonatkozó szabályok módosulása az ugyanezen szabályokat alkalmazó más gazdasági eseményekre vonatkozó előírásokat is érinti, így
■ az osztalékelőlegre,
■ a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlására,
■ a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésére
vonatkozó számviteli előírásokat.
Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)
■ a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy
■ a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege
fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha és amennyire a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében vagy a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.
A számviteli törvény osztalékfizetési korlátra vonatkozó előírásának technikai módosítása miatt - az összhang megteremtése érdekében - az osztalékfizetés polgári törvénykönyvben (Ptk.) található szabályozását is módosítani kellett. A Ptk. módosítása szerint - azonosan a számviteli törvény módosításában szereplő előírással - az osztalékfizetésről a gazdasági társaság az elkészített beszámoló elfogadását követően határoz, és az osztalékfizetésre az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék áll rendelkezésre.
A számviteli törvény egyértelműsítette, hogy az osztalékfizetési korlát számításánál az értékelési tartalék tekintetében csak a pozitív értékelési tartalékot kell csökkentő tételként figyelembe venni.
[2000. évi C. törvény 35. § (7) bekezdésében, 37. § (2) bekezdés d) pontjában, 39. § (3)-(5) bekezdéseiben, 40. § (1) bekezdésében, 40/A. § (7) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 88. § (7) bekezdésében, 114. §, 130. § (5) bekezdés b)-c) pontjaiban]
Nem változott.
Tárgyévi nyereség (pozitív adózott eredmény) esetén a módosított szabályok szerint is ugyanakkora összeg áll rendelkezésre osztalékfizetésre, mint a korábbiak szerint, csak az osztalék elszámolására és bemutatására vonatkozó módosított szabályok alapján más eljárás eredményeként lehet eljutni ugyanakkora mértékű osztalék megállapítására.
[2000. évi C. törvény 39. § (3) bekezdésében, 114. § (1) bekezdésében]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa az osztalékkorlát régi és módosított előírásai közötti eltérésre
Egy vállalkozás saját tőkéje: 4400, jegyzett tőkéje: 3000, tőketartaléka: 1000, eredménytartaléka: 1500, értékelési tartaléka: -200, adózott eredménye: -900. Mekkora osztalékot fizethet a beszámoló elfogadásakor a régi, illetve a módosított szabályok szerint?
1. Régi szabályok szerint: 1400 a fizethető osztalék, mert igénybe vehető a szabad eredménytartalék, és az 1400 kifizetése után sem csökken a saját tőke lekötött tartalékkal, pozitív értékelési tartalékkal csökkentett összege a jegyzett tőke alá (4400 - 1400 - 0 = 3000).
2. A módosított szabályok szerint: 600 a fizethető osztalék, mert az előző évi adózott eredményt is tartalmazó eredménytartalék: 600 (1500 - 900), és maximum ennyi fizethető ki osztalékként, vagyis a tőketartalék nem nyújthat "fedezetet" az osztalékra.
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa osztalék fizetésére az új szabályok szerint

Üzleti év

2017

2018

2019

2020

Saját tőke

4700

3600

4100

3900

Jegyzett tőke

3000

3000

3000

3000

Tőketartalék

1000

1000

1000

1000

Eredménytartalék (benne az előző évi adózott eredmény)

500

-200

0

200

Lekötött tartalék

0

0

0

0

Értékelési tartalék*

200

-200

100

-300

Mérlegkészítésig kapott (járó) osztalék

100

100

100

100

Korrigált saját tőke

4800

3700

4200

4000

Fizethető osztalék

-600

0

100

300

*A vállalkozó alkalmazza a valós értéken történő értékelést.
________________________________________________________________________________________________________________________
Osztalék tárgyévi veszteség esetén
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan..
Tárgyévi veszteség (negatív adózott eredmény) esetén a tárgyévet követő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad eredménytartalék kerülhet kifizetésre osztalékként (eltérően a korábbi szabálytól, ahol a tárgyévi veszteséget a tőketartalék kompenzálhatta).
[2000. évi C. törvény 39. § (3) bekezdésében, 114. § (1) bekezdésében]
Kiegészítő melléklet
Új előírás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan..
Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében új kötelezettségként
■ be kell mutatni (a rendkívüli tételek megszűnése okán) a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, illetve azok jellegét (a kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek definícióját minden vállalkozásnak a számviteli politikájában kell meghatároznia);
■ be kell mutatni az értékpapírok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek összegét;
■ jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit, továbbá
■ be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók bére mellett azok bérjárulékait is.
[2000. évi C. törvény 14. § (4) bekezdésében, 88. § (4a) bekezdésében, 91. § ;, 92. § (3) bekezdésében, 93. § (5a) bekezdésében]
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a törvény taxatív módon felsorolja a kötelező előírásokat. (Korábban a kivételekről rendelkezett.)
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a számviteli törvény 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli törvény 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.
[2000. évi C. törvény 96. § (4) bekezdésében]
Az egyszerűsített éves beszámolóban az összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, ha azok jelentősnek minősülnek.
[2000. évi C. törvény 96. § (3a) bekezdésében]
Jelentés a kormányok részére fizetett összegekről
Új előírás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A számviteli törvény új kötelezettségként tartalmazza - az új európai uniós számviteli irányelv alapján - a kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó jelentést (a továbbiakban: CBCR-jelentés) szabályozó részletes előírásokat, amelyek az előírtak szerinti értékhatárokat meghaladó nyersanyagkitermelő iparágban működő és a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozásokra vonatkoznak.
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente CBCR-jelentést köteles készíteni, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:
■ a mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot"
■ az éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
■ ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.
Mentesül e kötelezettség alól a vállalkozó, ha az általa a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az anyavállalat által összeállított összevont CBCR-jelentésben, és az anyavállalat az Európai Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik.
A CBCR-jelentés összeállítása során nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó.
A CBCR-jelentés az adott üzleti évre vonatkozóan tartalmazza a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás, illetve természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás által a tevékenységéhez kapcsolódóan
■ az egyes kormányok részére fizetett összegeket összesen;
■ az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonkénti teljes összegét; valamint
■ a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonként fizetett teljes összeget minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegeket összesen.
Azon fizetett összegek esetében, amelyeket a vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségek alapján fizetett meg, a vállalkozó a projektszintű jelentés helyett a vállalkozás egészére vonatkozó jelentést készíthet.
A nyersanyag-kitermelő iparágban, illetve természetes erdők fakitermelésével foglalkozó, anyavállalatnak minősülő vállalkozás a kormányok részére fizetett összegekről évente összevont CBCR-jelentést is köteles készíteni, ha egyedi éves beszámolójának adatai alapján is kötelezett CBCR-jelentés készítésére. Az összevont CBCR-jelentés alóli mentesülés lehetőségeit a törvényi rendelkezések tételesen tartalmazzák.
A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést a vállalkozó köteles letétbe helyezni és közzétenni.
[2000. évi C. törvény VI/A. fejezet, 134/A-134/C. §, 153-154/B. §]
________________________________________________________________________________________________________________________
A számviteli törvény módosításával összefüggő jogszabály-módosítások
Változás 2016. január 1-jétől.
Az osztalék elszámolásának változása és a mérleg szerinti eredmény tétel megszűnése több más törvény módosítását is igényelte. Azokban a törvényekben, ahol korábban a mérleg szerint eredmény fogalom szerepelt, e fogalmat le kellett cserélni az adózott eredményre. Ennek megfelelően módosításra került:
■ az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,
■ a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,
■ a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény,
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény,
■ a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,
■ a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
■ a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény,
■ az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény,
■ a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
■ a biztosítási tevékenységről szóló a 2014. évi LXXXVIII. törvény.
________________________________________________________________________________________________________________________
Egyéb módosítások
Változás 2015. július 4-étől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók értékhatártól függetlenül könyvvizsgálatra kötelezettek, és nem vonatkozik rájuk az értékhatárhoz kötött mentesítés lehetősége.
[2000. évi C. törvény 3. § (15) bekezdésében]
A független könyvvizsgálói jelentésben a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű.
Emellett a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben utalnia kell a vállalatirányítási nyilatkozattal összefüggésben a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerére, annak megfelelőségére.
[2000. évi C. törvény 155. § (5) bekezdés f) pontjában, 156. § (5) bekezdésében]
Nem változott.
Főszabályként - a törvényi kivételektől eltekintve - továbbra is kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Az olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
■ az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
■ az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Továbbra sem alkalmazhatja az értékhatáron alapuló mentesítésre vonatkozó előírásokat
■ az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, akinél a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
■ a takarékszövetkezet,
■ a konszolidálásba bevont vállalkozás,
■ a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
■ az a vállalkozó, amelyik - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben [a számviteli törvény 4. § (4) bekezdése alapján] eltért a számviteli törvény előírásaitól.
Nem alkalmazhatja továbbá az értékhatáron alapuló mentesítésre vonatkozó előírásokat a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.
[2000. évi C. törvény 155. § (2)-(5a) bekezdésében]
________________________________________________________________________________________________________________________
Eredménykimutatás
________________________________________________________________________________________________________________________
Átmeneti szabályok, a beszámolók összehasonlíthatósága
Átmeneti rendelkezés alapján a módosítás hatálybalépése előtti, a jövőre nézve megszüntetett előírások szerint keletkezett pozitív vagy negatív üzleti vagy cégérték 2015. december 31-én, illetve 2016. január 1-jén kimutatott összegét a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékét módosító tételként kell elszámolni, az üzleti vagy cégérték összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítani. Az így módosított részesedések értékelését ezt követően a befektetések értékelésére vonatkozó általános szabályok szerint kell elvégezni.
A rendkívüli tételek megszüntetésével összefüggő átmeneti rendelkezés szerint a módosítás hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint képzett, elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat az új előírások szerint kell megszüntetni az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel és ráfordításaival szemben.
A 2016-ban induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az új mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni.
[2000. évi C. törvény 177. § (45)-(50) bekezdéseiben]
Az IFRS-ek és a hazai számviteli szabályok
A világon jelenleg két jelentős számviteli szabályrendszer létezik: az Amerikában elterjedt US-GAAP és a világ többi részén - így Európában is - használatos IFRS.
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRS) elvi alapú megközelítésű számviteli standardok, értelmezések és keretelvek, amelyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (angolul: International Accounting Standards Board, IASB) bocsát ki.
2001 előtt az IASC (Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság) IAS-standardokat bocsátott ki, majd annak jogutódja, az IASB elfogadta az összes IAS-standardot, és a továbbiakban IFRS-standardokat bocsát ki. Jelenleg tehát IAS-standardokat már nem bocsátanak ki, hanem csak IFRS-standardokat, de az IAS standardok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy IFRS standard teljesen vagy részben fel nem váltja azokat. Hasonlóan: az új értelmezéseket sem SIC-nek, hanem IFRIC-nek hívják, és a korábbi SIC-eket fokozatosan váltják fel az IFRIC-ek.
A keretelveket, az IAS-eket és IFRS-eket, valamint azok értelmezéseit közös néven IFRS-eknek nevezzük.
Az IFRS-ek (a hazai számviteli szabályoktól eltérő módon) inkább elvi megközelítést alkalmaznak, semmint konkrét, speciális szabályokat az egyes esetekre. Jellemző rájuk a pénzügyi és a befektetői szemlélet, ami természetesen kihat mind a megjelenítendő eszközök és kötelezettségek körére, mind az értékelési szabályokra.
A hazai számviteli szabályok és az IFRS-ek között számos elvi és még több konkrét eltérés mutatkozik.
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet alapján 2005-től az Európai Unióban kötelező az EU által befogadott IFRS-ek szerint összeállítani azon társaságok összevont (konszolidált) beszámolóit, melyek hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait az Európai Unió valamelyik tagállamában található szabályozott piacra (tőzsdére) bevezették.
Mindezek mellett az EU-tagállamok megengedhetik vagy előírhatják az EU által befogadott IFRS-ek alkalmazását az EU-s tőzsdéken nem jegyzett társaságok egyedi vagy összevont (konszolidált) beszámolóinak összeállításánál vagy az EU-s tőzsdéken jegyzett társaságok egyedi beszámolóinak összeállításánál.
Az EU által befogadott IFRS-ek nem teljesen azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel, elsősorban a befogadási eljárás időigénye miatt, másrészt amiatt, hogy az EU fenntartja annak elvi lehetőségét, hogy egyes IFRS-eket (illetve azok egy részét) nem fogad be.
________________________________________________________________________________________________________________________
Az IFRS-ek tartalma
■ Keretelvek (angolul: Framework for the Preparation and Presentation of Financial Statements);
■ Nemzetközi Számviteli Standardok, röviden: IAS-ok (angolul: International Accounting Standards, IASs) - a 2001 előtt kibocsátott standardok elnevezése;
■ Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, röviden: IFRS-ek (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRSs) - a 2001 után kibocsátott standardok elnevezése;
■ a Felállított Értelmező Bizottság Értelmezései, röviden: SIC-ek (angolul: Standing Interpretations Committee Interpretations, SIC Interpretations) - a 2001 előtt a számviteli standardokhoz kapcsolódóan kibocsátott értelmezések;
■ a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság Értelmezései, röviden: IFRIC-ek (angolul: International Financial Reporting Interpretations Committee Interpretations, IFRIC Interpretations) - a 2011 után a számviteli standardokhoz kibocsátott értelmezések.
________________________________________________________________________________________________________________________
Az IFRS-ek bevezetési éve egyes vállalkozástípusoknál

Vállalkozás típusa

IFRS-ek bevezetésének éve

2016

2017

2018

Hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalko-
zások

-

Kötelező (egyes hitelintézetek szá-
mára egy év halasztás biztosított)

Kötelező

Biztosítók, a szolvencia-II. szabályozás alá nem tartozó biztosítóegyesületek kivételével

-

Választható

Választható

MNB felügyelete alá tartozó további intézmények

-

Választható

Választható

A tőzsdei kibocsátók

Választható (az előzőekben nem
nevesített vállalkozók esetén)

Kötelező

Kötelező

IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba bevont, az előzőekben nem
nevesített vállalkozások anyavállalati döntés alapján

Választható

Választható

Választható

Koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult vállal-
kozások, vagy amelyek a koncessziós törvény 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősülnek

Választható

Választható

Választható

Az előzőekben nem nevesített vállalkozások bizonyos nagyságrend fölött

-

Választható

Választható

________________________________________________________________________________________________________________________
Egyedi beszámolási célokra történő alkalmazás
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez szükséges törvényi módosításokat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, 2015. november 17-én elfogadott törvény tartalmazza.
Az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására vonatkozó szabályokat elsősorban a számviteli törvény módosítása tartalmazza. Mivel az IFRS-ek egy olyan önálló számviteli szabályozási rendszer, amely meghatározza az alkalmazás alapelveit és értékelési szabályait, a számviteli törvény módosítása csak azokat a kiegészítő rendelkezéseket fogalmazza meg, amelyekre az IFRS-ek nem térnek ki, illetve amelyeknél kifejezetten szükséges a két szabályrendszer eltéréseiből fakadó összhang megteremtése.
Általános rendelkezésként a módosítás azt is kimondja, hogy az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések (például a leltározás, a leltárkészítés; a beszámolót alátámasztó bizonylatolás; a könyvvizsgálat; a letétbe helyezés és a közzététel) tekintetében az IFRS-ek szerint is beszámolót készítő gazdálkodó is a számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni, az IFRS-ekkel összhangban.
A módosítás szerint az egyedi számviteli beszámolójukat az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodóknak nem kell alkalmazniuk a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek előírásait.
[2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 1-2 pontjaiban, 6. § (6) bekezdésében, 9/A. §;]
________________________________________________________________________________________________________________________
A magyar és a nemzetközi pénzügyi beszámolások összevetése

Számviteli törvény

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek)

Tételesen szabályozza az elszámolási megoldásokat, beso-
rolásokat.

Alapvetően elvi alapú.

Néhány kérdésben választási lehetőséget engedélyez,
melyet minden vállalkozásnak a számviteli politikájában kell
szabályoznia.

A számviteli politikának részletes útmutatást kell adnia
a mérleg és az eredménykimutatás tagolásáról, az egyes
tételek besorolásával, valamint a különböző tranzakciók
elszámolásának helyével kapcsolatosan.

A fő számviteli alapelv az óvatosság elve.

A fő számviteli alapelv a valós értékelés elve.

Az eszközök és a kötelezettségek jelentős részét a mérlegké-
szítéskor ismert értékviszonyok alapján kell értékelni.

A mérlegkészítés fogalma nem ismert, minden tételt
alapvetően a mérleg fordulónapján fennálló értékviszonyok

alapján értékelnek.

A beszámoló részei:

- mérleg

- eredménykimutatás

- kiegészítő melléklet.

Ez utóbbinak része a cash-flow-kimutatás és sajáttőke-
mozgástábla is.

A beszámoló részei:

- pénzügyihelyzet-kimutatás (mérleg)

- átfogó jövedelemkimutatás (eredménykimutatás)

- sajáttőke-változás kimutatása

- cash-flow-kimutatás

- kiegészítő megjegyzések

Kifejezett utalás a beszámolás módjára vonatkozó közzété-
telre és kinyilatkozásra nem követelmény.
Eltérés a számviteli törvény előírásaitól a valós kép érdeké-
ben lehetséges, amely speciális közzétételeket és könyvvizs-
gálói egyetértést igényel.

Akkor beszélhetünk IFRS-ek szerinti beszámolásról, ha az
IFRS-ek összes előírásainak megfelelően készült, továbbá ez
kifejezetten kijelentésre is kerül a beszámolóban.

________________________________________________________________________________________________________________________
A bevezetés ütemezése
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő bevezetése a következő ütemezésben valósul meg.
2016. január 1-jétől - az MNB által felügyelt intézmények kivételével - választhatják az IFRS-eket egyedi beszámolójuk elkészítéséhez:
■ azok a vállalkozók, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,
■ azok a vállalkozók, amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,
■ azok a vállalkozók, amelyek a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosultak, vagy amelyek a koncessziós törvény 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősülnek.
2017. január 1-jétől kötelezően alkalmazniuk kell az IFRS-eket:
■ azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, valamint
■ a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő szövetkezeti hitelintézetek és a számviteli törvény szerint meghatározott kisebb méretű hitelintézetek kivételével.
(Legkésőbb 2018. január 1-jétől azoknak is alkalmazniuk kell, akik a 2017. üzleti évi kötelező alkalmazás alól egy év haladékot kapnak.)
Választhatják az IFRS-eket 2017. január 1-jétől: a biztosítók, a szolvencia-II. szabályozás alá nem tartozó biztosítóegyesületek kivételével; az MNB felügyelete alá tartozó, az előzőekben nem említett intézmények, a pénztárak kivételével; a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások, valamint a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, ha Magyarországon mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
Nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket a vagyonkezelést végző vállalkozók és a nonprofit gazdasági társaságok.
[2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 3. pontjában, 9/A. §;, 117. § (51) bekezdésében,(54)-(55) bekezdéseiben]
Tőkemegfeleltetés
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az IFRS-ek alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy az érintett vállalkozások kettős számviteli rendszert működtessenek. Vannak azonban olyan - elsősorban a társasági jog, a cégjog és a csődjog által szabályozott - területek, amelyekkel összefüggésben a két számviteli rendszer közötti különbségek működésbeli eltéréseket eredményeznének. Annak érdekében, hogy a társasági jogi, cégjogi, csődjogi előírások változatlan elvi tartalommal a jövőben is használni tudják a saját tőke, illetve annak egyes elemei (a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék, az értékelési tartalék, az adózott eredmény) fogalmakat, az IFRS-eket alkalmazók számára a kiegészítő megjegyzések részeként elő kellett írni egy olyan - a számviteli törvény szerinti saját tőke elemeire vonatkozó - sajáttőke-megfeleltetési táblát, amely az IFRS-ek alapján elkészített beszámoló adataiból levezethető.
IFRS: áttérés, visszatérés
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az IFRS-ek alkalmazására való átállás szándékát az áttérést megelőző 90 nappal minden érintettnek be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatal számára, és ha az érintett a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá is tartozik, akkor a felügyelet számára is. (A 2016. évben IFRS-eket alkalmazóknak a bejelentést az áttérés napját követő 15 napon belül kell megtenniük.)
Az áttérésről szóló bejelentést megelőzően az áttérni szándékozó gazdálkodó IFRS-ek alkalmazására vonatkozó felkészültségét IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek vizsgálnia kell, aminek eredményéről könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani.
A számviteli törvény szerinti éves beszámolásra visszatérni a saját döntést vagy a visszatérést kötelezővé tevő esemény bekövetkeztét követő üzleti évtől lehet. Saját döntés alapján ez legkorábban öt lezárt üzleti év után történhet meg, illetve a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén is van lehetőség a visszatérésre.
Vissza kell térnie a hazai számviteli szabályozás hatálya alá annak a vállalkozónak, amely értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme már nem engedélyezett, vagy annak, amely már nem tartozik abba a gazdálkodói körbe, amelyre az IFRS-ek alkalmazásának kötelező hatóköre kiterjed.
Ugyancsak kötelező a visszatérés a hazai számviteli szabályozás hatálya alá a végelszámolás, felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjával.
A visszatéréskor minden esetben nyitó mérleget és nyitó leltárt kell készíteni, olyan korrekciós tételek végrehajtásával, amelyek célja az IFRS specifikus elszámolások miatt kimutatott eszközök és kötelezettségek megszüntetése a saját tőke elemeivel szemben (például: effektív kamatszámítás módszerének hatásai), változatlanul hagyva az IFRS-ek szerinti beszámoló számviteli törvény szerint is értelmezhető adatait.
A hazai számviteli előírások hatálya alá történő visszatérés üzleti évének mérlegében összehasonlító adatként a visszatérés napjára készített nyitó mérleg adatai szerepelnek. Az eredménykimutatás adatainak összehasonlíthatóságát a visszatérés utáni első üzleti év beszámolójának kiegészítő mellékletében kell biztosítani úgy, hogy számszerűen és szövegesen be kell mutatni a visszatérés miatti lényeges módosító tételek hatásait.
A visszatéréskor még le nem zárt lízingszerződések, hosszú távú beruházási szerződések esetében a nyitó mérlegben nem kell módosító tételeket elszámolni, azokat a szerződések megszűnéséig vagy lejártáig az IFRS-ek szerint kell továbbra is minősíteni és értékelni.
[2000. évi C. törvény 114/C-D. §, 177. § (53) bekezdésében]
Átalakulás, egyesülés, szétválás
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az átalakulásokról (ideértve az egyesülés vagy szétválás esetét is) az IFRS-ek egyáltalán nem rendelkeznek, viszont a hazai jogrend ilyen esetekre részletes szabályokat fogalmaz meg.
Az IFRS-ek szerint beszámolót készítő vállalkozás idő előtt - az átalakulás révén -nem térhet vissza a hazai számviteli szabályozás hatálya alá.
A számviteli törvény jelenleg érvényes, átalakulásokra vonatkozó vagyonmérlegkészítési rendelkezéseit az IFRS-ek szerinti beszámolókat készítők átalakulásai esetén is alkalmazni kell. A vagyonmérleg fogalma az IFRS-ek szerint nem értelmezhető, mivel ilyen esetekben nem készül átfogó jövedelemkimutatást, kiegészítő megjegyzéseket, cash-flow-kimutatást, sajáttőkemozgástáblát is tartalmazó beszámoló. Ugyanakkor átalakuláskor az IFRS-ek szerint beszámolót készítő gazdasági társaságnak is kell készítenie vagyonmérleget és vagyonleltárt, illetve ezek tervezeteit.
Ha az átalakulással érintett gazdasági társaságok között van IFRS-ek szerint beszámolót készítő, akkor
■ összeolvadás esetén: a megszűnő gazdasági társaságnak át kell térnie a hazai számviteli szabályozás szerinti beszámolókészítésre,
■ beolvadás esetén: ha a beolvadó (azaz megszűnő) az átvevő gazdasági társaságétól eltérő számviteli szabályozás szerint készítette beszámolóját az átalakulás előtt, akkor a beolvadónak át kell térnie a beolvasztó gazdasági társaság beszámolókészítési szabályaira.
Az IFRS-ek nem kezelik átalakulásként azt a helyzetet, amikor csak társaságiforma-váltás történik. Ezt a helyzetet a magyar társasági jogi szabályozás miatt a törvénymódosítás továbbra is átalakulásként kezeli, de ilyenkor nem lehet számviteli rendszert változtatni.
Mivel a hazai szabályozás speciális előírásokat fogalmaz meg a tekintetben, hogy mikor melyik résztvevő értékelheti át eszközeit, és melyik nem, az IFRS-eket alkalmazók számára külön előírásokat kellett meghatározni. Esetükben lehetőség van arra, hogy az IFRS-ek szerinti sajátos értékelési szabályok szerint járjanak el az átalakulás során úgy, hogy ha bármely eszköz átértékelése válik szükségessé, akkor azt a különbözetet átértékelési különbözetként kezeljék.
Az átalakulás során az átértékelést az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők akkor alkalmazhatják, ha arra egyébként az IFRS-ek szerint lehetőségük van.
Ha az IFRS-ek szerint átalakulás, egyesülés, szétválás nélkül egyébként is kötelező az átértékelés, akkor ez az átalakulás, egyesülés, szétválás során sem tiltható meg még a beolvasztó gazdasági társaság esetében sem.
Ugyanakkor nem minősül átalakulásnak az IFRS-ek szerint, amikor egy kisebb vállalkozásba olvad be egy nagyobb vállalkozás. A hazai társasági jogi szabályozás miatt az ilyen eset továbbra is átalakulásként kezelendő, de a jogelőd (azaz beolvadás esetén a beolvasztó) nem értékelheti át eszközeit.
Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Kötelező a hazai számviteli szabályoknak megfelelő beszámolókat elkészíteni a végelszámolási, a felszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás alatt lévő, korábban IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítőknek.
Egyéb rendelkezések
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Ha az éves beszámolót az IFRS-ek szerint állították össze, úgy erre a könyvvizsgálói záradékban is megfelelően utalni kell.
[2000. évi C. törvény 158. § (5) bekezdésében]
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő pénzügyi intézmény és befektetési vállalkozás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan, továbbá a biztosító minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések (adatszolgáltatások) elkészítése céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni, valamint biztosítani, hogy a kapcsolódó analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak.
Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő hitelintézet és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a devizaeszközeit és devizakötelezettségeit az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérlegfordulónapi értékelés során.
Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő pénzügyi vállalkozás és biztosító a devizaeszközeit és a devizakötelezettségeit az MNB által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérlegfordulónapi értékelés során.
Konszolidált beszámoló
Új előírás 2016. január 1-jétől, először a 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámolóját is az IFRS-ek szerint kell összeállítania.
Nem változott.
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet alapján az Európai Unió tagországaiban (így Magyarországon is) 2005-től azon vállalkozások, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség államaiban a tőzsdére bevezették, az éves összevont (konszolidált) beszámolóikat az EU által befogadott IFRS-ek alapján kötelesek összeállítani.
Emellett a nem tőzsdei vállalkozások számára is adott a számviteli törvényi lehetőség, hogy a hazai szabályozásnak megfelelő konszolidált beszámoló elkészítése helyett IFRS-alapon készítsék el összevont (konszolidált) éves beszámolóikat.
[2000. évi C. törvény 10. § (2)-(4) bekezdéseiben]
Mit kell tudni a helyi adókról?
IFRS az iparűzési adóban
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-eket alkalmazó vállalkozásokra is vonatkoznak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyéb, nem kifejezetten az IFRS-eket alkalmazókra vonatkozó (például az adókötelezettségre, az adóalanyra vagy éppenséggel az adóalapra vonatkozó) szabályai. (Az egyedi beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítők általános szabályok szerinti nettó árbevételét az 1. számú táblázat, a nettóárbevétel-csökkentő tételek tartalmát pedig a 2. számú táblázat foglalja össze.)
Minimum-adóalap két adóéven át
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ekre áttérő vállalkozás vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem lehet kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév vállalkozási szintű adóalapja, hacsak a vállalkozó nem bizonyítja, hogy az adott adóévi adóalap a magyar számviteli szabályok szerint is kisebb lenne. Ez utóbbi esetben - az adózó kérelmére - az adóhatóság a magyar számviteli szabályok szerint számított adóalapnak az áttérési különbözettel korrigált (növelt vagy csökkentett) összegét fogadja el adóévi adóalapként. (Az áttérési különbözetet a 3. számú táblázat mutatja be.)
Minimum-adóelőleg két adóéven át
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ekre áttérő vállalkozó esetén az áttérés adóévét követő adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőlege legalább az áttérés adóévét megelőző adóév adójával egyezik meg (az áttérés adóévében kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőlege az áttérés adóévét megelőző adóév adója). Az áttérés adóévében és az áttérés adóévét követő adóévben az adóelőleg összegének mérséklésére nem lehet kérelmet benyújtani.
Adatszolgáltatás a NAV számára
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az IFRS-ekre áttérőnek az áttérés adóévét megelőző adóévről szóló társaságiadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg adatot kell szolgáltatnia az áttérés adóévét megelőző adóév vállalkozási szintű helyiiparűzésiadó-alapjának elemeiről, továbbá az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján az IFRS-ek szerinti adóalapelemek összegéről is.
Iparűzésiadó-alap
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó levonható a nettó árbevételből, vagyis az iparűzésiadó-alapból.
Nem változott.
A népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó üdítőital, energiaital vagy alkoholos frissítő értékesítéséből származó - helyi adókról szóló törvény szerinti - nettó árbevételbe tartozó tétel az e termékek után megfizetett népegészségügyi termékadó összege, azaz iparűzésiadó-alapot képez.
Kedvezmények az iparűzési adóban
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási (a továbbiakban: háziorvos), védőnői tevékenységet végző vállalkozók számára a települési önkormányzat rendeletben adóalapcsökkentést, adókedvezményeket állapíthat meg. Az ilyen adóelőny jogosultja csak olyan vállalkozó lehet, akinek a vállalkozási szintű adóévi iparűzésiadó-alapja nem haladja meg a 20 millió forintot, továbbá nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, védőnői tevékenység végzéséből, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárból származik. Az adóelőny mértékének és terjedelmének valamennyi adóalany számára azonosnak kell lennie, így például nem tehető különbség a háziorvos és a védőnő között.
[1990. évi C. törvény 39/C. § (4) bekezdésében, 52. § 23. pont]
A települési önkormányzat dönthet arról, hogy rendeletbe iktat-e egy olyan adóelőnyt, amely lehetővé teszi az adóalany számára az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10 százalékáig - az útdíj 7,5 százalékával már csökkentett - helyi adó csökkentését.
[1990. évi C. törvény 40/A. § (3) bekezdésében]
Nem változott.
A települési önkormányzat továbbra is állapíthat meg rendeletében adóelőnyszabályt a 2,5 millió forint (vállalkozási szintű) adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára.
[1990. évi C. törvény 39/C. § (2) bekezdésében]
Csekély összegű támogatások az iparűzési adóban
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy valamennyi, a 39/C. § szerinti iparűzésiadó-előny csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
[1990. évi C. törvény 39/C. § (5) bekezdésében, 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet]
Külföldi útdíj
Változás 2016. január 1-jétől.
A vállalkozó a ráfordításként, költségként elszámolt, külföldön megfizetett útdíj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért belföldön fizetett úthasználati díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5 százalékával csökkentheti a vállalkozás szintjén fizetendő iparűzési adóját. Ha a vállalkozó székhellyel és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephellyel is rendelkezik, akkor az adóévben költségként elszámolt összes útdíj 7,5 százalékát a székhelye és telephelye szerinti településnél az adóalap-megosztás arányában veheti figyelembe.
[1990. évi C. törvény 40/A. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) pontjában]
Nem változott.
Az adózó a ráfordításként, költségként elszámolt, megtett úttal arányos belföldi e-útdíj 7,5 százalékával továbbra is csökkentheti fizetendő iparűzési adóját.
[1990. évi C. törvény 40/A. § (1) bekezdés b) pontjában]
Iparűzésiadó-bevallás
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Nem kell adóbevallást benyújtania annak az adóalanynak, akit (amelyet) az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján egyáltalán nem terhel adófizetési kötelezettség. Ezen eljárási kötelezettség alól a K+F tevékenységet végző vállalkozó, a vállalkozó háziorvos és védőnő, a legfeljebb 2,5 millió forint összegű vállalkozási szintű adóalappal rendelkező egyéb jogalany, valamint a tételes adóalapmegállapítást alkalmazó kataalany mentesülhet. Nem terheli bevallásbenyújtási kötelezettség az iparűzési adóban tételes adózó kataalanyt abban az esetben sem, ha kataalanyisága bármely okból megszűnik vagy szünetel. Ez a szabály már a 2015. adóévről szóló bevallásbenyújtás során is alkalmazható.
[1990. évi C. törvény 39/B. § (6) bekezdés a) pontjában, (7) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében]
Nem változott.
Azon iparűzésiadó-alanyoknak továbbra is kell adóévi bevallást benyújtaniuk, akiknek (amelyeknek) a rendeleti adóelőny - például csak 1 millió forint adóalapig jár mentesség, vagy az adókedvezmény mértéke 100 százaléknál kevesebb - érvényesítése mellett (bármilyen összegű) adófizetési kötelezettségük áll fenn az adóévben.
[2003. évi XCII. törvény 32. § (1) bekezdésében]
Tételes iparűzésiadó-megállapítás választása
Változás 2016. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó jogalany (kataalany), ha az iparűzési adóban tételes adóalap szerint kíván adózni, ezen adómegállapítási módról kataalannyá válásától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig dönthet az önkormányzati adóhatósághoz benyújtandó változásbejelentésében. Azaz a kataalany számára a választásra nyitva álló határidő a korábbi 15 napról 45 napra növekedett.
[1990. évi C. törvény 39/B. § (9) bekezdésében]
Nem változott.
A kataalany számára az iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti adózási mód választása változatlanul egyfelől csak az adóévre előre történő nyilatkozattétellel történhet - azaz nem lehet az adóévről szóló bevallásban ezen egyszerűsített adózási módot választani -, másfelől a választására nyitva álló 45 nap jogvesztő határidőnek minősül.
[1990. évi C. törvény 39/B. § (9)-(10) bekezdéseiben]
Adóbevallás az ANYK rendszerében
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Úgynevezett "központi", a 36/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerinti nyomtatványon az általános nyomtatványkitöltő program (ANYK) alkalmazásával is benyújtható az állami adóhatósághoz az adóévi iparűzésiadó-bevallás, nem csak az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon. Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adóbevallásokat - tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával - az adóalany székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul köteles elektronikus úton megküldeni (illetve ha az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit az önkormányzat nem biztosítja, akkor öt munkanapon belül postai szolgáltató útján). Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott iparűzésiadó-bevallás az önkormányzati adóhatóságnál jogszerűen teljesítettnek minősül.
Nem változott.
Az iparűzési adóból származó bevétel 100 százaléka továbbra is a települési önkormányzat saját bevétele, az adót az önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetni - amint az a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből következik.
Építményadó
Változás 2016. január 1-jétől.
Az építményadó-kötelezettség - ha a használatbavétel nem engedélyköteles - a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik.
[1990. évi C. törvény 14. § (1) bekezdésében]
Nem változott.
Az építmény utáni tárgyi adókötelezettség a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését, illetve ennek hiányában az épület tényleges használatbavételét követő év január 1-jével áll be.
[1990. évi C. törvény 14. § (1) bekezdésében]
Helyiadó-adatbázis
Változás 2016. január 1-jétől.
A kincstár az önkormányzati adóhatóságoktól beérkezett - például a helyi adó mértékére, a rendeleti adókedvezmény és - mentesség tartalmára vonatkozó - adatokat a települések (fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat) szerinti bontásban honlapján már úgy teszi közzé, hogy az adózó azokat - igénye szerint - elektronikus úton letölthesse, csoportosíthassa és táblázatos formába rendezhesse. (Korábban csak településre tudott keresni.)
[1990. évi C. törvény 42/B. § (2) bekezdésében]
Nem változott.
A kincstár honlapján elérhető adatállomány nem minősül hiteles nyilvántartásnak, abból az adózó például az iparűzési adó önadózással való megállapításhoz kinyert települési adómértékadatot saját felelősségére használhatja fel.
________________________________________________________________________________________________________________________
1. számú táblázat
Nettó árbevétel az IFRS-eket alkalmazókra, az általános szabályok szerint*

Alpont

IFRS-referencia

Tétel elnevezése

Megjegyzés

A nettó árbevétel alapeleme: a bevétel [40/C § (1)]

a)-c)

IAS 18 1. bekezdés
a)-c)

Áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból, jogdíjból eredő árbevétel

Időbeli eltérések lehetnek a magyar számviteli törvény szerinti elszámo-
láshoz képest

d)

IAS 11

Beruházási szerződés alapján való szolgáltatásnyújtásból származó árbevétel

záró-
szöveg

Az IAS 18 és IAS 11-től eltérő standardok (például IAS 16 68/A bekezdés) által árbe-
vételként elszámolni rendelt tételek

záró-
szöveg

IFRS 5

Megszűnő tevékenységből eredő árbevétel

Az IFRS 5 szerint külön kell megjeleníteni a beszámolóban a megszűnő
tevékenység teljesítményét

Bevételnövelő tételek [40/C § (2)], feltéve, hogy nem minősülnek bevételnek

a)

IAS 18 12. bekezdés

Bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt áru számlázott (vagy ennek
hiányában) valós értéke

Csereügylet esetén a magyar számviteli szabályok szerint mindig árbevé-
telt kell elszámolni

b)

IAS 18

Nem számlázott, utólag adott engedmény

A magyar számviteli szabályok szerint e tétel nem csökkenti az árbevételt

c)

IAS 18 11. bekezdés

Fizetési engedmény esetén a bevételcsökkentő kamat

A magyar számviteli szabályok szerint nincs korrekció

d)

IAS 11 12. bekezdés
c) pont

A bevételcsökkentő kötbér

Magyar számviteli szabályok szerint a kötbér ráfordítás, nem a bevételt
csökkenti

e)

IAS 18

Az 52. § 40. pont szerinti közvetített szolgáltatás esetén vagy saját név alatt való
bizományosi áruértékesítés számviteli törvény szerinti bekerülési értéke

Az IFRS-ek szerint bizonyos esetben (például ha az ügylet kötelezettje
nem a saját neve alatt értékesítő) csak az ügynöki jutalék számít árbevé-
telnek, míg a magyar számviteli szabályok szerint a saját név alatt történő
értékesítés teljes ellenértéke mindig árbevételt keletkeztet

f)

IAS 18

Fedezeti ügylet miatti korrekció

Ha az árbevételt a fedezeti ügylet eredménye miatt az IFRS-ek szerint
csökkenteni kell

g)

IAS 17

Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített
követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó ellenértéke

A magyar számviteli szabályok szerint a pénzügyi lízing kapcsán a lízing-
beadónál árbevételt kell elszámolni, az IAS 17 szerint ellenben nem

h)

IAS 18

Nem szokásos tevékenység keretében eladott termék, nyújtott szolgáltatás
árbevétele

Az IAS 18 szerint csak a szokásos tevékenység bevétele mutatható ki
árbevételként

i)

Üzletág-átruházás esetén az átadott eszközök kötelezettségekkel csökkentett
értékét meghaladó ellenérték

A magyar számviteli szabályozás szerint ez külön nevesített tétel

j)

IAS 17 50 bekezdés

Operatív lízingből eredő árbevétel

Az IAS 18 nem vonatkozik a lízingekre, ezért szükséges külön rendelkezés

k)

Az (1) bekezdés a)-d) vagy az a), e) és g)-j) pontok szerinti ügyletről kiállított
számla szerinti ellenérték, ha az nem válik az IFRS-ek szerint árbevétellé

"Biztonsági" tétel, annak érdekében, hogy a termékértékesítésről, szol-
gáltatásnyújtásról kiállított számla szerinti ellenérték adóköteles legyen,
amint az a magyar számviteli szabályból következően is adóköteles

Bevételcsökkentő tételek [40/C § (2)], feltéve, hogy azok az előzőek szerint a bevétel részét képezik

a)

A hatályos
helyiadó-
törvényből követ-
kező tételek

A társasági adóról szóló törvény szerinti jogdíjbevétel

Az 52. §-a 22. pontja a) alpontja szerint nevesített csökkentő tételek

b)

Felszolgálási díj

c)

Adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó, alkoholos
ital utáni népegészségügyi termékadó összege az adóalanynál

d)

Saját használatú vagy befektetési célú ingatlan eladásából származó árbevétel

A 40/C § (1) k) pont szerint ezen ügyletek bevétele része lenne az adókö-
teles nettó árbevételnek, miközben a magyar számviteli szabályok szerint
ez nem nettó, hanem egyéb bevétel

e)

IAS 18

Fedezeti ügyletek miatti korrekció

Ha az árbevételt a fedezeti ügylet eredménye miatt növelni kell

*A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján.
________________________________________________________________________________________________________________________
2. számú táblázat
Nettóárbevétel-csökkentő tételek az IFRS-eket alkalmazókra* [40/F-I. §]

Alpont

IFRS-referencia

Tétel elnevezése

Megjegyzés

ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE (ELÁBÉ)

Az ELÁBÉ alapeleme [40/F § (1)]

IAS 2 és IAS 18

Továbbértékesítés céljából vásárolt és birtokolt, üzleti évben értékesített áru, telek vagy
más ingatlan (kereskedelmi áru) értékesítéskor nyilvántartott könyv szerinti értéke

Lényegileg megegyezik a magyar számviteli szabályok szerinti ELÁBÉ-val

ELÁBÉ növelése [40/F § (2)]

a)

IAS 2 11. bekezdés

A kereskedelmi áru beszerzési költségét nem növelő, nem számlázott kereskedelmi
engedmények, rabattok

A magyar számviteli szabályok szerint nem csökkenti a bekerülési értéket
a kapott, nem számlázott engedménnyel

b)

IAS 18

Cserébe adott készlet könyv szerinti értéke

A 40/C § (2) a) szerint árbevételként elszámolt csereügylet miatt szükséges
tétel

c)

IAS 17 és IAS 2

Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba vett
eszköz pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értéke

A magyar számviteli szabályok szerint a pénzügyi lízing esetén a lízingbe
adott eszköz termékeladás (árbevételt és ELÁBÉ-t kell elszámolni)

d)

IAS 18

Saját név alatt való termékértékesítés esetén, ha a 40/C § (2) e) szerint árbevételt
számoltak el

Az IFRS-ek szerint bizonyos esetben (nem a saját név alatt értékesítő az ügylet
kötelezettje) csak az ügynöki jutalék az árbevétel, a magyar számviteli szabá-
lyok szerint ugyanakkor termékértékesítés történik, és ELÁBÉ-t kell elszámolni

d)

IAS 18

Nem szokásos tevékenység keretében értékesített áru, telek, más ingatlan

A nem szokásos tevékenység teljesítménye nem jelenik meg a ráfordítá-
sok között

ELÁBÉ csökkentése [40/F § (3)]

Az adóévet megelőző adóévekben a 40/F § (2) d) pont szerinti érték növelése-
ként figyelembe vett összeggel, ha az adóévben ezen összeggel növelni kell az
adóalapot

E szabályt az IFRS-ek alkalmazásának első adóévét követő évben lehet
első ízben alkalmazni

ANYAGKÖLTSÉG [40/G §]

Anyagköltség kiindulópontja [40/G § (1)]

IAS 2.6. bekezdés
c) pont

Anyagnak az üzleti évben ráfordításként elszámolt felhasználáskori értéke

Az anyag fogalma az 52. § 67. pontjában: az IAS 2 Készletek standard 6.
bekezdés c) pontja szerinti készlet

Anyagköltség növelése [40/G § (2)]

IAS 2. 11. bekezdés

Nem számlázott, kapott kereskedelmi engedmények, rabattok összege

E tételek a magyar számviteli szabályok szerint nem csökkentik az anyag
bekerülési értékét

Anyagköltség csökkentése [40/G § (3)]

IAS 2. 35. bekezdés

Azon anyag ráfordításként elszámolt könyv szerinti értéke, melyet a vállalkozó
saját előállítású ingatlanok, gépek berendezések alkotórészeként használtak fel

Az anyagköltség fogalma szerinti korrekcióval azonos tartalmú tétel.

KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE [40/H §]

Azzal egyezik meg az 52. § 40. pontja szerinti fogalommal, hogy ha a 40/C § (2)
bekezdése e) pontja szerinti bevételnövelésnek van helye, akkor a közvetített
szolgáltatás bekerülési értékét is figyelembe kell venni növelő tételként

Az IFRS-ek szerint bizonyos esetben (nem a saját név alatt értékesítő
az ügylet kötelezettje) csak az ügynöki jutalék az árbevétel, a magyar
számviteli szabályok szerint ugyanakkor árbevételt és - ha a szolgáltatás
közvetített - ráfordítást kell elszámolni

*A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján.
________________________________________________________________________________________________________________________
3. számú táblázat

Az IFRS-ekre áttérés adóévi adóalapjának

növelése*

csökkentése*

Kétszer
figyelembe
vett tétel

Az a nettóárbevétel-csökkentő költség, ráfordítás,
amelyet a vállalkozó az áttérés adóévében vagy
azt megelőzően, valamint az áttérés évében vagy
azt követően is figyelembe vesz (kétszer figyelem-
be vett csökkentés)

Az áttérés adóévét megelőzően és az áttérés adóévé-
ben vagy azt követően is figyelembe veendő bevétel
(kétszer figyelembe vett/veendő bevétel

Egyszer sem
figyelembe
vett tétel

Nem nettó árbevétel az IFRS-ek szerint, és a
vállalkozó az áttérés adóévét megelőzően nem
vette figyelembe adóalapként, de nettó árbevétel
lenne, ha a vállalkozó nem az IFRS-ek szerinti
vezetné könyveit (le nem adózott árbevétel)

Nem nettóárbevétel-csökkentő költség az IFRS-ek
szerint, és a vállalkozó nem vette figyelembe az áttérés
adóévét megelőzően, de nettóárbevétel-csökkentő té-
tel lenne, ha a vállalkozó nem tért volna át az IFRS-ekre
(figyelembe nem vett nettóárbevétel-csökkentő tétel)

*A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/J. §-a alapján.
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a gépjárművek adóiról?
Környezetkímélő gépkocsi
Változás 2016. január 1-jétől.
Nem kell regisztrációs adót, gépjárműadót, cégautóadót fizetni a környezetkímélő gépkocsik egyik fajtája után sem. (Korábban csak a tisztán elektromos gépkocsik voltak ezen adókban mentesek a fizetési kötelezettség alól.)
Környezetkímélő gépkocsinak minősül - a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint - a tisztán elektromos, a külső töltésű (plug-in) hibrid elektromos, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépjármű, valamint a nullaemissziós (hidrogéncellás) gépkocsi. Ezen gépjárművek környezetvédelmi osztálya "5E", "5P", "5N" vagy "5Z".
[1991. évi LXXXII. törvény 18. § 9. pontjában]
A környezetkímélő gépkocsik gépjárműadó alóli mentessége, valamint a cégautóadókötelezettség megszűnéseként jelentkező adóelőny, továbbá a nulla forint összegű regisztrációs adó de minimis (csekély összegű) támogatásként vehető igénybe.
Nyerges vontató és félpótkocsi
Változás 2016. január 1-jétől.
A nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi járműszerelvényként adózik. Az adó alapja a nyerges vontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyerges vontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyerges vontató saját tömege pozitív különbözetének felével. A szerelvényadóztatás következményeként a félpótkocsi már nem adótárgy, így utána külön gépjárműadót nem kell fizetni, mert a nyerges vontató adóalapjába beépül a vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege.
[1991. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésében, 18. § 2. pont]
Nem változott.
A szerelvényadóztatás továbbra is a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által a járműnyilvántartásból - nyerges vontatók és félpótkocsik műszaki adatairól - szolgáltatott éves, illetve havi adatállományon alapul, az adó kivetése az önkormányzati adóhatóság hatásköre, az adót is ezen hatósághoz kell megfizetni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G), 176. § (1) bekezdésében]
Külföldi rendszámú gépjárművek adója
Változás 2016. július 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlájára való utalással köteles megfizetni az adót a fuvarozó vagy pénzügyi képviselője, mégpedig a nyerges vontató, tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább két munkanappal megelőzően. (Korábban illetékbélyeggel kellett fizetnie.) Az adófizetést teljesítő személy az utalás közlemény rovatában köteles feltüntetni a fuvarozási engedély sorszámát és a gépjármű rendszámát. A fuvarozó (gépjárművezető) a vámhatósági ellenőrzés alkalmával az adófizetés tényét az utalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként kell megőriznie.
A vámhatóság által megállapított adóhiányt és adóbírságot a fuvarozó átutalással is teljesítheti (korábban csak készpénzben vagy illetékbélyeggel lehetett leróni).
[1991. évi LXXXII. törvény 15. § (3) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében]
Nem változott.
Az adóköteles fuvarozási engedéllyel közlekedő tehergépjármű után - a fuvarozási mód, illetve a megengedett legnagyobb össztömeg alapján - kell adót fizetni. Például a tranzitfuvarozást végző és 12 tonna össztömeget meghaladó gépjármű után az oda- és visszaútra 60-60 ezer forintot kell fizetni.
Nem kell ilyen adót fizetni az EU-tagállamokban nyilvántartásba vett tehergépjárművek után.
[1991. évi LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében]
Mit kell tudni a baleseti adóról?
Új előírás a 2015. november 17-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Az adóalanyok közvetlenül az állami adóhatóságtól is visszaigényelhetik az általuk korábban megfizetett, nekik visszajáró, a biztosító kockázatviselésének megszűnését követő időszakra jutó baleseti adó összegét, ha a biztosítójuk tevékenységi engedélyét a pénzügyi felügyelet visszavonta, és a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló szerződést a felek ennek nyomán szüntetik meg. Az adóalanynak a visszatérítés iránti kérelmében meg kell adnia a saját azonosító adatait, adóazonosító számát, a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító nevét, a megszűnt biztosítási szerződés kötvényszámát, valamint azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, amelyre a neki visszajáró adó kifizetését kéri.
A visszajáró baleseti adó összegét az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza. A biztosító a tevékenységi engedélye visszavonását követően - havi rendszerességgel - köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság számára azon ügyfelekről, akiknek visszajár az általuk korábban megfizetett (a biztosító által beszedett) baleseti adó időarányos összege, a megszűnt biztosítási szerződések kötvényszámáról, továbbá a kockázatvállalással már nem fedezett biztosítási díj és az annak alapján számított adó összegéről. A biztosító ezen adatszolgáltatási kötelezettségét első alkalommal a tevékenységi engedélye visszavonását követő hónap utolsó napjáig, majd ezt követően minden hónap utolsó napjáig teljesíti.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/G. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Átmeneti rendelkezés szerint az adóvisszatérítés új szabályát azokra a megszűnt gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, melyek esetében a biztosító tevékenységi engedélyét a felügyeleti szerv már a módosítás hatálybalépése napját megelőzően visszavonta, és a biztosító a módosítás hatálybalépéséig még nem fizette vissza az adóalanynak a baleseti adó - visszatérítendő biztosítási díjjal arányos - összegét. Ezekben az esetekben a biztosítónak az első kontrolladat-szolgáltatását a módosítás hatálybalépése napját követő nyolc napon belül kell teljesítenie, az adóalanynak pedig a visszatérítés iránti kérelmében az általános szabályban előírt adatokon túl meg kell adnia az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat is, így különösen a megszűnt biztosítási szerződés szerint fizetendő és a már megfizetett biztosítási díj, díjrészlet összegét, illetve a biztosítási szerződés megszűnésének időpontját.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/J. §-ában.]
Változás a 2015. november 17-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A visszajáró baleseti adó összegét a biztosító legkésőbb a (szintén) visszajáró biztosítási díjjal együtt köteles visszafizetni az adóalanynak (a gépjármű üzembentartójának). Korábban az adót a biztosítási díj visszafizetésének napján, azzal egyidejűleg kellett visszafizetni (most tehát a biztosító a díj visszautalását megelőzően is teljesítheti e kötelezettségét).
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/G. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott.
Baleseti adót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség után kell fizetnie a gépjármű üzembentartójának. Az adót - főszabály szerint - a biztosító szedi be az esedékes biztosítási díjjal együtt, majd a beszedett adót befizeti az állami adóhatósághoz. Ha a biztosító szerződésből eredő kockázatviselése megszűnik - például ha a felek évközben közös megegyezéssel megszüntetik a szerződést -, az időarányos (vagyis a biztosító kockázatviselésével meg nem szolgált időszakra jutó), előre megfizetett biztosítási díj és adó összege az adóalany számára visszajár.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/A-G. §-aiban.]
Mit kell tudni a reklámadóról?
Változás 2016. január 1-jétől.
Ha a reklámközzétevő adóalany a számviteli törvény hatálya alá tartozó olyan gazdálkodónak minősül, mely az egyedi beszámolóját a számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerint készíti, a reklámadó alapjánakminősülő nettó árbevétel alatt a helyi adótörvényben definiált nettó árbevételt kell érteni. (Az IFRS-ek a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-ei 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok.)
Nem változott.
Azon reklámközzétevő adóalanyok esetében, amelyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és a beszámolójukat nem az IFRS-ekszerint állítják össze, nettó árbevételnek a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele minősül.
A reklámadótörvény 2015. évközi módosításai megegyeznek a HVG 2015 nyarán megjelent Számvitel és adó 2016 című különszámában megjelent változásokkal.
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Kereskedelmi gázolaj adókedvezménye
Változás 2016. január 1-jétől.
Literenként 11 forintról 7 forintra csökken a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 57/C. § (1) bekezdésében.]
Magánfőzés
Változás 2016. január 1-jétől.
A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához (a korábbi évi 1000 forintos adó helyett) előzetesen 700 forint értékű, darabonként 1 liter párlat előállítására jogosító és egyben a párlat eredetét is igazoló párlatadójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól (a hatóság által rendszeresített nyomtatványon, a magánfőző választása szerint papíralapon vagy elektronikusan igényelve).
Adóévenként az első beszerzéskor legalább öt párlatadójegyet kell vásárolni, de összesen legfeljebb 86 darab párlatadójegy szerezhető be, s így legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlat állítható elő.
A vámhatóság a párlatadójegyet az ellenérték megfizetését követően adja ki a magánfőzőnek.
Ha a magánfőző a párlatadójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél többet állít elő, a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlatadójegyeket, azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lépheti túl.
A kiadott párlatadójegyek mennyiségéről a vámhatóság értesíti a desztillálóberendezés tárolási, illetve használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot. A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés kapcsán a bejelentett adatokban történt változást is köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.
A szabályok betartását - az előállított termék jogszabálysértő értékesítését kivéve - ezentúl az önkormányzati adóhatóság ellenőrzi.
Ha a magánfőző a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentését vagy párlatadójegy igénylését elmulasztva állít elő párlatot, az önkormányzati adóhatóság felhívja őt jogszabályi kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a magánfőző e felhívásnak nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja.
Az önkormányzati adóhatóság lefoglalhatja és elkobozhatja a desztillálóberendezést és az azon előállított terméket, valamint díjmentes szakértői véleményt kérhet a vámhatóságtól (például arról, hogy a berendezés és a termék megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, űrtartalma nem nagyobb-e 100 liternél, illetve a termék nem tartalmaz-e hozzáadott cukrot).
Csak gyümölcstermő területtel rendelkező természetes személy jogosult a kedvezményes magánfőzési szabályok alkalmazására.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 5. § (9) bekezdésében, 63. § (2) bekezdés 13. pontjában, 64. § (6) bekezdésében, 67/A. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében, (5)-(5d) bekezdéseiben, (6) bekezdésében, (8)-(9) bekezdéseiben, 116/C. §, 121/A. §-aiban, 129. § (2) bekezdés f) pontjában.]
Nem változott.
A desztillálóberendezést az önkormányzati adóhatóságnál kell regisztrálni. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog továbbra is egy év alatt évül el. A vámhatóság ellenőrzési és szankcionálási jogköre megmarad az otthoni párlatfőzéshez társuló súlyosabb jogsértések (100 litert meghaladó űrtartalmú desztillálóberendezés használata, nem gyümölcstermesztő személy általi főzés, nem saját tulajdonú berendezéssel főzés, az előállított termék illegális kereskedelmi forgalomba hozatala) esetén.
A 2016. évet megelőzően előállított magánfőzött párlatokra továbbra is az előállításukkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A magánfőzéssel előállítható mennyiség túllépése esetén a többletet meg kell semmisíteni.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67/A. § (9) bekezdésében, 119. § (2) bekezdés d)-e) pontjaiban, h) pontjában, 128/N. §-ában.]
Bérfőzés
Változás 2016. január 1-jétől.
A bérfőzdék a bérfőzetőktől beszedett jövedéki adót, valamint az előállított, de a bérfőzetőknek még ki nem adott bérfőzött párlat utáni jövedéki adót akkor kötelesek befizetni a vámhatóságnak, ha az adó összege elérte az 500 ezer forintot (korábban 200 ezer forint volt a befizetési összeghatár).
A befizetési kötelezettség az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módok (átutalás, bankkártyás fizetés) mellett postai számlabefizetési megbízással (fehér csekk) és készpénzátutalási megbízással (sárga csekk) is teljesíthető. (Korábban csak átutalással lehetett fizetni.)
A bérfőzetők ezentúl a bérfőzdének átutalással is megfizethetik a bérfőzés jövedéki adóját (korábban csak készpénzzel tehették meg).
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 65. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A bérfőzdék jövedéki biztosítéka változatlan marad. Rendeletiről törvényi szintre kerülve változatlan tartalmú marad az a szabály, hogy bérfőzés keretében évente 43 hektoliterfok (ez 86 liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlatnak megfelelő) mennyiségű párlat főzethető kedvezményes adómértékkel.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (3a) bekezdésében, 72. § (8) bekezdésében.]
Engedélyezési határidők
Változás 2016. január 1-jétől.
Az engedélyezési határidő adóraktár esetében 60 napról 45 napra, bejegyzett kereskedő esetében 45 napról 35 napra, keretengedélyes esetében pedig 30 napról 21 napra csökken.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (9) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 82. § (5) bekezdésében.]
Dohánygyártmányok kiszerelési egysége
Változás 2016. május 20-ától.
Cigarettánál a legkisebb megengedett kiszerelés a dobozonkénti 19 szálról 20 szálra, a megengedett maximum pedig 50 szálról 25 szálra változik.
A fogyasztási dohány legkisebb forgalomba hozható kiszerelési egysége 40 grammról 30 grammra, a legnagyobb kiszerelés pedig 200 grammról 50 grammra csökken.
Fogyasztási dohány csak téglalap alakú tasakban árusítható (a korábbi bármilyen alakú tasak vagy doboz helyett).
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (2) bekezdésében.]
Mit kell tudni az illetékekről?
Adósságrendezés
Új előírás 2015. szeptember 1-jétől.
Összeghatárra tekintet nélkül ajándékozásiilleték-mentességet élvez a hitelezők által a bíróságon kívüli vagy a bíróság adósságrendezési eljárásában az adós javára elengedett követelés, valamint az adósságtörlesztési határozatban és mentesítési határozatban megjelölt azon összeg, melyet az adósnak nem kell a hitelezők számára megfizetnie.
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés z) pontjában]
Ha az adósságrendezési eljárás hatálya alatt álló magánszemély az öröklés vagy visszterhes vagyonátruházás keretében megszerzett telkét (melynek lakóházzal történő beépítését korábban vállalta) az adósságrendezés ideje alatt értékesíti, mentesül a késedelmi pótlék megfizetése alól. Ha a telket olyan személy vásárolja meg tőle, aki nyilatkozatban vállalja a telek lakóházzal való beépítését négy éven belül, vagy akinek a telekre elővásárlási joga van, az adósságrendezési eljárás hatálya alatt álló magánszemélynek a felfüggesztett öröklési vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket sem kell megfizetnie.
[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2f) bekezdésében, 26. § (2f) bekezdésében]
Nem változott.
A lakóház építésére alkalmas telek öröklés útján vagy visszteher mellett történő megszerzésekor a vagyonszerzőt illetékmentesség illeti meg, ha a telken - a hagyaték jogerős átadásától vagy a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított - négy éven belül lakóházat épít. Az állami adóhatóság a megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti, majd a négyéves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot, hogy az igazolja, felépült-e a lakóház. Megfelelő igazolás hiányában a vagyonszerzőnek nem csupán a felfüggesztett illetéket kell megfizetnie, hanem az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékot is.
[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bekezdés g) pontjában, (2a) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) pontjában, (2a) bekezdésében, 87. § (2) bekezdésében]
Adósságrendezés eljárási illetéke
Új előírás 2015. szeptember 1-jétől.
Az adósságrendezéshez kapcsolódó bírósági eljárásokért tételes eljárási illetéket kell fizetni. A bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésének illetéke 30 ezer forint. Ez az összeg magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is. Szintén 30 ezer forint illetéket kell fizetni
■ az adósságrendezési eljárás megszüntetésének adós vagy hitelező általi kezdeményezéséért,
■ a mentesítő határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért,
■ a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás és a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért.
Az egyezségmódosításért, az adósságtörlesztési határozat módosításáért, az adós örökösének jogutódként történő bevonásáért, továbbá az eljárása során benyújtott kifogásért 15 ezer forint illetéket kell fizetni. Utóbbi esetben, ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének visszatérítéséről.
A bíróság adósságrendezési eljárásában az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés, illetve az eljárás során hozott bármely végzés elleni felülvizsgálat és perújítás illetéke 30 ezer forint.
[1990. évi XCIII. törvény 43. § (8) bekezdésében, 44/A. §, 47. § (4) bekezdésében, 50. § (5) bekezdésében]
Az adósságrendezéssel kapcsolatos adatokról a Családi Csődvédelmi Szolgálat vezet közhiteles országos központi nyilvántartást. Az adósságrendezési nyilvántartásba történő bejegyzések törlésére irányuló kérelem illetéke 10 ezer forint.
[1990. évi XCIII. törvény melléklet XXV.]
Kölcsönszerződések forintosítása
Változás 2015. október 5-étől.
Nem kell ajándékozási illetéket fizetni az egyes, nem lakáscélú fogyasztóikölcsön-szerződésekből eredő követelések forintra váltása miatti árfolyamkülönbözet-elengedés után sem. Ezek jellemzően a pénzügyi intézmény autóhitelből, autókölcsönből eredő követelései. A forintra átváltás a 2015. augusztus 19-ei, MNB által hivatalosan jegyzett piaci devizaárfolyamon történik. Ha ez a devizaárfolyam magasabb, mint a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott devizaárfolyam, a kölcsönszerződések módosításakor a pénzügyi intézmény a fogyasztóval szemben elengedi a szerződésből eredő követelésének a devizaárfolyamok különbözetére eső részét.
Fontos azonban, hogy bár ajándékozási illetéket nem kell fizetni, a követelés elengedésével megvalósult vagyonszerzésüket a fogyasztóknak (adósoknak) 30 napon belül be kell jelenteniük az állami adóhatósághoz.
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés zs) pontjában]
Eljárási illeték
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Mentes az eljárási illeték alól az apa adatait is tartalmazó születési anyakönyvi kivonat első alkalommal történő kiállítása, ha a gyermek születését eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, és az apa adatait csak utólag jegyezték be.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5/h) pontjában]
Tárgyánál fogva illetékmentes eljárásoknak minősülnek azok az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábbi, jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie (például hibásan rögzítették a tulajdonos nevét a járműnyilvántartásban, a gyermek születési helyét az anyakönyvben). Mivel ez a rendelkezés általános érvénnyel biztosít eljárásiilleték-mentességet, indokolatlan az illetéktörvény melléklete IX. címének hatálya alá tartozó okmányokban történt téves bejegyzések miatt kezdeményezett eljárásokat külön kedvezményezni.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 48. pontjában, melléklet IX. cím IV. alcím 2. a)]
Változás 2016. január 1-jétől.
Nem kell illetéket fizetni, illetve visszajár a már megfizetett illeték, ha a közigazgatási hatósági eljárást azért szüntetik meg, mert az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügy megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére. 2016-tól a megfizetett eljárási illeték visszatérítésének akkor is helye van, ha a függő hatályú döntés hatálybalépése esetén a hatóság arról rendelkezik, hogy a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól.
[1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában, 80. § (1) bekezdés k) pontjában]
Nem változott.
Nincs eljárásiilleték-kötelezettség, ha a hatóság az eljárását az illeték meg nem fizetése címén szünteti meg, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. Utóbbi esetben a megfizetett illetéket - hivatalból vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - vissza kell téríteni.
[1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában, 80. § (1) bekezdés k) pontjában]
Eljárási illeték fizetési módja
Változás 2016. január 1-jétől.
Az eljárási illeték az eljárás kezdeményezése előtt is megfizethető átutalással a hatóság külön felhívása nélkül is. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot, az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét.
[1990. évi XCIII. törvény 73. § (1) bekezdés b) pontjában]
Egyértelművé válik, hogy a hatóság felhívására kizárólag akkor kell megfizetni az illetéket, ha az ügyfél a felhívás kézhezvételéig még nem tett eleget eljárásiilleték-fizetési kötelezettségének.
Az eljáró hatóságnak kizárólag akkor kell leletet kiállítania, ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő nyolc napon belül nem tett eleget illetékfizetési kötelezettségének, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el. A leletet az e célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni, majd az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.
[1990. évi XCIII. törvény 73/A. § (3)-(4) bekezdéseiben]
Banki átutalással is megfizethető az illeték a másolat kiadásakor, illetve a külkereskedelmi engedélyezési eljárás kezdeményezésekor (azaz már nem kizárólag illetékbélyeggel lehet megfizetni). Így ezen esetekben is az ügyfél dönthet, melyik illetékfizetési módot választja.
[1990. évi XCIII. törvény melléklet IV. 3, XVIII. 2.]
Nem változott.
Továbbra is lehetőség van az eljáró hatóság felhívására átutalással megfizetni az eljárási illetéket.
[1990. évi XCIII. törvény 73. § (1) bekezdés b) pontjában]
Tárgyi illetékmentes eljárások
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Tárgyuknál fogva illetékmentes eljárásnak minősül:
■ a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal;
■ a vállalkozói igazolvánnyal, az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás;
■ az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;
■ a családi állapot változásából eredő névváltoztatás miatt indult eljárás;
■ az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás;
■ a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás;
■ az oktatási igazolvány kiállítása;
■ a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása;
■ a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás;
■ a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás;
■ a gépjárművezetői engedély kiadása első alkalommal;
■ a 160 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépülettel kapcsolatos építési engedélyezési eljárások;
■ valamennyi adóhatósági igazolás kiállítása.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 49-60. pontjaiban, melléklet IX. III./4, XV. IV., XXI. 4.]
Változás 2016. január 1-jétől.
Az illetékmentessé váló hatósági eljárásokhoz kapcsolódó korábbi tételes illetékmértékek hatályukat vesztik.
[1990. évi XCIII. törvény 29. § (7) bekezdésében; melléklet IX. II., IV./2./d); X. 1., 6.; XV. II./2.; XVII.]
Megbízható adózók
Változás 2016. január 1-jétől.
A megbízható adózók által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás illetékmentes.
[1990. évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdésében]
Nem változott.
Ha a gazdálkodó szervezet nem kap megbízható adózói minősítést, az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárásért 10 ezer forint illetéket kell fizetnie.
[1990. évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdésében]
Hallgatói hitelből eredő követelés
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránt indított peres és nemperes bírósági eljárásban.
[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés u) pontjában]
Cégbírósági eljárási illeték
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Nem kell cégbírósági eljárási illetéket fizetni a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállításáért, illetve a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldéséért, ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri.
[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés zs) pontjában]
Nem változott.
A cég cégkivonatáért 5 ezer forint, cégbizonyítványáért 3 ezer forint, cégmásolatáért 7 ezer forint, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldéséért pedig 2 ezer forint cégbírósági eljárási illetéket kell fizetni, ha azokat nem a cég tagja vagy képviselője kéri.
[1990. évi XCIII. törvény 45. § (6)-(7) bekezdéseiben]
Személyes illetékmentesség
Változás 2016. január 1-jétől.
Teljes személyes illetékmentességben részesül a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény szerinti szanálási vagyonkezelő. A szanálási vagyonkezelő olyan intézmény, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy egy vagy több szanálás alatt álló intézmény vagy úgynevezett áthidaló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye, így akár ideiglenesen megszerezheti azok ingatlantulajdonát is.
A magyar állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító(k) kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő valamennyi vagyonszerzése, illetve az általa kezdeményezett valamennyi közigazgatási hatósági és bírósági eljárás tekintetében mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
[1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés r) pontjában]
Nem változott.
Teljes személyes illetékmentesség illeti meg a Szanálási Alapot.
[1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés r) pontjában]
Ajándékozásiilleték-mentesség
Változás 2016. január 1-jétől.
Az értékpapírok, üzletrészek, tagi részesedések Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében történő ingyenes megszerzéséhez nem kapcsolódik ajándékozásiilleték-kötelezettség.
Az ilyen ajándékozást nem kell bejelenteni az állami adóhatósághoz.
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában]
Nem változott.
Mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában]
Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsik tulajdonjogának, valamint az ilyen gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.
A gépjárműadóról szóló törvény a fogalom meghatározásakor a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet azonos definíciójára utal. Ezek alapján környezetkímélő gépkocsinak a tisztán elektromos gépkocsi, a külső töltésű hibrid elektromos (úgynevezett plug-in hibrid) gépkocsi, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi minősül. A mentesség az Európai Bizottság 1407/2013/ EU bizottsági rendelete alapján úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatásként vehető igénybe.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés w) pontjában, (21) bekezdésében, 103. § (5) bekezdésében]
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadó-törvény szerinti autóbuszok, nyergesvontatók, tehergépjárművek (közte a pótkocsik) gazdálkodó szervezetek általi megszerzése.
A mentesség csakis a haszongépjárművek tulajdonjogának gazdálkodó szervezetek általi visszterhes megszerzésekor alkalmazható (a kedvezményt a természetes személyek nem vehetik igénybe); emiatt az ezen járműkörre vonatkozó korábbi illetékkedvezmény - melynek köszönhetően e járművek után maximum 90 ezer forint illetéket kellett fizetni - hatályát veszti.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdés a) pontjában, 24. § (7) bekezdésében]
Illetékmentes a lakás magánszemély bérlő (vagy annak magánszemély örököse) általi megvásárlása, ha a bérlő a lakásbérleti szerződés megkötéséig a lakás tulajdonosa volt, és tulajdonjogát a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adta át a bérbeadónak.
Nem terheli visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésének kötelezettsége a lakás bérbeadóját sem, feltéve, hogy a saját lakásszerzésével egyidejűleg, a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben adja bérbe a lakást a korábbi magánszemély tulajdonosnak határozott - de legalább öt évig tartó - időre, a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében. A bérbeadó illetékmentességének további feltétele, hogy a magánszemély bérlőt vagy annak magánszemély örökösét a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított öt évig gyakorolható visszavásárlási jog is megillesse, melyet a bérbeadó az általa korábban fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron köteles biztosítani.
A bérbeadókat megillető mentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabja ugyan, de annak megfizetését felfüggeszti. Törölni csak akkor lehet a felfüggesztett illetéket, ha a bérlő vagy annak örököse - élve a visszavásárlási jogával - a bérbeadó tulajdonszerzését közvetlenül megelőző tulajdoni hányadát visszavásárolja a bérbeadótól.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdés b)-c) pontjaiban, (22) bekezdésében]
Az idegen telek tulajdonosának jóváhagyásával történő építkezés esetén sem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az épület forgalmi értéke után, ha bizonyítottan maga az építő szerzi meg a felépítményes ingatlan egészének tulajdonjogát. E szabályt a folyamatban lévő, az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdés d) pontjában, 99/J. §]
Kérelemre vissza kell téríteni a korábban megfizetett öröklési és visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha a vagyonszerző a műemlék épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított egy éven belül megkezdi, és azt a bejelentéstől számított öt éven belül be is fejezi. E szabály az ajándékba kapott műemlék épületek felújításakor azonban nem vehető igénybe. Felújítás alatt a műemlék épület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. A felújítás szabályszerű megtörténtét a műemlékvédelmi hatóság igazolja.
[1990. évi XCIII. törvény 80. § (4) bekezdésében]
Változás 2016. január 1-jétől.
Hatályát veszti az a korábbi szabály, amely szerint a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakás helyett vásárolt másik lakáshoz kapcsolódó illetékmentesség alkalmazásakor a magánszemély vagyonszerző a megsemmisült, megrongálódott lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával köteles igazolni.
[1990. évi XCIII. törvény 26/A. § (3) bekezdésében]
Mit kell tudni az adózás rendjéről szóló törvény változásairól?
Adózói minősítés
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az állami adó-és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett és az áfaregisztrált adózókat negyedévente - első alkalommal 2016 első negyedévében - minősíti.
Az első minősítésről az állami adó- és vámhatóság az adózónak értesítést küld. Ha az adózó minősítése a későbbiekben nem változik, akkor erről az állami adó- és vámhatóság nem küld értesítést. A 2016. második negyedéves minősítés lekérdezésére az adózónak első alkalommal 2016. augusztustól lesz lehetősége az ügyfélkapun keresztül. Ha az adózó nem ért egyet a minősítéssel, kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz.
Összeolvadáskor vagy beolvadáskor a jogutód csak abban az esetben minősülhet megbízható adózónak, ha minden jogelődje is megbízható adózó volt. Ha a jogelődök közül bármelyik kockázatos adóznak minősül, akkor a jogutód is csak kockázatos adózó lesz. Különválás, kiválás és átalakulás esetén a jogutód és a jogelőd minősítése azonos marad, azt a szervezeti változás nem módosítja.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/J-L. §-aiban, 178. § 6a. pontjában, 211-212. §-aiban.]
Megbízható adózó
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Megbízható adózó, aki(amely) az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:
■ legalább három éve folyamatosan működik;
■ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát;
■ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást;
■ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt;
■ nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással;
■ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámfelfüggesztés hatálya alatt amiatt, hogy bevallási, illetve adófizetési kötelezettségének nem tett eleget;
■ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt;
■ a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát;
■ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt; és
■ nem minősül kockázatos adózónak.
A megbízható adózóknál az ellenőrzési határidő nem lehet hosszabb 180 napnál.
A megbízható adózót bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége elmulasztása esetén első alkalommal az adóhatóság kötelezettsége pótlására szólítja fel. (A foglalkoztatotti bejelentés és az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén első alkalommal is kiszabható bírság.)
Ha mégis mulasztási bírságot szab ki az adóhivatal, és az adózó a mulasztás elkövetésének vagy annak megállapításának (jegyzőkönyvbe foglalásának) időpontjában megbízható adózónak minősült, akkor csak az általános szabályok szerint kiszabható bírság legfeljebb 50 százaléka állapítható meg.
Ha az adóhivatal adóbírságot szab ki, a megbízható adózó az általános szabályok szerinti adóbírság legfeljebb 50 százalékát fizeti, feltéve, hogy az ellenőrzött időszak egészében, illetve a jegyzőkönyv felvételekor megbízható volt.
Kedvezőbb mulasztási és adóbírság nem állapítható meg akkor, ha az eljárás során az adózó a megbízható adózói minőségét is elveszíti.
A megbízható adózó automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetésre jogosult, ha tartozása 10-500 ezer forint között van.
A visszaigényelt általános forgalmi adót 2017. január 1-jétől legkésőbb a 45. napon, illetve 2018. január 1-jétől legkésőbb a 30. napon visszakapja a mai, jellemzően 75 napos határidő helyett.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/A-D. §-aiban, 136. § (3a) bekezdésében.]
Kockázatos adózó
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Kockázatos adózó az a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó, amelynél az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
■ szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján;
■ szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;
■ szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján;
■ egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás szankciót alkalmazott vele szemben.
Nagy összegnek magánszemélynél a 10 millió, más adózónál a 100 millió forintot elérő összeg minősül.
Az adózó mentesülhet a kockázatos adózói minősítés alól, ha a soron következő minősítési eljárás időpontjára az erre okot adó körülményt már megszünteti, például adótartozását megfizeti, kivéve, ha be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása vagy üzletbezárás miatt kapott kockázatos minősítést. E két esetben egy évig "priuszos" lesz.
Hátrány a kockázatos adózóknál, hogy számukra az áfakiutalási határidő mindenképpen 75 nap, és esetükben az erre vonatkozó kedvezőbb szabályok nem alkalmazhatóak.
Ha az adózó a nála végzett adóellenőrzés alatt vagy az ellenőrzés alá vont időszak egy részében kockázatos adózónak minősül, akkor az adóellenőrzés határideje automatikusan 60 nappal meghosszabbodik.
Utólagos ellenőrzéskor a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat ötszöröse, ha a késedelmi pótlék megállapításakor az adózó kockázatos adózónak minősül.
Kockázatos adózó esetén az állami adó- és vámhatóság az eljárásban köteles mulasztási és adóbírságot kiszabni, és a bírság összege nem lehet kisebb, mint az általános szabályok szerinti felső határ 50 százaléka.
A mulasztási bírság az általános szabályok szerinti felső határ 150 százaléka, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésekor vagy feltárásának időpontjában kockázatosnak minősül.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/E-I. §-aiban.]
Adóigazgatási képviselet
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A jövedéki ügyintézők az adóhatóság, valamint a szakminisztérium előttijövedéki tárgyú hatósági ügyekben képviselhetik a velük munka- vagy megbízási szerződéses viszonyban álló jövedéki alanyokat.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Adóregisztrációs eljárás
Változás 2016. január 1-jétől.
Az adóregisztrációs eljárásban vizsgált - adótartozásra vonatkozó - összeghatár 5 millió, a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 10 millió forintra csökken. (Korábban 15 millió, illetve 30 millió forint volt a határ.)
Bővül az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi kör, így a cégvezetőkre, valamint a kft-k és a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében valamennyi tagra kiterjed a vizsgálat, ha a társaságnak nincsen 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tagja, részvényese.
Az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napig terjedő időszakra vizsgálható, hogy az adott személy vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes volt-e (a korábbi 180. nap helyett).
Az állami adóhatóság ezentúl akkor is megtagadja az adószám kiadását, ha a vizsgált személyt a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve az adott foglalkozástól eltiltották.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2) bekezdésében, (13) bekezdésében, 24/D. § (1) bekezdésében, 24/E. § (1) bekezdésében, (6) bekezdésében.]
Személyi jövedelemadó bevallása
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A magánszemély (a munkáltatónak adott) bevallási nyilatkozatban felhatalmazhatja az adóhatóságot személyijövedelemadó-bevallásának elkészítésére. A nyilatkozat az adóévet követő év január 31-éig tehető meg (első alkalommal 2016. január 31-éig).
Ha a magánszemély a nyilatkozattétel időpontjában nem rendelkezik munkáltatóval, a nyilatkozat közvetlenül az állami adóhatóság felé is megtehető.
A bevallási nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, és a nyilatkozat nem vonható vissza.
Az adóhatóság a nyilatkozatban foglalt felhatalmazás alapján a munkáltatótól származó havi adó- és járulékbevallás adatait felhasználva állapítja meg a magánszemély adóját, és az adózót kizárólag abban az esetben értesíti határozattal, ha különbözet mutatkozik a levont és a ténylegesen fizetendő adó között.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/A. §-ában; 213. § (3) bekezdésében.]
Ha az adóhatóság a bevallási nyilatkozatban szereplő adatokhoz képest adókülönbözetet állapít meg a magánszemély adózó terhére, és annak oka a munkáltató hibás, hiányos bevallása, akkor a bírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató köteles megfizetni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 165. § (2) bekezdésében, 170. § (7) bekezdésében.]
Az állami adóhatóság a 2016. évben szerzett jövedelmekről hivatalból is elkészíti az ügyfélkapuval vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező magánszemély bevallásának tervezetét.
Az adóhivatal által elkészített bevallási tervezet abban az esetben válik a magánszemély bevallásává, ha azt a magánszemély - akár változatlan formában, akár a saját módosításaival, kiegészítéseivel együtt - az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton elfogadja. A bevallási tervezet elfogadásával az adózó teljesíti adóbevallási kötelezettségét. (Továbbra is lehetséges az önbevallás hagyományos formában - kézzel vagy nyomtatványkitöltő program segítségével -, valamint a munkáltatói adómegállapítás igénybevétele.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/B. §-ában.]
Munkáltatói, kifizetői adóbevallás adattartalma
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A munkáltatónak, kifizetőnek a bevallásában szerepeltetnie kell az eltartottak, közös érvényesítés esetén a házas- vagy élettárs adatait a családi kedvezmény igénybevételéhez.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 6-6b. pontjaiban.]
Köztartozásmentes adózói adatbázis
Változás 2016. január 1-jétől.
A köztartozásmentességre vonatkozó feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük. Az adózók észrevételt tehetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésük esetén.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/B. § (2) bekezdésében, (5) bekezdésében, 178. § 32. pontjában, 214. § (2) bekezdésében.]
Folyószámla-integráció
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az adó- és vámfolyószámla-integrációval összefüggésben a törvény az értelmező rendelkezések között tartalmazza az adószámla, az elszámolás és a tételes elszámolású fizetési kötelezettség fogalmakat.
Az úgynevezett tételes elszámolású fizetési kötelezettségeket az előíró határozatszám (ügyszám) megjelölésével kell teljesíteni. Tételes elszámolású fizetési kötelezettség: a vám, az importtermék áfája, a regisztrációs adó és az importtal kapcsolatos jövedéki adó.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 3a pontjában, 10a. pontjában, 27a. pontjában.]
Változás 2016. január 1-jétől.
Egyesíti folyószámla-nyilvántartási rendszerét az állami adó- és vámhatóság, így az adózó ezentúl egy helyen informálódhat fizetési kötelezettségeiről.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. § (4) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, (5) bekezdésében, 38. § (6) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, (5)-(6) bekezdéseiben, (7) bekezdésében, 80/A. § (1a) bekezdésében, (2) bekezdésében, 147. § (1) bekezdésében, 150/A. § (1) bekezdésében, 151. § (1) bekezdésében, 162. § (1)-(3) bekezdéseiben, 165. § (1)-(1b) bekezdéseiben, 167. § (5) bekezdésében, 176/D. § (2) bekezdés a) pontjában, 214. § (3)-(5) bekezdéseiben, (8)-(9) bekezdéseiben.]
Az adófolyószámlát ezentúl köztehernemenként kell vezetni, nem pedig adónemenként.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]
Az adózó ezentúl az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott összes köztehernemek között kérheti túlfizetésének átvezetését (nem csupán az adónemek között).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdésében.]
Az adózó kizárólag akkor kap egyenlegközlőt, ha az adószámláján a tartozás vagy a túlfizetés összege meghaladja a 2 ezer forintot. (Korábban 1000 forint volt a határ.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (8) bekezdésében.]
Adatszolgáltatási kötelezettségek
Új előírás 2016. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az online-pénztárgép-forgalmazót, valamint a mobilszolgáltatót az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti kommunikációval, adatszolgáltatással kapcsolatos hibáról.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (16) bekezdésében.]
Változás 2016. január 1-jétől.
A helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete méltatlansági eljárás lefolytatásához megkaphatja a képviselő, a polgármester, a bizottsági tag köztartozásával kapcsolatos adatokat. Az adatszolgáltatást első alkalommal az adatszolgáltatással érintett valamennyi személyről 2016. február 28-áig kell teljesíteni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 215. §-ában, 3. melléklet O) 3-5. alpontjában.]
Adóhatósági hatáskörök
Változás 2016. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti valamennyi fizetési kedvezmény iránti kérelmet az állami adóhatóság bírálja el.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 72. § (2) bekezdésében.]
Adóigazolás
Változás 2016. január 1-jétől.
Az adóigazolásban a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokra vonatkozó információ is szerepel.
Az adóigazolásra vonatkozó módosítások első alkalommal a 2016. január 1-jét követően benyújtott kérelmekre alkalmazhatóak.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. §-ában, 36/A. §-ában, 85/A. §-ában, 214. § (7) bekezdésében, (10) bekezdésében.]
Adóellenőrzés
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A bevallások utólagos vizsgálata során a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (például magánszemélyek, egyéni vállalkozók) esetében az állami adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. Ezen rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az ellenőrzés alá vont adózó eleget tesz az adóhatósággal szemben fennálló együttműködési kötelezettségének (azaz az ellenőrzést semmilyen módon nem akadályozza, az adóhatóság által kért iratokat határidőben rendelkezésre bocsátja).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (2b) bekezdésében.]
Változás 2016. január 1-jétől.
Mellőzhető jegyzőkönyv felvétele az adóellenőrzés során, ha az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszerben a közúti fuvarozást végző személynél az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg jogszabálysértést. (Az érintett kifejezett kérésére azonban az állami adó- és vámhatóság továbbra is jegyzőkönyvet állít ki.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 88. § (8) bekezdésében.]
Az állami adó- és vámhatóságnak ezentúl csak a kockázatos adózók végelszámolása esetén kötelező ellenőrzést lefolytatnia.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 89. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Fizetési könnyítés
Változás 2016. január 1-jétől.
A pótlékmentes részletfizetés összeghatára 150 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik. Ebbe az összeghatárba ezentúl beletartozik az egészségügyi hozzájárulás is (a személyi jövedelemadó mellett).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/A. § (1) bekezdésében].
Helytállási kötelezettség
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A gazdasági társaság adótartozásáért helytállásra kötelezett valamennyi tagja, vezető tisztségviselője számára biztosított az érdemi jogorvoslat lehetősége a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adómegállapításról hozott határozat ellen.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Mulasztási bírság
Új előírás 2016. január 1-jétől.
A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (például magánszemélyek, egyéni vállalkozók) esetében a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve hibás teljesítése esetén az adóhatóság nem bírságolhat azonnal, hanem először fel kell hívnia az adózót a kötelezettség teljesítésére. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. A bejelentkezés, a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem alkalmazható a mulasztási bírságra vonatkozó kedvezőbb szabályozás.
Adótartozás, visszaigénylés
Változás 2016. január 1-jétől.
Az adóhatóság nem szerepelteti az 1000 forintot el nem érő adótartozást a nyilvántartásában, és az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki. (Korábban az összeghatár 100 forint volt.) Az új összeghatárt el nem érő korábbi tartozásokat törli a hivatal.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I/3. alpontjában.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.