adozona.hu
T/11610. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról
T/11610. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1 332 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,332 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,332 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 mi...
T/11610. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról
2016. évi ... törvény egyes törvényeknek a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez szükséges módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1 332 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,332 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,332 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió forintot, 200 160 forint és a 3 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka."
2. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 6,5 százalék.
(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 5,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belől a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék."
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 36. §-a hatályát veszti."4. §
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elmúlt években felgyorsuló kivándorlás nyomán egyre égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon. A KSH legfrissebb elemzése szerint 2016 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 36 ezer állás, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre, előbbi 33%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 14 ezer állás betöltetlen a feldolgozóiparban, ami az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas. Sok az üres álláshely a kereskedelemben és az információs és kommunikációs szektorban is, a közszférában pedig az egészségügy és a szociális ágazat küzd súlyos munkaerőhiánnyal.Lassan nem lesz olyan nemzetgazdasági ág, amelyet ne érintene a kritikussá váló és az ágazat működőképességét veszélyeztető munkaerőhiány. Az LMP szerint a munkaerőhiány okait a tömeges kivándorláshoz hasonlóan a magyar kormány elhibázott gazdaságpolitikájában kell keresni. A kormány reálgazdasági szinten az elmúlt 25 évben megbukott modellt folytatta, ami a külföldi nagyvállalatok összeszerelő-üzemeként képzelt el Magyarországot. A nagyvállalatok az elmúlt években százmilliárdnyi adókedvezményt és további százmilliárdos állami támogatást kaptak, miközben a kormány azon dolgozott, hogy a bérek alacsonyan tartásával és a munkavállalói jogok letörésével ideálisnak tűnő befektetési környezetet teremtsen.
A korábbi kormányok gyakorlatát folytató gazdaságpolitika az oka, hogy az elmúlt hat évben felzárkózás helyett leszakadás ment végbe. Az uniós csatlakozáskor még a visegrádi országok közt élen járó Magyarország mára sereghajtóvá vált: a bérszínvonalban 15-20 százalékos lemaradásban vagyunk. Emellett Európa ötödik legalacsonyabb átlagfizetésével rendelkezünk: nálunk csak a bolgár, román, lett és litván átlagbérek rosszabbak. Az Orbán-kormány kormányzása alatt nem csökkent a létminimum alatt élők száma és nőtt a szegénységi küszöb alatt élők aránya: míg 2010-ben a lakosság 14,1, 2014-ben már 14,9 százaléka élt jövedelmi szegénységben. Nőtt a szegénységben élők aránya a foglalkoztatottak körében is.
Mindezért a kormány társadalmi különbségeket fokozó és a dolgozói szegénységet növelő intézkedései tehetők felelőssé. Az igazságtalan egykulcsos adó és az adójóváírás megszüntetése éves szinten 500 milliárd forintot hagyott a legfelső tizednél, és 134 milliárdot vett ki az alsó 70 százalék zsebéből. A társadalom szétszakadt maréknyi gazdagra és a mindennapi megélhetéssel küszködők tömegére. Utóbbiak számára az elmúlt évek nem a kormány által kommunikált adócsökkentésről és béremelkedésről, hanem az adóterhek növekedéséről szóltak. Magyarország ma az Unióban a második legmagasabb elvonással sújtja a béreket. Miközben a minimálbér bruttója hat év alatt a másfélszeresére nőtt, a nettó nominálisan csupán 23 százalékkal emelkedett, ami reálértékben mindössze 5 százalék. A minimálbér továbbra is messze van a létminimumtól.
A magyar gazdaság versenyképességét a bérek leszorításában látó kormány intézkedései következtében az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás, nyomában a növekvő munkaerőhiánnyal. Az LMP szerint nem folytatható tovább az a bukott gazdasági modell, ami alacsony hozzáadott értéket termelő, képzetlen és olcsó bérmunkásokban látja Magyarország versenyképességél. A kivándorlásra és a munkaerőhiányra éppen ezért nem jelenthet megoldást a külföldi vendégmunkások behozatala sem, mert az csak újabb eszköz a bérek letörésére. A megoldás a bérszínvonal emelése, az aránytalanul magas bérterhek csökkentése, a munkaerő képzettségének növelése, valamint a lakhatási lehetőségek bővítése. Erre teszünk javaslatot ebben a törvényjavaslatban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-okhoz
A javaslat az LMP több alkalommal benyújtott, igazságos adórendszerre tett javaslata, amelynek alapja a többkulcsos személyi jövedelemadó. Ez lehetővé tenné, hogy úgy emelkedjen a nettó minimálbér a létminimum fölé, hogy a vállalkozások terhei ne nőjenek. Ehhez csökkenteni kell a munkára rakódó, rekord magas adó-és járulékterheket. A mi háromkulcsos adórendszerűnkben a jövedelmek 0-12-24 kulcsokkal adóznának, a munkavállalói járulékok pedig 6,5 százalékponttal csökkennének. Ezáltal a nettó minimálbér 23 ezer forinttal, a nettó átlagbér 37 ezer forinttal nőne, a kétszeres átlagbér pedig 31 ezer forinttal lenne több. Az adómentes minimálbér a létminimum fölé emelkedne, 30 százalékos azonnali béremelést adva a legkisebb bért keresőknek. Adórendszerjavaslatunk fedezetét a tőke és a környezetterhelés fokozottabb adóztatása, a kormányzati luxuskiadások, és a felesleges, pazarló költések lefaragása, a korrupció felszámolása jelentené.A 4. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.