T/9583. számú törvényjavaslat indokolással - a brókerbotrányok károsultjai jogérvényesítésének elősegítése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése az alábbi 59. ponttal egészül ki:
(33. § (2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"59. a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézked...

T/9583. számú törvényjavaslat indokolással - a brókerbotrányok károsultjai jogérvényesítésének elősegítése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
2016. évi ... törvény a brókerbotrányok károsultjai jogérvényesítésének elősegítése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése az alábbi 59. ponttal egészül ki:
(33. § (2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
"59. a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti eljárás."
2. §
Az Itv. az alábbi 99/L. §-al egészül ki:
"99/L. § (1) E törvénynek a brókerbotrányok károsultjai jogérvényesítésének elősegítése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés 59. pontját a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, folyamatban lévő eljárásokban lerótt illeték visszatérítését az ügy jogerős elbírálását követően kérheti az illetéket viselő fél az adóhatóságtól."
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
a brókerbotrányok károsultjai jogérvényesítésének elősegítése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCllI. törvény módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény parlamenti vitája során a mind a Quaestor-károsultak, mind az MSZP számtalan alkalommal jelezte, hogy a törvényjavaslat nem állja ki az alkotmányosság próbájál. Annak ellenére, hogy a Kormány ígéretei szerint az alkotmányjogi panaszok nem érinthetik a jogszabály végrehajthatóságát, mégis egy ellentmondásokkal terhelt, nehezen érvényesülő törvénnyel mintegy kilenc hónapon keresztül tartó méltánytalan és a károsultakat kiszolgáltató helyzetet teremtett az Országgyűlés.
Az új, "Quaestor-törvény" sem hibáktól mentes, a károsultak kéréseit-javaslatait nem csupán figyelmen kívül hagyta, de az általam is benyújtott módosító javaslatokon keresztül közvetlenül el is utasította a kormánytöbbség..Úgy gondolom, hogy mind a parlamenti vita, mint a gyakorlati tapasztalatok alapján mindenképpen felül kell vizsgálni az egyik legnagyobb gondot jelentő normát, az értékpapírszámlával nem rendelkező károsullak bírósághoz fordulásának szabályát
A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény 15. § (3) bekezdése értelmében, ha károsult ugyan értékpapírt kívánt vásárolni, de a valóságban jegyzés nem történt, akkor a kártalanítást végző alap részére sem tudja igazolni a követelését, emiatt kénytelen ennek bírósági megállapítását kérni. Az illetéktörvény alapján viszont az érintett követelés összegének 6%-át kell eljárási illetékként leróni, mely jelentős anyagi akadályt állít a károsultak elé.
Az MSZP álláspontja szerint ez nem csupán igazságtalan, de a károsultak jogérvényesítését a helyzetükre tekintettel elfogadhatatlan módon korlátozza, ráadásul ők a törvényi szabályozás alapján kötelesek perelni, nem saját elhatározásukból. Ha az Országgyűlés őket perbe kényszeríti, legyen annyira nagyvonalú, hogy illetékmentessé teszi ezt az eljárást. Javaslatom alapján a fentiekre való tekintettel az illetéktörvény szerinti tárgyi illetékmentes eljárások köre a fenti bírósági eljárással bővülne. Egyáltalán nem tehet egyik károsult sem arról, hogy bár Quaestor-fiókban kötöttek ügyletet, mégis egy olyan Quaestor-cég karjaiban kötöttek ki, amelyik még értékpapírszámlát sem vezetett.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
Az Itv. 33. § (2) bekezdésében foglalt, tárgyi illetékmentes eljárások körének bővítésével lehetőség nyílna a brókerbotrányok károsultjai jogérvényesítésének elősegítésére, A károsultak megkülönböztetésének elkerülése végett indokolt, hogy ne csupán az e törvény hatálybalépését követően meginduló, de a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni lehessen a kedvezőbb illetékfizetési szabályokat.
Az 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.