Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/12234. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási perrendtartásról

    T/12234. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási perrendtartásról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával,
    a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva,
    a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve,
    a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá
    annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreike...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/12234. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási perrendtartásról
    2017. évi I. törvény
    a közigazgatási perrendtartásról
    Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával,
    a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva,
    a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve,
    a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá
    annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek elérése érdekében azokat megvalósították,
    az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b)-d) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:
    ELSŐ RÉSZ
    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
    I. Fejezet
    Alapvető rendelkezések
    1. §
    [A törvény hatálya]
    (1) E törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben, és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban.
    (2) E törvény hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyeket törvény kifejezetten más bíróság hatáskörébe utal.
    2. §
    [A bíróság feladata]
    (1) A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben - erre irányuló megalapozott kérelem esetén - hatékony jogvédelmet biztosítson.
    (2) A bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el.
    (3) A bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.
    (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
    (5) A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból vizsgálatot, illetve bizonyítást rendelhet el.
    (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra - megfelelő határidőn belül - nyilatkozhassanak.
    (7) A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni.
    3. §
    [A felek kötelezettségei]
    (1) A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a bírósággal együttműködni.
    (2) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
    (3) A jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli.
    (4) A feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.
    4. §
    [A közigazgatási jogvita!
    (1) A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló, vagy azt eredményező cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.
    (2) Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, továbbá az egyéb közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos bármely más jogvita is.
    (3) Közigazgatási cselekmény különösen
    a) a közigazgatási határozat;
    b) a hatósági intézkedés;
    c) az egyedi ügyben alkalmazandó - a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó -általános hatályú rendelkezés, amelyet a közigazgatási szerv saját működése, szervezete, illetve tevékenysége, valamint tagjaival, igénybevevőivel fennálló jogviszonyai szabályozására ad ki;
    d) a közigazgatási szerződés, a közigazgatási szerződés teljesítése és megszüntetése, továbbá a hatósági szerződés végrehajtása körében tett nyilatkozat vagy intézkedés;
    e) a köztestületi döntés.
    (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának
    a) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között,
    b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan,
    c) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti belső rendelkezés jogszerűségére vonatkozóan.
    (5) A közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a bíróságot nem köti. A bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el.
    (6) E törvény alkalmazásában 1. közigazgatási szerv:
    a) az államigazgatási szerv, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szervezeti egysége és közege,
    b) a helyi önkormányzat szerve,
    c) a nemzetiségi önkormányzat testülete és szerve,
    d) a választási bizottság,
    e) a köztestület, a felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott tisztségviselője vagy szerve,
    f) a törvény vagy kormányrendelet által közhatalom gyakorlására feljogosított egyéb szervezet vagy személy;
    2. közigazgatási szerződés:
    a) a hatósági szerződés,
    b) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti szerződés és megállapodás, a külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás kivételével,
    c) a szerződő közigazgatási szerv által szolgáltatási vagy beruházási közfeladata ellátására olyan hosszú távra kötött, összetett szerződés, amelynek keretében a szerződő fél a szerződés tárgyának megtervezésére, kivitelezésére, működtetésére és finanszírozására vállal kötelezettséget a közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó működési kockázat viselésével, a szerződés lejártakor a létrehozott eszközöknek a szerződő közigazgatási szerv részére történő átruházásának kötelezettségével vagy anélkül, valamint
    d) az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít;
    3. közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv (a továbbiakban együtt: foglalkoztató szerv) és az állam nevében foglalkoztatott személy között a köz szolgálata, munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony;
    4. megelőző eljárás: a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás.
    (7) E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a foglalkoztató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre megfelelően alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.
    5. §
    [Közigazgatási bírói út]
    (1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.
    (2) A bíróság közigazgatási perben dönt a kormányzati tevékenységen kívüli minden olyan közjogi jogviszonyon alapuló jogvitában, amelynek elbírálása nem tartozik az Alkotmánybíróság vagy más bíróság hatáskörébe.
    (3) A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.
    6. §
    [A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása]
    A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait e törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
    II. Fejezet
    Bíróságok
    7. §
    [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]
    (1) Elsőfokon ítélkezik
    a) a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság,
    b) a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és
    c) az e törvényben meghatározott esetben a Kúria.
    (2) Másodfokon ítélkezik
    a) a közigazgatási bírósághoz/ közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és
    b) a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bírósághoz tartozó ügyekben a Kúria.
    (3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
    8. §
    [A bíróság összetétele]
    (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
    (2) A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.
    (3) Egyesbíró jár el
    a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,
    b) az ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,
    c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,
    d) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
    e) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
    f) a hatósági végzéssel kapcsolatos perben,
    g) a mulasztási perben és
    h) az e törvényben meghatározott egyéb perben.
    (4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a (3) bekezdés szerinti perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
    (5) A Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága, vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
    9. §
    [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]
    (1) Az egyesbíró megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság, a bíróság tanácsa vagy az elnök hatáskörébe utal.
    (2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök vagy az általa kijelölt bíró tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket e törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.
    10. §
    [Kizárás]
    (1) A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt
    a) aki a perben félként vagy érdekeltként részt vehet,
    b) az a személy, aki a vitatott közigazgatási tevékenység megvalósításában részt vett,
    c) a fél vagy az érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében befolyással rendelkező tagja, illetve a féllel vagy az érdekelttel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, a jogviszonya megszűnését követő két évig,
    d) az a), b) vagy c) pont alá eső személy képviselője, támogatója, vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,
    e) az a), b), c) vagy d) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
    f) az, akinek tanúként való meghallgatását a bíróság elrendelte, vagy akit a bíróság szakértőként rendelt ki, illetve aki szakvéleményt adott, vagy
    g) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
    (2) A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett.
    (3) A perben nem járhat el az a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság,
    a) amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés szerinti kizárási ok áll fenn, vagy
    b) amely a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.
    (4) A Kúria jár el, ha a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság vezetőjével szemben az (1) bekezdés szerinti kizárási ok áll fenn, vagy a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.
    (5) A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    11. §
    [A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]
    (1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, az elnök vagy az általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és - az ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. Az eljárást befejező, az eljárást felfüggesztő, illetve az egyezséget jóváhagyó végzést a bírósági titkár az elnök vagy az általa kijelölt bíró jóváhagyásával hozhatja meg.
    (3) A bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat.
    (4) Törvényben meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.
    (5) A bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, valamint a jegyzőkönyvvezető kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    III. Fejezet
    Hatáskör és illetékesség
    12. §
    [Hatáskör]
    (1) A közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság vagy a Kúria hatáskörébe.
    (2) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe tartozik
    a) a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal,
    b) a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság,
    c) a választási bizottság,
    d) a köztestület,
    e) a Magyar Nemzeti Bank, és
    f) a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti közigazgatási szerv gyülekezési jog gyakorlásával összefüggésben megvalósított
    közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.
    (3) A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság dönt
    a) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, továbbá
    b) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott perben.
    (4) A Kúria hatáskörébe tartozik
    a) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás,
    b) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás,
    c) a Nemzeti Választási Bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita és
    d) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás.
    13. §
    [Illetékesség]
    (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.
    (2) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye
    a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye,
    b) bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási cselekmény esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye.
    (3) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
    (4) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére -ha megállapodásuk nem ütközik jogszabályba - a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét. E bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
    (5) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közigazgatási Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét.
    (6) A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.
    (7) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. Az állam nevében foglalkoztatott személy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
    (8) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.
    (9) E § alkalmazásában a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szervet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a székhelyén megvalósult tevékenység Pest megye területén valósult volna meg.
    14. §
    [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata]
    (1) A bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
    (2) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra - ide nem értve a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát - kötelező.
    (3) A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.
    (4) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.
    15. §
    [Az eljáró bíróság kijelölése]
    (1) Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni.
    (2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik közigazgatási bíróságnál/ közigazgatási és munkaügyi bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
    (3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot
    a) illetékességi összeütközés esetén a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság,
    b) hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.
    (4) Ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. A tanács elnöke és két tagja közigazgatási bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tartozó bíró. A tanács összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghatározni.
    (5) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül határozhat.
    IV. Fejezet
    A felek és az érdekelt
    16. §
    [Perképesség]
    (1) A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
    (2) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet a munkavállalói és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.
    (3) A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző eljárásban személyesen eljárhatott.
    (4) A perképességre egyebekben, valamint a támogató, a tolmács és a fordító részvételére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
    17. §
    [Felperes]
    A per megindítására jogosult
    a) akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység sérti,
    b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,
    c) az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),
    d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,
    e) törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.
    18. §
    [Alperes]
    (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
    (2) Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.
    (3) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató közigazgatási szerv ellen kell megindítani.
    19. §
    [Pertársaság]
    (1) Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti pertársaság esetében bármely pertárs perbeli cselekményei - az egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás kivételével - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
    (3) Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket ugyanazon közigazgatási tevékenység okozta, vagy a vitatott - azonos természetű - közigazgatási tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak.
    (4) Több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor.
    (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.
    20. §
    [Érdekelt]
    (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység sérti, vagy a perben hozandó ítélet sértheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.
    (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.
    (3) Az érdekelt a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Az ellentétes cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
    (4) A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.
    (5) A hatásterület kijelölésével járó megelőző eljárást követő perben a bíróság elrendelheti, hogy azon érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
    (6) A bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges.
    (7) A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    21. §
    [Az érdekelt perbelépése]
    (1) A perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő tizenöt napon belül jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.
    (2) A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve mindezek indokait.
    (3) A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja.
    (4) Az érdekelt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - perbeli cselekményt csak a perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rendelkezés nem akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.
    (5) Ha a perbelépésnek nem lett volna helye, illetve az azt megalapozó jog vagy jogos érdek megszűnt, a bíróság az érdekeltet - a felek és az érdekelt meghallgatása után - a perből kizárja.
    (6) A perbelépést elutasító, valamint a perből kizáró végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    (7) A közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt.
    22. §
    [Perbeli jogutódlás]
    (1) Ha a per alapjául szolgáló jog, jogos érdek vagy kötelezettség tekintetében a fél vagy az érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet.
    (2) A felperes és az érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a jogelőd hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.
    (3) A fél jogutódját a másik fél perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a bíróság állította perbe.
    (4) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak.
    (5) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.
    23. §
    [Eljárás perbeli jogutódlás esetén]
    (1) A jogutód perbelépését, illetve perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A bejelentést közölni kell a felekkel. A perbelépés vagy perbevonás, illetve a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a feleket meghallgathatja.
    (2) A perbelépést vagy a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    (3) A jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén - ha az nem a jogelőd halála, vagy megszűnése miatt történt - a jogelődöt kérelmére a többi fél hozzájárulásával a bíróság a perből elbocsáthatja.
    24. §
    [Perbelépés a pertárs jogán]
    Az a perindításra jogosult, akivel a vitatott közigazgatási cselekményt nem közölték, és akit a perbelépés lehetőségéről sem értesítettek, a perbe az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is beléphet.
    25. §
    [Az alperes perbeállítása]
    (1) Ha a per nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a bíróság a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja.
    (2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja.
    (3) Ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a bíróság - alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból - azt a közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. Az alperes a megszűnéséről, valamint a perrel érintett hatáskörének más közigazgatási szervre telepítéséről - e közigazgatási szerv megjelölésével - köteles a bíróságot előzetesen tájékoztatni.
    (4) Ha a többfokú közigazgatási eljárásban utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv úgy szűnik meg, hogy a perrel érintett hatásköre is megszűnik, a bíróság az elsőfokon eljárt szervet állítja alperesként perbe.
    (5) A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép. A perbeállítást megelőzően végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak.
    (6) Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi alperes pertársaként vesz részt.
    (7) A perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a korábbi alperessel irányítási vagy szakmai irányítási jogviszonyban áll.
    (8) Az alperest perbeállító vagy a perből való elbocsátó végzés ellen a perbe állított, illetve a perből elbocsátott közigazgatási szerv nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. A bíróság végzését módosíthatja vagy visszavonhatja.
    V. Fejezet
    Képviselet
    26. §
    [Képviselet]
    (1 ) A képviseletre a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ügyvédjelölt és jogi előadó a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és a Kúria előtt - az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése kivételével - nem járhat el.
    (3) A közigazgatási szerv vezetője, tisztségviselője vagy alkalmazottja a közigazgatási szerv szervezetét és működését meghatározó szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával is igazolhatja.
    (4) Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
    (5) Saját tagjának közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet.
    27. §
    [Kötelező jogi képviselet]
    (1) A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és a Kúria előtt, továbbá a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező.
    (2) Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.
    (3) Az (2) bekezdés szerinti esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni.
    (4) A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
    VI. Fejezet
    Egyéb általános szabályok
    28. §
    [Beadvány]
    (1) A beadványt elektronikus úton, postai úton, vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani. A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
    (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni.
    (3) A beadványokra egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A beadványok hiányosságai esetén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.
    29. §
    [Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása]
    (1) Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    (2) A távközlő hálózat igénybevételére a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó elnök és a személyes meghallgatást lefolytató bíró a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti a távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a megelőző eljárásban közölt adatokkal.
    30. §
    [Pénzbírság]
    (1) A perben kiszabható pénzbírság összege egymillió forintig - természetes személlyel szemben ötszázezer forintig, kiskorúval szemben háromszázezer forintig - terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható.
    (2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét.
    (3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.
    (4) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.
    31. §
    [Egyesítés és elkülönítés]
    (1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket - a felek kérelmére vagy hivatalból - az együttes elbírálás érdekében egyesítheti. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.
    (2) A bíróság az egyesítésről szóló végzése megküldésével értesíti a másik bíróságot, amely az áttétel szabályait alkalmazva a peres iratokat megküldi az egyesítést elrendelő bíróságnak.
    (3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.
    32. §
    [Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése]
    A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a) a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása nem következik be,
    b) a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással, illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről,
    c) a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát,
    d) a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
    33. §
    [Mintaper]
    (1) Ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság - a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett - dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást az eljárást befejező határozata meghozataláig felfüggeszti.
    (2) A bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének.
    (3) A bíróság - a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett - a mintaperben hozott ítélet jogerőre emelkedését követően indult, az (1) bekezdés szerinti jogvitát is e § szabályai szerint bírálhatja el.
    34. §
    [Az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]
    A bíróság hivatalból vagy kérelemre, a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti
    a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását,
    b) az Alkotmánybíróság jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását.
    35. §
    [Költségek]
    (1) A költségekre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a) az érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a pervesztes fél köteles megfizetni az érdekelt perköltségét,
    b) az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél perköltségének azt a részét köteles megfizetni, amely az ő perbeli részvétele folytán merült fel.
    (2) A perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazásában az érdekeltre a félre, a perbeállított félre a perbevont félre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
    (3) A mintaperben a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bizonyítás körében felmerült perköltséget vagy annak egy részét az állam előlegezi, illetve viseli.
    (4) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személyt a polgári perrendtartás szabályai szerint illeti meg munkavállalói költségkedvezmény.
    36. §
    [A polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása]
    (1) A polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni
    a) a nyelvhasználatra,
    b) a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségére,
    c) a kézbesítésre,
    d) az idézésre,
    e) a határidőre,
    f) az ítélkezési szünetre,
    g) a mulasztásra és annak igazolására,
    h) az eljárás anyagának rögzítésére,
    i) az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre,
    j) az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására,
    k) a biztosítékadásra és
    l) a jóhiszemű eljárás követelményének és az igazmondási kötelezettségnek a megsértésére.
    (2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a) a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság,
    b) a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
    c) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa bírálja el.
    (3) Ha e törvény jegyzőkönyv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményben részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a ténymegállapításokat, továbbá készítőjének nevét és aláírását.
    MÁSODIK RÉSZ
    AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
    VII. Fejezet
    A kereset
    37. §
    [A keresetlevél]
    (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza
    a) az eljáró bíróság megjelölését,
    b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát, vagy más nyilvántartásba vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
    c) az alperes nevét, székhelyét, és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
    d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
    e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
    f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
    g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
    (2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát
    a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
    b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
    c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
    (3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
    (4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
    38. §
    [A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat]
    (1) A keresetben kérhető
    a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,
    b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
    c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
    d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére, illetve - az okozott kár megtérítése kivételével - a tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására kötelezés,
    e) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés,
    f) a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
    (2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
    (3) Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból, vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek.
    (4) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha azok ugyanabból a jogviszonyból erednek, és ugyanazon alperessel vagy alperesekkel szemben terjesztik elő.
    (5) Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.
    39. §
    [A keresetlevél benyújtása]
    (1) A keresetlevelet - ha törvény másként nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől, ennek hiányában a tevékenységről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósulásától számított egy éven belül kell a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
    (2) A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
    (3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
    (4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
    (5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.
    (6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
    (7) A keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.
    40. §
    [A keresetlevél továbbítása]
    (1) A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz.
    (2) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően - nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
    (3) A közigazgatási szerv az ügy iratait továbbítás helyett a bíróság számára elektronikusan hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.
    (4) A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
    (5) Ha a felperes a keresetlevelet a bírósághoz arra való hivatkozással nyújtja be késedelmesen, hogy azt a közigazgatási szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtotta, de a keresetlevél és az ügy iratai a továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a bíróság a közigazgatási szervet a keresetlevél megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel. A felperesnek ebben az esetben csatolnia kell a keresetlevél szabályszerű benyújtását igazoló okiratot vagy annak másolatát.
    (6) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy az (5) bekezdés alapján nem tett nyilatkozatot, a bíróság - pénzbírság kiszabása mellett - kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak felterjesztésére, illetve továbbítására.
    (7) Ha a keresetlevél vagy az iratok törvény által védett adatot tartalmaznak, a védiratban erre utalni kell, és az iratokat ennek megfelelően kell továbbítani.
    (8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapításával folyt, a megelőző eljárásban részt nem vett érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról honlapján - ennek hiányában helyben szokásos módon - való közzétételével értesíti.
    41. §
    [A keresetlevél benyújtása a bíróságnál]
    (1) Ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani, a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt közigazgatási szervvel. Az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz továbbítani.
    (2) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a bíróságnak.
    (3) Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
    (4) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.
    (5) Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a bíróságnál nyújtja be.
    42. §
    [Védirat]
    (1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
    (2) A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő.
    (3) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alperes csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő.
    (4) Ha a keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni.
    43. §
    [Keresetváltoztatás]
    (1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze, vagy a kereseti kérelmek valamelyikétől elálljon.
    44. §
    [Elállás a keresettől]
    A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban, vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.
    VIII. Fejezet
    Intézkedések a keresetlevél alapján
    45. §
    [A keresetlevél vizsgálata]
    (1) Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
    a) hiánypótlásnak,
    b) a keresetlevél áttételének,
    c) a keresetlevél visszautasításának, vagy
    d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.
    (2) A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a tartalmának megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    46. §
    [Hiánypótlás]
    (1) Ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.
    (2) A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire.
    (3) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevele az alperes megjelölésére vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási cselekményből, vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg.
    (4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.
    (5) A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, ha
    a) az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki követelményeknek,
    b) nem csatolta a meghatalmazását, vagy
    c) az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
    (6) Ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
    47. §
    [Áttétel]
    (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság az iratokból megállapítható, a bíróság a keresetlevelet ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz átteszi. A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított nyolc napon belül határoz.
    (2) Az áttételt elrendelő végzést a felekkel közölni kell.
    (3) Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át.
    (4) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették.
    (5) Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha az áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat - a felek kérelmére vagy egyetértésével - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja.
    48. §
    [Visszautasítás]
    (1) A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha
    a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt,
    b) a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak,
    c) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
    d) a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja,
    e) a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie,
    f) a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára - akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt - per már folyamatban van,
    g) a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak,
    h) a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a fél törvényes képviselőjét mellőzték és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
    i) a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,
    j) a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el,
    k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet,
    l) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő.
    (2) A bíróság az (1) bekezdés a)-j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe.
    (3) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperessel közli és intézkedéséről az alperest értesíti. A bíróság intézkedéséről annak jogerőre emelkedését követően tájékoztatja azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített.
    (4) A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    49. §
    [A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása]
    (1) A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja.
    (2) A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a polgári bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert
    a) az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy
    b) a keresetlevél áttételhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak,
    és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál benyújtja.
    (3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye.
    IX. Fejezet
    Azonnali jogvédelem
    50. §
    [Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]
    (1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
    (2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető
    a) a halasztó hatály elrendelése,
    b) a halasztó hatály feloldása,
    c) ideiglenes intézkedés, illetve
    d) előzetes bizonyítás elrendelése.
    (3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
    (4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
    (5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
    (6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény
    a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
    b) a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
    c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.
    51. §
    [A bíróság eljárása és határozata]
    (1) A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye.
    (2) A bíróság felhívására a felek a kérelemre telefonon vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is nyilatkozhatnak, amelyről a bíróság feljegyzést készít. Szükség esetén a bíróság a felek meghallgatását is elrendelheti.
    (3) A bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.
    (4) A bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti.
    (5) Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
    (6) A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzését - a felek lehetőség szerinti meghallgatását követően - legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig módosíthatja vagy visszavonhatja.
    (7) Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésével veszti hatályát, ha azt a bíróság tanácsa az eljárás során a felek kérelmére vagy hivatalból nem helyezte hatályon kívül. A bíróság ettől eltérő időpontot is megállapíthat, amely nem lehet későbbi, mint a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja.
    (8) Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.
    (9) A bíróság tanácsa az eljárás során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés indokolásában utalni kell a korábban elrendelt azonnali jogvédelmi eszközzel való kapcsolatra.
    52. §
    [A halasztó hatály elrendelése]
    (1) Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a bíróság elrendelheti annak részleges vagy teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.
    (2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.
    53. §
    [A halasztó hatály feloldása]
    Ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, azt a bíróság részben vagy egészen feloldhatja.
    54. §
    [Ideiglenes intézkedés]
    (1) Ha a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas, a bíróság - a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között - bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést tehet.
    (2) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el.
    (3) A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - az ideiglenes intézkedés közlését követő napon kezdődik.
    55. §
    [Előzetes bizonyítás]
    (1) A bíróság előzetes bizonyítást rendel el, ha valószínűsíthető, hogy
    a) a bizonyítás a per folyamán, vagy annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, illetve jelentős nehézséggel járna, vagy
    b) a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per ésszerű időn belül történő befejezését.
    (2) A kérelemben meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket, az azokra vonatkozó bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van.
    (3) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt felhasználhatja.
    (4) Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    (5) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
    X. Fejezet
    Perelőkészítés
    56. §
    [Az előkészítő tanácsülés]
    (1) Ha a 45. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megtételére nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, az elnök a keresetlevelet előkészítő tanácsülésre terjeszti elő.
    (2) A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított tizenöt napon belül kell megtartani. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tanácsülés megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.
    (3) Ha a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az előkészítő tanácsülést a védirat bíróságra érkezését követő tizenöt napon belül kell megtartani.
    (4) A bíróság tanácsa az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén végzésben elrendelheti, hogy pert a tanács tagja mint egyesbíró folytassa le.
    (5) A tanácsülésről feljegyzést kell készíteni.
    57. §
    [Intézkedések a per előkészítése során]
    (1) A bíróság a tárgyalás előkészítése, valamint az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. Az intézkedésnek a tárgyalás kitűzése előtt, szükség esetén az eljárás során bármikor helye van.
    (2) Az (1) bekezdés alapján a bíróság
    a) bizonyítást rendelhet el,
    b) iratokat szerezhet be más bíróságtól vagy hatóságtól,
    c) elrendelheti a felek meghallgatását,
    d) a felek között egyezség létrehozását kísérelheti meg,
    e) észrevétel írásbeli kifejtésére hívhat fel.
    (3) Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot tartalmaz, hivatalból megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése céljából.
    (4) Ha a (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság - az intézkedés megtételekor - a védiratot a felperesnek és az érdekeltnek kézbesíti.
    58. §
    [A tárgyalás kitűzése]
    (1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.
    (2) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése
    alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.
    (3) A tárgyalást - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni. Fontos okból a tárgyalás más helyre is kitűzhető.
    (4) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.
    59. §
    [Idézés a tárgyalásra]
    (1) A bíróság a feleket a per tárgyalására idézi. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell azokat a beadványokat, amelyek közlésére korábban nem került sor. A beadványt nem kell közölni azzal, aki azt előterjesztette.
    (2) Az idézésben a felet
    a) fel kell hívni arra, hogy az ügyre vonatkozó, birtokában lévő és korábban be nem csatolt okiratokat a tárgyalásra hozza magával,
    b) tájékoztatni kell, hogy a tárgyaláson, ha nem személyesen jelenik meg, csak a polgári perrendtartásban meghatározott képviselő útján járhat el, és
    c) figyelmeztetni kell a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeire.
    (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján kell idézni, ha személyes jelenléte szükséges, azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél idézéséről a bíróság akkor is értesíti a törvényes képviselőt, ha a törvényes képviselőt szintén idézte a tárgyalásra.
    (4) A bíróság a felet a személyes megjelenés kötelezettségével is idézheti.
    60. §
    [Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően]
    (1) Az idézésben a bíróság felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban foglaltakra a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat, valamint figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.
    (2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző - tizenöt napnál nem rövidebb - határidőt állapít meg. A bíróság a határidőt követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.
    61. §
    [Bizonyítás elrendelése]
    A bíróság az első tárgyalást megelőzően is elrendelhet bizonyítást, az első tárgyalásra tanút vagy szakértőt idézhet.
    62. §
    [Iratbeszerzés]
    (1) Ha a keresetlevél vagy a védirat mellékletei nem tartalmazzák azokat az iratokat, amelyek nélkül a jogvita nem dönthető el, és azokat a fél nem tudja beszerezni, a bíróság hivatalból megkeresi az irat kiállítóját a szükséges iratok beszerzése végett.
    (2) Ha az iratok beszerzése hatvan napnál előreláthatóan hosszabb időt venne igénybe, a bíróság az eljárást az iratok bírósághoz történő beérkezéséig felfüggesztheti. A tárgyalást az iratok beérkezését követően haladéktalanul ki kell tűzni.
    (3) A bíróság az eljárás felfüggesztése előtt dönt az azonnali jogvédelem iránti kérelemről.
    63. §
    [Tárgyaláson kívüli meghallgatás]
    (1) A bíróság meghallgatásra idézi azt a felet, akinek személyes meghallgatása törvény rendelkezése alapján szükséges. A meghallgatásról a bíróság a feleket értesíti, és a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a tárgyaláson ismerteti.
    (2) A bíróság elrendelheti, hogy a fél meghallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerüljön sor.
    (3) A fél a meghallgatáson képviselővel is eljárhat, nyilatkozatát azonban személyesen kell megtennie.
    64. §
    [Kísérlet egyezség létrehozására]
    A bíróság a felek között egyezség létrehozását a tárgyalás kitűzését megelőzően is megkísérelheti.
    65. §
    [Észrevétel kérése]
    (1) A bíróság észrevételezőként az eljárásában alkalmazandó jogszabály megalkotóját, illetve törvény kezdeményezőjét szakmai észrevétele írásbeli kifejtésére hívhatja fel, amellyel olyan, az ügy eldöntése szempontjából jelentős társadalmi, gazdasági összefüggésre hívhatja fel a bíróság figyelmét, amely a felektől vagy az érdekelttől nem várható.
    (2) A bíróság a felhívásában - határidő tűzésével - megjelöli azt az összefüggést, amellyel kapcsolatban az észrevétel kifejtését várja. Az észrevétel bizonyító erővel nem rendelkezik.
    (3) Az írásbeli észrevételt közölni kell a felekkel, akik arra a bíróság által megadott határidőn belül vagy a tárgyaláson észrevételt tehetnek.
    (4) Ha a bíróság szükségesnek tartja, az észrevételező képviseletében eljáró személy meghallgatását rendelheti el, vagy a tárgyalásra idézheti.
    XI. Fejezet
    Az egyezség és a közvetítés
    1. Egyezség
    66. §
    [Egyezség létrehozása]
    (1) Ha a jogvita tárgya lehetővé teszi és jogszabály nem zárja ki, a bíróság a felek közt egyezség létrehozását kísérli meg, ha erre az ügy körülményei alapján ésszerű időn belül esély mutatkozik.
    (2) A bíróság az egyezség létrejötte érdekében
    a) tájékoztatja a feleket az egyezség előnyeiről és feltételeiről,
    b) tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről,
    c) az általa javasolt egyezséget a tárgyalás előkészítése során írásba foglalva, vagy a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalva a felek elé tárhatja, illetve
    d) a feleket egyezségi kísérletre idézheti.
    67. §
    [Az egyezség tartalma]
    (1) Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.
    (2) Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan - akár polgári jogi - kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.
    (3) Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.
    (4) Ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
    68. §
    [Az egyezséget jóváhagyó végzés]
    (1) Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelelő tartalommal létrejön, a bíróság azt végzésébe foglalva jóváhagyja. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben a vitatott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, vagy az egyezségben foglaltaknak megfelelően megváltoztatja.
    (2) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.
    (3) Ha az egyezség a perköltség viselésére nem terjed ki, a felek költségeiket maguk viselik. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembe vételével dönt.
    (4) Az egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Nem élhetnek fellebbezéssel azok a felek, aki között a jóváhagyott egyezség létrejött.
    69. §
    [Egyezség közigazgatási szerződés esetén]
    (1) A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.
    (2) A módosítást jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek a módosítás hatálybalépésére nincs halasztó hatálya.
    (3) A bíróság a közigazgatási szerződés módosításának hatályát, ha arról a felek az egyezségben nem rendelkeztek, a végzésben - a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamot figyelembe véve - határozza meg.
    2. Bírósági közvetítés
    70. §
    [A közvetítés feltételei]
    (1) Ha a felek és az érdekeltek hozzájárulnak, a bíróság közvetítést rendel el. A közvetítés során a felek és érdekeltek bírói közreműködéssel folytatott egyeztetés útján kísérlik meg a jogvita rendezését.
    (2) A bíróság az eljárást a közvetítés befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek csak olyan személy részéről van helye, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.
    71. §
    [A közvetítés szabályai]
    (1) A bírósági közvetítőre és tevékenységére a közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja.
    (2) A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő
    a) a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi,
    b) egyezségkötés hiányában, vagy bármely fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti.
    (3) A perbíróság az egyezséget megvizsgálja, és - ha az megfelel a jogszabályoknak - ítélet hatályú végzésbe foglalja.
    (4) Ha a közvetítés a jogvita egészére vonatkozó egyezség nélkül fejeződik be, a perbíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja.
    (5) A fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.
    (6) Az egyezség eltérő rendelkezése hiányában a felek a közvetítéssel felmerült költségüket maguk viselik.
    XII. Fejezet
    A tárgyalás
    72. §
    [A tárgyalás vezetése]
    (1) A tárgyalást az elnök vezeti.
    (2) Az elnök
    a) ügyel a tárgyalás méltóságára és rendjére,
    b) felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, és az ellentmondások feloldására,
    c) ügyel arra, hogy a felek és az érdekeltek a tényállításaikat, nyilatkozataikat és bizonyítási indítványaikat időben terjesszék elő,
    d) a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja,
    e) tájékoztatja a feleket a köztudomásúként ismert, valamint a bíróság hivatalos tudomásának körébe tartozó, az ügy szempontjából lényeges tényekről,
    f) meghatározza a bizonyítási cselekmények, valamint a felek meghallgatásának sorrendjét, továbbá elsőként tehet fel kérdést a tanúnak és a szakértőnek,
    g) a tárgyalás során bármikor szót adhat az eljáró tanács tagjainak.
    (3) A tárgyalás nyilvánosságára, a felvételkészítésre és a pervezetésre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    73. §
    [A tárgyalás menete]
    (1) A tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti a keresetlevelet, a védiratot, valamint a feleknek a tárgyalást megelőzően előterjesztett nyilatkozatait, továbbá a szükséges mértékben az ügy iratait.
    (2) Az ismertetés után a felek az elhangzottakra észrevételt tehetnek, további ismertetést kérhetnek, saját beadványaikat ismertethetik, kérelmeiket, nyilatkozataikat kiegészíthetik.
    (3) A felek a tárgyaláson szóban nyilatkozhatnak. A bíróság a szóbeli nyilatkozat előterjesztésére az ügy körülményei alapján ésszerű időkeretet állapíthat meg.
    (4) Ha a jogvita tárgya és körülményei ezt lehetővé teszik, a felek nyilatkozatait követően a bíróság a felek között egyezség létrehozását kísérli meg, feltéve, hogy valamennyi fél és érdekelt jelen van, vagy ahhoz előzetesen hozzájárult.
    (5) A tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti.
    74. §
    [A tárgyalás elhalasztása]
    (1) A tárgyalás elhalasztásának csak indokolt esetben, az ok megjelölésével van helye. A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság a megidézetteket - ha erre mód van - előzetesen értesíti, és egyidejűleg intézkedik az új tárgyalási határnap kitűzéséről.
    (2) Ha a személyes meghallgatásra szabályszerűen idézett fél a tárgyaláson nem jelent meg, vagy csak a képviselője van jelen, a tárgyalást ebből az okból csak akkor lehet elhalasztani, ha a személyes meghallgatás a per érdemi eldöntésének lényeges előfeltétele.
    (3) Ha a fél képviselője a tárgyaláson képviseleti jogosultságát igazolni nem tudja, a bíróság a tárgyalást ebből az okból csak akkor halaszthatja el, ha a per a rendelkezésre álló iratok alapján nem dönthető el. Ha a képviselőként megjelent személy a képviseleti jogosultságát nyolc napon belül nem igazolja, vagy a fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és személyesen sem jár el, a megismételt tárgyaláson a bíróság - ha ennek feltételei fennállnak -ítéletet hoz.
    (4) Ha a szabályszerűen idézett fél mulasztása miatt a tárgyalást el kell halasztani, a megismételt tárgyalás költségét - pernyertességre vagy pervesztességre tekintet nélkül - a mulasztó fél viseli.
    (5) A felek indokolt közös kérelmére a bíróság egy alkalommal a tárgyalást legfeljebb hatvan napra elhalaszthatja, ha az megítélése szerint a jogvita ésszerű időn belüli rendezését elősegíti.
    75. §
    [Változás a bírák személyében]
    Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
    76. §
    [Bizonyítás a tárgyaláson]
    (1) Ha a bíróság a tárgyalás előkészítése során bizonyítást rendel el, az elnök gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
    (2) A felek a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban észrevételeket tehetnek. Ha a tárgyalást további bizonyítás szükségessége miatt kell elhalasztani, a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg írásbeli nyilatkozat előterjesztésére.
    77. §
    [A tárgyalás berekesztése]
    (1) Ha a per a határozathozatalra megérett, a bíróság figyelmezteti a feleket, hogy összefoglaló nyilatkozataik megtételét követően a tárgyalást berekeszti.
    (2) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és új tárgyalási határnapot kell kitűzni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állt be.
    XIII. Fejezet
    Tárgyaláson kívüli elbírálás
    78. §
    [A tárgyaláson kívüli elbírálás]
    (1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
    (2) Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    (3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.
    (4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha - az okirati bizonyítást ide nem értve -bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.
    (5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására - tizenöt napnál nem rövidebb - határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön.
    (6) Azok az eljárási cselekmények, amelyek legkésőbb az első tárgyaláson teljesíthetőek, a bíróság által az (5) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül, ennek hiányában az ítélet meghozataláig teljesíthetőek.
    (7) A bíróság a feleket és az érdekeltet egyezségi kísérletre idézheti.
    XIV. Fejezet
    Bizonyítás
    79. §
    [A bizonyítás eljárási szabályai]
    (1) A bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli.
    (3) Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség.
    (4) A megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
    (5) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el
    a) az olyan tény, körülmény alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, amelyeket hivatalból kell figyelembe vennie,
    b) a kiskorú vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás esetén, vagy
    c) ha törvény így rendelkezik.
    (6) A bíróság a bizonyítás hivatalbóli elrendeléséről a feleket tájékoztatja, és felhívja őket észrevételeik, és az ezekre vonatkozó bizonyítékok - vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékok - előterjesztésére.
    80. §
    [Bizonyítási kötelezettség]
    (1) Ha a megelőző eljárás hivatalból indult, és a fél az abban megállapított tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti, a bíróság a közigazgatási szervet a tényállás valóságának bizonyítására kötelezi.
    (2) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani
    a) az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát,
    b) az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá
    c) bérvita esetén a juttatás megfizetését.
    81. §
    [A megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása]
    (1) A megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazandó.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti szakértőt kell alkalmazni, a bíróság a szakértőt kirendeli és a megelőző eljárásban keletkezett írásbeli szakvéleményt azzal a féllel közli, akivel azt korábban nem közölték.
    (3) A megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását követően ugyanazon szakkérdés vonatkozásában magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakérő alkalmazásának nincs helye.
    (4) A megelőző eljárásban kirendelt szakértőre a polgári perrendtartás kirendelt szakértőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
    XV. Fejezet
    Az eljárás megszüntetése
    82. §
    [Megszüntetés]
    (1) A bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha
    a) a 48. § (1) bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye,
    b) a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták,
    c) a felperes keresetétől elállt,
    d) a felperes halála vagy megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelmet elutasítja,
    e) a meghalt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe, vagy őt nem vonják perbe,
    f) a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik,
    g) a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta,
    h) a bíróság az alperes kérelmére a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott.
    (2) Ha az eljárás során hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt áttételnek van helye, a bíróság az eljárást megszünteti, és az áttétel szabályainak alkalmazásával jár el.
    (3) Ha a bíróság az eljárást az (1) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a perindítás jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
    (4) Ha az eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés c)-e) vagy g) pontja alapján lenne helye, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a bíróság az eljárás megszüntetése előtt az ügyészséget a keresetlevél és a védirat megküldésével perbelépésre hívhatja fel, egyidejűleg tájékoztatja a hivatalbóli vizsgálat elrendelésének körülményeiről. Ha az ügyészség a felhívásban meghatározott határidőn belül nem lép be a perbe, a bíróság az eljárást megszünteti. A perbelépésre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    (5) Az eljárást megszüntető végzés ellen a (2) bekezdésben foglaltak kivételével fellebbezésnek van helye.
    83. §
    [Megszüntetés a felperes mulasztása miatt]
    A bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri.
    84. §
    [A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban]
    (1) Ha a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől számított tizenöt napon belül jelenthető be.
    (3) A közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményről haladéktalanul értesíti a bíróságot. Az értesítéshez csatolni kell a döntés másolatát vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot.
    (4) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást harminc napon belül nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja. A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    (5) A bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti.
    (6) Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.
    (7) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, a védiratban erre utalni, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.
    HARMADIK RÉSZ
    HATÁROZATOK
    XVI. Fejezet
    A bíróság határozatai
    85. §
    [A határozatok fajtái]
    (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.
    (2) A határozatokra a polgári perrendtartás szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
    86. §
    [A bíróság döntési jogkörének korlátai]
    (1) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
    (2) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény másként nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
    (3) A bíróság hivatalból veszi figyelembe
    a) a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,
    b) a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását,
    c) a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt.
    (4) A bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat - vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékokat - terjesszék elő.
    (5) Mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.
    (6) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -nem köti.
    (7) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény következményeiről közigazgatási perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.
    87. §
    [Ítélet]
    (1) Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.
    (2) A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség.
    (3) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.
    (4) A bíróság az ítéletben a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új (megismételt) eljárás lefolytatására, vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.
    (5) A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.
    88. §
    [Egyszerűsített ítélet]
    (1) Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése.
    (2) Az egyszerűsített ítéletben az indokolás elemeinek mellőzését lehetővé tevő körülményekre és az egyszerűsített ítélet meghozatalának jogalapjára kifejezetten hivatkozni kell. Az iratok között az egyszerűsített ítélettel együtt kell kezelni azt a közigazgatási cselekményt, amelynek tényállását a bíróság ítélkezésének alapjául fogadta el.
    89. §
    [A kereset elutasítása]
    (1) A bíróság a keresetet elutasítja, ha
    a) a kereset alaptalan,
    b) a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,
    c) olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.
    (2) Ha a bíróság a keresetet az (1) bekezdés c) pontja alapján utasította el, a költségek viseléséről ennek figyelembevételével dönt.
    90. §
    [A keresetnek helyt adó ítélet]
    (1) Ha a bíróság a jogsértést - a kereset alapján vagy hivatalból - megállapítja,
    a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi,
    b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
    c) a közigazgatási szervet marasztalja.
    (2) A bíróság az (1) bekezdésben foglalt egyes jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhat) a.
    (3) Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.
    91. §
    [Megváltoztatás]
    (1) A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető.
    (2) Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha a bíróság határozata alapján lefolytatott új eljárásban (a továbbiakban: megismételt eljárás) a közigazgatási szerv a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett.
    (3) Nincs helye megváltoztatásnak
    a) a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási cselekmény esetén,
    b) méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,
    c) mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén, vagy
    d) ha azt törvény kizárja.
    92. §
    [Fizetési kötelezettség összegének megváltoztatása]
    (1) Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad.
    (2) A közigazgatási szerv a bíróság ítéletének közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül kiszámítja a fizetési kötelezettség pontos összegét, és arról tájékoztatja a bíróságot, a felperest és az érdekeltet. A felperes és az érdekelt nyolc napon belül vitathatja a számítás helyességét, annak megalapozottsága esetén a bíróság a kötelezettség ismételt kiszámítását rendelheti el.
    (3) A fizetési kötelezettség összege a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik. A perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a jóváhagyó végzés közlését követőnapon kezdődik. A közigazgatási szerv számítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs helye.
    93. §
    [Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés]
    (1) A bíróság a közigazgatási cselekményt - a közlésére visszamenőleges hatállyal -megsemmisíti, ha
    a) a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
    b) a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható, vagy
    c) a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította.
    (2) Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül. Ahol e törvény megsemmisítést említ, azon hatályon kívül helyezést is érteni kell.
    94. §
    [Megállapítás]
    A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.
    95. §
    [Ítélet közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben]
    (1) Ha a közigazgatási szerződésre vonatkozó jogszabályok jogkövetkezményt nem állapítanak meg, a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, az érdekelt felek jogos érdekeire, valamint a közfeladat ellátásának biztonságához és folyamatosságához fűződő közérdekre figyelemmel
    a) a jogellenes közigazgatási szerződést vagy annak valamely kikötését hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,
    b) a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő közigazgatási szerv a közigazgatási szerződés megkötésére nem rendelkezett hatáskörrel, vagy a közigazgatási szerződést képviseleti joggal nem rendelkező személy írta alá,
    c) a közigazgatási szerződés jogszerűségének helyreállítására, a közigazgatási szerződés teljesítésére kötelez, vagy
    d) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére kötelez.
    (2) A bíróság a hatályon kívül helyezéssel érintett, azzal szorosan összefüggő szerződéses rendelkezést is hatályon kívül helyezhet.
    (3) A bíróság a közigazgatási szerződés vagy annak valamely kikötése megváltoztatásának hatályát a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához, vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamot figyelembe véve határozza meg.
    (4) A bíróság ítéletének hatálya kiterjed a szerződő közigazgatási szerv által a megtámadott szerződéssel azonos tárgyú közigazgatási szerződés megkötésére irányuló, párhuzamosan zajlott szerződéskötési eljárásokra. A bíróság ítéletében jogellenessé nyilvánított szerződési kikötés nem alkalmazható, a megkötött közigazgatási szerződést a felek kötelesek a bíróság ítéletének megfelelően módosítani. Ennek hiányában bármely fél, illetve érdekelt a mulasztás tudomására jutásától számított harminc napon belül, de legkésőbb a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a bíróság előtt pert indíthat.
    (5) Ha a bíróság a megkötött közigazgatási szerződés jogellenességét megállapítja, azonban a közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja. Semmisségi ok fennállása esetén a közigazgatási szerződés nem nyilvánítható jogszerűvé.
    (6) Nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek a közigazgatási szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek, így különösen a késedelmes teljesítésből, az új szerződéskötési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából származó költség vagy a jogellenességből következő fizetési kötelezettség. A szerződés jogszerűségéhez fűződő további gazdasági érdekek akkor tekinthetőek kiemelkedően fontos közérdeknek, ha a közigazgatási szerződés jogellenességének megállapítása súlyosan aránytalan következményekkel járna.
    (7) Nincs helye megsemmisítésnek, ha a közigazgatási szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező szerv, illetve a képviseleti joggal rendelkező személy a közigazgatási szerződést azonos tartalommal utólag jóváhagyja.
    96. §
    [Ítélet a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított perben]
    (1) A bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát
    a) megsemmisíti és a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az eljáró tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt,
    b) a jogsértéssel érintett részben megsemmisíti, és szükség esetén új eljárásra kötelezi, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot hatáskörét túllépte, illetve hatáskörének hiányát jogsértően állapította meg.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság ítéletével a jogvitát érdemben eldönti, a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra nem kötelezheti.
    (3) A bíróság a jogerős ítéletet megküldi a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnak.
    XVII. Fejezet
    A határozatok joghatásai és teljesítése
    97. §
    [A határozatok kötőereje és jogereje]
    (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, a határozat kihirdetésétől - ennek hiányában közlésétől - kötve van.
    (2) A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve. A határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító végzést a bíróság csak annak jogerőre emelkedése előtt módosíthatja vagy vonhatja vissza.
    (3) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozat közlésétől kezdődnek.
    (4) A határozat jogerőre emelkedésére a határidőben benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.
    (5) Ha fellebbezést az arra jogosultak egyike sem nyújtott be, a határozat a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő naptól jogerős.
    (6) Ha a jogosultak a határozat közlése után a fellebbezésről lemondtak, a határozat a lemondás bejelentésének napján emelkedik jogerőre. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi fél bejelenti. A lemondást visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól jogerős.
    (7) Ha az arra jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él fellebbezéssel, a határozat nem érintett része jogerőre emelkedik.
    (8) A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak, vagy azt egyébként vitássá tehessék.
    98. §
    [A határozatok teljesítése]
    (1) A bíróság határozatát teljesítési határidő hiányában a jogerőre emelkedését követő napon kell teljesíteni, és a jogerőre emelkedésétől kezdve végrehajtható.
    (2) A bíróság határozatában teljesítési határidőt állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határidő leteltétől kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határidő a határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
    (3) A közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia, vagy a közigazgatási cselekményt megvalósítania.
    (4) A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekmény megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.
    99. §
    [Előzetes végrehajthatóság]
    (1) Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat a jogerőre emelkedést megelőzően végrehajtható.
    (2) A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot, ha azt törvény elrendeli. A bíróság kérelemre az azonnali jogvédelem szabályainak megfelelő alkalmazásával nyilváníthatja előzetesen végrehajthatóvá az ítéletet.
    (3) Az előzetes végrehajtás elrendeléséről az ítéletben kell rendelkezni.
    (4) Az előzetes végrehajtás elrendelése biztosíték adásához köthető. A biztosítékot a határozat jogerőre emelkedésekor vagy az előzetes végrehajtás megszűntetésekor vissza kell téríteni.
    (5) Az előzetes végrehajtást elrendelő végzés ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.
    (6) Nem rendelhető el olyan határozat előzetes végrehajtása, amelyet nem jogerősen már hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott az arra jogosult bíróság.
    (7) Ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja azt a határozatot, amelynek előzetes végrehajtását elrendelték, az előzetes végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről is határoz.
    NEGYEDIK RÉSZ
    PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
    XVIII. Fejezet
    Fellebbezés
    3. Fellebbezés ítélet ellen
    100. §
    [A fellebbezés alapja és az eljárás szabályai]
    (1) Az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
    (2) A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
    101. §
    [A fellebbezés tartalma]
    (1) A fellebbezést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.
    (2) A fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza
    a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
    b) a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
    c) a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet.
    (3) A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
    (4) A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték akkor is előadható, illetve az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás akkor is indítványozható, ha az az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.
    (5) A fellebbezést nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a másodfokú bíróság határoz.
    (6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezésnek az ítélet hatályosulására halasztó hatálya van. A fellebbezéssel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető.
    102. §
    [Ugró fellebbezés]
    (1) Ha a határozatot elsőfokon a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.
    (2) Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.
    (3) Az ugró fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, harminc napon belül dönt.
    (4) Ha a Kúria az ugró fellebbezést nem fogadja be, azt a másodfokú bíróságnak küldi meg elbírálásra.
    103. §
    [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
    Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha
    a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
    b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
    c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
    d) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles fellebbezésre jogosult a fellebbezést nem elektronikus úton, nem a kötelezően használandó elektronikus űrlapon, vagy elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül terjeszti elő.
    104. §
    [A fellebbezés felterjesztése]
    (1) Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárt, vagy a fellebbezést valamennyi arra jogosult benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt az ügy irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
    (2) Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését követő három napon belül fel kell terjeszteni.
    (3) Ha a fellebbezés mellett a fél vagy az érdekelt a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.
    105. §
    [A másodfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
    (1) A másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 101. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 101. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.
    (2) Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza.
    106. §
    [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]
    (1) A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.
    (2) A fellebbezés visszautasítása vagy visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezési kérelem hatálytalanná válik, kivéve a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezési kérelmet.
    (3) A csatlakozó fellebbezési kérelemre a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
    107. §
    [Az eljárás felfüggesztése]
    (1) Ha az elsőfokú bíróság előtt az ítélet kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az eljárását a kijavítás, a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.
    (2) Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a másodfokú bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzés módosítható.
    108. §
    [Tárgyalás]
    (1) Tárgyalás tartása a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérhető. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    (2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.
    (3) Az idézésben figyelmeztetni kell az idézetteket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha a bíróság a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja.
    (4) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében, ezt követően a fellebbezésben, a fellebbezési ellenkérelemben, illetve a csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakat. A bíróság tagja és a fél az iratokból további ismertetést kérhet.
    (5) A másodfokú eljárásban az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a fellebbezést visszautasító végzést a Kúria tanácsban, indokolással ellátva hozza meg.
    (6) Ha a másodfokú eljárásban a jóhiszemű eljárás követelményének megsértése miatt pénzbírság kiszabásának lenne helye, a másodfokú bíróság pénzbírság kiszabása helyett a jóhiszemű eljárás követelményét sértő cselekményt figyelmen kívül hagyhatja.
    109. §
    [A másodfokú vizsgálat korlátai]
    (1) A másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül.
    (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a perben meghozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen külön fellebbezésnek van helye.
    110. §
    [Döntés az ügy érdemében]
    (1) Ha a fellebbezéssel támadott ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet helyben hagyja.
    (2) Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészében vagy részben - az ítélet egyes rendelkezéseinek helyben hagyása vagy hatályon kívül helyezése mellett - megváltoztatja.
    111. §
    [Hatályon kívül helyezés]
    (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
    a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,
    b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn, vagy
    c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
    (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megszegése a per érdemi eldöntésére a másodfokú eljárásban nem orvosolható módon kihatással volt.
    (3) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti. Ebben az esetben csak a másodfokú eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
    (4) Ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetési ok fennáll, hatályon kívül helyezi.
    (5) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a megtámadott ítéletet abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályon kívül helyezi.
    112. §
    [A másodfokú bíróság határozataira vonatkozó egyéb rendelkezések]
    (1) A másodfokú eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot és a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát is fel kell tüntetni.
    (2) Ha az elsőfokú ítélet megfelel a jogszabályoknak, a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz, amelynek indokolásában - az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett - csak erre a körülményre kell utalni.
    (3) A másodfokú eljárás befejezése után a bíróság az iratokat harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő nyolc napon belül közli a felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot.
    (4) Új eljárásra utasítás esetén, ha a bíróság tárgyalást tart, a tárgyalás megnyitását követően a bíróság ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.
    4. Fellebbezés végzés ellen
    113. §
    [Fellebbezés a bíróság végzése ellen]
    (1) A bíróság végzése ellen - az e törvényben meghatározott esetben - fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
    (2) Fellebbezéssel támadható meg a másodfokú eljárásban hozott olyan elsőfokú végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
    (3) A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    114. §
    [Az elsőfokú bíróság intézkedései]
    (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzéshez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Ebben az esetben a fellebbezést nem kell felterjeszteni.
    (2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt.
    (3) A fellebbezésről az elsőfokú bíróság annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthet elő. A határidő indokolt esetben lerövidíthető.
    (4) Csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.
    (5) Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat - a benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
    115. §
    [A fellebbezés elbírálása]
    (1) A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz.
    (2) A másodfokú bíróság a jogszabálysértő végzést
    a) megváltoztatja, vagy
    b) hatályon kívül helyezi, ha a végzésben foglalt eljárási cselekményt mellőzni kell.
    (3) Ha a megváltoztatáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja.
    (4) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzéséről állapítja meg, hogy jogszabálysértő, azt hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.
    (5) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést annak indokai alapján hagyja helyben, az indokolásában csupán erre a körülményre utal.
    XIX. Fejezet
    Rendkívüli perorvoslatok
    5. Felülvizsgálat
    116. §
    [A felülvizsgálat alapja és eljárási szabályai]
    (1) A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
    (2) A felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
    117. §
    [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
    Nincs helye felülvizsgálatnak
    a) az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja,
    b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
    c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre, vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
    d) a 8. § (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott perben hozott jogerős határozat ellen,
    e) a Kúria határozata ellen,
    f) ha azt törvény kizárja.
    118. §
    [Felülvizsgálati kérelem]
    (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.
    (2) A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz.
    (3) A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra, és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.
    119. §
    [Döntés a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról]
    (1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától vagy jogegységi határozatától eltérő ítéleti rendelkezés, vagy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.
    (2) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.
    (3) A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.
    (4) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést - a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével - közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.
    120. §
    [A felülvizsgálati kérelem hatálya]
    (1) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.
    (2) A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről
    121. §
    [Eljárási cselekmények]
    (1) Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, a Kúria a felülvizsgálati eljárásról értesíti az Alkotmánybíróságot.
    (2) A legfőbb ügyész törvény alapján megküldött szakmai véleményét a Kúria közli a felekkel és az érdekeltekkel, akik arra a kitűzött határidőn belül észrevételt tehetnek.
    (3) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.
    (4) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadása esetén a Kúria a peres eljárás folytatását hivatalból felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.
    (5) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
    122. §
    [Felülvizsgálati határozat]
    (1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.
    (2) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja.
    (3) Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.
    (4) Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.
    6. Perújítás
    123. §
    [A perújítási eljárás szabályai]
    (1) A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye perújításnak.
    (2) A bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja, ha a perújítást törvény kizárja.
    (3) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelés nem támasztható.
    (4) Ha a közigazgatási szervet új eljárásra utasító jogerős bírósági ítélet ellen a fél perújítási kérelmet terjesztett elő, a perújítási eljárás megindításáról az elsőfokú bíróság értesíti az új eljárásra kötelezett közigazgatási szervet, amely a megismételt eljárást a bíróság ilyen irányú kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.
    XX. Fejezet
    Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás
    124. §
    [Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályai]
    (1) Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az első- vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség.
    (3) Ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.
    ÖTÖDIK RÉSZ
    KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS egyÉb KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
    XXI. Fejezet
    Egyszerűsített per
    125. §
    [Az egyszerűsített per alapja és eljárási szabályai]
    (1) Egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el
    a) a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint - az ingatlannyilvántartás kivételével - a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
    b) a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
    c) hatósági végzéssel kapcsolatos perben,
    d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos perben,
    e) a választási bizottság közigazgatási tevékenysége jogszerűségének vizsgálatára indított perben.
    (3) A bíróság egyszerűsített perben bírálhatja el az (1) bekezdésben nem említett pert, ha a felperes ezt a keresetlevélben kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. Az ügy egyszerűsített perben való elbírálásáról a bíróság ebben az esetben végzést hoz.
    (4) A bíróság az eljárás során bármikor elrendeli per általános szabályok szerinti folytatását, ha az a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében szükséges, vagy az egyszerűsített perre a közigazgatási tevékenység téves minősítése miatt került sor.
    (5) Egyszerűsített perben a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el.
    126. §
    [Intézkedések az egyszerűsített perben]
    Ha ez az eljárás koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a bíróság
    a) mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,
    b) a perbeli cselekményekről jegyzőkönyv helyett feljegyzést készít, valamint mellőzheti a jegyzőkönyv vagy feljegyzés kiegészítésére tett kérelemmel kapcsolatban a nyilatkozattételre való felhívást,
    c) eljárási cselekményekre - a fellebbezés kivételével - törvényben foglaltaktól eltérő határidőket állapíthat meg,
    d) a szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot is elfogadhatja.
    127. §
    [Határozatok]
    (1) Egyszerűsített perben a bíróság akkor is egyszerűsített ítéletet hozhat, ha a vitatott közigazgatási cselekmény vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény teljes körűen és világosan tartalmazza a tényállást.
    (2) Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
    (3) Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.
    XXII. Fejezet
    Mulasztási per
    128. §
    [A mulasztási per alapja és eljárási szabályai]
    A közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    129. §
    [Perindítás]
    (1) A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől, vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.
    (2) Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.
    (3) A keresetlevél az általános követelményeken túlmenően tartalmazza
    a) annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez,
    b) a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került,
    c) a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladat-ellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,
    d) a mulasztás megállapíthatóságának okait, és
    e) a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményének megjelölését, amely a kérelmező tudomására jutott.
    (4) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye a mulasztó közigazgatási szerv székhelye.
    (5) Nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha a jogorvoslati szerv a mulasztás orvoslására jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tett eleget.
    130. §
    [Mulasztási ítélet]
    Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott cselekménynek az arra irányadó jogszabályi határidőn, ennek hiányában harminc napon belüli megvalósítására.
    XXIII. Fejezet
    Marasztalási per
    7. A marasztalási perek közös szabályai
    131. §
    [A marasztalási per alapja]
    (1) Ha a keresetlevél a 38. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelmet (a továbbiakban együtt: marasztalási kereseti kérelem) tartalmaz, e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult eljárásban e törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait törvényben és az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A pert az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani.
    (3) A (2) bekezdés szerinti keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az alperessel.
    132. §
    [A marasztalási per eljárási szabályai]
    (1 ) A védiratot a keresetlevél benyújtásától, illetve az alperessel való közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni.
    (2) Szünetelésnek a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye, ha a felek azt közösen kérik. Az eljárás a kérelem bírósághoz érkezésétől kezdve szünetel.
    (3) A pertárgy értékére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
    (4) A felperes a keresetét a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
    (5) A marasztalási kereseti kérelemhez kapcsolódó bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a bíróság által megállapított határidőn belül, ennek hiányában a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.
    (6) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult perben a fél nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, bizonyítékra, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárásnak nem képezte tárgyát, kivéve akkor, ha azt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
    133. §
    [Viszontkereset és beszámítás]
    (1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.
    (2) A felperes ellenkérelemben kérheti a viszontkereset elutasítását, vagy érdemi védekezést terjeszthet elő. Az ellenkérelem előterjesztésére a bíróság legalább tizenöt napos határidőt állapíthat meg.
    (3) A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével terjesztette elő.
    (4) Beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:
    a) a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,
    b) a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,
    c) a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy
    d) a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.
    (5) A másodfokú eljárásban beszámítási kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le.
    (6) Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.
    (7) Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes hozzájárulásával állhat el.
    134. §
    [Marasztalási ítélet]
    (1) Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási szervet a jogszabályi keretek között marasztalja.
    (2) A bíróság a határozatában megállapított összeg megfizetésére azt a költségvetési szervet kötelezi, amelynek önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szerve, szervezeti egysége, tisztségviselője vagy közege az alperes.
    (3) Az marasztalási ítélet anyagi jogerejére és az utóperre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    (4) Előzetesen végrehajtandó
    a) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
    b) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.
    8. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai
    135. §
    [Perindítás]
    (1) A közigazgatási szerv az e fejezetben szabályozott perben érvényesítheti közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igényét.
    (2) A pert az ellen a természetes, vagy közigazgatási szervnek nem minősülő jogi személy ellen kell megindítani, akivel szemben a közigazgatási szerv igényt érvényesít.
    (3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül kell a bíróságnál benyújtani.
    (4) Ha törvény az igény érvényesítésével kapcsolatban megelőző eljárás lefolytatását írja elő, a keresetlevelet az eljárást befejező döntés felperessel való közlésétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.
    (5) A per az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesíthető, ha tárgyuk egymással összefügg.
    (6) A keresetlevelet a bíróság közli az alperessel, egyidejűleg figyelmezteti az írásbeli ellenkérelem benyújtása, illetve a tárgyalás elmulasztásának következményeire, továbbá tájékoztatja a kereset elismerésének lehetőségéről és annak következményeiről.
    136. §
    [Ellenkérelem]
    (1) Az alperes a keresetlevél közlésétől számított harminc napon belül írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, amely a kereset elismerését, vagy az eljárás megszüntetésére irányuló alaki védekezést, illetve érdemi védekezést tartalmaz. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
    (2) Az alperes indokolt - a határidő lejárta előtt a bíróságra beérkezett - kérelmére a bíróság az írásbeli ellenkérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatj a.
    (3) Az alperes tárgyalás tartását az ellenkérelemben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
    XXIV. fejezet
    Köztestületi felügyeleti per
    137. §
    [A köztestületi felügyeleti per alapja és eljárási szabályai]
    (1) A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vagy ügyészség (a továbbiakban együtt: a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv) által az eredménytelen törvényességi felhívást követően indított perre e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A keresetlevelet a felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.
    138. §
    [Ítélet]
    (1) Ha a bíróság az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan alkalmazható jogkövetkezmények mellett
    a) a működés jogszerűségének helyreállítása érdekében elrendelheti a jogsértés orvoslására jogosult köztestületi szerv összehívását,
    b) a jogsértő köztestületi szerv vagy tisztségviselő tevékenységét felfüggesztheti, illetve
    c) a köztestület működése törvényességének biztosítására és ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.
    (2) Az e törvény általános szabályai szerinti és az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.
    (3) A bíróság az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a törvényességi felügyeleti szerv az általános szabályok szerint indított perben érdekeltként erre irányuló kérelmet terjeszt elő.
    139. §
    [Felügyelőbiztos kirendelése]
    (1) A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a felügyelőbiztos személyére a keresetlevélben javaslatot tehet. E javaslat a bíróságot nem köti.
    (2) Felügyelőbiztosként nem rendelhető ki az, aki a köztestületben tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az alperes köztestületi szerv közvetlenül irányít. Törvény további összeférhetetlenségi okokat állapíthat meg.
    (3) A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, e tevékenységéért vele szemben hátrányos köztestületi jogkövetkezmény nem alkalmazható.
    (4) A bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt állapít meg, meghatározza a felügyelőbiztos feladatait, szükség esetén - a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendel ki.
    (5) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervet. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a felügyelt köztestületi szerv viseli.
    XXV. Fejezet
    Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások
    9. Közös szabályok
    140. §
    [Az általános szabályok alkalmazása]
    (1) E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.
    (2) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az eljárás tárgya a helyi önkormányzat normatív határozata.
    141. §
    [Indítvány]
    (1) Az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Az indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.
    (2) Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.
    142. §
    [A Kúria eljárása]
    (1) Az alapvető jogok biztosa személyesen is eljárhat.
    (2) A Kúria az indítványt tárgyaláson kívül bírálja el, indokolt esetben dönthet az indítvány tárgyaláson történő elbírálásáról.
    (3) A Kúria az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt. E határidőt a Kúria indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.
    (4) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
    143. §
    [Döntés és közzététel]
    (1) A Kúria az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. A határozatra az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (2) Ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, a Kúria az indítványt elutasítja.
    (3) A Kúria határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
    (4) A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről.
    10. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás
    144. §
    [Indítvány]
    (1) Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által feljogosított szerv indítványozhatja.
    (2) Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza
    a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
    b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
    c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és
    d) annak okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
    (3) A Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.
    145. §
    [Bírói indítvány]
    Ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
    146. §
    [Ideiglenes alkalmazási tilalom]
    (1) A Kúria - az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával -kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát.
    (2) Az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése alkalmazásának ideiglenes tilalmát elrendelő végzést az önkormányzati rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint, valamint a hivatalos lapban közzé kell tenni. A Kúria a végzés közzététele iránt soron kívül intézkedik.
    (3) Az ideiglenes alkalmazási tilalommal érintett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem alkalmazható az ügydöntő határozat közzétételét követő napig.
    (4) Ha a Kúria ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el, soron kívül jár el.
    147. §
    [Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén]
    (1) Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,
    a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy
    b) az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg,
    c) kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.
    (2) Az Kúria elrendeli az (1) bekezdés szerinti határozatának a hivatalos lapban való közzétételét.
    (3) A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése pedig nem lép hatályba.
    (4) A bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
    (5) A Kúria határozata mindenkire nézve kötelező.
    148. §
    [Általános alkalmazási tilalom]
    (1) Ha az önkormányzati rendelet vagy rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
    (2) A Kúria elrendeli az általános alkalmazási tilalom mellőzését, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
    11. A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás
    149. §
    [Indítvány]
    (1) A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárást a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja.
    (2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza
    a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll,
    b) annak okát, hogy az indítványozó miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak,
    c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.
    150. §
    [Döntés a jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén]
    (1) Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
    (2) A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.
    151. §
    [Felhatalmazás önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására]
    (1) Ha a Kúria - a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján - azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.
    (2) A Kúria elrendeli a felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét. A közzétételt követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.
    (3) A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.
    XXVI. Fejezet
    Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás
    152. §
    [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]
    (1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget
    a) a bíróság új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatában foglaltaknak, vagy
    b) a mulasztási ítéletből származó kötelezettségének.
    (2) A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján indult eljárásra az egyszerűsített per szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (3) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.
    (4) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.
    153. §
    [Teljesítési bírság]
    (1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet - a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett - teljesítési bírsággal sújtja.
    (2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre ésszerű időn belül nem került sor.
    (3) A bíróság - a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett - a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.
    (4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.
    (5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.
    154. §
    [Intézkedések]
    (1) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett
    a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,
    b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a mulasztási ítéletnek megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy
    c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.
    (2) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése e fejezet szabályai szerint kérelmezhető.
    XXVII. Fejezet
    A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás
    155. §
    [A kijelölési eljárás szabályai]
    (1) A bíróságtól a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv kijelölése kérhető, ha ugyanazon közigazgatási cselekményre nézve több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörét vagy annak hiányát, és utóbbi miatt a közigazgatási hatósági eljárás nem indulhat meg, vagy nincs folyamatban.
    (2) A kijelölés iránti kérelmet a bíróságnál a hatásköri vitában érintett közigazgatási szerv, illetve az a személy terjesztheti elő, akinek jogával, jogos érdekével kapcsolatban a hatásköri vita kialakult.
    (3) A kijelölés tárgyában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban, a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül végzéssel dönt.
    (4) A kijelölési eljárást befejező végzés ellen nincs helye perújításnak.
    (5) A kijelölési eljárásra egyebekben az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.
    HATODIK RESZ
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    156.§
    [Felhatalmazó rendelkezés]
    Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a keresetlevél benyújtását szolgáló formanyomtatványra vonatkozó szabályokat.
    157. §
    [Hatálybalépés]
    Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
    158. §
    [Átmeneti rendelkezések]
    (1) E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
    (2) Az egyéb átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.
    Indokolás a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezetéhez
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    I.
    A közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése nyomán már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel. Ezt felismerve a Kormány a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozatában felhatalmazást adott a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására.
    A kodifikációt előkészítő munka előzte meg, amelynek keretében sor került a közigazgatási perjog egész normaanyagának, így a polgári perrendtartás szabályainak és a különböző ágazati jogszabályok sokaságának átfogó elemzésére, valamint a hozzájuk kapcsolódó bírói gyakorlat és kúriai joggyakorlat-elemző csoporti vélemények vizsgálatára. Része volt az elméleti alapozásnak több európai állam perjogi törvényének tanulmányozása, a kodifikáció során irányadó európai joganyag és a megszívlelendő ajánlások számbavétele, végül, de nem utolsó sorban a magyar közigazgatási perjogi hagyományok, elsősorban az 1896. évi XXVI. törvénycikk szabályainak felelevenítése.
    II.
    A Kormány 2015. május 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a közigazgatási perrendtartás koncepciójáról szóló jelentést és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozatában felhívta az igazságügyi minisztert, hogy készítsen előterjesztést a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezetéről a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozat alapján létrehozott Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság részvételével.
    A kodifikációs munka vezérfonala a hatékony jogvédelem elvének minél szélesebb körű érvényre juttatása volt. Ez jelenti egyrészt a jogvédelem hézagmentességének biztosítását, tehát azt, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatás cselekvésének formájától függetlenül bíróság elé vihetőek legyenek, és hogy e cselekvések törvényességének vizsgálatához igazodó eljárási szabályok kerüljenek kialakításra. A jogvédelem hatékonyságához szükség van a fegyveregyenlőséget megteremtő szabályokra is, számos esetben a felek jogait és kötelezettségeit, és ezzel összefüggésben a bíróság szerepét a polgári perjogtól eltérően szükséges meghatározni. Nagyon fontos, hogy időben is hatékony legyen a jogvédelem: olyan szabályokra van szükség, amelyek minél koncentráltabb pervitelt tesznek lehetővé, és minél több lehetőséget adnak a bíróság általi végérvényes rendezésre. Ugyanakkor kerülendő a bírósági eljárás másodfokú közigazgatási szervi eljárássá válása.
    III.
    A közigazgatási jog normarendszere alapvetően eltér a polgári jog és a büntetőjog körében megszokottól, ahol viszonylag korán kialakultak az átfogó jellegű anyagi jogi kódexek, illetve sor került az eljárási szabályok egyetlen törvényben való összefoglalására. Ezzel szemben a közigazgatási jogban mindmáig nem jött létre az anyagi jog egészére kiterjedő kódex, ami az általános perjogi szabályok autonóm kialakításának és továbbfejlesztésének sok tekintetben akadályát is jelenti. Akadályt jelentett az is, hogy a perjogi szabályokat illetően - részben az anyagi jog kodifikálatlansága miatt - alapvetően az a szemlélet hatotta át a jogrendszert, hogy a közigazgatási per csupán egy különös polgári per. Ma már azonban szinte minden európai országnak van közigazgatási perjogi törvénye, ami azt erősíti, hogy a közigazgatási perjog egy olyan sajátos terület, amelyet önálló törvényben célszerű szabályozni.
    A rendszerváltozás kapcsán elmaradt a közigazgatási bíráskodás rendszerének ilyen módon való kialakítása. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény csak ideiglenes jelleggel nyitotta meg a közigazgatási bírói utat. Ezt az adósságot kívánja a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: perrendtartás) most törleszteni. Az elmúlt huszonöt évben az ideiglenes keretek között a bírói gyakorlat és a jogalkotó által folyamatosan alakított perjogi rendszert alapvetően fenntartja a perrendtartás, és azt egy magasabb absztrakciós szintre emelve megkísérli alkalmassá tenni arra, hogy szabályai a közigazgatás valamennyi cselekvésével szemben alkalmasak legyenek a koncentrált és hatékony bírói jogvédelem biztosítására. Ez a modell természetesen csak úgy töltheti be a szerepét, ha sikerül a valóban indokolt körre visszaszorítani az általános szabályoktól eltérő különös perjogi rendelkezéseket.
    IV.
    A végleges, átfogó megoldás létrehozása során természetesen szükséges több ponton meghaladni az 1991-ben ideiglenesen kialakított szabályozást.
    Az egyik legfontosabb változás a bírói út kiszélesítése. A generálklauzula rugalmas kereteket biztosít a hézagmentes jogvédelem megvalósításához. A közigazgatási cselekmények nagyrészt jelenleg is bíróság előtt megtámadhatóak, a generálklauzula megteremti annak lehetőségét, hogy a közigazgatási perjogi szabályok egy kódexben, egységesítve kerüljenek szabályozásra. Mindez egy olyan perjogi rendszer kialakítását teszi szükségessé, amelyben többféle pertípus kerül intézményesítésre. A polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott, az egyedi határozatok vizsgálatára irányuló megtámadási perek mellett a perrendtartás tartalmaz külön fejezetekbe rendezetten perjogi szabályokat a mulasztási perekre, köztestületi felügyeleti perekre vagy a marasztalási perekre. Utóbbiakhoz kapcsolódóan szükség van olyan perjogi szabályokra is, amelyek a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos olyan perek kezelését teszik lehetővé, amelyekben a közigazgatási szerv nem alperesként, hanem felperesként lép fel, ami elsősorban a szerződéses és a közszolgálati jogviszonyokban jellemző. A teljes körű perjogi szabályozás és egyben a dereguláció okán a közigazgatási nemperes eljárások kategóriáját a perrendtartásban az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályai váltják ki. Ez a tisztességes eljárás garanciáit is erősíti. Ugyanezen indokok miatt az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások szabályai is a perrendtartásban nyernek elhelyezést, ami számos eljárást lassító eljárásjogi hiányosságot megszüntet.
    Fontos újítás a tervezetben a büntető és polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskörtelepítés bevezetése. Az ügyek súlya, bonyolultsága és gyakorisága szerint szükséges megosztani az elsőfokú hatásköröket a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok között. A kiemelt jelentőségű ügyek elsőfokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. E körbe sorolja a tervezet az országos illetékességgel eljáró, a Kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes választási jogvitákat. A speciális szakértelmet igénylő ügyek egy magasabb bírói fórumhoz telepítése lehetőséget teremt a specializációra, ezáltal az ítélkezési tevékenység szakmai színvonalának emelésére és gyorsítására. E bíróság elsőfokú hatáskörei mellett fellebbviteli fórumként kerül meghatározásra a közigazgatási bíróságok/ közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozataival kapcsolatos fellebbezések elintézésére.
    A szakmaiság emelése érdekében a tervezet visszaállítja a tanácsban való eljárás elsődlegességét, de figyelembe veszi az ügyek eltérő súlyát is. A tervezet ezért az eredeti egyesbírói hatáskörök szabályozásával lehetővé teszi, hogy differenciáltan, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró járjon el a perben, egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy - megfelelő feltételek fennállása esetén - a tanács is elrendelhesse az ügy egyesbíró elé utalását.
    Az időbeli hatékonyság javítását szolgálja egyrészt az azonnali jogvédelmi eszközök differenciált rendszerének kialakítása a jelenlegi bírói gyakorlat alapulvételével, másrészt az új tényekre és bizonyítékokra való hivatkozás korlátozása annak érdekében, hogy a tényállás megállapításának elsődleges helye a közigazgatási szerv pert megelőző eljárása legyen. Másrészt, ha az ügy természete azt lehetővé teszi és a tényállás tisztázott, a szabályozás lehetőséget ad a bíró számára arra, hogy megváltoztassa a jogszabálysértő közigazgatási döntést, elősegítve ezzel a jogvita mielőbbi - végleges - rendezését. A törvény harmadrészt hatékony eszközöket teremt a jogerős bírói határozatok tényleges érvényesülése érdekében. A bíró az ítéletével szembeni engedetlenséget szankcionálhatja és az ítélet érvényesülése érdekében, ahol az ügy természete és körülményei lehetővé teszik, a más úton való teljesítés iránt is intézkedhet.
    A perbeli egyezség sajátos szabályainak kialakítása szintén az időbeli hatékonyságot szolgálja a közigazgatási perben. Az egyezségkötés során a felek nem a közigazgatási tevékenység törvényességéről, hanem az okozott jog- és elsősorban érdeksérelmek orvoslásának lehetséges megoldásairól egyezkednek. A külföldön egyre nagyobb sikerrel alkalmazott eszközt -megfelelő keretek között - a magyar perjogi szabályozásnak is biztosítania kell. Az egyezség elérése érdekében a bírósági közvetítés is bekerül a közigazgatási perjogi eszköztárba.
    A perrendtartás új jogorvoslati rendet alakít ki: az elsőfokú bírósági döntés ellen rendes jogorvoslatot biztosít, az ítéletek, továbbá a végzések egy része fellebbezéssel támadható. A perrendtartás a rendes perorvoslat mellett (fellebbezés) tartalmaz rendkívüli perorvoslati eljárásokat is: a felülvizsgálatot és a perújítást, továbbá az alkotmányjogi panaszt. Tipikus esetben így a közigazgatási perrendtartás és a hatósági eljárások általános szabályai szerint a rendes perorvoslattal együtt már legalább háromfokú, a hatósági eljárásban fellebbezés igénybevehetősége esetén eleve négyfokú eljárásokra kerül sor. Erre is tekintettel a felülvizsgálat igénybevehetősége az Alkotmánybíróság gyakorlata szerinti szükséges minimumra szűkül: a Kúria csak azon esetekben fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, amelyekben a Kúria közzétett gyakorlatától vagy jogegységi határozatától való eltérés, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás szükségessége azt megalapozza.
    A Kúria nemcsak felülvizsgálati fórum lesz, hiszen a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság által hozott határozatokkal szembeni fellebbezések elbírálása is a hatáskörébe fog tartozni. A jogalkalmazás egységességének biztosítását ezek a perorvoslati eljárások is előmozdítják. Ugyancsak a jogegységesítő szerepet szolgálja az ugró fellebbezés jogintézménye is.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    ELSŐ RÉSZ
    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
    I. Fejezet
    Alapvető rendelkezések
    Az 1. §-hoz
    A perrendtartás tartalmazza a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait, amelyeknek keretében a közigazgatási ügyben eljáró bíróság elbírálja a közigazgatási jogvitákat, és lefolytatja a hatáskörébe utalt egyéb eljárásokat. A perrendtartás ehhez kapcsolódóan először a hatályát szabályozza. Lehetővé teszi, hogy perrendtartás egyes közigazgatási jogvitákat a perrendtartás hatálya alól kivegyen. Mivel a hatásköri szabály generálklauzulán alapul, szükséges a perrendtartás hatálya alól kivenni azokat a közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos pereket, melyeket a jogalkotó - a közigazgatási tevékenységgel érintett életviszonyok sajátosságai miatt - nem a közigazgatási bíráskodáshoz kíván telepíteni. Ilyen bírósági eljárások például a távoltartással vagy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogviták.
    A perrendtartás megalkotásával jogalkotói cél annak elérése, hogy a közigazgatási bírósági eljárások általános szabályait a közigazgatási perrendtartás határozza meg, annak érdekében, hogy az eljárási szabályok világosak és átláthatóak maradjanak. A perrendtartás ennek érdekében meghatározza azon szabályait, amelyektől más törvények eltérhetnek.
    A 2. §-hoz
    Kifejezetten alapelvi rendelkezéseket a perrendtartás nem tartalmaz, ehelyett a bíróság feladatain és a felek kötelezettségein keresztül rögzíti a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő általános követelményeket. A hatalommegosztás elvének megfelelően kimondja, hogy a közigazgatási bírósági eljárás minden esetben kérelemre indul.
    A bíróság legfontosabb feladatának a perrendtartás a közös európai alkotmányos hagyományoknak megfelelően a hatékony jogvédelem biztosítását minősíti. Ezzel összefüggésben a preambulum szerinti célmeghatározásra is fontos felhívni a figyelmet, ami "a közigazgatással szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása". A közigazgatási ügyben eljáró bíróság eljárásának a közigazgatással szembeni jogvédelem biztosítására kell irányulnia, amely feltételezi egyrészt a közigazgatástól való elkülönülést (a közigazgatási szervvel irányítási, vezetési jogviszonyban nem álló másik jogalany), másrészt olyan jogot, jogszabály által védett érdeket, amely védelemre szorul. Ennek részletszabályait bontják ki a perrendtartás szabályai. A hatékony jogvédelem, ahogy azt a perrendtartás e §-ban is deklarálja, a bíróságra kétirányú jogvédelmi feladatot ró: egyrészt a szubjektív jogvédelmet, amelyhez a rendelkezési elv kapcsolódik, másrészt az objektív jogvédelmet, amely a rendelkezési elv áttöréseként törvényben - e törvényben és a felhatalmazása alapján más törvényekben - meghatározott kivételes esetekben a bíróság hivatalbóli eljárását teszi lehetővé. A hivatalbóliság nem érinti azt az alapelvet, hogy a bíróság csak kérelemre járhat el. A bíróság feladata a fegyveregyenlőség tényleges biztosítása is.
    A hatékony jogvédelem biztosításának feladatához társulnak olyan általános eljárási maximák, mint a tisztességes eljárás, a perkoncentráció és a költségtakarékosság. Az eljárási igazságosság érvényre juttatásának feladata nem az anyagi jogi igazság kiderítésére utal, hanem az igazságosság azon elemeire, amelyek alapvetőek a bíróság függetlenségéhez, pártatlanságához és a tisztességes eljáráshoz (senki nem lehet saját bírája, meghallgatáshoz való jog, fegyveregyenlőség). A tisztességes eljáráshoz kapcsolódó kötelezettsége a bíróságnak a felek tájékoztatása és nyilatkozattételi joguk gyakorlásának biztosítása, továbbá a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén az eljárási jogosultságok és kötelezettségek gyakorlásának elősegítése. A perkoncentráció elvét a polgári perrendtartás fejti ki részletesen, a lehetőleg egy tárgyaláson való elbírálás a közigazgatási perekben is megvalósítandó cél. Ezt szolgálják a pervezetésre vonatkozó rendelkezések is.
    Az igazságszolgáltatás általános alapelvei, amelyeket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény mond ki, természetesen a közigazgatási perekben is érvényesülnek.
    A 3. §-hoz
    A felek kötelezettségeként a perrendtartás az igazmondás, a jóhiszemű pervitel, a peranyagszolgáltatás és a koncentrált pervitel kötelezettségét rögzíti. A perkoncentráció elvéhez kapcsolódóan a perrendtartás külön nevesíti a felek azon kötelezettségét, hogy a tények és bizonyítékok szolgáltatása terén nekik is törekedniük kell arra, hogy az eljárás egy tárgyaláson elbírálható legyen. Ez a kötelezettség tehát a bíróságot és a feleket egyaránt terheli.
    A 4. §-hoz
    A közigazgatási tevékenység fogalma a perrendtartás egyik központi eleme, amelyen keresztül a perrendtartás a bírói utat megnyitja. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét és az egyéb, közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát a bíróság közigazgatási perben bírálja el. A közigazgatási tevékenységnek három fogalmi eleme van. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi. A második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága: ez teszi egyértelművé, hogy a közigazgatási szervek más jogágak (pl. polgári jog, büntető eljárási jog vagy büntetés-végrehajtási jog, nemzetközi jog) területére tartozó cselekményei nem tartoznak e körbe. A harmadik fogalmi elem, hogy a közigazgatási tevékenység lehet egyrészt tevőleges, ez a közigazgatási cselekmény, de megvalósulhat mulasztással is, amikor a közigazgatási szerv a jogszabály által előírt cselekmény megvalósításáról nem gondoskodik. A közigazgatási cselekmény fontos jellemzője, hogy joghatást vált ki. A továbbiakban a perrendtartás a közigazgatási tevékenység fogalmat használja akkor, amikor mind cselekményekre, mind mulasztásokra alkalmazható szabályokat ír elő, s a cselekmény fogalmat, amikor fogalmilag csak tevőleges magatartáshoz kapcsolható szabályról van szó. A közigazgatási cselekmény fogalma a közigazgatási aktusok fogalmát
    felöleli, sőt, azon túl is mutat, amikor a joghatás kiváltása kapcsán nem követeli meg, hogy tudatosan arra irányuljon a cselekmény, elegendő, hogy ez az eredménye.
    A tevékenység így meghatározott fogalma függetleníti a bírói út igénybevételének lehetőségét a közigazgatási cselekvés formájától. A közigazgatási cselekmény általános fogalma alapján nemcsak közigazgatási határozatok és azok meghozatalának elmulasztása, hanem olyan egyéb tevékenységek törvényességével kapcsolatos viták is bíróság elé vihetőek, mint például a hatósági intézkedések, az általános hatályú rendelkezések. A perrendtartás csak egy példálózó felsorolást ad, mely a legtipikusabb közigazgatási cselekményeket nevezi meg, ezzel bizonyos minősítési kérdéseket is eldönt a gyakorlat számára. A perrendtartás a korábbi szabályozás alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat folytonossága érdekében tovább használja a közigazgatási határozat fogalmát, amely a közigazgatási bírói út eddig biztosításának központi fogalma volt: a hatósági határozatok és végzések mellett az önkormányzat képviselőtestületének és szerveinek egyéb döntéseit, illetve azokat az egyéb, közigazgatási határozatnak minősített döntéseket, amelyekkel szemben külön jogszabályok eddig is közigazgatási bírói utat biztosítottak.
    A jogalkotási aktusnak nem minősülő általános rendelkezések fogalmát az Európai Unió Bírósága számos döntésében részletezte, szükséges ezt az aktusfajtát is közigazgatási cselekményként nevesíteni. E körbe tartoznak például a köztestületi szabályzatok. A fogalom külön utal arra, hogy ezek egyedi ügyben alkalmazandó általános rendelkezések, hiszen tipikusan egyedi döntéseket hoznak ezek alapján és azokkal összefüggésben merül fel az általános rendelkezés jogsértő jellege.
    A közigazgatási szerződések szintén a közigazgatási cselekmények körébe tartoznak, számos közigazgatási szerződéses jogvita már jelenleg is közigazgatási bírói útra tartozik, a perrendtartás most általánossá teszi a közigazgatási szerződéssel szembeni közigazgatási bírói utat. Ennek érdekében a perrendtartás a közigazgatási szerződést és az egyes szerződéses nyilatkozatokat is közigazgatási cselekménynek minősíti, így lehet a jogszerűségük közigazgatási jogvita tárgya. A perrendtartás tartalmi definíciót nem ad a közigazgatási szerződésekre nézve, hanem felsorolja a közigazgatási szerződésnek minősülő szerződéseket. A perrendtartás egyrészt a hatósági szerződést nevesíti a közigazgatási szerződés egyik altípusaként, másrészt pedig a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) intézményesített szerződéseket, illetve megállapodásokat (pl. társulási megállapodás). E két altípuson felül közigazgatási szerződések a jogszabályok által ilyenként minősített szerződések. Az ágazati jogszabályoknak kell tehát az általuk intézményesített, szabályozott szerződést ilyenként minősíteni, hogy közigazgatási bírói útra tartozzon az azzal kapcsolatos jogvita. Ehhez elegendő a közigazgatási szerződési minőség kimondása, a bírói útra nézve további rendelkezésre nincsen szükség. A törvény közigazgatási szerződésként még a PPP-szerződéseket nevesíti külön, hiszen ezek az ágazati jogban nem jelennek meg explicite, ugyanakkor fontos, hogy közigazgatási bírói útra tartozzanak a velük kapcsolatos jogviták. A perrendtartás a PPP szerződéssé minősítéshez a Kúria gyakorlata alapján négy, konjunktív elemből álló feltételrendszert szab meg, ha ezek közül bármelyik elem hiányzik, és nincs kifejezett közigazgatási vagy hatósági szerződéssé minősítő jogszabályi rendelkezés sem, a közigazgatási pernek nincs helye a jogvitában.
    A közigazgatási cselekményekre adott felsorolás nem zárt, bármely egyéb olyan cselekmény, amely tartalmazza a közigazgatási tevékenység fogalmi elemeit, közigazgatási jogvita tárgya lehet. A bíróság a közigazgatási tevékenységet mindig tartalma szerint köteles figyelembe venni és elbírálni, az nem köti, hogy a közigazgatási szerv vagy a felperes, érdekelt azt hogyan minősítette. Ennek elsősorban a bírói út rendelkezésre állása, másrészt a különös perek szabályainak alkalmazhatósága miatt van jelentősége.
    A generálklauzulára tekintettel szükséges negatív oldalról is meghatározni a bírói út terjedelmét, és felsorolni azon közigazgatási tevékenységeket, amelyek specialitásuk folytán csak kifejezett jogalkotói döntés alapján válhatnak közigazgatási jogvita tárgyává. Ilyenek a járulékos, avagy részcselekmények, amelyek közigazgatási cselekmények létrejötte, illetve végrehajtása érdekében születnek meg. Tipikusan ilyenek az eljárási cselekmények, vagy az együttdöntési jogkörnél a hozzájárulások, állásfoglalások, illetve a közigazgatási cselekmények végrehajtását szolgáló cselekmények. Ezek csak akkor lehetnek önálló tárgyai közigazgatási jogvitának, ha a jogalkotó ezt szükségesnek tartja. Ez különösen a végzéseknél kézenfekvő: ezek, mint eljárási döntések, csak akkor támadhatóak meg önállóan bíróság előtt, az ügyben hozott határozattól függetlenül, ha törvény külön így rendelkezik. Az egyes cselekmények megvalósítását szabályozó eljárásrendek igazítanak el a konkrét ügyekben arra nézve, hogy mi minősül érdemi cselekménynek. Ugyanígy, egy belső eljárási mulasztás sem lesz önállóan támadható külön törvényi rendelkezés hiányában. Hasonlóképpen, az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között is csak akkor van helye jogvitának, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi. A vezetési viszony alatt a közszolgálati jogviszonyt is érteni kell.
    A perrendtartás a bírói jogvédelem hézagmentességének biztosítása érdekében a közigazgatási jogviszonyból származó bármely egyéb, nem kifejezetten valamely közigazgatási tevékenység törvényességével kapcsolatos jogvitát is közigazgatási jogvitává nyilvánítja. E jogviták köréből a közszolgálati jogvita mellett a közigazgatási szerződéses jogvitát nevesíti. Erre tekintettel a közigazgatási cselekményre, illetve a közigazgatási tevékenységre szabályozó rendelkezéseket szükséges a közszolgálati jogvita esetében értelemszerűen a foglalkoztató szerv közszolgálati jogvitára okot adó döntése, intézkedése felől értelmezni, akárcsak a közigazgatási szervre vonatkozó szabályokat a foglalkoztató szervre alkalmazni. A közszolgálati jogviszony tekintetében a perrendtartás nem konkrét törvényekre hivatkozva, hanem a közszolgálati jogviszony fogalmi elemeit összefoglalva határozza azt meg. Mivel az ide tartozó jogviszonyokat több törvény szabályozza [a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban:Hszt.)], ezért a perrendtartás e jogviszonyok közös elemeit, egyrészről a köz szolgálatát, az állam számára való munkavégzést, másrészről a munkajogi jogviszonyhoz képest speciális jogok és kötelezettségek rendszerét állítja középpontba. Fontos leszögezni, hogy a közalkalmazotti jogvita nem tartozik a közszolgálati jogviták fogalma körébe, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - szemben az előbb említett törvényekkel - nem is minősíti a közalkalmazotti jogviszonyt közszolgálati jogviszonnyá. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogvita ezért a polgári perrendtartás hatálya alá tartozik, akárcsak a Hszt. -n és a Hjt. -n kívüli szolgálati viszonyok.
    Szükséges a közigazgatási jogvita fogalmához kapcsolódóan néhány további fogalmat is meghatározni. A közigazgatási szerv fogalmát a perrendtartás a közigazgatási jogalanyiság felől közelíti meg, ezért közigazgatási szervvé minősíti nemcsak az államigazgatási szervet, hanem annak mindazon szervezeti egységét is, amelyet jogszabály önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel ruház fel. Ugyancsak indokolt közigazgatási szervként minősíteni a közigazgatási szerv közegét, azt a közigazgatási szerv alkalmazásában álló személyt, aki egyes esetekben konkrét hatáskörökkel rendelkezik - elsősorban intézkedések megtételére. A helyi önkormányzat szervei (a Mötv. szerint ezek a képviselőtestület és annak szervei, tehát a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás), a nemzetiségi önkormányzat testülete és szervei, továbbá a választási bizottság szintén közigazgatási szervek. A perrendtartás a közjogi jogalanyisággal rendelkező köztestületet és felsőoktatási intézményt minősíti még közigazgatási szervvé, illetve ezek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeit. E szerveken túl közigazgatási szervnek minősül az a szervezet vagy személy is, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhatalmi jogkör gyakorlására jogosít fel. Ebbe a körbe tartozik például a Magyar Nemzeti Bank az alapfeladatához nem kapcsolódó hatósági jogköreinek gyakorlása során.
    A perrendtartás a megelőző eljárás fogalmát is bevezeti. E fogalom tisztázása azért fontos, mert a megelőző eljárás nyomán indult perekre bizonyos körben eltérő szabályok vonatkoznak, mint az egyéb perekre. A megelőző eljárás lehet egyfelől a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági eljárás, azaz az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint lefolytatott, vagy annak hatálya alól kivett hatósági eljárás. Megelőző eljárás másfelől a közigazgatási jogorvoslati eljárás, mint például a hatósági ügyben lefolytatott fellebbezési eljárás, illetve a kamarai másodfokú fegyelmi eljárás.
    Az 5. §-hoz
    A bírói út nem csak a közigazgatási jogviták számára nyitott. A perrendtartás a jogvédelmi háló teljessé tételének érdekében közigazgatási bírói útra utalja ezen túl azokat a közjogi jogvitákat, amelyek nem tartoznak sem más bíróság, sem az Alkotmánybíróság elé. Ilyenek egyrészt például a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogviták, vagy egyes alkotmányos szervek működésével kapcsolatban felmerülő jogviták, ha rendezésükre jogszabály nem tartalmaz rendelkezést. A kormányzati tevékenység bevett módon mentes a bírói ellenőrzés alól. Ide tartozik például a külpolitika és a honvédelem területe. Azon jogvitákat, amelyeket e körön belül közigazgatási bírói útra akar terelni a jogalkotó, kifejezetten kell szabályozni, mint azt például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény teszi egyes döntések közigazgatási határozattá minősítése révén. Az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálata szintén közigazgatási bírósági eljárás tárgya, ennek rögzítése pedig mind az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései, mind a jogszabályi minőség miatt indokolt.
    A 6. §-hoz
    A közigazgatási perrendtartás egyes, a törvényben kifejezetten rögzített jogintézmények esetében a polgári perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni. A közigazgatási per önállóságát erősítendő a perrendtartás rögzíti, hogy ezekben az esetekben a polgári perrendtartás szabályait a közigazgatási perrendtartással összhangban kell alkalmazni. A perrendtartás a visszautalást kifejezetten az eljárás-semleges jogintézményekre korlátozza, annak érdekében, hogy elkerülje mind az eljárási szabályok duplikálását, mind a jogalkalmazási bizonytalanságokat.
    II. Fejezet
    Bíróságok
    A 7. §-hoz
    A perrendtartás meghatározza a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság fogalmát. Ebbe a körbe tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) módosítása útján létrehozandó közigazgatási bíróságok, amelyek csak elsőfokon járnak el. Közigazgatási felsőbíróságként való eljárásra vagy a szintén a Bszi. módosításával létrehozandó Közigazgatási Felsőbíróság lesz jogosult, vagy a jelenleg működő bíróságok valamelyike; vegyesfokú bíróságként jár el ez a fórum: alapvetően másodfokon, de bizonyos, a perrendtartás által meghatározott ügyekben elsőfokon. A Kúria mind perorvoslati, mind elsőfokú bíróságként eljár.
    A 8. §-hoz
    A perrendtartás - az Alaptörvénnyel és a közigazgatási bíráskodás hagyományaival összhangban - visszaállítja a társasbíráskodás elsődlegességét. A tanácsban való eljárás elsődlegessége mellett az ítélkezés időszerűségére és az ügyek nehézsége közötti különbségekre tekintettel a perrendtartás egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a tanács egyesbíró elé utalja az egyszerűbb megítélésű ügyeket, másrészt maga is meghatározza azon ügyek körét, amelyek esetében a törvénynél fogva egyesbíró jár el. Ezen esetkörök a közigazgatási cselekmények széles körét fogják át. Egyrészt ebbe a körbe tartoznak azon ügyek, amelyeknél kétfokú volt a közigazgatási eljárás, valamint általános jelleggel a hatósági eljárásban hozott egyes döntések, így a végzések és a regisztratív aktusok, továbbá az eljárás egyéb résztvevőinek keresete alapján indult perek. Szintén e körbe tartozik általános jelleggel azon közigazgatási cselekmény, amely ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget állapít meg. A fizetési kötelezettség az általános megfogalmazásból eredően nemcsak a felperest terhelheti, hanem az alperest vagy az érdekeltet is, tehát nem csupán kötelezettséget megállapító aktusok tartozhatnak ebbe a körbe. A megfogalmazás a bírói gyakorlatban megjelent problémákra is tekintettel alapösszeget említ, jelezve, hogy a kamat-és egyéb járulékos követelések nélküli összeget kell figyelembe venni. A mulasztási per is egyesbírói eljárásra tartozik, továbbá az idegenrendészet körébe tartozó közigazgatási cselekmények. A perrendtartás az egyesbírói eljárásra utalás lehetőségét magának tartja fenn.
    Figyelemmel arra, hogy egy ügy megítélése az általánoshoz képest felvethet különös nehézséget, a perrendtartás utóbbi esetben lehetőséget biztosít az egyesbíró számára arra, hogy az eredendően egyesbíró elé tartozó ügyet tanács elé utalja.
    A 9. §-hoz
    Az egyesbíró eljárása során döntési jogkörében nincsen korlátozva, hatásköre megegyezik a bíróság tanácsa, illetve a tanács elnöke hatáskörével. Bírósági szervezeti és szervezési okok indokolják, hogy a perhatékonyság biztosítása céljából az elnök vagy az általa kijelölt bíró önállóan is megtehessék azon intézkedéseket, amelyeket a perrendtartás a bíróság hatáskörébe utal. Ha azonban a perrendtartás kifejezetten a tanács eljárását írja elő, helyette nem járhat el az elnök.
    A 10. §-hoz
    A bírák és a bíróság kizárásának szabályozása a kialakult gyakorlatot követi. Egyrészt meghatározásra kerülnek abszolút kizárási okok, másrészt az elfogultság, mint relatív kizárási ok. Ezek mind a bíró, mind a bíróság elnöke, és a féli, érdekelti érintettség lehetőségére tekintettel a bírósággal szemben is fennállhatnak. A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni
    A 11. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíráskodás területén megszűnnek a nemperes eljárások, a bírósági titkárok szerepe is változik. A perrendtartás az általános titkári tevékenységet szabályozza: a titkár munkáját bírói irányítás mellett végzi. Ennek keretében bevezetésre kerül a bírói ellenőrzés intézménye, továbbá változás, hogy érdemi döntést a bírósági titkár önálló aláírási jogkörben eljárva nem hozhat.
    III. Fejezet
    Hatáskör és illetékesség
    A 12. §-hoz
    A perrendtartás egyes perek elsőfokú elbírálását a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra, míg további bírósági eljárások elbírálását első és utolsó fokon a Kúriára ruházza. A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság elsőfokú hatáskörébe olyan jogviták kerülnek, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatáskörére tekintettel kiemelt jelentőségűek. Elsősorban a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek tartoznak ebbe a körbe, továbbá a köztestületi perek és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekmények is. A közszolgálati jogvitákra az eljáró szervtől függetlenül az általános elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel.
    A 13. §-hoz
    Az általános illetékességi ok a közigazgatási tevékenység megvalósulásának a helye, ami írásbeli cselekmények esetében a közigazgatási szerv székhelyét, intézkedések esetén pedig az intézkedés foganatosításának a helyét jelenti. Az illetékességi okok közül a perrendtartás két különös illetékességi okként továbbviszi az ingatlan fekvésének, illetve az engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésének a helyét, továbbá kimondja, hogy az általános illetékességi ok esetében a többfokú eljárásban megvalósuló közigazgatási cselekményeknél az elsőfokon eljárt szerv székhelye alapítja meg az illetékességet. A különös illetékességi okok rendszerének fenntartása egyebekben a gyakorlat tapasztalatai alapján nem szükséges. A szabályozás lehetőséget biztosít a jogalkotónak kizárólagos illetékességi okok meghatározására is.
    A közigazgatási cselekmény átfogó fogalmára tekintettel szükséges kisegítő illetékességi okok meghatározása, továbbá a szerződéses perekre nézve az alávetés szabályozása, és különös illetékességi ok meghatározása. A leginkább leterhelt Fővárosi Közigazgatási Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esetében az ügyteher enyhítése céljából nincs helye közigazgatási szerződésben e bíróság illetékessége kikötésének.
    A 14. §-hoz
    A hatáskör és az illetékesség vizsgálatának az eljárás minden szakaszában hivatalból helye van. Ha a bíróság valamelyik hiányát észleli, az ügyet átteszi, ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható. A közigazgatási perben az illetékesség nem rögzül. A perrendtartás a jogviták időszerű elbírálása érdekében a pozitív hatásköri összeütközések esetére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság primátusát mondja ki, kötelezővé téve a hatásköréről való döntését a többi bíróságra. A bíróság hatáskörét megállapító döntésnek kell tekinteni a perelőkészítés megkezdését.
    A 15. §-hoz
    Ha negatív hatásköri összeütközés vagy illetékességi vita alakul ki, ezeket soron kívül kell elbírálni. A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok között, továbbá a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok és más bíróságok között felmerülő vitákban a Kúria dönt. Utóbbi esetben a Kúria öttagú, évente előre meghatározott összetételű tanácsban, soron kívül jár el. Az illetékességi viták a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe tartoznak.
    IV. Fejezet
    A felek és az érdekelt
    A 16. §-hoz
    A közigazgatási jogképesség az önálló feladat- és hatáskörhöz kapcsolódik. Mivel ez néha nem jár polgári jogi jogalanyisággal, szükséges külön nevesíteni a közigazgatási jogalanyiságot (a közigazgatási szervi minőséget) megalapozó önálló feladat- és hatáskört.
    A 17. §-hoz
    A közigazgatási bíráskodás elsősorban szubjektív jogvédelmet biztosít, ezért a perindításra alapvetően az jogosult, aki azt állítja, hogy jogát, vagy jogos érdekét a közigazgatás vitatott tevékenysége sérti. A jogos érdek minden olyan érdek, amelyet a jogi szabályozás valamilyen módon elismer, véd. A jogos érdek érintettsége elsősorban az adott személy helyzetére gyakorolt hatás felől vizsgálható.
    Az érintettségen alapuló perindítás mellett a törvényességet, a közérdeket védő szervezetek perindítási jogát is indokolt biztosítani. Ebbe a körbe tartozik az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) alapján az ügyészség, és a Mötv., a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.), illetve a köztestületi törvények alapján a különböző önkormányzatisággal rendelkező testületek felett törvényességi felügyeletet gyakorló államigazgatási szervek. Ez utóbbi szervek és az ügyészség elsősorban a különös perek között szabályozott köztestületi felügyeleti per indítására jogosultak. A hatósági eljárásban már bevett, a feladatkörében érintett közigazgatási szerv perindítási jogosultságát is indokolt fenntartani. Mivel közigazgatási szervek közötti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra is sor kerülhet, a perrendtartás külön nevesíti a szerződő fél közigazgatási szerv perindítási jogát is. A foglalkoztató szerv közszolgálati jogvitához kapcsolódó felperesi pozícióját megalapozó rendelkezést nem az általános rész, hanem a XXIII. fejezet tartalmazza. A perrendtartás fenntartja annak lehetőségét, hogy külön törvény vagy kormányrendelet a civil szervezeteknek keresetindítási jogot biztosítson. A civil szervezetek mellett az érdek-képviseleti feladatokat ellátó szervezeteket is szükséges önállóan nevesíteni, tekintettel arra, hogy külön jogszabály önálló perindítási jogot biztosíthat számukra az általuk képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetére. Ebbe a körbe beletartoznak a közszolgálati jogviszonyokkal kapcsolatban alakult érdekvédelmi szervezetek is. Rájuk nézve a perrendtartás speciális perképességi és képviseleti szabályt is tartalmaz. A jogalkalmazás szempontjából az objektív jogvédelmi céllal fellépő perindítási jogosultak esetében a szubjektív jogvédelem alapját képező jog, jogos érdek sérelmét az objektív jogvédelem alapját képező hatáskör, illetve védett alapjog, közérdek fogalmaival kell megfeleltetni a perrendtartás további szabályainak alkalmazása esetén.
    A 18. §-hoz
    Az alperesi jogutódlás kapcsán felmerült problémák kezelése mellett megtartható az eddigi megoldás, amely szerint azt a közigazgatási szervet kell alperesnek tekinteni, amelyik a vitatott tevékenységet megvalósította, azzal, hogy ha többfokú közigazgatási eljárás, akkor az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv lesz az alperes. Közigazgatási szerv - a közigazgatási szerv definíciójára és a perképességi szabályra is tekintettel - az önálló közigazgatási szerv azon szervezeti egysége, szerve, tisztségviselője, közege, amelyre vagy akire jogszabály a vitatott közigazgatási cselekményre vonatkozó hatáskört telepíti.
    A jogutódlás kapcsán a gyakorlatban felmerült problémák megoldását segíti elő az az egyértelműsítő rendelkezés, hogy a hatáskör végleges - jogutód nélküli - megszűnése az alperesi minőséget nem befolyásolja. Ez a szabály akkor bír jelentőséggel, ha az adott hatáskör megszűnik. Ha a hatáskör nem szűnik meg, akkor a felek személyében bekövetkezett változásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
    A 19. §-hoz
    A perrendtartás biztosítja annak lehetőségét, hogy több felperes együtt is indítson pert, illetve több alperes együtt is perelhető legyen. Az új pertípusokra és az alperesek körének szélesítésére is tekintettel mind az egységes, mind az egyszerű pertársaság szabályozásra került.
    Az alperesi pertársaságnál a hatóság és a szakhatóság, illetve a közigazgatási szerv és olyan egyéb közigazgatási szerv együttes perben állására van lehetőség, amelyek közösen valósítottak meg valamely közigazgatási cselekményt. A mulasztásnál ez nem értelmezhető, ezért nem a tevékenységre, hanem a cselekményre nézve szabályoz a rendelkezés. Az első és a másodfokon eljárt szerv nem közösen valósítja meg a cselekményt, noha valóban ugyanazon ügyben járnak el, de eljárásaik egymásutániságuk miatt nem tekinthetőek sem egyetlen megelőző eljárásnak, sem egy cselekmény közös megvalósításának.
    A 20. §-hoz
    Akár felperesi, akár alperesi oldalon előfordulhat az, hogy több, eltérő jogokkal, érdekekkel illetve hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv vesz részt egy közigazgatási jogviszonyban (pl. az építtető és a szomszédja, illetve az építésügyi hatóság és a szakhatóság). Az érdekelt fogalmának megjelenése a nem kétpólusú közigazgatási jogviszonyok jobb leképezését teszi lehetővé a perjogban. E többpólusú jogviszonyok megint különfélék lehetnek: elképzelhető, hogy a perben az érdekek két csoportra oszthatók, és azonos érdekei vannak a felpereseknek, de ugyanígy az is, hogy ezek eltérőek (pl. az építtető nem elégedett a hatóság engedélyének tartalmával, a környezetvédelmi egyesület pedig az építést akarja megakadályozni). Ugyanígy az is elképzelhető, hogy a hatóság és egyes szakhatóságok az engedélyt megadhatónak vélik, és egyetlen szakhatóság ellenzi azt. Tehát a harmadik személyek eljárási helyzete különböző lehet, s ebből kifolyólag differenciált szabályozást is igényel. Erre tekintettel került egyrészt kialakításra az érdekelt fogalma, aki a jogviszonyban harmadik személyként jelenik meg, másrészt lehetőség van a pertársként való belépésre a felperes oldalán, illetve alperesi oldalon több alperes perlésére, perbeállítására.
    Az érdekeltet a közigazgatási perben - a perrendtartás eltérő rendelkezésének hiányában - a féllel azonos eljárási jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Azon szabályok esetében tehát, amelyeknél nem kerül nevesítésre az érdekelt, ott ugyanarra jogosult, illetve kötelezett, mint a felek. Az érdekelt a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartására kötelezett, vagyis ha a felperes eláll a keresetétől, ebben az esetben az érdekelt az eljárást nem folytathatja.
    A perbelépést vagy írásban, vagy szóban jelenti be az érdekelt. Ha ezt korábbi értesülése alapján az érdekelt nem tette meg, a perbelépés lehetőségéről a bíróság értesíti. Ha az érdekeltek nagy száma ezt indokolja, a törvényben nevesített feltételekkel az érdekelteket hirdetményi úton is lehet értesíteni. Erről a bíróság dönt, és ebben az esetben a közigazgatási szervet kötelezi az értesítés közzétételére.
    A 21. §-hoz
    Az érdekelt perbelépésének szabályai a feszes pervitel miatt kiemelt jelentőséggel bírnak. Ha volt megelőző eljárás, a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv tájékoztatja az érdekelteket. A perbelépés lehetőségéről azonban a bíróság értesíti az ismert érdekelteket. Ennek alapján elképzelhető, hogy az érdekelt a bíróság értesítését követően jelenti be a perbelépését, de az is lehetséges, hogy attól függetlenül jelzi ezt a bíróság előtt. A feszes pervitel érdekében a perrendtartás tizenöt napot biztosít a perbelépés bejelentésére, ezt a bírósági értesítés kézhezvételétől kell számolni. Mivel értesíteni csak az ismert érdekelteket kell, azt is fontos rögzíteni, hogy a perbelépés lehetőségéről való értesítésre, és annak nyomán a perbelépés bejelentésére a perbelépésről korábban nem értesített érdekelt esetében az eljárás során bármikor lehetőség van, akárcsak arra, hogy a perbelépés lehetőségéről nem értesített fél bejelentse a perbelépését. A mellőzött ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében esetükben tehát akár a perorvoslati kérelemben is bejelenthető a perbelépés, ekkor azonban már az elsőfokú tárgyalás tartása nem kérhető, a perorvoslati eljárásban kell az érdekeltnek -perbelépésének engedélyezése esetén - azt bizonyítania, hogy a perben való addigi részvételének hiánya jelentős, az ítélet érdemére kiható szabályszegés volt. Az érdekelti perbelépés az eljárás során bármikor való megengedése kielégítőbb megoldást nyújt a mellőzött ügyfél számára, mint az esetleges perújítás.
    A perbelépést a bíróság engedélyezi, s ugyancsak a bíróság zárja ki az érdekeltet a perből, ha az szükséges. A perben való részvételhez nem elég a perbelépést bejelenteni, azt a bíróságnak engedélyeznie is kell, ez a végzése - pozitív döntés esetében - a közléskor emelkedik jogerőre. Ezen időpontot megelőzően nincs lehetőség perbeli cselekményekre. A perbelépés bejelentéséhez kapcsolódó eljárási cselekményekre természetesen ez a korlátozás nem vonatkozhat, hiszen akkor sem a perbelépés bejelentésére, sem a perbelépés elutasításával szembeni perorvoslatra nem lenne mód. A további pervitelt ellehetetlenítő végzések ellen fellebbezésnek van helye, a perbelépés megengedése ellen azonban külön perorvoslat nem áll rendelkezésre, az ítélettel szembeni perorvoslatban támadható a bíróság e döntése.
    A 22. §-hoz
    A jogutódlás körében a perrendtartás egyrészt különválasztja a perbeli jogutódlást és az alperes személyében bekövetkezett változások perbeli kezelésének kérdéseit, másrészt a jogutódlással kapcsolatos eljárás szabályait és a perbeli jogutódlás szabályait. A perbeli jogutódlás körében elsősorban a felperesre és az érdekeltre vonatkozó szabályok kerülnek megállapításra.
    A 23. §-hoz
    A perbelépés és a perbevonás bejelentése esetén a bíróság döntése előtt meghallgatja a feleket, és nyilatkozataikat figyelembe veszi döntésénél. Külön perorvoslatnak a perbelépés vagy perbevonás esetén csak elutasító döntés esetén van helye, hasonlóan a jelenlegi gyakorlathoz. A jogelőd elbocsátásának csak a felek hozzájárulása esetén van helye.
    A 24. §-hoz
    Fontos lehetőség a megelőző eljárásból mellőzött személy részére, hogy ha a perbelépés lehetőségéről sem értesítették, saját döntése szerint akár felperesként, akár érdekeltként beléphet, ebben az esetben tehát az ő választásától függően alakul perbeli helyzete.
    A 25. §-hoz
    A perbeállítás részletes szabályai hivatottak a közigazgatási szervezetrendszerben bekövetkezett változásokkal kapcsolatos, a gyakorlatban felmerült problémák kezelésére. A fegyveregyenlőséget és a per időszerű befejezését szolgálja, hogy az alperes az őt érintő szervezeti változást köteles bejelenteni a bíróságnak. Mivel e változásokat mindig jogszabályi rendelkezések okozzák, indokolatlan ezek terhét a felperesre hárítani. A perbeli jogutódlást a perrendtartás a hatáskör-telepítésben bekövetkezett változáshoz köti, így az elsődleges szempont a perbeli jogutód megállapításánál az, hogy mely szervhez került a megszűnt közigazgatási szerv hatásköre, illetve a korábban gyakorolt hatáskört mely közigazgatási szerv vette át az alperestől. Kétfokú eljárásban a másodfokú hatáskör változását kell figyelembe venni. Ha a másodfokú szerv úgy szűnik meg, hogy a másodfokú hatáskör is megszűnik, az elsőfokon eljárt szerv lesz a megfelelő alperes. Az elsőfokon eljárt hatáskörének esetleges egyidejű megszűnése esetén pedig az a szerv lesz az alperes, amelyhez az elsőfokú hatáskör került, illetve a hatáskör megszűnése esetén az ügyben eredetileg elsőfokon eljárt szervet kell perbeállítani. A perrendtartás az alperes személyének felperes általi pontos megjelölésének kívánalmával szemben - akárcsak az alperesi jogutódlás esetén - a bírói aktivitás elsőbbségét kívánja hangsúlyozni, ami a koncentrált és költségtakarékos eljárást elősegítheti. Akkor is a bíróság állapítja meg és állítja perbe a megfelelő alperest, ha nem a megfelelő alperes ellen indult meg a per, vagy további közigazgatási szervnek is perben kell állnia. A perbeállítás és a perből való elbocsátás miatt az azzal érintett közigazgatási szerv feltételesen devolutív hatályú perorvoslattal élhet.
    V. Fejezet
    Képviselet
    A 26. §-hoz
    A képviseletnél a perrendtartás a polgári perrendtartási szabályokra utal vissza, és elsősorban az eltéréseket rögzíti. A képviseleti jogosultság munkáltatói igazolvánnyal való igazolása fennmarad, kiegészül annak rögzítésével, hogy a képviseleti jogosultság a szervezet működését meghatározó szabályzat megfelelő rendelkezésén alapul. A szervezeti és működési szabályzat vagy egyéb szervezeti norma vonatkozó rendelkezését a védirathoz, illetve a keresetlevélhez is csatolni kell, vagy a munkáltatói igazolvánnyal együtt kell bemutatni. Ha nincs munkáltatói igazolványa a közigazgatási szervet képviselő alkalmazottnak, a polgári perrendtartás szabályai szerint tudja képviseleti jogosultságát igazolni. A másodfokú szerv az elsőfokú szervnek továbbra is adhat a képviselet ellátására meghatalmazást.
    A 27. §-hoz
    A perrendtartás meghatározza a jogi képviselethez kötött eljárások körét, és a polgári perrendtartás szabályain túl a közigazgatási szerv megfelelő végzettségű tisztségviselőjét és alkalmazottjának jogi képviselet ellátására jogosítja fel.
    VI. Fejezet
    Egyéb általános szabályok
    A 28. §-hoz
    A beadványok alaki kellékeire a törvény a polgári perrendtartást rendeli alkalmazni. A beadványokra vonatkozó szabályok közül kiemelt jelentősége van a kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak így ezt a perrendtartás külön szabályozza. Mivel a közigazgatási perben a kapcsolattartás kimerül a tárgyaláson, a beadványokban és bírósági iratok útján megvalósuló kapcsolattartásban, külön kapcsolattartási fejezet vagy cím megalkotása nem indokolt. Szükséges azonban a beadványok szabályai között rögzíteni a beadványok előterjesztése kapcsán a három bevett kapcsolattartási formát.
    A beadványok tartalmára és formájára vonatkozó szabály, továbbá a beadványokra vonatkozó általános szabályok és a keresetlevélre és a perorvoslati kérelmekre vonatkozó szabályok közötti kapcsolat tisztázása érdekében a perrendtartás szubszidiáriusan utóbbiakra a beadványokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. A beadványokra vonatkozó szabályokat a keresetlevél továbbítására és a védiratra is indokolt kiterjeszteni. A hiánypótlásra a beadványok esetén a perrendtartás a polgári perrendtartási szabályokat kell alkalmazni, akárcsak a beadványok alapján szükséges intézkedésekre. A perrendtartás a beadványok hiánypótlásra vonatkozó szabályait nem terjeszti ki a szóbeli kommunikációra, mivel a szóbeli nyilatkozatok esetén azok hiányosságainak kezelése a bíróság tárgyalásvezetési feladatai körébe tartozik.
    A 29. §-hoz
    Az elektronikus ügyintézés általános szabályairól és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeletei részletesen szabályozzák az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályait, a polgári perrendtartás vonatkozó szabályaival együtt kellőképpen rendezik a közigazgatási perben is felmerülő kérdések nagy részét, ezért ezekre visszautalva a tervezet csak a különös, közigazgatási perre vonatkozó rendelkezéseket szabályozza.
    Az elektronikus kapcsolattartás előfeltétele, hogy a peres fél kezdeményezze azt. Ezért a bíróság az első kapcsolatfelvételkor papír alapon kézbesít, és ekkor hívja fel az elektronikus útra kötelezett figyelmét e kötelezettségére és az ezzel kapcsolatos hibák következményeire. Az első kapcsolatfelvétel tipikus esetben a védirat felperessel és érdekelttel való közlése. Azokban az ügyekben, amelyekben a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az első kapcsolatfelvétel általában a keresetlevélnek az alperes és az érdekelt részére való megküldése lesz.
    A 30. §-hoz
    A perrendtartás a bírság összegének differenciálása tekintetében mind a hatósági eljárási, mind a polgári perrendtartási szabályokhoz igazodik. A bírság mértékének meghatározása a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, a bírságoló végzéssel szemben perorvoslatnak van helye, ahhoz a bíróság nincs kötve.
    A 31. §-hoz
    Ha bizonyos ügyek egy eljárásban, vagy egy ügy több eljárásban való elbírálása tűnik célszerűnek, a bíróság intézkedik az egyesítésről vagy az elkülönítésről. Fontos, már kialakult szabály, hogy más közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól is lehet eljárást a folyamatban lévő eljáráshoz egyesíteni. Az egyesítéshez a szoros jogi és ténybeli összefüggés szükséges.
    A 32. §-hoz
    A félbeszakadás és a felfüggesztés nagyrészt a polgári perrendi szabályokhoz igazodik, azzal a különbséggel, hogy bizonyos perbeli cselekményekre ez idő alatt is lehetőség van, így például a multipoláris viszonyokra tekintettel félbeszakadás esetén is lehetséges az elkülönítés. A felfüggesztés ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint általában fellebbezésnek van helye, kivéve, ahol azt a perrendtartás vagy a polgári perrendtartás kizárja. A felfüggesztés speciális eseteit, a mintapert, illetve a más bírósági fórumhoz fordulást a perrendtartás külön §-okban szabályozza.
    A szünetelés egyes, a felperes mulasztásához kapcsolódó eseteit a perrendtartás általánosságban pedig megszüntethetőségi okká teszi, így az általános szabályok között a szünetelés nem kerül szabályozásra.
    A 33. §-hoz
    A mintaper új elem a közigazgatási perjogban, tulajdonképpen egy speciális felfüggesztési ok is. A rendelkezés célja az olyan jogviták gyorsabb kezelése, ahol azonos ténybeli alapon, azonos jogi helyzet mellett kell a bíróságnak számos ügyben párhuzamosan döntést hozni, s ennek érdekében tartalmilag szinte azonos eljárási cselekményeket megtenni. Az ilyen eljárások gyorsabb elbírálása érdekében a perrendtartás lehetőséget ad a bírónak arra, hogy egy eljárást annak mintaperré minősítése révén, mintegy előzetesen lefolytasson, s az ott nyert bizonyítékokat és jogértelmezési eredményt a többi eljárásban felhasználva döntsön. Természetesen erre csak a többi, a mintaper idejére felfüggesztett eljárás résztvevőinek nyilatkozattételi jogát nem sértve kerülhet sor. A tisztességes eljárás kívánalmaira tekintettel a mintaper idejére felfüggesztett eljárás résztvevői által előterjesztett nyilatkozatokat a bíróság az elbírálás során szintén figyelembe veszi. A mintaper miatti felfüggesztéshez azonban a felfüggesztett eljárások feleinek hozzájárulniuk nem kell, és érdekeltként sem vesznek részt a felfüggesztés okán a mintaperben. A felfüggesztés a mintaper befejezéséig lehetséges, ezt követően a bíróság a felfüggesztett eljárásokat - ha ismét meggyőződött a tény- és jogbeli azonosságról - tárgyaláson kívül is elbírálhatja. Döntése szerint azonban ekkor is folytathat bizonyítást, a mintaper eredményéhez tehát nincs kötve. A mintaperbeli másodfokú eljárástól függetlenül lesz joga fellebbezést benyújtani a mintaperben hozott ítélet nyomán hozott ítélettel szemben az arra jogosultnak. A másodfokú bíróság sincs elzárva attól, hogy a mintaperré minősítés körülményeinek fennállása esetén a mintaperre vonatkozó rendelkezéseket a mintaperhez kapcsolódó ítéletekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása során alkalmazza. A mintaper sajátosságai miatt ahhoz speciális költségviselési szabály kapcsolódik.
    A 34. §-hoz
    A normakontroll-indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz vagy előzetes döntéshozatal érdekében az Európai Unió Bíróságához való fordulás szabályai tekintetében a polgári perrendtartás szabályaitól eltérésre nincs szükség, így azokra visszautal a perrendtartás. A Kúria Önkormányzati Tanácsához intézett bírói indítványt a normakontroll-fejezet önállóan szabályozza.
    A 35. §-hoz
    A perköltségviselés alapvetően a polgári perrendtartás szabályai szerint történik. Eltérés elsősorban az érdekelt perköltség viselési szabályaiban van, mivel az érdekelt perbeli pozíciója nem teljesen azonos a beavatkozóéval, illetve megfeleltető rendelkezésekre van szükség a perbeállított fél és az érdekelt tekintetében. Különös perköltség-viselési szabályokat a perrendtartás az eljárás megszüntetése kapcsán és a Határozatok Részben is tartalmaz.
    A 36. §-hoz
    Ebben a §-ban rendelkezik a Kp. arról, hogy a polgári perrendtartás szabályainak mely eljárás-semleges jogintézményeit kell alkalmazni, illetve azok alkalmazhatóságához szükséges szabályokat állapít meg a kifogásra vonatkozóan.
    MÁSODIK RÉSZ
    ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
    VII. Fejezet
    A kereset
    A 37. §-hoz
    A törvény külön részbe foglalja az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat, ezen belül elsőként a keresetlevél formai és tartalmi követelményeit határozza meg. A törvény a perhatékonyságot szem előtt tartva azt várja el a keresetlevél benyújtójától, hogy abban minden olyan tényt, adatot, indítványt és kérelmet adjon elő, ami lehetővé a teszi a közigazgatási per lehetőleg egy tárgyaláson belüli befejezését. A felperesnek, attól függően, hogy természetes vagy jogi személy, minden olyan adatot meg kell adnia, mely az eléréséhez, illetve pervesztessége esetén a végrehajtáshoz szükséges lehet. A keresetindítási határidő szempontjából elengedhetetlen, hogy a felperes előadja, mikor szerzett tudomást a közigazgatási tevékenységről. A képviseleti jogot is igazolni kell a keresetlevélhez csatolt melléklettel. A meghatalmazást akkor is újra csatolni kell, ha a megelőző eljárásra a képviselő olyan meghatalmazással rendelkezett, amely őt a perbeli képviseletre is felhatalmazta.
    Az alaki elemek mellett tartalmi elemként elő kell adnia, hogy a közigazgatási tevékenység miért jogsértő ránézve, miben áll a jogsértés, ezt mivel bizonyítja, és hogy ennek orvoslására mit kér a bíróságtól. A jogszabálysértés helyett a perrendtartás a jogsérelem fogalmát használja, amivel arra kíván utalni, hogy a jogi helyzet pontos körülírása helyettesítheti a konkrétan megsértett jogszabályhely megjelölését. A tartalom szerinti elbírálás elvéből is következik, hogy a jogszabályhely pontatlan vagy hiányzó megjelölése esetén is lehet kellően pontosan körülhatárolt a jogsértés mibenléte. A bíróság döntésére irányuló határozott kérelem mibenléte felől a kereseti kérelem fajtáit és a keresethalmazatot szabályozó rendelkezés ad eligazítást.
    A 38. §-hoz
    A közigazgatási perben előterjeszthető kereseti kérelmeket a törvény taxatíve meghatározza. A közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezésére, megsemmisítésére vagy megváltoztatására irányuló kérelem mellett a keresetben kérhető az elmulasztott cselekmény megvalósításra kötelezése és a közigazgatási szerv marasztalása is. A marasztalási kereseti kérelem irányulhat a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására, a közigazgatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére, a közigazgatási tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására, illetve a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre. E rendelkezések alapján a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése továbbra is a polgári bíróságtól igényelhető, az eredeti állapot helyreállítása e körön kívül kérhető, és kártérítést csak a közigazgatási szerződéssel, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban lehet igényelni. Megállapítási kereseti kérelemmel a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsérelem tényének, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása kérhető. Ennek akkor van helye, ha a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból nincs helye hatályon kívül helyezésnek, megsemmisítésnek vagy megváltoztatásnak, illetve marasztalás sem kérhető. A kereseti kérelmekre vonatkozó rendelkezések a bíróság ítéletére vonatkozó szabályokkal szoros kapcsolatban állnak, azokkal együtt értelmezendőek.
    A törvény szabályozza az együttesen előterjeszthető kereseti kérelmeket (keresethalmazat). Alapvető tilalom a keresethalmazat körében nincsen, a különös szabályok között található ilyen tilalom a normakontroll-eljárásokkal kapcsolatban. Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.
    A 39. §-hoz
    A keresetlevelet főszabályként továbbra is a közigazgatási tevékenység közlésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervnél kell benyújtani. A perrendtartás a hatósági eljárási szabályokhoz igazodva használja a közlés kifejezést a kézbesítés helyett. Amennyiben a cselekmény közlésére nem került sor, a tudomásszerzéstől kell számítani a határidőt, a jogbiztonság érdekében azonban szükséges a keresetindítás objektív határidejét is meghatározni, ez a cselekmény megvalósításától számított egy év.
    A törvény a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára több kedvezményt is biztosít. Ezt szolgálja többek között a keresetlevél benyújtásához rendszeresítendő formanyomtatvány. A téves helyen való benyújtásnál továbbra is kedvezmény, hogy ha a bíróságnál vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be a felperes keresetlevelét, ekkor ez a szerv megküldi az elsőfokon eljárt szervnek a keresetlevelet azzal, hogy a keresetindítási határidőt megtartottnak kell tekinteni. További kedvezmények a hiánypótlás és a visszautasítás szabályaihoz kapcsolódnak.
    A perfüggőség beállása szigorúan elválasztandó a perindítás hatályainak beállásától, erről a törvény ezért külön rendelkezik, s azt a keresetlevél benyújtásához köti. Azt, hogy a perindítás hatálya mikor áll be, az eljárási szabályokból egyértelműen megállapítható (vagy a védirat felperessel, vagy a keresetlevél alperessel való közlése), ezért a törvény ezt nem rögzíti, annak érdekében sem, hogy egyértelmű legyen: a perfüggőség beállása és a perindítás hatályának beállása egymástól elválasztandó fogalmak. .
    A törvény lényegében nem változtat a korábbi szabályozáson a halasztó hatály tekintetében, továbbra is fontos cél ezzel kapcsolatban annak elkerülése, hogy a felperes a közigazgatási cselekmény végrehajtásának késleltetése érdekében forduljon a bírósághoz. A törvény -szintén a jelenlegi rendszerhez igazodva - lehetővé teszi, hogy más törvények a keresetindításnak halasztó hatályt tulajdonítsanak. A törvény maga egy ilyen esetkört állapít meg, közszolgálati jogvita esetén a keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.
    A 40. §-hoz
    A szabályszerűen benyújtott keresetlevelet a közigazgatási szervnek kell az ügy irataival és a védirattal együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítania. A továbbításra a közigazgatási szervnek tizenöt, kétfokú eljárás esetén huszonegy nap áll rendelkezésre. A törvény utóbbi esetre nézve meghatározza azt is, hogy az elsőfokon eljárt szervnek mennyi időn belül kell a másodfokú szervhez felterjeszteni a keresetlevelet és az ügy iratait. Az azonnali jogvédelem intézményének hatékonyságához elengedhetetlen a bíróság gyors döntése, hogy a közigazgatási tevékenység végrehajtása vagy annak elmaradása ne eredményezzen helyreállíthatatlan állapotokat, ezért azonnali jogvédelem iránti kérelem esetén öt, ha pedig többfokú közigazgatási eljárásban megvalósított cselekményt támadnak, nyolc napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival a bírósághoz továbbítani. A közigazgatási szerveknek az ismert érdekelteket is értesítenie kell a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapításával folyt, a közigazgatási szerv hirdetményi úton vagy egyéb helyben szokásos módon értesíti az érdekelteket a keresetlevél benyújtásáról.
    A keresetlevél tartalmi vizsgálatára a közigazgatási szerv alapvetően nem jogosult, ezért az igazolási kérelem nélkül késedelmesen benyújtott keresetlevelet is köteles a bírósághoz felterjeszteni. Tartalmi vizsgálatnak csupán az illetékesség tekintetében van helye, mivel annak a bíróságnak kell megküldeni a keresetlevelet, amely a perre illetékes, abban az esetben is, ha a keresetlevélben a bíróság rosszul van feltüntetve. Ez a szabály a per gyorsítását szolgálja, így az áttétel miatti késedelem elhárítható.
    Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztését vagy továbbítását elmulasztja, a felperes azt - jogai megóvása érdekében - a bírósághoz közvetlenül benyújthatja, ha igazolja, hogy azt már korábban a közigazgatási szervhez határidőben benyújtotta. A bíróság ebben az esetben a közigazgatási szervet nyilatkozattételre hívja fel a tekintetben, hogy kötelezettségének miért nem tett eleget: ha a közigazgatási szerv nem reagál érdemben a felhívásra, a bíróság pénzbírság terhe mellett kötelezi az ügy iratainak és a keresetlevélnek a továbbítására. A bíróság nemcsak a továbbításra kötelezhet, és nem csupán a továbbítás elmaradása miatt bírságolhat, hiszen előfordulhat az is, hogy többfokú eljárásokkal kapcsolatban nem az alperes, hanem az elsőfokú közigazgatási szerv mulaszt. Ebben az esetben a bíróság a keresetlevél felterjesztésére kötelez és az elsőfokú szervet bírságolja.
    A 41. §-hoz
    Bizonyos esetekben a perrendtartás a keresetlevelet közvetlenül a bíróságon rendeli benyújtani, így például közszolgálati jogvita, közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita, továbbá mulasztás esetén. Szintén a bíróságnál nyújtja be keresetlevelét az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv. Törvény más esetekben is rendelkezhet így. Erre tekintettel szükséges szabályozni a keresetlevél benyújtásának és alperessel való közlésének módját. A bíróság ilyenkor a keresetlevelet megvizsgálja, és ezt követően közli az az elsőfokon eljárt közigazgatási szervvel, amelynek az általános határidőn belül, az általános szabályok szerint kell az ügy iratait és a védiratát a bírósághoz felterjeszteni. A perindítás hatálya így a keresetlevél alperessel való közlésével áll be. Ha a felperes jogi képviselő nélkül jár el, és keresetlevelét tévesen a közigazgatási szervnél nyújtja be, az általános szabályok szerinti határidőn belül a közigazgatási szerv a védirattal és az ügy irataival továbbítja azt a bírósághoz. Ez a kedvezmény az általános szabályok között található kedvezmény tükörképe.
    A 42. §-hoz
    Védiratként kerül nevesítésére az alperesnek a keresetlevélre tett nyilatkozata, amelyet főszabály szerint az iratok és a keresetlevél továbbításával egyidejűleg terjeszt elő. A védiratban vagy a keresetlevél visszautasítását kéri, vagy érdemben kifejti, hogy miért kéri a kereset elutasítását. Ha nézete szerint a keresetlevél visszautasításának van helye, érdemi védekezést nem kell előadnia a védiratban. Ugyancsak nem kell érdemben állást foglalnia, ha a keresetlevél alapján a jogsérelmet orvosolta, ebben az esetben erről tájékoztatja a bíróságot. Ha a védiratban (vagy a későbbiek során) olyan új indokokkal támasztja alá tevékenységének jogszerűségét, amelyekre a közigazgatási tevékenység megvalósulásakor nem hivatkozott, azok a jogsérelem orvoslásának minősülnek. Ha az azonnali jogvédelem iránti kérelemre tekintettel a keresetlevél továbbítására kevesebb idő áll az alperes rendelkezésére, csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles a továbbításra nyitva álló időn belül nyilatkozatot tenni, a védirat előterjesztésének határideje ebben az esetben az általános továbbítási határidő.
    A 43. §-hoz
    A perrendtartás a keresetváltoztatás szabályait a hatályos rendszer szerint tartja fenn, amely alapján a felperes keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A közigazgatási cselekmény azon részei tekintetében, melyet a keresetlevél nem támad, csupán a perindításra nyitva álló határidőn belül van helye a kereseti kérelem kiterjesztésének.
    A 44. §-hoz
    A felperes a keresetétől a tárgyalás berekesztéséig bármikor elállhat, melyhez nem szükséges az alperes hozzájárulása. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, az elállásra a bíróság ítéletének meghozataláig van lehetőség.
    VIII. Fejezet
    Intézkedések a keresetlevél alapján
    A 45. §-hoz
    Külön fejezet szabályozza a bíróságnak a keresetlevél vizsgálatához kapcsolódó feladatait. Ezek körében szükség esetén a hiánypótlás elrendeléséről, az áttételről vagy a keresetlevél visszautasításáról születhet döntés, illetve tipikusan a keresetlevél vizsgálata során kerül sor az azonnali jogvédelemről való döntésre. Ennek szabályait külön fejezet tartalmazza.
    A 46. §-hoz
    Hiánypótlási felhívásnak az alaki hiányosságok esetén van helye, tartalmi hiány pótlására csak kivételes esetben kerülhet sor a keresetindítási határidőn túl. A jogi képviselő nélkül eljáró fél számára kedvezmény, hogy - összhangban az alperes személyében bekövetkező változásoknál kialakított szabályozással - az alperessel kapcsolatos hiányosságok esetében csak szűk körben kötelezhető hiánypótlásra. A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a jogi képviselővel eljáró fél esetén hiánypótlásnak van helye visszautasítás helyett. Párhuzamosan jelentősen szűkül azon esetek köre, amelyekben a keresetlevél benyújtásához fűződő hatályok a visszautasítás ellenére fenntarthatóak. A hiánypótoltatás összességében gyorsabb folyamat, mintha a keresetlevél újbóli benyújtására lenne lehetőség, a felperesekkel szemben pedig méltánytalan lenne, ha a jogi képviselő mulasztása miatt esnének el a bírósági jogvédelemtől. A törvény hiánypótlás mellett pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi.
    A 47. §-hoz
    Ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, és a keresetlevélből kitűnik, melyik bíróság vagy hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügy áttételének van helye. Ennek korlátja, hogy olyan bírósághoz az ügyet áttenni nem lehet, mely már jogerősen megállapította hatáskörének vagy illetékességének hiányát. Az áttételig elvégzett perbeli cselekmények sorsáról is szükséges rendelkezni, illetve, ha már megindult a per, meg kell szüntetni. Kedvezményként azonban a felek egyetértésével az addig elvégzett perbeli cselekmények hatályosak maradhatnak az eljárás koncentrált befejezése érdekében. A bíróságnak a hatályban tartásról kifejezetten rendelkeznie kell. Ez nem vonatkozik az áttételhez kapcsolódó eljárási cselekményekre, azok ex lege hatályban maradnak. A törvény külön szabályozza azt az esetet, amelyben áttételnek lenne helye, de a bíróság már áttétel folytán jár el. Ebben az esetben ahhoz a bírósághoz nem teheti át az ügyet, amely már megállapította hatáskörének vagy illetékességének hiányát, hanem a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése iránt kell előterjesztést tennie. Áttételnek nemcsak bírósághoz, hanem más szervekhez is helye van, az áttett keresetlevéllel és az addig elvégzett cselekményekkel kapcsolatban a perrendtartás - tárgyi hatályának megfelelően - csak a közigazgatási bírósági eljárásokra tekintettel szabályoz. Az áttételt elrendelő végzés ellen önálló perorvoslatnak nincs helye.
    A 48. §-hoz
    A törvény a kialakult visszautasítási okokat szabályozza. Nem járhat el a bíróság, és vissza kell utasítani a keresetlevelet, ha a bíróságnak nincs joghatósága, vagy nincs hatásköre és áttételre nem kerülhet sor. Szintén a bíróság hatásköréhez kapcsolódó kérdés, hogy ha olyan közigazgatási tevékenységet támad a keresetlevél, amely bíróság előtt nem támadható meg, így például járulékos cselekményt vagy irányítási aktust anélkül, hogy más törvény ezt lehetővé tenné. A perindítási jogosultság fogyatékossága miatt kerül visszautasításra a keresetlevél, ha a keresetlevelet benyújtó személy, szervezet a Kp. szerint nem rendelkezik keresetindítási joggal, vagy más törvény speciális rendelkezést tartalmaz a Kp. perindításra vonatkozó szabályaihoz képest és erre tekintettel nem tartozik a privilegizált felperesi körbe. Ide kapcsolódó pergátló akadály a perbeli jogképesség, illetve a törvényes képviselő perbeli részvételének a hiánya.
    A perindításnak az ágazati jogban számos esetben előfeltétele a közigazgatáson belül rendelkezésre álló jogorvoslat kimerítése. Ilyen közigazgatási jogorvoslat például a fellebbezés, a panasz vagy a kifogás. Előfordul az is, hogy nem kifejezetten jogorvoslati eljárást intézményesít az ágazati szabályozás, hanem valamilyen egyéb igényérvényesítést szolgáló közigazgatási eljárást. Szintén akadálya a perindításnak, ha a közigazgatási tevékenységgel kapcsolatban ugyanazon felek között már folyamatban van közigazgatási per, vagy a tevékenységre nézve a keresetlevélben foglaltakkal azonos jogalapon már ítélet született.
    A perindítási határidő elmulasztása szintén visszautasítást eredményez, akárcsak a hiánypótlás elmaradása, illetve elégtelensége, utóbbi azonban csak akkor, ha a hiányok miatt a keresetlevél nem bírálható el. Mindenképpen ilyen hiányosság a jogsérelem megjelölésének elmaradása. További visszautasítási ok a nem megfelelő formában való előterjesztés a kötelező elektronikus kapcsolattartás esetében.
    A visszautasítási okok nagy részét az egész eljárás során hivatalból kell figyelembe venni, azok későbbi észlelése az eljárás megszüntetéséhez vezet. Az eljárást megszüntető végzés ellen önálló perorvoslatnak van helye. Mivel a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról az ismert érdekelteket értesítette, szükséges, hogy őket a visszautasításról a bíróság tájékoztassa a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően.
    A 49. §-hoz
    A törvény a visszautasított keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatály fenntartását csak szűk körben teszi lehetővé. Ilyen, ha jogi képviselő nélkül eljáró fél által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a közigazgatási tevékenység által okozott jogsérelem megjelölését, továbbá, ha az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a vonatkozó szabályok szerint nyújtotta be a keresetlevelet, hiszen ez utóbbi esetkörben a hiánypótlás alkalmazása lehetetlen. Szintén szükséges a hatály fenntartása azon esetekben, amelyekben a polgári bíróságnak vissza kell utasítania a tévesen nála előterjesztett keresetlevelet, és nincs lehetőség áttételre a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz. Ezeket az eseteket a törvény külön nevesíti.
    IX. Fejezet
    Azonnali jogvédelem
    Az 50. §-hoz
    A közigazgatási per célja, hogy a felperes a jogát vagy jogos érdekét sértő közigazgatási cselekménnyel szemben jogvédelmet nyerjen a bírói út által. Azonban a közigazgatási cselekmények egy része olyan tartalmú, hogy - figyelemmel arra, hogy a keresetlevél benyújtásának nincsen halasztó hatálya - a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalanul nehéz volna, így az eljárás eredményeként nyújtott bírósági jogvédelem is kiüresedne. A hatékony jogvédelem tényleges megvalósulása érdekében a törvény lehetőséget ad a bírói jogvédelemnek már az ítélet meghozatala előtti igénybevételére, e jogvédelmi eszközöket azonnali jogvédelmi eszközökként külön fejezetben szabályozva.
    A fejezet először az azonnali jogvédelmi eszközöket definiálja és igénybevételük közös szabályait rögzíti, majd az egyes eszközök különös szabályait állapítja meg. A javaslat megtartja a végrehajtás felfüggesztése kapcsán kialakított szabályokat, azokat absztrahálja általános szabályokká, amelyek minden azonnali jogvédelmi eszközre vonatkoznak. Az azonnali jogvédelmi eszköz alkalmazásának célja a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása lehet.
    Azonnali jogvédelmi eszköz egyrészt a halasztó hatály elrendelése. A végrehajtás felfüggesztése e tágabb kategórián belül él tovább, s válik így azon ügyekre is alkalmazhatóvá, ahol nincs lehetőség vagy szükség a közigazgatási döntés végrehajtására annak hatályosulásához. Másrészt szükséges lehet a külön törvények alapján beálló halasztó hatály kizárása is, ez az előző eszköz inverze, következésképpen annak szabályait kell itt is alkalmazni. Harmadrészt számos esetben e negatív irányú jogvédelmi eszközök nem képesek (elégséges) védelmet nyújtani, így ideiglenes intézkedések elrendelésére is fel kell jogosítani a bíróságot. Az előzetes bizonyítás elrendelése ugyan nemcsak azonnali jogvédelmi jelleggel rendelhető el, mivel azonban itt is nagy szerepe van a gyorsaságnak, ezért indokolt a rövidebb határidők, a kérelemre és a bíróság eljárására vonatkozó szabályok alkalmazása e jogintézményre is. A törvény az előzetes bizonyítást ezért ebben a fejezetben helyezi el.
    A bíróság gyors és hatékony döntését elősegítendő az azonnali jogvédelem iránti kérelemben minden olyan okot, indokot és bizonyítékot elő kell adni, mely a fél kérelmét megalapozó tényeket valószínűsíti. Pusztán a jogsértés állítása nem vezethet eredményre. A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem esetén a végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell, hogy a vitatott cselekményt a kérelemről való döntésig ne hajtsa végre. Ez a kötelezettség az alperest terheli. Ha a kérelmet a bíróságnál nyújtották be, a bíróság e tényről haladéktalanul értesíti az alperest, hogy e kötelezettségének eleget tudjon tenni. Mivel az azonnali jogvédelem iránti kérelem elrendelésének bármikor helye van, a keresetlevél benyújtását követően minden esetben a bíróságnál kell a kérelmet előterjeszteni. A törvény bizonyos esetekben kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, erre az ágazati jogalkotónak azonban lehetőséget nem ad.
    Az 51. §-hoz
    E közös szabályok mindegyik azonnali jogvédelmi eszköznél alkalmazást nyernek, az egyes eszközökre vonatkozó speciális szabályokkal együtt. Fontos kiemelni, hogy több azonnali jogvédelmi eszköz együttesen vagy egymást követően is alkalmazható, ezek összefüggéseire azonban a bíróságnak az elrendelő végzésben utalnia kell. Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott bírói döntések szükség szerint módosíthatóak, illetve visszavonhatóak. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntés rövid határidejének az indoka, hogy hatékony jogvédelmet tudjon nyújtani.
    Az azonnali jogvédelem szükségességének kérdése kapcsán végzett arányossági mérlegelés körében a bíróságnak a közigazgatási cselekmény hatályosulása mellett és ellen szóló érdekeket, azok sérelmének következményeit kell mérlegelnie, nem pedig azt, hogy a közigazgatási cselekmény elleni kereseti kérelem sikerrel kecsegtet-e, és valószínűsíthető-e a jogsértés megállapítása. E mérlegelés alapossága érdekében a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a feleket meghallgassa, aminek a multipoláris viszonyokban különösen nagy jelentősége van. A bíróságnak akár telefonon és emailben is lehetősége van a felek nyilatkoztatására, de meghallgatást is tarthat. A kérelmező fél tekintetében a törvény itt is elvárja a kérelmezőtől, hogy álláspontját teljes körűen előadja, a bizonyítékait bemutassa, ezzel segítve elő a koncentrált eljárást, ezért hiánypótlásra nincs lehetőség. A döntés alapvetően az előterjesztett kérelemben előadott tényeken, bizonyítékokon és az ügy iratain alapul.
    Fontos, hogy a bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti, ez fizetési kötelezettség esetén a hatályosulás elmaradása által okozható hátrány súlyát jelentősen csökkenti, így a bíróságnak ezt a lehetőséget fokozottan figyelembe kell vennie az arányossági vizsgálat során.
    A bíróság döntésével szemben perorvoslatnak van helye, amelynek az általános szabályok szerint halasztó hatálya van, ezért annak elbírálására is tartalmaz a törvény határidőt. Főszabályként az ítélet megszületéséig hatályos az azonnali jogvédelmet elrendelő döntés, kivéve, ha az eljárás során azt hatályon kívül helyezik, illetve a jogvédelem meghosszabbítható a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő végéig. A keresetlevél visszautasítása esetén szükséges külön rendelkezni az azonnali jogvédelmet elrendelő végzés hatályáról, amennyiben a keresetlevél benyújtásához fűződő hatályok fennmaradnak az ismételt benyújtás esetén.
    Az 52. §-hoz
    A halasztó hatály elrendelése akkor kérhető, ha a keresetlevél benyújtásának nincsen halasztó hatálya. Ha a bíróság elrendeli a halasztó hatályt, a közigazgatási cselekmény végrehajtása nem rendelhető el, az abból származó jog nem gyakorolható, sem más módon nem hatályosulhat a cselekmény. Már a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható a végrehajtás. Kivétel a kérelem halasztó hatálya alól annak a közigazgatási cselekménynek a hatályosulása, amelyet a közigazgatási szerv azonnal végrehajthatónak nyilvánított.
    Az 53. §-hoz
    Egyes közszolgálati jogviták esetén, illetve külön törvény alapján a közigazgatási cselekményekkel szemben benyújtott kereseti kérelemnek halasztó hatálya van, ami indokolja, hogy a halasztó hatály feloldására is rendelkezésre álljon jogvédelmi eszköz. Ez a jogintézmény gyakorlatilag az előző inverze. Ha a halasztó hatályt a bíróság feloldja, a cselekményből származó jog gyakorolható, a végrehajtás elrendelhető.
    Az 54. §-hoz
    E jogintézmény alkalmazásának célja is megegyezik a fenti két esettel, azonban itt azok alkalmazása nem elegendő. Ideiglenes intézkedésként bármilyen olyan intézkedésre sor kerülhet, amely alkalmas a jogvédelem garantálására, a bíróság döntéshozatali jogkörének keretei között. Az az anyagi jogi szabályokból válik egyértelművé, hogy milyen ideiglenes intézkedés hozható, ezért az ideiglenes intézkedés kereteit e szabályok is alapvetően meghatározzák. Az ágazati jogban az ideiglenes intézkedés mibenléte is részletezhető. A törvény bizonyítást is lehetővé tesz, és azt is rendezi, hogy az ideiglenes intézkedést a közlést követő napon teljesíteni kell, ha a bíróság eltérően nem rendelkezik, tehát ebben az esetben a perorvoslati kérelemnek nincs halasztó hatálya.
    Az 55. §-hoz
    Ezen azonnali jogvédelmi eszköz célja szintén az, hogy a kérelmező bírósági jogvédelmét elősegítse. Két okból engedélyezhető, egyrészről, ha a bizonyítás a per későbbi szakaszában nem, vagy különös nehézséggel lenne csak lefolytatható, vagy ha az a per ésszerű határidőben való befejezését segíti. A kérelemben elő kell adni a bizonyítási indítványt, és hogy erre milyen okból van előzetesen szükség. Ha a kérelemnek a bíróság helyt ad, a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Önálló perorvoslatot - a többi azonnali jogvédelmi eszközzel ellentétben - csupán a bíróság kérelmet elutasító döntésével szemben biztosít a törvény, az előzetes bizonyítást elrendelő végzéssel szemben nincs helye perorvoslatnak.
    X. Fejezet
    Perelőkészítés
    Az 56. §-hoz
    Ha hiánypótlásra nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és sem áttételnek, sem visszautasításnak nincsen helye, a tárgyalás kitűzésére alkalmas keresetlevél a tárgyalást előkészítő tanácsülésre kerül felterjesztésre, amellyel a perelőkészítés kezdetét veszi. A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani.
    A perek időtartamának csökkentése érdekében a bírósági döntések aránya a tárgyalás és a tárgyalás előkészítése között megváltozik, több bírói döntés meghozatalára már a tárgyalást megelőző szakaszban lehetőség nyílik (pl. a bizonyítás elrendelése). Ezzel biztosítani lehet, hogy alapvető perelőkészítő intézkedésekre ne a tárgyaláson kerüljön sor, így a tárgyalás már a bizonyítás felvételének és a jogvita lezárásának színtere legyen. A törvény alapján a tanácsülésen dönt a bíróság a per egyesbíró elé utalásáról. Ez azonban nem zárja, ki, hogy bármely más, a tárgyalás előkészítését szolgáló intézkedést is itt tegyen meg. Az azonnali jogvédelmi eszközök alkalmazásáról, amiről az azonnali jogvédelem szabályai szerint a bíróság tanácsa dönt, szintén lehet ekkor dönteni, ha arról időben nem kellett hamarabb dönteni. A tanácsülés megtartásának időpontját a törvény rögzíti, ez attól függően alakul, hogy a keresetlevelet a bíróságnál vagy az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
    Az 57. §-hoz
    A tanácsülésen kívül is megtehető intézkedések széles kört fognak át, így lehetőség van bizonyítás elrendelésére, hatóságtól vagy más bíróságtól olyan iratok beszerzésére, amelyekhez a felperes nem tud hozzáférni. A felek nyilatkozattételre való felhívása is a perkoncentrációt szolgálják. Az egyesbíró elé utalás lehetőségére tekintettel az intézkedések megtételét nem köti a perrendtartás a tanácsüléshez, és azért sem, mert szükségességük az eljárás későbbi szakaszában is felmerülhet. Az előkészítő intézkedések megtételére az elnök vagy az általa kijelölt bíró az eljárás során bármikor jogosult.
    Az 58. §-hoz
    Az első tárgyalás kitűzésére a törvény olyan határidőt állapít meg, amely biztosítja a per ésszerű időn belüli elintézését, de nem rövidíti le aránytalanul a felkészülési időt a felek és az érdekeltek számára, valamint a bírósági ügyteher szempontjából is kivitelezhető. A tárgyalást nemcsak a bíróság hivatalos helyiségében lehet megtartani.
    Az 59. §-hoz
    Garanciális szempontból fontos, hogy a bíróság az idézett feleket tájékoztassa arról, hogy a tárgyalás elmulasztása számukra milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve, hogy magukat hogyan képviseltethetik. A kiskorúak esetében az idézés a törvényes képviselőn keresztül történik. Perhatékonysági okból figyelmeztetni kell továbbá a feleket arra, hogy a tárgyaláson a becsatolni kívánt további okirataikat hozzák magukkal, ezzel is gyorsítva az eljárást. A tárgyalás kitűzése és a tárgyalásra idézés szabályaihoz kapcsolódóan a törvény az ismert érdekelt értesítését is a bíró feladatává teszi. Ezt a kötelezettséget a törvény az érdekeltre vonatkozó szabályok között is rögzíti, itt csak a korábban nem értesített érdekeltre nézve írja elő az értesítést a tárgyalásról való értesítéssel együtt.
    A 60. §-hoz
    A felek és érdekeltek a védiratra észrevételt, nyilatkozatot tehetnek írásban a tárgyalás előtt. írásbeli nyilatkozatot a tárgyaláson már nem tehet a fél, erre őt a bíróságnak a nyilatkozattételre való felhíváskor figyelmeztetnie kell. A nyilatkozatokat a bíróság általános értesítési kötelezettsége alapján (2. §) haladéktalanul közli a másik féllel és érdekeltekkel, akik azokra természetesen nyilatkozhatnak. A nyilatkozattételre a bíróság határidőt állapíthat meg, és mérlegelés szerint mellőzheti az e határidőt követően előterjesztett nyilatkozatokat.
    A 61. §-hoz
    A bíróság kérelemre vagy hivatalból az előkészítő szakaszban bizonyítást rendelhet el, koncentrálva ezzel a bizonyítási eljárást már az első tárgyalásra. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy csak az előkészítő szakban rendelhetne el bizonyítást, erre a későbbiekben is sor kerülhet.
    A 62. §-hoz
    Előfordulhat, hogy a keresetlevéllel előterjesztett és a közigazgatási szerv által megküldött iratokon kívül más, jellemzően közigazgatási szervnél, egyéb hatóságnál vagy bíróságnál lévő iratokra is szükség van a jogvita eldöntéséhez, de azokat a fél vagy az érdekelt beszerezni nem tudja. Ebben az esetben a bíróság intézkedik az iratok beszerzése iránt. Ha az első tárgyalásra ezeket a bíróság beszerezni nem tudná, az eljárás felfüggesztésének van helye. Az iratok beszerzése után a tárgyalást haladéktalanul ki kell tűzni. Az irat kiállítója tudatosan tág fogalom, abba külföldi hatóságok és közigazgatási szervnek, bíróságnak, egyéb hatóságnak nem minősülő jogalanyok is beleértendőek.
    A 63. §-hoz
    Törvény által meghatározott esetben a bíróság a felet meghallgatja. Ha utóbb tárgyalásra is sor kerül, a tárgyaláson a meghallgatás jegyzőkönyvét ismertetni kell. A meghallgatás mindig személyes nyilatkozattételt feltételez, arra zártcélú távközlő hálózat útján is sor kerülhet.
    A 64. §-hoz
    A törvény az egyezségkötés lehetőségének elindítását a bíróság kezébe teszi. A bíróság ugyanis döntet úgy, hogy már a tárgyalást megelőzően megkísérli a felek közötti egyezséget előmozdítani. Ennek részletes szabályait a törvény XI. Fejezete tartalmazza.
    A 65. §-hoz
    Új elem az észrevétel kérése, ami az amicus curiae jogintézmény közigazgatási perrendben való meghonosítását célozza. Az amicus curiae, a "bíróság barátja", ahogy az elnevezése is mutatja, a bíróságot hivatott a döntéshozatalban támogatni. A törvény szabályai alapján a jogvita olyan összefüggéseit teszi a bíróság számára átláthatóvá, amelyet a felek nem tudnak elé tárni. A bíróság elsősorban társadalmi vagy gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű kérdésekben kérhet észrevételt, ami a per eldöntése szempontjából releváns tények, körülmények tekintetében a bíróság tájékozódását segíti. Ez a lehetőség nem írja felül a " iura novit curia" tételt, tehát a jogot a bíróságnak kell ismerni és értelmezni, alkalmazni, az észrevétel csupán olyan összefüggéseket tesz láthatóvá, érthetővé, amelyek az írott jogon túliak.
    Az észrevételt mindig a bíróság kéri. Az észrevétel nem minősül szakértői véleménynek, bizonyító ereje nincsen. Az észrevétel kérése nem helyettesítheti a szakértő kirendelését, más célt szolgál. A fontolva haladás jegyében a törvény amicus curiae szerepet csak az alkalmazandó jogszabály megalkotójának, illetve törvény kezdeményezőjének biztosít az alkotmánybírósági eljárás szabályaihoz hasonlóan. Az észrevételre a felek és érdekeltek nyilatkozatot tehetnek, indokolt esetben az észrevételező meghallgatásának is helye van. Az ügyészségre vonatkozó szabály egy már létező, a legfőbb ügyészt a Kúria előtti eljárásban megillető jogosítvány kiszélesítését jelenti. Ezen álláspont kikérésére az észrevétel kérésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    XI. Fejezet
    Az egyezség és a közvetítés
    A 66. §-hoz
    Az egyezség szerepe a bírói út kiszélesedésével és a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati lehetőségek korlátaival összefüggésben fontos szerepet kaphat, különösen, ha az anyagi jog a közigazgatási szerv részére mérlegelési mozgásteret biztosít. Szükséges tehát a megfelelő perjogi kereteket biztosítani ahhoz, hogy a felek megegyezhessenek. Természetesen a felek nem arról egyezkednek, hogy jogsértő volt-e a tevékenység vagy nem, hanem arról, hogy az állított jogsérelmeket hogyan lehetne a jogszabályok által biztosított mérlegelési mozgástér keretei között úgy orvosolni, hogy ne kelljen újabb közigazgatási eljárásokat lefolytatni.
    A 67. §-hoz
    Az egyezségi szabályok visszautalnak a jogi rendre, csak azokban az esetekben van helye egyezségnek, ahol az egyezséget jogszabály nem zárja ki, és ahol a jogvita tárgya ezt lehetővé teszi. Ez elsősorban olyan esetekben lehetséges, ahol a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat, illetve ahol multipoláris viszonyokban elsősorban jogos érdekek sérelme kerül előtérbe, amely sérelmek a közigazgatási szerv mérlegelési mozgásterén belül - hatósági döntések esetén például elsősorban egyes határozati rendelkezések módosítása révén - elháríthatóak. A perrendtartás ezért is hangsúlyozza, hogy az egyezség célja a jogsérelem orvoslásának a módjáról való megállapodás. Azt is szükséges hangsúlyozni, hogy az egyezség túlléphet a jogvita tárgyán, és abban olyan megállapodás is köthető, amelynek előírására az alperes hatásköre nem terjed ki (pl. polgári jogi kötelezettséget is vállalhat a felperes). Az egyezség természetesen ez esetben sem érintheti más hatóságok hatáskörét, a felperes illetve az érdekeltek magánautonómiájának körén belüli kötelezettségek vállalásáról van itt szó. A közigazgatási szerv csak olyan kötelezettséget vállalhat, amelyre hatásköre kiterjed.
    A 68. §-hoz
    Az egyezség kezelésének jelenleg is kialakult peres gyakorlata van, ezen a törvény nem változtat. A bíróság ugyanis "beemeli" a jogrendbe a felek egyezségét, ha az megfelel a jogszabályoknak, ezzel együtt ítéleti hatállyal látja el. Az egyezségben foglaltak érvényre juttatása érdekében a bíróság a végzésben az egyezségben foglaltaknak megfelelően megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi a vitatott közigazgatási cselekményt.
    A 69. §-hoz
    A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.
    A 70. §-hoz
    A törvény lehetőséget teremt arra, hogy - ha a felek és az érdekeltek ahhoz hozzájárulnak - a bíróság közvetítést rendeljen el, amelynek során a felek és érdekeltek bírósági közvetítő közreműködésével kísérelhetik meg a jogvita megegyezésen alapuló rendezését. A közvetítés időtartamára - ami legfeljebb két hónap lehet - a pert fel kell függeszteni. E végzéssel szemben fellebbezéssel az a fél vagy érdekelt élhet, aki közvetítéshez nem járult hozzá.
    A 71. §-hoz
    A közvetítésre vonatkozó törvény bírósági közvetítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A közvetítés sikere érdekében a bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja, és az ott elhangzottak a közvetítés sikertelensége esetén tovább folytatott perben nem használhatóak fel. A közvetítés eredményéről a bírósági közvetítő tájékoztatja a perbíróságot, amely annak fényében - ha egyezség nem született vagy az csak a jogvita egy részét rendezi -az eljárást folytatja, vagy az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén erről határozatot hoz. A közvetítéssel felmerült költségek viseléséről a felek az egyezségben rendelkezhetnek, ennek hiányában saját költségeiket a felek maguk viselik, így erről a végzésben a bíróságnak a perköltség viselése körében nem kell rendelkeznie. Az egyezség jóváhagyása esetén az eljárást a bíróság megszünteti.
    XII. Fejezet
    A tárgyalás
    A 72. §-hoz
    A törvény aktív, a felekkel együttműködő bírói szerepet szabályoz. A szabályozás ugyanakkor nem töri le a felek rendelkezési jogát, a peranyag-szolgáltatást nem veszi át a bíróság, kerüli a prejudikáció lehetőségét, mégis túlmutat a jelenlegi tájékoztatási kötelezettségen. A törvény részletezi, hogy a tárgyalás vezetése milyen legfőbb kötelezettségeket ró a bíróságra, de visszautal a polgári perrendtartás szabályaira a rendfenntartás, a tárgyalás nyilvánossága kapcsán és a bíró pervezetési szerepének egyirányú értelmezése és fejlődése érdekében a pervezetés tekintetében is.
    A 73. §-hoz
    A tárgyalás megnyitásának keretében a bíróság a polgári perrendtartás szabályainak megfelelően ellenőrzi a tárgyalásra idézettek és a tárgyalásra megjelentek személyazonosságát. A jelenlévők és a jegyzőkönyv számára ismerteti az ügyszámot, a feleket, az ügy típusát, a tárgyalás számát, az eljáró tanácsot, a tárgyalás megtartásának helyét, idejét és a jelenlévők nevét. Ha indokolt, a tárgyalás zártan történő megtartását rendelheti el. A bíróság a szükséges mértékben ismerteti az ügy iratait, különös tekintettel a keresetlevélre, a védiratra és az arra tett nyilatkozatokra, az esetlegesen rendelkezésre álló szakértői véleményre, előzetes bizonyításra és észrevételre. Az eljárás elhúzódását elkerülendő, a tárgyaláson csak szóban tehető nyilatkozat, kivétel ez alól a bizonyítási szabályok körében az az eset, amikor a bizonyítási eljárás még nem zárult le. A szóbeli nyilatkozatra - a visszaélésszerű használat megakadályozása érdekében - a bíróság időkeretet állapíthat meg. Újdonság a közigazgatási perben, hogy az iratismertetés után, amennyiben minden fél és érdekelt jelen van, a bíróság - ha azt célravezetőnek tartja - kísérletet tesz egyezség létrehozására, ha a jogvita tárgya és körülményei alapján véleménye szerint ez lehetséges. Ennek mikéntjét a XI. Fejezet szabályozza.
    A bíróság a felek mulasztása esetén is elbírálhatja a jogvitát. Indokolja ezt a megelőző eljárás ténye, mivel a fél tud a jogvitáról, a perindításról - ő maga indítja a pert -, a közigazgatási szerv által megállapított tényekről, jogkövetkezményekről, minderről nyilatkoznia kell a keresetlevelében. Felesleges tehát bevárni azt, hogy még egyszer előadja, amit a keresetlevelében előadott, mulasztása a terhére esik. Az alperes a felperes keresetindításának tudatában mulaszt, védiratát már előterjesztette, így elhalasztani a tárgyalást célszerűtlen. Ha a felperes kérésére kerül sor a tárgyalás megtartására és azon sem a felperes, sem képviselője nem jelenik meg szabályszerű értesítés ellenére, a bíróság az eljárást megszüntetheti, ha az alperes nem kéri az eljárás folytatását. A bíróság e körben tehát mérlegelhet, hogy folytatja az eljárást, vagy megszünteti azt. A mulasztás miatt az általános szabályok szerint van helye igazolási kérelem előterjesztésének.
    A perrendtartás lehetőséget biztosít a távollévő személynek, hogy a polgári perrendtartás szabályai szerint elektronikus távközlő hálózat útján vegyen részt a tárgyaláson, ezt az egyéb általános rendelkezéseknél, az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása körében a polgári perrendtartásra való visszautalással teszi a törvény lehetővé.
    A 74. §-hoz
    A törvény modellje arra épül, hogy a bíróság már az első tárgyaláson ítéletet tud hozni az ügyben, ezzel hatékony és gyors jogvédelmet tud szolgáltatni. Tárgyalás elhalasztásának csak abban az esetben van helye, ha a bizonyítást a tárgyaláson nem lehet lezárni, vagy a mulasztó fél személyes meghallgatása szükséges az ítélethozatalhoz. Ebben az esetben -pervesztességre tekintet nélkül - a mulasztó fél viseli az új tárgyalás költségét. A felek közös kérelme esetén is csak abban az esetben van helye halasztásnak, ha ez az ésszerű időn belül való befejezést szolgálja az egyezségkötés vagy a perenkívüli elintézés reális lehetőségére tekintettel.
    A 75. §-hoz
    Mivel a közvetlenség elve alapján a felek részére biztosítani kell, hogy a bíróság előtt szóban előadhassák álláspontjukat, és meghallgassa őket a bíróság, ha a bíróság összetételében a tárgyalások között változás történik, a következő tárgyaláson az elnök ismerteti a korábbi iratokat, kérelmeket. Ezen ismertetésre a felek észrevételt tehetnek.
    A 76. §-hoz
    A tanács elnöke határozza meg a bizonyítási cselekmények sorrendjét. Ha az előkészítő szakaszban bizonyítási cselekmény történt, az elnök gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson a bizonyítási eszközök rendelkezésre álljanak, akkorra tűzi ki a tárgyalást, amikor a bizonyíték már rendelkezésre áll, a tárgyalásra a tanút, szakértőt megidézi. A pervezetéshez kapcsolódóan a kontradiktórius eljárás megköveteli, hogy a felek és az érdekeltek a tárgyaláson a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban nyilatkozatot tegyenek. írásban csak abban az esetben tehető a tárgyaláson nyilatkozat, ha a tárgyalás elhalasztására bizonyítási cselekmények miatt van szükség.
    A 77. §-hoz
    Ha a bíróság a tárgyaláson azt állapítja meg, hogy a per a határozathozatalra megérett, erre figyelmezteti a feleket, akik a tárgyalás berekesztése előtt még összefoglaló nyilatkozatokat tehetnek. Ezt követően a bíróság a tárgyalást berekeszti, és határozathozatal céljából visszavonul. A tárgyalás berekesztését követően is meg lehet nyitni a tárgyalást, ha azt a bíróság szükségesnek látja, illetve meg kell nyitni, ha a bírák személyében változás áll be.
    XIII. Fejezet
    A tárgyaláson kívüli elbírálás
    A 78. §-hoz
    A törvény megtartja a jelenlegi gyakorlatot, és főszabállyá továbbra is a tárgyaláson kívüli eljárást teszi az által, hogy ha egyik fél (vagy érdekelt) sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határozhat. A törvény lehetőséget biztosít a tárgyalás mellőzésére abban az esetben is, ha az alperes a kereseti kérelmet teljes egészében alaposnak ismeri el, illetve ha olyan lényeges alaki hiányosságban szenved a vitatott közigazgatási cselekmény, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni és meg kell semmisíteni. A tárgyalás mellőzése a bíró mérlegelésétől függ, az eset konkrét körülményei (pl. érdekelt is részt vesz, aki szintén kérte a tárgyalás tartását) alapján dönthető el, hogy a tisztességes eljárás követelményeinek eleget tesz-e a tárgyalás mellőzése abban az esetben, ha valamely fél kérte a tárgyalás tartását. Tárgyalás tartása azonban kötelező, ha a perben bizonyítást kell lefolytatni, kivétel ez alól az okirati bizonyítás: ennek tárgyaláson kívül is van helye.
    Amennyiben a felek személyében a per során változás áll be, az újonnan perbelépő, perbevont vagy perbeállított félnek is biztosítja a törvény a tárgyalás tartásának kérelmezését. Külön ki kell emelni az érdekelt jogát, hogy a perbelépési kérelmében tárgyalás tartását kérhesse. Ebben a körben újfent rá kell mutatni, hogy az érdekelt nem azonos a polgári per beavatkozójával. A közigazgatási per sajátja, hogy alperesi oldalon félként nem közigazgatási szerv csak kivételes esetben állhat, az alperesi érdekeltnek általában "ugyanannyi" - ha nem több - joga vagy jogos érdeke fűződik a bíróság döntéséhez, mint a felperesnek. Emiatt indokolt az érdekeltek számára is hasonló erősségű eljárási jogokat adni, mint a feleknek.
    Fontos szerep jut a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén is a felek nyilatkozatainak, így ezekre a törvény minimális határidőket állapít meg. E határidők továbbá abból a szempontból is fontosak, hogy azon eljárási cselekményeket, amelyeket legkésőbb az első tárgyaláson lehet megtenni, a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén a nyilatkozatokra adott határidőkön belül lehet megtenni (ilyen pl. a keresetváltoztatás és a bizonyítási indítvány). Amennyiben ilyen határidőt a bíróság nem állapítana meg, az ítélet meghozataláig lehet ezen eljárási cselekményeket hatályosan megtenni.
    Mivel tárgyalásra nem kerül sor, a törvény lehetővé teszi a bíró számára, hogy külön egyezségi kísérletre idézzen. Ez az egyszerűsített perre nézve is fennálló lehetőség, hiszen az egyszerűsített perben is tárgyaláson kívül jár el a bíróság, az ott szabályozott eltérésekkel.
    XIV. Fejezet
    Bizonyítás
    A 79. §-hoz
    A közigazgatási perben a bizonyítás szabályozása különösen jelentős annak érdekében, hogy a bírósági eljárás ne váljon másod-, illetve harmadfokú közigazgatási eljárássá, és a tényállás tisztázásának helyszíne a megelőző eljárás legyen.
    A bizonyításra a törvény a polgári perrendtartás bizonyítási szabályait rendeli alkalmazni, így csak az azokhoz képest speciális szabályokat tartalmazza. Ezek közül kiemelendő a bizonyítás hivatalbóli elrendelésének lehetősége. A törvény a hivatalbóliságot kétfelé bontja, megkülönböztetve a hivatalbóli vizsgálatot és a bizonyítás hivatalbóli elrendelését. Jellemzően az előbbi körben kerül sor a bizonyítás hivatalbóli elrendelésére, de lehetnek egyéb olyan esetek, amikor valamilyen okból (elsősorban a bizonyításra kötelezett gyengébb eljárási pozíciója miatt) a törvény a hivatalbóli vizsgálatot ugyan nem, de a hivatkozott tény, körülmény hivatalbóli bizonyítását lehetővé teszi. A perrendtartás szerint ilyen eljárási helyzet jellemzi a kiskorú személyeket és a fogyatékossággal élőket.
    A közigazgatási per nem újabb hatósági ügyintézési szint, ezért a közigazgatási szerv által a megelőző eljárásban elfogadott tényállás tekintetében csak korlátozottan van helye új bizonyítékokra hivatkozásnak. A megtámadási perek esetében a feleknek a közigazgatási eljárás során kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön, különben a bírósági eljárás parttalan és igen hosszadalmas jogvitává válik. Ezt a célt szolgálja annak a rögzítése, hogy a megelőző eljárásban nem értékelt tényre fő szabályként nem lehet hivatkozni. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a félnek nem róható fel az, hogy a megelőző eljárásban nem került az értékelésre: ilyen ok lehet, ha önhibáján kívül nem ismerte, vagy az eljárás közigazgatási szerv által kijelölt keretei között nem tűnt relevánsnak egy adott tény, körülmény,illetve a közigazgatási szerv azt nem vette figyelembe. A közigazgatási szerv részéről tehát a tényállás nem megfelelő tisztázása új bizonyítékokra hivatkozás útján csak szűk körben orvosolható. Fontos korlátot jelent az is, hogy a feleknek a bizonyítás indítványozására, vagy a bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátásra legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőségük, amely összhangban áll a jóhiszemű pervitel és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is. Ezt a főszabályt csak a marasztalási perek szabályai törik át.
    A 80. §-hoz
    A közigazgatási perben a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher elosztása főszabályként a polgári perhez hasonlóan alakul, azonban a fegyveregyenlőség biztosítása miatt bizonyos esetekben a bizonyítási kötelezettség megfordítható. A korábbi szabályozás problémáira tekintettel szükséges, hogy a fél a megállapított tényállás hibáit valószínűsítse, ne pusztán vitassa. Ezen - az európai emberi jogi gyakorlatban jellemzően büntetőügynek minősülő - ügyek esetében ez a büntető ügyektől elvárt garanciák meglétéhez számos esetben szükséges. A közszolgálati jogvita esetén szintén fegyveregyenlőségi eszköz a munkáltató közigazgatási szerv oldalán fennálló fokozott bizonyítékszolgáltatási kötelezettség.
    A 81. §-hoz
    A szakértői szabályozásban jelentős újítás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a megelőző eljárásban kirendelt szakértő a közigazgatási perben a perben kirendelt szakértővel azonos megítélés alá esik, szakvéleménye egyenrangú bizonyítékként szolgál. A közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő szakvéleményének a fél nyilatkozataként történő kezelése a közigazgatási perben indokolatlan volt, mivel a szakértő, szakértői szerv a közigazgatási szervtől függetlenül készítette el szakvéleményét. A korábbi szabályozás során a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő véleménye nem minősült perbeli szakértői véleménynek, a megelőző eljárásban alkalmazott szakértőt a közigazgatási perben tanúként idézték szakvéleményével kapcsolatban. E gyakorlat általában szükségessé tette a közigazgatási perben új szakértő kirendelését, amely a közigazgatási döntés indokolatlan felülmérlegelését és a pertartam növekedését eredményezte.
    A törvény a perben kirendelt szakértővel azonosítja a megelőző eljárásban kirendelt szakértőt, a háttérszabályként érvényesülő polgári perrendtartás rendszerén keresztül azonban azt is biztosítja, hogy a felperes a szakvéleményt támadja, amire a szakértővel szemben fennálló kizárási okok alapján, illetve a jogszabályban a szakvéleménnyel szemben támasztott követelmények megsértésre hivatkozással van elsősorban lehetőség. A felmentett vagy a perből kizárt szakértő helyett a bíróság hivatalból másik szakértőt rendel ki. Aggályos szakvélemény esetében, ha annak oka a szakértő által adott felvilágosítás után sem volt megszüntethető, a felek a perben új szakértő kirendelését indítványozhatják. A perrendtartás a felperes számára a közigazgatási eljárás során elkészült szakértői vélemény megkérdőjelezését teszi lehetővé, nem pedig lecserélését. Ez a szabályozás felel meg a koncentrált és költségkímélő eljárás alapvető követelményének.
    A megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő véleményének minősül, így a perben alapvetően rendelkezésre egy szakértői vélemény. Ha a perben ezen felül szakértő alkalmazása indokolt vagy a szakértő idézése, a szakvélemény kiegészítése szükséges, a bíróság azonos szakkérdés tárgyában a megelőző eljárásban kirendelt szakértőt alkalmazza. Kirendelésre - a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával - tehát akkor kerül sor, ha az például a szakvélemény kiegészítése vagy az ellentmondások feloldásának megkísérlése miatt indokolt. A szakérőnek a perben tehát nem kell minden esetben részt vennie (pl. ha aggálytalan szakvéleménye a perben mint szakértői vélemény felhasználásra kerül), ami a perek költséghatékony és időszerű elbírálhatóságának követelményét is szolgálja.
    A perben felmerülő bármely más szakkérdésben a polgári perrendtartás szabályai szerint van lehetőség szakértő alkalmazására.
    XV. Fejezet
    Az eljárás megszüntetése
    A 82. §-hoz
    Számos eljárási cselekmény nem szerepel a tárgyalás szabályai között, holott gyakorta a tárgyaláson gyakorolják azokat a felek, illetve a bíróság. E cselekmények a törvény új szerkezetében más-más helyen kerülnek elhelyezésre, attól függően, hogy az eljárás folyamán bármikor sor kerülhet-e az adott cselekményre (pl. az eljárás felfüggesztése), illetve hogy a keresethez kapcsolódó eljárási cselekményről van-e szó (pl. elállás a keresettől). Az eljárás megszüntetésének szabályai kiemelt jelentőségük miatt külön fejezetben kapnak helyet, szabályozásuk természetesen a tárgyalási dinamikát is érdemben befolyásolhatja.
    Az eljárás megszüntetésének valamely eljárási akadály fennállása, a felperes elállása vagy a jogsérelem közigazgatási szerv általi orvoslása esetén van helye. Hatáskör vagy illetékesség hiánya esetében, ha megállapítható, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, áttételnek van helye a megszüntetés mellett. Ez utóbbi esetben nincs helye perorvoslatnak a megszüntető végzés ellen, minden egyéb esetben azonban igen. Összhangban a visszautasítás szabályaival, a keresetindítás hatályainak fenntartására csak szűk körben van lehetőség, akkor, amikor a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt időben nem pótolták.
    Az objektív jogvédelem megvalósítása érdekében megszüntetési ok fennállása esetén lehetősége van a bírónak arra, hogy az ügyészséget felhívja a perbelépésre, ha hivatalbóli bizonyítást vagy vizsgálatot rendelt el, és az eljárást a felperes elállása, illetve a felperes halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépésének, perbevonásának hiányában meg kellene szüntetni. A közigazgatási per alapvetően szubjektív jogvédelmi eszköz, azonban bizonyos közigazgatási aktusoknál, amelyek az abszolút tilalom (érvénytelenség, semmisség) alá esnek, vagy a közérdeket jelentős mértékben sértik, indokolt lehet a jogszabálysértés és a hatályon kívül helyezés bíróság általi kimondása. Ennek szükségességéről a bíró mérlegelési jogkörében dönt, és az ügyész szintén saját mérlegelése alapján dönt a közérdek védelmének ily módon való szükségességéről. Negatív döntése esetén (tehát, ha nem lép be a perbe a megadott határidőn belül), a bíróság az eljárást megszünteti.
    A 83. §-hoz
    Szintén mérlegelési jogkörében dönt az objektív jogvédelmi feladatra tekintettel a bíró arról, hogy a felperes egyes mulasztásaira tekintettel az eljárást megszünteti-e. Mérlegelési jogkörét jelentősen korlátozza, hogy az alperes akarata ellenére az e §-ban felsorolt okokból megszüntetésre nincs mód. Ilyen felperesi mulasztások a saját kérelem alapján kitűzött tárgyalás (tehát nem az alperes, vagy az érdekelt kérésére került sor a tárgyalásra, illetve ők azt nem kérelmezték) elmulasztása, továbbá ha a felperessel az általa megadott elérhetőségén nem tartható a kapcsolat, tehát elmulasztja a felperes a helyes elérhetőségét megadni.
    A 84. §-hoz
    Részletesen szabályozza a törvény azt a helyzetet, amikor az állított jogsérelem orvoslása érdekében a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve eljárást indít. Ennek tényét az orvoslás érdekében eljárást indító közigazgatási szervnek be kell jelentenie, és erre tekintettel a közigazgatási per felfüggesztésének van helye. Rugalmasabb szabályként harminc napon belül a közigazgatási szervnek tájékoztatnia kell a bíróságot a sérelem orvoslására hozott döntéséről, illetve ennek hiányában a megtett eljárási cselekményekről. A bíró megítélésén múlik, hogy e tájékoztatás fényében bevárja-e a közigazgatáson belüli jogorvoslást. Az eljárás további menete attól függ, hogy mennyiben orvosolta a közigazgatási szerv a jogsértést, illetve ezt a felperes hogyan ítéli meg. Természetesen az is előfordulhat, hogy a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a keresetlevél benyújtását követően nyomban, a továbbításra nyitva álló időn belül orvosolja a jogsérelmet. Ebben az esetben is továbbítania kell a keresetlevelet, hiszen azt a bíróságnak címezték, de védiratában elegendő az orvoslás tényére utalni, és az orvoslást szolgáló közigazgatási cselekmény másolatát mellékelni. A bíróságnak az új cselekményre tekintettel nyilatkoztatnia kell a felperest. A felperes keresetének fenntartása mellett ki is terjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási cselekményre, ha nézete szerint a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási cselekmény által orvoslást. Ha a felperes nyilatkozatában ezt kéri, az eljárást folytatni kell, ha ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz, vagy nem nyilatkozik, az eljárás megszüntetésének van helye. A keresetváltoztatás speciális esete tehát, amikor a hatóság a jogsérelmet a közigazgatási per során orvosolja, de az új cselekmény nem tesz maradéktalanul eleget a kereseti kérelemnek: ekkor a felperes annyiban jogosult a keresetváltoztatásra, hogy keresetét a jogsérelem orvoslását szolgáló cselekményre is kiterjesztheti.
    A közigazgatási szerv pótlólagosan új indokokat csak a cselekménye módosítása, megváltoztatása révén hozhat fel. Ezekre tud a felperes e szabályok keretei között nyilatkozni.
    HARMADIK RÉSZ
    HATÁROZATOK
    XVI. Fejezet
    A bíróság határozatai
    A 85. §-hoz
    A határozatokra vonatkozóan e fejezet csak a sajátképi szabályokat tartalmazza, az egyéb szabályokat a polgári perrendtartásra utalással rendezi a törvény.
    A 86. §-hoz
    A közigazgatási bíráskodás alapvetően a szubjektív jogvédelem talaján áll, így a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét főszabályként a kereseti kérelem korlátai között értékelheti. A perrendtartás a jogszerűség viszonyítási alapjára nézve fenntartja a bíróság vizsgálati jogkörének kialakult szabályait, azonban csak a kivételszabály jogszabályi rögzítését tartja szükségesnek: eszerint törvény más időpontban fennálló tények alapján való vizsgálatot is előírhat (így pl. az idegenrendészetben). Egyéb esetben a tevékenység megvalósításának időpontjában alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján való vizsgálatra kerül sor. A rendelkezési jog mellett fontos kiegészítő szerep jut a hivatalbóliság elvének az objektív jogvédelmi funkció biztosítása céljából. A javaslat a jelenlegi szabályokat némiképpen bővíti a közigazgatási tevékenység fogalmára és a jelenlegi bírói gyakorlat tapasztalataira tekintettel. így a semmisség mellett, amely alapvetően a hatósági eljárásjog kategóriája, az érvénytelenséget is nevesíti, amely az egyéb cselekményeknél (nem hatósági aktusoknál) bírhat jelentőséggel. Az érvénytelenséget kizárólag a jogalkotó által kifejezetten ilyenként nevesített esetekben lehet hivatalból figyelembe venni. További hivatalból figyelembe vehető körülmény, ha a közigazgatási cselekmény olyan lényeges fogyatékosságban szenved, amely miatt azt nemlétezőnek kell tekinteni, és emiatt érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
    A nem megfelelő jogalap megválasztása átfogalmazva e felsorolásba kerül: ha teljesen eltérő jogalapra kell helyezni a közigazgatási cselekményt, azt is hivatalból veszi figyelembe a bíróság. Ezen felül törvény egyéb hivatalból figyelembe veendő szempontot is meghatározhat.
    A bíróság a hivatalbóli vizsgálatról - akár a hivatalbóli bizonyítás elrendeléséről -tájékoztatja a feleket, arra a felek észrevételt tehetnek és beadványokat nyújthatnak be.
    A mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél, ahol a jogalkalmazó több jogszerű döntés közül választhat, a javaslat a jelenlegi kritériumokat - átfogalmazva - megtartja, ezzel hangsúlyozza azt, hogy itt más jellegű a bírósági vizsgálat. Az eltérés abban ragadható meg, hogy e körben a mérlegelési jogkör gyakorlásának jogszabályszerűségét kell vizsgálni, amelynek elsődleges mutatója a hatáskörnek a rendeltetésszerű és a jogszabályi felhatalmazás keretei között történő gyakorlása, ezért a törvény erre, vagyis a mérlegelés szempontjainak és azok okszerűségének megállapíthatóságára helyezi a hangsúlyt. Az eljárási szabályok megtartása -és azon belül az indokolás - minden közigazgatási cselekmény esetén követelmény, ezek külön nevesítését a törvény ehelyütt nem tartalmazza, azt a bíróság - megfelelő kereseti kérelem esetén - minden ügyben vizsgálja.
    A bíróságot a közigazgatási perben egyedül a büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása köti, egyebekben a más bíróság vagy hatóság által megállapított tényálláshoz nincsen kötve.
    A 87. §-hoz
    A kérelemhez kötöttség a közigazgatási pernek is alapelve, kiegészítve ezt a kereseti kérelmek kimerítésének kötelezettségével. A keresethalmazat esetében a kereseti kérelmek kimerítése természetesen nem abszolutizálható, hiszen vezethet valamely kereseti kérelem olyan eredményre, hogy az az egyéb kereseti kérelmek vizsgálatát szükségtelenné teszi. Ilyen esetben a bíróság a közigazgatási tevékenység egyéb kereseti kérelmekben foglalt jogszabályoknak való megfelelésének vizsgálatát - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - mellőzi. Hasonlóan, ha a döntés hatályon kívül helyezésére, és a hatóság új eljárásra kötelezésére eljárási okból kerül sor, a bíróság a kereseti kérelemben foglalt érdemi kifogásokat nem bírálja el.
    Mivel közigazgatási perekben is felmerül az alkalmazhatóságuk, a részítélet és a közbenső ítélet is szabályozásra kerül, a polgári perjogi szabályoktól kismértékben eltérő módon. Tekintettel arra, hogy nem kizárólag marasztalási perek esetén áll fenn ennek az elméleti lehetősége, e szabályok az általános szabályok között kerülnek elhelyezésre.
    Ítéletének indokolásában a bíróság a közigazgatási szervnek a megismételt eljárásra vagy az új cselekményre kötelező iránymutatást ad, ezzel segítve elő ítéletének érvényesülését és a felperes számára a hatékony jogvédelmet. Az iránymutatás - a határozat indokolásának részeként az általános szabályok szerint - utóbb is kiegészíthető, pontosítható. Az ítélet érvényesülését szolgálja továbbá a bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban az, hogy a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy adjon magyarázatot az ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradására. Az elmaradás hátterében ugyanis állhatnak az iránymutatással kapcsolatos problémák is.
    A 88. §-hoz
    Az egyszerűsített ítélet célja, hogy csökkentse az ítélet írásba foglalásához szükséges időt. A törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén az indokolásból a tényállás ismertetése elhagyható. Az iratok közt az egyszerűsített ítéletben hivatkozott irato(ka)t az ítélettel együtt kell kezelni, az egyszerűsített ítélet indokolásában pedig fel kell tüntetni az egyszerűsített ítélet meghozatalát lehetővé tevő körülményeket.
    A 89. §-hoz
    A jogszabálysértés hiánya mellett a kereshetőségi jog hiánya, illetve a csupán az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegésre hivatkozás eredményezheti a kereset érdemi elutasítását, ezen okok egy normában való megjelenítése célszerű. Az ügy érdemére ki nem ható szabályszegés miatti elutasítás esetén a bíróság azt a tényt, hogy volt szabályszegés, tehát a perre a közigazgatási szerv okot adott, a költségviselésről szóló döntésénél figyelembe veszi, de ez nem eredményezi automatikusan azt, hogy a közigazgatási szervet kötelezné azok viselésére.
    A 90. §-hoz
    Szükséges a keresetet elutasító ítélet párjaként a keresetnek helyt adó ítélet absztrakt fogalmának kialakítása. A helyt adó ítélet logikailag a jogsértés megállapításából és általában valamely jogkövetkezmény alkalmazásából áll. Kivételes eset, amikor nincs alkalmazható jogkövetkezmény, mert például már teljesedésbe ment a cselekmény, vagy nem létezik már, tehát nincs mit megváltoztatni vagy megsemmisíteni, de a felperesnek fontos érdeke fűződik a jogsértés deklarálásához. Ilyenkor kerül sor megállapítási ítélet hozatalára. Megállapítási ítélet a mulasztási perben hozott mulasztási ítélet, mert ott a törvény erejénél fogva köteles a közigazgatási szerv a mulasztás pótlására.
    A törvény által alkalmazott elválasztásra (elutasító - helyt adó ítélet) tekintettel fontos azt is hangsúlyozni, hogy a megállapítási ítélet és a keresetet az ügy érdemére ki nem ható szabályszegés miatt elutasító ítélet logikailag igen hasonlóak. E két konstelláció egyike esetén sincsen mód jogkövetkezmény alkalmazására, az egyik esetben faktikus okokból, a másik esetben pedig jogpolitikai okokból. Ez azonban nem zárhatja el a felperest az esetleges kára és más jogos érdekeinek érvényesítésétől. Az elutasító ítéletben megállapított jogsértés kártérítési igényt megalapozhat. Amikor a polgári perrendtartás tehát úgy fogalmaz, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, azon nemcsak a helyt adó ítéletet, hanem az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegést megállapító, de a keresetet elutasító ítéletet is érteni kell.
    A keresethalmazat megengedettségére tekintettel szükséges egyértelművé tenni, hogy a bíróság egy ítéletben többféle jogkövetkezményt is alkalmazhat. A közigazgatási ügyek sokféleségére tekintettel az is lehetséges, hogy külön törvény másféle jogkövetkezményt írjon elő.
    A 91. §-hoz
    A perrendtartás a megváltoztatási jogkört új alapokra helyezi. Nem kivételes lehetőség a továbbiakban, amelynek megadásáról külön törvény, illetve enumeráció dönt, hanem egy általános döntési alternatíva. A megváltoztatás lehetősége elsősorban az ügy természetéhez köthető, nem pedig konkrét ügy-jellemzőkhöz. Az ügy jellemzői pedig nem merülnek ki abban, hogy mérlegelési jogkörben hozott ügyről van-e szó vagy sem. Sokkal inkább arról van szó, hogy azt kell vizsgálni: elvonná-e a közigazgatási döntési szabadságát a bíróság megváltoztató döntése. Ha nincs például mérlegelési jogkör, vagy a jogszabály értelmében lenne ugyan, de a tények vagy alkotmányos körülmények miatt egy lehetséges döntésre redukálódik a jogszerűen meghozható döntések száma, az ügy természete lehetővé teheti a megváltoztatást. A másik oldalról, jogilag teljesen kötött döntések esetében sem teszi az ügy természete faktikus okokból egyes esetekben lehetővé a megváltoztatást. Mindig az ügyfajtától és a konkrét körülményektől függ tehát, hogy az ügy természete lehetővé teszi-e a megváltoztatást.
    Maga a törvény kiemel néhány konstellációt, amelyekben az ügy természete nem engedi meg a megváltoztatást, ilyenek az általános hatályú rendelkezések, a méltányossági jogkörben hozott döntések, illetve azon mérlegelési jogkörben hozott döntések, amelyek költségvetési kifizetésre vonatkoznak. A megváltoztatási jogkör gyakorlásának további korlátai egyrészt azon ügyek, amelyben a perrendtartás vagy felhatalmazása alapján más törvény a megváltoztatási jogkört kizárja, másrészt azon esetek köre, amelyekre tekintettel a törvény a megsemmisítést kötelező jelleggel írja elő. A megismételt eljárásnak a bíróság iránymutatásával szembemenő lefolytatását is - a jelenlegi semmisségi okká minősítés helyett - a megváltoztatási jogkör gyakorlásával javasolja a perrendtartás szankcionálni, amely számos esetben gyorsabb végérvényes döntést eredményezhet. Természetesen ez a lehetőség nem jelent minden ügyben megoldást.
    Amikor a megváltoztatás elméleti lehetősége adott, a bíró széles lehetőséget kap arra, hogy ezt a jogkört gyakorolja, ha a tényállás is megfelelően tisztázott, illetve a szükséges adatok is rendelkezésre állnak.
    A 92. §-hoz
    A megváltoztatási jogkör gyakorlásának technikai nehézségeit azzal kívánja a perrendtartás egyes esetekre nézve kiküszöbölni, hogy lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az ítéletben a fizetési kötelezettség helyes összegének megállapítására csak pontos iránymutatást adjon. Ebben az esetben annak meghatározása az eljárt közigazgatási szerv feladata. E látszólag csupán technikai szabály célja a megismételt eljárás miatti időveszteség kiküszöbölése, hiszen a közigazgatási szerv számítása ellen formális jogorvoslatnak nincsen helye. A bíróságot, a felperest és az érdekeltet tájékoztatni kell a pontos összegről, a számítás helyességét rövid határidővel lehet ezt követően vitatni. Ha a felperes vagy az érdekelt vitatja a számítás helyességét, a bíróság megvizsgálja azt, és szükség esetén az ismételt kiszámítást rendeli el, ellenkező esetben végzésével jóváhagyja a számítást. A jóváhagyó végzés közlésével az ítélet részévé válik a számítás, ezt követően az ítélettel együtt támadható. Erre tekintettel a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a számítás jóváhagyásáról szóló végzés közlését követő napon kezdődik. E szabályozás az eljárás feszesítését, az új eljárásra kötelezés elkerülését célozza tehát elsősorban.
    A 93. §-hoz
    A perrendtartás e §-ban foglalja össze azon eseteket, amelyekben meg kell semmisíteni a közigazgatási cselekményt. Feltétlen megsemmisítési ok a cselekmény semmissége, illetve a törvényben kifejezetten ilyenként meghatározott más érvénytelenségi ok, továbbá a közigazgatási cselekmény nemlétező jellege. Továbbra is feltétlen megsemmisítési ok a jogalap téves megválasztása, illetve a bírósági eljárásban nem orvosolható jogsértés fennállása. Ezen túl akkor van hatályon kívül helyezésnek, illetve megsemmisítésnek helye, ha a megváltoztatási jogkör nem gyakorolható.
    Újdonságként a törvény megkülönbözteti az ex tunc hatályú megsemmisítést a hatályon kívül helyezéstől, amely mind ex tunc, mind ex nunc, mind pro futuro történhet. A különbség tehát a hatályon kívül helyezés hatályában van: a közigazgatási cselekmény megvalósításának időpontjára visszamenőleges hatállyal kerülhet sor a megsemmisítésre, és, amennyiben ez fontos közérdeket, a jogbiztonságot vagy a cselekmény által érintett - elsősorban harmadik -személyek érdekeit sérti, a bíróságnak lehetősége van a hatályon kívül helyezés ettől eltérő időpontban való meghatározására. Ez főleg a multipoláris, illetve más okból komplex (pl. egymásra épülő közigazgatási cselekmények) jogviszonyokban fontos, illetve azért, hogy egyértelmű legyen: a bíróságnak a megsemmisítés mellett az eredeti állapot helyreállításának kérdéseiről is rendelkeznie kell. A keresetnek való helyt adásnál - a keresethalmazat megengedettségéből is következően - a bíró a megsemmisítés mellett tehát az eredeti állapot helyreállítása érdekében is marasztalhatja az alperest.
    A 94. §-hoz
    Kisegítő jelleggel a perrendtartás lehetőséget kíván adni a megállapítási ítélet meghozatalára. Ez szubszidiárius jelleggel képzelhető csupán el, amikor a keresetnek helyt adó másféle ítélet nem hozható. A jogsértés bírósági megállapításának előfeltétele, hogy ahhoz a félnek fontos érdeke fűződik. A megállapítási ítéleteknek elsősorban intézkedéseknél, reálcselekményeknél, időközben hatályon kívül helyezett határozatoknál, rendelkezéseknél és a mulasztásnak a per során való pótlása, illetve a mulasztási perben a mulasztás alapjául szolgáló hatáskör teljes megszűnése esetén lehet létjogosultságuk. A jogsérelem elháríthatóságára utalás kifejezésre juttatja, hogy a megállapítási ítélet önmagában is alkalmas lehet a közigazgatási jogkörben okozott kárnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti elhárítására.
    A 95. §-hoz
    A törvény külön jogkövetkezményeket határoz meg a közigazgatási szerződésekre nézve. E rendelkezések szubszidiárius jellegűek, tipikusan az ágazati joganyag szabályozza ugyanis a szerződéssel kapcsolatos jogsértések jogkövetkezményeit. Ha az ágazati jog nem tartalmaz a jogkövetkezményekre nézve rendelkezést, a perrendtartás általános szabályai nyernek az e §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazást. Ilyen fontos eltérés, hogy amennyiben a közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a bíróság jogellenességének megállapítása esetén a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja.
    A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben hozott ítélet hatálya is eltér az általánostól, az kiterjed ugyanis az úgynevezett párhuzamos szerződésekre is. A bíróság a kereseti kérelemhez pedig annyiban nincs kötve, hogy azon túlterjeszkedve, szoros összefüggés miatt a szerződés nem támadott kikötését is hatályon kívül helyezheti.
    A 96. §-hoz
    A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított pert elsőfokon a marasztalási per szabályai szerint kell lefolytatni, annak ellenére, hogy formailag egy megtámadási keresetről van szó. A kereseti kérelemhez kapcsolódóan az ítélet azonban megtámadási ítélet lesz, ezért szabályait a határozatokra vonatkozó általános szabályok között állapítja meg a perrendtartás. Az eljárás marasztalási jellegére is tekintettel a Döntőbizottság határozatának megsemmisítésére csak nagyon szűk körben van lehetőség. A kötelező megsemmisítési esetkörökön kívül érdemben el kell bírálni a keresetet, ami vagy megváltoztatást, vagy a kereset elutasítását jelentheti. Mivel a Döntőbizottság a perben nem fél, ugyanakkor a bírói gyakorlat alakulásának figyelemmel kísérése saját joggyakorlatának alakítása szempontjából elengedhetetlen, a bíróság jogerős ítéletét a Döntőbizottságnak is megküldi.
    XVII. Fejezet
    A határozatok jogereje és teljesítése
    A 97. §-hoz
    A határozatok jogereje kapcsán a törvény a kötőerőt, az alaki jogerőt és az anyagi jogerő negatív oldalát szabályozza. Azok a határozatok, amelyekkel szemben nincs helye perorvoslatnak, kihirdetésükkel emelkednek jogerőre, a fellebbezésnek a jogerőre emelkedés szempontjából halasztó hatálya van. Amennyiben helye van fellebbezésnek, a bíróság ítélete akkor emelkedik jogerőre, ha a fellebbezési jogról lemondtak, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő eltelt, a benyújtott fellebbezést visszavonták, a másodfokú bíróság elutasította a befogadást vagy az ítéletet helyben hagyta. A határidő-számításra vonatozó eltérő szabályt is rögzíti a törvény, akárcsak a részjogerőt.
    A 98. §-hoz
    A bíróság határozatában teljesítési határidőt írhat elő, ennek hiányában a törvényi határidők irányadóak a végrehajtásra. A teljesítés kikényszerítésére a végrehajtás szabályain túl a perrendtartás XXV. Fejezetének szabályait kell alkalmazni. A megismételt eljárásban a közigazgatási szerveket (mind az első-, mind a másodfokon eljáró szervet) köti a bíróság határozata.
    A 99. §-hoz
    A fellebbezés halasztó hatályára tekintettel szükséges lehet az ítélet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása, ennek szabályait e § szabályozza. Amennyiben más törvényben nem kerül sor az előzetes végrehajthatóság elrendelésének előírására, a felek az azonnali jogvédelem szabályai szerint kérhetik a halasztó hatály feloldását.
    NEGYEDIK RÉSZ
    PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
    XVIII. Fejezet
    Fellebbezés
    A 100. §-hoz
    Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a törvény főszabályként megengedi a fellebbezés benyújtását. A fellebbezési eljárás során az elsőfokú eljárás szabályait, a fellebbezési eljárásban hozott határozatokra pedig a határozatok rész általános szabályait kell alkalmazni, ha a fellebbezési fejezet eltérő szabályt nem tartalmaz. E tekintetben külön kiemelendő, hogy eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezésre a beadványokra vonatkozó szabályokat, a fellebbezés vizsgálatára pedig a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fellebbezés szabályai képezik ugyanakkor a felülvizsgálat alapját.
    A 101. §-hoz
    A fellebbezés benyújtására az elsőfokú ítélet közlésétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre, azt az elsőfokon eljárt bírósághoz kell benyújtani. A beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett további speciális rendelkezések is vonatkoznak a fellebbezésre. A kereseti kérelemhez hasonlóan a törvény a kérelmezőtől itt is elvárja, hogy kérelmében pontosan és teljes körűen adja elő, hogy miért és milyen alapon tartja jogsértőnek a döntést, továbbá mit kér a bíróságtól. A benyújtott fellebbezés erre is tekintettel nem változtatható meg, az ítélet meghozataláig azonban természetesen visszavonható. A jogszabálysértés megjelölése körében hiánypótlásnak helye nincs, ennek oka az, hogy megakadályozza az eljárás a fellebbezési szándékot igen, de annak érdemi alátámasztását már nem tartalmazó kérelmekkel való elhúzását. Mivel a tényállás tisztázása a közigazgatási eljárás feladata, így különösen indokolt annak kizárása, hogy új tények és bizonyítékok előadására kerüljön sor. Ezért a törvény csupán két esetben engedi azt meg: egyrészről, ha az ítélet meghozatala előtt nem ismerte a fél, másrészről pedig ha az elsőfokú eljárás szabálysértő jellegének alátámasztását szolgálja az új tény, illetve bizonyíték. Az elsőfokú ítélet hatályosulására a fellebbezés halasztó hatállyal bír, de a másodfokú bíróság az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok alapján a halasztó hatályt feloldhatja. Az azonnali jogvédelem körében hozott végzés a másodfokú bíróság határozatának közléséig lehet hatályos.
    A 102. §-hoz
    A Kúria jogegységet biztosító feladatának elősegítésére szolgál az ugró fellebbezés intézménye, amelyre a felek közös kérelme esetén van lehetőség. A Kúria befogadási eljárása során azt vizsgálja, hogy az anyagi jogsértés valószínűsége fennáll-e, és azt, hogy a sértett jogszabályhely alapvető jelentőségű-e a joggyakorlat egysége szempontjából. Befogadás esetén a fellebbezést a Kúria érdemben elbírálja. Elutasítás esetén a kérelmet megküldi a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságnak.
    A felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének szűkítésére tekintettel az ugró fellebbezés intézménye szolgálja azt, hogy a felek az ügyüket a Kúria elé vihessék akkor is, ha nem áll fenn a felülvizsgálat befogadására okot adó jogszabálysértés vagy a felülvizsgálat kizárt.
    A 103. §-hoz
    A fellebbezést elsőként az elsőfokú bíróság vizsgálja meg, és teszi meg a szükséges intézkedéseket. Az elsőfokú bíróság visszautasítja azt a kérelmet, mely nem a jogosulttól származik, törvény által fellebbezésből kizárt döntés ellen irányul, vagy elkésett. Ezen objektív okok esetén a kérelem érdemi vizsgálatára nincs lehetőség, így nem szükséges, hogy a másodfokú bírósághoz az felterjesztésre kerüljön s a visszautasítással szembeni fellebbezés lehetősége így biztosítható a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság esetében.
    A 104. §-hoz
    Az elsőfokú bíróság összevárja a fellebbezéseket, és a benyújtási határidő lejárta után terjeszti fel azokat a másodfokú bírósághoz az ügy irataival együtt. Ez alól kivétel, ha azonnali jogvédelem iránti kérelem kerül előterjesztésre: ekkor a fellebbezést a beérkezését követő három napon belül fel kell terjeszteni.
    A 105. §-hoz
    A törvény egyértelművé teszi, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság a keresetlevél vizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálja. így a keresetlevél alapján való intézkedésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a fellebbezési eljárásban is. A törvény a fellebbezési szabályok között csak az eltéréseket rögzíti, mind a hiánypótlás, mind a visszautasítás vonatkozásában. A 103. § szabályára tekintettel tehát egyéb, az általános szabályok szerinti visszautasításra is sor kerülhet, de erre a hatáskör már a másodfokú bíróságot illeti meg. A fellebbezést visszautasító végzéssel szemben az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok alapján fellebbezésnek van helye.
    A 106. §-hoz
    A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelemben kérheti a fellebbezés elutasítását, vagy csatlakozó fellebbezésben támogathatja azt. A fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés osztja a fellebbezés sorsát, ha azt visszautasítják vagy visszavonják, kivéve, ha azt a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül nyújtották be, mert ez esetben az - a fellebbezés visszavonása esetén - önálló fellebbezésnek tekintendő.
    A 107. §-hoz
    A fellebbezési eljárás az általános okokon túl akkor is felfüggeszthető, ha az elsőfokú bíróság ítélete megváltozhat kijavítása, kiegészítése, illetve határidő vagy tárgyalás elmulasztása miatti következmény alóli mentesülés iránt benyújtott igazolási kérelem folytán. További, elsősorban a Kúria fellebbezési eljárásában felmerülő felfüggesztési ok a tárgybani jogegységi eljárás.
    A 108. §-hoz
    Tárgyalás tartását a fél - és eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt - legkésőbb a fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem kézhez vételétől számított nyolc napon belül kérheti. A fellebbezési tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, a tárgyaláson való jelenlét elmulasztása nem akadálya a tárgyalás megtartásának, továbbá az általános szabályok szerint bírságolható a mulasztó fél. A jóhiszemű eljárás követelményeit sértő perviteli cselekményt vagy mulasztást a bíróság bírságolás helyett figyelmen kívül hagyhatja. Ha a meg nem jelent személy meghallgatását a bíróság szükségesnek tartja, egy alkalommal a tárgyalás elhalasztható. A tárgyaláson ismertetni kell az ítéletben, a fellebbezésben, fellebbezési ellenkérelemben, illetve csatlakozó fellebbezésben foglaltakat, a bíróság tagjának vagy a félnek a kérésére pedig további iratokat is.
    A 109. §-hoz
    Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság - az abszolút hatályon kívül helyezési okokon és a hivatalbóli vizsgálat körén kívül - csak a fellebbezés által kért körben vizsgálhatja felül. Az elsőfokú eljárásban hozott határozatok is felülvizsgálhatóak, kivéve, ha ellenük fellebbezésnek volt helye.
    A 110. §-hoz
    Ha a másodfokú bíróság szerint az ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy csak olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemére nem hatott ki, az ítéletet helyben hagyja. Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az ítéletet részben vagy egészben megváltoztatja.
    A 111. §-hoz
    Hatályon kívül helyezésnek lehetőség szerint csak a határozat legsúlyosabb fogyatékosságai esetén van helye. így a fellebbezés terjedelmére tekintet nélkül a másodfokú bíróság teljesen hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, olyan bíró vett részt az ítélethozatalban, akivel szemben kizárási ok állt fenn, vagy az ítélet olyan orvosolhatatlan formai fogyatékosságban szenved, amely miatt érdemben nem bírálható el a fellebbezés.
    Hasonló súllyal esik latba az olyan eljárási szabályszegés, amely nem orvosolható a másodfokú eljárásban, azonban erre tekintettel csak a fellebbezés keretei között helyezendő hatályon kívül az ítélet. Az új eljárásra utasítás esetén a másodfokú bíróság ítéletében iránymutatást ad az elsőfokú bíróságnak, amelyhez az kötve van. Ha megszüntetési ok áll fenn, a másodfokú bíróság a pert megszünteti, és a megszüntetési okkal érintett részben hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét. Tekintettel arra, hogy a fellebbezési eljárásban is van helye egyezség kötésének (akárcsak közbenső- és részítélet meghozatalának), ennek sajátosságait is rendezi a törvény.
    A 112. §-hoz
    Az eljárást befejező döntésében az általános elemeken túl a másodfokú bíróság feltünteti az elsőfokú bíróságot és a támadott határozat ügyszámát is. Ha a másodfokú bíróság helyben hagyja az elsőfokú ítéletet, elegendő az egyszerűsített indokolás, nem szükséges megismételni az olyan indokolást, amellyel a másodfokú bíróság egyetért és amely a jogszabályoknak, illetve a bírósági gyakorlatnak megfelel. Az új eljárás során, ha tárgyalásra kerül sor, az elsőfokú bíróság az első tárgyaláson ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.
    A 113. §-hoz
    Alkotmányos követelmény, hogy az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, jogorvoslattal élhessen az eljárást érdemi döntés nélkül befejező, a jogérvényesítését ideiglenesen ellehetetlenítő és olyan egyéb végzésekkel szemben, amelyeknél a perorvoslat későbbi időpontban való biztosítása nem biztosítja a tényleges jogorvoslás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően a fellebbezési eljárásban hozott, e körbe tartozó végzésekkel szemben is fellebbezésnek van helye, ez alól a Kúria által hozott végzések képeznek - további fórum hiányában - kivételt. A fellebbezéssel támadható végzéseket az elsőfokú eljárás szabályai határozzák meg, hiszen azon esetekben van helye fellebbezésnek, ha a törvény külön megengedi. Ezen felül a fellebbezést visszautasító végzéssel szemben is helye van fellebbezésnek. A fellebbezésre nyitva álló határidő - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - tizenöt nap, az egyszerűsített perben nyolc nap. A fellebbezésben meg kell jelölni a végzést, elő kell adni a jogszabálysértést, amire tekintettel a hatályon kívül helyezést vagy megváltoztatást kérik. A végzés elleni fellebbezésre vonatkozó alcím csak a fellebbezési eljárás általános szabályaitól eltérő szabályokat tartalmazza, a fellebbezés általános szabályai háttérszabályként alkalmazandóak.
    A 114. §-hoz
    A végzést hozó bíróság saját hatáskörében eljárva is eleget tehet a fellebbezésnek, ha az általa meghozott végzésnek nincs kötőereje, ezért a fellebbezési eljárás szabályaitól eltérően az elsőfokú bíróság rendelkezik a hiánypótlási felhívásról. A másik felet és az érdekeltet is értesíteni kell a benyújtott fellebbezésről annak megküldésével, akik főszabály szerint nyolc napon belül jogosultak a fellebbezésre észrevételt tenni.
    A 115. §-hoz
    A fellebbezés felterjesztése esetén a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyalás tartása nélkül bírálja el, indokolt esetben azonban meghallgathatja a feleket. A jogszabálysértő végzést a másodfokú bíróság megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Ha a végzés megváltoztatásának lenne helye, de az ahhoz szükséges adatok hiányoznak, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és utasítja az elsőfokú bíróságot új végzés meghozatalára. A jogszabálysértő eljárást megszüntető végzést hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kell utasítani.
    XIX. Fejezet
    Rendkívüli perorvoslatok
    A 116. §-hoz
    A felülvizsgálható határozatok az ítélet, továbbá az eljárást megszüntető és a keresetlevelet visszautasító jogerős végzések. Felülvizsgálati kérelemmel élhet a fél, az érdekelt, vagy akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rész tekintetében. A felülvizsgálatot csak jogerős határozatokkal szemben lehet kérni, az elbírálás a Kúria hatáskörébe tartozik. E rendkívüli perorvoslat célja, hogy az egységes joggyakorlat kialakítását és biztosítását elősegítse, azzal, hogy az olyan jogszabálysértésekkel szemben nyújtson orvoslást, melyek a kúriai ítélkezési gyakorlattól való eltérés vagy az uniós jog helytelen értelmezése miatt következtek be. A felülvizsgálati eljárás során a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Minden olyan kérdésben tehát, amelyre ezen alcím alatt vagy a fellebbezésre vonatkozó fejezetben nincs külön szabályozás, az általános rendelkezésekre, az elsőfokú eljárásra, illetve a határozatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    A 117. §-hoz
    Felülvizsgálati eljárásnak csak olyan jogerős ítélet kapcsán van helye, amelynek esetében a kérelmező fellebbezési jogát kimerítette. Ha az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyformán ítélte meg a jogvitát, az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbezett fél részéről szintén kizárt a felülvizsgálat. Szintén kizárt a felülvizsgálat azon közigazgatási tevékenységek esetében, amelyeknél a fizetési kötelezettség alapösszege nem haladja meg az ötmillió forintot, illetve amelyek az idegenrendészet területén valósultak meg. A Kúria határozatai is kizártak a felülvizsgálati körből, mivel a felülvizsgálatukra további fórum nem áll rendelkezésre. . A törvény továbbá kizárja a jogerős ítélet perköltségre, kamatfizetésre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó részét a felülvizsgálható határozatok köréből. Az indokolás továbbra is a felülvizsgálat önálló tárgyát képezheti.
    A 118. §-hoz
    A kérelem benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított harminc nap, igazolási kérelemmel legfeljebb tizenöt napos késedelem orvosolható. A Kúria a visszautasítás és a befogadás tárgyában tanácsban dönt, a visszautasító és a befogadást megtagadó végzést meg kell indokolni.
    A 119. §-hoz
    A felülvizsgálati kérelem visszautasítása nem azonos a befogadhatósági döntéssel. A visszautasítás esetében eljárási akadály, míg a befogadás megtagadása esetében tartalmi akadály áll fenn: a felülvizsgálati kérelem nem valószínűsíti azon speciális feltételek fennállását, amelyek elbírálásának szükségességét alátámasztanák. A befogadhatóság feltétele, hogy a hivatkozott jogszabálysértés a Kúria gyakorlatától vagy jogegységi határozatától eltérő ítéleti rendelkezésben, vagy az Európai Bírósághoz való előzetes döntéshozatali kérelem elmulasztásában álljon. Ha a felülvizsgálati kérelmet a Kúria befogadja, az erről szóló végzését a felülvizsgálati kérelemmel együtt megküldi a felülvizsgálatot kért fél ellenfelének és az érdekeltnek, akik csatlakozó felülvizsgálati kérelmet vagy felülvizsgálati ellenkérelmet nyújthatnak be abban a körben, amelyre nézve a felülvizsgálati kérelmet befogadták.
    A 120. §-hoz
    A felülvizsgálatnak rendkívüli perorvoslati formája miatt nincs halasztó hatálya a bírósági határozat hatályosulására, azonban itt is helye van azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének.
    A 121. §-hoz
    A Kúria értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot, ha a jogerős döntés alapjául szolgáló jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő. Amennyiben a legfőbb ügyész az Ütv. 11. § (2) bekezdés j) pontja alapján - a közérdek vagy a joggyakorlat egységének érdekében - szakmai véleményt terjeszt elő a Kúria előtt folyó eljárásban, azt a felekkel és az érdekelttel közölni kell, hogy arra észrevételt tehessenek. Jogegységi eljárás esetén, ha az várhatóan az ügyre kihatással lesz, a Kúria az eljárását felfüggesztheti. Közbenső ítélet felülvizsgálata esetén a pert a Kúria hivatalból felfüggesztheti. A felülvizsgálati kérelem csupán jogkérdésre irányulhat, így bizonyítás felvételének az eljárás során nincs helye.
    A 122. §-hoz
    A Kúriának a szabályozás kasszatórius jogkört biztosít, a felülvizsgálat céljával, illetve funkciójával összhangban megváltoztatásnak nincs helye. Ha a döntés a jogszabályoknak megfelel, vagy az eljárás érdemére ki nem ható szabályszegés történt csak, a Kúria a határozatot hatályában fenntartja. A jogszabálysértő határozatot a Kúria hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.
    A 123. §-hoz
    A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen indított perújítás során a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Nincs helye perújításnak, ha azt külön törvény kizárja. A megismételt közigazgatási eljárást a bíróság ilyen irányú rendelkezése esetén fel kell függeszteni, ha az azt elrendelő ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztették elő. Egyéb esetben a hatóság a perújításra tekintettel mérlegelési jogkörében dönt a megismételt eljárás felfüggesztéséről.
    XX. Fejezet
    Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás
    A 124. §-hoz
    Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás ugyan nem perorvoslati eljárás, de a perorvoslatokkal való összefüggésekre tekintettel ebben a részben nyert elhelyezést. A polgári perrendtartás szabályaira való utalás mellett a törvény csak az indokolt eltéréseket szabályozza, ezek az új eljárásra utasítás mellőzése a jogsérelem utólagos orvosolhatatlansága esetén, illetve a közigazgatási szerv értesítése az alkotmányjogi panasz eredményéről.
    ÖTÖDIK RÉSZ
    KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ES EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
    XXI. Fejezet
    Az egyszerűsített per
    A 125. §-hoz
    A törvény lehetőséget ad arra, hogy meghatározott esetekben, az ügy egyszerűbb megítélésre tekintettel a bíróság a jogvitát egyszerűsített perben bírálhassa el. A tisztességes eljárás kívánalmainak érvényesülése érdekében a bíróság az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás általános szabályok szerinti folytatását, ha azt szükségesnek látja. Az egyszerűsített eljárás szabályainak célja tehát a felek eljárási jogainak védelme mellett annak lehetővé tétele, hogy az egyszerűbb megítélésű ügyekben rugalmasabb keretek között, ennél fogva általában gyorsabban bírálja el az ügyet a bíróság. A törvény a garanciális szabályozás szintjének bizonyos csökkenésére tekintettel nem ad más törvénynek felhatalmazást arra, hogy egyszerűsített perbeli elbírálást előírjon, csak arra, hogy az egyszerűsített eljárás lehetőségét kizárja. Ez bizonyos speciális nyilvántartási ügyekben például indokolt lehet, s más esetekben is szükségessé tehetik ezt az ágazati sajátosságok. A perrendtartás pozitív irányban tehát maga jelöli ki az egyszerűsített per alkalmazásának határait. A hatósági jogalkalmazás köréből a végzések, az egyéb eljárási szereplő által támadott határozatok és a regisztratív aktusok azok a közigazgatási cselekmények, amelyeknél a törvény az egyszerűsített eljárást megfelelő keretnek tartja, illetve a különös eljárások közül a mulasztási pert is az egyszerűsített per szabályai szerint kell lefolytatni. E körön kívül a gyors elbírálási igény az, amely az egyszerűsített eljárás szabályainak alkalmazását szükségessé teszi, ez áll fenn a választási jogviták és a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos jogviták egy része esetében.
    A 126. §-hoz
    Az egyszerűsített perben a bíróság többek közt jegyzőkönyv helyett feljegyzést készíthet, meghallgatást tarthat tárgyaláson kívül, továbbá telefonon és egyéb, csak hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is nyilatkoztathatja a feleket. Mivel az egyszerűsített per tárgyaláson kívüli elbírálást jelent, a XIII. Fejezet szabályai e perben alkalmazást nyernek, így például a bíróság a feleket és az érdekeltet az egyszerűsített perben is idézheti egyezségi kísérletre, és a nyilatkozattételre felhívás vagy az első tárgyalás időpontjának megfeleltethető időpont meghatározása is e szabályok szerint alakul. Az egyszerűsített perre tipikusan olyan esetekben kerül sor, amelyekben törvénynél fogva egyesbíró jár el, de vannak esetei, amelyekben tanács jár el (pl. kijelölési eljárás), ezért az előkészítő tanácsülés megtartásának mellőzhetőségét is kimondja a perrendtartás.
    A 127. §-hoz
    Az általános szabályokhoz képest az egyszerűsített perben hozott ítéletet kihirdetni nem kell. Az egyszerűsített perben egyszerűsített ítélet meghozatalának akkor is helye van, ha a közigazgatási cselekmény teljes körűen tartalmazza a tényállást, tehát abban az esetben is, ha azt vitatták a perben. Eljárást gyorsító rendelkezés, hogy az egyszerűsített perben a végzésekkel szemben nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
    XXII. Fejezet
    Mulasztási per
    A 128. §-hoz
    A mulasztási per funkciója, hogy a közigazgatás passzív tevékenységével okozott jogszabálysértésekkel szemben a fél jogvédelmet kapjon. Ha a közigazgatási szerv jogszabályból eredő kötelezettségének nem tesz eleget, passzív magatartásával jogszabálysértést követ el. A külön pertípusként való nevesítés azért szükséges, mert a közigazgatási pernek az általános rész szerinti szabályozása a közigazgatási szerv aktív cselekményét feltételezi, ez a cselekmény a mulasztási per esetében hiányzik: a közigazgatási szerv jogszabálysértése éppen a cselekmény elmulasztásában áll.
    Főszabályként a mulasztási perben egyesbíró jár el, különös bonyolultság esetén az ügyet tanács elé lehet utalni. A mulasztási perek az általános közigazgatási perekhez képest általában egyszerűbbek, nem szükséges széleskörű bizonyítás, a bíróságnak csupán a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének fennállásáról kell döntenie, és arról, hogy ennek eleget tett-e. A bíróság erre tekintettel egyszerűsített perben jár el.
    A 129. §-hoz
    Mivel a mulasztási per alapjául szolgáló helyzetben hiányzik a közigazgatási aktus, így a keresetindításra nyitva álló határidő kezdő időpontjában és tartamában is eltérés van az általános rész szabályaihoz képest. Egyszerűbb esetben, ha a mulasztó szerv felett másik közigazgatási szerv irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkezik, akkor először e szerv útján kell megkísérelni a mulasztás orvoslását. Ha a mulasztás orvoslására hatáskörrel rendelkező szerv eljárása eredménytelen, akkor az erről való tudomásszerzéstől számított kilencven napon belül van helye keresetindításnak. Ebben az esetben tehát van valamilyen aktus (így pl. eljárásra utasítás vagy felhívás), amelyhez a keresetindítás köthető, még ha a kereseti kérelem nem is e szerv mulasztása ellen fog irányulni. Ha viszont nincs olyan szerv, amelytől kérhető lenne a mulasztás orvoslása, a keresetindítási határidő kezdőnapja az elmulasztott cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő lejártát követő nap. A keresetindításra nyitva álló határidő az általános harminc nap helyett egy év, ennek oka részben, hogy a fél számára nehezen megállapítható a határidő kezdőnapja, részben pedig az, hogy a keresetindítási határidő eredménytelen letelte a mulasztást mintegy elfogadja, így a rövid határidő a jogállamiság szempontjából nem helyeselhető. Eltérő rendelkezés hiányában mulasztási pert az indíthat, aki az általános szabályok szerint perindítási jogosultsággal rendelkezik.
    A keresetlevélben a keresetindítási jog fennállásának megállapításához az általános követelményeken túl a felperesnek részletesen elő kell adnia, hogy mikor és milyen üggyel fordult a közigazgatási szervhez, milyen eljárási cselekményekre került tudomása szerint sor, milyen jogszabályok írják elő a közigazgatás eljárási kötelezettségeit, miből állapítható meg a mulasztás és ő mit tett a mulasztás orvoslása érdekében. E többlet-követelményekkel teremthető meg a hatékony eljárás alapja. Azért is indokolt a részletes tényelőadás, mert a bíróság ebben az esetben a védirathoz és az ügy irataihoz csak a keresetlevél benyújtása után jut hozzá. A keresetlevelet ugyanis nem a mulasztó közigazgatási szervnél, hanem az annak székhelye szerint illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az illetékességi szabályokkal való kapcsolat egyértelműsítését szolgálja annak rögzítése, hogy a tevékenység megvalósulásának helye a mulasztás esetében a mulasztó közigazgatási szerv székhelye.
    Az általános szabályok szerinti visszautasítási okokból kifolyólag szükséges külön rögzíteni, hogy a mulasztás orvoslásának felperes általi ki nem merítése miatt nem lehet abban az esetben visszautasítani a keresetlevelet, ha a jogorvoslati szerv is mulasztott, és a mulasztás orvoslására irányuló eljárási kötelezettségének nem tett eleget.
    A 130. §-hoz
    Ha megállapítja a bíróság a mulasztást, a közigazgatási szerv a törvény erejénél fogva köteles a mulasztás pótlására. Ez hatósági ügyekben általában az eljárás lefolytatását jelenti, a hatósági ügyek körén kívül mindig a vonatkozó szabályozástól függ a kötelezettség tartalma. A pótlásra rendelkezésre álló időt a külön jogszabályok vagy a bíróság határozata szabja meg, ezek hiányában harminc napon belül kell az elmulasztott cselekményt megvalósítani. A hatáskör megszűnése - ugyancsak az általános szabályok alapján - a mulasztási per során sem érinti az alperes alperesi minőségét, ebben az esetben egyéb kereseti kérelem hiányában viszont csak a mulasztás tényének megállapítása lesz lehetséges, akárcsak abban az esetben, ha a per során pótlásra került az elmulasztott cselekmény. Utóbbi esetben a jogsérelem orvoslására vonatkozó szabályoknak megfelelően, a felperes nyilatkozatától függően alakul az eljárás.
    XXIII. Fejezet
    Marasztalási perek
    A 131. §-hoz
    Az általános szabályok elsősorban a megtámadási perekre vannak szabva, ezért a marasztalási perekre nézve szükséges eltérő, illetve kiegészítő szabályokat meghatározni. A marasztalási kereseti kérelem irányulhat a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására, a közigazgatás jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére, a közigazgatási tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására, illetve a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre.
    Speciális helyzetet eredményez a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó keresetlevél. Látszólag megtámadási keresetet nyújt be a felperes ebben az esetben, de a pert nem a Döntőbizottság, hanem a közigazgatási szerv, illetve a vele közszolgálati jogviszonyban álló természetes személy ellen kell indítani. E jellemzőre tekintettel a perrendtartás úgy rendelkezik, hogy e fejezet szabályai és a külön törvényben foglalt szabályok szerint kell az elsőfokú eljárást lefolytatni. A hozandó ítéletre ugyanakkor a megtámadási kereseti forma miatt az általános szabályok vonatkoznak.
    A 132. §-hoz
    Egyrészt lehetőséget biztosítanak a szabályok arra, hogy a felek közösen az eljárás szünetelését kérjék, erre a polgári perrendtartás szabályai szerint kerülhet sor, és ennek eredménye - szintén a polgári perrendtartás szabályai alapján - akár az eljárás megszüntetése is lehet. A marasztalásra irányuló perekben a törvény a pertárgy értékének meghatározására is alkalmazni rendeli a polgári perrendtartás szabályait. A keresetváltoztatás és a bizonyítási indítvány előterjesztésének végső időpontját is szükséges az általános szabálytól eltérően meghatározni, akárcsak a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőt.
    A 133. §-hoz
    A marasztalási jellegű kereseti kérelmekkel szemben indokolt megteremteni az alperes lehetőségét arra, hogy a törvényben meghatározott feltételekkel a felperes követelésével szemben viszontkeresettel, illetve beszámítással élhessen. A viszontkeresettel szemben a felperes ellenkérelmet terjeszthet elő.
    A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével, például a per befejezését hátráltatva, késedelmesen terjesztette elő.
    A perrendtartás meghatározott esetekben lehetővé teszi beszámítási kérelem előterjesztését az első tárgyalás után, például, ha a követelést az ellenfél elismeri, vagy a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást. Tekintettel arra, hogy keresetváltoztatásra az első tárgyalást követően is lehetőség van, a keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására szintén később, a megváltozott kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság erre hosszabb, de legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.
    A 134. §-hoz
    A perrendtartás marasztalási ítélet hozatalát is lehetővé teszi, a keresethalmazatra vonatkozó szabályok alapján erre akár a megtámadási ítélet mellett, akár önállóan sor kerülhet. Azt, hogy a marasztalás az adott ügyben pontosan miben áll, elsődlegesen az anyagi szabályok rögzítik, ezen túl az előterjeszthető kereseti kérelmek igazítanak ebben el. A keresetnek helyt adó ítéletben a bíróság az alperest marasztalja. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályi keretek között teszi ezt, tehát nem a kereseti kérelem lesz egyedül meghatározó ebből a szempontból, hanem az, hogy az adott jogviszonyt szabályozó jogszabályok mire adnak lehetőséget. A marasztalás tartalma a perrendtartás szerint előterjeszthető kereseti kérelmek keretei között, a per tárgya szerint alakul. A szerződéses perben például a szerződéses jogvitában alkalmazható jogkövetkezmények (tehát a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények, azok hiányában pedig az e törvényben meghatározott speciális jogkövetkezmények) lesznek alkalmazhatóak. Számos esetben - így például a szerződéses jogviszonyoknál - a Ptk. lesz az alkalmazandó háttérjogszabály az ágazati jogban csak utalással szabályozott kérdésekben, és ez a közigazgatási perben való igényérvényesítésre egyébként is kihatással van. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben tipikusan a közszolgálati jogviszonyt szabályozó anyagi szabályokból fakadó kötelezettség teljesítésére vagy kártérítés fizetésére kötelez a bíróság.
    Mivel a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos marasztalás olyan kötelezettség előírásában is állhat, amelynek teljesítése kívül eshet a közigazgatási hatáskör gyakorlásán, a perrendtartás a fizetési kötelezettség előírása esetén megteremti annak lehetőségét, hogy az a perben nem álló költségvetési szerv kerüljön marasztalásra, amelynek szerve, szervezeti egysége, tisztségviselője vagy közege az alperes.
    A 135. §-hoz
    A közigazgatási perek tipikus alaphelyzetéhez képest előfordulnak olyan esetek, amikor maga a közigazgatási szerv bír valamilyen igénnyel egy közigazgatási szervnek nem minősülő jogalannyal szemben. Ez elsősorban a szerződéses jogviszonyban, illetve a közszolgálati jogviszonyban fordul elő, így tipikusan marasztalási kereseti kérelmek terjeszthetők elő. Fontos, hogy mindig közigazgatási jogviszonyból származó követelésről lehet csak szó, a polgári jogi jogviszonyból származó követelések polgári bíróság előtt érvényesíthetők. Amikor a közigazgatási szervvel szemben indul a közigazgatási szerződéssel vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban per, az az általános szabályok, illetve a marasztalási per szabályai szerint lefolytatható, a szükséges kiegészítő szabályok az adott jogintézményeknél (pl. perindítás, illetékesség, határozatok) kerültek elhelyezésre. Ebben a fejezetben tehát kizárólag azon szabályok szerepelnek, amelyek a felcserélődött perbeli pozíciók miatt szükségesek, tehát közigazgatási szerv által közigazgatási szervnek nem minősülő jogalannyal szemben indított perről van szó: ha a másik fél is közigazgatási szerv a szerződésben, e speciális szabályokra nincsen szükség.
    A közigazgatási szerv ebben az esetben tehát felperes és a vele közigazgatási jogviszonyban álló nem közigazgatási szerv jogalany áll a másik oldalon alperesként. Ebből következik az is, hogy a pertípusra a keresetindításra nézve speciális szabályokat kell megállapítani. így a keresetlevelet a bíróságon kell benyújtani, és a keresetindítási határidőt is szükséges külön megállapítani. A keresetindítási határidőt elsősorban más törvény határozza meg (itt szükséges újra kiemelni, hogy a Ptk. is alkalmazandó háttérjogszabály lehet az ágazati jogban nem szabályozott kérdésekben), és törvény megelőző eljárást is intézményesíthet ezen igényekről való döntés érdekében (pl. a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása). Erre az esetre szintén eltérő szabályra van szükség.
    A bíróságon való benyújtás egyik következménye, hogy a perindítás hatályai a keresetlevél alperessel való közlésével állnak be. A viszontkereset és beszámítási kérelem lehetővé tétele mellett, az együttes elbírálás pergazdaságossági szempontjaira is tekintettel a Kp. lehetővé teszi, hogy a nem közigazgatási szerv ellen indított pert a bíróság az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesítse.
    A 136. §-hoz
    A keresetlevél közlését követően a nem közigazgatási szerv alperes részéről nem védirat benyújtására kerül sor, az ezzel kapcsolatos eltéréseket is szükséges rendezni. Az alperes, ha nem ismeri el a keresetben foglaltakat, ellenkérelmében alaki vagy érdemi védekezést terjeszthet elő. A keresetlevélhez és a védirathoz hasonlóan az ellenkérelemben is minden olyan tényt, adatot, indítványt és nyilatkozatot elő kell adni, amely az ellenkérelemben foglaltakat alátámasztja. Tárgyalás tartását is az ellenkérelemben lehet kérni.
    XXIV. Fejezet
    Köztestületi felügyeleti per
    A 137. §-hoz
    Ez a pertípus a köztestületek törvényességi felügyeletének eszköze. Perindításra kizárólag a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (a köztestületi jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási szerv vagy az ügyészség) jogosult. E kizárólagos keresetindítási jog ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a köztestületi szervek közigazgatási tevékenysége az általános szabályok szerint ne lenne támadható, csupán azt, hogy az e fejezetben szabályozott speciális jogkövetkezmények főszabály szerint csak a törvényességi felügyeleti eljárás nyomán indult perben alkalmazhatók. Az általános szabályoktól eltérés, hogy a keresetlevelet közvetlenül a bíróságon kell benyújtani.
    A 138. §-hoz
    Amennyiben a bíróság a törvényes működés helyreállításának szükségességét állapítja meg, ítéletében határozza meg annak módját. Ennek biztosítására az általános jogkövetkezmények mellett további külön nevesített rendelkezéseket tehet. Az általános és a speciális jogkövetkezmények alkalmazására tehát akár kumuláltan is sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a köztestület vitatott döntését, általános rendelkezését, egyéb cselekményét a bíróság ebben a perben is megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új eljárásra, új cselekmény megvalósítására kötelezi a köztestületet. Marasztalásnak is helye lehet az általános szabályok szerint. A különös perjogi szabályok csupán azokat a különös jogkövetkezményeket sorolják fel, amelyek alkalmazásának a törvényességi felügyeleti szerv által indított perben van helye (vagy az általános szabályok szerinti perben, ha abban a törvényességi felügyeleti szerv érdekeltként részt vett és ilyen irányú kérelmet terjesztett elő). A köztestület tagja is megtámadhatja a köztestületi döntést az általános szabályok szerint, ha az jogát, jogos érdekét érinti, de abban a perben csak az általános jogkövetkezményeket alkalmazhatja a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, az e fejezetben felsoroltakat nem. A speciális jogkövetkezmények egyike a működés jogszerűségének helyreállítására jogosult szerv összehívása: ez az a köztestületi szerv, amely az elmulasztott köztestületi aktust meghozhatja, ide értve természetesen a tisztségviselő megválasztását, szerv megalakítását is. Sor kerülhet a köztestületi szerv, illetve tisztségviselő működésének felfüggesztésére, és felügyelőbiztos kirendelésére is.
    A 139. §-hoz
    A felügyelőbiztosnak a köztestülettől független személynek kell lennie, tevékenységére tekintettel nem utasítható és nem vonható például fegyelmi felelősségre a köztestület által e tevékenysége miatt. Feladata a jogszerű köztestületi működés biztosítása, illetve a működés ellenőrzése. A jogsértő állapot felszámolására a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság határidőt állapít meg. A felügyelőbiztost folyamatos tájékoztatási kötelezettség terheli a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság irányában.
    XXV. Fejezet
    Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások
    A 140. §-hoz
    A perrendtartás speciális eljárásként szabályozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokat. A törvény egységesíti a korábban a Bszi.-ben és a Mötv.-ben meghatározott eljárási szabályokat. A fejezet közös szabályok alcím alatt foglalja össze azokat a mindkét típusú eljárásban érvényesülő szabályokat, amelyek eltérnek a törvény általános szabályaitól vagy kiegészítik azokat. Az általános szabályokat mindig a normakontroll-jellegből fakadó követelményekre tekintettel szükséges alkalmazni. A normakontroll-eljárások sajátosságaira utalás azt szolgálja, hogy a perrendtartásnak az ilyen eljárásoktól idegen jogintézményei e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában se kerüljenek alkalmazásra. A perrendtartás szabályai alkalmazandóak abban az esetben is, ha a normakontroll eljárások tárgya a helyi önkormányzat képviselő testületének normatív határozata.
    A 141. §-hoz
    A törvény a normakontroll-jellegre tekintettel az Alkotmánybíróság eljárásainál alkalmazott kifejezéseket alkalmazza. Az indítványra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereseti kérelem nem kapcsolható össze. Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.
    A 142. §-hoz
    Az általános szabályok alapján a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező, a törvény azonban lehetővé teszi, hogy az alapvető jogok biztosa személyesen járjon el. A perrendtartás a tárgyaláson kívüli elbírálást tekinti főszabálynak, de a Kúria dönthet tárgyalás tartásáról. Az indítványozó ilyen irányú kérelme viszont nem eredményezi a tárgyalás tartásának kötelezettségét.
    A Kúria eljárására a törvény konkrét határidőt szab, a döntést az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül kell meghozni. Ez a határidő kizárólag egyszer, indokolt esetben legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg, kivéve az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének esetét, ahol hosszabbításra lehetőség nincsen.
    Az eljárás normakontroll-jellegére tekintettel a perrendtartás úgy rendelkezik, hogy a feleket teljes költségmentesség illeti, saját költségüket (így a jogi képviselettel kapcsolatban felmerült költségeiket) pedig maguk viselik.
    A 143. §-hoz
    A Kúria döntéseire csak részben - elsősorban a végzésekre - alkalmazhatóak a perrendtartás általános szabályai. Az érdemi döntés elnevezése továbbra is határozat, amelyre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, az indítványt el kell utasítani. A Kúria határozatának közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerül sor, ezt a Kúria rendeli el határidő tűzésével, és az érintett önkormányzat gondoskodik róla. A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről is.
    A 144. §-hoz
    A perrendtartás úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által arra feljogosított szerv indítványozhatja. A hatályos törvények az alapvető jogok biztosát és a helyi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló megyei, fővárosi kormányhivatalt jogosítják fel a normakontroll eljárás kezdeményezésére. Ez a jogosultság kivételesen a nemzetiségi önkormányzatot is megilletheti a Nek tv. alapján. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak kell megfelelnie.
    A keresethez kötöttség elvét pedig annyiban töri át a szabályozás, hogy a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló, az indítvány által nem támadott rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.
    A 145. §-hoz
    A bíróság, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését észleli, az eljárás felfüggesztése mellett indítványozhatja a Kúriánál a normakontroll eljárás lefolytatását. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
    A 146. §-hoz
    A jogorvoslat immanens tartalma, hogy nem csupán formális, hanem tényleges védelmet tud nyújtani. Ez a hatékony jogvédelem bizonyos esetekben a normakontroll során is csak akkor tud megvalósulni, ha lehetőség van azonnali jogvédelem biztosítására - ennek speciális formája - az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelése. Ennek esetén garanciális szabály, hogy az eljárási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, illetve, hogy a Kúria soron kívül jár el.
    A 147. §-hoz
    A Kúria az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközése esetén az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. Ha már nem hatályos az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése, megállapítja annak más jogszabályba ütközését. Ha pedig még nem lépett hatályba, akkor pedig kimondja a Kúria, hogy a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. Amennyiben ilyen döntésre kerül sor, azt az általános kihirdetési mód mellett a hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.
    A hatályvesztés időpontját szükséges pontosan szabályozni, s az általános szabályokhoz hasonlóan a főszabálytól való eltérésre lehetőséget adni. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát, de a hatályvesztés időpontját indokolt esetben a Kúria ettől eltérően is megállapíthatja.
    A 148. §-hoz
    A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó szabály, hogy a bírói indítvány alapján megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a konkrét bírósági eljárásban, amelyben a normakontroll-eljárásra sor került, de azon eljárásokban sem, amelyek a megsemmisítés időpontjában bíróság előtt folyamatban vannak. A törvény kivételes esetekben e szabály alól is biztosít eltérési lehetőséget.
    A 149. §-hoz
    A jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást kizárólag a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja. Ezen indítványra speciális többlet-követelmények vonatkoznak.
    A 150. §-hoz
    Ha a Kúria a jogalkotási kötelezettség elmulasztását állapítja meg, határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. E határozat kötelező ereje a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra terjed ki.
    A 151. §-hoz
    Ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének a Kúria határozatában megállapított határidőn belül nem tett eleget, a Kúria - a törvényességi felügyeleti szerv újabb kérelmére -elrendeli, hogy a törvényességi felügyeleti szerv vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.
    A pótlására felhatalmazó határozatot is közzé kell tenni a hivatalos lapban; ezt követően a helyi önkormányzat mulasztását nem orvosolhatja.
    XXVI. Fejezet
    Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás
    A 152. §-hoz
    A bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó szabályokat elsősorban a bírósági ítéletek végrehajtásáról szóló törvénynek kell tartalmaznia. A javaslat erre tekintettel csak a végrehajtásra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza, amelyek alkalmazásának akkor van helye, ha a bíróság új eljárásra kötelezte a közigazgatási szervet vagy mulasztását állapította meg. E két esetkörben a perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az ítélet érvényre juttatását az ítéletből fakadó kötelezettség nem teljesítése esetén elérje. Ez egy speciális eljárás keretében történik, amelynek lefolytatására az elsőfokon eljárt bíróságnak van hatásköre, a felperes vagy az érdekelt kérésére. A teljesítési határidő leteltét követően benyújtható teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján a bíróság először tisztázza a teljesítés elmaradásának okát. Egyrészt felhívja a közigazgatási szervet az ítélet teljesítésére, illetve magyarázatot kér tőle, hogy miért nem tett annak eleget. Itt fény derülhet ugyanis olyan akadályokra, amelyek a közigazgatási szerv érdekkörén kívül állnak, akár az iránymutatás pontosításának szükségességére is.
    A 153. §-hoz
    Ha a közigazgatási szerv nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság teljesítési bírságot szabhat ki. Ennek eltérő elnevezésén túl az összege is más, mint a pénzbírságé: akár tízmillió forint is kiszabható az ügy jelentősége és a teljesítési kötelezettség megszegésének konkrét körülményei alapján.
    A teljesítési bírság ellenére továbbra is mulasztó közigazgatási szerv újból bírságolható. Az ismételt bírságolás esetén indokolt, hogy - más európai országok megoldásaihoz hasonlóan -a bíróság pénzbírsággal sújthassa a közigazgatási szerv vezetőjét. A személyes felelősségre tekintettel nem teljesítési, hanem az alacsonyabb felső határú pénzbírság kiszabására van mód. Mind a teljesítési, mind a pénzbírság ellen természetesen fellebbezésnek van helye, előbbit külön a teljesítési bírság szabályai között rögzíti a perrendtartás, rövid határidőket szabva a fellebbezés benyújtására és elintézésére. A teljesítési bírság eljárási bírság, a pénzbírság szabályait kell rá egyebekben alkalmazni.
    A 154. §-hoz
    A teljesítési bírság nem egyedüli eszköze a bíróságnak, azon felül - a hatóság jogellenes hallgatására vonatkozó szabályok mintájára - másik azonos hatáskörű közigazgatási szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, amennyiben ez megoldást jelent az ügyben. Ha pedig az ügy a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik, a törvényességi felügyeleti szerv - a bírságolás mellett - felhatalmazható a mulasztás pótlására. Ez a lehetőség azon szervek perei esetén alkalmazható, amelyek felett törvényességi felügyelet érvényesül, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve a köztestületek olyan pereiben, amelyek a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatosak. Ilyen például a Mötv. alapján az önkormányzat határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló (mulasztási) pert követő nem teljesítés esete. E két lehetőség alkalmazhatatlansága esetére lehetősége van a bíróságnak ideiglenes intézkedéssel a teljesítésnek megfelelő állapot kialakítására. Ez már a bíróság mérlegelésébe tartozó intézkedés, akár az első teljesítési bírság mellett is már elrendelheti, akár az ismételten kiszabott bírsággal egyidejűleg.
    XXVII. Fejezet
    A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás
    A 155. §-hoz
    A kijelölési eljárás a hatósági eljárásban bekövetkezett hatásköri összeütközés feloldására irányuló eljárás. A hatásköri szabályok alapján a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság jár el háromtagú tanácsban, az érintett közigazgatási szerv vagy az ügyfél kérelmére. A kijelölő, illetve az eljárást befejező egyéb végzéssel szemben perújításnak nincs helye.
    HATODIK RÉSZ
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    A 156-158. §-hoz
    A perrendtartás csak a hatálybalépését szabályozza és felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek. A kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a perrendtartás 2018. január 1-én lép hatályba. A perrendtartás szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezéseket a törvény nem tartalmazza, terjedelmükre tekintettel azokat külön törvények határozzák meg.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében