HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2015

adozona.hu

HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2015

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Társadalombiztosítási jog
Érvényesség kezdete: 2014.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2015

Tisztelt Olvasó!

2015-ben nem lesznek nagy jelentőségű változások a hazai társadalombiztosítás rendszerében, mégis paragrafusok százai változnak. A fontosabb módosítások közül kiemelendő a táppénz számítási rendszerének teljes megváltoztatása: ezentúl a havi adóbevallási adatokból kell majd kiszámolni az ellátások alapját, vagyis a bevallás bármely módosítása utólagosan megváltoztatja majd a táppénz összegét is. Kérelemre törölhető lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék, ha valaki külföldön él, és ott biztosított. A nem biztosítottak járulékmértéke egyébként 6930 forintra nő (6810 forintról). Véglegesen megszűnik a Start kártya rendszere, s ezzel kifutnak az ehhez kapcsolódó szocho-kedvezmények. A részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák után is teljesen igénybe vehető lesz a szocho-kedvezmény.
A nyugdíjakat januárban 1,8 százalékkal kell emelni. Újabb szigorító szabályok lépnek életbe a magánnyugdíjpénztárak működtetésére, így meg kell szűnniük azoknak, amelyekben a tagdíjfizetők aránya nem éri el a tagság legalább 70 százalékát.
Lényeges változás nincs a fizetendő járulékok havi alapjában és mértékében, továbbra is 27 százalék a szociális hozzájárulási adó, 10 százalék a nyugdíjjárulék, együtt 8,5 százalék az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék. Lényegében nem változtak a nyugdíj-megállapítás szabályai. Nem módosult a nyugdíjkorhatár előtti ellátások rendje sem. Ugyanazok maradtak a bevallás, befizetés, adatszolgáltatás szabályai és az evások járulék-, valamint ehofizetési előírásai is. Nincsen változás a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerében sem, és a családipótlék-összegek is megegyeznek a tavalyiakkal. Nem módosulnak az önkéntes pénztárakról szóló regulák, továbbá a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozható saját dolgozói képzés lehetősége sem.
Szokásos, ezúttal 2015-re szóló - a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai és más tb-szakértők közreműködésével készült - társadalombiztosítási különszámunkban 13 törvényt közlünk teljes terjedelmében, a hozzájuk kapcsolódó Korm. rendeletekkel egységes szerkezetben. Ebben az évben is csak kommentárt adunk a magánpénztárak szabályozásáról, az egyre kevesebbeket érintő törvényt nem közöljük. Részletesen ismertetjük viszont az uniós munkavégzés és ellátás szabályait, és közöljük a külföldön tartózkodókra, az EU más tagállamaiba távozókra vonatkozó tb-szabályokat is. Meg kell említenünk például, hogy külföldi munkavégzéskor, külföldi munkaszerződés esetén az abban meghatározott díj lesz a járulékfizetés alapja.
Ismét külön fejezetben vagyunk kénytelenek foglalkozni a 2015-ös adószabályokkal, mert adókülönszámunk decemberi megjelenése óta több új paragrafus került a személyi jövedelemadóról, a jövedéki adóról és az adózás rendjéről szóló törvényekbe.
A családtámogatás rendszerében új elem, hogy nevelési támogatás szempontjából szülőnek kell tekinteni a gyermekkel azonos helyen lakó élettársat is. A családtámogatás folyósításának rendszere egyébként átalakulhat 2015 márciusától, mivel az államreform keretében a kincstár beolvadhat a kormányhivatalokba, és a családtámogatási ügyintézést a járási kormányhivatalok vehetik át.
A fizetendő járulékokról, a foglalkoztatói juttatások közterheiről táblázatot is közlünk, akárcsak a korhatár alatti ellátásokról. Példákkal mutatjuk be a cafeteriajuttatások közterheinek változását. A nyugdíjfejezetben születési év alapján átfogó, könnyen áttekinthető táblázatot közlünk a nyugdíjjogosultságról, akárcsak a nyugdíjszámítás menetéről, és ezekről példákkal is szolgálunk.
Reméljük, kiadványunk magyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre válthatónak bizonyulnak a gyakorlatban, és segíteni tudunk a 2015-ben is szövevényes tb-rendszer megértésében.
A gyorskommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu weboldalunkon, ahol az erre előfizetők napi gyakorisággal találnak meg minden fontos tb-, adó- és munkajogi törvényt, információt. (Erről szóló tájékoztatónk a 104. oldalon olvasható.) Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadvány 385. oldalán található kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat.

A tb-különszám szerkesztői

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Járulékmértékek

Nem változott.

A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5 százalék, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Családi járulékkedvezmény

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ha a természetes személy az őt megilletőnél több családi járulékkedvezményt érvényesített, a különbözetet szja-kötelezettségként az éves elszámoláskor kell visszafizetnie. Ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amennyit az év folyamán igényelt, azt a személyi jövedelemadóból igényelheti vissza.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (4) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Már az a kifizető is köteles a családi járulékkedvezmény megállapítására, amelyik a személyijövedelemadó-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat (korábban csak a foglalkoztató volt köteles).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A kedvezményezett eltartott gyermekek után járó családi kedvezmény kiterjed a járulékokra is. A személyi jövedelemadó alapjából - kellő jövedelem hiányában - nem érvényesíthető kedvezmény levonható az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból.
Családi járulékkedvezményre jogosult:
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő személy, valamint
■ a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és biztosított élettárs.
A családi járulékkedvezmény összege:
■ a biztosított által önállóan,
■ a családi kedvezményt közös igénybevétellel vagy megosztással érvényesítő személyek által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összegével csökkentett családi kedvezmény 16 százaléka (a nem érvényesített családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalma), de legfeljebb a biztosított által fizetendő 4 százalékos természetbeni, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalékos nyugdíjjárulék együttes összege.
A családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. A jogosultak - az adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításukban tett, egymás adóazonosító jelét is tartalmazó nyilatkozatukkal - együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt (a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemélyek döntését a kedvezmény összegének felosztásáról).
Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan járulékokkal szemben, amelyeket a személyijövedelemadó-törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg (például gyes) után kell fizetni (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj).
Az egyéni és társas vállalkozók a családi járulékkedvezményt a ténylegesen megszerzett jövedelem - vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, személyes közreműködői díj - után fizetendő járulékokból vehetik igénybe (tehát a főállású vállalkozókra előírt minimum-járulékalap összegéből nem érvényesíthetik, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelmük annál kisebb).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. §-ában.]

Év közben csak az érvényesíthet járulékkedvezményt, aki családi kedvezményre jogosult (vagyis a családi kedvezményt nem a saját jogán hanem megosztással az adóévet követően érvényesítő személy a járulékból sem jogosult évközi kedvezményre).
Az adóelőleget megállapító munkáltatónak kifizetőnek minősülő foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. Az előlegnyilatkozaton közölt családikedvezmény-összeget először a személyi jövedelemadó-alapból kell levonni, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi kedvezményre a fennmaradó kedvezményösszeg 16 százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat. A családi járulékkedvezmény elsőként a természetbeni (4 százalékos) egészség biztosítási járulékból, másodsorban a pénzbeli (3 százalékos) egészségbiztosítási járulékból jár és ha még így is marad fel nem használt családi kedvezmény, a (10 százalékos) nyugdíjjárulékból érvényesíthető. A megállapított családi járulék kedvezményt a foglalkoztató úgy érvényesíti hogy az annak megfelelő összeget a foglalkoztatott járulékaiból nem vonja le, és nem fizeti be az adóhatóságnak (a járulékbevallásban azonban be kell vallani).
A biztosított a munkáltatónak tett adóelőleg nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítását.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. §-ában.]

Az évközi családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó havonta, a biztosított mezőgazdasági őstermelő negyedévente saját maga állapítja meg. A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, ha az kisebb, mint az érvényesíteni kívánt kedvezmény, a kedvezményből fennmaradó részt pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, a továbbra is fennmaradó kedvezményrészt nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. §-ában.]

A biztosított a családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásában fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, valamint azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó vagy negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő már érvényesített. Ha a családi járulékkedvezmény összege a jogosult által évközben érvényesítettnél nagyobb, a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető [munkáltatói adómegállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni a személyi jövedelemadóról szóló törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően].
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy vette igénybe, hogy arra nem volt jogosult, a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírsággal együtt (nem kell bírságot fizetni, ha a fizetési kötelezettség nem több 10 ezer forintnál).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. §-ában.]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/B. § (6) bekezdése előírja azt is, hogy a magánszemély bevallás, munkáltatói adómegállapítás során érvényesíthető családi kedvezményének összegét csökkenti az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének 625 százaléka (azért, hogy ne lehessen duplán érvényesíteni a kedvezményt az adóból és a járulékokból is).
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente jogszerűen érvényesítette, és az összevont adóalapja után az éves bevallásában (például év végi előre nem vár jutalom miatt) mégis személyijövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra megállapítania, és nem kell visszafizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/C. §-ában.]

A foglalkoztató az éves járulékigazoláson és a tárgyhavi jövedelemelszámolásokon is köteles feltüntetni az egyes járulékokból érvényesített kedvezményt.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (3), 50. § (6) bekezdéseiben.]

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem befolyásolja a természetes személy társadalombiztosítási ellátásainak összegét (vagyis nem lesz emiatt például kevesebb nyugdíja, táppénze).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/B. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa családi kedvezményre

	Példa családi kedvezményre
Kétkeresős család, két eltartott gyermekből mindkettő kedvezményezett eltartott 2015-2019 között (Ft)
	Megnevezés	2015	2016	2017	2018	2019
1. Jogosultakat együttesen megillető családi kedvezmény (Ft/hó)		125000	156 250	187 500	218 750	250 000
2. Havi munkabér / fő		100 000	100 000	100 000	100 000	100 000
3. Adóelőleg-nyilatkozatban közölt, közösen érvényesíteni kívánt családi kedvezmény egy-egy szülőre eső összege		62 500	78 125	93 750	109375	125000
4. Családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap		37 500	21 875	6 250	-	-
5. Személyijövedelemadó-előleg (4. * 0,16)		6 000	3 500	1 000	-	-
6. Egészségbiztosítási járulék számított összege fejenként (2. * 0,07)		7 000	7 000	7 000	7 000	7 000
7. Nyugdíjjárulék számított összege fejenként (2. * 0,1)		10 000	10 000	10 000	10 000	10 000
8. Családi járulékkedvezmény összege fejenként [(3. - 2.) * 0,16], maximum (6. + 7.)		-	-	-	1 500	4 000
9. Fizetendő egészségbiztosítási járulék		7 000	7 000	7 000	5 500	3 000
10. Fizetendő nyugdíjjárulék		10 000	10 000	10 000	10 000	10 000

__________________________________________________________________________________

Járulékfizetési alsó határ

Nem változott.

A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2015-ben havi 157 500, illetve 183 ezer forint) után kell megfizetnie.
Az egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul jelenti a garantált bérminimumot is, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 27. §, 29. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2015. január 1-jétől

Státus (jogviszony)	27%-os szociális hozzájárulási adó	10%-os nyugdíjjárulék
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony
Munkaviszony	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér	Járulékalapot képező jövedelem
Megbízás, választott tisztségviselő	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Heti 36 órás munkaviszony melletti további foglalkoztatási jogviszony	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Nyugdíj melletti jogviszony	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Társas vállalkozás és társas vállalkozó
Főfoglalkozású (ideértve az evás cég társas vállalkozó tagját is)	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a minimálbér (középfokú végzettséget igénylő főtevekénység esetén pedig legalább a garantált bérmini- mum) 112,5%-a	Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is	Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti 36 órás munkaviszony mellett	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem
Egyéni vállalkozó
Főfoglalkozású	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérmini- mum) 112,5%-a	Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)
Főfoglalkozású evás	A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 112,5%-a, illetve magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérmini- mum) vagy a vállalt magasabb összeg
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a
Evás, aki után főfoglalkozású társas vállalkozó- ként fizetnek járulékot, szochót	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a
Főfoglalkozású társas vállalkozó is	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás	Nincs	Evaalap 10%-a
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti 36 órás munkaviszony mellett	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem
Biztosított mezőgazdasági őstermelő
Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a meg- előző évben bevétele 8 000 000 Ft-nál több	Minimálbér. Magasabb összeg vállalható	Minimálbér. Magasabb összeg vállalható
Tárgyév előtti évben maximum 8 000 000 Ft bevétel	Nincs	Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része


Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék			Egészségügyi szolgáltatási járulék
egészségbiztosítási: 7 (4 + 3) %		munkaerő-piaci: 1,5%

7%: Járulékalapot képező jövedelem		Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Nincs	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Munkaviszony: ajárulékalapot képező jövedelem. Munka- végzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Munkaviszony: ajárulékalapot képező jövedelem. Munka- végzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs	Nincs
4%: Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetése esetén		Nincs	Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimál- bér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékeny- ség esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a		Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem.		Nincs	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Nincs	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint		Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Nincs
Nincs		Nincs	Havi 6930, napi 231 Ft, a társas vállalkozás fizeti
Nincs		Nincs	Nincs

7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimál- bér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékeny- ség esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a		Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a	Nincs
7%: a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 150%-a, magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg		A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a, vállalt magasabb járulékalap	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Nincs	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Nincs	Nincs
7%: Evaalap 4%-a		Nincs	Nincs
7%: Evaalap 4%-a		Nincs	Nincs
7%: Evaalap 4%-a		Evaalap 4%-a	Nincs
7%: Járulékalapot képező jövedelem		Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
Nincs		Nincs	Havi 6930, napi 231 Ft
Nincs		Nincs	Havi 6930, napi 231 Ft
Nincs		Nincs	Nincs

7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható		Nincs	Nincs
4%: Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része. 3%: Nincs		Nincs	Nincs

__________________________________________________________________________________

Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre

I. Természetes személy korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körében személyesen közreműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emellett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozóként biztosított, ezért ügyvezetőként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony címén aszerint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy az ügyvezetői díjazásból származó, járulékalapot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2015-ben havi 31 500 forint).
II. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállalkozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó más munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme (ügyvezetői díjazása) után fizet járulékokat.
III. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Egyikben sincs személyes közreműködési/mellékszolgáltatási kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása, és biztosítottként be is kell jelenteni az adóhatósághoz. Járulékokat csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ után, a többiben akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha tényleges járulékalapot képező jövedelmet realizál.
__________________________________________________________________________________

Költségvetési kötelezettségek

Nem változott.

A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]

A nemzeti kockázatközösség részesei:
■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,
■ az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesülők,
■ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők,
■ a hajléktalanok.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]

Nem biztosítottak havi járuléka

Változás 2015. január 1-jétől.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül az egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és egyéb jogcímen sem jogosultaknak havi 6930 (napi 231) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2014-ben havonta 6810 forintot, naponta 227 forintot kellett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A fizetési kötelezettséget bárki más átvállalhatja, ha a nem biztosított ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt a nem biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül köteles - elektronikus úton - megküldeni az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.
Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a kérelmező szociálisan rászorult, vagyis családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2015-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, és a családnak vagyona sincs, a járulékot nem kell megfizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Foglalkoztatói járulékalap

Nem változott.

A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében.]

Egyéni járulékalap

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha a magyarországi munkavégzésre külföldi munkaszerződés alapján kerül sor, a járulékalapot képező jövedelem a szerződésben meghatározott díj.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pont 2. alpontjában.]

Nem változott.

Egyéni járulék alapját képezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén az alapbér (vagyis járulékalap): a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapján a kiküldetést megelőző egy évben ténylegesen fizetett, juttatott havi bér átlagos összege (törzsbér); ha ilyen nincs, a tárgyhavi alapbér.
Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatás (például munkahelyi étkeztetés, utazási bérlet), a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.
A foglalkoztatott továbbra sem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémium évek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A munkaerő-piaci járulékot továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem fizet munkaerő-piaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszonnyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pontjában, 21. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 25/A §-ában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Változás 2015. január 1-jétől.

Megszűnt a korkedvezmény lehetősége, ezért nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. (Korábban 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett fizetni a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve az ilyen munkakörű főállású társas vállalkozó után. Kötelezett volt erre a főállású egyéni vállalkozó is, ha korkedvezményre jogosító munkakörben végezte vállalkozói tevékenységét.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (1) bek. e) pontjában.]

Utólag kifizetett járulékalapot képező jövedelem esetében alkalmazni kell a korkedvezménybiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65/E. §-ában.]

Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja

Nem változott.

A főállású egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2015-ben havi 157 500 forint, illetve 183 ezer forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.
Az egyéni vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék 10 százalék.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a járulékfizetési alsó határnál.
Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő egyéni vállalkozó akkor sem köteles a minimum-járulékalap után járulék fizetésére, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja. A vállalkozónak tehát csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha e tevékenységéből tényleges - járulékalapot képező - jövedelmet realizál, azaz egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétet számol el, vagy átalányban megállapított jövedelme van.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bek. a) pontjában.]

Társas vállalkozás

Nem változott.

A vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2015-ben havi 157 500 forint, illetve 183 ezer forint) után kell megfizetniük.
A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
A gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (aki nem tag, az nem lehet társas vállalkozóként biztosított, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat). A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékalapot képező jövedelme az ügyvezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]

A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő társas vállalkozó (ideértve a nem munkaviszonyban foglalkoztatott, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagot is) akkor sem köteles minimum-járulékalap utáni járulék fizetésére, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja. A vállalkozónak csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha személyes közreműködői díjat vagy vezető tisztségviselőként ügyvezetői díjazást kap.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. § (1) bek. a) pontjában.]

Egyéni cég mint társas vállalkozás

Nem változott.

Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]

Többes vállalkozó

Nem változott.

Legalább a járulékfizetési alsó határ után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.
Az egyéni vállalkozó az adóév egészére - a társas vállalkozásnak a tárgyév január 31. napjáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában és egyéni vállalkozóként pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékot.
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-ában.]

Vállalkozó diák

Nem változott.

A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak a járulékokat a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után kell csak fizetnie (vagyis nincs járulékalap-minimuma).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]

Nyugdíjas foglalkoztatott

Nem változott.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 25. §-ában.]

Nyugdíjas vállalkozó

Nem változott.

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló Korm. rendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
A nyugdíjas - kiegészítő tevékenységet folytató - vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6930 (napi 231) forint (2014-ben havi 6810, napi 227 forint volt).
Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel.
Nem kell az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja munkaviszonnyal is rendelkezik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 37/A. §, 38. §-aiban.]

Szociális szövetkezet

Nem változott.

Nem biztosított az a szociális szövetkezeti tag, aki tagi munkavégzés keretében végez munkát. A szövetkezeti tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékot (2015-ben havi 6930 forintot) fizet a tagja után, kivéve, ha a tagi jogviszony szünetel. A tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére köteles.
A szociális szövetkezet által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékból az első négy évben kedvezmény jár: a szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben 75 százalékának megfizetésére köteles (az ötödik évtől a járulék 100 százalékát fizeti). A kedvezményt ugyanazon személy után egyszerre csak egy szociális szövetkezet és ugyanazon tag után a szociális szövetkezet csak egyszer veheti igénybe.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. b) pontjában, 39/B. §-ában.]

Hallgatói munkaviszony, nevelőszülők, bedolgozás, megbízás

Nem változott.

Nem terjed ki a járulékfizetési kötelezettség a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony is munkaviszonynak minősül tb-járulék szempontjából, így minden nevelőszülő biztosított (korábban csak a hivatásosak voltak biztosítottak).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. a) bek., 11. § d) pontjaiban.]

A bedolgozói jogviszony munkaviszonynak minősül, így a bedolgozóként foglalkoztatott is munkaviszonyban álló személyként biztosított.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (2015-ben havi 31 500 forintot, napi 1050 forintot).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]

Szellemi alkotás

Nem változott.

Továbbra sem terheli nyugdíj-és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki.
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2015-ben ez havi 31 500 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]

Összeszámítási szabály

Nem változott.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2015-ben havi 31 500, napi 1050 forinttal).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Mezőgazdasági őstermelő

Nem változott.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékokat fizetni a minimálbér vagy az előző évi bevételének egyötöde után, ha gyermeknevelési támogatásban (gyetben) részesül.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (4) bekezdésében.]

Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék.
Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2015-ben havi 105 ezer forint) után kell megfizetnie a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2015-ben havi 6930 forint (2014-ben 6810 forint volt).
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.
Kezdő - és ily módon a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.
Az első negyedévi járulékbevallásban nyilatkozhat az őstermelő, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot és emellett még 27 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is.
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában, 30/A. §-ában és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]

Egyéb jogviszony

Nem változott.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2015-ben havi 31 500 forintot), nincs járulékkötelezettség.
Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (2015-ben 1050 forinttal) kell számolni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestere.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésében.]

Utólag fizetett jövedelem

Nem változott.

A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell levonnia és megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).
A járulékokat a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek után is meg kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében.]

Külföldiek biztosítása

Változás 2015. január 1-jétől.

2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani (korábban 2013. január 1-jétől kellett). A külföldiek kiküldetése, kirendelése, munkaerő-kölcsönzése alapján biztosítási kötelezettség (egyéni járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége) legkorábban 2015. július 1-jével jön létre.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Két évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha
■ a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik; és
■ e körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, amit a munkavállaló nyolc napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. (A mentesség csak az egyéni járulékokra érvényes, a szociális hozzájárulási adóra nem.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11/A §-ában, 65. § (1) bekezdésében.]

Főszabályként csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású. Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.
A várhatóan két évet meghaladó munkavégzés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés első napjától kell megfizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § b) pontjában.]

Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon.
A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja nem biztosított Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §, 11. §, 13. §-aiban.]

Külföldi, belföldi

Változás 2015. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1/B paragrafusa szerinti adózást választó külföldi előadóművészt (például színész, zenész, statiszta) nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség (ettől az időponttól ehofizetésre kötelezett).

Nem változott.

Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]

Belföldi
■ a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]

Egyházi személyek járuléka

Nem változott.

Az egyháznak az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2015-ben havi 105 ezer forint) alapulvételével.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]

Egyéni munkaerő-piaci járulék

Nem változott.

A biztosítottnak nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez;
■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó.
Az egyéni munkaerőpiacijárulék-fizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A §-ában.]

Rehabilitációs hozzájárulás

Nem változott.

A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma 25 főnél több. A kötelező foglalkoztatási szint 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéke 964 500 forint/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Miért Mi jár?

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Nem változott.

Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2015-ben napi 231 forint, havi 6930 forint.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában, 39. §-ában.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Egészségbiztosítási ellátások

Nem változott.

Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyedre) jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14. §, 18. §-aiban.]

Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15. §, 19. §-aiban.]

Munkaerő-piaci járulék

Nem változott.

Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]

Katások

Nem változott.

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 75 ezer forint adót is fizethet, magasabb összegű - 136 250 forint -pénzbeli ellátási alap szerzése érdekében.
A főállású, havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével a katás a tb összes ellátására és a munkanélküli-ellátásra is jogosultságot szerez. Pénzbeli ellátásainak havi alapja 81 300 forint. A katás időszak teljes egészében szolgálati idő, de majdani nyugdíjának összegét a 81 300 forint és a minimálbér arányában határozzák meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (2) bekezdésében.]

Felszolgálási díj utáni nyugdíj

Nem változott.

Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bek. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]

Megállapodás szolgálati időre

Nem változott.

Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér után - 34 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]

Ekhózók

Nem változott.

A 15 százalékos ekhóból
■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult;
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése nem jogosít társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás.

Adóalanyok

Nem változott.

A szociális hozzájárulási adó alanyai:
■ a kifizető,
■ az egyéni vállalkozó,
■ a mezőgazdasági őstermelő.
Nem adóalany:
■ a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte [ők a járuléktörvény 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak sem minősülnek]. Nekik "munkáltatói" közteherként továbbra is - a 2015-ben havi 6930 forint összegű - egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük;
■ a mezőgazdasági őstermelő, akinek a járuléktörvény alapján nincs biztosítási kötelezettsége, neki az adóköteles jövedelme után ehót kell fizetni;
■ a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha a járuléktörvény alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, rá a kedvezményes járulékfizetési szabályok vonatkoznak, azaz 14 százalék járulékot fizet bevételei egyötöde után.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (1), (6) bekezdéseiben.]

Adóalany kifizetők

Nem változott.

Kifizető a természetes személlyel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizető bárki lehet - természetes, jogi személy, egyéb szervezet, tehát a kifizető fogalom itt nem ugyanaz, mint az adózás rendjéről szóló törvényben.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2) bekezdésében.]

További kifizető
■ a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi kifizető, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban álló, magyar tb-jogszabályok hatálya alatt álló személy a munkát Magyarországon vagy másik uniós, illetve EGT-tagállamban vagy Svájcban végzi [e szabály ugyanazt a személyi kört fedi le, mint a járuléktörvény 5. § (3) és 56/A § (1) bekezdésében említett kötelezetteké];
■ a természetes személy, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi kifizetője vagy annak képviselője az adófizetést elmulasztja [hasonlóan rendelkezik a járuléktörvény 56/A § (3) bekezdése];
■ a természetes személyt kirendelés alapján foglalkoztató, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik;
■ a munkavállalót kölcsönbe vevő, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel [hasonló előírást tartalmaz a járuléktörvény 56/A § (4) bekezdése].

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2)-(5) bekezdéseiben.]

Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató minősül, akit a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg maguk közül írásban kijelöltek.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (5a) bekezdésében.]

Adófizetéssel járó jogviszonyok

Nem változott.

A kifizetőnek az alábbi jogviszonyok esetén kell adót fizetnie:
■ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati viszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának jogviszonya, Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának jogviszonya, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, illetve ezeknek megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, ha a munkát belföldön végzik;
■ szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséggel járó vállalkozási, megbízási jogviszony;
■ közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tag személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszonya (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
■ ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
■ gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
■ egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, előzőek alá nem sorolható jogviszony.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység mint nem önálló tevékenység adófizetési kötelezettséggel jár.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdésében.]

Nem kell adót fizetni, ha
■ a társas vállalkozás tagja vagy az egyházi személy saját jogán nyugdíjas, vagy a tag olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte [e személyek a járuléktörvény 5. § (1) bek. f) és h) pontjai alapján biztosítottnak sem minősülnek];
■ a jogviszony az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával áll fenn [e jogviszony a járuléktörvény 5. § (1) b) pontja alapján biztosítással járó jogviszonynak sem minősül].

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdésében.]

Csak akkor kell szochót fizetni a külföldi jog alapján fennálló jogviszony után, ha a munkát Magyarországon vagy az uniós tb-rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bek. h) pontjában, 466. § 7. pont m) alpontjában, 467/A. §-ában.]

Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bek. c) pontjában.]

Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a gyakorlati képzés, szakmai gyakorlat céljából létrejött hallgatói jogviszony.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bek. h), (3) bek. d) pontjaiban.]

Kifizetői adóalap

Nem változott.

A kifizetőt terhelő adó alapja:
■ a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott), a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső önálló vagy nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjjal;
■ a tanulószerződés alapján ténylegesen fizetett díj;
■ az előzőek szerinti juttatások hiányában az adófizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt vagy más jogviszonyt megalapozó munkaszerződésben rögzített alapbér, illetve egyéb szerződésben meghatározott díjazás [külföldi kiküldetés esetén alapbér alatt az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér].
[A felsorolás tartalmilag megfelel a járuléktörvény 4. § k) pont szerinti járulékalapot képező jövedelmek definíciójának, ideértve a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdését is. Ez utóbbi a külföldre kiküldött és külföldön adózó olyan munkavállalókra vonatkozik, akik a más uniós állambeli munkavégzésük alatt is a magyar tb-rendszer hatálya alatt maradnak.]

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésében.]

Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem mellett számításba kell venni a szerződésben rögzített alapbér vagy más díjazás időarányos részét is. Külföldi kiküldetés esetén az alapbér - vagy más díjazás - azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható, egyszerre több államban végzett tevékenység esetén pedig azt az időszakot, amelyre a külföldön adóztatható jövedelem jár.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1a) bekezdésében.]

Az adóalap megállapításánál a jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. E jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha a kifizetésre a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1b)-(1c) bekezdéseiben.]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéb jövedelmek után továbbra is 27 százalékos ehót kell fizetni. A megbízási és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó, a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (ehót nem).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]

Nem adóalap:
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel nem rendelkező külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - harmadik állambeli munkavállaló részére kifizetett (juttatott) bevétel, akit legfeljebb két évig foglalkoztatnak belföldön, és a korábbi belföldi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig három év eltelt (e pont és az előző pontok ugyanazokat a belföldön dolgozó, de itt nem biztosított személyeket sorolják fel, mint a járuléktörvény 11. §-a);
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás [ugyanaz, mint a járuléktörvény 21. § a) pontja];
■ a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 21. § d) pontjának];
■ a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat

[Lásd a járuléktörvény 21. § e) pontját];

■ az olyan személynek juttatott bevétel, aki az uniós koordinációs tb-rendelet hatálya alá tartozó vagy szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított;
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (e jövedelmet az szja mellett 14 százalékos egyéni eho is terhelheti).

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozók

Nem változott.

Egyéni vállalkozó
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint
■ a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy és a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után a vállalkozói kivétje, az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum -(2015-ben ez havi 105 ezer, illetve 122 ezer forint) 112,5 százaléka után fizet adót.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (1) bek., 457. § (3) bekezdéseiben.]

Ha az egyéni vállalkozó e jogállása nem áll fenn a teljes naptári hónapban, csak a jogállása naptári napjaira kell adót fizetnie, naponként legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze után. Nem kell figyelembe vennie az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre (amelyeken)
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó);
■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyes vagy az ápolási díj tartama alatt az egyéni vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott;
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, ügyvédi tevékenysége szünetel, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel; vagy
■ kifizetővel fennálló, adófizetéssel járó jogviszonya alapján a kifizető - a tárgyév január 31-éig tett, adóévre szóló nyilatkozat alapján - az adóalap-minimum (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százaléka) alapulvételével adót fizet utána.
A vállalkozói szociálishozzájárulásiadó-alap megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (3) bek., 458. § (1)-(2), (4)-(5), (8) bekezdéseiben.]

A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő egyéni vállalkozónak nem kell a minimálbér, illetve garantált bérminimum 112,5 százaléka után adót fizetni akkor sem, ha munkát végez.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bek. b) pontjában.]

Evás egyéni vállalkozó

Nem változott.

Az evás egyéni vállalkozó által saját maga után havonta fizetendő adó alapja:
■ a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a járuléktörvény szerint - az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére - tett nyilatkozatában vállalt összeg;
■ a minimálbér - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - (2015-ben ez havi 105 ezer, illetve 122 ezer forint) 112,5 százaléka;
■ az evaalap 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Az evás vállalkozó sem fizet adót az úgynevezett kieső időkre (például táppénz, gyes folyósítása, tevékenység szünetelése alatt).

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az evaalany egyéni vállalkozó adóalapja az evaalap 4 százaléka, ha társas vállalkozó is egyben, és a társas vállalkozás a minimálbér, illetve garantált bérminimum 112,5 százaléka után fizet szociális hozzájárulási adót.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (4) bekezdésében.]

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja

Nem változott.

A társas vállalkozás (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég) személyesen közreműködő vagy - nem munkaviszonyban eljáró - ügyvezető tagja után az adót a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelem alapján kell fizetni, de legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (2015-ben ez havi 105 ezer, illetve 122 ezer forint) 112,5 százaléka után.
Tört hónap esetén az adó alapja az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony minden napjára legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze.
Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre (amelyeken) a tag
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó);
■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyes vagy az ápolási díj tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott;
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel;
vagy
■ más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, amely után legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti utána az adót;
■ egyéni vállalkozó jogállásában saját maga után legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti az adót.
A szociálishozzájárulásiadó-alap a társas vállalkozás tagjainál is megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (1) bek., 458. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben.]

A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő társas vállalkozónak nem kell a minimálbér, illetve garantált bérminimum 112,5 százaléka után adót fizetni akkor sem, ha munkát végez.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bek. b) pontjában.]

Mezőgazdasági őstermelők

Nem változott.

A szociális hozzájárulási adó szempontjából őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.
Az adóalany őstermelő adóalapja havonta a tárgyév első napján érvényes minimálbér (ez 2015-ben havi 105 ezer forint) vagy a járuléktörvény alapján magasabb járulékalap választásáról tett nyilatkozata szerinti összeg. Tört hónap esetén az őstermelő csak e jogállása naptári napjaira fizet adót, naponként a minimálbér harmincadrésze után.
Nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken
■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyes vagy az ápolási díj tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2) bek., 457. § (4)-(5) bek., 458. § (1)-(2) bekezdéseiben,]

Nyilatkozatok másodfoglalkozásban

Nem változott.

A természetes személynek nyilatkoznia kell a kifizetője részére a heti 36 órát elérő munkaviszonyáról, nappali tagozatos tanulói (hallgatói) jogviszonyáról, valamint olyan más jogviszonyáról, amelyben legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetik az adót; ilyenkor a kifizető csak a tényleges jövedelem után fizeti az adót.
Ha a nyilatkozat alapjául szolgáló körülmény megváltozik (például megszűnt a heti 36 órát elérő munkaviszony), a természetes személy ismételten nyilatkozik kifizetőjének. Ha ezt elmulasztja, a kifizető követelheti tőle az adóhiányt és a pótlékokat. Ha az adóhiány és pótlék nem hajtható be a kifizetőn, az adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt - határozattal - kötelezi fizetésre.

[Lásd az 2011. évi CLVI. törvény 458. § (7) bekezdésében.]

Az adó mértéke

Nem változott.

A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 459. §-ában.]

Karrier Híd Program kedvezménye

Nem változott.

Az állami foglalkoztatási szerv által kérelemre kiadott - a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás alapján a Karrier Híd Programban részt vett, a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát közvetlenül megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után az őt munkaviszonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv kivételével) adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462. §-ában.]

Szakképzetlenek adókedvezménye

Nem változott.

A szakképzettséget nem igénylő (a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó - 100 ezer forintig - 12,5 százalék (ami mellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni).
A kedvezmény nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik. Ha a munkavállalót nem az adómegállapítási időszak (tárgyhónap) teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, nem jár adókedvezmény az adómegállapítási időszakra. A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 461. §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

25 év alattiak és 55 év felettiek utáni kedvezmény

Nem változott.

A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak járó kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó - 100 ezer forintig - 12,5 százalék (ami mellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.
A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti. A kedvezmény nyugdíjas munkavállaló után is jár.
Nagyobb a kedvezmény a 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdő, azaz legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A pályakezdő utáni kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (a szociális hozzájárulási adó alól mentes kétéves időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig). A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka) vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni.
A pályakezdőkre is érvényes, hogy nem kell töredék hónappal számolni, vagyis teljes hónapra jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévét vagy a foglalkoztatás második éve véget ér.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésében és 2011. évi CLVI. törvény 462/B §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

Tartósan álláskeresők kedvezménye

Nem változott.

A szociális hozzájárulási adó számított összegéből a tartósan álláskeresők foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (emellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni).
A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, e közfoglalkoztatási jogviszonyát nem lehet figyelembe venni álláskeresési időként.
Az egész hónapra megilleti a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól az adózót abban a hónapban is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve lejár. A 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben jár le.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésében és a 2011. évi CLVI. törvény 462/C §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

A kedvezményhez a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig kell álláskeresőként a nyilvántartásban szerepelni.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/C § (3) bekezdésében.]

Anyasági ellátásról munkába visszatérők kedvezménye

Változás 2015. január 1-jétől.

Részmunkaidő esetén nem kell a kedvezményalap havi 100 ezer forintos felső határát időarányosan csökkenteni. Vagyis az érvényesíthető kedvezmény összege nem függ attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik. Ezzel az érvényesíthető kedvezmény összege havi 27 ezer forintra emelkedik, 100 ezer forintos vagy ezt meghaladó havi munkabér kifizetése esetén a munkaidőre tekintet nélkül. (Azaz a kedvezmény a szakképzési hozzájárulásból érvényesíthető kedvezménnyel együtt - tekintettel arra, hogy ott sem kell alkalmazni az arányosítási szabályt - 28 500 forintra emelkedik.)

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig). A kedvezmény a havi bruttó munkabér 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, vagyis a fizetendő szociális hozzájárulási adó a harmadik évben 12,5 százalék 100 ezer forintig (emellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni).
A kedvezményes hároméves foglalkoztatás kezdete az az időpont, amikor az anyasági ellátás lejártát követő, illetve az ellátás igénybevétele melletti foglalkoztatás megkezdődik.
A három évig járó kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető. A folyósítás megszűnésének hónapja az, amelyre az anyasági ellátások valamelyike utoljára megillette az érintett személyt. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a legutoljára folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó (és a szakképzési hozzájárulás) alól. A 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésében és a 2011. évi CLVI. törvény 462/D §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

Plusz két évre kapnak adókedvezményt azok a foglalkoztatók, akik (amelyek) legalább három gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak. A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében, és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott
■ a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
■ gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb öt évig érvényesítheti. A kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén szükséges kincstár által kiadott igazolás is, amely igazolja a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságot.
A kedvezmény igénybe vehető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/D §-ában.]

Az adókedvezmény a gyed melletti foglalkoztatásra is kiterjed.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/D § (1) bekezdésében.]

Kedvezmény szabad vállalkozási zónában

Nem változott.

A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás (kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt érvényesíthet, ha a megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti munkavállalóinak létszámát.
A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető - az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett - havi (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén legyen.
Az egész hónapra megilleti az adózót a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól abban a hónapban is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár. A 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésében és a 2011. évi CLVI. törvény 462/E. §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

A szociálishozzájárulásiadó-részkedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy
■ a kifizető a kedvezményezett munkavállalóval növelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább az adott munkavállalóhoz kapcsolódó kedvezményes időszakban nem csökkenti, és
■ a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/E §-ában.]

Nem feltétel a munkáltatónál a társaságiadótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre való jogosultság (vagyis nincs szükség a zónában eszközölt nagy értékű beruházásra).

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/E §-ában.]

Nem kizárólagos feltétel, hogy a munkavállaló lakóhelye (legalább hat hónapja) a munkavégzési hely szerinti szabad vállalkozási zónában legyen; a lakóhely lehet e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában is, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben, mint amelyben a munkavégzési hely (kifizető működési helye) szerinti szabad vállalkozási zóna is található.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/E §-ában.]

Kedvezmény kutatók, fejlesztők után

Változás 2015. január 1-jétől.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény hatályon kívül helyezi a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt, így változik a kutatóhelyre és a kutatóra, fejlesztőre való hivatkozás. E szerint
■ kutatóhely az alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás;
■ kutató, fejlesztő az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.

[Lásd az 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b) bekezdésében és a 2011. évi CLVI. törvény 462/F. §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

A vállalkozásként működő kutatóhelyek által foglalkoztatott, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók, fejlesztők után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető havi bruttó munkabér - de legfeljebb 500 ezer forint - 27 százalékával (emellett a kutatóhely a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti a kedvezményezett munkavállaló munkabérével, de legfeljebb havi 500 ezer forinttal).
A doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt kutató, fejlesztő munkavállaló után is jár adókedvezmény. A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/F. §-ában.]

A kedvezményalap
■ 500 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozottal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetén;
■ 200 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása során.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/F. §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]

Kedvezmények érvényesítése

Nem változott.

A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges a tartósan álláskereső után járó és a kisgyermekes munkavállalóra tekintettel érvényesíthető kedvezményeknél. Az előbbinél az igazolást kiállító szerv a munkaügyi központ, az utóbbinál az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.
A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknál, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóknál a kedvezmény érvényesítéséhez nem szükséges igazolás. Az olyan 25 év alatti munkavállaló esetében, aki pályakezdő, szükséges azonban - 15 napnál nem régebbi - igazolás, amellyel a foglalkoztatott egy alkalommal igazolja a munkáltatójának, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolást az állami adóhatóságtól kell kérnie a pályakezdőnek.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (6) bek., 462/D. § (5) bekezdéseiben.]

A társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár adja ki az ellátásban részesülő kérelmére az adókedvezményhez szükséges igazolást.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § (5) bekezdésében.]

Start-, rehabilitációs, közfoglalkoztatási és egyéb kedvezmények

Változás 2015. január 1-jétől.

Megszűnik a pályakezdők Start-kártyája (utoljára 2014. decemberében lehetett igénybe venni), s ezzel az összes Start-kedvezmény is megszűnt. (A Plusz, Extra, Bónusz Start-kedvezményeket utoljára 2013 decemberére lehetett igénybe venni.)

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 2-7. §-ában.]

Nem változott.

Vállalkozói jogviszony alapján is érvényesíthető adókedvezmény, ha a vállalkozó megváltozott munkaképességű. A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező (tagsági) jogviszonyára tekintettel terhelő adóból, ha
■ az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. paragrafusa alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
■ az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 27 százalékával.
Az adókedvezmény az uniós jog alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. §, 465/A. §-aiban.]

A közfoglalkoztatási adókedvezmény alanya a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. paragrafus (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztató, azaz a
■ helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása;
■ költségvetési szerv;
■ egyház;
■ közhasznú jogállású szervezet;
■ civil szervezet;
■ állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra
az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet;
■ vízitársulat;
■ erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására, a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára, erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására, határjelek és környezetének karbantartására, tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására, kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására, az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor;
■ törvényben meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet;
■ a vasútipályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztán tartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.
A közfoglalkoztatási adókedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka. Közfoglalkoztatás esetén a munkáltató kizárólag közfoglalkoztatási adókedvezményt érvényesíthet (vagyis más jogcímen szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény nem jár a közfoglalkoztatott után).

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.]

Rehabilitációs kártyára jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesült.
A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett havi (bruttó) munkabér - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 27 százaléka.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 16/A.-B. §-aiban.]

A gyermekgondozási szabadságról részmunkaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyanabban vagy hasonló munkakörben alkalmazott másik részmunkaidős munkavállaló után kedvezmény jár a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős havi bruttó munkabérének - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 7 százaléka.
A munkaadónak a kedvezmény akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését követően
■ a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette
■ a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy a szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 2020 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látja el.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
■ a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
■ munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
A gyermekgondozási szabadságról való visszatérést követően a "megosztott" munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után abban az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról való visszatéréstől számítva legalább egy évig fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása alatt, legfeljebb három évig jár.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-ában.]

Adókedvezmények korlátozása

Nem változott.

Az adókedvezmények közül, ha egy jogviszony alapján a kifizetőt több is megilleti, a kifizető választhatja ki, hogy melyiket érvényesíti.
Közös szabály az adókedvezményeknél, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 463. §-ában.]

Bevallás, befizetés

Nem változott.

Az adóalany kifizető az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem kell feltüntetni. Ha az adóalany foglalkoztatási kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallását úgy köteles teljesíteni, hogy abból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.
Az egyéni vállalkozó havonta, az őstermelő negyedévente állapítja meg az adót, és azt a tárgyhónapot, illetve negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappalin tanuló evás egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A külföldi kifizető telephelye, pénzügyi vagy más meghatalmazott képviselője útján, ezek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti adókötelezettségeit. Ha ezt elmulasztja, a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy az adó fizetésére kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási és az adóbírságot).

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 464. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások[1]

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások*


91	Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
911	Takarítók és kisegítők
9111	Háztartási takarító és kisegítő
9112	Intézményi takarító és kisegítő
9113	Kézi mosó, vasaló
9114	Járműtakarító
9115	Ablaktisztító
9119	Egyéb takarító és kisegítő
92	Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
921	Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások
9211	Szemétgyűjtő, utcaseprő
9212	Hulladékosztályozó
922	Szállítási foglalkozások és rakodók
9221	Pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője
9222	Állati erővel vont jármű hajtója
9223	Rakodómunkás
9224	Pultfeltöltő, árufeltöltő
9225	Kézi csomagoló
923	Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások
9231	Portás, telepőr, egyszerű őr
9232	Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozás
9233	Hivatalsegéd, kézbesítő
9234	Hordár, csomagkihordó
9235	Gyorséttermi eladó
9236	Konyhai kisegítő
9237	Háztartási alkalmazott
9238	Parkolóőr
9239	Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású
93	Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások
931	Egyszerű ipari foglalkozások
9310	Egyszerű ipari foglalkozású
932	Egyszerű építőipari foglalkozások
9321	Kubikos
9329	Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású
933	Egyszerű mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások
9331	Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású
9332	Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású
* A FEÁOR-9. részletezése.

__________________________________________________________________________________

Példa pályakezdő fiatal és gyed melletti részmunkaidős foglalkoztatás részadókedvezményére (Ft/hó)

Példa pályakezdő fiatal és gyed melletti részmunkaidős foglalkoztatás részadókedvezményére (Ft/hó)

Egy fiatal, most 22 éves pályakezdő, egy gyermeke után gyedben részesülő kismama heti 20 órában helyezkedne el. A munkáltató választhat a 25 év alatti pályakezdők kedvezménye és a kismamák kedvezménye közt, melyiket válassza?


Megnevezés		25 év alatti pályakezdők kedvezménye	Gyed, gyes, gyet utáni kedvezmény
(1)	Bruttó bér	120 000	120 000
(2)	Heti munkaidő (óra)	20	20
(3)	Kedvezményalap: szociális hozzájárulási adó*	50 000	100 000
(4)	Kedvezményalap: szakképzési hozzájárulás*	50 000	100 000
(5)	Kedvezmény a foglalkoztatás első két évében	14 250	28 500
(6)	Kedvezmény a foglalkoztatás harmadik évében	7 250	14 500
*2015-től a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény esetén nem kell az alapot arányosítani. [Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 463. § bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?

Egyéni százalékos eho

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A személyijövedelemadó-törvény 1/B §-a szerinti adózást választó külföldi előadóművésznek (például: színész, zenész, statiszta) 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, de egy adóéven belül legfeljebb 450 ezer forintig. Nem kell megfizetni az egészségügyi hozzájárulást a külföldi előadóművésznek, ha igazolja más EU-tagállamban fennálló biztosítását.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3/B §-ában, 11. § (2a) bekezdésében.]

Nem változott.

A társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni:
■ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. paragrafusa szerinti kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után (az adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével),
■ a személyijövedelemadó-törvény 67/B. paragrafusa szerint (tartós befektetésből) megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.
Nem terheli egészségügyi hozzájárulás
■ azt a kamatjövedelmet, amely után az adó mértéke 0 százalék;
■ a személyijövedelemadó-törvény szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelmet;
■ az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelmet, amely esetében az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában (vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában) meghatározottak szerint a szervezet befektetése legalább 80 százalékos arányban tartalmaz EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett értékpapírt;
■ a 2013. augusztus 1-jét megelőzően kötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamát (akkor sem, ha a lekötést a hároméves lekötési időszak vége előtt megszakítják).
Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődött, és a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, csak a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3/A. §, 11/C. §-aiban.]

Nem terheli 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás a kamatjövedelmet, ha az olyan megtakarítási jellegű életbiztosításból származik, melynek eszközalapja vagy díjtartaléka - azaz a biztosításban felhalmozott vagyon - legalább 80 százalékban forintban kibocsátott állampapírban van.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3/A. § (2) bek. d) pontjában.]

Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapírkölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).
A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forintba beleszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4 százalék természetbeni és a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2015. január 1-jétől havi 6930 forint). Ha e járulékok összege meghaladja a 450 ezer forintot, a magánszemélynek már nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeghatár eléréséig kell.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]

A magánszemélyek egyéb jövedelmét is terhelheti 14 százalékos eho. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jövedelem után (vagyis amikor életbiztosításból származó egyes ügyletek esetén egyéb jövedelem keletkezik) a magánszemély 14 százalék ehót fizet, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított tíz évet követő időpontra esik. (Az e jövedelem után megfizetett eho nem számít be a 450 ezer forintos felső határba.)

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (7) bekezdésében, 11. § (11) bek. e) pontjában.]

Ehoköteles az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, és mivel e jövedelemnél a pénztár nem minősül kifizetőnek, a jövedelmet szerző magánszemély fizeti meg az egyébként a kifizetőket terhelő 27 százalékos mértékű ehót (a 78 százalékos jövedelemmegállapítási szja-szabály alkalmazásával).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. a) pont, 11. § (11) bek. d) pontjaiban.]

Kifizetői százalékos eho

Változás 2015. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény béren kívüli juttatásaira vonatkozó keretösszegek módosítása miatt megváltozott ezek egészségügyi hozzájárulási alapja. A béren kívüli juttatások után 200 ezer forint éves keretösszegig a kifizetőnek 14 százalékos ehót kell fizetnie az adóalapként meghatározott összeg, vagyis a jövedelem 1,19-szorosa után. Szintén 14 százalékos ehót kell fizetni a SZÉPkártyára utalt munkáltatói támogatás után 450 ezer forint éves keretösszegig (éves rekreációs keretösszeg).
27 százalékos eho-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, ha
■ az adott juttatás meghaladja az adott juttatásra meghatározott értékhatárt, illetve
■ a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás kivételével a juttatások értéke együttesen meghaladja az éves keretösszeget (200 ezer forintot), illetve
■ a (SZÉP-kártyára utalt munkáltató támogatás kivételével adott) béren kívüli juttatások értéke, de legfeljebb az éves keretösszeg (200 ezer forint) a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás összegével együtt meghaladja az éves rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék (kivéve a béren kívüli juttatások bizonyos körét, ami után 14 százalék ehót kell fizetniük a kifizetőknek).
Kifizetői eho terheli az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó adó-(adóelőleg-)köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék vagy szociális hozzájárulási adó (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), valamint a kamatkedvezményből származó külön adózó jövedelmet.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a kifizetőnek nem kell 27 százalék ehót fizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek., 5. § (2) bekezdéseiben.]

A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után. Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a reprezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, valamint a béren kívüli juttatásoknak a kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ba) alpontjában.]

A magánszemély továbbra is akkor fizet 27 százalékos ehót, ha nincs kifizető, vagy a kifizető nem köteles a jövedelem után adót (adóelőleget) megállapítani.
A biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után nem kell járulékot fizetni, ezért ilyenkor ehofizetési kötelezettség van (feltéve, hogy a jövedelem szocho alapját sem képezi). Így például a munkavállalónak a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától kapott adó-(adóelőleg-)köte-les jövedelme után a kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos ehót.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

A járuléktörvény szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel közös nyilatkozat alapján átvállalhatja az összevont adóalapba tartozó jövedelem utáni 27 százalékos eho megfizetését és bevallását, ha a magánszemély a foglalkoztatójával fennálló jogviszonyára tekintettel - kifizetőnek nem minősülő - külföldi személytől szerez jövedelmet. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felel.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (10) bekezdésében.]

Más tagállami biztosítottak

Nem változott.

A Magyarországon kívüli EU-, EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizetniük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható
■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett A1-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]

Nyilatkozat az egyéni ehóról

Nem változott.

Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt (2015-ben ez továbbra is 450 ezer forint).
A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt; ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 százalék) ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A §-ában.]

Kivételek a százalékos eho alól

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kell 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni a bányászati dolgozók keresetkiegészítése után.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bek. d) pontjában.]

Nem változott.

A kifizetőnek nem kell 27 százalékos ehót fizetnie
■ a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
A magánszemélyt nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei osztalék után.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]

Egyéni ehobevallás

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A külföldi előadóművész az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg és vallja be.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (2a) bekezdésében.]

Nem változott.

A kifizetőtől származó kamatjövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be. A tartós befektetés (tbsz) lekötési hozamát terhelő ehót azonban minden esetben a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8b) bekezdésében.]

Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, de az ehót nem 27 százalékos mértékkel, hanem 15 százalékkal kell bevallania és befizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében.]

Ha a kifizető levonta az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A § (4) bekezdésében.]

Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (6 százalékkal növelten), ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megállapított ehót a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A § (3) bekezdésében.]

A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha az nem kifizetőtől származik, vagy ha a kifizető az ehotörvény alkalmazásában nem minősül annak.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8) bekezdésében.]

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell bevallania százalékos egészségügyi hozzájárulásként.
A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés

Nem változott.

A 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapításakor és levonásakor a kifizetőnek nem kell vizsgálnia, hogy a jövedelemszerző a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint belföldinek minősül-e. Ha a magánszemély a fenti törvény szerint külföldinek minősül, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az adózás rendjéről szóló törvény 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott adó-visszatérítési eljárásban kezdeményezheti. Ennek során igazolnia kell, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti külföldinek minősül, vagy másik EGT-tagállamban, illetve Svájcban biztosított.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8a) bekezdésében.]

A béren kívüli juttatások és a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás esetében az éves rekreációs keretösszeg utáni 14 százalék egészségügyi hozzájárulást a kifizető a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
A béren kívüli juttatás éves 200 ezer forint, és a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás esetében 450 ezer forint fölötti részére - mint egyes meghatározott juttatás után - megállapított 27 százalékos ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A kiszámított ehót csökkenti az ugyanazon alap utáni 14 százalékos eho (mivel a kifizető azt egyszer már, mint béren kívüli juttatás utáni ehót, megfizette).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6) bek., 11. § (6) bekezdéseiben.]

A kifizetőnek a százalékos ehót havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig.
Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az ehót nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos ehót év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék ehót a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.
Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni a százalékos ehót.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni ehót az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (2), (6), (8) bekezdéseiben.]

Hozzájárulás túlfizetése

Nem változott.

Ha a magánszemély túlfizette az ehót, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Kifizető (munkáltató) által fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke (százalék)[2]

Kifizető (munkáltató) által fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke (százalék)*


	Az összes juttatás 200 ezer Ft (éves keretösszeg)	A juttatás 200 ezer és 450 ezer Ft(éves rekreációs keret- összeg) között
Üdültetés	14	27
Munkahelyi étkeztetés	14	27
Erzsébet-utalvány	14	27
Helyi utazási bérlet	14	27
Iskolakezdési támogatás	14	27
Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe adott munkáltatói támogatás	14	27
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége	14	27
SZÉP-kártya	14
	A juttatás értékétől függetlenül
Az egyes juttatásokra meghatározott egyedi értékhatárokat (Szja tv. 71. §) meghaladó juttatás	27
Az éves keretösszeget (200 ezer forint) meghaladó juttatás, ha az nem SZÉP-kártya	27
Az éves rekreációs keretösszegen (450 ezer forint) felül adott bármilyen béren kívüli juttatás	27
Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont]	27
Cégtelefon magáncélú használata [Szja tv. 70. § (1) b)]	27
A magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj [Szja tv. 70. § (1) c)]	27
Minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető belső szabályzat alapján a munkavállalók egyes csoportjának azonos feltételekkel nyújtott termék, szolgáltatás [Szja tv. 70. § (1a)]	27
Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal [Szja tv. 70. § (3) a)]	27
Reprezentáció, üzleti ajándék [Szja tv. 70. § (2)]	27
*A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő szja mértéke 16 százalék.

__________________________________________________________________________________

Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire 2015-ben (Ft)

Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire 2015-ben (Ft)
A béren kívüli juttatások 2014. évi 500 ezer Ft-os kerete 2015-től változik, létrejön a béren kívüli juttatások egy csoportjára 200 ezer Ft-os keret, míg az összes béren kívüli juttatásra 450 ezer Ft-os keret került bevezetésre "rekreációs keret" néven.
Sorsz.	Sor megnevezése	2014 A 2015		2014 B 2015
1.	Erzsébet-utalvány	96 000	96 000	96 000	96 000
2.	SZÉP-kártya / szálláshely alszámla	-	-	126 000	126 000
3.	SZÉP-kártya / vendéglátás alszámla	150 000	150 000	150 000	150 000
4.	Helyi utazási bérlet	126 000	126 000	-	-
5.	Önkéntes kölcsönös egészségpénztár	154 000	154 000	154 000	154 000
6.	Munkavállaló nettó juttatása összesen (1. + 2. + 3. + 4. + 5.)	526 000	526 000	526 000	526 000
7.	Éves keretösszeg	500 000	200 000	500 000	200 000
8.	Keretösszegbe beszámított jövedelem (béren kívüli juttatások SZÉP-kártya kivételével 2015-ben) (1. + 4. + 5.)	526 000	376 000	526 000	250 000
9.	Keretösszegen felüli juttatás, ami egyes meghatározott juttatásként fog adózni. (8. - 7.)	26 000	176 000	26 000	50 000
10.	Rekreációs keretbe beszámításra kerülő juttatások összege (8. - 9. + 2. + 3.)		350 000	476 000
11.	Rekreációs kereten felüli juttatások, amelyek egyes meghatározott juttatásként fognak adózni: (10.) 450 ezer Ft-ot meghaladó része		-	26 000
12.	Béren kívüli juttatásként adózó jövedelem (6. - 13.)	500 000	350 000	500 000	450 000
13.	Egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelem (9. + 11.)	26 000	176 000	26 000	76 000
14.	Munkáltató által fizetendő szja [(12. + 13.) * 1,19 * 16%]	100150	100 150	100 150	100 150
15.	Munkáltató által fizetendő eho [(12. * 1,19 * 14%') + (13. * 1,19 * 27%')]	91 654	114 859	91 654	99 389
16.	Munkáltató összes költsége (6. + 14. + 15.)	717 804	741 009	717 804	725 539

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?

Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja

Nem változott.

A főállású evás egyéni vállalkozónak a minimálbér (ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum) másfélszerese után kell megfizetnie az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A § (1) bekezdésében.]

A nyugdíjjárulék alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2015-ben havi 105 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2015-ben 122 ezer forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A § (1) bekezdésében.]

Magasabb járulékalap választása

Nem változott.

Magasabb járulékalap választása esetén az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kötelező alapjánál (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresénél) magasabb összeget kell vállalni egyéni járulékalapként.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt először az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az első adóévet megelőző év december 20-áig jelentheti be (külön bejelentőlapon) az adóhatóságnak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó, december 12-éig benyújtandó járulékbevallásában.
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Járulékmérték

Nem változott.

Az evás egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5 százalék (az egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék 10 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A § (1) bekezdésében.]

Járulék szünetelése, mentességek

Nem változott.

Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét, méghozzá minimum egy hónapig és maximum öt évig - írja elő az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa. A szünetelés alatt járulékokat sem kell fizetnie.
Az evás egyéni vállalkozó nem köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyed, a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő evás egyéni vállalkozó akkor sem köteles járulékot fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja.
Nem kell járulékot fizetnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.
Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. §, 29/A. § és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 6/A. §-aiban.]

Egyéni vállalkozó többes jogviszonya

Nem változott.

Ha evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában is meg kell fizetnie - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett - akár részmunkaidőben - munkaviszonnyal is rendelkezik (kivéve, ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van).
A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az evaalap 4 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-aban, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2015. január 1-jétől.

A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6930, napi 231 forint (2014-ben havi 6810, napi 227 forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Nem kell az evás egyéni vállalkozónak és az evás társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja munkaviszonnyal is rendelkezik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. § f) pontjában.]

Nem változott.

Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül megfizeti, tehát akkor is, ha egyáltalán nincs bevétele.
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében, 38. §-ában.]

Járulék fizetése, bevallása

Nem változott.

A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot - írja elő az evatörvény. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania. A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.

Társas vállalkozás és vállalkozó

Nem változott.

Az evás társaság főállású társas vállalkozó tagja az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kapott tagi jövedelem, de havonta legalább a minimálbér - vagy ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - másfélszerese után fizeti meg.
A nyugdíjjárulékot havonta legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2015-ben havi 105 ezer forint) vagy - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum (2015-ben 122 ezer forint) után kell megfizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]

Táppénzes állomány, csecsemőgondozási díj, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. §-ában.]

Egészségügyi hozzájárulás

Nem változott.

Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.
Az evaalany társaság magánszemély tagját nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]

Mit kell tudni az öregségi nyugdíjról?

Nyugdíjemelés

Nem változott.

A januári nyugdíjemelés mértéke kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ, azaz a költségvetési törvényben elfogadott infláció mértékével emelik a nyugdíjakat.
2015. január 1-jétől 1,8 százalékkal kell emelni a 2014-ben vagy azt megelőzően megállapított nyugellátásokat.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Ha a KSH inflációs adatai alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit
■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja.
A novemberi nyugdíjemelésnél a KSH által a nyugdíjasok fogyasztásáról közzétett január és augusztus közötti adatokból számított éves fogyasztóiár-indexet kell figyelembe venni, ha ez meghaladja az átlagosból számíthatót.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3)-(5) bekezdéseiben.]

Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő években jár).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]

Nyugdíjprémium

Nem változott.

A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értékeli, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére eléri a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.
Azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Nem adható nyugdíjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak és rehabilitációs járadékosnak.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménnyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maximum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bek. d) pontjában, (5)-(8) bekezdéseiben.]

Havi nyugdíjminimumok

Nem változott.

2015-ben a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok maradnak érvényben.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §, 64/D. §-ában.]

Öregségi nyugdíj

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak mar 65 evesen mehetnek majd nyugdíjba.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]

A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2), (3) bekezdéseiben.]

Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor

Nem változott.

Az öregséginyugdíj-jogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. Így ha például egy 1952. első félévében született közalkalmazott férfi 2014 második félévében elérte a 62,5 életévét, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2015 második felére, a korhatár és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2014-ben megszerzi, de azt csak 2015-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy az 1953 első félévében született, tehát 2015 második félévében 62,5 éves férfiak csak 63 éves korukban, 2016-ban töltik be az irányadó nyugdíjkorhatárt).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bek. c) pont, (3) bek. c) pontjaiban.]

A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak legalább a nyugdíjba menetele napjára itthon, valamint az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4) bekezdésében.]

Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat azoknak, akik 2009 végéig elérték a nyugdíjkorhatárt, és megszerezték a szükséges szolgálati időt.

[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 102/E. §-ában.]

Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat az egyéni és társas vállalkozóknak, ugyanis esetükben a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.

[Lásd 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 9/A. §-ában.]

Ugyanígy nem kell megszüntetni a nevelőszülői jogviszonyt, elegendő szüneteltetni azt - írja elő a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. § (15) bekezdése.

Méltányosságok

Változás 2015. január 1-jétől.

Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg a 75 ezer forintot (70 ezer forint helyett), és az emelést az élethelyzete is indokolja, például nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 75 ezer forintot, egyedülálló esetén a 85 ezer forintot.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vezetője méltányosságból akkor is emelheti a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme meghaladja a 75 ezer forintot, de nem több 85 ezer forintnál (a korábbi 80 ezer forint helyett).

[Lásd 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (17), (20) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő személynek nincs meg ugyan a résznyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével - 7,5 év - rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.
Méltányossági özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével rendelkezett.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött özvegy csak akkor kaphat méltányossági nyugdíjat, ha megváltozott munkaképességűnek minősítik, tehát ha a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalékos vagy annál kisebb mértékű.
Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.
Méltányossági árvaellátást kaphatnak azok a 16. életévüket betöltött, egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő személyek, akik 20 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotuk miatt nem folytathatják tanulmányaikat. Ellátásuk addig tart, amíg egészségkárosodásuk, fogyatékosságuk fennáll. Árvaellátás méltányosságból akkor is megállapítható, ha bizonyítható, hogy az elhunyt szülő uniós tagállamban vagy szociális biztonsági egyezményben részes államban végzett munkavállalás révén nyugdíjjogosultságot szerzett, de az adatok beszerzése több hónapot vesz igénybe. Ebben az esetben a méltányosságból megállapított és folyósított árvaellátás összegét előlegként kell kezelni.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személynek folyósított mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2015-ben 42 750 forint) lehet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-aiban.]

Az öregségi nyugdíj alapja

Változás 2015. január 1-jétől.

A rehabilitációs járadék melletti munkavégzésből származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket az öregségi nyugdíj megállapításakor nem lehet figyelembe venni. Ezen keresetek alapján kizárólag nyugdíjnövelést lehet megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Nem változott.

A nyugdíj alapját az 1988-tól megszerzett nettó jövedelemből határozzák meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20-22. §-aiban.]

A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső, adott évben érvényes személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz a számított adóalap:
■ a 2009 végéig, valamint a 2013-tól megszerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ a 2010-2012 években szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés) a személyi jövedelemadó szabályai szerint. (Tehát a 2012. évi jövedelem beszámításakor az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrészt kell emelni.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (6)-(8) bekezdéseiben.]

Ha főállású kisadózó a magasabb összegű, tehát a havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését választja, a nyugdíj kiszámításakor ellátásába havi 136 250 forintot számítanak be. (Ha havi 50 ezer forintos tételes adót fizet, 81 300 forintot kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. j) pontjában.]

Havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó tevékenysége után egy naptári évben a nyugdíjba beszámítandó jövedelem és a minimálbér arányának megfelelő szolgálati időt - 2015-ben 283 napot a lehetséges 365-ből - ismernek el a nyugdíj kiszámításához, de a nyugdíjjogosultság megállapításakor minden ilyen év teljes évnek minősül. A magasabb összegű (havi 75 ezer forintos) tételes adó fizetésének választása esetén a nyugdíj kiszámításánál a teljes 365 nap beleszámít a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]

Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetésekor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.
A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - figyelmen kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), a rehabilitációs járadékot, valamint a nyugdíjjárulék-köteles (tehát a 2012. január 1-jétől megállapított) rehabilitációs ellátás összegét. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint a nélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémium évek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkeresetszámítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon "teljesített" 10 év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum 13 év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki összesen 20 év szolgálati időt szerzett, és 1988 és 2014 között csak 10 évet dolgozott Magyarországon, és 2015-ben nyugdíjra jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Az öregségi nyugdíj alapjába havi 372 ezer forint valorizált nettó átlagkereset számítható be teljesen, az ezt meghaladó részből pedig fokozatosan csökkenő hányad. Például 500 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 372 ezer forint plusz a 372 ezer és a 421 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 44 100 forint, valamint a 421 ezer forint feletti rész 80 százaléka, vagyis 63 200 forint; a nyugdíjalap így összesen 479 300 forint.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (11) bekezdésében.]

Az öregségi nyugdíj összege

Nem változott.

Az öregségi nyugdíjat továbbra is a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő. 50 év vagy ennél hosszabb szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 100 százaléka a nyugdíj összege.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. §-ában, 21. § (1) bekezdésében, 2. mellékletében.]

Keresetvalorizáció

Nem változott.

A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2014-re vonatkozó szorzó csak 2015. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2014-es valorizációs szorzókkal számítanak ki.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (9) és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.]

Minden év márciusában Korm. rendeletben közzé kell tenni azokat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat, amelyeket az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bek. a) pontjában.]

Pénztártagság és tb-nyugdíj

Nem változott.

A pénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A § (1) bekezdésében, 1. mellékletében.]

A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjasként visszalépett öregségi nyugdíjas ellátását a pénztártagság miatt alkalmazott csökkentések nélkül, tehát teljes összegben kell a megállapítás napjára visszamenőlegesen újra megállapítani. Ennek előfeltétele, hogy a tagi kifizetéssel csökkentett pénztári követelést a magánnyugdíjpénztár átutalja a Nyugdíj-biztosítási Alap vagy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A § (2) bekezdésében.]

A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony teljes időtartama beszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a tagsági idő alatt megszerzett jövedelmeket figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bek., 37. § (1) bekezdéseiben.]

Egyéb nyugdíjszámítási szabályok

Nem változott.

A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).
A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum.
Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább 20 év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (3)-(4) bek., 21. § (1), (3) bekezdéseiben és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §-ában.]

Tovább dolgozók nyugdíjának növelése

Változás 2015. január 1-jétől.

Csak nyugdíjnövelés állapítható meg a nyugdíjas kérésére akkor, ha korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék folyósítása melletti kereset után fizetett nyugdíjjárulékot. A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzés ideje azonban nem tekinthető szolgálati időnek. A törvény immár azt is kifejezetten rögzíti, hogy az ilyen időszakban fizetett nyugdíjjárulék alapja az öregségi nyugdíj megállapításakor nem számítható be az átlagkeresetbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Nem változott.

A nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegét naptári évenként kiszámítják. A havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik. (Függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Ha a korhatár elérését követően új öregségi nyugdíjat állapítanak meg, az ellátás összegénél a korábbi öregségi nyugdíj melletti nyugdíjnövelést is figyelembe kell venni.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésében.]

A 2010 végéig szerzett jövedelmek után bármikor kérelmezhető a nyugdíjnövelés. Ennek során nem veszik figyelembe azokat a jövedelmeket, melyek után korábban már érvényesítettek növelést, és a 2010-ig megszerzett jövedelmeket 2015-ben a 2014. évi szintre emelik fel.
A növelés mértéke a megszerzett jövedelem havi átlagának 0,5 százaléka, tehát a megszerzett jövedelem 2400-ad része.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/A. §-ában.]

Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]

Ellátásszerzés korhatár felett

Nem változott.

Nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a rájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka.
Például az az 1949. október 27-én született férfi, aki 2015. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 48-szor 30 napot (négy évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 24 (48 x 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj e növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nyugdíjösszeg-rögzítés

Nem változott.

Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.
Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíjkorhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. §, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 67. §-aiban.]

Nyugdíj-szüneteltetés

Nem változott.

Annak az öregségi nyugdíjasnak a nyugdíját, aki 2013. január 1-je után közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati, állami vezetői, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyt, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyt, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt létesít, a jogviszony-létesítést követő hónap első napjától szüneteltetik.
A nyugdíjasnak a jogviszony létesítését - a létesítés napjától számított 15 napon belül - be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A foglalkoztatásra vonatkozó adatról az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfolyósítót, amely külön kezdeményezés nélkül, tehát hivatalból dönt a nyugdíj szüneteltetéséről.
Továbbra is szüneteltetik a nyugdíját a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami vezetői szolgálati, a köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban állóknak.
Ha az öregségi nyugdíj szüneteltetését megalapozó jogviszony már nem áll fenn, a nyugdíjasnak a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell kérelmeznie nyugdíja ismételt folyósítását, és a kérelem mellé csatolnia kell a jogviszony megszűnését igazoló okiratot. Az ellátást a jogviszonymegszűnést követő hónap első napjától kezdik el ismét folyósítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-ában, 97. § (5) bekezdésében, 102/I. §-ában.]

Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]

Szolgálati idő

Változás 2015. január 1-jétől.

Szolgálati időként kell számításba venni a szociális szövetkezet tagja munkavégzésének azt az időtartamát, amelyre a nyugdíjjárulékot megfizette. Ezt a szabályt a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bek. k) pontjában, 102/L. § (1) bekezdésében.]

Az arányos szolgálati időt (például részmunkaidős, minimálbért el nem érő keresettel) a munkáltatónak nem kell kiszámolnia, csak azt kell jeleznie, hogy a foglalkoztatás részmunkaidőben történik, és szükséges az arányos szolgálati idő számítása.

[Lásd 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg. Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítás ténye a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43/A. § és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29-59/B. §-aiban.]

Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37. §, 41. §-aiban és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]

A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a sorkatonaság időtartama szolgálati idő.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bek. c)-e) pontjaiban.]

Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidőszámításához az adóhatóság igazolja a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tartozás összegének és a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki 20 évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. j) pontjában.]

Havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó tevékenysége után egy naptári évben a nyugdíjba beszámítandó jövedelem és a minimálbér arányának megfelelő szolgálati időt - 2015-ben 283 napot a lehetséges 365-ből - ismernek el a nyugdíj kiszámításához, de a nyugdíjjogosultság megállapításakor minden ilyen év teljes évnek minősül. Ha 2015-től a magasabb összegű tételes adó fizetését választja, a nyugdíj kiszámításánál a teljes 365 nap beleszámít a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]

Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]

Özvegyi járadék

Nem változott.

A magánnyugdíjrendszerből visszalépett tagok halála esetén özvegyi járadék is megállapítható. Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíjnál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyugdíj helyett folyósítják.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. §-ában, 101. § (1) bek. p) pontjában.]

Az özvegyi járadékot az elhunyt volt magánnyugdíjpénztári tag visszalépésekor a Nyugdíj-biztosítási Alap vagy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére átutalt követelés összege alapján kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A § (1) bekezdésében.]

Özvegyi nyugdíj

Nem változott.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).
Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi nyugdíjra, illetve öregségi nyugdíjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági nyugdíj megállapításához a 2011. december 31-ei szabályok szerint szükséges szolgálati időt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta házastársa (élettársa) halálát.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A. §, 45-46. §-aiban.]

A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj alapján számítják ki az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Az ellátás az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. Az özvegy munkaképesség-csökkenése akkor jogosít özvegyi nyugdíjra az ideiglenes ellátás egyéves időtartamának lejárta után, ha a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalék alatti. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).
Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően járó özvegyi nyugdíj összege annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az özvegyi nyugdíj. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Az özvegyi nyugdíj 30 helyett 60 százalék, ha az ellátást az özvegy nyugdíjkorhatár-betöltése vagy megváltozott munkaképessége miatt állapítják meg, és az özvegy nem részesül az öregségi nyugdíj, az 1998 előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, illetve balettművészeti életjáradék ellátások egyikében sem.
A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére öregségi nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve balettművészeti életjáradékot. Akkortól a megállapított ellátás mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]

Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]

Ha az elhunyt magánnyugdíj-pénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/C. §-ában.]

Élettársnak a polgári törvénykönyvben ekként meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 60. §-ában.]

Együtt folyósított ellátások

Változás 2015. január 1-jétől.

Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 84 975 forint (2014-ban 83 470 forint volt).

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. § (7) bekezdésében.]

Nem változott.

A 30 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogán járó ellátásának összegétől függetlenül jár.
Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2015-ben 84 975 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése

Nem változott.

Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a megváltozott munkaképességű özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatárbetöltés, munkaképesség-változás) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.
Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]

Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy 50 százalékos munkaképesség-változást szenvedett el (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 2000. május 15-éig özvegyi nyugdíjat kapott, 2015. május 15-éig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. §, 53. §-aiban.]

Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok

Nem változott.

Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]

Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.
Az özvegy munkaképesség-változása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha a munkaképesség-változásának mértéke már nem éri el az 50 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]

Árvaellátás

Változás 2015. január 1-jétől.

A 16-25 éves közötti árva akkor jogosult árvaellátásra, ha olyan felnőttképzésben vesz részt, amely nem távoktatásban zajlik, s a képzés heti óraszáma legalább hét óra. Ezt a szabályt 2015. január 1-je előtt elhunyt személy árvája ügyében akkor kell alkalmazni, ha az árvára nézve kedvezőbb. Ha az árva számára kedvezőbb, ügyének elbírálásakor a 2014. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni, vagyis azt kell vizsgálni, nappali rendszerűnek tekinthető felnőttképzésben folytatja-e tanulmányait.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bek. b) pontjában, 102/L. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1), (4) bekezdéseiben.]

A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés miatt következik be.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]

Az árvaellátás annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, részére a 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az ellátási összeg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56. §-ában.]

Az árvaellátás gyermekenként 2015-ben is minimum havi 24 250 forint.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 64/D. §-ában.]

Szülői nyugdíj

Nem változott.

Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).
A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása, korhatár előtti ellátása, átmeneti bányászjáradéka vagy balettművészeti életjáradéka is van, akkor a gyermek (unoka) öregségi nyugdíjának vagy a 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíjának 30 százaléka az ellátási összeg. Ha viszont a szülő (nagyszülő) nem kapja a felsorolt ellátások egyikét sem, a szülői nyugdíj 60 százalékos lesz.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]

Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben elhunyt után

Nem változott.

Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz 2011. december 31-én szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának 2011. december 31-én érvényes előírásai szerint kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 60-61. §-aiban.]

Eljárási szabályok

Változás 2015. január 1-jétől.

A felszámolással, végelszámolással megszűnő magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartják a felszámolótól, végelszámolótól átvett adatokat.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bek. j) pontjában]

A biztosított vagy képviselője a róla nyilvántartott nyugdíj-biztosítási adatokról az igazgatási szervtől kivonatot kérhet (korábban csak másolatot kérhetett).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (8) bekezdésében.]

A társadalombiztosítási egyéni számla tartalma kibővül, szerepel rajta a megállapodás alapján fizetett járulék összege, a megállapodás időtartama, a rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összege és az ellátás folyósításának ideje. Ezeket az adatokat a tárgyévet követően tüntetik fel az egyéni számlán. (Az egyéni számla korábban a személyi azonosító adatokon és a társadalombiztosítási azonosító jelen kívül az adóhatóságtól a biztosítottra vonatkozóan a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegének adatait tartalmazta.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/A §-ában.]

Az adategyeztetési eljárás során a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül jelezheti az igazgatási szervnek, ha adathiányt vagy téves adatot tapasztal, s egyúttal mellékelnie kell - ha megvannak - a korábbi foglalkoztatására vonatkozó okiratokat is. (Ha a biztosított nem tud megfelelő okiratokat benyújtani, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vizsgálja ki a biztosított állításait bizonyító okiratok fellelhetőségét. Az adatokkal kapcsolatos észrevétel jelzésére a határidő korábban 90 nap volt.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B § (4) bekezdésében.]

Az 1960-ban és azt követően születettek esetében 2014 helyett 2016 után folytatják le az egyeztetési eljárást. A pontos ütemtervet az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatójának kell jóváhagynia. Az ütemtervre vonatkozó előírás szerint egy ötéves korcsoport egyeztetési eljárását két év alatt kell elvégezni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A lakhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási szerveknek 2014. december 31-éig külön kérés nélkül (tehát hivatalból) adategyeztetési eljárást kellett kezdeményezniük az 1955-1959-ben született biztosítottakkal, volt biztosítottakkal. Az egyeztetési eljárás megkezdésekor a nyugdíj-biztosítási szerv tájékoztatást ad az eljárás menetéről, és részletes kimutatást küld a biztosított
■ megszerzett szolgálati idejéről (nőknél a 40 éves időtartam alapján megállapítható nyugellátáshoz megszerzett jogosultsági időről is);
■ foglalkoztatásának adatairól;
■ 1988-tól kezdődően megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelméről;
■ 1988-tól kezdődően a jövedelméből levont és a foglalkoztatója által befizetett nyugdíjjárulékról;
■ járulékfizetés nélkül, jogszabályi rendelkezés alapján megszerzett szolgálati idejéről.
Az egyeztetési eljárást a nyugdíj-biztosítási szervnek 60 nap alatt kell lefolytatnia, amely határidő további 60 nappal meghosszabbítható. Ebbe az időtartamba nem számít bele a nyugdíj-biztosítási szerv adatközlése és a biztosított válasza között eltelt idő. (A nyugdíj-biztosítási szerv 60 napot vár a válaszra, és ha a biztosított a megkeresésre nem reagál, az ügyintézési idő csak e válaszadási határidő elmúltával folytatódik.)
Az egyeztetési eljárást a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozattal zárja le. Ebben részletes kimutatást közöl a biztosítottnak megküldött nyugdíj-nyilvántartási adatokról, ezeken át kell vezetnie a biztosított által kezdeményezett, dokumentumokkal alátámasztható módosításokat. Ha a kezdeményezett módosítások hiteles dokumentumokkal nem támaszthatók alá, fel kell tüntetni az átvezetés elutasításának indokait is.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B-C. §-aiban.]

Az a biztosított, volt biztosított, akinek egyeztetési eljárását nem indítják meg hivatalból, elektronikus ügyintézés keretében - tehát ügyfélkapun keresztül - kérheti naptári évenként egyszer az adategyeztetés lefolytatását.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (2) bekezdésében.]

Nem indítják meg hivatalból az egyeztetési eljárást, ha a biztosított szolgálati idejét 2009 után határozattal megállapították, illetve ha ez vagy az adategyeztetési eljárás már folyamatban van. Nem kell a nyugdíj-biztosítási szervnek megindítania az eljárást akkor sem, ha a biztosított, korábban biztosított személy öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot kap, vagy bármely más olyan ellátást, melynek megállapításakor a szolgálati időt meghatározzák (illetve ha ezen ellátások valamelyikének a megállapítása már folyik).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (2) bekezdésében.]

Ha az egyeztetési eljárás lezárását követően új egyeztetési eljárás indul, akkor csak korábban nem vizsgált tény, adat vagy más bizonyíték alapján módosítható a nyugdíj-biztosítási szerv által már közölt adat.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/D. § (1) bekezdésében.]

Nyilvántartásban nem szereplő adat elismerésének kérelme, illetve olyan, 1955-ben vagy ezt követően született biztosított kérelme esetén, akinek egyeztetési eljárását még nem folytatták le, a hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást a nyugdíj-biztosítási szervnek fel kell függesztenie, és ehelyett egyeztetési eljárást kell lefolytatnia.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E § (2) bekezdésében.]

A biztosított, korábban biztosított személy személyesen, levélben vagy elektronikus úton [ügyfélkapun) keresztül hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti szolgálati idejéről (nők esetében a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugellátáshoz megszerzett időről), korkedvezményes vagy más, foglalkozáshoz kötött kedvezményes idejéről, valamint 1988-tól megszerzett jövedelméről.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (1) bekezdésében.]

A nyugdíjfolyósító Magyarországgal szociálpolitikai egyezményt kötött államban élő személy részére Magyarországon, az EGT-államokban és a szerződő államban nyitott pénzforgalmi számlára is folyósíthatja a nyugellátást. Ebben az esetben az utalás költségét a nyugdíjasnak kell viselnie.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2), (4) bekezdéseiben.]

Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra.
A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be, személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-ában.]

Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül nem hozható meg (például adatpótlás szükséges), az igénylő részére előleget állapítanak meg. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ában.]

A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-ában.]

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/E. §-ában.]

A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására történő, valamint a nyugellátásban részesülő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések határideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári nap.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (1), (5) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Nyugdíj-kiszámítási séma 2015-ben

Nyugdíj-kiszámítási séma 2015-ben

Naptári év*	1988	1989.	1990	1991	1992	(…)	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Nyugdíjba beszámító jövedelem és jövedelem- szerző napok	Nyugdíjba beszámító éves bruttó jövedelem meghatározása. Megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával. A járulékplafon feletti rész nem számít be.									Nyugdíjba beszámító éves bruttó jövedelem meghatározása. Megegyezik a járulékalappal. Valamennyi jövedelmet egyéni járulék terheli, tehát nincs járulékplafon.
Nyugdíjba beszámító jövedelem és jövedelem- szerző napok	A jövedelemszerző napok évenkénti meghatározása
Nettó jövedelem kiszámítása	Évenkénti nettó jövedelem kiszámítása. A tárgyévi szabályok alapján, speciális jogszabályi előírások figyelembevételével. Így például: - a beszámítandó bruttó jövedelem egyéni járulékokkal csökkentett összege alapján kell a levonandó személyi jövedelemadót kiszámítani - az egyes években a 168/1997. kormányrendelet 15. § (4)-(5) bekezdéseiben rögzített adókedvezmény-elemeket lehet a számítás során figyelembe venni
Valorizáció	Az így kiszámított nettó jövedelmek valorizálása (felszórzása) a nyugdíjazást megelőző év szintjére (tehát 2015-ben 2014. évi szintre).
	1988. évre	1989.	1990.	1991. évre	1992. évre	(...)	2010. évre	2011. évre	2012. évre	2013. évre	2014.évre
	21,475	18,371	15,107	12,038	9,924	(...)	1,140	1,071	1,049	1,000	1,000
Nyugdíjalap meghatározása	A nyugdíjazási év előtti évre valorizált (felszorzott) nettó jövedelmek éves jövedelemszerző napokkal súlyozott átlagának meghatározása
Nyugdíjalap meghatározása	Degresszió alkalmazása: a 372 ezer és 421 ezer forint közötti átlagkeresetrész 90, a 421 ezer feletti jövedelemrész 80 százalékát kell beszámítani
Nyugdíjösszeg	A nyugdíj összege az így kiszámított átlagkereset és a szolgálati időtől függő tényező** szorzata
Ha a jövedelemszerző napok száma nem éri el a 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig terjedő Időszak (vagy a teljes szolgálati Idő) felét, akkor a hiányzó napokra az 1988-at megelőző jövedelmeket, ennek hiányában a nyugdíjazáshoz legközelebb eső időszak minimálbérét is be kell számítani. *A szolgálati időtől függő szorzószámokat lásd a 173. oldalon.

__________________________________________________________________________________

Példák a nyugdíj-kiszámítási sémához

1. 1952 szeptemberében született kvalifikált szakmunkás 2015 márciusában eléri a 62 és fél éves nyugdíjkorhatárt, és benyújtja nyugellátás iránti igényét. Ekkor 42 év szolgálati ideje van. Pályafutása során a jövedelme folyamatosan az országos átlagkeresetnek megfelelő volt. Jövedelmét teljes egészében figyelembe veszik, mivel az átlagkereset többszörösét kitevő járulékplafont soha nem lépte túl.
Az 1988-tól megszerzett jövedelme alapján a nettó átlagkeresetet jelenleg még változatlan 2015-ös jövedelmet feltételezve sem lehet meghatározni, mivel nem ismertek a 2015-ben alkalmazásra kerülő úgynevezett valorizációs szorzók (tehát azok az értékek, amelyekkel a 2014 előtti jövedelmeket meg kell szorozni, és a nyugdíj számításakor az így kapott összeget kell figyelembe venni). Ezeket csak 2015 márciusában, a 2014. évi országos nettó átlagkereset ismeretében hozza nyilvánosságra a kormány.
Azt feltételezve, hogy a 2014. évi országos nettó átlagkereset nem fog lényegesen eltérni a KSH által közreadott I-X. havi folyamatoktól, az igénylő nettó átlagkeresete - az úgynevezett nyugdíjalap - mintegy 170 ezer forint lesz. Ez alacsonyabb a 372 ezer forintos határösszegnél, így az átlagkeresete teljes egészében beszámít a nyugdíjába, nem kell alkalmazni a degressziós szabályt.
A 42 év szolgálati időhöz 84 százalékos szorzó tartozik, így az igénylő ellátását 170 ezer x 84 százalék ~ 143 ezer forintos összegben állapítják meg. 40 év esetén csak mintegy 136 ezer forintot kapna.
2. Az előzőekkel megegyező feltételű életkorú és jogszerzési idejű, tehát szintén 1952 szeptemberében született és a 62 és fél éves életkora betöltésekor 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi élete során tanárként dolgozott. Így az országos átlagkeresetet mintegy 25-30 százalékkal meghaladó jövedelmet ért el.
Ebben az esetben a nyugdíjba beszámító átlagkeresete várhatóan 207 ezer forint, nyugellátása pedig 174 ezer forint körül alakul. 40 év szolgálati idő esetén ellátása körülbelül 166 ezer forintra mérséklődne.
3. 1952 szeptemberében született férfi 1990 előtt külföldön dolgozott, és csak abban az évben települt haza Magyarországra. Ezt megelőzően olyan országban élt, amely nem tagja az EGT-nek, és nincs hatályos szociálpolitikai szerződése Magyarországgal. Ezért nyugdíja kiszámításakor a külföldi jogszerzését nem fogják figyelembe venni. Mivel azonban Magyarországon megszerezte a 15 év szolgálati időt, ezért a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphat öregségi nyugdíjat.
Vállalatvezetőként jóval az átlagkereset feletti jövedelmet ért el, minden évben annak tízszeresét kereste. A nyugdíjkorhatár 2015. márciusi betöltésekor nyugdíjat igényel. Az ellátást a kiemelkedően magas jövedelme és az 1990-től összegyűlt 25 év szolgálati ideje alapján állapítják meg. Nyugdíjának összege mintegy 315 ezer forint körül várható.
Ennek kiszámításakor közel 550 ezer forintos nettó átlagkeresetet kalkulálnak. Ez alacsony összeg ahhoz képest, hogy a 2015. évi havi nettó átlagkeresete 1 600 000 forint. A nyugdíjszámításkor azonban figyelembe veszik az 1992 márciusától 2012 végéig hatályos úgynevezett járulékplafont. Erre az időszakra csak azt a jövedelemrészt - az időszak során jellemző átlagkereset két-háromszorosát - számítják be, amely után az igénylő jövedelmét egyéni járulék terhelte. Ilyen magas jövedelemszint esetén csak az 1988-tól -ebben a példában 1990-től - 1992. február végéig terjedő, valamint a 2012 utáni időszak jövedelme számít be teljes egészében a nyugdíjba, ebben a példában tehát kevesebb mint öt év a teljes, 25 évet meghaladó kereseti időszakból.
Mivel átlagkeresete meghaladja a 372 ezer forintot, alkalmazni kell rá a degressziós szabályt. Így a nyugdíjkiszámításkor figyelembe veendő átlagkeresete mintegy 517 ezer forint lesz. 24 év szolgálati idő esetén 61 százalékos szorzóval számítják ki a nyugdíjösszeget, így állapítják meg a 517 ezer x 61% ~ 315 ezer forintos összeget. Ha az igénylő végig Magyarországon élt volna, 42 év szolgálati idővel és 1988-tól elért tízszeres átlagkeresetnek megfelelő jövedelemszinttel, akkor mintegy 471 ezer forintos ellátást kaphatna nyugdíjazásakor.
4. 1951 márciusában született személy élete során rövid ideig dolgozott, és 1988-tól munkavállalásai során mindig minimálbér körüli jövedelmet szerzett. Bár a nyugdíjkorhatára 62 év, mégsem mehetett nyugdíjba ennek betöltésekor, 2013 márciusában, mert még nem rendelkezett a minimálisan szükséges 15 év szolgálati idővel. Ezt az időtartamot 2015 júniusában szerzi meg, amivel jogosulttá válik öregségi résznyugdíjra.
A minimálbéres időszakok alapján 73 ezer forintos nettó átlagkereset kerül figyelembevételre a nyugdíj kiszámítása során. Ezt megszorozva a 15 szolgálati évhez tartozó szorzószámmal -tehát 43 százalékkal -, adódik a mintegy 31 ezer forintos nyugdíjösszeg.
5. 1952 szeptemberében született nő 2015 márciusában éri el a 62 és fél éves nyugdíjkorhatárt. Ekkor 35 év szolgálati idővel rendelkezik, amelynek része az 1987 végétől 1990 végéig tartó gyermekgondozási ellátási időszak is. Szolgálati ideje alapján nem érte el sem a 40 éves - egyetemi éveket, munkanélküliségi időszakot és egyéb időszakokat nem tartalmazó - jogosultsági időt, sem az előrehozott ellátáshoz szükséges 37 évet. Ezért nem kaphatott nyugellátást vagy korhatár előtti ellátást a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően.
A gyermeknevelési időt követően általában az országos bruttó átlagkereset kétszeresének megfelelő jövedelmet szerzett. Ez egyes években - 1995 és 1998, valamint 2000 és 2002 között - némileg meghaladta a járulékplafont, így ezekben az időszakokban nem a teljes összeget veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.
Ezen életpálya alapján a nyugdíjba beszámító nettó átlagkeresete (az úgynevezett nyugdíjalap) 299 ezer forint. A 35 év szolgálati időhöz 73 százalékos szorzó tartozik, így a nyugellátás 218 ezer forint körüli összegben kerül részére megállapításra.
Az átlagkereset számításakor a gyermekgondozási ellátások 1988-1990. évi összegeit nem vették figyelembe. Ez kedvező a nyugdíjasnak, mivel ezek az ellátások jóval alacsonyabbak voltak az országos átlagkereset kétszeresénél, de beszámításuk hiányában nem hatnak csökkentően. Ha ezen ellátásokat is beszámítanák a nyugdíjba, mintegy 15-20 ezer forinttal alacsonyabb lenne a havi ellátása.
__________________________________________________________________________________

Példa katás vállalkozó jövedelmének nyugdíjbeszámítására

Főállású egyéni vállalkozó a kisvállalkozók tételes adóját és az alacsonyabb összegű - tehát a havonta 50 ezer forintos - adó fizetését választja. A nyugdíj igénylésekor a tételes adófizetés időszakát teljes egészében figyelembe veszik a nyugdíjjogosultság legalább 15 éves szolgálatiidő-követelményének elbírálásakor. A nyugdíj kiszámításakor havonta 81 300 forintot számítanak be a tételesadó-fizetés idejére, ha azonban nem főállású vállalkozóként havonta 25 ezer forint tételes adót fizetett volna, ennek időszakára egyáltalán nem vennék figyelembe a kisadózó vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet. A főállású kisadózónál figyelembe vett havi 81 300 forintos összeg alacsonyabb a minimálbérnél (2015-ben annak 77,4 százaléka), így a nyugdíjkiszámításkor a szolgálati időt - ellentétben a jogosultsághoz szükséges időszak meghatározásával - is csak ilyen arányban veszik figyelembe. Ha tehát a főállású vállalkozó 2015-ben végig a kisadózók tételes adóját fizeti, és más jogcímen sem fizet nyugdíjjárulékot, erre az évre nem 365 napot, hanem ennek csak 77,4 százalékát, tehát 283 szolgálati napot számítanak be neki. Így ha például a 2015-ben kisadózást választó főállású egyéni vállalkozónak 2014 végén 40 év és 5 nap szolgálati ideje van, akkor a nyugdíj 2015. december 31-ei megállapításakor csak 40 szolgálati évet számítanak be, mivel a 2015-ben szerzett 283 nappal együtt sem lesz meg a 41 év. Ha nem választotta volna a kisadózást, hanem a minimálbér után megfizette volna a nyugdíjjárulékot, nyugdíját nem 40, hanem 41 év szolgálati idő alapján állapítanák meg, és így ellátása a nyugdíjalapnak (valorizált átlagjövedelemnek) nem 80, hanem 82 százaléka lenne. Ugyancsak 41 szolgálati év és 82 százalékos hányad beszámításával kalkulálnák a nyugdíját, ha 2015-ben nem havi 50 ezer, hanem az új szabály által adott lehetőség alapján havi 75 ezer forint befizetését vállalná. Ekkor ugyanis nem havi 81 300, hanem havi 136 250 forintot számítanak be a nyugdíjába, és mivel ez meghaladja a minimálbért, nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati idő 2015-re beszámítandó napjait a nyugdíj-kalkuláció során.
__________________________________________________________________________________

Jogosultságok tartós jövedelempótló ellátásokra 2015-ben*

__________________________________________________________________________________

Nyugdíjminimumok 2015-ben

	havi összege
Öregségi nyugdíj	28 500 Ft
Árvaellátás	24 250 Ft

__________________________________________________________________________________

Nyugdíjkorhatár-elérés

Születési év	Nyugdíj- korhatár*	Nyugdíjkorhatár elérésének éve (féléve)
1950	62 év	2012
1951	62 év	2013
1952	62,5 év	2014. II.-2015. I.
1953	63 év	2016
1954	63,5 év	2017. II.-2018. I.
1955	64 év	2019
1956	64,5 év	2020. II.-2021. I.
1957	65 év	2022
1958	65 év	2023
•Férfiaknál és nőknél egységesen.

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a nyugdíjkorhatár előtti ellátásokról?

Nők kedvezményes nyugdíjazása

Változás 2014. március 23-tól.

Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban részesült, a jogosultsági időbe beleszámítható keresőtevékenység minimális időtartama - gyermekszámtól függetlenül - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie. 2014. márciustól az ápolási díj bevezetését megelőzően a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek otthoni ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejét az ápolási díjjal azonosan kell számításba venni.
Jogosultsági időként kell számításba venni a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások kötelező nyári gyakorlatával szerzett szolgálati időt.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-ában.]

Nem változott.

Életkorától függetlenül nyugdíjba mehet az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati ideje, illetve jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet szerzett keresőtevékenységgel. Az általános szabályok szerint szolgálati időbe beszámító időknek csak meghatározott elemei számítanak jogosultsági időnek. A szolgálati időbe beleszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt végzett tanulmányok ideje vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, a nyugdíjazási feltételt jelentő 40 éves időtartam kiszámításakor ezek nem vehetők figyelembe.
Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 32 éves követelménye. Ha egy nő például öt, hat, hét, illetve nyolc gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31, 30, 29, illetve 28 év keresőtevékenységgel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti legalább 9, 10, 11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gyereknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.)
A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes ideje kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének a megállapításakor perdöntő. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevékenységgel, illetve gyermekneveléssel.
Így például ha egy 1954 augusztusában született nő 2015 augusztusában négy év gyermeknevelési és 36 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, tehát két és fél évvel a 63 és fél éves nyugdíjkorhatárt megelőzően, 61 éves korában jogosult nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje két év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 42 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért nettó jövedelmek valorizált átlagának 84 (40 évre 80 százalék és minden további évre 2-2) százaléka lesz (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag).
A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyugdíjak érvényesítésének is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék.
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, azaz nem csökkentik a korhatár alatti megállapítás miatt.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-ában.]

A prémium évek programban részt vevők jogviszonya az öregséginyugdíj-jogosultság megszerzése esetén szűnik meg, függetlenül a határozott idejű szerződés lejáratától.

Szolgálati nyugdíjból öregségi nyugdíj

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár alatt saját jogú nyugellátásban kizárólag a 2011. december 31-én 57. életévüket betöltött, ezen a napon szolgálati nyugdíjban részesülők, valamint -2011. december 31-ét követően továbbfolyósított vagy újonnan megállapított ellátásként - a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározottak szerinti 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részesülhetnek.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. §-ában.]

Járulékkedvezmény a nyugdíjban

Nem változott.

Az ellátása mellett keresőtevékenységet folytató, szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíjban részesülő személy ellátás utáni családi kedvezményének meghatározásakor figyelembe kell venni az ellátás mellett szerzett jövedelme után az adóévben általa már igénybe vett családi adó- és járulékkedvezményt is.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bek., 5. § (5) bekezdéseiben.]

Szolgálati járandóság összege

Nem változott.

A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj csökkentett összege adó-és ehomentes, az adóbevallás során nem kell figyelembe venni. Családi kedvezmény akkor érvényesíthető utána, ha az ellátás mellett szerzett jövedelem a kedvezmény érvényesítéséhez a házastárssal vagy élettárssal megosztva sem elegendő. Ebben az esetben a járadékost megilleti a hiányzó összegre számított adóval megegyező, de legfeljebb az ellátás csökkentésével azonos összeg. Ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti ki neki, miután megkapta tőle az adóhatóság által - az adóbevallási év június 30-ától kezdődően, kérelemre - kiadott igazolást.
Ha a jogosult a családi kedvezményt a házastársával, élettársával megosztva veszi igénybe, az adóhatósági igazolás igényléséhez a házastárs meghatalmazása is szükséges, hogy az adóhatóság kiadhassa az egyébként adótitkot képező adatot. Az adóhatóság csak azt tudja igazolni, hogy a jogosult, illetve házastársa az év folyamán milyen összegű családi kedvezményt vett igénybe, azt nem, hogy mennyire voltak jogosultak. Ennek igazolásához a családi pótlékot folyósító szerv (vagyis a Magyar Államkincstár) igazolása szükséges. A családi kedvezmény a magzat után is igénybe vehető, ehhez a várandósságról orvosi igazolást kell csatolni a kérelemhez.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bek., 5. § (5) bekezdéseiben és a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ában.]

A csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított, 16 százalékkal tovább mérsékelt szolgálati járandóság összegét kiegészítik a 2011. december 31-én érvényes minimálbér 150 százalékának, tehát 117 ezer forintnak az ellátással megegyező arányban csökkentett összegére, tehát például 50 százalékkal csökkentett ellátás esetén 58 500 forintra. Ha az ellátás a 16 százalékos mérséklés előtt sem érte el ezt a szintet, akkor egyáltalán nem kellett mérsékelni az ellátást. Ha a mérsékelt ellátás meghaladja a határösszeget, az ellátás összege nem változik.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az 50 százalékkal csökkentett szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakult szolgálati járandóságot már a nyugdíjkorhatár elérése előtt teljes összegben folyósítják. Az eredetileg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint megállapított ellátásnál 50, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján megállapítottnál 52, a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. Korm. rendelet alapján megállapítottnál pedig 55 éves korban szüntetik meg a csökkentést.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (6) bekezdésében.]

A teljes összegű szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított szolgálati járandóság összegének 16 százalékos csökkenése nem mérsékelhette az ellátást a 2011 decemberében érvényes minimálbér (78 ezer forint) másfélszerese, tehát 117 ezer forint alá. Az éppen ekkora vagy ennél is alacsonyabb szolgálati nyugdíjat nem csökkentették. Nem csökkentették a szolgálati járandóságot akkor sem, ha a szolgálati nyugdíjast a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, továbbá ha önkéntes tartalékos jogviszonyban áll. Az ellátás emelése során a szolgálati járandóság így megállapított összegét veszik alapul.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a személyijövedelemadó-kulcs megváltozik, ennek megfelelően kell módosítani a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj összegét. Például ha az adókulcs 2015-ben 16 százalékról 20 százalékra emelkedne, a szolgálati járandóságot tovább kellene csökkenteni a 2014 decemberében járó szolgálati járandóság 4 százalékának az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt értékével. Csökkenő - például 12 százalékos - adókulcs esetén viszont megfelelően növekedne az ellátási összeg.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (3) bek., 5. § (4) bekezdéseiben.]

Korkedvezményes ellátásra jogosultság

Nem változott.

Korhatár előtti ellátásra jogosult a korkedvezményes nyugdíjhoz a 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személy. Ahány év korkedvezményt szerez - a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva -, annyi évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását. 2015-től már nem szerezhető további jogosultság.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában, (2) bekezdésében.]

A korkedvezményre jogosító munkakörben legalább három évet eltöltött bányász akkor is jogosult egy év korkedvezményre - tehát a korhatár előtti ellátás igénybevételére - a nyugdíjkorhatár előtt egy évvel, ha nem szerzi meg a tíz év korkedvezményre jogosító időt. Ezt a kedvezményt kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés vagy bányabezárás miatt szűnt meg.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában.]

Korkedvezményre azok szereznek jogosultságot, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál minden öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozó férfiaknál és nőknél egységesen három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár. A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkaév.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletében.]

Korhatár előtti ellátás megállapítása

Nem változott.

A korhatár előtti ellátáshoz szükséges szolgálati idő meghatározásakor szolgálati időként veszik figyelembe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítási idejét is, ha az ellátást 2011. december 31-éig megszerzett jogosultságra tekintettel vagy 1953-ban született nők igénylik. Az ellátás kiszámításakor azonban ezt az időszakot nem lehet figyelembe venni.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. ab), b) pontjaiban.]

Korhatár előtti ellátás állapítható meg annak a személynek, aki az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort és az előírt szolgálati időt 2012 előtt megszerezte, de a nyugdíjjogosultságot nem érvényesítette.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. a) pontjában.]

Az 1953-ban született, 37 év szolgálati időt szerzett nő a rá irányadó 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. évi betöltése előtt korhatár előtti ellátásra szerez jogosultságot. 2012 után azonban csak akkor kaphatja meg az ellátást, ha a 37 év szolgálati idővel már 2012 végén rendelkezett.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. b) pontjában.]

Korhatár előtti ellátás állapítható meg a bányász-, illetve művésznyugdíjra 2012. január 1-je előtt jogosultságot szerző, de nem nyugdíjazott személynek. Ha azonban az átmeneti bányászjáradék vagy balettművészeti életjáradék jogosultsági feltételeit is teljesíti, akkor ezen ellátások valamelyikét igényelheti.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés felvezető és záró szövegében, d)-e) pontjaiban.]

A korhatár előtti ellátás összegét a megállapításkor érvényes öregséginyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, az előrehozott öregségi nyugdíjra 2012 előtt érvényes csökkentési előírások alkalmazásával állapítják meg.
Korhatár előtti ellátás kizárólag a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy részére állapítható meg. Az igénylő az ellátás kezdőnapján nem állhat biztosítási jogviszonyban, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem kaphat rendszeres pénzellátást.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

Szolgálati járandóság megállapítása

Nem változott.

Szolgálati járandóság állapítható meg annak, aki a fegyveres szervek, testületek által megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, ha a szolgálati viszonyban és a rokkantsági nyugdíjban töltött együttes ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában.]

Szolgálati járandóságra jogosult a 2011. december 31-én a fegyveres szerveknél hivatásos, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses állományban állt tag, ha 2012 előtt betöltötte az 57. életévét - tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született -, és legalább 25 évig állt szolgálati viszonyban.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontjában.]

Szolgálati járandóság kizárólag az ellátás kezdőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt be nem töltött, biztosítási jogviszonyban nem álló és rendszeres pénzellátásban - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesülő személy részére állapítható meg.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. §-ában.]

A szolgálati járandóság összegét a szolgálati nyugdíj 2011. december 31-én érvényes szabályai szerint - tehát az igénylést megelőző 12 hónap átlagkeresete alapján - kell megállapítani, de csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyezően. (Kivéve, ha az igénylőt a szolgálati kötelmekkel összefüggésben egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, valamint ha az ellátást az önkéntes tartalékos jogviszony időtartama alatt kéri.)
Nem csökkenthető azonban a szolgálati járandóság összege a megállapítást megelőző napon érvényes minimálbér havi összegének másfélszerese (2015-ben 157 500 forint) alá. A csökkentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - az adóhatóság által a bevallási év június 30-áig kiállított igazolás alapján - a személyijövedelemadó-törvény szerint járó családi kedvezmény adójának (de elegendő jövedelem híján nem érvényesíthető) mértékéig visszautalja.
Ha a szolgálati járandóságot a szolgálati viszony és a rokkantsági nyugdíj 25 évet elérő időtartamára tekintettel állapítják meg, a korábbi rokkantsági nyugdíj 16 százalékkal csökkentett és az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege lesz az ellátási összeg. A nem érvényesíthető családi kedvezmény adóját ebben az esetben is - a csökkentés mértékéig - kifizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 10. §-ában.]

Átmeneti bányászjáradék megállapítása

Nem változott.

Átmeneti bányászjáradék állapítható meg a mélyművelésű bányában föld alatti munkakörben legalább 25 év szolgálati évet vagy 5 ezer, szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött személynek (a mecseki ércbányászati műszakszámot 1,67-szo-ros, a mecseki szénbányászati műszakszámot pedig 1,25-szoros szorzóval számítják be).
A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján még nem töltötte be az öregségi nyugdíj rá vonatkozó korhatárát, nem áll biztosítási jogviszonyban, és - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesül rendszeres pénzellátásban.

[Lásd az 1993. évi XLVIII. törvény 49/B §-ában.]

Balettművészeti életjáradék

Nem változott.

Balettművészeti életjáradék állapítható meg a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben vagy ezek jogelődjeinél legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett személynek. A 25 éves időtartamba a képzés ideje nem számít bele. A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezzen, a nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, ne álljon biztosítási jogviszonyban, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.

[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A-43/B. §-ában.]

Ellátottak nyugdíjkorhatár-betöltése

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnő korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot és balettművészeti életjáradékot öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. A korhatár betöltésekor a korábban korhatár előtti ellátásban részesülő volt országgyűlési képviselők és a szolgálati járandóságban részesülők öregségi nyugdíjukban visszakapják a személyijövedelemadó-kulcs mértékével történt korábbi csökkentést. Ellátásuk tehát a továbbiakban csökkentés nélkül kerül saját jogú nyugdíjként továbbfolyósításra.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása, ha a korábbi korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság időtartama alatt a nyugdíjas legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és a kérelem időpontjában hatályos szabályok szerint magasabb ellátási összeg jár a részére.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésében.]

A fegyveres szervezeteknek 2011. december 31-én meg kellett állapítani azt a szolgálatinyugdíj-összeget, amelyet 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező hivatásos állományú tagjának járna, ha a jogosultsági feltételeket teljesítené, és az ellátást igényelné. Az 57 éves életkort betöltött, szolgálati viszonyban álló szolgálati nyugdíjas esetében ez a nyugdíjrögzítés nem végezhető el. A kiszámított összeg közvetlenül a rögzítés után még nem fizethető ki. Ha azonban az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt összeg meghaladja a hivatásos állományú tag korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát követően folyósított öregséginyugdíj-összeget, akkor a magasabb összeget fogja kapni. Ugyanígy magasabb ellátásra jogosíthat a 2011. december 31-e előtt rögzített nyugdíj is.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 19-20. §-aiban.]

Szolgálatiidő-szerzés

Nem változott.

A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék mellett megszerzett jövedelem utáni nyugdíjjárulék-fizetés időszaka szolgálati időnek számít. A nyugdíjjárulék havi átlagos alapja után azonban nem érvényesíthető a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §, 37. §-aiban.]

Közlekedési kedvezmény

Nem változott.

A korhatár előtti ellátásban, átmeneti bányászjáradékban, balettművészeti életjáradékban, szolgálati járandóságban részesülő akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én már elmúlt 57 éves, és ezen a napon korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesült.

Az ellátás szüneteltetése

Nem változott.

Annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjasnak, aki 2013. január 1-je után közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati, állami vezetői, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyt, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt létesít, nyugdíjának folyósítását a jogviszony-létesítést követő hónap első napjától szüneteltetik. Ugyancsak szüneteltetni kell ezen közszolgálati viszonyban állók korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, átmeneti bányászjáradékát és balettművészeti életjáradékát is.
Továbbra is szüneteltetik a 2013 előtt létesített közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami vezetői szolgálati, a köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban állók korhatár előtti öregségi nyugdíját, korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, átmeneti bányászjáradékát és balettművészeti életjáradékát is.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bek., 102/I. § (2) bekezdéseiben, a 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában, az 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bek. és a 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdéseiben.]

A nyugdíjasnak a jogviszony létesítését a létesítés napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A foglalkoztatásra vonatkozó adatról az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfolyósítót, amely külön kérelem nélkül, tehát hivatalból dönt az ellátás szüneteltetéséről.
Ha az ellátás szüneteltetését megalapozó jogviszony már nem áll fenn, az ismételt folyósítást a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell kérelmezni. A kérelemhez csatolni kell a jogviszony megszűnését igazoló okiratot is.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (2), (4) bek., 97. § (5) bek., 102/I. § (1) bekezdéseiben.]

Ha a 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátásban részesülő nő nem a közszférából szerez jövedelmet, és ennek egy naptári évi összege az irányadó korhatár betöltését megelőzően eléri a minimálbér 18-szorosát (2015-ben ez 1 890 000 forint), ellátását a naptári év végéig felfüggesztik. E szabály érvényes a - 2012 elején nyugdíjból átalakított vagy 2011 után megállapított - korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, balettművészeti életjáradékra is. Ezeket az ellátásokat az álláskeresési járadék folyósítási hónapjaira is szüneteltetni kell.
A jövedelemkorlát túllépését az ellátott is köteles bejelenteni, de az adóhatóság is értesíti róla a nyugdíjfolyósítót. A túllépés utáni hónaptól folyósított ellátást vissza kell fizetni. Ha valaki decemberben lépi túl a korlátot, a decemberi ellátást kell visszafizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában, a 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdésében, 13. §-ában, az 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bek. és a 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdéseiben.]

Nem kell szüneteltetni azok - szolgálati nyugdíjból átalakított - öregségi nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték 57. életévüket, és nem a közszférából szereznek jövedelmet.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjban vagy más ellátásban részesülő személy nem közszférából megszerzett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves keretösszeget, azt 15 naptári napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (2) bek., 97. § (5) bek. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdéseiben.]

Az ellátás szüneteltetése nem változtat az ellátott e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak, korhatár előtti ellátottnak vagy más ellátásban részesülőnek minősül. Így tehát járnak neki a szüneteltetés előtti utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új ellátási összeget az érintett az újbóli folyósítás idejétől kapja meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. § (3) bek., 83/B. § (4) bek., 83/C. § (3), (5) bekezdéseiben.]

A szolgálati járandóságot szüneteltetni kell akkor is, ha a korábban nyugállományba helyezett hivatásos állományú tag a reaktiválása miatt kéri ezt. Az újralétesített szolgálati viszony megszűnésének igazolását követően a szolgálati járandóságot tovább folyósítják.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 12. §-ában.]

Az ellátás megszüntetése

Nem változott.

Megszűnik annak a személynek a korhatár előtti ellátása, illetve szolgálati járandósága, aki meghal, betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, akinek a 40 év jogosultsági idejére tekintettel a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat állapítanak meg, vagy aki maga kéri a megszüntetést. A korengedményes nyugdíjból átalakult korhatár előtti ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha a korengedményes nyugdíjazásról 2012 előtt megállapodó munkáltató és munkavállaló a polgári törvénykönyv 203. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állnak (például közeli hozzátartozók), és a munkáltató a későbbiekben újabb biztosítási jogviszonyt létesít a nyugdíjazottal.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (1), 21. § (2) bekezdéseiben.]

Ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyt munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum aláírása nélkül foglalkoztatják - tehát feketemunkát végez -, ellátását a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszüntetik, és vissza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási összeget.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]

A megszüntetett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság akkor sem állapítható meg újra, ha ennek feltételei továbbra is fennállnak vagy ismételten beállnak.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (3) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példák korhatár előtti ellátásokra

1. 1953 szeptemberében született nő 2013 januárjában szerezte meg a 37 év szolgálati időt. Mivel ezt csak 2012 után szerezte meg, korhatár alatti ellátás nem állapítható meg részére. Legkorábban 2016 januárjában szerezhetné meg a 40 év jogosultsági időt és mehetne nyugdíjba, azonban a szolgálati idejéből 4 év, amelyet felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányaival szerzett meg, nem számít bele a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időbe, így a korhatár betöltése előtt erre tekintettel sem kaphat nyugdíjat. Meg kell várnia a korhatár 2016. szeptemberi betöltését, amikortól öregségi nyugdíj állapítható meg részére. Ha már 2012 augusztusában megszerezte volna a 37 év szolgálati időt, úgy legkorábban a 2012. szeptemberi 59. születésnapjától kezdve a 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. szeptemberi betöltéséig bármikor igényelhetne korhatár előtti ellátást. Ebben az esetben ha például az ellátást 2015 márciusában, 61 és fél évesen igényli, akkor annak nyugdíjkiszámítás szerinti összegét 5,4 százalékkal kell csökkenteni. A csökkentés mértéke úgy adódna, hogy a 63 éves nyugdíjkorhatár előtt 18 hónappal veszi igénybe az ellátást, szolgálati ideje pedig a szükséges 40 évnél három évvel kevesebb. A csökkentés a korhatárig hiányzó hónapoknak, de legfeljebb 36 (a példa szerinti esetben 18) hónapnak, valamint a hiányzó három év miatt adódó 0,3-es szorzónak a szorzata. Ha a korhatár előtti ellátás igénylésekor 40 év szolgálati ideje lenne, az egyik szorzó 0 lenne, és így nem csökkentenék az ellátását.
2. 1954 januárjában született férfi 2013. január 1-jén mozdonyvezetőként - tehát korkedvezményre jogosító munkakörben - dolgozott, és 2014 végéig korkedvezményes munkakörben összesen 14 évet és 11 hónapot töltött el, ami két év korkedvezményt jelent (mivel ötévenként jár egy év kedvezmény). Így a 63,5 éves nyugdíjkorhatár 2017. júliusi betöltése előtt két évvel, 2015 júliusában igényelhet korhatár előtti ellátást. A három év korkedvezményhez szükséges 15 éves időt 2014 végéig nem tudta megszerezni, a hiányzó egy hónapot később sem tudja pótolni. Ha a mozdonyvezető 2014-ig tíz év korkedvezményre jogosító időt sem szerzett volna, akkor a korhatárelérésig egyáltalán nem kaphatna ellátást, mivel a korkedvezmény érvényesítéséhez legalább ennyi kedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott idő szükséges.
Ha a férfi 2014 végéig korkedvezményes munkakörben négy évvel kevesebbet (10 év 11 hónap) dolgozott volna mozdonyvezetőként, szintén két év a korkedvezmény.
3. 1951 novemberében született férfinak 2011 novemberében 60 életévére, 39 év szolgálati idejére tekintettel csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg, amelyet 2012. január 1-jétől változatlan összegben korhatár előtti ellátásként folyósítottak tovább. A nyugdíjkorhatár betöltését követően, 2013 novemberétől korhatár alatti ellátását változatlan összegben ismét öregségi nyugellátásként folyósítják. 2015. február 1-jén közalkalmazottként tanít egy gimnáziumban, ezt a létesítés időpontjától számított 15 napon belül, tehát 2015. február 15-éig be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. Ezt követően öregségi nyugellátását szüneteltetik a közalkalmazotti jogviszony fennállásának befejezéséig.
__________________________________________________________________________________

Korhatár előtti ellátás megállapítása 2015. január 1-jétől

	Szüle- tési év	Nem	Irányadó öregségi- nyugdíj- korhatár elérése	Korhatár előtti ellátás			Ellátás felfüggesztése jövedelem szerzése esetén
				megállapításának feltételei	kiszámítása	csökkentés mértéke (százalék)
	1952. II. félév	férfi	2015. I. fél- évében, 62,5 évesen	2011-ben úgy szüntetik meg jogviszonyát, hogy a lejáratot követő nap 2012-re esik, és ekkor 60 éves elmúlt, és legalább 42 év - vagy 60,5 éves elmúlt, és legalább 37 év - szolgálati idővel rendelkezik	Nyugdíj-kiszámítási szabá- lyok szerint, csökkentéssel	A nyugdíjkorhatárt megelőző 12 hónap- ra havi 0,3, az ellátás megállapításáig a további hónapokra 0,4-0,4, összesen legfeljebb 8,4 százalék	A havi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelem megszerzé- sének hónapjától az év végéig szüne- teltetik az ellátást (a korhatár eléréséig). Jövedelem összegére tekintet nélkül szünetel a közszolgálati jogviszonyban álló személy korhatár alatti ellátásának folyósítása
		nő	2015. I. fél- évében, 62,5 évesen	2012 előtt legalább 37 év szolgálati időt szerzett	Nyugdíj-kiszámítási sza- bályok szerint, 40 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csökkentéssel	Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok - de legfeljebb 36 hónap - és a 40 évhez hiányzó szolgálati évek számának szorzata, 10-zel elosztva
	1953*	férfi	2016-ban, 63 évesen	Kizárólag a 2. megjegyzésben foglaltak szerint	-	-	A havi minimálbér 18-szorosát megha- ladó naptári évi jövedelem megszerzé- sének hónapjától az év végéig szüne- teltetik az ellátást (a korhatár eléréséig). Jövedelem összegére tekintet nélkül szünetel a közszolgálati jogviszonyban álló személy korhatár alatti ellátásának folyósítása
		nő	2016-ban, 63 évesen	59 éves életkor betöltését követően, 37 év - legkésőbb 2012 végéig megszerzett - szolgálati idő esetén	Nyugdíj-kiszámítási sza- bályok szerint, 40 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csökkentéssel	Nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapok - de legfeljebb 36 hónap - és a 40 évhez hiányzó szolgálati évek számának szorzata, 10-zel elosztva
* Az 1953 után született férfiak kizárólag a 2. megjegyzésben foglaltak szerint kaphatnak korhatár előtti ellátást (öregséginyugdíj-korhatáruk születési évjáratonként fél évvel emelkedik, és az 1957-ben születetteknél éri el a 65 évet). Megjegyzések: 1. Korhatárt megelőzően nyugellátás megállapítása kizárólag annak a nőnek lehetséges, aki 40 év jogosultsági időt szerzett, a 38. oldalon leírtak szerint. 2. Korhatár előtti ellátás megállapítása abban az esetben is lehetséges, ha az igénylő 2014 végéig a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő időtartamot elérő vagy meghaladó korkedvezményt szerzett erre jogosító munkakör betöltése alapján, illetve ha 2012 előtt bányász- vagy művésznyugdíjra szerzett jogosultságot, de nyugdíjat nem kap. (Egyes esetekben korhatár előtti ellátás helyett átmeneti bányászjáradék vagy balettművészeti életjáradék igényelhető.) Ezekben az esetekben a nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint megállapított ellátást nem csökkentik, de a folyósított ellátások melletti jövedelemszerzés esetén az ellátások folyósítását korlátozzák. 3. A törvényi feltételek teljesítési esetén szolgálati járandóság (lásd a 39. oldalon), átmeneti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék is megállapítható. Az ellátások mellett szerzett jövedelem esetén a korhatár előtti ellátáséival megegyező korlátozásokat alkalmaznak. 4. A korhatár alatti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék a korhatár elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul át.

__________________________________________________________________________________

Nők kedvezményes nyugdíjjogosultságát megalapozó szolgálati idők[3]

Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők

■ a munkaviszony,
■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonaság
(fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony),
■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,
■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a szakmunkástanuló és szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem megszerzésének időtartama,
■ az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás időtartama,
■ az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
■ a végkielégítés időtartama alatt szerzett szolgálati idő 1998-1999. években;
valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
■ gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,
■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadóművészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
■ a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő.

Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati idők[4]

■ a terhességi-gyermekágyi segély,
■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolási díj folyósításának időtartama,
■ a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő (fizetés nélküli szabadság ideje).
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a megváltozott munkaképességűek ellátásairól?

Ellátástípusok

Nem változott.

Új ellátásként állapítható meg és folyósítható
■ a rehabilitációs ellátás,
■ a rokkantsági ellátás,
■ a bányászok egészségkárosodási járadéka.
Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2-13. §, 30-33. §, 35. §-aiban.]

Ellátásátalakítás

Nem változott.

2012. január 1-jétől a korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá, a korhatár felettieké öregségi nyugdíjjá alakult át. Ugyanekkor a 2011 végéig megállapított rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá alakult át.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 31-33. §-aiban.]

2012-től már nem állapítható meg rehabilitációs járadék. A 2012 előtt megállapított ellátásokat a határozott időtartam végéig folyósítják, ez összesen legfeljebb három-, a 2011-ben meghosszabbított ellátások esetén legfeljebb négyéves időtartamot jelent. Akinek például 2011. december 30-ától három évre állapították meg a rehabilitációs járadékot, 2014. december 30-áig kapta ellátását.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében, 34. §-ában]

Rokkantsági nyugellátás, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék 2012-től már nem állapítható meg.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Nem változott.

Rokkantsági ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha az igénybenyújtást megelőzően rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint nem végez keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - nem kap rendszeres pénzellátást. További feltétel, hogy az igénylő a kérelem benyújtását megelőző öt évben 1095 nap biztosítási időt szerzett, vagy hogy tíz éven belül legalább 2555 napig vagy 15 éven belül legalább 3650 napig biztosított volt.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 1., 4., 10. pontjaiban, 2. §, 5. §-aiban.]

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben felsorolt rendszeres pénzellátások közül a gyermekgondozási segély, a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett is meg lehet állapítani rokkantsági ellátást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 10. pont, 2. § (1) bek. c) pontjaiban.]

Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható - s a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő - igénylőnek, ha a kérelem benyújtásakor kevesebb mint öt éve van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig (2015-ben tehát az 1956 első félévében vagy az előtt születetteknek).

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]

Rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jogosultság már az igény benyújtását megelőzően fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást megelőző hatodik hónap első napjával állapítható meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az ennek megszüntetését követő naptól folyósítják.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 11. §-ában.]

Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitációs javaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságának foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás ezektől függően a 2012-ben érvényes minimálbér 30, illetve 150 százaléka - 27 900 és 139 500 forint - közötti összegben állapítható meg (lásd erről táblázatunkat a 46. oldalon).

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 12. §-ában.]

2012. január 1-je óta rokkantsági ellátásban részesül a teljesen munkaképtelen - tehát az I. és II. csoportba sorolt - 62 év alatti (tehát 1950-ben vagy azt követően született) korábbi rokkantsági nyugdíjas. A III. csoportos rokkantnyugdíjasok és a rendszeres szociális járadékosok közül a 2011 végéig 57 éves életkorukat betöltöttek (tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek) kapnak 2012-től rokkantsági ellátást, valamint az átmeneti járadékosok is.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1) bekezdésében.]

A 2012 januárja óta rokkantsági ellátásban részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született) személy a nyugdíjkorhatár betöltése után kérelmezheti, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos összegben jár.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdésében.]

Jogosultság rehabilitációs ellátásra

Nem változott.

Rehabilitációs ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha az igénybenyújtást megelőzően rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint nem végez keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - nem kap rendszeres pénzellátást.
A szükséges biztosítási idővel az rendelkezik, aki a kérelem benyújtását megelőző
■ öt éven belül legalább 1095 napon át, vagy
■ tíz éven belül legalább 2555 napig, vagy
■ 15 éven belül legalább 3650 napig
biztosított volt.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 1., 4., 10. pontjaiban, 2. §, 4. §-aiban.]

A rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek fennállásától állapítják meg. Ha ezek a kérelembenyújtási napon már fennálltak, az ellátás ettől a naptól jár.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben felsorolt rendszeres pénzellátások közül a gyermekgondozási segély, a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett meg lehet állapítani a rehabilitációs ellátást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (1) bek. 10. pont, 2. § (1) bek. c) pontjaiban.]

A rehabilitációs ellátást a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítják meg. Ha a keresőtevékenysége alatt keresőképtelenné vált ellátott részére táppénzt, baleseti táppénzt folyósítanak, ennek időtartamával meghosszabbodik a - keresőképtelenség alatt szünetelő - rehabilitációs ellátás.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1), (3) bekezdéseiben.]

A megszüntetett rehabilitációs ellátást (például a határozott időtartam lejárta miatt) kérelemre ismételten megállapítják, ha a kérelmezőnek olyan egészségkárosodása alakul ki, amelyet a korábbi komplex minősítésen még nem vettek figyelembe, és a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást és rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést, munkaközvetítést - is kap.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (1) bek., 8. § (1) bekezdéseiben.]

2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakult át a megmaradt munkaképességgel rendelkező - tehát a III. csoportba sorolt -, 2011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955-ben vagy azt követően született) személyek rokkantsági nyugdíja. Ugyancsak rehabilitációs ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves életkort 2011 után betöltött rendszeres szociális járadékosok.
A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre - a komplex újraminősítést követő ellátásmegállapításig (tehát a minősítést követő második hónap végéig) - továbbra is a 2011-es szabályokat alkalmazzák. Megszüntetik tehát a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakított ellátást hat hónapi keresőtevékenység, illetve ennek során a minimálbért, valamint az ellátás kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem megszerzésekor. A rendszeres szociális járadékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi minimálbér 80 százalékának (2015-ben 84 ezer forintnak) hat hónapon keresztüli megszerzése esetén szüntetik meg.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (2) bekezdésében.]

Rehabilitációs ellátás összege

Nem változott.

Az új igénylő rehabilitációs ellátásának összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és rehabilitálhatóságának várható időtartama határozza meg. Ha az igénylő rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható, a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát, de a 2012. évi minimálbér legalább 30 és legfeljebb 40 százalékát kapja (legalább 27 900 és legfeljebb 37 200 forintot). Ha az igénylő számára tartós rehabilitációs foglalkoztatás szükséges, az előző évi átlagjövedelmének 45 százaléka, de a 2012. évi minimálbér legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (37 200 és 46 500 forint között) lesz a megállapított ellátásának összege (lásd erről táblázatunkat a 46. oldalon).

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Nyugdíjnövelés-érvényesítés

Nem változott.

A 2012 előtt folyósított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelés a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt visszamenőleg igényelhető és érvényesíthető.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (6) bekezdésében.]

Orvos szakértői minősítés

Nem változott.

A rehabilitálható személyek közül
■ rehabilitációval helyreállítható foglalkozásúnak az 51-60 százalékos (B1 minősítési kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek a 31-50 százalékos (C1 kategóriájú) egészségi állapotú személyt kell tekinteni. A rehabilitációra nem javasoltak közül
■ rehabilitációval helyreállítható foglalkozásúnak, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálhatónak az 51-60 százalékos (B2 kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálhatónak a 31-50 százalékos (C2 kategóriájú),
■ kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatónak az önellátásra képes, 1-30 százalékos (D kategóriájú),
■ önellátásra nem vagy csak segítséggel képesnek az ilyen orvosszakmai minősítést kapott, 1-30 százalékos (E kategóriájú) egészségi állapotú személyt kell tekinteni.

[Lásd a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. §-ában.]

A megváltozott munkaképességű személy kérésére a rehabilitációs hatóságnak el kell végeznie a komplex minősítést, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt kell kiállítania.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 26/A. §-ában.]

Az ellátást igénylők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek munkaképesség-változásának vizsgálatakor az egészségi állapot megmaradt mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy a betegségek, sérülések, veleszületett rendellenességek figyelembevételével hány százalékosnak tekinthető az egészségi állapot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 1. pontjában, 2. § (1) bekezdésében.]

A megváltozott munkaképesség és a rehabilitálhatóság minősítését a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.
A rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-változás komplex minősítése során az egészségi állapot százalékos mértékének és a rehabilitálhatóságnak a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt rehabilitálhatónak minősítették). Ennek során meg kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükségleteit, időtartamát, feltételeit.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (2) és a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdéseiben.]

Felülvizsgálat 2012-től megállapított ellátásokra

Nem változott.

A rehabilitációs járadék folyósítási ideje legkésőbb 2014. december 31-én minden esetben lejárt. Amennyiben a rehabilitációs járadék folyósításának beszüntetését követően rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást állapítanak meg, az utolsó teljes hónapra járó járadék összegének 140 százalékát kell átlagjövedelemként figyelembe venni, ha az így kapott összeg kedvezőbb a számára.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 34. § (5) bekezdésében.]

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás egészségi állapottal, rehabilitálhatósággal kapcsolatos feltételeinek felülvizsgálatát a korábban meghozott határozat időpontjában végzi el. Soron kívüli felülvizsgálatot tart az egészségi állapot rehabilitációt megakadályozó rosszabbodása, legalább 30 napig elhúzódó keresőképtelenség, új körülmény felmerülése vagy adott szempont célzott áttekintése esetén, valamint az ellátott kérelmére.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1) bekezdésében.]

Ha a felülvizsgálatkor az ellátottat a korábbitól eltérő minősítési kategóriába sorolták, akkor az ellátás emiatt módosított összegét az átsorolást követő második hónap első napjától kell megállapítani. A módosított ellátás összegének meghatározásakor a korábban figyelembe vett átlagjövedelmet meg kell szorozni a korábbi megállapítás óta bekövetkezett fogyasztóiárnövekedés mértékével. Ha a rehabilitációs hatóság nem állapít meg állapotváltozást, az ellátási összeg változatlan marad.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Felülvizsgálat 2012 előtti ellátásokra

Nem változott.

A 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően megállapított rokkantsági ellátást az új megállapításra vonatkozó szabályok szerint, de legalább a felülvizsgálatot megelőző összegben kell megállapítani. Kiszámításakor átlagkeresetként a 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesült személy felülvizsgálat előtti hónapi ellátásának két és félszeresét kell tekinteni. Ha a felülvizsgált személy 2011. december 31-én átmeneti járadékban részesült, akkor a felülvizsgálat előtti hónap jövedelmének a kétszeresét, ha III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, akkor a 165 százalékát, ha II., illetve I. csoportosat, akkor a 155, illetve a 145 százalékát kell átlagkeresetként figyelembe venni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bek. a) pontjában, (2) bekezdésében.]

Ha a 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátásra szerez jogosultságot, és egészségi állapota rehabilitációval helyreállítható, akkor ellátásként a bruttó közfoglalkoztatási bér 40 százalékát (2015-ben 31 660 forintot), ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a 80 százalékát (2015-ben 63 125 forintot) kapja. A felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, és így havonta 28 495 illetve 56 990 forintot folyósítanak.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bek. b)-bb) pontjaiban.]

A 2012 januárjában átalakított rokkantsági ellátásban részesülőnek a 2012 előtt meghatározott időpontban kell részt vennie az előírt orvos szakértői (soros) felülvizsgálaton. A felülvizsgálat után egészségi állapotának és rehabilitálhatóságának megfelelő ellátást fog kapni, vagy nem részesül tovább ellátásban. A felülvizsgált személy ellátási jogosultságának megítélésekor a biztosítási időtartamot nem kell figyelembe venni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. b) pontjában, 32. § (1) bek., 33. § (7) bekezdéseiben.]

A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő komplex egészségiállapot-újraminősítését a rehabilitációs hatóság az életkorra, keresőtevékenységre és egészségkárosodási mértékre tekintettel kialakított sorrend alapján, legkésőbb a soros felülvizsgálat 2012 előtt meghatározott időpontjában végzi el.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (6) bekezdésében.]

Ezt követően a minősítési eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosultsági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz jogosult ellátásra. Az új feltételek szerinti ellátást az erről szóló határozatot követő harmadik hónap első napjától hajtják végre. Jogosultság hiányában az ezt megállapító határozatot követő hónap 1-jétől szüntetik meg az ellátást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2)-(3) bek., 13. § (2)-(3) bek., 33. § (7) bekezdéseiben.]

A 2012. január 1-je után rehabilitációs ellátássá átalakított juttatásban részesülők komplex felülvizsgálatot (vagy soron kívüli újraminősítést) követő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött korábbi időtartamot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.]

A 2012 januárjában átalakított, majd felülvizsgált vagy újraminősített ellátást a nyugdíjemelések mértékével kell emelni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (3) bekezdésében.]

Rehabilitációs terv

Nem változott.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles teljesíteni a rehabilitációs tervben meghatározott - például a rehabilitációs hatóságnál történő megjelenési, munkahely-keresési, képzési, munkahely-elfogadási - kötelezettségeit.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (3) bekezdésében.]

A jogosultnak a rehabilitációs ellátást megállapító határozat közlésétől számított öt napon belül fel kell keresnie a rehabilitációs hatóságot, ahol elkészítik rehabilitációs tervét. Ha a határidőt elmulasztja, a mulasztási okot bemutató igazolási kérelem benyújtása és elfogadása esetén pótolhatja kötelezettségét.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével kell kapcsolatot tartania a rehabilitációs terv elkészítése és megvalósítása során.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16-19. §-aiban.]

A rehabilitációs hatóságnak a rehabilitációs ellátás megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell rehabilitációstervjavaslatát elkészítenie és azt az ellátottal ismertetnie. A terv az ellátott személy elfogadó aláírásával válik érvényessé, amivel a jogosult az együttműködésre is kötelezettséget vállal. A rehabilitációs tervet - az abban meghatározott rendszerességgel megtartott közös értékelő megbeszélést követően - a munkaügyi kirendeltség és az ellátott közösen módosíthatja.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-ában, 18. § (2), (4) bekezdéseiben.]

A rehabilitációs tervnek tartalmaznia kell a folyamat során elérni szándékozott foglalkozást, munkaköröket, időrendben az ehhez szükséges szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint a rehabilitációs hatóság kötelezettségeit, ezek határidejét. A tervben ki kell térni a szükséges orvosi és szociális eszközökre, valamint a sikeres rehabilitációhoz szükséges további intézkedésekre is. Rögzíteni kell továbbá az ellátott személy kötelezettségeit, ezek határidejét, beleértve a rehabilitációs hatóságnál történő jelentkezéseinek gyakoriságát, valamint a kapcsolattartás módját is.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében.]

Jogosultság rehabilitációs kártyára

Nem változott.

A legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható, továbbá a 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesült személy rehabilitációs kártyára jogosult.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdésében, 22. §-ában.]

A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a foglalkoztatónak csak a minimálbér kétszerese (2015-ben havi 210 ezer forint) feletti jövedelemrészre kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 16/A-B. §-aiban.]

Rehabilitációs ellátás szüneteltetése

Nem változott.

Az újonnan, valamint a komplex újraminősítést követően megállapított pénzbeli rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell a keresőtevékenységnek, a közfoglalkoztatásnak, valamint a keresőképtelenségnek arra az időszakára, amikor az ellátásban részesülő személy munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy keresőképtelen. Ha a nyugdíjfolyósító erről csak utólag szerez tudomást, akkor a szüneteltetés időszakában folyósított összeget a később folyósítandó ellátásból vonja le, de a levonás legfeljebb a havi ellátási összeg feléig terjedhet. Ha az ellátás már megszűnt, a túlfolyósított összeget vissza kell fizetni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4)-(4a) bekezdéseiben.]

Ellátásmegszüntetés

Nem változott.

Megszüntetik a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az ellátott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti táppénz folyósítása esetén a rokkantsági ellátást nem szüntetik meg, a rehabilitációs ellátás pedig szünetel. Az értesítési vagy a felülvizsgálat során adódó kötelezettségét neki felróható okból elmulasztó személy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátását is megszüntetik a mulasztás megállapítását követő hónap első napjától. A rehabilitálhatóság vagy az egészségi állapot változása miatt az e megállapítást követő első naptól szüntetik meg az ellátást.
A jogosult saját kérésére is meg kell szüntetni az ellátást, a kérelemben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hónap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg kell szüntetni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1)-(3) bek., 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Keresőtevékenységet folytató személy rokkantsági ellátását akkor szüntetik meg, ha három egymást követő hónapon keresztül megszerzett jövedelme meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2015-ben 157 500 forintot).

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bek. d) pontjában.]

Az egyéni és a társas vállalkozóknál a fenti esetben a garantált bérminimum 150 százalékát (2015-ben 183 000 forintot) kell figyelembe venni, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2a) bekezdésében.]

A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum nélkül foglalkoztatott - feketemunkát végző - személy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól, és a megelőző egy évben kapott ellátási összeget vissza kell fizetnie.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (5) bek., 13. § (5) bekezdéseiben.]

Biztosításiidőtartam-számítás

Nem változott.

A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időbe a nyugellátásba beszámításra kerülő szolgálati idő és jövedelem megszerzésére 2012 előtt megkötött megállapodás időtartamát is be kell számítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában.]

Annak, aki az iskolai tanulmányait követő 180 napon belül vált biztosítottá, akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, ha nem rendelkezik az előírt jogviszonnyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, és nincsen 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. a) pontjában.]

Az ellátási jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be kell számítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Átlagjövedelem-számítás

Nem változott.

A rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy ellátását a jogosultsága előtti naptári évben megszerzett, legalább 180 napi jövedelem havi átlaga (napi átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha ebben az időszakban nem igazolható legalább 180 napi kereset, a jogosultság napját közvetlenül megelőző 180 napon át elért kereset alapján kell az ellátást megállapítani, folyamatos keresőtevékenységet feltételezve ezen időszakban. Például ha a jogosultság első napja 2015. április 1-je, akkor az ezt megelőző 180 nap alatt, vagyis a 2014. október 3-ától 2015. március 31-éig terjedő időszakban elért kereset alapján. Ha egyik időszakban sincs 180 napi kereset, vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet, a minimálbért kell átlagjövedelemnek tekinteni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában.]

Ha a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy azért nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben (valamint a jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napban sem), mert táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült, akkor a hiányzó napokra a táppénzes időszakot megelőző 180 naptári napi jövedelmét kell az ellátás megállapításakor figyelembe venni. Ha az igénylő számára a minimálbér alkalmazása magasabb ellátást jelent, akkor azt kell figyelembe venni. Minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összeget kell érteni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában, 9. § (2) bek., 12. § (2) bekezdéseiben.]

Ellátások emelése

Nem változott.

A rokkantsági nyugellátásból, rendszeres szociális járadékból, átmeneti járadékból 2012. január 1-jén átalakított, valamint a 2011 után újonnan megállapított rokkantsági, rehabilitációs ellátást is a mindenkori nyugdíjemelés mértékével (2015. január 1-jétől tehát 1,8 százalékkal) kell emelni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3) bek., 12. § (3) bek., 32. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Adó- és járulékfizetés

Nem változott.

Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]

A 2012. január 1-jét követően az új igény és az ellátásátalakítást követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, de összegét a nyugellátás kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bek. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bek., 37. § (1) bekezdéseiben.]

Sem a 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatás, sem pedig a rokkantsági ellátás után nem kell nyugdíjjárulékot vagy más közterhet fizetni. Így folyósítási időszakuk nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellátást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába beszámító jövedelem megszerzésének időszaka a szolgálati időbe beszámít.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bek. és az 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdéseiben.]

A rehabilitációs járadék után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási ösz-szeget folyósítja. A rehabilitációs járadék folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, összegét azonban a nyugellátás kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bek. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bek., 37. § (1) bekezdéseiben.]

Igénybenyújtás

Nem változott.

A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervéhez. Elutasítás esetén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hónapon belül előterjesztett kérelmet csak akkor bírálják el, ha az igénylő állapota időközben tartósan rosszabbodott.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (1) bek. és a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdéseiben.]

Az igénylési, tartozáselengedési, -mérséklési, részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli illeték.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (2) bekezdésében.]

Nem kell újra elvégezni a komplex orvos szakértői minősítést, ha a korábban elvégzett minősítés még érvényes.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (3) bekezdésében.]

Ha az igénylő önhibájából nem jelenik meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálatán, az igénylési eljárást megszüntetik.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16. §-ában.]

Adatszolgáltatás

Nem változott.

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek egészségi állapota megváltozásáról, valamint keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve megszüntetéséről 15 napon belül, a keresőtevékenysége alatti keresőképtelenségéről három napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (3) bek. és a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bek. , 16. § (3) bekezdéseiben.]

Visszafizetési, megtérítési kötelezettség

Nem változott.

A jogosulatlanul felvett rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás visszafizetésére, megtérítésére, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére, a részletfizetés engedélyezésére csak akkor kell a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni, ha az adott esetre nem tartalmaz külön rendelkezést a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény.
A megváltozott munkaképességűek ellátásainak visszafizetésére, megtérítésére jogalap nélkül felvett rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást a felróhatóságtól függetlenül 90 napon túl is visz-sza kell fizetni, ha a pénzfelvétel azért jogalap nélküli, mert az ellátásban részesülő ugyanabban az időszakban más EGT-államtól is azonos típusú ellátásban részesült. (Tehát nem csupán attól lehet visszakövetelni, akinek a pénz felvétele felróható, például ha téves adatközlése vezet a megalapozatlan kifizetéshez.)
A foglalkoztató a munkavállaló üzemi balesete miatt járó ellátását olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének aránya, vagyis nem minden esetben kell a teljes ellátást megtérítenie.
Ha az ellátást több foglalkoztatónál elszenvedett foglalkozási betegség, üzemi baleset miatt állapítják meg, a foglalkoztatókat olyan arányban terheli a megtérítési kötelezettség, amilyen az egyes megbetegedésekből, balesetekből eredő egészségkárosodások egymáshoz viszonyított aránya.
A megtérítésre kötelezett kérheti, hogy egy összegben, s ne hosszú éveken át teljesíthesse megtérítési kötelezettségét. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor a felszámolási vagy végelszámolási eljárás során csak egy összegben teljesítheti megtérítési kötelezettségét. A megtérítendő összeget rehabilitációs pénzellátás esetén annak folyósításának tartama alapján kell megállapítani. Rokkantsági ellátás megállapításakor a következő felülvizsgálatig, véglegesnek minősített egészségi állapot esetén a nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra tekintettel kell kiszámítani a megtérítendő összeget. Ha a kötelezett kéri az egyösszegű megtérítést, annak összegét a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összege alapján kell kiszámítani, a kötelezett jogutód nélküli megszűnése miatti egyösszegű megtérítéskor pedig a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző havi ellátás összege szerint. A rehabilitációs hatóság megtérítésre, visszafizetésre kötelező határozattal érvényesíti a követelését.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 20-20/D. §-aiban.]

Közlekedési kedvezmény

Nem változott.

A rokkantsági ellátásban részesülő akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátást kapott, vagy egészségi állapotát a rehabilitációs hatóság 30 százalékosnak vagy annál alacsonyabbnak minősíti. Akkor is megkapja a kedvezményt, ha 2011. december 31-én csak III. csoportos rokkantsági nyugdíjat vagy átmeneti járadékot kapott, de ezen a napon már elmúlt 57 éves. A rehabilitációs járadékban, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy közlekedési kedvezményre nem jogosult - írja elő a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.

Bányászellátás

Nem változott.

Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti az a bányász is, akinek a III. csoportos rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakították, és a felülvizsgálat során rehabilitálhatónak minősítették, vagy felülvizsgálatára még nem került sor. Az egészségkárosodási járadék összege ezekben az esetekben a 2011. december 31-ei rokkantsági nyugdíjnak az azóta eltelt időszakban végrehajtott nyugdíjemelésekkel növelt összege. Ezt a lehetőséget 2012. január 1-jéig visszamenőleg érvényesíteni kellett azok esetében is, akiknek az ellátása a felülvizsgálatot követően csökkent.
Az emelés évét megelőzően megállapított bányász-egészségkárosodási járadékot meg kell emelni a mindenkori nyugdíjemelés mértékével. Így a 2015 előtt megállapított bányász-egészségkárosodási járadékban részesülők ellátását 2015 januárjában 1,8 százalékkal fel kell emelni.
Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti a legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult személy, ha keresőtevékenysége megszűnésekor munkaképesség-változása, egészségkárosodása miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Továbbra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres pénzellátásban, beleértve a rendszeres vagy átmeneti kereset-, jövedelemkiegészítésben részesülőknek.)
A bányász dolgozók 2011 végéig megállapított egészségkárosodási járadéka 2012. január 1-jén változatlan összegben bányászok egészségkárosodási járadékává alakult.
A bányászok egészségkárosodási járadékát szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát (2015-ben az 1 millió 890 ezer forintot) - írja elő a fentieket a 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet.
A bányászok egészségkárosodási járadéka után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
__________________________________________________________________________________

Példák megváltozott munkaképességűek ellátására

1. 1955 júliusában született, 2015-ben 60 éves, 30 éves kora óta sportedzőként dolgozó tanár 2015 szeptemberében súlyosan megbetegszik. Fizikai teljesítménye nagymértékben korlátozottá válik, ezért edzői állása megszűnik. A területileg illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervnél igényt nyújt be megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátás iránti.
A rehabilitációs hatóság elvégzi egészségi állapotának komplex minősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát. Egészségi állapotát 48 százalékosnak és rehabilitálhatónak minősítik, és megállapítják, hogy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, tehát C1 kategóriába sorolják. Mégsem rehabilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap, mivel öt éven belül - 64 évesen, 2019 júliusában - eléri az öregséginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges 1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét megelőző évben egészségbiztosítási járulékot havi átlagban 450 ezer forint után fizetett.
Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, tehát 270 ezer forint lenne. Nem kaphat azonban többet a 2012. évi minimálbér 150 százalékánál (139 500 forintnál), így ellátását ekkora összegben állapítják meg. Ha egészségi állapota az orvosi minősítés szerint elérte volna az 51 százalékos mértéket, és foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható lenne, tehát B1 kategóriába sorolnák be, csak a 2012. évi minimálbér 45 százalékával megegyező (41 850 forintos) ellátást állapítottak volna meg neki.
Ha betegsége korábban következik be, és igénylését az öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt több mint öt évvel - például 2014 márciusában - adja be, akkor rehabilitációs ellátásra lenne jogosult, és C1 kategóriásként csak a 2012. évi minimálbér 50 százalékát (2014-ben 46 500 forintot, az összeghatár 2015-ben sem változik) kapná.
2. 1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves személy rokkantsági nyugdíja 2012 januárjától rehabilitációs ellátássá alakult át, nem minősül tovább nyugdíjasnak. Ellátásként a 2015. májusi komplex felülvizsgálat időpontjában 106 ezer forintot kap, azaz a 2011. decemberi rokkantsági nyugdíj időközben végrehajtott nyugdíjemelésekkel megemelt összegét. A komplex felülvizsgálaton megállapítják, hogy foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, így a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával (2015-ben 31 662 forinttal) megegyező összegű ellátást állapítanak meg neki, amelyet az átsorolást követő harmadik hónaptól, 2015 augusztusától kap. Az ellátás további időtartamát két és fél évben határozzák meg, 2018. februárig. A határozat kézhezvételét követően öt munkanapon belül fel kell keresnie a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervét, ahol elkészítik rehabilitációs tervét, és megkezdik rehabilitációját. Közben munkát vállal, de mivel keresőtevékenysége nem haladja meg a heti 20 órát, ellátása folyósítását nem szüneteltetik.
3. 1960-ban született nőnek 2011 decemberében rehabilitációs járadékot állapítottak meg, amelyet 2014 decemberéig folyósítottak. A rehabilitációs járadék összege a beszüntetéskor 123 ezer forint volt. A felülvizsgálat során megállapították, hogy állapota rosszabbodott, nem rehabilitálható, D kategóriába sorolták, rokkantsági ellátásra jogosult. Az ellátás alapjaként havi átlagjövedelemként a 2014 november hónapra (a beszüntetést megelőző hónapra) járó 123 ezer forint 140 százalékát, vagyis 172 200 forintot kell figyelembe venni. A 172 200 forint 65 százaléka, 111 930 forint jár rokkantsági ellátásként.
__________________________________________________________________________________

Megváltozott munkaképességűek részére megállapítható ellátások 2015-ben

Orvosi minősítés	Rehabilitálhatóság	Kategória	Születési év	Ellátás megnevezése	Ellátás összege*	Ellátás folyósítása
51-60%-os egészségi állapot	Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható	B1	1956. I. féléve után született, vagyis a nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva betöltők	Rehabilitációs ellátás, legfeljebb hároméves időtartamra	Havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 30%-a és legfeljebb a 40%-a (27 900 és 37 200 forint között), nyugdíjjárulék terheli	Szünetel heti 20 órát meghaladó keresőtevékenység vagy közfoglalkoztatásban való részvétel, vagy keresőképtelenség esetén
	Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható	B1	1956. I. félévében vagy korábban született személyek, mert 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 30%-a és legfeljebb a 45%-a (27 900 és 41 850 forint között), nyugdíjjárulék nem terheli	Megszűnik, ha keresete három egymást követő hónapon át a minimálbér 150 százalékát (2015- ben a 157 500 forintot) meghaladja. Az egyéni és társas vállalkozók rokkantsági ellátása akkor szűnik meg, ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igénylő főtevékenység folytatása esetén a garantált bérminimum 150 százalékát (2015-ben a 183 000 forintot) három hónapon át meghaladó keresetet érnek el
	Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt	B2	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 30%-a és legfeljebb a 45%-a (27 900 és 41 850 forint között), nyugdíjjárulék nem terheli
31-50%-os egészségi állapot	Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel	C1	1956. I. féléve után született, vagyis a nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva betöltők	Rehabilitációs ellátás, legfeljebb hároméves időtartamra	Havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 40%-a és legfeljebb 50%-a (37 200 és 46 500 forint között), nyugdíjjárulék terheli	Szünetel heti 20 órát meghaladó keresőtevékenység vagy közfoglalkoztatásban való részvétel, vagy keresőképtelenség esetén
	Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel	C1	1956. I. félévében vagy korábban született személyek, mert 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 45%-a és legfeljebb a 150%-a (41 850 és 139 500 forint között), nyugdíjjárulék nem terheli	Megszűnik, ha három hónapon át a keresete a minimálbér 150 százalékát (2015-ben a 157 500 forintot) meghaladja, egyéni és társas vállalkozó esetében ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igénylő főtevékenység folytatása mellett jövedelme a garantált bérminimum150 százalékát (2015-ben a 183 000 forintot) meghaladja
	Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt	C2	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 45%-a és legfeljebb 150%-a (41 850 és 139 500 forint között), nyugdíjjárulék nem terheli
1-30%-os egészségi állapot	Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, önellátásra képes	D	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 65%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 50%-a és legfeljebb a 150%-a (46 500 és 139 500 forint között), nyugdíjjárulék nem terheli
1-30%-os egészségi állapot	Jelentős egészségkárosodás, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes	E	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább a 2012-ben érvényes minimálbér 55%-a és legfeljebb a 150%-a (51 150 és 139 500 forint között), nyugdíjjárulék nem terheli

* 2013-tól minden ellátás a nyugdíjemelkedéssel megegyezően emelkedik.
Megjegyzések: 1. A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele az igénybenyújtást megelőző 5 éven belüli legalább 1095 napos, 10 éven belül legalább 2555 napos, 15 éven belül legalább 3650 napos biztosítási jogviszony.
2. A rehabilitációs ellátásban részesülők a pénzbeli ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra is jogosultak, ugyanakkor a rehabilitációs hatóságokkal együttműködni kötelesek.
3. Bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult a keresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt keresetkiegészítésben részesült, legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász (a keresetkiegészítéssel megegyező, valamint a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjas, a korábbi nyugdíj időközben végrehajtott emelésével megegyező összegben). Az ellátást a nyugdíjakkal megegyezően emelik.
4. A megváltozott munkaképességűek részére megállapított ellátások mentesek a személyi jövedelemadó alól.
5. A 2012. január 1-jével átalakított ellátásokat a komplex felülvizsgálat során fogják a felsorolt minősítési kategóriába besorolni és az érintettek ellátását újra megállapítani, azzal, hogy a felülvizsgálatot követően rokkantsági ellátásra jogosultak ellátási összege nem csökkenhet. A felülvizsgálatig a korábbi ellátásuk nyugdíjemelések szerint növelt összegét kapják. (2012-ben csak a rokkantsági nyugellátásból átalakított ellátások részesültek emelésben, 2013-tól valamennyi átalakított ellátás.) A rokkantsági ellátás felülvizsgálatot megelőző jövedelemszerzésre az általános szabályt, a rehabilitációs ellátáséra a 2011. december 31-én folyósított ellátás akkor hatályos szabályát (lásd a 47. oldalon) kell alkalmazni.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?

Pénztártípusok

Nem változott.

A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését, finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5)-(7) bekezdéseiben, 10. §, 47. §, 50/A. §, 51/A. §-aiban.]

Tagi jogok

Nem változott.

A tevékenységét megkezdő pénztár is megküldheti elektronikus iratként, tehát elektronikus aláírással ellátott bizonylatként a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követően az alapszabályt és a tagsági okiratot, ha az alapító tag ezt így kéri.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]

A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).
A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (2), (4) bekezdéseiben, 16. §-ában.]

A pénztár elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldheti a tagsági jogviszony záradékolását követően az alapszabályt, valamint a záradékolt belépési nyilatkozatot, illetve a tagsági okiratot, ha a taggá váló személy ezt így kéri.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (2) bekezdésében.]

Pénztártagság

Nem változott.

A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely, legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]

A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét - az alapszabályban kell részletezni).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]

Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).

Tagdíjfizetés

Nem változott.

Az önkéntes kölcsönös pénztári tagi saját befizetés után, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A paragrafusa alapján az egyes jogcímen járó kedvezmények együttes összege továbbra is egységesen legfeljebb 150 ezer forint lehet, függetlenül attól, hogy a kedvezmény egyes elemeit a pénztártag milyen jogcímen és milyen mértékben veszi igénybe.
A magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett, valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 44/A paragrafus szerint -, s továbbra is lehet rendelkezni az egészség-, illetve önsegélyező pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1) bek., 50. § (3) bekezdéseiben.]

A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]

A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész -a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]

A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g) pont, 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]

Munkáltatói hozzájárulás

Változás 2015. január 1-jétől.

A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások keretösszegének módosítása (2015-től évi 200 ezer forint) miatt már nem meríthetők ki teljes egészében a juttatások egyedi keretei, így önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás együttvéve is legfeljebb havi 16 667 forint összegben adható kedvezményesen.

Nem változott.

Személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás címén továbbra is összesen 35,7 százalékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak az önkéntes pénztárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak minősülő munkáltatói hozzájárulás után. Ebből az összegből a személyi jövedelemadó 19,04 százalékos, az egészségügyi hozzájárulás 16,66 százalékos (a hozzájárulás 1,19-szorosa után 16, illetve 14 százalékos) kötelezettséget jelent.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

Az adó az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50 százalékáig (2015-ben 52 500 forintig) terjedő részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig (2015-ben havi 31 500 forintig) terjedő részét.
A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.
A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezményes összeghatárt (2015-ben 200 ezer forintot) meghaladó része béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a foglalkoztatónak a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) személyi jövedelemadót és 27 (tehát 32,13) százalékos ehót (összesen tehát 51,17 százalékos terhet) kell fizetnie.
A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum-és a maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet).
A munkáltató az általános feltételeknél magasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást állapíthat meg azok részére, akik 15 éven belül érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1965-ben született önkéntes pénztári tagok részére ezt a kedvezményt az 50. születésnapjuktól kezdve megadhatja (az idősebbeknek pedig már az év elejétől).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.
Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki legalább hat hónapja munkaviszonyban áll nála (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafeteria-rendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]

Pénztártámogató

Nem változott.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag célzott szolgáltatásra teljesített befizetéséből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak száma és a minimálbér (2015-ben 105 ezer forint) szorzatát. A célzott szolgáltatás a magánszemély szempontjából adómentes, és nem kell figyelembe venni a béren kívüli juttatások keretösszegének meghatározásakor.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. §-ában.]

A pénztár munkáltatói tagja támogatói adományként célzott szolgáltatást is nyújthat. A célzott szolgáltatásokat a támogató minden, a támogatott pénztárban tagsággal rendelkező alkalmazottja, illetve azoknak a pénztári alapszabályban foglaltak szerinti közeli hozzátartozói is igénybe vehetik.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A § (1)-(3), (6) bekezdéseiben.]

A célzott szolgáltatás nyújtásáról a pénztár és a munkáltatói tag szerződést köt, amelyben meghatározzák a támogatott szolgáltatásokat, a támogatási összeget és ennek pénztári szolgáltatás és működés közötti megoszlását, valamint a szerződés megszűnését követően még igénybe nem vett összeg felhasználását. A szerződésben rögzíteni kell a támogatás módját, rendjét, határidejét, elszámolási formáját, valamint az eredményességéhez szükséges együttműködést, és az eredményesség értékelésének szabályait is.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A § (4) bekezdésében.]

A célzott szolgáltatásokra fordítható összeget a pénztárnak a fedezeti alapon belül, munkáltatói tagonként és szerződésenként elkülönített tartalékban, a célzott szolgáltatások tartalékaiban kell nyilvántartania. Ezeket az összegeket csak a munkáltatói taggal kötött szerződés szerinti célra lehet felhasználni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A § (5) bekezdésében.]

A pénztártagnak a támogatói adomány egyéni számlán jóváírt összegének 78 százaléka után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) bek. d) pontjában.]

Az adomány jóváírt összegének 78 százaléka után kell a 16 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni. Így összesen 33,54 százalékos közterhet kell a pénztártagnak a jóváírt adomány után fizetnie.
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]

Pénztártag halála, számlaöröklés

Nem változott.

A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.
A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését, és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathatja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő összeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A §-ában.]

A pénztártag halálának esetére jelölt kedvezményezettet is tartalmazó belépési nyilatkozatot vagy tagsági okiratot a pénztár a tag kérésére elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldheti a tag részére.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A § (2) bekezdésében.]

Pénztárszervezet

Nem változott.

A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]

A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]

A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve -az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]

A pénztár tagszervezője természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is lehet. A tagszervező alvállalkozót is igénybe vehet, melynek tevékenysége után teljes körű felelősséget kell vállalnia. Az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]

A pénztár közgyűlését évente egyszer kell összehívni. Az ülésen el kell fogadni az éves beszámolót és a közgyűlést követő négy negyedévre vonatkozó pénzügyi tervet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 34. § (1), (6) bekezdéseiben.]

Valamennyi önkéntes pénztárnak három évre kell elkészítenie a hosszú távú pénzügyi tervet. Ezt először az alakuló közgyűlésen kell elfogadni, majd minden évben, az éves pénzügyi terv elfogadásakor újra el kell fogadni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 34. § (1) bekezdésében.]

A küldöttközgyűlésen a pénztár bármely tagja részt vehet tanácskozási joggal.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 22. § (1) bekezdésében.]

Az ellenőrző bizottsági ülésről készített beszámolónak tartalmaznia kell az előző beszámolót követően megtett ellenőrzéseket és azok megállapításait is. Az ellenőrző bizottsági ülés közgyűlés elé terjesztett jegyzőkönyvét a közgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a felügyeletnek.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 27. § (6) bekezdésében.]

A pénztári tagszervező alvállalkozójával kötött szerződést a pénztár és a tagszervező közötti szerződés mellékleteként is meg kell jeleníteni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A. § (1) bekezdésében.]

Jogosultság nyugdíjpénztári szolgáltatásra

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár elérését követő nyugdíjszolgáltatást - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény előírásai szerint - a 2013-tól pénztártagságot létesített személyek esetében akkor nem terheli személyi jövedelemadó, ha a szolgáltatásban részesülő személy tagsági jogviszonya a teljesítést megelőző tizedik adóévben már fennállt (vagy csak átlépés miatt változott). 2013 előtt létesített pénztártagság esetén az adómentesség feltétele legalább hároméves megelőző tagság. Bármilyen időtartamú jogviszony esetén sem kell adót fizetni a szolgáltatás után, ha azt rokkantság miatt igényelték.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.
A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában.]

A nyugdíjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá esik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részére folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló Korm. rendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

Nem jogosít az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevételére a 2012-ben vagy azt követően megállapított rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás folyósítása.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint legalább 50 százalékban elvesztette (régi szakvélemény), illetve 2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az egészségi állapota nem éri el a 60 százalékot (új szakvélemény), és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint bemutatja az illetékes hatóság igazolását. Átlépése után tehát a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhalmozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra, gyógyszervásárlás támogatására, illetve egészségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásra fordíthatja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez - egy összegben vagy részletekben - hozzájuthat, ha tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2015-ben felvesz a követeléséből, ezt 2018-ban teheti meg ismét).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (1), (4) bekezdéseiben.]

Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti majd fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt j óváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót és 27 százalékos ehót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adó- és ehomentesen veheti fel.
Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkorhatárt megelőző felvétele esetén az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el".
A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérése előtt felvett megtakarítás adóköteles részét - az adókötelezettség mellett - 27 százalék eho terheli, amit a tagnak kell megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) bek. a) pontjában.]

A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]

Aki rokkantság címén igényelt 2012 előtti időponttól pénztári nyugdíjszolgáltatást, és 2012 előtt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, az igény benyújtásának időpontjától függetlenül jogosult a pénztári szolgáltatásra.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 81. § (10) bekezdésében.]

Az önkéntes pénztár nem nyújthat a férfiaknak és a nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást.

Egyéniszámla-értesítő

Nem változott.

A pénztártag kérésére az egyéni számla alakulását bemutató tájékoztatás elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldhető. (Eddig csak papíralapon lehetett megküldeni.)

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. § (4) bekezdésében.]

Az önkéntes pénztárnak minden évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénzügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaznia. A tárgyévben már elszámoló-egységes rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a számlaértesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig, önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben el-számolóegységre épülő rendszert nem működtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie a számlaértesítőt - írja elő a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 30. §, illetve a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/D. §-a.

Tagi lekötés hitelfedezetre

Nem változott.

Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.
A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3) bek., 47. § (7) bek., 47/B. § (3) bekezdéseiben.]

Tagi kölcsön

Nem változott.

Nyugdíjpénztári tagi kölcsön - ha ezt egyébként az alapszabály tartalmazza -csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.
Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról.
A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, továbbá 27 százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 46. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében.]

Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány alkalommal nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie - írja elő a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 27. §-a.

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Nem változott.

A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A §-ában.]

A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig folyamatosan kell fenntartania.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]

Hozammutatók nyilvánosságra hozatala

Nem változott.

A felügyelet a nyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - nyilvánosságra hozza az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (például azonos betűnagyságban) megjelenteti az előző tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé.
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada - rendelkezik a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése és 25. §-a.

Határidők

Nem változott.

A pénztáraknak az éves mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a felügyelet honlapján kell közzétenniük.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (6) bekezdésében.]

A pénztáraknak beszámolójukat a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is közzé kell tenniük. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor a közzététel kizárólag a felügyelet kötelezettsége.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5) bekezdésében.]

A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet követő ötödik hónap végéig kell a pénztárnak a közgyűlés elé terjesztenie.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (2) bekezdésében.]

Ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem működtet elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert, a pénztártag vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagyis a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla összegének legfeljebb 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illetve a jogosultság igazolásától számított 15 napon belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell majd utalnia.
Az elszámolóegységes nyilvántartási rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezményezettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy átutalást tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon belül kell teljesítenie.

Számlalezárási költség

Nem változott.

Ha a tagsági jogviszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.

Tagdíjból levonható költségek

Nem változott.

A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. E szerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzített vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által
- a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után
- elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]

Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.
Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámlaegyenlege értékét meghatározza.)

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E §-ában.]

Informatikai előírások

Nem változott.

A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C §-ában.]

Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a felügyelet ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D §-ában.]

Pénztári alapok, pénztári vagyon

Nem változott.

A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]

Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D §-aiban.]

Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A § (3) bekezdésében.]

A pénztár a választható portfóliós rendszer részeként olyan portfóliót is működtethet, amelynek befektetési összetétele előre meghatározott időpontban vagy meghatározott esemény bekövetkezésekor változik meg.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/D § (7) bekezdésében.]

Átalakulás, megszűnés

Nem változott.

A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adó- és ehoköteles jövedelemnek számít).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B §-aiban.]

Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]

Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan) . A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45/B § (1), (4) bekezdéseiben, 69/A §-ában.]

Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]

Önsegélyező pénztári szolgáltatások

Nem változott.

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások:
■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;
■ természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások kiegészítése;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B §-ában.]

Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. §, 50/D §-aiban.]

Az önsegélyező pénztár a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadékellátását is kiegészítheti. A kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig - a tagi egyéni számla megterhelésével is adható.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. d) pont, 50/D. § (2) bek. c)-cc) pontjaiban.]

A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]

Csakúgy, mint az egészségpénztári tagok, az önsegélyező pénztáriak is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.
Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie. (Ehót nem kell fizetnie utána.)

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak
■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a baleseti járadéknak, a csecsemőgondozási díjnak, a gyednek, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ nevelési, beiskolázási, tanévkezdési támogatást;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, az egészségügyi államigazgatási szerv által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D §-ában.]

Az önsegélyező pénztár a tag közüzemi díját - tehát villamosenergia-, gáz-, ivóvíz- és csatornadíját - is megtérítheti. Ennek havi összege nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének 15 százalékát, tehát 2015-ben a 15 750 forintot. A szolgáltatást csak a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározottak szerinti védendő fogyasztók vehetik igénybe. Ebbéli minőségét a pénztártagnak az igénybevétel előtt igazolnia kell.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B § (1) bek. i) pontjában, 50/E § (3) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztár a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztését is támogathatja, ha a törlesztőrészlet a hitelszerződés aláírása óta árfolyamváltozás miatt legalább 20 százalékkal emelkedett. A támogatási összeget a pénztár közvetlenül a hitelintézet részére fizeti meg. A támogatás havi összege nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát, tehát 2015-ben a 15 750 forintot. A szolgáltatás igénybevételéhez a pénztártagnak be kell mutatnia a hitelszerződést, valamint az utolsó háromhavi törlesztőrészlet hitelintézeti igazolását, vagy ezen iratok hiteles másolatát.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B § (1) bek. j) pontjában, 50/E § (7) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztár a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató általi otthoni gondozást, valamint a pénztártag vagy közeli hozzátartozója által igénybe vett idősgondozást is támogathatja (idősgondozás esetén a gondozási, ápolási intézmény napi vagy havi díjának megtérítésével). Ezek a szolgáltatások havonta az igazolt gondozási díj, de legfeljebb nyugdíjminimum - 2015-ben havi 28 500 forintos - összegének erejéig a tag egyéni számlájának megterhelésével is igénybe vehetők.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. k)-l) pont, 50/D § (2) bek. j)-k) pontjaiban.]

Az önsegélyező pénztár évente gyermekenként a havi minimálbér összegéig (2015-ben 105 000 forint) beiskolázási támogatást nyújthat. Ilyen támogatás költségtérítésre (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítésére is fordítható. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a számlát a tanév (nevelési év) kezdetét megelőző 15. nap és a végét követő 15. nap között állítsák ki.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B § (1) bek. g) pontjában, 50/E § (3) bekezdésében.]

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt már a magzat 91 napos korától a megszületéséig is igénybe vehetők.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B § (1) bek. a) pont, 50/D § (2) bek. aa) pontjaiban.]

Egészségpénztári szolgáltatások

Nem változott.

Az egészségpénztárak által továbbra is szolgáltatható főbb ellátások:
■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B §-ában.]

A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás
■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C §-ában.]

Az egészségpénztár a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadék ellátását is kiegészítheti.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B § (1) bek. j) pontjában.]

Az egészségpénztár az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, glu-ténmentes speciális élelmiszerek vásárlását is támogathatja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B § (1) bek. l) pontjában.]

Az egészségpénztár üzleti egészségbiztosítások, betegségbiztosítások díjának fizetését is támogathatja. Az egészségpénztár és a biztosító közötti, erre vonatkozó szolgáltatási szerződésben a pénztárnak ki kell kötnie, hogy az egészségbiztosítás kedvezményezettje csak a pénztártag vagy közvetlen hozzátartozója lehet. Rögzíteni kell azt is, hogy a biztosító pénzbeli kifizetést csak a pénztártag ugyanazon pénztárban vezetett egészségszámlájára vagy a pénztár erre kijelölt szolgáltatási számlájára teljesíthet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/A § (2) bekezdésében, 51/B § (1) bek. m) pontjában.]

Egészség- és önsegélyező pénztári adókedvezmény

Nem változott.

A tagi befizetés, az egyéni számla kétéves lekötése, illetve az egészségpénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető igénybe.
Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni az egészségpénztári tag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.

Magyar Nemzeti Bank (felügyelet)

Nem változott.

2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank vette át a megszűnt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénzügyi felügyeleti feladatait. Az MNB látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkciókat, valamint fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkciókat is. Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírások vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.
A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményez het a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65. §, 68-70. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI ADÓZÁSI SZABÁLYOK 2015-BEN

	ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Befizetés, jóváírás
Jövedelem, jogcím			Adózási szabály		Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Jövedelem, jogcím			szja	eho	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Munkáltatói hozzájárulás, adomány		Magánszemély javára havonta átutalt munkáltatói hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része Célzott szolgáltatás (nem kell beszámítani az éves keretösszegbe)	Béren kívüli juttatásnak minősül, a foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos adót fizetni (azaz a juttatás után számítva 19,04 százalék)	A foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 14 százalékos adót fizetni (azaz a juttatás után számítva 16,66 százalék)	A juttatás 35,7 százaléka*	Adókedvezmény nincs	szja tv. 69. § (l)-(2); 71. § (3) a)-b); eho tv. 3. § (4)
		Magánszemély javára havonta átutalt munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezményes adózású keretet meghaladó része	Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, a foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos adót kell fizetni (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos)	A foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 27 százalékos adót fizetni (azaz a juttatás után számítva 32,13 százalék)	A juttatás 51,17 százaléka	Adókedvezmény nincs	szja tv.70. § (4); eho tv. 3. § (1) ba)
		Támogatói adomány	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minő- sül, ezen összeg után a 16 százalékos adót kell fizetni, ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg az ehóval	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 27 százalékos ehót a pénz- tártagnak kell bevallania és megfizetnie	A jóváírt összeg 33,54 százaléka	Adókedvezmény nincs	szja tv. 28. § (1) f); eho tv. 3. § (1) a); 11. § (11) d)
Tagok befizetései		Magánszemély tag által befizetett összeg	Nem terheli adóelőleg	Eho nem terheli	-	Önkéntes pénztári tagi befizetések 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés és prevenciós szolgáltatás együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A tag választása szerinti önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A §
Egyebek		Adóhatóság által kiutalt, egyéni számlán jóváírt összeg	Pénztártagnál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 7. § (1) e), j) ja)
		Átutalás más önkéntes pénztárba: átlépéskor, illetve kedvezményezett rendelkezése alapján (pénztártag halála esetén )	Pénztártagnál/kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 7. § (1) e), j) ja)
		Kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni számláján jóváírt összeg	Kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 7. § (1) j) jb)
		Pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg	Pénztári tagoknál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 7. § (1) j) jb)
		Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt más összegek (kivétel: saját befizetés; az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni; a fedezeti alapból történő befektetések hozama; értékelési különbözet)	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minő- sül, ezen összeg után a 16 százalékos adót kell fizetni, ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg az ehóval	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 27 százalékos ehót a pénz- tártagnak kell bevallania és megfizetnie	A jóváírt összeg 33,54 százaléka	Adókedvezmény nincs	szja tv. 28. § (1) f)
		Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül	Nem terheli adóelőleg	Eho nem terheli	-	Adókedvezmény nincs	szja tv. 46. § (2) d)
		A magánnyugdíjpénztárból történő visszalépések esetén a visszalépő tagi kifizetések (reálhozam, kiegészítő tagdíj) önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege visszalépéskor	A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni	Eho nem terheli	-	Az átutalt összeg 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint; az önkéntes nyugdíjpénztári számlán kerül jóváírásra; az önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített befizetés utáni átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető	szja tv. 84/L §
		Befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözetet is)	Adómentes	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 1. számú melléklet 6.4.
Kifizetés
Jövedelem, jogcím			Adózási szabály		Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Jövedelem, jogcím			szja	eho	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Nyugdíjpénztári szolgáltatásként kifizetett összeg		Egyösszegű nyugdíj, járadék ha a tagsági jogviszony (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszony) - 2013-tól létesített tagság esetén a kifizetést megelőző 10. évben, vagy azt megelőzően kezdődött; - 2013. előtt létesített tagsági jogviszony esetén a kifizetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött.	Nyugdíjnak minősül, adómentes	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 84/W § (8), 1. számú mellék- let 6.5. aa)
		Egyösszegű nyugdíj, járadék egyéb esetben	Egyéb jövedelem, a pénztártagnak kell levonnia és megfizetnie az adót	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 28.§ (1) d); eho tv. 5. § (1) b)
		Rokkanttá nyilvánítás alapján történő kifizetés	Nyugdíjnak minősül, adómentes	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 84/W § (8), 1. számú melléklet 6.5. aa)
Egyösszegű kifizetés a felhalmozási időszakban		Egyösszegű kifizetésre a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak a várakozási idő leteltét követően van lehetőség, ami 10 évet jelent.	Tőkerész: Várakozási idő lejártának évében, illetve az azt követő évben: 100 százalék, az ezt követő években folyamatosan évente 10 százalékponttal csökkenő mérték az adóköteles rész. Így a 11. évtől a kifizetés adómentes. A 2007. december 31-e után jóváírt tételek esetében a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el. A kifizetés adóköteles részének 78 százaléka után kell a pénztárnak levonnia az adóelőleget.	Az adóköteles rész után 27 százalék ehót kell fizetni a pénztártagnak	Az eltelt Időtől függően 0-35,54 százalék	-	szja tv. 28. § (8); 29. §; eho tv. 11. § (11) a)
Egyösszegű kifizetés a felhalmozási időszakban			Hozam: adómentes	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 28. § (8); 29. §; eho tv. 11. § (11) a)
Kifizetés kedvezményezett részére		Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés a kedvezményezett részére	Adómentes	Eho nem terheli	-	-	szja tv.1. számú melléklet7.3.

* A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.

__________________________________________________________________________________

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI ADÓZÁSI SZABÁLYOK 2015-BEN (folytatás)

	ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR Befizetés, jóváírás
Jövedelem, jogcím			Adózási szabály		Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Jövedelem, jogcím			szja	eho	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Munkáltatói hozzájárulás (magánszemély javára havonta átutalt munkáltatói hozzájárulás), adomány		Egészség- és önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulás együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része Célzott szolgáltatás (nem kell beszámítani a kedvezményes adózású keretbe)	Béren kívüli juttatásnak minősül, a foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19- szorosa után 16 százalékos adót fizetni (azaz a juttatás után számítva 19,04 százalék)	A foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 14 százalékos adót fizetni (azaz a juttatás után számítva 16,66 százalék)	A juttatás 35,7 százaléka*	Adókedvezmény nincs	szja tv. 69. § (1)-(2); 71. § (3) a)-b); eho tv. 3. § (4)
		Egészség- és önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulás együttesen a kedvezményes adózású keretet meghaladó része	Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, a foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos adót kell fizetni (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalék)	A foglalkoztatónak kell a juttatás 1,19-szorosa után 27 százalékos adót fizetni (azaz a juttatás után számítva 32,13 százalék)	A juttatás 51,17 százaléka	Adókedvezmény nincs	szja tv.70. § (4); eho tv. 3.§ (1) ba)
		Támogatói adomány	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 16 százalékos adót kell fizetni, ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg az ehóval	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 27 százalékos ehót a pénztártagnak kell bevallania és megfizetnie	A jóváírt összeg 33,54 százaléka	Adókedvezmény nincs	szja tv. 28. § (1) f); eho tv. 3.§ (1) a); 11. § (11) d)
Tagok befizetései		Magánszemély által befizetett összeg: önkéntes egészség- pénztárba és önsegélyező pénztárba	Nem terheli adóelőleg	Ehó nem terheli		Önkéntes pénztári tagi befizetések 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés és prevenciós szolgáltatás együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A tag választása szerinti önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A §
		Két évre lekötött összeg				Önkéntes pénztári tagi befizetések 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés és prevenciós szolgáltatás együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A tag választása szerinti önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A § (1) b) ba)
		Lekötött összeg feltörése, részbeni feltörése	A jóváírt adóhatóság által átutalt összeget 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtási határidejéig megfizetni	Ehot nem kell fizetni	Adóhatóság által átutalt összeg 120%-a		szja tv. 44/A § (4)
		Adóhatóság által kiutalt, egyéni számlán jóváírt összeg	Pénztártagnál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	Adókedvezmény nincs	szja tv. 7. § (1) e)
		Átutalás más önkéntes pénztárba: átlépéskor, illetve kedvezményezett rendelkezése alapján (pénztártag halála esetén )	Pénztártagnál/kedvezményezettnél a jövedelem kiszámítása- kor nem bevétel	Eho nem terheli	-	Adókedvezmény nincs	szja tv. 7. § (1) j) ja)
		Kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni számláján jóváírt összeg	Kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	Adókedvezmény nincs	szja tv. 7. § (1) j) jb)
		Pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg	Pénztári tagoknál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel	Eho nem terheli	-	Adókedvezmény nincs	szja tv. 7. § (1) j) jb)
		Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt más összegek (kivétel a saját befizetés, az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama, értékelési különbözet)	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 16 százalékos adót kell fizetni, ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg az ehóval	A jóváírt összeg 78 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 27 százalékos ehót a pénztártagnak kell bevallania és megfizetnie	A jóváírt összeg 33,54 százaléka	Adókedvezmény nincs	szja tv. 28. § (1) f)
		Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül	Nem terheli adóelőleg	Eho nem terheli	-	Adókedvezmény nincs	szja tv. 46. § (2) d)
Kifizetés
Jövedelem, jogcím			Adózási szabály		Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Jövedelem, jogcím			szja	eho	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Pénztár által kifizetett összeg		adómentesnek nem minősülő (pl. életmódjavító szolgáltatások)	Egyéb jövedelem	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 28. § (1) e); eho tv. 5. § (1) b) e)
Pénztár által kifizetett összeg		adómentesnek minősülő	Adómentes	Eho nem terheli	-	-
Jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás			Egyéb jövedelemnek minősül, a szolgáltatási összegének 78 százaléka után a pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget	A szolgáltatási összeg 78 százaléka után a tagnak kell megfizetnie a 27 százalékos ehót	A szolgáltatási összeg 33,54 százaléka	-	szja tv. 28. § (1) e), 29. §; eho tv. 11. § (11) c)
Igénybe vett prevenciós szolgáltatás (pl. szűrések) ellenértéke					-	Önkéntes pénztári tagi befizetések 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés és prevenciós szolgáltatás együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A tag választása szerinti önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A § (1) b) bb)
Kiegészítő egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatások			Adómentes bevételnek minősül	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 1. számú melléklet 6.5. d)
Egészségpénztári és önsegélyező pénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatás			Egyéb jövedelem	Eho nem terheli	-	-	szja tv. 1. számú melléklet 6.5. d)

*A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a magánnyugdíjpénztárakról?

Önkéntes pénztártagság

Nem változott.

Bármely ország állampolgára bármikor beléphet magyar magánnyugdíjpénztárba. A belépés senkinek sem kötelező.

[1997. évi LXXXII. törvény 3. §]

Visszalépés a tb-be

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A szolgáltatásra jogosult tag nyilatkozhat, hogy pénztári járadékszolgáltatást vesz-e igénybe, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén nyilatkozhat, hogy a visszalépő tagi kifizetést (reálhozam, kiegészítő tagdíj, önkéntesen befizetett tagdíj) veszi-e fel, vagy azt jóváíratja önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnál lévő számláján.

[1997. évi LXXXII. törvény 30/A § (4) bek.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A pénztártag bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. (Korábban csak a pénztár végelszámolása, felszámolása esetén volt lehetőség a visszalépésre.) A tag egyéni számlájának összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalják, a tag a visszalépéskor azonban rendelkezhet az esetlegesen képződött reálhozamának, önkéntes alapon befizetett tagdíjának, tagdíj-kiegészítésének a felvételéről, vagy önkéntes kiegészítő pénztári számlájára történő átutalásáról. A megszüntetés szándékát a tagnak annál a pénztárnál kell jeleznie, ahol tagsági viszonya fennáll. A tag tagsági jogviszonyát a megszüntetési szándékának bejelentésétől számított 60 napon belül kell megszüntetni.

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15) bek.]

Ha a tag nem nyilatkozik 30 napon belül az egyéni számláján képződött reálhozama és kiegészítő tagdíja felől, megtakarításának teljes tehát a reálhozamot és a kiegészítő tagdíjat is tartalmazó - összegét kell a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalnia a megszűnő pénztárnak. Korábban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kellett utalnia a pénztárnak a tag megtakarítását.

[1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7) bek., 84. § (4) bek.]

Nem változott.

A magánnyugdíjpénztár végelszámolását, felszámolását követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagot is megilleti a pénztártagsága ideje alatt elért reálhozam. A visszalépő tag választhat, hogy a reálhozam és a kiegészítő tagdíj összegét készpénzben felveszi (bankszámlájára utaltatja), vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja, vagy a megegyező összegnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbeni nyilvántartásáról rendelkezik.
Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

[1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7) bek., 84. § (4) bek.]

A visszalépő pénztártag társadalombiztosítási nyugdíját nem csökkentik megszüntetett magánnyugdíjpénztári tagsága miatt, vagyis teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra lesz jogosult éppen úgy, mint az a magánszemély, aki sosem volt magán-nyugdíjpénztári tag.

[1997. évi LXXXI. törvény 21-21/A §]

A visszalépő tagot megillető, önkéntes nyugdíjpénztárba utalt vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nyilvántartott összeg adó- és ehomentes.
Ha a tag önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja az összeget, ennek 20 százalékával, de legfeljebb 300 ezer forinttal az adóhatóság (a pénztár igazolása alapján) kiegészíti a pénztártag számláját - mondja ki a fentieket a személyi jövedelemadóról szóló törvény 84/M. § (1) bekezdés c) pontja.

Tagdíjfizetés

Nem változott.

A pénztártagok maguk döntik el, mekkora mértékű vagy összegű tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba. A pénztártagok nyugdíjjárulék-köteles jövedelme után tehát nem kötelező a tagdíjfizetés.
A magán-nyugdíjpénztári tagok jövedelme utáni nyugdíjjárulék teljes összegét a Nyugdíj-biztosítási Alapba kell befizetni.
A pénztár alapszabályában meg kell határozni a kötelezően befizetendő legkisebb tagdíjösszeget, az úgynevezett egységes tagdíjat.

[1997. évi LXXXII. törvény 26. §]

Pénztártag tb-nyugdíja

Nem változott.

A magán-nyugdíjpénztári tagok biztosítási jogviszonyának időtartama beleszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és jövedelmeiket is figyelembe veszik a tb-nyugdíj kiszámítása során.

[1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bek., 21. §, 37. §]

A magánpénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.

[1997. évi LXXXI. törvény 21/A § (1) bek., 1. melléklet]

A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjasként visszalépett öregségi nyugdíjas ellátását a pénztártagság miatt alkalmazott csökkentések nélkül, tehát teljes összegben kell a megállapítás napjára visszamenőlegesen újra megállapítani. A módosítás előfeltétele, hogy a tagi kifizetéssel csökkentett pénztári követelést a magánnyugdíjpénztár visszautalja a Nyugdíj-biztosítási Alap részére.

[1997. évi LXXXI. törvény 21/A § (2) bek.]

Tagsági viszony keletkezése

Nem változott.

A leendő magán-nyugdíjpénztári tagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük.
A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben meghatározott, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek).
Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, ezt nyilvántartásba veszi, és erről egyúttal értesíti is.
A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja.

[1997. évi LXXXII. törvény 22. §]

Tagsági viszony megszűnése

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A tag tagsági jogviszonya a nyugdíja megállapítását megelőző napon megszűnik, ha a pénztári járadékszolgáltatás igénybevétele helyett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés mellett dönt.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek.]

Nem változott.

A tagsági jogviszonya jellemzően megszűnik a pénztártag más pénztárba történő átlépésével, elhalálozásával, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. §]

Tagi jogok, kötelezettségek

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési és likviditási alap javára jóváírni. (Korábban a nem fizető tagok számláján képződött hozamot nem lehetett megterhelni ezen a jogcímen.)

[1997. évi LXXXII. törvény 62/A §]

Változás 2015. január 1-jétől.

A pénztártagnak ezentúl nem kell aláírásával igazolnia az átlépéshez kapcsolódóan a Felügyelet által eddig megkövetelt útmutató átvételét.

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bek.]

Nem változott.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztár részére a szabályzataiban foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni.

[1997. évi LXXXII. törvény 26. §]

Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag nem csupán az 1 ezreléket köteles megfizetni, hanem az elhagyott pénztár további költségeit is, de legfeljebb 5 ezer forintot.
Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bek.]

A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyon-növekedési mutatója).

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bek.]

Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.

[1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pont]

A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bek.]

Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti-e meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).
Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénztár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1), (3) bek.]

A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.
A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.

[1997. évi LXXXII. törvény 21. §]

Magán-nyugdíjpénztári tag is köthet megállapodást szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítási szervekkel.

[1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek.]

Pénztári szolgáltatások

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla egyenlege és a tag hátralévő várható élettartama hányadosa (hónapokban). Ha a pénztári havi járadék nem éri el havi szinten - a folyósítási költségek levonását követően - az öregséginyugdíj-minimum összegének felét (14 250 forintot), akkor a kifizetést évente egy alkalommal kell teljesíteni a tagnak, az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg. A tag kizárólag akkor kaphatja meg egy összegben a megtakarítását, ha a járadék havi összege nem éri el az öregséginyugdíj-minimum 25 százalékát. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadékot évente újra kell kalkulálni (a hozamok jóváírását követően). A járadékos pénztártag halála esetén az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

[1997. évi LXXXII. törvény 30/A § (1)-(3) bek.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A nyugdíjkorhatárt elért pénztártagok már nem vehetnek igénybe egyösszegű kifizetést (csak járadékszolgáltatást).

[1997. évi LXXXII. törvény 27-28. §]

Nem változott.

Az a pénztártag szerez jogosultságot szolgáltatásra, aki betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, vagy öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló Korm. rendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, valamint növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Nem jogosít pénztári szolgáltatásra a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék, valamint a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás igénybevétele.

[1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. a)-b), j) pont]

A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején, valamint a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindnek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait. A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék nyugellátásnak minősül, ezért nem kell utánuk jövedelemadót fizetni.

[1997. évi LXXXII. törvény 27. §]

Pénztártag halála

Nem változott.

A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett nevét, személyes adatait, a jogosultsága arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését.
Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, megtakarításához a kedvezményezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt ki kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíj-törvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba utaltassa át.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).

[1997. évi LXXXII. törvény 29. §]

Pénztári garancia

Változás 2015. január 1-jétől.

Szűkül a Pénztárak Garanciaalapja tevékenységi köre (már nem kötelezett kifizetésre a hozamgarantált tőke összegéig). Az alap igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg garanciadíj-fizetési kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett megtakarításokra az alap által nyújtott garancia már nem terjed ki. Az alap garanciális feladata a 2010. október 31-éig terjedő időszaki befizetési kötelezettségekre vonatkozó garanciális kifizetésekre terjed ki.

[1997. évi LXXXII. törvény 88. §, 91. §, 93. §]

Nem változott.

Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni. A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét, más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.

[1997. évi LXXXII. törvény 88. § (1) bek., 89. § (1) bek. a), c) pont]

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Nem változott.

A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus elérhetőséget pedig folyamatosan kell fenntartania.

[1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bek.]

A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártagnak megküldeni.

[1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bek.]

Pénztári működés

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak nem választhatók meg a pénztár kötelező alkalmazottai, foglalkoztatottjai (ügyvezető, főkönyvelő, befektetésért felelős vezető, biztosításmatematikus, könyvvizsgáló, jogász).

[1997. évi LXXXII. törvény 44. § (3) bek.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,4 százalékát (a korábbi 0,2 százalék helyett).

[1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6) bek.]

A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak legfeljebb a 2,5 százaléka vonható le (0,9 százalék helyett) működési célokra. A levonást követően fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.

[1997. évi LXXXII. törvény 62/A §]

Nem változott.

A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj, elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,2 százalékát.

[1997. évi LXXXII. törvény 74. § (4)-(5) bek.]

A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.

[1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15) bek., 70. § (10)-(11) bek.]

Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.

[1997. évi LXXXII. törvény 67/B § (3) bek.]

A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

[1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bek.]

A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.
A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (amelyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.

[1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §]

A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a felügyeletnek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, valamint nyilatkozatukat arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.

[1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bek.]

A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.
A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.

[1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §]

A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.

[1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bek.]

Választható portfoliók

Nem változott.

A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül.
A három összetétel-változat:
■ klasszikus portfólió: a három portfólió közül a legnagyobb mértékben tartalmaz állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt arányban tartalmaz nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényt, vállalati kötvényt, ingatlant);
■ növekedési portfólió: a három portfólió közül ebben a legjelentősebb arányú a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha öt éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.

[1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. §]

A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie.
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.

[1997. évi LXXXII. törvény 68/A § (8) bek.]

Az egyes portfólióknál nincs előírt hányad az egyes befektetési típusokra. (Nincs tehát kötelező részvény- vagy állampapír-befektetési hányad.)

[282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 34. §, 2/A. melléklet III. rész]

Átalakulás, megszűnés

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Végelszámolással megszűnik az a pénztár, amelyben a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. Ezen időszakra vonatkozó feltétel legkorábban 2015. szeptember 30-ától alkalmazható, tehát legkorábban 2015. áprilisától vizsgálható annak teljesülése.

[1997. évi LXXXII. törvény 83. § (1) bek. a) pont]

Változás 2015. január 1-jétől.

A törvény a továbbiakban nem teszi lehetővé pénztárak vegyes pénztárrá alakulását.

[1997. évi LXXXII. törvény 81/A §]

Nem változott.

A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak szétválását (ágazatok szétválása).

[1997. évi LXXXII. törvény 81/B §]

Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.

[1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D. §, 84. §]

Az átalakulás (szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.

[1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bek.]

Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.

[1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bek.]

Állami felügyelet

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ha a pénztár a tagok nem megfelelő arányú tagdíjfizetése miatt szűnik meg, a Felügyeletnek vissza kell vonnia a pénztár tevékenységi engedélyét.

[1997. évi LXXXII. törvény 110. § (3) bek.]

Nem változott.

2013. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank vette át a megszűnő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénzügyi felügyeleti feladatait. Az MNB látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkciókat, valamint fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkciókat is.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.

[1997. évi LXXXII. törvény 116. §]

A felügyelet a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot.
A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a felügyelet határozza meg.
Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.

[1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C. §, 109/G §]

Szankcióként a felügyelet felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,
■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a felügyelet további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).

[1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §]

A Felügyelet a Pénztárak Központi Nyilvántartásának adatait 2013. január 15-éig átadta az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság részére.

[1997. évi LXXXII. törvény 131/A. §]

Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?

Ellátásválasztás

Nem változott.

Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre, valamint ugyanazon gyermek jogán terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve csecsemőgondozási díjra, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat. Ha azonban gyed mellett végez munkát, és keresőképtelenné válik, akkor táppénzt is kaphat.
Az újonnan választott ellátás összegéből az ellátást folyósító szerv levonhatja az addig folyósított nettó ellátás összegét.
Aki viszont a gyermekgondozási segély (gyes) mellett vállal munkát, jogosult lehet táppénzre, méghozzá folyamatos biztosítási ideje függvényében akár egy évig is.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 25/B. §-ában.]

Ha a családban 2013. december 31-ét követően született újabb gyermekre terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve csecsemőgondozási díjat folyósítanak, a korábban született gyermek után járó gyed, illetve gyes tovább folyósítható (azaz egyidejűleg több ellátás is folyósítható).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-ában.]

Ha a biztosított ugyanazon gyermek jogán választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, a pénzbeli ellátási igényét pedig az egészségbiztosítás szakigazgatási szervéhez, vagy ha a foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. Egyúttal be kell jelentenie, hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 25/B. § (1) bekezdésében.]

Előleg

Változás 2015. január 1-jétől.

Pénzbeli ellátás, illetve baleseti táppénz iránti kérelmek esetén az ellátást elbíráló hatóság a kérelembenyújtástól számított 21 napon belül előleget állapít meg, ha az igénylő ellátásra való jogosultsága megállapítható, de az ellátás összege - az elbíráláshoz szükséges bevallási adatok hiányossága miatt - nem.
Amíg a táppénzt előlegként folyósítják, az egészségbiztosító a táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot nem bocsátja ki. A táppénzhozzájárulásról szóló határozatot az érdemi döntés meghozatalának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg az egészségbiztosító. A kifizetőhely pedig a táppénz-hozzájárulási kötelezettségét a táppénz végleges összegének megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti.
Az előleget már nem a minimálbér alapján kell megállapítani, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján. Így a minimálbérnél magasabb jövedelmet is figyelembe lehet venni az előleg megállapításánál. (Korábban az előleg összegét az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kellett megállapítani.)

[Lásd a 1997. évi LXXXIII. törvény 39/B. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Ha a kérelmező balesetet szenved, és baleseti táppénz iránti kérelmet nyújt be, de a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiányossága miatt nem állapítható meg, a kérelembenyújtástól számított 21 napon belül előlegként táppénzt kell megállapítani a számára. (Korábban a baleset üzemiségének elbírálásáig az egészségbiztosító táppénzelőleget állapított meg és folyósított.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52/A. §-ában.]

Táppénzjogosultság

Nem változott.

Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítási jogviszony fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott mértékű (3 százalék) pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles. Ha jogviszonya a keresőképtelensége alatt szűnik meg, a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]

A munkanélküli-ellátásban, illetve álláskeresési támogatásban részesülőnek akkor sem jár táppénz, ha ellátásának folyósítása alatt válik keresőképtelenné (mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]

Ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák létesít a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. paragrafusa alá tartozó biztosítási jogviszonyt, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.
A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, illetve átmeneti bányászjáradékban részesülő munkát vállaló az ellátás, a járandóság, a járadék folyósítása mellett köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ezért táppénzre is jogosult lesz, de csak annyi napra, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott), és a táppénz ösz-szegét is csak a járandóság melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésében.]

Többes jogviszony

Változás 2015. január 1-jétől.

A 2014. december 31-e után kezdődő ellátási jogosultságnál az egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén a fennálló biztosítási napokkal össze kell számítani azokat a megszűnt biztosításból származó napokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdőnapját. A megszűnt biztosítási napokat ahhoz (azokhoz) a fennálló jogviszonyhoz (jogviszonyokhoz) kell hozzászámítani, amely(ek)ből a biztosított az ellátást kéri. Azoknak, akik egyidejűleg többes jogviszonnyal rendelkeznek, minden jogviszonyban külön-külön kell az ellátást megállapítani és folyósítani, függetlenül attól, hogy bármelyik jogviszonyban működik-e tb-kifizetőhely. (Megszűnik az a szabály, hogy annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.) Kivétel ez alól a gyermekgondozási díj. Többes jogviszonyban gyedre jogosultság esetén a kérelmet mindig a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, és az fogja folyósítani, akár kifizetőhely a foglalkoztató, akár nem.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Aki többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, annak minden jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, ezért ha minden jogviszonyában igazoltan keresőképtelen állományba veszi az arra jogosult orvos, táppénzre is minden jogviszonya után jogosult lesz.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]

A táppénzjogosultság időtartama

Nem változott.

Táppénz annyi időre jár, amennyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1), (3) bekezdéseiben.]

A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében.]

Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a szakigazgatási szerv a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Jövedelem

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Keresetnek minősül a biztosítási jogviszonyban a személyes munkavégzésért járó, pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelem.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál jövedelemként csak a számítási időszakban az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
A törvény a foglalkoztatottra is előírja a szerződés szerinti havi jövedelem fogalmát is. Ez
■ foglalkoztatottak esetében a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege;
■ vállalkozási típusú jogviszonyok - mint egyéni és társas vállalkozók - esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér másfélszerese;
■ megbízási jellegű jogviszonyoknál a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj, a szerződés szerinti havi jövedelem;
■ mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér.
A pénzbeli ellátások alapjának számításánál a tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha abból legalább 30 naptári napnyival rendelkezik a biztosított. Ha nem, akkor az ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. (Korábban akár egynapos tényleges jövedelemmel is lehetett számolni, csak "hónaposítani" kellett.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (2) bekezdésében.]

Időszakfogalmak

Változás 2015. január 1-étől.

Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdőnapja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.
Számítási időszak: az irányadó időszakon belül az egészségbiztosítási törvény 48. paragrafus (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyekre pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmet vallottak be; ez az időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről bevallást nyújtottak be.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. c)-d) pontjaiban.]

Nem változott.

Az ellátási összegek naptári napi átlagának meghatározásánál kizárólag a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. paragrafusában meghatározott biztosítási időket lehet folyamatos biztosításban töltött időként figyelembe venni. Nem számít biztosításban töltött időnek például a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított terhességi-gyermekágyi segély, valamint gyermekgondozási díj.
A diplomás gyed ideje nem számít biztosításban töltött időnek.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az időszaka, továbbá az, ha valaki a munkanélküli-ellátás szünetelése alatt részesül gyesben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §, 8. §-aiban.]

Táppénzalap-számítás

Változás 2015. január 1-jétől.

A táppénz összegének kiszámításánál a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A §-ában.]

Megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel. Vagyis csak az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni az ellátás alapjának megállapításakor. (Korábban különbséget kellett tenni rendszeresen és nem rendszeresen járó jövedelmek között, hiszen eltérhetett az adott időszakra járó jövedelem osztószáma.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A § (1) bekezdésében.]

A táppénzalap-számítás menete

Változás 2015. január 1-jétől.

Folyamatos biztosítás esetén, ha az igénylő a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban, a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva - az irányadó időszakban - rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]

Ha az igénylőnek a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában a táppénzjogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjától a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartam alatt nincs 180 naptári napi jövedelme, de az irányadó időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, és van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos - Tbj. 5. paragrafus szerinti - biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2) bekezdésében.]

Amennyiben a fentiekben meghatározottak szerint nem lehet megállapítani a táppénz alapját, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi folyamatos - Tbj. 5. paragrafus szerinti - biztosításban töltött idővel, és
■ ha igen, akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani;
■ ha nem, akkor az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme (ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme) kevesebb a minimálbérnél. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a táppénz alapját.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A táppénz összegének megállapítása során kizárólag a táppénzre való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A § (1) bekezdésében.]

Kedvezményszabály

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában, az irányadó időszakban azért nincs 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, illetve terhességi-gyermekágyi segélyben, gyedben részesült, a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az kedvezőbb a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével meghatározott összegnél. A 180 napi ellátási időbe a méltányosságból megállapított ellátásokat nem lehet figyelembe venni.
Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapját a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján állapították meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (5) bekezdésében.]

Újabb táppénz éven belül

Változás 2015. január 1-jétől.

Miután a számítási időszakot mindig a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 vagy 120 napi jövedelemből állapítják meg, így hónapon belüli ismételt keresőképtelenség esetén nem kell újra megállapítani a táppénz összegét, de ha két különböző hónapban válik a biztosított keresőképtelenné és egyben táppénzre jogosulttá, mindig újból meg kell állapítani a táppénzét. (Korábban naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén csak akkor nem kellett újra kiszámítani a naptári napi táppénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rendszeres jövedelem volt, és a korábban folyósított táppénz összegét annál a foglalkoztatónál elért jövedelemből állapították meg, ahol az újabb táppénzre való jogosultság első napján biztosított volt.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Táppénzmérték

Nem változott.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2015-ben legfeljebb 7 ezer forint lehet. A folyó ellátásoknál a maximum változatlan, vagyis ha valaki december 31-én táppénzt kap, és következő év január 1-jén is táppénzben részesül, nem változik a táppénz összege.
A táppénz legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy fekvőbeteggyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (7) bekezdésében.]

Gyermekápolási táppénz

Nem változott.

A szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig, ezen belül
■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári
napig.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet igénybe továbbá a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza), valamint a gyám.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §, 46. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27. §-aiban.]

A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésében.]

Gyermekápolási táppénz tekintetében egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a házastársa a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint
■ rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;
■ öregségi nyugdíjban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;
■ rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékos mértéket;
■ volt hivatásos állományú, 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben meghatározott feltételeknek;
■ akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, továbbá
■ azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
A rendelkezéseket az élettársak esetében is alkalmazni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdésében.]

A gyermekápolási táppénz a gyermek kórházi tartózkodásának az idejére is jár a szülő részére, ha a kórházi ápolás ideje alatt a beteg gyermek mellett volt.
Méltányosságból a gyermek 18 éves koráig adható gyermekápolási táppénz.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § d), e) pontjaiban.]

Betegszabadság

Nem változott.

A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama ugyanannál a munkáltatónál naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.
Ha a munkavállaló év közben munkahelyet változtat, és korábbi munkahelyén kimerítette a 15 munkanap betegszabadságot, új munkáltatójánál időarányosan megilleti a betegszabadság - írja elő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 126. paragrafusa.
Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság lehetséges időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idővel, függetlenül attól, hogy az év során esetleg másik munkáltatónál már kimerítette a betegszabadságot.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormány-tisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár. (A távolléti díjat a munkáltató fizeti, s szociális hozzájárulási adót kell utána fizetnie.)
A szakképző iskola tanulójának - a szakképzésről szóló 2011. CLXXXVII. törvény 67. paragrafus (1) bekezdése szerint - továbbra is tíz munkanap betegszabadság jár, de díjazása a munka törvénykönyve előírásai szerint történik, így az ő esetükben is 70 százalékos ellátást kell fizetnie a munkáltatónak.
Az óra- és teljesítménybérben foglalkoztatottak részére, ha munkaszüneti napon keresőképtelenek, de egyébként aznap nem lett volna munkavégzési kötelezettségük, a munkaszüneti napra nem betegszabadságot kell kiadni, hanem a távolléti díj 70 százaléka illeti meg őket (de ez nem minősül betegszabadságnak) - írja elő a 2012. évi I. törvény 126. §-a.

Táppénz az első betegnaptól

Nem változott.

Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha veszélyeztetett terhesként vagy beteg gyermeke ápolása, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.
Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is,
■ ha a dolgozó várandósság vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, megbízásos jogviszonyban állók - keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]

Baleseti ellátások

Nem változott.

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzemi a baleset továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]

Nem tekinthető üzeminek a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]

Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55. §, 57. §-aiban.]

Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak akkor, ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]

Baleseti táppénz

Változás 2015. január 1-jétől.

A baleseti táppénz alapját is a NAV-nak benyújtott személyijövedelemadóelőleg-bevallásból kell megállapítani. A baleseti táppénzt is hasonlóan kell a kiszámolni, mint a táppénzt. Baleseti táppénzre a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani, azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítás folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított a fentiekben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha legalább 30 napnyi jövedelemmel rendelkezik a biztosított. Baleseti táppénznél a tényleges jövedelem alapulvételéhez nem feltétel a Tbj. 5. paragrafusa szerinti 180 napi folyamatos biztosításban töltött idő.
Az egyéni és társas vállalkozók baleseti táppénzét is az általános szabályok szerint kell megállapítani. (Korábban az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint - vagyis az előző évi vagy a jogosultságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből - kellett kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (7)-(8) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.
Ha a sérült a baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követően 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen lesz, csak akkor nem lehet a baleseti táppénze kevesebb, mint a korábban folyósított összeg, ha ugyanabban a jogviszonyában lesz keresőképtelen, mint amelyikben a baleset érte.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55-56. §-aiban.]

Határozat üzemi balesetről

Nem változott.

A kezelő-, illetve a háziorvosnak az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást kell kiállítania, és azt elküldi az üzemi baleset tényét elismerő jogerős határozatot hozó egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek vagy társadalombiztosítási kifizetőhelynek, méghozzá a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül.
A társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a szakigazgatási szerv a kezelő-, illetve háziorvostól beérkező igazolást a baleset üzemiségét elismerő határozattal együtt megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a biztosított lakóhelye szerint illetékes szervezeti egységének, amely a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (2) bekezdésében és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. §-ában.]

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet (a foglalkozási megbetegedést kivéve) legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a szakigazgatási szervhez vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nem lehet igazolással élni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2) bekezdésében.]

Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a meghozott jogerős határozatuk egy példányát - megtérítési eljárás megindításának vizsgálata céljából - megküldik az OEP-nek. A határozathoz mellékelni kell a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, valamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló értesítést.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2) bekezdésében.]

A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.
Halált okozó baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség tényéről az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv dönt.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésében.]

A baleseti táppénz mértéke

Nem változott.

A baleseti táppénz mértéke üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén 100 százalék, úti baleset esetén 90 százalék.
A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek az e táppénzre jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a saját betegségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság maximum egy évvel meghosszabbíthatja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében.]

Kiegészítő tevékenységű vállalkozók

Nem változott.

A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított által elszenvedett balesetet nem a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek kell kivizsgálnia és arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdésében.]

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetve baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának naptári napi összegével, úti üzemi baleset esetén az utóbbi 90 százalékával.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]

Kifizetői igazolás

Nem változott.

A baleseti táppénzt folyósító szerv (a szakigazgatási szerv vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében.]

Baleseti járadék

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kaphat egyidejűleg baleseti járadékot a baleseti rokkantsági nyugdíjból átalakított öregségi nyugdíjban részesülő személy. Kivétel ez alól az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személy, ha üzemi balesete a korhatár betöltését követően a fennálló jogviszonyban következett be.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. § (1)-(1a) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de nem illetik meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően
■ az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
■ a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
■ a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
■ a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]

Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]

A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]

Tgyás helyett csecsemőgondozási díj (csed)

Változás 2015. január 1-jétől.

A szülési szabadság idejére járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás elnevezése csecsemőgondozási díjra változik. (A jogosultsági feltétel, az ellátás mértéke nem változik.) Az új elnevezést először 2014. december 31-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni. (Azoknak azonban, akiknek még terhességi-gyermekágyi segélyként állapították meg az ellátását, továbbra is a régi elnevezéssel folyósítják azt.)
A terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj összegének megállapításakor csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A §-ában.]

A terhességi-gyermekágyi segélyt/csecsemőgondozási díjat részben a táppénzszabályok szerint kell megállapítani (ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi, NAV felé bevallott pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmel rendelkezik). Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig tart, ha a biztosítás folyamatos.
Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, de van a Tbj. 5. paragrafus szerinti 180 nap folyamatos biztosításban töltött napja, és rendelkezik az irányadó időszakban legalább 120 napi jövedelemmel, akkor az alapján kell a csecsemőgondozási díjat meghatározni.
Ha a fenti feltételek egyikének sem felel meg a biztosított, akkor a csecsemőgondozási díj napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2015-ben 210 ezer forintnak) a harmincadrésze, azaz 7 ezer forint.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. Ha a biztosított nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, akkor csak az egészségbiztosításról szóló törvényben meghatározott szerződés szerinti jövedelemmel lehet számolni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Aki az álláskeresési támogatás folyósításának szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a terhességi-gyermekágyi segély/csed összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincadrészét.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Annak jár csecsemőgondozási díj, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. A 365 biztosításban töltött napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számítható be (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább egy fél évet dolgozni is kell).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A "diplomás gyed" folyósításának az ideje nem számítható be a csecsemőgondozási díj jogosultságához szükséges 365 napos biztosítási időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében.]

A családba fogadó gyám, valamint a vér szerinti apa és az örökbe fogadó apa is kérheti az ellátást abban az esetben, ha az anya (örökbe fogadó anya) egészségi állapota miatt nem tud gondoskodni a gyermekről, vagy meghalt. A gyermeket egyedülállóként örökbe fogadó apa is jogosult lehet a terhességi-gyermekágyi segélyre/csedre.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (4) bekezdésében.]

Ha a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelem elbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]

A csecsemőgondozási díj (terhességi-gyermekágyi segély) mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésében.]

Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni utána.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. §-ában.]

A csecsemőgondozási (terhességi gyermekágyi segély) díj az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.
A terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt meghal, a terhességi-gyermekágyi segély/ csecsemőgondozási díj a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a terhességi-gyermekágyi segély/ csecsemőgondozási díj folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig, a 168 napból még hátralévő időtartamra - ismét igénybe vehető.
Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély/ csecsemőgondozási díj, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához képest kell vizsgálni a jogosultság feltételeit.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]

Gyermekgondozási díj

Változás 2015. január 1-jétől.

Jogosulttá válnak gyedre azok, akik csak 168 napos terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj fennmaradt időtartamára szereztek jogosultságot (mint például a vér szerinti apa, ha az anya meghal, vagy kórházban ápolják, a gyám, az örökbe fogadó anya), és a biztosítási jogviszonyuk a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj időtartama alatt szűnik meg. Ennek feltétele, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre/csecsemőgondozási díjra való jogosultságuk a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket a saját háztartásban nevelik. (Korábban ez a kedvezmény csak az anyát illette meg.) Mindemellett ezt a lehetőséget már nem a terhességi-gyermekágyi segély/csed folyósításához köti a jogszabály, hanem a jogosultsághoz. Tehát az anya akkor is kaphat gyermekgondozási díjat, ha jogosult az ellátásra, csak azt nem folyósították, és ez idő alatt szűnik meg a biztosítási jogviszony.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bek. b) pontjában.]

A gyedre jogosultság szempontjából nem minősül szülőnek a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként. Részükre tehát nem állapítható meg gyed.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést - megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A szükséges 365 napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell).
A gyed idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A §-ában.]

Szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van -, valamint a családba fogadó gyámot.
Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C §-ában.]

Gyed folyósítási ideje

Változás 2015. január 1-jétől.

Második vagy harmadik gyermek születése esetén, ha a szülő az újabb gyermek utáni gyedjogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző két éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb, mint az előző gyermek után folyósított gyed időtartama. Ugyanakkor nem hosszabbodik meg az új gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj idejével, továbbá az előző gyermek után folyósított gyed és gyes idejével sem. Az előző gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj idejével viszont igen, méghozzá annyi idővel, amennyi a szülést megelőző két évbe beleesik ebből az időből. Ha gyed vagy gyes mellett dolgozik az anya, akkor annak időtartamával növelni kell a gyed idejét.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B § (2) bekezdésében.]

Ha a gyedfolyósítás idején a gyermek meghal, akkor a gyedet az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától kell leállítani. Ha a halál időpontjától számítva az adott hónapból 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól szűnik meg a gyed folyósítása. (Korábban az elhalálozást követő naptól le kellett állítani a gyed folyósítását.)
Ha ikergyermekek esetén az egyik gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, akkor a gyed addig jár, ameddig egygyermekesként a gyedjogosultság fennáll.
Ha az általános szabályokon túl, már a plusz egyéves meghosszabbítás ideje alatt, hal meg a gyermekek egyike, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva az adott hónapból 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól szűnik meg.
A fenti szabály ellenére sem lehet a gyedet a jogosultsági időn túl folyósítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A gyermekgondozási díj annyi időre jár, amennyi biztosításban töltött idővel rendelkezik az anya a szülést megelőző, szülő esetén pedig a jogosultságot megelőző két éven belül, de maximum a gyermek 2 éves koráig. Kivétel az ikergyermekek után járó gyed, mert az további egy évvel meghosszabbodik.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Diplomás gyed

Változás 2015.január 1-jétől.

A "diplomás gyedre" való jogosultsági feltételek között meghatározott két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni. (Korábban 300 naptári napi hallgatói jogviszonyt írt elő a jogszabály.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bek. b) pontjában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26/D. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Diplomás gyermekgondozási díjra jogosult az a szülőnő is, aki
■ az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult;
■ a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe;
■ gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül születik meg;
■ a gyermeket saját háztartásában neveli;
■ magyar állampolgár, vagy másik EGT-tagállam állampolgára, és a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállni a "diplomás gyedre" való jogosultsághoz.
A diplomás gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek egyéves koráig jár.
A vér szerinti apa akkor jogosult a diplomás gyedre, ha a szülőnő meghal, vagy az anya a szülőnőre vonatkozó feltételek valamelyikének nem felel meg, az apa viszont a feltételek mindegyikének megfelel.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1)-(4), (8)-(10) bekezdéseiben.]

A diplomás gyed összege felsőfokú alapképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2015-ben havi 105 ezer forint), mesterképzés esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes garantált bérminimum (2015-ben havi 122 ezer forint) 70 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E § (5)-(7) bekezdéseiben.]

Gyedszámítás

Változás 2015. január 1-jétől.

A táppénzalap változása miatt változik a gyed alapja is. A gyed alapja az irányadó időszakban bevallott 180 napi jövedelem. Ha nincs 180 napi jövedelem, de a biztosított rendelkezik 180 napi Tbj. 5. paragrafusában meghatározott folyamatos biztosításban töltött idővel és 120 napi jövedelemmel, akkor 120 napi jövedelem alapján kell a gyedet megállapítani.
Ha 120 napi jövedelem sincs az irányadó időszakban, de van 180 napi folyamatos biztosításban töltött idő, akkor a 30 és 119 nap közötti jövedelem alapján kell megállapítani a gyed alapját.
Ha 30 napnyi jövedelem sincs, akkor a szerződés szerinti jövedelemmel kell számolni.
Ha a biztosítottnak nincs - Tbj. 5. paragrafusa szerinti - 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a minimálbér alapján kell a gyedet megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelme (amivel csak akkor kell számolni, ha legalább 30 napnyi van belőle) vagy a szerződés szerinti jövedelme ennél kevesebb. Ha a minimálbért sem éri el a jövedelem, akkor azzal (a kevesebbel) kell számolni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (2) bek., 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

A 2015. január 1-je előtt született gyermekek szülei 2014. december 31-e utáni gyed iránti igényének elbírálásakor - az ellátást kérés nélkül - a 2013. július 14-én és a 2015. január 1-jétől hatályos szabályok szerint is ki kell számítani, és a kedvezőbbet kell folyósítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 82/F § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A gyed összegének számításánál a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A § (1) bekezdésében.]

Annak, aki munkanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt válik gyedre jogosulttá, a gyedet a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincadrészét.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésében.]

A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal.
A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) és nyugdíjjárulékot kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2015-ben havi 105 ezer forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2015-ben havi 147 ezer forint).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D §-ában.]

Munkavégzés gyed mellett

Változás 2015.január 1-jétől.

A törvény pontosítja a keresőtevékenység fogalmát. Keresőtevékenység a Tbj. 5. paragrafusában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Ez azt jelenti, hogy például ha a gyed folyósításának ideje alatt felmondanak a biztosítottnak, akkor a felmentési időre járó díjazás nem zárja ki a gyed folyósítását.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A gyermek egyéves korát követően a szülő korlátlan időtartamban végezhet munkát a gyed folyósítása mellett.
Kivétel ez alól az a szülő, akinél a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egyéves kora után kezdődik (például apa vagy gyám). Az ő esetükben az első igénybevétel első napjától számított 60 napig nem jár gyed, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat.
Nem kell a 60 napos várakozási időt alkalmazni arra, aki a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt/csedet vett igénybe, vagy ahol a gyermekgondozási díjban részesülő szülő meghal.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C §-ában.]

Nyugdíjjárulék gyedből

Nem változott.

A gyed összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni.
A gyed összegéből levont 10 százalék nyugdíjjárulékból érvényesíteni lehet a családi járulékkedvezményt azoknál, akiknél a gyed folyósítása alatt fennáll a biztosítási jogviszony - mondja ki a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 24/A. §-a.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]

Tgyás/csed és gyed igénylése, folyósítása

Változás 2015. január 1-jétől.

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, és minden jogviszonyában kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj iránti kérelmét minden jogviszonyában oda kell benyújtania, ahol az ellátás iránti kérelme keletkezik. Minden jogviszonyban külön fogják megállapítani és folyósítani, függetlenül attól, hogy bármelyik jogviszonyában működik-e társadalombiztosítási kifizetőhely. (Korábban az illetékességi szabályok szerint abban a jogviszonyban kellett az ellátást folyósítani, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működött.)
A gyed iránti kérelmet a többes jogviszonyban álló esetében az egészségbiztosító bírálja el és folyósítja a gyedmaximum miatt, hiszen azt nem jogviszonyonként állapítják meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha a biztosított a szülés időpontjától igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás), csedet és az ellátást az egészségbiztosítási pénztár bírálja el, csak az igényt kell benyújtani, a születési anyakönyvi kivonatot már nem. Ha a kérelmet társadalombiztosítási kifizetőhely bírálja el, a születési anyakönyvi kivonat másolatát kell csatolni.
A gyed iránti igényt is a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani. A gyed igényléséhez csak akkor kell csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli az ellátást, mint akinek a részére a tgyás-t/csedet megállapították.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39/A §-ában, 41. § (2) bekezdésében.]

Ha a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam) lejártát követő nap.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]

Ha a biztosított a tgyás-t/csedet a szülés várható időpontja előtt kéri, a kérelemhez terhesállományba vételi orvosi igazolást vagy várandós gondozási kiskönyvet kell csatolni.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39/A §-ában, 41. § (1) bekezdésében.]

Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt napon belül köteles az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez továbbítani.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában, 41. § (2) bekezdésében.]

A terhességi-gyermekágyi segély/csed és a gyermekgondozási díj esetében a folyósító szervnek akkor is határozatot kell hoznia az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről, ha az ellátás megállapításra kerül. A határozat formája közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. paragrafus (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozat. Az egyszerűsített határozat nem tartalmazza az indoklást és a határozattal szembeni jogorvoslatról való tájékoztatást sem.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (5) bekezdésében.]

A diplomás gyed esetén, ha a szülőnő biztosított, a kérelmét a foglalkoztatóhoz kell benyújtania. Ha nem biztosított, vagy ha az ellátást a gyermek vér szerinti apja kéri, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszonyról szóló igazolást és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint ha a kérelmező az EGT más tagállamának állampolgára, a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát is.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1a) bek., 61. § (5b) bek. és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38. § (12)-(14) bekezdéseiben.]

Gyedfolyósítás szünetelése

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kizáró ok a gyed folyósításánál, ha valaki rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül. Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult
■ bármilyen jogviszonyban a gyermek egyéves kora előtt keresőtevékenységet végez (részletesen lásd a gyed melletti munkavégzésnél)
■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli-járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetését tölti;
■ ha a gyermeket gyermekvédelmi intézkedés keretében ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, vagy bentlakásos szociális intézményben 30 napot meghaladó időtartamra helyezték el;
■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el - ide nem értve a rehabilitációs, habili-tációs foglalkoztatást végző intézményt -, kivéve, ha a gyermek egyéves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat;
■ a gyermek egyéves kora után kezdődő gyermekgondozási díj első igénybevétele esetén, ha az első igénybevételtől számított 60 napon belül a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C §-ában.]

Utazásiköltség-térítés

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Utazásiköltségtérítésben részesíthető az anya, ha koraszülött gyermekét koraszülött-intézményben ápolják, és gyermekének anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi szolgáltatónál.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (7a) bekezdésében.]

A jogszabály megfogalmazza, hogy utazásiköltség-térítés esetén a település közigazgatási határán belül történő utazás helyi utazásnak minősül, így az ilyen utazásokra nem jár utazásiköltség-térítés.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/E § f) pontjában.]

Nem változott.

A beteg magánjárművön is utazhat, ha egészségi állapota, betegsége miatt nem tud közforgalmú közlekedési eszközön utazni - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon jelölnie kell ezt a tényt -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat.
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell beadnia a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez vagy a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,
■ akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa van;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány (például MÁV vagy Volán által) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési utalvány.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (14)-(22) bekezdéseiben.]

A sajátos nevelési igényű gyermekek utazási utalványán a feltüntetett időponttól csak akkor vehető igénybe az utazási költségekhez nyújtott támogatás, ha az utazási utalványt a kiállításától számított hat hónapon belül benyújtják a szakigazgatási szervhez. (Az ő esetükben az utazásiköltség-térítés érvényesítéséhez nem kell menetjegyet csatolni.)

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (1)-(3),(6) bekezdéseiben.]

Az utazási utalványon legfeljebb hatszori orvosnál történő megjelenés igazolható.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített, szigorú számadású, "utazási utalvány" elnevezésű nyomtatványon történik.
Sajátos nevelési igényű gyermek esetén az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól a gyermek jogosult az utazási utalványon megjelölt intézmény szolgáltatásának igénybevételére, így ezen időponttól kezdve állapítható meg utazásiköltség-térítés a fogyatékos gyermek utaztatásával kapcsolatban.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 22. § (4) bek. és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdéseiben.]

Jövedelemigazolás

Nem változott.

A szigorú számadású, kézzel kitöltendő jövedelemigazolást a munkáltatónak csak azon biztosítottak részére kell kiállítania, akik ezt írásban kérik a foglalkoztatótól. A foglalkoztatónak igazolást kell kiadnia arról, hogy átvette a biztosított jövedelemigazolás kiadása iránti írásbeli kérelmét.
Ha a biztosított a biztosítási jogviszony megszűnésekor írásban kéri a jövedelemigazolás kiállítását, továbbra is a kiállításra vonatkozó korábbi szabályok szerint kell eljárni. Vagyis a foglalkoztató a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeliegészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó biztosítási jogviszony megszűnésekor az OEP-B/1., illetve az OEP-B/2. számú szigorú számadású nyomtatványon köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, amelyekre a biztosítottnak nem volt jövedelme.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. §-ában.]

Az igazolvány "Jövedelemigazolás" rovatában fel kell tüntetni, hogy a Jövedelemigazolás kiadásra került, vagy sem ("kérésre kiadva" vagy "nem kérte" szöveg javasolt). Ha kiadtak jövedelemigazolást, annak sorszámát is fel kell tüntetni.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A §-ában.]

Tb-igazolvány

Nem változott.

A foglalkoztató a munkavállalótól átvett igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
Ha az igazolvány betelt, újat kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó igazolványokat.
Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy azt az előző foglalkoztatójától szerezze be.
Ha a biztosított az igazolványt nem szerzi be, erről írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Ha az igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új igazolványt állít ki.
Nem kell a biztosítottat írásban felkérni az igazolvány utólagos beszerzésére, ha egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként volt biztosított. Erről a biztosított írásban tett nyilatkozata elfogadható.
Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély/csed vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a kérelemhez mellékelni kell a korábban átvett igazolványt. A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, és az igazolványt öt napon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak.
Ha a biztosított az előző foglalkoztató által kiadott igazolványát az új biztosítási jogviszony létesítésekor nem adja át az új munkáltatójának, és az igazolvánnyal kapcsolatos hiánypótlási eljárás sem vezet eredményre - azaz azt a biztosított nem szerzi be -, a rendelkezésére álló adatok alapján kell elbírálni a kérelmet.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában.]

Az igazolványt az utolsó biztosításban töltött napon kell kiadni a volt biztosított részére.
A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az igazolványba - a biztosítás megszűnésének időpontján és a jövedelemigazolásra vonatkozó információkon kívül - bejegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, terhességi-gyermekágyi segély/csed és gyermekgondozási díj időtartamát is.
Ha a biztosított a megszűnés évében pénzbeli ellátásban részesült, az annak alapját képező naptári napi jövedelmet már nem kell bejegyezni az igazolványba.
A megbízási szerződéssel létrejött biztosítási jogviszonyt nem kell bejegyezni az igazolványba, ha a megbízott személy a megbízás ideje alatt - igazoltan - rendelkezik más, biztosítási jogviszonnyal.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában.]

Ellátáskifizetés

Nem változott.

Ha a pénzbeli ellátások iránti kérelem a benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 18 nap.
A társadalombiztosítási kifizetőhely is köteles (nem csak az egészségbiztosító) az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetni a jogosult részére, ha nem gondoskodik határidőben az ellátás kifizetéséről. Nem kell megfizetni a kamatot az előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem haladja meg az ezer forintot.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. § (3) bekezdésében.]

Ha a kérelem a benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján nem bírálható el, a szakigazgatási szerv és a kifizetőhely a pénzbeli ellátások iránti igényekről a beérkezésüket követő 21 napon belül köteles dönteni - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33-33/A paragrafusai szerint.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. §-ában.]

Visszafizetési, megtérítési kötelezettség

Változás 2015. január 1-jétől.

Újra el kell bírálni a már megállapított pénzbeli ellátás összegét, ha az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától számított egy éven belül az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek az ellátás megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozó bevallott jövedelemadatok.
Ha az elbírálás során a biztosított részére a bevallásban tett módosítás (önrevízió) miatt még jár ellátás, akkor azt ki kell utalni, ha azonban többet utaltak, azt - felróhatóságra tekintet nélkül - vissza kell fizettetni azzal, aki az ellátást felvette.
Csak akkor kell a kiutalásról vagy a visszafizetésről intézkedni, ha a kiutalandó vagy a visszafizetendő összeg eléri az ezer forintot.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/C §-ában, 66. § (1a) bekezdésében.]

Nem változott.

Az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdésében.]

Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás kibocsátásáról az OEP-nek három hónapon belül kell intézkednie.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdésében.]

Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie az OEP számára, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget az OEP megállapítja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]

Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illetve magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.
Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68-68/A §-aiban.]

Elektronikus ügyintézés

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha az ellátásra való jogosultság kezdőnapja 2014. december 31-e utánra esik, a foglalkoztatónak az ellátás iránti igény benyújtásakor már nem kell jövedelemadatokat közölni a foglalkoztatói igazolásban.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Csak az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványkitöltő programmal előállított ellátásiigény-bejelentést fogad el a szakigazgatási szerv.
A programmal előállított nyomtatvány - regisztrációt követően - továbbítható elektronikus úton, illetve benyújtható kinyomtatva, személyesen és postán keresztül is.
Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz a törvényben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is papíron kell csatolni.
A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papírigazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi, 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében.]

Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. paragrafusa (szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó szabályok) alapján indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárás.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38/B §-ában.]

Egészségügyi szolgáltatás

Nem változott.

Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek nyomán az adóhatóság vizsgálatot kezdeményez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal együtt - az ellátást igénybe vevő személyen az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. §-ában.]

A 14. életévét betöltött biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a tajkártya mellett köteles bemutatni a személyazonosság megállapítására alkalmas, érvényes igazolványát is.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdésében.]

A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot, ha erre az időszakra ellátást is kap a szülő) - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9)-(10) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Ha a taj-számmal rendelkező személy az EGT másik tagállamában, Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosítottá válik, ezt 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónál. Érvénytelenítik azon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, belföldinek minősülő személy taj-számát, aki hitelt érdemlően bizonyítja - a NAV felé -, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik, és ott rendelkezik egészségbiztosítással. Az érintett, ha az adóhatóság eljárása alapján utólagosan mentesül az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, de a taj-kártyával az érvénytelenítést megelőzően jogosulatlanul vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, köteles e szolgáltatás költségeit megtéríteni az Egészségbiztosítási Alapnak.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (8)-(9) bekezdéseiben.]

Térítésköteles ellátások

Nem változott.

Továbbra sem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére például
■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé;
■ az orvos-szakértői vizsgálat és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosultságot;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység ( például jetski, vadvízi evezés) közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások;
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása;
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások;
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás;
■ a látlelet;
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel;
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok;
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálása;
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatok.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]

Ellátás méltányosságból

Változás 2015. január 1-jétől.

A biztosított a méltányossági kérelmét a foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez. (Korábban a pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmeket közvetlenül az egészségbiztosítóhoz kellett benyújtani.)
A gyermek ápolása miatt benyújtott méltányossági kérelmet a foglalkoztató, ha
■ társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított öt napon belül megküldi az OEP-hez,
■ társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtet, a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, a kérelem benyújtásától számított öt napon belül a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez küldi meg.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/D §-ában.]

Nem változott.

A 12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén is kaphat méltányosságból táppénzt a szülő, függetlenül attól, hogy kórházban vagy otthon kezelik a gyermeket.
A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet, és a méltányosságból folyósított táppénzt a táppénzelőzmény számításakor figyelembe kell venni.
Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra (például gyermekgondozási díjra) szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van, azaz például gyermekgondozási segély folyósítása mellett dolgozik a szülő.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § h) pontjában, 50. § (3) bekezdésében és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/A-B. §, 31/D. §-aiban.]

A havi 3 ezer forint terápiás költséget el nem érő készítményekhez adható méltányosságból támogatás.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11/B-E §-aiban.]

Az egészségi állapottal összefüggésben, évente egyszeri segélyben részesítheti a biztosítottat, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője. Az egyszeri segély iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/F-G. §-aiban.]

A biztosított a segély megállapításának időpontjától számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten segélyben.
A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező taj-számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által -a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/F-G §-aiban.]

A méltányossági ellátások alapja:
■ terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (2015-ben havi 105 ezer forint) kétszerese harmincadrészének alapján állapítható meg;
■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezett naptári napi táppénz legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincadrésze, 2015-ben 7 ezer forint lehet.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/A-E §-aiban.]

Az egészségbiztosító méltányosságból
■ átvállalhatja a Magyarországon szakmailag elfogadott, de finanszírozásba még nem be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját (vagy annak egy részét);
■ támogatást nyújthat a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához;
■ támogatást nyújthat méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához, továbbá már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének árához, ha annak cseréjét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.
A természetbeni egészségügyi ellátások iránti méltányossági kérelmet az OEP-hez kell benyújtani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]

Nem nyújthat az egészségbiztosító méltányossági támogatást
■ olyan gyógyszerhez, amelyre vonatkozóan a támogatásba való befogadást a méltányossági kérelem benyújtását megelőző öt évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult;
■ olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez, amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző 12 hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt, vagy egy beteg tekintetében elérte az engedély időtartamára vonatkozóan a 8 millió forint támogatásösszeget, kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó, azonos indikációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van;
■ a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11/B-11/E §-aiban.]

Hazai kezelés helyett külföldi

Nem változott.

Külföldi gyógykezelésre jogosult az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjától az ellátás külföldi igénybevételének időpontjáig biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelést
■ uniós rendeletek rendelkezései szerint, az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett közfinanszírozott szolgáltatónál,
■ a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében, az Európai Unióban letelepedett szolgáltatónál, valamint
■ méltányosságból bármely országban, de elsősorban az EGT vagy Svájc területén letelepedett szolgáltatónál vehet igénybe.
Közös szabály, hogy valamennyi esetben
■ a külföldi ellátás igénybevételére benyújtott igény elbírálása kérelemre indul, a kérelem elbírálása hatósági eljárás keretében történik,
■ a külföldi gyógykezelés (például a fekvőbeteg-szakellátás, az egynapos és a kúraszerűen végzett ellátás a CT, MRI diagnosztikai és terápiás beavatkozás, a labordiagnosztikai és a molekuláris biológiai diagnosztikai eljárás) a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben rögzített ellátások esetében előzetes engedély alapján vehető igénybe,
■ az ellátás orvosszakmai indokoltságát független szakértő állapítja meg,
■ a teljes eljárási időtartamra a kérelmezőnek magyar társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie.
A külföldi gyógykezelés akkor engedélyezhető, ha a társadalombiztosítás által be nem fogadott gyógykezelés Magyarországon szakmailag elfogadott és reális egészségnyereséggel jár (ez esetben méltányosságból állapítható meg a külföldi gyógykezelés).
A külföldi gyógykezelést akkor kell engedélyezni, ha a társadalombiztosítás által befogadott gyógykezelés Magyarországon a betegnek az engedély iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló egészségi állapotára és betegségének várható lefolyására tekintettel orvosszakmai szempontból elfogadható időn belül magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható.
Ha nincs olyan magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató, amely a kérelmezett beavatkozást az orvosilag indokolt időn belül el tudja végezni, akkor a beteg által megjelölt közfinanszírozott uniós szolgáltató megfelelőségét ellenőrizheti az OEP.
Ha a beteg az uniós rendeletek alapján kéri a külföldi gyógykezelést - azaz a teljes ellátás megtérítését (S2-es nyomtatvány) választja -, és a beteg által választott szolgáltató a hazai finanszírozásnál 30 százalékkal nagyobb összegért vállalja az ellátást, az OEP jogosult másik uniós közfinanszírozott szolgáltatót keresni.
Ha a beteg határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás alapján veszi igénybe a külföldi gyógykezelést, választhat uniós magánszolgáltatót is. Ez esetben az ellátás alkalmával a külföldi szolgáltató részére közvetlenül ki kell fizetnie az ellátás díját, az OEP pedig a beteg részére csak utólag, a hazai finanszírozási összegnek megfelelő költséget téríti meg. Ehhez azonban az ellátottnak csatolnia kell a számlát, a zárójelentés hivatalos fordítását, illetve szükség esetén egyéb orvosi dokumentációkat.
Nincs költségtérítés a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás alapján igénybe vett külföldi gyógykezelés esetén, ha
■ az elvégzett beavatkozás 3000 OENO (Orvosi Ellátások Nemzetközi Osztályozása) pontérték alatti,
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz esetén 4500 forint alatti,
■ valamint ha az elvégzett beavatkozás engedélyköteles, de a betegnek nincsen rá engedélye.
Ha a beteg méltányosságból kéri a külföldi gyógykezelést, akkor a szakmai kollégium illetékes tagozata - a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézeten keresztül - dönt a Magyarországon nem végzett beavatkozás orvosszakmai indokoltságáról. A választott egészségügyi szolgáltatónak főszabály szerint uniós közfinanszírozott intézménynek kell lennie.
Járulékos költségként az utazásiköltség-térítés kérelmezhető, de csak az uniós rendeletek alapján vagy méltányosságból engedélyezett külföldi gyógykezelés esetén, és csakis méltányosságból engedélyezhető.
Az ellátás igénybevételét követően 30 napon belül a betegnek be kell mutatnia az ellátást tanúsító zárójelentést, és igazolnia kell a hazai utógondozásra közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóhoz való bejelentkezését.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27.§ (3), (6) bekezdéseiben és a 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendeletben.]

__________________________________________________________________________________

Példák táppénzre

1. Az igénylő 2014. 02. 01-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2010. 01. 01-jétől 2014. 01. 15-éig. Az igénylő a betegszabadság kiadását követően táppénzt igényel 2015. 02. 10-étől.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem	Figyelem- be vehető jövedelem
2014. 11.01.-2014. 11.30.	0	30	180000	180000
2014. 10. 01.-2014. 10. 31.	10	21	126000	126000
2014. 09. 01.-2014. 09. 30.	0	30	180000	180000
2014. 08. 01.-2014. 08. 31.	0	31	180000	180000
2014. 07.01.-2014.07.31.	5	26	140 000	140000
2014. 06. 01.-2014. 06.30.	0	30	200 000	200000
2014. 05. 20.-2014. 05. 31.	0	12	180000	69 677
Összesen		180		1 075 677

Az irányadó időszak 2014. 02. 01-jétől 2014. 11. 30-áig, a számítási időszak 2014. 05. 20-ától 2014. 11. 30-áig tart. A naptári napi alap 1 075 677 Ft / 180 = 5 975,98 (100%).

[Ebtv. 48. § (1) bekezdés]

A táppénz mértéke 60% lesz, mert a biztosított rendelkezik két év folyamatos biztosításban töltött idővel.
2. Az igénylő 2014. 06. 10-étől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2011. 06. 01-jétől 2014. 05. 31-éig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015. 01. 10-étől.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 10. 01.-2014. 10. 31	10	21	126000	126 000
2014. 09. 01.-2014. 09.30	0	30	180000	180 000
2014. 08.01.-2014. 08.31	0	31	180000	180 000
2014. 07. 01.-2014. 07. 31	5	26	140 000	140 000
2014. 06. 19.-2014. 06. 30	0	12	120000	68 571
Összesen		120		694 571

A számítási időszak 2014. 06. 19-étől 2014. 10. 31-éig tart. A naptári napi alap 694 571 Ft / 120 = 5788,09 Ft (100%).

[Ebtv. 48. § (2) bekezdés]

A biztosított a táppénzre jogosultságot megelőzően rendelkezik 180 nap Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött idővel. A táppénz mértéke 60% lesz, mert rendelkezik a biztosított két év folyamatos biztosításban töltött idővel.
3. A 2012. 01. 01-jétől folyamatosan biztosított 2014. 10. 01-jétől áll munkaviszonyban a munkáltatónál, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzt igényel 2015. 03. 17-étől.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem (Ft)	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 12. 01.-2014. 12. 31	0	31	180 000	180 000
2014. 11.01.-2014. 11. 30	0	30	180 000	180 000
2014. 10. 01.-2014. 10. 31	10	21	126 000	126 000
Összesen		82		486 000

A számítási időszak 2014. 10. 01-jétől 2014. 12. 31-éig tart. A naptári napi alap 486 000 Ft / 82 = 5926,82 Ft (100%).

[Ebtv. 48. § (3) bekezdés]

A táppénz mértéke 60 százalék, mert a biztosítottnak van két év folyamatos biztosítási ideje.
4. Az igénylő 2014. 09. 15-étől áll munkaviszonyban az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2010. 01. 01-jétől 2014. 02. 15-éig, majd álláskeresési támogatásban részesült 2014. 05. 16-áig. Az igénylő a fennálló biztosítási jogviszonyában gyermekápolási táppénzt igényel 2015. 02. 15-étől.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem (Ft)	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 11.01.-2014. 11. 30.	0	30	180 000	180 000
2014. 10. 01.-2014. 10. 31.	10	21	126 000	126 000
2014. 09. 15.-2014. 09. 30.	0	16	90 000	90 000
Összesen		67		396 000

A számítási időszak 2014. 09. 15-étől 2014. 11. 30-áig tart. Mivel a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi - a 48/A § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonnyal, ezért a táppénz naptári napi alapját a minimálbér harmincadrésze alapján kell megállapítani.

[Ebtv. 48. § (4) bekezdés]

A tényleges 67 napi bevallott jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mert az több, mint a minimálbér [396 000 Ft / 67 = 5910,44 Ft (100%)]. A táppénz naptári napi alapja a minimálbér / 30 = 105 000 / 30 = 3500 Ft (100%). Mértéke: 50%.
5. A 2010. 06. 15-étől biztosított anya a 2012. 12. 20-án született gyermeke jogán, a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően 2014. 12. 20-áig gyermekgondozási díjban részesült. A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 4275 Ft. A biztosított a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt heti 30 órában 2014. 11. 01-jétől dolgozik. 2015. 02. 15-étől gyermekápolási táppénzt igényel. Az irányadó időszak 2014. 01. 01-jétől 2014. 11. 30-áig tart. A biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik 180 napi bevallott jövedelemmel, mert 2014. 01. 01-jétől 2014. 10. 30-áig - azaz több mint 180 napig - gyermekgondozási díjban részesült. A biztosított szerződés szerinti jövedelmének 30-ad része 2500 Ft. A táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított gyermekgondozási díj alapjának figyelembevételével kell megállapítani, mivel az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

[Ebtv. 48. § (5) bekezdés]

__________________________________________________________________________________

Példák irányadó időszakra

1. A foglalkoztatónál 2013. 06. 01-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2015. 02. 15-étől táppénzre jogosult.
Irányadó időszak: 2014. 01. 01-jétől 2014.
11. 30-áig terjedő időszak.
2. A foglalkoztatónál 2014. 04. 01-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2015. 03. 17-étől táppénzre jogosult.
Irányadó időszak: 2014. 04. 01-jétől 2014.
12. 31-éig terjedő időszak.
3. Számítási időszakra:
A foglalkoztatónál 2013. 06. 01-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2015. 02. 15-étől táppénzre jogosult. 2014. 02. 15-étől 2014. 02. 28-áig (14 napot) és 2014. 08. 05-étől 08.15-éig (11 napot) táppénzen volt.
Irányadó időszak: 2014. 01. 01-jétől 2014. 11. 30-áig terjedő időszak.
Számítási időszak: 2014. 05. 24-étől 2014. 11. 30-áig terjedő időszak, ha erre az időszakra a NAV felé bevallottak pénzbeliegészség-biztosításijárulék-alapot képező jövedelmet.
__________________________________________________________________________________

Példák baleseti táppénzre

1. Biztosított keresőképtelenségi vizsgálaton vesz részt, az orvosi rendelőbe menet elesik, és kifordul a bokája.
Balesete üzemi balesetnek számít, ezért megilleti a baleseti táppénz.
2. Az igénylő 2014. 04. 15-étől áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Munkavégzés közben 2015. 02. 16-án balesetet szenvedett. Miután arra a napra el volt látva bérrel, 2015. 02. 17-étől kap baleseti táppénzt.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem	Figyelem- be vehető jövedelem
2014. 11. 01.-2014. 11. 30	0	30	180 000	180 000
2014. 10. 01.-2014. 10. 31	10	21	126 000	126 000
2014. 09. 01.-2014. 09. 30	0	30	180 000	180 000
2014. 08. 01.-2014. 08. 31	0	31	180 000	180 000
2014. 07. 01.-2014. 07. 31	5	26	140 000	140 000
2014. 06. 01.-2014. 06. 30	7	23	135000	135000
2014. 05. 13.-2014. 05. 31	0	19	200 000	122 580
Összesen		180		1 063 580

Az irányadó időszak 2014. 04. 15-étől 2014. 11. 30-áig, a számítási időszak 2014. 05. 13-ától 2014. 11. 30-áig tart. A baleseti táppénz naptári napi alap 1 063 580 Ft / 180 = 5908,77 Ft (100%). (2014. május hónapból csak 19 naptári napi jövedelem kell.)
3. Az igénylő 2014. 09. 01-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított. Munkavégzés közben balesetet szenvedett. Baleseti táppénzre jogosult 2015. 01. 15-étől.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 10. 01.-2014. 10. 31	10	21	126 000	126 000
2014. 09.01.-2014. 09. 30	0	30	180 000	180 000

A számítási időszak 2014. 09. 01-jétől 2014. 10. 31-éig tart. Mivel az igénylő nem rendelkezik a baleset bekövetkezésekor fennálló biztosítási jogviszonyában 180 napi bevallott jövedelemmel, de 51 nap tényleges jövedelemmel igen, ezért a baleseti táppénzt a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. A naptári napi alap 306 000 Ft / 51 = 6000,00 Ft (100%).
4. Az igénylő 2014. 12. 15-étől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított. 2015. 03. 25-én munkavégzés közben balesetet szenvedett. A balesetet elismerik üzemi balesetnek, így baleseti táppénzre jogosult 2015. 03. 25-étől.

Számítási időszak

Kieső
napok
száma

Tárgyhavi számítási
időszakhoz figyelembe
vehető jövedelemmel
ellátott napok száma

NAV-hoz
bevallott teljes
havi jövedelem

(Ft)

Figyelem-
be vehető
jövedelem

(Ft)

2014. 12. 15.-2014. 12. 31

130 000

A számítási időszak 2014. 12. 15-étől 2014. 12. 31-éig tart. Mivel az igénylő nem rendelkezik a baleset bekövetkezésekor a fennálló biztosítási jogviszonyában még 30 napi bevallott jövedelemmel sem, így a tényleges jövedelem alapján nem lehet számolni (ahhoz legalább 30 naptári napi szükséges), tehát a számított szerződés szerinti havi jövedelme alapján kell számolni. Szerződés szerinti havi jövedelem pedig a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege.
__________________________________________________________________________________

Példák csecsemőgondozási díjra

1. A 2010. 02. 01-jétől munkaviszonyban álló biztosított kismama 2014. 10. 01-jétől 2015. 03. 10-éig (8-as kóddal saját betegsége miatt) keresőképtelen és táppénzben részesül. 2015. 03. 01-jén szül, de nem a szülés napjától, hanem 2015. 03. 11-étől kéri a csecsemőgondozási díj megállapítását. A biztosított a szülés napjától számított 168 naptári napig, azaz 2015. 03. 01-jétől 2015. 08. 15-éig jogosult a csecsemőgondozási díjra. Az ellátást a biztosított kérésének megfelelően 2015. 03. 11-étől, de legfeljebb 2015. 08. 15-éig lehet folyósítani.
2. Az igénylő 2014. 03. 16-ától munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2010. 01. 01-jétől 2014. 03. 15-éig. Az igénylő 2015. 01. 25-étől csecsemőgondozási díjat igényel 2015. 01. 25-én született gyermeke jogán.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem (Ft)	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 10. 01.-2014. 10. 31.	0	31	200 000	200 000
2014. 09. 01.-2014. 09. 30.	0	30	200 000	200 000
2014. 08. 01.-2014. 08. 31.	0	31	200 000	200 000
2014. 07. 01.-2014. 07. 31.	3	28	140 000	140 000
2014. 06. 01.-2014. 06. 30.	0	30	300 000	300 000
2014. 05. 02.-2014. 05. 31.	0	30	300 000	290 322
Összesen		180		1 330 322

A számítási időszak 2014. 05. 02-ától 2014. 10. 31-éig tart. A naptári napi alap a tényleges jövedelme alapján 1 330 322 Ft / 180 = 7390,67 (100%), mivel az igénylő az irányadó időszakban rendelkezik 180 naptári napi bevallott jövedelemmel.

[Ebtv. 42. § (2) bekezdés]

3. Az igénylő 2014. 09. 15-étől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2010. 01. 01-jétől 2014. 08. 31-éig. 2015. 01. 10-étől terhességi-gyermekágyi segélyt igényel 2015. 01. 10-én született gyermeke jogán.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem (Ft)	Figyelem- be vehető jövedelem
2014. 10. 01.-2014. 10. 31	13	18	126 000	126 000
2014. 09. 15.-2014. 09. 30	12	4	50 000	50 000
Összesen		22		176 000

Az irányadó időszak 2014. 09. 15-étől 2014. 10. 31-éig tart. Az igénylő az irányadó időszakban nem rendelkezik 180, illetve 120 naptári napi tényleges jövedelemmel, így az ellátás napi alapját a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján kell megállapítani.

[Ebtv. 42. § (3) bekezdés]

Mivel a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri el, így a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.

[Ebtv. 42. § (4) bekezdés]

A biztosított azonban nem rendelkezik 30 naptári napi tényleges jövedelemmel, ezért az ellátás naptári napi alapját a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani, mert az kevesebb, mint a minimálbér kétszeresének harmincadrésze.
A biztosított számított szerződés szerinti jövedelme 140 000 Ft.
Az ellátás naptári napi alapja 140. 000 Ft / 30 = 4666,66 Ft (100%).
4. Az igénylő 2014. 06. 01-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2010. 01. 01-jétől 2014. 05. 31-éig. 2015. 01. 15-étől csecsemőgondozási díjat igényel 2015. 01. 15-én született gyermeke jogán.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem (Ft)	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 10. 01.-2014. 10. 31.	0	31	200 000	200 000
2014. 09. 01.-2014. 09. 30.	0	30	200 000	200 000
2014. 08. 01.-2014. 08.31.	0	31	200 000	200 000
2014. 07. 01.-2014. 07. 31.	3	28	140 000	140 000
Összesen		120		740 000

A számítási időszak 2014. 07. 01-jétől 2014. 10. 31-éig tart. A naptári napi alap a tényeleges jövedelme alapján 74 0 0 0 0 Ft / 120 = 6166,66 Ft (100%), mivel az igénylő az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi bevallott jövedelemmel, de rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, és van a Tbj. 5. §-a szerinti 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

[Ebtv. 42. § (2) bekezdés]

Megjegyzés: A szülőnő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
__________________________________________________________________________________

Példa gyed naptári napi alapjának számítására

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot a táppénznél leírtak szerint kell [Ebtv. 48. § (1)-(5) és (8) bekezdés] megállapítani, természetesen tekintettel a gyed maximum összegére, ami 2015-ben 147 000 Ft.
Az igénylő 2014. 02. 01-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az "A" munkáltatónál. Korábban a "B" munkáltatónál volt biztosított 2010. 01. 01-jétől 2014. 01. 15-éig. Az igénylőt 2014. 10. 01-jétől - 9-es keresőképtelenségi kóddal - keresőképtelen állományba veszik, és táppénzt állapítanak meg részére. 2015. 02. 15-én megszületik a gyermek, és a szülés napjától csecsemőgondozási díjat igényel. A csecsemőgondozási díj lejártát követően az anya 2015. 08. 03-ától gyermekgondozási díjat igényel. Az irányadó időszak 2014. 02. 01-jétől 2015. 05. 31-éig tart. Miután 2014. 10. 01-jétől a gyedre való jogosultság kezdőnapjáig pénzbeli ellátásban részesül, így a számítási időszak az alábbiak szerint alakul:

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott teljes havi jövedelem (Ft)	Figyelem- be vehető jövedelem (Ft)
2014. 09. 01.-2014. 09. 30	0	30	180 000	180 000
2014. 08. 01.-2014. 08. 31	0	31	180 000	180 000
2014. 07. 01.-2014. 07. 31	5	26	140 000	140 000
2014. 06. 01.-2014. 06. 30	0	30	200 000	200 000
2014. 05. 01.-2014. 05. 31	0	31	180 000	180 000
2014. 04. 01.-2014. 04. 30	10	20	100 000	100 000
2014. 03. 20.-2014. 03. 31.	0	12	180 000	69 677
Összesen		180		1 049 677

Számítási időszak: 2014. 03. 20-ától 2014. 09. 30-áig tart. A naptári napi alap 1 049 677 Ft / 180 = 5831,54 (100%).

[Ebtv. 48. § (1) bekezdés]

A mértéke 70%.
__________________________________________________________________________________

Példák a gyedfolyósítás időtartamára a gyermek halála esetén

A) A 2016. 03. 14-éig gyermekgondozási díjra jogosult anya gyermeke 2015. 02. 11-én elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2015. 02. 28-áig jár.
B) A 2015. 04. 20-áig gyermekgondozási díjra jogosult anya gyermeke 2015. 04. 09-én elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2015. 04. 20-áig jár.
C) Anya ikergyermekei 2014. 03. 28-án születtek. Az ikrek jogán az anya 2017. 03. 28-áig jogosult gyermekgondozási díjra. A két ikergyermek egyike 2015. 09. 02-án elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj az életben maradt gyermek második életévének betöltéséig, azaz 2016. 03. 28-áig jár.
__________________________________________________________________________________

Példa a gyedre való jogosultsági idő megállapítására újbóli szülésnél

A biztosított anya első gyermeke 2013. 04. 15-én született. A szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási jogviszonnyal rendelkezett. A szülés napjától 168 naptári napra terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. Ezt követően 365 napra gyermekgondozási díjra jogosult 2014. 09. 29-éig. 2014. 09. 30-ától gyermekgondozási segélyt kap. A gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt 2015. 02.02-án megszületik második gyermeke. A második gyermek jogán folyósított csecsemőgondozási díj lejártát követően (2015. 07. 19.) gyermekgondozási díjat igényel. Az újabb gyermeke jogán járó gyermekgondozási díjra való jogosultság időtartama nem lehet kevesebb, mint ahány napot az első gyermekre folyósítottak (365 nap), továbbá figyelembe kell venni a második gyermek születésnapját közvetlenül megelőző két éven belül az első gyermek jogán folyósított terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét is (168 naptári nap). Ennek megfelelően az anya a második gyermeke jogán 533 (168 + 365) naptári napra jogosult a gyermekgondozási díjra.

[Ebtv. 42/B § (2) bekezdés]

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a családtámogatásról?

Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Nem változott.

A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ellátásra jogosultnak.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]

Jogosultak

Változás 2015. január 1-jétől.

Nevelési ellátásra való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni az élettársat is, ha az élettárs a gyermekkel azonos helyen lakik, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolatot olyan közokirat igazolja, melyet legalább egy évvel a kérelem benyújtása előtt állítottak ki.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bek. a) pontjában.]

Nem változott.

Iskoláztatási támogatásra jogosult
■ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt gyermek után,
■ a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek után a tankötelessé válás napjától,
■ a javítóintézet igazgatója, illetve a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka is, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermek után a tankötelezettség teljes időtartamára.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bek. b) pontjában.]

Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá
■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válása évének november 1-jétől a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig,
■ a nevelési ellátásra jogosult szülő.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó, nevelőszülőjével, gyámjával.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében.]

A - sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény szerint - középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, siketvak, illetve speciális fejlesztő intézményekben tanult gyermek után annak 18. életéve betöltéséig kaphat nevelési támogatást a szülő.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

Családi pótlék

Változás 2014. március 15-étől.

A gyám a gyámkirendelés tényleges időpontját megelőzően is jogosult lehet családi pótlékra, ha már korábban a saját háztartásában gondoskodott a gyermek neveléséről, és erre a korábbi időtartamra más személy nem részesült ellátásban.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-ában.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Az óvodai nevelésben való kötelező részvételhez kötött a családi pótlék folyósítása. Ha a gyermek igazolatlanul nem ment óvodába legalább öt nevelési napon, úgy az óvoda vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság értesíti a szülőt, hogy 2016. január 1-jétől 20 nap hiányzást követően kezdeményezni kell a családi pótlék szüneteltetését. Nem vonatkozik a változás azokra a gyermekekre, akiket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában.]

Nem változott.

Tankötelezettség esetén a gyámhatóság 10 igazolatlanul mulasztott tanóra után felhívja a szülő figyelmét, hogy 50 igazolatlan óra után szünetelteti a nevelési ellátás folyósítását.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában.]

Nem változott.

A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében.]

A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]

A családi pótlék összege

Nem változott.

A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):
■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő személy esetén 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]

Az a 18 év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]

Egyedülálló

Nem változott.

Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa
■ közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és nem rendelkezik jövedelemmel,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Egyedülállónak minősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]

Anyasági támogatás

Nem változott.

Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett várandósgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a várandósgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.
Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő hat hónapon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő hat hónapon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és a várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]

Gyes, gyet

Változás 2015. január 1-jétől.

A gyám is jogosult gyermekgondozási segélyre, kivétel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermekét nevelő gyám.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Gyermekgondozási segélyre az a szülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb hároméves gyermeket gondoz, vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]

Gyermekgondozási segélyben részesülő örökbe fogadó szülő, nagyszülő esetében a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézetben történő elhelyezése esetén a jogosultságot nem érinti, ha a gyermek egész nap óvodában, bölcsödében van elhelyezve.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ában.]

A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy háztartásban nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.
Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1) bekezdésében.]

Egyidejűleg két gyermek után is kaphat gyermekgondozási segélyt a szülő, azzal, hogy az ikreket ilyenkor egy gyermeknek kell tekinteni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében.]

A nevelt gyermek után nem jár gyes, és a nevelt gyermek nem számítható be a gyerekek számába a gyet megállapításakor. (Mindez értelemszerűen következik abból, hogy az eddigi hivatásos nevelőszülő ezentúl foglalkoztatási jogviszonyban végzi e tevékenységét.)

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §, 23. §-aiban.]

Több gyermek esetén a szülő az egyik gyermekre tekintettel gyesben, míg a másik után - ha az 2013. december 31-ét követően született - terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülhet. (Korábban csak egyféle ellátást kaphatott a szülő.)

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bek. a) pont aa)-ab) alpontjaiban.]

Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb nyolcéves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe. (Gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető.)

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]

Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bek. b) pontjában.]

Munka gyes, gyet mellett

Nem változott.

Gyesen lévők a gyermek egyéves kora után korlátlan időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet.
Gyeten lévők továbbra is csak heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet, kivéve, ha tevékenységüket otthonukban végzik.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §, 24. §-aiban.]

A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §, 27. §-aiban.]

Nagyszülő gyesen

A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. §, 21/A §-aiban.]

A nagyszülő kizárólag akkor kaphat gyest, ha a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel a szülő gyermekgondozási segélyt kap.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. § (1) bek. d) pontjában.]

A gyes folyósításának szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/B. §-ában.]

Gyes, gyet összege

Nem változott.

A gyes és a gyet összege megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2015-ben havi 28 500 forint). Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.
Ikergyermekek esetén a gyes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]

Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.
Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Kifizetőhelyek, igényérvényesítés

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha a jogosult kéri, hogy a kifolyósított és fel nem vett ellátást utalják ki ismét részére, és megállapítható, hogy a korábbi folyósítás sikertelensége a jogosult hibájára vezethető vissza, úgy az újrafolyósítás költségével csökkentett összeget kell újra kiutalni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

A családtámogatásokat a kincstári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanap.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (3) bekezdésében.]

Családtámogatási kifizetőhelyek csak ott működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Országgyűlés Hivatala.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]

Ha a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás)/ csed vagy a gyermekgondozási díj iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tgyás/csed vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ában.]

Családtámogatási ellátás visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. §-ában.]

A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az Oktatási Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az Oktatási Hivatal és a kincstár megállapodást köt.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A § (1) bekezdésében.]

A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni minden olyan tényt és adatot, amely a szülő családtámogatási ellátásra való jogosultságát érinti. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-aiban.]

Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is lehet igényelni (az igénylési szabályokat a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ában.]

A családtámogatási ellátásokra a kérelem benyújtható a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatánál, a kormányablakokban, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. A kifizetőhelynek a kérelmet három munkanapon belül kell továbbítania a kérelmező lakóhelye szerinti kincstári igazgatósághoz.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]

Ha a kérelmező részére már folyósítanak családtámogatási ellátást, és az adataiban időközben nem következett be változás, úgy a kérelmező és a gyermek azonosításához szükséges adatokat kell csak közölni, a korábbi kérelemnél már csatolt iratokat nem kell újból benyújtani.

[Lásd a 233/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (6a) bekezdésében.]

Jogalap nélküli ellátás

Nem változott.

A jogalap nélkül - vagyis nem jogosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. §-aiban.]

Ellenőrzés

Nem változott.

A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Mit kell tudni a munkanélküli-ellátásokról?

Munkavállalók harmadik országból

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Harmadik országból érkező személyek foglalkoztatásáról szóló megállapodásban fel kell tüntetni a foglalkoztatás helyét, továbbá az esetleges részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 7. § (8) bek. f)-g) pontjaiban.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Harmadik országból érkező személyekkel kötött foglalkoztatásra szóló megállapodásban ezentúl a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját kell feltüntetni (nem pedig a foglalkoztatás várható időtartamát).

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 7. § (8) bek. e) pontjában.]

Nem változott.

Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Munkáltatói támogatás jogutódlás esetén

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A munkaadó jogutódja is igénybe veheti a foglalkoztatást elősegítő támogatást, ha vállalja a támogatás jogszabályban meghatározott, valamint a hatósági szerződés által előírt feltételeinek teljesítését.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 21. § (2a) bekezdésében.]

Foglalkoztatásbővítés támogatása

Változás 2015. január 1-jétől.

Az összes súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén igénybe vehető foglalkoztatásbővítési (munkabér- és közteher-) támogatás, legfeljebb két évig. (Korábban a munkáltató akkor kaphatott ilyen támogatást, ha legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső alkalmazásával bővítette létszámát.)

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 16. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

Igazgatási szolgáltatási díj

Új előírás 2015. január 1-jétól.

A nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezeteknek a nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közeljövőben megjelenő rendelete fogja tartalmazni.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 13/A. § (2)-(2a) bekezdéseiben, 13/A. § (4) bek. h) pontjában.]

Munkaerő-piaci szolgáltatás, képzés

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A munkaerő-piaci szolgáltatást, illetve képzést igénybe vevő személyek számára megtéríthető a képzés idejére igénybe vett, hozzátartozói ápolásra, gyermekfelügyeletre fizetett indokolt kiadás. Ennek a részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közeljövőben megjelenő rendelete fogja tartalmazni.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bek. f) pont, 14. § (4) bek. c) pontjaiban.]

Ellátások

Változás 2014. március 15-étől.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszonynak minősül, vagyis a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban kapott díjazás után járulékot kell fizetni, és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő az álláskeresési járadékra való jogosultsági időnek minősül.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bek. a) pontjában.]

Új előírás 2015. január 1-jétól.

Az az időtartam, amely alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban részesül, és ezzel párhuzamosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is fennáll, nem számít bele az álláskeresési járadék jogosultsági idejébe. Az ezen időtartam alatt nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó keresetét sem lehet az álláskeresési járadék összegének kiszámításánál figyelembe venni.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 27. § (1), (5) bekezdéseiben, 58. § (5) bek. d) pont 4., e) pont 4. alpontjaiban.

Szünetel az álláskeresési ellátás (az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély) folyósítása az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben szabályozott felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 29. § (1) bek. e) pontjában.]

Szünetel az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási segélyre való jogosultságának bejelentése esetén, ha annak folyósítása alatt nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat ugyan, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 54. § (12), (18) bekezdéseiben.]

Szünetel a szabadságvesztés-büntetés időtartama alatt az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 54. § (14a) bek. f) pontjában.]

A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt is köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott megfelelő munkahelyet. A munkahely akkor megfelelő, ha
■ egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas;
■ a várható kereset eléri az álláskeresési járadék összegét, illetve - amennyiben az álláskeresési járadék összege alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabérnél - a kötelező legkisebb munkabér összegét;
■ a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát;
■ az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 54.§ (13) bek., 25. § (2) bekezdéseiben.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A 25. életévüket betöltött, álláskeresők ellátásaira nem jogosult álláskeresők esetében a közfoglalkoztatás keretében biztosított munkahely csak abban az esetben tekinthető megfelelőnek, ha az álláskereső nem vesz részt munkaerő-piaci programban, illetve nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 54. § (10a) bekezdésében.]

Az állami adóhatóság már a Tbj. 56/A §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére is igazolást ad ki a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 36/B § (1) bekezdésében.]

A szociális szövetkezet tagjának személyes közreműködése a szociális szövetkezetben a foglalkoztatási törvény szabályainak alkalmazása szempontjából nem tekinthető munkaviszonynak.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bek. a) pontjában.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás) felváltja a csecsemőgondozási díj. A csecsemőgondozási díjra jogosultakra is alapvetően a tgyás-ban részesülőkre vonatkozó szabályokhoz hasonlóak lesznek érvényesek. Azaz
■ támogatott képzésben vehet részt a csecsemőgondozási díjban részesülő személy;
■ az álláskeresési járadék folyósítási időtartamának megállapításánál (jogszerző idő vizsgálata során) figyelemmel kell lenni arra az időszakra is, amikor az álláskereső a csecsemőgondozási díjban részesült;
■ szünetel az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása a csecsemőgondozási díj megállapítását követő naptól;
■ szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső csecsemőgondozási díjra való jogosultságának megállapítását jelenti be, a jogosultság megállapítását követő naptól;
■ nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki csecsemőgondozási díjban részesül.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 14. § (1) bek. c) pont, 27. § (1) bek. d) pont, 29. § (1) bek. a) pont, 54. § (14a) bek. d) pontjaiban, 58. § (5) bek. k) pont I. alpontjában.]

Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?

A hozzájárulás kötelezettjei

Nem változott.

Továbbra is hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű
■ gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot;
■ szövetkezet, kivéve a lakás-, a szociális, valamint az iskolaszövetkezetet;
■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat;
■ ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda;
■ közjegyzői iroda;
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
■ egyéni cég;
■ valamint a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét pedig az átalányadó megfizetésével teljesíti.
Az evaalany adózó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

A hozzájárulás alapja, mértéke

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kell arányosítani a részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes szülő foglalkoztatójának a kedvezmény alapját.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésében.]

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulás alapja főszabály szerint megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).
A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg.
A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak a szociális hozzájárulási adó alapját a számviteli törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, minden más hozzájárulás-kötelezettnek pedig - a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania.
A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a szakképzési hozzájárulás kiszámításához a szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában.]

Csökkentő tétel

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető:
■ a 25 év alatti foglalkoztatottak;
■ a tartósan álláskereső személyek;
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások által foglalkoztatott új munkavállalók
esetében a bruttó munkabér összegével, de személyenként havonta legfeljebb 100 ezer forinttal (kutatók foglalkoztatása esetén személyenként legfeljebb havi 500 ezer forinttal). Részmunkaidős foglalkoztatottnál - ezekben az esetekben - legfeljebb a felső határ arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdésében.]

A gyedben, gyesben részesülő és három vagy több gyermeket nevelő, valamint a gyetben részesülő szülőket foglalkoztató kifizetők a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. A kedvezmény alapja személyenként legfeljebb havi 100 ezer forint.

Mentesség hozzájárulás alól

Nem változott.

Továbbra sem kötelezett szakképzési hozzájárulásra
■ a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet;
■ az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az általa foglalkoztatott után igen);
■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
■ az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont fizet hozzájárulást).

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Hozzájárulás-teljesítés gyakorlati képzéssel

Gyakorlati képzésre elszámolható normatíva

Nem változott.

Együttműködési megállapodás esetén a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a szakmai gyakorlat idejével (napjaival) arányosan csökkenthető.
Az egynapi gyakorlati képzési normatíva egyenlő az alapnormatíva
■ 1/130 részével tanulók, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén,
■ 1/100 részével azon hallgatók esetén, akik gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzésben vesznek részt.
A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2)-(5) bek., 6. § (2) bekezdéseiben.]

A gyakorlati képzésnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre differenciált normatíva kerül bevezetésre. Az alapnormatíva 453 000 forint/fő/év, amit 2015-re is a költségvetési törvény rögzít.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ában.]

Osztószám együttműködési megállapodásnál

Nem változott.

Egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüggő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban szereplő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40-60 százalékos arányt - figyelembe véve tehát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osztószámmal kell meghatározni az egynapi gyakorlati képzési normatívát, melynek az összege 2015-ben (453 ezer forint/fő/év osztva 130 nappal) napi 3485 forint. (40 százalékosnál kisebb arányú gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzés megszervezhető együttműködési megállapodás keretében.)
Tehát például az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként (20 nap x 3485 forint) 69 700 forint csökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében.]

Osztószám gyakorlatigényes szak esetén

Nem változott.

A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, átlagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, így az egynapi gyakorlati képzési normatíva összege 2015-ben (453 ezer forint/fő/év osztva 100 nappal) 4530 forint.
Így például a gyakorlatigényes szak keretében a szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók hallgatónként (20 nap x 4530 forint) 90 600 forint csökkentő tételt számolhatnak el havonta.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében.]

Előlegfizetés

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára a csökkentő tétel havi összegét a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi tanulónként, illetve hallgatónként.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében.]

Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Nem változott.

Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a csökkentő tétel összegével csökkentheti. A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre - ha a tanulószerződés a tárgyév egészére fennáll - tanulónként, az alapnormatíva-összeg és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó
■ a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. számú mellékletében,
■ a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 2. számú mellékletében
meghatározott súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében.]

Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi csökkentő tételek összege adja a csökkentő tétel éves összegét.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

A tárgyév teljes időtartamára fennálló tanulószerződés esetén a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulónként a súlyszorzóval kiszámított csökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi.
Ha a tanulószerződést hónap közben kötik meg, a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

A hozzájárulás teljesítése

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés, illetve a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - költségeivel.
A saját munkavállalók képzési költségeit azok tudják elszámolni, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet. (A szabályozás részleteit lásd a 84. és a 89. oldalon.)

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. § d) pontjában.]

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
■ együttműködési megállapodással (ekkor a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint az államilag támogatott létszám tekintetében a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között jön létre a megállapodás);
■ tanulószerződés alapján (ekkor a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulás-kötelezett között létrejött szerződés alapján gyakorlati képzést szerveznek, ideértve a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlatot is);
■ szakmai gyakorlat szervezésével hallgatói munkaszerződés alapján (ekkor az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szerveznek szakmai gyakorlatot külső képzőhelyen).
A kötelezettség képzéssel teljesített részének levonását követően a nettó hozzájárulást az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetni.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5-6. §-aiban.]

Visszatérítés

Nem változott.

A visszatérítésnél alkalmazott alapnormatíva összege 2015-ben is évi 453 ezer forint tanulónként-hallgatónként - írja elő a 2015. évi költségvetésről szóló törvény.
Ha a csökkentő tétel összege a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés szervezésével teljesítőnél meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor a meghaladó rész visszaigényelhető az állami adóhatóságtól. Ilyenkor,
■ ha az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél;
■ ha az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, de az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe;
■ ha az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhető;
■ ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.
A tanulószerződés jogellenes felmondása esetén a hozzájárulásra kötelezett az érintett adóévekre nem vonhatja le a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeit sem. A teljes levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell befizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (2)-(3), (8)-(9) bekezdéseiben.]

Nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvényben meghatározott időtartamnál hosszabb kötelezettséget vállal, és nem rendelkezik tanulószerződéssel.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződést határidő előtt jogellenesen felmondja, az ezt követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni (az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint) a tanulószerződés alapján, a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1)-(4), (7) bekezdéseiben.]

Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott

Nem változott.

Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben teljesítési megbízottat vesz igénybe, akkor (az érintett adóévek tekintetében) nem élhet a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeinek levonási lehetőségével, és a teljes levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint be kell fizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (7)-(9) bekezdéseiben]

Aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges (a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített) feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50 százaléka lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek. A teljesítési megbízott az általa az át-irányítottaknak végzett gyakorlati képzésre nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell
■ az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát;
■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át;
■ a (szakképző iskola szakmai programjában szereplő) gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként;
■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását;
■ az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanulók felelősségbiztosításának költségviselőjét;
■ a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzéssel összefüggésben megillető díjazást;
■ a tanuló felügyeletéről a gyakorlati képzés időtartama alatt gondoskodni köteles személy megnevezését.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladóan vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerződéses tanuló után nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5)-(7), (9) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés, határidők

Nem változott.

A hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év január 12-éig saját maga megállapítja és elektronikus úton bevallja az állami adóhatóságnak
■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
■ a csökkentő tétel éves összegét,
■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.
A kötelezettségek befizetésének határideje szintén január 12-e.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. § (5) bekezdésében.]

2014-re a hozzájárulási kötelezettséget a 2015. január 12-éig benyújtandó bevallásban kell teljesíteni, a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség. A csökkentő tétel és a saját dolgozó képzésére fordított, pénzügyileg teljesített költségek az előlegbefizetésnél időarányosan levonhatók.
A kötelezettséget kizárólag gyakorlati képzés szervezésével teljesítőnél az ezt meghaladó rész visszaigényelhető, ha a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes.
Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg (elektronikus úton vallja be) és fizeti meg - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóságnak, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A kettős könyvvitelt vezető, a naptári évtől eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallásában), fizeti meg vagy igényli vissza.
A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
Az állami adóhatóság a visszatérítésnél az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visszatérítés.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia a szakképzési hozzájárulási törvény által nem szabályozott kérdésekben. A gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférést biztosít a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. §, 11. §-aiban.]

Képzés, képzési rendszer fejlesztésének támogatása

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulásból származó bevételek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illetik meg. E források felhasználhatók
■ a szakképzésért felelős miniszter döntése alapján szak-, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi programra; továbbá - kérelemre -képzési célú támogatásra legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, magyarországi székhelyű, fióktelepű befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára;
■ a kkv-s körbe nem tartozó hozzájárulás-kötelezett részére olyan tanműhely létesítésére, amelyben az - iskolai rendszerű szakképzés keretében - tanulószerződés alapján gyakorlati képzés folytatását tervezi; valamint a hozzájárulásra kötelezett saját tulajdonú tanműhelyben tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, szoftverfelhasználási jog és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék megszerzéséhez;
■ hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (egyházi fenntartású intézmény, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, illetve az általuk fenntartott intézmény) normatív támogatására, valamint az ilyen intézmény által kötött tanulószerződés alapján az általa folytatott gyakorlati képzésre;
■ a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására;
■ a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében szak- és felnőttképzési célokra;
■ a decentralizált keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg 75 százalékáig);
■ a központi keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg erejéig).

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 12. §, 14. §-aiban.]

A decentralizált keret beruházási célú támogatásokra használható fel
■ a hozzájárulás-kötelezettnél folyó gyakorlati képzés támogatására azon tanulók esetében, akiknek elméleti képzése a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben folyik;
■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben; a szak- és felnőttképzésért felelős miniszterrel (szakképzési feladatellátásra) megállapodást kötött, szakképzést folytató intézményben; speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában; a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél; a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházáshoz; vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.
A támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 17. §-ában, 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

A központi keretből a decentralizált keretnél megfogalmazott célokon (beruházási támogatásokon) túlmenően támogatás nyújtható
■ beruházási céllal az állami szak- és felnőttképzési szervnek;
■ a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez (az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki);
■ a gazdasági kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására;
■ az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez;
■ beruházási céllal a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztésre, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésére;
■ a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra;
■ az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához, melyek a következők lehetnek: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai és szakközép-iskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint az e feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási és monitoringtevékenység; a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása; a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése; a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztése.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 18-19. §-aiban.]

Támogatási szerződés

Nem változott.

A támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig - ingatlan esetén tíz évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni, ha nem kkv-s részére olyan tanműhelyt létesít, amelyben tanulószerződés alapján gyakorlati képzést tervez, vagy saját tulajdonú tanműhelyébe beruház, szoftverterméket vásárol.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 20-20/A §-aiban.]

A támogatások részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az állami szak- és felnőttképzési szerv köti a támogatottal.
A támogatási szerződés tartalmazza:
■ a támogatásban részesülő nevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola és felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM-azonosítóját;
■ a támogatásban részesülő - állami adóhatóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámla-számát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható;
■ a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását;
■ a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését;
■ a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszközei összegét;
■ a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját;
■ a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot;
■ a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetésszerű támogatásfelhasználás jogkövetkezményeit;
■ a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit;
■ azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől;
■ mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előír.
Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik.
A hozzájárulásra kötelezett a kormány, illetve 2015 január 1-jétől a szakképzésért felelős miniszter egyedi döntésén alapuló, valamint a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább tízéves időtartamra - a támogatás mértékéig - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, megvalósított létesítményt nem a szerződésben meghatározott rendeltetés szerint használja, illetve az a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától számítva a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A visszafizetett támogatás összegével a kedvezményezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ában.]

Átmeneti rendelkezések 2017-ig

Nem változott.

Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesítés gyakorlati képzése szervezését, legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg köteles az állami szak- és felnőttképzési szervnek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett területi előirányzatfelhasználási keretszámlájára (EFK-számla) befizetni a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszközöknek és beruházásoknak - a képzésmegszűnés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettségi idővel arányos bekerülési értékét.
Mentesül e befizetési kötelezettség alól
■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
■ a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 30. §-ában.]

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amelyik hozzájárulási kötelezettségét 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a gyakorlati képzésre
■ együttműködési megállapodás alapján került sor, 2012. január 1-jét követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmaznia;
■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. január 1-jét követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre (akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, valamint a korlátozó feltételeket is megfelelően alkalmazni kell. E szabályok csak a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzések esetén alkalmazhatók.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 27. §-ában.]

A 2012. január 1-je előtt a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem működtethető tovább, a létesítmény elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett szakképző iskola fenntartóját, ha az a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Ha nem él elővásárlási jogával, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi (feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni). A vételi ajánlatok elbírálásáról a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28. §-ában.]

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28/A §-ában.]

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa 2012. január 1-je előtt megkötött tanuló- vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, 15 napon belül köteles a szerződés alapján annak felmondásáig
■ az elszámolt költségek teljes, kamattal növelt összegét az EFK-számlára befizetni,
■ az érvényesíthető csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 29. §-ában.]

A támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig - ha a tárgyi eszköz ingatlan, tíz évig - gyakorlati képzés céljaira használni, ha 2012. január 1-je előtt gyakorlati képzés szervezésével teljesítette szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, és gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-éig elszámolta.
2011-ben nyújtott fejlesztési támogatást a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint legkésőbb 2012. december 31-éig lehetett felhasználni a támogatási szerződésben meghatározott célokra; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-áig be kellett fizetni az EFK-számlára.
A fejlesztési támogatásban részesített 2012. január 1-jét megelőzően öt évre - ingatlan esetén tíz évre - vonatkozóan köteles volt elszámolást készíteni, valamint 2013. március 15-éig adatot kellett szolgáltatnia az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult fejlesztésekről.
Az állami szak- és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, és azt elfogadja, vagy jogszerűtlen felhasználás miatt befizetési kötelezettséget állapít meg. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK-számlára.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 31. §-ában.]

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülés időtartama alatt - a benyújtott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzájárulási kötelezettségüket a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítők kötelezettsételjesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk. Esetükben az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
A 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 32. §-ában.]

Mit kell tudni saját dolgozó képzéséről a szakképzési hozzájárulás terhére?

De minimis támogatás

2013. június 18-ától a munkáltatónak ismét lehetősége van arra, hogy a saját dolgozók képzésére fordított költségeket a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolja.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállaló képzésére elszámolható költségekkel történő csökkentése állami támogatásnak minősül, és az európai uniós de minimis szabályok vonatkoznak rá.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 2. § a) pontjában.]

A hozzájárulás csökkentésének feltételei

A hozzájárulásra kötelezett a saját dolgozó képzésére fordított költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét, ha megfelel a következő feltételeknek:
■ havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzi;
■ a képzés a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint történik;
■ a képzés nem távoktatási formában valósul meg;
■ a képzés a felnőttképzési tevékenység definíciója szerinti olyan általános vagy speciális jellegű, amely a szakképzésről szóló törvény alapján rehabilitációs képzésnek minősül; a munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére vagy a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányul;
■ a képzés minimális időtartama 20 óra;
■ a képzésre az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor; és
■ a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdésében.]

Közúti közlekedési szolgáltatók

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletben - meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulás-kötelezett akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetőiengedély-kategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések (és az ezekhez kapcsolódó, külön jogszabályban meghatározott, valamint a közúti árufuvarozás és személyszállítás végzéséhez kötelezően előírt egyéb szaktanfolyami képzések és továbbképzések) költségeivel, ha
■ havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzi;
■ a képzés nem távoktatási formában valósul meg;
■ a képzés minimális időtartama 20 óra;
■ a képzésre az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor; és
■ a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdésében.]

Támogatások halmozhatósága

A saját dolgozó képzésének költségei - ha azokkal csökkentik a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget - állami támogatásnak minősülnek (a 800/2008/EK bizottsági rendelet alapján). E költségek (támogatások) halmozhatók a bizottsági rendelet hatálya alá tartozó más támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az így halmozott összeg nem haladja meg a 800/2008/EK bizottsági rendeletben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást (lásd erről keretes írásunkat).

Képzéstípusok

A rendelet külső-belső, illetve ezeken belül áthúzódó képzést különböztet meg.
A külső képzés a felnőttképzési törvény szerinti engedéllyel rendelkező intézmény közreműködésével valósul meg.
Belső képzés a saját munkavállalók részére saját munkaszervezeten belül, nem üzletszerűen szervezett képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az a személy, aki munkaviszonyban áll.
Áthúzódó képzés több naptári éven keresztül valósul meg.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 2. § d)-e) pontjaiban.]

Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képzőintézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla az elszámolás alapja. A képzőintézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek átadni az annak munkavállalójával az intézmény által megkötött felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 4. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 4. § (3) bekezdésében.]

Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes - e rendeletben meghatározott - pénzügyi előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan számolhatja el, ha a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdve a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 4. § (5) bekezdésében.]

Elszámolható költségek

A hozzájárulásra kötelezett külső képzés esetén a maximális támogatási intenzitás mértékéig elszámolhatja
■ a képzőintézmény által lebonyolított képzésnek az alábbiak figyelembevételével számított díját,
- az oktatók személyi jellegű költségeit,
- az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségeit, beleértve a szállásköltségeket is,
- egyéb folyó költségeket, például a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagokat, fogyóeszközöket,
- az eszközök és felszerelések értékcsökkenését, olyan mértékben, amilyenben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
- a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségeit,
- a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit és általános közvetett költségeket (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az előző pontokban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig (a személyi jellegű költségek csak a tényleges képzésben eltöltött időre vehetők számításba);
■ a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díját,
- a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségeit,
- a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségét, ha a képzés nem a hozzájáruláskötelezett által munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik,
- jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díjat, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számviteli törvény 79. paragrafusa (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségeit az előző pontokban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdésében.]

Belső képzés esetén a maximális támogatási intenzitás mértékéig elszámolhatók
■ az oktatók számviteli törvény 79. §-a (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, valamint a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei,
■ az oktatók és a képzésben részt vevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,
■ egyéb folyó költségek, így a képzéshez szükséges és ahhoz közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,
■ az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amilyenben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
■ a képzésben részt vevő munkavállalónak a számviteli törvény 79. paragrafusa (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, valamint a képzés megvalósításával és elszámolásával összefüggő adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek az előző pontokban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (2) bekezdésében.]

A képzés típusától függetlenül a személyi jellegű költségek tekintetében
■ a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségeiből csak a ténylegesen képzésben eltöltött idő vehető számításba (a termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után), és
■ az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállalók személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (22 munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a versenyszférában foglalkoztatottak
- a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó adatok szerinti - havi átlagkeresetének kétszeresét.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (4) bekezdésében.]

Adatszolgáltatás

A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévet követő év január 12. napjáig - meghatározott adattartalommal - adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre elszámolt képzésről a székhelye szerint illetékes (fővárosi, megyei) kormányhivatal munkaügyi központjához. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.
Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetve ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ felszólítja a hozzájárulás-kötelezettet, hogy írásban - 15 nap alatt - pótolja a hiányosságokat.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 5. § (1)-(2) bekezdéseiben, 1-2. mellékleteiben.]

A munkaügyi központ ellenőrzi az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését és a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról (vagy a hiánypótlás késedelmes teljesítéséről, illetve elmaradásáról) a munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül - az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok egyidejű megküldésével - tájékoztatja a NAV területileg illetékes igazgatóságát.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdésében.]

A hozzájárulásra kötelezett az adatszolgáltatástól számított tíz évig köteles megőrizni
■ külső képzés esetén
- a felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát,
- a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,
- a szolgáltatási szerződést,
- a szolgáltatási szerződés alapján képzésenként kiállított számlát, valamint
- elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként az elszámolható költségekről;
■ belső képzés esetén
- a felnőttképzési szerződést,
- a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,
- a képzési programot, mely tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciát, a tervezett képzési időt, a maximális csoportlétszámot, a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
- az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben részt vevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
- a képzésben részt vevő személyi adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, nem, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezése és száma),
- a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat (a képzésben részt vevő iskolai és szakmai végzettsége, nyelvi ismeretei, képzésbe történő felvétele, tanulmányainak értékelése és minősítése, a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye), valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
- a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
- a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumnak a kiállító által hitelesített másolatát, illetve a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
- a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
- a felnőttképzési törvényben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát, valamint
- elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként az elszámolható költségekről, tényleges önköltségen számolva.

[Lásd a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 6. § (1)-(2) bek., 8. § (2) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Maximális támogatási intenzitás

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása
■ általános képzés esetén az elszámolható költségek 60 százaléka;
■ speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25 százaléka.
A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető, méghozzá
■ 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,
■ 10 százalékponttal középvállalkozásnak, illetve 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.
Ha valamely képzési projektben általános és speciális képzési elemek is szerepelnek, és azok a képzés támogatási intenzitásának kiszámításakor nem választhatók el egymástól, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, akkor a speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fentiekben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér; 2014-ben havi 101 500 forint) 6 százalékánál.
__________________________________________________________________________________

Fogalmak

Felnőttképzés

Iskolarendszeren kívüli képzés
■ a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert (OKJ szerinti) szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés,
■ a nem OKJ-s, de támogatott egyéb szakmai képzés,
■ az általános nyelvi képzés és a támogatott egyéb nyelvi képzés, illetve
■ a támogatott egyéb képzés lehet.
Nem minősülnek felnőttképzési tevékenységnek
■ a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófa elleni védekezésért, valamint a polgári titkosszolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és szakmai képzések körébe tartozó egyéb képzések és továbbképzések, valamint - a vállalkozás keretében végezhető tevékenységek végzésére felkészítő képzések kivételével - a kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő képzések és továbbképzések,
■ a felnőttképzést folytatók olyan képzési tevékenysége, amely nem minősül felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezése és vizsgáztatásra irányuló tevékenysége,
■ a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzés, továbbképzés,
■ az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzések,
■ a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló Korm. rendelet alapján szervezett továbbképzés,
■ a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés,
■ a hatósági jellegű képzések,
■ az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzései,
■ a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzések.

[A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §]

Általános képzés

Olyan képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendő "általánosnak", ha például
■ különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy
■ valamely hatóság, közjogi testület, vagy egyéb olyan testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja.

[800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pont]

Speciális képzés (szakképzés)

Olyan képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken.

[800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pont]

Rehabilitációs képzés

A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó és azokat fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, továbbá munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja.

[Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pont]

Támogatási intenzitás

A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára - akár több forrásból -nyújtott állami támogatásnak a meghatározott módszer alapján számított értéke. Jelen esetben adókedvezmény formájában nyújtott támogatásról van szó.
Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás támogatástartalmának kiszámítása:

ahol
TT = AJ: támogatástartalom, az igénybe vehető (az igénybe vett) összes adókedvezmény jelenértéken,
X1 = a kérelem, illetve a bejelentés adóévében igénybe vehető (igénybe vett) adókedvezmény folyó áron (ha az adókedvezmény igénybevételének kezdőéve a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóév: X1 = 0),
Xn = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben igénybe vehető (igénybe vett) adókedvezmény folyó áron,
r2 = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóévben érvényes diszkontkamatláb,
rn = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben érvényes diszkontkamatláb és 2
Az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása során az egyes adóévek utolsó napján hatályos diszkontkamatlábat kell figyelembe venni.

Fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállaló

Fogyatékkal élő munkavállaló bármely olyan személy,
■ aki a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert; vagy
■ aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

[800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pont]

Hátrányos helyzetű munkavállaló az a személy, aki
■ az előző hat hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban, vagy
■ nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy
■ 50 éven felüli, vagy
■ egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
■ valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 százalékkal nagyobb a nemiegyensúly-hiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos nemiegyensúly-hiány, és ő az alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy
■ egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen.

[800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pont]

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?

Járulékbevallás

Nem változott.

A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és járulékadatokat szolgáltatnia.
A szociális szövetkezet a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról a havi elektronikus bevallásában teljesíti bevallási kötelezettségét - írja elő az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdés 29. pontja.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában.]

Nem kell a járulékot (és szociális hozzájárulási adót sem) bevallania annak a munkavállalónak, aki magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet (például belföldi munkáltatója külföldi anyavállalatától részvényopciós jövedelmet, bónuszt). E külföldi juttatótól származó jövedelmek után a magánszemély 27 százalékos ehót fizet, amelyet az éves bevallásában vall be.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített, magyarangol nyelvű űrlapon kell bevallani. A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a belföldi fióktelep, ha nincs fióktelep, a pénzügyi képviselője - vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatalmazott más képviselője - nyújtja be. Ha a külföldi vállalkozásnak nincs fióktelepe, megbízott pénzügyi vagy más képviselője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartásba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallási kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak kell a járulékokat a saját nevében bevallania.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járulékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő vállalkozásnak kell bevallani.
Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és a munkáltatók megállapodása alapján a bért és annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amelyhez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavállaló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás köteles benyújtani.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A § (4) bekezdésében.]

Járulékbefizetés

Nem változott.

A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni a járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

A munkavállalónak nem járulékokat kell fizetni, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet. A magánszemély e jövedelme után 27 százalék eho fizetésére köteles, amelyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente fizet be.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka

Nem változott.

A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és személyijövedelemadó-bevallásában bevallania - mondja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1-2. melléklete.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Nem változott.

A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.

Bejelentés és adatszolgáltatás

Nem változott.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagját köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak; a jogviszony kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján a munkavégzés megkezdése előtt, a jogviszony megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését pedig nyolc napon belül.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/A § (3a) bekezdésében.]

A külföldi vállalkozás magyar jog szerint biztosított munkavállalóját a külföldi vállalkozás fióktelepe, pénzügyi képviselője vagy az adózás rendjéről szóló törvény alapján meghatalmazott más képviselője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglalkoztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás elmulasztja, a munkavállaló köteles saját magát bejelenteni.
Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a munkavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő köteles bejelenteni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A § (1)-(4) bekezdéseiben.]

A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5) bek., 44/A § (7) bekezdéseiben.]

Ha nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozói bejelentés

Nem változott.

Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát
■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában.]

Egyéni járulék elszámolása

Nem változott.

Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (hanem például részvényjuttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által megelőlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak később kifizetett jövedelemből kell levonni.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]

Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?

Bejelentés

Új előírás 2014. november 27-étől.

Az előírás rögzíti, hogy az állami adóhatóság milyen okiratokat fogadhat el a magánszemély egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnése (például külföldön lesz biztosított) igazolására. E járulékfizetési kötelezettség törlésének feltétele, hogy a magánszemély huzamos ideje Magyarország területén kívül tartózkodjon, és tartózkodási helyén okiratokkal bizonyítottan az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt álljon. Ennek bizonyítása esetén az adóhatóság - akár visszamenőlegesen is - törli e járulékfizetési kötelezettségét.

[2003. évi XCII. törvény 20. § (7c) bek.]

Nem változott.

Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik, és a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján nem minősül belföldinek, vagy hogy a magánszemély elhalálozott, az érintett egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a halála napjával törli a havi járulékfizetési kötelezettséget.

[2003. évi XCII. törvény 20. § (7a) bek.]

Az iskolaszövetkezetnek azokat a munkaviszonyban foglalkoztatott tagokat is be kell jelentenie - a munkaszerződés megkötésének napján - az állami adóhatóságnak, akik nem biztosítottak.

[2003. évi XCII. törvény 16. § (11) bek.]

A munkáltatónak, a kifizetőnek az adóhatósághoz elektronikus úton vagy papíralapon kell bejelentenie a biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őstermelőnek saját magát, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt.
E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.
A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni.
Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az eseti megbízás keretében foglalkoztatott biztosítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).

[2003. évi XCII. törvény 16. § (4), (8), (11) bek.]

A nem biztosított magánszemélynek -a 2015-ben havi 6930 forint - egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezését és megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatósághoz.
Nem kell bejelenteni a magánszemély e kötelezettségének megszűnését, ha annak oka biztosítási jogviszony létesítése (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoztatói bejelentés alapján a biztosítási jogviszony első napjától hivatalból intézkedik az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törléséről).

[2003. évi XCII. törvény 20. § (6)-(7) bek.]

A bejelentés tartalma, kötelezetti kör

Nem változott.

A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell
■ a bejelentő adóazonosító számát,
■ nevét, elnevezését,
■ székhelyét, telephelyét, lakóhelyét,
■ továbbá jogelődje nevét
■ és adószámát.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított
■ természetes személyazonosító adatait,
■ állampolgárságát,
■ adóazonosító jelét,
■ biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését,
■ kódját,
■ a biztosítás szünetelésének időtartamát,
■ heti munkaidejét,
■ FEOR-számát.
Ha a biztosítottnak van adóazonosító jele, születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét, valamint az állampolgárságát nem kell bejelenteni.
A jogutód munkáltató köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.

[2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bek.]

Járulékbevallás

Nem változott.

A járulékbevallásban a munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell közölnie:
■ a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma);
■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele;
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódja, nyugdíjas státus, arányos szolgálati idő napjai;
■ a nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerőpiaci, a nyugdíjjárulék levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a biztosítás szünetelése;
■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtartama;
■ a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja és összege;
■ a foglalkoztatási (Start, Start Plusz, Extra, Bónusz stb.) kedvezményekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmények alapja és összege;
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásában fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat;
■ a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapja és összege.
A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt követő olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani, amelyekben járulékalapot képező jövedelem, juttatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási kötelezettsége.

[2003. évi XCII. törvény 31. § (2)-(2a) bek.]

A szociális szövetkezet a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról a havi elektronikus bevallásában teljesíti bevallási kötelezettségét.

[2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek. 29. pont]

Járulékkülönbözet elszámolása

Nem változott.

Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.
A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén visszaigényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy ha a magánszemély időközben munkahelyet változtatott, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri).
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az általa megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.

[2003. évi XCII. törvény 30. § (3)-(8) bek.]

Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően észleli, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját, járulékát magasabb összegben állapította meg és vonta le, erről adóazonosító számának feltüntetésével bejelentést tehet az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, ha a túlfizetés tényét nyilvántartása igazolja.

[2003. évi XCII. törvény 30/A §]

Nyilatkozat a járulékról

Nem változott.

A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat (a jogcímet is megjelölve), hogy a kifizetést nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.

[2003. évi XCII. törvény 30. § (1) bek.]

Adatszolgáltatás

Nem változott.

Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a nyugdíj-biztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szervnek, a rehabilitációs, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatási szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges.
Az adóhatóság elektronikus úton átadja a Nyugdíj-biztosítási Alapot kezelő szerv részére a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához, nyugdíj-megállapításához szükséges éves összesített adatokat.
Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a nyugdíjas, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a havi minimálbér 18-szorosát.
Az adóhatóság tb-szervek részére teljesítendő adatszolgáltatásának határidejét és tartalmát nem az adózás rendjéről szóló törvény, hanem az erről szóló külön Korm. rendelet szabályozza.

[2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek.]

Elszámolás a kifizetésekről

Nem változott.

A kifizető és a munkáltató köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő közteher alapja és összege, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék.
A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évben folyósított ellátás esetén a naptári évet követő január 31-éig ad igazolást a magánszemély részére (korábban minden kifizetéskor kellett).

[2003. évi XCII. törvény 46. § (1), (3) bek.]

Külföldi foglalkoztató

Nem változott.

Ha a külföldi vállalkozás munkavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, a külföldi vállalkozás foglalkoztatónak minősül, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. (A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.)

[2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pont]

Több munkáltató egy munkaviszonyban

Nem változott.

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén (munka törvénykönyve 195. §) a munkáltatók kötelesek a munkaviszony létesítésével egyidejűleg valamelyiküket írásban kijelölni az adókötelezettségek teljesítésére, és a kijelöltről a munkavállalót is tájékoztatni. Kijelölés hiányában a munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató az adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A biztosított bejelentésében a kijelölt munkáltató közli az ugyanazon munkaviszonyban lévő további foglalkoztatók adóazonosító számát, nevét, székhelyét és a munkaviszonyban való részvételük kezdetét és végét.

[2003. évi XCII. törvény 16. § (4b) bek.]

Becslés

Nem változott.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be munkavállalóját, a járulékokat minimum háromhavi foglalkoztatást vélelmezve, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után határozza meg. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellenőrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatottak számának átlaga és a minimálbér kétszerese alapján határozza meg.

[2003. évi XCII. törvény 108. § (8) bek.]

Méltányosság járuléktartozásnál

Nem változott.

Az adóhatóság a magánszemély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

[2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bek.]

Ismételt ellenőrzés

Nem változott.

Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára kerülhet sor akkor is, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredménye tb-ellátási jogosultságot teremt.

[2003. évi XCII. törvény 115. § (1) bek. c) pont]

Mulasztási bírság

Nem változott.

Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha
■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, vagy valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad. A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető. Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

[2003. évi XCII. törvény 172. §]

Ha több munkáltató által létesített munkaviszonynál nem jelöltek ki az adókötelezettségek teljesítésére köteles munkáltatót, a munkaviszony minden munkáltatója 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[2003. évi XCII. törvény 172. § (2a) bek.]

Mit kell tudni a legújabb adóváltozásokról?

Személyi jövedelemadó

■ Devizahitelek

Változás 2015. január 1-jétől.

Adómentesnek minősül az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség. Az új jogcím törvénybe iktatása figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a forintra váltás tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás (rögzített) árfolyamától, és ezért előfordulhat, hogy a magánszemélyt a továbbiakban kisebb kötelezettség terheli, mint az azonnali árfolyamon történő átváltás esetén. Ez lényegében a kötelezettség egy részének az elengedését jelenti.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.28. pontjában.]

Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás

■ Bevételi értékhatár

Változás 2015. január 1-jétől.

A bevétel évi maximuma az ekho választására jogosító "klasszikus" tevékenységek körében (például előadóművészet, írás, újságírás) a korábbi 25 millió forintról 60 millió forintra (vagy annak arányos részére) nő. A hivatásos sportolók, edzők, vezetőedzők esetében a bevételi határ 100 millió, illetve 50 millió forintról egységesen 125 millió forintra nő.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

Jövedéki adó

■ Dohánygyártmányok adómértéke

Változás 2015. április 1-jétől.

A cigaretta tételes, ezerdarabonkénti adója 12 500 forintról 15 700 forintra, a százalékos, kiskereskedelmi eladási árra vetített adója 31 százalékról 25 százalékra, a minimálisan fizetendő adója pedig ezerszálanként 24 920 forintról 28 ezer forintra változik.
A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) százalékos, a kiskereskedelmi eladási árra vetített adója megszűnik, a kilogrammonként fizetendő (tételes) adója 12 460 forintról 14 000 forintra emelkedik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]

Változás 2015. július 1-jétől.

A szivar, szivarka százalékos, kiskereskedelmi eladási árra vetített adója 28,5 százalékról 14 százalékra csökken, és e termékkörre ezerdarabonként 4 ezer forint lesz a minimálisan fizetendő adó.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]

■ Jövedéki engedélyes kereskedők jövedéki biztosítéka

Változás 2015. január 1-jétől.

A jövedéki engedélyes kereskedők jövedéki biztosítékának emelkedéséhez kapcsolódó új átmeneti szabály szerint a pénzügyi biztosítékot nyújtó gazdálkodó a jövedéki biztosíték megemeléséről szóló vámhatósági döntés meghozataláig, de legkésőbb 2015. április 30-áig jogszerűen végezheti tevékenységét, ha 2015. február 1-je előtt bemutatja a vámhatóságnak, hogy a jövedéki biztosíték megemelését kezdeményezte pénzintézetnél.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 128/L § (2) bekezdésében.]

Változás 2016. január 1-jétől.

Az alkoholtermékkel, sörrel, borral, pezsgővel és köztes alkoholtermékkel kereskedő jövedéki engedélyesek jövedéki biztosítékát az éves nettó árbevételük függvényében kell nyújtani. E szabály alkalmazásában nettó árbevétel alatt
■ a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételét,
■ egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összegét,
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál a tevékenységvégzéssel közvetlen összefüggésben kapott ellenértéket,
■ a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén pedig a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevételét
kell érteni.
Főszabályként a tárgyadóévet megelőző adóév nettó árbevételét - újonnan alakult társaságoknál pedig a tárgyadóévi várható nettó árbevételt - kell figyelembe venni. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
Az alkoholtermékkel, sörrel, borral, pezsgővel és köztes alkoholtermékkel kereskedő jövedéki engedélyesek jövedéki biztosítékát az éves nettó árbevételük függvényében kell nyújtani (lásd a táblázatot).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (2) bek. a) pontjában, (2a)-(2b) bekezdéseiben.]

■ "Alkoholok" jövedékibiztosíték-mértéke

Éves nettó árbevétel (Ft)	Jövedéki biztosíték mértéke (Ft)
... < 300 millió	22 millió
300 millió < ... < 600 millió	40 millió
600 millió < ... < 1 milliárd	60 millió
1 milliárd < ... < 2 milliárd	120 millió
2 milliárd < ...	150 millió

Energiaadó

■ Adómérték folyamatos teljesítésű ügyleteknél

Változás 2015. január 1-jétől.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 58. §-a szerinti folyamatos teljesítésű ügyletek esetében az időszak első napján hatályos energiaadó-mértéket kell alkalmazni a fizetendő adó megállapítására - írja elő a 2003. évi LXXXVIII. törvény 5. § (2) bek. b) pontja.

Adózás rendje

■ Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kell bejelenteni a kizárólag jövedéki törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel és E85 besorolású termékek - vagy ezek együttesének -szállítását.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 2015. február 1-jéig nem alkalmazza sem a mulasztási bírság, sem a terméklefoglalás szankcióját (azaz a 30 napos türelmi időn belül csak figyelmeztet).
A bejelentési kötelezettség hibás, hiányos vagy valótlan adattartalmú teljesítése is szankcionálható.
Nem kell bejelentést tenni az útdíjköteles gépjárművel úgynevezett gyűjtőfuvar keretében végzett közúti áruszállításról, ha az adott termék mennyisége, illetve értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott határt (egy fuvarozás keretében a 2500 kilogrammot vagy a 2 millió forint adó nélküli ellenértéket).
Az EKAER-szám igényléséhez nem szükséges a rendszám megadása, de az adott útdíjköteles jármű rendszámát a felrakodás-fuvarozás megkezdéséig rögzíteni kell a rendszerben.
Belföldre irányuló fuvarozás esetén az áruk átvételi helyre érkezését az átvevő a megérkezést követő munkanapon is bejelentheti.
A rendszám-, súly- és értékadatok minden belföldre irányuló, valamint belföldi fuvarozás esetén az átvételi címre történő megérkezésig módosíthatók. A belföldről az Európai Unió valamely tagállamába irányuló fuvarozás esetén ezek az adatok az EKAER-szám érvényességi idején belül módosíthatók. (Eredetileg csak a felrakodás megkezdése előtt lehetett volna módosítani a belföldről az Európai Unió valamely tagállamába, illetve belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén.)
A kockázati biztosíték mértékét kizárólag kockázatostermék-értékadatok - tehát nem valamennyi, korábban rögzített termékértékadat - alapján kell számítani.
A telefonos, illetve e-mailes elérhetőségekre vonatkozó bejelentési kötelezettség nem lép hatályba. (Eredetileg ezt is be kellett volna jelenteni.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/E. §-ában, 172. § (19a) bek., 173. § (1) bekezdéseiben, 175. § 32-33. pont, 178. § 42-51. pontjaiban, 205. § (7)-(9) bekezdéseiben, 11. mellékletében.]

■ Önkormányzati adóhatóságok adóigazgatási eljárása

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az önkormányzati adóhatóságok közhiteles nyilvántartásokból rendelkezésére álló információk alapján hivatalból kiegészíthetik, kijavíthatják az adózó által benyújtott bevallást, ha az hiányos vagy hibás. Az önkormányzati adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján is elkészítheti az adóbevallást anélkül, hogy az adózónak új bevallást kellene tennie egy olyan adótárgyra, amelyet korábban az önkormányzat másik adónemmel adóztatott. Az önkormányzati adóhatóság is kérhet adatszolgáltatást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 125. § (6a) bekezdésében, 175/F. §, 206. §-aiban, 3. melléklet G) 7. pontjában.]

Mit kell tudni az európai uniós alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról?

Átutalás az unióhoz

Nem változott.

Az Európai Unió intézményeiben tisztviselőként, alkalmazottként állást vállaló biztosított beiktatásakor - a hozzátartozó a tisztviselő halála esetén - kérheti a Magyarországon megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének átutalását az unióhoz. Az átutalt összeget az Európai Unió nyugdíjrendszerében fogják figyelembe venni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § c) pontjában.]

Nem kérheti az átutalást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, balettművészeti életjáradékban, magán-nyugdíjpénztári szolgáltatásban részesült vagy részesülő személy. Az elhunyt uniós tisztviselő hozzátartozója akkor nem jogosult kérni az átutalást, ha a tisztviselő után már megállapítottak társadalombiztosítási hozzátartozói nyugdíjat, vagy magán-nyugdíjpénztári felhalmozása alapján már nyújtottak szolgáltatást a hozzátartozó részére.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § c) pontjában, 2. §-ában.]

Az átutalással az uniós tisztviselő elveszti a magyar nyugdíjrendszerben addig megszerzett szolgálati idejét, valamint jogosultságát addig megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmének beszámítására. Átutalás esetén a hozzátartozók részére megállapított ellátásnál sem fogják beszámítani az elhunyt uniós tisztviselő jövedelmét, szolgálati idejét.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Átutalási összeg

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A Korm. rendelet kimondja, hogy a nyugdíj-biztosítási átutalás összegét az erre vonatkozó kérelem uniós intézménynél történő benyújtásának évére, legkorábban 2012-re kell kiszámítani.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. b) pontjában.]

Ha a megállapított összeg átutalására a megállapítást követő évben kerül sor, az átutalandó összeget hivatalból újra kell számítani, az új valorizációs szorzókkal.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdésében.]

Nem változott.

Az Európai Unió részére átutalt összeg meghatározásakor a szolgálati idő minden egyes évében megszerzett nyugdíjjárulékköteles jövedelmet meg kell szorozni a nyugdíjkiszámítás során az arra az évre meghatározott valorizációs szorzószámmal. A valorizált keresetnek a Korm. rendeletben erre a célra előírt -az öregségi és a hozzátartozói nyugellátást abban az évben fedező - nyugdíjjárulék-mérték szerinti hányadát kell az átutalásnál figyelembe venni. (Ez az összeg általában eltér az adott évben ténylegesen befizetett járulékösszegtől.) A nyugdíjátutaláskor a kalkulált járulékösszegeket és - ha volt ilyen - a korábbi nyugdíj-biztosítási visszautalásból a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt résznek az összegét kell átutalni. Ha az uniós tisztviselő magán-nyugdíjpénztári tag, az átutalási összeg kiegészül pénztári egyéni számlájának egyenlegével is.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 3. §, 5. §-aiban, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. mellékletében és a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. §-ában, 2. mellékletében.]

Átutalási eljárás

Nem változott.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kezdeményezett nyugdíj-biztosítási átutalás összegét a nyugdíjfolyósító szervnek 45 munkanapon belül kell meghatároznia. Ha az ehhez szükséges tárgyévi valorizációs szorzókat még nem hirdették ki, a határidő az ezek hatálybalépését követő tizedik munkanapon jár le. A határidőt a nyugdíjfolyósító legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 4. § (1) bek. és a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Az átutalást igénylőnek az átutaláshoz szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító felhívásától számított 20 munkanapon belül kell bejelentenie. Ezt papíralapon beküldheti, beadhatja, vagy a kormányzati portálon (ügyfélkapun) megtalálható elektronikus űrlapot elektronikus úton is továbbíthatja.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]

Az átutalás az összeget tartalmazó határozat 15 napos fellebbezési határidejének leteltét követően, valamint az uniós tisztviselő - vagy túlélő hozzátartozója - elfogadó nyilatkozata alapján kiállított uniós felhívás beérkeztétől kezdődően hajtható végre. A nem magán-nyugdíjpénztári tag uniós tisztviselő jogosultsága tőkeértékét a nyugdíjfolyósítónak legkésőbb 18 munkanappal ezt követően kell az Európai Unióhoz átutalnia.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 4. § (2) és a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdéseiben.]

A magán-nyugdíjpénztári tagok számlaegyenlegét az uniós intézmény átutalási felhívásának időpontjára kell meghatározni. Az összeget a társadalombiztosítási átutalás végrehajthatóságát közlő értesítés kézhezvételét követő 18 munkanapon belül kell a magánnyugdíjpénztárnak átutalnia a Nyugdíj-biztosítási Alapba. Ezt követően a nyugdíjfolyósítónak tíz munkanapon belül kell a magán-nyugdíjpénztári számlaegyenleggel kiegészített összeget az unió részére utalnia.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 5. §-ában és a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 4. §-ában.]

Visszautalás az unióból

Nem változott.

A Magyarországon vagy más uniós országban biztosítási jogviszonyt létesítő - tehát európai uniós állását megszüntető - személy kérheti, hogy az uniónál fennálló nyugdíjjogosultsága tőkeértékét utalják át az új jogviszony országának nyugdíjrendszerébe. Tehát ha az uniós tisztviselő Magyarországon válik biztosítottá, az unióban felhalmozott nyugdíjjogosultságát Magyarországra utaltathatja, függetlenül attól, hogy uniós állását megelőzően hol dolgozott, kért-e átutalást, és honnan. A visszautalást például akkor érdemes kérnie, ha az uniós szabályok szerint nyugellátásra nem szerzett jogosultságot. Az uniós tisztviselő halála esetén hozzátartozója is kérheti a visszautalást, annak érdekében, hogy magyarországi hozzátartozói nyugellátást kaphasson.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § d) pontjában.]

Jogosultság visszautaláskor

Változás 2015. január 1-jétől.

Visszautaláskor -a Magyarországról teljesített átutalás előtti időszak kivételével - a nyugdíjba beszámítható jövedelmet az 1. számú mellékletben található képlet szerint kell meghatározni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A visszautalással a volt tisztviselő a magyar nyugdíjrendszerben szolgálati időt szerez az uniós intézmény által igazolt időszakra, és ha korábban az unióba történő átutalással élt, azt megelőzően megszerzett szolgálati idejét is teljes mértékben elismerik. Ha az uniós munkavállaláskor az átutalást nem Magyarországról, hanem másik tagállamból kérte, akkor a magyar nyugdíjrendszerben az ezt megelőző időszakra vonatkozó szolgálati időt az unió igazolása alapján kell meghatározni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 6. §-ában.]

A Magyarországról teljesített átutalás előtti időszakra az akkor megszerzett jövedelmet kell figyelembe venni. A bármely nyugdíjrendszerből származó jövedelem beszámítása során kapott összeget csak az adott évben hatályos járulékplafon összegéig (2013-tól azonban már teljes egészében) lehet beszámítani a nyugdíjba.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 7. §-ában és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. mellékletében.]

Visszautalt összeg jóváírása

Változás 2015. január 1-jétől.

Módosult az uniós tisztségviselők után a magyar nyugdíjrendszerbe visszautalt összeg átszámításának módja. Ennek kövekeztében változtak a jóváírt rész kiszámításának szabályai. A Nyugdíj-biztosítási Alapot illeti meg az uniós intézmény által és esetlegesen másik tagállamból származó, az uniós intézményhez korábban átutalt összegből a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék és a törvény 1. számú melléklete szerint kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó valorizált értéke. A jelenértékre számítást a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzókkal kell elvégezni.
Ha az uniós intézményhez korábbi átutalás történt az átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege is a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]

A visszautalás Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető jóváírásrészét követően fennmaradt összege a Magyarországon jogviszonyt létesített volt uniós tisztviselőt - vagy ha a visszautalást a hozzátartozója kezdeményezte, őt - illeti meg. Az összeget azonban nem veheti fel, hanem önkéntes nyugdíjpénztári számlára, foglalkoztatói nyugdíjintézménybe tagi kiegészítésként, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utaltathatja. Ha a volt uniós tisztviselő vagy hozzátartozója egyik intézménynek sem tagja, a nyugdíjfolyósító erre vonatkozó felhívását követő 90 napon belül kell létrehoznia valamely tagsági jogviszonyt és rendelkeznie az összeg oda utalásáról. E határidő elmulasztása esetén a volt tisztviselőt - vagy hozzátartozóját - megillető összeget is a Nyugdíj-biztosítási Alapban írják jóvá.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 8. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Visszautalási eljárás

Változás 2015. január 1-jétől.

A nyugdíjfolyósító a visszautalásról új határozatot hoz, ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege eltér az uniós intézmény által előzetesen jelzett adatoktól.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdésében.]

Nem változott.

A nyugdíjfolyósítónak a visszautalás kezdeményezésétől számított 45 munkanapon belül meg kell hoznia a határozatot a szolgálati időről, a jövedelembeszámításról, a Nyugdíj-biztosítási Alapot és a volt uniós tisztviselőt - vagy hozzátartozóját - megillető összegről. Ha az ehhez szükséges tárgyévi valorizációs szorzókat még nem hirdettek ki, a határidő az ezek hatálybalépését követő tizedik munkanapon jár le. A határidő legfeljebb 15 munkanappal hosszabbítható meg.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 9. §-ában és a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1), (3) bek., 5. § (2) bekezdéseiben.]

Az uniós tisztviselőnek - halála esetén hozzátartozójának - a visszautaláshoz szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító felhívásától számított 20 munkanapon belül kell bejelentenie. Ezt papíralapon beküldheti, beadhatja, vagy a kormányzati portálon (ügyfélkapun) megtalálható elektronikus űrlapot elektronikus úton is továbbíthatja. Ezzel egyidejűleg meg kell küldenie a nyugdíjfolyósítónak az uniós foglalkoztató intézmény igazolását a visszautalás megállapításához szükséges adatokról.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bek., 5. § (1) bekezdéseiben, 1. mellékletében.]

A visszautalási határozat akkor hajtható végre, ha az uniós intézmény utalását jóváírták a Nyugdíj-biztosítási Alapban. A volt tisztviselőt - hozzátartozóját - megillető összeget ezt követően 18 munkanapon belül kell átutalni a választott önkéntes nyugdíjpénztárba, foglalkoztatói nyugdíjintézményhez vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 9. § (2) bek. és a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdéseiben.]

Mit kell tudni az uniós koordinációs tb-rendeletekről?

Az Európai Unióban tagállamonként jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem is törekednek a tagállami tb-rendszerek összehangolására, csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. Így nemzeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett milyen ellátásokra jogosultak.
2010. május 1-jétől két, minden tagállamban kötelező hatályú rendeletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a másik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végrehajtási rendelet).
A 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg az uniós előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat.
A koordináció alapelvei:
■ az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve,
■ az egyenlő bánásmód elve,
■ az ellátások exportálhatóságának elve és
■ a biztosítási idők összeszámításának elve.
A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, és 2012. június 1-jétől már az EFTA-országokra, azaz Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazható. Az EU valamelyik tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni.

Alkalmazandó jog

Nem változott.

A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók.
Több érintett tagállam esetén meg kell határozni, hogy melyik az illetékes tagállam, és annak a szabályait kell alkalmazni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkalmazandó jogról az adott ország, intézmény (ez Magyarországon az OEP vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve) állít ki igazolást arról, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak az illetékes tagállamon (ez esetben Magyarországon) kívül más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés, a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset, amikor két tagállam illetékes szerve eltérően állapodik meg.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 11. cikkében.]

A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben (a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint) a bázishelyük található.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 11. cikk (5) bekezdésében.]

Kiküldetés

Változás 2015. január 1-jétől.

Az is kiküldött munkavállaló lehet, aki a kiküldetést közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt (korábban biztosítottnak kellett lennie).

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. §-ában.]

Nem változott.

Kiküldetésnél a munkavégzés várható időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, és a kiküldetés célja nem lehet egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása. A munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kikölcsönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait kell alkalmazni.
A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás érdekében kerüljön sor.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében.]

Magyarországon a járuléktörvény végrehajtási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkáltatónak belföldön (Magyarországon) jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha
■ foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételen belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételen belül a belföldi tevékenységből származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot, vagy
■ olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (például hogy folyamatos termelőtevékenységet végez belföldön), vagy
■ legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
■ jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.
Nem alkalmazható a magyar jog, ha
■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával, adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el;
■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti államban nem folytat a magyarországi tevékenységéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó) tevékenységet;
■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (tehát nincs tiltva a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel);
■ a munkavállaló korábban ugyanabban az államban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap;
■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább;
■ a munkavállaló kiküldetés keretében történő foglalkoztatására a koordinációs rendeletekben vagy az egyezményekben a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamon túl, ugyanazon munkáltató által korábban kiküldött munkavállaló munkakörével azonos munkakörben kerül sor;
■ a munkavállaló munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, amelyhez kiküldték.

[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (1)-(2) bekezdéseiben és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. §-ában.]

A kiküldés igazolása

Nem változott.

A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványon biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez (e szervek a fővárosi, megyei kormányhivatalokon belül működnek). A szakigazgatási szerv a kérelmet 30 napon belül bírálja el, és a feltételek teljesülése esetén a magyarországi biztosítás fennállását az A1 jelű nyomtatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki).

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. §-ában.]

Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célországba történő kiküldetése esetén a munkáltató akkor kérhet újabb A1-es igazolást, ha a korábbi kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete között legalább 60 nap eltelt (az igazolás érvényessége ekkor is csak maximum 24 hónap lehet).
Egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba irányuló kiküldetések önálló kiküldetéseknek számítanak, és az igazolás kiadása államonként külön-külön történik.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. § (4) bekezdésében.]

Önálló vállalkozó kiküldetése

Nem változott.

A koordinációs rendelet nem definiálja, pontosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinteni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete viszont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, valamint a külföldi jog szerint ennek megfelelő státusú személy minősül önálló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint a külföldi jogban hasonló jogállásúak számítanak.)
A tagállamok egyikében önálló vállalkozóként tevékenykedő személy, ha hasonló tevékenység végzése céljából 24 hónapnál nem hosszabb időre egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartozik.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében.]

Az önálló vállalkozó "kiküldetésének" feltétele, hogy a letelepedése szerinti tagállamban a kiküldetést megelőzően legalább két hónappal érdemben tevékenységet folytasson, és a másik tagállamban történő munkavégzése alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzletszerűen továbbműködjön.
Az önálló vállalkozó másik tagállamban folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül hasonlónak az "otthonihoz", ha az ugyanabba a gazdasági ágazatba tartozik.

[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (3)-(4) bekezdéseiben.]

Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kérnie A1-es igazolást. Ezzel biztosítható, hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizetnie. A kérelmet az OEP által e célra rendszeresített (az OEP honlapján elérhető) nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete előtt.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. § (1) bekezdéseiben.]

Tevékenység végzése több államban

Nem változott.

Egy vagy több munkáltató alkalmazásában álló, egyidejűleg vagy váltakozva egy vagy több különálló tevékenységet folytató és két vagy több tagállamban munkát végző munkavállaló biztosítási kötelezettsége csak akkor állapítható meg a lakóhelye szerinti államban, ha ott jelentős a tevékenysége.
Ha a lakóhelye szerinti államban a munkavállaló tevékenysége nem jelentős,
■ annak a tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt egyetlen munkáltató alkalmazza;
■ annak a tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozások vagy munkáltatók bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, és e vállalkozások bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye egyetlen tagállamban található;
■ annak a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye két tagállamban található, amelyek egyike a lakóhely szerinti tagállam; vagy
■ a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább kettőnek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerintitől eltérő tagállamokban található.

[Lásd az 883/2004/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdésében.]

Több tagállami munkavégzés esetén az alkalmazandó jog meghatározásakor elhanyagolható tevékenységeket nem kell figyelembe venni.

[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (5b) bekezdésében.]

A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet munkaviszonyban álló olyan tagja, aki rendszerint két vagy több tagállamban nyújt légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a - polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-ai 3922/91/EGK tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott - bázishely található.

[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (5a) bekezdésében.]

A két vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha tevékenységének jelentős részét ott végzi. Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti tagállamban nem végez jelentős tevékenységet, annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá, ahol a tevékenységeinek központja található. A tevékenység központja ott van, ahol az önálló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hónapban.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (2) és a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (8), (10) bekezdéseiben.]

Magyarországon akkor jelentős - a járuléktörvény végrehajtási rendelete szerint - a tevékenység, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát; illetve ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdésében.]

Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként is végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységét munkavállalóként végzi.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdésében.]

Több tagállamban végzett munkavégzés esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról az A1-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél. Ha a szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel. Az igazolás kérelemre ismételten meghosszabbítható, ha a magyar jog alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. § (1) bekezdésében.]

Biztosítás ideiglenes megállapítása

Nem változott.

Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehetőség van annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon ellátás nélkül.
Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szempontok alapján lehet eldönteni:
■ ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó csak egy tagállamban végez munkát, akkor ennek a jogát;
■ ha az érintett személy keresőtevékenysége egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyáltalán nem folytat keresőtevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogát;
■ minden egyéb esetben ha az érintett több tagállamban végez munkát, a biztosítási igazolás iránti kérelmében megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen alkalmazni.
Magyarországon a biztosítás ideiglenes megállapítására a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hat hónapig érvényes A1-es igazolást ad ki, melynek egy-egy példányát megküldi a többi olyan tagállam intézményének, ahol az érintett keresőtevékenységet végez. A tájékoztatástól számított két hónap elteltével a biztosítást véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról születik megegyezés, azt a tevékenység kezdőnapjától kell alkalmazni.

[Lásd a 987/2009/EK rendelet 6. cikkében.]

Kivétel megállapítása

Nem változott.

Egyes személyek vagy személycsoportok érdekében a tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól.
A magyar biztosítás megállapítása érdekében kivételt kérhet az OEP-től a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó, ha
■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előreláthatóan meghaladja a 24 hónapot,
■ a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását (például ha a munkavállaló korábban jellemzően Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása nélkül csak rövid időre szerezne más tagállamban jogosultságot).
A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
Az A1-es igazolás kiadásához elengedhetetlen, hogy az OEP a kérelmet támogassa, és a kivétel megállapítására irányuló javaslatot a másik érintett tagállam intézménye is elfogadja. A1-es igazolás ebben az esetben legfeljebb öt évre adható ki.

[Lásd a 883/2004/EK rendelet 16., a 987/2009/EK rendelet 18. cikkeiben és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/B. §-ában.]

Külföldi gyógykezelés

Nem változott.

Ha a biztosított EGT-tagállam területén nem az uniós rendeletek alapján (EU-s egészségbiztosítási kártya nélkül) vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, de legfeljebb a tényleges költség mértékének megfelelő összegben téríti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. §-ában.]

Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A §-aiban.]

EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni.
Az EU-kártya az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész vagy ellopják. Ilyenkor 2200 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. §-aiban.]

Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt az OEP-nek határozatban kell elrendelnie.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]

A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyezményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig téríti meg.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott közalkalmazottnak, köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalékot téríti meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
Az OEP akkor is engedélyezheti az összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletekben foglalt uniós elve alapján).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

Koordinált tb-ellátások

A koordinációs rendeletet a következő szociális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni: ■ betegségi ellátások ■ anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások ■ munkahelyi balesetek ■ foglalkozási betegségek ■ rokkantsági ellátások ■ öregségi nyugdíjak ■ túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások ■ haláleseti juttatások ■ munkanélküli-ellátások ■ családi ellátások ■ előnyugdíjak.
A koordinációs rendeletet akkor kell alkalmazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekintetében több tagállam érintett (például ha a nyugdíjjogosultság megállapításához különböző tagállamokban szerzett szolgálati időket kell összesíteni, vagy ha az uniós polgár másik tagállami ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik és orvosi ellátásra szorul).
__________________________________________________________________________________

Példák kiküldetésre

I. Magyarországi székhelyű, belföldön jelentős tevékenységű vállalkozás ideiglenes munkavégzésre Ausztriába küldi munkavállalóját, hogy ott elvégezze az osztrák céggel kötött építési-szerelési szerződésben meghatározott munkát. A munkavégzés nem haladja meg a 24 hónapot. A munkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap.
A munkavállaló és a munkáltató között a kiküldetés ideje alatt is közvetlen a kapcsolat, a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és a munkavállalót nem azért küldték ki, hogy egy másik, korábban kiküldöttet felváltson, így magyar biztosított marad a kiküldetés alatt is. A munkavállaló Ausztriában az EU-s egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag szükséges egészségügyi ellátást.
II. Magyar cég Belgiumba küldi munkavállalóját, hogy egy ottani vállalkozásnál végezzen munkát. A munkavállaló a belga céggel is munkaszerződést köt, tőle is kap munkabért, így egyszerre két munkáltatója van.
A munkavállaló arra az időre, amely alatt csak Belgiumban dolgozik, a belga tb-jogszabályok hatálya alá kerül, és a belga biztosító terhére veheti igénybe Belgiumban az ottani állampolgárokra érvényes ellátásokat. Más uniós tagállamokban orvosilag szükséges ellátásokat kaphat az EU-kártyája alapján. Ha a munkavállaló egyidejűleg vagy váltakozva dolgozik Belgiumban és Magyarországon, abban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye található, feltéve, hogy ott jelentős a tevékenysége (azaz a lakóhelyén tölti munkaidejének vagy szerzi jövedelmének legkevesebb 25 százalékát).
III. Francia önálló vállalkozó cukrász 15 hónapra Angliába távozik, megszakítva franciaországi tevékenységét, hogy ott másfajta önálló vállalkozói tevékenységet folytasson.
Mivel Angliában más gazdasági ágazatban dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a kiküldetési szabály, és így Angliában az ottani jog szerint lesz biztosított.
__________________________________________________________________________________

Szociálpolitikai egyezmények

Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordinációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény):
■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Szerbiára, Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó)
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó)
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005. évi CXXV. törvény hirdette ki)
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)
■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a 2009. évi II. törvény hirdette ki)
■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010/XXIX. törvény hirdette ki, nem hatályos)
■ magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVII. törvény hirdette ki)
■ magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVIII. törvény hirdette ki)
■ magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CLII. törvény hirdette ki)
■ magyar-moldáv szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CCXXXIII. törvény hirdette ki)
■ magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CCXXXIV. törvény hirdette ki)
__________________________________________________________________________________

Külföldön szerzett biztosítási idők

Nem változott.

A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat a Központi Nyugdíj-nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg - mondja ki a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja. Kivétel, ha hozzátartozói ellátást állapítanak meg, és az elhunyt jogszerző részére már megállapítottak saját jogú vagy az ő jogán hozzátartozói ellátást. Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állapítja meg.
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.
Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek érvényesek.
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki
például Franciaországban 15, Németországban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék);
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például 15 német év és 20 magyar év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában itthon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályokat kell alkalmazni).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve - ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Központi Nyugdíj-nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szerv tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.

Lábjegyzet

[1]A FEÁOR-9. részletezése.

[2]A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő szja mértéke 16 százalék.

[3]A nők részére 40 év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.

[4]A nők részére 40 év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu