HVG Különszám, Adó 2015

adozona.hu

HVG Különszám, Adó 2015

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2014.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

HVG Különszám, Adó 2015

Tisztelt Olvasó!

Ötletszerűen kitalált új adónemek, próba és egyeztetés nélkül kialakított, sokszor átgondolatlan regulák - talán így jellemezhetjük a két felvonásban "dramaturgizált", 2015-re szóló magyar adócsomagot. Egyre nagyobb hangsúly kerül az adórendszerben a fogyasztást terhelő és az ágazati különadókra. Ez utóbbiak mérete már magyar specifikumnak minősül. "Utcai egyeztetések" eredményeként visszakozott a kormány: jövőre mégsem lesz internetadó, és lényegében megmarad az eddigi cafeteria-rendszer is. Büntetőadót kapnak viszont az élelmiszerláncok, a dohánycégek, egyes médiavállalkozások, a befektetési szolgáltatók, a fuvarozók. (Az adóéhes állam lecsap minden látható eredményre, olykor kíméletlen adókulcsokat alkalmazva.) Egyébként 2015-re jóval ötven fölötti számú adófajta nehezíti a hazai adózók - cégek és magánszemélyek - életét. A szakértők és az apparátus mellőzésével kitalált törvények színvonala pedig gyakran megkérdőjelezhető.
Lapunk hagyományos - a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában összefoglaljuk a 2015 januárjától életbe lépő adószabályokat, teljes terjedelmében, egységes szerkezetben közlünk 15 törvényt. A jobb áttekinthetőség érdekében eltérő betűkkel jelöljük a módosított szövegrészeket, feltüntetve a 2014 során már életbe léptetetteket. A megszokott módon pontról pontra igyekszünk bemutatni, értelmezni az új regulákat. Akárcsak tavaly, az idén is kitérünk az illeték- és a számviteli törvény új előírásaira. Önálló fejezetben foglalkozunk a nemrég bevezetett reklámadótörvénnyel és a nemzetközi adó-együttműködési kódex változásaival, a határon túlnyúló adóellenőrzés témájával.
Nagyon sok adózót érint, hogy az elhatárolt veszteség "felhasználását" ötéves időkorláthoz kötik, hogy az 1 millió forint áfatartalom feletti számlákról tételesen adatot kell szolgáltatni, hogy bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma. A frissen alakult cégeknek havonta kell áfát bevallaniuk, 5 százalékra csökken (27 százalékról) a nagy testű élő és vágott állatok áfája. Ha valaki automatánál fizet, 15 napig kérhet róla számlát, és fordítottan fog adózni a munkaerő-kölcsönzés, valamint egyes termékeknél a vas- és acélipari értékesítés. 2015-tol nem lehet csökkenteni a bevételt az eladott áruk beszerzési értékével, 30 ezer forintos regisztrációs díjat vetnek ki az ital- és ételautomatákra. Az adócsalás elleni új fegyver lesz az elektronikus közúti áruforgalmi rendszer (EKAER).
A magánszemélyeket érintheti, hogy az önkormányzatok új települési adókat vethetnek ki, hogy a kártyás fizetés tranzakciós díja csak évi 800 forint lesz, hogy havi 5 ezer forintos adókedvezményt kapnak az első házasok, hogy már csak 50 liter pálinka főzhető otthon, az sem "ingyen", s hogy új adószabályok kapcsolódnak majd a Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelési tevékenységhez. Az új adótörvényekre való felkészülésre, 468 oldalas kiadványunk áttanulmányozására ezúttal is csak néhány hét maradt. Lehet hát ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint az új adócsomag. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy a költségvetést megalapozó törvény még módosítja majd az adótörvényeket, így az szja-törvényt, az Art.-t, a jövedékiadó-törvényt, az ekhotörvényt (ez utóbbinál jócskán nőnek majd a keretek). Készülőben van még több Korm. rendelet is, így érdemes a következő hetekben fokozottan figyelni a közlönyöket.
A várhatóan jövő év elején megjelenő - 2015-re szóló - tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az időközben bekövetkező változásokra is.
Reméljük, magyarázataink, táblázataink, példáink segítenek a megértésben, a szükséges intézkedések meghozatalában.
A gyorskommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu webszájtunkon, ahol az erre előfizetők minden fontos adó-, tb- és munkajogi információt, értelmező magyarázatot megtalálnak. Erről szóló tájékoztatónkat e különszám 221. oldalán is olvashatják.
Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadványunk végén lévő kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat. (Ez a kérdőív az ugyfelpont.hvg.hu/ado2015 linken is elérhető.)

A HVG Adó különszám szerkesztői

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Szociális szövetkezet juttatása

Változás 2014. március 15-étől.

Adómentes a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés ellenértékeként kapott élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel is, amelyet a közhasznú jogállású szociális szövetkezet az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban ad a közösségi alapból a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként. Az ilyen élelmiszer-juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.24. alpontjában.]

Bizalmi vagyonkezelés

Új előírás 2014. március 15-étől.

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosította a személyijövedelemadó-törvényt is.
A visszterhes bizalmi vagyonkezelési szerződések esetében az adókötelezettséget a bizalmi vagyonkezelési szerződés mögött álló más szerződésre és az e szerződés alapján létrejövő jogviszonyokra tekintettel kell megállapítani. Így például a munkaviszonyra tekintettel a munkáltató által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződésből származó bevétel a magánszemély munkaviszonyból származó bevételének minősül. Ha az adókötelezettség jogcímét nem lehet megállapítani, akkor a bizalmi vagyonkezelésből származó jövedelem egésze egyéb jövedelemnek minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (7) bekezdésében.]

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozamainak sorsáról a vagyonrendelő rendelkezik. A bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése a vagyonrendelő magánszemélynél nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának (vagyis nem adóköteles).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (3) bekezdésében.]

Az egyéni vállalkozó mint vagyonrendelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értékét vállalkozói bevételként kell figyelembe venni (azok értékét az egyéni vállalkozó a beszerzéskor már költségként elszámolta).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B § (4a) bekezdésében.]

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnak a hozamai a kedvezményezett magánszemély osztalékból származó jövedelmét képezik. Osztaléknak minősül a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama akkor is, ha a vagyon visszaszáll a vagyonrendelőre.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdés a) ae) alpontjában.]

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül osztaléknak. A kifizetéseknél azt kell feltételezni, hogy először az osztalék kerül kifizetésre a kedvezményezett magánszemély részére, majd ezt követően lehet a vagyon tőkerészét kiadni. Mindezt a kifizetőként eljáró vagyonrendelő, kifizető hiányában a magánszemély nyilvántartásai kell hogy alátámasszák.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (5) bekezdésében.]

Nem osztalék a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte. Így például a munkáltató által a magánszemély javára létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződésből származó bevétel nem minősül osztaléknak.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (4) bekezdésében.]

Adómentes a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kedvezményezett magánszemélynek juttatott összegből az a rész, amely a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerészéből származik. E juttatással összefüggésben a kedvezményezett magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet. Az adómentességet a vagyonkezelő mint kifizető - vagy a magánszemély saját - nyilvántartása támaszthatja alá.
Nem adómentes a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerészéből adott juttatás, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte. (Így például a munkáltató által a magánszemély javára létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződésből származó bevétel nem adómentes.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.25. alpontjában.]

Kollektív befektetési értékpapír

Új előírás 2014. július 15-étől.

Nem kell kamatjövedelmet megállapítani, ha kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra váltják át.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6) bekezdésében.]

Nemzetiségi szószóló

Új előírás 2014. május 16-ától.

A nemzetiségi szószóló tevékenysége - az országgyűlési képviselői tevékenységhez hasonlóan - nem önálló tevékenységnek minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1), 24. § (1) bekezdéseiben.]

Fogyasztói kölcsönszerződés

Új előírás 2014. november 1-jétől.

Nem bevétel a magánszemélyt - mint a fogyasztói kölcsön adósát - megillető vagyoni érték (a visszatérített, megtérített, az elszámolási törvény alapján túlfizetésként jóváírt árfolyam-különbözet, kamatkülönbözet, ezekkel kapcsolatos késedelmi kamat). A visszakapott vagyoni érték nem érinti a korábbi években érvényesített adókedvezményeket, vagyis nem kell emiatt önellenőrizni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1b) bekezdésében.]

Első házasok kedvezménye

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31 250 forinttal csökkentheti az adóalapját. Ez havi 5 ezer forint adót jelent.
Jogosultsági hónapként legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe a házassági életközösség fennállása alatt, első jogosultsági hónapnak a házasságkötést követő hónapot kell tekinteni. Ezen időtartamon belül a kedvezmény utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá (ide nem értve a nevelt gyermeket).
A kedvezményt a házastársak a családi kedvezményhez hasonlóan - döntésük szerint -az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik. Közös érvényesítésnek számít az is, ha a kedvezményt csak egyikük veszi igénybe. A közös igénybevétel feltétele, hogy a házastársak adóbevallásukban (munkáltatói adómegállapításukban) közös nyilatkozatot tegyenek, melyben feltüntetik egymás adóazonosító jelét is, és amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, illetve azt, hogy a kedvezmény összegét hogyan osztják meg.
A kedvezményt igénybe vehetik akkor is, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike már jogosult családi kedvezményre. A családi kedvezményre való új jogosultság megnyílta esetén (magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása esetén) viszont az első házasok kedvezménye már nem érvényesíthető tovább. Nem zárja ki ugyanakkor a kedvezmény igénybevételét, ha a házastársak bármelyike nevelőszülőként, nevelőszülő házastársaként válik családi kedvezményre jogosulttá. Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény akkor sem, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/C §-ában.]

A kedvezmény (a családi kedvezményhez) hasonlóan a megfelelő adóelőleg-nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető.

[Lásd a 1995. évi CXVII. törvény 48. § (2) bek. b) pontjában, (3a) bekezdésében.]

A kedvezmény (a családi adókedvezményhez hasonlóan) abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga köteles megállapítani összevont adóalapja adóelőlegét.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (1), (4)-(5) bekezdéseiben.]

Családi kedvezmény

Új előírás 2016. január 1-jétől.

Fokozatosan nő a két eltartottat nevelők által érvényesíthető családi kedvezmény. A kedvezmény mértéke eltartottanként havi
■ 2016-ban 78 125 forint,
■ 2017-ben 93 750 forint,
■ 2018-ban 109 375 forint,
■ 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint.
Adóban kifejezve a havi kedvezmény a jelenlegi kedvezményezett eltartottankénti 10 ezer forintról négy év alatt évi 2500 forinttal 2019-re 20 ezer forintra nő.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

A családi kedvezmény mértéke 2015-ben változatlan: egy és két eltartott esetén - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]

Családi kedvezmény nevelőszülő házastársánál

Változás 2015. január 1-jétől.

Családi kedvezményt érvényesíthet a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársa is. A nevelőszülő és házastársa így már év közben is érvényesítheti közösen a családi kedvezményt a háztartásukban nevelt gyermekekre tekintettel. (Korábban a nevelőszülő az általa nem érvényesített kedvezményt csak az adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításában oszthatta meg házastársával.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A § (3) bek. a) pontjában.]

Családi kedvezmény érvényesítése kifizetőnél

Változás 2015. január 1-jétől.

A családi kedvezmény érvényesítéséhez nyilatkozat adható (az adóelőleget megállapító munkáltató mellett] a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tartós megbízás alapján teljesített kifizetést] juttató kifizetőnek is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (3) bekezdésében.]

Adóazonosító jel családi kedvezményhez

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ezentúl csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. A rendelkezést - átmeneti rendelkezés alapján - a 2015. december 31-e után megtett nyilatkozatok, illetve a 2015-re vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni. Vagyis 2015-ben az adóelőleg megállapításához, illetve a 2014. évről szóló adóbevallásban vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett nyilatkozatban még nem kötelező az adóazonosító jel megadása.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (2) bek., 48. § (3) bek., 84/ZS. § (5) bekezdéseiben.]

Családi járulékkedvezmény

Változás 2015. január 1-jétől.

A magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat] juttató kifizető is köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (1) bekezdésében.]

A magánszemélyt megillető mértéknél nagyobb összegben érvényesített családi járulékkedvezményt a magánszemélynek személyi jövedelemadóként kell visszafizetnie, és a még igényelhető kedvezményt is így kell elszámolnia.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (4) bekezdésében.]

Cafeteria

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ezentúl 200 ezer forint éves keretösszegig adható bármilyen "klasszikus" béren kívüli juttatás - például Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt munkáltatói hozzájárulás vagy a Széchenyi-pihenőkártyára utalt támogatás - a korábbi mértékkel azonos, 35,7 százalékos közteher megfizetése mellett. E felett további 250 ezer forintig (tehát összesen legfeljebb évi 450 ezer forintig] a Szép-kártya három "zsebébe" (szálláshely, vendéglátás, szabadidő alszámla] is biztosítható támogatás ugyanilyen - 35,7 százalékos - terheléssel.
Vagyis két éves keretösszegre kell figyelni: a nagyobbik - évi 450 ezer forintos - keretösszeg elnevezése éves rekreációs keretösszeg; ez akár teljes egészében kitölthető a Szép-kártyára utalt munkáltatói támogatással. A nagyobbik keretösszeg két részösszegből áll: a Szép-kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből és minden más béren kívüli juttatás összegéből (e "minden más béren kívüli juttatás" éves keretösszege 200 ezer forint].
Ha a "minden más" juttatás eléri a saját 200 ezer forintos keretösszegét, akkor Szép-kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből 250 ezer forint adózhat béren kívüli juttatásként (35,7 százalékos] terheléssel. Ha a "minden más" kisebb, mint a 200 ezer forintos éves keret, akkor a Szépkártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből 250 ezer forint + a 200 ezer forintos éves keretből a "minden másra" fel nem használt rész adózhat béren kívüli juttatásként. Ha a "minden más" 0, akkor a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből évi 450 ezer forint adózhat béren kívüli juttatásként.
Az éves keretösszeg és a rekreációs keretösszeg számításánál az egyes juttatások értékének azt a részét kell figyelembe venni, amely az adott juttatásra meghatározott értékhatárt nem haladja meg. Ha például a dolgozó Erzsébet-utalványból az adott hónapra 10 ezer forint értékű juttatást kap, ebből csak 8 ezer forintot lehet a számításba bevonni, a meghaladó értékrészt viszont már egyes meghatározott juttatásként - 51,17 százalékos közteherrel - kell leadóznia a munkáltatónak.
A munkáltatónak az egyes meghatározott juttatás 51,17 százalékos közterhét kell megfizetnie a következő esetekben (egész éves foglalkoztatást feltételezve]:
■ ha az adott juttatás meghaladja az adott juttatásra meghatározott egyedi értékhatárt, illetve
■ ha a "minden más" juttatás értéke együttesen már meghaladja az éves keretösszeget (200 ezer forintot], illetve
■ ha a "minden más" juttatás értéke, de legfeljebb az éves keretösszeg (200 ezer forint] a Szépkártyára utalt munkáltatói támogatás összegével együtt meghaladja a rekreációs keretösszeget, az évi 450 ezer forintot.
Ha a foglalkoztatás csak az év egy részében áll fenn, az éves keretösszeget és az éves rekreációs keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4)-(4b) bekezdéseiben.]

A közterheket főszabály szerint továbbra is a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a kifizetőnek (munkáltatónak) mind a béren kívüli juttatások, mind az egyes meghatározott juttatások esetében.
Értékhatár - akár az egyedi, akár az éves keretösszeg vagy az éves rekreációs keretösszeg - feletti juttatás után a közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani, megfizetni, amelyben az értékhatárt túllépték.
Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke meghaladja az éves keretösszeget, illetve az éves rekreációs keretösszeget, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell a közterhet megállapítani, bevallani és megfizetni. Ekkor a meghaladó rész(ek) után már teljesített közterheket le lehet vonni (ilyenkor ugyanis a béren kívüli juttatás közterhének az egyes meghatározott juttatás közterhére történő kiegészítéséről van szó).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

Változatlan a béren kívül juttatásnak minősülő juttatások köre, valamint az egyes juttatásokra meghatározott keretösszeg. Ezek a juttatások a következők:
■ üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó értékben;
■ munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladóan;
■ Erzsébet-utalvány havi 8 ezer forintot meg nem haladóan;
■ a Szép-kártya három "zsebébe" adott munkáltatói támogatás (szálláshely évi 225 ezer forint, vendéglátás évi 150 ezer forint, szabadidő évi 75 ezer forint);
■ helyi utazási bérlet;
■ iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig;
■ iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása minimálbér két és félszereséig;
■ munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás
• az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,
• az önkéntes egészség-, illetve önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig;
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ában.]

Béren kívüli juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba úgynevezett célzott szolgáltatásra utalt munkáltatói adomány. Az ilyen adományt a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások éves keretösszegének meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3a) bekezdésében.]

Változatlan az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások köre is. Továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül például, ha a munkáltató minden dolgozójának azonos módon és mértékben - vagy belső szabályzatban rögzített szabályok szerint - ad bármilyen juttatást. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a béren kívüli juttatásokra meghatározott keretösszeget meghaladó értékű juttatás is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §-ában.]

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után fizetendő közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]

A fizetendő közteher mértéke az előzőek szerinti alap után 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások esetében, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulás az egyes meghatározott juttatások után. A béren kívüli juttatások esetében ez változatlanul 35,7 százalékos terhet jelent, míg az egyes meghatározott juttatások esetében 51,17 százalékot - mondja ki az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a.
__________________________________________________________________________________

Példa cafeteria-keretösszegek 2015. évi változása

A munkavállaló 2014-ben havi 8 ezer forint (évi 96 ezer forint] Erzsébet-utalványt kapott munkáltatójától, továbbá a havi keret figyelembevételével évi 154 ezer forintot önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulásként, így összesen 250 ezer forint összegben részesült cafeteriajuttatásban.
"A" eset: 2015-ben is ugyanezeket a juttatásokat kapja. Tekintettel arra, hogy mind az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulást, mind az Erzsébet-utalvány juttatását a 200 ezer forintos éves keretösszegben kell figyelembe venni, a juttatás 200 ezer forint feletti része (50 ezer forint] 2015-ben egyes meghatározott juttatásként adóköteles. (2014-ben a teljes juttatás béren kívüli juttatásként viselt közterheket.] A munkáltató összes költsége 7735 forinttal növekszik.
"B" eset: 2015-ben a munkavállaló a 154 ezer forint helyett csak 79 ezer forintot kért önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulásként és 75 ezer forintot a Szép-kártya szabadidő alszámlájára. Tekintettel arra, hogy a Szép-kártyát nem kell figyelembe venni az éves keretösszegben, így - ellentétben az "A" esettel - a teljes juttatás nem lépi túl a 200 ezer forintos éves keretösszeget. A rekreációs keretbe beleszámít a Szép-kártya is, ugyanakkor a rekreációs keret 450 ezer forint, amelyet szintén nem lép túl juttatás, így 2015-ben a munkáltató összes költsége megegyezik a 2014. évivel.

Sorszám	Megnevezés	2014	"A" 2015	"B" 2015
1.	Erzsébet-utalvány	96 000	96 000	96 000
2.	Szép-kártya (szabadidő alszámla)		-	75 000
3.	Önkéntes kölcsönös egészségpénztár	154 000	154 000	79 000
4.	Munkavállaló nettó juttatásai összesen (l. + 2. + 3.)	250 000	250 000	250 000
5.	Keretösszegbe beszámított jövedelem (béren kívüli juttatások Szép-kártya kivételével 2015-ben) (1. + 3.)	250 000	250 000	175 000
6.	Keretösszegen felüli juttatás (egyes meghatározott juttatásként adózik) (5. - 200 000 Ft		50 000	-
7.	Rekreációs keretbe beszámításra kerülő juttatások összege (Szép-kártya és 200 ezer Ft-os keretösszegbe tartozó jövedelem) (5. - 6. + 2.)		200 000	250 000
8.	Rekreációs kereten felüli juttatások (egyes meghatározott juttatásként adóznak) (7. sor 450 ezer Ft-ot meghaladó része)		-	-
9.	Béren kívüli juttatásként adózó jövedelem (4. - 6. - 8.)	250 000	200 000	250 000
10.	Egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelem (6. + 8.)		50 000	-
11.	Munkáltató által fizetendő szja: [(9. + 10.) * 1,19 * 16%]	47 600	47 600	47 600
12.	Munkáltató által fizetendő eho [(9. * 1,19 * 14%) + (10. * 1,19 * 27%)]	41 650	49 385	41 650
13.	Munkáltató összes költsége (4. + 11. + 12.)	339 250	346 985	339250

__________________________________________________________________________________

Példa cafeteria összegére évközi kilépésnél

Munkavállaló 2015-ben Szép-kártya-juttatásként az alszámlák kereteinek figyelembevételével 300 ezer forintot kért, emellett évi 300 ezer forintot kért önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulásként, így 2015-ben összesen 600 ezer forint cafeteria-juttatásban részesül. A munkáltató cafeteria-szabályzata alapján a juttatást egyenletesen elosztva adja, havonta 50 ezer forint nettó összegben.
A munkavállaló 2015. június 30-án kilép a munkahelyéről, így hat hónapra 150-150 ezer forintos juttatásban részesült.
A munkáltató a kilépés miatt a jogviszonyban töltött napok számával arányosítja az éves keretet (181/365-tel). Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás beleszámít az éves keretösszegbe, ami 2015 első hat hónapjára arányosítva 200 ezer x 181/365, azaz) 99,2 ezer forint. Az ebben a keretösszegben figyelembe veendő 150 ezer forint önkéntes pénztári hozzájárulásból 50,8 ezer forint egyes meghatározott juttatásként fog adózni.
A rekreációs keretbe mindkét juttatás beleszámít. Az évi 450 ezer forintos rekreációs keret időarányos összege (450 ezer x 181 /365, azaz) 223,2 ezer forint, melyet - ha figyelembe vesszük a 200 ezer forintos keretösszeg időarányos részén belüli jövedelem (99,2 ezer forint) és a 150 ezer forintos Szép-kártya juttatás összegét -a munkavállaló juttatása 26 ezer forinttal túllép. Így 2015-ben (50,8 ezer + 26 ezer, azaz) 76,8 ezer forint után kell a munkáltatónak egyes meghatározott juttatások szabályai szerint adóznia. A munkáltató teljes bérköltsége 419 ezer forint lesz.

Sorszám	Megnevezés
1.	Szép-kártya (vendéglátás alszámla)	150 000
2.	Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár	150 000
3.	Munkavállaló nettó juttatásai összesen (1. + 2.)	300 000
4.	Éves keretösszeg napok számával arányosítva (200 ezer * 181 / 365)	99 178
5.	Keretösszegbe beszámított jövedelem (béren kívüli juttatások - a Szép-kártya kivételével - 2015-ben) (2.)	150 000
6.	Keretösszegen felüli juttatás (egyes meghatározott juttatásként adózik) (5. - 4.)	50 822
7.	Rekreációs keret összege a napok számával arányosítva (450 ezer * 181 / 365)	223 151
8.	Rekreációs keretbe beszámításra kerülő juttatások összege: a 200 ezer forintos keretösszeg időarányos részén belüli jövedelem (a teljes kihasználtság miatt jelen esetben: (4. + a Szép-kártyás 150 ezer forint)	249 178
9.	Rekreációs kereten felüli juttatások (egyes meghatározott juttatásként adózik) (8. - 7., de legalább 0)	26 027
10.	Béren kívüli juttatásként adózó jövedelem (3. - 6. - 9.)	223 151
11.	Egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelem (6. + 9.)	76 8 49
12.	Munkáltató által fizetendő szja [(10. + 11.) * 1,19 * 16%]	57 120
13.	Munkáltató által fizetendő eho [(10. * 1,19 * 14%) + (11. * 1,19 * 27%)]	61 869
14.	Munkáltató összes költsége (3. + 12. + 13.)	418 989

__________________________________________________________________________________

Üzleti nyugdíjbiztosítás

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A törvény 2015-től kimondja, hogy a biztosító teljesítésére (a biztosított halála esetét kivéve) a szerződés egész tartama alatt a biztosított lehet jogosult.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]

A nyugdíj-biztosítási szerződés létrejöttének időpontja az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja, szerződésmódosítással létrejövő nyugdíjbiztosítás esetében a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának a napja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A törvény a korábbiaknál részletesebben fogalmazza meg, hogy mi minősül üzleti nyugdíjbiztosításnak.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]

A törvény pontosítja, hogy
■ nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a tényleges nyugdíjas állapotot jelenti;
■ a biztosított egészségi állapotának legalább 40 százalékos mértékű károsodása attól függetlenül kiváltja a biztosító teljesítését (és ezzel együtt mentesít a tízéves felhalmozási idő alól), hogy a magánszemély rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]

Járadékszolgáltatás esetén a járadékfizetés kezdőnapját a szerződés létrejöttének napjától kell számítani, nem pedig az első biztosítói teljesítéstől (járadékfizetéstől).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]

Nyugdíjbiztosítások kedvezménye

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem tehető az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíj-biztosítási nyilatkozat, ha a nyugdíjbiztosítás (mint alapbiztosítás) kockázati biztosítási díjrésze (ilyennek minősül a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat) meghaladja az alapbiztosítás (tehát a kiegészítő biztosítások nélküli) teljes díjának 10 százalékát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A magánszemély által nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után a kedvezmény mértéke 20 százalék, de legfeljebb adóévi 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíj-biztosítási nyilatkozat nem tehető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (1) bekezdésében.]

Keresztbe kedvezményezés

Változás 2015. január 1-jétől.

Megszűnik az úgynevezett keresztbe kedvezményezés lehetősége. A nyugdíjbiztosítás után állami támogatás minden olyan szerződésre a díjfizetéssel arányosan átutalható, amelyre kedvezményre jogosító befizetés történt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (4) bekezdésében.]

Állami támogatás visszafizetése

Változás 2015. január 1-jétől.

A törvény egyértelművé teszi, hogy az állami támogatást növelt összegben kell visszafizetni, ha a nyugdíjcélú megtakarítás nem-nyugdíjszolgáltatás miatt csökken, függetlenül attól, hogy a nyugdíj-biztosítási szerződés a vagyoni érték kivonása következtében megszűnik-e, vagy sem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (8) bekezdésében.]

Teljes életre szóló biztosítások (whole life, WL)

Változás 2018. január 1-jétől.

Hároméves átmeneti időszak után megszűnik a whole life (WL) kivételezett adójogi helyzete. A kifizető által magánszemély javára 2017. december 31-e után kötött WL díja (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) egyes meghatározott juttatásként visel közterheket.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 6.9., 9.6. alpontjaiban.]

A 2017 után kötött WL-ből (ide nem értve az adómentesnek minősülő biztosítói szolgáltatásokat, például haláleseti kifizetést) már kamatjövedelem keletkezik (amelyre alkalmazhatóak a kamatjövedelem kedvezményi szabályai is).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

A WL kifizető által fizetett rendszeres díja - a törvényben meghatározott feltételekkel - adómentes, ha legalább évente fizetik, és a díjnövekedés korlátozott mértékű (az éves inflációt legfeljebb 30 százalékponttal haladja meg). A WL kifizető által fizetett nem rendszeres díja (például az eseti díj) egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.9. alpontjában.]

__________________________________________________________________________________

Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei (2015. január 1-jei állapot)

Ország

Aláírás

Kihirdetés

Hatályos

Ország

Aláírás

Kihirdetés

Hatályos

Ország

Aláírás

Kihirdetés

Hatályos

Albánia

1992. XI. 14.

1996. évi XCI. tv.

1996. I. 1.

Izrael

1991. V. 14.

1993. évi LXIII. tv.

1993. I. 1.

Örményország

2009. XI. 09.

2010. évi X. tv.

2011. I. 1.

Ausztrália

1990. XI. 29.

1993. évi XXXVI. tv.

1993. I. 1.

Japán

1980. II. 13.

1980. évi 18. tvr.

1981. I. 1.

Pakisztán

1992. II. 24.

1996. évi II. tv.

1995. I. 1.

Ausztria (hagyaték,
öröklés)

1975. II. 25.

1976. évi 1. tvr.

1977. I. 1.

Kanada

1992. IV. 15.

1995. évi XVI. tv.

1995. I. 1.

Portugália

1995. V. 16.

2000. évi XIX. tv.

2000. I. 1.

Kanada**

1994. V. 3.

1999. évi XII. tv.

1997. I. 1.

Románia (öröklés)

1948. VIII. 28.

1949. évi 16. tvr.

1950. I. 1.

Ausztria

1975. II. 25.

1976. évi 2. tvr.

1976. I. 1.

Azerbajdzsán

2008. II. 18.

2008. évi LXXXIX. tv.

2009. I. 1.

Katar

2012. I. 18.

2012. évi XV. tv.

2013. I. 1.

Románia

1993. IX. 16.

1996. évi XCIX. tv.

1996. I. 1.

Bahrein

2014. II. 24.

2014. évi XLIX. tv.

nem ismert*

Kazahsztán

1994. XII. 7.

1999. évi XIV. tv.

1997. I. 1.

San Marino

2009. IX. 15.

2010. évi CXXXII. tv.

2011. I. 1.

Belgium

1982. VII.19.

20/1984. (IV. 18.) MT r.

1985. I. 1.

Szaúd-Arábia

2014. III. 23.

2014. évi LII. tv.

nem ismert*

Kína

1992. VI. 17.

1999. évi XV. tv.

1995. I. 1.

Szerbia

2001. VI. 20.

2003. évi XXV. tv.

2003. I. 1.

Belorusszia

2002. II. 19.

2004. évi CXII. tv.

2005. I. 1.

Koreai Köztár-
saság

1989. III. 29.

1992. évi XXVIII. tv.

1991. I. 1.

Szingapúr

1997. IV. 17.

2000. évi XXI. tv.

1999. I. 1.

Bosznia és
Hercegovina

1985. X. 17.

1988. évi 6. tvr.

államelis-
merés óta

Szlovákia

1994. VIII. 5.

1996. évi C. tv.

1996. I. 1.

Koszovó

2013. X. 3.

2013. évi CLXXXVII. tv.

2015. I. 1.

Szlovénia

2004. VIII. 26.

2005. évi CXLVI. tv.

2006. I. 1.

Brazília

1986. VII. 20.

1992. évi XXVII. tv.

1991. I. 1.

Kuvait

1994. I. 17.

1999. évi XVI. tv.

1995. I. 1.

Spanyolország

1984. VII. 9.

12/1988. (III. 10.) MT r.

1988. I. 1.

Bulgária

1994. VI. 8.

1996. évi XCII. tv.

1996. I. 1.

Kuvait **

2001. XII. 9.

2003. évi LXX. tv.

2003. I. 1.

Svájc

1981. IV. 9.

1982. évi 23. tvr.

1983. I. 1.

Ciprus

1981. XI. 30.

82/1982. (XII. 29.) MT r.

1983. I. 1.

Lengyelország (öröklés)

1928. V. 12.

1931. évi XXVII. tv.

1931. VII. 22.

Svájc (új)

2013. IX. 5.

2013. évi CLXIII. tv.

2015. I. 1.

Csehország

1993. I. 14.

1996. évi XCIII. tv.

1995. I. 1.

Svédország

1981. X. 12.

55/1982. (X. 22.) MT r.

1983. I. 1.

Dánia

2011. IV. 27.

2011. évi LXXXIII. tv.

2013.I. 1.

Lengyelország

1992. IX. 23.

1996. évi XCV. tv.

1996. I. 1.

Svédország (öröklés)

1936. XI. 20.

1937. évi XXVI. tc.

alkalmazandó

Dél-Afrika

1994. III. 4.

1999. évi VII. tv.

1997. I. 1.

Lengyelország*"

2000. VI. 27.

2002. évi XXVII. tv.

2002. IX. 1.

Egyiptom

1991. XI. 5.

1995. évi XVII. tv.

1995. I. 1.

Lettország

2004. V. 14.

2004. évi CXXX. tv.

2005. I. 1.

Tajpej

2010. IV. 19.

2010. évi CXXXIII. tv.

2011. I. 1.

Észtország

2002. IX. 11.

2004. évi CXXVIII. tv.

2005. I. 1.

Litvánia

2004. V. 12.

2004. évi CXXIX. tv.

2005. I. 1.

Thaiföld

1989. V. 18.

13/1990. (VII. 25.) Korm. r.

1990. I. 1.

Egyesült Arab
Emirátusok

2013. IV. 30.

2013. évi CLXI. tv.

2015. I. 1.

Luxemburg

1990. I. 15.

1990. évi XCV. tv.

1990. I. 1.

Törökország

1993. III. 10.

1996. évi CI. tv.

1996. I. 1.

Macedónia

2001. IV. 13.

2002. évi XXXV. tv.

2003. I. 1.

Tunézia

1992. X. 22.

1999. évi XXVIII. tv.

1998. I. 1.

Finnország

1978. X. 25.

66/1981. (XII. 16.) MT r.

1982. I. 1.

Malaysia

1989. V. 22.

1993. évi LX. tv.

1993. I. 1.

Ukrajna

1995. V. 19.

1999. évi XXX. tv.

1997. I. 1.

Franciaország

1980. IV. 28.

65/1981. (XII. 16.) MT r.

1982. I. 1.

Málta

1991. VIII. 6.

1993. évi LXVII. tv.

1993. I. 1.

Uruguay

1988. X. 25.

1999. évi XXXI. tv.

1996. I. 1.

Fülöp-szigetek

1997. VI. 13.

2000. évi XVII. tv.

1998. I. 1.

Marokkó

1991. XII. 12.

2002. évi VIII. tv.

2000. I. 1.

Üzbegisztán

2008. IV. 17.

2008. évi XC. tv.

2010. I. 1.

Georgia

2012. II. 16.

2012. évi XIV. tv.

2013.I.1.

Mexikó

2011. VI. 24.

2011. évi CXLV. tv.

2012. I. 1.

USA

1979. II. 12.

49/1979. (XII. 6.) MT r.

1980. I. 1.

Görögország

1983. V. 25.

33/1985. (VII. 1.) MT r.

1986. I. 1.

Moldova

1995. IV. 19.

1999. évi XVIII. tv.

1997. I. 1.

USA (új)

2010. II. 04.

2010. évi XXII. tv.

nem ismert*

Hollandia

1986. VI. 5.

10/1988. (III. 10.) MT r.

1988. I. 1.

Mongólia

1994. IX. 13.

2000. évi LXXXII. tv.

1999. I. 1.

Vietnam

1994. VIII. 26.

1996. évi CII. tv.

1996. I. 1.

Hongkong

2010. V. 12.

2010. évi CXXIX. tv.

2012. I. 1.

Montenegró

2001. VI. 20.

2003. évi XXV. tv.

2003. I. 1.

Horvátország

1996. VIII. 30.

2000. évi XVIII. tv.

1999. I. 1.

Nagy-Britannia

2011. IX. 7.

2011. évi CXLIV. tv.

2012. I. 1.

*Az egyezmények hatálybalépéséről rendelkező cikkelye alapján azok a mindkét államban történő
törvényhozási megerősítés és az erről szóló kölcsönös diplomáciai
értesítés után 30 nappal lépnek hatályba, rendelkezéseiket az ezt
követő év januárjától lehet alkalmazni.
**Módosító jegyzőkönyv.

India

2003. XI. 3.

2005. évi CXLIV. tv.

2006. I. 1.

Németország

2011. II. 28.

2011. évi LXXXIV. tv.

2012. I. 1.

Indonézia

1989. X. 19.

1999. évi X. tv.

1994. I. 1.

Norvégia

1980. X. 21.

67/1981. (XII. 16.) MT r.

1982. I. 1.

Írország

1995. IV. 25.

1999. évi XI. tv.

1997. I. 1.

Olaszország

1977. V. 16.

53/1980. (XII. 22.) MT r.

1981. I. 1.

Izland

2005. XI. 23.

2005. évi CXLV. tv.

2007. I. 1.

Orosz Föderáció

1994. IV. 1.

1999. évi XXI. tv.

1998. I. 1.

__________________________________________________________________________________

Felelősségbiztosítás

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem minősül bevételnek az olyan felelősségbiztosítás díja, amely a magánszemély által a saját társaságának okozott kárt téríti meg, továbbá amelyben a társaság felelőssége harmadik személynek okozott kárért nem kizárólagos (például a vezető tisztségviselővel egyetemleges).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2a) bek. b) pontjában.]

Lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége

Változás 2014. január 1-jétől alkalmazhatóan.

Adómentes a munkáltatótól kapott támogatás akkor is, ha ezt pénzügyi vállalkozástól felvett lakáscélú hitel törlesztésére fordítják.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.7. alpontjában.]

Adómentes a támogatás akkor is, ha azt olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli őt. Az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészül azzal, hogy ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolására elfogadható a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, illetve ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést -a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is. (Így utólag is rekonstruálható a méltányolható lakásigénynek való megfelelés a hitellel finanszírozott lakás tekintetében.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.7. alpontjában.]

A méltányolható lakásigény vizsgálatakor elegendő a lakás szobaszámát vizsgálni, a lakás építési költségének, vételárának nem kell megfelelnie a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) számú Korm. rendelet mellékletében meghatározott maximális összegeknek.
A munkáltató a lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek - például végrehajtási költség, késedelmi pótlék - megfizetéséhez is nyújthat támogatást.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.7., 9.3. alpontjában.]

Az egyéni vállalkozó is költségként számolhatja el az általa munkáltatóként munkavállalója számára adott lakáscélú támogatást.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet IV/13. pontjában.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001/12. számú Korm. rendelet szerinti akadálymentesítés is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.3. alpontjában.]

Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató akadálymentesítésre ad visszatérítendő kölcsönt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bek. f) pontjában.]

Jövedelem-(nyereség-) minimum

Változás 2015. január 1-jétől.

A jövedelem-(nyereség-)minimum összegének kiszámításakor a vállalkozói bevétel ezentúl nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, tehát a jövedelem-(nyereség-)minimum összege a vállalkozói bevétel 2 százaléka.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B § (23) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók jövedelem-(nyereség-)minimum utáni adójának változására

A vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével. Ha egy vállalkozó nem érvényesít bevételt növelő és csökkentő tételt, és az elismert költségeken kívül egyéb adóalapot módosító tételt sem vesz igénybe, a jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adó és a vállalkozói szja a következő: 2014-ben a módosított vállalkozói adóalap (7.) az elábéval és közvetített szolgáltatásokkal csökkentett bevétel (1. - 2. - 3.) 2 százaléka, 2015-től pedig a nettó árbevétel (1.) 2 százaléka.

1.	Nettó árbevétel	2 400 000 Ft	2 400 000 Ft
2.	Elábé	450 000 Ft	450 000 Ft
3.	Közvetített szolgáltatás	120 000 Ft	120 000 Ft
4.	Vállalkozói kivét és szociális hozzájárulási adó	1 700 000 Ft	1 700 000 Ft
5.	Egyéb elismert költségek	100 000 Ft	100 000 Ft
6.	Vállalkozói adóalap (1. - 2. - 3. - 4. - 5.)	30 000 Ft	30 000 Ft
7.	Módosított vállalkozói adóalap 2014-ben: (1. - 2. - 3.) * 0,02; 2015-ben (1. * 0,02)	36 600 Ft	48 000 Ft
8.	Vállalkozói szja (6. * 0,1)	3 000 Ft	3 000 Ft
9.	Jövedelemminimum szerinti szja (7. * 0,01)	3 660 Ft	4 800 Ft

__________________________________________________________________________________

Átalányadózási jogosultság megszűnése

Változás 2015. január 1-jétől.

Számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az átalányadózásra való jogosultság ezentúl annak a határozatnak a jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, melyben az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. (Korábban a számla-, nyugtaadás elmulasztásának napján szűnt meg.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 55. §-ában.]

Külföldi bevétel-kiadás forintosítása

Változás 2015. január 1-jétől.

Áfaalany vállalkozók azon az árfolyamon számítják át bevételüket és kiadásukat forintra, amelyet az adott ügyletben az áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmaznak.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. § (2a) bekezdésében.]

Elhatárolt veszteség elszámolása

Változás 2015. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó is csak a keletkezését követő öt évben határolhatja el a veszteségét (korábban nem volt időkorlát).
Átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le, azzal, hogy az így keletkezett elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bek., 84/ZS. § (6) bekezdéseiben.]

Ingyenes szerzés értékcsökkenése

Változás 2015. január 1-jétől.

Ingó tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nem számolható el értékcsökkenés.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II/2. pont c) alpontjában.]

Közös őstermelői tevékenység

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A rendelkezés kiegészül a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalmával.
Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtagnak pedig a mezőgazdasági őstermelő házastársát, egyenes ágbeli rokonát (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, vagy örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is) kell tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 78/A. § (2a) bekezdésében.]

Őstermelő elhatárolt vesztesége

Változás 2015. január 1-jétől.

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a veszteségét csak a keletkezés évét követő öt évben határolhatja el.
Átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 22. § (2) bek., 84/ZS. § (6) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Uniós támogatásokkal kapcsolatos fogalmak

■ Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás
■ Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-14. és 17. cikkei szerinti támogatás
■ Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-ai 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) szerinti támogatás
■ Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-ei 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45-54. o.) szerinti támogatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 39-41., 50. pontjaiban.]

A fenti rendeletekben foglaltakat az őstermelői adókedvezmény, a kisvállalkozói kedvezmény, az egyösszegű értékcsökkenési leírás és a kisvállalkozások adókedvezmény érvényesítésénél kell alkalmazni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 39. § (1) bekezdésében, 49/B. § (6) bek. p) pontjában, 11. melléklet II/2. pont p) alpontjában, 13. melléklet 12. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Ültetvény

Változás 2015. január 1-jétől.

Ültetvény az olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfaültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II/1. pont a) ae) alpontjában.]

Értékpapír-juttatási program

Változás 2015. január 1-jétől.

A program szervezője (jellemzően gazdasági társaság) a kötelező tartási időszak kezdőnapját követő hónap 20. napjáig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók és vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató (vagy más hasonló irat) másolati példányát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (19) bekezdésében.]

Kapcsolt vállalkozási viszony

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ha a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követően az egyébként a programszervezőre irányadó adókötelezettségeket - saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában - a programban érintett más vállalkozás teljesíti.
A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat köteles a programban érintett más vállalkozás részére átadni. Az adókötelezettségek - felek közötti együttműködés hiánya miatti - megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (20) bekezdésében.]

Értékpapír-juttatási programok átmeneti szabályai

Változás 2014. január 1-jétől alkalmazhatóan.

Elismert program keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, de az értékpapírt a nyilvántartásba vett programmal azonos feltételek szerint szerezte.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (4) bekezdésében.]

Egyéb változások

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A magánszemélynek kifejezetten (önálló vagy nem önálló) tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem minősülhetnek adómentes vagy kedvezményes adózású juttatásoknak (például bér helyett nem lehet utalványt adni).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. § (10) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel (például béren kívüli juttatás) esetében az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalatot kell munkáltatónak tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 14. pontjában.]

Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. (Korábban ezek a kifizetések egyéb jövedelemként az osztaléknál magasabb közterhet viseltek.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bek. a) af) alpontjában.]

Kiküldetési rendelvénynek minősül a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe vevő, zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 83. pontjában.]

Munkaerő-kölcsönzés esetén a belföldön bejegyzett kölcsönvevő is teljesítheti a kölcsönbe adó külföldi vállalkozás helyett a magyarországi foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő, a munkáltatót terhelő személyijövedelemadó-kötelezettségeket.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]

Módosuló adómentességek

Változás 2015. január 1-jétől.

Adómentes minden, a kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított közigazgatási ösztöndíj (nem csupán a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében nyújtott ösztöndíj).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.23. alpontjában.]

A Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói közül a termelői csoportok és forgalmazók által az adómentes juttatás után megállapított, de meg nem fizetett személyi jövedelemadó általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.25. alpontjában.]

Az adómentesség feltételeként meghatározott öt- vagy tíz-éves időszak kezdőnapja a birtokba adás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.5.1. alpontjában.

Mit kell tudni az illetékekről?

Bizalmi vagyonkezelés

Új előírás 2014. március 15-étől.

Az új Ptk. hatálybalépésével a magyar jogrendszerben is meghonosodott a német és angolszász jogrend szerves részét képező bizalmi vagyonkezelés.
Nem illetékköteles a bizalmi vagyonkezelő ingyenes és átmeneti tulajdonszerzése. Kivételt képez ez az alól az az eset, amikor a vagyonkezelő kedvezményezettként kapja meg a vagyonrendelő korábbi vagyontárgyait, illetve azok hasznát.
Ha a vagyonrendelőre "szállnak vissza" korábbi vagyontárgyai, ez a vagyonszerzés sem képezi az ajándékozási illeték tárgyát, még akkor sem, ha a vagyonrendelő kedvezményezettként szerzi meg a vagyont, illetve annak hasznait.
A kedvezményezett vagyonszerzését az illetékkötelezettség szempontjából akként kell megítélni, mint ha a vagyon közvetlenül a vagyonrendelőtől szállt volna a kedvezményezettre.
Ha a vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a kedvezményezett visszterhes ügylete (például adásvétel) nyomán jött létre, akkor a kedvezményezett vagyonszerzésére a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai irányadóak. Tehát csak akkor kell illetéket fizetnie, ha a vagyonkezelési szerződés alapján megszerzett vagyontárgy a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi (például gépjármű, ingatlan stb.).

[1990. évi XCIII. törvény 17/D. § (1)-(3) bek.]

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A kedvezményezettet terhelő illetékkötelezettség keletkezésének napja - a főszabálytól eltérően - a tényleges vagyonszerzés napja. (Korábban nem volt erre külön szabály.)

[1990. évi XCIII. törvény 17/D. § (4) bek.]

__________________________________________________________________________________

Példa kedvezményezett vagyonszerzésére

Egy édesapa nem szeretné, hogy - halála esetén - egyetemista fiai azonnal hozzájussanak vagyonához, ezért annak kezelését egy profi gazdasági szakemberre, bizalmi vagyonkezelőre bízza. Rendelkezése szerint gyermekei csak a 35. életévük betöltése után juthatnak - egyenlő részben - a vagyonhoz. Az egyenes ági rokonoknak minősülő kedvezményezettek az új illetékszabály alapján illetékmentesen szerezhetik meg a vagyont, annak ellenére, hogy az nem közvetlenül édesapjuktól, hanem a vagyonkezelőtől szállt rájuk.
__________________________________________________________________________________

Változások az új Ptk. miatt

Változás 2014. március 15-étől.

Nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt) kizárólag zártkörűen működő részvénytársaság (zrt) átalakulása révén jöhet létre. Ezért megszűnt az arra vonatkozó 600 ezer forintos cégbejegyzési illetékmérték. A zrt-ből való átalakulás illetéke 500 ezer forint, amely magában foglalja az átalakulással egyidejűleg bejelentett egyéb változások illetékét is.

[1990. évi XCIII. törvény 45. § (4a) bek.]

Nem változott.

A zrt alapításának cégbejegyzési illetéke 100 ezer forint.

[1990. évi XCIII. törvény 45. § (1) bek. b) pont]

Pótilleték-mentesség termőföldre

Új előírás 2014. május 1-jétől.

Nem kell pótilletéket fizetni, ha az illetékmentességgel érintett termőföld tulajdonosa a közeli hozzátartozója részére engedi át a föld használatát, hasznosítását, és a közeli hozzátartozó vállalja az ötéves időtartam hátralevő részére az illetékmentesség feltételeinek teljesítését.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18)-(18a) bek.]

Nem változott.

A pótilleték mértéke változatlanul a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték kétszerese, amelyet akkor kell megfizetni, ha a vállalt feltételek nem teljesülnek.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18)-(18a) bek.]

Termőföld mentessége

Változás 2014. május 1-jétől.

Termőföld visszterhes szerzése esetén kizárólag a földművesek kérhetik az illetékmentességet. Földművesnek az a belföldi, illetve tagállami állampolgár minősül, aki szakirányú képzettséggel, ennek hiányában legalább hároméves mező-, illetve erdőgazdasági gyakorlattal rendelkezik, vagy legalább 25 százalékban tulajdonosa olyan belföldi mezőgazdasági termelőszervezetnek, amelyben a mező-, illetve erdőgazdasági, valamint azokat kiegészítő tevékenységeket személyes közreműködésként végzi.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. p) pont]

Nem változott.

Az illetékmentesség továbbra is csak akkor jár, ha a földműves nyilatkozik arról, hogy a termőföldet a birtokba adástól, de legkésőbb a megszerzését követő 12. hónap utolsó napjától öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és a földet saját maga műveli.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. p) pont]

Illetékmentes szervezetek

Új előírás 2014. szeptember 16-ától.

Teljes személyes illetékmentesség illeti meg az Országos Betétbiztosítási Alapot és az úgynevezett Szanálási Alapot valamennyi vagyonszerzésük és általuk kezdeményezett közigazgatási hatósági és bírósági eljárások után.

[1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bek. q)-r) pont]

Illetékmentes szervezetek - fizetési meghagyás

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az illetéktörvény szerint egyes intézményeknek (például magyar állam, helyi önkormányzatok, Európai Közösségek, illetve azok intézményei) minden további feltétel teljesítése nélkül személyes illetékmentesség jár. 2015-től ezen szervezetek illetékügyeiben az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást kiadnia.

[1990. évi XCIII. törvény 78. § (1) bek.]

Viszonosságon alapuló illetékmentesség

Változás 2015. január 1-jétől.

Természetes személyek viszonosságon alapuló illetékmentessége csak akkor állapítható meg, ha az illetékügy (eljárás vagy vagyonszerzés) a szolgálati kötelezettségükkel függ össze. Például ha a diplomata a saját tulajdonú, de szolgálati célra is használt autójának elveszett forgalmi engedélyét pótolja. Ha azonban egy konzul rekreációs célból vásárol meg egy Balaton-parti nyaralót, az általános szabályok szerint kell illetéket fizetnie.

[1990. évi XCIII. törvény 6. § (1) bek.]

Nem változott.

Viszonossági alapon továbbra is a nemzetközi szervezetet, annak tisztségviselőit és családtagjaikat, az idegen államot, az idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviseletét, ezek tagjait és családtagjaikat illetheti meg illetékmentesség.

[1990. évi XCIII. törvény 6. § (1) bek.]

Cserét pótló vétel kedvezménye

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha a magánszemély lakása megvásárlásakor már tudja, hogy másik lakását a vásárlást követően, egy éven belül eladja, és - legkésőbb a földhivatali eljárás megindításáig - e lakáseladási szándékáról nyilatkozik, kérheti, hogy az állami adóhatóság alkalmazza az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményét. (A korábbi szabályok szerint a lakásvásárlás után az általános szabályok szerint meg kellett fizetni az illetéket, és csak a lakásértékesítést követően lehetett az illetékalap-kedvezmény érvényesítését igényelve az előírt illeték törlését, illetve a megfizetett illeték visszatérítését kérni.)
Ekkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a lakásszerzés után megállapítja a szerzett lakás forgalmi értékét, de az illetékkiszabási eljárást (külön döntéshozatal nélkül) felfüggeszti. Ha a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlástól számított egy éven belül értékesítette másik lakását, az adóhatóság az illetékkedvezmény alkalmazásával állapítja meg a fizetendő illeték összegét.
Az igazolás elmaradása esetén a magánszemélyt nem csupán a vásárolt lakás forgalmi értéke után megállapított illeték terheli, hanem a kérelem benyújtásának napjától felszámított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű pótilleték is.

[1990. évi XCIII. törvény 21. § (6) bek.]

Nem változott.

A cserét pótló vétel illetékkedvezménye: a magánszemély lakásvásárlása és másik lakásának a vásárlástól számított egy éven belül való eladása esetén az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete. Ha a magánszemély a lakásvásárlásakor még nem biztos abban, hogy a másik lakását egy éven belül értékesíteni tudja (és ezért nem terjeszti elő az illetékkiszabási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet), az illetékalap-kedvezményt utólag - vagyis az egy éven belül lakáseladását követően - is érvényesítheti. Ebben az esetben a szerzés után meg kell ugyan fizetnie az illetéket, de ennek (legalább) egy részét - az adó-visszatérítés szabályai szerint - visszaigényelheti. Így nem kell felvállalni az értékesítés igazolásának elmaradásához kapcsolódó joghátrány (pótilleték-kötelezettség) kockázatát.

[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek., (5) bek.]

Haszonélvezet, használat beszámítása olcsóbb lakás vételénél

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A törvény kimondja, hogy a magánszemély - korábbinál - kisebb forgalmi értékű lakásának megvásárlásához kapcsolódó illetékmentesség alkalmazása során a lakástulajdonok forgalmi értékét csökkenteni kell a haszonélvezet, használat értékével.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (19) bek.]

Nem változott.

Az "olcsóbb lakás" szerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség továbbra is csak akkor biztosítható, ha a magánszemély a lakásszerzéstől számított plusz-mínusz egy éven belül értékesíti a magasabb forgalmi értékű lakásának tulajdonjogát.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. y) pont]

__________________________________________________________________________________

Példa haszonélvezet beszámítására

Magánszemély úgy dönt, hogy - tartozásaira tekintettel - értékesíti 15 millió forint forgalmi értékű lakását, és egy olcsóbbat vásárol helyette. Az ingatlant 63 éves édesanyja holtig tartó haszonélvezeti joga is terheli. A lakáseladást követő három hónapon belül sikerül megvásárolnia egy 11 millió forintos használt lakás tulajdonjogát, amelyre azonban nem kíván sem haszonélvezeti, sem használati jogot alapítani. Az adózó édesanyját korábban megillető haszonélvezeti jog értéke: 15 000 000 / 20 = 750 000; 750 000 x 6 = 4 500 000 (6 = korszorzó). Ezzel az összeggel csökkenteni kell az eladott lakás értékét, így 15 000 000 - 4 500 000 = 10 500 000 forintot lehet figyelembe venni az illetékalap megállapításánál. Miután az értékesített lakás tulajdonjogának forgalmi értéke alacsonyabb a szerzett lakás értékénél, az illetékmentesség nem biztosítható. (Abban az esetben azonban, ha édesanyja számára a szerzett lakást illetően is haszonélvezeti jogot alapít a vagyonszerző, alkalmazható a kedvező illetékszabály.)
__________________________________________________________________________________

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem illetékmentes az ingatlanátadás, ha olyan kapcsolt vállalkozások között jön létre, amelyekben az ügyvezetés egyezősége miatt valósul meg az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. t) pont]

Nem változott.

Csak akkor mentesül a vagyonszerző kapcsolt vállalkozás a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól, ha a szerződéskötés napján főtevékenységeként saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételét jeleníti meg a cégjegyzék.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. t) pont]

Lízingcégek ingatlanforgalmazási kedvezménye

Változás 2015. január 1-jétől.

Az ingatlan-nyilvántartási szabályok változása miatt a földhivatal az úgynevezett zárt végű (azaz a futamidő végén automatikus tulajdonjog-átszállást eredményező) lízingszerződések esetén a pénzügyi lízingbe adás tényét jegyzi fel, nem pedig a tulajdonjogfenntartással történő eladást. A zárt végű lízingügylet megkötését a pénzügyi lízingbe adás tényének földhivatali feljegyzése és maga a szerződés igazolja. [1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (6) bek.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingmegállapodásokat az ingatlanügyi hatóság a pénzügyi lízingbe adás tényének feljegyzését követően köteles eljuttatni a NAV részére, nem pedig a tulajdonjog-fenntartással történő eladást követően.

[1990. évi XCIII. törvény 92. § (1) bek.]

Nem változott.

A lízingcégeket továbbra is (50 százalékos) ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény illeti meg. Az illetékkedvezmény alkalmazása továbbra sem automatikus, azt legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell kérni (annak vállalásával, hogy a lízingcég az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül zárt végű pénzügyi lízingbe adja).

[1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (1) bek.]

A földhivataloknak a zárt végű pénzügyi lízingszerződéseket továbbra is meg kell küldeniük az állami adóhatóság részére.

[1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (6) bek.]

Illetékfizetés átutalással

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az összes közigazgatási hatósági eljárás illetékét átutalással is meg lehet fizetni. Ebben az esetben a hatóság a beadvány beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyfelet
■ egyrészt az általa kezdeményezett ügy számáról,
■ másrészt a fizetendő illeték összegéről.
Az eljárási illeték-kötelezettséget - a hatóság által kiadott ügyszámra hivatkozással - a hatósági felhívásban megnevezett határidőn belül kell teljesíteni.

[1990. évi XCIII. törvény 73. § (1) bek., 73/A. § (1) bek.]

Nem változott.

Az ügyfeleknek továbbra is lehetőségük van arra, hogy eljárási illeték-fizetési kötelezettségüket - ahol ezt az illetéktörvény nem zárja ki - illetékbélyeggel róják le.

[1990. évi XCIII. törvény 73. § (1) bek.]

Az eljárási illeték megfizetésének módja

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Megszűnik a válasz-levelezőlap, amelyre az illeték megfizetése nélkül eljárást kezdeményező ügyfeleknek - a hatóság felhívására - fel kellett ragasztaniuk az illetékbélyeget. Ha az ügyfél elmulasztja illetékfizetési kötelezettsége teljesítését, választhat, hogy azt - az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - átutalással vagy zárt borítékban feladott válaszbeadványon lerótt illetékbélyeggel rendezi-e. Az utalás közleményében, illetve a válaszbeadványon is fel kell tüntetni a hatósági ügyszámot.

[1990. évi XCIII. törvény 73/A. § (3) bek.]

Nem változott.

Ha az ügyfél a felhívás ellenére sem fizeti meg az eljárási illetéket, és az eljárást a hatóság nem szünteti meg, az illetékhiányról leletet kell kiállítani, amelyet meg kell küldeni a NAV részére. Az állami adóhatóság a lelet alapján előírja az eljárási illeték és felhívás költségét, valamint a mulasztási bírság összegét.

[1990. évi XCIII. törvény 73/A. § (4) bek.]

Utalásos illetékfizetés bírósági eljárásokban

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Banki átutalással is megfizetheti (illetékbélyeg lerovása helyett) a bírósági eljárási illetéket a felperes - választása szerint - azokban az ügyekben, amelyekben a keresetindítási határidő meghaladja a 31 napot, az illeték összege pedig több, mint 500 ezer forint. Ehhez e-bevallást kell benyújtania a NAV felé, amely a bevallás alapján ügyszámot generál a felperes részére.
Az illetéket legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon kell megfizetni az állami adóhatóság e-eljárási illetékszámlájára. A közleményben fel kell tüntetni az ügyszámot és a felperes adószámát (vagy adóazonosító jelét).
A bevallás önellenőrzéssel módosítható, de erre legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes megfizetéséig van lehetőség.
A NAV a bevallás tartalmáról legkésőbb a bevallás benyújtását követő nyolcadik munkanapon - postai úton - igazolást küld mind a felperes, mind a bíróság részére. Az igazolást az állami adóhatóság kizárólag akkor adja ki, ha az adózónak nincs 5 ezer forintot meghaladó adótartozása az e-eljárási illetékszámlán. A NAV eredeti igazolását a keresetlevél mellékleteként be kell nyújtani a bíróság részére.

[1990. évi XCIII. törvény 74. § (1b)-(1d) bek.]

Ha az adózó anélkül fizette meg - átutalással - az illetéket, hogy később bírósági eljárást kezdeményezett volna, kérheti a megfizetett összeg visszatérítését. Ennek feltétele, hogy a bevallásban megjelölt bíróság igazolja, hogy az utalás közleményrovatában feltüntetett adóhatósági ügyszámra hivatkozással az adózó nem indított keresetet.

[1990. évi XCIII. törvény 81. § (4) bek.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A 10 ezer forintot meghaladó bírósági eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése esetén a NAV az ügy adóhatósági ügyszámát is rávezeti a keresetlevélre (nem csupán azt igazolja, hogy a felperes az iratot illetékkiszabásra bemutatta). A bejelentés alapján kiszabott illetéket rögzítő fizetési meghagyást az állami adóhatóság a bíróság részére is megküldi (nem csupán a felperes részére).

[1990. évi XCIII. törvény 74. § (1a) bek.]

Nem változott.

Továbbra is lehetőség van arra, hogy a felperesek illetékbélyeg lerovásával teljesítsék illetékfizetési kötelezettségüket. Emellett a 10 ezer forintot meghaladó bírósági eljárási illetéket változatlanul meg lehet fizetni - készpénzátutalási megbízás vagy utalás révén - az állami adóhatóság kiszabása alapján. Ehhez az szükséges, hogy a felperes az eljárást kezdeményező iratot és annak másolatát a NAV-nál bemutassa.

[1990. évi XCIII. törvény 74. § (1a) bek.]

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Változás 2015. január 1-jétől.

Az eszközök értékébe nem számít be a kölcsönök és az aktív időbeli elhatárolások összege.

[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. o) pont]

Nem változott.

Egy gazdálkodó szervezet akkor minősül belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök értékén belül a belföldi ingatlanok értékének aránya meghaladja a 75 százalékot. Az eszközök értékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket.

[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. o) pont]

Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?

Az adóalanyiság megszűnése

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A megszűnést az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg. Ezzel az adózó lehetőséget kap arra, hogy az eljárás során pótolja az adóalanyisága megszűnését kiváltó jognyilatkozatokat (például az adófizetés szünetelését kiváltó ok bejelentését), egyéb mulasztásokat, vagy rendezze tartozását.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés időpontja az adóalanyiság megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja. (Korábban az adóalanyiság a naptári negyedév utolsó napjával a törvény erejénél fogva megszűnt, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladta a 100 ezer forintot.)

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bek. j) pontjában.]

Kisadózói bejelentés tartalma

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak be kell jelentenie a kisadózó társadalombiztosítási azonosító jelét is (a korábban is bejelentendő adatok név, cím, adóazonosító jel - mellett).

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

A bejelentésben a kisadózónak nyilatkoznia kell arról is, hogy biztosítása az adott bejelentéssel jön-e létre (a főállású minőség jelzésén, illetve a magasabb összegű tételes adó választására vonatkozó nyilatkozaton kívül).

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

Ez a két módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a főállású kisadózók biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról is tájékoztatni tudja az egészség- és nyugdíj-biztosítási szerveket az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége keretében.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdésében.]

Tételes adó mértéke

Nem változott.

A havonta fizetendő tételes adó
■ főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forint, illetve választása szerint havi 75 ezer forint,
■ főállásúnak nem minősülő kisadózó esetében havi 25 ezer forint.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ában.]

Tevékenység szünetelése

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó szabályozás alapján szünetelteti tevékenységét. Ilyen esetben az adóhatóság a fizetési kötelezettséget hivatalból módosítja.
Egyértelművé válik, hogy a tételes adó megfizetése alóli mentesülést megalapozó esetekben nem kell megfizetni a 75 ezer forintos tételes adót sem.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9)-(11) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A tételes adó megfizetése alóli mentesülés érdekében a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;
■ katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
■ fogvatartott;
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdésében].

Osztalék kisadózó vállalkozásban

Változás 2015. január 1-jétől.

Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának a vállalkozás nyereségéből juttatott összeg (korábban ez egyéb jövedelemnek minősült).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bek. f) af) alpontjában.]

Munkaviszony létrejöttének vélelme

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A munkaviszony létrejöttének vélelmét megdöntő körülmény ezentúl az is, ha a kisadózó azért nem főállású kiadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, és a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét nem attól a vállalkozástól szerzi, ahol munkaviszonyban áll, vagy ahol főállású tag.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 14. § (3) bek. g) pontjában.]

Nyilvántartott készletérték

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az egyéni vállalkozó a kata-kiva törvény hatálya alól áttér az evatörvény hatálya alá.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

A tételes adó választásakor a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak meg kell állapítania a megszűnés szabályai szerint a készlet értékét, és adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania mindaddig, amíg a kata-kiva törvény hatálya alá tartozik, vagy átalányadózást alkalmaz.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (2) bekezdésében.]

Mit kell tudni a kisvállalati adóról?

Adóelőleg fizetése

Változás 2015. január 1-jétől.

A kisvállalati adót (kiva) választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni (vagyis megszűnik a havi adóelőleg-kötelezettség).

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]

Kivaalanyiság megszűnése

Változás 2015. január 1-jétől.

A kiva választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését a negyedév első napján kell vizsgálniuk az adózóknak és kapcsolt vállalkozásaiknak (korábban naponta kellett). Ha az adózó bevétele a negyedév első napján meghaladja az 500 millió forintot, akkor adóalanyisága a túllépés napját megelőző napon, azaz az előző negyedév utolsó napján szűnik meg.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bek. a) pontjában.]

A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnik a kisvállalatiadó-alany egyesülését, szétválását megelőző nappal.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bek. d) pontjában.]

Ha a kivaalanyiság valamely okból megszűnik, ez az adózási forma a megszűnést követő 24 ónapon belül nem választható újra. (Korábban akár két hónap elteltével újra választható volt.)

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény. 19. § (8) bekezdésében.]

Nem változott.

A kivaalanyiság megszűnik egyebek között
■ a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal,
■ az adózó megszűnésének napjával,
■ az adózó adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával,
■ a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, valamint
■ a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bek. b)-c), e)-h) pontjaiban.]

Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség alá nem értendő az áfafizetési kötelezettség, így az adóalanyiságot megelőző időszakra vonatkozó áfával nem kell megnövelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6) bek. f) pontjában.]

Akkor is növelő, illetve csökkentő tételként kell számba venni a pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapításakor a kivaalanyiság időszakára vonatkozó, de a kiva hatálya alatt be nem folyt bevételt, illetve ki nem fizetett ráfordítást ha azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint nem kell elhatárolni (például a kiva alanyiság időszakában december hónapra vonat kozó munkabér vagy szállítói tartozás társaságiadó-alanyiság időszakában történő pénzügyi rendezése során).

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (18) bek. a), (19) bek. b) pontjaiban.]

Nem változott.

A kiva alapja a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések kedvezményekkel csökkentett összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések kedvezményekkel csökkentett összege.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa a kisvállalati adó egyszerűsített adóelőleg-számítására

Megnevezés		Tárgyév 1. negyedéve	Tárgyév 2.negyedéve	Tárgyév 3.negyedéve	Tárgyév 4.negyedéve
1.	Pénzeszközök értéke az adóelőleg-megállapítási Időszak végén	14 000 000 Ft	16 000 000 Ft	13 000 000 Ft	15 000 000 Ft
2.	Pénzeszközök értéke a megelőző adóelőleg-megállapítási időszak végén	15 500 000 Ft	14 000 000 Ft	16 000 000 Ft	13 000 000 Ft
3.	Pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (1. - 2.)	-1 500 000 Ft	2 000 000 Ft	-3 000 000 Ft	2 000 000 Ft
4.	Az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem	2 600 000 Ft	2 600 000 Ft	2 600 000 Ft	2 600 000 Ft
5.	Az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adóelőleg	0 Ft	416 000 Ft	690 560 Ft	416 000 Ft
6.	Az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg	200 000 Ft	600 000 Ft	300 000 Ft	1 000 000 Ft
7.	A megelőző adóelőleg-megállapítási időszakokban elhatárolt, pozitív pénz- forgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (megelőző időszak oszlopának 10. sora)	0 Ft	-1 300 000 Ft	0 Ft	-2 009 440 Ft
8.	Az adóelőleg alapja (3. + 4. + 5. + 6. + 7., de minimum 4.)	2 600 000 Ft	4 316 000 Ft	2 600 000 Ft	4 006 560 Ft
9.	Fizetendő adóelőleg (8. * 0,16)	416 000 Ft	690 560 Ft	416 000 Ft	641 050 Ft
10.	A következő adóelőleg-megállapítási időszakokban realizált pozitív pénz- forgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (3. + 5. + 6., ha ez negatív)	-1 300 000 Ft	0 Ft	-2 009 440 Ft	0 Ft

__________________________________________________________________________________

Egyszerüsített vállalkozói adó

Áttérés kiváról evára

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha a közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég adózó a kisvállalati adózási formáról az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tér át, be kell vallania és meg kell fizetnie az osztalék utáni adót kiváltó adót.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 18. § (3) bekezdésében.]

Ptk.-módosítás

Új előírás 2014. március 15-étől.

Mivel minden társaság jogi személy lett, a kkt és a bt esetében is a jogi személyre vonatkozó előírások érvényesek.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (3) bek. a), e), (4) bek. c) pontjaiban, cb) alpontjában, (7) bekezdésében, 3. § (1) bek. h) pontjában, 8. § (1)-(2) bek., 11. § (4) bek., 18. § (2), (5), (7), (9) bekezdéseiben, 19-20. §, 22. §-aiban.]

Sérelemdíj

Új előírás 2014. március 15-étől.

A jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott sérelemdíj csökkenti az eva alapját.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 5. § (5) bekezdésében.]

Ezer forintot meghaladó adótartozás

Változás 2015. január 1-jétől.

Az eva szerinti adózás - a törvényben előírt egyéb feltételek teljesítése mellett - akkor válaszható, ha az adózónak nincs 1000 forintot meghaladó adótartozása (korábban akár 1 forint adótartozás is kizáró ok volt).

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 10. § (2), (4) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?

Filmtámogatás adókedvezménye

Változás 2014. június 25-étől.

A filmalkotással kapcsolatban adható közvetett támogatás intenzitásának mértéke főszabályként a jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 25 százaléka (a korábbi 20 százalék helyett). Ezt azon filmalkotások kapcsán kell alkalmazni, amelyek tekintetében a támogatás iránti kérelmet 2014. június 25-e után nyújtották be a mozgóképszakmai hatósághoz, és a támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás a rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban volt (van). Nem alkalmazható ugyanakkor a 25 százalékos mértékű intenzitás a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (3) bek., 29/A. § (1) bekezdéseiben.]

Új "taós" támogatási forma

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az adózók új, a meglévőnél előnyösebb formában támogathatják az előadó-művészeti szervezeteket, a filmalkotásokat és a látványcsapatsportokat. Az új kedvezmény lényege, hogy az adózó rendelkezőnyilatkozatot tesz az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, illetve adóbevallásában az adója, adóelőlege egy részének támogatási célú felajánlásáról. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát.
A felajánlás
■ a társaságiadó-előleg 50 százalékáig terjedhet, az adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig;
■ a fizetendő adó (kedvezményekkel csökkentett adó) 80 százaléka lehet, az adóelőleg-kiegészítés (feltöltés) bevallásának benyújtási határidejéig az adóelőlegből felajánlott összeget is figyelembe véve;
■ a fizetendő adó (kedvezményekkel csökkentett adó) 80 százalékáig terjedhet, a társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejéig a már felajánlott összeget is figyelembe véve.
Az adóelőleg felajánlására vonatkozó rendelkezőnyilatkozatot az adózó adóévenként legfeljebb öt alkalommal módosíthatja. (Vagyis változtathat a támogatott személyén és a felajánlott összegen.)

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 24/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A felajánlott összegeket az állami adóhatóság csak akkor utalja át a támogatott szervezeteknek, ha az adózó benyújtja a szükséges igazolásokat (például a Filmalaptól vagy a sportszövetségektől), és egyéb feltételek is teljesülnek (például az adózónak nincs 100 ezer forintot meghaladó adótartozása). Az utalásnak további feltétele, hogy az adózó eleget tegyen adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének.
A felajánlott adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést, adót a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül utalja át az adóhatóság a kedvezményezettnek.
Egyidejűleg több célra is lehet - megosztva - felajánlást tenni, azzal, hogy a látványcsapatsport-támogatás esetén meg kell jelölni a konkrét támogatási jogcímeket (utánpótlás-nevelés, személyi jellegű ráfordítás, beruházás, képzés, versenyeztetéssel kapcsolatos költség) is.
A rendelkezőnyilatkozat alapján a kedvezményezettnek átutalt összeg után az adózót jóváírás illeti meg. Ennek mértéke
■ az adóelőlegre és az adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó nyilatkozat esetén 7,5 százalék,
■ az adóbevalláskor az adó vonatkozásában tett nyilatkozat esetén 2,5 százalék.
A jóváírást az adóhatóság a társaságiadóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezeti át az adózó társaságiadó-folyószámlájára. A jóváírás összege adómentes bevételnek minősül (a jóváírásra tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti).
Látványcsapatsportok támogatása esetében az állami adóhatóság a felajánlott összegből a kiegészítő-sportfejlesztési támogatásrészt, valamint az 1 százalékot (egyharmad-kétharmad arányban) a törvény által meghatározott kedvezményezetteknek teljesíti, és gondoskodik a fennmaradó különbözet rendelkezőnyilatkozatban megjelölt szervezethez normál támogatásként történő átutalásáról.
Az adózók az adójuk, illetve adóelőlegük kedvezményezett célokra történő felajánlásáról 2015 januárjától rendelkezhetnek.
Ugyanazon adóévben az adózók
■ vagy az előadó-művészeti szervezetek, a filmalkotások és a látványcsapatsportok már korábban és változatlanul működő támogatási rendszeréből származó adókedvezményt,
■ vagy az adófelajánlást, illetve a kapcsolódó jóváírást
érvényesíthetik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 23. § (7) bek., 24/A. § (3)-(28) bekezdéseiben, 24/B. §-ában, 29/A. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa naptári éves filmcélú támogatásra

		A A támogatást nyújtó társaság által adóelőleg, adóelőleg- kiegészítés és adókötelezettség címén fizetendő összeg	B A támogatást nyújtó társaság rendelke- zőnyilatkozata alapján az adóelőlegből, adóelőleg-kiegészítésből, illetve az adó- kötelezettségből felajánlott összeg*
	A társaság első 3 negyedéves adóelőleg-kötelezettsége és a belőle felajánlható maximális támogatási összeg (az előleg 50%-a):
1.	2015. április	200 000 Ft	100 000 Ft
2.	2015. július	200 000 Ft	100 000 Ft
3.	2015. október	250 000 Ft	125 000 Ft
4.	A 2015 decemberében várható 2015. évi társaságiadó-kötelezettség	1 200 000 Ft
5.	A várható adókötelezettség alapján kedvezményezett célra maximáli- san felajánlható összeg (A4. * 0,8)	960 000 Ft
6.	2015. decemberi adóelőleg-kiegészítési kötelezettség (A4. - A1. - A2. - A3.) és ennek összegéből felajánlható maximális támogatás (B5. - B1. - B2. - B3., de maximum az adóelőleg-kiegészítés összege)	550 000 Ft	550 000 Ft
7	2016. május 31-éig benyújtott adóbevallásban feltüntetett 2015. évi társaságiadó-kötelezettség	1 250 000 Ft
8	A maximálisan nyújtható támogatás összege (A7. * 0,8)	1 000 000 Ft
9.	A 2016. május 31-éig még befizetendő adó (A7. - A4.) és az egyidejűleg felajánlható maximális támogatás (A8. - B1. - B2. - B3. - B6.)	50 000 Ft	125 000 Ft
10.	A társaság részére az adóhatóság által teljesítendő jóváírás összege** [(B1. + B2. + B3. + B6.) * 0,075 + B9. * 0,025)]	68 750 Ft
•Feltéve, hogy a társaság a maximálisan felajálnható összegről nyilatkozik. **Az adóelőlegből, adóelőleg-kiegészítésből juttatott támogatás összegének 7,5%-a, valamint az adókötelezettségből juttatott támogatás összegének 2,5%-a.

__________________________________________________________________________________

Példák elhatárolt veszteség érvényesítésére

1. Ha a veszteség a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napját követően keletkezett

Az adóév kezdő dátumának éve		2015	2016	2017	2018	2019	2020
1.	Az adóalapnál korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség összege (az előző oszlop 5. értékével egyezően)	0 Ft	1 500 000 Ft	1 275 000 Ft	1 050 000 Ft	825 000 Ft	600 000 Ft
2.	Az adóévben az elhatároltveszteség figyelembe- vétele nélkül számított adóalap	-1 500 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft
3.	Az adóalap csökkentéseként az adóévben felhasználható elhatárolt veszteség (ha 2. pozitív, akkor 1., de legfeljebb 2. / 2; egyébként 0)	0 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft
4.	Az adóévi adóalap összege (2. - 3.)	-1 500 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft
5.	Az adóévben fel nem használt elhatárolt veszte- ség következő évekre továbbvihető része (ha 4. > 0, akkor 1. - 3.; ha 4. < 0, akkor 1. - 4.)	1 500 000 Ft	1 275 000 Ft	1 050 000 Ft	825 000 Ft	600 000 Ft	0 Ft
6.	Az adóalap csökkentéseként felhasználásra soha nem kerülő elhatároltveszteség összege						375 000 Ft
Megjegyzés: Az elhatárolt veszteség öt évig érvényesíthető.

2. Ha a veszteség a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napját megelőzően keletkezett

Az adóév kezdő dátumának éve
		2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021
1.	Az adóalapnál korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség összege (az előző oszlop 5. értékével egyezően)	0 Ft	1 500 000 Ft	1 275 000 Ft	1 050 000 Ft	825 000 Ft	600 000 Ft	375 000 Ft	150 000 Ft
2.	Az adóévben az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított adóalap	-1 500 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft	450 000 Ft
3.	Az adóalap csökkentéseként az adóévben felhasználható elhatárolt veszteség (ha 2. pozitív, akkor 1., de legfeljebb 2. / 2; egyébként 0)	0 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	150 000 Ft
4.	Az adóévi adóalap összege (2. - 3.)	-1 500 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	225 000 Ft	300 000 Ft
5.	Az adóévben fel nem használt elhatárolt veszteség következő évekre továbbvihető része (ha 4. > 0, akkor 1. - 3.; ha 4. < 0, akkor 1. - 4.)	1 500 000 Ft	1 275 000 Ft	1 050 000 Ft	825 000 Ft	600 000 Ft	375 000 Ft	150 000 Ft	0 Ft
6.	Az adóalap csökkentéseként felhasználásra soha nem kerülő elhatárolt veszteség összege								0 Ft
Megjegyzés: Az elhatárolt veszteség utoljára a 2025. XII. 31. napot magában foglaló adóévben érvényesíthető.

__________________________________________________________________________________

Látványcsapatsport támogatása

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Látványcsapatsport támogatható képzés címén is. Ehhez kapcsolódóan a törvény új fogalomként bevezeti az általános képzés és szakképzés fogalmát.
Általános képzésnek az olyan, oktatást tartalmazó képzés minősül, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken.
Szakképzésnek olyan, oktatást tartalmazó képzés minősül, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken.
Az alkalmazandó támogatási intenzitás szakképzés esetén marad 25 százalék, általános képzés esetén 50 százalékra csökken, ami kisvállalkozás esetén 60 százalékra, középvállalkozás esetén 70 százalékra növelhető.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 44/a-b. pont, 22/C. § (4) bek. d) pontjaiban.]

Veszteségelhatárolás

Változás 2015. január 1-jétől.

A 2015. január 1-je utáni adóévek negatív társaságiadó-alapjai legfeljebb a keletkezésüket követő öt adóévben használhatók fel elhatárolt veszteségként (korábban időkorlát nélkül lehetett felhasználni).

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdésében.]

Átmeneti szabályok alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írható le. A 2015 előtti elhatárolt veszteségek legkésőbb a 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben vehetők figyelembe.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (6) bekezdésében.]

A jogutód adózó a jogelőd tevékenységének továbbfolytatásából származó (ár)bevétellel arányos elhatárolt veszteségének felhasználására jogosult [viszonyítási alap a jogelőd átalakulást megelőző három adóévben elért (ár)bevétele]. Többségibefolyás-szerzés (cégfelvásárlás) esetén szintén csak a továbbfolytatott tevékenység (ár)bevételének arányában használható fel az elhatárolt veszteség [viszonyítási alap a megelőző három adóévben elért (ár)bevétel]. Korábban nem volt arányosítás.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (8a) bek., (9a) bekezdéseiben.]

Új felsőoktatási adóalap-kedvezmény

Új előírás a 2014. adóévtől.

Felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén az adózó - a közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan - társaságiadóalap-kedvezményt vehet igénybe.
Felsőoktatási támogatási megállapodásnak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás minősül. A támogatási megállapodás keretében a támogatónak előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatnia kell a felsőoktatási intézményt.
Az adózó az adóalap-kedvezményt a támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig veheti igénybe, a támogatás (juttatás) adóévében.
Az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján juttatott összeg elismert ráfordításnak minősül.
Átmeneti rendelkezés alapján az adóalap-kedvezmény már a 2014. adóévre is érvényesíthető.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 16/c., 7. § (1) bek. z) pontjaiban, (7) bekezdésében, 8. § (1) bek. s) pontjában, 29/A. § (2) bekezdésében, 3. melléklet B) 22. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Népegészségügyi termékadó

Alkoholos ital

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az alkoholos ital is adóköteles termék. Alkoholos italnak minősül a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jövedékiadó-törvény) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, kivéve
■ a jövedékiadó-törvény 68. § (1) bekezdése szerinti termékeket (például az ágazati jogszabályok szerint gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek minősülő termékek),
■ a gyümölcspárlatot, valamint
■ az adalék anyagot nem tartalmazó, legalább hét gyógynövény felhasználásával készült italokat.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § i) pontjában.]

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerint
■ adalék anyag a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalék anyag és aroma, kivéve a színezőanyagként használt karamellt;
■ gyümölcspárlat a 2008. január 15-ei 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK-rendelet szerinti szeszes ital;
■ gyógynövény az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák.

[Lásd 2011. évi CIII. törvény 1. § 15., 16., 18. pontjaiban.]

Az alkoholos italok adómértékét az adott alkoholos ital alkoholtartalmától függő, sávosan differenciált adómértéktábla határozza meg. Az adó mértéke, ha az alkoholos ital alkoholtartalma
■ 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg, 20 forint/liter,
■ 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg, 100 forint/liter,
■ 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg, 300 forint/liter,
■ 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg, 500 forint/liter,
■ 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg, 700 forint/liter,
■ 45 térfogatszázaléknál nagyobb, 900 forint/liter.
Például a 10 térfogatszázalékú alkoholos ital adómértéke 100 forint/liter, míg a 40 térfogatszázalékú alkoholos italé 700 forint/liter.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. § h) pontjában.]

Mézes sütemény, mézeskalács

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem adóköteles előre csomagolt cukrozott készítményként az a termék, amely legalább 20 százaléknyi mézet tartalmaz, ha cukortartalma legfeljebb 40 százalék (mézeskalács, mézes sütemény).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § c) pontjában.]

(Méz az Apis mellifera méhek által növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek.)

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 17. pontjában.]

Nem változott.

Továbbra is adóköteles a mézet nem tartalmazó előre csomagolt cukrozott készítmény, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § ca) pontjában.]

Átmeneti adókötelezettség

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése még 2014-ben megtörténik (adóraktárban adnak el alkoholos italnak minősülő terméket), a jövedékiadó-törvény szerinti szabad forgalomba viszont csak 2015-ben bocsátják, akkor az adókötelezettség a szabad forgalomba bocsátással egyidejűleg keletkezik, és az adó alanya az, aki a terméket szabad forgalomba bocsátja.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 10/A. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Fejlesztési adókedvezmény

Változás 2014. július 4-étől.

A módosított európai uniós támogatási szabályokhoz igazodva változtak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei.
A Közép-Magyarország régióban működő nagyvállalkozás csak bizonyos támogatható településeken és kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló beruházás megvalósításakor vehet igénybe adókedvezményt.
Nem támogatható adókedvezménnyel a széles sávú internetszolgáltatási beruházás. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházás kedvezménye ezentúl környezetvédelmi beruházás formájában vehető igénybe.
A kis- és középvállalkozások által megvalósított, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházások esetében a korábban elvártnak a felére csökkent a bérköltség- vagy létszámnövelési kötelezettség.
Ha az adózó a foglalkoztatotti létszám növelését választja,
■ kisvállalkozásnak 20 fő helyett 10 fővel,
■ középvállalkozásnak 50 fő helyett 25 fővel szükséges növelnie a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy a beruházás megkezdését megelőző három év számtani átlagának megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
Ha az adózó a kedvezmény érvényesítéséhez az évesített bérköltség növelését vállalja, akkor az évesített bérköltségnek
■ kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszerese helyett a huszonötszörösével,
■ középvállalkozásnál százszorosa helyett az ötvenszeresével kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltséget.
Ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat, a támogatás odaítéléséhez a Bizottság engedélye kell.
Szintén a Bizottság engedélyéhez kötött az adókedvezmény igénybevétele, ha
■ a kis- és középvállalkozás Közép-Magyarország régió nem kedvezményezett településein megvalósított beruházásához igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
■ az adózó cégcsoportszinten a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg.
Az adóévenként 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű adókedvezményt igénybe vevő adózók egyes adatainak közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter felhívása alapján az adóhatóság gondoskodik.
A törvény kimondja, hogy az adókedvezmény igénybevételére a bejelentés (kérelem) benyújtásakor hatályban lévő szabályok az irányadók.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-ában.]

Nem változott.

Az adókedvezmény igénybevételére irányuló bejelentésnek (kérelemnek) minden esetben meg kell előznie a beruházás megkezdését, és az adókedvezmény a számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető.
A további részletszabályokról a törvény felhatalmazása alapján kiadott 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet rendelkezik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Cegautóadó

Adóalany

Változás 2015. január 1-jétől.

A magyar állam tulajdonában álló (általa vásárolt, örökölt vagy más módon szerzett) személygépkocsi után a cégautóadó alanya - főszabályként - az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi mint állami tulajdon felett a vagyonkezelői jogot gyakorolja (például a kormányhivatal). Kivételt képez az az eset, ha az állami tulajdonú személygépkocsira használati jogot alapítottak, ez esetben ugyanis ezen jog jogosítottja minősül adóalanynak.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/B. §]

Nem változott.

Nem állami tulajdonban álló személygépkocsi esetén az adó alanya - főszabály szerint - a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel, akkor az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki (amely) a személygépkocsi után költséget számol el. A pénzügyi lízingbe vett, tartós bérletbe vett személygépkocsi utáni adó alanya a lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/B. §]

Adómentesség

Változás 2015. január 1-jétől.

Mentes az adó alól az a személygépkocsi, amely törvényes öröklés útján, azaz azért került a magyar állam tulajdonába, mert az örökhagyó egyéb törvényes örökössel nem rendelkezett, illetve végrendelkezés nélkül halt meg. A mentesség csak addig illeti meg ezeket a személygépkocsikat, ameddig az állam nevében az örökösi jogállást gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személy vagy szervezet (például költségvetési szerv vagy állami tulajdonban álló gazdasági társaság) részére nem adja át a vagyontárgy feletti vagyonkezelői vagy használati jogot.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § h) pont]

Adóbevallás

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha az adó alanya öröklés útján szerzi meg a személygépkocsit, akkor a cégautóadó-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesítenie (korábban a tulajdonszerzés napját magában foglaló negyedévet követő hónap 20. napja volt a határidő).
Az adómentes járművek adójáról nem kell bevallást benyújtani.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/G. § (3) bek.]

Nem változott.

Az adózó adókötelezettségét továbbra is negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles teljesíteni.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/G. § (2) bek.]

Egyes fogalmak egyértelműsítése

Változás 2015. január 1-jétől.

A környezetvédelmiosztály-jelzés fogalma egyaránt vonatkozik a gépjárműadóban érvényesíthető adókedvezményre, illetve a cégautóadó mértékének megállapítására. A pénzügyi lízing fogalmának a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvénybe emelése azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi lízingbe adással összefüggő cégautóadó-alanyiság megállapítása során egyértelművé váljon, hogy pénzügyi lízing alatt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízinget kell érteni.

[1991. évi LXXXII. törvény 18. § 29., 31. pont]

__________________________________________________________________________________

Bizalmi vagyonkezelés

Új előírás 2014. március 15-étől.

Társaságiadóalanynak (belföldi illetőségű adózónak) minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
Bizalmi vagyonkezelési szerződés alatt az új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződést kell érteni. Bizalmi vagyonkezelőnek az új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy tekintendő, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is.
A kezelt vagyon társaságiadó-kötelezettsége a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulá-sának napján kezdődik, és azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól.
A kezelt vagyon társasági adóját az általános szabályok alapján kell megállapítani, nem kell azonban alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat.
A kezelt vagyon által elszámolt osztaléknak (hozamnak) az általános szabályok szerint a számvitelről szóló törvény szerint a pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott összeg minősül, feltéve, hogy annak összegét a kezelt vagyon nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (1), (6) bekezdéseiben, 4. § 9., 10/a, 13-14. pontjaiban, 5. § (6) bekezdésében, 6. § (5) bek. d), 3. melléklet B) 22. pontjaiban.]

Jövedelem-(nyereség-)minimum

Változás 2015. január 1-jétől.

A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor nem vonható le az összes bevételből az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (8) bek. a) pontjában.]

Nem változott.

A jövedelem-(nyereség-)minimum csak abban az esetben alkalmazandó, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el az összes bevétel 2 százalékát. Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobb nem éri el az összes bevétel 2 százalékát az adózó választhat, hogy
■ megfizeti az összes bevétel 2 százalékának megfelelő társasági adót, vagy
■ az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti nyilatkozatot tesz.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (5) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Különadók

Különadó-kötelezettség 2015-re

Változás 2015. január 1-jétől.

A hitelintézetek járadékát, a pénzügyi szervezetek különadóját és a hitelintézetek különadóját a 2015. évre is meg kell fizetni (a törvény korábban csak 2014-re és az azt megelőző évekre írt elő ilyen kötelezettséget).

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4. § (5)-(6) bek., 4/A. § (1)-(3) bek., 4/B. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A hitelintézeti hozzájárulásra vonatkozó kötelezettség - ahogy azt a törvény korábban is tartalmazta - 2014. december 31-én megszűnik.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 11. §-ában.]

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Különadót kell fizetni a külföldi kollektív befektetési értékpapír és a Magyarországon bejegyzett alap befektetési jegye után.
Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Ha a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat befektetésialap-kezelő forgalmazza, és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla-vezetést is végez, akkor ő is adóalannyá válik, és adókötelezettségének ugyanúgy kell eleget tennie, ahogyan a forgalmazónak.
A forgalmazó esetén az adó megállapítása, bevallása és megfizetése önadózással a forgalmazót terheli. A befektetési alap esetén úgynevezett beszedéses adózást ír elő a jogszabály, és az adóbeszedés kötelezettje a befektetésialap-kezelő.
Az adó alapja a nettó eszközérték átlagos napi állománya. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka. A fizetendő adót a forgalmazó, illetve a befektetésialap-kezelő állapítja meg, vallja be, illetve fizeti meg negyedévente, az éves adómérték egynegyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, 4/D. §-ában, 7. § 16-17. pontjaiban, 12. §-ában.]

Hitelintézeti járadék

Változás 2014. november 1-jétől.

A pénzügyi intézmények által a devizakölcsönök mentesített követelésrésze után az elszámolás napját megelőzően már megfizetett hitelintézeti járadék összegét nem kell módosítani a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás végrehajtása során.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4. § (5a) bekezdésében.]

Nem változott.

A hitelintézeti járadék mértéke 5 százalék.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa forgalmazó és befektetési alap negyedéves különadó-kötelezettségének megállapítására

Forgalmazó esetében
A forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelel részére vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapíroknak forintban kifejezett, a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított értéke
1.	- a negyedév első napján	147 000 000 000 Ft
2.	- a negyedév második napján	148 000 000 000 Ft

90.	- a negyedév utolsó napján	155 0 0 0 000 000 Ft
91.	A forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapírok negyedév naptári napjain számított értékének negyedévi összesített értéke (1. + 2. + ... + 90.)	13 500 000 000 000 Ft
92.	Negyedév naptári napjainak száma	90
93.	Adóalap (az értékpapírok napi átlagos értéke a negyedévben: 91. / 92.)	150 000 000 000 Ft
94.	Adókulcs	0,05%
95.	A negyedéves kötelezettség megállapításánál figyelembe veendő arányos adókulcs (94. / 4)	0,0125%
96.	A forgalmazó által a negyedévre fizetendő adó (93. « 95.)	18 750 000 Ft
Befektetési alap esetében
A befektetésialap-kezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított értéke
1.	- a negyedév első napján	195 000 000 000 Ft
2.	- a negyedév második napján	196 000 000 000 Ft

90.	- a negyedév utolsó napján	209 000 000 000 Ft
91.	A befektetési jegyek negyedév naptári napjain számított értékének negyedévi összesített értéke (1. + 2. + ...+90.)	18 000 000 000 000 Ft
92.	Negyedév naptári napjainak száma	90
93.	Adóalap (a befektetési jegyek napi átlagos értéke a negyedévben: 91. / 92.)	200 000 000 000 Ft
94.	Adókulcs	0,05%
95.	A negyedéves kötelezettség megállapításánál figyelembe veendő arányos adókulcs (94. / 4)	0,0125%
96.	A befektetési alapkezelő által a negyedévre fizetendő adó (93. « 95.)	25 000 000 Ft

__________________________________________________________________________________

Kkv-k kedvezményei

Új előírás 2015. január 1-től.

Mezőgazdaságitermék-feldolgozási, illetve - forgalmazási tevékenységhez a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (702/2014/EU rendelet) alapján is igénybe vehető a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, felvett hitel utáni kamatadó-kedvezménye és az egyösszegű gyorsított értékcsökkenési leírás. Ez azt jelenti, hogy e kedvezményekre akár 40/50 százalékos intenzitással is jogosult lehet az adózó.
A 702/2014/EU rendelet szerint mezőgazdasági termék feldolgozása a mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket. Ugyanezen rendelet szerint mezőgazdasági termék forgalmazása a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (12) bekezdésében, 22/A. §-ában, 1. melléklet 14. pontjában.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, kamatadó-kedvezménye és az egyösszegű gyorsított értékcsökkenési leírás (alkalmazkodva az uniós szabályok változásához) a 2014-ben módosított uniós háttérszabályok alapján vehető igénybe.
E kedvezmények elsődleges mezőgazdasági tevékenységre az új mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (702/2014/EU rendelet) alapján vehetők igénybe. E rendelet szerint mezőgazdasági terméknek minősülnek az EK-szerződés I. mellékletében felsorolt termékek a halászati és akvakultúra-termékek kivételével. Ugyanezen rendelet szerint elsődleges mezőgazdasági termelés a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, az EK-szerződés I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül. Egyéb tevékenységek esetén e kedvezmények az új általános csoportmentességi rendelet (651/2014/EU rendelet) vagy az új általános de minimis rendelet (1407/2013/EU rendelet) alapján vehetők igénybe, az adózó választása szerint. Az új de minimis szabályok ezentúl rendelkeznek a kapcsolt vállalkozások által igénybe vett támogatások összeszámításáról, továbbá átalakulás esetén a támogatások összeszámításáról is. Az adózó által igénybe vehető de minimis kedvezmények abszolút korlátja 200 ezer euró (szállítási ágazatban 100 ezer euró) három év alatt.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/d. pontjában, 7. § (12) bekezdésében, 22/A. §-ában, 1. melléklet 14. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Pénzügyi tranzakciós illeték

Bankkártyás fizetés

Változás 2015. január 1-jétől.

Ezentúl bankkártyánként (nem pedig bankkártyás fizetésenként) kell megfizetnie a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak.
Az illeték éves egyszeri mértéke 800 forint. Pay-passos kártya esetén az illeték éves mértéke 500 forint.
Ha tulajdonosa egész évben nem használja a kártyát, a pénzforgalmi szolgáltató nem köteles illetéket fizetni.
Az illetéket csak egyszer kell megfizetni a naptári éven belül - akkor is, ha egy személy például azért fizet két bankkártyával egy éven belül, mert az egyik bankkártya lejár, és helyette újat használ.
A bankkártyás fizetésre vonatkozó pénzügyitranzakciósilleték-kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató évente egy alkalommal, január 20-áig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Első alkalommal 2015. január 20-áig kell e kötelezettséget teljesíteni.

[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 6. § (1) bek. h) pontjában, 6. § (3) bekezdésében.]

Pénzváltási tevékenység

Változás 2014. július 15-étől.

A törvény kimondja, hogy a pénzváltás mindkét irányban (például euróról forintra, forintról euróra) illetékköteles.

[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 21. pontjában.]

Nem változott.

A pénzügyitranzakciósilletékfizetési kötelezettséget pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő köteles teljesíteni. Az illeték mértéke 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint.

[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 5. § i) pont, 7. § (1) bek. a) pontjaiban.]

Értékpapír és származtatott ügyletek

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyek a pénzügyi tranzakciós illetéket kiterjesztették volna az értékpapír- és a származtatott ügyletekre.

[Lásd a 2012. évi CLXXVIII. törvény 219-224. §-aiban, 430. § (8) bekezdésében.]

Kincstári ügyletek

Változás 2015. január 1-jétől.

Mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a kincstár által vezetett összes nemzetgazdasági számlán és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési műveletek.
Mentesek az illeték alól egyes, a kincstár által vezetett lebonyolítási számlákon megvalósuló műveletek is.
Így például nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni a kincstár által köznevelési, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására vezetett lebonyolítási számlán és az önkormányzatok forgótőke kezelésére, nettófinanszírozás lebonyolítására vezetett számlán megvalósuló fizetési művelet után.

[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bek. k), n), o) pontjaiban.]

Nem változott.

Továbbra sem illetékköteles a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlá-kon megvalósuló fizetési művelet.

[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bek. k) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Támogatástartalom számítása

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az állami támogatásnak minősülő adóalap-kedvezmények (beruházási adóalap-kedvezmény, K+F kedvezmény, mikrovállalkozás foglalkoztatási kedvezménye) támogatástartalmának számítása során a kedvezmény 500 millió forintos mértékéig 10 százalékkal, e fölötti kedvezményösszegnél 19 százalékkal szükséges figyelembe venni a támogatástartalmat. Ugyanígy kell kiszámítani a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág adóalap-kedvezményét, azzal, hogy a fel nem oldott lekötött tartalék után a társasági adót szintén sávosan kell megfizetni.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (12), (16)-(17), (20) bekezdéseiben.]

Kapcsolt vállalkozás

Változás 2015. január 1-jétől.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más belföldi vagy külföldi személy is, ha az ügyvezető személye miatt döntő befolyásgyakorlás valósul meg az adózó és a másik személy között.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontjában, 29/A § (2) bekezdésében.]

Kapcsolt vállalkozások közötti árak

Új előírás 2014. július 15-étől.

Nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor egy adózó a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló állam vagy helyi önkormányzat részére ingyenesen, jogszabályi előírásnak megfelelően ad át eszközt (ideértve a beruházás átadását is).

[1996. évi LXXXI. törvény 18. § (4) bek. b) pontjában, 29/Y. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

Nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat a kis- és középvállalkozások által a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kkv-k szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (4) bek. a) pontjában.]

Kötelező transzferárszűrés

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A szokásos piaci ár tartománya - ha az az adatbázis-kutatás eredményeként kapott minta elemszámára, a szélsőértékekre vagy a funkcióelemzésre tekintettel indokolt - statisztikai szűkítéssel, az interkvartilis tartomány segítségével határozható meg. Az interkvartilis tartomány a minta azon része, amelybe a minta elemeinek a fele esik bele.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (9) bek., 29/A. § (7) bekezdéseiben.]

Kedvezményezett részesedéscsere

Új előírás 2014. július 15-étől.

Halasztható az adófizetés akkor is, ha a kedvezményezett részesedéscsere tárgya olyan részesedés, amelyre az adózó korábban a nem realizált árfolyamnyereség miatt adóalap-csökkentéssel élt, és a részesedést kivezeti a kedvezményezett részesedéscsere során. Ennek feltétele, hogy a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten kell nyilvántartani. Ebben az esetben e halasztott adót az eszközt megszerző adózó a részesedés kivezetésekor fizeti meg.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. h), 8. § (1) bek. t) pontjaiban, 29/Y. § (1) bekezdésében.]

Külföldi ingatlanbefektetési alap adómentessége

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Nem keletkezik a külföldi ingatlanbefektetési alapnak magyarországi telephelye
■ ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása,
■ ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása, továbbá
■ ingatlan értékesítése esetén.
Ez az engedmény csak azokra a külföldi ingatlanalapokra vonatkozik, amelyeket EGT-államban alapítottak, jogi személyiséggel rendelkeznek, és az alapításuk szerinti államban nem alanyai társasági adónak.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pont d) alpontjában.]

Nonprofit gazdasági társaság

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Utólagosan társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a nonprofit gazdasági társaságnak, ha a közhasznú minősítést követő két lezárt üzleti éve alapján nem teljesíti a közhasznúság feltételeit, vagy e két éven belül megszűnik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 13/A §-ában.]

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírása

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A bekerülési érték 10 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó az üzleti vagy cégérték után, ha arra számviteli szempontból terv szerinti értékcsökkenést számolnak el, valamint ha az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. mellékletében.]

Hiány

Változás 2015. január 1-jétől.

A hiány abban az esetben nem elismert költség, ha az adózó nem megfelelő gondossággal járt el, és nem tett meg mindent a hiány mérséklésére.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 5. pontjában.]

Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?

Bizalmi vagyonkezelés

Új előírás 2014. március 15-től.

Nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a bizalmi vagyonkezelés keretében átadott vagyon után, ha teljesülnek az apport és a jogutódlással történő megszűnés esetében is alkalmazott feltételek.
A vagyonkiadásnál, ha a kiadott vagyon valamilyen termék, vagyoni értékű jog, és a vagyonkezelő áfaalany, akkor a vagyonkezelő áfafizetésre kötelezett a vagyonkezelő, vagy az a vagyonrendelő, akinek (amelynek) a kezelt vagyon vonatkozásában jogutódjaként jár el, részben vagy egészben levonhatta az áfát a vagyonkezelésbe adott vagyon szerzése kapcsán. Nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ha a vagyonkiadás a vagyonrendelő mint kedvezményezett részére történik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (5) bek., 18. § (1) bekezdéseiben, (2) bek. g) pontjában, (3) bekezdésében.]

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye

Változás 2015. január 1-jétől.

A nem adóalany részére nyújtott elektronikus, távközlési, rádió- és televízióműsor-szolgáltatási szolgáltatások (távolról is nyújtható szolgáltatások) után az ezen szolgáltatások bármelyikét igénybe vevő személy, szervezet letelepedése, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye szerinti államban kell megfizetni az áfát. Tehát ha belföldön letelepedett igénybevevő részére nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, ezen szolgáltatásokat belföldi áfa terheli. Ha a belföldön letelepedett szolgáltató e szolgáltatásokat másik tagállamban letelepedett igénybevevő részére nyújtja, úgy e szolgáltatások után az áfát abban a tagállamban kell megfizetni, ahol az igénybevevő letelepedett. (A nem adóalany igénybevevő letelepedésének megállapításával kapcsolatos megdönthető vélelmeket tartalmaz az 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet, mely közvetlenül alkalmazandó jogszabály.)
Az átmeneti szabályok értelmében az új teljesítési helyre vonatkozó szabályokat abban az esetben kell először alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja 2014. december 31-ét követi. Ha az adott szolgáltatáshoz 2015. január 1-jét megelőzően előleget fizettek, de a teljesítés 2014. december 31-ét követi, úgy az előleg adózására a régi, míg az ellenérték fennmaradó részére már az új teljesítési helyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 45/A. §, 288. §-ában]

Egyablakos rendszer távolról is nyújtható szolgáltatásnál

Változás 2015. január 1-jétől.

Bővül a mini egyablakos rendszer (MOSS) alkalmazási köre. Egyrészt a MOSS-t használhatják az EU-ban letelepedett adóalanyok is (nem csupán az EU-n kívüliek), másrészt a rendszer - az elektronikus szolgáltatásokon túlmenően - a távközlési és a műsorszolgáltatási áfa bevallására és befizetésére is szolgál.
Az EU-ban letelepedett szolgáltatók részére kialakítandó egyablakos rendszer lényege, hogy az adóalany a letelepedése szerinti tagállamban nyújtja be a fogyasztási tagállamban esedékes áfabevallását, és teljesíti az adóbefizetést, anélkül hogy a fogyasztási hely szerinti tagállamban bejelentkezne.
Ha Magyarországon nem, de az EU más tagállamában letelepedett adóalany távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt belföldi nem adóalany részére, akkor a belföldön felmerült adófizetési kötelezettségének - választása szerint - úgy is eleget tehet, hogy a letelepedése szerinti tagállam adóhatóságához nyújtja be az e szolgáltatások utáni áfabevallást és fizeti meg az esedékes áfát.
Ha belföldön letelepedett adóalany nyújt távolról is nyújtható szolgáltatást olyan tagállami nem adóalany számára, amely tagállamban a szolgáltatásnyújtó nem telepedett le, akkor ez utóbbi tagállamban felmerülő áfafizetési kötelezettségét a belföldi adóalany a magyar adóhatóság közreműködésével teljesítheti. Ezen döntése esetén a magyar adóhatósághoz kell elektronikusan regisztrálnia, benyújtania az adóbevallást és megfizetnie a másik tagállamban esedékes áfát. A magyar adóhatóság továbbítja a bevallásokat, átutalja a befizetéseket a fogyasztási hely szerinti tagállam adóhatósága számára.
A MOSS-on keresztül csak a fizetendő adó teljesítésére van lehetőség. A levonható adó visszaigénylésére a külföldi adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési szabályok szerint van lehetőség (vagyis külön eljárásban kell visszaigényelni).
Ha belföldön nem, de az EU más tagállamában letelepedett és ott a MOSS-ba regisztrált adóalanyra belföldön hárítanak át áfát, azt az adóalany a külföldi adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési szabályok szerint tudja visszaigényelni, ha egyébként más tevékenységénél fogva nem rendelkezik belföldön adószámmal. Ha van belföldi adószáma, a levonható áfát a belföldön benyújtandó áfabevallásában tudja feltüntetni.
A belföldön letelepedett adóalanynak is csak a fizetendő adót kell bevallania az egyablakos rendszerben Magyarországon benyújtott áfabevallásában. Ha a fogyasztás helye szerinti tagállamban visszaigényelhető adója keletkezne, azt a külföldi adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint kell visszatéríttetnie.
A tagállamoknak kötelező megengedniük, hogy az adóalany a MOSS-on keresztül teljesíthesse adófizetési kötelezettségét olyan fogyasztási tagállam esetében (vagyis azon tagállam esetében, ahol a szolgáltatás igénybevevője, "fogyasztója" letelepedett), ahol nem telepedett le. Ha az adóalany a MOSS alkalmazása mellett döntött, a fogyasztási tagállam nem követelheti a közvetlen regisztrációját. Ha az adóalany regisztrál a MOSS-ba, úgy ezen a rendszeren keresztül kell teljesítenie a nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatások utáni adófizetési kötelezettséget minden olyan fogyasztási tagállam esetében, ahol nem telepedett le.
A MOSS-ban egységesen negyedéves gyakorisággal kell bevallani az áfát. A bevallásokat és az adó megfizetését a negyedévet követő hónap 20-áig kell teljesíteni. Ha a belföldi adóalanyok a magyar adóhatóság egyablakos rendszerén keresztül tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, a bevallást és a fizetést euróban kell teljesíteniük. Bevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adóalany egyetlen fogyasztási hely szerinti tagállamban sem teljesített az adott negyedévben az egyablakos rendszer hatálya alá tartozó ügyletet.
Az adóalanyok 2014. október 1-jétől regisztrálhatnak az egyablakos rendszerbe. Az első bevallást a rendszerben regisztrált adóalanyoknak 2015 első negyedévéről kell beadniuk.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 252. § (1)-(2) bek., 253. § (3)-(4) bekezdéseiben, 253/A.-B. §-aiban, a 2003. évi XCII. törvény 3. § (3) bek., 4. § (4a) bek., 20/B. § (3) bekezdéseiben, 202. §-ában, 10. mellékletében.]

Időszakos elszámolású ügyletek

Változás 2015. július 1-jétől és 2016. január 1-jétől.

Időszakos elszámolás esetén az adó-tanácsadói, könyvelői és könyvvizsgálói szolgáltatásoknál 2015. július 1-jétől, 2016. január 1-jétől pedig valamennyi időszakos elszámolású ügylet esetében változik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.
Ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban, illetve fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, az adófizetési kötelezettség főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napján keletkezik. Ettől eltérően az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
■ a számla- vagy nyugtakibocsátás időpontja, ha a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és az elszámolással, fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi;
■ az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége, de legfeljebb az elszámolással, fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással, fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
A módosítást azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor az elszámolással, fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetés esedékessége 2015. június 30-át, illetve 2015. december 31-ét követő időpontra esik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1)-(1a), (3) bekezdéseiben, 58/A. §, 296-297. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

Példák időszakos elszámolású ügyletek áfaesedékességére

■ "A" vállalkozás "B" vállalkozás részére könyvviteli szolgáltatást nyújt folyamatos szolgáltatásként, havi elszámolással. Az aktuális elszámolási időszak 2015. június 10.-jú-lius 10., és az ellenérték megfizetésének határideje 2015. augusztus 31-e. Ekkor az ügylet teljesítésének és az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 2015. augusztus 31-e. (A 2015. június 30-áig hatályos előírások alapján, tekintve, hogy az elszámolási időszak 2015. július 1-je előtt kezdődött.)
■ "A" vállalkozás "C" vállalkozás részére adótanácsadást végez. Az elszámolási időszak 2015. július 20-ától augusztus 20-áig tart. Az ellenérték megfizetése 2015. augusztus 15-én esedékes, "A" cég a számlát nyolc nappal később, 2015. augusztus 23-án bocsátja ki. Ekkor az ügylet teljesítésének és az adófizetési kötelezettségének keletkezési időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, azaz 2015. augusztus 20-a.
■ "A" vállalkozás "D" vállalkozás részére könyvviteli szolgáltatást nyújt. Az aktuális elszámolási időszak 2015. július 20.-augusztus 20. Az ellenérték megfizetésének esedékessége megelőzi az időszak végét, 2015. augusztus 10-ére esik. "A" cég a számlát 2015. augusztus 4-én állítja ki. Az ügylet után az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja a számla kiállításának időpontjával egyezik meg, azaz augusztus 4-e.
■ "A" vállalkozás "E" vállalkozás részére folyamatos adó-tanácsadási szolgáltatást nyújt. A következő elszámolási időszak 2015. augusztus 15.-szeptember 15. Az ellenérték megfizetésének esedékessége 2015. szeptember 20-a. Az adófizetési kötelezettség az esedékesség időpontjában keletkezik, azaz 2015. szeptember 20-án.
■ "A" vállalkozás "F" vállalkozás részére egyszeri alkalommal adó-tanácsadási szolgáltatást nyújt 2015. augusztus 30-a és szeptember 15-e közötti időszakra. Az ellenérték megfizetésének esedékessége 2015. október 25-e. Az ügylet után az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap, azaz 2015. október 15-e.
__________________________________________________________________________________

Csereügylet előlege

Változás 2015. január 1-jétől.

Bővül az előleg fogalma. Ha a felek cserében állapodtak meg, és az egyik fél hamarabb teljesít, mint a másik, előleg címén adófizetési kötelezettsége keletkezik. Előlegnek minősül minden, a teljesítést megelőzően - nem kizárólag pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni e lőny.
Ha csereügyletek során a teljesítést megelőzően vagyoni előnyhöz jut az egyik fél, a fizetendő adót az előleg megszerzésekor kell megállapítani.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 59. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Szerencsejáték-koncesszió

Változás 2015. január 1-jétől.

A szerencsejátékszervezés koncessziós jogának állam általi átengedése adólevonási jog nélküli mentes szolgáltatásnak minősül.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bek. i) pontjában.]

Biztonságvédelmi eszközök értékesítése

Változás 2015. január 1-jétől.

Mentes az adó alól a, biztonságvédelmi (kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt) termékeknek és szolgáltatásoknak a központi költségvetési szerv részére történő értékesítése, ha az nemzetközi megállapodáson alapul. Mentes továbbá ezen termékeknek, szolgáltatásoknak a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére történő térítésmentes átadása, ha az nemzetközi megállapodáson alapul.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bek. m) pontjában.]

Portfóliókezelési szolgáltatás

Változás 2015. január 1-jétől.

Adóköteles a port-fóliókezelési szolgáltatás, és normál adómérték terheli. (Továbbra is adómentes a befektetési alap és a kockázatitőke-alap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfóliókezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfó-liókezelés.)
Ha a portfóliókezelési szolgáltatásért az ellenértéket meghatározott időszakra fizetik, adófizetési kötelezettség az azon időszakért fizetett ellenértéket terheli először, amely 2014. december 31-ét követi.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bek. g) pontjában, 86. § (3) bekezdésében, 292. §-ában.]

Bejelentkezés alóli mentesülés

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie annak a belföldön nem, de az EU-ban letelepedett adóalanynak, aki (amely) belföldön kizárólag áfaraktárban lévő terméket értékesít adómentesen az EU másik tagállamába. Ennek feltétele, hogy az adóalany írásos meghatalmazása alapján az adóraktár üzemeltetője járjon el az adómentesség érvényesítése érdekében. Ehhez az adóraktár üzemeltetőjének közösségi adószámmal kell rendelkeznie, az ügyletről a számlát meghatalmazottként neki kell kibocsátania, áfabevallásában és összesítő nyilatkozatában ezen ügyletet a saját ügyleteitől elkülönítetten be kell vallania.
A terméknek az áfaraktárból történő kitárolásakor az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltetőjének kell nyújtania. Az adóraktár üzemeltetőjét az őt megbízó külföldi adóalannyal együtt egyetemleges felelősség terheli az áfaraktárból történő kiraktározáskor felmerülő adófizetési kötelezettség teljesítéséért, ha az adómentesség feltételeit nem igazolják.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 89/A. §-ában, 146. § (3) bekezdésében, 4. melléklet 19., 22/A. § 38. pontjaiban, a 2003. évi XCII. törvény 20/B. § (4) bekezdésében, 22. § (1) bek. j) pontjában, 22. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie annak a belföldön nem letelepedett, letelepedésre nem kötelezett adóalanynak, aki (amely) belföldön kizárólag áfaraktárban lévő terméket értékesít, ha a termék az értékesítés közvetlen következményeként továbbra is az áfaraktárban marad, vagy a terméket a vámhatóság az EU-n kívülre kilépteti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20/B. § (2) bekezdésében.]

Motorbenzin beszerzése

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Levonhatóvá válik a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be.
Az átmeneti szabályozás értelmében a levonási jog elévülési időn belül visszamenőlegesen is gyakorolható.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 125. § (2) bekezdés j) pontjában, 291. §-ában.]

Nem változott.

Főszabály szerint továbbra sem vonható le a motorbenzin beszerzésére jutó áfa.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (1) bek. a) pontjában.]

Levonási jog megszűnése

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha az adószám törlését nem előzi meg az adószám felfüggesztése, az adózó levonási joga megszűnik az adószámtörlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 137. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha az adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adólevonási jog az ezt elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően nem gyakorolható. Ha az adóhatóság az adószám felfüggesztését annak törlése nélkül szünteti meg, az adólevonási jog az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően ismét gyakorolható. Ha az adóhatóság az adószám felfüggesztését az adószám egyidejű törlésével szünteti meg, akkor az adólevonási jog az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 137. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Vas- és acélipar: fordított adózás

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Fordított adózás lép hatályba egyes vas- és acélipari termékek értékesítésére vonatkozóan.
A fordított adózást azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi. Ha e feltétel teljesül is, de a terméket beszerző adóalanynak a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítania (mert például a beszerző ezen időpont előtt kézhez veszi a számlát, megtéríti az ellenértéket), akkor a fordított adózás nem alkalmazandó az ügyletre.
Ha az egyébként fordított adózás alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, akkor az előleg után fizetendő adót az ügyletet teljesítő adóalany fizeti egyenes adózással. Az adóalapnak az előleg nettó összegével csökkentett része után pedig a termék beszerzője fizeti meg az áfát.
A fordított adózású vas- és acélipari ügyleteknél az áfabevalláson túlmenően az értékesítőnek és a beszerzőnek is ügyletenkénti jelentést kell tennie az adóhatósághoz. A fordított adózás ezekre a termékekre 2018. december 31-éig alkalmazható.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. j) pontjában, 289. §-ában, 6/B. mellékletében.]

Építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany kulcsrakész, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant ad át belföldön nyilvántartásba vett adóalany megrendelőnek, az értékesítést terhelő adót az ingatlant beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti. (Korábban az értékesítő volt az adó fizetésére kötelezett.)

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 139. §-ában.]

Munkaerő-kölcsönzés: fordított adózás

Változás 2015. január 1-jétől.

Munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A korábbiakban a munkaerő-kölcsönzés kapcsán a fordított adózás szabályát kizárólag azokban az esetekben kellett alkalmazni, amikor a munkaerő-kölcsönzés építésihatóságiengedély-köteles munkákkal vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési-szerelési munkákkal összefüggésben történt.
A módosítást azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja 2014. december 31-ét követő időpontra esik. Ha azonban e feltétel teljesül is, de a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítania (mert például a beszerző ezen időpont előtt kézhez veszi a számlát, megtéríti az ellenértéket), akkor a fordított adózás nem alkalmazandó az ügyletre.
Azokban az esetekben, amikor az új szabály hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg után a hatályos jogszabályok alapján (egyenes adózással) a szolgáltatás nyújtója fizeti meg az adót. A szolgáltatás igénybevevőjének az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik adófizetési kötelezettsége.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. c) pontjában, 294. §-ában.]

Fizetés automatánál

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha az ügylet (például parkolás) ellenértékét kezelőszemélyzet nélküli automatánál készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik meg, az ügyletről a számlát elegendő a teljesítéstől számított 15 napon belül kibocsátani. (Korábban ilyen esetekben azonnali számlakibocsátás terhelte az adóalanyt.)

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 163. § (2) bek. b) pontjában.]

Tételes összesítő jelentés

Változás 2015. január 1-jétől.

Az 1 millió forint áfatartalmat elérő számláról tételes összesítő jelentést kell készíteniük a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak. (Korábbban 2 millió forint áfatartalom volt az értékhatár.)
A legalább 1 millió forint áthárított adót tartalmazó számlák kötelező tartalmi eleme a vevő, igénybevevő adószámának feltüntetése.
Nem sérül a beszerző, igénybevevő adólevonási joga olyan számlák esetében, amelyeket még 2014-ben állítottak ki 2015-ös teljesítési időponttal, és amelyeken az áthárított adó összege meghaladja az 1 millió forintot, de kevesebb, mint 2 millió forint, ám nem tartalmazza a vevő, igénybevevő adószámát.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § d) pontjában, 293. §-ában.]

Viszonteladó levonási joga

Változás 2015. január 1-jétől.

Levonható - a levonási jog egyéb feltételének teljesítése esetén -a használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot, régiséget viszonteladó adóalany esetében az adóköteles tevékenységéhez beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások áfája, kivéve magát a továbbértékesítési céllal beszerzett (ideértve a Közösségen belüli beszerzést is), importált terméket terhelő áfát. Így például a használt autót viszonteladó adóalany levonhatja a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi javításához kapcsolódó költségeket terhelő áfa 50 százalékát (mivel az ilyen költségek áfájának legfeljebb 50 százaléka vonható le).

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 222. § (1) bek. a) pontjában.]

Kedvezményes kulcs

Változás 2015. január 1-jétől.

27 százalékról 5 százalékra csökken a nagy testű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs.
A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 295. §-ában, 3. melléklet 1.25-48. pontjaiban.]

Online pénztárgép

Változás 2015. január 1-jétől.

A pénztárgép és az adóhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetését, megszüntetését is köteles jelenteni az adóhatóságnak.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 178. § (1a) bekezdésében.]

Adókötelezettség-választás módosítása

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az adóalany 2015. február 28-áig megváltoztathatja azon nyilatkozatát, amellyel az összes ingatlana értékesítésére adófizetési kötelezettséget választott, úgy, hogy kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére választ adófizetési kötelezettséget.
A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó módosított nyilatkozat alapján kell eljárni a 2015. január l-jétől kezdődően teljesített ügyletekben. A nyilatkozat ezen módosítása nem érinti a lakóingatlannaknem minősülő ingatlanok tekintetében a döntéshez fűződő ötéves kötöttséget, vagyis nem kell újraindítani az öt év számítását.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 290. §-ában.]

Nem változott.

A két évnél régebbi ingatlan értékesítése áfamentes. Az adóalany azonban dönthet úgy, hogy az adómentes ingatlan értékesítéseit adókötelessé teszi. Ennek során dönthet úgy is, hogy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére választ adófizetési kötelezettséget. Ezen döntése az adóalanyt öt évig köti.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 88. §-ában.]

Mayotte jogi státusának változása

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Mayotte EU jogi státusa megváltozott. Annak érdekében, hogy Mayotte az áfaszabályok alkalmazásában továbbra se minősüljön a Közösség területének, a 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban szükséges volt ezt a területet kivételként meghatározni az áfaszabályok alkalmazásában vett Közösség területe alól.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 268. §-ában, 1. mellékletében.]

Új csoportmentességi rendelet

Változás 2015. január 1-jétől.

Tartalmi változtatás nélküli technikai módosítás, tekintettel arra, hogy az uniós úgynevezett általános csoportmentességi rendelet helyébe új csoportmentességi rendelet lépett.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 8/A., 125. § (2) bek. i) pontjaiban.]

Lakóingatlan bérbeadása

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

A tartalmi változtatás nélküli technikai pontosítás ráerősít arra, hogy ha az ingatlan bérbeadása főszabály szerint adómentes lenne, az ezen ingatlan beszerzéséhez kapcsolódó áfalevonási jog feltétele az ingatlan bérbeadási tevékenység adókötelessé tétele.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 125. § (2) bek. d) pontjában.]

Közszolgáltató fogalma

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az áfatörvény egyértelművé teszi azt az értelmezést, hogy az önkormányzat és a társulás is közszolgáltatónak minősül a közérdekű adómentességek alkalmazása során.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (4) bek. a) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa ingatlanértékesítés adózására

Egy ingatlanforgalmazással foglalkozó adóalany 2011. januárjától összes ingatlanértékesítésére adófizetési kötelezettséget választott. Ez a választása 2016. december 31-éig köti. 2013-ban a tulajdonában lévő lakóingatlanokat felújította, mely után 500 ezer forint visszaigényelhető, illetve levonható áfája keletkezett. Az adóalany 2014 májusában egy nettó 15 millió forint értékű lakóingatlant értékesített, mely után 4,05 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett. Az adóalany 2015. február 10-én módosítja korábbi választását, és a lakóingatlan-értékesítését adómentessé teszi. E nyilatkozata nem érinti a 2014 májusában értékesített lakóingatlanhoz kapcsolódó fizetendő és levonható áfát.
Ezen adóalany 2015 márciusában lakóingatlant értékesít. Ezen értékesítése után a korábbi választásának módosítása miatt áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik, de a korábban ezen ingatlan felújításához 2013-ban beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások levonásba helyezett áfáját az adómentes értékesítés miatt korrigálnia kell.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a reklámadóról?

Az Országgyűlés 2014. augusztus 15-ei hatállyal döntött egy új adónem, a reklámadó bevezetéséről. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény egyes rendelkezéseit még a törvény hatálybalépése előtt módosították.

A reklám fogalma

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

A törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklámtörvény) és a médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) alapján határozza meg az adókötelezettség alapját jelentő reklám fogalmát.
Reklámnak számít a reklámtörvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklám. Vagyis olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely
■ valamely birtokba vehető forgalomképes termék, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy
■ e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy
■ áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Reklám még a médiatörvény 203. §-ának 20. pontja szerinti kereskedelmi közlemény is [a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás, a termékmegjelenítés].

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 7. pontjában.]

Adókötelezettség

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

A törvény az adókötelezettség két formáját ismeri: a reklám közzétételének, illetve a reklámközzététel megrendelésének eseteit.
Adóköteles a reklám közzététele (azaz a reklám megismerhetővé tétele akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára)
■ a médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 40. pontja) szerinti médiaszolgáltatásban;
■ Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű (a médiatörvény 203. § 60. pontja szerinti) sajtótermékben;
■ a reklámtörvény szerinti szabadtéri reklámhordozón (a reklámtörvény 3. § o) pontja alapján: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszközön);
■ bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
■ az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 1., 6., 8-9. pontjaiban, 2. § (1) bekezdésében.]

Nem csupán a megrendelésre történő reklámközzététel adóköteles, hanem a saját tevékenységként, saját érdekkörben, saját szervezésben végzett - úgynevezett saját célú - reklámozás is. A saját célú reklám a reklámozó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot jelenti, például azt, amikor termék-előállító vállalkozás saját weboldalt hoz létre termékei, cége reklámozására, de idetartozik az is, amikor kereskedelmi társaság közvetve vagy közvetlenül (postai úton vagy más módon) juttat el vevőjéhez (legtöbbször papíralapú) prospektust, reklámanyagot, szóróanyagot.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 10. pontjában.]

Adóköteles a reklám közzétételének (szerződéses) megrendelése is, ha a megrendelő nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával arról, hogy ő maga eleget tett a reklámadó-kötelezettségnek, illetve arról, hogy ilyen kötelezettsége nincs.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 2. § (2) bekezdésében.]

A reklámközzététel fogalma

Változás 2015. január 1-jétől.

Az is reklám közzétételének minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét vagy módját. Például ha a felek nem pusztán a megjelenésről-megjelentetésről szerződnek, hanem azt is rögzítik, hogy egy hetilap melyik oldalán vagy egy internetes oldal mely részén - és mely időpontban - jelenjék meg a reklámnak minősülő közlés.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 8. pontjában.]

A megrendelő adókötelezettsége

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem adóköteles, ha a megrendelőnek nincs ugyan a reklámközzétevőtől nyilatkozata, de
■ hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy kérte a közzétevőtől (például a Google-tól, a Facebook-tól) a nyilatkozat kiadását, de azt nem kapta meg a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül, s az állami adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozatkérés tényét, valamint a közzétevő személyét és a közzététel ellenértékét;
■ a közzétevő a reklám megrendelésének napján szerepel az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő vagy adófizetésre nem kötelezett adóalanyok - az állami adóhatóság honlapján közzétett - nyilvántartásában.(E nyilvántartásba december elsejétől regisztrálhatják magukat a reklámot közzétevők, így például a médiacégek, kiadók.)

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 2. § (2) bekezdésében.]

Az adó alanya

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

Az adó alanya reklámközzététel esetén a reklám közzétevője:
■ A médiatörvény [1. § (2) bekezdés] szerinti Magyarországon letelepedett médiatartalomszolgáltató. A médiatörvény szerinti letelepedettség nem csupán - vagy nem feltétlenül - azt jelenti, hogy a jogalanynak Magyarországon van a székhelye (fióktelepe vagy telephelye). Például Magyarországon letelepedettnek számít a médiatartalom-szolgáltató akkor is, ha központi ügyvezetésének helye külföld, de a szerkesztői döntéseket Magyarországon hozzák meg, és a munkaerő jelentős része Magyarországon dolgozik.
■ A médiatörvény alapján nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató, ha napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé. A médiaszolgáltató a médiatörvény 203. § 41. pontja szerint olyan jogi vagy természetes személy, amely (aki) szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak ösz-szeállítását. Idetartoznak azok a szolgáltatók, amelyeknél a központi ügyvezetés helye Magyarország területén kívül van, és a szerkesztői döntéseket is külföldön hozzák meg, de műsoridejük (Mttv. 203. § 46. pont) legalább felében magyar nyelvű a médiatartalom.
■ A reklámadótörvény 3. § c) pontja szerint sajtótermékben (Mttv. 203. § 60. pont) megjelenő reklám esetén - ha a sajtótermék nem minősül médiatartalomnak, vagyis nem elektronikus hálózaton keresztül történik a nyilvánosságra bocsátása, azaz papíralapú sajtókiadványok esetén - a sajtótermék kiadója.
■ Ha a reklámot szabadtéri reklámhordozón, járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon helyezik el, akkor az a személy vagy szervezet az adó alanya, amely e reklámhordozókat reklám céljára hasznosítja (például a reklámhordozó eszköz tulajdonosaként vagy bérlőjeként dönt a reklám elhelyezéséről). Abban az esetben például, amikor kereskedelmi társaság szóróanyagot, reklámújságot jelentet meg - azaz saját célú reklámozást folytat -, akkor is ő az adó alanya, ha a nyomdai előkészítést, a nyomdai munkát és a reklámanyag kiszállítását nem ő végzi, tekintve, hogy a reklám közzétételére és a reklámanyag tartalmára vonatkozó döntés nála születik meg.
■ Az interneten közzétett reklám esetén az adó alanyának a reklám közzétevője tekintendő, aki -az internetes megjelenés sajátosságaiból adódóan -általában az adott internetes oldal tulajdonosa vagy üzemeltetője, és aki végső soron meghatározza azt, hogy a weboldalon milyen tartalom jelenjék meg.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

Ha a reklámközzététel megrendelése adóköteles, akkor az adó alanya a reklámot a közzétevőtől a saját nevében közvetlenül megrendelő személy.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A reklámadó-kötelezettség az adóalany honosságától független.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Sportszövetség, sportszervezet adómentessége

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Nem adóköteles a reklám közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti
■ sportszövetség a nemzeti válogatott keret működtetésével; utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával; az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy
■ sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlásnevelési feladatainak ellátásával vagy az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzi.
Tehát ha sportszervezet az utánpótlás-mérkőzés helyszínén helyez el reklámtáblát, vagy utánpótláskorú játékosok mezén tünteti fel a szponzor logóját, nevét, akkor az ebből származó árbevétel után nem kell adót fizetni.
Mentes a reklámadó alól, ha egy amatőr futóversenyen helyezik el a szervezők a szponzor logóját tartalmazó reklámanyagot. Nincs adókötelezettség akkor sem, ha a nemzeti válogatott mérkőzéseinek helyszínén tesznek közzé reklámot, például reklámtáblát, molinót vagy külön szerződés keretében a játékosok mezén a reklámozó nevét.
Fennáll viszont az adókötelezettség, ha profi sportverseny helyszínéül szolgáló sportlétesítményben (stadionban, sportcsarnokban) történik meg ez a reklámközlés (adót persze csak akkor kell fizetni, ha a közzétevő adóévi, közzétételből származó adóalapja meghaladja az 500 millió forintot).

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Adóalap

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

Az adó alapja - adóköteles reklámközzététel esetén - a reklámközzétételből eredő nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelőjével kötött szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynakjáró ellenértéknek a különbözetével.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 5. pontjában.]

Reklámértékesítő ügynökség a reklámadótörvény fogalmi meghatározása szerint az a személy vagy szervezet, amely az adóalannyal (reklámközzétevővel) a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt félnek minősül, és jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belül reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 11. pontjában.]

Saját célú reklám esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Ez utóbbi alatt a reklámanyag előállításának, készítésének, gyártásának, közlésének költségeit kell érteni.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 4. § (1) bekezdésében.]

Ha a reklámközzététel megrendelése (teljesítése) adóköteles, akkor az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 4. § (2) bekezdésében.]

Adómérték

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

Adóköteles reklámközzététel esetén az adó mértéke sávosan progresszív:
■ az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
■ az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
■ az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék,
■ az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20 százalék,
■ az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30 százalék,
■ az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40 százalék.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]

Ha a reklámközzététel megrendelése adóköteles, akkor az adó mértéke az adóalap 20 százaléka.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 5. § (2) bekezdésében]

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50 százalékos adót kell fizetni (a korábbi 40 százalék helyett).

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 5.§ (1) bekezdésében.]

Tört adóév

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ha az adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb, a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, és erre az adóalapra kell kiszámítani az évesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része lesz.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]

Kapcsolt vállalkozások adóalapja

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

Az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és a sávosan progresszív adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az adóalany adóalapja képvisel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 6. § (1) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással megállapított - adóalap összegét kell figyelembe venni.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 6. § (4) bekezdésében.]

Adó, adóelőleg bevallása, megfizetése

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

Az adót az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (jellemzően május 31-éig) kell bevallani és megfizetni az állami adóhatósághoz. Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előlegkiegészítés bevallására sem kötelezett.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7. § (1), (4), (6) bekezdéseiben.]

Az adóra adóelőleget kell bevallani, és két egyenlő részletben - főszabály szerint - az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell fizetni, kivéve az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő és az átalakulással létrejött adóalany esetén, mert ez utóbbiaknak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell az előleget megfizetniük. Az adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni az adóévi várható adó összegére.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7. § (2), (5) bekezdéseiben.]

Az adóelőleg összege, ha az adóalany adóévet megelőző adóéve
■ 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg;
■ 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg;
■ az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege;
■ átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

Átmeneti szabályok 2014. évre

Új előírás 2014. augusztus 15-étől.

A 2014-ben kezdődő adóévben az adót a 2014. évi (teljes) adóköteles nettó árbevétel, a kapcsolt fél reklámértékesítő ügynökséggel fennálló jogviszonyra tekintettel meghatározott, 2014. évben figyelembe veendő adóalaprész, az elhatárolt veszteség összege és a sávosan progresszív adómérték-táblázat alkalmazásával, a törvény hatálybalépése napjától az adóév utolsó napjáig eltelt naptári napok alapján, időarányosan kell megállapítani, mégpedig az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig. Például ha 2014-ben 8 milliárd forint volt a reklámközzététel korrigált (sales house árrésével növelt) árbevétele, akkor a 365 napra jutó adó összege 345 millió forint, a 2014. évi adó pedig 139 napra (augusztus 15-étől december 31-éig terjedő időszak napjainak száma) 131 383 561 forint.
Időarányosan kell az adóelőleget megállapítani a 2014. adóévre is, mégpedig a 2013. évi reklámközzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, a kapcsolt fél reklámértékesítő ügynökséggel fennálló jogviszonyra tekintettel 2013. évben figyelembe veendő adóalaprész, az elhatárolt veszteség összege és a sávosan progresszív adómérték-táblázat alapján. A 2014. évi adóelőleget 2014. augusztus 20-áig kellett bevallani, továbbá két egyenlő részletben kellett, illetve kell befizetni, 2014. augusztus 20-áig, illetve 2014. november 20-áig.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 9. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

A 2014-ben kezdődő adóévi adóalapot csökkenteni lehet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B § (7) bekezdése szerint elhatárolt veszteség 50 százalékával, feltéve, hogy az adóalany 2013. évi adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az adóalap-csökkentés természetesen csak az adóalap összegéig terjedhet.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 10. §-ában.]

Közzétevők nyilvántartása

Új előírás 2014. december 1-jétől.

Az állami adóhatóság havonta frissülő nyilvántartást vezet, melyben - kérelmükre - egyrészt azon közzétevőket tünteti fel, amelyek adókötelezettségüket (azaz adó- és adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettségüket) jogszerűen teljesítik, másrészt azokat, akiket - nyilatkozatuk szerint - nem terhel adófizetési kötelezettség. (Az állami adóhatóság e nyilatkozat megalapozottságát ellenőrzéssel megvizsgálhatja.) A NAV törli a nyilvántartásból az adózót, ha
■ az adóalany ezt kéri;
■ a bevallásbenyújtási vagy adófizetési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozata ellenére az adóévben adókötelezettség terheli, és e kötelezettségének nem tesz jogszerűen eleget;
■ az adóév véget ér (az adóévre nyilatkozó adóalany esetében);
■ az adóalany megszűnik, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll;
■ az adóalany adótartozása - bármely adónemben - a 100 ezer forintot meghaladja.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/A. §-ában.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A NAV által vezetett nyilvántartásban szereplő közzétevő nem köteles nyilatkozatot adni arról, hogy a közzététel miatt keletkező reklámadó-fizetés kötelezettségét teljesíti, vagy hogy reklámadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett - a nyilatkozattételt az pótolja, hogy szerepel a NAV nyilvántartásában.

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

Átmeneti szabályok 2015-re

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Sajátos, 12 hónapnál rövidebb (átmeneti) adóév jöhet létre a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknál. Az átmeneti adóév 2015. január 1-jétől a 2014. évben kezdődött üzleti év utolsó napjáig tart (például 2015. április 30-áig, ha az üzleti év 2014. május 1-jén kezdődött).
Ezen időszak adóelőlegének alapja az adóalany által 2014. évben elért adóalapnak megfelelő összeg. Az adóelőleg összegének megállapításakor pedig a fizetendő adó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni (az adóelőleg összege arányos lesz az átmeneti adóév hosszával). Az adóelőleget 2015. január 15-éig kell megállapítani, bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-éig és az átmeneti adóév utolsó napjáig kell megfizetni.
Az átmeneti időszakra jutó adót a tört (12 hónapnál rövidebb) adóévre vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani.
Nem jön létre átmeneti adóév azon naptári évtől eltérő évet választó vállalkozásnál, amelyik a törvény hatálybalépését követően jött létre. (E vállalkozás ugyanis nem az átmeneti szabályok alapján teljesíti adókötelezettségét.)

[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 9. § (5)-(8) bekezdéseiben.]

Mit kell tudni a jövedéki adóról?

Párlatfőzés

Változás 2015. január 1-jétől.

A magánfőzés keretében előállított legfeljebb 50 liter párlat után évi 1000 forint összegű átalányadót kell fizetni. (Korábban adómentesen háztartásonként 50 liter, adóval 200 liter volt főzhető.) Ez a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzat bevétele.
A magánfőzőnek a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie (ha a tulajdonszerzés 2015. január 1-je előtt történt, akkor 2015. január 15-éig) a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az előállított magánfőzött párlatról évente egyszer, a tárgyévet követő év január 15-éig kell adóbevallást benyújtani, egyidejűleg pedig az éves átalányadót megfizetni. Ha a tárgyévben a magánfőző nem állított elő magánfőzött párlatot a desztillálóberendezésén, nem kell adóbevallást benyújtania és adót fizetnie.
A magánfőzött párlatot kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják el, illetve kizárólag alkoholtermék-adóraktárnak lehet értékesíteni azt. Ha a magánfőző 50 liter párlatnál többet állít elő, akkor erről értesítenie kell a vámhatóságot, és a többletet meg kell semmisíteni. Magánfőzés esetén az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított egy év elteltével évül el.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 3.§ (3) bek., 5. § (9) bekezdéseiben, 34. § (2) bek. a) pont, 63. § (2) bek. 11-12. pontjaiban, 64. § (6) bekezdésében, 67/A. §-ában, 64. § (8) bek., 72. § (15) bekezdéseiben, 73. § (1) bek. d) pont, 114. § (2) bek. k) pontjaiban, 115. § (7) bekezdésében, 119. § (2) bek. h) ha), hd) alpontjaiban, 128/K. §-ában, 129. § (2) bek. h) pontjában.]

A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat jövedékiadó-mértéke legfeljebb évi 50 liter bérfőzött párlat mennyiségig 167 ezer forintra - az alkoholtermékekre vonatkozó normál adómérték 50 százalékára - emelkedik. (Korábban évi 50 liter bérfőzött párlat adómértéke 0 forint volt.)

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

Magánfőzés legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen végezhető.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 63. § (2) bek. 11. pontjában.]

Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 Celsius-fokon mért mennyisége.
Az 50 litert meghaladó mennyiségre az adómérték 333 385 forint.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Alkoholtermékek adómértéke

Változás 2015. január 1-jétől.

Megszűnik az alkoholtermékek differenciált adómértéke, így a mérték minden - a magán- és bérfőzött párlatokon kívüli - alkoholtermék tisztaszesz-tartalmára vetítve egységesen hektoliterenként 333 385 forint.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (2) bekezdésében.]

Palackozott fröccs

Változás 2015. január 1-jétől.

A szőlőboréval megegyező mértékűre, azaz hektoliterenkénti nulla forintra változik a - jövedéki szempontból egyéb bornak minősülő - palackozott fröccs jövedékiadó-mértéke.
Palackozott fröccsnek a szőlőbor és a hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50 százalékot. Palackozott fröccsöt egyszerűsített adóraktári engedéllyel is elő lehet majd állítani, az előállítást pincekönyvben nyilvántartani, az adóraktárból történő belföldi szállításnál borkísérő okmányt alkalmazni, valamint nem kell adóbevallást benyújtani.
A palackozott fröccsel történő visszaélések esetén alkalmazandó jövedéki bírság mértéke 10 ezer forint.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 11. § (2)-(3) bek., 40. § (1), (14) bek., 48. § (9) bekezdéseiben, 79. § (2) bek. 4. pontjában, 80. § (2)-(2a) bek., 82. § (1), (7)-(8) bek., 83. § (3), (5a) bek., 84. § (8) bekezdéseiben, 114. § (3) bek. d) pontjában.]

Adóraktári előállítás

Változás 2015. január 1-jétől.

A kannás és hordós szőlőbor kivételével minden alkoholt tartalmazó italt, így az alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt és köztes alkoholterméket egyazon adóraktárban is elő lehet állítani.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 37. § (6) bek. a) pontjában.]

A CNG adómértéke

Változás 2015. január 1-jétől.

Az üzemanyagcélú földgáz (CNG) adómértéke nulla forintról 28 forint/normálköbméterre változik. Visszaigényelhető lesz a helyi és helyközi autóbuszjáratok által felhasznált CNG adója.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. g) pontjában, 55. § (7) bekezdésében.]

Targoncagáz kiskereskedelme

Változás 2015. január 1-jétől.

Az egyéb motorikus célú szénhidrogén (targoncagáz) kikerül a jövedéki törvény szerinti üzemanyagok köréből, ezáltal az e termékekkel végzett kiskereskedelmi tevékenység (végfelhasználók részére történő értékesítés) jövedéki engedély nélkül végezhető. Az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 103. § (2) bek. 1. pont b) alpontjában, 128/J. §-ában.]

Nem változott.

A targoncagáz továbbforgalmazók részére történő értékesítése, exportja és importja a továbbiakban is csak jövedéki engedély birtokában végezhető.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 103. § (2) bek. 1. pont c) alpontjában.]

Ásványolajok adómértéke, adókedvezménye

Változás 2015. január 1-jétől.

Az egyéb motorikus célú cseppfolyósított szénhidrogén (targoncagáz) jövedékiadó-mértéke ezer kilogrammonként 12 095 forintról 12 725 forintra, a fűtőolajé 4425 forintról 4655 forintra nő, továbbá literenként 17 forintról 11 forintra csökken a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. e)-f) pont, 57/C. § (1) bek. b) pontjaiban.]

Nem változott.

Az egyéb ásványolajok jövedékiadó-mértéke és - kedvezménye nem változik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1)-(2) bekezdéseiben, 55-57/B. §-aiban.]

Jövedéki engedélyesek biztosítéka

Változás 2015. január 1-jétől.

Az alkoholtermékkel, a sörrel, a borral, a pezsgővel és a köztes alkoholtermékkel kereskedő jövedéki engedélyesek biztosítéka 22 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, az ásványolajtermékekkel kereskedőké 120 millió forintról 600 millió forintra. Ásványolajok, dohánygyártmányok és egyéb jövedéki termékek együttes forgalmazása esetén a biztosítékot termékkörönként külön-külön kell nyújtani. A biztosítékok emelését 2015. február 1-jéig, külön felszólítás nélkül kell teljesíteni.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (2) bek. a) pontjában, 104. § (7) bekezdésében, 128/L. §-ában.]

Nem változott.

A dohánygyártmányoknál a jövedéki engedélyes kereskedők által nyújtandó biztosíték mértéke változatlanul 22 millió forint.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (2) bek. a) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Regisztrációs adó

Flottaüzemeltető

Változás 2015. január 1-jétől.

A flottaüzemeltetőnek tulajdonosként vagy üzembentartóként elegendő ötven gépkocsival rendelkeznie (a korábbi száz helyett). A minimálisan előírt flottaméretet nem kell a gépjármű-nyilvántartóval vagy cégnyilvántartóval igazoltatni, elegendő, ha ezt a cég könyvvizsgálója tanúsítja.

[2003. évi CX. törvény 2. § 15., 16/A. § (2) bek.]

Pénzügyi képviselő

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adóalanynak már csak akkor kötelező - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - pénzügyi képviselőt, illetve Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót meghatalmaznia az adókötelezettségének teljesítése érdekében, ha székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye az Európai Unió területén kívül van.

[2003. évi CX. törvény 4. § (6) bek.]

__________________________________________________________________________________

Kedvezményes biztosíték

Változás 2015. január 1-jétől.

A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó jövedéki engedélyes kereskedőnek 6 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani. 120 millió forint a biztosítéka annak a jövedéki engedélyesnek, amelyik kizárólag LPG-vel, targoncagázzal, lakossági PB-gázpalackkal, CNG-vel, egyéb ellenőrzött ásványolajjal, megfigyelt termékkel vagy repülőgép-üzemanyaggal - külön-külön vagy többel együtt - kereskedik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (10) bek. g)-h) pontjaiban.]

Nem változott.

A kizárólag üzemanyag-adalékot forgalmazó jövedéki engedélyes kereskedő biztosítéka 1 millió forint, a kizárólag kenőolajat forgalmazóé pedig 5 millió forint.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (10) bek. b), f) pontjaiban.]

PB-palack forgalmazása

Változás 2015. január 1-jétől.

A jövedéki engedélyes kereskedők, azaz a nagykereskedők PB-gázpalackot gépjárműről, helyszínen értékesíthetnek, azaz terítőjáratot működtethetnek továbbforgalmazók részére.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 106. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

A végfelhasználók részére továbbra is árusítható PB-palack terítőjárat keretében. A nem jövedéki engedélyes kereskedők, azaz a kiskereskedők PB-gázpalackot végfelhasználók részére mozgóbolt útján is értékesíthetnek.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 106. § (3), 109. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Gázolaj-keveredés

Változás 2015. január 1-jétől.

Nem minősül termék-előállításnak - tehát adóraktári engedély nélkül is megvalósulhat - az eltérő kéntartalmú és eltérő vámtarifaszámú gázolajok keveredése az adómentes felhasználó telephelyén.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 1. pont r) alpontjában.]

A szivarka fogalma

Változás 2015. január 1-jétől.

A cigarettához nagyon hasonló, 2014 végéig irányelvben meghatározott átmeneti időszakban szivarkaként forgalmazott dohánytermék cigarettának minősül, és cigarettaként adózik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 96. § (1) bek. b)-e) pontjaiban, 96. § (5) bekezdésében, 100. § (1) bek. d) pontjában.]

Szárított dohány felhasználása

Változás 2015. január 1-jétől.

A szárított vagy fermentált dohány felhasználásával nem dohánygyártmányt előállító gazdálkodóknak egyedileg kell regisztrációjukat kérni a vámhatóságtól.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110/A. § (1) bek. g) pontjában, (6) bekezdésében.]

Mayotte jogállása

Változás 2015. január 1-jétől.

A 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban Mayotte a jövedékiadószabályok alkalmazásában nem minősül a Közösség területének.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 122. § o) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Energiaadó

Adómértékek

Változás 2015. január 1-jétől.

Emelkedik a villamos energia (295 forint/megawattóráról 310,50 forint/megawattórára), a földgáz (88,50 forint/gigajoule-ról 93,50 forint/giga-joule-ra) és a szén (2390 forint/kg-ról 2516 forint/kg-ra) energiaadójának mértéke.

[2003. évi LXXXVIII. törvény 4. § (2) bek.]

Nem változott.

A lakossági fogyasztók továbbra is mentesülnek az energiaadó megfizetése alól.

[2003. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bek.]

Visszaigénylés

Változás 2015. január 1-jétől.

Visszaigényelhető az energiaadó az üveg-, csempe-, tégla-, cserép-, cement-, mész-, gipsz- és betongyártáshoz felhasznált energia után. E tevékenységek ásványtani folyamatnak minősülnek.

[2003. évi LXXXVIII. törvény 2. § 1., 6. § (1) bek. d) pont, (2) bek. c) pont]

Nem változott.

Visszaigényelhető marad a kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban felhasznált energia adója is.

[2003. évi LXXXVIII. törvény 6. § (1) bek. d) pont, (2) bek. c) pont]

Energiaadó-mértékek 2015. január 1-jétől

Termék	Adó	EU-minimum*
Villamos energia	310,5 Ft/MWh	1 EUR/MWh
Földgáz	93,5 Ft/GJ	0,3 EUR/GJ
Szén	2516 Ft/ezer kg	0,3 EUR/GJ

* Nem üzleti felhasználásban.

__________________________________________________________________________________

Jövedékiadó-mértékek 2015. január 1-jétől

	Termék	Adó_	EU-minimum
ÁSVÁNYOLAJTERMÉKEK
Ólmozatlan benzin		120 000 Ft/ezr l	359 EUR/ezer l
Ólmozott benzin		124 200 Ft/ezer l	421 EUR/ezer l
Gázolaj
- tüzelő-, fűtőanyagként		110 350 Ft/ezer l	21 EUR/ezer l
- üzemanyagként		110 350 Ft/ezer l	330 EUR/ezer l
Cseppfolyósított gáz (LPG)
- üzemanyag		95 800 Ft/ezer kg	125 EUR/ezer kg
- nem közúti motorikus		12 725 Ft/ezer kg	41 EUR/ezer kg
- egyéb célra (háztartás)		0 Ft/ezer kg	0 EUR/ezer kg
Sűrítettföldgáz üzemanyag		28 Ft/nmt	2,6 EUR/ezer GJ
Fűtőolaj
- 1%-nál kisebb kéntar-		4 655 Ft/ezer kg	15 EUR/ezer kg
talommal*
- 1%-nál nem kisebb
kéntartalommal*		40 000 Ft/ezer kg	15 EUR/ezer kg
- egyébként		116 000 Ft/ezer kg	15 EUR/ezer kg
ALKOHOLOK
- Alkoholtermékek		333 385 Ft/hl t.a.	550 EUR/hl t.a.
- Bérfőzött párlat
- 50 literig		167 000 Ft/hl t.a.
- 50 liter felett		333 385 Ft/hl t.a.
- Magánfőzött párlat		1 000 Ft/év
(maximum 50 liter)		(átalányadó)
Szőlőbor		0 Ft/hl	0 EUR/hl
Palackozott fröccs		0 Ft/hl	0 EUR/hl
Egyéb bor		9 870 Ft/hl	0 EUR/hl
Pezsgő		16 460 Ft/hl	0 EUR/hl
Köztes alkoholtermék		25 520 Ft/hl	45 EUR/hl
Sör		1 620 Ft/a.fok/hl	1,87 EUR/a.fok/hl
- kivéve: sörfőzdében		810 Ft/a.fok/hl	normál adómérték
előállított sör			50%-a
DOHÁNYGYÁRTMÁNYOK
Cigaretta		12 500 Ft/ezer db és	a kiskerár 60%-a,
		a kiskerár 31%-a,	illetve
		de min. 24 920 Ft/	90 EUR/ezer db
		ezer db
Szivar, szivarka		a kiskerár 28,5%-a	a kiskerár 5%-a
Finomra vágott dohány		a kiskerár 52%-a,	a kiskerár 46%-a
		de min. 12460 Ft/kg
Egyéb fogyasztási dohány		a kiskerár 32,5%-a,	a kiskerár 20%-a
		de min. 12460 Ft/kg
	^! Gázolajtól eltérő paraméterekkel. Rövidítések: t.a. = tiszta alkohol,
a.fok = alkoholfok.

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az energiaellátók jövedelemadójáról?

Kedvezményezett részesedéscsere és kedvezményezett átalakulás

Változás 2015. január 1-jétől.

Csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha a kedvezményezett részesedéscseréhez vagy a kedvezményezett eszközátruházáshoz kötődő értékvesztést az adózó korábban növelő tételként vette számításba.
Az adóalap-növelés számbavételét az adózó az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja. A csökkentő tételt az adózók választásuk szerint már a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatják.

[2008. évi LXVII. törvény 6. § (3) bek. i) pont, 18. § (3) bek.]

Nem változott.

A kedvezményezett részesedéscsere, illetve a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedésre értékvesztés jogcímen elszámolt összeg növeli a jövedelemadó alapját.

[2008. évi LXVII. törvény 6. § (2) bek. d)-e) pont]

Céltartalék

Változás 2015. január 1-jétől.

A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg növeli az adózás előtti eredményt, ugyanakkor a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg - ha a céltartalék képzése kapcsán az adózó a korábbiakban növelte az adózás előtti eredményét - csökkentő tételként veendő számításba a jövedelemadó alapjában.
Az adóalany jogutódlással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) történő megszűnése esetén alkalmazandó adóalap-korrekció kiegészül a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt, valamint korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összeggel. Választás szerint a 2014-ben kezdődő adóévre is alkalmazható az adóalapcsökkentés a 2008. évi LXVII. törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összegének megfelelően.

[2008. évi LXVII. törvény 6. § (2) bek. c), h) pont, 6. § (3) bek. h) pont, 18. § (4)-(5) bek.]

Ingyenes juttatások

Változás 2015. január 1-jétől.

Bővülnek - például a helyi önkormányzat részére törvényi előírás alapján adott ingyenes juttatásokkal és térítés nélküli átadással, a térítés nélküli szolgáltatással - az adózás előtti eredményt az ingyenes jelleg miatt csökkentő, illetve növelő jogcímek.
Ezek a szabályok első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatók.

[2008. évi LXVII. törvény 6. § (2) bek. b) pont, 6. § (3) bek. b) pont, 18. § (5) bek.]

Befizetett előlegek

Változás 2015. január 1-jétől.
Az energiaellátók jövedelemadójának alanyai az előlegkiegészítés során figyelembe veszik az adóévre már bevallott adóelőlegeket. Ezen rendelkezés az adózó választása szerint már a 2014. adóévre alkalmazható.

[2008. évi LXVII. törvény 8. § (7a) bek., 18. § (2) bek.]

Nem változott.

Az adóelőleg-kiegészítést továbbra is az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani és megfizetni.

[2008. évi LXVII. törvény 8. § (7a) bek.]

Jövedelemadóelőleg-kiegészítés mértéke

Változás 2015. január 1-jétől.

A jövedelemadóelőleg-kiegészítés mértéke 2015. január 1-jétől 100 százalékra növekszik a korábbi 90 százalékról. A teljes várható fizetendő adó összegére történő adóelőleg-kiegészítéssel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírságra vonatkozó 172. § (12) bekezdése ez esetben is megfelelően alkalmazható.

[2008. évi LXVII. törvény 8. § (7) bek.]

Nem változott.

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

[2008. évi LXVII. törvény 8. § (7) bek.]

__________________________________________________________________________________

Példa a céltartalék figyelembevételére az energiaellátók jövedelemadójának alapjánál

	Az eredménykimutatás adatai		Tárgyév	Tárgyévet követő év
1.		Adózás előtti eredmény	800 000 000 Ft	800 000 000 Ft
		Az adózás előtti eredményből:
2.		- A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett, ráfordításként elszámolt céltartalék, céltartalékot növelő összeg (-)	-100 000 000 Ft	0 Ft
3.		- A céltartalék felhasználása miatt bevételként elszámolt összeg (+)	0 Ft	100 000 000 Ft

	Az energiaellátók jövedelemadó-kötelezettségének levezetése		Tárgyév	Tárgyévet követő év
4.		Adózás előtti eredmény (1.)	800 000 000 Ft	800 000 000 Ft
5.		A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás összege (-2.)	100 000 000 Ft	0 Ft
6.		Adózás előtti eredményt növelő egyéb tételek	0 Ft	0 Ft
7.		Az adózás előtti eredményt növelő tételek összesen (5.+6.)	100 000 000 Ft	0 Ft
8.		A céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha azt az adózó korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba (3.)	0 Ft	100 000 000 Ft
9.		Adózás előtti eredményt csökkentő egyéb tételek	0 Ft	0 Ft
10.		Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek összesen (8. + 9.)	0 Ft	100 000 000 Ft
11.		A jövedelemadó alapja (4. + 7. - 10.)	900 000 000 Ft	700 000 000 Ft
12.		Ajövedelemadó számított összege (11. « 0,31)	279 000 000 Ft	217 000 000 Ft
13.		A számított adó csökkentéseként elszámolható tételek	0 Ft	0 Ft
14.		Az adóévi jövedelemadó-kötelezettség (12. - 13.)	279 000 000 Ft	217 000 000 Ft

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a helyi adókról?

Települési adó

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Úgynevezett települési adót is bevezethet a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók mellett.
A helyiadó-törvény két korlátot fogalmaz meg:
■ nem lehet települési adót megállapítani azokra az adótárgyakra, amelyekre valamely közteherről szóló törvény hatálya kiterjed, azaz amire központi adó vagy illeték, illetve helyi adó vonatkozik (így például nem adóztatható települési adóval a jövedelem, az ingatlan);
■ továbbá nem terhelheti települési adó az államot, az önkormányzatot, a szervezeteket (például alapítványokat, egyesületeket) és a vállalkozókat.
A települési adó mértékét - az alkotmányossági korlátokon belül - a képviselő-testület szabadon állapíthatja meg, valamint adókedvezményt, adómentességet is nyújthat.

[1990. évi C. törvény 1. § (1) bek., 1/A §]

Telekadó-mentesség

Változás 2015. január 1-jétől.

A belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett területként nyilvántartott telek nem mentes a telekadó alól, ha rajta csak gyommentesítést végeznek, kaszálnak, e műveletek ugyanis nem tekinthetők mezőgazdasági művelésnek.

[1990. évi C. törvény 19. § b) pont]

Nem változott.

A mentesség igénybevételének feltétele, hogy az adóévben folytatott mezőgazdasági művelés tényét az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) még abban az évben igazolja.

[1990. évi C. törvény 19. § b) pont]

Kapcsolt vállalkozások

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adóalanynak a kapcsolt vállalkozásaira vonatkozó nettóárbevétel-tételeket és a nettó árbevételt csökkentő tételeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással megállapított - összegben kell figyelembe vennie.

[1990. évi C. törvény 39. § (9) bek.]

Nem változott.

A kapcsolt vállalkozásoknak csoportszinten kell megállapítaniuk az iparűzési adó alapját, majd az egyes vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből, a nettó árbevétel arányával azonos módon kell kiszámítaniuk a saját vállalkozási szintű adóalapjukat. Ezt az összeszámítási szabályt csak azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás értéke együttes összege meghaladja a nettó árbevételük 50 százalékát.

[1990. évi C. törvény 39. § (6) bek.]

Beszerző, értékesítő szövetkezetek adómentessége

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Mentes a helyi iparűzési adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet, azaz az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. A mentesség uniós jogi szempontból csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így az azt igénybe vevő jogalany köteles ennek értékét más támogatásokkal összeszámítani.

[1990. évi C. törvény 39/F. §, 52. § 34. pont]

Számítógépes nyilvántartás

Változás 2015. január 1-jétől.

Az önkormányzatok - főszabály szerint - csak a kincstár által rendelkezésre bocsátott programrendszerrel tarthatják nyilván az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat. Ugyanakkor ha valamely önkormányzat 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor csak 2016. január 1-jétől kell kincstári programrendszert használnia. A Nemzetgazdasági Minisztérium által lefolytatandó engedélyezési eljárás léte okafogyottá vált, ezért az erről szóló rendelkezés hatályát veszti.

[1990. évi C. törvény 44. §, 46. § b) pont]

Kincstári adatszolgáltatás

Változás 2015. január 1-jétől.

Az önkormányzat a kincstár részére a települési adókról is köteles adatot szolgáltatni (eddig csak a helyi adóiról kellett). Az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie a települési adónem bevezetésének napjára, az önkormányzat által megállapított adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegére, az adómérték, adókedvezmény, adómentesség hatálybalépésének napjára, valamint a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámára. Az önkormányzat által szolgáltatandó adatok köre kibővül a helyi adónem pénzforgalmi jelzőszámával is.

[1990. évi C. törvény 42/B. § (1) bek.]

Nem változott.

Az önkormányzati adóhatóság a kincstár részére történő adatszolgáltatással egyidejűleg az önkormányzat honlapján is köteles közzétenni az adatszolgáltatás tartalmát. A kincstár a kapott adatokat honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu/) közzéteszi.

[1990. évi C. törvény 42/B. § (2)-(3) bek.]

Mit kell tudni a számvitelről?

Előző évekkel kapcsolatos elszámolások

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

Ha a lezárt üzleti év(ek) bármely gazdasági eseményének a módosítása különböző szerződések, megállapodások utólagos, a beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő módosításai miatt következik be, ennek számviteli elszámolására az ellenőrzés módszertanát és annak számviteli törvényben rögzített szabályait kell alkalmazni.

[2000. évi C. törvény 3. § (3) bek. 2. pont]

Nem változott.

Továbbra is jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű hibának minősül az, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

[2000. évi C. törvény 3. § (3) bek. 3. pont]

Innovációs törvény

Változás 2015. január 1-jétől.

Hatályát veszti a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény, helyette egy új törvény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény lép hatályba. A számviteli törvény az új törvényre, annak megfelelő fogalmaira hivatkozik.

[2000. évi C. törvény 3. § (4) bek. 2. pont]

Pénzügyi lízing

Változás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

A számviteli elszámolások során pénzügyi lízing alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügyletet kell tekinteni, azzal, hogy számviteli szempontból pénzügyi lízingnek kell tekinteni az anyavállalat és leányvállalata között létrejött ilyen ügyletet is.
A számviteli törvény ezentúl a a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízing fogalmat használja (eddig az új Ptk.-ét használta). E szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot; jogosulttá válik a hasznok szedésére; viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is); jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványértéknek a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.
A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és törlesztésének ütemezését.

[2000. évi C. törvény 3. § (8) bek. 13. pont]

Nem változott.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (vagy helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, míg a lízingbeadónál a tartósan adott kölcsönök között, követelésként kell kimutatni a pénzügyi lízing miatti követeléseket. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét.

[2000. évi C. törvény 27. § (3) bek., 42. § (5) bek., 65. § (3) bek.]

Átalakulás, egyesülés, szétválás

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

A számviteli törvény számos technikai módosítása az új Ptk.-nak megfelelően külön-külön nevesíti az átalakulást, az egyesülést, illetve a szétválást.

[2000. évi C. törvény 11. § (7)-(9) bek., 45. § (4) bek., 49. § (1) bek., 49. § (6) bek., 86. § (3) bek. c) pont, 86. § (6) bek. d) pont, 109. § (5) bek. b) pont, 111. § (5) bek. c) pont, 121. § (2) bek., 124. § (10), (13) bek., 166. § (5) bek.]

Nem változott.

Az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra, ezen belül az átalakuló, egyesülő, szétváló jogelőd-jogutód gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteire, vagyonmérlegeire, vagyonleltár-tervezeteire, vagyonleltáraira vonatkozó számviteli előírások nem változtak.

[2000. évi C. törvény 136-144. §]

Értékhatárok átszámítása devizás könyvvezetés esetén

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

Azon vállalkozásoknak, amelyek beszámolójukat devizában készítik el, illetve könyveiket devizában vezetik, az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában (például euróban, dollárban) kell elkészíteniük, mégpedig a számviteli törvényben, forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással figyelembe véve.

[2000. évi C. törvény 20. § (5a) bek.]

Saját tőke alátámasztása

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Egységesen hat hónapon belül alkalmas - akár többször is - a beszámoló, illetve a közbenső mérleg a saját tőke alátámasztására, természetesen az időközben esetleg már végrehajtott tőkecsökkentés (tőkeváltozás) figyelembevételével.

[2000. évi C. törvény 21. § (7) bek.]

Eszközök átsorolása

Változás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

Legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegfordulónapra vonatkozóan - végre kell hajtani egy adott eszköz átsorolását, ha annak használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz már nem szolgálja tartósan a tevékenységet, a működést (vagy fordítva).

[2000. évi C. törvény 23. § (5) bek.]

Nem változott.

Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

[2000. évi C. törvény 23. § (4) bek., 24. § (1) bek.]

Tőketartalék növelése ázsióval

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

A tőketartalékba alapításkor, tőkeemeléskor csak az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként lehet - a jegyzett tőke emelése mellett - eszközöket, pénzeszközt juttatni. A tőketartalékba történő tőkejuttatás tehát önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető, arra csak a jegyzett tőke egyidejű emelése mellett, a tőketartalékba kerülő eszközök "ázsióként" történő figyelembevételével kerülhet sor.

[2000. évi C. törvény 36. § (1) bek. b) pont]

Nem változott.

Alapításkor, tőkeemeléskor az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni.

[2000. évi C. törvény 36. § (1) bek. b) pont]

Pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

Pótbefizetés nyújtása esetén az átadónál az értékesítés szabályai szerint kimutatott követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni, míg a pótbefizetés visszafizetése esetén - szintén az értékesítés szabályai szerint - az átadónál kimutatott követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként átadott, illetve átvett eszköz - értékesítés szabályai szerint - elszámolt értékének az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értékét kell tekinteni.

[2000. évi C. törvény 37. § (1) bek. d) pont, (2) bek. e) pont, 37. § (7) bek., 38. § (4), (10) bek., 50. § (10) bek.]

Nem változott.

A pótbefizetés elszámolása a pótbefizetést nyújtónál eredménytartalékot csökkentő, míg a pótbefizetést kapónál lekötött tartalékot növelő tétel. A pótbefizetés visszafizetése pedig a visszafizetőnél lekötött tartalékot csökkentő, míg a pótbefizetést visszakapónál eredménytartalékot növelő tétel.

[2000. évi C. törvény 37. § (1) bek. d) pont, (2) bek. e) pont, 38. § (4) bek.]

Bizalmi vagyon hozamkifizetése

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

A bizalmi vagyon beszámolójában a mérleg szerinti eredmény a hozamfizetési célból igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredménnyel egyezik meg.

[2000. évi C. törvény 40/A. § (4) bek. c) pont, (6a) bek.]

Nem változott.

A kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyon kezelő - kezelt vagyononként elkülönítve - teljesíti.

[2000. évi C. törvény 7/B. §]

Bizalmi vagyon miatti követelés értékelése

Változás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának elszámolásakor a figyelembe veendő piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyonra jutó te ljes saját tőkét kell alapul venni (eltérően a korábbi szabályozástól, ahol az értékelés alapjába az induló vagyon, a tartalék és a mérleg szerinti eredmény összege került csak beszámításra).

[2000. évi C. törvény 54. § (11) bek.]

Nem változott.

A kezelt vagyonra szóló tartós követelés után értékvesztést kell elszámolni -az általános számviteli szabályok szerint - a követelés könyv szerinti értéke és várható megtérülése különbözetében, ha az tartós és jelentős. Az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha e feltételek már nem állnak fenn.

[2000. évi C. törvény 54. § (10) bek.]

Devizás időbeli elhatárolások értékelése

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

A külföldi pénzértékre szóló követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat, illetve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, azaz azokat is át kell értékelni.

[2000. évi C. törvény 60. § (2) bek.]

Nem változott.

A külföldi pénzértékre szóló követelésnek (ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is), illetve kötelezettségnek (ideértve a kötelezettség j ellegű passzív időbeli elhatárolásokat is) az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet (a törvény szerinti esetek kivételével)
■ ha az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként;
■ ha az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként
kell elszámolni.

[2000. évi C. törvény 60. § (3) bek.]

Üzletág átruházásakor érvényesített többletérték

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

Az üzletág-átruházás során az átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értéknél magasabb többletértékét - amelyet az üzletág vevőjénél a számviteli törvényben rögzített feltételek esetén üzleti vagy cégértékként kell kimutatni - az üzletág eladójánál az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.

[2000. évi C. törvény 72. § (4) bek. e) pont]

Nem változott.

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a fizetett ellenértéknek azt a részét, amennyivel a fizetett ellenérték meghaladja az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek - számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értékét.

[2000. évi C. törvény 3. § (5) bek. 1. pont]

Külföldi szállítási-rakodási költség

Változás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

Nem kell elkülönítetten kezelni a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét.

[2000. évi C. törvény 74. § (3) bek.]

Nem változott.

Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak (így a szállítás-rakodás-raktározásnak) az ellenértékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

[2000. évi C. törvény 74. § (2) bek.]

Sérelemdíj

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

A kapott, illetve a fizetett sérelemdíjat - a kártérítésekhez hasonlóan - egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az egyéb bevételkénti elszámolás feltétele az is, hogy az a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezésre is kerüljön.

[2000. évi C. törvény 77. § (2b) bek., 81. § (2) bek. b) pont]

Közvetett pénz-visszatérítési akció

Új előírás 2015. január 1-jétől, a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.

A közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott-kapott engedmény - levonható, illetve fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett - összegét egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

[2000. évi C. törvény 77. § (7) bek., 81. § (5) bek.]

Egyéb társasági részesedés

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

A törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedést ezentúl egyéb társasági részesedésként jelöli meg.

[2000. évi C. törvény 3. § (5) bek. 1. c) pont, 3. § (5) bek. 2. c) pont, 3. § (6) bek. 3. pont, 27. § (2) bek., 35. § (4) bek., 49. § (3) bek., 72. § (4) bek. c) pont, 86. § (3) bek. b), e) pont, 86. § (6) bek. c), e)-f) pont]

Nem változott.

Tulajdoni részesedést jelentő befektetésnek minősül minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.

[2000. évi C. törvény 3. § (6) bek. 3. pont]

Mérleg szerinti eredmény a vagyonmérlegben

Változás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

A vagyonmérleg elkészítése során a jogelődnél keletkezett mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni. (Ez a módosítás a korábbi előírások kiegészítése egy olyan rendelkezéssel, amelyet a gyakorlat eddig is alkalmazott.)

[2000. évi C. törvény 136. § (8) bek.]

Nem változott.

A vagyonmérleg szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet.

[2000. évi C. törvény 136. § (8) bek.]

Beolvadásos kiválás és különválás

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. Erre az új Ptk. szerint akkor kerül sor, ha a kiválással, illetve a különválással érintett vagyon egy már meglévő gazdasági társaságba olvad be.

[2000. évi C. törvény 136. § (10) bek.]

Független könyvvizsgálói jelentés

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Bővült a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók köre a "nem megfelelt" minősítéssel végződő minőség-ellenőrzések esetén az érintett könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására vonatkozó kötelezéssel. A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 nap áll rendelkezésre; ennek elmaradása esetén a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a korábban kiadott könyvvizsgálói jelentését visszavonni.
Ha az ismételt könyvvizsgálatot a korábbi könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég nem végzi el, a vállalkozó köteles az új könyvvizsgálat elvégzéséről 90 napon belül gondoskodni az általános szabályok szerint. A vállalkozónak az új könyvvizsgálói jelentés tekintetében is az általános közzétételi és letétbe helyezési szabályoknak kell megfelelnie.

[2000. évi C. törvény 154/B. § (3) bek.]

Nem változott.

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.

[2000. évi C. törvény 154. § (1) bek., 154/B. § (2) bek.]

Ismételt könyvvizsgálat

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a visszavonást követő 90 napon belül köteles gondoskodni az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről.

[2000. évi C. törvény 155/C. §]

Felhatalmazás miniszteri rendeletre

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben szabályozott szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.
A vonatkozó szabályokat a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet tartalmazza.

[2000. évi C. törvény 178. § (5) bek.]

__________________________________________________________________________________

Példa devizás tételek átszámítására

Egy vállalkozás euróban vezeti könyveit, az üzleti évet megelőző két üzleti évben az éves nettó árbevétele 1 millió euró, illetve 1,25 millió euró volt, s ugyanezen években az átlagosan foglalkoztatottak száma 35 fő, illetve 40 fő volt. Az euró mérlegforduló-napi, MNB által közzétett hivatalos árfolyama a két megelőző üzleti évben 290 Ft/euró, illetve 300 Ft/euró volt. Mentesülhet-e a vállalkozás a könyvvizsgálati kötelezettség alól az üzleti évben?
Az átszámítási szabályok alkalmazásával az előző üzleti évek éves nettó árbevételi átlaga = (1 millió euró x 290 Ft/euró + 1,25 millió euró x 300 Ft/euró)/2 = 332,5 millió Ft, ami meghaladja a számviteli törvény szerinti átlagos 300 milliós értékhatárt, amely alatt a vállalkozás mentesülhetne a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ezért az üzleti évben könyvvizsgálatra kötelezett. (A mentesüléshez az átlagos 300 millió forintos nettó árbevételi és az átlagos 50 fő foglalkoztatotti létszám feltételének együttesen kellene teljesülnie, s ha csak az egyik nem teljesül közülük, beáll a könyvvizsgálati kötelezettség.)
__________________________________________________________________________________

Példa pótbefizetés teljesítésére tárgyi eszközzel

Egy vállalkozást 2 millió forint pótbefizetési kötelezettség terhel a taggyűlési határozat szerint, amit egy 1,8 millió forint könyv szerinti értékű tárgyi eszközzel teljesít, a tagok a tárgyi eszköz értékét elfogadják a 2 milliós kötelezettség teljesítéseként. (Az egyszerűsítés érdekében az áfával nem számolunk.)


	Könyvelési tételek
- A tagnál	T Egyéb ráfordítás	K Tárgyi eszköz	1 800 000 Ft
	T Követelés	K Egyéb bevétel	2 000 000 Ft
	T Eredménytartalék	K Követelés	2 000 000 Ft
- A társaságnál*	T Beruházások	K Kötelezettség	2 000 000 Ft
	T Kötelezettség	K Lekötött tartalék	2 000 000 Ft
*Nincs akadálya annak sem, hogy a kapott eszközt közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben számolják el: T Beruházások - K Lekötött tartalék 2 000 000 Ft.

__________________________________________________________________________________

Példa pénzvisszatérítés elszámolására

Egy termelő vállalkozás 5 százalékos visszatérítést ad - az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti feltételekkel - az éttermi szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak a kereskedőtől vásárolt, 3 millió forint értékű (a termelő vállalkozás termékének) beszerzése után. A visszatérítés összegét a bankszámlára átutalták. Könyvelési tételek: Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti pénzvisszatérítés 3 millió Ft x 0,05 = 150 000 Ft, ami az áfát is tartalmazza.

- A termelő vállalkozásnál:	T Egyéb ráfordítás (118 110 Ft)	K Elszámolási betét (150 000 Ft)
- A termelő vállalkozásnál:	T Előzetes áfa (31 890 Ft)
- Az éttermi szolgáltatást nyújtó vállalkozásnál:	T Elszámolási betét (150 000 Ft)	K Egyéb bevétel (118 110 Ft)
- Az éttermi szolgáltatást nyújtó vállalkozásnál:		K Fizetendő áfa (31 890 Ft)

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az adózás rendjéről?

Minősítés az ellenőrzés során

Változás 2015. január 1-jétől.

A törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a - vizsgálattal érintett és az ügylet egyik alanyánál már minősített - jogviszonyt a másik ellenőrzése során nem minősítheti eltérően. Ha a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra minősítést, akkor a későbbi eljárásban az adóhatóságot nem kötelezi minősítés.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. § (3a) bekezdésében.]

Kettős nem adóztatás

Változás 2015. január 1-jétől.

Megnyílik a hazai adóztatási jog az olyan ügyletek során, ahol a kettős nem adózás az államok általi eltérő jogi minősítés miatt alakul ki (korábban ez jogértelmezéssel levezethető volt).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Ideiglenes biztosítási intézkedés

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ideiglenes biztosítási intézkedésnél az adóhatóság az ellenőrzést lezáró határozat jogerőre emelkedésekor nem szünteti meg a biztosítási intézkedést, és elrendelése ellen nincs halasztó hatályú jogorvoslat. A törvény kimondja, hogy a Ket. szabályai helyett az Art. előírásait kell alkalmazni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5. § (2b) bekezdésében.]

Könyvvizsgálók képviseleti joga

Változás 2015. január 1-jétől.

A könyvvizsgálók ezentúl önálló jogcímen, könyvvizsgálói minőségüknél fogva is eljárhatnak a magánszemélyek és a cégek esetén is.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (1)-(2), (6)-(7) bekezdéseiben.]

Külföldön élők járuléka

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az állami adóhatóság akkor törli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét, ha a magánszemély igazolja, hogy huzamos ideje Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. Ennek bizonyítása esetén az adóhatóság - visszamenőlegesen is - törli e járulékfizetési kötelezettség fennállását.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (7c) bekezdésében.]

Mentesülés bejelentkezési kötelezettség alól

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól a külföldi adóalany, ha belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfaraktárból Közösségen belüli adómentes termékértékesítést hajt végre, feltéve, hogy - megállapodás alapján - a Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeknek az adóraktár üzemeltetője tesz eleget.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20/B § (4) bek., 22. § (2) bekezdéseiben, 22. § (1) bek. j) pontjában, 1. melléklet I/B/3 ak), 8. melléklet 1. A) c) alpontjaiban.]

Áfanyilatkozat kijavítása

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adózó ezentúl kizárólag az áfanyilatkozat kapcsán és a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdéséig nyújthat be az adóhatósághoz kijavítási kérelmet. (Ennek továbbra is feltétele, hogy a módosítás - az adózó által benyújtott bevallást figyelembe véve - ne érintse az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (17) bekezdésében, 34/A. §-ában.]

EKAER

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Kizárólag az állami adóhatóság által - az adózó bejelentése alapján - képzett, 15 napig érvényes EKAER-szám birtokában végezhető
■ útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, bármely termék,
■ nem útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, kizárólag a meghatározott törvényi feltételeknek (mennyiségi és ellenérték összegére vonatkozó kitétel) megfelelő kockázatos termék
Európai Unión belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése.
Kockázatos termékek esetében további feltétel a biztosítékadási kötelezettség teljesítése. Biztosítékot első alkalommal a 2015. január 1-jét követő 30. napon kell nyújtani az addig az időpontig az EKAER-ben rögzített adatok alapján. A biztosíték összege a bejelentést megelőző 60 napon belül rögzített EKAER-számhoz tartozó ellenértékek 15 százalékának és a rendszerben rögzített - még nem érvénytelenített - EKAER-számokhoz tartozó ellenértékek 15 százalékának együttes összege.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki, továbbá a bírságösszeg mértékéig lefoglalható. E szankciókat az adóhatóság 2015. január 15-étől alkalmazza.
A rendszer működésével kapcsolatos részletszabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/E. §-ában, 172. § (19a) bek., 173. § (1) bekezdéseiben, 175. § 32-33., 178. § 42-50. pontjaiban, 205. § (7)-(9) bekezdéseiben, 11. mellékletében.]

Ital-, ételautomata

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták (étel- és italautomaták) üzemeltetői kötelesek az állami adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés megkezdését, megszüntetését (megszűnését) és az automata működtetését érintő bármely változást. A bejelentendő adatkört a 2014 decemberében megjelenő miniszteri rendelet írja elő. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az első bejelentés díjköteles, automatánként 30 ezer forint.
A 2015. január 1-jén ilyen berendezést üzemeltetők 2015. március 31-éig kötelesek bejelenteni az üzemeltetést és megfizetni a regisztrációs díjat.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/D. §-ában, 24. § (17) bek., 175. § (4a) bekezdéseiben, 204. §-ában.]

Nyilatkoztatás, hatósági zár

Változás 2015. január 1-jétől.

Ezentúl az állami adóhatóság is nyilatkoztathatja (például a következő adatokról: EKAER-szám, a jármű rendszáma) a fuvarozásban érintett címzettet, feladót és fuvarozót. (Korábban csak a vámhatóság nyilatkoztathatott, és csak a termék fuvarozását végzőt lehetett nyilatkoztatni.) Ha az érintettek megtagadják a nyilatkozattételt, a hatóság hatósági zárat helyezhet el a terméket szállító eszközön.
Hatósági zár akkor is alkalmazható, ha azt kockázati tényezők indokolják, mondjuk mert nincs összhang szállítmány és a rendeltetési hely között (például a dokumentumok szerint egy panellakásba kívánnak 20 mázsa búzát szállítani).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 88. § (6)-(6b) bekezdéseiben.]

Fokozott adóhatósági felügyelet alatt állók

Változás 2015. január 1-jétől.

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózót az adóhatóság már nem kötelezheti adóbevallásának, nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel való ellenjegyeztetésére.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F § (5) bek. c) pontjában.]

Egységes szja-benyújtási határidők

Változás 2015. január 1-jétől.

A munkáltatói adómegállapítás határideje is az adóévet követő év május 20-a (a korábbi június 10-e helyett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. § (4) bekezdésében.]

Uniós információcsere

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A kifizető köteles havonta bevallást benyújtani az állami adóhatóság részére az uniós illetőségű személy belföldi tiszteletdíjból, ingatlanhasznosításból, életbiztosításból származó jövedelméről és annak köz-terheiről.
A nyugdíjfolyósító szerv az adóévet követő év január 31-éig - az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével - elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az uniós illetőségű személyeket megillető nyugellátás adóévi összegéről.
A jegyző évente egyszer köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az uniós adóügyi illetőségű személyek termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelméről.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek. 25a-25c. pontjaiban, 52. § (12a) bekezdésében, 3. melléklet O) pontjában.]

Összesítő jelentés összeghatára

Változás 2015. január 1-jétől.

Ezentúl az 1 millió forint áfatartalmat elérő számlákról kell - mind a számla kibocsátójának, mind befogadójának - tételesen adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére. (Korábban 2 millió forint volt az összeghatár.) A benyújtás határideje nem változott.
Az adózó az 1 millió forint áfatartalmat el nem érő számláiról önkéntesen adatot szolgáltathat a NAV-nak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/B. § (1)-(5), (10) bekezdéseiben.]

Az új Ptk. miatti változások

Változás 2015. január 1-jétől.

Az új Ptk. szerint az átalakulás fogalmába már nem tartozik bele az egyesülés és a szétválás, ezért az adózás rendjéről szóló törvény az átalakulás mellett külön is nevesíti az egyesülés és a szétválás esetkörét.
A kkt és a bt is jogi személlyé vált, így a jogi személy nélküli gazdasági társaság helyett az adózás rendjéről szóló törvény a konkrét gazdasági társasági formát nevesíti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 9. § (2) bekezdésében, 22/B. §-ában, 36/A. § (1), (1a) bek., 38. § (2) bek., 52. § (1a) bek., 85/A. § (10) bek., 156/A. § (11) bekezdéseiben, 177/A. §-ában, 16. § (3) bek. e) pont, 17. § (3) bek. d) pont, 31. § (2) bek. 29. pont, 47. § (5) bek. d) pont, 178. § 9., 17., 19. pontjaiban, 7. melléklet 2. pontjában.]

Köztartozás-vizsgálat esetkörei

Változás 2015. január 1-jétől.

Az elkülönített bűnügyi letéti számlára befizetett összeg csak akkor téríthető vissza, ha az adózónak nincs köztartozása.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (2a)-(2c) bekezdéseiben.]

Adatfeldolgozás kiszervezése

Változás 2015. január 1-jétől.

Az önkormányzati adóhatóságok is jogosultak más államigazgatási szervet, állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet megbízni adatfeldolgozási és nyilvántartási feladatok elvégzésével, anélkül hogy ez adótitoksértésnek minősülne (korábban ezt csak az állami adó- és vámhatóság tehette meg).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (1a) bekezdésében.]

Banktitok kiadása

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az állami adó- és vámhatóság banktitok iránti megkereséseire a banknak
■ végrehajtási eljárás esetén a megkereséstől számított 8,
■ ellenőrzési eljárás esetén 15
napon belül kell kiadnia a kért adatokat.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (19a) bekezdésében.]

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatást kérhet a belföldi telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól, az e szolgáltatást igénybe vevő személyéhez nem köthető módon.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (22) bekezdésében.]

Hozzáférés adótitokhoz

Új előírás 2014. július 1-jétől.

A Gazdasági Versenyhivatalnak is lehetősége van - feladatai hatékony ellátása érdekében - adótitok megismerésére.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 57. § (7) bek. k) pontjában.]

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az adótitok megismerésére ezentúl az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet, vagyis a Támogatásokat Vizsgáló Iroda is jogosult.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. e) pontjában.]

Örökösök tájékoztatása

Változás 2015. január 1-jétől.

Ezentúl tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól a hagyatékot hagyatéki tárgyaláson kívül átvevő örökös is az örökhagyó adótartozásának, túlfizetésének összegéről. (Korábban erre csak a hagyatéki tárgyalásra idézett örökösnek volt lehetősége.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdésében.]

Külföldi adóhatóság nyomtatványa

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság ezentúl már bármilyen adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolás) kiállíthat a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a kérelmező csatolja a nyomtatvány magyar nyelvű szakfordítását. (Korábban csak illetőségigazolást állított ki az adóhatóság.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A § (11) bekezdésében.]

Ellenőrzési határidő számítása

Változás 2015. január 1-jétől.

Ha külföldi adóhatóság válasza kell egy ellenőrzési eljárás lefolytatásához, az ellenőrzési határidő számítása az e válasz megérkezését követő 15. nappal folytatódik (korábban a nyolcadik nappal folytatódott). Külföldi adóhatóság megkeresése esetén az ellenőrzési határidő az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is szünetel (nem csak a bevallások utólagos ellenőrzésekor). Ha nem érkezik válasz a külföldi adóhatóságtól, az ellenőrzés ezentúl 180 nap után is befejezhető (a korábbi egy év helyett), feltéve, hogy a tényállás egyéb körben tisztázott.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (12) bekezdésében, 116. § (1) bekezdés c) pontjában.]

Tájékoztatás adókijátszásról

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Ha az adóhatóság olyan, több adózót érintő szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra irányuló magatartást vélelmez, tájékoztathatja az érintett adózót a többi érintett adózónál észlelt tényekről, körülményekről.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 97. § (3a) bekezdésében.]

Feltételes adómegállapítás

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Az adózó kérheti az általa alkalmazott áfamegosztási módszer megfelelőségének megállapítását is. Ez a számítási módszerre vonatkozó kérelem azonban nem terjeszthető elő a jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel együtt.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (13) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

A feltételes adómegállapításokkal kapcsolatban a következő szabályok módosulnak:
■ Jövőbeni ügyletnek minősülő, folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az áfát érintő kötelezettség állapítható meg.
■ Az ügyintézési határidő 75-ről 90 napra, sürgősségi eljárásban pedig 45-ről 60 napra nő.
■ Az adózók meghatározhatják a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának kezdő időpontját.
■ A feltételes adómegállapítási határozat kötőereje - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart (korábban korlátlan volt). A módosítás hatálybalépését megelőzően kiadott határozatok esetén a kezdő időpont 2015. január 1-je. Ezen ötéves határidő lejárta előtt azonban az adózó -ha nem történt érdemi jogszabály- és tényállásváltozás -, egyszer, külön eljárás keretében, kérheti a kötőerő időtartamának további két évvel történő meghosszabbítását. Tartós feltételes adómegállapításnál a hosszabbítás nem alkalmazható.
■ A határozat kötőereje nemzetközi jogi kötelezettség (például OECD Modellegyezmény és Kommentár) változása esetén is megszűnik, mégpedig a folyamatban lévő eljárásokra, valamint hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekre vonatkozóan is.
■ A személyes konzultáció díja konzultációnként 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (1), (2b)-(4), (7b) bek., 132/A. § (1), (3), (12) bek., 205. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Felügyeleti kérelem elutasítása

Változás 2015. január 1-jétől.

Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani az adózó felügyeleti intézkedés iránti kérelmét, ha annak benyújtásával egyidejűleg az adózó nem gondoskodik az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelező képviseletről, illetve nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát. (Korábban hiánypótlásra kötelezték.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. § (5) bekezdésében.]

Elévülési idő új eljárás esetén

Változás 2015. január 1-jétől.

Az adó megállapításához való jog elévülése a jelenlegi 6 hónap helyett 12 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság, illetékes miniszter vagy bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (13) bekezdésében.]

Hatósági eljárás akadályoztatása

Változás 2015. január 1-jétől.

Magánszemély esetén maximum 200 ezer forint, más adózó esetén maximum 500 ezer forint mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság abban az esetben is, ha a magánszemély vagy más adózó akadályozza a hatósági eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon. (Korábban ezt ellenőrzés, üzletbezárás és végrehajtási eljárás akadályoztatása esetén szabhatta ki.) E magatartások ismétlése esetén akár nagyobb mértékű (magánszemély esetén maximum 500 ezer forint, más adózó esetén maximum 1 millió forint) mulasztási bírság is kiszabható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. l) pontjában, (1a) bekezdésében.]

Online pénztárgép

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az online pénztárgépek éves kötelező felülvizsgálatához kapcsolódó szolgáltatások hatósági árait külön miniszteri rendelet fogja szabályozni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (31) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.
A vámhatóság is ellenőrizheti a pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével és forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget. (Korábban csak az állami adóhatóság ellenőrizhetett.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20g) bek., 176/F. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Maximált (a korábbi rögzített helyett) az online kasszát üzemeltető által az adatszolgáltatást biztosító cég számára adatszolgáltatásért fizetendő havi díj (kis kassza esetén 1500 forint plusz áfa, nagy kassza esetén 2500 forint plusz áfa). A legmagasabb hatósági ár lehetőséget biztosít arra, hogy - a jogszabályi keretek között - ösztönözze az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyt.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176/H. § (1) bekezdésében.]

Továbbképzési program bejelentési díja

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az adópolitikáért felelős miniszter az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők továbbképzési programjainak szervezésére benyújtott pályázat elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díjat határoz meg. A pontos díjösszegeket a várhatóan 2014 decemberében megjelenő miniszteri rendelet rögzíti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (17a) bekezdésében.]

Adó-visszatérítés

Új előírás a módosítótörvény kihirdetését követő naptól.

Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések következtében érintetté vált adózót adó-visszatérítés illeti meg a tárgyi eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével.
Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot, adózónként pedig az 5 milliárd forintot.
Az adó-visszatérítést csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának megjelenése után lehet kifizetni. Ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy az adó-visszatérítés tiltott állami támogatásnak minősül, a vonatkozó rendelkezés hatályát veszti, és az állami adóhatóság a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176/A. §-ában.]

Adókülönbözet

Változás 2015. január 1-jétől.

Adókülönbözetnek minősül az is, ha az ügyészség állapítja meg jogerősen a bevételcsökkenést, vagyoni hátrányt stb. (eddig csak a bíróság állapíthatta meg), és ezzel egyidejűleg megrovást alkalmaz.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 3. pontjában.]

Kapcsolt vállalkozás

Változás 2015. január 1-jétől.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 17. pontjában.]

Áfabevallás gyakorisága

Új előírás 2015. január 1-jétől.

Havonta kell áfát bevallania az adóévben jogelőd nélkül, újonnan alakult adózónak. E kötelezettség a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig terheli az adózót.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I/B/3/ab), an) alpontjaiban, 205. § (4) bekezdésében.]

Változás 2015. január 1-jétől.

Évesről negyedéves áfabevallásra köteles áttérni a közösségi adószámmal nem rendelkező, az adóévet megelőző második adóévben 50 millió forintot meghaladó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást elért adózó, függetlenül attól, hogy a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten ösz-szesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I/B/3/ ac)-ad) alpontjaiban, 205. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Összesítő nyilatkozat

Változás 2015. január 1-jétől.

Termékbeszerzés esetén is havi összesítő nyilatkozatadásra kötelezett az adóalany, ha Közösségen belüli termékbeszerzése meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget. (Korábban ugyanezen feltételek mellett csak a termékértékesítésnél kellett áttérni a havi összesítő jelentésre.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 8. melléklet 1. C) pontjában.]

Távszerencsejáték

Változás 2015. január 1-jétől.

A távszerencsejáték-szervezés játékadójáról szóló bevallást és annak egyidejű megfizetését a szervezőnek havi gyakorisággal kell az állami adóhatóság felé teljesítenie (kétheti helyett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I. 6.3. alpontjában.]

Mini egyablak

Új előírás 2014. október 1-jétől.

A műsorszolgáltatást, elektronikus és távközlési szolgáltatást (távolról is nyújtható szolgáltatást) nyújtó adóalanyok a letelepedésük szerinti adóhatóságon keresztül teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket. Így például a Magyarországról másik tagállamba nyújtott távközlési szolgáltatás esetén az adóalanyok a másik tagállamot megillető általános forgalmi adót a magyar adóhatóságon keresztül teljesíthetik, úgy, hogy a másik tagállamban nem kell regisztrálniuk, illetve fordítva, a magyar áfát anélkül fizethetik meg egy másik tagállami adóhatóságon keresztül, hogy belföldön regisztrálniuk kellene.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. § (3) bek., 4. § (4a) bek., 20/B § (3) bekezdéseiben, 10. mellékletében.]

Bizalmi vagyonkezelés

Új előírás 2014. március 15-étől.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget adózónak kell tekinteni. Adókötelezettségeit a bizalmi vagyonkezelő teljesíti, akit az adóigazgatási eljárások során a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg tekintetében képviselőnek kell tekinteni. A bizalmi vagyonkezelőnek az általános szabályoktól eltérő, szűkített adatkörrel kell eleget tennie a bejelentési kötelezettségnek.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6. § (1a) bekezdésében, 9/A. §-ában, 16. § (3a) bekezdésében, 178. § 40. pontjában.]

Fordított adózás az acéliparban

Új előírás 2015. január 1-jétől.

A törvény rögzíti az acélipari termékek fordított adózásával ösz-szefüggésben az acélipari terméket értékesítő és e terméket beszerző adózók - a beszerzett, illetve értékesített termék adóalapjára és kilogrammban meghatározott mennyiségére vonatkozó - jelentéstételi kötelezettségét. A fordított adózás okán bevezetett jelentéstételi kötelezettséget a 2018. december 31-ét magában foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell utoljára alkalmazni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/A. § (3)-(4) bekezdéseiben, 191. §-ában.]

Egyéni vállalkozói igazolvány

Változás 2015. január 1-jétől.

Mivel az egyéni vállalkozói igazolvány megszűnt, így az állami adóhatóság már nem tekinti a kockázatelemzésnél figyelembe veendő szempontnak az adózó vagy vezető tisztségviselő egyéni vállalkozói igazolványának adókötelezettség nem teljesítése miatti öt éven belüli visszavonását.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (7) bek. b) pontjában.]

Mit kell tudni a nemzetközi adóegyüttműködési kódexről?

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, azaz a nemzetközi adó-együttműködési kódex (a továbbiakban: Aktv.) tartalmazza a közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályait.

A kódex

Az Aktv. - amelyben európai uniós és egyéb nemzetközi együttműködési eljárási szabályok szerepelnek adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatban - négy elemből áll:
■ 2010/24/EU behajtási irányelv átültetése (rekodifikáció, III. fejezet),
■ 2011/16/EU adómegállapítási irányelv átültetése (II. fejezet),
■ a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, multilaterális arbitrációs egyezményekhez kapcsolódó magatartási kódex egyes rendelkezéseinek megfelelő szabályok (rekodifikáció, IV. fejezet),
■ a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez kapcsolódó általános eljárási szabályok.
A behajtási jogsegély a 2913/92/EGK rendelettel kihirdetett, többször módosított Közösségi Vámkódex 4. cikk 9. pontja szerinti vámokra, valamint a vámokhoz kapcsolódó járulékos fizetési kötelezettségekre is kiterjed. Az Aktv. nem tartalmazza taxatív módon az adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés összes jogi eszközét, így például az Art. 7. mellékletében szereplő 2003/48/EK megtakarítási irányelv átültetését sem.
Az Aktv. hatálybalépése óta Magyarország több nemzetközi adóügyi megállapodást (például az OECD és az Európa Tanács által kidolgozott, az adóügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény) írt alá.
Az Aktv.-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Art.-t kell alkalmazni.

[Aktv. 1-3., 23. §]

Az adómegállapítási jogsegély

Az új 2011/16/EU adómegállapítási irányelv 2013. január 1-jétől a 77/799/EGK adómegállapítási irányelvet váltotta fel. Magyarország az adómegállapítási irányelvet ténylegesen csak 2013. április 21-én ültette át a magyar jogba az Aktv. II. fejezetével.
Az adómegállapítási irányelv újításai:
■ biztosítja az illetékes hatóságok együttműködésének szervezeti kereteit;
■ az érintett adók taxatív meghatározása helyett gyűjtőfogalmat alkalmaz;
■ 2015. január 1-jétől már a 2014-es adómegállapítási időszakra is bevezeti a kötelező automatikus információcsere intézményét öt jövedelemtípusra (munkaviszonyból származó jövedelem, vezető tisztségviselők tiszteletdíja, nyugdíj, ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem, egyes életbiztosítási termékek);
■ pontosan meghatározza a spontán (megkeresés nélküli) információcsere esetköreit az adócsalásgyanús helyzetek kiszűrésére fókuszálva;
■ szabályozza a más tagállami adómegállapítási eljárásokban való részvétel és az egyidejű ellenőrzések általános kereteit;
■ kimondja, hogy a megkeresett hatóság a megkeresés teljesítését kizárólag banktitokra hivatkozással nem tagadhatja meg;
■ meghatározza az adómegállapítási jogsegély keretében cserélhető információk körét.
Az Európai Bizottság módosítást készített elő az uniós tagállamok és az USA közötti, kétoldalú FATCA-megállapodások miatt.
Az adómegállapítási jogsegély tárgyi hatálya általában minden olyan adójellegű kötelezettségre kiterjed, amelyet az unió tagállamai, illetve ezek közigazgatási egységei (például szövetségi állam egységei vagy a települési önkormányzatok) vetnek ki. Kivételt képeznek a hozzáadott-értékadó-típusú adók és a jövedéki adó. Nem tartoznak az irányelv tárgyi hatálya alá továbbá a vámok, a kötelező társadalombiztosítási járulékok, illetve a szerződéses eredetű díjak (például közüzemi díjak) sem. A magyar megkeresések esetén az adó fogalmára az áfa, a jövedelmi adó és - a járulékok kivételével - az Art. általános adófogalmát [Art. 4. § (1) bek. a) pont] kell alkalmazni.
Az adómegállapítási jogsegély főbb formái:
■ megkeresésre folytatott információcsere,
■ spontán információcsere,
■ automatikus információcsere,
■ részvétel más tagállami adómegállapítási eljárásban,
■ egyidejű ellenőrzések,
■ kézbesítési jogsegély.
A megkeresésre történő információcsere szabályai érdemben nem változnak; ez az együttműködési forma tekinthető tipikusnak az adómegállapítási jogsegély keretein belül. Ez az információcsere a másik tagállam előzetes megkeresése alapján minden olyan adatra kiterjedhet, amely az adómegállapítási jogsegély tárgyi hatálya alá tartozik, és a megkeresett hatóság rendelkezésére áll, vagy közigazgatási eljárás keretében (itthon Ket., Art. szerinti eljárásban) megszerezhető. Ha a megkereséssel érintett információ eleve rendelkezésre áll, két - egyéb esetben hat - hónapon belül kell a megkeresést teljesíteni (e határidőkről az érintett hatóságok eltérően is megállapodhatnak). A megkeresés beérkezését hét munkanapon belül vissza kell igazolni, a pótlólagos információkérés iránti igényt egy hónapon belül kell jelezni, az esetleges akadályközlést is legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított három hónapon belül kell visszajelezni a megkereső félnek. A megkeresés nem teljesítését, elutasítását minden esetben indokolni kell (és a megkeresés kizárólag banktitokra hivatkozással nem utasítható el).
Spontán információcsere esetén az információt előzetes megkeresés nélkül, nem rendszeresen, előre meg nem határozott időpontban és gyakorisággal bocsátja az egyik tagállam a másik tagállam rendelkezésére. Spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság az információ beérkezését hét munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja. A megkereső hatóság spontáninformációcsere-kérésének teljesítésére egy hónap a határidő. A magyar hatóság részéről spontán információcserének van helye, ha
■ a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy az Európai Unió más tagállamában adóbevétel-kiesés következhet be;
■ az adózó olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedésével vagy egyéb adókötelezettség keletkezésével jár;
■ az egyik tagállambeli adózó és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül folytat egymás között gazdasági kapcsolatot olyan módon, hogy egyik vagy másik - vagy mindkét
- tagállamban adómegtakarítás keletkezhet;
■ a magyar fél indokoltan feltételezi, hogy a vállalkozáscsoporton belüli nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet;
■ az egyik tagállam által a magyar félnek továbbított információ olyan adatokhoz juttatta a magyar felet, amely releváns lehet a hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában adókötelezettség megállapítása szempontjából;
■ a magyar fél álláspontja szerint az információ a fentieken túl a megkeresett tagállam részére hasznos lehet.
Automatikus információscsere esetén meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése valósul meg az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával, a Bizottság által elfogadott, a formanyomtatványtól különböző, egységes számítógépes formátum használatával. Az automatikus információcsere rendszeresen, de legkésőbb az információ rendelkezésre állását követő év június 30-áig történik meg. Magyarország eddig köteles például az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamot értesíteni az adózó fent említett jövedelmeiről. A közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv automatikus információcserére vonatkozó 8. cikkének nemzeti átvételét a tagállamok 2015. január 1-jéig kötelesek elvégezni. Erre hazánkban az Aktv. és az adózás rendjéről szóló törvény módosításával került sor.
Az Aktv. 2015. január 1-jei hatállyal több, az automatikus információcseréhez kapcsolódó, új értelmező rendelkezéssel egészül ki, így az automatikus információcserével érintett egyes jövedelmek - mint a nyugdíj, az ingatlan hasznosításából származó jövedelem, valamint az életbiztosításból származó jövedelem - meghatározásával. A jogharmonizációra tekintettel szükséges előírni, hogy a magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi, és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld. Az Aktv. rögzíti továbbá az Európai Bizottság felé fennálló értesítési kötelezettséget a más tagállammal megkötött, az automatikus információcsere gyakorlati megvalósítását tartalmazó, két- vagy többoldalú megállapodásról is, továbbá rendelkezik arról is, hogy a felesleges adminisztrációs terhek elkerülése érdekében a magyar adóhatóság értesíthet egyes tagállamokat, hogy az adott tagállamtól nem kéri az automatikus úton egyébként küldendő információkat. Erről - mint az adómegállapítási jogsegély irányelv működéséért felelős uniós szervet - az Európai Bizottságot is értesítenie kell.
A más tagállam területén folytatott közigazgatási vizsgálatban való részvétel és a más tagállami közigazgatási eljárás során a jelenlét - mint speciális együttműködési forma - az érdekelt tagállamok hatóságainak megállapodása esetén alkalmazható. Az Aktv. garanciális szabályként kimondja, hogy a más tagállami vizsgálat során a részt vevő tisztviselőnek igazolni kell személyazonosságát és eljárási jogosultságát. A törvény a más tagállami tisztviselő magyarországi eljárása során kizárja, hogy az egyes közvetlen cselekményeket végezzen (például nyilvántartást megvizsgáljon vagy természetes személyt nyilatkoztasson). E cselekményeket a magyar megkeresett hatóság a hazai eljárási szabályok szerint, a más tagállami tisztviselő indítványára végzi el, és az eredményről a másik tagállam, illetve tisztviselője részére tájékoztatást ad, okiratot állít ki. Ha a megállapodás alapján magyar tisztviselő más tagállami eljárására kerül sor, e tisztviselő eljárási jogosultságai az Akt., az Art. és a Ket. alapján, de kizárólag a más tagállam belső jogával összhangban álló keretek között alakulnak (azaz a magyar tisztviselő más tagállambeli eljárását a más tagállam belső joga korlátozhatja).
Speciális együttműködési forma a tagállami adóhatóságok egyidejű ellenőrzése. Egyidejű ellenőrzésről szóló megállapodás és maga az ellenőrzés olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a megállapodást kötött tagállamok adóhatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik. Az egyidejű ellenőrzés lehetőségének felmerülése esetén az egyik tagállam megkeresést küld az érintett tagállamok adóhatóságainak, amelyben jelzi a megállapodás lehetőségét, az érintett személyek és az ellenőrzés időtartamának megjelölésével. A megállapodás megkötése, illetve az ilyen együttműködésben való részvétel fakultatív, azzal, hogy a részvétel elutasításának indokait közölni kell a kezdeményező tagállami hatósággal.
A kézbesítési jogsegély igénybevétele másodlagos jellegű, mivel e jogsegély feltétele, hogy a megkereső hatóság a saját joga szerinti kézbesítési lehetőségeket előzetesen már kimerítse, vagy e kézbesítés aránytalan nehézséggel járjon. A kézbesítéssel érintett iratok köre azon iratokra terjed ki, amelyek az adómegállapítási jogsegély tárgykörébe tartoznak (így különösen nem tartoznak ide a végrehajtási okiratok, amelyeket a behajtási jogsegély keretében lehet kézbesíttetni).
Az együttműködési formák közös szabályai:
■ a megkeresést a megkeresett hatóságnak -nemzeti érdekétől függetlenül - teljesítenie kell;
■ az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett, továbbított információ adótitok;
■ az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt a tipikus felhasználási célon
- azaz az e jogsegély hatálya alá tartozó adók közigazgatási eljárás keretében történő megállapításán - túl az adómegállapítási jogsegély hatálya alá tartozó adókkal kapcsolatos szankciót megállapító bírósági eljárásban is fel lehet használni (például adóhatósági határozatokkal kapcsolatos közigazgatási perekben);
■ az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó követelések megállapításával és végrehajtásával, valamint a kötelező társadalombiztosítási járulékok megállapításával és végrehajtásával kapcsolatban is fel lehet használni.
Az adómegállapítási jogsegély esetén az illetékes hatóság a nemzetgazdasági miniszter, míg az operatív végrehajtást továbbra is a NAV Központi Hivatala keretében működő Központi Kapcsolattartó Iroda végzi.
Az adómegállapítási jogsegélyt főszabály szerint elektronikus úton, az Európai Bizottság által fejlesztett és működtetett CCN rendszer igénybevételével teljesítik a tagállami adóhatóságok, az Európai Bizottság által - a tagállami adóhatóságok operatív szakértőinek részvételével működő munkacsoportokban
- kifejlesztett formanyomtatványok igénybevételével.
Az adómegállapítási jogsegély teljesítésével járó költségeket főszabály szerint a tagállamok maguk viselik.

[Aktv. 4. § (1) bek. 1., 4. § (2)-(3) bek., II. fejezet, 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 36. §]

A behajtási jogsegély

A behajtási jogsegély szabályai az EU egyik tagállamában megállapított adó- és vámkövetelés másik tagállambeli végrehajtását biztosítják. Az adó- és vámkövetelések behajtása a 24/2010/EU irányelv (behajtási irányelv) alapján működik. Ennek főbb jellemzői:
■ az alkalmazási kör radikális kiterjesztése,
■ az egységes végrehajtható okirat bevezetése,
■ az előzetes megkeresés nélküli információcsere lehetőségének megteremtése,
■ az adózói jogorvoslati lehetőségek egyértelmű rendezése,
■ az adózási adatok társadalombiztosítási felhasználásának lehetővé tétele.
Az Aktv. alapján tételes felsorolás nélkül bármely olyan adónemben lehetséges a behajtási jogsegély igénybevétele, amelyet az EU vagy valamely tagállam vagy a tagállam területi önkormányzata, közigazgatási alegysége (például tartománya) nevében vetnek ki, illetve a behajtási jogsegélyt az adó- és vámeljárásokhoz kapcsolódó igazolások díjaira (illetékekre) is alkalmazni lehet. Magyar részről ez azt jelenti, hogy valamennyi központi és helyi önkormányzati adóra (ideértve általában az illetékeket), valamint a NAV előtti eljárásokban fizetett eljárási illetékekre is kiadható más tagállami behajtás iránti megkeresés. A vámkövetelések és az EMGA/EMVA követelések, valamint a főkövetelésekhez kapcsolódó járulékos követelések (bírságok, szankciók, kamatok) érvényesítése is biztosított a behajtási jogsegély keretében. Emellett az úgynevezett "1500 eurós szabály" is érvényesül, mely szerint behajtási megkeresés és biztosítási intézkedés iránti megkeresés csak legalább 1500 eurós - vagy annak megfelelő, egyéb pénznemben kifejezett pénzösszegű - követelések esetén adható ki.
A megkereső tagállam állítja ki azt az okiratot, amelyet a megkeresett tagállamban - további hatósági aktus, záradékolás nélkül - végrehajtható okiratnak kell tekinteni. Ez az okirat a végrehajtást engedélyező egységes okirat (VEEO), amelyet az Európai Bizottság által rendeletben és egyedi határozatban meghatározott formanyomtatványon kell kiadni, és minimális tartalmi követelmények betartásával (követelés, adós, elrendelő hatóság azonosítása) kell továbbítani a megkeresett hatósághoz. A megkereső tagállam illetékes hatósága által kiállított VEEO az Aktv. alkalmazásában ugyanolyan végrehajtható okiratnak minősül, mintha azt a NAV a saját eljárásában maga állította volna ki. A VEEO-t elektronikus úton és magyar nyelven - vagy magyar nyelvű fordítást is mellékelve - kell továbbítani a magyar megkeresett hatóság (NAV) részére, ezt a NAV kézbesíti a magyarországi adósnak, és ezen okirat alapján folytatja le az "idegen követelés" érvényesítésére a magyarországi adóvégrehajtási eljárást. Ha a NAV a megkereső hatóság, a megkeresett állam hivatalos nyelvén kell kiállítania a VEEO-t. A VEEO-val kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a VEEO-t kiállító megkereső tagállam hatóságához kell előterjeszteni. A VEEO a végrehajtási eljárást lefolytató megkeresett tagállamban sikeresen nem vitatható, ezt az érdemi kérdést kizárólag a VEEO-t kiállító megkereső tagállam illetékes hatósága (bírósága) döntheti el. (A VEEO bevezetése és a végrehajtható okiratok "belföldiesítésének" kizárása érdemben gyorsítja majd a behajtási eljárást.)
A NAV a másik tagállami adóhatóság előzetes kérése nélkül, a kifizetés teljesítése előtt tájékoztathatja a másik tagállamot az e tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező személynek teljesítendő adó-visszatérítésről (e szabály az illetékre is alkalmazható, de az áfa-visszatérítésre nem). Ugyanezt az előzetes kérés nélküli önkéntes tájékoztatást a NAV részére a másik tagállam adóhatósága is teljesítheti, ha Magyarországon letelepedett vagy itt tartózkodási hellyel rendelkező személynek adó-visszatérítés teljesítését tervezi. Az új rendelkezés jelentősége, hogy a visszatérítésre jogosult személy letelepedésének állama is felhasználhatja ezeket az adatokat a saját adóztatási tevékenysége során (akár az e személy elleni hazai végrehajtási eljárásban) és a hazai társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos eljárásokban. Az előzetes megkeresés nélküli információcsere nem kötelező együttműködési forma (az adó-visszatérítést teljesítő tagállamnak tehát nincs minden esetre kiterjedő előzetes tájékoztatási kötelezettsége, az információszolgáltatás kizárólag az adó-visszatérítést teljesítő tagállam döntésétől függ).
Az Aktv. tételes felsorolással rögzíti, hogy a végrehajtást engedélyező egységes okirattal (VEEO), a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal (azaz a megkereső tagállambeli végrehajtás alapját jelentő okirattal), az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság általi más tagállambeli kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket kizárólag a megkereső tagállam hatóságai bírálhatják el érdemben, és ezeket a jogorvoslati kérelmeket a megkereső tagállamban kell előterjeszteni.
A megkeresett tagállambeli adó-végrehajtási eljárás egyes cselekményei (például ingatlanra jelzálogjog bejegyzése, végrehajtás munkabérre) a megkeresett tagállam jogszabályai alapján és e tagállamban kifogásolhatók (ezeket a jogorvoslati kérelmeket a megkeresett tagállamban kell előterjeszteni).
A behajtási jogsegély keretében megszerzett bármely információ felhasználható a társadalombiztosítási járulékok megállapítása és végrehajtása iránti eljárásokban. A behajtási jogsegély keretében megszerzett információk felhasználási körét bővíti az a rendelkezés, amely alapján az adott behajtási ügyben együttműködő tagállamok adóhatóságai egy harmadik tagállamnak is átadhatják a behajtási adatokat, ha megítélésük szerint a harmadik tagállamban ezek az adatok az adó- és vámkövetelések behajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, illetve a társadalombiztosítási járulékok megállapítása vagy végrehajtása céljából hasznosak lehetnek. Az információ továbbítását az információ forrásának tagállama megakadályozhatja, ha az adattovábbításról szóló előzetes értesítésre válaszul tíz munkanapon belül írásban az adattovábbítást megtiltó nyilatkozatot küld.
A behajtási irányelv újrakodifikálásával 2013. április 21-étől átvezetett módosítások:
■ az illetékes hatóság helyett a hatáskörrel rendelkező hatóság terminus szerepel (competent authority);
■ a tárgyi hatály meghatározása a megkereső és a megkeresett államként való eljárásra is kiterjed;
■ új eljárásjogi szabály, hogy ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett sikeres behajtás esetén devizában érkezik be az érvényesített követelés összege, az állami adóhatóság a devizaátváltásból eredő árfolyam-különbözetet az adózói folyószámlán nem tartja nyilván.

[Aktv. 4. § (1) bek. 2., 4. § (2), (4) bek., III. fejezet]

A Választottbírósági egyezményhez kapcsolódó rendelkezések

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Választottbírósági egyezményt a 2006. évi XXXVI. törvény hirdette ki. Az egyezmény 1. cikke szerint az egyezményt akkor kell alkalmazni, ha "az egyik szerződő állam vállalkozásának nyeresége által tartalmazott, adóztatási célokra figyelembe veendő nyereséget a másik szerződő állam vállalkozásának a nyeresége szintén tartalmazza", azért, mert a érintett államban nem tartották be a kapcsolat vállalkozások kettős adóztatásának elkerülését célzó, a Választottbírósági egyezmény 4. cikkében körülhatárolt elveket. A Választottbírósági egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére két speciális jogorvoslati lehetőségeket biztosít:
■ önálló tagállami jogorvoslat a kettős adózást előidéző intézkedéstől számított három éven belül (egyoldalúan vagy az ilyen intézkedés elégtelensége esetén kölcsönös egyeztetési eljárásban érvényesíthető, azzal, hogy a kölcsönös egyeztetési eljárásban hozott kölcsönös megállapodás a részes államok elévülési szabályaira tekintet nélkül végrehajtható);
■ tanácsadó bizottság előtti eljárás, ha az önálló belső jogorvoslat előterjesztésétől számított két év kölcsönös megállapodás nélkül eltelt.
A Választottbírósági egyezményhez egy nem kötelező, ajánlás jellegű ("soft law") magatartási kódex is kapcsolódik (2006/C 176/02).
A Választottbírósági egyezmény 6. cikk (2) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetési eljárás alapján létrejött megállapodás az érintett szerződő államok hazai jogában előírt elévülési időre tekintet nélkül végrehajtandó. A magatartási kódex 5. pontja szerint a tagállamoknak ajánlott az "adóbeszedés felfüggesztése" a Választottbírósági egyezmény szerinti eljárás időtartamára; az Aktv. 42. § (8) bek. szerint önálló felfüggesztési oknak minősül, ha a választottbírósági eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése vagy ezzel azonos hatású intézkedés várható.
Az Aktv. 42. §-ának főbb rendelkezései a következők:
■ a hazai illetékes hatóság (NAV) a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót és az érintett másik illetékes hatóságot a kérelem benyújtásáról;
■ a kétéves jogorvoslati határidő kezdő időpontja a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti hiánytalan kérelem benyújtásának napja, ezért az Aktv. tételesen meghatározza a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem tartalmi kellékeit;
■ az Aktv. speciális rendelkezése két hónapos határidőt biztosít a hiánypótlási felhívás kiadására;
■ a Választottbírósági egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során az illetékes hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül. [Aktv. 4. § (1) bek. 4., 42. §]

A nemzetközi adóegyezmények általános szabályai

Magyarország a törvény hatálybalépése óta több olyan nemzetközi adóügyi megállapodást is kötött, melyek elősegíthetik a magyar adóbevételek védelmét és az állami adóhatóság elől elrejteni kívánt adózói jövedelmek feltárását. Ezen megállapodások nem szűkíthetők le a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények körére. Ilyen egyezmény például az OECD és az Európa Tanács által kidolgozott, az adóügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény. Erre tekintettel kerültek ezen változások átvezetésre az Aktv. szövegén 2015. január 1-jével. Így az Aktv. már nem kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekre, hanem nemzetközi adóegyezményekre hivatkozik. Az Aktv.-ben - levezetés és az Art.-re való utalás nélkül - közvetlen tételes rendelkezés mondja ki az adótitok védelmét a nemzetközi adóegyezményekkel összefüggésben szerzett, továbbított információra, illetve tételes rendelkezés mondja ki a nemzeti elbánás elvét a másik részes állam illetékes hatósága megkeresésére, ami lehetővé teszi a magyar illetékes hatóság megkeresésre való eljárását abban az esetben is, ha magyar adóztatási érdek a megkeresés teljesítésére nem áll fenn.

[Aktv. 4. § (3) bek., 43. §]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu