adozona.hu
HVG Különszám, Adó 2014
HVG Különszám, Adó 2014
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2014-ben - tekintettel a közelgő választásokra - szünetel az adórendszer érdemi átalakítása: a jövő esztendő csak a finomhangolásokról szól. A változások közül talán a két leglátványosabb elem a kiskeresetű családok (összességében több mint 50 milliárd forintnyi) tehercsökkentése, valamint az élő és félsertés áfájának 5 százalékra mérséklése. 2014-ben marad az unortodoxia az adópolitikában. Nem születtek új adónemek, nem lesz például luxusadó, megtartják a - többnyire a fogyasztókra áthárítot...
HVG Különszám, Adó 2014
Tisztelt Olvasó!
2014-ben - tekintettel a közelgő választásokra - szünetel az adórendszer érdemi átalakítása: a jövő esztendő csak a finomhangolásokról szól. A változások közül talán a két leglátványosabb elem a kiskeresetű családok (összességében több mint 50 milliárd forintnyi) tehercsökkentése, valamint az élő és félsertés áfájának 5 százalékra mérséklése. 2014-ben marad az unortodoxia az adópolitikában. Nem születtek új adónemek, nem lesz például luxusadó, megtartják a - többnyire a fogyasztókra áthárított - különadókat, így a közműadót, a tranzakciós illetéket, a biztosítási adót, a bankadót, a távközlési adót, az energiacégek különadóját, s marad a kata, a kiva és az eva is. Nem lesznek lényeges adóemelések. A sok apró változtatással ezúttal a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek egyaránt kedvezni akartak a honatyák. De a kisebb horderejű változtatások így is vagy harminc törvény több száz paragrafusát érintik. A legtöbb átalakítást a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvények "szenvedték el".
Lapunk hagyományos - a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában összefoglaljuk a 2014 januárjától életbe lépő adószabályokat, teljes terjedelmében, egységes szerkezetben közlünk 14 törvényt. A jobb áttekinthetőség érdekében eltérő betűkkel jelöljük a módosított szövegrészeket, feltüntetve a 2013 során már életbe léptetetteket. (Az adótörvényeknél lábjegyzetben jelezzük az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő - lapzártánk után parlamenti elfogadásra kerülő - törvény által elrendelt változtatásokat.) A megszokott módon, pontról pontra igyekszünk bemutatni, értelmezni az új regulákat. Akárcsak tavaly, az idén is kitérünk az illeték- és a számviteli törvény új előírásaira. Ezúttal a családi járulékkedvezmény tb-s szabályait is bemutatjuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az új nemzetközi adó-együttműködési kódexszel, a határon túlnyúló adóellenőrzések témájával.
Sok adózót érint, hogy 2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt, vagyis azok, akik korábban nem tudták teljes összegben igénybe venni a kedvezményt, mostantól családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is érvényesíthetik azt. Változnak a kockázati és életbiztosításhoz kapcsolódó adókedvezmények. Ekhósan adózhatnak majd a sportszövetségeknél foglalkoztatott magánszemélyek, "hordozhatóvá" válnak a tartós befektetési szerződések (persze tranzakciósilleték-fizetéssel). 200 ezer forintig adómentes lesz a termőföld értékesítéséből származó jövedelem, 75 ezer forint megfizetésével magasabb ellátási alap is biztosítható a kisadózóknak (kata-plusz), adómentes lesz a focimeccsre szóló belépő.
A kkv-k számára előnyös változás, hogy tárgyi eszközhöz kapcsolódó hiteleknél már a kamat 60 százalékáig lesznek jogosultak adókedvezményre. Visszanyesik ugyanakkor a filmes és előadó-művészeti támogatások adókedvezményét, az itt keletkezett - 2013-ban 15 milliárd forintra becsülhető - adóelőnyök háromnegyede jövőre elvész.
Kevesebb cégnek kell majd konszolidált beszámolót készíteni a határértékek duplázása miatt.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása lehetővé teszi a NAV számára, hogy elektronikus úton küldjön megbízólevelet adóellenőrzésről, vizsgálhassa a cégnél alkalmazott könyvelési szoftvereket, informatikai szoftvereket, és az ellenőrzésre átvett iratokat hatvan nap helyett egészen a vizsgálat végéig benntarthassa hivatalában. (Célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.)
Az új adótörvényekre való felkészülésre, 452 oldalas kiadványunk áttanulmányozására a hatálybalépésig alig egy hónap áll rendelkezésre. Lehet tehát ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint az új adócsomag. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy számos rendelet szabályozása még hátravan, így érdemes figyelni a következő hetekben a közlönyöket.
A várhatóan jövő év elején megjelenő - 2014-re szóló - tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az időközben bekövetkező adóváltozásokra is. Reméljük, magyarázataink segítenek a megértésben, az eligazodásban, a szükséges intézkedések meghozatalában. A gyors kommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu webszájtunkon, ahol az erre előfizetők napi gyakorisággal találnak meg minden fontos adó-, tb- és munkajogi törvényt, információt. (Az erről szóló tájékoztatónkat a webes felületen kívül megtalálja a szemközti oldalon is.) Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadvány 449. oldalán elhelyezett kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat.
A HVG Adó különszám szerkesztői
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Összevont adóalap
Nem változott.
Az összevont adóalapba továbbra is az önálló és a nem önálló jövedelmek, továbbá az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Országgyűlési képviselői tevékenység
Változás a következő Országgyűlés alakuló ülésének napjától.
Az országgyűlési képviselői tevékenység nem önálló (vagyis a munkaviszonyhoz hasonló) tevékenységnek minősül, így a jövedelem kiszámításához már nem alkalmazható a 10 százalékos költséghányad.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 24. § (1) bek. h) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is adómentes az országgyűlési képviselői tisztség ellátására tekintettel természetben biztosított eszköz, szolgáltatás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.10. alpontjában.]
Januári bér elszámolása
Változás 2014. március 15-étől.
A január hónapban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évben (december 31-én) megszerzettnek tekinteni, ha azt január 10-éig kifizetik. (Korábban a január 15-éig kifizetett bér minősült előző évinek.) Ezt a rendelkezést első ízben a 2015 januárjában kifizetett - 2014-re vonatkozó - jövedelemre kell alkalmazni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 26. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adókötelezettséget továbbra is a jövedelem megszerzésének időpontjában kell megállapítani.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. §-ában.]
Ingatlan-bérbeadás
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem minősül költségnek az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóévi jövedelem esetén fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet V. 13. pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is önálló tevékenységnek minősül az ingatlan-bérbeadás, azaz a jövedelmet a bevételek és a kiadások különbözeteként kell meghatározni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 16. § (3) bek. b) pontjában.]
Családi adóalap-kedvezmény
Nem változott.
Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62 500 forinttal, három és minden további eltartott esetén 206 250 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez az első és a második gyermek esetén gyermekenként legfeljebb nettó 10 ezer, a harmadik gyermektől gyermekenként nettó 33 ezer forint adómegtakarítást - többletjövedelmet - jelenthet havonta.A kedvezményt a jogosultak közösen is érvényesíthetik, illetve az megosztható a jogosultnak nem minősülő házastárssal (tehát a nevelőszülő a házastársával) vagy a közös háztartásban élő élettárssal.
Tehát az egygyermekes családok havi bruttó 62 500, a kétgyermekesek havi 125 000, a háromgyermekesek havi 618 750 forint bruttó jövedelem alatt nem tudják teljes egészében igénybe venni a kedvezményt, de családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa egyedülálló családi kedvezményére
Egyedülálló szülő három kiskorú gyermeket nevel, és havi 400 ezer forint jövedelmet szerez. 2014 januárjától decemberig havonta 35 ezer forint járulékkedvezményt érvényesít. Decemberben 400 ezer forint jutalmat kap. Decemberi bére (800 ezer forint) elszámolása során 181 250 forint után 29 ezer forint személyi jövedelemadót fizet. Az éves bevallásának benyújtásakor a magánszemély nem érvényesítheti a családi kedvezmény egészét, azt csökkentenie kell a már igénybe vett családi járulékkedvezménnyel, 385 ezer forint 625 százalékával, azaz 2 406 250 forinttal. A magánszemély ezért a személyi jövedelemadójával szemben nem 7 425 000 forint családi kedvezményt vehet igénybe, hanem csak 5 018 750 forintot. Ez azt eredményezi, hogy a 181 250 forint után meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót.__________________________________________________________________________________
Családi járulékkedvezmény bővítése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a magánszemély és a házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenti az általuk (együttesen) igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban megállapítja, hogy személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor azt a családi kedvezményt, amelyet családi járulékkedvezmény formájában már érvényesítettek, ismételten nem vonhatja le az adóalapból, azaz a személyi jövedelemadót meg kell fizetni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (6) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét az általános szabályoktól eltérően havonta (nem negyedévente) kell megállapítania és bevallania.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa családi járulékkedvezmény érvényesítésére
A családfő havi munkabére 500 ezer forint, a feleség otthon neveli négy gyermeküket, mind a négy gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül. A családfő nyilatkozik, hogy a teljes adó- és járulékkedvezményt igénybe akarja venni. Hogyan alakul a havi nettó bére?|
Megnevezés |
2013 |
2014 |
Havi kereset |
Havi családi |
|||
|
1. |
Havi munkabér |
500 000 |
500 000 |
500 000 |
825 000 |
||
|
2. |
Érvényesített családi kedvezmény |
500 000 |
500 000 |
||||
|
3. |
Családi kedvezménnyel csökkentett szja-alap (1.-2.) |
- |
- |
||||
|
4. |
Fizetendő szja (3.*16%) |
- |
- |
||||
|
Családi járulékkedvezmény |
|||||||
|
5. |
Az szja-törvény szerinti családi kedvezmény |
825 000 |
825 000 |
||||
|
6. |
Szja-ban érvényesített családi kedvezmény (2.) |
500 000 |
500 000 |
||||
|
7. |
Családi járulékkedvezmény [(5.-6.)*16%] |
- |
52 000 |
||||
|
8. |
Természetbeni
egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege |
35 000 |
35 000 |
||||
|
9. |
Érvényesített családi járulékkedvezmény |
35 000 |
|||||
|
10. |
Levont
természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási |
35 000 |
- |
||||
|
11. |
Munkaerő-piaci járulék (1.*1,5%) |
7 500 |
7 500 |
||||
|
12. |
Nyugdíjjárulék (1.*10%) |
50 000 |
50 000 |
||||
|
13. |
Nyugdíjjárulékból
igénybe vehető családi járulékkedvezmény [a 12. és (7.-9.) |
17 000 |
|||||
|
14. |
Levont nyugdíjjárulék (12. - 13.) |
35 000 |
33 000 |
||||
|
15. |
Összes adó és járulék (4.+10.+11.+14.) |
92 500 |
40 500 |
||||
|
16. |
Nettó jövedelem (1. - 15.) |
407 500 |
459500 |
||||
|
A havi nettó jövedelem növekedése |
52 000 |
||||||
Családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély ugyanazon adóéven belül több személlyel érvényesíti közösen a családi kedvezményt, vagy a jogosult ugyanazon adóéven belül a közös érvényesítés mellett még egy harmadik magánszeméllyel megosztva is érvényesít kedvezményt, akkor a bevallásban - a másik jogosultak vagy a jogosult és a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével - fel kell tüntetni, hány jogosultsági hónapra érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónapra osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal a megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették. Az éven belüli válás és azt követően új élettársi kapcsolat esetén a megosztás tehát nem érintheti azokat a hónapokat, amelyekre a volt házastársak a családi kedvezményt közösen érvényesítik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (2a) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapítás során a magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy az eltartottak, kedvezményezett eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a közös érvényesítés vagy a megosztás tényét, valamint az érintett másik magánszemély adóazonosító jelét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A családi kedvezményre vonatkozó szabályozás megkülönbözteti a családi kedvezmény közös érvényesítését annak megosztásától. Az előbbi a jogosultak között lehetséges, míg a megosztás egy jogosult és jogosultnak nem minősülő élettársa, házastársa között lehetséges (ez utóbbi a nevelt gyermekre tekintettel a nevelőszülő és a házastársa közötti megosztást jelenti).A közös érvényesítés azokra a jogosultsági hónapokra lehetséges, amikor mindkét magánszemély jogosultnak minősült, a megosztás pedig azokra a jogosultsági hónapokra nem lehetséges, amelyekre az érintett magánszemélyek bármelyike igénybe vette a gyermeküket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1a)-(1b) bekezdéseiben.]
A közös érvényesítés 12 jogosultsági hónapnál rövidebb is lehet. Egy magánszemély ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel közösen érvényesítheti a családi kedvezményt több más magánszeméllyel is (például éven belüli válás és új házasságkötés esetén), illetve a közös érvényesítés, majd az azt követő időszakra megosztás is lehetséges ugyanabban az évben (például éven belüli válás és új élettársi kapcsolat esetén).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (2a) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa családi kedvezmény közös érvényesítésére és megosztására
Három gyermeket nevelő házaspár áprilisban elválik, az édesanya neveli tovább a gyermekeket. Az édesanya szeptemberben élettársi kapcsolatot létesít. Az édesapa bevallásában az első négy hónapban érvényesítheti a családi kedvezményt az édesanyával közösen. Az édesanya bevallásában megoszthatja a családi kedvezményt az élettársával. A megosztás májustól decemberig terjedő hónapokra vonatkozhat, feltéve, hogy az édesanya az élettársi kapcsolat létesítését megelőzően nem vette igénybe az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát. Az édesanya a bevallásban feltünteti, hogy volt házastársával négy hónapig közösen érvényesíti a családi kedvezményt, élettársával pedig nyolc hónapra megosztja azt.__________________________________________________________________________________
Megosztott felügyelet
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindketten jogosultak, a gyermek mindkét szülő vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után mindkét különélő szülő (illetve házastársuk) jogosult a családi kedvezmény rá vonatkozó összege 50 százalékának érvényesítésére.A gyermeket felváltva gondozó szülők nem érvényesíthetik közösen a családi kedvezményt, de új házastársukkal jogosultak erre.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1e) bekezdésében.]
Nem változott.
Családi adókedvezményre az a magánszemély jogosult, aki a gyermek után családi pótlékra jogosult.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa családi kedvezményre megosztott felügyelet esetén
Elvált szülők egyetlen közös gyermeküket felváltva nevelik, a gyermek után 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra. Az édesanya újra megházasodik, és ikergyermekei születnek. Az édesanya tehát az első házasságból származó, felváltva nevelt gyermekkel együtt három gyermeket nevel, három kedvezményezett eltartottja van. Az ikrek után fejenként 206 250 forint családi kedvezményre jogosult, a felváltva nevelt gyermek után azonban csak a 206 250 forint felére, 103 125 forintra, együttesen 515 625 forintra. Ezt a családi kedvezményt közösen érvényesítheti új házastársával. Az édesapa az egygyermekeseknek járó családi kedvezmény (vagyis 62 500 forint) felére, 31 250 forint kedvezményre lesz jogosult.__________________________________________________________________________________
Családi járulékkedvezmény
Jogosultság, mérték
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása tartalmazza a családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítéséhez szükséges új szabályokat. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő személyek ezentúl a jövedelmük alacsony összege miatt igénybe nem vett családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalmának megfelelő összeget levonhatják a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból.A családi járulékkedvezményre a személyijövedelemadó-törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és a családi kedvezmény érvényesítésére megosztással jogosult biztosított házastársa, élettársa jogosult.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. § (1) bekezdésében.]
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető családi kedvezmény összegéből■ a biztosított által, vagy
■ az szja-törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen, és/vagy
■ a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított(ak) által fizetendő járulékok együttes összege.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. § (3) bekezdésében.]
A kedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki az év során biztosított volt, függetlenül attól, hogy az adóelszámolás (bevallás, munkáltatói adómegállapítás) benyújtásakor biztosított-e.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. § (2) bekezdésében.]
A kedvezmény érvényesítése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Első lépésként azt kell meghatározni, mekkora összegű családi adóalap-kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Ebben a lépésben csak a kedvezményre jogosult (egyetlen) személyt kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy más jogosulttal közösen vagy más nem jogosulttal (jellemzően élettárssal) megosztva érvényesíti-e a kedvezményt. Ez az összeg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak és a jogosultsági hónapok számának függvényében állapítható meg.Második lépésként a jogosultat megillető összegből le kell vonni a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen, illetve a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített adóalap-kedvezményt.
Harmadik lépésben az így kapott különbözet 16 százaléka érvényesíthető járulékkedvezményként, ha az "belefér" a családi járulékkedvezményre jogosult(ak) 7 százalékos egészségbiztosítási járulékába és 10 százalékos nyugdíjjárulékába.
A családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. Az érintett biztosított magánszemélyek az adóbevallásukban, illetve munkáltatói adómegállapításukban tett (egymás adóazonosító jelét is tartalmazó) nyilatkozatukkal együttesen (közösen) is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt. Ezen nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemélyek döntését is a kedvezmény összegének felosztásáról.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. § (4) bekezdésében.]
A családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is igénybe veheti. A családi járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja a megszerzett jövedelem - tényleges kivét, átalányban megállapított jövedelem, illetve a személyes közreműködés díjazása - után fizetendő járulékokból tudja igénybe venni, azt az egyéni vállalkozó minimumjárulékalap-terheiből nem lehet érvényesíteni.[Lásd az 1997. évi. évi LXXX. törvény 24/A. § (6) bekezdésében.]
A járulékkedvezményt érvényesítő személy - függetlenül attól, hogy egyáltalán fizet-e járulékot - továbbra is jogosult társadalombiztosítási ellátásra. A kedvezmény nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátások összegét.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/B. §-ában.]
A kedvezmény érvényesítése év közben
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adóelőleget megállapító munkáltató köteles megállapítani a családi járulékkedvezmény havi összegét.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (1) és az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (6) bekezdéseiben.]
Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyijövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 százalékával csökkenti a biztosítottat terhelő járulékokat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (2) bekezdésében.]
A járulékkedvezményt úgy kell érvényesíteni, hogy azt a kifizetett jövedelemből először egészségbiztosítási járulékként (ezen belül sorrendben természetbeni egészségbiztosítási járulékként majd pénzbeli egészségbiztosítási járulékként) nem kell levonni, és ha az még nem elégséges, a fennmaradó összeg a nyugdíjjárulékot csökkenti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (3) bekezdésében.]
A biztosított a munkáltatónak, kifizetőnek tett adóelőleg-nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (4) bekezdésében.]
Járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előlegnyilatkozatot csak olyan magánszemély tehet, aki a családi kedvezményre is jogosult (tehát a családi kedvezményre saját jogán nem, csak megosztással jogosult magánszemély ilyen nyilatkozatot nem tehet).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (5) bekezdésében.]
A biztosított egyéni vállalkozó a családi kedvezmény havi összegét, a mezőgazdasági őstermelő a családi kedvezmény negyedéves összegét maga állapítja meg.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. § (1) bekezdésében.]
A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege:■ a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyijövedelemadóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka,
■ legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék összege.
Az egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a tényleges kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem után fizetendő járulékokból tudja igénybe venni, a minimum-járulékalap terheiből nem.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. § (2) bekezdésében.]
A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege:■ a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyijövedelemadóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka,
■ legfeljebb a biztosítottat a negyedévben terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék összege.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. § (3) bekezdésében.]
A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy■ az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként,
■ ha az nem elegendő, a nem érvényesített részt pénzbeli egészségbiztosítási járulékként,
■ ha az előbbiek sem elégségesek, a még mindig nem érvényesített részt nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. § (4) bekezdésében.]
Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint családi kedvezményre jogosultnak (ilyen például a nem vér szerinti szülő, élettárs).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. § (5) bekezdésében.]
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az összevont adóalapja után személyijövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. (E rendelkezés nem befolyásolja a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezménnyel összefüggésben a magánszemély visszafizetési kötelezettségét.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/C. §-ában.]
A kedvezmény elszámolása
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A biztosított a családi járulékkedvezménnyel köteles a munkáltatói adómegállapítás során vagy az éves bevallásában elszámolni. A bevallásban fel kell tüntetnie a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, illetve azt az összeget is, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összege címén a foglalkoztató vagy a biztosított egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő érvényesített.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (1) bekezdésében.]
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amennyit a jogosult érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető vissza. Munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltató a családi járulékkedvezmény év közben igénybe nem vett összegét kifizeti a magánszemélynek, és erről bizonylatot állít ki számára.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (2) és az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (2) bekezdéseiben.]
Ha a biztosított úgy vett igénybe családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, a jogosulatlanul igénybe vett összeget - az adóbevallás benyújtására előírt határidőig - vissza kell fizetnie, 12 százalékos különbözeti bírsággal növelten. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet nem haladja meg a 10 ezer forintot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa családi járulékkedvezmény havi érvényesítésére
A családfő havi munkabére 200 ezer forint, a feleség otthon neveli két gyermeküket, a tárgyévet követően kiderül, a feleség várandós volt, és októbertől három kedvezményezett eltartott után vehették volna igénybe a családi adókedvezményt. A munkáltató igazolása alapján a családfőtől 96 ezer forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) vontak le. A családfő érvényesíti a teljes adó- és járulékkedvezményt.|
Időszak |
Szja- alap |
Érvényesí- |
Szja-adó- előleg alapja (Ft) |
Kifizetők előleg (Ft) |
||
|
Január |
200 000 |
125 000 |
75 000 |
12 000 |
||
|
Február |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Március |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Április |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Május |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Június |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Július |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Augusztus |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Szeptember |
200 000 |
125 000 |
75 0 00 |
12 000 |
||
|
Október |
200 000 |
125 000 |
75 000 |
12 000 |
||
|
November |
200 000 |
125 000 |
75 000 |
12 000 |
||
|
December |
200 000 |
125 000 |
75 000 |
12 000 |
||
|
Összesen |
2 400 000 |
1 500 000 |
900 000 |
144 000 |
||
|
Családfő éves bevallása (forint) |
||||||
|
1. |
Összevont adóalap |
2 400 000 |
||||
|
2. |
Összevont adóalapot
csökkentő családi kedvezmény |
2 400 000 |
||||
|
3. |
Családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap (1.-2.) |
- |
||||
|
4. |
Számított adó (3.*16%) |
- |
||||
|
5. |
Kifizetők által levont szja-adóelőleg |
144 000 |
||||
|
6. |
Visszaigényelhető szja (5. - 4.) |
144 000 |
||||
|
7. |
Az szja-törvény szerinti
családi kedvezmény (9 |
2 981 250 |
||||
|
8. |
Összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény (2.) |
2 400 000 |
||||
|
9. |
Családi járulékkedvezmény (7. - 8.) * 16% |
93 000 |
||||
|
10. |
Természetbeni egészségbiztosítási járulék alapja (1.) |
2 400 000 |
||||
|
11. |
Számított természetbeni
egészségbiztosítási járulék |
96 000 |
||||
|
12. |
Év közben érvényesített családi járulékkedvezmény |
- |
||||
|
13. |
Éves bevallásban
érvényesített családi járulékked- |
93 000 |
||||
|
14. |
Családi járulékkedvezménnyel
csökkentett termé- |
3 000 |
||||
|
15. |
Kifizető által levont
természetbeni egészségbizto- |
96 000 |
||||
|
16. |
Visszaigényelhető
természetbeni egészségbizto- |
93 000 |
||||
Béren kívüli juttatások
Új előírás 2013. május 19-étől.
Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Célzott szolgáltatás a munkáltató által megrendelt, bármely munkavállaló számára elérhető pénztári szolgáltatás, például az egészségügyi szűrés és gondozás.A célzott szolgáltatás címén nyújtott juttatás egy alkalmazottra jutó értékét nem kell figyelembe venni az 500 ezer forintos keret számításánál.
A munkáltatói tag által befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. A magánszemély szempontjából adómentessé vált az a juttatás, amelyet a pénztártól célzott szolgáltatásként kap.
E szabály a munkáltató választása esetén, átmeneti rendelkezés alapján a 2012. november 30-a és május 18-a közötti időszakban nyújtott célzott szolgáltatásokra is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3a) bekezdésében, 84/X. §-ában, 1. melléklet 6.10. alpontjában.]
Nem változott.
A béren kívüli juttatások 119 százalékát - mint adóalapot - 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A jelentősebb juttatási formák (például Szép-kártya, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) juttatására vonatkozó részletszabályok sem változtak - írja elő az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (4) bekezdése.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1)-(2), 71. § (1) bekezdéseiben.]
Visszaváltható utalványok
Változás 2014. január 1-jétől.
A visszaváltható utalvány nem minősül utalványnak. Azaz ha a magánszemély például számítógép-használatra (adómentes juttatás) vagy munkahelyi étkeztetésre (béren kívüli juttatás) beváltható utalványt kap, de az utalványt visszaválthatja, a juttatás nem minősül adómentes vagy béren kívüli juttatásnak. Ilyen esetben a juttatás adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni. Ha a visszaváltható utalvány formájában adott juttatást a magánszemély a munkáltatójától kapja, az bérjövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés az utalvány formájában biztosított adómentes juttatásokra is vonatkozik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (3) bekezdésében, 1. melléklet 9.1. pontjában.]
Nem változott.
A béren kívüli juttatások, illetve az adómentes vagy egyes meghatározott juttatások is adhatók utalvány formájában, ha az utalvány csak a kedvező adózási szabályok szerint meghatározott termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (3) bekezdésében, 1. melléklet 9.1. pontjában.]
Önkéntes pénztári kedvezmény
Változás 2014.január 1-jétől.
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján érvényesíthető összes kedvezmény nem haladhatja meg az adóévben a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, illetve attól, hogy egy vagy két (akár eltérő típusú) pénztárba teljesít-e befizetést. (Korábban az így érvényesíthető kedvezmény összege 100 ezer, 120 ezer, 130 ezer vagy 150 ezer forint volt, attól függően, hogy a pénztártag hány pénztárba fizet tagdíjat, illetve, hogy mikor éri el a nyugdíjkorhatárt.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az önkéntes pénztár tagja befizet a pénztárba, a befizetés 20 százalékát az állami adóhatóság a magánszemély adójából átutalja a magánszemély pénztári egyéni számlájára. Ezen túl rendelkezésre jogosít az is, ha a pénztártag■ az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből egy meghatározott összeget a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött,
■ a megbízása alapján a pénztár prevenciós szolgáltatást nyújt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa pénztári befizetések kedvezményének megosztására
Nyugdíj előtt álló magánszemély 2014-ben 600 ezer forintot fizet be az önkéntes nyugdíjpénztárába, 500 ezer forintot a nyugdíj-előtakarékossági számlájára és további 700 ezer forintot üzleti nyugdíjbiztosításba. A magánszemély minden befizetés 20 százalékának megfelelő kedvezményre jogosult, azzal, hogy a 700 ezer forint nyugdíjbiztosításba befizetett összeg 20 százaléka (140 ezer forint) meghaladja a maximális 130 ezer forint rendelkezési határt. A magánszemély rendelkezései a következők lehetnek:■ Önkéntes nyugdíjpénztár: 120 ezer Ft
■ Nyugdíj-előtakarékossági számla: 100 ezer Ft
■ Nyugdíjbiztosítás: 130 ezer forint
A rendelkezések együttes összege a példa szerint 350 ezer forint, miközben a magánszemély csak 280 ezer forintról rendelkezhet. Ilyen esetben az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe.
A magánszemély egyrészt tehát megteheti, hogy valamelyik rendelkezését nem kéri teljes összegben, így például a nyugdíj-előtakarékossági számlájára csak 30 ezer forintot kér. Ez esetben a kiutalást az adóhatóság a magánszemély rendelkezését betartva teljesíti (öpt: 120 ezer, nyesz: 30 ezer, nyugdíjbiztosítás: 130 ezer). Ha a magánszemély nem dönt, azaz minden kedvezményt teljes összegben kér, akkor az adóhatóság mindhárom rendelkezés esetében arányosítani fog, és a kért összeg 80 százalékát (280 ezer/350 ezer) fogja kiutalni (öpt: 96 ezer, nyesz: 80 ezer, nyugdíjbiztosítás: 104 ezer).
__________________________________________________________________________________
Nyugdíj-biztosítási kedvezmény
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A magánszemély által üzleti nyugdíjbiztosítás díjaként fizetett összeg 20 százalékát a magánszemély adójának terhére az állami adóhatóság átutalja az üzleti biztosítóhoz. Ennek következtében a magánszemély a saját befizetésénél magasabb nyugdíjbiztosítási szolgáltatásra válik jogosulttá.Az új kedvezmény a 2013. december 31-e után megkötött új nyugdíj-biztosítási szerződések után vehető igénybe. Nem érvényesíthető a kedvezmény a 2014. január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződés után.
A magánszemélyt a kedvezmény mind belföldi biztosítóval, mind EGT-államban letelepedett biztosítóval (külföldi biztosító) megkötött nyugdíj-biztosítási szerződés alapján fizetett díj után megilleti.
A kedvezmény alapja a magánszemély által szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is).
A kedvezmény mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat.
Az állami adóhatóság a magánszemély adója (az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része) terhére érvényesíthető kedvezményt a magánszemély nyugdíj-biztosítási nyilatkozata alapján utalja a biztosítóhoz.
Nyugdíj-biztosítási nyilatkozat az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozatban tehető. E nyilatkozatát a magánszemély a biztosító által - az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg.
A magánszemélynek a korábbi nyugdíj-biztosítási nyilatkozatai alapján a NAV által átutalt összege(ke)t 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnie, ha az általa kötött nyugdíj-biztosítási szerződés nyugdíj-biztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy ha az szerződésmódosítás után már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.
A külföldi biztosítóval megkötött nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a magánszemély abban az esetben rendelkezhet az adóról, ha a külföldi biztosítótól beszerez egy kibővített tartalmú, a magyar állami adóhatóság által közzétett formában kiállított igazolást. Külföldi biztosító esetén az adó feletti rendelkezési jog kizárólag adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásban gyakorolható.
Nem tehet adónyilatkozatot a magánszemély, ha nyugdíj-biztosítási nyilatkozatot ad. Nem zárja ki ugyanakkor a munkáltatói adómegállapítást, ha a magánszemély az adójáról nyugdíj-biztosítási nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy arra belföldi biztosítóval megkötött nyugdíj-biztosítási szerződés alapján jogosult.
A magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell bevételként figyelembe venni a magánszemély nyugdíj-biztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíj-biztosítási szerződésén jóváírt összeget.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. §-ában, 84/Y. § (6) bekezdésében.]
Nyugdíjbiztosításnak - a törvény alkalmazásában - az olyan életbiztosítás minősül, ahol a biztosítói teljesítést kizárólag■ a biztosított halála, vagy
■ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy
■ az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha
■ a biztosító szolgáltatása akkor válik esedékessé, amikor a biztosított betölti a szerződés létrejöttekor érvényes öregséginyugdíj-korhatárt.
Mindegyik említett esetben feltétel, hogy legalább tíz évnek el kell telnie a szerződés létrejöttétől a biztosító - biztosítási eseményre tekintettel történő - teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított tizedik év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]
Rendelkező nyilatkozatok kedvezménykorlátja
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot, ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíj-biztosítási nyilatkozatban is rendelkezik.Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy ha a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg meghaladja a 280 ezer forintot, az adóhatóság a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe az átutalásnál.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/D. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Ekhováltozások
Az ekho szerinti adózást választhatja valamennyi, a sporttörvény alapján sportszövetségnek minősülő szervezettel (szabadidósport-szövetségekkel, fogyatékosok sportszövetségeivel, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetségekkel) jogviszonyban álló magánszemély is, ha jogviszonya keretében sporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül. Jogosult továbbá az ekho szerinti adózásra - az egyéb törvényi feltételek betartásával - a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója is. Ha a tevékenység a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységnek tekinthető, a sportmunkatársnak, sportszakembernek rendelkeznie kell a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (3c) bekezdés b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Szünetelő egyéni vállalkozó
Változás a módosító törvény kihirdetését követő napjától.
Egyéni vállalkozók is élhetnek a munkáltatói adómegállapítás, az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat lehetőségével, ha tevékenységüket az adóév egészében szüneteltették, azaz azt ténylegesen nem gyakorolták.E rendelkezés már a 2013. évről 2014-ben benyújtandó adóelszámolás (munkáltatói adómegállapítás, egyszerűsített bevallás és adónyilatkozat) során is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/A. § (1) bek. f), 12. § c), 13. § (1) bek. a) pontjaiban és a 84/Y. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adóévben egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély adóhatóság közreműködése nélkül köteles bevallását benyújtani.Az adóév egészében a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók számára a bevallási határidő továbbra is 2014. február 25-e.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 13. § (1) bek. a) pontjában.]
Egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ha egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor - saját döntése alapján - a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be. (Az egyéni vállalkozó egyébként továbbra is negyedéves gyakorisággal köteles adóelőlegét megállapítani.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (4), (6) bekezdéseiben.]
Kisvállalkozói kedvezmény
Változás 2014. január 1-jétől.
Szoftvertermék beszerzése után is igénybe vehető a kisvállalkozói kedvezmény.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (12) bekezdésében.]
Nem változott.
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a vállalkozói bevételt csökkentő - kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet. A kisvállalkozói kedvezmény nem haladhatja meg a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségét (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségét. A szabály alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe.A kisvállalkozói kedvezménynek betudható adómegtakarítás csekély összegű támogatásként vehető igénybe.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (12)-(14) bekezdéseiben.]
Őstermelői, vállalkozói bevétel
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Mezőgazdasági őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítást is, például azt az összeget, amelyet az őstermelő az időjárás miatt elveszett termésre tekintettel kap.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 2. melléklet I. 9., 10. melléklet I. 9. pontjában.]
Kisvállalkozói adókedvezmény mértéke
Változás 2014. január 1-jétől.
A 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamatának 60 százalékáig - a de minimis-szabályokra is figyelemmel - kisvállalkozói kedvezmény vehető igénybe (a korábbi kedvezménymérték 40 százalék volt).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 13. melléklet 10. pontjában.]
Nem változott.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata után kisvállalkozói adókedvezmény érvényesíthető.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 13. melléklet 9. pontjában.]
Külföldi előadóművészek
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A külföldi előadóművész Magyarországon szerzett bevételére választhatja, hogy a bevétel 70 százaléka után fizet személyi jövedelemadót. A bevétel része a költségtérítés és a magánszemély számára biztosított szállás szokásos piaci értéke is.A választás feltétele, hogy az előadóművész külföldi illetőségű legyen - mind a személyi jövedelemadóról szóló törvény, mind a Tbj. szabályai szerint -, és hogy jövedelmét ne magyar kifizetőtől szerezze, továbbá hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napnál többet ne tartózkodjon Magyarországon.
Az előadóművész kategóriát a törvény a FEOR-számokra való hivatkozással határozza meg, így idetartozik különösen a színész, a zenész, az énekes, a táncművész.
Külföldi előadóművésznek csak akkor keletkezik Magyarországon adókötelezettsége - függetlenül az új szabálytól -, ha jövedelme nemzetközi egyezmény alapján (vagy hiányában) belföldön adóztatható. (Az egyezmények az adóztatási jogot jellemzően fenntartják Magyarország számára.)
Évi 200 ezer forint bevétel adómentes, e fölött azonban a teljes összeg után adózni kell.
Az adóbevallást az ország elhagyásáig kell benyújtani, illetve az adót is eddig kell megfizetni. A bevallás benyújtásához elegendő a magánszemély természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa (például útlevél) típusának és számának feltüntetése, adóazonosító jelére tehát nincs feltétlenül szükség.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ában.]
Vagyoni értékű jog értékesítése
Változás 2014. január 1-jétől.
Lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog (például nyaralón fennálló haszonélvezet) átruházása esetén a számított összeg a megszerzés évét követő hatodik évtől kezdődően csökkenthető évente 10-10 százalékkal, vagyis az átruházásból származó jövedelem a szerzés évét követő 15. évben történő értékesítés esetén válik adómentessé.Ha például a magánszemély egy több mint 15 évvel ezelőtt szerzett, garázsra vonatkozó haszonélvezetről mond le ellenérték fejében, akkor a jövedelem adómentesnek minősül.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem továbbra is külön adózó jövedelem, és főszabályként a személyi jövedelemadón túl más közterhet nem visel. Változatlan az a rendelkezés is, hogy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából, illetve az arról való lemondásból származó jövedelemre is az ingatlanértékesítésből származó jövedelemre vonatkozó szabályok érvényesek.Lakás, lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetében a bevétel költségekkel csökkentett része a megszerzést követő második évtől kezdődően évente csökkenthető 10, 40, 70, illetve 100 százalékkal, azaz az átruházásból származó jövedelem az ötödik évben nullára csökken.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (6) bekezdésében.]
Kockázati biztosítás
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény újrafogalmazza a kockázati biztosítás fogalmát, és általános érvénnyel rögzíti, hogy csak az a személybiztosítás minősülhet kockázatinak, amelynél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon (így például lejárati szolgáltatás formájában vagy visszavásárlás révén) nincs lehetőség vagyoni érték kivonására. (Korábban az minősült kockázati biztosításnak, amelynek nem volt lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.)Vagyoni érték kivonásának minősül - feltéve, hogy a díjat más személy (kifizető) fizette -, ha a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre (például díjkedvezményre, -engedményre, -visszatérítésre) magánszemély jogosult, függetlenül attól, hogy a magánszemély ezen jogosultsága a szerződéskötés időpontjától már fennáll, vagy csak egy későbbi időpontban nyílik meg.
Nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás sem (még akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki), amelynél a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét. Például ha a munkáltató által adómentesen befizetett díjak együttes összege 200 ezer forint, és a magánszemély a biztosításból legfeljebb 200 ezer forint szolgáltatásra jogosult, a biztosítás nem kockázati biztosítás.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 91. pontjában.]
Az adómentességre vonatkozó rendelkezés egyértelművé teszi, hogy - függetlenül a díjfizetési gyakoriságtól, ami lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves - a fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához, és ennek alapján határozandó meg a kockázati biztosítás adómentes és adóköteles díja.Csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom - mint csoportképző ismérv - alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat. (2013-ban az egy főre jutó biztosítási díj és a biztosítási létszám hányadosaként kellett meghatározni.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.3. alpontjában.]
A törvény rögzíti, hogy a baleset-biztosítás betegségbiztosításnak (egészségbiztosításnak) minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 95. pontjában.]
Nem változott.
A kockázati biztosítás más személy által fizetett, egy hónapra jutó díja a minimálbér 30 százalékáig adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.3. alpontjában.]
Teljes életre szóló életbiztosítások (WL)
Változás 2014. január 1-jétől.
A teljes életre szóló biztosítások esetében nem kell egyéb jövedelmet megállapítani, ha a biztosításból nem történik pénzkivonás. (Korábban a biztosítási szerződés átalakítása és biztosítottváltás esetén is egyéb jövedelem keletkezett.) Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani akkor sem, ha a biztosítás díja azért volt adómentes, mert azt más magánszemély fizette.Ha a WL-szerződést módosítják, de a szerződésnek bármely korábbi időpontban volt kifizető által fizetett adómentes díja, akkor az átalakított biztosításból - például nyugdíjbiztosításból - származó jövedelem is egyéb jövedelem. Ugyanakkor a haláleseti kifizetés mellett adómentes a WL alapján nyújtott betegségbiztosítási és baleset-biztosítási szolgáltatás.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Egyéb jövedelemnek minősül a magánszemélynek kifizetett összegből a biztosított által megfizetett díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.Részleges pénzkivonás esetére a törvény nem ír elő kötelező arányosítási szabályt, de a korábbi jövedelemmegállapításkor elszámolt tételeket egy későbbi jövedelemmegállapítás során figyelmen kívül kell hagyni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
A WL adómentes díja
Változás 2014. január 1-jétől.
A díjnövekmény vizsgálata során biztosítási éveket kell összevetni (tekintettel arra, hogy a biztosítási év és az adóév jellemzően nem esik egybe). Az összehasonlítás során a szerződésben előírt díjat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen megfizették-e.A törvény a "díjnövelés" megfogalmazásról áttér a "díjnövekedés" megfogalmazásra, amelybe minden olyan, akár a biztosító, akár az ügyfél által kezdeményezett cselekmény (például ha nem a biztosítási szerződés írja elő a díj növelését, hanem az ügyfél kéri) beleértendő, amelynek révén a fizetendő biztosítási díj az előző időszakhoz képest megemelkedik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.9. alpontjában.]
Nem változott.
A WL más személy által fizetett rendszeres díja a törvényben meghatározott feltételekkel (legalább évente fizetett biztosítási díj, korlátozott mértékű díjnövekedés) továbbra is adómentes. A WL kifizető által fizetett nem rendszeres díja (például az eseti díj) egyes meghatározott juttatásként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.9. alpontjában, 70. § (1) bek. c) pontjában.]
WL-es átmeneti rendelkezések
Új előírás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A 2013 előtt megkötött WL-biztosításokkal összefüggésben három átmeneti rendelkezés lép hatályba:■ a díjnövekedés korlátozott mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni;
■ a díjfizetés éves gyakoriságára vonatkozó elvárást a 2012. december 31-ét követő első díjfizetéstől (díjelőírástól) kell megfelelően alkalmazni;
■ ha a magánszemély egyéb jövedelmet szerez, a biztosító felhívására nyilatkozni köteles arról, hogy a 2013 előtt megkötött biztosítási szerződésre 2013. január 1-jét megelőzően más személy nem szerződőként milyen összegben fizetett adómentes díjat. A magánszemély előbbi nyilatkozata hiányában a biztosító nem csökkenti a bevételt a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően teljesített saját befizetésével.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (2) bek. a), c) pontjaiban.]
Nyugdíjbiztosítások kamatadója
Változás 2014. január 1-jétől.
A nyugdíj-biztosítási szerződésen jóváírt összegen képződő hozam is kamatadó-köteles. Ezt a rendelkezést azonban kizárólag a nyugdíjbiztosítás visszavásárlása esetén kell alkalmazni, hiszen a biztosító nyugdíjszolgáltatása főszabály szerint adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bek. d) pontjában, 1. melléklet 6.6. alpontjában1.]
Kockázati biztosítási díj
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjnak minősül a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólagos levonással érvényesített díj is. Az új rendelkezés a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6a), 84/Y. § (7) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kockázati biztosítási díj nem csökkenti a biztosító szolgáltatásának adóköteles részét. Kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni:■ a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat, vagy
■ ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bek. d) pontjában, (6a) bekezdésében.]
Kamatjövedelem csökkentése
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Ismét a szerződés létrejöttétől, és nem az év végétől kell számítani a türelmi (várakozási) idő hosszát, ami alapján a kamatjövedelem csökkenthető.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bek. a), ac)-ad) alpontjaiban.]
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az új szabályt már a 2013. évre vonatkozóan is alkalmazni lehet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
Egyszeri díjas szerződések esetében három, illetve öt év, rendszeres díjas biztosítások esetében pedig hat, illetve tíz év a várakozási idő az 50, illetve 100 százalékos kamatjövedelem-kedvezmény érvényesítéséhez.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) a)-ac)-ad) alpontjaiban.]
Kamatjövedelem kedvezményes adózása
Változás 2014. január 1-jétől.
Az elkülönített nyilvántartás követelményének megfelel, ha az elvárt díjon felül fizetett díjak tartaléka egy közös, homogén tartalék, de a biztosító elkülönítetten nyilvántartja az eseti díjfizetésekhez - a díjfizetések arányában - hozzárendelhető tartalékok (eszközalapok) arányos részét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3a) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Nem minősül sem egyszeri díjas, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha■ a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a biztosító a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván;
■ a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
A sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításból származó kamatjövedelem nem csökkenthető a biztosítás megkötésétől eltelt idő hosszára tekintettel, kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés időpontjától a törvényben meghatározott idő (három, öt, hat, tíz év) már eltelt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3)-(3a) bekezdéseiben.]
Rendszeres díjak növelésének mértéke
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A rendszeres díjak növelésére vonatkozó rendelkezés négy új elemmel egészül ki.A díjnövekmény vizsgálata során biztosítási éveket, és nem adóéveket kell összevetni. Az összehasonlítás során a szerződés szerinti díjelőírásokat kell figyelembe venni, függetlenül azok tényleges megfizetésétől.
A törvény áttér a "díjnövelés" megfogalmazásról a "díjnövekedés" megfogalmazásra, amelybe minden - akár a biztosító, akár az ügyfél által kezdeményezett - díjnövelés, indexálás beleértendő.
A díjnövekedés mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, összhangban azzal, hogy a kockázati biztosítási díjat a kamatjövedelem meghatározása során sem lehet csökkentő tételként figyelembe venni.
A biztosítási szerződési feltételekben rögzített események (például haláleset, munkanélküliség) bekövetkezése miatt átmeneti időre a díjat nem kell megfizetni (szüneteltetés, díjmentesítés), akkor a díjnemfizetés időszakára is figyelembe lehet venni - az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével - a díjnemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díjat.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3a) bek. b) pontjában.]
Az új szabályok - átmeneti rendelkezés alapján - a 2013. évre is alkalmazhatók.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (9) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezések kamatjövedelemre
Új előírás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
A 2013. január 1-jét megelőzően kötött biztosításokból származó kamatjövedelemre három új átmeneti rendelkezés került a törvénybe. Ezek szerint■ a kamatjövedelem kiszámításánál a 2013 előtt befizetett kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni (vagyis az a jövőben is csökkenti a bevételt);
■ a 2013 előtt teljesített elvárt díjon felüli díjfizetésre való tekintet nélkül csökkenthető a kamatjövedelem a biztosítás megkötésétől eltelt időszak hosszára tekintettel;
■ a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (2) bekezdés b) pontjában.]
Díjnövekedés és kamatjövedelem
Változás 2014. január 1-jétől.
Az időmúlásra tekintettel csökkenthető a kamatjövedelem, ha az utolsó törvényi feltételeknek nem megfelelő díjnövekedéstől számítva a három-öt, illetve hat-tíz év már eltelt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3b) bekezdésében.]
Nem változott.
A díjnövekedés mértéke nem lehet magasabb, mint a fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékponttal növelt értéke.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3b) bekezdésében.]
A biztosító jövedelmet pótló szolgáltatása
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha a baleset- vagy betegségbiztosítás díja azért adómentes, mert azt más magánszemély fizette (és nem azért, mert azt kifizető vagy munkáltató fizette), akkor a biztosító szolgáltatásának jövedelempótló része összeghatártól függetlenül adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6. b) alpontjában.]
Egyértelművé teszi a törvény, hogy a kifizető által adómentesen fizetett díjú baleset- vagy betegségbiztosítás jövedelempótló szolgáltatásából a 15 ezer forintos napi adómentességi összeghatárt biztosítási szerződésenként külön-külön, de az egyazon biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt kell vizsgálni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.7. c) alpontjában.]
Nem változott.
Ha a baleset- vagy betegségbiztosítás díját a kifizető vagy munkáltató adómentesen megfizeti, a jövedelempótló szolgáltatás összegéből a jövedelemkiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.7. alpontjában.]
Kamatjövedelem kiegyenlítő szorzója
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha a magánszemély olyan kamatjövedelmet szerez, amelyet személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is terhel, és a juttatás megjelenési formája miatt abból a közterhek nem vonhatók le (ideértve különösen a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyereményt, értékpapírt), akkor a fenti terhek alapja a megszerzett vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,28-szorosa.A magánszemély csak a vagyoni értéket (gépkocsit) kapja kézhez, az adóalap után a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 6 százalék ehót a magánszemélytől levontnak kell tekinteni, és azt a kifizető köteles az adóhatóságnak befizetni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdés c) pontjában.]
Nem változott.
Ha magánszemély olyan kamatjövedelmet szerez, melyet kizárólag személyi jövedelemadó terhel, egészségügyi hozzájárulás nem, és a jövedelemből az adó levonása nem lehetséges (ideértve különösen a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyereményt, értékpapírt), akkor a személyi jövedelemadó alapja a megszerzett vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szorosa.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) c) pontjában.]
Tartós befektetési szerződés hordozhatósága
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, hitelintézethez utalhatja át (transzferálhatja). E műveletet a szabályozás lekötési átutalásként nevesíti.A betét vagy portfólió típusú szerződés az átvevőnél is csak azonos típusú lehet, azaz a betétiből nem lehet portfólió típusú, és fordítva. Ha a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál, hitelintézetnél rendelkezik már tartós befektetési szerződéssel, amelynek a kezdő időpontja megegyezik az átvett szerződés kezdő időpontjával, úgy a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, hitelintézet a két szerződést összevezeti. Csak azonos évben kötött és azonos típusú szerződések vezethetők össze.
Ha ilyennel nem rendelkezik a magánszemély, újonnan jön létre tartós befektetési szerződés, és a lekötés időtartamának számítása szempontjából úgy kell kezelni, mintha azt az eredeti szerződés megkötésének időpontjában kötötték volna meg.
Ha a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, valamint a betéti típusú szerződés esetén, a lekötési átutalás előtt a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni, és mint pénzeszközt kell átutalni. A pénzügyi eszköz értékesítése sem jelenti a szerződés megszakítását, hiszen a pénz a lekötési átutalás része lesz.
Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolást) ad a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek
■ az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről),
■ az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, a transzferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és
■ az átutalás napjáról.
A lekötési igazoláson - ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére hosszabbította meg (azaz él az úgynevezett részkivét lehetőségével), s ezt követően rendelkezik a lekötési átutalásról - fel kell tüntetni a lekötés részben való megszakításakor a magánszemélynek juttatott bevétel és az azzal összefüggésben megállapított lekötési hozam összegét.
A lekötési átutalást követően a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató, hitelintézet úgy állapítja meg a lekötési hozamot, hogy a magánszemély bevételét növeli az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a magánszemélynek juttatott bevétellel, és csökkenti a lekötött pénzösszeggel, valamint (az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján) a hároméves lekötési időszak végén a részkivétre már megállapított lekötési hozammal.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (11)-(13) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Egy adóévben a magánszemély ugyanazon befektetési szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve portfólió típusú tartós befektetési szerződést köthet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa részkivét adójára
A magánszemély 12 millió forintot kötött le egy pénzintézetnél. A harmadik év végén részkivétként az akkor 15 millió forintot érő lekötésből felvesz 5 millió forintot, és a lekötést csak a fennmaradó 10 millió forintra hosszabbítja meg.A részkivéttel a magánszemély a lekötés egyharmadát veszi fel (5 millió/15 millió), ezért a lekötött összegnek is csak az egyharmadát (4 millió forintot) lehet költségként figyelembe venni.
A részkivétkor a lekötési hozam: 5 millió - 4 millió = 1 millió forint. A lekötési hozam után a magánszemély 10 százalék adót fizet.
A magánszemély a részkivét felvételét követően a tartós befektetési szerződést egy másik befektetési szolgáltatóhoz viszi át, majd a lekötést megszakítja. A tartós befektetési szerződésből összesen 12 millió forint bevételhez jut.
A második lekötési hozam megállapításakor a befektetési szolgáltató a bevételt (12 millió forint) megnöveli a részkivét bevételével (5 millió forint), majd csökkenti azt az eredetileg lekötött összeggel (12 millió forint) és az eredeti befektetési szolgáltató által már megállapított lekötési hozammal (1 millió forint). Így a magánszemélynek 4 millió forint lekötési hozama keletkezik, amely után 10 százalékos mértékű adót kell fizetnie.
__________________________________________________________________________________
Munkavállalói értékpapír-juttatási program
Változás a módosító törvény kihirdetését követő 30. naptól.
Megszűnik a munkavállalói értékpapír-juttatási programok Nemzeti Adó- és Vámhivatal által történő előzetes nyilvántartásba vétele. Így már 2013-ban lehetőség van értékpapír-juttatásra előzetes regisztráció nélkül.Munkavállalói értékpapír-juttatási programnak minősül az olyan juttatási rendszer,
■ amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy annak kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;
■ amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;
■ amelyet a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői között teljes körűen írásban meghirdetnek;
■ amelyben a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői közül a részvételre jogosultak körét nem a munkaköri feladattal kapcsolatos egyéni teljesítménytől függő ismérv határozza meg;
■ amelyben a juttatásra való jogosultság semmilyen módon nem kapcsolódik a munkavállaló, vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez;
■ amelyben a program szervezője visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a programban foglaltak teljesítésére, azzal, hogy a juttatás a gazdasági társaság érdekkörébe tartozó, előre meghatározott, a program meghirdetését követően meg nem változtatható, objektív feltételhez köthető;
■ amelyben az adóéven belül részt vevő magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő;
■ amelynek keretében az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek; és
■ amelynek keretében a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek közeli hozzátartozója nem szerezhet értékpapírt.
Az előzőekben felsorolt feltételeknek együttesen kell teljesülniük.
Eltérések a korábbi és a módosított törvényi feltételek között:
■ A programban részt vevő magánszemélyek számára vonatkozóan nincs előírt minimumkövetelmény (részvételi arány), vagyis akár az éves átlagos állományi létszám 10 százalékánál kevesebb magánszemély (munkavállaló, vezető tisztségviselő) részvételével is indítható - kedvező adózás mellett - munkavállalói értékpapír-juttatási program, ha azt a munkavállalók és a vezető tisztségviselők között írásban teljes körűen meghirdetik. A vezető tisztségviselők száma azonban továbbra sem haladhatja meg a programban részt vevő magánszemélyek 25 százalékát.
■ Sem a részvételre jogosultak köre, sem az értékpapír-juttatásra vonatkozó egyéni jogosultság nem határozható meg, illetve nem köthető egyéni munkateljesítményhez.
■ A program keretén belül a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá az előbb említett személyek közeli hozzátartozója nem szerezhet értékpapírt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (1a) bekezdésében.]
Nem változott.
A program keretében a munkáltató évente 1 millió forint értékben értékpapírt vagy értékpapírhoz kapcsolódó jogot juttathat adómentesen a munkavállalóinak. A munkavállalók a hároméves kötelező tartási időszak leteltével más tőkejövedelemként (és nem bérként) adóznak az eladott értékpapírok után.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (1) bekezdésében.]
A program szervezőjének minősül az értékpapír magyarországi juttatását megszervező gazdasági társaság, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, az értékpapír juttatását követően az előbbiek (gazdasági társaság, külföldi vállalkozás) jogutódja is. Programszervezőként változatlanul a belföldi gazdasági társaság, továbbá a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete járhat el.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (24) bek. e) pontjában.]
Továbbra is bármely EGT-államban, illetve az OECD tagállamában a program szervezője vagy kapcsolt vállalkozása - ha a program szervezője külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor a külföldi vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozása - által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír juttatható. Ezen fogalomnak a belföldi jog alapján a névre szóló részvény felel meg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (24) bek. b) pontjában.]
A kedvezményezett értékpapír-juttatási program indításának továbbra is feltétele a programszervező visszavonhatatlan kötelezettségvállalása a programban foglaltak teljesítésére. A juttatás a gazdasági társaság érdekkörébe tartozó, előre meghatározott, a program meghirdetését követően meg nem változtatható objektív feltételhez köthető.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (1a) bek. f) pontjában.]
Nemcsak a belföldi gazdasági társaság, hanem a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete is eljárhat programszervezőként.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (1b) bekezdésében.]
A programszervező által indított értékpapír-juttatási programban a programszervező kapcsolt vállalkozása és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői is részt vehetnek. Ez esetben a programmal szemben támasztott, már ismertetett feltételeknek a programban részt vevő kapcsolt vállalkozás és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői esetében is teljesülniük kell. Például a programot a kapcsolt vállalkozás munkavállalói körében is meg kell hirdetni, és a kapcsolt vállalkozás vezető tisztségviselőinek aránya sem lehet 10 százaléknál magasabb.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (1c) bekezdésében.]
A kötelező tartási időszakra a letétbe helyezett értékpapírokra, a kötelező tartási időszakban és azt követően bekövetkező adókötelezettségre, a programszervezőt és a letétkezelőt terhelő adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok változatlanul alkalmazandók.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (8), (15), (24) bekezdéseiben.]
Az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett programokban részt vehetnek azok a munkavállalók is, akik a kérelem benyújtásakor nem nyilatkoztak részvételi szándékukról, továbbá akik a kérelem benyújtását követően létesítettek jogviszonyt a munkáltatónál, ha egyébként a programban való részvétel feltételeinek megfelelnek.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (4) bekezdésében.]
Hiteladósok adómentessége
Változás 2013. augusztus 1-jétől.
Az elengedett követelés akkor adómentes, ha a hitel, kölcsön elengedését a pénzügyi intézmény a belső szabályzata szerint, az egyenlő elbánás elvének figyelembevételével, azaz diszkriminációmentesen teszi.2013. augusztus 1-je és 2013. december 31-e között további feltétel, hogy a kölcsönt lakóingatlanon fennálló jelzálog biztosítsa.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. alpontjában.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A kölcsönelengedés adómentességének nem feltétele, hogy a kölcsönt lakóingatlanon fennálló jelzálog biztosítsa. Adómentes lehet például a szabad felhasználású vagy gépjármű vásárlásához felvett kölcsön elengedése révén szerzett jövedelem is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. alpontjában.]
A pénzügyi intézménynek nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania és az után közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.Ez a mentesség is csak független felek között biztosított kamatkedvezmény, kamatmentesség esetében érvényes.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdés o) pontjában.]
Nem változott.
Az elengedett követelés továbbra is jövedelemnek minősül, mely után főszabály szerint adókötelezettség keletkezik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Nem engedhető el adómentesen a pénzügyi intézmény alkalmazottainak, vezető tisztségviselőinek hiteltartozása, mivel a szabály csak független felek között alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. alpontjában.]
Termőföld-értékesítés adómentessége
Változás 2014. január 1-jétől.
A termőföld-értékesítésből származó jövedelem jövedelemhatártól függetlenül adómentes, évi szinten 200 ezer forint jövedelemig. Ez a rendelkezés a 2013. évre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (8) bekezdésében, 1. melléklet 9.5. alpontjában.]
A törvény meghatározza a birtok-összevonási cél fogalmát. A birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként a már az ügylet előtt is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással szomszédossá válik.Ha egy éven belül több ügylet történik, akkor elegendő az év végére, december 31-ére egy tagban lennie a birtoknak.
Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.5.4. alpontjában.]
Nem változott.
Adómentes a termőföld-értékesítésből származó jövedelem egésze, ha■ a magánszemély a termőföldet olyan, regisztrációs számmal rendelkező magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig hasznosítja;
■ a magánszemély a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja;
■ a magánszemély a termőföldet olyan, regisztrációs számmal rendelkező, állattenyésztést folytató magánszemélynek adja el, akinek az általa használt földterülete nem éri el a külön jogszabály szerint számított mértéket (a mérték eléréséig), feltéve, hogy a vevő magánszemély a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja;
■ az átruházás magánszemély részére birtokösszevonási céllal történik;
■ az átruházás települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából történik;
■ az átruházás a Nemzeti Földalap javára történik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.5.1. alpontjában.]
Lakáscélú munkáltatói támogatás
Változás 2014. január 1-jétől.
A munkáltató adómentes támogatást adhat munkavállalójának a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.7. alpontjában.]
Nem változott.
A lakáscélú munkáltatói támogatás továbbra is adómentes. Az e címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást. A vissza nem térítendő támogatást a munkáltató hitelintézet vagy a kincstár útján - annak igazolása alapján - nyújthatja, és feltétel az is, hogy a támogatás összege ne haladja meg a vételár (építési költség) 30 százalékát, továbbá a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.7. alpontjában.]
EU-pályázatok keretében nyújtott szolgáltatások
Új előírás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Adómentes az a szolgáltatás, amelyet a kifizető független félnek nyújt az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, illetve az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére pályázati úton elnyert forrásból. Ilyen juttatás lehet például a hátrányos helyzetű gyermeknek, fiatal felnőttnek tábor, tanfolyami képzés, üdültetés formájában nyújtott szolgáltatás.Az adómentesség feltétele, hogy a juttatás ne legyen a magánszemély valamely tevékenységének ellenértéke.
Átmeneti rendelkezés alapján már a 2013. év egészére is alkalmazható az új szabály.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (9) bekezdésében, 1. melléklet 4.27. alpontjában.]
Nemzet Művésze-díj
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Adómentes bevételnek minősül a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.28. alpontjában.]
Élőállat-beszállítók támogatása
Új előírás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Adómentes a Hajdú-Bét Rt., a Novofarm Rt. vagy a Pápai Hús 1913. Kft. élőállat-beszállítójaként elszenvedett veszteségre tekintettel - rendeletben meghatározott módon - kapott vissza nem térítendő támogatás.Ez a rendelkezés a 2013-ban megszerzett jövedelmekre is vonatkozik. A meg nem fizetett adó az egyéni vállalkozók, őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (9) bekezdésében, 1. melléklet 7.25. alpontjában.]
Elengedett követelések
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Kiegészül a követelés adómentes elengedésére jogosultak köre az üzleti biztosítókkal, és módosul az adómentesen elengedhető követelés maximális összege. Az elengedett követelés akkor lehet adómentes, ha nem haladja meg a 20 ezer forintot. (Korábban az értékhatár 10 ezer forint volt.) A módosított rendelkezés a 2013. évre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (9) bekezdésében, 1. melléklet 7.15. b) alpontjában.]
Nem változott.
Adómentes a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó kisösszegű elengedett követelése. Az adómentesség feltétele, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése végérvényesen szűnjön meg a magánszeméllyel szemben.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.15. b) alpontjában.]
Üzletpolitikai célból adott juttatások
Változás 2014. január 1-jétől.
A magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat adómentesen üzletpolitikai célú juttatást a magánszemélynek, ha azt üzletpolitikai (reklám-) céllal, magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adja. A rendelkezés visszamenőlegesen, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/Y. § (10) bekezdésében, 1. melléklet 8.14. alpontjában.]
Nem változott.
Továbbra is adómentes a nem pénzben adott juttatások közül az üzletpolitikai (reklám-) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében biztosított árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény. Az adómentesség feltétele továbbra is az, hogy a kampány ne minősüljön vetélkedőnek, versenynek, és ne tartozzon a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.14. alpontjában.]
"Út a szakmaválasztáshoz" projekt
Új előírás 2013. április 21-étől.
Adómentes az európai uniós forrásból megvalósuló "Út a szakmaválasztáshoz" című projekt keretében, a hátrányos helyzetű gyermekek szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódását szolgáló ösztöndíj.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.26. alpontjában.]
Honvédeknek adott juttatások
Változás 2013. július 1-jétől.
Adómentes a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás. A Honvéd Vezérkar főnöke is adományozhat adómentesen különböző kitüntetéseket, emléktárgyakat, különösen szál- vagy lőfegyvert, dísztőrt és gyűrűt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 1.11., 4.6. alpontjaiban.]
Ösztöndíjak
Változás 2013. július 6-ától.
Adómentes a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, valamint a hallgatók, doktorjelöltek, illetve oktatók, kutatók részére folyósított Nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj, továbbá a roma szakkollégium által a szakkollégiumi tagsági jogviszonyra tekintettel nyújtott pénzbeli juttatás is, valamint a nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj.Sportbelépők adómentessége
Változás 2014. január 1-jétől.
Bármely kifizető korlátlan összegben adómentesen adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. Korábban a korlátlan összegű juttatásra csak a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet volt jogosult, a kifizető (munkáltató) csak legfeljebb 50 ezer forintig értékig adhatott ilyen juttatást.Nem változott.
A kifizető (munkáltató) 50 ezer forintos keretösszegben adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet, bérletet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.28. alpontjában.]
Távszerencsejáték
Változás 2013. július 19-étől.
A távszerencsejátékból származó jövedelem a személyi jövedelemadó szempontjából nem számít jövedelemnek, vagyis a játékban részt vevő magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdésében.]
Termőföld fogalma
Változás 2013. december 15-étől.
A termőföld fogalmában kisebb módosítást jelent, hogy nem minősül termőföldnek a halastó (egyebekben a fogalom változatlan).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 51. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Magyarország adóegyezményei
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya a jövedelem- és vagyonadókra terjedhet ki. Alkalmazásuk kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, oly módon, hogy meghatározzák, hogy az egyes jövedelemfajták (például osztalék, kamat, jogdíj, munkaviszonyból származó jövedelem), illetve vagyontípusok tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga.Az egyezmények garanciális szabályként rögzíthetik az egyenlő elbánás elvének alkalmazását, továbbá lehetővé teszik mindkét fél számára a kölcsönös egyeztetési eljárás kezdeményezését a másik félnél, ha annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek. Az egyezmények biztosítják továbbá a szerződő felek illetékes hatóságai számára az információcsere igénybevételének lehetőségét, a 2008 után megkötött egyezmények a legújabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a teljes körű - azaz a banki információkra is kiterjedő - információcserét szabályozzák.
Magyarországnak közel nyolcvan állammal van egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, ami nemzetközi összehasonlításban viszonylag nagy számnak mondható. A Magyarország által aláírt, kihirdetett és alkalmazható egyezmények listáját a táblázat tartalmazza.
Új típusú adóegyezmény a két állam kapcsolatát kizárólag az adóügyi információcsere terén lehetővé tevő, adóügyi információcseréről szóló egyezmény. Magyarország az első ilyet Guernseyvel írta alá, 2013 szeptemberében.
| Ország |
Aláírás | Kihirdetés | Hatályos |
|
Egyezmények
a jövedelem- |
|||
|
Albánia |
1992. XI. 14. |
1996. évi XCI. tv. |
1996. I. 1. |
|
Ausztrália |
1990. XI. 29. |
1993. évi XXXVI. tv. |
1993. I. 1. |
|
Ausztria |
1975. II. 25. |
1976. évi 2. tvr. |
1976. I. 1. |
|
Azerbajdzsán |
2008. II. 18. |
2008. évi LXXXIX. tv. |
2009. I. 1. |
|
Belgium |
1982. VII.19. |
20/1984. (IV. 18.) MT r. |
1985. I. 1. |
|
Belorusszia |
2002. II. 19. |
2004. évi CXII. tv. |
2005. I. 1. |
|
Bosznia
és |
1985. X. 17. |
1988. évi 6. tvr. |
elismeréstől* |
|
Brazília |
1986. VII. 20. |
1992. évi XXVII. tv. |
1991. I. 1. |
|
Bulgária |
1994. VI. 8. |
1996. évi XCII. tv. |
1996. I. 1. |
|
Ciprus |
1981. XI. 30. |
82/1982. (XII. 29.) MT r. |
1983. I. 1. |
|
Csehország |
1993. I. 14. |
1996. évi XCIII. tv. |
1995. I. 1. |
|
Dánia |
2011. IV. 27. |
2011. évi LXXXIII. tv. |
2013.I.1. |
|
Dél-Afrika |
1994. III. 4. |
1999. évi VII. tv. |
1997. I. 1. |
|
Egyiptom |
1991. XI. 5. |
1995. évi XVII. tv. |
1995. I. 1. |
|
Észtország |
2002. IX. 11. |
2004. évi CXXVIII. tv. |
2005. I. 1. |
|
Egyesült
Arab |
2013. IV. 30. |
2013. évi CLXI. tv. |
nem ismert |
|
Finnország |
1978. X. 25. |
66/1981. (XII. 16.) MT r. |
1982. I. 1. |
|
Franciaország |
1980. IV. 28. |
65/1981. (XII. 16.) MT r. |
1982. I. 1. |
|
Fülöp-szigetek |
1997. VI. 13. |
2000. évi XVII. tv. |
1998. I. 1. |
|
Georgia |
2012. II. 16. |
2012. évi XIV. tv. |
2013.I.1. |
|
Görögország |
1983. V. 25. |
33/1985. (VII. 1.) MT r. |
1986. I. 1. |
|
Hollandia |
1986. VI. 5. |
10/1988. (III. 10.) MT r. |
1988. I. 1. |
|
Hongkong |
2010. V. 12. |
2010. évi CXXIX. tv. |
2012. I. 1. |
|
Horvátország |
1996. VIII. 30. |
2000. évi XVIII. tv. |
1999. I. 1. |
|
India |
2003. XI. 3. |
2005. évi CXLIV. tv. |
2006. I. 1. |
|
Indonézia |
1989. X. 19. |
1999. évi X. tv. |
1994. I. 1. |
|
Írország |
1995. IV. 25. |
1999. évi XI. tv. |
1997. I. 1. |
|
Izland |
2005. XI. 23. |
2005. évi CXLV. tv. |
2007. I. 1. |
|
Izrael |
1991. V. 14. |
1993. évi LXIII. tv. |
1993. I. 1. |
|
Japán |
1980. II. 13. |
1980. évi 18. tvr. |
1981. I. 1. |
|
Kanada |
1992. IV. 15. |
1995. évi XVI. tv. |
1995. I. 1. |
|
Kanada** |
1994. V. 3. |
1999. évi XII. tv. |
1997. I. 1. |
|
Katar |
2012. I. 18. |
2012. évi XV. tv. |
2013.I.1. |
|
Kazahsztán |
1994. XII. 7. |
1999. évi XIV. tv. |
1997. I. 1. |
|
Kína |
1992. VI. 17. |
1999. évi XV. tv. |
1995. I. 1. |
|
Koreai |
1989. III. 29. |
1992. évi XXVIII. tv. |
1991. I. 1. |
|
Koszovó |
1985. X. 17. |
1988. évi 6. tvr. |
elismeréstől* |
|
Koszovó*** |
2013. X. 3. |
nincs kihirdetve |
nem ismert |
|
Kuvait |
1994. I. 17. |
1999. évi XVI. tv. |
1995. I. 1. |
|
Kuvait** |
2001. XII. 9. |
2003. évi LXX. tv. |
2003. I. 1. |
|
Lengyelország |
1992. IX. 23. |
1996. évi XCV. tv. |
1996. I. 1. |
|
Lengyelország** |
2000. VI. 27. |
2002. évi XXVII. tv. |
2002. IX. 1. |
|
Lettország |
2004. V. 14. |
2004. évi CXXX. tv. |
2005. I. 1. |
|
Litvánia |
2004. V. 12. |
2004. évi CXXIX. tv. |
2005. I. 1. |
|
Luxemburg |
1990. I. 15. |
1990. évi XCV. tv. |
1990. I. 1. |
|
Macedónia |
2001. IV. 13. |
2002. évi XXXV. tv. |
2003. I. 1. |
|
Malajzia |
1989. V. 22. |
1993. évi LX. tv. |
1993. I. 1. |
|
Málta |
1991. VIII. 6. |
1993. évi LXVII. tv. |
1993. I. 1. |
|
Marokkó |
1991. XII. 12. |
2002. évi VIII. tv. |
2000. I. 1. |
|
Mexikó |
2011. VI. 24. |
2011. évi CXLV. tv. |
2012. I. 1. |
|
Moldova |
1995. IV. 19. |
1999. évi XVIII. tv. |
1997. I. 1. |
|
Mongólia |
1994. IX. 13. |
2000. évi LXXXII. tv. |
1999. I. 1. |
|
Montenegró |
2001. VI. 20. |
2003. évi XXV. tv. |
2003. I. 1. |
|
Nagy-Britannia |
2011. IX. 7. |
2011. évi CXLIV. tv. |
2012. I. 1. |
|
Németország |
2011. II. 28. |
2011. évi LXXXIV. tv. |
2012. I. 1. |
|
Norvégia |
1980. X. 21. |
67/1981. (XII. 16.) MT r. |
1982. I. 1. |
|
Olaszország |
1977. V. 16. |
53/1980. (XII. 22.) MT r. |
1981. I. 1. |
|
Orosz Föderáció |
1994. IV. 1. |
1999. évi XXI. tv. |
1998. I. 1. |
|
Örményország |
2009. XI. 09. |
2010. évi X. tv. |
2011. I. 1. |
|
Pakisztán |
1992. II. 24. |
1996. évi II. tv. |
1995. I. 1. |
|
Portugália |
1995. V. 16. |
2000. évi XIX. tv. |
2000. I. 1. |
|
Románia |
1993. IX. 16. |
1996. évi XCIX. tv. |
1996. I. 1. |
|
San Marino |
2009. IX. 15. |
2010. évi CXXXII. tv. |
2011. I. 1. |
|
Szerbia |
2001. VI. 20. |
2003. évi XXV. tv. |
2003. I. 1. |
|
Szingapúr |
1997. IV. 17. |
2000. évi XXI. tv. |
1999. I. 1. |
|
Szlovákia |
1994. VIII. 5. |
1996. évi C. tv. |
1996. I. 1. |
|
Szlovénia |
2004. VIII. 26. |
2005. évi CXLVI. tv. |
2006. I. 1. |
|
Spanyolország |
1984. VII. 9. |
12/1988. (III. 10.) MT r. |
1988. I. 1. |
|
Svájc |
1981. IV. 9. |
1982. évi 23. tvr. |
1983. I. 1. |
|
Svájc*** |
2013. IX. 12. |
2013. évi CLXIII. tv. |
nem ismert |
|
Svédország |
1981. X. 12. |
55/1982. (X. 22.) MT r. |
1983. I. 1. |
|
Tajpej |
2010. IV. 19. |
2010. évi CXXXIII. tv. |
2011. I. 1. |
|
Thaiföld |
1989. V. 18. |
13/1990. (VII. 25.) Korm. r. |
1990. I. 1. |
|
Törökország |
1993. III.10. |
1996. évi CI. tv. |
1996. I. 1. |
|
Tunézia |
1992. X. 22. |
1999. évi XXVIII. tv. |
1998. I. 1. |
|
Ukrajna |
1995. V. 19. |
1999. évi XXX. tv. |
1997. I. 1. |
|
Uruguay |
1988. X. 25. |
1999. évi XXXI. tv. |
1996. I. 1. |
|
Üzbegisztán |
2008. IV. 17. |
2008. évi XC. tv. |
2010. I. 1. |
|
USA |
1979. II. 12. |
49/1979. (XII. 6.) MT r. |
1980. I. 1. |
|
USA*** |
2010. II. 04. |
2010. évi XXII. tv. |
nem ismert |
|
Vietnam |
1994. VIII. 26. |
1996. évi CII. tv. |
1996. I. 1. |
|
Egyezmények
a hagyatéki és az öröklési adók területén |
|||
|
Ausztria |
1975. II. 25. |
1976. évi 1. tvr. |
1977. I. 1. |
|
Románia |
1948. VIII. 28. |
1949. évi 16. tvr. |
1950. I. 1. |
|
Svédország |
1936. XI. 20. |
1937. évi XXVI. tc. |
él |
| Egyezmények az adóügyi információcseréről | |||
| Guernsey |
2013. IX. 11. |
2013. évi CLXII. tv. |
nem ismert |
* Az ország (Bosznia és Hercegovina, illetve Koszovó) elismerésétől.
** Módosító jegyzőkönyv.
*** Új egyezmény.
Mit kell tudni az illetékekről?
Öröklés, ajándékozás
Új előírás 2013. április 21-étől.
Mentes mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. b), 17. § (1) bek. g) pont]
Változás 2013. június 30-ától.
A magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés mentes az ajándékozási illeték alól, ha a követeléselengedés - a pénzügyi intézmény által az adósnak kiadott igazolás szerint - az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. Korábban a mentesség csak akkor járt, ha a hitelintézet az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében engedte el követelését. (A mentesség azonban nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg.)[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. o) pont]
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Mentes az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében, illetve a felszámolási eljárás során ingyenesen (kivéve a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja által) elengedett követeléssel, továbbá az osztalékkövetelés ingyenes elengedésével összefüggő ingyenes vagyonszerzés.Mentes az ajándékozási illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetésével keletkező ellenérték nélküli vagyonszerzés is.
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. t), u), v) pont]
Nem illetékmentes a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak (például a pénz), illetve a követelés gazdálkodó szervek általi ingyenes megszerzése, ha a vagyonszerző gazdálkodó szervezetet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó effektív (tényleges) vagy névleges (legkisebb) mértéke nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos adó. A mentességi feltételek fennállásáról a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell.[1990. évi XCIII. törvény 17. § (4) bek.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Értékhatártól függetlenül ajándékozásiilleték-mentes a házastársak közötti ingyenes vagyonátruházás is (eddig csak az egyenes ági rokonok közötti volt az).[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. p) pont]
A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként realizálódó termőföldajándékozás illetékmentességéhez a támogatás elnyerését igazoló okiratot a jogosult (a termelő) legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyújthatja be az állami adóhatósághoz. (Korábban az ajándékozási szerződéshez kellett csatolnia, melyet az ingatlanügyi hatóság továbbított az állami adóhatóságnak.)[1990. évi XCIII. törvény 17. § (3) bek.]
Pénzügyi lízingszerződés
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzések a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya alá tartoznak.[1990. évi XCIII. törvény 18. § (1) bek.]
Az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződéseket is megküldi az adóhatóságnak.[1990. évi XCIII. törvény 92. § (1) bek.]
Nem változott.
Az ingatlanok, illetve gépjárművek pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződések esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték iránti kötelezettsége a szerződés megkötése napján keletkezik.[1990. évi XCIII. törvény 3. § (7) bek.]
Építési telek
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság abban az esetben is törli a felfüggesztett illetéket, ha a lakóház felépítését bizonyító használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány nem a mentességet igénybe vevő vagyonszerző, hanem a vele egyidejűleg tulajdonjogot vagy vagyoni értékű jogot szerző nevére szól.Az új szabályokat azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.
Ha az új szabályok alapján a felfüggesztett illeték törlésének lenne helye, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő azonban 2014. január 1-jéig még nem telt el, és az illetéket már megfizették, 2014. január 1-jétől a vagyonszerző kérheti az illeték visszatérítését az állami adóhatóságtól.
[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2e), 17. § (2e), 26. § (2e) bek., 99/I. §]
Változás 2013. április 21-étől.
Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor is törli, ha megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül a használatbavételt tudomásul vette. Ezen szabályozással analóg a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor a sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által igénybe vehető mentesség igazolási rendje. A módosított rendelkezéseket azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház, sportcélú ingatlan felépítésére meghatározott határidő 2013. január 1-jéig még nem telt el.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2a), (2c), (2d), 17. § (2a), (2c), (2d), 26. § (2a), (2c), (2d), (7) bek., 99/H. §]
Változás 2014. január 1-jétől.
A feltételes illetékmentességgel érintett telek tulajdonosának jogutóda, örököse nem köteles a telek eredetileg meghatározott négy éven belüli beépítésére - ez csak lehetőség a számára (ebben az esetben azonban meg kell fizetnie az eredetileg előírt illetéket).[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2d), 17. § (2d), 26. § (2d) bek.]
Illetékmentes az olyan telek szerzése is, amelyen lakóház céljára létesülő nem szerkezetkész építmény áll (vagyis a telek nem teljesen üres).[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. l) pont]
Nem változott.
Illetékmentes a lakóház építésére alkalmas telek (tulajdonának, illetve vagyoni értékű jogának) öröklés, ajándékozás útján, illetve visszteher mellett történő megszerzése, ha az örökös/ megajándékozott/vevő a telken - a hagyaték jogerős átadásától vagy a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított - négy éven belül lakóházat épít. Az állami adóhatóság a négyéves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. A vagyonszerzőnek lehetősége van arra, hogy a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által a négyéves határidőn belül kiadott jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal már előbb is igazolja.Ha a lakóház felépült, az állami adóhatóság törli a vagyonszerzés után kiszabott, de négy évre felfüggesztett illetéket. Ha nem épült fel, a meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (az illetékkiszabó határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie a vagyonszerzőnek.
[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. g) pont, (2a), (2c), (2d) bek., 17. § (1) bek. b) pont, (2a), (2c), (2d) bek., 26. § (1) bek. a) pont, (2a), (2c), (2d) bek.]
Vagyoni betét megszerzése
Változás 2014. január 1-jétől.
Visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése után, függetlenül a társaság cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenységétől.[1990. évi XCIII. törvény 18. § (2) bek. h) pont]
Az a gazdálkodó szervezet minősül belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlanok mérleg szerinti értéke több mint 75 százalékot tesz ki. Ilyen társaság az a gazdálkodó szervezet is, amely olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a belföldön fekvő ingatlanainak mérleg szerinti értéke az előzőek szerint alakul. (Korábban ilyen társaságnak minősült az a gazdálkodó szervezet is, amely csak egy darab, belföldön lévő ingatlantulajdonnal - vagy ilyen szervezetben legalább 75 százalékos részesedéssel - rendelkezett.)[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. o) pont]
Nem változott.
Vagyoni betét szerzése után akkor kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, illetve a vagyonszerző házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, továbbá ezek - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, illetve a velük kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek aránya - akár önállóan, akár együttesen - eléri vagy meghaladja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló összes vagyoni betét 75 százalékát.[1990. évi XCIII. törvény 18. § (4) bek.]
Visszterhes vagyonátruházás
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, továbbá a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes vagyonátruházások csak akkor illetékmentesek, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó effektív (tényleges) és névleges (legkisebb) mértéke eléri a 10 százalékot, és a részesedések értékesítéséből származó jövedelmét a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó terheli.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (20) bek.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Az illetékmentes termőföldvásárláshoz szükséges ötéves saját művelési kötelezettség a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától kezdődik. (Korábban a művelésbe vétel megkezdésére nem volt határidő.)[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. p) pont]
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti visszterhes vagyonátruházás, illetve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó, ellenérték fejében megvalósuló vagyonszerzés.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. z) pont]
Elsőlakás-vásárlók részletfizetési kedvezménye
Változás 2014. január 1-jétől.
Kérelemre, életkortól függetlenül megilleti a legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapig tartó pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakástulajdonát megszerzőt. (Korábban ezt a kedvezményt csak a 35 éven aluli fiatalok kérhették.)[1990. évi XCIII. törvény 26. § (15) bek.]
Nem változott.
Ha a lakásszerző a havonta esedékes pótlékmentes részletet nem fizeti be, a tartozás egy összegben válik esedékessé, és ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (15) bek.]
__________________________________________________________________________________Példa részletfizetésre
Egy 40 éves magánszemély megvásárolja élete első lakását. A lakás forgalmi értéke 18 millió forint. A fizetendő illeték összege (18 000 000 x 0,04) 720 000 forint. Ha kéri az adóhatóságtól, ezen összeget 12 hónap alatt, pótlékmentes részletfizetéssel is megfizetheti. Így havonta 60 000 forintot kell fizetnie.__________________________________________________________________________________
Közigazgatási hatósági eljárás
Új előírás 2013. március 1-jétől.
Tárgyi illetékmentes a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a címjogosult kezdeményezi.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 41-42. pont]
Új előírás 2013. április 21-étől.
Illetékmentes az építésügyi hatóság által kiállított, a használatbavétel tudomásulvételről szóló hatósági bizonyítvány.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 43. pont]
Új előírás 2013. május 17-étől.
Tárgyi illetékmentes (korábban illetékköteles volt) a települési önkormányzat jegyzője - vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala - által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 44. pont]
Új előírás 2013. július 20-ától.
Tárgyi illetékmentes az az eljárás, amelyben a mezőgazdasági termelő hatósági bizonyítványt (díjmentes viszonylati jegyet) kér arra, hogy a szék- vagy lakóhelye és a művelése alatt, használatában álló termőföld (tanya vagy telephely) közötti, útdíjköteles elemi útszakaszt terményszállítás okán e-útdíjmentesen használhassa.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 45. pont]
Új előírás 2013. december 1-jétől.
Illetékmentes a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába való felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentés, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 46. pont]
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Illetékmentes a földhasználati nyilvántartási eljárás, továbbá a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 47. pont]
Változás 2013. július 1-jétől.
Tárgyi illetékmentes a kisajátítási járulékos költségek (például költözködés megtérítésére) irányuló eljárás, valamint a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás is.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 24. pont]
Változás 2013. július 6-ától.
Tárgyi illetékmentes a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 12. pont]
Változás 2013. szeptember 1-jétől.
Illetékmentes a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek, szervek intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 29. pont]
Bírósági eljárási illeték
Új előírás 2013. május 3-ától.
A választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes bírósági eljárásban a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg. (Tehát a felek mentesülnek az illeték előzetes megfizetése alól; az fizeti ugyanis az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.)[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. s) pont]
Új előírás 2013. szeptember 1-jétől.
Tárgyi illetékfeljegyzési jog alkalmazandó a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. t) pont]
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Illetékmentes a bírósági eljárást megindító beadványt - idézés kibocsátása, illetve érdemi vizsgálat (cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása) nélkül - elutasító határozat elleni fellebbezés.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. a) pont]
A megfizetett bírósági eljárási illeték (10 százalékon felüli összeg) visszatérítésének csak akkor van helye, ha a keresetlevelet - a jogi hatály fennmaradására előírt harmincnapos határidőn belül - ismételten nem nyújtották be. Erről a tényről a bíróság értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy az értesítés elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki.[1990. évi XCIII. törvény 81. § (3) bek.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha a bírósági eljárási illeték visszatérítésének van helye, a bíróság a határozatát az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnak küldi meg (korábban annak az állami adóhatóságnak küldte meg, amelynek a számlájára az illetéket befizették, vagy ha illetékbélyeggel fizették az illetéket, a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak).[1990. évi XCIII. törvény 81. § (2) bek.]
A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás illetékmértéke 100 ezer forintra emelkedik (50 000 forintról).[1990. évi XCIII. törvény 65. § (1) bek.]
Nem változott.
A bírósági eljárási illeték a peres eljárás illetékének 10 százaléka, ha a bíróság■ az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül,
■ nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat nélkül,
■ cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül, hivatalból elutasítja,
■ vagy a pert azért szünteti meg, mert a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.
[1990. évi XCIII. törvény 58. § (1) bek. f) pont]
Hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás illetékét az a cég fizeti, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha az eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni.[1990. évi XCIII. törvény 65. § (1) bek.]
Az új Ptk. miatti módosítások
Új előírás 2014. március 15-étől.
Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő alakulásakor - a cégbírósági eljárás során - egy speciális, 500 ezer forintos változásbejegyzési illetéket kell fizetni. Ez az illetékmérték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.[1990. évi XCIII. törvény 45. § (4a) bek.]
Mivel az új polgári törvénykönyv nem határozza meg a gazdálkodó szervezet fogalmát, a definíció és a fogalmi felsorolása a régi Ptk.-ból (1959. évi IV. törvény) átkerült az illetéktörvénybe.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. h) pont]
Átmeneti rendelkezések
Változás 2013. június 30-ától.
A 2012. december 31-éig bejelenteni elmulasztott, 2012-ben örökölt vagy ajándékba kapott takarékbetétek után sem kell illetéket fizetni.[1990. évi XCIII. törvény 99/F. § (1), (1a) bek.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha a 2012-ben vagyont szerző az illetéktörvény 2013. január 1-jétől hatályos szabályainak alkalmazását előíró átmeneti rendelkezése miatt több illetéket fizetett, mint amennyit a 2012. évi illetékszabályok szerint kellett volna, a többletet az állami adóhatóság visszatéríti számára. Ha ezen vagyonszerzések kapcsán még nem született illetékkiszabó határozat, és az átmeneti rendelkezés alkalmazása a vagyonszerzőt hátrányosan érintené (több illetéket kellene fizetnie, mint a szabály alkalmazása nélkül), az állami adóhatóságnak az átmeneti szabály figyelmen kívül hagyásával kell megállapítania az illetékfizetési kötelezettséget.[1990. évi XCIII. törvény 99/F. § (4) bek.]
Adó- és értékbizonyítvány
Változás 2013. február 1-jétől.
Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány - mely az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét tartalmazza - kiállítására irányuló eljárásban irányadó ügyintézési határidő nyolc napra csökkent (korábban harminc nap volt).[1990. évi XCIII. törvény 101. §]
Szállás időben megosztott használati joga
Változás 2014. január 1-jétől.
A szállás időben megosztott használati joga is vagyoni értékű jognak minősül (az üdülőhasználati joghoz hasonlóan), így megszerzése után illetéket kell fizetni.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. d) pont]
A szállás időben megosztott használati joga értékének megállapításával összefüggő számítási módszer megegyezik az üdülőhasználati jog esetében alkalmazottéval.[1990. évi XCIII. törvény 72. § (5) pont]
Termőföld fogalma
Változás 2014. január 1-jétől.
Termőföldnek minősül az olyan, művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet is, melyet az Országos Erdőállomány Adattár erdőnek minősít, és az erre utaló jogi jelleget az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. m) pont]
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?
Katából kizárt tevékenységek
Változás 2013. április 1-jétől.
Ezentúl biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató, valamint a "Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységek" besorolású tevékenységű vállalkozók is választhatják a katát.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az a vállalkozás továbbra sem választhat kataalanyiságot, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerez az adóalanyiság választásának évében.Nem választhatja a katát az adózó az év egy részére sem, ha a vállalkozás az adott évben a katából kizárt tevékenységből bevételt szerzett.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (4) bekezdésében.]
Főállású kisadózó
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem,■ akit egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát,
■ aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pontjában.]
Nem változott.
Továbbra sem minősül főállású kisadózónak, aki■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll
■ a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytat,
■ a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
■ a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
■ olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
■ rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § (8) pontjában.]
Magasabb összegű tételes adó
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozás - saját döntése alapján - a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adó (a kata-plusz) megfizetésével magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak.A magasabb tételes adó havi 75 ezer forint.
E választásról a vállalkozás az adózási mód választásakor, de bármikor később is nyilatkozhat.
A magasabb összegű adót első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni, és mindaddig ezt kell fizetni, amíg
■ a vállalkozás vissza nem vonja a választásra vonatkozó bejelentését,
■ a magánszemély főállású kisadózói státusa meg nem szűnik, vagy
■ a vállalkozás adóalanyisága meg nem szűnik. A havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások ellátási alapja 136 250 forint.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (4a), 7. § (3)-(3a), 10. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A főállású kisadózóra vonatkozó "normál", havi 50 ezer forint mértékű tételes adó megfizetése esetében az ellátási alap továbbra is 81 300 forint.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (4a), 7. § (3)-(3a), 10. § (1) bekezdéseiben.]
Adóalanyiság előtársasági időszakban
Változás 2014. január 1-jétől.
A tevékenységét kezdő vállalkozásnak nem kell az előtársaságra vonatkozó szabályokat alkalmaznia. Vagyis a vállalkozás adóalanyisága nyilvántartásba vételének, vagy ha a létesítő okirat ellenjegyzési napja korábbi, a létesítő okirat ellenjegyzésének napján jön létre, feltéve, hogy a bt, kkt már a bejegyzése során jelzi, hogy a kata szerinti adózást választotta.A kisadózó vállalkozás az előtársasági időszakban sem alanya a számvitelnek. A vállalkozás tehát az előtársasági időszakról nem köteles beszámolót és társaságiadó-bevallást készíteni.
A módosítás a cégbíróságon folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazható.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (2), 32. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A tevékenységét kezdő vállalkozás a kataalanyiság választásáról szóló bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti.(A betéti társaság, közkereseti társaság az adóhatósághoz történő bejelentkezését az úgynevezett egyablakos rendszerben a cégbírósági bejegyzés részeként, a cégbíróságnál teljesíti.)
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa előtársasági időszak adóalanyiságára
Egy bt társasági szerződését 2014. április 2-án ellenjegyzik, és a bt azonnal megkezdi a gazdasági tevékenységét. A cégbírósági bejegyzés során a vállalkozás jelzi a kata választását. Cégbírósági bejegyzése csak április 16-án történik meg. A vállakozás az április 2-a és 16-a közötti időszakban is a kata szabályai szerint teljesíti adózási és nyilvántartási kötelezettségeit, és sem beszámolót, sem pedig társaságiadó-bevallást nem kell benyújtania.__________________________________________________________________________________
A biztosítás szünetelése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után nem kell megfizetni a havi 50 ezer forintos tételes adót.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1a) bekezdésében.]
Nem változott.
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és jogosultságot szerez a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
Adatszolgáltatási kötelezettség
Változás 2014. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia, ha 1 millió forintot meghaladóan - nem egyéni vállalkozó magánszemély kivételével - adóalanynak nem minősülő más személytől (például külföldi vállalkozástól) szerez bevételt. Nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség arra a bevételre, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha kisadózó vállalkozás egy adott üzleti partnerétől egyazon adóév során 1 millió forintot meghaladóan szerzett bevételt, erről adatot kell szolgáltatnia. Továbbra sem kell adatot szolgáltatni, ha a bevételt egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől szerzi.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdésében.]
Üzleti partner adatszolgáltatása
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem kell különválasztani a kisadózó vállalkozás üzleti partnerének a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó bevételt a kisadózónak teljesített kifizetéseiről szóló adatszolgáltatásban, ezért tehát a szolgáltatások TESZOR-számát sem kell feltüntetnie. Az adatszolgáltatást külön nyomtatványon, és nem egy már létező bevallás - a havi adó- és járulékbevallás - részeként kell teljesíteni. A rendelkezés a 2013-as évről szóló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során is alkalmazandó.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 13. §-ában, 32. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az üzleti partnert abban az esetben terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha az adóévben az egyazon kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel meghaladja az 1 millió forintot. Nincs adatszolgáltatási kötelezettség arra a bevételre, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki (ami alapján tehát a partner nem számolhat el költséget).[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 13. §-ában.]
Bevételek nyilvántartása
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi, feltéve, hogy ezen dokumentumokból a bevételszerzés időpontja is megállapítható.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 12. § (3a) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a nyugtákból, számlákból nem állapítható meg a bevétel megszerzésének időpontja, a kisadózó vállalkozásnak továbbra is bevételi nyilvántartást kell vezetnie.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 12. § (3) bekezdésében.]
Nyilvántartott készletérték mint bevétel
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadózásból katába átlépettek egyéni vállalkozóként beszerzett (nyilvántartott) készleteinek értéke katás bevételnek minősül, ha a kisadózó vállalkozás megszünteti a tevékenységét.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (2a) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó, ha a személyi jövedelemadózásból lép át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, megállapítja a készletek értékét, mivel annak beszerzésével összefüggésben már költséget számolt fel.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (2) bekezdésében.]
Volt evaalany osztalék utáni adót kiváltó adója
Új előírás 2014. január 1-jétől 2013-ra visszamenőleges hatállyal.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának nem része az az eredménytartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban kettős könyvvezetést választó evaalany volt. A rendelkezés a 2013. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (2), 32. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kettős könyvvitelt vezető, a katára áttérő betéti társaság, közkereseti társaság az áttéréskor az eredménytartalék, a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék után osztalék utáni adót kiváltó adót fizet.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (2) bekezdésében.]
Az evaalapba tartozóan adózott bevétel
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Azok a kisadózó vállalkozások, amelyek az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól léptek át a kata hatálya alá, nem kötelesek bevételnek tekinteni azt a bevételt, amely után az eva szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket (például ha a vállalkozás a számlát még evaalanyként állította ki, de a bevételt már a kata hatálya alá tartozóként szerezte meg, ám azt még mint evalany már le is adózta).E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni, azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik. A rendelkezés a 2013. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28/A. §-ában és 32. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A kisadózó vállalkozás bevételének minősül - a törvényben szabályozott kivételekkel - a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt is.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. pontjában.]
Tag kilépése
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kisadózó tagja a vállalkozásnak, de egy másik tagot legkésőbb a kilépést követő napig kisadózóként bejelentenek.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bek. f) pontjában.]
Nem változott.
Megszűnik a kisadózó vállalkozás adóalanyisága (a kilépést követő nappal), ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kisadózó tagja.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bek. f) pontjában.]
Adótartozás
Változás 2014. január 1-jétől.
A végrehajtható adótartozás nettó módon számítandó, azaz azt az adószámlák együttes egyenlege alapján kell megállapítani. Tehát az egyes adószámlákon kimutatott tartozásokat és túlfizetéseket együttesen, összevontan kell értékelni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bek. j) pontjában.]
Nem változott.
Az adóalanyiság megszűnését eredményezi (a naptári negyedév utolsó napjával), ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bek. j) pontjában.]
Mit kell tudni a kisvállalati adóról?
Adóalanyiság keletkezése
Új előírás 2013. április 21-étől.
A kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás választására egész évben lehetőség nyílik. A kiva választása esetén az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kivaalanyiság évközbeni keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Kivaalanyiság választásának feltételei
Változás 2014. január 1-jétől.
A kisvállalati adó hatálya alá történő évközi bejelentkezés miatt 12 hónapnál rövidebb adóév esetében a kisvállalati adó szerinti adózás akkor válaszható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bek. e) pontjában.]
Nem változott.
Az adózó akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha■ átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt,
■ az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak időarányos részét),
■ az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel,
■ továbbá ha üzleti éve a naptári évvel megegyező.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bek. e) pontjában.]
Kedvezményezett foglalkoztatott
Változás 2013. április 21-étől.
Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül az olyan, 25 évesnél fiatalabb vagy 55 évesnél idősebb munkavállaló is, aki 180 napnál több biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is. A kedvezményezett foglalkoztatottak körének kiterjesztésével bővült a foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmények köre is. Például a kivaalap megállapításakor a tartósan álláskereső természetes személyek adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás harmadik évében utánuk személyenként legfeljebb havi 50 ezer forinttal csökkenthető a járulékalapot képező összes jövedelem.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 19-21. pontjaiban, 20. § (3) bekezdésében, 23. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül a legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonynyal rendelkező, a 25 évesnél fiatalabb, pályakezdő munkavállaló, a tartósan állást kereső személy, illetve a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 19-21. pontjaiban, 20. § (3) bekezdésében, 23. §-ában.]
Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény
Változás 2013. április 21-étől.
Ha az adóalany értékesíti - vagy bármely más okból könyveiből kivezeti - a kivaalanyiságot megelőzően beszerzett tárgyi eszközt, immateriális jószágot, akkor pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkentheti a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel korábban még nem csökkentette. Ez azt is jelenti, hogy egy kivaalanyiságot megelőzően beszerzett tárgyi eszköz értékesítésére tekintettel a kisvállalati adó alanya csak az értékesítéssel elért nyereség tekintetében köteles a kivakötelezettséget teljesíteni.A kisvállalatiadó-alanyiság első adóévében a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kivaalanyiság első adóéve és a megelőző adóév zárókészlet-állományának értéke közötti különbözet, ha a kivaalanyiság első adóévében a zárókészlet-állomány értéke alacsonyabb, mint a megelőző adóév zárókészlet-állományának értéke.
A kisvállalati adó hatálya alól kijelentkező és adókötelezettségét a társasági adózás szabályai szerint teljesítő adózónál a kivaalanyiság megszűnésének adóévében a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a kivaalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összege, a kivaalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz-kifizetés, amely nem a kisvállalatiadó-alanyiság időszakára vonatkozik, továbbá a kivaalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett, év végén kimutatott készlet értéke.
Ugyanakkor a kivaalanyiság megszűnésének adóévében a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kivaalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összege, amely nem a kisvállalatiadó-alanyiság időszakára vonatkozik, illetve a kivaalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összege.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (16)-(20) bekezdéseiben.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a kisvállalati adózás alapján megfizetett adó (ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adóját is) visszatérítése.A kisvállalati adó tárgyévi adóalapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a kisvállalatiadó-alanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést.
Ezen rendelkezéseket a 2013-as adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (4), 32. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kisvállalati adó alapja a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1) bekezdésében.]
Bevallás
Változás 2013. április 21-étől.
A törvény egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó szerinti adózást választó társaságiadó-alanyoknak, amelyek adóalanyisága 2013. január 1-jén vagy ezt követően jön létre, nem kell soron kívüli társaságiadó-bevallást benyújtaniuk, hanem az általános szabályok szerint a társaságiadóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek társaságiadó-bevallásukat benyújtani.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27. §-ában, 28. § (10) bekezdésében, 31. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa a kiva számítására tárgyi eszköz kivezetésekor
Egy vállalat tárgyévet megelőző adóévben beszerzett tárgyi eszközének a tárgyévet megelőző adóév végén számított nyilvántartási értéke 3 000 000 forint. A tárgyi eszköz a tárgyévet követő negyedik adóévben kivezetésre kerül.Ha nem kerül kivezetésre, a kisvállalkozási adója az alábbiak szerint alakul (forint):
|
Megnevezés |
Tárgyév |
Tárgyévet követő |
||||
|
1. év |
2. év |
3. év |
4. év |
|||
|
1. |
Pénzforgalmi szemléletű eredmény az előző évekről áthozott csökkentő tételek nélkül |
2 000 000 |
4 000 000 |
4 000 000 |
4 000 000 |
4 000 000 |
|
2. |
Az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értékének az adóévi pénzforgalmi eredményt csökkentő része |
300 000 |
300 000 |
300 000 |
300 000 |
300 000 |
|
3. |
Személyi jellegű kifizetések (figyelembe véve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményt) |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
|
4. |
A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének az adóévi pozitív pénzforgalmi eredményt csökkentő része |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
5. |
A kiva alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (1.-2.+3.-4.; de minimum 3.) |
3 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
|
6. |
A korábbi évek új beruházásból származó elhatárolt veszteségének az adóévi adóalapot csökkentő része |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
7. |
A kiva alapja (5. - 6.) |
3 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
|
8. |
Kiva (11. * 0,16) |
592 000 |
912 000 |
912 000 |
912 000 |
912 000 |
|
Megnevezés |
Tárgyév |
Tárgyévet követő |
||||
|
1. év |
2. év |
3. év |
4. év |
|||
|
2. |
Az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értékének az adóévi pénzforgalmi eredményt csökkentő része |
300 000 |
300 000 |
300 000 |
300 000 |
1 800 000 |
|
3. |
Személyi jellegű kifizetések (figyelembe véve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményt) |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
|
4. |
A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének az adóévi pozitív pénzforgalmi eredményt csökkentő része |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
5. |
A kiva alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (1. - 2. + 3. - 4.; de minimum 3.) |
3 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
4 200 000 |
|
6. |
A korábbi évek új beruházásból származó elhatárolt veszteségének az adóévi adóalapot csökkentő része |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
7. |
A kiva alapja (5. - 6.) |
3 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
5 700 000 |
4 200 000 |
|
8. |
Kiva (7. * 0,16) |
592 000 |
912 000 |
912 000 |
912 000 |
672 000 |
Példa a kiva egyszerűsített adóelőleg-számítására (forint)
|
Megnevezés |
Tárgyév 1. negyedév |
Tárgyév 2. negyedév |
Tárgyév 3. negyedév |
Tárgyév 4. negyedév |
|
|
1. |
Pénzeszközök értéke az adóelőleg-megállapítási időszak végén |
25 000 000 |
20 000 000 |
22 000 000 |
24 000 000 |
|
2. |
Pénzeszközök értéke a megelőző adóelőleg-megállapítási időszak végén |
23 000 000 |
25 000 000 |
20 000 000 |
22 000 000 |
|
3. |
Pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (1.-2.) |
2 000 000 |
-5 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
|
4. |
Az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem |
4 000 000 |
4 500 000 |
4 500 000 |
4 500 000 |
|
5. |
A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény |
500 000 |
800 000 |
1 000 000 |
1 000 000 |
|
6. |
Az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adóelőleg |
0 |
1 200 000 |
592 000 |
1 166 720 |
|
7. |
Az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg |
2 000 000 |
3 000 000 |
2 000 000 |
4 000 000 |
|
8. |
A megelőző adóelőleg-megállapítási időszakokban elhatárolt, pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg |
0 |
0 |
-800 000 |
0 |
|
9. |
Az adóelőleg alapja (3.+4.-5.+6.+7.+8., de minimum 4. - 5.) |
7 500 000 |
3 700 000 |
7 292 000 |
10 666 720 |
|
10. |
Fizetendő adóelőleg (9.*0,16) |
1 200 000 |
592 000 |
1 166 720 |
1 706 675 |
|
11. |
A következő adóelőleg-megállapítási időszakokban realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (3.+6.+7., ha ez negatív) |
0 |
-800 000 |
0 |
0 |
Példa munkahelyvédelmi akció célzott kedvezményeire* (forint)
|
Megnevezés |
2013. április 21-ei jogszabály-módosítás |
|
|
előtti állapot |
utáni állapot |
|
|
1. Pénzforgalmi szemléletű eredmény |
8 000 000 |
8 000 000 |
|
2. Személyi jellegű kifizetések |
10 176 000 |
10 176 000 |
|
ebből kedvezményre jogosult: |
||
|
- 1 fő 25 év alatti, nem pályakezdő munkavállaló |
1 440 000 |
1 440 000 |
|
- 1 fő 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló |
1 176 000 |
1 176 000 |
|
- 1 fő gyesről visszatért munkavállaló |
1 560 000 |
1 560 000 |
|
- egyéb foglalkoztatottak |
6 000 000 |
6 000 000 |
|
2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény |
2 376 000 |
2 976 000 |
|
- 1 fő 25 év alatti, nem pályakezdő munkavállaló |
0 |
600 000 |
|
- 1 fő 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló |
1 176 000 |
1 176 000 |
|
- 1 fő gyesről visszatért munkavállaló |
1 200 000 |
1 200 000 |
|
- egyéb foglalkoztatottak |
0 |
0 |
|
A kiva alapja (1. + 2. - 3.) |
15 800 000 |
15 200 000 |
|
Fizetendő kiva (a kivaalap 16%-a) |
2 528 000 |
2 432 000 |
* A példában szereplő foglalkoztatottak adatrészleteit az alábbi külön táblázat tartalmazza
|
Foglalkoztatottak |
Havi bér |
Havi érvényesíthető |
Évi érvényesíthető |
|
- 1 fő 25 év alatti, nem pályakezdő munkavállaló* |
120 000 |
50 000 |
600 000 |
|
- 1 fő 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló** |
98 000 |
98 000 |
1 176 000 |
|
- 1 fő gyesről visszatért munkavállaló** |
130 000 |
100 000 |
1 200 000 |
|
- egyéb foglalkoztatottak |
500 000 |
0 |
0 |
* 2012. évi CXLVII. Tv. 2. § 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott.
** 2012. évi CXLVII. Tv. 2. § 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott.
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
K+F adóalap-kedvezmény
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adózó csökkentheti adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított adóalap-korrekciós tétellel, ha azt kapcsolt vállalkozása még nem érvényesítette.Az adózás előtti eredményt csökkentő tétel akkor alkalmazható, ha a kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik az adózó és a kapcsolt vállalkozása vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez is, és ha az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az adózó által érvényesíthető összeget.
A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozatban meghatározott összeg nem haladhatja meg a nyilatkozatkiállító által a saját kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költsége alapján érvényesíthető összeget.
A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel, és a nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítójának és a kedvezményezettnek adatot kell szolgáltatnia a társaságiadó-bevallásában.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. w) pontjában, (21) bekezdésében.]
Nem változott.
Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül (és közvetlen költsége az adózás előtti eredményt csökkenti)■ az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett,
■ az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesített,
■ kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett
K+F tevékenység. [Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontjában.]
__________________________________________________________________________________
Példa K+F adóalap-kedvezményre (forint)
|
"A" vállalkozás |
||
|
1. |
Az
adózó - a társaságiadó-törvény 7. § (17) bekezdésében meghatározott
kutatóintézettel, kutatóhellyel közösen végzett |
2 000 000 |
|
2. |
Az adózó egyéb, saját tevékenységi körében végzett alapkutatásának, alkalmazott kutatásának, kísérleti fejlesztésének közvetlen költsége |
3 500 000 |
|
3. |
Adózás előtti eredmény |
7 000 000 |
|
4. |
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek összege, kivéve a [Tao. törvény 7. § (1) t) pontja] szerinti adóalap-csökkentő tételt |
2 500 000 |
|
5. |
Az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége alapján a Tao. törvény 7. § (1) t) pontja értelmében megállapított összeg (1. * 3 + 2.) |
9 500 000 |
|
6. |
A Tao. törvény 7. § (1) t) pontja szerint megállapított összegből (5.) az adózó döntése szerint az adóalap-csökkentésként érvényesített összeg, figyelemmel arra, hogy a választási lehetőség nem terjed ki a (17) bekezdés alapján figyelembe vett részösszegre |
6 000 000 |
|
7. |
Adózás előtti eredményt növelő tételek összege |
300 000 |
|
8. |
A társasági adó alapja (3. - 4. - 6. + 7.) |
-1 200 000 |
|
9. |
A Tao. törvény 7. § (1) t) pontja szerint megállapított összegből (5.) az adóalap-csökkentésként nem érvényesített összeg (5. - 6.) |
3 500 000 |
|
"B" vállalkozás (az "A" vállalkozás kapcsolt vállalkozása) |
||
|
10. |
Adózás előtti eredmény |
18 000 000 |
|
11. |
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek összege a szabályozásváltozásra való tekintet nélkül |
2 000 000 |
|
12. |
Az adózó választása szerint a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a Tao. törvény 7. § (1) t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg [ide nem értve a (17) bekezdés szerinti összeget] * (9.) |
3 500 000 |
|
13. |
Adózás előtti eredményt növelő tételek összege |
1 000 000 |
|
14. |
A társasági adó alapja (10. - 11. - 12. + 13.) |
13 500 000 |
*A kimutatott összeggel az adóalap akkor csökkenthető, ha az adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint ebből az adózó által érvényesíthető összeget.
Kkv-adókedvezmény
Változás 2014. január 1-jétől.
A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó adókedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása céljából pénzügyi intézménytől 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján felvett hitelre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (a korábbi 40 százalék helyett).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Nem változott.
Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.Az igénybe vett adókedvezmény összege az adózó választása szerint csekély összegű (de minimis) támogatásnak, illetve mezőgazdasági vagy csoportmentességi rendelet szerinti támogatásnak minősül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa kkv-adókedvezményre
|
A vállalkozás - a társaságiadó-törvény 22/A § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő - hiteleinek adóévi törlesztési adatai |
|||
|
1. |
A 2000. december 31. és 2013. december 31. között megkötött tárgyieszköz-beruházási célú hitelszerződések alapján az adóévben fizetett kamat összege |
4 800 000 |
|
|
2. |
A 2013. december 31-ét követően megkötött tárgyieszköz-beruházási célú hitelszerződések alapján az adóévben fizetett kamat összege |
3 600 000 |
|
|
A vállalkozás társaságiadó-kötelezettsége |
A 2013. december 31-éig hatályos szabályozás szerinti kötelezettség |
A
2014. január 1-jétől
hatályos szabályozás szerinti |
|
|
3. |
Adóalap |
90 000 000 |
90 000 000 |
|
4. |
Számított társasági adó (3. * 0,1) |
9 000 000 |
9 000 000 |
|
5. |
A tárgyieszköz-beruházáshoz felhasznált hitel adóévben megfizetett kamatához kapcsolódó adókedvezmény összege* - 2013. december 31-éig: (1. + 2.) * 0,4; de legfeljebb 6 millió forint, illetve 4. * 0,7 - 2014. január 1-jétől: 1. * 0,4 + 2. * 0,6; de legfeljebb 6 millió forint, illetve 4. * 0,7 |
3 360 000 |
4 080 000 |
|
6. |
Társaságiadó-kötelezettség (4.- 5.) |
5 640 000 |
4 920 000 |
* Az adókedvezmény azon hitelek kamataira vonatkozóan vehető igénybe, melyeknél a vállalkozás a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült.
A pénzügyi tranzakciós illeték változásai
Az illeték mértéke
Változás 2013. augusztus 1-jétől.
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az illetékalap 0,3 százaléka (a korábbi 0,2 százalék helyett), de legfeljebb 6 ezer forint továbbra is. Fizetési számláról történő készpénzfelvétel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén az illeték mértéke az illetékalap 0,6 százaléka (0,3 százalék helyett), azzal, hogy a fizetési műveletenkénti 6 ezer forintos korlát ezen műveletekre nem vonatkozik.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az illeték megfizetésére kötelezett (a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő kivételével) a számlakivonaton évente legalább egyszer tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott illetékköteles műveletek után megállapított pénzügyi tranzakciós illeték összegéről.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
Egyes fizetési műveletek illetékkötelezettsége
Új előírás 2013. június 30-ától.
Nincs illetékfizetési kötelezettség, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló 178/2013. (VI. 4.) kormányrendelet szerint veszélyhelyzet kezelése kapcsán adománygyűjtési célt szolgál. A rendelkezést a 2013-ban kezdeményezett átutalásokra is alkalmazni kell.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bek. m) pontjában, 12. §-ában.]
Változás 2013. július 23-ától.
Illetékfizetési kötelezettséggel jár a költségvetési szerv saját számlája és szervezeti egységei számlái között végrehajtott fizetési művelet, valamint a költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlája és szervezeti egységei számlái között történő és egyéb támogatásikeret-átvezetés.Szintén illetékköteles az azonos cégjegyzékszámú nonprofit gazdasági társaság központja és telephelyei számlái között, valamint a költségvetési szerv nem korlátozott rendeltetésű fejezeti és intézményi számlái között végrehajtott fizetési művelet.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
Nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik, és a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, vagy ha a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon önkéntes intézményvédelmi alap tagja.Ugyancsak nem illetékköteles a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti csoportfinanszírozás (feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti), valamint a pénzforgalmi szolgáltató által más bel-, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Korlátozott rendeltetésű fizetési számla
Új előírás 2013. április 21-étől.
Az online elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlája is korlátozott rendeltetésű fizetési számlának minősül.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 1. § 12. pontjában.]
Nem változott.
A korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet továbbra sem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 1. § 12., 3. § (4) h) pontjaiban.]
Egyszeri befizetési kötelezettség
2013. augusztus 1-jétől 2014. január 1-jéig hatályos rendelkezés.
A pénzforgalmi szolgáltatók (a kincstár kivételével) 2013-ban a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezettek. Az egyszeri befizetés összege a 2013. januártól áprilisig terjedő időszakra együttesen megállapított tranzakciós illeték összegének 208 százaléka. A pénzforgalmi szolgáltató (jogutódja) a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés összegét 2013. szeptember 20-áig állapítja meg, az esedékességének megfelelő részletezettségben vallja be, valamint négy egyenlő részletben - az elsőt 2013. szeptember 20-áig - fizeti meg.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Kisvállalkozói kedvezmény
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével is csökkentheti adózás előtti eredményét.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. zs) pontjában, (11)-(12) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Nem vehető igénybe a kisvállalkozói kedvezmény a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott szoftvertermékek felhasználási jogára az adózó korábban igénybe vette az adóalapkedvezményt. Az adóalap-kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és egy adóévben nem lehet több 30 millió forintnál.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. zs) pontjában, (11)-(12) bekezdéseiben.]
Elhatárolt veszteség
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Beolvadás esetén a jogutód társaság a beolvadó társaságtól átvett, a beolvadás adóévében keletkezett negatív társaságiadó-alapot első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallásában veheti figyelembe.A rendelkezést az adózó már a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja. A jogutód ugyanakkor nem mentesül az elhatárolt veszteség felhasználásának átalakulás esetére előírt, kettős feltétel teljesítése alól.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Átalakulás esetén a jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha■ az átalakulás során olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik) benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amelyik - vagy amelynek kapcsolt vállalkozása - a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és
■ a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (8) bekezdésében.]
Látványcsapatsportok támogatása
Új előírás 2013. május 19-étől.
Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg (19 százalékos, illetve 10 százalékos társaságiadó-kulccsal számított értékének) legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani.Ha az adózó a várható (500 millió forint alatti) társaságiadó-alapjára tekintettel a 10 százalékos társaságiadó-kulccsal határozza meg a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét, de a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát kiegészítő sportfejlesztési támogatásként megfizetni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2013-2014-es támogatási időszakra benyújtott, új sportfejlesztési kérelmek esetében kell alkalmazni.
Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha a köztartozás-mentességre, valamint egyes támogatási jogcímek esetében a támogatási időszakonként számított támogatási összeg 1 százalékának befizetésére vonatkozó feltételek teljesítése mellett az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást átutalja (az ellenőrző szervezet fizetési számlájára), és az átutalások megtörténtét nyolc napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3)-(3e) bekezdéseiben, 29/U. §-ában.]
Új előírás 2013. május 19-étől.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben - szponzori vagy támogatási szerződés keretében - nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 11. pontjában.]
2014. január 1-jétől az alaptámogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében a szponzori vagy támogatási szerződésben szerepeltetni kell azt a számlát, amelyre az alap-, illetve a kiegészítő támogatást át kell utalni.Az adózó köteles a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát a megkötéstől számított nyolc napon belül a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége részére megküldeni, ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatásra nem országos sportági szakszövetség jogosult.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3c) bekezdésében.]
2014-ben, ha az adózó látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetet tárgyieszköz-beruházás, -felújítás céljából támogat, akkor a támogatási igazolások összértékére vonatkozó korlát meghatározásánál az alaptámogatás és a támogatási szerződés keretében nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás összevont értékét kell figyelembe venni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3c), 29/V. § (3) bekezdéseiben.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adókedvezményt az adózók (négy adóév helyett) hat év alatt érvényesíthetik, azzal, hogy ezen előírást már a módosító törvény hatálybalépésének napját követően nyújtott támogatásokra (juttatásokra) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a 2013. év végén nyújtott támogatásra tekintettel az adózó utoljára a 2019. adóév (a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév) adójából veheti igénybe az adókedvezményt.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (2), 29/V. § (3) bekezdéseiben.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás nemcsak a sport stratégiai fejlesztését szolgáló és a támogatást folyósító sportköztestületnek, vagy annak a sportági szakszövetségnek nyújtható, amely sportágat az adózó az alaptámogatásban részesítette, hanem az alaptámogatásban részesített sportágban tevékenykedő szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezetnek, hivatásos sportszervezetnek, valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványnak is.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3a) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa látványcsapatsport-támogatásra (millió forint)
A látványcsapatsportok támogatásának társaságiadó-kedvezménye kapcsán a 2013-2014-es sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben került beiktatásra - a társasági adóról szóló törvény 2013. május 19-étől hatályos módosítása következtében - az úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatás intézménye. A módosítás értelmében a támogatás után a törvény 22/C. §-a szerinti látványcsapatsport-adókedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy az alaptámogatásnak a támogatott szervezet részére történő átutalása mellett a - törvény 22/C. § (3a)-(3b) bekezdéseiben meghatározott - kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásra kerül az érintett szervezet részére. Az alábbi táblázat (millió forintban számolva) azt mutatja be, hogy egy 35 millió forintos támogatás esetén hogyan alakul a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege attól függően, hogy mekkora a társaság várható adóalapja, és mekkora lesz a tényleges adóalapja.|
Támogatás |
Várható adóalap |
75%-os kiegészítő támogatás |
Tényleges adóalap |
7%-os kiegészítő támogatás* |
Összesen fizetendő kiegészítő támogatás |
|
35 |
1200 |
35 x 0,19 x 0,75 = 4,987 |
1100 |
- |
4,987 |
|
35 |
450 |
35 x 0,10 x 0,75 = 2,625 |
400 |
- |
2,625 |
|
35 |
300 |
35 x 0,10 x 0,75 = 2,625 |
550 |
35 x 0,07 = 2,45 |
5,075 |
* Ha a 75 százalékos kiegészítő támogatás mértékét az adózó - a várható fizetendő adó alapján - a 10 százalékos társaságiadó-kulcs alapján határozta meg, de a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles az alaptámogatás legalább 7 százalékát is - a támogatás adóévét követő 90 napon belül - megfizetni kiegészítő sportfejlesztési támogatásként.
Biztosításiadó-változások
Változás 2013. február 1-jétől.
Csak az a biztosító érvényesítheti az adómértékre a kedvezményt, amelynek az összesített adóalapja az adóelszámolás hónapját megelőző évben nem érte el a 8 milliárd forintot. A kedvezményre jogosult biztosítók esetében az adómérték az adóelszámolás hónapja adóalapjának 100 millió forintot meg nem haladó része után az adóköteles biztosítási szolgáltatásból származó díjbevételre irányadó adómérték 25 százaléka, 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az adómérték 50 százaléka, 700 millió forintot meghaladó része után az adómérték 100 százaléka. Ha a biztosító jogosult az adómérték-kedvezmény igénybevételére és az adóköteles biztosítási szolgáltatásból származó díjbevétele megoszlik casco, valamint baleset- és vagyonbiztosítás között, akkor az egyes sávokba eső - adóköteles - díjbevételt arányosítania kell a teljes adóköteles díjbevétel összegéhez.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adómérték-kedvezmény igénybevételére nem jogosult adóalanyok esetében az adó mértéke casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10 százaléka.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Népegészségügyi termékadó
Gyümölcsíz
Változás 2013. április 21-étől.
Visszamenőleges hatállyal, 2012. január 1-jétől szűkült az adóköteles gyümölcsíz fogalmi köre. A módosítás eredményeként egyértelművé vált, hogy 2012. január 1-je és 2012. április 14-e között is csak azok a 2007 vámtarifaszám alatti termékek viseltek adóterhet, amelyek■ hozzáadott cukrot tartalmaztak, és
■ 100 gramm termék cukortartalma meghaladta a 35 grammot.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 10/A. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra sem adóköteles az extradzsem, az extrazselé, a marmelád és a különleges minőségű lekvár.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § h) pontjában.]
Szörp fogalma
Változás 2014. január 1-jétől.
A szörp fogalmát eddig nem részletezte a törvény, ezentúl azonban kimondja, hogy szörp alatt a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörpök, valamint víz- és kivonatalapú szörpök, továbbá a 2106 vámtarifaszám alá tartozó, hígítással cukortartalmú italok elkészítéséhez alkalmas, cukorból vagy cukorszirupból, ízesítő- és adalékanyagok hozzáadásával előállított sűrítmények, koncentrátumok értendők.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 14. pontjában.]
Nem változott.
A 2009, 2202 vámtarifaszám alá tartozó - energiaitalnak nem minősülő -, 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcs-, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint az 50 százaléknál kevesebb tejalapanyag felhasználásával készült termékek továbbra is üdítőitalnak minősülnek, s népegészségügyi termékadót kell utánuk fizetni. [Lásd a 2011/CIII. törvény 2. § a) aa) alpontjában.] Az adó mértéke a szörpök esetében 200 forint/liter, a többi üdítőital esetében 7 forint/liter.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. § a) pontjában.]
Továbbra is adóköteles az üdítőital, az energiaital, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő és a gyümölcsíz.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)
Adóelőleg-fizetési kötelezettség
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók jövedelemadójának fizetésére kötelezett adózók jövedelemadó-előleg fizetésére kötelezettek.A fizetendő jövedelemadót (az adóévben megfizetett jövedelemadó-előlegek beszámításával), továbbá a jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
Az adóalanynak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra kell jövedelemadó-előleget bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, akkor a jövedelemadó-előleg az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege.
Ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, akkor a jövedelemadó-előleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha pedig nem haladja meg, akkor a jövedelemadóelőleg háromhavonta esedékes.
Átalakulás esetén a jogutód köteles az átalakulás napjától számított harminc napon belül bevallani a jogelőd által bevallott jövedelemadó-előlegből számított adóelőleget, valamint ennek alapján adóelőleget fizetni a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig.
Nem kell adóelőleget megállapítania és fizetnie, továbbá a feltöltési kötelezettséget teljesítenie az adóalanynak megszűnésekor, valamint ha a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be adóbevallást.
[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 8., 18. §-aiban.]
Nem változott.
Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek éves szinten számított árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg az 50 millió forintot.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 8. § (7) bekezdésében.]
Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem növeli az adózás előtti eredményt a kedvezményezett átalakulás, illetve kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett részesedés bekerülési értékének csökkentéseként vagy könyv szerinti értékének kivezetéseként korábban elszámolt összeg, ha a kivezetés újabb kedvezményezett átalakulás, illetve kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 6. § (12) bekezdésében.]
Bányajáradék beszámíthatósága
Új előírás 2013. április 21-étől.
A bányajáradék legfeljebb másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható az energiaellátók jövedelemadójába.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Távközlésiadó-változások
Adómérték változása
Változás 2013. augusztus 1-jétől.
A távközlési adó mértéke, ha a hívást nem magánszemély előfizető hívószámáról indítják, 2 forint/megkezdett perc helyett 3 forint/megkezdett perc, illetve ha az üzenetet nem magánszemély előfizető hívószámáról küldik, 2 forint/darab helyett 3 forint/darab.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámáról indított hívások, illetve küldött üzenetek esetén az adó mértéke továbbra is 2 forint megkezdett percenként, illetve üzenetenként.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Adómaximum változása
Változás 2013. augusztus 1-jétől.
A nem magánszemély előfizetéséhez tartozó hívószámok esetében az adó maximált összege hívószámonként havi 2500 forintról 5 ezer forintra nő.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Magánszemély előfizetéséhez tartozó hívószám esetén az adó összege továbbra sem haladhatja meg hívószámonként a havi 700 forintot.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Előadó-művészeti szervezetek és filmalkotások támogatása
2013. május 19-étől.
Az előadó-művészeti szervezet kérelmére a támogatási igazolás kiállítására jogosult szervezet a 2013. adóévről kiállítható támogatási igazolások összértéke szempontjából az előadó-művészeti szervezet 2013. évben EGT-tagállamban tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékát veszi figyelembe. Kérelem hiányában a támogatási igazolás kiállítására jogosult szervezet a támogatási igazolások kiállítása során az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évi, EGT-tagállamban tartott előadásaiból származó jegybevételének 80 százalékát veszi figyelembe.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (2), (4)-(5) bekezdéseiben, 29/T. §-ában.]
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén az adózó kiegészítő támogatás juttatására köteles. Ez filmalkotások támogatása esetében a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezetnek (Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.) vagy a filmelőállítónak nyújtható. Előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén a központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium, vagy a támogatott előadó-művészeti szervezet részesíthető kiegészítő támogatásban.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (1), (8) bekezdéseiben.]
A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10 vagy 19 százalékos adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka. (10 százalékos kulcsot az adózó akkor alkalmazhat, ha társaságiadó-alapja várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.) Ha az adózó a 10 százalékos adókulcs figyelembevételével állapítja meg a kiegészítő támogatás mértékét, de pozitív adóalapja végül meghaladja az 500 millió forintot, a támogatás legalább 7 százalékát kiegészítő támogatásként fizeti meg.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
A támogatás és a támogatási szerződés keretében nyújtott kiegészítő támogatás összértéke nem haladhatja meg egy filmalkotás támogatása esetén a közvetlen filmgyártási költség 20 százalékát, előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén az előadó-művészeti szervezet a tárgyévet megelőző évben EGT-tagállamban tartott előadásaiból származó jegybevétele 80 százalékát.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem minősül elismert költségnek az előadó-művészeti szervezeteknek és a filmalkotások támogatása kapcsán nyújtott kiegészítő támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 12. pontjában.]
Nem jelentős összegű hiba
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adózót - a törvény által meghatározott feltételek teljesülése esetén - választási lehetőség illeti meg a nem jelentős összegű hiba feltárásakor. Ha a nem jelentős összegű hiba kapcsán feltárt különbözet az adózó javára mutatkozik, akkor - választása szerint - nem kell önellenőrzés útján helyesbítenie a korábbi évek társaságiadó-alapját, hanem a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veheti figyelembe. A rendelkezés akkor alkalmazható, ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. (2014-ig nem jelentős összegű hiba feltárásakor a hiba értékével a korábbi adóévek társaságiadó-alapját, adóját kötelező volt önellenőrzés útján helyesbíteni.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. p) pontjában, 8. § (8) bekezdésében.]
Közhasznúak, nonprofitok
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület abban az adóévben, amelyben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (azaz a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összbevétele eléri vagy meghaladja éves összbevétele 60 százalékát), az általános szabályok szerint köteles megállapítani a társaságiadó-alapját, és nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társaságiadó-alapjának megállapítására vonatkozó különleges rendelkezéseket.A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak abban az adóévben, amelyben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társaságiadó-törvény közhasznú jogállás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia (azaz az egyéb növelő tételek alkalmazása mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét az adómentesen képzett saját tőke összegével).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (7), 9. § (11), 13/A. § (7) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a nonprofit gazdasági társaság a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amelyben ilyen szervezetként besorolást nyert.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (7) bekezdésében.]
Bejelentett részesedés
Változás 2014. január 1-jétől.
Bejelentett részesedésnek a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben - kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot - szerzett legalább 10 (korábban 30) százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés (a részesedés értékének növekedése) minősül. A minősítés előfeltétele, hogy az adózó a részesedés megszerzését - ide nem értve a részesedés értékének a növekedését - a szerzést követő 75 napon belül bejelentse az adóhatóságnak (korábban 60 nap volt a bejelentés határideje). Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 (korábban 60) napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]
Nem változott.
A bejelentésre nyitva álló határidő (75 nap) továbbra is jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]
Fejlesztési tartalék
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha az adózó tárgyi eszköz beszerzése, előállítása esetén a lekötött tartalékot felhasználja, és az eszköz számított nyilvántartási értéke nem nulla, akkor a maradék számított nyilvántartási érték csökkentését a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától a törvény szerint megengedett értékcsökkenési leírással, a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva kezdheti meg.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. melléklet 12. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Közműadó-változások
Adóalap-kedvezmény
Változás 2014. január 1-jétől.
A hírközlési vezeték utáni adó alapjának (nyomvonalhossz)■ 200 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 0 százalékát,
■ 200 000 métert meghaladó, de 350 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 30 százalékát,
■ 350 000 métert meghaladó, de 500 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 75 százalékát,
■ 500 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét
kell megfizetni.
(Az adómérték továbbra is 125 forint/méter.)
[Lásd 2012. évi CLXVIII. törvény 10. §-ában.]
A sávos adókedvezményt valamennyi hírközlési vezetékkel rendelkező adóalany alkalmazhatja - következik a közműadótörvény 11. paragrafusának hatályon kívül helyezéséből.Megszűnő adóalany
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adóalany, évközi megszűnése esetén, az adóévre vonatkozó, a megszűnést megelőzően nem teljesített adóbevallási, adófizetési kötelezettségét a megszűnéssel egyidejűleg köteles teljesíteni.[Lásd 2012. évi CLXVIII. törvény 12. § (4) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Kapcsolt vállalkozás
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az alapítónak, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén is alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályokat, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell■ a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése,
■ a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése,
■ a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása,
■ jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadás,
■ az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítése
esetén is, ha a többségi befolyással rendelkező vagy ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (6) bekezdésében]
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság
Változás 2014. január 1-jétől.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításával összefüggésben lehetőség nyílik arra, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok 10 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban. Ehhez kapcsolódóan a törvény úgy módosul, hogy a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban fennálló 10 százalékos részesedés feletti részesedés elidegenítése révén keletkező nyereség nem kezelhető adómentesen.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 15. § (9) bekezdésében.]
Ingatlannal rendelkező társaság
Változás 2014. január 1-jétől.
Ingatlannal rendelkező társaságnak - egyéb feltételek teljesülése mellett - abban az esetben minősül az adózó, ha a belföldön fekvő ingatlan(ok) értéke több mint 75 százalékot képvisel a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegforduló-napi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből. (Korábban a mérlegforduló-napi piaci érték 75 százalékát kellett figyelembe venni.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 18/a. pontjában.]
Termőföld fogalma
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Termőföld alatt a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld értendő.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 45. pontjában.]
Elismert költségek
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta alapján elszámolt költség a vállalkozási (bevételszerző) tevékenység érdekében felmerülő (elismert) költségnek minősül, ha a szolgáltatás igénybevétele igazoltan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció - például hivatali, üzleti, szakmai rendezvény keretében nyújtott vendéglátás - céljából történik.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 21. pontjában.]
Nem változott.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (elismert) költségnek minősül az adózó által üzletpolitikai (reklám-) célból, magánszemélyeknek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás és áruminta.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 2. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Bankadóváltozások
Új előírás 2013 decemberétől.
Az általánoskockázaticéltartalék-állománnyal rendelkező hitelintézet egyszeri alkalommal, opcionálisan (2013. december 31-ei mérlegfordulónapon) átvezetheti az általános kockázati céltartalék címén megképzett, de még fel nem használt tőkéjét az eredménytartalékba.A hitelintézetnek az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba történő átvezetése miatt egyszeri fizetési kötelezettsége keletkezik. A hitelintézet az átvezetett összeggel megnöveli a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóév társaságiadó-alapja megállapítása során a jövedelem-(nyereség-)minimumot vagy az adózás előtti eredményét megnöveli.
Az általános kockázati céltartalékra tekintettel keletkezett adóalaprészt 19 százalékos társasági adó terheli. A hitelintézet a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóév elhatárolt veszteségét a hitelintézeti hozzájárulással összefüggésben növelő tételként elszámolt összeg figyelembevétele nélkül állapítja meg.
A hitelintézet az előzőekben meghatározott fizetési kötelezettséget 2014. március 10-éig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton bevallja és egy összegben (társaságiadófizetési kötelezettségként) megfizeti.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/C. §, 11. §-aiban]
Nem változott.
A pénzügyi szervezetek továbbra is kötelesek különadó-fizetési kötelezettségüket teljesíteni. Hitelintézet esetén a különadó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,53 százalék. Egyéb pénzügyi szervezeteknél a tevékenységi formától függően 0,028-6,5 százalék között mozog az adókulcs.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. §, 7. §-aiban]
__________________________________________________________________________________Regisztrációsadó-változások
Személygépkocsi átalakítása
Változás 2014. január 1-jétől.
Az átalakítást követő forgalomba helyezésnél az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti negatív adókülönbözetet csak akkor lehet visszaigényelni, ha az átalakított gépjármű magasabb környezetvédelmi osztályba kerül, mint amilyenbe még átalakítása előtt sorolták.[Lásd a 2003. évi CX. törvény 14. § (1) bekezdésében.]
Papíralapú adóigazolás
Változás 2014. január 1-jétől.
Megszűnik a papíralapú adóigazolás a regisztrációsadó-eljárásban. Az adó megfizetését - mint a forgalomba helyezés egyik feltételét - a közlekedési hatóság elektronikusan ellenőrzi.[Lásd a 2003. évi CX. törvény 7. § (1), 9. § (4)-(5) bekezdéseiben, 11. §-ában, 13. § (3) bekezdésében, 21. §-ában.]
Halottszállító autó
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem minősül személygépkocsinak a halottszállító autó. Halottszállítónak az a gépjármű minősül, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerint halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban. A gyakorlatilag regisztációsadó-mentességet eredményező módosítással párhuzamosan a halottas kocsikra speciális áfalevonási szabályok érvényesülnek.[Lásd a 2003. évi CX. törvény 2. § 3. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Mit kell tudni a számvitelről?
Transzferár-elszámolás
Új előírás 2013. június 30-ától, a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik arra, hogy ha év közben a szokásos piaci ártól eltérő áron kötöttek ügyleteket (szerződtek) egymással (értékesítettek, szereztek be eszközöket, szolgáltatásokat), akkor az év végén utólagos ellenérték-korrekciót hajtsanak végre a könyvviteli elszámolásaikban úgy, hogy az eredeti ügyleti ellenértéket piaci árra módosítják. Ezzel elkerülhető a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adóalap-módosítás. Ezen ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.Az utólagos korrekcióval módosított ügyletek piaci értéken lesznek kimutatva, árbevételként, bekerülési értékként, anyagjellegű ráfordításként, s nem egyéb bevételként, egyéb ráfordításként (utólagos engedményként).
[2000. évi C. törvény 47. § (10), 73. § (4), 78. § (8) bek.]
Nem változott.
Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, illetve egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét.[2000. évi C. törvény 77. § (7), 81. § (5) bek.]
Közhiteles hatósági nyilvántartások
Új előírás 2013. július 1-jétől.
Az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény a számviteli törvényt is módosította. Ennek eredményeképpen közhiteles hatósági nyilvántartássá vált a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása.[2000. évi C. törvény 151. § (8a), 152/B. § (1) bek.]
Nem változott.
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásának közhiteles hatósági nyilvántartássá minősítésével nem változtak az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel szabályai.[2000. évi C. törvény 151-152/B. §]
Saját tőke évközi megállapítása
Új előírás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A törvény kimondja, hogy az üzleti év során bármely eszköz- és forráscsoporthoz, így különösen a saját tőkéhez kapcsolódó információigény hivatalos dokumentálására, igazolására közbenső mérleget kell készíteni. Így például ha valamely jogszabály bizonyos kötelezettséget a vállalkozó saját tőkéjének nagyságához rendel, attól tesz függővé, úgy a saját tőke értékét közbenső mérleg alapján kell megállapítani.[2000. évi C. törvény 21. § (6) bek.]
Nem változott.
Minden esetben közbenső mérleget kell készíteni, ha azt külön jogszabály kifejezetten előírja. Ilyen eset többek között, ha év közben osztalékelőleg fizetésére, illetve ha a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére kerül sor.[2000. évi C. törvény 21. § (1) bek.]
Könyvvizsgálat köztartozás esetén
Új előírás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
Az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozással rendelkező cégeknek a következő üzleti évre könyvvizsgálati kötelezettséget ír elő a törvény akkor is, ha az adott vállalkozó egyébként mentesülne a könyvvizsgálati kötelezettség alól.[2000. évi C. törvény 155. § (5a) bek.]
Nem változott.
Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 (2014. január 1-jétől a 300) millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.[2000. évi C. törvény 155. § (3) bek.]
__________________________________________________________________________________Példa könyvvizsgálati kötelezettségre
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
||
|
Nettó
árbevétel |
260 |
280 |
280 |
350 |
|
|
Átlagos
foglalkoz- |
30 |
36 |
35 |
38 |
|
|
XII.
31-én köztar- |
20 |
20 |
5 |
1 |
|
|
Könyvvizsgálati |
van (előző |
van (előző |
van |
nincs |
Országos Számviteli Bizottság
Új előírás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
2014. április 1-jéig ismételten létre kell hozni az Országos Számviteli Bizottságot.[2000. évi C. törvény 171-173. §]
Támogatás pénztárgéphez
Új előírás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A számviteli szabályozásért felelős miniszter rendeletben állapította meg az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépek 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatás számviteli elszámolásának szabályait.A vonatkozó számviteli elszámolási szabályokat 2013. október 14-étől a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet tartalmazza.
[2000. évi C. törvény 178. § (6) bek.]
Természetbeni osztalék
Új előírás 2014. január 1-jétől, a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazható.
A törvény kimondja, hogy ha a társaság az osztalékfizetési kötelezettségét nem pénzeszközben teljesíti, akkor az osztalékot megtestesítő eszköz számviteli elszámolására az értékesítés szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a juttatás teljesítése érdekében kivezetett eszköz könyv szerinti értéke ráfordításként, az osztalék teljesítéskor figyelembe vett értéke pedig bevételként (a kivezetett eszköz értékesítésénél irányadó típusú bevételként) számolandó el a juttató társaságnál.[2000. évi C. törvény 39. § (2a) bek.]
Nem változott.
A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.[2000. évi C. törvény 39. § (3) bek.]
Behajtási költségátalány
Új előírás 2014. január 1-jétől, a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazható.
A behajtási költségátalány számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatéval. Ennek megfelelően a kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként számolja el.A másik fél, azaz a jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el.
[2000. évi C. törvény 77. § (2) bek. b) pont, 81. § (2) bek. b) pont]
Nem változott.
A kötelezettnél a késedelmi kamat tárgyévhez kapcsolódó fizetett, illetve fizetendő összegét minden esetben el kell számolni egyéb ráfordításként, míg a jogosult csak a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett késedelmi kamat összegét számolja el az egyéb bevételek között.[2000. évi C. törvény 77. § (2) bek. b) pont, 81. § (2) bek. b) pont]
Továbbképzésre akkreditált szervezet
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezésében csak olyan szervezet vehet részt,■ amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható, továbbá
■ amely nem folytat olyan gazdasági tevékenységet, amely nem egyeztethető össze a könyvelőkkel szembeni elvárásokkal. Ilyen elvárás például, hogy ne kövessen olyan gyakorlatot, amely az adózás elkerülését eredményezi.
Azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyek a továbbképzésre már engedéllyel rendelkeznek, e rendelkezéseket csak 2015. január 1-től kell alkalmazni.
[2000. évi C. törvény 152. § (2a)-(2b), 177. § (36) bek.]
Nem változott.
A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés. E továbbképzést a nemzetgazdasági miniszter által akkreditált szervezet (minősített szakmai továbbképzési program alapján) végezheti.[2000. évi C. törvény 152. §]
Átváltozó kötvény
Új előírás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A számviteli törvény bevezeti az átváltozó kötvény fogalmát. Az átváltozó kötvényre ugyanazokat a számviteli szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek az átváltoztatható kötvényre vonatkoznak.[2000. évi C. törvény 40. § (4), 42. § (6)-(7) bek., 91. § b) pont, 1. számú melléklet]
Nem változott.
Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával.[2000. évi C. törvény 40. § (4) bek.]
Üzleti év kezdő időpontja
Változás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A törvény egyértelműen kimondja, hogy a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követő üzleti év kezdő időpontja a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő nap, ha a felszámolási, a végelszámolási eljárás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozás nem szűnik meg.[2000. évi C. törvény 11. § (10) bek.]
Nem változott.
A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év.
Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap.
Az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
[2000. évi C. törvény 11. § (11)-(12) bek.]
Árfolyamveszteség megosztása
Változás a 2013. november 18-án elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A rendelkezést a 2013. évi üzleti évben, illetve legkésőbb a 2014. december 31-éig visszafizetett tartozásokra lehet alkalmazni.A külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás lejárat előtti egyösszegű visszafizetéséhez kapcsolódóan, a korábban elhatárolt árfolyamveszteséget (az azonnali veszteségelszámolás helyett) három évre elnyújtva, fokozatosan lehet feloldani (a vállalkozó saját döntése alapján).
A fokozatos megszüntetés bármilyen forrásból történő tartozás-visszafizetés esetén választható, így a külföldi pénzértékre szóló tartozás forinthitelből történő kiváltására is.
[2000. évi C. törvény 177. § (38) bek.]
Nem változott.
A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni,■ ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették,
■ illetve ha - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - a devizahitellel, illetve a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot
• értékesítették, vagy
• más jogcímen az állományból kivezették.
[2000. évi C. törvény 33. § (3) bek.]
Deviza-könyvvezetés USA-dollárban
Változás 2014. január 1-jétől.
Bármely vállalkozó számára lehetővé válik az USA-dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés.[2000. évi C. törvény 20. § (4)-(5) bek.]
Nem változott.
A vállalkozó a létesítő okiratban rögzített - eurótól és USA-dollártól eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját, ha a tevékenysége elsődleges gazdasági környezetének pénzneme az eurótól vagy USA-dollártól eltérő deviza, feltéve, hogya) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 százalékban az adott devizában merülnek fel. Az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. Vagyis mind a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, mind a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek együttes összege tekintetében, külön-külön meg kell felelni a hivatkozott mértéknek. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni. Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.
[2000. évi C. törvény 20. § (5) bek.]
Vagyonkiadás tagsági jogviszony megszűnésekor
Változás 2014. január 1-jétől, a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.
Az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó vagyonrésznek a jegyzett tőke, tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.Az elszámolást akkor is el kell végezni, ha azzal az eredménytartalék negatívvá válik, vagy negatív összege növekszik.
Ez azt jelenti például, hogy ha a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában a társaságban olyan eszközök vannak (jellemzően ingatlanok), amelyek forgalmi, piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéküket, és a vagyonkiadásra ezek forgalmi, piaci értékének figyelembevételével kerül sor pénzben, úgy a könyv szerinti arányos saját tőkénél nagyobb mértékű kifizetésre kerül sor, amelyet az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 37. § (2) bek. g) pont]
EKTB-árfolyam használata
Változás 2014. január 1-jétől, a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazhatóan.
A módosítás alapján a devizában fennálló tételek forintosításánál az eddig alkalmazható árfolyamok mellett - a vállalkozó választása alapján - az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot is lehet alkalmazni.[2000. évi C. törvény 60. § (4)-(5) bek.]
Nem változott.
Továbbra is lehetőség van - a vállalkozó választása alapján - a valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.[2000. évi C. törvény 60. § (4) bek.]
Konszolidált beszámoló
Változás 2014. január 1-jétől.
Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot (eddig 2700 millió forint)
b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot (eddig 4000 millió forint),
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt (nem változott).
A módosítás a jelenleg hatályos, a mérlegfőösszegre, illetve a nettó árbevételre vonatkozó mentesítési értékhatárokat a duplájára emelte.
[2000. évi C. törvény 117. § (1) bek.]
Nem változott.
Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a törvényben meghatározott kivételekkel - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.[2000. évi C. törvény 10. § (1)]
__________________________________________________________________________________Példa konszolidációs kötelezettségre
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
|
|
Mérlegfőösszeg |
3000 |
3200 |
3300 |
3400 |
|
Nettó
árbevétel |
5000 |
5400 |
5700 |
6000 |
|
Átlagos
foglalkoz- |
160 |
161 |
162 |
163 |
|
Konszolidációs |
van (előző |
van (előző |
nincs |
nincs |
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Építési telek, építésügyi hatósági eljárás
Változás 2013. április 21-étől.
A használatbavétel hatósági tudomásulvételének az időpontja (a használatbavétel engedélyezése jogerőssé válásának időpontjával azonos módon) tekintendő azon kétéves határidő kezdő időpontjának, amelyet■ a gazdasági tevékenységet eredményező, sorozatjelleggel történő ingatlan(rész)értékesítés vizsgálatakor,
■ az ingatlan(rész) értékesítésének adómentes vagy adóköteles jellegének vizsgálatakor,
■ az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba be nem számítandó ingatlanértékesítés vizsgálatakor említ a törvény.
A törvény az építési jogszabályok 2012. december 31-éig hatályos definíciójával azonos tartalommal integrálta az építési telek fogalmát.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bek. b) pontjában, 86. § (1) bek. j) jb), 188. § (3) bek. c) cb), 259. § 7. alpontjaiban.]
Felnőttképzés
Változás 2013. szeptember 1-jétől.
Az a - személyi feltételeknek is megfelelő - felnőttképzés lehet adómentes, amelyet a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alapján engedélyeztek és szerveztek.A felnőttképzési törvény 30. paragrafusának (2) bekezdése értelmében a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként előírt képzési programnak megfelelnek 2014. augusztus 31-éig - a programakkreditációt 2013. január 1-je után megszerzett képzési programok 2015. március 31-éig - a felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzési programjai.
Az áfatörvény átmeneti rendelkezései értelmében az a felnőttképzési oktatás is adómentes, amely 2013. augusztus 31-én szerepelt az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában, feltéve, hogy az adott oktatás törvény szerinti teljesítési időpontja 2014. szeptember 1-je, illetve 2015. április 1-je előtti időpont, és abban az időpontban a program akkreditációja még érvényes.
__________________________________________________________________________________
Példa képzés adómentességére
Felnőttképzést folytató intézmény angol nyelvi képzést indít kezdőknek. A képzés 2013. szeptember 15-étől december 15-éig tart; 2013. augusztus 31-én szerepel az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában; a program akkreditációja 2014. január 1-jéig érvényes; és a képzés díját a résztvevőknek 2013. szeptember 15-éig kell teljes egészében befizetniük.A képzés az átmeneti szabályok értelmében adómentes.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (2) bek. b) pontjában, 285. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Időszakos elszámolás
Változás 2014. július 1-jétől.
Időszakos elszámolás alá eső ügylet (ideértve az egy időszakból álló ügyletet is) teljesítési időpontjának az elszámolási időszak utolsó napja számít. Ezt az új szabályozást az olyan, 2014. június 30-a után kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni, amelynél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdésében, 284. §-ában.]
Nem változott.
Ettől eltérően a teljesítés időpontja továbbra is az ellenérték megtérítésének az esedékessége, ha■ a felek a polgári törvénykönyv szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletről vagy telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg;
■ a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója az erre szolgáló hálózat felhasználásával a szolgáltatás igénybevevője számára a telekommunikációs szolgáltatástól eltérő ügyletet (például parkolási vagy autópálya-használati díj fizetése) teljesít, és ezt az ügyletet a felek a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként számolják el.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdésében, 284. §-ában.]
Export-adómentesség
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ha a termékértékesítés kizárólag a termék kiléptetésére előírt határidő túllépése miatt nem felelt meg az export-adómentesség feltételeinek, és az adóalanynak ezért keletkezett adófizetési kötelezettsége, de aztán a terméket az értékesítéstől számított 90. napon túl és még a 360. napon belül - igazolható módon - mégis kiléptetik az EU-n kívülre, az értékesítés utóbb mégis élvezhet adómentességet. Azaz ilyenkor az adóalany az ezen értékesítés után korábban megfizetett, bevallott adó összegével csökkentheti fizetendő adóját.A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása is. A fizetendő adóját az adóalany legkorábban abban az adómegállapítási időszakban csökkentheti, amelyben már rendelkezik a termék EU-n kívülre történő kiléptetésének igazolásával, a jogosult pedig már megkapta a módosító számlát.
Ha a terméket az értékesítést követő 360. napon túl viszik ki az EU-ból, az ügylet nem élvezhet áfamentességet.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 98. § (5), 153/B. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ahhoz, hogy a termék EU-n kívülre irányuló értékesítése (export) esetén áfamentes lehessen, a terméket az illetékes hatóságnak a termékértékesítés teljesítésének napját követő 90 napon belül ki kell léptetnie az EU területéről. Ha az értékesített terméket egyáltalán nem vagy csak a 90. nap elteltével léptetik ki az EU-ból, az értékesítési ügylet adókötelessé válik, méghozzá a rá vonatkozó belföldi adómértékkel. Az ügylet teljesítési időpontja a termékértékesítés teljesítésének napja.[Lásd a 2007. évi CXXII. törvény 98. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Halottszállító személygépkocsi
Változás 2014. január 1-jétől.
Levonható a halottszállító személygépkocsi beszerzését terhelő áfa. Halottszállító személygépkocsinak minősül a járműnyilvántartásban a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként feltüntetett személygépkocsi.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (1) bek. d), 259. § 7/A. pontjaiban.]
Személygépkocsi-értékesítés
Új előírás 2013. április 21-étől.
Adómentes az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi értékesítése is, feltéve, hogy a beszerző adóalany nem vonhatta volna le az áfát, amennyiben a beszerzést áfa terhelte volna.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 87. § c) pontjában.]
Nem változott.
A személygépkocsi értékesítését nem terheli áfa, ha azt nem adóalany értékesíti, vagy az értékesítés adómentes, mivel a személygépkocsit értékesítő adóalany a jármű beszerzésekor nem vonhatta le a rá áthárított áfát. Az ilyen értékesítések esetében nincs áthárított áfa.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 87. § b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példa személygépkocsi-értékesítésre
A gépjármű-kereskedő személygépkocsit ad el egy adóalanynak (adóalany-1.), aki (amely) a gépjárművet saját maga használja. A kereskedő az értékesítéskor áfát számít fel, amelyet a beszerző adóalany nem vonhat le. A beszerző adóalany a saját használatot követően a gépjárművet egy olyan adóalanynak (adóalany-2.) értékesíti, aki azt szintén saját maga használja. Adóalany-2. a saját használatot követően a járművet eladja egy használtautó-kereskedőnek.Az adóalany-1. általi személygépkocsiértékesítés adómentes, így nincs áthárított adó. Mivel a beszerző adóalany (adóalany-2.) a gépkocsit saját célra használta, nem vonhatta volna le a személygépkocsit terhelő áfát, ha az értékesítés adóköteles lett volna. Ebből kifolyólag adóalany-2. adómentesen értékesítheti a személygépkocsit a használatautókereskedőnek.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 87. § c) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Adóalap utólagos csökkentése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Abban az esetben is csökkenthető utólag az adóalap, ha az adóalany promóciós céllal olyan vevő, igénybevevő részére térít vissza utólag pénzt meghatározott termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele miatt, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást nem közvetlenül tőle, hanem az értékesítési láncban "közéjük ékelt" szereplőtől szerezte be. Ennek előfeltétele, hogy a pénzvisszatérítés jogosultja részére teljesített ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet legyen, és a pénzt visszaadó adóalany egy egységnyi értékesítésre vetített adóalapja ne csökkenjen nullára. Az adóalap-csökkentéshez nem kell számlát módosítani, de a pénzt visszatérítő adóalanynak rendelkeznie kell annak a számlának a másolatával, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítés jogosultja részére teljesített ügylet belföldön adóköteles, továbbá azzal a bizonylattal, amely igazolja, hogy a pénzt visszaadta (visszautalta) a jogosultnak. Ha a pénzvisszatérítésre jogosultnak a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében adólevonási joga van, a visszatérítési ügylet kapcsán csökkentenie kell a levonásba helyezett adó összegét (emelnie kell a fizetendő adóját). Az adóalap csökkentését, illetve a fizetendő adó növelését abban az adómegállapítási időszakban kell elvégezniük a feleknek, amelyben a pénzt visszatérítik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77-78. §-aiban, 153/B. § (1) bek. c), 153/C. § (1) bek. b) pontjaiban, (4) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény átfogó jelleggel rögzíti, hogy minden olyan esetben utólag csökken az ügylet adóalapja, amikor a szerződés módosulása, megszűnése miatt (ideértve az érvénytelenséget és a semmisséget is) visszatérítik az előleg, ellenérték egy részét vagy egészét. (Korábban a törvény tételesen sorolta fel az adóalap utólagos csökkentésének eseteit.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-ában.]
Nem változott. Az adóalap utólag csökken lízing meghiúsulása, betétdíj visszatérítése, valamint az időszaki elszámolást érintő ellenérték csökkentése esetén. Továbbá az adóalap utólag csökkenthető abban az esetben, ha az árengedményt a felek a teljesítést követően a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adják. Az adóalap utólagos csökkentésének továbbra is feltétele a számla módosítása vagy érvénytelenítése, ha egyébként az ügylet során kötelező volt számla kibocsátása.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77-78. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa utólagos adóalap-csökkentésre
Gyártó elad 100 kristálypohárkészletet "A" nagykereskedőnek készletenként 12 000 forintos (adóval növelt) egységáron, továbbá 300 ugyanilyen kristálypohárkészletet "B" nagykereskedőnek készletenként 13 000 forintos (adóval növelt) egységáron. A gyártó üzletpolitikájában rögzíti, hogy a kristálypohárkészletét beszerző kiskereskedőnek készletenként 1000 forintot térít vissza. "C" kiskereskedő 15 kristálypohárkészletet vásárolt "A" nagykereskedőtől készletenként 13 500 forintért, és e beszerzés "C"-t adólevonásra jogosítja fel. "C" kéri a gyártótól 15 000 forint visszatérítését, amit a gyártó átutal a részére.Mindegyik ügylet belföldön teljesített (27 százalékos áfakulccsal) adóköteles ügylet. A gyártó - az egyéb előírt feltételek mellett - csökkentheti a nagykereskedőnek történt termékértékesítése adóalapját 11 811 forinttal [15 000 - 15 000 X 0,2126], míg "C"-nek meg kell növelnie a fizetendő adóját 3189 forinttal (ennyivel csökken az általa levonásba helyezett adó összege). Az adóalap csökkenthető, mivel a 15 000 forint kisebb, mint 15 készlet x 12 000 forint/készlet, illetve 15 készlet x 13 000 forint/készlet.
__________________________________________________________________________________
Utólagos korrekciók
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem kell önellenőrizni, ha akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken. Idetartozik az az eset is, ha utólag kiderül, hogy az adóalany által teljesített ügyletre belföldi fordított adózást kellett volna alkalmazni, és így nem kellett volna áfát áthárítani. Kivétel az önellenőrzés alóli mentesítés alól, ha a fizetendő adó és az adóalap azért csökken, mert olyan számlát érvénytelenítenek, amely mögött nem áll teljesítés.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/A-D. §-aiban.]
Nem változott.
Ha a levonható adó összege a változások következtében utólag csökken, a különbözetet az adóalanynak abban az adómegállapítási időszakban kell fizetendő adóként rendeznie, amelyikben a személyes rendelkezésére áll a módosító vagy érvénytelenítő okirat, de legkésőbb az azok kibocsátását követő hónap 15. napját magában foglaló időszakban (ha a változás nem okiraton alapul, akkor a változás bekövetkeztét magában foglaló adómegállapítási időszakban).Ha a levonható adó összege a változások következtében utólag nő, azt az adóalany legkorábban abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, amelyikben a személyes rendelkezésére áll azon okiratot (számlát) módosító okirat, amelyen a változás alapul.
Ha az adót a beszerző, igénybevevő fizeti - mivel az ügyletet teljesítő adóalany nem telepedett le belföldön, illetve import vagy saját rezsis beruházás történik -, a levonható adóban történt változást abban az adómegállapítási időszakban kell elszámolni, amelyikben a fizetendő adót növelő vagy csökkentő tételt is el kell számolni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/A-D. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa utólagos korrekcióra
Adóalany 2012 februárjában használatba vett ingó tárgyi eszközt 2014. március 31-én apportál. A tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak a használatbavételtől számított 60 hónapig, azaz 2017. februárig tart. Mivel az eszközt 2014. március 31-én apportálták, az apportot fogadó 2017. februárig köteles figyelni, kell-e korrigálni az eszközt terhelő áfát.A tárgyi eszköz beszerzését terhelő adóra vonatkozó korrekciós szabályok alkalmazásának szempontjából az apportáló köteles megvizsgálni, hogy 2014-re vonatkozóan keletkezik-e korrekciós kötelezettsége. Ehhez a 2014-ben teljesített ügyleteinek adó nélküli ellenértékét kell figyelembe vennie. Ha szükséges korrekció elvégzése, úgy azt a 2014. év utolsó adómegállapítási időszakáról beadott bevallás keretében kell elvégeznie.
Az apportot fogadónak az összevetéshez szükséges arányszámot 2014. évre szintén a 2014-ben teljesített ügyleteinek adó nélküli ellenértékéből kell kiszámítania.
Ehhez az is kell, hogy az apportáló adóalany közölje az apportot fogadóval, milyen mértékben vonta le a tárgyi eszköz beszerzését (előállítását) terhelő áfát a beszerzés (rendeltetésszerű használatba vétel) évében, jelen esetben 2012-ben. Ha akár az apportálónak, akár az apportot fogadónak korrekciós kötelezettsége keletkezik, a korrigálandó összeget időarányosan kell figyelembe vennie.
__________________________________________________________________________________
Korrekció vagyoni értékű jognál
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adóalany vállalkozásában egy évnél hosszabb ideig hasznosított vagyoni értékű jog szerzését terhelő áfa vonatkozásában (a tárgyi eszközökhöz hasonlóan) korrekciós kötelezettség keletkezik a figyelési időszakon (öt, illetve húsz év) belül, ha a vagyoni értékű jog szerzésének időpontjához képest a levonható adót meghatározó tényezőkben bekövetkezett változás eredményeképpen a különbözet abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot.A korrekcióra ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó, egyéb vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályok az irányadók. Ha ilyen vagyoni értékű jogot a figyelési időszakon belül értékesítenek, a szerzést terhelő áfára is a tárgyi eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A korrekciós kötelezettségre vonatkozó előírást a 2013. december 31-e után szerzett vagyoni értékű jogokra kell először alkalmazni. Az adóalany a saját döntése alapján azonban az ennél korábban szerzett vagyoni értékű jogra is alkalmazhatja az előírást, és ilyenkor a korrekció elvégzése miatt nem terheli önellenőrzési pótlék.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 135. § (5) bekezdésében, 136. §, 286. §-aiban.]
Korrekció tárgyi eszköznél
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény egyértelművé teszi, hogy ha apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében tárgyi eszközt adnak át évközben, és az átadott eszközt az apportot fogadó, a jogutód, illetve az üzletágat átvevő változatlanul tárgyi eszközként használja, akkor az átadás évét a korrekciós szabályok alkalmazásának szempontjából úgy kell tekinteni, mintha mind az átadó, mind az átvevő a teljes évben használta volna a tárgyi eszközt. A korrekciós számítást az érintetteknek időarányosan kell elvégezniük.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 135-136. §-ában.]
Számlázás
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a teljesítésre kötelezett a számlázással kapcsolatban akkor sem minősül letelepedettnek a teljesítési hely szerinti tagállamban, ha ott van ugyan állandó telephelye, de az nem érintett az ügylet teljesítésében.Az egyszerűsített számla kötelező adattartalma a következő adatokkal bővül ki: teljesítési időpont (ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől), illetve "fordított adózás" kifejezés (ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett).
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. § (2) bek. a), 176. § (2) bek. b) pontjaiban.]
Nyugtaadás
Új előírás 2014. július 1-jétől.
Nyugtát elektronikus formában is ki lehet bocsátani. Eredetének hitelességét, adattartalmának sértetlenségét, olvashatóságát kibocsátásától a megőrzési időszak végéig biztosítani kell. (A részletszabályokat rendelet tartalmazza majd.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 173/A-174. §-aiban]
Változás 2014. január 1-jétől.
Az olyan nyugtán, amely egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás meghatározott időpontban való igénybevételére is jogosítja a bemutatóját (például színházjegy, menetjegy), nem kell szerepeltetni a kibocsátás keltét.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 173. §-ában.]
Közhiteles nyilvántartások
Új előírás 2013. július 1-jétől.
Közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül■ az együttműködő közösségekről,
■ a pénzforgalmi elszámolást választó adózókról,
■ és a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazó adózókról
vezetett nyilvántartás.
A közhitelesség azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vehető adatok bejegyzése, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szerint és jogszabályban meghatározott okiratok alapján történhet.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 178/A. §-ában.]
Közhitelesnek minősül egyebek között az adóhatóságnak az áfaköteles tevékenység megkezdésekor bejelentett adatokról vezetett, a csoportos adóalanyisággal, a pénzforgalmi elszámolással, illetve az adókötelessé tétel választásával kapcsolatos nyilvántartása - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 179/A. §-a.Fordított adózás
Változás 2014. január 1-jétől.
A fordított adózás alkalmazhatósága a gabonaszektorban 2018. december 31-éig meghosszabbodik (a 2013/43/EU tanácsi irányelv alapján) - írja elő a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény 8. §-a.Az ingatlannal kapcsolatos, az építési hatósági tudomásulvételi eljárásához kötött építésiszerelési munkára is alkalmazni kell a fordított adózást.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. b) pontjában.]
"Áfaraktár"
Változás 2014. január 1-jétől.
Nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie annak a belföldön nem letelepedett, letelepedésre nem kötelezett adóalanynak, aki (amely) belföldön kizárólag az áfatörvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó terméket értékesít, ha a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól (nem kerül ki a raktárból), vagy ha a terméket a vámhatóság az EU-n kívülre kilépteti - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/B. § (2) bekezdése.Kedvezményes adómérték
Változás 2014. január 1-jétől.
Az élő- és félsertés 27 százalékos áfakulcsa 5 százalékra mérséklődik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet I. részében.]
__________________________________________________________________________________Áfakulcscsökkentéssel érintett termékek
|
Megnevezés |
Vámtarifaszám |
|
Fajtiszta tenyészsertés |
1 031 000 |
|
Háziasított
sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a |
1 039 110 |
|
Élő,
háziasított koca, legalább egyszer ellett, |
1 039 211 |
|
Élő,
háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú |
1 039 219 |
|
Házi
sertés egészben vagy félben, frissen |
2 031 110 |
|
Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva |
2 032 110 |
Mit kell tudni a helyi adókról?
Kataalany tételes adója
Változás 2014. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kataalany) kataalanyisága kezdőnapjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig változásbejelentési nyomtatvány benyújtásával nyilatkozhat arról, hogy adóévi iparűzési adóját tételes adóalap szerint (egyszerűsített módon) kívánja teljesíteni. (2013. december 31-éig ezt csak a kataalannyá válását követő 15 napon belül tehette meg.)[1990. évi C. törvény 39/B. § (3), (9) bek.]
Kataalany bevallása
Változás 2014. január 1-jétől.
Köteles adóbevallást benyújtani (2013. december 31-éig csak benyújthatott) az adóévet követő év január 15-éig az iparűzési adót tételes adóalap szerint fizető kataalany, ha■ az önkormányzat rendelete alapján adóalapmentességet, adókedvezményt kíván érvényesíteni,
■ az ideiglenes tevékenységvégzése után megfizetett átalányadót vagy a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettsége kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy
■ foglalkoztatásnövelés címén adóalap-mentességet (egy fő után 1 millió forint/év) kíván érvényesíteni.
[1990. évi C. törvény 39/B. § (6) bek.]
Építmény fogalma
Változás 2014. január 1-jétől.
A helyi adókról szóló törvényben■ az épület, épületrész kifejezés helyén egyes esetekben ezentúl építmény szerepel,
■ az épület, épületrész fogalmát két önálló értelmező rendelkezés tartalmazza.
A módosítások nem járnak tartalmi változással.
[1990. évi C. törvény 13. § h), 19. § a), 31. § e), 52. § 5-7., 9, 12, 16., 20. pontok]
Telek fogalma
Változás 2014. január 1-jétől.
A telekadó hatálya alá eső teleknek minősül az építménnyel (azaz épülettel, épületrésszel) be nem épített földterület, kivéve a■ belterületen fekvő termőföldet, feltéve, hogy tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
■ a külterületen fekvő termőföldet,
■ a tanyát, a majort,
■ a közút területét,
■ a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
■ a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
■ a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,
■ az erdőt,
■ az ingatlan-nyilvántartás szerinti mocsarat.
[1990. évi C. törvény 52. § 16. pont]
A 2013. december 31-éig adómentességet élvező erdő (az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földterület), továbbá az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület nem minősül teleknek, így nem tartozik a telekadó hatálya alá. Termőföldnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet, függetlenül attól, hogy bel- vagy külterületeken van-e. (Korábban csak a külterületi földrészlet lehetett termőföld.)[1990. évi C. törvény 52. § 14., 16-17. pont]
Telekadó-mentesség
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Mentes a telekadó alól a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, hogy az adóévben teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és ezt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja. A telek teljes területe akkor áll tényleges művelés alatt, ha azon sem épület, sem építmény nincs, és a mezőgazdasági művelés minden négyzetméterére kiterjed.[1990. évi C. törvény 19. § b) pont]
Mentes a telekadó alól az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó védő-biztonsági terület (övezet), ha■ a védő-biztonsági övezettel érintett telken a telekadó alanyának termék-előállító üzeme áll, és
■ a telekadó alanyának az adóévet megelőző adóévi nettó árbevétele legalább 50 százalékban saját előállítású termék értékesítéséből származott, és
■ a védő-biztonsági terület ilyen minősítését jogszabály vagy hatósági előírás rögzíti.
[1990. évi C. törvény 19. § d) pont]
Helyi iparűzési adó
Változás 2013. július 1-jétől.
A 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművel rendelkező adóalanyok az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból levonhatják az adóévben megfizetett, ráfordításként, költségként elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő - megtett úttal arányos - díj (e-útdíj) 7,5 százalékát. (A külföldön fizetendő útdíj nem minősül adócsökkentő tételnek.)[1990. évi C. törvény 40/A. § (1) bek. b) pont]
Az adóalany a székhelyre, telephelyre jutó adójából olyan arányban vonhatja le az e-útdíj adócsökkentő tételnek minősülő részét, amilyen arányban adóalapját ezen települések között meg kell osztania (az adócsökkentés tehát csak adóalaparányosan történhet meg).[1990. évi C. törvény 40/A. § (2) bek.]
Nem változott.
Az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett helyi iparűzési adó továbbra is levonható a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból.[1990. évi C. törvény 40/A. §]
Mobilszolgáltatók iparűzésiadóalapmegosztása
Változás 2014. január 1-jétől.
A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó (amelynek az adóévben a számviteli törvény szerint nettó árbevétele legalább 75 százalékában vezeték nélküli távközlési tevékenységből származik) az adóalapja 20 százalékát a székhelye és a helyi adókról szóló törvény 52. paragrafus 31. pontja (a) alpontja szerinti telephelyei között kell megosztania a személyi jellegű ráfordításokkal arányos, az eszközértékkel arányos vagy a helyi adókról szóló törvény 3. számú melléklete 2. 1. pontja szerinti úgynevezett komplex megosztási mód alapján.[1990. évi C. törvény 3. melléklet 2.4.1]
Adóelőleg-fizetés
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény egyértelművé teszi, hogy az iparűzési adóban az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó mentesül az első előlegfizetési időszakra (egy, két vagy három esedékességi időpontra) eső adóelőleg(ek) megfizetése alól.[1990. évi C. törvény 41. § (4) bek. b) pont]
Bevallás, bejelentkezés, változásbejelentés
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az önkormányzati adórendelet szerinti mentességre, kedvezményre nem jogosult adóalany az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008-as PM-rendelet szerinti "központi" mintanyomtatványon is eleget tehet bevallási-bejelentési kötelezettségének. A helyi iparűzési adó alanyának, továbbá az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettnek arra is módja nyílik, hogy bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a PM-rendelet szerinti mintanyomtatványon teljesítse, azaz a bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében nem kell megkeresniük az illetékes önkormányzat adóhatóságát.[1990. évi C. törvény 42/C. §]
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
KN-kódok
Változás 2014. július 1-jétől.
A gazdálkodóknak a mindenkor hatályos KN-kódokat kell szerepeltetniük nyilvántartásaikban (korábban az állapotrögzített vámtarifaszámokat kellett). Az újonnan kiadott jövedéki engedélyekben is a hatályos KN-kódok szerepelnek, a régebbieket szükség (eltérés) esetén módosíttatni kell. A vámhatóság a KN-kódokat első ízben 2014. március 31-éig, majd a KN-kódok változását megelőző 15. napon tájékoztatóban teszi közzé internetes honlapján.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 9/A. pontjában, 40. § (4), 41. § (4), 48. § (4), (20) bekezdéseiben, 48/F. §-ában, 59. § (5) bek. a)-b), 106. § (4) bek. a), 106. § (7) bek. a) pontjaiban, 108. § (3) bekezdésében, 111. § (4) bek. e) pontjában.]
Nem változott.
A jövedéki törvény az ásványolajokat a 2002. január 1-jén hatályos, az alkoholokat (alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék) az 1992. október 19-én hatályos Kombinált Nomenklatúra (KN) rögzített időállapota szerint határozza meg.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 9. pontjában.]
Jövedéki biztosíték
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az engedély felfüggeszthető, legfeljebb 30 napra. Ez alatt■ a vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt nem továbbítja,
■ az adóraktár jövedéki terméket nem állíthat elő, szabad forgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket adóraktárából nem tárolhat ki, adóraktárába nem tárolhat be,
■ a bejegyzett kereskedő pedig jövedéki terméket nem fogadhat.
Ha 30 nap elteltével a felfüggesztést kiváltó ok még mindig fennáll, a vámhatóság az engedélyt visszavonja. Adóraktár esetén a vámhatóság akkor függesztheti fel az engedélyt, ha az adóraktári engedélyes a jövedéki biztosítékát nem egészíti ki a várható forgalmától függő minimális szintre (a várható forgalomra vetített adókötelezettség legfeljebb 25 százalékkal haladhatja meg a jövedéki biztosítékot). Bejegyzett kereskedő és alkoholtároló adóraktár esetén ezen intézkedés akkor alkalmazható, ha nem teljesített adófizetési kötelezettsége több mint 50 százalékkal vagy 50 millió forinttal meghaladná a nyújtott jövedéki biztosíték összegét.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (3), 38. § (7), 48. § (25), 72. § (8a), 118. § (3) bekezdéseiben.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Megszűnik a gazdálkodók jövedéki biztosítékának hivatalból történő vámhatósági felülvizsgálata. Így a gazdálkodó kizárólagos felelőssége lesz, hogy jövedéki biztosítékának összege mindenkor megfeleljen a jövedéki szabályoknak.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 32. pontjában, 37. § (10), 38. § (6) bekezdéseiben.]
Vevőnyilvántartás megszűnése
Változás 2014. január 1-jétől.
Megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége. (Korábban az adóraktárak engedélyeseinek - a sűrítettgáz-töltő adóraktár, a tranzitadóraktár és az utasellátó adóraktár engedélyeseinek kivételével - vevőnkénti nyilvántartást kellett vezetniük a jövedéki termék értékesítéséről, és ezt havonta összesíteniük kellett. A számítógépes adathordozón tárolt adatokat - kérésre - elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kellett a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 41. § (1)-(3), 58. § (14) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A jövedéki engedélyes kereskedőnek továbbra is kell vevőnyilvántartást vezetnie.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 106. § (7) bekezdésében.]
Bontott üvegek
Változás 2013. április 21-étől.
A vendéglátóhely pultjában 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből (azaz tömény szeszes italokból) és borból választékonként (azonos márkájú, azonos kiszerelésű, azonos áron forgalmazott termékenként) legfeljebb öt-öt tartható bontva. (Korábban csak az 1 liter alatti kiszerelésekből lehetett öt bontott.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Alkalmi rendezvényen végzett értékesítés során megmaradt, 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésből pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót tarthat a vendéglátóhely, üzlethelyisége elkülönített részében. (Korábban nem volt lehetőség elkülönített tárolásra, csak abban az esetben lehetett a vendéglátóhelyre visszavinni és a pultban elhelyezni a bontott üvegeket, ha a visszaszállított mennyiséggel együtt sem haladta meg a pultban tárolt mennyiség a törvényben meghatározott összmennyiséget.) Az elkülönítetten tárolt bontott kiszerelésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy a termék milyen - és mely időpontban lezajlott - rendezvényről maradt meg, milyen mennyiségben, és mikor, milyen célra történt a felhasználása.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7a) bekezdésében.]
Nem változott.
A vendéglátóhely pultjában a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű termékekből választékonként változatlanul egy kiszerelés tartható bontva. Az alkalmi rendezvényről megmaradt bontott kiszerelésű alkoholtermék és bor továbbra is külön nyilvántartás vezetése nélkül tartható a vendéglátóhely pultjában, ha a pultban tárolható összmennyiséget nem haladja meg (az alkalmi rendezvényről megmaradt termékekkel együtt sem) a bontott kiszerelésű termékek száma.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7) bekezdésében.]
Szeszfőzdék
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha a szeszfőzde engedélyese a számviteli törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra, akkor független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel sem kell rendelkeznie.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 72. § (9) bekezdésében.]
A szeszfőzdében a vámhatóság engedélyezheti a kereskedelmi törvény szerinti közvetlen értékesítést. Ehhez a szeszfőzdének - a főszabálytól eltérően - nem szükséges boltot kialakítania. A közvetlen értékesítés keretében az adóraktárból elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra kitárolt összes napi alkoholtermékmennyiségről a nap végén jövedéki okmányt kell kiállítani. A napközbeni készletcsökkenést az egyszerűsített kísérő okmány kiállításáig az értékesítésről kiállított számviteli bizonylat igazolja.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 72. § (14), 109. § (1) bekezdéseiben.]
A kereskedelmi szeszfőzde és a vele nem összefüggő helyrajzi számon található, de a technológiai folyamatból (a pálinka érlelése) fakadóan egy technológiai egységet képező üzemi szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak tekintendő, és utána a kereskedelmi szeszfőzdére irányadó jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ha a kereskedelmi szeszfőzde üzemi szeszraktárában tárolt jövedéki termékek adótartalma és a nem teljesített adófizetési kötelezettség együttes összege meghaladja a 10 millió forintot, a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni, ezt követően az együttes összeg minden 5 millió forintja után kell a jövedéki biztosítékot a teljes összegre kiegészíteni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 72. § (7a) bekezdésében.]
A kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet (nagykereskedelmet) folytató, szeszfőzdét működtető személynek a szeszfőzde termelőkapacitásától függően 2 millió, illetve 10 millió forintos jövedéki biztosítékot kell nyújtania és csak 20 négyzetméteres raktárhelyiséggel kell rendelkeznie. (Korábban a biztosíték 22 millió forint volt, és 100 négyzetméter raktárterülettel kellett rendelkezni.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (10) bek. d) pontjában, (10a) bekezdésében.]
Jövedéki engedély
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A törvény meghatározza a kenőolaj fogalmát, és az e körbe tartozó termékek nagykereskedelme jövedékiengedélykötelessé válik. A jövedéki engedély kiváltásához legalább 50 négyzetméter alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkezni, továbbá - a kizárólag kenőolajjal kereskedő személynek - 5 millió forint összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtani.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. § (1), 103. § (1) bekezdéseiben, 104. § (4) bek. d), (10) bek. f) pontjaiban.]
Jövedékiengedély-kötelessé válik az 5-25 kilogramm közötti PB-palackok nagykereskedelme. PB-palack mozgóbolt és terítőjárat útján is értékesíthető. A kizárólag e terméket forgalmazó nagykereskedőnek a jövedéki engedély kiváltásához nem kell tárolótartállyal rendelkeznie.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 103. § (1) bekezdésében, 104. § (4) bek. b) pontjában, 106. § (3) bekezdésében, 109. § (6) bek. a) pontjában.]
Üzletbezárás
Változás 2013. április 21-étől.
Jövedékijog-sértés miatt a vámhatóság nem köteles bezárni az üzletet, hanem - az eset összes körülményét figyelembe véve - mérlegelhet, hogy megteszi-e ezt.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 117. § (1) bekezdésében.]
Az üzletbezárás időtartama az első jogsértésnél minden esetben 12 napra, a másodiknál minden esetben 30 napra csökken (a korábbi 30, illetve 60 napról). Az ismételt jogsértéshez kapcsolódó súlyosabb jogkövetkezmény csak akkor alkalmazható, ha a két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése között nem telt el két év. (Korábban nem volt ilyen megkötés, tehát az ötéves elévülési időn belül elkövetett ismételt jogsértésnél a súlyosabb szankciót kellett alkalmazni.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 117. § (1), (3)-(4), (6) bekezdéseiben.]
Kisebb súlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érő és első ízben elkövetett jogsértés nem szankcionálható üzletbezárással.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 117. § (2) bekezdésében.]
Nem változott. Kötelező üzletbezárással szankcionálni a benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopos értékesítés kötelezettségét érintő jövedékijog-sértéseket.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 117. § (4) bekezdésében.]
Regenerálás
Változás 2013. május 19-étől.
Az adómentes felhasználó és a felhasználói engedélyes vámhatósági felügyelet mellett, iparági megkötés nélkül tisztíthatja (regenerálhatja) a szennyezetté vagy az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, adómentesen beszerzett jövedéki terméket. (Korábban csak a vegyipari, élelmiszer-ipari és gyógyszeripari felhasználásra vonatkozott a regenerálás lehetősége.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 1. h) alpontjában, 45. § (3), 60. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2014. január 1-jétől
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
|
Ásványolajtermékek |
|||
|
Ólmozatlan benzin |
120 000 Ft/ezer l |
359 euró/ezer l |
|
|
Ólmozott benzin |
124 200 Ft/ezer l |
421 euró/ezer l |
|
|
Gázolaj |
|||
|
tüzelő-, fűtőanyagként |
110 350 Ft/ezer l |
21 euró/ezer l |
|
|
üzemanyagként |
110 350 Ft/ezer l |
330 euró/ezer l |
|
|
Cseppfolyósított gáz (LPG) |
|||
|
üzemanyag |
95 800 Ft/ ezer kg |
125 euró/ezer kg |
|
|
nem közúti motorikus |
12 905 Ft/ezer kg |
41 euró/ezer kg |
|
|
egyéb célra (háztartás) |
0 Ft/ezer kg |
0 euró/ezer kg |
|
|
Sűrített földgáz üzemanyag |
0 Ft/nm3 |
2,6 euró/ezer GJ |
|
|
Fűtőolaj |
|||
|
1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel |
4 425 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
|
1%-nál nem kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel |
40 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
|
egyébként |
116 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
|
Alkoholtermékek |
|||
|
Minőségi szeszes italok (pálinka, whisky, vodka, rum stb.), természetes ízesítésű gyümölcs- és törkölypárlatok, valamint a 110/2008/EK rendelet szerint szeszes italnak nem minősülő alkoholtermékek |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol |
550 euró/hl tiszta alkohol |
|
|
Egyéb szeszes italok |
476 270 Ft/hl tiszta alkohol |
550 euró/hl tiszta alkohol |
|
|
Bérfőzött, magánfőzött párlat |
|||
|
50 literig |
0 Ft/hl tiszta alkohol |
||
|
50 liter felett |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol |
||
|
Szőlőbor |
0 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
|
Egyéb bor |
9 870 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
|
Pezsgő |
16 460 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
|
Köztes alkoholtermék |
25 520 Ft/hl |
45 euró/hl |
|
|
Sör |
1 620 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 euró/alkoholfok/hl |
|
|
kivéve sörfőzdében előállított sör |
810 Ft/alkoholfok/hl |
normál adómérték 50%-a |
|
|
Dohánygyártmányok |
|||
|
Cigaretta |
12
500 Ft/ezer db és a kiskerár |
az
éves súlyozott kiskereskedelmi |
|
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 28,5%-a |
a kiskerár 5%-a vagy 12 euró/kg vagy |
|
|
Finomra vágott dohány |
a kiskerár 52%-a, de min. 12 460 Ft/kg |
az
éves súlyozott kiskereskedelmi |
|
|
Egyéb fogyasztási dohány |
a kiskerár 32,5%-a, de min. 12 460 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a vagy 22 euró/kg |
|
Dohánytermékek
Változás 2013. június 1-jétől.
A kiskereskedőkre már nem vonatkozik a "bespájzolási" szabály, csak a jövedéki engedélyes kereskedőkre és az importálókra. A készletezhetőség határideje 30 napról egységesen 15 napra rövidül.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (2) bekezdésében.]
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Szárított dohányt Magyarország területére behozni, onnan kivinni, tárolni, birtokolni, illetve arról bármely módon rendelkezni csak előzetes (ügyfélkapun keresztüli) vámhatósági regisztráció után lehet.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 56-58. pontjaiban, 110/A. § (1) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha a szárított vagy fermentált dohányt nem dohánygyártmány-adóraktárban vagy fermentálóüzemben tárolnak, akkor a tárolás helyét és az árumozgatást is be kell jelenteni a vámhatóságnak. Ebben az esetben a tárolt dohány szigorú őrizetéről és az áruforgalom pontos nyilvántartásáról a dohány birtokosa köteles gondoskodni. Ez alól felmentést kap a termelő, ha a saját maga által megtermelt dohány a közvetlen ellenőrzése alatt marad, vagy ha annak elszállítására fermentálóüzembe, dohánygyárba vagy a tárolás helyére fuvarozóval írásbeli szerződést kötött.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110/A. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
A cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevéltöltőt kizárólag nemzeti dohányboltokban lehet értékesíteni, e rendelkezés megsértése esetén az árusítónak minden érintett dohánylevéltöltő után 15 000 forintos, a cigarettapapír-lap és a cigarettapapír-hüvely esetében pedig darabonként 500 forintos jövedéki bírsággal kell szembenéznie.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110/B. § (1), 115. § (6a) bekezdésében.]
A szárított dohány nem a fermentálóüzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére történő átadása, értékesítése, vagy továbbértékesítése, illetve a szárított vagy fermentált dohány az arra nem jogosult általi megvásárlása vagy birtokolása kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal lesz büntetendő.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 115. § (5) bekezdésében.]
Az ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz (kivéve a nem elektronikus dohánylevéltöltőt) jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása esetén a kiszabható jövedéki bírság minimum 500 ezer, legfeljebb 50 millió forint lehet (ismételt elkövetés esetén az alsó és a felső határ is a kétszeresére emelkedik).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 115. § (6) bekezdésében.]
Ha a vámhatóság adózás alól elvont terméket, illetve dohányt sejt egy postai csomagban, akkor visszatarthatja azt (a feladó és címzett értesítése mellett), és az eddig is rendelkezésére álló eszközök mellett már szolgálati kutyát is bevethet annak átvizsgálása, felderítése érdekében.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 111/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
E85 adómértéke
Változás 2013. május 19-étől.
Az adóraktár-engedélyesnek az ólmozatlan benzin adómértékét kell alkalmaznia (az E85 kedvezményes adómértéke helyett), ha korábban a bioetanol-előállításra beruházási támogatásban részesült, mindaddig, amíg a magasabb és az alacsonyabb adómérték közötti különbség, valamint a magasabb adómértékkel szabad forgalomba bocsátott mennyiség szorzata el nem éri a kapott támogatás összegét.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 53-55. pontjaiban, 52. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Egyéb esetekben az E85 kedvezményes adómértéke változatlan.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bek. b) pontjában.]
Falusi vendégasztal
Változás 2014. január 1-jétől.
A saját előállítású szőlőbor - a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló FVM-rendelet szerinti - falusi vendégasztal keretében történő értékesítéséhez nem kell üzletet kialakítani.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 109. § (1) bekezdésében.]
Egyéb ellenőrzött gáz
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Az egyéb ellenőrzött ásványolajok közül a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogének esetében a bejegyzett kereskedői engedély és a felhasználói engedély kiváltásához szükséges biztosíték számításakor az üzemanyagcélú LPG forint/ ezer kilogrammban megállapított adómértéket kell alapul venni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (1) bek. f) pontjában, (2) bekezdésében, 59. § (6) bek. b) pontjában.]
Ásványolaj-tároló adóraktárban a fent megnevezett termékek kiszerelése is lehetővé válik. Az adóraktári engedély megszerzéséhez a palackos kiszerelésű, gáz halmazállapotú termékek esetében nem kell tárolótartályt biztosítani, és csak 20 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani. A kizárólag e termékekkel kereskedő jövedéki engedélyes kereskedő biztosítéknyújtási követelménye csupán 1 millió forint.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 58. § (1) bek. e), (4) bek. d), (5) bek. d), 104. § (10) bek. e) pontjaiban.]
Nem változott.
A 2901 10 vámtarifaszámú, gáz halmazállapotú termékek kivételével az egyéb ellenőrzött ásványolajok esetében a bejegyzett kereskedő és a felhasználói engedélyes által nyújtandó biztosíték megállapításakor továbbra is az ólmozatlan benzin (forint/ezer literben megállapított) adómértékét kell alapul venni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (1) bek. f) pontjában, (2) bekezdésében, 59. § (6) bek. b) pontjában.]
A többi egyéb ellenőrzött ásványolajnál az ásványolaj-tároló adóraktári engedélyhez továbbra is 10 ezer köbméter tárolókapacitást kell biztosítani, és 200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani; a jövedéki engedélyes kereskedő biztosítéknyújtási követelménye pedig továbbra is 120 millió forint.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 58. § (4) bek. d), (5) bek. d), 104. § (2) bek. a) pontjaiban.]
Jövedéki bírság egyéb ellenőrzött gázoknál
Változás 2014. január 1-jétől.
Egyéb ellenőrzött gázokkal kapcsolatos szabálysértések jövedéki bírságának számításakor is az üzemanyagcélú LPG forint/ezer kilogrammban megállapított adómértéket kell alapul venni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (3) bek. bb), (5) bek. b) pontjaiban.]
Nem változott.
A többi egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében a jövedéki bírság megállapításakor továbbra is az ólmozatlan benzin (forint/ezer literben megállapított) adómértékét kell alapul venni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (3) bek. ba), (5) bek. c) pontjaiban.]
Egyéb változások
Változás 2013. július 1-jétől.
Dohánygyártmányt mozgóbolt útján a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben meghatározott részvénytársaság vagy e részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedő (kiskereskedő) értékesíthet, összhangban a dohánytörvény rendelkezéseivel.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 109. § (6) bek. c) pontjában.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Az egyes ásványolajok adóalapja megállapítható elektronikus rezgő U-csöves méréssel is.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 51. § (2) bekezdésében.]
Az adóraktáron kívüli minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára felhasznált jövedéki termékek mentesülnek a jövedékiadó alól, a minőség-ellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezésekhez pedig nem szükséges vámhatósági engedély.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 13. § (3) bek. b) pontjában, 74. § (1) bekezdésében.]
A lefoglalt, majd kiadni rendelt, de a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül át nem vett termék, dolog, eszköz megsemmisíthető, ha értékesítése nem járt sikerrel.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 119. § (8) bekezdésében.]
Ismételt elkövetésnek minősül, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése között nem telt el három év. Ismételt elkövetés esetén a jövedéki bírság nem mérsékelhető, kiszabásától nem lehet eltekinteni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 116/A. § (3) bekezdésében.]
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
A ket egyes rendelkezéseinek kizárása
Változás 2014. január 1-jétől.
Adóügyekben egyáltalán nem alkalmazhatók az ügyfél kérelmére indult hatósági ellenőrzésre és az elektronikus ügyintézésre vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (ket) szereplő szabályok.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5. § (2) bek. a) pontjában, 5. § (3) bekezdésében.]
Képviselet
Változás 2014. január 1-jétől.
Az áfatörvényben meghatározott adó-visszatérítési jog érvényesítésére irányuló eljárásban az áfatörvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt az adóhatóság előtt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti (korábban az általános képviseleti szabályok vonatkoztak a képviseletre).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
Volt vezető tisztségviselő felelőssége
Változás 2014. január 1-jétől.
A felszámolási eljárással, kényszertörlési eljárással összefüggő -jogszabályban meghatározott - kötelezettségei elmulasztása esetén a volt vezető tisztségviselő, a volt végelszámoló mulasztási bírsággal sújtható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]
Civil szervezetek egyablakos rendszere
Változás 2014. július 1-jétől.
Civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a bírósági nyilvántartásba vétellel tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének. Ennek keretében kerül sor adószáma megállapítására, és később változásbejelentési kötelezettségeit is a bíróság útján teljesíti, amiről a bíróság az állami adóhatóságot elektronikus úton értesíti. (Korábban közvetlenül az állami adóhatóságnál kellett bejelentkezni.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. q) pontjában, 17. § (2), (3a), (15), 23. § (1)-(2), (5)-(6), 53. § (5), 128/A. § (5a) bekezdéseiben.]
Egészségügyi szolgáltatási járulék törlése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság hivatalból törli a magánszemély egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét, ha tudomására jut, hogy e kötelezettség a magánszemély külföldön tartózkodása vagy halála miatt megszűnt. A kötelezettség törlésére külföldi tartózkodás esetén a kötelezettségmegszűnés, elhalálozás esetén pedig a halál napjával kerül sor.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (6), (7a)-(7b) bekezdéseiben.]
Bejelentkezési kötelezettség alóli mentesülés
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól az áfatörvény szerinti belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany, ha belföldön kizárólag az áfatörvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít. A mentesülés további feltétele, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság a Közösség területén kívülre lépteti ki.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20/B. §-ában.]
Túlfizetés kiutalása
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy a túlfizetés kiutalását a 4. számú melléklete szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű magánszemély is kérheti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24. § (7) bekezdésében.]
Adószám-felfüggesztés
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó nem tett eleget a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének. (Korábban az adószámfelfüggesztés 180 napjának lejártát követően indult el az adószámtörlési eljárás.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (12) bekezdésében.]
Adóregisztrációs eljárás
Változás 2014.január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy az adóregisztrációs eljárásnál a tag fogalmába az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, részvényese is beletartozik (vagyis az adóregisztrációs eljárás kiterjed az egyszemélyes társaságokra is).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2), 24/D. § (1), 24/E. § (1) bekezdéseiben.]
Adónyilatkozat
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adónyilatkozat a magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét tartalmazza. (Korábban csak a csökkentett összeget tartalmazta.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27/A. § (2) bek. b) pontjában.]
Bevallást helyettesítő nyilatkozat
Változás 2014. január 1-jétől.
A bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a társaságiadó-bevallás határidejéhez igazodik (korábban február 15-e volt).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdésében.]
Kijavítási kérelem
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ha a törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelemmel kezdeményezheti választásának módosítását, ha a módosítás nem érinti az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 34/A. §-ában.]
Kiutalási határidő számítása
Változás 2014. január 1-jétől.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a kiutalási határidőt az ellenőrzés megkezdését és a már megkezdett ellenőrzés lefolytatását, befejezését akadályozó, késleltető ok megszűnésétől kell számítani.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (4) bek.b) pontjában.]
Adófizetés egy számlára
Új előírás 2013. július 1-jétől.
Az egységes befizetési számlára megfizetett összeget az adóhatóság az adózó rendelkezésének megfelelően osztja fel az egyes adónemek között. A felosztásról elektronikusan, ügyfélkapun keresztül lehet rendelkezni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. § (1) bekezdésében.]
Túlfizetés fogalma
Változás 2014. január 1-jétől.
Túlfizetésnek minősül, ha egy adott adónemben az adózónak vagy az adó megfizetésére kötelezett személynek az adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg van az adófolyószámláján. (Eddig csak az adózó által történő befizetés lehetett többlet.)A kényszertörlés alatt álló adózók túlfizetései átvezethetők a tartozást mutató adónemekre, akárcsak a csőd-, felszámolás-, illetve végelszámolás alatt álló adózók esetében (korábban nem volt átvezethető).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdésében.]
EFER: felosztási rendelkezés
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerben (a továbbiakban: EFER) teljesített olyan befizetéseket, amelyek felosztásáról az adózó nem rendelkezett,■ ha az adószámla tartozást mutat, a végrehajtás során alkalmazott felosztási szabálynak megfelelően kell kezelni (ebben az esetben azonban végrehajtási költségre tartozás nem számolható el),
■ ha az EFER útján teljesített befizetés összege meghaladja az adófizetési kötelezettség összegét, a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5a) bekezdésében.]
Túlfizetés átvezetése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A csoportos áfaalany túlfizetése a csoporttagok bármelyikének adótartozására átvezethető. A csoportos adóalany túlfizetése akkor számolható el a tag adószámlájára, ha ebben a csoporttagok írásban megállapodtak, s e megállapodásukat a csoportos adóalany képviselője bemutatta az adóhatóságnak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5)-(5b) bekezdéseiben.]
Immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartása
Új előírás.
A társasági adóról szóló törvény szerinti üzletvezetés helye alapján belföldi illetőségűnek minősülő adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket - választása szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veheti nyilvántartásba, feltéve, hogy a belföldi illetőség megszerzése előtt a társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapított meg az eszközökre.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 44. § (3) bekezdésében.]
Illetékbevallás önellenőrzése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Önellenőrizhető az eljárási illetékkel kapcsolatos bevallásban szereplő kötelezettség is.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 49. § (1) bekezdésében.]
Önellenőrzés esedékesség előtt
Változás 2014. január 1-jétől.
A benyújtott bevallás a bevallás esedékessége előtt is önellenőrizhető. Ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, akkor a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 51. § (1a), (3) bekezdéseiben.]
Speciális adatszolgáltatás
Új előírás 2014. január 1-jével.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központba beolvadt és a települési önkormányzat által működtetett intézményekről adatot kell szolgáltatni az állami adóhatósághoz a jogelőd-jogutód kapcsolatokról (így egy adó-visszaigénylés során annak jogosultja egyértelműen megállapítható).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (4) bek. w) pontjában, 200. § (2) bekezdésében, 3. melléklet R) pontjában.]
Közjegyző tájékoztatása
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása céljából az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdésében.]
Közvetlen adatlekérdezés
Változás 2013. július 1-jétől.
Ezentúl közvetlen adatlekérdezéssel is hozzáférhet az adótitoknak minősülő adatokhoz a pénzügyi információs egységként működő hatóság (jelenleg e funkciót a NAV tölti be).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (13) bekezdésében.]
Jövedelemigazolás
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolásnak tartalmaznia kell a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (9) bekezdésében.]
Ellenőrzés határideje
Változás 2014. január 1-jétől.
A felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenőrzését a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől számított 60 (egyszerűsített felszámolás esetén 45) napon belül kell befejezni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (6) bekezdésében.]
Elektronikus megbízólevél
Új előírás 2014.július 1-jétől.
Ellenőrzéskor a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető az adózónak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (1) bekezdésében.]
Szoftverellenőrzés
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adóhatóság jogosult a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek megvizsgálásával lefolytatni a már folyamatban lévő ellenőrzéseket is. .[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. § (1) bekezdésében.]
Iratanyag bevonása
Változás 2014. január 1-jétől.
Az iratanyagok az ellenőrzés befejezéséig tarthatók az adóhatóságnál. (Korábban 60 napon túl csak engedéllyel voltak ott tarthatók.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 96. § (3) bekezdésében.]
Mintavétel
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adózó a hatósági mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani. (Korábban nem volt köteles.) A mintavételt - a vonatkozó előírások betartásával és az adóhatóság felügyelete mellett - saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására az adózó maga is elvégezheti. A mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül, minden esetben az adózót, a mintavétel egyéb költsége, a laboratóriumi vagy más vizsgálatok költsége - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót, egyéb esetben az adóhatóságot terheli. Ha az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben nem kéri, hogy a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok során meg nem semmisült mintát visszaadják neki, akkor azt az adóhatóság megsemmisítheti, vagy kötelezheti az adózót, hogy a megmaradt mintát a saját költségére szállítsa el.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 98. § (4) bekezdésében.]
Együttműködési kötelezettség
Változás 2014. január 1-jétől.
Kényszertörlési eljárás esetén annak kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló - gyakorolja az adózót megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 99. § (1a) bekezdésében.]
Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adóhatóság adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében a törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ellenőrzések esetén is jogosult megismerni az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 119. § (1) bek. h) pontjában.]
Kézbesítés időpontja
Változás 2014. július 1-jétől.
Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét (a levél megnyitását) igazolja vissza.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (5) bekezdésében.]
Irat címzése meghatalmazottnak
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy a meghatalmazottnak szóló adóhatósági irat címzésében fel kell tüntetni az adózó nevét (megnevezését), a meghatalmazott nevét (megnevezését) és meghatalmazotti minőségét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (7a) bekezdésében.]
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Új jogintézmény az előzetes konzultáció, melynek során konzultálni lehet a feltételes adómegállítás iránti kérelem tartalmáról.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (7b) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A feltételes adómegállapítás keretében kizárólag az adózó adókötelezettségének vagy adókötelezettsége hiányának megállapítására kerülhet sor (eddig üzleti partnerre vonatkozó kérdést is feltehetett).Még nem létező adózók adókötelezettsége vonatkozásában nem kérhető feltételes adómegállapítás.
Az ügyintézési határidő 60 napról 75 napra nő (a határidő 60 nappal továbbra is meghosszabbítható). Sürgősségi eljárás esetén a határidő 30-ról 45 napra emelkedik (és továbbra is 30 nappal meghosszabbítható). Ha az adózó a kérelmét módosítja (a kérdés vagy a tényállás módosul), az ügyintézési határidő is újraindul.
A kérelem díja alapesetben 5 millió forint, sürgősségi eljárás esetén 8 millió forint, tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja alapesetben szintén 8 millió forint, sürgősséggel 11 millió forint. (Korábban a díj főszabály szerint az ügylet értékéhez igazodott.)
Megszűnik a szerződéstípus és szerződéscsomag fogalma, de továbbra is lehetőség lesz ilyen tartalmú kérelmek benyújtására.
A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel szemben ezentúl nem nyújtható be fellebbezés, bírósági felülvizsgálata viszont kérhető, a polgári perrendtartás szabályai szerint.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (1), (4), (6), (9), (13) bekezdéseiben, 178. § 38-39. pontjaiban.]
Mögöttes felelősség
Változás 2014. január 1-jétől.
A helytállási kötelezettséget megállapító elsőfokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitatható a helytállási kötelezettséget megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítási határozat.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136/B. §, 141/A. §-aiban.]
Felügyeleti intézkedés
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti szervként csak akkor jár el kérelemre, ha a fővárosi vagy megyei kormányhivatal mint felettes adóhatóság már határozott az önkormányzati adóhatóság döntésének jogszerűségéről.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. § (1) bekezdésében.]
Végrehajtható okiratok
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adóhatóságnak a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés végrehajtható okiratnak minősül.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 145. § (1) bek. e) pontjában.]
Vámhatóság végrehajtási joga
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhatóság hivatásos állományú tagjai a nyilvántartott adó- és köztartozás fejében lefoglalhatják a vámhatósági eljárásokban feltárt ingó vagyont. A vámhatóság e jogkörben eljáró alkalmazottjára a végrehajtókra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (Korábban csak az adóvégrehajtók foglalhattak.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 146. § (1a)-(1b) bekezdéseiben.]
Helyszíni eljárás időkorlátja
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján - időbeli korlátozás nélkül - bármikor végrehajthat. A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot - a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog kivételével - erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 148/A. §-ában.]
Végrehajtás kiterjesztése
Változás 2014. január 1-jétől.
A már végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság (új végrehajtási eljárás megindítása nélkül) kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, ha az érintett tartozásállomány időközben megnőtt. Erről az adóhatóságnak az adózót értesítenie kell.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 150. § (2) bekezdésében.]
Kamatmentesség hatósági átutaláskor
Változás 2014. január 1-jétől.
Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított nyolc napon belül kamat nélkül fizetheti vissza. (Korábban a visszafizetési határidőt az önkéntes befizetéstől, a beszedéstől - jogosulatlan inkasszálástól - kellett számítani.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 152. § (3) bekezdésében.]
Érvényes licit legkisebb összege
Változás 2014. január 1-jétől.
Az elektronikus árverés érvényes licitjének legkisebb összege 5 ezer forintról 1000 forintra csökken, és csak 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén marad 5 ezer forint. (A többi licittétel nem változott.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (7) bekezdésében.]
Ingó árverése
Változás 2014. január 1-jétől.
Ingóságok esetén hat hónapról 30 napra csökken a két - a sikertelen és az újabb - árverés közötti időtartam.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (13) bekezdésében.]
Nem elektronikus ingatlan-végrehajtás
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Ezentúl az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza a korábban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi III. törvényben szereplő hagyományos ingatlan-árverésre vonatkozó szabályokat.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/H. §-ában.]
Végrehajtási kifogás
Változás 2014. január 1-jétől.
A határidőn túli vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogásról az első fokon eljáró szerv dönt (nem pedig a felettes szerv).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 159. § (1) bekezdésében.]
Végrehajtás szünetelése
Új előírás 2014.január 1-jétől.
Szünetel a végrehajtási eljárás az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárás lefolytatása alatt. A szünetelés időtartama alatt végrehajtás nem foganatosítható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (4) bek. g) pontjában.]
Elővezetési költség behajtása
Változás 2013. szeptember 1-jétől.
Az adóhatóság behajthatja a 10 ezer forint alatti elővezetési költségét, ha azt az elővezetett önként nem fizette meg. (Korábban csak a 10 ezer forintot elérő tartozást adták át végrehajtásra.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdésében.]
Elévülés
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adó megállapításához való jog elévülése a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik, így a büntetőeljárás esetleges elhúzódása nem akadályozza az utólagos adómegállapítást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (1c) bekezdésében.]
Pénztárgép szabálytalan üzemeltetése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Üzletbezárással is szankcionálható, ha az adózó megszegte a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségét. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásán kívül az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg. E jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (8b) bekezdésében, 174. § (1) bek. d) pontjában.]
Változás 2014. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság bármely adóigazgatási eljárásban jogosult szankcionálni a pénztárgéppel, taxaméterrel kapcsolatos visszaéléseket.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20g) bekezdésében.]
Feltöltési kötelezettség
Változás a törvény kihirdetését követően.
A feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság alapjának kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdésében.]
Nyilvántartás-vezetés automatáknál
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozhatja meg a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (4a) bekezdésében.]
Hatósági ár
Új előírás 2014. január 1-jétől.
A törvény felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert, hogy rendeletben határozza meg a pénztárgépet üzemeltető adóalany részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás árát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (30) bekezdésében, a 176/G-H. §-aiban.]
Közhiteles hatósági nyilvántartás
Változás 2013. július 1-jétől.
A törvény meghatározza, hogy az adóhatóság által vezetett nyilvántartások közül mely minősül - a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerinti - közhiteles hatósági nyilvántartásnak. Ilyen közhiteles nyilvántartásnak minősül különösen az adóazonosító számok, az állandó meghatalmazások, az adózói folyószámlákon nyilvántartott adatok, a technikai számmal rendelkező egyházak nyilvántartása, a csoportos áfa alanyainak nyilvános adatbázisa és a minősített adózók nyilvános adatbázisa.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 179/A. §-ában.]
Távszerencsejáték-szervezés
Változás 2013. augusztus 5-étől.
A távszerencsejáték-szervezőknek kétheti gyakorisággal kell játékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségüket teljesíteni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklete 6.3 pontjában.]
Illetőségigazolás nyelve
Változás 2014. január 1-jétől.
Az adóhatóság a külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított angol nyelvű okiratot vagy annak magyar nyelvű szakfordítását - vagy ha az okirat nyelve nem angol, akkor a más idegen nyelven készült okirat magyar nyelvű szakfordítását - fogadja el (eddig csak angol nyelvűt fogadtak el).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. melléklet 7. pontjában.]
Mit kell tudni az új nemzetközi adóegyüttműködési kódexről?
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, azaz az új nemzetközi adó-együttműködési kódex (a továbbiakban: Aktv.) tartalmazza a közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályait. Az Aktv. átveszi az adózás rendjére szóló törvény (Art.) V. fejezetének funkcióját, valamint a Választottbírósági egyezménnyel kapcsolatos egyes szabályokat, kiegészítve a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményekhez kapcsolódó két általános eljárási szabállyal. Az Aktv. 2013. április 21-én lépett hatályba.A kódex
Az Aktv. - amelyben európai uniós és egyéb nemzetközi együttműködési eljárási szabályok szerepelnek adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatban - hatályos változata négy elemből áll:■ 2010/24/EU behajtási irányelv átültetése (rekodifikáció, III. fejezet),
■ 2011/16/EU adómegállapítási irányelv átültetése (II. fejezet),
■ a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, multilaterális arbitrációs egyezményekhez kapcsolódó magatartási kódex egyes rendelkezéseinek megfelelő szabályok (rekodifikáció, IV. fejezet),
■ a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez kapcsolódó általános eljárási szabályok.
A behajtási jogsegély a 2913/92/EGK rendelettel kihirdetett, többször módosított Közösségi Vámkódex 4. cikk 9. pontja szerinti vámokra, valamint a vámokhoz kapcsolódó járulékos fizetési kötelezettségekre (bírság, pótlék, költség) is kiterjed. Az Aktv. nem tartalmazza taxatív módon az adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés összes jogi eszközét, így például az Art. 7. mellékletében szereplő 2003/48/EK megtakarítási irányelv átültetését sem.
Az Aktv.-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Art.-t kell alkalmazni.
[Aktv. 1-3., 23. §]
Az adómegállapítási jogsegély
Az új 2011/16/EU adómegállapítási irányelv 2013. január 1-jétől a 77/799/EGK adómegállapítási irányelvet váltotta fel. Magyarország az adómegállapítási irányelvet ténylegesen csak 2013. április 21-én ültette át a magyar jogba az Aktv. II. fejezetével.Az adómegállapítási irányelv újításai:
■ biztosítja az illetékes hatóságok együttműködésének szervezeti kereteit;
■ az érintett adók taxatív meghatározása helyett gyűjtőfogalmat alkalmaz;
■ 2015-től már a 2014-es adómegállapítási időszakra is bevezeti a kötelező automatikus információcsere intézményét öt jövedelemtípusra (munkaviszonyból származó jövedelem, vezető tisztségviselők tiszteletdíja, nyugdíj, ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem, egyes életbiztosítási termékek);
■ pontosan meghatározza a spontán (megkeresés nélküli) információcsere esetköreit az adócsalásgyanús helyzetek kiszűrésére fókuszálva;
■ szabályozza a más tagállami adómegállapítási eljárásokban való részvétel és az egyidejű ellenőrzések általános kereteit;
■ kimondja, hogy a megkeresett hatóság a megkeresés teljesítését kizárólag banktitokra hivatkozással nem tagadhatja meg;
■ meghatározza az adómegállapítási jogsegély keretében cserélhető információk körét az OECD "előreláthatóan releváns adatkör" fogalma segítségével.
Az Aktv. 2013. április 21-én hatályba lépett rendelkezései még nem tartalmazzák a - 2015. január 1-jétől átültetendő - kötelező automatikus információcserére vonatkozó előírásokat. A 2015-ös előírások korrekciójára az Európai Bizottság módosítást készített elő az uniós tagállamok és az USA közötti, kétoldalú FATCA-megállapodások miatt. E módosítási tervezet szerint a tagállamok automatikus adatcserét teljesítenének öt további jövedelemtípusról is [osztalékjövedelem, tőkejövedelem (tőkenyereség), pénzügyi számlán tartott eszközök tekintetében keletkezett bármely más jövedelem, bármely összeg, amely tekintetében pénzügyi intézmény a kötelezett vagy adós (ideértve a törlesztéseket is), számlaegyenlegek].
Az adómegállapítási jogsegély tárgyi hatálya általában minden olyan adójellegű kötelezettségre kiterjed, amelyet az unió tagállamai, illetve ezek közigazgatási egységei (például szövetségi állam egységei vagy a települési önkormányzatok) vetnek ki. Kivételt képeznek a hozzáadottértékadó-típusú adók és a jövedéki adó. Nem tartoznak az irányelv tárgyi hatálya alá továbbá a vámok, a kötelező társadalombiztosítási járulékok, illetve a szerződéses eredetű díjak (például közüzemi díjak) sem. A magyar megkeresések esetén az adó fogalmára az áfa, a jövedelmi adó és - a járulékok kivételével - az Art. általános adófogalmát [Art. 4. § (1) bek. a) pont] kell alkalmazni.
Az adómegállapítási jogsegély főbb formái:
■ megkeresésre folytatott információcsere,
■ spontán információcsere,
■ automatikus információcsere (csak 2015-től),
■ részvétel más tagállami adómegállapítási eljárásban,
■ egyidejű ellenőrzések,
■ kézbesítési jogsegély.
A megkeresésre történő információcsere szabályai érdemben nem változnak; ez az együttműködési forma tekinthető tipikusnak az adómegállapítási jogsegély keretein belül. Ez az információcsere a másik tagállam előzetes megkeresése alapján minden olyan adatra kiterjedhet, amely az adómegállapítási jogsegély tárgyi hatálya alá tartozik, és a megkeresett hatóság rendelkezésére áll, vagy közigazgatási eljárás keretében (itthon Ket., Art. szerinti eljárásban) megszerezhető. Ha a megkereséssel érintett információ eleve rendelkezésre áll, két - egyéb esetben hat - hónapon belül kell a megkeresést teljesíteni (e határidőkről az érintett hatóságok eltérően is megállapodhatnak). A megkeresés beérkezését hét munkanapon belül vissza kell igazolni, a pótlólagos információkérés iránti igényt egy hónapon belül kell jelezni, az esetleges akadályközlést is legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított három hónapon belül kell visszajelezni a megkereső félnek. A megkeresés nem teljesítését, elutasítását minden esetben indokolni kell (és a megkeresés kizárólag banktitokra hivatkozással nem utasítható el).
Spontán információcsere esetén az információt előzetes megkeresés nélkül, nem rendszeresen, előre meg nem határozott időpontban és gyakorisággal bocsátja az egyik tagállam a másik tagállam rendelkezésére. Spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság az információ beérkezését hét munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja. A megkereső hatóság spontáninformációcsere-kérésének teljesítésére egy hónap a határidő. A magyar hatóság részéről spontán információcserének van helye, ha
■ a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy az Európai Unió más tagállamában adóbevétel-kiesés következhet be;
■ az adózó olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedésével vagy egyéb adókötelezettség keletkezésével jár;
■ az egyik tagállambeli adózó és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül folytat egymás között gazdasági kapcsolatot olyan módon, hogy egyik vagy másik - vagy mindkét - tagállamban adómegtakarítás keletkezhet;
■ a magyar fél indokoltan feltételezi, hogy a vállalkozáscsoporton belüli nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet;
■ az egyik tagállam által a magyar félnek továbbított információ olyan adatokhoz juttatta a magyar felet, amely releváns lehet a hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában adókötelezettség megállapítása szempontjából;
■ a magyar fél álláspontja szerint az információ a fentieken túl a megkeresett tagállam részére hasznos lehet.
A más tagállam területén folytatott közigazgatási vizsgálatban való részvétel és a más tagállami közigazgatási eljárás során a jelenlét - mint speciális együttműködési forma - az érdekelt tagállamok hatóságainak megállapodása esetén alkalmazható. Az Aktv. garanciális szabályként kimondja, hogy a más tagállami vizsgálat során a részt vevő tisztviselőnek igazolni kell személyazonosságát és eljárási jogosultságát. A törvény a más tagállami tisztviselő magyarországi eljárása során kizárja, hogy az egyes közvetlen cselekményeket végezzen (például nyilvántartást megvizsgáljon vagy természetes személyt nyilatkoztasson). E cselekményeket a magyar megkeresett hatóság a hazai eljárási szabályok szerint, a más tagállami tisztviselő indítványára végzi el, és az eredményről a másik tagállam, illetve tisztviselője részére tájékoztatást ad, okiratot állít ki. Ha a megállapodás alapján magyar tisztviselő más tagállami eljárására kerül sor, e tisztviselő eljárási jogosultságai az Akt., az Art. és a Ket. alapján, de kizárólag a más tagállam belső jogával összhangban álló keretek között alakulnak (azaz a magyar tisztviselő más tagállambeli eljárását a más tagállam belső joga korlátozhatja).
Speciális együttműködési forma a tagállami adóhatóságok egyidejű ellenőrzése. Egyidejű ellenőrzésről szóló megállapodás és maga az ellenőrzés olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a megállapodást kötött tagállamok adóhatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik. Az egyidejű ellenőrzés lehetőségének felmerülése esetén az egyik tagállam megkeresést küld az érintett tagállamok adóhatóságainak, amelyben jelzi a megállapodás lehetőségét, az érintett személyek és az ellenőrzés időtartamának megjelölésével. A megállapodás megkötése, illetve az ilyen együttműködésben való részvétel fakultatív, azzal, hogy a részvétel elutasításának indokait közölni kell a kezdeményező tagállami hatósággal.
A kézbesítési jogsegély igénybevétele másodlagos jellegű, mivel e jogsegély feltétele, hogy a megkereső hatóság a saját joga szerinti kézbesítési lehetőségeket előzetesen már kimerítse, vagy e kézbesítés aránytalan nehézséggel járjon. A kézbesítéssel érintett iratok köre azon iratokra terjed ki, amelyek az adómegállapítási jogsegély tárgykörébe tartoznak (így különösen nem tartoznak ide a végrehajtási okiratok, amelyeket a behajtási jogsegély keretében lehet kézbesíttetni).
Az egyes együttműködési formák közös szabályai:
■ a megkeresést a megkeresett hatóságnak - nemzeti érdekétől függetlenül - teljesítenie kell;
■ az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett, továbbított információ adótitok;
■ az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt a tipikus felhasználási célon - azaz az e jogsegély hatálya alá tartozó adók közigazgatási eljárás keretében történő megállapításán - túl az adómegállapítási jogsegély hatálya alá tartozó adókkal kapcsolatos szankciót megállapító bírósági eljárásban is fel lehet használni (például adóhatósági határozatokkal kapcsolatos közigazgatási perekben);
■ az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó követelések megállapításával és végrehajtásával, valamint a kötelező társadalombiztosítási járulékok megállapításával és végrehajtásával kapcsolatban is fel lehet használni.
Az adómegállapítási jogsegély esetén az illetékes hatóság a nemzetgazdasági miniszter, míg az operatív végrehajtást továbbra is a NAV Központi Hivatala keretében működő Központi Kapcsolattartó Iroda végzi.
Az adómegállapítási jogsegélyt főszabály szerint elektronikus úton, az Európai Bizottság által fejlesztett és működtetett CCN rendszer igénybevételével teljesítik a tagállami adóhatóságok, az Európai Bizottság által - a tagállami adóhatóságok operatív szakértőinek részvételével működő munkacsoportokban - kifejlesztett formanyomtatványok igénybevételével. Az adómegállapítási jogsegély teljesítésével járó költségeket főszabály szerint a tagállamok maguk viselik.
[Aktv. 4. § (1) bek. 1. pont, 4. § (2)-(3) bek., II. fejezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 36. §]
A behajtási jogsegély
A behajtási jogsegély szabályai az EU egyik tagállamában megállapított adó- és vámkövetelés másik tagállambeli végrehajtását biztosítják. Az adó- és vámkövetelések behajtása a 24/2010/EU irányelv (behajtási irányelv) alapján működik. Ennek főbb jellemzői:■ az alkalmazási kör radikális kiterjesztése,
■ az egységes végrehajtható okirat bevezetése,
■ az előzetes megkeresés nélküli információcsere lehetőségének megteremtése,
■ az adózói jogorvoslati lehetőségek egyértelmű rendezése,
■ az adózási adatok társadalombiztosítási felhasználásának lehetővé tétele.
Az Aktv. alapján tételes felsorolás nélkül bármely olyan adónemben lehetséges a behajtási jogsegély igénybevétele, amelyet az EU vagy valamely tagállam vagy a tagállam területi önkormányzata, közigazgatási alegysége (például tartománya) nevében vetnek ki, illetve a behajtási jogsegélyt az adó- és vámeljárásokhoz kapcsolódó igazolások díjaira (illetékekre) is alkalmazni lehet. Magyar részről ez azt jelenti, hogy valamennyi központi és helyi önkormányzati adóra (ideértve általában az illetékeket), valamint a NAV előtti eljárásokban fizetett eljárási illetékekre is kiadható más tagállami behajtás iránti megkeresés. A vámkövetelések és az EMGA/EMVA követelések, valamint a főkövetelésekhez kapcsolódó járulékos követelések (bírságok, szankciók, kamatok) érvényesítése is biztosított a behajtási jogsegély keretében. Emellett az úgynevezett "1500 eurós szabály" is érvényesül, mely szerint behajtási megkeresés és biztosítási intézkedés iránti megkeresés csak legalább 1500 eurós - vagy annak megfelelő, egyéb pénznemben kifejezett pénzösszegű - követelések esetén adható ki.
A megkereső tagállam állítja ki azt az okiratot, amelyet a megkeresett tagállamban - további hatósági aktus, záradékolás nélkül - végrehajtható okiratnak kell tekinteni. Ez az okirat a végrehajtást engedélyező egységes okirat (VEEO), amelyet az Európai Bizottság által rendeletben és egyedi határozatban meghatározott formanyomtatványon kell kiadni, és minimális tartalmi követelmények betartásával (követelés, adós, elrendelő hatóság azonosítása) kell továbbítani a megkeresett hatósághoz. A megkereső tagállam illetékes hatósága által kiállított VEEO az Aktv. alkalmazásában ugyanolyan végrehajtható okiratnak minősül, mintha azt a NAV a saját eljárásában maga állította volna ki. A VEEO-t elektronikus úton és magyar nyelven - vagy magyar nyelvű fordítást is mellékelve - kell továbbítani a magyar megkeresett hatóság (NAV) részére, ezt a NAV kézbesíti a magyarországi adósnak, és ezen okirat alapján folytatja le az "idegen követelés" érvényesítésére a magyarországi adó-végrehajtási eljárást. Ha a NAV a megkereső hatóság, a megkeresett állam hivatalos nyelvén kell kiállítania a VEEO-t. A VEEO-val kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a VEEO-t kiállító megkereső tagállam hatóságához kell előterjeszteni. A VEEO a végrehajtási eljárást lefolytató megkeresett tagállamban sikeresen nem vitatható, ezt az érdemi kérdést kizárólag a VEEO-t kiállító megkereső tagállam illetékes hatósága (bírósága) döntheti el. (A VEEO bevezetése és a végrehajtható okiratok "belföldiesítésének" kizárása érdemben gyorsítja majd a behajtási eljárást.)
A NAV a másik tagállami adóhatóság előzetes kérése nélkül, a kifizetés teljesítése előtt tájékoztathatja a másik tagállamot az e tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező személynek teljesítendő adó-visszatérítésről (e szabály az illetékre is alkalmazható, de az áfavisszatérítésre nem). Ugyanezt az előzetes kérés nélküli önkéntes tájékoztatást a NAV részére a másik tagállam adóhatósága is teljesítheti, ha Magyarországon letelepedett vagy itt tartózkodási hellyel rendelkező személynek adó-visszatérítés teljesítését tervezi. Az új rendelkezés jelentősége, hogy a visszatérítésre jogosult személy letelepedésének állama is felhasználhatja ezeket az adatokat a saját adóztatási tevékenysége során (akár az e személy elleni hazai végrehajtási eljárásban) és a hazai társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos eljárásokban. Az előzetes megkeresés nélküli információcsere nem kötelező együttműködési forma (az adó-visszatérítést teljesítő tagállamnak tehát nincs minden esetre kiterjedő, előzetes tájékoztatási kötelezettsége, az információszolgáltatás kizárólag az adó-visszatérítést teljesítő tagállam döntésétől függ).
Az Aktv. tételes felsorolással rögzíti, hogy a végrehajtást engedélyező egységes okirattal (VEEO), a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal (azaz a megkereső tagállambeli végrehajtás alapját jelentő okirattal), az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság általi más tagállambeli kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket kizárólag a megkereső tagállam hatóságai bírálhatják el érdemben, és ezeket a jogorvoslati kérelmeket a megkereső tagállamban kell előterjeszteni.
A megkeresett tagállambeli adó-végrehajtási eljárás egyes cselekményei (például ingatlanra jelzálogjog bejegyzése, végrehajtás munkabérre) a megkeresett tagállam jogszabályai alapján és e tagállamban kifogásolhatók (ezeket a jogorvoslati kérelmeket a megkeresett tagállamban kell előterjeszteni).
A behajtási jogsegély keretében megszerzett bármely információ felhasználható a társadalombiztosítási járulékok megállapítása és végrehajtása iránti eljárásokban. A behajtási jogsegély keretében megszerzett információk felhasználási körét bővíti az a rendelkezés, amely alapján az adott behajtási ügyben együttműködő tagállamok adóhatóságai egy harmadik tagállamnak is átadhatják a behajtási adatokat, ha megítélésük szerint a harmadik tagállamban ezek az adatok az adó- és vámkövetelések behajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, illetve a társadalombiztosítási járulékok megállapítása vagy végrehajtása céljából hasznosak lehetnek. Az információ továbbítását az információ forrásának tagállama megakadályozhatja, ha az adattovábbításról szóló előzetes értesítésre válaszul tíz munkanapon belül írásban az adattovábbítást megtiltó nyilatkozatot küld.
A behajtási irányelv újrakodifikálásával 2013. április 21-étől átvezetett módosítások:
■ az illetékes hatóság helyett a hatáskörrel rendelkező hatóság terminus szerepel ("competent authority");
■ a tárgyi hatály meghatározása a megkereső és a megkeresett államként való eljárásra is kiterjed;
■ új eljárásjogi szabály, hogy ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett sikeres behajtás esetén devizában érkezik be az érvényesített követelés összege, az állami adóhatóság a devizaátváltásból eredő árfolyam-különbözetet az adózói folyószámlán nem tartja nyilván.
[Aktv. 4. § (1) bek. 2. pont, 4. § (2), (4) bek., III. fejezet]
A Választottbírósági egyezményhez kapcsolódó rendelkezések
A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Választottbírósági egyezményt a 2006. évi XXXVI. törvény hirdette ki. Az egyezmény 1. cikke szerint az egyezményt akkor kell alkalmazni, ha "az egyik szerződő állam vállalkozásának nyeresége által tartalmazott, adóztatási célokra figyelembe veendő nyereséget a másik szerződő állam vállalkozásának a nyeresége szintén tartalmazza", azért, mert a érintett államban nem tartották be a kapcsolat vállalkozások kettős adóztatásának elkerülését célzó, a Választottbírósági egyezmény 4. cikkében körülhatárolt elveket. A Választottbírósági egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére két speciális jogorvoslati lehetőségeket biztosít:■ önálló tagállami jogorvoslat a kettős adózást előidéző intézkedéstől számított három éven belül (egyoldalúan vagy az ilyen intézkedés elégtelensége esetén kölcsönös egyeztetési eljárásban érvényesíthető, azzal, hogy a kölcsönös egyeztetési eljárásban hozott kölcsönös megállapodás a részes államok elévülési szabályaira tekintet nélkül végrehajtható);
■ tanácsadó bizottság előtti eljárás, ha az önálló belső jogorvoslat előterjesztésétől számított két év kölcsönös megállapodás nélkül eltelt.
A Választottbírósági egyezményhez egy nem kötelező, ajánlás jellegű ("soft law") magatartási kódex is kapcsolódik (2006/C 176/02).
A Választottbírósági egyezmény 6. cikk (2) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetési eljárás alapján létrejött megállapodás az érintett szerződő államok hazai jogában előírt elévülési időre tekintet nélkül végrehajtandó. A magatartási kódex 5. pontja szerint a tagállamoknak ajánlott az "adóbeszedés felfüggesztése" a Választottbírósági egyezmény szerinti eljárás időtartamára; az Aktv. 42. § (8) szerint önálló felfüggesztési oknak minősül, ha a választottbírósági eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése vagy ezzel azonos hatású intézkedés várható.
Az Aktv. 42. §-ának főbb rendelkezései a következők:
■ a hazai illetékes hatóság (NAV) a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót és az érintett másik illetékes hatóságot a kérelem benyújtásáról;
■ a kétéves jogorvoslati határidő kezdő időpontja a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti hiánytalan kérelem benyújtásának napja, ezért az Aktv. tételesen meghatározza a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem tartalmi kellékeit;
■ az Aktv. speciális rendelkezése két hónapos határidőt biztosít a hiánypótlási felhívás kiadására;
■ a Választottbírósági egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során az illetékes hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.
[Aktv. 4. § (1) bek. 4. pont, 42. §]
Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények általános szabályai
Az Aktv.-ben - levezetés és az Art.-re való utalás nélkül - közvetlen tételes rendelkezés mondja ki az adótitok védelmét a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekkel összefüggésben szerzett, továbbított információra, illetve tételes rendelkezés mondja ki a nemzeti elbánás elvét a másik részes állam illetékes hatósága megkeresésére, ami lehetővé teszi a magyar illetékes hatóság megkeresésre való eljárását abban az esetben is, ha magyar adóztatási érdek a megkeresés teljesítésére nem áll fenn.[Aktv. 4. § (3) bek., 43. §]