adozona.hu
T/8125. számú törvényjavaslat indokolással - Az országgyűlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról
T/8125. számú törvényjavaslat indokolással - Az országgyűlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál minden olyan személy tekintetében, aki 1990. május 2. napját követően országgyűlési képviselői megbízatást látott el, a Kormány tagja volt, vagy államtitkári, politikai államtitkári, közigazgatási államtitkári, címzetes államtitkári, szakállamtitkári, helyettes államtitkári posztot töltött be, illetve jelenleg is betölti az e §-ban foglalt megbízatások...
T/8125. számú törvényjavaslat indokolással - Az országgyűlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról
2015. évi ... törvény az országgyűlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról
1. §
Az Országgyűlés e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál minden olyan személy tekintetében, aki 1990. május 2. napját követően országgyűlési képviselői megbízatást látott el, a Kormány tagja volt, vagy államtitkári, politikai államtitkári, közigazgatási államtitkári, címzetes államtitkári, szakállamtitkári, helyettes államtitkári posztot töltött be, illetve jelenleg is betölti az e §-ban foglalt megbízatásokat.2. §
A vagyongyarapodási vizsgálattal érintett személyek névsorát a kezdeményezést követő legkésőbb 15. napon az Országgyűlés a honlapján közzéteszi.3. §
(1) Az Országgyűlés kezdeményezése alapján az érintett személyek tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vagyongyarapodási vizsgálatot a megkeresés kézbesítésétől számított 1 év alatt köteles elvégezni.(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét gyakorló államtitkár tekintetében a vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága jogosult.
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vagyongyarapodási vizsgálatot Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai alapján folytatja le azzal, hogy az Art. 109. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás az e törvényben foglalt, érintett személyek tekintetében nem alkalmazható.
(4) A vagyongyarapodási vizsgálat eredményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága részére közvetlenül adja át.
4. §
(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 34. címe és a 90. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:"34. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és vagyongyarapodási vizsgálat
90. § (1) A képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában. Az Országgyűlés a képviselő megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, illetve a megválasztott képviselők tekintetében az országgyűlési választást követő harminc napon belül vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét gyakorló államtitkár tekintetében a vizsgálatot - a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve - lefolytatja. A vagyongyarapodási vizsgálat eredményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - a vizsgálat lefolytatását követően haladéktalanul - az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága részére közvetlenül adja át.
(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg."
(2) Az Ogytv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"94. § (1) A vagyonnyilatkozatokról és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről a nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezeti.
(2) A vagyonnyilatkozat - ideértve a családtag vagyonnyilatkozatát is - nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozatok a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolíthatóak el.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi,fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(5) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.
(6) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi."
5. §
(1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"12. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2) Az Országgyűlés az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A vizsgálat eredményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága részére, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek közvetlenül adja át.
(3) A vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során."
(2) A Ksztv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12/B. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, és az Országgyűlés az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint kezdeményez vagyongyarapodási vizsgálatot. A vagyonnyilatkozatával és a vagyongyarapodási vizsgálatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető a politikai vezetői megbízatása megszűnését követő harminc napon belül az (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozatot tesz."
6. §
E törvény 2016. március 1. napján lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az elmúlt időszakok közéleti eseményei a korábbinál is jobban ráerősítettek arra a közvélekedésre, amely szerint a képviselők és a politikai vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége nem nyújt elegendő védelmet a visszaélések ellen. Sorra derülnek ki egyes politikai körök kétes vagyonosodásai, és ezzel együtt világossá vált az a tény, hogy a jelenlegi szabályozás semmiféle garanciát nem nyújt ez ellen a rendkívül káros jelenség ellen, így a rendszer radikális reformjára van szükség.Jelen törvény két irányban is felveszi a harcot a politikusbünözés ezen legelterjedtebb formájával, a korrupcióval. Egyrészt az országgyűlési képviselők és a politikai vezetők számára kötelező vagyongyarapodási vizsgálatot rendel el, amelyet a megbízatás kezdetén, majd végén is elvégeznek a NAV munkatársai, és amely alól nincs kivétel. Ugyanúgy kötelező a Miniszterelnökre, mint arra, aki csak egy napig volt képviselő. A kör bővítését szolgálja - a NAV-törvény legutóbbi átfogó módosítására tekintettel - azon kivétel szerepeltetése, amely szerint a vizsgálatot kötelező elvégezni, függetlenül a NAV-törvényben foglalt szűkítő (és egyben a politikusbűnözőket mentesíteni hivatott) előírásoktól.
A másik irány pedig a korábbi visszaélések lehető legátfogóbb felderítése és a rendelkezésre álló adójogi és büntetőjogi szankciórendszerrel történő legszigorúbb szankcionálásra. Ezek alapján az 1990 utáni összes parlamenti képviselőnek és politikai vezetőnek szembe kell néznie végre a felelősséggel. Természetesen jelen javaslat alkotói is tisztában vannak azzal, hogy viszonylag kevés esély van egy 20 évvel ezelőtti korrupciós ügy szálainak kibogozására, de ez nem lehet ellenérv akkor, amikor ennyi idő után legalább a jogszabályi hátterét és elméleti lehetőségét megkonstruálja az Országgyűlés.
Az Európai Unió tagállamai közül Görögországban, Litvániában és Romániában a képviselők vagyonnyilatkozatának tartalmaznia kell a házastárs és a gyermekek vagyonnyilatkozatát is, ami a képviselő vagyonnyilatkozatával együtt nyilvános. Ez alapján jelen törvényjavaslat szerinti módosítás semmiképpen sem példanélküli Európában.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A korábban országgyűlési képviselői és politikai vezetői tisztséget betöltő személyek tekintetében írja elő a kötelező vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatását.A 2. §-hoz
A szabály azt a célt szolgálja, hogy az ország nyilvánossága pontosan tisztában legyen, hogy kik azok a személyek, akiket érint a kötelező vizsgálat. Azért is fontos ez, mert ha valaki esetleg valami hiba folytán kimaradna, úgy a nyilvánosság erre képes lehet felhívni a figyelmet.A 3. §-hoz
A szabályozás a vizsgálat menetét rögzíti. Fontos kimondani azt, hogy a vizsgálatot a NAV-vezetői feladatokat ellátó államtitkár tekintetében is le kell folytatni, azonban a befolyásoltság-mentes feladatellátásra garancia, hogy azt a NAV szervezetrendszerén kívüli szerv, az Országgyűlés Mentelmi bizottsága folytassa le.Ezen felül szükséges kimondani azt is, hogy az újonnan meghozott Art-beli vagyongyarapodási vizsgálat-lefolytatásokra vonatkozó szabályozás (amely szerint a vizsgálat csak bűncselekmény miatti nyomozásra hivatkozással rendelhető el) e speciális érintetti kör esetére nem alkalmazhatóak.
A 4. §-hoz
A megbízatás megszűnését követően alkalmazandó eljárás, illetve a jövőben megválasztandó országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok.Az 5. §-hoz
A politikai vezetőkre vonatkozó vagyongyarapodási szabályokat tartalmazza.A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.