(1) A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, növelve a (2) bekezdésben megállapított tétellel, valamint csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének f..." />

T/7818. számú törvényjavaslat indokolással - A tisztességes földművesek védelme és a méltányos földbérleti díjak megteremtése érdekében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXI. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 24. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"24. §
(1) A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, növelve a (2) bekezdésben megállapított tétellel, valamint csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének f...

T/7818. számú törvényjavaslat indokolással - A tisztességes földművesek védelme és a méltányos földbérleti díjak megteremtése érdekében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXI. törvény módosításáról
2015. évi ... törvény a tisztességes földművesek védelme és a méltányos földbérleti díjak megteremtése érdekében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXI. törvény módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 24. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"24. §
(1) A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, növelve a (2) bekezdésben megállapított tétellel, valamint csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).
(2) Fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni állami tulajdonú termőföld haszonbérlete esetében annak aranykorona értéke valamint 1250 forint szorzataként meghatározott összeg (általános állami földbérleti díj) és a haszonbérbe vétel alapjául szolgáló szerződésben megállapított, az általános állami földbérleti díj értékét el nem érő éves bérleti díj különbségét."
(2) A Tao tv. 29. §-a az alábbi (17) bekezdéssel egészül ki:
"29. §
(17) A 24. § (2) bekezdésében meghatározott fizetendő adót növelő tételt a korábban megkötött, de 2016. január 1-én hatályos, vagy azt követően hatályba lépő, állami tulajdonú termőföld haszonbérletére irányuló szerződésékre is alkalmazni kell."
3. §
Ez a törvény 2016. január 1-én lép hatályba.
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 1. mellékletének 9.4.1. pontja az alábbiak szerint módosul:
/9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések/
"9.4.1. Adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevételnek a hektáronkénti éves bérleti díj 55 000 forintot meg nem haladó része, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául" szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri."
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Szocialista Párt az elmúlt hónapokban következetesen azt képviselte az Országgyűlésben, hogy az állami tulajdonban álló termőföldek privatizációját azonnal le kell állítani, mert nem garantálható az, hogy valóban a földet művelő magyar gazdák vegyék meg az általuk akár évtizedek óta használt földet. Az elmúlt hetekben elinduló árverések bebizonyították, hogy a megfelelő kapcsolatokkal rendelkező befektető személyek olyan irreálisan magas szintig tornázzák fel a termőföldek árát, hogy azt a termelést végző valódi gazdák képtelenek tartani.
Mivel az elmúlt hetekben a Fidesz olyan törvényjavaslatot fogadtatott el az Országgyűléssel, mely lehetővé teszi; hogy az újdonsült befektető földtulajdonosok kényük-kedvük szerint megemelhessék a földbérleti díjat, ezért a gazdák alappal tartanak attól, hogy velük kívánják kifizettetni az irreálisan magas vételárakat bérlet formájában. Az elszabaduló bérleti díjakat megfékezni az Országgyűlés felelőssége és kötelessége. Jelenleg teljesen adómentes jövedelemnek számít az 5 évnél hosszabb időre kötött határozott idejű haszonbérleti díjból származó bevétel. Ez a jelenlegi körülmények között azt is jelenti, hogy semmilyen korlátozó tényező nem tudja akadályozni az új földtulajdonosokat, hogy a piacinál is magasabb bérleti díjat követeljen meg a bérlőjétől.
A Magyar Szocialista Párt javaslata az országban általánosnak és korrektnek tekinthető 55.000 forintos hektáronkénti éves bérleti díjat veszi alapul, mely a jövőben továbbra is adómentes jövedelem maradna, az ezen felüli bérleti díjrész azonban már beszámítana a tulajdonos adóalapjába. Amennyiben a javaslat megvalósulna, az egyszerre akadályozná meg az irreálisan magas bérleti díjakat és a nyerészkedést, egyúttal bevonná a magasabb bérleti díjat beszedő tulajdonosok körét a közteherviselésbe.
Ezzel párhuzamosan rendezni szükséges az állami termőföldeket bérlő gazdasági társaságok helyzetét is. Az elmúlt években aranykoronánként 1250 forintos éves bérleti díjat állapított meg az állami földalapkezelő. Azonban közismert tény, hogy korábban ennél lényegesen kedvezőbb bérleti díj mellett jutottak több ezer hektár állami tulajdonú földhöz a kormánypártokhoz közel álló körök, akár több évtizedes biztos profitot biztosítva a számukra. Emiatt az MSZP szerint az országnak és a költségvetésnek hátrányt okozó helyzet halaszthatatlan rendezést kíván:.aki az általánosnak tekinthető állami bérleti díj szintje alatt élvezheti az állami földek hozamait, az jövőre már adó formájában fizesse meg ezt a többletprofitot.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Magyarországon általánosnak és korrektnek tekinthető 55.000 forintos hektáronkénti éves bérleti díjat veszi alapul a javaslat mint adómentes, földbérletből származó jövedelmet, az ezen felüli bérleti díjrész azonban már beszámítana a tulajdonos adóalapjába. Az adóalapnövelő technika lehetővé teszi, hogy az átlagot jelentősen meghaladó nyerészkedést ésszerű keretek közé szorítsa az Országgyűlés.
A 2. §-hoz
Az elmúlt években aranykoronánként 1250 forintos éves bérleti díjat állapított meg az állami földalapkezelő. Azonban közismert tény, hogy korábban ennél lényegesen kedvezőbb bérleti díj mellett jutottak több ezer hektár állami tulajdonú földhöz a kormánypártokhoz közel álló körök, akár több évtizedes biztos profitot biztosítva a számukra. Magyarországnak és a költségvetésnek hátrányt okozó helyzet halaszthatatlan rendezést kíván: aki az általánosnak tekinthető állami bérleti díj szintje alatt élvezheti az állami földek hozamait, az jövőre már adó formájában fizesse meg ezt a többletprofitot.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.