adozona.hu
T/4889. számú törvényjavaslat indokolással - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
T/4889. számú törvényjavaslat indokolással - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A felszámolási költségek a következők:)
"j) a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére fordított, állam által megelőlegezett költségek."
A Cstv. 65. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
...
T/4889. számú törvényjavaslat indokolással - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
2015. évi CVIII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:(A felszámolási költségek a következők:)
"j) a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére fordított, állam által megelőlegezett költségek."
2. §
A Cstv. 65. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:[A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet]
"d) olyan gazdálkodó szervezet esetében, amelynek működése katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontból tekinthető kiemelt jelentőségűnek, a c) pont ca) és cb) alpontjában megjelölt időpontig"
[hirdetheti ki.]
3. §
A Cstv. 67. § (9d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(9d) Ha a (9b) vagy (9c) bekezdésben meghatározott célok érdekében szükséges, az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan, zártkörű pályázattal értékesíti. Az állami felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése előtt a hitelezői választmány véleményét kéri. Az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs szükség a hitelezői választmány hozzájárulására. Az állami felszámolónak a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be."
4. §
A Cstv. a következő 83/M. §-sal egészül ki:"83/M. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CVIII. törvény) megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó - a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos - 65. § (2) bekezdése szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.
(2) Ha a 2015. évi CVIII. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendelet kihirdetésének időpontjában már csődeljárás vagy felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróságnak a rendelet hatálybalépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad."
5. §
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) a következő 18. §-sal egészül ki:"18. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tartós környezetkárosodás felszámolása céljából [4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpont] indult kisajátítási eljárás esetén a kártalanítás összegét csökkenteni kell a kisajátítást kérő vagy - arra hatáskörrel rendelkező - szervei által a környezetkárosodás felszámolása, valamint a további környezetveszélyeztetés megelőzése érdekében
a) a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések (a továbbiakban: környezeti kárelhárítási intézkedések) máshonnan meg nem térült igazolt költségeivel, vagy - ha ez az érték a magasabb - a környezeti kárelhárítási intézkedések következtében - a környezeti kárelhárítási intézkedések elvégzését közvetlenül megelőző állapothoz képest - keletkezett forgalmi érték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével, valamint
b) a kártalanításra jogosult részére nyújtott támogatás felhasználásával megvalósult - a támogatás felhasználását közvetlenül megelőző állapothoz képest keletkezett - forgalmi értéknövekmény máshonnan meg nem térült összegével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő kisajátításnak nem akadálya, hogy a kisajátítási eljárás időtartama alatt a kisajátítást kérő vagy annak - arra hatáskörrel rendelkező - szerve részben vagy egészben elvégezte a környezetkárosodás felszámolását."
6. §
A Kstv. a következő 24/C. §-sal egészül ki:"24/C. § A 18. §-ban foglalt esetben a kisajátítási eljárást a kisajátítást kérő kérelmére - legfeljebb a környezeti kárelhárítási intézkedések végrehajtásához szükséges időtartamra - fel kell függeszteni. Az eljárást a kisajátítást kérő kérelmére, de legkésőbb a környezeti kárelhárítási intézkedések befejezését követően folytatni kell. Ha a kisajátítást kérő a környezeti kárelhárítási intézkedések befejezését megelőzően vagy azzal egyidejűleg nem kérte az eljárás folytatását, a környezeti kárelhárítási intézkedések befejezését köteles a kisajátítási hatóság részére haladéktalanul bejelenteni."
7. §
A Kstv. a következő 45. §-sal egészül ki:"45. § E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CVIII. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépését követően indult és megismételt kisajátítási eljárásokban kell alkalmazni."
8. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket a Cstv. IV. fejezete tartalmazza. A Cstv. 65. §-a meghatározza a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítés eseteit, előírja az ilyen tárgyú kormányrendelet kihirdetésére nyitva álló határidőt, valamint meghatározza azokat a szempontokat, amelyek fennállása esetén a gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősíthető.A Cstv. 65. § (1) bekezdése értelmében a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítést a Kormány rendeletben írhatja elő a Cstv. 65. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szempontokra figyelemmel. A Cstv. 65. § (2) bekezdése határozza meg a fenti tárgyú kormányrendelet kihirdetésére nyitva álló határidőt.
A Cstv. 65. § (2) bekezdésének hatályos rendelkezései szerint a kiemelt jelentőségűvé minősítésre irányuló kormányrendeletet főszabályként csődeljárás esetén legkésőbb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül [Cstv. 65. § (2) bekezdés a) pont], felszámolási eljárás esetén pedig legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 365 napon belül [Cstv. 65. § (2) bekezdés b) pont] kell kihirdetni. Ennél hosszabb határidőt a törvény jelenleg csak a 65. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, a többségi állami befolyással működő gazdálkodó szervezetek, továbbá az olyan egyesületek, alapítványok esetén biztosít, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat központi költségvetési szerv vagy állami szerv gyakorolja.
A törvényjavaslat a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítésre irányuló kormányrendelet kihirdetésére nyitva álló határidőt meghosszabbítja abban az esetben is, amennyiben a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítést a Cstv. 65. § (3) bekezdés a) pontja szerinti katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá. A módosítás erősíti a környezeti szempontok érvényesítését a csődeljárások, illetve a felszámolási eljárások során azzal, hogy az ilyen indokból történő kiemelt jelentőségűvé minősítésre hosszabb határidőt biztosít. A stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítés következménye a csőd- és felszámolási eljárásokban a bíróságra és a felszámolóra vonatkozó eljárási határidők rövidülése (pl. a zárómérleg benyújtására nyitva álló határidő a kétéves általános szabályoktól eltérően 270 nap), melynek egyértelmű célja az eljárás gyorsítása. A Javaslatban foglalt módosítás eredményeként folyamatban lévő felszámolási ügyekben is lehetőség nyílik a Cstv. 67. §-ában rögzített - és kifejezetten környezetvédelmi szempontokra alapított - speciális eljárási szabályok alkalmazására.
A Javaslat központi költségvetési forrásból történő környezeti kárelhárításra fordított költségek vonatkozásában lehetőséget biztosít a vagyon megszerzése helyett felszámolási költségként történő érvényesítésére.
A Javaslat kiegészíti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt a közérdekű célból történő kisajátítás tartós környezetkárosodás esetére vonatkozó részletes szabályaival.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Annak érdekében, hogy az állam kiadásai megtérüljenek, a Javaslat biztosítja a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból elvégzett környezeti kár-, és tehermentesítés költségei felszámolási költségnek minősítését.Az 2. §-hoz
A Cstv. 65. § (1) bekezdése szerint a Kormány meghatározott esetekben és indokokkal rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíthet vállalkozásokat. A törvény rögzíti e rendelet kihirdetésének határidejét attól függően, hogy csődeljárásról vagy felszámolási eljárásról van szó. Fennállhatnak olyan kiemelt érdekek, amelyek esetén egy adott gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása szükséges, azonban arra a határidők eltelte miatt már nincs jogszabályi lehetőség. A Cstv. 65. § (2) bekezdés c) pontja kizárólag a többségi állami befolyással működő gazdálkodó szervezet, továbbá az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat központi költségvetési szerv vagy más állami szerv által gyakorolt egyesület, alapítvány esetében ad lehetőséget arra, hogy a stratégiailag kiemeltté minősítésre az eljárás alatt bármikor sor kerülhessen, feltéve, hogy még nem került sor egyezségkötésre, vagy felszámolás esetén a zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.A Cstv. 65. § (3) bekezdése szerint környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi, katasztrófavédelmi szempontok is megalapozzák egy gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítését. E körbe tartoznak többek között az olyan tevékenységek, vagy mulasztások, amelyek a környezetvédelmi jogszabályok, hatósági előírások megsértése révén súlyosan veszélyeztetik vagy károsítják a környezetet. E tevékenységek vagy mulasztások tartós fennállása közegészségügyi vagy katasztrófavédelmi kockázatot is magában rejthet, és mögötte általában nehezen visszafordítható vagy egyáltalán nem visszafordítható folyamatok állnak, ezeket kell az állami beavatkozás fokozásával megelőzni. A Cstv. 65. § (2) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy ilyen kiemelt katasztrófavédelmi, környezetvédelmi érdekek fennállása esetén a Kormány azon gazdálkodó szervezetek tekintetében is dönthessen a stratégiailag kiemeltté minősítésről - az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén -, amelyekben nincs többségi állami befolyás, vagy egyesület, alapítvány esetében, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat nem központi költségvetési- vagy más állami szerv gyakorolja.
A 3. §-hoz
A Javaslat módosítja a törvény adós vagyonának zártkörű pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó feltételeit. Az eddigi konjunktív feltétel helyett, a Cstv. 67. § (9b) vagy (9c) bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében külön-külön is lehetőség van a zártkörű pályázati értékesítésre.A 4. §-hoz
A kiemelt környezeti érdekek szükségessé teszik, hogy az új rendelkezéssel érintett gazdálkodó szervezetek esetében akkor is ki lehessen adni a Cstv. 65. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletet, ha az adott gazdálkodó szervezet esetében a Cstv. 65. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidő már letelt. A Javaslat célja ugyanis éppen az, hogy környezetvédelmi okból az állam a felszámolási vagy csődeljárás bármely szakaszában, - függetlenül attól, hogy milyen az adott gazdálkodó szervezet tulajdonosi, alapítói struktúrája - érvényesíteni tudja a kiemelt eljárásrendet.A kiemelt környezeti érdekek szükségessé teszik, hogy az új rendelkezéssel érintett gazdálkodó szervezetek esetében akkor is ki lehessen adni a Cstv. 65. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletet, ha az adott gazdálkodó szervezet esetében a Cstv. 65. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti határidő már letelt és a felszámolási eljárás folyamatban van. Ezt a célt szolgálja a 2. §-ban foglalt átmeneti rendelkezés.
Az 5. §-hoz
A kisajátítási törvény alapján az államnak, illetve az önkormányzatnak lehetősége van a környezeti károk felszámolása érdekében a kárral érintett ingatlant kisajátítani. Ez olyan esetet jelent, mikor a közérdekű cél nem valamely beruházás megvalósítása, hanem egy adott ingatlanban okozott károk felszámolása. Ez ügyekben a kisajátításra mint végső eszközre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan tulajdonosa (használója) nem hajtja végre az adott ingatlan védelmére vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és az annak alapján hozott hatósági határozatok előírásait, és tevékenysége (ideértve a mulasztást is) már jelentős károkat okozott.A védelmi célú kisajátítás gyakran olyan ügyekben merül fel, ahol a kisajátítási eljárást megelőzően, illetve a kisajátítási eljárás időtartama alatt a kisajátítást kérő állam vagy annak szerve (pl. környezetvédelmi hatóság), vagy - ha erre hatásköre van - az önkormányzat vagy annak hatósága már több intézkedést is megtett a károk felszámolása érdekében. Abban az esetben, ha a kötelezett (az ingatlan tulajdonosa vagy használója) nem tett eleget az adott ingatlan védelmére vonatkozó kötelezettségének, vagyis nem hajtotta végre a hatósági kötelezést, a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok alapján a védelem tárgyára tekintettel a hatóságok maguk kell, hogy elvégezzék a károk elhárításához szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedéseket a hatóságok a kötelezett költségére végzik el.
Ha az ingatlan védelme érdekében szükséges az ingatlan kisajátítása, indokolt kifejezetten megjeleníteni a szabályozásban, hogy az állam vagy szervei által a kártalanításra jogosult használó vagy tulajdonos költségére elvégzett, és ilyenformán az adott ingatlan értékét növelő kárelhárítási intézkedések költségei az ingatlan kisajátításáért járó kártalanításba beszámítanak (ha azok a kisajátítási kártalanítás megállapításakor a kötelezettől más módon még nem térültek meg). Előfordulhat, hogy az ingatlan értéke nagyobb összegben nőtt meg az intézkedések folytán, mint amennyibe az intézkedések kerültek, ezért indokolt erre az esetre a nagyobb összeg beszámításáról rendelkezni.
Előfordulhat az is, hogy a kisajátítást kérő (állam, önkormányzat) az ingatlan állapotának helyrehozatala érdekében szükséges tevékenységhez, beruházáshoz támogatást is nyújtott a kötelezett részére. Ezért ha ezt az ingatlant annak védelme érdekében ki kell sajátítani, indokolt, hogy a kártalanítás során a támogatást nyújtó kisajátítást kérő ne fizesse meg az általa nyújtott támogatás folytán megvalósult értéknövekedést.
A 6. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kisajátítási eljárás folyamatban léte alatt is indokolt lehet a kárelhárítási célú intézkedések folytatása, melynek teljes összköltsége csak a kárelhárítás befejezését követően számítható ki, lehetővé kell tenni a kisajátítási eljárás felfüggesztését arra az időtartamra, míg a kárelhárítási célú intézkedések be nem fejeződnek.A 7. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt kisajátítási eljárásokban kell alkalmazni.A 8. §-hoz
A Javaslat a kihirdetését követő napban határozza meg hatálybalépésének időpontját.