T/4890. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről

adozona.hu

T/4890. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Pénz- és hitelintézeti jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2015.05.20
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/4890. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

A természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó új törvényi szabályozás eszköz arra, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése az adós fizetőképességét helyreállítsa, hozzájáruljon a fizetési nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan eladósodottak számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. Az Országgyűlés ezért a fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, eladósodott természetes személyek számára az egyezségkötési lehetőség előtérbe helyezésével, illetve a kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamat szabályozási kereteinek megteremtésével a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény célja, alapelvei

1. §

(1) A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.
(2) Az adósságrendezési eljárás
a) az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul,
b) az adósságok koordinált kifizetése érdekében a hitelezők méltányos érdekei szerinti feltételeket biztosítja,
c) a b) pont szerinti célból az adós törlesztési képességét erősíti,
d) az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő aktív korú közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat, törlesztési ütemezést valósít meg, valamint
e) a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára - a tartozásaik' elvárt mértékű teljesítését követően - a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.
(3) Az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére szabályszerűen be nem jelentett hitelezői követelés az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthető, a követelés nem kamatozik, a követelés elévülése a kezessel és a dologi zálogkötelezettel szemben is folyik, a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg.

2. §

(1) Az adósságrendezési eljárás során az eljárásban részt vevő felek kötelesek együttműködni egymással és törekszenek arra, hogy az adós számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák az adósságrendezés módjára, részletes szabályaira vonatkozóan.
(2) Az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek helytállásával. Mentes az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevétel.
(3) Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. Az adóst és az adóstársat együttműködési kötelezettség terheli a hitelezőkkel és a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, illetve a családi vagyonfelügyelővel szemben.
(4) A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzésé alatt áll.
(5) Ahol e törvény és végrehajtási rendeletei az adós részére jogot vagy kötelezettséget vagy annak jogkövetkezményét állapítanak meg, azt e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóstársra is érteni kell.

3. §

(1) Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint e törvényben meghatározott főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk - lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.
(2) A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek megvizsgálása, a főhitelező látja el a az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, továbbá a megkötött megállapodást az ARE nyilvántartásba történő bejegyzés céljából megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.
(3) A bírósági adósságrendezés az adósságrendezés elrendelését követően magában foglalhatja
a) az adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárást,
b) az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárást,
c) a vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és az adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat meghozatalára és végrehajtására irányuló eljárást (a továbbiakban: adósságtörlesztési eljárás),
d) a bírósági adósságrendezés időtartamának leteltét követően a mentesítési eljárást,
e) a mentesítés hatályon kívül helyezése iránti eljárást, valamint j) az igénybe vehető jogorvoslatokat.
(4) A bírósági adósságrendezés során bíróság végzéssel dönt a bírósági adósságrendezés elrendeléséről, a bírósági adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás) jóváhagyásáról, az adósságtörlesztésről, a mentesítésről és a mentesítés hatályon kívül helyezéséről.
(5) A bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével - az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében - a hitelezőivel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá.
(6) A vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat (a továbbiakban: adósságtörlesztési határozat) végrehajtására irányuló eljárás célja, hogy - a sikertelen egyezségkötésre (egyezségmódosításra) irányuló eljárást követően, vagy az egyezség végrehajtásának az adósnak fel nem róható okból történő meghiúsulása esetén - a családi vagyonfelügyelő által készített vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) alapján, a bíróság által hozott végzésben meghatározottak szerint, a hitelezők követelései az e törvényben meghatározott módon és feltételek mellett kielégítést nyerjenek.
(7) Az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárás, továbbá az adósságtörlesztési határozat módosítására irányuló eljárás célja
a) az adósnak fel nem róható, rendkívüli és kedvezőtlen körülmények vagy események esetén az egyezség vagy az adósságtörlesztési bírósági határozat adósra nézve kedvezőbb módosítása, vagy
b) az adós rendkívüli, nagyobb összegű vagyonszerzése, pénzbevétele esetén az egyezség vagy az adósságtörlesztési bírósági határozat hitelezőre nézve kedvezőbb módosítása.
(8) Bírósági nemperes eljárások kezdeményezhetők, ha utólag kiderül, hogy az adós a vagyonát, jövedelmét a hitelezők elől jogellenesen elvonta, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, illetve a bírósági adósságrendezési egyezségben vállaltakat nem teljesítette.

4. §

(1) Az adósságrendezés során a hitelezőkkel megkötésre kerülő megállapodás vagy a bírósági egyezségkötés előkészítése során az adós helyett - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik -
a) az adóstárs,
b) az adós vagy adóstárs hozzátartozója, vagy
c) az adós vagy adóstárs által megbízott ügyvéd, ügyvédi iroda
meghatalmazottként eljárhat, de az adós személyesen köteles megtenni az e törvényben meghatározott jognyilatkozatokat és kötelezettségvállalásokat.
(2) Az adós és az adóstárs közösen írásbeli nyilatkozatot tehetnek arról, hogy az e törvény szerinti eljárásokban csak az egyikük számára kell kézbesíteni az e törvény szerinti határozatokat és csak az egyikük számára kell megküldeni az e törvény szerinti értesítéseket.
(3) Az adósságrendezés során a jogi személy hitelező számára 2016. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően lehetőség a főhitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálattal történő elektronikus kapcsolattartás.
(4) Az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai és biztonsági feltételeket az érintett feleknek folyamatosan biztosítaniuk kell.
(5) Az elektronikus kapcsolattartás során a felek az iratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy szervezeti aláírással és minősített időbélyegzővel látják el.

2. Értelmező rendelkezések

5. §

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:
1. adós: az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő belföldi természetes személy,
2. adósságrendezés kezdeményezése: 17. § (1) bekezdés vagy 22. § (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása,
3. adósságrendezés kezdő időpontja:
a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálattól az adósságrendezés feltételeinek ellenőrzéséről kiállított igazolás dátuma,
b) bírósági adósságrendezés esetén az adósságrendezést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,
4. adósságrendezés záró időpontja:
a) a bíróságon kívüli adósságrendezés esetén
aa) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós együttműködésének hiányában, illetve mulasztásai miatt sikertelen, vagy
ab) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen, mert a felek között nem jött létre megállapodás,
ac) amennyiben a családi vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós nem felel meg az adósságrendezés feltételeinek vagy hiánypótlási, adatváltozás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a családi vagyonfelügyelővel az együttműködési kötelezettségét megszegi, és erre tekintettel a családi vagyonfelügyelő az adósságrendezés elutasítását kezdeményezi a bíróságon, a bíróságnak az adósságrendezési kérelmet elutasító határozata jogerőre emelkedésének napja,
ad) ha az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglaltakat teljesíti, a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
b) bírósági adósságrendezési eljárás esetén
ba) az adósságrendezési kérelmet elutasító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
bb) az adósságrendezési eljárást megszüntető bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
bc) az adósságrendezési egyezség szabályszerű teljesítése esetén a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító, az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
bd) az adósságtörlesztési határozatban meghatározott kötelezettségeit szabályszerűen teljesítő adóst a fennmaradó adósságok megfizetése alól az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
5. adóstárs: az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal - ide értve a készfizető kezest is - egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van,
6. adótartozás: az Art. 178. § 4. pontjában meghatározott, lejárt esedékességű, és az ott meghatározott, nettó módon nyilvántartott fizetési kötelezettség,
7. aktív korú: a 18 év feletti, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött természetes személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek vágy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti megváltozott munkaképességű személynek,
8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás,
9. Art. : az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
10. államháztartási szervezet: az állam, a helyi önkormányzat, közigazgatási szerv és egyéb az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezet,
11. belföldi természetes személy: az Szja. tv. 3. § 2. pontjában felsorolt belföldi illetőségű magánszemély,
12. biztosított követelés: az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy forgalmi értéke erejéig - amely megfizetésének biztosítása érdekében
" a) az adós vagy más zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjog áll fenn,
b) az adós mint kötelezett vagy az adós kötelezettségéért más személy óvadékot nyújtott,
c) az adós mint kötelezett vagyontárgyán vagy vagyoni értékű jogán biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki.
13. bírósági adósságrendezés időtartama: a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az bírósági adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszak,-e két időpontot is beleértve,
14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatal központi és a kormányhivatalokba integrálódott területi szerveinél az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatok ellátására felállításra kerülő szervezeti egység,
15. családi vagyonfelügyelő: az adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a Családi Csődvédelmi Szolgálatot magában foglaló költségvetési szervvel áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban,
16. egyedül élő: egyszemélyes háztartásban élő személy,
17. egyéb hitelező: akinek üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben, végrehajtható okirattal vagy számlával igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben,
18. egyéb kötelezett:
a) aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében-az adóssal vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,
b) a kezes abban az esetben, de az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,
c) a zálogkötelezett (az adós tartozását biztosító zálogszerződés zálogkötelezettje),
19. egyéni vállalkozó: az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég tagja és az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,
20. elemi kár: az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti esemény,
21. fogyasztó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti személy,
22. fogyatékkal élő: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény értelmében súlyosan fogyatékos személynek minősül,
23. forgalmi érték: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, pénzben kifejezett érték,
24. főhitelező:
a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mindazon hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy
b) az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja,
25. hátrasorolt követelés: az adóssal szemben érvényesítendő olyan követelés,
a) amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),
b) amelynek jogosultja az adós (adóstárs), egyéb kötelezett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),
c) amelynek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelynek az adós, adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező tagja,
d) olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb követelések közé,
26. hitelező:
a) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek
aa) az adóssal szemben jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték, vagy
ab) akinek az adós által elismert vagy legalább 80 %-os mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben,
b) a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az a) pontban foglaltakon kívül az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50 000 forintot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik,
27. hitelköltség: a hitelviszonyból eredő pénzkövetelés tőkeösszege, kamatai és egyéb járulékai
28. hitelviszony: pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés, pénzkölcsön szerződés, pénzügyi lízing szerződés,
29. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
30. hozzátartozó, közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. és 1. pontja szerinti személyek azzal, hogy az adós élettársa abban az esetben tartozik ebbe a körbe, ha az adóssal az adósságrendezés kezdő időpontjában azonos lakóhelyen bejelentve, közös háztartásban él,
31. jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést is - amelynek fedezete Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog,
32. jövedelem: a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott része, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmet is, továbbá - függetlenül a Szoc. tv. előírásától - az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt is,
33. Kel: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
34. KHR: központi hitelinformációs rendszer,
35. KHR. ív.: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény,
36. kiemelt hitelezői követelések:
a) a főhitelező jelzáloggal biztosított követelése a zálogjoggal terhelt ingatlan hitelkihelyezéskor megállapított forgalmi értékéig (ha ez nem állapítható meg, akkor az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor nyilvántartott hitelbiztosítéki értékig) azzal, hogy az ezt meghaladó követelést a c) pont szerinti egyéb hitelezői igények közé kell besorolni,
b) a főhitelezőn kívüli olyan jelzáloghitelező, aki a zálogjoggal terhelt ingatlan megvásárlásához mint pénzügyi intézmény vagy munkáltatói kölcsönszerződés alapján kölcsönt folyósított, a kölcsönfolyósítás időpontjában alapul vett hitelbiztosítéki értékig, azzal, hogy az ezt meghaladó követelést a c) pont szerinti egyéb hitelezői igények közé kell besorolni,
c) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt megindított, és a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett végrehajtási eljárásokban a hitelező által előlegezett, de a végrehajtásból meg nem térült végrehajtási költség,
d) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés zálogjogosult által megelőlegezett költsége,
37. közérdekkel összefüggő követelés:
a) az állami kezesség beváltása következtében keletkező megtérítési igény,
b) a közüzemi szerződés alapján a közműszolgáltató által érvényesített követelés,
c) a lakáscélú, otthonteremtési célú kamat- és egyéb támogatás visszafizettetése alapján az adóssal szemben fennálló követelés,
d) az az adótartozás vagy más köztartozás, egyéb, közjogi jogviszonyban jogerős határozattal megállapított vagy végrehajtható fizetési kötelezettség, amelynek a megfizetésére az adós fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott vagy amely a bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárás időtartama alatt keletkezett,
e) a jogalap nélkül felvett, társadalombiztosítási jogviszony alapján járó juttatás, állami, önkormányzati szociális vagy családtámogatási juttatás visszafizetésére tekintettel keletkezett követelés,
f) a bírósági eljárással összefüggésben keletkezett, az állammal szemben fennálló tartozás,
g) a diákhitelből eredő követelés.
38. közműszolgáltató: víziközmű-szolgáltatást, szénhidrogén-ellátást, távhőszolgáltatást, villamos energia szolgáltatást, hulladékszállítást, kéményseprő-ipari közszolgáltatást biztosító szolgáltató,
39. lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan: az a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), amely az adós vagy adóstárs tulajdonában áll, és az ingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, vagy olyan lakóingatlan, amelyre vonatkozóan az adós vagy adóstárs pénzügyi intézménnyel lízingszerződést kötött, és amely az adós, adóstárs, vagy az említettek közeli hozzátartozói bejelentett lakóhelye 2015. május 15-én - 2016. október 1-jétől követően kezdeményezett adósságrendezési eljárás esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon - valamint azt követően is folyamatosan, továbbá az említett személyek ténylegesen is ott laknak, feltéve, hogy
a) az adósnak, adóstársnak,
b) az adós, adóstárs tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt lakóingatlanban vagy a lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak, vagy
c) ha a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nem az adós vagy az adóstárs tulajdonában van, a zálogkötelezettnek
más, lakhatást biztosító, tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot) nincs, vagy az nem felel meg méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem,
40. méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), ahol a méltányolható lakásigény mértékénél figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számát is,
41. mindennapi életvitelhez szükséges alapvető, folyamatosan teljesítendő szolgáltatások:
a) közműszolgáltatások,
b) pénzforgalmi szolgáltató által biztosított, pénzforgalmi keretszerződés alapján nyújtott, fizetési számla vezetését magában foglaló szolgáltatás,
c) társasházi és lakásszövetkezeti lakások számára a társasház, lakásszövetkezet által biztosított épület-karbantartási, épületüzemeltetési, takarítási szolgáltatások, fűtési és egyéb közműszolgáltatások,
e) lakóingatlanra kötött vagyon- felelősségbiztosítási szerződés, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás,
42. minimálbér: külön jogszabály rendelkezése alapján megállapított kötelező legkisebb munkabér,
43. öregségi nyugdíj legkisebb mértéke: az erről szóló jogszabályban meghatározott, évente felülvizsgált összeg,
44. önállóan forgalomképes ingatlan: olyan ingatlan, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, vagy olyan önálló tulajdoni illetőség, amely a természetben elkülönült, és a használatát megosztási megállapodás rendezi,
45. pénzforgalmi szolgáltató: a Hpt. és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott szervezet,
46. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló tevékenységként hitelt, pénzkölcsönt vagy pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi intézményt is,
47. privilegizált követelés:
a) a törvényen alapuló tartásra jogosult részére jogerős határozattal vagy egyezséggel megállapított tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tartásdíj) jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét - a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének háromszorosát - meg nem haladó havi összeggel számolva,
b) bíróság által jogerősen megállapított, természetes személyt járadékszerüen megillető kártérítés, jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét meg nem haladó havi összeggel számolva,
c) társasházi közös költségre vonatkozó követelés, lakásszövetkezeti fenntartási célú követelés, társasházanként, lakásszövetkezetenként legfeljebb 15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva,
d) a természetes személyt egy összegben megillető, bíróság által jogerősen megállapított kártérítés, sérelemdíj jogosultanként összesen legfeljebb 2 millió forint összegig,
e) közérdekkel összefüggő követelések,
48. Ptk: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
49. Pp. : a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,
50. régi Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
51. saját jogú nyugdíjas: Tbj. 4. §j) pontjában felsoroltak közül az, aki
a) a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
52. súlyosan beteg: az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő személy,
53. Szja. tv. : a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
54. Szoc. tv. : a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
55. tartozás járuléka: a tartozás tőkeösszegén és kamatán felül követelhető késedelmi kamat, pótlék, díj, költségtérítés és egyéb hasonló jellegű fizetési kötelezettség,
56. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy,
57. Tbj.: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
58. természetes, személyazonosító adatok: a következő adatok együttesen: név, születési név, születési idő, hely (ország, település), anyja születési neve,
59. Tny. : a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
60. űrlap: olyan kézzel vagy elektronikusan kitöltendő formanyomtatvány, amely tartalmazza az e törvényben előírt adatokat, jognyilatkozatokat,
61. vagyon: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontjában felsorolt vagyontárgyak, ide értve a pénzeszközöket, valamint a pénzben meghatározható értékre fennálló követeléseket is,
62. végrehajtás alá vont vagyon:
a) az az ingatlan, amelyet - a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével - végrehajtás alá vontak,
b) az az egyéb vagyontárgy, amelyet bírósági vagy más végrehajtás során már lefoglaltak,
63. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
64. víziközmű-szolgáltatás: közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzoltóvíz biztosítással, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is,
65. zálogkötelezett: az adós (adóstárs) személyétől eltérő azon természetes személy, akinek ingatlanán az adóst terhelő pénz- vagy pénzben kifejezett, magánjogi jogviszonyból eredő vagyoni követelés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba.

3. Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások

6. §

(1) Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás .elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.
(2) Nem tartozik az adósságrendezésbe az e törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel.
(3) Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.
(4) Az egyéb kötelezettek az e törvényben meghatározott módon vehetnek részt és vállalhatnak kötelezettséget az adós, adóstárs javára az adósságrendezésben.
(5) Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje. Az a 75 év alatti, aktív korú közeli hozzátartozó, aki a jelzáloggal terhelt vagy pénzügyi lízing szerződéssel érintett e törvény szerinti lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanban rendelkezik lakóhellyel, az adósságrendezés időtartama alatt erre az ingatlanra vonatkozóan köteles viselni a lakás fenntartásával összefüggő költségeket, kivéve, ha súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő.

4. Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei

7. §

(1) Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:
a) ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt -összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,
b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200 %-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdésében felsorolt vagyon, illetve bevétel,
c) az a) pont szerinti tartozások legalább 80 %-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,
d) az a) pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,
e) az a) pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések jogosultjainak száma nem haladja meg az ötöt,
f) a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás, vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,
g) a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett pénztartozás valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó - deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából.
(3) Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartamú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését.

8. §

(1) Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha
a) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy
b) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,
c) ha mint korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs melletti kötelezettségvállalóként * részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,
d) már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,
e) külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,
f) korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben
fa) adósként (adóstársként),
fb) az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként
részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására, a bírósági adósságrendezési iránti kérelem jogerős elutasítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,
g) korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként (adóstársként) részt vett, de a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
h) az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 200 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,
i) az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,
j) az adós nem minősül e törvény alkalmazásában belföldinek,
k) ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben,
l) szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van,
m) közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -,
n) az adós vagy a zálogkötelezett lakóingatlana a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (á továbbiakban: NET) részére megvásárlásra felajánlásra került, kivéve, ha a NET a lakóingatlan megvásárlását elutasítja,
(2) Az (1) bekezdés l) és m) pontja szerinti közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha
a) az adós köztartozása lakáshitel tartozással, annak kamatával, járulékával, lakáscélú vagy otthonteremtési célú hitellel összefüggő állami kezesség beváltása miatt vagy állami lakáscélú támogatás, kamattámogatás visszafizettetésével összefüggésben keletkezett,
b) az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett,
c) az adós köztartozása jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése miatt keletkezett, és ennek összege - járulékaival együtt - nem haladja meg az 500 000 forintot,
d) az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére vonatkozóan az adós - a végrehajtás elrendelését megelőzően vagy a végrehajtási eljárásban legfeljebb egy éves időtartamra részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott, és a részletfizetés mértéke havonta nem haladja meg a 200 000 forintot.

9. §

E törvény rendelkezései szerint adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:
a) fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a 7. § szerinti tartozások miatt a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,
b) legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,
c) legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelés-érvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),
d) a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

5. Az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban

10. §

(1) Az adós, adóstárs az eljárás kezdeményezésekor csatolja az egyéb kötelezett e törvény végrehajtási rendelete szerinti nyilatkozatát, amelyben az egyéb kötelezett nyilatkozik, hogy
a) az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett teljes vagyonával részt vesz oly módon, hogy helytáll az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban meghatározott fizetési kötelezettek teljesítéséért, vagy
b) az eljárásban azzal a .korlátozással vesz részt, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtásában kizárólag az adós e törvény szerinti azon fizetési kötelezettség teljesítéséért vállal kötelezettséget, amely kötelezettségért mint egyetemleges kötelezett vagy mint zálogkötelezett helytállni köteles (az a) pont és e pontban említettek a továbbiakban: az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett),
c) az eljárásban nem vesz részt, de egyúttal tudomásul veszi, hogy a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem nem illeti meg.
(2) Ha az eljárás kezdeményezésekor nem csatolták az egyéb kötelezett nyilatkozatát, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az egyéb kötelezettet 45 napos határidő tűzésével írásban történő nyilatkozattételre hívja fel. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti nyilatkozatát visszavonja, a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem ettől az időponttól nem illeti meg.
(3) A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során, az adósságrendezési megállapodás megkötése során, a bírósági adósságrendezési egyezség megkötése során az egyéb kötelezett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot pótlólag megteheti" erre a családi vagyonfelügyelő ismételten felhívja 5 napos határidő tűzésével. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti nyilatkozatot ekkor teszi meg, a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem akkor illeti meg, ha az erről szóló nyilatkozatot a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és - ha van folyamatban lévő végrehajtási eljárás - a végrehajtó számára is megküldi. A 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem a nyilatkozat kézhezvételéről illeti meg az egyéb kötelezettet, a végrehajtó ebben az esetben a végrehajtást szünetelő ügyként tartja nyilván.
(4) A 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítési eljárások kezdeményezésekor, illetve az eljárás folytatása érdekében a hitelező az egyéb kötelezett (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatának vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyilatkozata visszavonásáról szóló nyilatkozata másolati példányát csatolja, a nyilatkozattétel elmulasztásáról pedig nyilatkozik.
(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek az adóssal, adóstárssal szemben - a kötelezettségvállalásukkal összefüggésben az adósságrendezési eljárás alatt teljesített kifizetésekre tekintettel - az adósságrendezési eljárás záró időpontját követően léphetnek fel, követelésük elévülése az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nyugszik.

6. Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő

11. §

(1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, a kormányhivatalokba integrálódott területi igazságügyi szolgálatok szervezeti egységei.
(2) A Családi Csődvédelmi Szolgálat
a) a lakosság részére tájékoztató anyagokat tesz közzé az adósságok felhalmozódásának és a túladósodottság elkerülésének érdekében célszerű intézkedésekre, valamint az adósságrendezés kezdeményezésének feltételeire és eljárásrendjére vonatkozóan, közzéteszi az adósságrendezéssel összefüggő beadványok, űrlapok, jognyilatkozatok mintáját,
b) ellátja a családi vagyonfelügyelők tevékenységének szakmai irányítását, tevékenységük szakszerűsége és szabályszerűsége érdekében belső kontroll rendszereket működtet, szakmai útmutatókat, módszertani anyagokat, szabályzatokat készít, biztosítja az adósságrendezési ügyekkel összefüggő iratok, nyilvántartások biztonságos tárolását, kezelését, rendszerezését, megőrzését, archiválását, az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartás ügyviteli és szervezési feltételeit.

12. §

(1) A családi vagyonfelügyelők és a feladataik ellátásában közreműködők a Családi Csődvédelmi Szolgálattal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek.
(2) Családi vagyonfelügyelő az a legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő vagy büntetlen előéletű tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki rendelkezik jogi és/vagy közgazdasági végzettséggel, valamint közigazgatási vizsgával vagy jogi szakvizsgával.
(3) A családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát-el, felügyeli az adós gazdálkodását és elvégzi az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelők természetes személyazonosító adataikat, hivatali elérhetőségüket elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a bíróságok számára.
(4) A családi vagyonfelügyelő az ilyen fizetésképtelenségi szakértői feladatokat ellátó személytől elvárható gondossággal köteles eljárni.
(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve a családi vagyonfelügyelőt a bírósági adósságrendezési eljárásból visszahívja, ha a családi vagyonfelügyelő
a) tartósan keresőképtelen vagy más rendkívüli ok miatt nem tudja a feladatát ellátni,
b) megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszonya a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál,
c) súlyosan vagy ismétlődően megszegi a jogszabályokat, elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a jogszabályban foglalt kötelezettségeit, személyével szemben kizáró ok merül fel.
(6) Az új családi vagyonfelügyelő kijelölése, adatainak az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése, a bíróságnak és a feleknek történő megküldése iránt a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat az említett körülmény bekövetkeztekor haladéktalanul intézkedik.

13. §

(1) A területi Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bírósági adósságrendezési eljárásra történő családi vagyonfelügyelői kijelölés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) A kijelölés csak az e törvény szerinti kizárási ok esetén utasítható vissza.
(3) Nem járhat el családi vagyonfelügyelőként az a személy,
a) aki az adós, az adóstárs vagy egyéb kötelezett,
b) az a) pontban említett személyek hozzátartozója,
c) aki a hitelező, vagy a hitelező szervezet vezetője, többségi részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy az említettek közeli hozzátartozója, élettársa,
d) a hitelezővel foglalkoztatásra irányuló, vagy tagi (részvényesi) jogviszonyban álló személy, a hitelező vezető tisztségviselője, jogi képviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, felügyeleti biztosa, az itt felsorolt jogviszony vagy megbízatás időtartama alatt és az azt követő 3 éven belül,
e) ad) pont szerinti jogviszonyban állók közeli hozzátartozója, élettársa,
J) akinek vagy aki közeli hozzátartozójának, élettársának az adósságrendezésbe vont vagyonra nézve tulajdonjoga, haszonélvezeti, használati, bérleti joga vagy dologi jogi igénye van, vagy akinek jogát, jogi érdekét a bírósági adósságrendezés elrendelése befolyásolja,
g) akitől a pártatlan feladatellátás egyéb okból nem várható el. t
(4) A kizárási okot az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Családi Vagyonfelügyelő Szolgálatnak, ezzel egyidejűleg a kijelölést vissza kell utasítani, vagy az eljárásból történő visszahívást kell kezdeményezni - a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.
(5) Ha a kizárási okról a Családi Csődvédelmi Szolgálat szerez tudomást, haladéktalanul intézkedik a családi vagyonfelügyelő visszahívásáról, helyette másik családi vagyonfelügyelőt jelöl ki, amelyet bejegyez az ARE nyilvántartásba és egyidejűleg értesítést küld a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek.

14. §

A családi vagyonfelügyelő munkáját a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál az adott ügyre felállított háromtagú szakmai munkacsoport segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket látja el, egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő pedig vagy jogász vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelésre vonatkozó ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy. Az említett személyeknek is összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, amelyet el kell juttatni a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat vezetője részére.

15. §

(1) A családi vagyonfelügyelőt és a tevékenységét segítő szakmai munkacsoport tagjait titoktartási kötelezettség terheli az adós és az eljárásban részt vevő egyéb személyek nem nyilvános vagy törvényben meghatározott titkot tartalmazó adataira vonatkozóan. A nem nyilvános, illetve a törvényben meghatározott'titkot tartalmazó adatok és dokumentumok biztonságos megőrzését és kezelését biztosítaniuk kell.
(2) A bírósági adósságrendezés elrendelésétől kezdve az adós és az adóstárs vagyoni és pénzügyeit, gazdálkodását, vagyoni kihatású intézkedéseinek szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi, az adós és a hitelezők bevonásával, illetve az adós, egyéb kötelezett meghallgatásával előkészíti az egyezségi tervet, az egyezségmódosítási tervet, az adósságtörlesztési tervet, az adósságtörlesztés-módosítási tervet, valamint az adósságrendezés lezárása érdekében a záró elszámolást, a mentesítési javaslatot, továbbá az említett ügyekben előkészíti és végrehajtja a bíróság határozatait.
(3) Ha a családi vagyonfelügyelő tudomást szerez arról, hogy az adós vagy az adóstárs az adósságrendezés körébe tartozó vagyont vagy bevételt elvonta, eltitkolta, e törvénnyel ellentétesen kezelte, elmulasztja a családi vagyonfelügyelővel, a bírósággal, az eljárásban kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezettekkel és a hitelezőkkel való együttműködési kötelezettségét, visszaélésszerűen gyakorolja jogait, intézkedéseivel kivonja magát a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési jogköre alól, vagy egyébként megsérti az adósságrendezési eljárás szerinti kötelezettségeit, ezt a tényt és az ezzel összefüggő információkat köteles jelezni a hitelezőknek és a bíróságnak, továbbá,kezdeményeznie kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek eljárását bűncselekmény gyanúja esetén.

7. Adósságrendezési nyilvántartás

16. §

(1) Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendelés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala közhiteles országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás), amely nyilvántartáshoz a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatok hozzákapcsolódnak. Az ARE nyilvántartásba a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatok jegyzik be az őket érintő ügyekben az e törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és töltik fel a dokumentumtárba az e törvényben meghatározott okiratokat digitalizált formában. Az ARE nyilvántartás informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatait a Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala látja el.
(2) Az ARE nyilvántartás tartalmazza:
a) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése esetén ezt a tényt, bekövetkezésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
b) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatása esetén ezt a tényt, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét,
c) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lefolytatása esetén ennek tényét, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét, a hitelezőkkel kötött megállapodás szövegét,
d) a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
e) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetén
ea) a bíróság nevét, székhelyét,
eb) az adósságrendezést elrendelő jogerős végzés ügyszámát, dátumát, a jogerőre emelkedés napját,
ec) az adósságrendezés kezdő időpontját, amely megegyezik az fb) alpont szerinti dátummal,
ed) az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, ha az eljárásban az adós személyében jogutódlás következik be, mind a jogutód, mind a jogelőd adós e pont szerinti adatait,
ee) az adósságrendezési eljárásban az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatait és lakcímadatait,
ef) az adósságrendezési eljárásban be nem kapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatait és lakcímadatait,
eg) a kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és. elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, annak a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
f) a bírósági adósságrendezés elrendelésének időpontjában azon hitelezők adósságrendezési eljárásba való bejelentkezésével összefüggő határidőt, akik pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelésének esedékessége már lejárt vagy a bírósági adósságrendezés elrendelését követő öt éven belül jár le,
g) a bírósági adósságrendezési eljárásban megkötött egyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
h) a bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezségmódosítást jóváhagyó jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét^ a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
i) bírósági adósságrendezési eljárásban jóváhagyott egyezség (egyezségmódosítás) szabályszerű végrehajtása esetén az eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós, adóstárs mentesítéséről szóló jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
j) az adósságtörlesztési eljárást elrendelő jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
k) az adósságtörlesztésről szóló jogerős végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
l) az adósságtörlesztésről szóló bírósági végzést módosító jogerős végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
m) a bírósági adósságrendezési eljárás lezárásához készített jegyzőkönyv ügyszámát, keltét, az azt készítő családi vagyonfelügyelő hevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, annak a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
n) a bírósági adósságrendezési eljárás lezárásakor a jogerős mentesítő bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
o) a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető jogerős bírósági végzés ügyszámátvkeltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
p) a jogerős mentesítő határozatot hatályon kívül helyező jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
r) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az érintett hitelező nevét, székhelyét (lakóhelyét)-jogi személy hitelező esetén a bírósági vagy hatósági nyilvántartási számát,
s) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az érintett hitelező nevét, székhelyét (lakóhelyét) jogi személy hitelező esetén a bírósági vagy hatósági nyilvántartási számát.
(3) A családi vagyonfelügyelő az ARE nyilvántartásnak arra az adósságrendezési ügyre vonatkozó adataiba tekinthet be, amelyben részt vesz vagy részt vett. A betekintés a fél, az egyéb kötelezett részéről személyesen történhet, bármelyik területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál. A betekintés ingyenes.
(4) Az ARE nyilvántartásból annak a bíróságnak, közjegyzőnek, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, közigazgatási szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, végrehajtást elrendelő hatóságnak, a végrehajtónak és szociális hatóságnak továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével megjelöli, hogy az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adat megismerésére és kezelésére jogosult. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére jogosult. Az adat igénylése és továbbítása elektronikus úton történik. Az ilyen adatigénylés ingyenes.
(5) Az ARE nyilvántartás adatai közül az adósságrendezés hatálya alatt állásra, kezdő és záró időpontjára vonatkozó adat a (3) vagy (4) bekezdésben felsoroltakon kívüli személy vagy szervezet részére jogi érdek igazolása esetén, vagy akkor lehet tájékoztatást adni, ha az adatigénylő az adósságrendezés alatt álló személlyel szemben olyan okirattal igazolt követeléssel rendelkezik, amely hatósági vagy bírósági úton végrehajtható. A megkeresésről és a tájékoztatás tényéről a Családi Vagyonfelügyelői Szolgálat tájékoztatja az adóst és az adóstársat. A kérelmező a kapott tájékoztatást csak az igénylésben megjelölt célra használhatja fel.
(6) Az ARE nyilvántartás összesített adatai egyedi azonosításra nem alkalmas módon statisztikai célra, továbbá a hatóságok, bíróságok, minisztériumok számára hatásvizsgálati vizsgálatok céljából adhatók át.
(7) A Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében tanúsítványt állít ki a belföldi természetes személyek részére arról, hogy
a) a kérelmező természetes személy nem szerepel az ARE nyilvántartásban adósként, vagy
b) az ARE nyilvántartásban a kérelmező természetes személy szerepel, valamint az általa a tanúsítványba foglalni kért, az ARE nyilvántartásban nyilvántartott adatokról. -
(8) A Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében hiteles vagy nem hiteles másolatot állít ki a belföldi természetes személyek részére a kérelmező természetes személy adósságrendezési eljárásában nyilvántartott okiratokról.
(9) Az ARE nyilvántartásban
a) ha nem indult bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés, az erről szóló tény, illetve határozat bejegyzésének napjától,
b) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lefolytatása esetén az erről szóló adat bejegyzésének napjától,
c) ha a bírósági adósságrendezést elrendelték, annak befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetéséről szóló bírósági végzés bejegyzésének napjától - ide nem értve a d) pont bekezdés szerinti esetet -,
d) ha a mentesítő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától
számított tizedik év utolsó napjáig kell megőrizni, ennek elteltét követően az adatokat á Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala törli.

II. Fejezet

Bíróságon kívüli adósságrendezés

8. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése

17. §

(1) Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően a főhitelezőnél írásban, bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie.
(2) Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az adóstársak egymásnak ezekben az eseteken is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni.
(3) Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.
(4) Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemeit és a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok listáját az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az adósságrendezés kezdeményezését a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal, a 3. mellékletben meghatározott nyilatkozatok, kötelezettségvállalások és űrlapok csatolásával, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott formanyomtatványok igénybevételével lehet megtenni. Az űrlapokon az adós nyilatkozik az adósságrendezésbe tartozó vagyonáról, bevételeiről, kiadásairól, követeléseiről, tartozásairól, a vele közös háztartásban élőkről, valamint az egyéb kötelezettekről, valamint arról, hogy van-e ellene folyamatban végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés.
(6) Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit vezető 26. § (1) bekezdése szerinti intézményeket.

18. §

(1) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére.
(2) Az adósnak és az adóstársnak a tartozásai vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy mely követeléseket, milyen összegben és milyen indokkal, bizonyítékokkal vitat. Nem lehet vitatottnak tekinteni az olyan hitelezői követelést, amelynek fennállását jogerős ítélet, illetve jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség állapította meg, vagy ha az adós tartozáselismerése közokiratba van foglalva (Pp. 195. §), kivéve, ha az adós olyan okirattal bizonyított tényre alapítva vitatja a követelést, amely a határozat jogerőre emelkedése vagy a közokirat létrejötte után következett be.

19. §

(1) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal
a) az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyonának és bevételeinek az adósságrendezés céljára történő bevonására, a tartozások rendezéséhez szükséges bevétele és vagyona rendelkezésre tartására, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat és bevételeket, amelyeket e törvény végrehajtási rendeletében az adósságrendezésbe vonás alól mentesít,
b) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában történő közreműködésre, a főhitelező ezzel összefüggő tevékenységének támogatására,
c) a hitelezőkkel, egyéb kötelezettekkel, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre,
d) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetére gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzésének és a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joga korlátozásának tűrésére,
e) az adósságrendezésre vonatkozó megállapodás megkötéséig vagy az egyezség bírósági jóváhagyásáig terjedő időszakban a törlesztési kötelezettség, illetve a folyamatos fizetési kötelezettségei e törvényben meghatározott mértékű teljesítésére,
f) vagyona, bevételei, valamint a vele szemben - pénzfizetés megfizetése iránt - érvényesített követelések fennállására, változására vonatkozó adatok és dokumentumok szolgáltatására,
g) az általa vagy ellene indított, a pénzfizetésre irányuló vagy pénzben kifejezett vagyoni értékkel összefüggő igényérvényesítési eljárásokkal összefüggő adatoknak az eljárásban részt vevő felek általi megismerhetővé tételéré.
(2) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy
a) a jelzáloggal terhelt lakóingatlana tulajdonát a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás során meg kívánja-e tartani, a főhitelezővel kötött hitelszerződése feltételeinek számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó módosítása esetén - ha pedig a lakóingatlanra pénzügyi lízing szerződése van, kívánja-e annak módosítását azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a képességét megvizsgálják - vagy
b) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön és helyette az adósságrendezési alatt másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlant kíván vásárolni a jelzálogjog másik ingatlanra, mint új zálogtárgyra történő bejegyzésével, vagy
c) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette az adósságrendezési időtartama alatt nem kíván másik lakóingatlant vásárolni vagy lízingbe venni, vagy
d) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanra vonatkozóan pénzügyi lízingszerződést kíván kötni azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a törlesztési képességét megvizsgálják.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel során az adós és az adóstárs által tett közös nyilatkozattal egyetlen jelzáloggal terhelt lakóingatlan tulajdona megtartására vonatkozóan, illetve egyetlen pénzügyi lízingszerződéssel érintett ingatlanra vonatkozóan lehet szándéknyilatkozatot tenni.
(4) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy az általa szolgáltatott adatok, dokumentumok teljes körűek és a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódiak.
(5) Az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal arra, hogy ha a személyi, családi, vagyoni, jövedelmi helyzetében, illetve a lakóhelyével összefüggésben vagy a (6) bekezdés szerinti adatokban változás következik be, az azzal összefüggésben kitöltött újonnan kitöltött űrlapokat és dokumentumokat öt napon belül benyújtja.
(6) Az adósságrendezés kezdeményezésekor adós és az adóstárs írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokat a hitelezők, az egyéb kötelezettek, a hatáskörükben eljáró hatóságok, ügyészség és bíróság, a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a külön törvényben az ilyen adat megismerésére feljogosított szervek - a jogaik gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges körben - megismerjék.
(7) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban tett nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, valamint a bírósági adósságrendezéssel kapcsolatos eljárás megindítása, megszüntetése, valamint a jogerős mentesítő határozat a központi hitelinformációs rendszerbe bejegyzésre kerüljön.
(8) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, annak sikertelensége és a bírósági adósságrendezés elrendelése a hitelezői igénybejelentések céljából közzétett hirdetményből megismerhető legyen.
(9) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós, adóstárs a főhitelező előtt írásban kötelezettséget vállal a főhitelező eljárásával közvetlenül összefüggő postai és távközlési készkiadások megtérítése érdekében az e törvényben meghatározott összegű költségátalány előlegezésére és megfizetésére.
(10) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e adóstársa, és csatolja az adóstárs nyilatkozatát az eljárás közös kezdeményezésére, és arra, hogy melyek azok a tartozások amelyekre vonatkozóan az adóstársnak nincs helytállási kötelezettsége.
(11) Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e olyan személy, aki egyéb kötelezettként az adósságrendezésbe vonható, az egyéb kötelezett egyetemleges felelőssége vagy zálogkötelezettsége mely tartozásokra vonatkozóan áll fenn, továbbá
a) csatolja az egyéb kötelezett,nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal-e az adósságrendezés alatt e törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy
b) igazolja, hogy az egyéb kötelezettet az adósságrendezés kezdeményezését megelőzően nyilatkozattételre felhívta.
(12) A (6) és (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor kapott adatokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat nem nyilvános személyes adatként és banktitokként kezeli, és megteszi azok biztonságos megőrzéséhez szükséges intézkedéseket.
(13) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy ha a bíróságon kívüli adósságrendezés nem indul meg vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás nem jön létre, akkor a bírósági adósságrendezést kezdeményezi, és csatolja az ezzel összefüggő kérelmét is.
(14) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy más adósságrendezési eljárást sem belföldön, sem külföldön nem kezdeményezett, ilyen eljárás nem indult, volt-e korábban ilyen eljárás hatálya alatt és ha igen a tartozásai alól mentesült-e, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen eljárást az az e törvényben meghatározott időtartamon belül nem kezdeményez.
(15) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül 500 000 forintot meghaladóan vállalt-e ingyenesen kötelezettségvállalást, utasított-e vissza örökséget, és idegenített-e el vagyontárgyakat.

20. §

(1) A főhitelező 8 napon belül írásban nyilatkozik az adós számára, hogy a) e törvény szerint főhitelezőnek minősül-e, és ha igen,
b) köteles-e a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására,
c) ha nem köteles a főhitelezői feladatok ellátására, azt vállalja-e.
(2) A főhitelező köteles az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat ellátni, ha az adós vagy az adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn, és a főhitelező nem áll a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás hatálya alatt vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alatt.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás csak akkor vonható vissza, ha a főhitelezővel szemben a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás indul.
(4) Ha a pénzügyi intézmény nem minősül e törvény szerint főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, az (1) bekezdés c) pontja szerinti nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot követő 5 napon belül az adós lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

21. §

(1) Ha a főhitelező 20. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes - a jelzáloghitel szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztő részlet összegéről. A minimális törlesztő részlet összege a zálogjoggal terhelt lakóingatlan forgalmi értékének 7,8%-ának egy tizenketted része, és amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátásáért 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet az adósnak a felhívástól számított 8 napon belül kell megfizetnie. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg, vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.
(2) Ha az adós az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos vagy egymásnak ellentmondó adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.
(3) Ha adategyeztetés nem szükséges vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a főhitelező haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, ehhez csatolja az adós által benyújtott és az adategyeztetés során keletkezett dokumentumokat, és ennek megtörténtéről az adóst is haladéktalanul értesíti. 2016. január 1-jétől az értesítés és a dokumentumok megküldése elektronikus úton történik.

22. §

(1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, az ismert hitelezőket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.
(2) Ha az adósnak nincs főhitelezője, az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit írásban, a lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálat útján terjeszti elő a bírósághoz, és ennek során teszi meg a 17-19. § -ban felsorolt olyan nyilatkozatokat, amelyek a bírósági adósságrendezés kezdeményezésével függenek össze, és nyilatkozik arról, hogy bíróságon kívül adósságrendezés kezdeményezésére nem volt jogosult. Az adós az adósságrendezés kezdeményezéséről a hitelezőit írásban tájékoztatni köteles, és az ezt igazoló dokumentumokat a kérelméhez csatolja.
(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat
a) a 21. § (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított
30 napon belül megvizsgálja a dokumentumokat abból a célból, hogy az adós jogosult-e adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, továbbá elvégzi az adatok ellenőrzését a 23.§ és a környezettanulmány elvégeztetését a 24. §-ban foglaltak szerint.
(4) A Családi Csődvédelmi Szolgálat - az adós, adóstárs hitelviszonyból eredő tartozásainak és az adós, adóstárs által a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány összevetése céljából - betekint a KHR tv. 5. § (1) bekezdése szerinti adatbázisba, a KHR törvény mellékletének II. fejezet 1. pontjában szereplő adatok megismerése céljából. Ha az adós által megadott adatok nem egyeznek meg a KHR adataival, a családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által valótlan adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása. Ha az adós a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti, a dokumentumok kiegészítése vagy kijavítása és azok benyújtása iránt nem intézkedik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat - az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel - az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

23. §

(1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelme és annak mellékletei vizsgálata során az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a Ket. szerinti belföldi és külföldi jogsegély útján, az adós által adott adatokat ellenőrzi, továbbá beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok, vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni, akkor az adatot így szerzi be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során beszerzett adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a főhitelezőnek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja a főhitelezőt az adós, adóstárs közhiteles nyilvántartásokban bejegyzett vagyonának tulajdonjogáról és vagyoni értékű jogáról, a vagyontárgyakat terhelő jogokról, folyamatban lévő eljárásokról, a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyletekre vonatkozó adatokról. Ha ezekből az ügyletekből arra lehet következtetni, hogy az adós, vagy az adóstárs a vagyonát az adósságrendezés előtt vagy annak kezdeményezését követően elvonta, a Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről értesíti a főhitelezőt, és ezzel egyidejűleg - az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel - az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

24. §

(1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat - a kérelemben foglaltak megalapozottsága, továbbá az adós (adóstárs) és vele közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülmények, a lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok összevetése, továbbá az adós által lakáshasználatra jogosítottak száma, a lakáshasználat jogcíme, az adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni körülményei megvizsgálása céljából - részletes környezettanulmány készítésére kéri fel az adós lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét. Ha a jelzálogjoggal terhelt vagy a pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban nem az adós lakik, környezettanulmány készítésére az adós lakóhelye és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét is fel kell kérni. A környezettanulmányt a felkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni. A környezettanulmány díja az adóst terheli.
(2) A környezettanulmány elvégzésével összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

25. §

(1) Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a hiányzó adatok, dokumentumok pótlására, illetve adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által hiányosan vagy valótlanul megadott adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása, a hiányzó dokumentumok benyújtása.
(2) Ha az adós az adategyeztetést elmulasztja vagy az (1) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót, továbbá az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.
(3) Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a 23. § szerinti vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást, valamint a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyvet postai úton megküldi az adósnak és elektronikus úton és postai úton a főhitelezőnek.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről. A hirdetmény tartalmazza a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek. A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról.

9. Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai

26. §

(1) Az adós, adóstárs számláit, pénzügyi eszközeit vezető, pénzügyi eszközeit nyilvántartó pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adósságrendezés kezdeményezésének tényét és az azzal összefüggő adatokat a kezdeményezés tudomásul vételétől a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételéig banktitokként, vagy az adott intézményre irányadó titokként kezeli.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásul vételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. Az (1) bekezdésben említett intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt, vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásul vétel az adós, adóstárs, egyéb kötelezett erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.
(3) Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a lízingszerződést, a közműszolgáltatásra kötött szerződést és más, az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására.
(4) Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával kezeli, kiadásait úgy ésszerűsíti, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem (idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.
(5) A Családi Vagyonfelügyelői Szolgálat á 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg kezdeményezi az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve aj bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.
(6) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.
(7) Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően megteszi a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében.
(8) Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozás átvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik.
(9) Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékfeljegyzési jog illeti meg.
(10) Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adós - ha e törvény kivételt nem tesz - sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan.
(11) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett 50 000 forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozásokat az adósnak az eljárás kezdeményezésekor elkülönítetten be kell mutatnia. Ezeket a tartozásokat adós - ha tartozás jogcíme, összege okirattal igazolható - az adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelő előzetes jóváhagyásával és akkor lehet kifizetni, ha az nem veszélyezteti a folyamatos törlesztési kötelezettség, továbbá az egyezségben, illetve törlesztési határozatban megállapított törlesztési kötelezettség teljesítését. Ezek a követelések a Ptk. szerinti ügyleti kamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.
(12) Ha az adós az e §-ban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Családi Csődvédelmi Szolgálat adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, ha pedig a bíróság már elrendelte az adósságrendezést, az eljárás megszüntetését kezdeményezi.

27. §

A 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napjától az adós vagy az adóstárs vagyontárgyán alapított óvadékból a jogosult a követelését közvetlenül kielégítheti, a fennmaradó összeggel 5 napon belül köteles az adóssal elszámolni.

28. §

(1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós, adóstárs által tett nyilatkozatok alapján bejelenti az adóssal, adóstárssal, illetőleg az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben végrehajtási eljárást folytató önálló bírósági végrehajtónak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve - az adóssal, a kezessel, egyéb egyetemleges kötelezettel és a dologi kötelezettel 'szemben - a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel a felek és az egyéb kötelezettek által, a szünetelés időtartam alatt tett nyilatkozatok is hatálytalanok; ettől az időponttól minden határidő nyugszik. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Az adósságrendezési eljárás kezdő időpontjáig sikeresen lefolytatott árverési értékesítésből befolyt, de -fel nem osztott vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint felosztja a végrehajtást kérők között. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor lefolytatja le, ha a licitálás már megkezdődött, és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó Vht. szabályai szerint felosztja fel a végrehajtást kérők között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, amennyiben az egyéb kötelezett részt vesz.
(3) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő végrehajtási eljárás korlátozás nélkül folytatódik azzal, hogy a végrehajtást kérő a behajtott követelés összegét havonta köteles bejelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.
(4) Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló értesítés kézhezvételétől kezdve az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyonára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés nem kezdeményezhető, nem folytatható le, az adós vagyonára vezetett végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perek szünetelnek, az értékesítésre vonatkozó cselekmények nem folytathatók, a régi Ptk. szerinti szabályok szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog, vételi jog, visszavásárlási jog nem gyakorolható, biztosítéki célú engedményezésen alapuló követelésből eredő jog, továbbá az adóssal szemben pénzkövetelés érvényesítése csak az adósságrendezés keretében, hitelezőként bejelentkezve érvényesíthető; az ezzel ellentétes intézkedések hatálytalanok. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásul vétel az adós erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.
(5) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés korlátozás nélkül folytatódhat azzal, hogy a zálogjogosult az értékesítésből származó bevétellel haladéktalanul köteles elszámolni az adóssal.
(6) A hitelezői követeléseknek az adós által nem vitatottként történő bejelentése, illetve nem vitatottként történt elfogadása nem jelenti a követelés teljes összegének elismerését, amennyiben később jut az adós tudomására olyan körülmény vagy bizonyíték, amelyre tekintettel kérheti a tartozás összegének módosítását.

29. §

(1) Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napján elenyésznek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ott említett tényről - annak bekövetkeztéről történt tudomásszerzését követő 8 napon belül, a határozat másolatának megküldésével - a családi vagyonfelügyelő köteles írásban tájékoztatni
a) az ismertté vált újabb hitelezőket,
b) folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót,
c) az eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezetteket.
(3) Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló jogerős végzés kézhezvételét követő 5 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. §
(4) bekezdés szerinti hirdetmény visszavonásáról tesz közzé hirdetményt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján.

10. A bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás

30. §

(1) Ha a főhitelező vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte, a főhitelező a 25. § (3) bekezdés szerinti igazolás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, az elérhetőségükre, valamint a hitelezői követelésekre vonatkozó adatokkal.
(2) A főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan - figyelembe véve az adós 19. § (2) bekezdése alapján tett nyilatkozatát is - megállapodás-tervezetet készít, melyet az adós aláírásával is ellátva postai úton megküld minden hitelező és az egyéb kötelezettek számára.
(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy az adósságrendezési megállapodás-tervezetre a kézhezvételtől számított 10 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek, és ezeket elektronikusan és postai úton is juttassák el a főhitelezőnek és postai úton az adósnak.
(4) A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembe vételével - szükség szerint a hitelezőkkel rövid úton is egyeztetve az egyes feltételeket - a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodás-tervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező - az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett aláírásával is ellátva - postai úton és elektronikusan megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára.
(5) A (4) bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy egyetértésük esetén az átdolgozott adósságrendezési megállapodás tervezetet mint szerződéses ajánlatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerű aláírással -magánszemély esetén a hitelező aláírásán kívül két tanú aláírásával is ellátva - postai úton juttassák el a főhitelezőnek és az adósnak. A hitelező felhívásának tartalmaznia kell, hogy újabb kiegészítő vagy a megállapodás tervezettől eltérő feltételeket a hitelező nem alkalmazhat az elfogadó nyilatkozatában.
(6) Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.
(7) Az adósságrendezési megállapodás és az azt elfogadó nyilatkozatok másolatát a főhitelező a kézhezvételtől számított 8 napon belül megküldi
a) az adós, adóstárs
b) a hitelezők,
c) az egyéb kötelezettek,
d) a Családi Csődvédelmi Szolgálat,
e) a végrehajtást foganatosító hatóság, illetve a bírósági végrehajtó részére.
(8) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét 5 napon belül bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Erről az adatról a Családi Vagyonfelügyelő írásbeli megkeresésre tájékoztatást ad azoknak, akik hitelt érdemlően, okirattal igazolják, hogy az adóssal szemben az adósságrendezés kezdeményezésekor pénzfizetésre irányuló követeléssel rendelkeztek az adóssal szemben, de hitelezőként az adósságrendezésbe nem jelentkeztek be. Az említett hitelezői megkeresés és a hitelező tájékoztatásának tényéről a Családi Vagyonfelügyelő 5 napon belül írásban tájékoztatja az adóst, adóstársat és a főhitelezőt.
(9) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a megállapodást az ARE dokumentumtárában a beérkezést követő tizedik év utolsó napjáig őrzi meg.

11. Sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés

31. §

(1) Ha
a) a 25. § (3) bekezdés szerinti igazolás főhitelező általi kézhezvételétől számított 75 napon belül - amennyiben a hitelezők között a főhitelezőn és kapcsolt vállalkozásain kívül más hitelezők vannak, akkor 90 napon belül - nem jön létre a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, vagy
b) a főhitelező bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye, tekintettel az olyan, a 25. § (4) bekezdése szerint igazolt hitelezői követelésre, amelynek bejelentését az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor, illetve a bíróságon kívüli adósságrendezés alatt elmulasztotta, vagy
c) a főhitelező vagy a hitelezők bármelyike a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára bejelenti, hogy az adós, adóstárs az e törvényben vagy az adósságrendezési megállapodásban vállalt kötelezettségeit felhívás ellenére 30 nap múlva sem teljesíti,
a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatását az ARE nyilvántartásba bejegyzi.
(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés 25. § (2) bekezdése szerinti sikertelen kezdeményezésének vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.
(4) Ha a Családi Csődvédelmi Szolgálat az (1) bekezdés a) pontja szerinti okból a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét állapította meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján hirdetményt tesz közzé arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja az ismert és ismeretlen hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére, és a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételi díjnak a Családi Csődvédelmi Szolgálat erre a célra nyitott kincstári számlájára történő befizetésére. A hirdetményben fel kell hívni a hitelezők figyelmét az 1. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.
(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós bírósági adósságrendezés iránti, 19. § (13) bekezdés szerinti kérelmét, annak mellékleteit, valamint a bíróságon kívüli adósságrendezés dokumentumait postai úton eljuttatja az adós lakóhelye szerinti, hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak. A dokumentumokhoz olyan elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a kérelemnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát. A Családi Csődvédelmi Szolgálat csatolja továbbá az ARE nyilvántartásba történő bejegyzések adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok másolatát is.
(6) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a (5) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásakor közli a bírósággal az adott bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan az illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő és annak teljes jogkörrel rendelkező helyettesei (a továbbiakban együtt: családi vagyonfelügyelő) nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét.
(7) Ha (4) bekezdés szerinti hirdetményben közzétett határidő alatt bejelentett hitelezői követeléseket a családi vagyonfelügyelő vitatja, azt 8 napon belül elbírálásra a bíróság elé terjeszti.

III. Fejezet

Bírósági adósságrendezési eljárás

12. A bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása

32. §

(1) A bíróság a 31. § szerinti iratokat a postai úton történő beérkezéstől számított 8 napon belül megvizsgálja annak érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, nem kell-e hiánypótlást elrendelni vagy az adósságrendezés iránti kérelmet hivatalból elutasítani. A bíróság 8 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő hivatkozással felhívja az adóst a bírósági adósságrendezési eljárás illetékének lerovására.
(2) Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelem vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek vagy az iratok, adatok kiegészítésre vagy kijavításra szorulnak, a bíróság legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az adóst, a jogkövetkezményekre történő felhívással.

33. §

(1) A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül hivatalból elutasítja, ha
a) ha a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg az e törvényben meghatározott feltételeknek,
b) a 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben,
c) ha az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, de a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak történő áttétel - az ennek megállapításához szükséges adatok hiánya miatt - nem lehetséges,
d) ha az adós vagy - meghatalmazás hiányában az adóstárs - belföldi idézési címmel nem rendelkezik,
e) ha az adósnak a kérelmében megadott idézési címen a 21. § (1) és (2) bekezdés szerinti felhívásokat nem lehetett kézbesíteni,
f) az adósságrendezési eljárásra a magyar bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kizárt,
g) az adós nem kezdeményezte a főhitelezőnél az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezést,
h) az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett ellen már van folyamatban adósságrendezés,
i) az adósnak, adóstársnak nincs perbeli cselekvőképessége és a kérelmet nem törvényes képviselője útján nyújtotta be,
j) az adós, adóstárs a bírósági eljárás illetékét a felhívásban meghatározott határidőre nem fizette meg,
k) ha az adós vagy adóstárs vagyonát bűnügyi zárlat alá vonták.

34. §

(1) Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat az ügyet a 22. § (3) bekezdés alapján továbbítja a bíróság részére, a bíróság 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, adóstársat és az eljárásban a kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettet, hogy írásban nyilatkozzon írásban az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül visszterhesen elidegenített vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról. A hiánypótlási határidő eredménytelen letelte esetén, valamint akkor, ha a csatolt iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján az állapítható meg, hogy a jogügylet a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, a bíróság az adósságrendezési kérelmet elutasítja. A bíróság az adósságrendezési kérelmet abban az esetben is elutasítja, amennyiben a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, hogy az adós, adóstárs vagy az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett által a kérelem előterjesztését megelőző 5 évben történt ingyenes vagyonátruházás vagy kötelezettségvállalás a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette.
(2) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító végzés ellen csak az adós, adóstárs fellebbezhet, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
(3) A fellebbezést nem kell észrevételezésre a többi félnek megküldeni. A másodfokú bíróság a fellebbezést 15 napon belül bírálja el.
(4) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító végzés jogerőre emelkedésekor az adósságrendezés kezdeményezése joghatásainak megszűnésére vonatkozóan a 29. §-ban foglaltak irányadók.

13. A bírósági adósságrendezés elrendelése

35. §

(1) Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, a bíróság - a 32. § (1) bekezdés szerinti felhívás alapján az illeték befizetésének megtörténtét, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 8 napon belül - elrendeli a bírósági adósságrendezést.
(2) A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés rendelkező része tartalmazza
a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,
b) az adós, adóstárs nevét, a nemperes eljárás tárgyát,
c) a bírósági adósságrendezés elrendelését,
d) az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,
e) az illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan az illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő 31. § (5) bekezdésében meghatározott adatait.
(3) A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
(4) A bírósági adósságrendezés elrendelésének napja a bírósági adósságrendezést elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.
(5) A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. A bírósági végzés joghatásai azon felekre nézve, akik a bíróságon kívüli adósságrendezésben nem vettek részt, az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be. Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek.
(6) A bírósági adósságrendezés elrendelését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat ennek tényét, és az általa kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét bejegyzi az ARE nyilvántartásba.
(7) A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő - a külön jogszabályokban meghatározott módon - értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós , adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, kéri az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.
(8) A családi vagyonfelügyelő adatszolgáltatást teljesít az adósságrendezés elrendeléséről az adós, adóstárs lakóhelye szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóságnak, továbbá -ha az adós vagy az adóstárs a későbbi lakhatásának biztosítása, vagy települési szociális támogatás igénylése céljából kéri - a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének is.
(9) A családi vagyonfelügyelő a KHR. tv-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a bírósági adósságrendelés jogerős elrendeléséről a KHR-be.

14. A bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai

36. §

(1) A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az adós lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság illetékes.
(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő, valamint a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A bírósági adósságrendezési eljárásban
a) szünetelésnek,
b) felfüggesztésnek (ide nem értve, ha az adós vagyonát bűnügyi zárlat alá vették),
c) félbeszakadásnak (ide nem értve az adós elhalálozását),
d) a jogutódlás esetét kivéve perbehívásnak, illetve perbevonásnak,
e) beavatkozásnak,
f) díj- és költségmentességnek, valamint illeték- és költségfeljegyzésnek, továbbá
g) a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő előtt teljesítendő eljárási cselekmény elmulasztása igazolásának
nincs helye.
(4) A bírósági adósságrendezési eljárásban félnek minősül az adós, az adóstárs, a hitelező, a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett. A családi vagyonfelügyelő és a bíróság az adósságrendezési eljárásban rész nem vevő egyéb kötelezettektől az őket érintő kérdésekben nyilatkozatot kérhet, illetve az okirati bizonyítékok bemutatására kötelezheti őket.
(5) Az eljárás során ,az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kérelmet előterjesztő félen kívül a többi félnek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet.
(6) A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság "előtt szóbeli meghallgatásnak nincs helye. Ahol jogszabály meghallgatást említ, ott ezen a fél (egyéb kötelezett) írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.
(7) A bírósági adósságrendezési eljárásban - ha e törvény lehetővé teszi bizonyítást -elsősorban okirati bizonyításnak van helye.
(8) A bírósági adósságrendezési eljárásban a Pp. szerinti költségkedvezmények engedélyezésének nincs helye.
(9) Amennyiben bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra főhitelező hiányában nem került sor, a családi vagyonfelügyelő elvégzi a 23- 25. § szerinti adatellenőrzéseket és vizsgálatokat és ennek eredményéről az eljáró bíróságot és a feleket értesíti.

37. §

(1) A bírósági adósságrendezési eljárásban a jogi személy hitelező, a bíróság, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közötti kapcsolattartás 2016. január 1-jétől a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján történik. Az ezzel összefüggő részletes szabályokat - ide értve az elektronikus beadvány benyújtásával az eljárásba történő bejelentkezést, az elektronikus kézbesítést és más irattovábbítást is - e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) A beadványokat a jogi személy hitelező és a családi vagyonfelügyelő a bírósághoz 2016. január 1-jétől elektronikus úton nyújtja be; a nem elektronikus úton benyújtott beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja, kivéve, ha olyan okirat papír alapú bemutatására van szükség, amely eredetileg papíron készült, és terjedelme miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna.
(3) A jogi képviselő nélkül eljáró adós beadványát az eljáró családi vagyonfelügyelőnél jegyzőkönyvbe is mondhatja. Az adós és a családi vagyonfelügyelő által aláírt jegyzőkönyvet a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul elektronikus úton megküldi a bíróságnak.
(4) Ha e törvény végrehajtási rendelete a beadványra meghatározott formátumú űrlapot rendszeresít, a beadványt csak ebben a formában lehet benyújtani; a más formátumú beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítja.

38. §

(1) A bírósági adósságrendezési eljárásban első fokon bírósági titkár - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat.
(2) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél
a) bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezség jóváhagyása, módosítása, hatályon kívül helyezése,
b) bírósági adósságtörlesztési határozat és annak módosítása,
c) az eljárást lezáró, az adós mentesítését kimondó határozat,
d) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás és a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését kimondó határozat.

15. Hitelezők bevonása, az adósságrendezésbe

39. §

(1) A családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján a 25. § (4) bekezdésében meghatározott módon újabb hirdetményt tesz közzé, mely tartalmazza:
a) a hirdetmény közzétételének időpontját,
b) a bíróság nevét, székhelyét,
c) a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésének tényét, az adósságrendezést elrendelő bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés ügyszámát, dátumát, a jogerőre emelkedés napját, azzal, hogy ez a dátum az adósságrendezés kezdő időpontja,
d) az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
e) a kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügy azonosítóját, annak a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
f) azon - az eljárásba a 25. § (4) bekezdése alapján még be nem jelentkezett -hitelezőknek szóló felhívást, akiknek pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelésének esedékessége már lejárt vagy a bírósági adósságrendezés elrendelését követő öt éven belül jár le, a következőkre:
fa) az adós hitelezői a kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó összegű követeléseiket és azok biztosítékait - az azok fennállását igazoló okiratok egyidejű benyújtásával - a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül írásban jelentsék be a családi vagyonfelügyelőnél,
fb) ha a követelés több részletben áll fenn, vagy azt részletekben kell teljesíteni, a részletek összegét és a részletfizetés gyakoriságát is be kell jelenteni,
fc) az fa) alpontban meghatározott határidőn belül a hitelezőknek a nyilvántartásba vételi díjat is be kell fizetniük [88. § (3) bekezdés a pont],
fd) azt a felhívást, hogy ha a hitelező elektronikus iratbeadásra köteles [37. § (1) bekezdés], akkor elektronikusan regisztrálnia kell a bíróság informatikai rendszerében,
fe) ha a követelés az adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az fa)-fd) alpontban meghatározott kötelezettségeket a hitelezőnek a követelése létrejöttét követő 30 napon belül kell teljesítenie,
fg) a figyelmeztetést a bejelentés, a nyilvántartásba vételi díj megfizetése és az elektronikus regisztráció elmulasztásának jogkövetkezményeire, valamint arra, hogy az fa) és az fe) alpontban meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) A hirdetmény szövegét a családi vagyonfelügyelő egyidejűleg az adós által bejelentett és az azóta ismertté vált hitelezőknek közvetlenül is megküldi.
(3) A hirdetményt a közzétételétől számított ötödik év utolsó napjáig - ha pedig az adósságtörlesztési eljárásban az adósságtörlesztés időtartamát ennél hosszabban állapították meg, ennek lejártáig - kell a honlapon elérhetőként tartani, ezt követően a családi vagyonfelügyelő a hirdetményt archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre hozzáférhető. A hirdetményt a családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról, illetve az archív állományból haladéktalanul törli, ha az adósságrendezési eljárás jogerősén befejeződik, és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a mentesítési határozat hatályon kívül helyezését -kezdeményező kérelem benyújtására megindítására vonatkozó jogvesztő határidő is eltelt.
(4) Az e § szerinti hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.
(5) A családi vagyonfelügyelő a hirdetmény közzétételével egyidejűleg a bírósági adósságrendezési eljárást elrendelő jogerős végzést megküldi az adóssal, adóstárssal szemben indult végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) és a végrehajtónak, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére jogosult zálogjogosultnak és az egyéb kötelezettnek.

40. §

(1) Az a hitelező, aki a 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételét követő 30 napon, de legkésőbb 365 napos jogvesztő határidőn belül
a) követelését - a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást jogerősen lezáró határozatban részére megállapított követelést - nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek,
b) nyilvántartásidíj-fizetési kötelezettségének a jogszabályban előírt módon e határidőn belül nem tesz eleget, vagy
c) elektronikus iratbeadásra köteles hitelezőként az elektronikus regisztrációs kötelezettségének ismételt felhívás ellenére nem tesz eleget,
a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vehet részt.
(2) Ha a hitelező követelése a bírósági adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdés szerinti igénybejelentési határidők a követelés létrejöttétől - a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől - kezdődnek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(4) Ha a hitelező az (1) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően jelenti be, az adósságrendezési eljárás során megkötött egyezségkötés során szavazati jogát nem gyakorolhatja, a bírósági adósságtörlesztési határozat meghozatala során a bejelentett követelését nem kell figyelembe venni, a bíróság adósságtörlesztési határozatának hatálya nem terjed ki rá, jogaira és kötelezettségeire az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy követelésének elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezéséig nyugszik.
(5) Az eljárásban a felhívás ellenére részt nem vevő hitelező
a) a követelését és annak biztosítékait az eljárás hatálya alatt álló adóssal, adóstárssal, az említettek kezesével és a követelést biztosító zálogjog kötelezettjével szemben a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig nem érvényesítheti,
b) követelésének érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg, a már folyamatban lévő végrehajtást pedig a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) felfüggeszti,
c) követelése a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre nem engedményezhető,
d) követelésével összefüggő szerződést nem lehet az adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre átruházni,
e) követelése a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezéséig nem kamatozik,
f) a c)-e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.
(6) A bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet. Az eljárásban részt nem vevő hitelező a követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárást jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el. Ebben az esetben a hitelezőnek a követeléséből legfeljebb akkora mérték jár, amilyen arányú kielégítésben a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő, vele eljárásban való részvétele esetén azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők az adósságrendezés során ténylegesen részesültek.

16. A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai

41. §

(1) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóst, adóstársat és a hitelezőt megillető jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése az e törvényben meghatározott eltérésekkel történik.
(2) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs pénzfizetési kötelezettsége nemtéljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak azon pénzfizetési kötelezettségre nézve állnak be, amelyet az adósságrendezés alatt e törvény külön rendelkezése, valamint a bíróság határozata alapján teljesítenie kell.
(3) Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozás átvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adóssal, adóstárssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.
(4) A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelező szabályszerűen bejelentett, lejárt követelése tekintetében az elévülés a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában - ha a követelés ezt követően keletkezett, akkor a követelés bejelentésének időpontjában -megszakad. A még le nem járt esedékességű követelések (részletek) az adósságrendezés kezdő időpontjában nem válnak lejárttá, azok megfizetése tekintetében az adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás), illetve a bíróság adósságtörlesztési végzése (annak módosítása) az irányadó.
(5) A hitelezők a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a jelzálogjogból és más dologi biztosítékból, továbbá a személyi biztosítékból (kezestől, teljesítésátvállalótól, teljesítéselvállalótól, egyéb biztosítéki szerződés kötelezettjétől) kielégítést az adóssal, adóstárssal, az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettel szemben nem kezdeményezhetnek, követeléseik végrehajtását sem kérhetik, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jogukkal, visszavásárlási jogukkal nem élhetnek, a pénzkövetelésük biztosítása céljából kikötött egyéb biztosítékaikat sem érvényesíthetik. Az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ettől az időponttól késedelmi kamat, kötbér, egyéb - a késedelem miatti - többletfizetési igény nem követelhető. A hitelezők - a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában már fennálló követelések után, valamint az adósságrendezés időtartama alatt esedékessé váló (a 45. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott és megfizetett) törlesztési, fizetési összegeken felüli hányada után -
a) a forintban fennálló követelések után jegybanki alapkamatot egy százalékponttal meghaladó mértékű,
b) a devizában fennálló követelések után pedig az európai bankközi referencia kamatot (EURIBOR) 0, 5 százalékponttal meghaladó mértékű, svájci frankban fennálló követelés esetén a svájci bankközi referencia kamatot (CHF LIBOR) 0, 1 százalékponttal meghaladó mértékű
kamatra jogosultak, 360 naponkénti tőkésítéssel; e bekezdés alkalmazásában a tőkésítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat, illetve a megelőző 3 havi bankközi referencia kamat irányadó.
(6) A hitelezők a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatják fel a hiteijogviszonyt, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket.
(7) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós a bírósági adósságrendezési eljárás tényét az ARE nyilvántartásból kiadott tanúsítvánnyal igazolja. Ha az adós, adóstárs és a hitelező között az adósságrendezés kezdő időpontjában az adós által indított per van folyamatban, a hitelező ebben a perben az adóssal szemben beszámítási kifogásként érvényesítheti az adósságrendezés kezdő időpontjában már bizonyítottan fennálló követelését, feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt.
(8) Az adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal szemben a hitelező - a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve - beszámítással nem élhet. Az adóssal, adóstárssal szemben beszámítással élni az egyezségkötés során, illetve az adósságtörlesztési terv előkészítése során - a családi vagyonfelügyelő hozzájárulásával - akkor lehet, ha a hitelező követelése az adósságrendezés kezdő időpontjában az adóssal, adóstárssal szemben már bizonyítottan fennállt, és a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt. Ekkor sem számíthatja be az adóssal, adóstárssal szembeni követelését
a) az adóstárs, az egyéb kötelezett, ezek közeli hozzátartozója, élettársa,
b) az, akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó tartozását az adós 5 éven belül átvállalta, elvállalta, fizetési kötelezettsége teljesítését átvállalta,
c) akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó pénztartozását tartalmazó szerződésébe az adós 5 éven belül kötelezettként belépett,
d) az, akinek kamattal, járulékokkal számított 50 000 forintot meghaladó pénzbeli kötelezettségéért az adós kezességet vagy megtérítési kötelezettséget vállalt, illetve dologi biztosítékot nyújtott, és ez alapján a helytállási kötelezettsége még fennáll.
(9) Ha az adós, adóstárs vagyontárgyán vételi jog, visszavásárlási jog, zálogjog áll fenn, a jogosult ezt a jogát a bírósági adósságrendezés időtartama alatt nem gyakorolhatja, az említett jogok a vagyontárgy értékesítésével szűnnek meg.
(10) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére kötelezettként részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása iránt a felhívásban meghatározott határidő leteltétől kezdve az igényérvényesítési eljárások megindíthatok, a szünetelő végrehajtást, illetve a zálogértékesítési folytatni kell.

42. §

(1) A hitelezőt a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal, a többi hitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a bírósággal szemben együttműködési kötelezettség terheli. Amennyiben az adós, adóstárs a hitelező követelését nem vagy nem a valós összegben vagy nem a valós adatokkal tüntette fel, a hitelező a követelés összegének megállapításához szükséges bizonyítékokat csatolja, a családi vagyonfelügyelő, illetőleg a bíróság felhívására a kért adatokat és okiratokat az előírt határidőben és módon közli, illetve bemutatja.
(2) A hitelezőnek a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában fennálló adatainak a megváltozását - ide értve a jogutódlással járó vagy jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő eljárások megindítását és befejezését is - be kell jelentenie az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak, és csatolnia kell az eljárások során született határozatokat. Ha a jogi személy hitelező végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, e tényt a végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos jelenti be.
(3) Ha a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs és a hitelező közötti jogviszonyban a hitelező helyébe a polgári jog szabályai és a külön törvény szerinti eljárások lefolytatását követően jogutódja lép, a hitelező köteles ezt az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak bejelenteni. Természetes személy hitelező elhalálozása, illetve jogi személy hitelező jogutóddal történő megszűnése esetén a bejelentést és a kérelmet a jogutód teszi meg. Az adósságrendezési eljárásban a jogutódlás bírósági megállapításával összefüggő költségeket a jogutód előlegezi és viseli. Ha a bíróság az eljárásban a hitelezői jogutódlást megállapítja, a jogelőd helyébe a jogutód lép.
(4) Ha a bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós vagy az adóstárs elhalálozik, e tényt a hagyaték leltározását végző jegyző a leltározás megkezdésekor haladéktalanul bejelenti a bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek. A bejelentést a halotti anyakönyvi kivonat csatolásával bárki más is megteheti. A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs haláláról tájékoztatja az adóssal közös háztartásban nem élő adóstársat (az adóssal közös háztartásban nem élő adóstárs elhalálozása esetén az adóst és a többi adóstársat), a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket.
(5) Az adós adóstárs halála esetén - amíg a jogutód személye nem állapítható meg - a bíróság előtti adósságrendezési eljárás félbeszakad, a családi vagyonfelügyelő kezdeményezésére a bíróság az adós, adóstárs jogutódja részére ügygondnokot rendel, erről és az ügygondnok személyéről, természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, értesítési címéről értesíti a családi vagyonfelügyelőt. A családi vagyonfelügyelő ezekről az adatokról az adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket értesíti, és az ügygondnok kirendelését és adatait bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Az ügygondnok díját és készkiadásait a Családi Csődvédelmi Szolgálat kincstári számlájának terhére kell megelőlegezni, és annak az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs általi megtérítését a végrehajtási költségekkel, végrehajtó díjjal azonos módon kell biztosítani.
(6) A hagyaték jogerős átadását követően ha az örökös (örökösök) a bírósági adósságrendezési eljárásban jogutódként be kíván lépni, köteles ezt a hagyaték jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a családi vagyonfelügyelőnél bejelenteni és egyidejűleg a bíróságnál kérelmezni. Ha a kérelmet a határidőn belül az elhunyt adós mindegyik természetes személy örököse együttesen benyújtja, a bíróság megállapítja a jogutódlást. Az örökösök személyéről a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt és a bíróságot, a hagyatékátadó végzés meghozatalával egyidejűleg, annak másolata megküldésével. Ha az adós, adóstárs halálát követően az örökösök nem lépnek be jogutódként, és az elhunyt adósnak nem volt adóstársa sem, a bíróság az adósságrendezési eljárást az erről történő tudomásulvételt követő 8 napon belül megszünteti.
(7) Ha a hagyatékot valamennyi örökös visszautasította, a hagyaték jogerős átadását követően a bíróság az adósságrendezési eljárást megszünteti, az erről szóló végzést az öröklési ügyekben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek is megküldi.
(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni kell, a kérelmezőnek, a családi vagyonfelügyelőnek, az ügygondoknak, a hitelezőknek is, és meg kell küldeni a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezetteknek. A jogerős megszüntető végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
(9) Az adós, adóstárs halála folytán
a) bekövetkezett jogutódlás megállapítása esetén a jogutódlás megállapításának költségét a jogutód adós, adóstárs,
b) történt eljárás-megszüntetés esetén a jogutódlás megállapításának költségét az adós, adóstárs örököse (több örökös esetén az örökösök egyetemlegesen)
köteles megfizetni; a költségekre a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai nem alkalmazhatók.

43. §

(1) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát. Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárás, zálogtárgy értékesítés folytatódik, a végrehajtást kérő havonta jelenti a családi vagyonfelügyelőnek a végrehajtás során megtérült összeget.
(2) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti az adós, az adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett munkáltatóját, továbbá azokat az egyéb kifizetőket, akik az adós részére olyan juttatásokat folyósítanak, amelynek összegéből a végrehajtás során levonást eszközölnek, hogy a levonás további folytatásának nincs helye. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a munkáltató, egyéb kifizető az értesítést követően a levonás szüneteltetésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, felel az adóssal, az adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért, ami a mulasztása miatt következett be.
(3) A végrehajtás felfüggesztése előtt az adóstól, adóstárstól és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettől levont, és a végrehajtást.kérőnek még ki nem fizetett pénzösszeget haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni, a letéti számlán kell kezelni, abból a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetést teljesíteni.
(4) Ha a Vht. vagy más jogszabály szerinti végrehajtási eljárásban az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett pénzforgalmi intézménynél kezelt számla- vagy takarékbetét követelését a végrehajtó már végrehajtás alá vonta, haladéktalanul elektronikus értesítést küld a pénzforgalmi intézmény részére arról, hogy az átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján a számla további megterhelésének, illetve a takarékbetét követelés egyenlegéből való további levonásnak - a végrehajtás bírósági adósságrendezés miatti felfüggesztésére tekintettel - nincs helye, a korábban levont, de a végrehajtást kérőnek még át nem utalt összegeket haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a pénzforgalmi intézmény az e bekezdés szerinti kötelezettségeit az értesítés ellenére elmulasztja, az adóssal, adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért felel, ami a mulasztás miatt következett be.
(5) Ha az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett ingóságát, ingatlanját vagy követelését a végrehajtási eljárás során lefoglalták, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, és tájékoztatást ad arról, hogy a foglalás kinél történt, az ingóság az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett őrizetében van-e, vagy ki gondoskodik a lefoglalt vagyon megőrzéséről, valamint történt-e biztosítási intézkedés vagy zár alá vétel. Tájékoztatást ad továbbá arról, hogy az ingóságokkal együtt milyen okiratokat foglalt le. Ha az ingatlan vagy más vagyoni elem lefoglalása közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéssel valósult meg, a végrehajtó a nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyv másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek.
(6) A végrehajtó tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt, hogy a Vht. értelmében mely lefoglalt értéktárgyat tart bírósági letétben, illetve milyen összegben és pénznemben kezel fizetőeszközt a végrehajtói letéti számlán, és ez utóbbiak az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett melyik lefoglalt vagyontárgyából erednek. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a számláról a végrehajtást kérő részére kifizetést nem lehet teljesíteni, újabb lefoglalást nem lehet foganatosítani.
(7) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a tudomásszerzést legfeljebb 180- nappal megelőzően lefolytatott vagy a már folyamatban lévő árverési értékesítésből befolyt vételárat a végrehajtó a végrehajtást kérők között nem oszthatja fel, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelnie. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó lefolytatja, és ha az eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó a végrehajtást kérők között nem oszthatja fel, azt a további intézkedésig végrehajtói letéti számlán kell kezelnie, és azt a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján át kell utalni az adós által nyitott adósságtörlesztési számlára. Az átutalás költségeit a végrehajtó levonhatja.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését a végrehajtó a Vht. szabályai szerint lefolytatja, és a befolyt vételárat a végrehajtói letéti számlán kezeli.
(9) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a korábban lefolytatott vagy a már folyamatban lévő árverési értékesítésből befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó lefolytatja, és ha az eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.
(10) Amennyiben az adóssal, adóstárssal valamely tartozásáért egyetemlegesen felelős kötelezettel, kezesével, a zálogkötelezettével szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az abból származó és a követelést csökkentő térüléseket a hitelező köteles a részére történt teljesítést követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő részére bejelenteni. A követelés 5%-át el nem érő, letiltásból, részletfizetési megállapodásból vagy más önkéntes teljesítésből származó térüléseket a hitelező félévente köteles a családi vagyonfelügyelő részére összesítve bejelenteni.

44. §

(1) Az adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyontárgyára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítés nem kezdeményezhető, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog nem érvényesíthető, illetve nem gyakorolható.
(2) Ha az adós, adóstárs vagyontárgyára a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése folyik, az adósságrendezés kezdő időpontját követően az értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítésre irányuló cselekményeket haladéktalanul abba kell hagyni, a zálogtárgyat pedig az adós, adóstárs rendelkezésére kell bocsátani a családi vagyonfelügyelő értesítése mellett. A zálogtárgyat az adós az adósságrendezés céljára, elszámolási kötelezettséggel köteles rendelkezésre tartani. Újabb árverési hirdetmény nem tehető közzé, a már közzétett árverési hirdetmény alapján azonban lefolytatható az értékesítés - ha az árverésen már érkezett érvényes licitajánlat -, azonban a befolyt vételárat a zálogjogosult elkülönítetten kezeli, és az adósságrendezésbe való bevonás céljára rendelkezésre tartja, továbbá az értékesítés pénzügyi elszámolását az adósnak és a családi vagyonfelügyelőnek kell megküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.

17. Az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt

45. §

(1) Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig a számláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással csak a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével terhelheti meg, nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet, amely a bírósági adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy a hitelezők érdekeit veszélyeztetné. Az adósnak és az adóstársnak haladéktalanul kezdeményeznie kell a számláit vezető és pénzügyi eszközeit kezelő pénzügyi intézményekkel olyan szerződésmódosítást, amely az e §-ban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.
(2) Az adósnak - a családi vagyonfelügyelő bevonásával - haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 3. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.
(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget - továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget - három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének megfelelő összeget - vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összegű pénzfelvételre vagy fizetési műveletre csak az indokolt, az adós és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében és a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével kerülhet sor, olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs köteles a pénzügyi intézménnyel kötött számlavezetési szerződésének módosítását kezdeményezni az e bekezdésben foglalt kötelezettségeire tekintettel, és a mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.
(4) Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értékének 7,8%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell
a) a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként
legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét nem haladó összegig,
b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének - havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló - részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek.
c) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb havi 15 000 forint összegig - ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint összeghatárig -
d) az ingatlan vagyon- felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,
e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket, ide nem értve az állami kezesség beváltása miatt keletkező, adók módjára behajtható megtérítési kötelezettséget és a felhalmozott diákhitel tartozás miatt közteherként előírt fizetési kötelezettséget.
(6) Az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelemfelosztási tervet készít, melynek során az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a vele együtt élő hozzátartozói havi rendszeres bevétele a (4) és (5) bekezdés szerinti mértékben nem teszi lehetővé a kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő - ide nem értve a főhitelező részére a (4) bekezdés alapján kötelezően fizetendő összeget - arányosan legfeljebb 20 %-kal alacsonyabb mértéket határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes összegben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettségek teljesítését az adós havonta írásban köteles a családi vagyonfelügyelő számára igazolni.
(7) A családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs, továbbá az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb jogi kötelezett - az e törvény végrehajtási rendeletében foglalt keretrendelkezések figyelembe vételével - együttműködési rendet alakít ki az adós, adóstárs vagyonának és bevételeinek nyilvántartásáról, a vagyonnal, bevételekkel való gazdálkodásáról, és az (5) és (6) bekezdés szerinti törlesztési kötelezettség teljesítéséről, az adósságrendezéssel összefüggő feladatok teljesítésével összefüggő beszámolásról, valamint az egyéb kötelezett kötelezettségvállalásának teljesítésének figyelemmel kíséréséről.
(8) Az adósságrendezési eljárás nem érinti az adósnak, adóstársnak pénzügyi intézmény vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltató által vezetett számlája tulajdonjogát. Az említett számlák feletti rendelkezési jog az adósságrendezési eljárás alatt a jelen törvényben meghatározott módon gyakorolható. Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás kezdő időpontját követő 5 napon belül fizetési számla megnyitását köteles kezdeményezni, amelyen kizárólag az adósságrendezés hatálya alá tartozó összegek írhatók jóvá, és amely számla felett kizárólag a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A számla feletti rendelkezésre vonatkozóan az adós, adóstárs a hozzájárulást megadni köteles. Az említett fizetési számla vonatkozásában halál esetére szóló rendelkezést a számlatulajdonos nem tehet.
(9) Az adósságrendezés hatálya alá nem tartozó összegek jóváírására és ezen összegek feletti rendelkezésre az adós, adóstárs az adósságrendezési eljárás megindulását megelőzően megnyitott és vezetett fizetési számláit a mindennapi életvezetéssel összefüggő összegek kezelésére külön-külön is megtarthatja, ha nem élnek közös háztartásban és nincs közöttük vagyonközösség. Az adós és az adóstárs ezekre a számlákra vonatkozóan az önálló rendelkezési jogot megtartja, és halál esetére szóló rendelkezést tehet. A jelen bekezdésben hivatkozott számlák megnyitásával, vezetésével és a rendelkezési jog gyakorlásával összefüggő intézkedéseket a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi. A családi vagyonfelügyelő számára az adós, adóstárs köteles átadni az utólagos tájékoztatást tartalmazó bankszámlakivonatokat, számlaértesítőket. A számlát vezető pénzügyi intézmény a családi vagyonfelügyelővel szemben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól e törvény alapján mentesül.

18. Hitelezői igények besorolása

46. §

(1) A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával - az adósságrendezés kezdeményezésekor benyújtott adatok és dokumentumok, továbbá az adategyeztetéskor és azt követően megadott adatok alapján, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül - összeállítja az eljárásban részt vevő hitelezők és egyéb kötelezettek listáját a hitelezők követeléseire vonatkozó részletes adatokkal.
(2) A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával hitelezői igényeket a következő kategóriákba sorolja be:
a) jogerős határozattal megállapított, vagy közokiratba foglalt vagy az adós és az adóstárs által elismert vagy nem vitatott hitelezői követelés,
b) az adós vagy az adóstárs által vitatott követelés
ba) olyan vitatott követelés, amelynek érvényesítésére .bíróság vagy bíróság előtt eljárás van folyamatban,
bb) egyéb vitatott követelés,
c) biztosított követelés,
d) nem biztosított követelés,
e) főhitelező jelzáloggal biztosított követelése a zálogjoggal terhelt ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében megállapított forgalmi értékéig,
f) adósságrendezés kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett végrehajtásokban a hitelező által előlegezett, de a végrehajtásból meg nem térült végrehajtási költség,
g) adósságrendezés kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés költsége,
h) kiemelt követelés,
i) privilegizált követelés,
j) egyéb követelés, valamint k) hátrasorolt követelés.
(3) A követelések vagy azok elkülöníthető részei értelemszerűen több kategóriába is besorolhatók.
(4) Az a tény, hogy az adós vagy az adóstárs nem emel kifogást a követelés nem vitatottként való besorolása ellen, vagy a követelés a kifogás elbírálásának eredményeként kerül nem vitatottként való besorolásra, nem jelenti a tartozás elismerését, de az adós vagy az adóstárs köteles arra, hogy ha az igény megalapozottsága okirattal vagy egyéb módon az adósságrendezés során nem bizonyítható, akkor haladéktalanul jelezze ezt a tényt a családi vagyonfelügyelőnek, aki ezt követően a vitatott követelések közé sorolja ezt a követelést vagy követelésrészt.
(5) Ha az adós okirattal valószínűsíti valamely követelésről, hogy az alaptalan, vagy azt már részben vagy egészben teljesítette, vagy az egyébként megszűnt, a családi vagyonfelügyelő az okirati bizonyítékra utalva felhívja a vitatott követelés jogosultját, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a követelés (követelésrész) fennállásáról és nyújtsa be az ezt valószínűsítő okiratot. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

19. A bírósági adósságrendezési egyezség előkészítése, megkötése

47. §

(1) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentkezett hitelezőket egyezségkötésre hívja fel. A felhíváshoz az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot és az adósságrendezésre vonatkozó tervet kell csatolni, amelyet a családi vagyonfelügyelő az adóssal, adóstárssal együttműködve készít el, és azt az említettek egyezségi javaslataként küldi meg a hitelezőknek és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezetteknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívásban a családi vagyonfelügyelő minden hitelezővel közli, hogy az egyes követelései a 46. § (2) bekezdésében meghatározott melyik hitelezői kategóriába (kategóriákba) tartoznak, és a követelés összegéhez igazodóan azokhoz milyen szavazatszám társul (a továbbiakban: hitelezői besorolás). A hitelezői besorolásra az érintett hitelező a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül tehet észrevételt, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. Az észrevétel tárgyában a családi vagyonfelügyelő - szükség esetén az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett meghallgatása után - 15 napon belül dönt, és erről értesíti az adóst és az érintett hitelezőt.
(3) Az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett, valamint a hitelező a családi vagyonfelügyelő besorolási döntésével szemben a bíróságnál kifogással élhet. A kifogást a besorolási döntésről szóló értesítés kézbesítését követő 8 napon túl előterjeszteni nem lehet, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. A kifogást - ha az érintettek nyilatkoztatására vagy bizonyításra nincs szükség - 15 napon belül kell elbírálni.
(4) A bíróság a kifogás elbírálásáról szóló végzést megküldi a kifogást benyújtó hitelezőnek, az adósnak, adóstársnak, az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ha a bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a családi vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül átdolgozza a hitelezői besorolást és azt megküldi az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Az átdolgozott hitelezői besorolás ellen újabb kifogás benyújtásának nincs helye ide nem értve azt az esetet, ha az nem felel meg a bíróság kifogást elbíráló végzésében foglaltaknak.

48. §

(1) A hitelező írásban köteles nyilatkozni a vagyonfelügyelőnek arról, hogy
a) az egyezségi javaslatot elfogadja, és egyetért azzal, hogy az egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás; vagy
b) az egyezségi javaslat átdolgozását kéri, az általa megadott szempontok alapján, és
ba) kéri egyezségi tárgyalás megtartását, vagy
bb) egyetért azzal, hogy az átdolgozott egyezségi javaslatról írásban történjen
szavazás;
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot
a) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolási értesítésre észrevétel nem érkezett, akkor az észrevételezésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított,
b) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolásra olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nem nyújtottak be, a kifogás benyújtására-nyitva álló határidő utolsó napjától számított
c) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolásra olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nyújtottak be, de a bíróság a kifogást elutasította, az erről szóló végzés kézhezvételétől számított
d) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolási értesítésre olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nyújtottak be, és a bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt adott, az átdolgozott hitelezői besorolás megküldésétől számított
30 napon belül kell megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az említett feltételek bekövetkezéséről 8 napon belül az időpont pontos megjelölésével köteles tájékoztatni valamennyi hitelezőt.

49. §

(1) Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását nem kéri, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot a beérkezett észrevételek figyelembe vételével átdolgozza, a 48. § (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belül hitelezők egyes követeléseit az szavazás lebonyolítása szempontjából (a továbbiakban: egyezségi szavazási hitelezői besorolás) a (2) bekezdés szerinti hitelezői osztályokba sorolja, továbbá a követelések összegéhez igazodóan megállapítja az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát, súlyozását az (5)-(7) bekezdés szabályai szerint.
(2) A hitelezői osztályok a következők:
a) kiemelt hitelezői követelések,
b) privilegizált hitelezői követelések,
c) egyéb hitelezői követelések, valamint
d) hátrasorolt hitelezői követelések.
(3) A követelések besorolásánál a 46. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Ha a követelés az adósságrendezés elrendelését megelőző 180 napon belül vagy az adósságrendezés elrendelését követően jogutódlás következtében átszáll, ez a tény nem eredményezi a (2)-(3) bekezdés szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás megváltozását.
(5) A szavazáskor
a) a kiemelt hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 40 db,
b) a privilegizált hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 20 db,
c) az egyéb hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 18 db,
d) a hátrasorolt hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 1 db, de legfeljebb az összes érvényes szavazat 5 %-át kitevő szavazatot ér.
(6) A szavazatszámításnál a követeléseket a 20 000-el oszthatóság érdekében kerekíteni kell, a töredékszavazatot nem kell figyelembe venni.
(7) A szavazatszámításnál a követelések összegeként a bírósági adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentett hitelezői követeléseket lehet figyelembe venni oly módon, hogy a bejelentést követően keletkezett kamatokat és egyéb járulékokat figyelmen kívül kell hagyni.

50. §

(1) A 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolást és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát, súlyozását a családi vagyonfelügyelő az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek, valamint a bírósági adósságrendezési eljárásban szabályszerűen bejelentett hitelezőknek megküldi azzal a felhívással, hogy a hitelezők a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban szavazhatnak az egyezségről. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) A felhíváshoz az egyezségi javaslat szövegét csatolni kell, és meg kell jelölni, hogy az
a) megegyezik-e a 47. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslattal, vagy
b) milyen hitelezői észrevételek alapján került átdolgozásra.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítési határidő minden hitelezővel szemben letelt, a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül a megállapítja a szavazás eredményét.
(4) A hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség akkor jön létre, ha a megküldött egyezségi javaslatot
a) az adós, adóstárs, továbbá
b) a főhitelező
c) a kiemelt hitelezői osztály szavazatainak egyszerű többsége, valamint
d) a 49. § (5) bekezdés b) - d) pontja szerinti hitezői osztályok hitelezőit megillető szavazatok egyszerű többsége
írásban, a szavazásra megállapított határidőben megszavazta.
(5) A 49. § (5) bekezdés d) pont szerinti hátrasorolt hitelezői követelések tekintetében az 5 %-ot el nem érő megtérülés akkor tekinthető megszavazottnak, ha azt ez a hitelezői osztály követelésarányos többsége is megszavazta.
(6) A szavazás megtörténtét és szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül megvizsgálja, és ha az megfelel a jogszabályi feltételeknek, az egyezségi tárgyaláson kívül megszavazott egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, és jóváhagyásra a bíróság elé terjeszti. A felterjesztéshez csatolnia kell a 48. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok és az írásbeli szavazással összefüggő dokumentumok másolatát.
(7) Ha a szavazás eredménye alapján a hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség nem jött létre, vagy a szavazás nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul egyezségi tárgyalást tűz ki a 51. §-ban foglaltak szerint. Az egyezségi tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni és a meghívóhoz az érvényesen meg nem szavazott egyezségi javaslatot csatolni kell.
(8) A (4) bekezdés alkalmazásában főhitelezőnek minősül mindazon pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító ingatlanán.

51. §

(1) Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását kéri, vagy annak az 50. § (7) bekezdés alapján helye van, annak időpontját a családi vagyonfelügyelő a 48. § (2) bekezdésben meghatározott határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belüli időpontra vagy az 50. § (7) bekezdés szerinti időpontra tűzi ki, és arra az adóst, adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket írásban meghívja.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az egyezségi tárgyalás helyét, idejét,
b) azt a figyelmeztetést, hogy a távolmaradás az egyezségi tárgyalás megtartását és az egyezségi javaslat elfogadását nem gátolja,
c) azt a tájékoztatást, hogy a felet, egyéb érdekeltet meghatalmazott is képviselheti, de egy meghatalmazott csak egy személyt képviselhet, ide nem értve a számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő hitelezőket.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot, és az adósságrendezésre vonatkozó tervet, valamint a szavazásra előkészített részletes egyezségi javaslatot.

52. §

(1) Az egyezségi tárgyaláson a megjelentek személyazonosságát, továbbá a képviselők e jogosultságát a családi vagyonfelügyelő hivatalból vizsgálja. Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő vezeti.
(2) Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő a jelenlévő hitelezők egyes követeléseire vonatkozó szavazási szabályokat - a 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számára, súlyozására vonatkozó szabályok alkalmazásával - meghatározza, ennek eredményét közli a jelenlévőkkel azzal, hogy ennek helyességére vonatkozóan a tárgyaláson tehetnek észrevételeket. Az észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő a szükséges javításokat elvégzi és közli a jelenlévőkkel.
(3) Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő előterjeszti az egyezségi javaslatot, és ismerteti annak indokait, többek között azt, hogy az adósságok kifizetésére - az adósságrendezésbe vont vagyon, jövedelem és a megélhetéséhez szükséges alapvető feltételek alapján - milyen ütemezéssel, milyen mértékben és milyen szabályok szerint kerülne sor. Az egyezségi javaslatnak ki kell térnie az egyes hitelezőket megillető követelések törlesztési feltételeire, a fizetési határidők átütemezésre, az adós, adóstárs, egyéb kötelezett vagyonából, jövedelméből a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére, a vagyonértékesítésekre, a vagyonértékesítések ütemezésére, valamint - az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő hozzátartozók, továbbá az adós, adóstárs által eltartottak sajátos élethelyzetét és lakhatását is figyelembe vevő - minden olyan kérdésre, ami az adós és az adóstárs fizetőképességének helyreállítását és adósságának rendezését segíti elő.
(4) Az egyezségi javaslatról folytatott vitában a hitelezők kinyilváníthatják, hogy
a) az egyezségi javaslatot támogatják, vagy nem ellenzik, vagy
b) az egyezségi javaslat átdolgozását kérik, az általuk megadott szempontok alapján, vagy
c) az egyezségi javaslatot azért nem támogatják, mert az adós fizetőképességének helyreállítására - az adósság összetétele, mértéke és az adós, adóstárs és az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett vagyona, jövedelme összevetésével - nem látnak lehetőséget, vagy nem értenek egyet a vagyonértékesítés feltételeivel.
(5) Az egyezségi tárgyaláson az egyéb kötelezettek is véleményt nyilváníthatnak, szavazati joggal azonban csak a nyilvántartásba vett - elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező - hitelezők rendelkeznek.
(6) Az egyéb kötelezetteknek az adós, adóstárs tartozásaiért való helytállási kötelezettsége vagy jogi helyzete nem lehet az egyezségkötés eredményeképpen hátrányosabb, rájuk nézve csak a kifejezett írásbeli hozzájárulásuk esetén tartalmazhat az egyezség kedvezőtlenebb feltételeket.

53. §

(1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. Az írásos formában tartott szavazáson a családi vagyonfelügyelőnek leadott szavazás esetén a szavazás eredménye az adós, a hitelezők és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett számára megismerhető.
(2) A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező és legalább a hitelezők - 50. § (4) bekezdése szerint számított -egyszerű többsége nem szavazta le.
(3) Ha a hitelező az egyezségi tárgyaláson részt vett, de nem szavazott, úgy kell tekinteni, hogy az egyezséget nem ellenzi. Az adós távolléte az egyezség megszavazásának nem akadálya, ha korábban a családi vagyonfelügyelő előtt írásban nyilatkozott árról, hogy az egyezségi javaslatot megszavazza.
(4) Ha valamelyik hitelező a követelését másik hitelezőre engedményezte vagy más hitelezőre ruházta át az adósságrendezés elrendelését követően, ez a tény a szavazatok besorolását vagy a szavazatok súlyozásán alapuló értékét nem befolyásolja.
(5) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában a családi vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie az egyezségi javaslatban, mint ami ezt a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja a 46. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtegye a követelése fennállásáról, benyújtsa a családi vagyonfelügyelőnek a követelése fennállását valószínűsítő okiratot, továbbá igényérvényesítését bírósági vagy közjegyzői úton is kezdeményezze az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és mindezeket legkésőbb az egyezségi tárgyaláson vagy az írásos szavazata leadásakor a családi vagyonfelügyelőnél igazolja.
(6) Az egyezségi tárgyalásról a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek névsorát, képviselőjük nevét, címét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós és családi vagyonfelügyelő azokra adott válaszait, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazatok súlyát, valamint a szavazás lefolytatását és eredményét. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazást is, ha a hitelezőt vagy az egyéb kötelezettet meghatalmazott képviseli. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által maguk közül választott két személy és a családi vagyonfelügyelő hitelesíti.
(7) Ha a bírósági egyezség megkötését követően, de az arról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtti kiderül, hogy a bírósági adósságrendezésbe szabályszerűen bejelentkezett hitelező részére nem került szabályszerűen kézbesítésre az egyezségi javaslat vagy az egyezségi tárgyalás meghívója, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot és az egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyvet neki is megküldi, és a hitelező ennek kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja írásban a szavazati jogát. A jegyzőkönyvet ennek megfelelően ki kell egészíteni, és így kell megállapítani a szavazás eredményét és az egyezség létrejöttét.

54. §

(1) Ha az adós és az adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel az egyezségkötésre nyitva álló időtartam alatt több egyezségi tárgyalás is tartható.
(2) Ha a hitelezők az egyezséget az 53. § (2) bekezdésben meghatározott többséggel leszavazták, és az adós, adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozására a tárgyaláson vagy az azt megelőzően tett nyilatkozatában nem vállalt kötelezettséget, akkor a családi vagyonfelügyelő a tárgyalást lezárja.
(3) Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő akkor is lezárja, ha az-47. § (1) bekezdés szerinti, egyezségkötésre történő felhívás kiadásától számítva 120 nap az egyezségi javaslat szabályszerű elfogadása nélkül telik el.
(4) Az egyezségi tárgyalás (2) és (3) bekezdés szerint történt lezárását, valamint az egyezségi javaslat írásbeli szavazásának eredménytelenségét követően a családi vagyonfelügyelő e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet 8 napon belül megküldi a bíróságnak.
(5) A bíróság a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(6) Az adósságtörlesztési eljárás elrendelését be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
20. A bírósági adósságrendezési egyezség tartalma

55. §

(1) Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy értékesítési eljárások során beszedett - az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett - összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására. Az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért az adós, adóstárs mellett egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az egyezség végrehajtásának időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.
(2) Az egyezségkötéskor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja az adós és az adóstárs javára tartozáselengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.
(3) Az egyezség tartalmazza az egyezség végrehajtásának időtartamát, részletes szabályait, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját.
(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait - legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve - a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, és az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg
(6) Az egyezségben az adósnak és az adóstársnak vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtásának időtartama alatt
a) követeléseinek behajtásával bevételhez vagy vagyonhoz jut, vagy
b) előre nem tervezett - a megszerzéshez fűződő közterhek, tartozások levonását követően legalább 200 000 forint nettó összegű - bevételhez, vagyonhoz jut (ajándék, adomány, nyeremény, hagyatéki hitelezők kielégítése után megmaradt örökség, hagyomány vagy meghagyás révén)
azt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti, és a kapott bevétel költségekkel, befizetett közterhekkel csökkentett részét a hitelezők között arányosan az adósságtörlesztésre fordítja, az egyezségben megállapított mértékig, és minderről beszámol a vagyonfelügyelőnek a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rend alkalmazásával.
(7) Az egyezségben az adós és az adóstárs vállalja, hogy nem köt olyan újabb ügyleteket, nem tesz olyan jognyilatkozatokat, amelyekből eredő fizetési kötelezettségei veszélyeztethetik az egyezségben vállalt törlesztési kötelezettség vagy egyéb fizetési kötelezettségei betartását.
(8) Az egyezségkötés során a felek kötelesek jogaikat jóhiszeműen gyakorolni.

21. Zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség

56. §

(1) Az adós (adóstárs) és a főhitelező a családi vagyonfelügyelő közreműködésével írásban -a 46. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslatként - zálogtárgy-elkülönítési vagy lízingtárgy-elkülönítési egyezségi javaslatot terjeszthet elő, a következő együttes feltételekkel:
a) a zálogtárgytárgy és lízingtárgy az adós, adóstárs és az említettek közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakóhelyeként bejelentett és ténylegesen a lakhatást szolgáló, az e törvény értelmében lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlan lehet,
b) a főhitelező az adósnak és az adóstársnak az egyezségkötés keretében, meghatározott időszakra fizetési haladékot enged az adós, adóstárs hiteljogviszonyból eredő tőketörlesztő részleteinek, illetve a pénzügyi lízingszerződés lízingdíj tőketörlesztő részleteinek megfizetésére,
c) a hiteltartozás, illetve a lízingdíj tőkerésze a fizetési haladék alatt az egyezségi javaslatban meghatározott, a (2) bekezdés szerinti kedvező kamatmértékkel kamatozik,
d) az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a fizetési haladék alatt
da) a főhitelező számára a hiteltartozás kamatrészét az egyezségi javaslatban meghatározott feltételekkel törleszti,
db) az adós a bírósági adósságrendezési eljárásba' bejelentkezett többi hitelezője részére a felhalmozott tartozást a 74. § (2)-(3) bekezdés szerinti kielégítési arányok szerint megfizeti a főhitelező által engedélyezett fizetési haladék alatt,
dc) a fizetési haladék lejártát követően a főhitelező számára a hiteltartozás tőkerészét az egyezségben meghatározott mértékben és az egyezségben meghatározott módon meghosszabbított futamidő alatt kifizeti,
(a továbbiakban: zálogtárgy-elkülönítési egyezség).
(2) A fizetési haladék hossza nem haladhatja meg a 2 évet. A fizetési haladék és az azt követő törlesztési időszak alatt a főhitelező - a forintban fennálló követelések után a jegybanki alapkamatot egy százalékponttal meghaladó mértékű, devizában fennálló követelések után pedig az európai bankközi referencia kamatot (EURIBOR) 0,5 százalékponttal meghaladó mértékű, svájci frankban fennálló követelés esetén a svájci bankközi referencia kamatot (CHF LIBOR) 0,1 százalékponttal meghaladó mértékű - kamatra jogosult, 360 naponkénti tőkésítéssel. E bekezdés alkalmazásában a tőkésítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat, illetve a megelőző 3 havi bankközi referencia kamat irányadó.

22. Bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről

57. §

(1) Az egyezségi tárgyaláson, illetve az egyezségi tárgyaláson kívüli egyezségkötés szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő vizsgálni köteles.
(2) A családi vagyonfelügyelő köteles megtagadni az egyezségkötésben való közreműködést, ha az egyezség nem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, vagy arra vonatkozóan merül fel adat, hogy az adós a jóhiszemű joggyakorlás elveit megsértve vagy másokat megtévesztve jár el, illetve ha az adós egyes hitelezőivel összejátszik.
(3) A családi vagyonfelügyelő a (2) bekezdésben meghatározott esetben is továbbítja a jegyzőkönyvet és - ha azt megszavazták - az egyezséget a bíróságnak, de felhívja a figyelmet arra, hogy az egyezség megkötésének milyen jogszabályi akadálya van.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben a bíróság - az iratok beszerzését, illetve szükség esetén az érintett felek meghallgatását vagy nyilatkozatuk beszerzését követően - a bírósági adósságrendezési eljárást megszünteti.
(5) A bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló végzést a bíróság kézbesíti az adósnak és a hitelezőknek, valamint megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezetteknek, valamint a végrehajtást elrendelő,és foganatosító hatóságnak, önálló bírósági végrehajtónak akkor, ha az adósságrendezés elrendelésére tekintettel a végrehajtási'eljárást felfüggesztették, vagy a végrehajtási cselekményeket a szünetelésre tekintettel nem lehetett foganatosítani. A végzés ellen az adós, adóstárs és a hitelező élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítését követő 8 napon belül.
(6) Az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős végzés meghozatalát be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

58. §

(1) Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.
(2) Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá - a rá vonatkozó rész tekintetében - az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.
(3) Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
(4) A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági- adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére. Az egyezség alapján a vitatott követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor az erre elkülönített tartalékból, ha a követelés fennállását jogerős határozat már megállapította, és ezt a családi vagyonfelügyelőnek bemutatták.

59. §

(1) Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötés lebonyolítása az e törvényben meghatározott eljárási szabályoknak nem felel meg, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli a bírósági egyezségkötés újbóli lefolytatatását, és ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi .vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.
(2) A végzés kézhezvételét követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezség létrehozását az e törvényben meghatározott módon azzal, hogy az egyezségkötési tárgyalást 45 napon belül le kell zárni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a 54. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23. Adósságrendezési egyezség végrehajtása

60. §

(1) A bírósági adósságrendezési egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett és a hitelezők kötelezettségeire a 41-45.§-ban foglaltak - az egyezségkötésben foglaltak szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel - irányadók. Az adós és az adóstárs a. hitelezőkkel az egyezségben vállaltak teljesítése érdekében együttműködni köteles.
(2) Az adósnak, adóstársnak lehetősége van arra, hogy az egyezségben vállalt összegnél - a családi vagyonfelügyelő értesítésével - minden hitelezője számára arányosan magasabb összegű adósságtörlesztést, mint előtörlesztést teljesítsen, a 64. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles is erre. Az előtörlesztéssel összefüggésben az adós díjfizetésre nem köteles
(3) Az egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő felügyeli, a hitelezők, egyéb kötelezettek kezdeményezésére vagy hivatalból bármikor ellenőrzést folytathat le. Az ellenőrzéskor az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az egyezségben vállalt kötelezettségek betartását. Az egyezség végrehajtása során a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az egyezség végrehajtása érdekében kell meghatározni. Az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés foganatosításakor együttműködni köteles.
(4) Az egyezség végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst és az adóstársat félévente írásban beszámoltatja az egyezség végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők - közötti felosztásáról, az adósságállomány alakulásáról, összetételéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adott egyezség végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek és a bíróságnak is. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az egyezség megszegésének jogi következményeire.
(5) Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az az egyezség végrehajtását megnehezíti.
(6) Az egyezség végrehajtása során kizárólag az adósságrendezés kezdő időpontja után keletkezett és a kamatokkal egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó követelést lehet bejelenteni, illetve kizárólag az ilyen követelés jogosultja jelentkezhet be az-eljárásba új hitelezőként. A bejelentkezésre, annak elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba vételi díj fizetésére a 39-40. és a 88. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az 50 000 forintot nem meghaladó összegű tartozásokra vonatkozóan az elévülés az egyezség végrehajtása alatt nyugszik.

61. §

(1) Az egyezségben meghatározott hitelezői követelések megfizetésére az egyezség időtartama alatt megszabott határidőt követően a családi vagyonfelügyelő - az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával - záró elszámolást készít, ebben számot ad az egyezség végrehajtásáról, az egyezségben vállalt vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, és megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette-e. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti' a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi azzal, hogy észrevételeiket 30 napon belül tehetik meg. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Ha az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon és időtartam alatt az adós és az adóstárs maradéktalanul nem fizette meg, az érintett hitelező ezt a tényt az (1) bekezdés szerinti határidővel írásban bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek, ezzel egyidejűleg az adóst és az adóstársat legfeljebb 30 napos határidő tűzésével írásban teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén ezt a tényt a hitelező 15 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek és csatolja az ezzel összefüggő okirati bizonyítékokat. Ha a vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adós és az adóstárs bevonásával ismételt záró elszámolást készít, és azt kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott záró elszámolás adatai szerint az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, erről a tényről a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak és az egyéb érdekelteknek.
(4) A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételét követően a bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel 8 napon belül befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítás) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni.
(5) A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül. A mentesítő határozat jogerőre emelkedése napján az adósságrendezés befejeződik.
(6) A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő jogerős végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
(7) Ha az adósságrendezésre tekintettel a bíróság a végrehajtást vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítési eljárást felfüggesztette, a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós mentesítéséről szóló jogerős végzést kézbesíti a végrehajtónak, illetve a zálogjogosultnak. Az adósságrendezés befejeződésével a felfüggesztett végrehajtás e törvény erejénél fogva megszűnik, a végrehajtáson kívüli zálogértékesítési jog elenyészik, az értékesítési cselekményeket pedig nem lehet folytatni.

62. §

(1) Ha az ismételt záró elszámolás adatai szerint, az adós, adóstárs az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon maradéktalanul nem fizette meg, családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak, adóstársnak és az egyéb érdekelteknek.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és egyben elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak az adós és az adóstárs nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül.
(3) Az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyező, és egyben az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

63. §

(1) Ha az egyezség végrehajtása során az adós vagy az adóstárs az e törvényben foglalt vagy az egyezségben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen
a) jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,
b) egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy ilyen mulasztást követ el,
c) ismételten megszegi a 60. § (4) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan adatokat, tényeket tüntet fel vagy jelentős tényeket, körülményeket hallgat el,
d) az egyezség végrehajtásának ellenőrzésekor megszegi az egyezség végrehajtására a 45. § (7) bekezdése alapján meghatározott együttműködési szabályokat, gazdálkodásának ellenőrzését meghiúsítja, megnehezíti, vagy
e) az adósságrendezés elrendelését követően kamat, késedelmi pótlék, adóbírság nélkül számítva 300 000 forint feletti adó- vagy más köztartozása keletkezik, amelynek megfizetésére nem kapott a hatóságtól részletfizetést vagy halasztást,
e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt - az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - megküldi a bíróságnak.
(2) Ha az egyezség végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény, amely alapján az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében megküldi a bíróságnak. Nem minősül ilyen ténynek az adósságrendezés kezdő időpontját követően keletkezett követelés, illetve az ilyen követelés jogosultjának eljárásba való bejelentkezése, a hitelezői oldalon bekövetkezett jogutódlás, vagy az adós vagyontárgya értékének vagy várható bevételének utólagos megváltozása.
(3) A bíróság á jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig bizonyítást kell lefolytatni, vagy az adóst nyilatkozattételre, iratbenyújtásra kötelezni, ennek megtörténtét követő - 15 napon belül dönt az adósságrendezési eljárás megszüntetése és az egyezséget jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése tárgyában.
(4) A (3) bekezdés szerinti végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb érdekeltnek is.
(5) A (3) bekezdés szerinti végzés ellen csak az adós és az adóstárs élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
(6) Az egyezség a bíróság adósságrendezést megszüntető végzésének jogerőre emelkedésével veszti hatályát.
(7) A (3) bekezdés szerinti jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

24. Adósságrendezési egyezség módosítása

64. §

(1) A hitelezők az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását csak 60. § (2) bekezdése szerint esetben kezdeményezhetik, ha az adós, adóstárs nem fordítja az ott meghatározott vagyont, illetve bevételt az adósságai arányosan magasabb összegben történő törlesztésére, vagy ha az adós és az adóstárs 60. § (2) bekezdés szerinti vagyonának és bevételének mértéke meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és ezért az egyezségben meghatározott fizetési engedményeket vagy fizetési határidőket a hitelezők javára indokolt módosítani.
(2) Az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását az adós és az adóstárs legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Az adós, adóstárs az egyezség módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, amelyek miatt az egyezség eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezeknek a körülményeknek mind az adós, mind adóstársa törlesztőképességére közvetlenül kiható módon fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. A zálogtárgyelkülönítési egyezség módosítását az adós nem kezdeményezheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott körülmény különösen:
a) az adós, adóstárs tartós egészségkárosodása, súlyos betegsége,
b) az adóssal, adóstárssal szemben tartásra jogosult személyek számának legalább két fővel történő növekedése,
c) az adós közös háztartásában élő, aktív korú, tartásra nem jogosult közeli hozzátartozójának halála, tartós egészségkárosodása, súlyos betegsége,
d) elemi kár vagy egyéb katasztrófa,
e) az adós (adóstárs) foglalkoztatotti jogviszonyának megszűnése a munkáltató átszervezése, jogutód nélküli megszűnése vagy létszámleépítés miatt, továbbá az adós önálló vagy társas vállalkozásának jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás a vállalkozás fizetésképtelensége miatt, feltéve, ha ezeket legalább 5 hónapos eredménytelen álláskeresési időszak követi.

65. §

A 64. § szerinti kérelemben meg kell jelölni, hogy az egyezség mely részének módosítását milyen időszakra kezdeményezik, és részletesen elő kell adni az egyezség módosítását indokoló körülményeket az azokat igazoló okiratok csatolásával együtt. A kérelmet a családi vagyonfelügyelőnél kell előterjeszteni.

66. §

(1) Ha az egyezség módosítását az adós és az adóstárs kérte, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti minden olyan hitelezőnek, akinek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. A hitelező a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy
a) az adós egyezségmódosítási javaslatával egyetért, vagy
b) az adós egyezségmódosítási javaslatának átdolgozását kéri az általa közölt szempontok szerint.
(2) Ha az egyezség módosítását a hitelező kéri, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti az adósnak, adóstársnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. Az adós a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy a kérelemben foglaltakkal egyetért-e, és csatolja a 60. § (2) bekezdéssel összefüggésben kapott bevétel, illetve vagyon juttatásával összefüggő dokumentumokat, és beszámol a bevétel (vagyon) hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére történő fordításáról.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a családi vagyonfelügyelő - az adós, adóstárs bevonásával - szükség szerint elkészíti, illetve átdolgozza az egyezségmódosítási javaslatot. A családi vagyonfelügyelő elkészíti a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget, amelyet minden hitelezőnek kézbesít, egyben felhívja a hitelezőket, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban szavazzanak arról, hogy az egyezség javasolt módosításával egyetértenek vagy kérik egyezségmódosítási tárgyalás megtartását.
(4) Egyezségi tárgyalás tartására akkor kerül sor, ha ezt a hitelezők számszerű többsége írásban kéri. Egyezségmódosítási tárgyalást kell tartani akkor is, ha a (3) bekezdésben meghatározott szavazás eredményeként az egyezségmódosítási javaslatot az (5) bekezdés szerint nem fogadták el a hitelezők.
(5) Az egyezségmódosítás akkor jön létre, ha az arra irányuló javaslatot - az egyezség módosítására irányuló kérelem feleknek történő kézbesítésétől számított 90 napon belül - az egyezségmódosítási tárgyaláson kívül írásbeli szavazással vagy az egyezségmódosításról megtartott szavazáson - az adós, a hitelezők 49-50. § szerinti, követelésarányosan és súlyozással számított szavazatok legalább egyszerű többségével támogatták, és az egyezségmódosítást a főhitelező is támogatja.

67. §

(1) Az egyezség módosítására irányuló eljárásra az egyezségkötésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az egyezség módosítása nem jött létre, az adós, adóstárs továbbra is az adósságrendezés hatálya alatt .marad, az adós és a hitelezők a bíróság adósságtörlesztési végzésének jogerőre emelkedéséig továbbra is az egyezség végrehajtására kötelesek.

68. §

(1) Az egyezségmódosítás megszavazását követően a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul megküldi az egyezség módosításáról szóló jegyzőkönyvet és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget a bíróságnak.
(2) Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság a módosított egyezséget végzéssel jóváhagyja, kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek. Az egyezségmódosítást jóváhagyó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 15 napon belül kell előterjeszteni.
(3) A bíróság által jóváhagyott, módosított egyezség hatályára az 58. § (4) bekezdésében foglaltakat, a módosított egyezség végrehajtására és a záró elszámolásra pedig a 60-62. §-ban foglaltakat, a módosított egyezség megszegésének jogkövetkezményeire pedig a 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak nem felel meg, a bíróság a módosított egyezség jóváhagyását megtagadja, e végzését megküldi az adósnak, a hitelezőnek, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ezt követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezségmódosítás létrehozását, és a megszavazott egyezségmódosítást jóváhagyásra megküldi a bíróságnak, az egyezség benyújtására vonatkozó szabályok szerint.
(5) A bírósági adósságrendezési egyezségmódosítást jóváhagyó végzés és az egyezségmódosítást jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 8 napon belül kell előterjeszteni.

25. Adósságtörlesztési eljárás

69. §

(1) Az 54. § és 67. § (2) bekezdés alapján elrendelt adósságtörlesztési eljárásban az adós, a családi vagyonfelügyelő és a hitelezők együttműködni kötelesek a vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) előkészítése, az adós vagyonának, jövedelmének a hitelezők és az adós méltányos érdekeit egyaránt figyelembe vevő felosztása, a törlesztési határidőnek adós életkörülményeit is szem előtt tartó meghatározása érdekében.
(2) Az adós köteles a törlesztési képessége tőle elvárható megőrzésére, javaslatot tehet az adósságtörlesztési eljárásban az adósságrendezésbe vont vagyona felosztásának módjára, a vagyonértékesítések ütemezésére.
(3) Az adós és az adóstárs a 45. § szerinti fizetési kötelezettségeit az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt is teljesíteni köteles.

26. Adósságtörlesztési terv előkészítése

70. §

(1) A családi vagyonfelügyelő az adós és az adóstárs bevonásával - felfüggesztett végrehajtási eljárás vagy felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés esetén a végrehajtónak, illetve a zálogjogosult hitelezőnek az adósságrendezésbe bevonható vagyonra vonatkozó adatszolgáltatása alapján - összeállítja az adós tartós adósságtörlesztési eljárásban rendelkezésre álló vagyonának és a bevételi forrásainak listáját.
(2) A családi vagyonfelügyelő felhívja a hitelezőket arra, hogy - az adós, adóstárs szükség szerinti bevonásával és egyidejű értesítésével - 30 napon belül állítsák össze követeléseiknek az adósságtörlesztési eljárás elrendelésekor fennálló összegére és azoknak 74. § szerinti, az adósságtörlesztési eljárás szerinti besorolására vonatkozó listát. Ha a hitelező ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel legfeljebb 15 napos póthatáridőt tűz.
(3) Ha a hitelező vagy a végrehajtó az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit nem vagy hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő ezt a tényt közli a bírósággal. A bíróság a hitelezőre vagy a végrehajtóra 20 000 forinttól 100 000 forintig terjedő pénzbírságot szab ki és póthatáridőt tűz. A póthatáridő elmulasztása miatt igazolásának nincs helye. Ha a póthatáridő kitűzése is eredménytelen, akkor a hitelező követelését az adósságtörlesztés során figyelmen kívül kell hagyni, és erre a követelésre a 40. § (5)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az adós és az adóstárs az (1) és (2) bekezdés szerinti listára és az adósságtörlesztés szerinti besorolásra a családi vagyonfelügyelő felhívásától számított 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolja az okirati bizonyítékokat és az észrevételt megküldi az érintett hitelezőnek is. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(5) Ha a hitelező az adósságtörlesztés elrendelését követően az adóssal szemben fennálló követeléséről részben vagy egészben lemond, az adóson kívül a családi vagyonfelügyelőt is írásban értesítenie kell. Ha a hitelező követelése jogszabály erejénél fogva szűnik meg vagy változik, erről a tényről az adóst és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítenie kell.
(6) A családi vagyonfelügyelő az (1)-(2), (4) és (5) bekezdés szerinti iratok alapján összeállítja az adós, adóstárs vagyontárgyaira, egyéb vagyoni elemeire, rendszeres, a tartós adósságtörlesztésbe bevonható jövedelmére vonatkozó adatokat, és a hitelezői követeléseket a 74. §-ban foglaltak szerinti kategóriákba besorolja (a továbbiakban: adósságtörlesztési hitelezői besorolás).

27. Adósságtörlesztési terv

71. §

(1) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezésbe bevont és még rendelkezésre álló vagyonra, valamint az adósságrendezés célját szolgáló bevételekre vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési tervet (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) készít. Az adósságtörlesztési terv
a) meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket,
b) megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait,
c) meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint
d) a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.
(2) Az adósságtörlesztési terv elkészítéséhez a családi vagyonfelügyelő indokolt esetben - az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával, az egyéb kötelezettek szükség szerinti értesítésével - az adós lakóhelye szerinti jegyzőtől környezettanulmányt is bekérhet. A környezettanulmánynak a 24. § alapján készült környezettanulmányhoz képest csak az esetleges változásokat kell tartalmaznia. A környezettanulmány elvégzésének részletes szabályait és az arról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(3) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és
a) az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú, és/vagy
b) a lakóingatlanban közös háztartásban együtt élő hozzátartozók között van
ba) kiskorú,
bb) tartósan és súlyosan beteg,
bc) fogyatékkal élő, vagy
bd) 70 év feletti személy, és
c) a lakóingatlant terhelő, zálogjoggal biztosított követelések összege - korábbi egyezség esetén az egyezség (egyezségmódosítás) szerinti követelések összege - nem éri el a lakóingatlan hitelkihelyezéskori forgalmi értékét, ha ez nem állapítható meg, akkor az adósságtörlesztési terv készítésekor a pénzügyi intézmény jelzálogjogosult által nyilvántartott hitelbiztosítéki értékét (több jelzálogjogosult esetén az utóbb megállapított forgalmi értéket),
d) az adós, adóstárs írásban kötelezettséget vállalnak a 45. § (4)-(5) bekezdés szerinti folyamatos fizetési kötelezettségek, továbbá a korábban felhalmozott tartozások tekintetében legalább a tartozás tőkerésze legalább felének a 68. § szerint megállapításra kerülő törlesztő részletekkel történő teljesítésére az adósságtörlesztési eljárás időszaka alatt, azzal, hogy az adós aktív korú közeli hozzátartozója vagy az egyéb kötelezett készfizető kezességet vállal, vagy tartozáselvállaló nyilatkozatot tesz az említett mértékű törlesztési kötelezettségnek az adósságtörlesztési eljárás hátralévő időszakában történő megfizetéséhez.
(4) Ha a (3) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség, az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító, jelzáloggal terhelt lakóingatlan értékesítését követően az értékesítési bevételből olyan összeg visszahagyását teszi lehetővé, amelyből az adós az adósságtörlesztési eljárás alatt kisebb értékű, az e törvény és végrehajtási rendelete értelmében a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel rendelkező lakóingatlant vásárol.
(5) A (4) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének a (3) bekezdésben felsorolt meghatározott körülmények és kötelezettségvállalások esetén van helye.
(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének akkor van helye, ha ahhoz a lakóingatlant terhelő jelzálogjog pénzügyi intézmény jogosultja is előzetesen, írásban hozzájárult.

72. §

(1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja
a) az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, (legalább havonta és személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértékét elérő összegig) ha azonban a közös háztartásban élők között van olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő, akkor az ő személyére nézve az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét elérő összegig lehet a szükséges kiadásokat figyelembe venni -, továbbá
b) az adósnak és a vele közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozóknak a méltányolható lakásigényüket meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanban történő lakhatásával összefüggő, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mértékű bérleti díjat vagy más, a használat ellenértékét fedező pénzösszeget, ha az adós és a vele közös háztartásban élő, aktív korú közeli hozzátartozók lakhatása csak bérelt vagy olyan lakóingatlanban biztosítható, amelyre vonatkozóan az adós és a közeli hozzátartozói térítés ellenében kapnak elhelyezést,
c) az a) és b) pont szerinti ingatlanban a lakásfenntartással, a közműdíjakkal, lakásbiztosítással, a társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ahol nem lehet figyelembe venni azon összegeket, amely az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függ össze, aki méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek,
d) az adós azon egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségei teljesítésének fedezetét, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kellett a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében,
(2) Az (1) bekezdés a) és d) pont szerinti kiadások összegénél figyelembe kell.venni az adós és a vele közös háztartásban élők rendszeres - a közös létfenntartás céljára bevonható -bevételeit is. Ha az adós és közeli hozzátartozói lakhatásául szolgáló ingatlanhasználatot az említettek hozzátartozója vagy volt hozzátartozója biztosítja, a használatot ingyenesnek kell tekinteni, az (1) bekezdés b) pontja szerinti célra kiadásokat elszámolni az adósságtörlesztési eljárásban nem lehet.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti célokra visszahagyott összeggel az adós a családi vagyonfelügyelő által megállapításra kerülő féléves létfenntartási költségkereten belül rendelkezhet azzal, hogy - a havi kiadások közötti ingadozásokat is figyelembe véve - a fél éves időszakra érvényes költségkeretet kell betartania, elszámolási kötelezettséggel.
(4) A (3) bekezdés keretei között a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben javaslatot tesz arra, hogy az adós a fizetési számlájáról milyen összegű egyszeri és heti, havi összeget vehet fel önállóan.

73. §

(1) Az adósságtörlesztési tervben az adós számára vissza kell hagyni a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat (szerszámok, nyersanyag, félkész áruk, tárolóeszközök, haszonállat állomány, vetőmag, mezőgazdasági gép, felszerelés, készletek, alkatrészek, irodaszerek, irodatechnikai felszerelések, szakkönyvek) legfeljebb 800000 forint értékig.
(2) Ha az adós vagy adóstárs foglalkozása gyakorlásához informatikai eszköz, hírközlési eszköz, berendezés vagy személygépjármű szükséges, az (1) bekezdésben említett értéken felül az adós ezeket a vagyontárgyakat összességében legfeljebb 1 millió forint értékig tarthatja meg.
(3) Ha az adós foglalkozása gyakorlásához haszongépjármű vagy mezőgazdasági haszonjármű szükséges, vagy a személygépjármű, egyéb gépjármű az adós személyfuvarozási egyéni vállalkozásának folytatásának eszköze, akkor a (2) bekezdésben foglaltak helyett az adós összességében legfeljebb 1, 8 millió forint értékig tarthatja meg ezeket a járműveket.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti eszközökre vonatkozóan az adós az ezekre vonatkozó vagyonbiztosítási díj és felelősségbiztosítási díj fedezetét is vissza kell hagyni az adósságtörlesztési terv összeállításánál.
(5) Az adósságtörlesztési tervben nem lehet értékesítésre kijelölni azokat az (1) bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyakat sem, amelyeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtás alól mentesek.
(6) Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Ha az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők bejelentett lakóhelyéül szolgáló lakóingatlan tulajdonának megtartására - a 71. §-ban foglalt feltételek hiányában -nem kerülhet sor, az ingatlan értékesítésének megkezdésére csak 3 hónap elteltével kerülhet sor azokban az esetekben, amikor az említett személyeknek nincs másik lakóingatlanra vonatkozóan a lakhatást biztosító bérleti vagy egyéb használati joguk.
(7) Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni az adós adósságtörlesztésbe vont vagyonának értékesítéséből származó bevétele, pénzeszközei és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályaira, ennek során a 73. § (8) bekezdésében és a 74. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat is figyelembe kell venni, és csak a biztosítékokkal fedezett értéket meghaladó hitelezői követelésre kell alkalmazni a 74. § szerinti felosztási szabályokat.
(8) Jelzálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során megelőlegezett végrehajtási költséget, - korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget - kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a jelzálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni az említett biztosítékokkal fedezett értékig, ahol a fedezeti értékre vonatkozóan ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon számított forgalmi értéket mint fedezeti értéket kell alapul venni.

74. §

(1) A családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben megállapítja az adósságtörlesztési eljárásba bejelentett egyes hitelezői követelések adósságtörlesztési hitelezői besorolását a 46., a 49. § alkalmazásával, figyelembe véve a 64. § szerinti adatokat.
(2) Ezt követően - a 72. § figyelembevételével - az adós, adóstárs és az eljárásban teljes vagyonával részt vevő egyéb kötelezett adósságrendezési eljárás alá tartozó vagyona hitelezők közötti felosztására vonatkozóan adósságtörlesztési tervet készít az alábbiak figyelembevételével:
a) zálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során a zálogjogosult által megelőlegezett végrehajtási költséget, továbbá az értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségeket - korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget - kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a zálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni,
b) zálogtárgy-elkülönítés esetén a zálogtárgy-elkülönítési egyezség alapján megfizetendő törlesztő részletekhez szükséges vagyon kizárólag erre a célra fordítható,
c) az értékesítésre kijelölt vagyontárgyat a felosztható vagyon meghatározásakor a legkisebb eladási ár összegével kell figyelembe venni.
(3) Az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontokon túl a legfeljebb 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése
a) a privilegizált hitelezői igények esetén legalább a 45%-os, de legfeljebb az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések 1,2-szeres,
b) az egyéb hitelezői igények esetén legalább a 40%-os,
c) a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább az 5%-os mértéket elérje.
(4) Amennyiben az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a (3) bekezdés szerinti minimális megtérülési mérték nem biztosítható, a bíróság felhívja a főhitelezőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy
a) hozzájárul az adósságtörlesztési időszak legfeljebb 2 évvel meghosszabbításához, vagy
b) az adós részére az 50. § szerinti részletfizetési lehetőséget biztosít, azzal, hogy az adós, adóstárs csak a szükséges mértékig mentesül a kölcsöntartozás tőkerészének megfizetése alól.
(5) A hitelezői csoportok között a befolyó pénzösszegeket követelésarányosan, a (3) bekezdés szerinti arányok szerint kell szétosztani. A szétosztott összeget a hitelezői csoportokon belül az egyes hitelezői követelések között követelésarányosan kell megosztani. Az adósságtörlesztés időszaka alatt valamennyi megtérülést a (3) bekezdés szerinti minimális megtérülési arányok és az e bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező (6) és (7) bekezdés alapján számít követelésének 100%-a megtérül, úgy ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni késedelmi kamatokat, pótlékokat.
(7) Az (3) bekezdés szerinti b)^c) pontja szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni
a) a késedelmi kamatokat, pótlékokat,
b) a forint alapú követelésnél az adósságtörlesztési terv készítésekor irányadó MNB jegybanki alapkamatot 3 százalékponttal meghaladó kamatot,
c) más devizanemben fennálló követelésnél az irányadó bankközi kamatlábat 1 százalékponttal meghaladó kamatot.
(8) A főhitelező a (4) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetési kedvezményt abban az esetben is biztosíthatja, amennyiben az adósságtörlesztés az 5 éves időszak alatt lezárható lenne.

75. §

(1) Az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő 15 napos észrevételezési határidővel megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Az adósságtörlesztési tervet a beérkezett észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül szükség szerint átdolgozza, megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek, továbbá az adósságrendezési végzés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.
28. Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása

76. §

(1) Ha az adósságtörlesztési terv hiányos, vagy nem felel meg az e törvény szerinti feltételeknek, a bíróság az adósságtörlesztési terv jóváhagyását 15 napon belül végzéssel megtagadja, elrendeli annak módosítását, megjelöli annak hiányosságait és azt, hogy az melyik törvényi rendelkezésnek nem felel meg. A bíróság ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az adósságtörlesztési terv módosítását a bírósági végzés kézhezvételről számított 15 napon belül kell elvégezni és a bíróságnak jóváhagyásra megküldeni.
(3) Ha az adósságtörlesztési terv az e törvényben foglaltaknak megfelel, a bíróság 15 napon belül végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, a hitelezőnek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.
(4) A bíróság adósnál, adóstársnál visszahagyható bevételek havi összegét - a 70. § (2) bekezdése szerinti határok között - különös méltánylást érdemlő esetben a vagyonfelügyelő javaslatától eltérően határozhatja meg. A bíróság a méltányolható körülmények között figyelembe veszi különösen az adós, adóstárs vagy a velük együtt élő közeli hozzátartozó tartós és súlyos betegségét, továbbá a velük együtt élő tanköteles közeli hozzátartozó adóst terhelő iskoláztatási költségeit.
(5) Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá - a rá vonatkozó rész tekintetében - az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.
(6) Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó jogerős végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
29. Adósságtörlesztési végzés végrehajtása

77. §

(1) A 300 000 forint alatti értékű vagyontárgyak értékesítését a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós végzi, az ebből származó bevételt haladéktalanul a 79. § (2) bekezdése szerinti törlesztési számlára fizeti be. A 300 000 forint és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint.
(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom az értékesítésével szűnik meg.

78. §

(1) A 77. § szerinti értékesítés során nem szerezhet tulajdont
a) az adós (adóstárs),
b) a hitelező (ide nem értve a 71. (2) bekezdésben említett esetet),
c) az egyéb kötelezett,
d) az adósságrendezési eljárásban eljáró bíró, bírósági titkár, a közreműködő bírósági ügyintéző,
e) az adósságrendezési eljárásban közreműködő családi vagyonfelügyelő és a családi vagyonfelügyelő munkáját segítő szakmai munkacsoport tagja, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által foglalkoztatott személyek,
f) a bíróságon kívüli adósságrendezés során a főhitelező részéről eljárt személy,
g) ha volt felfüggesztett végrehajtás, a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) és a végrehajtást foganatosító bíróság jogkörében eljáró személyek és a végrehajtó,
h) az a)-g) pontban említettek közeli hozzátartozója.

79. §

(1) A zálogjog, vételi jog, visszavásárlási jog az értékesítéskor megszűnik. A törvény vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosultat - akkor is, ha a vagyontárgy értékesítését az adós végezheti - a családi vagyonfelügyelő értesíti, az elővásárlásra jogosult a legmagasabb árajánlatra nézve gyakorolhatja elővásárlási jogát.
(2) Az értékesítéskor a vételárat az adós erre a célra elkülönített adósságtörlesztési fizetési számlájára kell átutalással megfizetni, amely felett a családi vagyonfelügyelőnek önálló rendelkezési joga van. A fizetési számla egyenlege felett az adós nem rendelkezhet, a családi vagyonfelügyelő a bevételt a hitelezők között a 73. § (7) bekezdésben és a 74. § (2) bekezdésében meghatározott módon osztja fel. A hitelezők részére történő átutalással összefüggő díjak és költségek a fizetési számlát terhelik. Az említett fizetési számla vonatkozásában a számlatulajdonos nem tehet halál esetére történő fizetési rendelkezést
(3) A felfüggesztett végrehajtásokból és a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítésekből az adósságrendezésbe vont vagyon és pénzeszközök felett a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A pénzeszközöket - a végrehajtói díj és a zálogértékesítési költség levonását követően - a (2) bekezdés szerinti fizetési számlára kell befizetni, az egyéb vagyontárgyakat a családi vagyonfelügyelő rendelkezésére kell tartani. A családi vagyonfelügyelő a vagyonértékesítést, a bevételek kezelését és hitelezők közötti felosztását a 68. § (2) bekezdésében és az e §-ban meghatározottak szerint végzi.

80. §

(1) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelező és az adós, adóstárs kötelezettségeire a 41-45. §-ban foglaltakat is értelemszerűen alkalmazni kell, az adósságtörlesztési végzésben határozat szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel.
(2) Az adós, adóstárs a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében együttműködni köteles. Ha a személyi körülményeiben vagy a rendszeres bevételei vonatkozásában legalább nettó 10 %-os növekményt elérő, jelentős változás áll be, vagy az e törvény értelében az adósságrendezésbe vonandó rendkívüli bevételt vagy vagyont szerez, ezt a családi vagyonfelügyelőnek a dokumentumok csatolásával 8 napon belül be kell jelentenie.
(3) Az adós, adóstárs az adósságtörlesztési határozatban meghatározott fizetési kötelezettségei teljesítésére az adósságtörlesztési határozat kézhezvételét követően haladéktalanul egy fizetési számlát-köteles nyitni, bevételeit ezen a számlán köteles kezelni és törlesztési kötelezettségeit erről a számláról kell teljesíteni. A számla felett a családi vagyonfelügyelőnek ellenjegyzési és rendelkezési joga van, az adós, adóstárs a számláról a 66. § alapján visszahagyott keret mértékéig vehet fel készpénzt, és teljesítheti a mindennapi életvezetéséhez szükséges kiadásokat.
(4) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelezők jogaikat az adósságtörlesztési határozatnak megfelelően gyakorolhatják, az adóst annak végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, ezen kívül tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az említett kötelezettségek végrehajtását az adós számára megnehezíti.
(5) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, bármikor ellenőrzést folytathat le, ennek keretében az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését. Az adósságtörlesztés időtartama-alatt a 39. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében kell kialakítani. Az adós a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés végrehajtása érdekében együttműködni köteles.
(6) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst félévente írásban beszámoltatja a törlesztési feladatai végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adósságtörlesztés szabályszerű végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az adósságtörlesztési végzésben foglalt kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeire.
(7) Az egyéb kötelezett az adósságtörlesztési végzésben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az adósságtörlesztés 68. § (8) bekezdésében meghatározott 5 éves időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

81. §

(1) Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós az e törvényben foglalt vagy az adósságtörlesztési végzésben meghatározott kötelezettségeit súlyosan megsérti, így különösen
a) jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,
b) egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy mulasztást követ el,
c) ismételten megszegi az adósságtörlesztéssel összefüggő, beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan tényt állít vagy jelentős tényeket, körülményeket elhallgat,
d) az adósságtörlesztési végzésben meghatározott vagyonértékesítési kötelezettségeit nem teljesíti, illetve azzal jelentősen késlekedik, vagy
e) az adósságtörlesztési végzésben meghatározott fizetési kötelezettségeit legalább 3 hónapon keresztül nem vagy jelentősen alacsonyabb összegben teljesíti, és nem kezdeményezi a tartós adósságtörlesztési határozat módosítását,
f) a tartós törlesztési eljárás kezdetét követően kamat, késedelmi pótlék és adóbírság nélkül számított 300 000 forint feletti adó- vagy más köztartozása keletkezik, amelynek megfizetésére nem kapott az adóhatóságtól részletfizetést vagy halasztást,
e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és a jegyzőkönyvet - a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - a szükséges dokumentumok csatolásával megküld a bíróságnak.
(2) Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény vagy körülmény, amely alapján - ha azt korábban elbírálták volna - az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, ez a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet - a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - a szükséges dokumentumok csatolásával megküldi a bíróságnak. A bíróság az adósságrendezés megszüntetése tárgyában 15 napon belül dönt.

31. Az adósságtörlesztési végzés módosítása

86. §

(1) A hitelezők az adósságtörlesztési határozat módosítását csak a 54. § (5) bekezdése szerint körülmények esetén kezdeményezhetik, abban az esetben, ha az adós ezt a tényt nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá az ott említett vagyoni vagy pénzbeli juttatást vagy rendkívüli pénzbeli bevételt nem fizeti be a 80. § (3) bekezdés szerinti elkülönített számlára.
(2) Az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt az eljárásba csak olyan új hitelezők jelentkezhetnek be, és olyan új, követelést lehet bejelenteni a családi vagyonfelügyelőnél, amelynek jogcíme és összege okirattal igazolt vagy azt bírósági vagy hatósági határozat állapította meg, és kamatokkal, egyéb járulékokkal számítva 50 000 forintot meghaladó összegű, továbbá esedékessége az adósságtörlesztés időtartama alatt jár le. A bejelentkezés elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba vételi díj fizetésére a 39-40. és a 88. §-ban foglaltak irányadók. Az 50 000 forintot meg nem haladó összegű követelések elévülése az adósságrendezés záró időpontjáig nyugszik.
(3) Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében - a határozat meghozatalakor előre nem látható - olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, ami miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezen körülményeknek mind az adós, mind adóstársa vonatkozásában fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. Ilyen körülmény lehet különösen
a) az adós, adóstárs tartós egészségkárosodása,
b) az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számának legalább 2 fővel történő növekedése,
c) az adós közös háztartásában élő, aktív korú, tartásra nem jogosult közeli hozzátartozó halála, munkaképességének tartós egészségkárosodás következtében történő elvesztése, tartós és súlyos betegsége,
d) elemi kár vagy egyéb katasztrófa,
e) az adós foglalkoztatotti jogviszonyának megszűnése létszámleépítés miatt, az adós egyéni vagy társas vállalkozásának fizetésképtelenség miatti megszüntetése és ezt követően legalább 5 hónapos eredménytelen álláskeresési időszak,
f) olyan új hitelező bírósági adósságrendezési eljárásba való bejelentkezése, akinek követelése meghaladja az 1 millió forintot, követelése az adósságtörlesztési határozat meghozatalát követően keletkezett, és
fa) az adós tartozása nem bűncselekményből, szabálysértésből, közigazgatási szerv által kiszabott bírságból, magánszemélyekkel kötött polgári jogi jogügyletből vagy az adós egyoldalú kötelezettségvállalásából keletkezett, vagy
fb) az adós tartozása nem annak következtében keletkezett, hogy megsértette az adósságrendezés szabályait.
(4) Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását az adóstársával együtt és legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Kérelmében meg kell jelölnie, hogy a határozat mely részének módosítását kezdeményezi és milyen időszakra. Az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó kezdeményezést az adós és az adóstárs megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és egyidejűleg mindazon hitelezőknek, akik részére az adósságtörlesztési határozat addig eltelt időtartama alatt még nem fizette meg a nekik járó összeget. Az adós a kezdeményezéséhez csatolja az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó javaslatát, és részletezi, illetve igazolja a határozat módosítását szükségessé tevő rendkívüli körülményeket.
(5) A hitelezők az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó egyetértésükről, észrevételeikről vagy saját javaslatukról a kézhezvételt követő 30 napon belül értesítik az adóst és a családi vagyonfelügyelőt. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az adós bevonásával szükség szerint átdolgozott adósságtörlesztési határozat módosítási javaslatot minden hitelezőnek eljuttatja, és ha az érinti az adósságtörlesztési időtartamot, annak változtatására is javaslatot tesz. A családi vagyonfelügyelő 15 napon belül megküldendő írásos vélemény megtételére hívja fel a hitelezőket. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(6) Az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó javaslat összeállításánál a családi vagyonfelügyelő figyelembe veszi a hitelezők véleményét és az adós, adóstárs méltányolható lakásigényét is. Indokolt esetben a bíróság - kivételes méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel - egy alkalommal, a tartós adósságtörlesztési időszak legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbítását is elrendelheti.
(7) Az adósságtörlesztési határozat módosításáról a bíróság 15 napon belül dönt, végzését kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, megküldi az egyéb kötelezetteknek és a családi vagyonfelügyelőnek. A végzés ellen csak az adós élhet fellebbezéssel, a kézbesítéstől számított 8 napon belül.
(8) Az adósságtörlesztési határozat módosítását jóváhagyó jogerős határozatot be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
(9) Ha a bíróság az adósságtörlesztési határozat módosítását nem hagyja jóvá, az adós, adóstárs a korábban meghozott határozatban foglaltakat köteles teljesíteni.

31. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése

83. §

(1) A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha
a) az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani,
b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy az adós nem teljeskörűen jelentette be a hitelezőket, illetve a hitelezők követeléseit, a hitelezőkre és a hitelezői követelésekre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta,
c) az adós az adósságrendezéssel összefüggő feladatait nem teljesíti, kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi,
d) a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján, ha
da) az adós sem lakóhelyén, sem az értesítési címén a megismételt kézbesítési kísérletet követően sem lelhető fel, vagy
db) az adós a családi vagyonfelügyelő 31. § (3) bekezdése szerinti értesítésében foglalt visszaéléseket, jogszabálysértéseket követte el,
e) az adós hagyatékának jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül az örökösök nem jelentették be, hogy az adósságrendezési eljárásban részt kívánnak venni, vagy a jogutódként történő belépést a bíróság a jogszabályi feltételek hiánya miatt elutasította, és az eljárásban más adós nem vesz részt,
f) az adós hagyatékát valamennyi örökös visszautasította, és az eljárásban más adós nem vesz részt,
g) az eljárás megszüntetését az adós és az adóstárs együttesen kérte, és csatolja a kérelme benyújtásáról a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb érdekeltnek megküldött értesítés másolatát
(2) A bíróság az (1) bekezdés a)-f) pontja esetében az eljárást kérelemre vagy hivatalból szünteti meg.
(3) Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget, (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi, az egyezség (egyezségmódosítás) az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével válik hatálytalanná.
(4) Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a hitelezők az adóstól teljes összegben követelhetik a lejárt és az esedékessé váló követeléseiket. A korábban felfüggesztett végrehajtási eljárásban a bírósági adósságrendezés céljára a családi vagyonfelügyelő által rendelkezésére bocsátott, de még fel nem osztott, nem értékesített vagyont és a hitelezőknek még ki nem fizetett összegeket a végrehajtó rendelkezésére kell bocsátani. Ha pedig korábban zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítését függesztették fel az adósságrendezési eljárás miatt, akkor a még nem értékesített zálogtárgyat, illetve a helyébe lépő összeget a zálogjogosult rendelkezésére kell bocsátani.
(5) Az adósságrendezési eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell
a) az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a bíróság nevét, székhelyét, az bíróság adósságrendezési eljárás ügyszámát,
b) a családi vagyonfelügyelő nevét, nyilvántartási számát,
c) családi vagyonfelügyelő megbízatásának megszűnését,
d) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy - az adós bevonásával, illetve a rendelkezésére álló adatok, iratok szerint - az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül készítsen záró beszámolót az adós vagyonának, jogainak, kötelezettségeinek az adósságrendezési eljárás alatti változásáról,
e) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a bírósági adósságrendezési eljárásra utaló bejegyzés törlését kezdeményezze azokból a hatósági nyilvántartásokból, ahová ez a külön törvények alapján bejegyzésre került, továbbá az eljárás megszüntetéséről értesítse az állami és az önkormányzati adóhatóságot, és az adós, adóstárs lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,
f) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 napon - mint referenciaadat szolgáltató - jelentse be a KHR-be az adósságrendezési eljárás megszüntetését,
g) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adósságrendezéssel
kapcsolatos hitelezői felhívást tartalmazó hirdetményt törölje a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról,
h) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető jogerős végzést jegyezze be az ARE nyilvántartásba,
i) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy az adósságrendezési ügy nála lévő iratainak megőrzéséről gondoskodjon,
j) az adósságrendezési eljárás megszüntetésének jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást,
k) a felfüggesztett végrehajtás továbbfolytatásáról történő, illetve a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítés folytatását engedélyező rendelkezést.
(6) A bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető végzést
a) az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek kézbesíti,
b) az egyéb kötelezettnek, a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá a felfüggesztett végrehajtási eljárásban eljáró végrehajtónak és a felfüggesztett zálogtárgy értékesítése iránti eljárással érintett a zálogjogosultnak pedig megküldi.
(7) A megszüntető végzéssel szemben az adós, adóstárs fellebbezhet, a többi fél csak a költségek viseléséről szóló rendelkezéssel szemben élhet fellebbezéssel.

84. §

(1) A bírósági adósságrendezést megszüntető végzés jogerőre emelkedésének napján megszűnnek az adóst és a hitelezőket az adósságrendezésre tekintettel megillető jogok és kötelezettségek. Az adósságrendezés elrendelését megelőzően elrendelt végrehajtást folytatni kell. Az adós által az adósságrendezési eljárásban meg nem fizetett díjat és költségtérítést végrehajtási költségként kell behajtani.
(2) Ha az adósságrendezés elrendelését megelőzően az adós tartozásával összefüggésben zálogtárgy értékesítése iránti eljárás volt folyamatban, az értékesítést folytatni lehet, az adósságrendezés alatt lefolytatott értékesítésből származó bevétellel a zálogjogosult a külön jogszabály szerint köteles az adósnak elszámolni.

32. Mentesítési eljárás

85. §

(1) Az öt éves adósságtörlesztési időszak leteltét követően - ha az adósságtörlesztés időszakát a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően - adósságtörlesztési végzés végrehajtásáról a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával záró elszámolást készít, és ebben minden hitelező tekintetében számot ad a törlesztések teljesítéséről, a vagyonértékesítésről, az eljárásba bevont bevételekről és azok hitelezők közötti felosztásáról.
A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.
(2) A záró elszámolásra a hitelező annak kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A családi vagyonfelügyelő a beérkezett észrevételeknek megfelelően szükség szerint a záró elszámolást módosítja, ezt követően mentesítő határozat meghozatala érdekében a bíróság elé terjeszti, egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az adós az e törvényben valamint adósságrendezéssel összefüggő jogerős végzésben meghatározott kötelezettségeit teljesítette. Ha a családi vagyonfelügyelő a hitelező észrevételét nem fogadta el, annak indokáról a záró elszámolás bíróság elé terjesztésekor nyilatkoznia kell.

86. §

(1) Ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesítette és a hitelezők legalább a 74. § (3) bekezdés szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni.
(2) Amennyiben az adósságtörlesztési időszak végén a bíróság - a hitelezők nyilatkozata és a családi vagyonfelügyelő zárómérlege a lapján - azt állapítja meg, hogy az adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők nem jutottak a 74. § (3) bekezdés szerinti minimális megtérüléshez, akkor a bíróság
a) a törlesztési időszakot a minimális megtérülés eléréséhez szükséges mértékig, de legfeljebb további 2 évvel meghosszabbítja amennyiben az adósságtörlesztés meghosszabbítására korábban ég nem került sor, a meghosszabbítás a vagyonértékesítési bevételek elmaradása miatt indokolt, továbbá
b) az adóst, adóstársat és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett felhívja, hogy a hitelezők minimális megtérülésének biztosításához szükséges összeget a családi vagyonfelügyelő által kezelt adósságtörlesztési számlára 30 napon belül fizesse meg.
(3) A bíróság a határozat meghozatala előtt a feleket meghallgatja.
(4) Az (2) bekezdés a) pont szerint meghosszabbított adósságtörlesztési időszakot követően a bírósághoz ismételten be kell terjeszteni a záró elszámolást. A bíróság az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően dönt a mentesítés tárgyában.
(5) A (2) bekezdés b) pont szerinti határidő leteltét követően a befizetés megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül, a záró beszámoló módosításénak előterjesztésével értesíti a bíróságot. A bíróság akkor hoz mentesítő határozatot, ha a befizetési kötelezettség teljesítés megtörtént.'

33. Az adósságrendezés lezárását követő intézkedések

87. §

(1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, melyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Ezen adatváltozás bejegyzése illeték- és díjmentes.
(2) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezés befejeződését követő 8 napon belül, mint referenciaadat szolgáltató, bejelenti a KHR-be az adósságrendezés befejeződését.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről a családi vagyonfelügyelő tájékoztatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatot; a családi vagyonfelügyelő megbízatása e feladatok szabályszerű teljesítésével szűnik meg.
(4) Az adósságrendezés lezárultát követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat gondoskodik az iratok megőrzéséről.

34. Az adósságrendezési eljárás költségei

88. §

(1) A hitelező - a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges költségekhez való hozzájárulás érdekében -nyilvántartásba vételi és követeléskezelési díjat köteles fizetni. A díjfizetési kötelezettség a hitelezőket terheli, annak megtérítésére az adóstól az eljárás jogerős mentesítő határozattal történő befejezését követően sem tarthatnak igényt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjak alapja
a) a hitelező adóssal, adóstárssal szemben fennálló, a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésekor lejárt pénzköveteléseinek tőkeösszege,
b) az adós és az adóstárs adósságrendezésbe, vont vagyonának a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az egyezség vagy az adósságtörlesztési határozat végrehajtása során értékesítéséből származó bevétel,
c) a hitelező számára megfizetett adósságtörlesztő részletek tőkeösszege,
(3) A díj mértéke hitelezői követelésenként
a) nyilvántartásba vételi díj esetében a (2) bekezdés a) pontja szerinti díjalap 1 %-a, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 100 000 forint;
b) követeléskezelési díj esetében a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti díjalap 2%-a.
(4) A főhitelezőnek nem kell a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilvántartásba vételi díjat megfizetnie.
(5) A nyilvántartásba vételi díjat és a követeléskezelési díjat a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára, a kincstárnál e célra nyitott pénzforgalmi számlájára átutalással kell megfizetni.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételi díjat az eljárásba való bejelentkezés határidejének lejártáig kell megfizetni. A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti követeléskezelési díjat csak akkor kell megfizetni, ha a bíróság az adós, adóstárs mentesítéséről hozott határozatot és határozat jogerőre emelkedett. A követeléskezelési díj összegét a családi vagyonfelügyelő előterjesztése alapján a bíróság állapítja meg.

89. §

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a befizetett nyilvántartásba vételi díjakat elkülönítetten kezeli, abból
a) a családi vagyonfelügyelők és a feladataik ellátásban közreműködők elhelyezéséhez, feladataik ellátásához szükséges felhalmozási, személyi, dologi kiadásokat,
b) a Családi Csődvédelmi Szolgálat kézbesítési, informatikai, ügyviteli, a bírósággal, a felekkel és a hatóságokkal történő kapcsolattartási, valamint az ügyfélszolgálati feladatai ellátásához szükséges beruházások és fejlesztések ráfordításait,
c) az adósságrendezési egyezségkötés előkészítésével, megkötésével összefüggő dologi és személyi ráfordításokat,
d) azoknak értékesítéseknek a lebonyolításával összefüggő ráfordításokat, díjakat, amelyek a családi vagyonfelügyelőt mint az értékesítést végzőt terhelik, (ide értve a NAV EÁF-en történő értékesítés díját és költségeit is),
e) a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a családi vagyonfelügyelői tevékenységgel összefüggésben kötött felelősségbiztosítása díját, a kincstári számlavezetés és átutalások költségeit díjait, valamint
f) az adós jogainak gyakorlására kijelölt ügygondnok díját és készkiadásai megtérítéséhez szükséges összeget
hívhatja le.

90. §

A bírósági adósságrendezés kezdeményezéséért, az egyezségmódosítás, illetve az adósságtörlesztési határozat módosításáért, az adósságrendezési eljárás megszüntetésének adós vagy hitelező általi kezdeményezéséért, a mentesítő határozat kezdeményezéséért, a mentesítő határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért az illetékekről szóló törvényben meghatározott tételes bírósági eljárási illetéket kell fizetni.

91. §

Az adósságrendezési eljárásban - ha e törvény másképp nem rendelkezik - minden fél és egyéb kötelezett viseli a saját költségét, ezek viseléséről a bíróságnak nem kell rendelkeznie. A költségek viseléséről ezekben az esetekben kérelemre, és kizárólag akkor dönt a bíróság, ha annak viselésére nem az a fél (egyéb kötelezett) köteles, aki azt ténylegesen megelőlegezte vagy megfizette.

92. §

Az ARE nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért, valamint az ARE nyilvántartás adatairól kiállítandó tanúsítványért a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

35. Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

93. §

(1) Bármelyik, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy'
a) az adós vagy adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben foglalt szabályok vagy a bírósági adósságrendezési megállapodásban foglaltak megszegésével előnyben részesített, vagy
b) az adós vagy adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
(2) A kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. A Családi Csődvédelmi szolgálat a kérelmet 8 napon belül továbbítja a bírósághoz és csatolja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás ARE nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő okiratokat.
(3) A bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítása iránti kérelmet a megállapodásban részes feleknek, az egyéb kötelezetteknek és megküldi, és bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a 36. § (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja. A bíróság végzését az adósnak és a hitelezőknek kézbesíti, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.
(5) Ha a bíróság megállapította a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, az erről szóló végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

36. Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

94. §

(1) Bármelyik, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását ha
a) az egyezségben a szerződés futamidejét vagy törlesztési feltételeit úgy határozták meg, hogy az a mentesítő bírósági határozattal lezárt egyezség időtartamán túlnyúlik, és
b) az adós vagy adóstárs ebben az időszakban a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, ezért az érintett hitelező vonatkozásában az adósságrendezési egyezség hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
(2) A kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a kérelmet 8 napon belül továbbítja a bírósághoz és csatolja a bírósági adósságrendezési egyezség ARE nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő okiratokat.
(3) A bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítása iránti kérelmet a megállapodásban részes feleknek, az egyéb kötelezetteknek és megküldi, és bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a 36. § (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának megszűnését.
(5) Ha a bíróság megállapította a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését, az érről szóló végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

37. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezése

95. §

(1) Bármelyik, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt a bíróság által az-adósságrendezési eljárásban figyelembe nem vett tényre, bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt
a) a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta,
vagy
b) valamely hitelezőt az e törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek akkor van helye, ha a hitelező az ott említett határozatról, tényről, bizonyítékról a korábbi eljárás során önhibáján kívül nem szerzett tudomást.
(3) A kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig a kérelem okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy a kérelmet előterjeszthesse, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni.
(4) A mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével a kérelemnek helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(5) A kérelemben meg kell jelölni az (1) bekezdésben meghatározott tényeket és azok bizonyítékait, bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozás esetén pedig a határozatot a kérelemhez mellékelni kell.
(6) A kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratokat a Családi Csődvédelmi Szolgálattól.

96. §

(1) A bíróság a kérelem tárgyában 30 napon belül dönt. A bíróság a kérelmezőt, az érintett hitelezőt, az adóst és a családi vagyonfelügyelőt írásban nyilatkoztatja. Az eljárás során bizonyításnak a Pp. szabályai szerint van helye.
(2) A bíróság a kérelmet hivatalból - az a)-c) pontban meghatározott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül - elutasítja, ha
a) a kérelem elkésett,
b) a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik,
c) a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem, vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem -nem bírálható el,
d) a kérelmező az eljárási illetéket nem fizette meg.
(3) Ha a kérelem előterjesztésének nincs helye, azt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül végzéssel elutasítja.
(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja. A bíróság végzését az adósnak- és a hitelezőknek kézbesíti, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.
(5) A mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően a hitelezők az adóstól
a) a lejárt és még ki nem fizetett eredeti követelésük megfizetését, továbbá
b) a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett és vissza nem térült nyilvántartási díj megtérítését
követelhetik.
(6) Ha a bíróság a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, kötelezi az adóst, hogy a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti eljárás illetékét a kérelmezőnek 15 napon belül fizesse meg.
(7) Az eljárást befejező végzését a bíróság az adósnak, a hitelezőknek és a végzéssel érintett egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek kézbesíti.
(8) A mentesítő határozatot hatályon kívül helyezése iránti kérelem tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

IV. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

38. Kifogás a bírósági adósságrendezési eljárásban

97. §

(1) A családi vagyonfelügyelőnek a bírósági adósságrendezés szabályait vagy az érintett jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen az adós, adóstárs, a hitelező és az egyéb kötelezett kifogást terjeszthet elő az adósságrendezési eljárást lefolytató bírósághoz. A kifogás elbírálása szempontjából az adósságrendezési eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, vagy mulasztás, amelynek az adósságrendezési eljárás lefolytatására, a bírósági hatósági határozatokra, illetve a felek jogainak érvényesítésére érdemi kihatása volt.
(2) A családi vagyonfelügyelő intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett kérelmet kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A kifogást előterjesztő a családi vagyonfelügyelő intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a családi vagyonfelügyelőnek az elmulasztott intézkedés elvégzésére történő utasítását, határidő tűzésével.
(3) A családi vagyonfelügyelő intézkedésével szemben ismételt kifogás benyújtására, abban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott a kifogást benyújtó fél tudomására, feltéve, hogy annak elbírálása számára kedvezőbb elbírálást eredményezett volna, vagy ha az új tény, bizonyíték a családi vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedésének alátámasztását bizonyítja.
(4) A kifogás előterjesztésekor az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéket is meg kell fizetni.
(5) A kifogást a családi vagyonfelügyelő kifogásolt intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A bíróság a kifogással összefüggésben 8 napon belül beszerzi a családi vagyonfelügyelő észrevételeit, és azokat az adatokat, amelyek az intézkedések megtörténtét bizonyítják.
(6) Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a családi vagyonfelügyelő intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A családi vagyonfelügyelő intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

98. §

(1) A bíróság a kifogást haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezését követő 15 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e szükség hiánypótlásra, nincs-e helye áttételnek vagy a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) a kifogás elkésett,
b) a kifogást nem az érintett nyújtotta be,
c) a kifogás olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, és a kifogásolt intézkedés ezért nem sérti sem az adós, adóstárs sem pedig a hitelezők érdekekeit,
d) a kifogást felhívás ellenére hiányosan adták be,
e) a kifogással támadott intézkedés ellen már korábban is benyújtottak kifogást, és ezt a bíróság már elbírálta,
f) a kifogás benyújtója felhívás ellenére sem fizette meg a kifogás illetékét.
(3) A bíróság a kifogásról - ha a kifogás elbíráláshoz szükséges tények a benyújtott iratokból nem állapíthatók meg - az érintettek nyilatkoztatása, vagy okirati bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.
(4) A bíróság a kifogásról - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt.
(5) A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül megsemmisíti á családi vagyonfelügyelő intézkedését, és a családi vagyonfelügyelőt új intézkedés megtételére kötelezi, ha az új intézkedés a bírósági adósságrendezés lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges.
Ebben az esetben a bírósági végzésnek tartalmaznia kell az új intézkedés meghozatalára vonatkozó utasításokat is.
(6) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja, és a kifogást elutasítja.
(7) A bíróság a kifogás tárgyában hozott jogerős végzését megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak is.
(8) Ha a bíróság a kifogást elutasítja, a kifogás előterjesztésének költségeit a kifogást benyújtó viseli. Minden más esetben a kifogás előterjesztésének költségeit a Családi Csődvédelmi Szolgálat viseli.
(9) A bíróság a kifogás tárgyában hozott végzését a kifogás benyújtójának és a családi vagyonfelügyelőnek kézbesíti.

99. §

(1) A kifogást elutasító végzés ellen a kifogás benyújtója, a családi vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisítő vagy a családi vagyonfelügyelőt intézkedés megtételére utasító végzés ellen a családi vagyonfelügyelő fellebbezhet. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 120. §) sújthatja.
(2) Ha a családi vagyonfelügyelő az őt intézkedés megtételére utasító végzésnek nem tesz eleget, a bíróság a Családi Csődvédelmi Szolgálatot 30 000 forinttól 200 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, amely ismételten is kiszabható.
(3) Ha a családi vagyonfelügyelő intézkedése súlyosan vagy ismételten sérti a jogszabályokat, veszélyezteti az adósságrendezési eljárás szabályszerű lefolytatását, a bíróság a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatot új családi vagyonfelügyelő kijelölésére hívja fel.

39. Fellebbezés

100. §

(1) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon, az ügyben eljáró bíróságnál nyújthatja be. Egyéb esetekben az elektronikus iratbeadásra köteles fél nem elektronikus fellebbezését a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül hivatalból elutasítja.
(2) A bíróság a másodfokú bíróságnak 8 napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat.
(3) Ha a fellebbezés elbírálásához a családi vagyonfelügyelőnél lévő irat is szükséges, ennek felterjesztésére a másodfokú bíróság a családi vagyonfelügyelőt közvetlenül hívja fel.
(4) A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során a családi vagyonfelügyelő eljárását is vizsgálja, és ha az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, a családi vagyonfelügyelő részére utasításokat adhat.
(5) A másodfokú határozatot 30 napon belül kell meghozni. A másodfokú határozatot a másodfokú bíróság, feleknek a fellebbezéssel érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti. A másodfokú bíróság az iratokat a végzése kézbesítése igazolásának visszaérkezését követően küldi vissza az elsőfokú bíróságnak

40. Felülvizsgálat

101. §

(1) Felülvizsgálatnak a jogerős
a) bírósági adósságrendezés elrendelését elutasító,
b) adósságrendezési eljárást megszüntető,
c) adósságtörlesztésről szóló,
d) mentesítő, és
e) a mentesítő hatályon kívül helyező
f) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító, g) a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését megállapító végzéssel szemben van helye.
(2) A Pp. 271. § (2) bekezdésének az alkalmazása során a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket a bírósági adósságrendezés elrendelésekor lejárt követelések tőkeösszege és kamata alapján meghatározott ügyérték alapján kell számítani, ha a felülvizsgálati kérelemben nem jelölték meg a vitatott értéket.
(3) A felülvizsgálatra a fellebbezés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

41. Perújítás

102. §

(1) A bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott mentesítő határozata, valamint a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése ellen perújításnak van helye.
(2) Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratokat a családi vagyonfelügyelőtől, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálattól.
(3) Az eljárást befejező határozatát a bíróság az adósnak, a hitelezőknek és a határozattal érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti, az elsőfokú bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek pedig a kézbesítés időpontjairól történő tájékoztatással elektronikusan megküldi. A bíróság az ügy papír alapú iratait a családi vagyonfelügyelőnek küldi meg.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

42. Hatályba léptető rendelkezés

103. §

(1) Ez a törvény 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

43. Átmeneti rendelkezések

104. §

(1) 2016. szeptember 30-áig csak az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, akinek a Hpt. szerinti belföldön bejegyzett pénzügyi intézménnyel
a) deviza vagy deviza alapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. április 30-án
b) forint alapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. szeptember 30-án - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.) alapján - a pénzügyi intézmény által küldött elszámolás vagy egyenlegértesítő szerint lakóingatlanra vonatkozóan jelzáloghitel vagy lízingdíj hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, vagy
c) az adós, adóstárs ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben az adós, adóstárs, egyéb kötelezett jelzáloggal terhelt lakóingatlanát a hitelező végrehajtási eljáráson kívüli értékesítésre kijelölte, vagy az adós, adóstárs egyéb kötelezett lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták, vagy a zálogjogosult kielégítési joga a Vht. 114/A. §-a alapján megnyílt, és az említett okok alapján a lakóingatlant a Vht. 7. § (2) bekezdése értelmében árverésre kitűzhetik, és
d) az adós vagy adóstárs
da) tulajdonában álló lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, és ez a lakóingatlan az adós, az adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én -2016. október 1-jétől kezdeményezett eljárások esetében .pedig az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon -, vagy
db) pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződést olyan lakóingatlanra, amely az adós az adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozójának bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én - 2016. október 1-jétől kezdeményezett eljárások esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon.
(2) 2016. szeptember 30-áig az (1) bekezdésben említett adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett, kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel az e törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő
a) az Elszámolási tv. 13. § (1) bekezdése alapján a 2015. április 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében 2015. október 31-e - ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés később kerül felmondásra az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, -
b) az Elszámolási tv. 13. § (2) bekezdésében említett ügyleteknél a 2015. szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, - ha pedig a hitelszerződés később kerül felmondásra a hitelszerződés vagy pénzügyi lízing szerződés, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap -,
c) a (2) bekezdés szerinti esetekben említett személyek esetében a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 60 nap.
(3) A (3) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(4) A (3) bekezdésben említett határidők lejártát követő 30. napig az adóssal, az adóstárssal, az egyéb egyetemleges kötelezettel, a kezessel, valamint a dologi kötelezettel szemben - az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban, továbbá az adós vagyonára vonatkozó bíróságon kívüli értékesítésére irányuló eljárásban - a lefoglalt vagyon, illetve a zálogtárgy értékesítésére irányuló eljárási cselekmény - nem foganatosítható, a nem foganatosítható intézkedésekre vonatkozó határidők megszakadnak.
(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja.
(6) A 2016. szeptember 30-a előtt kezdeményezett adósságrendezésre tekintettel az adósnak az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló értesítése kézhezvételétől - ilyen értesítés hiányában pedig az adósságrendezés kezdeményezésének az ARE nyilvántartásban történő bejegyzésétől - a korábban elrendelt végrehajtás alapján vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés keretében már nem lehet újabb árverési-hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetményt vissza kell vonni, az árverést abba kell hagyni, kivéve, ha az árverésen már érvényes licitajánlat érkezett. E bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését le lehet folytatni, és a befolyt vételárat a további intézkedésig végrehajtói letéti számlán kezeli. Az e bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.

105. §

2016. október 1-jétől az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, aki megfelel az e törvény 7. és 9 §-a szerinti feltételeknek, és nem esik a 8. § szerinti kizáró okok alá, továbbá akinek a tartozásai meghaladják az adósságrendezésbe vonható, belföldön található vagy hozzáférhető vagyonát, de nem érik el a vagyon 200 %-át. E rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdés szerinti várható bevétel.

44. Felhatalmazó rendelkezések

106. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az adós, adóstárs lakhatási feltételei megtartására szolgáló ingatlanának meghatározása érdekében a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan jellemzőit,
b) az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számára a lakhatásuk biztosítására bérleti vagy használati díjként jóváhagyott összeg meghatározásának elveit,
c) az adós vagyontárgyainak az adós vagy családi vagyonfelügyelő által történő értékesítésének részletes szabályait,
d) az adós vagyoni elemei forgalmi értékének megállapítására vonatkozó szabályokat,
e) az adósságrendezésbe nem tartozó vagyont és bevételeket,
f) az egyéb kötelezettnek az adósságrendezési eljárásban való részvételével összefüggő részletes szabályokat,
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza
a) a bíróságon kívüli adósságrendezés során a főhitelező és az adós közötti kapcsolattartás, valamint a főhitelező és a Családi Csődvédelmi Szolgálat közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, a főhitelezőnek az adósságrendezést kezdeményezni kívánó hiteladósok számára ügyfélszolgálat létrehozásával és fenntartásával összefüggő kötelezettségeit,
b) az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok, űrlapok formátumát, formai követelményeit,
c) a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közreműködésének részletes feladatait a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban,
d) a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatait a bírósági adósságrendezési eljárásban, ide értve a felek közötti kapcsolattartás szabályait és az együttműködési megállapodások megkötésével, kötelező tartami elemeivel összefüggő szabályokat,
e) az adósra, adóstársra vonatkozó környezettanulmány elvégzésével és a környezettanulmány kötelező tartalmával összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát,
f) a bíróság és a felek közötti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait - ide értve a regisztrációt, kézbesítést és más irattovábbítást is,
g) a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelő Családi Csődvédelmi Szolgálat által történő kijelölésének részletes szabályait,
h) a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál a családi vagyonfelügyelők feletti belső ellenőrzéssel, szakmai felügyeletükkel összefüggő szabályokat,
i) a családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs között - az adós, adóstárs gazdálkodására, vagyonnak, bevételeinek nyilvántartására, a törlesztési kötelezettség teljesítésére, az említettekkel történő elszámolásra vonatkozó - együttműködési rendre, az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a felek, illetve a családi vagyonfelügyelő közötti együttműködésre vonatkozó keretszabályokat,
j) az ARE nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályait, az adatszolgáltatásért, valamint az ARE nyilvántartás adatairól kiállítandó tanúsítványért a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat,
k) az adósságtörlesztési végzés végrehajtására nyitott lakossági folyószámla megnyitásával, kezelésével, a számla feletti rendelkezési jog gyakorlásával összefüggő szabályokat,
l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő tevékenységével összefüggő költségátalányok és díjak mértékét.

VII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

45. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

107. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
"(2f) Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül az ingatlanon azért nem kerül sor lakóház felépítésre, mert a telektulajdonos természetes személy a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény rendelkezései szerint bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezést kezdeményezett és az említett eljárások időszaka alatt a telektulajdon értékesítésre kerül, a lakóházépítésre a korábbi telektulajdonos helyett az ingatlant megszerző vevő köteles, az adásvételi szerződés megkötésétől számított 4 éven belül."
(2) Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki: (Mentes az ajándékozási illeték alól)
"z) összeghatárra tekintet nélkül a természetes személyek bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásában a hitelezők által adós javára elengedett követelés, továbbá az adósságtörlesztési határozatban és a mentesítési határozatban az az összeg, amit nem kell az adósnak a hitelezők számára megfizetnie;"
(3) Az Itv. 26. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
"(2f) Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül az ingatlanon azért nem kerül sor lakóház felépítésre, mert a telektulajdonos természetes személy a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény rendelkezései szerint bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és az említett eljárások időszaka alatt a telektulajdon értékesítésre került, a lakóházépítésre a korábbi telektulajdonos helyett az ingatlant megszerző vevő köteles, az adásvételi szerződés megkötésétől számított 4 éven belül."
(4) Az Itv. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(8) A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről."
(5) Az Itv. A következő címmel és 44/A. §-sal egészül ki:
" Természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásainak illetéke
44/A. §
(1) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása kezdeményezésének illetéke 30 000 forint, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is.
(2) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az egyezségmódosítás, valamint az adósságtörlesztési határozat módosítása kezdeményezésének illetéke 15 000 forint.
(3) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az adós vagy a hitelező által az eljárás megszüntetése iránti kérelem illetéke 30 000 Forint.
(4) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az adós örököse (örökösei) jogutódként történő bevonása iránti kérelem illetéke 15 000 forint.
(5) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem illetéke 30 000 forint.
(6) A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem, valamint a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem illetéke 30 000 forint. "
(7) Az Itv. 47. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint, minden más esetben 10 000 forint."
(8) Az Itv. 50. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A természetes személyek adósságrendezési eljárásaiban hozott végzés elleni felülvizsgálat, illetve perújítás illetéke 30 000 forint."
(9) Az Itv. melléklete a következő címmel és XXV. ponttal egészül ki
"Természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezési nyilvántartásba történő bejegyzés törlésére irányuló kérelem illetéke
XXV. Természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezési nyilvántartásba történő bejegyzések törlésére irányuló kérelem illetéke 10 000 forint."

46. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

108. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:)
"u) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a központi szervtől."

47. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

109. §

Az "Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
"n) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal"
(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)'

48. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

110. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 138/A. §-ában a "fizeti" szövegrész helyébe "fizette" szöveg,
b) 139. § (1) bekezdésében az "eltelt." szövegrész helyébe az "eltelt, és a végrehajtást kérő a kérelméhez csatolja az adósnak küldött írásbeli értesítést az ingatlan értékesítésére vonatkozó kérelem előterjesztéséről." szöveg,
c) 147. § (4) bekezdésében a "kell tekinteni" szövegrész helyébe a "minősül" szöveg,
d) 154/A. § (10) bekezdésében az "a 182-182/A..§" szövegrész helyébe az "a 182. § ésal82/A. §" szöveg,
e) 303. § (1) bekezdésében a "halasztja el." szövegrész helyébe a "halasztja el, a lakóingatlan kiürítésének foganatosítása előtt a végrehajtó erről az intézkedésről az adóst írásban értesíti." szöveg,
f) 303/B. § (5) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a " bekezdés" szöveg,
g) 304. § (3) bekezdésében az "Azon ügyekben" szövegrész helyébe az " Azokban az ügyekben" szöveg
lép.

49. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

111.§

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 58. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) Az (1)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt az adózó - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján - teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt nem kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható."
(2) Az Szja. tv. 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Nem kell jövedelmet megállapítani az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt a bevételt az adózó a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt nem kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható."
(3) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7. 29. ponttal egészül ki:
(7. egyéb indokkal adómentes)
"7.29. a természetes személyek adósságrendezési eljárásában
a) az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés,
b) az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie,
c) a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét."

50. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

112. §

(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
"g) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, az érintett elhalálozásáról."

51. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

113. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
"p) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal"
(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

52. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

114. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
"33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított bírósági adósságrendezés".

53. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

115. §

(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A járműnyilvántartás tartalmazza a természetes személlyel szemben megindított bírósági adósságrendezési eljárás tényét."
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése-a a következő z) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból igényelhetik)
"z) a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény szerinti feladataik ellátásához a járműtulajdonos (üzembentartó) 9. § (1), (la) és (3) bekezdésében meghatározott adatait és a tulajdonosváltozásra vonatkozó adatokat, és csoportos adatszolgáltatást a természetes személy mint járműtulajdonos járműveire a 9. § (2) bekezdésben felsorolt adatokat."

54. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

116. §

(1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 157. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
"t) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal"
(2) A Bit. 157. § (1) bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának, minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. "

55. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény módosítása

117. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) 133. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Magánszemély vagy önálló vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel, illetve pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá a magánszemély által kezdeményezett adósságrendezési eljárás során."
(2) Az Art. 133. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Ilyen oknak tekintendő az is, ha a magánszemély vagy önálló vállalkozó a fizetési könnyítést pénzügyi intézménnyel szemben fennálló, hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján keletkezett fizetési kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése, vagy az említett szerződések felmondása miatt, vagy a magánszemély a fizetési könnyítést az általa kezdeményezett adósságrendezési eljárásra tekintettel kérelmezte. Az (5) bekezdés a) és c) pontjában említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

56. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

118. §

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn)
"l) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal"
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

57. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

119. §

(1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet egyéni vállalkozó)
" a) kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,"
(2) Az Evectv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn."
(3) Az Evectv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, megszüntetésének bejelentése, továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány igénylése
a) elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül vagy
b) a Hatóságnál kezdeményezhető."
(4) Az Evectv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés során kitöltött bejelentési űrlap írásbeli jognyilatkozatnak minősül."
(5) Az Evectv. 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő f) ponttal egészül ki:
(A 7. § (3) bekezdése szerinti igazolás tartalmazza:)
"e) az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, valamint j) a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokra vonatkozó nyilatkozat kivonatát."
(6) Az Evectv. 11. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
"j) ha az egyéni vállalkozó halála esetén a 17. § (1) bekezdése szerint a tevékenység folytatására kerül sor, az egyéni vállalkozói tevékenység özvegy, illetve örökös általi folytatásának tényét,
k) ha az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet a 17. § (2) bekezdése szerint a törvényes képviselő folytatja, a tevékenység folytatásának tényét, a törvényes képviselő .természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint
l) elektronikus dokumentumtárként a megtett bejelentéseket és az azokkal összefüggésben kiállított értesítéseket."
(7) Az Evectv. 11. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nyilvántartást vezető szerv a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján vágy a nyilvántartásba történő bekérdezés útján, hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba.
(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet az egyéni vállalkozó halálának tényéről, valamint időpontjáról."
(8) Az Evectv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.
(2) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni."
(9) Az Evectv. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult."
(10) Az Evectv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - a Hatóságnál személyesen bejelenti.
(3) A tevékenység folytatásának kezdete az (1) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkozó halálát, a (2) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap."
(11) Az Evectv. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A szünetelés, valamint a szüneteltetett tevékenység folytatásának bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, a 9. § a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szünetelés bejelentése esetén a szünetelés kezdő, a szüneteltetett tevékenység folytatásának bejelentése esetén pedig a szünetelés kezdő és záró időpontját tartalmazza."
(12) Az Evectv. 19. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik)
"d) az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,"
(13) Az Evectv. 19. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki:
(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik)
"f) a 3. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjaiban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, a 19/B. §-ban foglalt összeférhetetlenség megállapításakor, valamint
g) ha az egyéni vállalkozó a 18. § (1) bekezdésben foglalt időpontig nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő öt év elteltét követő napon."
(14) Az Evectv. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről)
"a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdés szerinti tények igazolása érdekében, az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén a Hatóság, halála esetén a Hatóság vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv,"
(15) Az Evectv. 19. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha)
"a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei nem állnak fenn vagy a tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel vagy főtevékenységgel,"
(16) Az Evectv. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül, továbbá ellenőrzési terv alapján és eseti jelleggel ellenőrzi azt, hogy az egyéni vállalkozó működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek."
(17) Az Evectv. "Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése" alcíme a következő 19/B. és 19/C. §-sal egészül ki:
"19/B. § (1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozói jogviszony fennállásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az egyéni vállalkozó megfelel-e a 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá, hogy nem áll-e valamely tevékenysége tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a nyilvántartást vezető szerv - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben az adatigényléshez előírt adatok közlésével az arra előírt feltételek szerint - az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartó szervtől, a bűnügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a nyilvántartást vezető szerv számára adatot továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy a bűnügyi nyilvántartásokban szerepel-e az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a 3. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozó nyilvántartásban szereplő tevékenységi köreinek megjelölésével, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartó szervtől, a bűnügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a nyilvántartást vezető szerv számára adatot továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó a megjelölt tevékenységi körökre vonatkozóan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(4) A nyilvántartást vezető szerv az ellenőrzés során a (2) és (3) bekezdés szerint megismert tényre vonatkozó adatokat az ellenőrzés befejezéséig - ha az ellenőrzés alapján hivatalból az egyéni vállalkozó tevékenység megtiltására irányuló eljárást indít, annak jogerős befejezéséig - kezelheti.
19/C. § Ha az egyéni vállalkozó rosszhiszeműen jár el, vagy valótlan adatot szolgáltat, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint eljárási bírsággal sújtható."
(18) Az Evectv. a következő 38/A. és 38/B. §-sal egészül ki:
"38/A. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatályba lépését követő 90 napon belül a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartása valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatainak összevetésével kapcsolati kódot képez. (2) Amennyiben kapcsolati kód képzésére adateltérés miatt nincs lehetőség, a nyilvántartást vezető szerv a Hatóság közreműködésével gondoskodik az adateltérés megszüntetéséről. 38/B. § A Módtv2. hatályba lépését követő 30 napon belül az egyéni vállalkozó adatai közül az értesítési címet a nyilvántartást vezető szerv hivatalból törli a nyilvántartásból."
(19) Az Evectv.
a) 3/A. § (1) bekezdés c) pontjában "11. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe "19/B. §" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében az "a jogorvoslatra" szövegrész helyébe az "a hatósági ellenőrzésre, a jogorvoslatra, az eljárási bírság kiszabására" szöveg,
c) 5. § (2) bekezdés a) pontjában a "személyesen a Hatóság útján" szövegrész helyébe az "a Hatóság útján" szöveg,
d) 7. § (3) bekezdésében a "meghatározott adatokat tartalmazó igazolást" szövegrész helyébe a "meghatározott, a nyilvántartásba bejegyzett adatokat tartalmazó értesítést (a továbbiakban: értesítés)" szöveg,
e) 7. § (5) bekezdésében, 14. § (6) bekezdésében, 18. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 19. § (4) bekezdésében az "az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet," szövegrész helyébe az "az állami adóhatóságot" szöveg,
f) 7. § (5) bekezdésében és 9. §-ában az "igazolás" szövegrész helyébe az "értesítés" szöveg,
g) 9. § a) pontjában a "bejelentés" szövegrész helyébe a "nyilvántartásba vétel" szöveg,
h) 11. § (la) bekezdésében a "b)-i)" szövegrész helyébe a "b)-k)" szöveg,
i) 13. § (3) bekezdésében az "a közigazgatási szerv közfeladatai" szövegrész helyébe az "a közigazgatási szerv közfeladatai, valamint a jogi képviselő jogi képviselettel kapcsolatos feladatai" szöveg,
j) 14. § (1) bekezdésében a "vállalkozó a nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "vállalkozó - természetes személyazonosító adatai, lakcíme és állampolgársági adata kivételével - a nyilvántartásban" szöveg,
k) 14. § (5) bekezdésében az "a visszaigazolás" szövegrész helyébe az "az értesítés az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát," szöveg,
l) 17. § (1) bekezdésében a "bejelenti" szövegrész helyébe az "a Hatóságnál személyesen bejelenti" szöveg,
m) 19. § (4) bekezdésében a "c) pontjának" szövegrész helyébe a "c) és e) pontjának" szöveg lép.
(20) Hatályát veszti az Evectv. '
a) 3/A. § (2) bekezdés e) pontjában az "- ellenőrzési terv alapján -" szövegrész,
b) 6. § (1) bekezdés a) pontjában és 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "értesítési címét," szövegrész,
c) 11. § (1) bekezdés h) pontjában a "valamint" szövegrész,
d) 11. § (5)-(6) bekezdése,
e) 14. § (3) és (4) bekezdése,
f) 17. § (4) bekezdése,
g) 19. § (3) bekezdés b) pontja,
h) 39. § (1) bekezdése.

58. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

120. §

(1) A központi hitelinformációs törvényről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.) 2. § (1) bekezdés f) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában f) referencia adat szolgáltató)
"6. a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi .... törvény szerinti eljárásokban közreműködő Családi Vagyonfelügyelői Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő".
(2) A KHR tv. 5. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény szerinti eljárásokban a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő - mint referenciaadat szolgáltató - az adósságrendezési eljárást kezdeményező adósra, adóstársra, továbbá az eljárásban az adós mellett résztvevő zálogkötelezettre, készfizető kezesre, és egyéb egyetemleges kötelezettre mint természetes személyekre vonatkozóan - a természetes személynek a melléklet II. fejezet 1. pont 1.1. és 1.6. alpontja szerinti referenciaadatait írásban átadja a KHR részére."
(2) A KHR tv. 5. § (7) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadatszolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi)
"a) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult - a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1-1.4 és 1.6 pontjai szerinti referenciaadatokat,"
b) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti, továbbá a 11-13/A. . §-ban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [melléklet II. fejezet 1.1, 1.2 pont e)-g) alpont, 1.3-1.4 pont, 1.6 pont],"
(3) A KHR tv. 6. § (3) bekezdése a következője ponttal egészül ki
(Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató - az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével - öt munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidő számításának kezdete)
"f) a 13/A. §-ban meghatározott esetben
fa) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálattól az adósságrendezés feltételeinek ellenőrzéséről kiállított igazolás dátuma,
fb) bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságrendezést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,"
(4) A KHR tv. 8. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete)
"f) bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén a főhitelezőnek az eljárás sikertelenségéről szóló értesítése a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére, bírósági adósságrendezési eljárás esetén pedig
fa) az adósságrendezés iránti kérelmet elutasító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
fb) az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
fc) az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
fd) az adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
fe) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
fg) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja.
(5) A KHR tv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor a természetes személy felhatalmazása alapján - az eljárás feltételeinek ellenőrzése és az adatok ellenőrzése érdekében - átveszi a természetes személynek a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatait, ideértve a melléklet II. fejezet 1. pontját, továbbá az adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltató megnevezését, a szerződések azonosítóit, valamint e törvény 17-20. § szerint perelt, illetve zárolt adatokat is."
(6) A KHR tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
"13/A. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.6 pontja szerinti referenciaadatait, akik az adósságrendezési eljárásba adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek."
(7) A KHR tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok - a Családi Csődvédelmi Szolgálat kivételével - a referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás."
(8) A KHR tv. Melléklete II. fejezet 1. pontja a következő 1.6. alponttal egészül ki:
(1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok)
"1.6. az adósságrendezési eljárást kezdeményező adós, adóstársa, továbbá az eljárásban az adós mellett résztvevő zálogkötelezettre, készfizető kezesre és egyéb egyetemleges kötelezettre vonatkozóan
1.6.1. az azonosító adatokat,
1.6.2. a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezés kezdeményezésének dátumát, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi • Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napját, a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napját, a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját, az adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátumát, az adósságrendezésnek az adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátumát, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátumát, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátumát, írásban átadja a KHR részére."
(9) A KHR tv. 5. § (3) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében a
a) a "11-13. §" szövegrész helyébe a "11-13/A. §" szöveg lép.

59. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

121. §

(1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) tv 8. § (1) bekezdés b) és e) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)
"b) a hiteladós bejelentett lakóhelye 2013. december 31-én és azt követően folyamatosan az állam számára megvételre felajánlott lakóingatlan,"
"e) a lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyzett olyan jelzálogjog áll fenn, amely 2013. december 31. előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre,"
(2) A NET tv. 2. § (4) bekezdésében a "gazdasági társaságokról szóló törvényt" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat" szöveg lép.

60. A gondnokolták és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

122. §

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő j) ponttal egészül ki:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni)
"i) a járási hivatal szervezeti egységeként működő okmányiroda a közúti közlekedési igazgatási, illetve a személyi okmány ügyintézési eljárásokban a 3. § (1) bekezdés a)-e) pontjában szereplő adatokat,
j) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági, a közúti közlekedési igazgatási, illetve a személyi okmány ügyintézési eljárásokban a 3.§ (1) bekezdés a)-e) pontjában szereplő adatokat."

61. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

123. §

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 26. § (1) bekezdésében a "bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe a "bírósági végrehajtó, családi vagyonfelügyelő, Családi Csődvédelmi Szolgálat" szövegrész lép.

62. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

124. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
"q) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal"
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

63. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

125. §

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 29. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásban szereplő adatokat törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró
" g) a természetes személyek adósságrendezése során a főhitelező, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő"
(ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek).

64. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII: törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény módosítása

126. §

(1) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) 6. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A fogyasztó a (3) bekezdés alapján hat hónapos elévülési időn belül jogosult igényelni az elszámolás elkészítését. Az elévülés kezdő időpontja a 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon történő közzétételt követő második hónap első napja."
(2) Az elszámolási törvény 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (2) bekezdés szerinti elszámolási igényét a fogyasztó hat hónapos elévülési időn belül jogosult érvényesíteni. Az elévülés kezdő időpontja az (1) bekezdés szerinti, a követelés engedményezésének időpontjára elkészített elszámolásról szóló tájékoztató levélnek, a fogyasztó részére való kézbesítését követő második hónap első napja."

65. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

127. §

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal"
(szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza....)
1. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez
Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemei, a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok
1. Adós az adós (adóstárs) és az egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló és az elérhetőségére vonatkozó adatok
1.1. Adós, adóstárs
a) adós (adóstársak) természetes személyazonosító azonosító adatai, személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas más igazolvány száma, állampolgárság,
b) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely)
c) levelezési cím (értesítési cím)
d) elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén jelszóval védett elektronikus levelezési cím
e) telefonszám
f) adóazonosító szám.
1.2. Adóssal közös háztartásban élők 1.1. pont szerinti adatai
1.3. Egyéb kötelezettek neve, székhelye (lakóhelye), értesítési címe, telefonszám, továbbá elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén elektronikus levelezési címe, adóssal áll-e hozzátartozói viszonyban vagy vagyonközösségbe, az egyéb kötelezetti besorolást megalapozó ügylet
2. A kérelemhez csatolandó iratok
a) adós (adóstárs) személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas - más igazolvány száma, elérhetősége
b) az Art. 85/A.§ (7) bekezdés alapján kiállított együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás,
c) a 8. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti köztartozások esetén a tartozás összegére, jogcímére vonatkozó adatok, hatósági igazolás, a részletfizetésre vagy halasztásra vonatkozó hatósági határozat, diákhitel tartozás esetén a Diákhitel Központ Zrt. által erről kiállított igazolás,
d) ha az adósnak van olyan adó- vagy más köztartozása, amelyre a hatóságtól fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott, az erre vonatkozó jogerős hatósági határozat
e) a legutóbbi fizetési felszólítások, terhelési értesítők, Elszámolási törvény és Forintosítási törvény szerinti értesítések, egyenlegértesítők, a zálogtárgy értékének hitelkihelyezéskori értéke, annak módosítása,
f) hitel- és egyéb szerződések felmondása vagy lejárttá tétele esetén az ezzel összefüggésben keletkezett iratok,
g) kezességre, tartozásátvállalásra, dologi kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok, kezesség beváltásával összefüggő adatok
h) vagyontárgyak forgalmi értékének megállapításával összefüggő iratok (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)
i) adós által vagy ellen indult jogi eljárásokra vonatkozó iratok (keresetlevél, fizetési meghagyás, bírósági határozat, hatósági határozat, végrehajtást elrendelő határozat, zálogtárgy értékesítésére vonatkozó iratok)
j) havi rendszeres jövedelemre vonatkozó legutóbbi kifizetői okirat, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, egyéb társadalombiztosítási ellátás, fogyatékossági ellátás, anyasági
ellátások, keresetpótló juttatások, pénzbeli szociális ellátások esetén az ezek összegét megállapító legutóbbi határozat
m) az adóssal szemben kiállított végrehajtható okiratok másolatai
n) ha az adós bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelőre ruházta vagyontárgyait az ezzel összefüggésben kötött szerződések és a vagyonkezelő elszámolásai.
o) az adósra, adóstársra és az egyéb kötelezettre vonatkozóan KHR. tv. szerinti adatokról a KHR-t kezelő vállalkozás által 15 napnál nem régebben kiadott igazolás,
p) adós, adóstárs egyéb kötelezett esetében hozzájárulás a folyamatban álló ügyekben.
3. A kérelemhez csatolandó nyilatkozatok:
a) a korábbi fizetési könnyítésekre vonatkozó adatok (hitelezőnkénti bontásban)
aa) tartozás-elengedés mértéke
ab) ügyleti kamat mérséklésének mértéke
ac) késedelmi kamat, késedelmi pótlék, késedelemmel összefüggő díjak elengedésének mértéke
ad) részletfizetési kedvezmény
ae) fizetési halasztás
af) az ad) és ae) pontban nem említett futamidő meghosszabbítás
b) kezdeményezte-e a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a lakóingatlana NET általi megvásárlását,
ba) ha igen, akkor valamennyi érintett pénzügyi intézmény hozzájárult-e lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához, továbbá
bb) a NET a lakóingatlant megvásárlását elutasította-e, vagy van-e erre szándéknyilatkozat
c) ha az adós valamely vagyontárgya más személy vagy szervezet tartozásának dologi biztosítékául szolgál, vagy ha az adós más személy részére kezességet vállalt vagy annak tartozását átvállalta, más személy pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó szerződésébe lépett be kötelezettként, továbbá ha az adós valamely vagyoni eleme más személynél van letétbe helyezve vagy használatba adva, az ezzel összefüggő okiratok másolata.
d) adós egyedül élő
e) adós másokkal közös háztartásban él
ea) adóstárssal
eb) közeli hozzátartozókkal, élettárssal
ec) más személyekkel
ed) együtt élő személyek életkora,
ee) együtt élő személyek eltartásra jogosultak-e
ef) együtt élő személyeknek van-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű rendszeres bevételük
eg) együtt élő személyek között van-e fogyatékkal élő, súlyosan vagy tartósan beteg
eh) házastársi vagyonközösség fennáll-e,
g) adóstárssal közösen tett nyilatkozat, hogy melyikük lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kezdeményezik az adósságrendezési eljárást
h) adós, adóstárs, és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyilatkozata az e törvény szerinti vagyoni és személyi adataiknak az eljárás résztvevői általi megismeréséhez, és a családi vagyonfelügyelő általi vagyonkezeléshez
i) a hitelezőkkel kötött szerződések másolata, közműszerződések esetén a legutóbbi számlakivonat másolata
j) az adós és az adóstárs lakhatását biztosító ingatlanra vonatkozó adatok
ja) az ingatlan mérete, alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege jb) tulajdoni-használati viszonyok
jc) az ingatlanban közös háztartásban együtt élők száma, ezek közül a közeli hozzátartozók, kiskorúak, más inaktívak száma, ezek közül az eltartásra jogosultak, eltartásra kötelezettek, aktív korúak, álláskeresők, közmunkások, fogyatékkal élők, szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezettek, fogvatartottak.
k) van-e folyamatban zálogtárgy értékesítése, a zálogkötelezett neve, természetes azonosító adatai
1) 5 éven belül elidegenített ingatlanok és 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyoni elemek,
m) 5 éven belül szerződéssel haszonélvezet alapítása ingatlanra vagy 500 000 forint feletti'értékű egyéb vagyonra,
4. A kérelemhez csatolandó vagyonleltár (belföldi és külföldi vagyon)
4.1. Ingatlanok
a) ingatlanok mérete, típusa,
b) lakóingatlan alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, az ingatlan műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege,
c) ingatlanok tulajdonosára (tulajdonosaira) vonatkozó, az azonosítását lehetővé tevő adatok, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad, osztatlan közös tulajdon ténye, megosztott használat ténye, az említet jogviszonyokat keletkeztető jogügylet,
d) ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog, használati jog, elővásárlási jog, vételi jog, visszavásárlási jog, biztosítéki célú vételi jog, lízingszerződés, jelzálogjog, bérleti jog, az említett jogok jogosultjai azonosítását lehetővé tévő adatok, több jogosult esetén a megosztás, ranghely, a jogosultság időtartama,
e) az ingatlanok használatára vonatkozó jogcímek (lakóhely, tartózkodási hely, bérleti szerződés, egyéni vállalkozás céljára történő használat, társas vállalkozás céljára vonatkozó használat),
f) van-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés az ingatlanra vonatkozóan,
g) forgalmi érték megjelölése, a forgalmi érték megállapításának módja (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)
h) hitelviszonyból eredő tartozás fedezetét képező ingatlan esetében a pénzügyi intézmény értékbecslésében meghatározott érték, az értékbecslés dátuma
i) ingatlan megoszthatóságára és önállóan forgalomképes részére vonatkozó adatok, j) ingatlannal összefüggő, folyamatban lévő eljárások (per, végrehajtás, végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, kisajátítás) vagy a per-, teher- és igénymentesség ténye
k) jogi korlátozások (elidegenítési és terhelési tilalom, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog, zálogjog, végrehajtási jog) 1) termőföld vagy más mezőgazdasági jelleg m) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingatlan.
4.2. Egyéb vagyoni elemek (belföldi és külföldi):
a) 300 000 forint egyedi értéket meghaladó vagyontárgyak (a vagyontárgyak jellege szerinti csoportosításban)
aa) ingóságok (jármű, művészeti alkotás, gyűjtemény, nemesfém, ékszer, szerszám, gép, lakberendezés, egyéb berendezés, informatikai eszköz, híradástechnikai eszköz, sporteszköz stb.)
ab) értékpapírok, üzletrészek,
ac) pénzügyi intézménynél elhelyezett takarékbetét, számlakövetelés, egyéb megtakarítási forma,
ad) hatósági vagy közjegyzői nyilvántartásba vételre vonatkozó adatok,
ae) rendelkezési jog korlátozására vonatkozó adatok, zálogjog, óvadékul lekötés, más formában biztosíték céljára szolgáló jelleg
af) közös tulajdoni jelleg,
ag) házastársi vagy élettársi vagyonjogi szerződés,
ah) haszonélvezetre, használatra vonatkozó jogok,
ai) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingóság, mezőgazdasági célra használt ingóság
aj) a forgalmi érték megállapításának módja, (pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)
ak) a vagyontárgy per-, igény- és tehermentességére vagy a folyamatban lévő jogi eljárásokra vonatkozó adatok
b) az a) pont szerinti értéket el nem érő értékű vagyontárgyakra vagyoncsoportonként összesített értékadatok, rendeltetésük, kizárólagos vagy közös tulajdoni jellegük, használatukra vonatkozó adatok, per-, igény- és tehermentességükre vagy jogi eljárásokra vonatkozó adatok,
c) készpénz
d) a 6. § (2)-(4) bekezdés értelmében az adósságrendezésbe nem vont vagyon és bevételek összesített adatai
e) az adós pénzfizetésre, vagyontárgy kiadására, hagyatéki juttatásra irányuló követeléseire, az ezekkel összefüggő eljárásokra vonatkozó adatok (eljárás tárgya, követelés összege, eljáró szerv neve, ügyszám, a követelés kötelezettje, a követelés kötelezettje az adós közeli hozzátartozója-e),
f) az adóst megillető vagyoni értékű jogok (ingatlanok, ingók, egyéb vagyoni elemek),
g) adós egyéni vagy társas vállalkozására vonatkozó adatok, a vállalkozás céljára használt vagyon, társasági részesedés (az egyéni vállalkozói nyilvántartás szerinti nyilvántartási szám vagy a cégnyilvántartás szerinti cégjegyzék szám megjelölésével),
h) értékpapírokra vonatkozó adatok (ide értve az értékpapír számlán lévő követeléseket is),
i) vagyon- és életbiztosításra vonatkozó adatok,
j) magánnyugdíjpénztári, önkéntes biztosítói pénztári, foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagság, a tagsági jogviszonnyal összefüggésben elhelyezett megtakarítások, az adóst megillető összeg,
k) készpénz, pénzügyi intézménynél elhelyezett bankbetétek, megtakarítások, fizetési számlák, és a pénzügyi intézménnyel szemben ilyen jogcímen fennálló követelések.
5. Rendszeres bevételek havi összege (adós, adóstárs, velük közös háztartásban élő hozzátartozók szerinti részletezésben, forintban vagy a bevétel pénznemében megadva)
5.1. bérjellegű jövedelmek
5.2. sajátjogú és özvegyi nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások
5.3. egyéni vagy társas vállalkozásból kapott jövedelmek
5.4. ösztöndíjak
5.5. pénzbeli szociális ellátások, társadalombiztosítási, állami vagy önkormányzati költségvetésből származó járadékok, jövedelempótlékok,
5.6. árvaellátás, özvegyi ellátás
5.7. gyermekvédelmi, anyasági támogatások, gyermekgondozási díj
5.8. családi pótlék
5.9. fogyatékossági ellátások
5.10. baleseti járadékok,
5.11. keresetpótló kártérítési járadékok
5.12. állami foglalkoztatási rendszerből kapott juttatások
5.13. ingó- és ingatlanhasznosításból származó bevételek
5.14. kamat - és tőkejövedelmek
5.15. a 2010. évi XC. törvény I. fejezete szerinti, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásból származó jövedelem (háztartási munkából származó bevétel)
5.16. kártérítési vagy más hasonló járadékok,
5.17. biztosítási összegek, jövedelmet pótló biztosítási szolgáltatások
5.18. gyermek neveléséért kapott díjak
5.19. támogatások (államtól, helyi önkormányzattól, foglalkoztatótól, civil szervezettől),
5.20. állami kamattámogatások
5. 21. vendéglátó ipari felszolgálói díj, borravaló, hálapénz
5.22. pénzügyi intézménytől kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
5.23. tőkejövedelmek, értékpapír ügyletekből, tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek,
5.24. tartási, életjáradéki, öröklési szerződésből származó jövedelem
5.25. szellemi szabadfoglalkozásból, sport tevékenységből, és előadóművészi tevékenységből származó jövedelem
5.26. vállalkozástól, civil szervezettől kapott rendszeres tiszteletdíj, megbízási díj,
5.27. önkéntes tevékenységért kapott juttatás
5.28. önálló tevékenységből vagy önálló vállalkozásból származó jövedelem
5.29. társas vállalkozástól származó jövedelem
6. Mindennapi életvezetéssel, lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadások (havi átlag)
6.1. közműdíjak, társasházi közös költség, lakásszövetkezeti fenntartási hozzájárulás
6.2. távközlési, hírközlési, internet, kábeltévé szolgáltatások díja,
6.3. élelmezési kiadások,
6.4. munkábajárás, iskolába járás költségei, (bérlet, üzemanyagköltség, parkolás),
6.5. ruházkodási kiadások,
6.6. háztartási aprócikkekre fordított kiadások (háztartási vegyi áru, szerszámok, háztartási cikkek)
6.7. háztartási berendezések javítására, pótlására fordított kiadások,
6.8. tanszer, tankönyv, irodaszer kiadások,
6.9. kiskorúak iskoláztatására, sport-, és művészeti oktatására fordított kiadások
6.10. gyógyszerek, gyógytermékekre fordított kiadások
6.11. vagyonbiztosítás, gépjármű biztosítások, életbiztosítások, egyéb biztosítások díja,
6.12. magánnyugdíjpénztári tagdíj, önkéntes pénztári tagdíj,
6.13. lakossági számlavezetéssel, összefüggő díjak,
6.14 háztartási munkákra igénybe vettek részére fizetendő ellenérték
6.15. jogszabályon vagy megállapodáson alapuló tartásdíj és egyéb tartási szolgáltatás ellenértéke
6.16. bérleti díjak (ingatlanok, ingók)
6.17. lízingdíjak
6.18. hitelviszonyból származó törlesztési, fizetési kötelezettségek
6.20. áruhitelből eredő fizetési kötelezettségek
6.21. lakástakarékossági és egyéb banki konstrukciójú rendszeres megtakarítások befizetései
6.22. magánszemélyektől kapott kölcsönök törlesztése
6.23. magánszemélyekkel szemben fennálló egyéb fizetési kötelezettség
6.24. eltartásra irányuló vagy más hasonló megállapodáson, öröklési szerződésen alapuló rendszeres fizetési kötelezettségek
6.25. ellenszolgáltatás nélkül vállalt fizetési kötelezettségek, közérdekű kötelezettségvállalások és ezek kedvezményezettjei
6.26. egyéni vagy társas vállalkozás javára fennálló fizetési kötelezettségek
6.27. adó- és más közteher fizetési kötelezettségek (kifizető által levont, önadózóként, vállalkozóként vagy magánszemélyként)
6.28. sajtótermékekre fordított kiadások
6.29. kulturális kiadások
6.30. tagdíjak (civil szervezet, köztestület)
6.31. kártérítésként járadékjelleggel fizetett kiadások
2. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez
Az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok kötelező tartalmi elemei
1. A tartozásokra vonatkozó általános adatok
1.1. A tartozásoknál meg kell jelölni azok jellegét, jogcímét, jogosultját, összegét (tőke- és kamatkövetelések, fizetési késedelemmel összefüggő fizetési kötelezettségek), a követelés devizanemét, keletkezésének dátumát, esedékességét, törlesztési vagy fizetési ütemezését.
1.2. Meg kell jelölni, hogy az adós mely tartozást vitat, és van-e ellene igényérvényesítési eljárás ezzel összefüggésben,
a) mely hitelezői követeléseket és mely összegben ismer el vagy nem vitat, milyen összeget vitat, mi a vitatás alapjául szolgáló jogi indok,
b) vannak-e az adóstárs által vitatott követelések,
c) keletkeztek-e az adóstárssal vagy közeli hozzátartozóval szemben tartozások, követelések, van-e folyamatban ezzel kapcsolatban jogvita, egyéb igényérvényesítés, végrehajtás, ha igen, az erre vonatkozó adatokat, iratokat is csatolni kell,
1.3. Meg kell jelölni, hogy mely követelés behajtása érdekében indult bírósági vagy más végrehajtási eljárás, bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, mely vagyoni elemeket vonták az eljárásban lefoglalás vagy más intézkedés alá.
1.4. Ha ingatlanra jelzálogjogot jegyeztek be, és a tulajdoni lap alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozható meg pontosan, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összegét kell feltüntetni.
1.5. Ha az adóssal szemben nemfizetés, fizetési késedelem miatt a szerződést felmondták vagy lejárttá tették vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek, az igényérvényesítésben megjelölt tőketartozást, annak járulékait és az adósra háruló egyéb költségeket, díjakat is fel kell tüntetni.
1.6. Ha az adós hiteltartozására vonatkozóan kezesség áll fenn, erre vonatkozóan meg kell jelölni, hogy ki a kezes, sortartásos vagy készfizető kezesség, továbbá sor került-e a kezesség beváltására.
1.7. Ha a tartozást óvadékkal, pozíciólezáró nettósítással, biztosítéki célú vételi joggal, visszavásárlási joggal biztosították, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.
1.8. Ha tartozás megfizetésének biztosítékául zálogjogot kötöttek ki, meg kell jelölni a zálogkötelezettet is, ha az nem az adós vagy adóstárs.
1.9. Ingó jelzálogjog esetén zálogtárgy egyedi azonosítója, a zálogjoggal biztosított követelések listája, valamint a zálogjogosult, a zálogkötelezett megjelölése
2. Pénzügyi intézményekkel szemben fennálló tartozás
2.1. lakáshitel (deviza alapú, forint alapú)
2.2. áruvásárlási hitel
2.3. szabad felhasználású hitel
2.4. személyi hitel
2.5. folyószámlahitel
2.5. gépjármű hitel
2.6. lízingdíj
3. Közüzemi tartozás (közműszolgáltatóval szemben fennálló tartozás)
3.1. villamosenergia
3.2. gáz
3.3. távhő
3.4. vízdíj, csatornadíj
3.5. szemétszállítási díj '
4. Hírközlési, távközlési díjak
5. Adók, egyéb köztartozások, állammal, helyi önkormányzattal, köztestülettel szemben közjogi jogviszonyból fennálló tartozások
5.1. adónemek szerinti felsorolás
5.2. egyéb köztartozás
5.3. adók és más köztartozások kamata, adóbírság, járulékok
5.4. bírságok (szabálysértési, közigazgatási, rendbírság, pénzbírság, eljárási bírság)
5.5. pénzbüntetés, bűnügyi költség
5.6. köztestülettel szemben fennálló, adók módjára behajtandó tagdíj
5.7. állami kezesség beváltásából keletkező megtérítési igény (adók módjára behajtható)
5.8. diákhitel tartozás (adók módjára behajtható)
5.9. jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási, foglalkoztatási és szociális juttatások
5.10. mely adó- és más köztartozás megfizetésére engedélyezett a hatóság fizetési halasztást, részletfizetést, fizetési könnyítést
6. Egyéb magánjogi tartozások
6.1. lakbér, lakásbérleti díj
6.2. társasházi közös költség és lakásszövetkezeti fenntartási, üzemeltetési célú fizetési kötelezettségek
6.3. magánszemélyekkel szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozás
6.4 kereskedelmi vállalkozás által nyújtott áruhitelből eredő tartozások, vállalkozásoknak üzletszerű tevékenységéből származó követelése
6.4. állammal, önkormányzattal szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozások,
6.5. munkaviszonyból származó tartozások (jogalap nélkül felvett juttatások, megtérítési kötelezettség, kártérítési kötelezettség)
6.6. jogi személlyel szemben polgári jogviszonyból eredő tartozás - 6.7. büntetőügyben polgári jogi igénnyel összefüggő tartozások.
3. melléklet a 2013. évi CV. törvényhez
Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez benyújtandó nyilatkozatok, kötelezettségvállalások, űrlapok
1. az adós és adóstárs részéről az e törvény szerinti jogi korlátozások vállalása a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezés időtartama és hatálya alatt
a) a vagyonra, pénzeszközökre, bevételekre, vagyoni-pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezési jog korlátozása, az eljárás kezdeményezésekor az adósságrendezésbe tartozó vagyonnak az eljárás céljára-történő rendelkezésre tartása,.
b) az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megőrzése,
c) az eljárás hatálya alatt szerzett, e törvény értelmében az adósságrendezésbe tartozó vagyon és bevétel adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása,
2. belföldön bejegyzett pénzügyi intézménynél olyan fizetési számla nyitása és folyamatos fenntartása, amelyen az adósságrendezési eljárások hatálya alatt az adós és adóstárs adósságrendezési eljárásba vont bevételei, és adósságtörlesztései teljesítésével kapcsolatos pénzforgalom kerül lebonyolításra a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogának biztosításával,
3. a 2. pont szerinti számlára az adós és adóstárs minden más fizetési számláján lévő pénzeszköz és az adósságrendezésbe vont készpénzvagyon átutalása
4. a mindennapi életvezetéshez szükséges bevételek kiadások kezelésére külön számla nyitása, annak pénzforgalmáról a családi vagyonfelügyelő tájékoztatása
5. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az adósságrendezési eljárás alatt teljesítendő törlesztési kötelezettség teljesítésére közös fizetési számlát nyitnak, és erre vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő számára együttes rendelkezési jogot biztosítanak, ezen túlmenően új fizetési számlát vagy értékpapírszámlát csak a családi vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulása esetén nyithatnak,
6. az adós, adóstárs és az egyéb kötelezett törvényben meghatározott adatszolgáltatási, iratbenyújtási, adatváltozás-bejelentési kötelezettség vállalása,
7. hozzájárulás ahhoz, hogy az eljáró szervek (bíróság, hatóságok, családi vagyonfelügyelő, Családi Csődvédelmi Szolgálat, főhitelező) megismerhessék és kezelhessék az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a velük közös háztartásban élők, továbbá a jelzáloggal terhelt lakóingatlanban lakó. közeli hozzátartozó e törvényben meghatározott adatait, hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a KHR-be betekintéssel és az azzal kapcsolatos tájékoztatással összefüggő feladatait elláthassa,
8. adóstársak, egyéb kötelezettek együttműködési kötelezettség vállalása egymással, egyéb kötelezettel, családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőkkel,
9. adós és adóstárs hozzájárulása a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott felügyeleti, ellenőrzési, intézkedési és a vagyonnal, bankszámlával való rendelkezési joga gyakorlásához,
10. adós, adóstárs és egyéb kötelezett hozzájárulása ahhoz, hogy az adósságrendezésre, annak időbeli hatályára vonatkozó adatok a törvényben meghatározott eljárásrend szerint a központi hitelinformációs rendszerbe, a közhiteles nyilvántartásokba, az adónyilvántartásokba, közigazgatási nyilvántartásokba és az ARE nyilvántartásba kerüljenek,
11. hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a családi vagyonfelügyelő, az eljáró hatóságok, bíróságok és a főhitelező az e törvény szerinti feladatuk teljesítése érdekékben az adósra, adóstársra, egyéb kötelezettre vonatkozóan banktitkot, biztosítási titkot, értékpapír titkot, pénztártitkot, adótitkot, vámtitkot képező adatokat is megismerhessék,
12. az adós, adóstárs közeli hozzátartozói és a vele egy háztartásban együtt élő más személyek hozzájárulása ahhoz, hogy. az e törvényben meghatározott, személyi és vagyoni, jövedelmi adataikat a családi vagyonfelügyelő és az eljáró szervek megismerhessék, az érintett hitelezők pedig megismerhessék az adósságrendezésbe vont vagyonnal összefüggő vagyoni és személyi adatokat a jogérvényesítésükhöz szükséges mértékben,
13. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása a 45 § (4) és (5) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségek folyamatos teljesítésére az adósságrendezés elrendeléséről szóló jogerős határozat meghozataláig, az adósságrendezés elrendelése esetén pedig az egyezséget jóváhagyó jogerős végzésig, egyezség hiányában pedig a tartós törlesztési határozat jogerőre emelkedéséig,
14. bírósági adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési törlesztés, érdekében az adós és adóstárs előzetes kötelezettségvállalása a fizetőképesség helyreállítását célzó intézkedésekre (aktív korúak esetében munkavállalás, egyéb jövedelemszerző tevékenység, ha erre nincs lehetősége, akkor álláskeresési, képzési szolgáltatások igénybevétele),
15. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra, hogy az adósságrendezés időtartama alatt szerzett bevételeket és vagyont rendelkezésre tartja, az e törvényben meghatározott mértékben és módon az adósságrendezésre fordítja, tartózkodik az olyan magatartásoktól, amelyek az adósságrendezés igénybevételére méltatlanná tennék, vagy az eljárás megszüntetését vonnák maga után, tartózkodik az olyan magatartásoktól, amelyek következtében olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, amely.a törlesztési képességét hátrányosan befolyásolhatja,
16. az adós és adóstárs kötelezettségvállalás arra, hogy ha bármelyiküknek kamattal és egyéb járulékokkal együtt 200 000 forintot.meghaladó, vagy a családi vagyonfelügyelő által a mindennapi családi kiadásokra engedélyezett havi pénzkereten felül, előre nem látható okból keletkezik új kifizetési kötelezettségük, ennek a körülménynek az indokoltságáról, a fizetési kötelezettség tényéről, jogalapjáról, összegéről, jogosultjáról, a kötelezettség jogalapjának és összegének elismeréséről vagy vitatásáról, egymást és a családi vágyonfelügyelőt haladéktalanul értesítik, a családi vagyonfelügyelőnek a fizetési kötelezettség keletkezését tanúsító okiratot bemutatja, továbbá a.jogosultat is tájékoztatja arról, hogy adósságrendezés hatálya alatt áll, és ezért a követelését új hitelezőként a családi vagyonfelügyelőnél is nyilvántartásba kell vetetnie.
17. ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett vagyontárgya bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő tulajdonába került, a szerződés felmondására vonatkozó kötelezettségvállalásuk, és a felmondást tartalmazó jognyilatkozat csatolása,
18. adóst, adóstársat megillető követelések érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás,
19. adóst, adóstárs kötelezettségvállalása a pénzügyi eszközök elhelyezésére vonatkozó szerződések felmondására, a pénzügyi eszközök adósságrendezésbe vonása érdekében
20. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az egyéb kötelezettek
a) a bíróságon kívüli megállapodás létrehozásában, a bírósági egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget vállalnak, és egyben hozzájárulnak, hogy az ezzel összefüggő adataik a KHR-be kerüljenek, vagy
b) az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget nem vállalják, de egyúttal tudomásul veszik, hogy az igényérvényesítésekkel szembeni csődvédelem nem illeti meg őket.

Indokolás a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvénytervezethez

Általános indokolás

A magyar jogrendszer még nem ismeri a magáncsőd jogintézményét, azaz a magánszemélyek csődvédelmet a most hatályos szabályozás szerinti nem kérhetnek.
A törvényjavaslat a magáncsőd jogintézményének magyarországi bevezetésére, azaz a lakossági csődvédelemre tesz javaslatot.
A magáncsőd eljárást már szinte minden európai ország és a fejlett országok jó része bevezette, ezért azok tapasztalatait hasznosítva a törvényjavaslat olyan eljárásra tesz javaslatot, amely egyaránt alkalmas a fizetőképesség helyreállításra, másfelől a már adósságcsapdában lévő magánszemélyek és családok számára védelem biztosítására a hitelezők adós számára "káros versengésével" szemben.
A magáncsődeljárás lényege abban fogalmazható meg, hogy az adósnak jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére vonatkozóan a hitelezőivel történő megállapodásra. A tervezett magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzi ki célul, tekintettel arra, hogy ezeket a lakossági csoportokat a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárásokban történő adósságrendezés csődvédelem nélkül nehéz helyzetbe sodorja.
A magáncsőd szabályozás az eddig bevezetett, banki adósokat segítő állami intézkedéseket követi, azokkal koherens rendszert alkotva. A fizetési nehézségekkel küzdő családok (elsősorban a hiteladósok) problémáinak megoldását - amennyiben legalább minimális vagyonnal és törlesztőképességgel rendelkeznek - a magáncsődelj árasnak nevezett adósságrendezési eljárás hatékonyan tudja elősegíteni, végső soron az adósságcsapdából való kikerülést lehet vele elérni.
Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére. A magáncsőd törvény ugyanakkor nem célozhatja a többszörös túladósodottsággal rendelkezők megmentését, ezen élethelyzetek kezelésére ugyanis a magáncsőd törvény - adós és hitelezői érdekek egyensúlyát célzó - jogi megoldásai nem alkalmasak. Erre tekintettel nem kezdeményezhet eljárást az, akinek a felhalmozott tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának. A magáncsőd törvény továbbá nem szolgálhatja az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem, hiszen ez az adósság elengedésének várható nagysága miatt a hitelezőkkel szemben lenne méltánytalan, és rombolná a fizetési fegyelmet.
A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása és az adósságcsapdából történő kikerülés a cél.
Magáncsődelj árast csak az adós kezdeményezhet, saját döntésétől függ, vállalja-e az eljárásból fakadó előnyöket, kötöttségeket. Az eljárás kétségtelen előnye az adós számára az, hogy a csődvédelem alatt nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania attól, hogy a hitelezők versengése rövid időn belül megfosztja az értékesíthető vagyonától, azaz lakóingatlanát sem tarthatja meg, és kilakoltatásnak néz elébe.
A törvénytervezet a "magáncsőd" jogintézményét úgy vezeti be, hogy bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A sikeres bíróságon kívüli adósságrendezés feleslegessé teszi a felek számára költségesebb és kötöttebb bírósági eljárást.
A tervezet arra ösztönzi az adóst és hitelezőit, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, az adós és hitelezők közötti megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során az adós és hitelezői megállapodnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat az adós, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozás-elengedésben is részesülhet. Az állam szerepe ezekben az esetekben az, hogy az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, az erre kijelölt kormányzati szerv ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás kezdeményezése feltételeinek. Ezt követően a főhitelező koordinálásával történik meg a megállapodás kimunkálása és a hitelezői konszenzus esetén annak létrejötte. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás állami regisztrálásra kerül, de bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez.
A sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, vagy ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Az adósságrendezés ez esetben bírósági polgári nemperes eljárás keretében történik, elsősorban egyezségkötéssel, egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal.
A bíróság munkaterhének csökkentése, és az eljárások gyorsítása érdekében fizetésképtelenségi szakértőket foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat vizsgálja meg előzetesen az eljárásba kerülés egyes jogszabályi feltételeit. A bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós mellé kirendelt fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja az adóst az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A családi vagyonfelügyelő feladata rokonítható a vállalkozói csődeljárásokban közreműködő vagyonfelügyelőhöz, hiszen az eljáró bíróság számára döntés-előkészítő teendőket és a bírósági döntések végrehajtását felügyelő szerepet is szán neki a jogalkotó.
A bírósági adósságrendezési eljárás célja elsősorban szintén az egyezségkötés, még akkor is, ha bíróságon kívül, korábban nem jött létre az adós és hitelezői között megállapodás. Az egyezségkötés a jelzáloghitelezés biztonságosságához fűződő szempontokat tiszteletben tartja, ugyanakkor az adós számára méltányos fizetéskönnyítéseket tartalmazhat. Teljes hitelezői konszenzus itt már nem szükséges, de az eljárás mindegyik hitelezői csoport számára biztosítja az érdemi beleszólást az egyezség tartalmába. Ha az egyezség tartalma és létrehozatalának rendje a jogszabályi feltételeknek megfelel, a bíróság azt jóváhagyja. Ha az adós az egyezséget végrehajtja, nem kell többé számolnia azzal, hogy megindul vagy újraindul ellene a végrehajtás.
A bírósági adósságrendezési eljárás célja az adós és a hitelezők között az egyezség létrehozása a fizetési könnyítésekről. Ha az egyezség nem jön létre, a bíróság dönt az adósságtörlesztési határozatról, amely nemcsak az adós törlesztési kötelezettségét szabja meg, hanem az adós és családja elemi létfenntartása szempontjából nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztását is elrendeli. A fegyelmezett adósságtörlesztési szakasz lejártát követően az adóst a bíróság a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesíti.
A fentiekből látható, hogy a bírósági adósságrendezés is számos előnnyel járhat az adós számára, de ennek ára az, hogy az adós együttműködik a családi vagyonfelügyelővel, a hitelezőkkel és a mellette kötelezettségvállalóként belépő zálogkötelezettel és kezesekkel" betartja az egyezséget, vagy végrehajtja a bíróság adósságtörlesztés tárgyában hozott határozatát.
Mind az egyezségkötés"mind az adósságtörlesztés időszakában a jogalkotó a méltánylást érdemlő, váratlanul bekövetkező rendkívüli körülmények esetén az adós védelmét szem előtt tartva, kivételes jelleggel lehetőséget ad az egyezségmódosításrá vagy az adósságtörlesztő végzés adós javára történő megváltoztatására. Ha az adós az eljárás időtartama alatt nagy összegű rendkívüli pénzbevételhez vagy vagyonjuttatáshoz jut (pl. öröklés), köteles ezt az adósságrendezésre fordítani.
Említést érdemel végül, hogy a jogalkotó a magáncsőd-eljárásban a méltányolható mértékű és értékű lakóingatlan megtartása érdekében előtérbe helyezi az ún. zálogtárgy elkülönítési egyezség megkötését, ez a jelzáloghitel-adós családok számára a most hatályos szabályozáshoz képest jóval kedvezőbb feltételeket teremt.
Otthonvédő és családbarát megoldások más helyen is fellelhetők a törvényben.
A fentiekre tekintettel az a jogalkotói cél, hogy a tervezett szabályozás az adós és hitelezői érdekek összeegyeztethetőségét tűzze ki célul. Az adósi és hitelezői motivációk, érdekek közötti, a lehetőségek szerint optimális egyensúly megteremtésével a hitelezői követeléseket az adós vagyonából és jövedelméből az előírt módon és mértékben rendezni kell, ugyanakkor az eljárás végső célja a szabályokat betartó, fegyelmezett adós rehabilitálása. Az adós tehát az egzisztenciális ellehetetlenülést okozó végrehajtásokat el tudja kerülni vagy azok törvényi szüneteltetésével kap csődvédelmet annak érdekében, hogy az adósságrendezési kötelezettségeit az előírt módon teljesítem tudja.
A hitelezők számára a magáncsődeljárás azért lesz előnyös, mert a hosszadalmas, drága, és sokszor eredménytelen behajtási eljárások helyett rövidebb, belátható időn belül jutnak kiszámítható mértékű megtérüléshez. Az adósok fizetési fegyelmét a bírósági adósságrendezési eljárásban az állami felügyelet biztosítja, ezért a hitelezőknek nem kell az adósok visszaélésszerű intézkedéseitől tartaniuk.
A csalárd vagyonelvonást és jövedelemeltitkolást, a hamis jognyilatkozatokat a törvény szigorúan szankcionálja, a magáncsődvédelem nem járhat ugyanis a fizetési fegyelmet romboló hatással.

Részletes indokolás

1. cím 1-4. §-hoz törvény céljai, alapelvei

A legfontosabb alapelvek és keretszabályok a következők: az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködése, egy közös eljárásban az adósságok koordinált kifizetése, hitelezők és adó méltányos érdekeinek összeegyeztetése, adós törlesztési készségének és képességének erősítése, a szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára -a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően - a még fennmaradó tartozások megfizetése alól bírósági mentesítés, az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek (kezes, dologi kötelezett) feltétes csődvédelemmel párosuló helytállási kötelezettségével. Mentesek az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevételek. Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.

2. cím 5. §-hoz

értelmező rendelkezések

A részletes fogalmi definíciók a törvényjavaslat elején kaptak helyet, így azok áttanulmányozás a későbbi jogszabályszöveg megértését, értelmezését nagymértékben megkönnyíti, másfelől a későbbi jogszabályszöveg így egyszerűbb, áttekinthetőbb, mert az egyes §-okban feleslegessé válik a fogalmak külön magyarázata. Különösen említést érdemelnek az 5. §-ban az adósságrendezés szakaszai, az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, főhitelező, az egyes hitelezői kategóriák (kiemelt, privilegizált, egyéb és hátrasorolt hitelezők).

3. cím 6. §-hoz

adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások

Az adósságrendezésbe tartozik az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele, továbbá az is, amit az eljárás alatt szerez. Végrehajtási rendelet tartalmazza azon kisebb értékű vagyoni kategóriákat és vagyoni elemeket, amelyek - hasonlóan a végrehajtáshoz - nem képezik a tartozások megfizetésének forrását.
A vállalkozói csődtörvényhez hasonlóan nem tartozik a csődvagyonba az óvadék.
Az adósságrendezés célját szolgálja azonban a zálogjogosultak és a kezesek -által az adósságrendezés érdekében átengedett pénz, ha az említettek úgy döntenek, hogy az adós mellett részt vállalnak az egyezség vagy a bírósági törlesztési határozat végrehajtásában.

4. alcím 7-9. §-hoz

az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei

A törvényjavaslat feltételeket szab a vagyon és az eladósodottság mértéke, és a tartozásállomány összetétele szempontjából. Akiknek a tartozásállománya kétszerese, mint a vagyona, azok számára a magáncsődeljárás már nem járna előnnyel, ezen élethelyzetek kezelésére ugyanis a törvényjavaslat - adós- és hitelezői érdekek egyensúlyát célzó - jogi megoldásai nem alkalmasak. A magáncsőd törvény továbbá nem szolgálhatja az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem mert ilyen vagyonérték esetén magáncsődvédelem nélkül is rendezhető az adósság.
Azok a hiteladósok, akik lakását a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja és hiteladós a lakásban bérlőként marad, a törvényjavaslat nem jogosítja fel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére.
A kizáró okok között van továbbá a korábbi adósságrendezés, ennek lezárásától számítva csak 10 évet követően lehet újra csődvédelmet kérni. Ez a szabály a visszaélések megelőzését és fizetési fegyelem megtartását célozza.
Az eljárásba belépés sajátos feltételei 2016. október 1-je előtt kezdeményezhető eljárásokban nem itt, hanem az átmeneti rendelkezések között kaptak helyet.

5. alcím 10. §-hoz

az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban

Az egyéb kötelezettek (zálogkötelezett, kezes, ún. külső - az adóssal vagyonközösségben, közös háztartásban már nem élő - adóstárs, akinek egyetemleges felelőssége van az adóssal a korábbi tartozások megfizetéséért) a hatályos jogelvek szerint az adós helyett bármikor felszólítható a teljesítésre, és az adós tartozásai velük szemben egyösszegben behajtható lenne. A törvényjavaslat azonban a végrehajtások tekintetében feltételes csődvédelmet biztosít ezeknek a személyeknek, és a végrehajtást velük szemben se lehet megindítani vagy folytatni, ha az adós mellett az adósságrendezési eljárásba a saját elhatározásuk szerint belépnek, és részt vállalnak az adós törlesztési kötelezettségéből.

5. alcím 11-15. §-hoz

Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő

A Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, a kormányhivatalokba integrálódott területi igazságügyi szolgálatok szervezeti egységei
A családi vagyonfelügyelők a Családi Csődvédelmi Szolgálattal jogviszonyban álló személyek, tehát kormánytisztviselők. A kinevezési és összeférhetetlenségi szabályok biztosítják az elvárt szakértelmet, továbbá a családi vagyonfelügyelő pártatlan eljárását.
A családi vagyonfelügyelőnek kulcsszerepe lesz az adósságrendezési eljárások sikeres lefolytatásában. A családi vagyonfelügyelő tulajdonképpen fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és számos jogi, szervezési és pénzügyi feladatot lát el, az eljárásokban döntés-előkészítő, továbbá a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi. Jelentős szerepe van a bírósági egyezség előkészítésében, és ha ez nem vezet eredményre a bírósági adósságtörlesztési terv kidolgozása is a feladatát képezi, csakúgy, mint a nagy értékű vagyontárgyak értékesítésének lefolytatása.
A bírósági adósságrendezési eljárás csak akkor zárulhat mentesítéssel, ha a családi vagyonfelügyelő által összeállított záró beszámoló adatai alapján az adós teljesítette a bíróságnak az adósságrendezés módjairól, ütemezéséről és a hitelezők minimális megtérülési igényéről hozott határozatát.
Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.

7. alcím 16. §-hoz

adósságrendezési nyilvántartás

Az adósságrendezési nyilvántartás a magáncsőd^ eljárások hatálya alatt álló személyek adatairól vezetett olyan központi, közhiteles hatósági nyilvántartás, amely áz adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendelés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan az alapvető információkat tartalmazza. A nyilvántartást a Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala vezeti, de az adatokat az eljáró családi vagyonfelügyelők töltik fel a rendszerbe. Az adatkör meghatározása és az adatok megőrzésének időtartama törvényi szabályozást igényel.

8. cím 17-25. §-hoz

bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése

Az adósságrendezés kezdeményezésének eljárásrendjét adminisztratív tudnivalóit tartalmazza. Ekkor még nem tudható, hogy a főhitelezővel és a többi hitelezővel sikerül-e az előírt határidőn belül a konszenzus kialakítása a fizetési könnyítésekről, és ennek alapján az adósságrendezési megállapodás megkötése. Ezért az adósnak minden dokumentumot és teljes vagyonleltárt is csatolni kell. Ha a bíróságon kívüli- megállapodás nem jön létre, akkor ugyanezen dokumentumok kerülnek továbbításra a bírósági eljáráshoz is.
Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adónak számos nyilatkozatot kell tennie annak érdekében, hogy ezek a főhitelezőt orientálják a lehetőség szerint optimálisabb adósságrendezési megállapodás megszervezésében.
A törvényi feltételek meglétét és az egyes vagyoni adatok ellenőrzését (pl. közhiteles nyilvántartásokból, központi hitelinformációs rendszerből) a családi vagyonfelügyelő végzi a bíróságon kívüli, egyszerűsített adósságrendezés megindulásakor. Ezeket a vizsgálatokat és az adóssal a szükségessé váló adategyeztetést, hiánypótoltatást a Családi Csődvédelmi Szolgálat végzi, annak érdekében, hogy azt rendezettebben és megbízhatóbban, a hitelezők méltányolható érdekeit szem előtt tartva lehessen lefolytatni a bíróságon kívüli adósságrendezést, és csak olyan személyek kapjanak ily módon csődvédelmet, akik a jogszabályi feltételeknek megfelelnek.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről, az ismeretlen hitelezők tájékoztatására és igényeik bejelentésére történő felhívásuk céljából.
A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat bejegyzi a központi hitelinformációs rendszerbe is.

9. címhez 26-29. §-hoz

az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének joghatásai

Az előzetes csődvédelem hatálya az adósságrendezés kezdeményezésekor áll bé, ettől kezdve mind az adóst, mind a hitelezőket, mind harmadik személyeket,köti az a szabály, hogy az adóssal szembeni igényérvényesítés kizárólag az adósságrendezési eljárások keretén belül történhet.
Nem indulhat tehát az adós ellen végrehajtás, a folyamatban lévő végrehajtás szünetel. Nem lehet folytatni a bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítéseket sem.
Az adós korábbi nemfizetésére tekintettel nem lehet felmondani az alapvető közszolgáltatásokat biztosító szerződéseket.
Az adósnak pedig az a kötelezettsége, hogy vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára tartsa rendelkezésre, újabb kötelezettségeket ne vállaljon, a vagyonát ne terhelje meg, ne értékesítse, ne vonja el a hitelezői igények fedezetét.
A közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyzés, a csődvédelemmel összefüggő anyagi és eljárási jogok és kötelezettségek, azok elmulasztásának következményei részletezésre kerülnek.
A csődvédelemnek az az ára, hogy az adós addig is törleszt valamennyit, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Az adósnak a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, azt nem vonhatja el, és nem részesítheti előnyben egyes hitelezőit sem.

10. címhez 30. §-hoz

a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás

Az adós és hitelezői között a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett érvényes elfogadó nyilatkozatot tett. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba, és a magállapodás szövegét elhelyezi annak dokumentumtárában.

11. címhez 31. §-hoz

sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés

Ha nem jön létre bíróságon kívül a hitezőkkel a megállapodás, az eljárás "átfordul" bírósági adósságrendezési eljárásba. Ezt a tényt is be kell jegyezni az adósságrendezési eljárásba.
Sikertelenné válik akkor is a bíróságon kívüli adósságrendezés, ha a megállapodásban foglaltakat az adós nem tartja be.

12. címhez 32-34. §-hoz

a bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása

A bíróság által figyelembe veendő elutasító ok lehet a törvényi feltételek teljesítésnek hiánya, az adós részéről az együttműködési kötelezettség megszegése, a kötelességek elmulasztása, és az esetleges visszaélések. Ezekben a kérdésben a bíróság dönt, megszűnik a csődvédelem, ha az eljárás feltételei nem állnak fenn,

13. címhez 35. §-hoz

a bírósági adósságrendezés elrendelése

Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bíróság elrendeli az adósságrendelést,- megtörténik a csődnyitás. A bírósági adósságrendelés adatai bekerülnek az adósságrendezési nyilvántartásba és a központi hitelinformációs rendszerbe, továbbá a közhiteles hatósági nyilvántartásokba (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű nyilvántartás) figyelemmel a hitelezők ezen adatok ismeretéhez fűződő méltányolható érdekeire.

14. címhez 36-38. §-hoz

a bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai

Itt kerülnek szabályozásra a Pp.-től mint mögöttes jogszabálytól való eltérések, sajátos szabályok, a később kötelezővé váló elektronikus kapcsolattartás a jogi személyek és a bíróság, tovább a családi vagyonfelügyelő között, valamint a bírósági titkár önálló jogköre viszonylag széles körben lesz engedélyezve.

15. alcímhez 39-40. §-hoz

hitelezők bevonása az adósságrendezésbe

Az ismeretlen hitelezők bevonása az eljárásban hirdetménnyel történik. A törvény határidőt szab annak érdekében, hogy minden releváns szereplő az eljárásba belépjen és gyakorolhassa jogait. Az a hitelező, aki passzív marad, nem jelenti be és nem igazolja a családi vagyonfelügyelőnek a követelése jogcímét és összegét, nem vehet részt az egyezségkötésben, és az eljárás alatt az adóstól nem követelhet kifizetést, a csődvédelem vele szemben is fennáll.

16. alcímhez 41-44. §-hoz

a bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai

A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatása az adós csődvédelmének fenntartása, továbbá az adós korlátozása a vagyonával, jövedelmével történő rendelkezésben. Az adósnak a csökkentett mértékű törlesztési részleteket fizetnie kell, nem részesíthet egyes hitelezőket előnyben a többi ellenében.
A korábban megindított végrehajtási eljárások szünetelnek, és bár a foglalás hatálya nem szűnik meg nem folytathatók a végrehajtási árverések.
Ha az adós vagy adóstárs elhalálozik, és az örökös be kíván lépni az eljárásba jogutódként, ezt megteheti, és őt is megilleti ezt követően a csődvédelem és ha van rá lehetőség és törlesztőképesség, a lakóingatlant is meg tudja tartani.

17. alcímhez 45. §-hoz

az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt

A csődvédelmi rendelkezéseken kívül a bankszámla feletti rendelkezési jogok, az adós csökkentett mértékű törlesztési kötelezettségével kapcsolatos szabályok kerülnek részletezésre.

18.-21. alcímhez 46-56. §-hoz

hitelezői igények besorolása, bírósági adósságrendezési egyezség előkészítése, megkötése

Az egyezségi javaslat szavazásra bocsátása érdekében az egyes hitelezői követeléseket különféle kategóriákba és osztályokba kell sorolni, ennek alapján történik az adós számára akár jelentős kedvezményeket biztosító egyezségi javaslat megszavaztatása a hitelezőkkel. A szavazás történhet távszavazással, de ha ezt a hitelezők nem kívánják, akkor egyezségi tárgyaláson. A távolmaradás nem befolyásolja a szavazatképességet, a szavazásra kehet megbízást is adni. A hitelezői osztályok a következők: kiemelt hitelezői követelések (jelzálogjogosultak), privilegizált hitelezői követelések (pl. tartásdíj, közműdíjak, államot megillető köztartozások, társasházi közös költség). Hátrasoroltak azonban a rokonok, a cégkapcsolati követelések.
A vitatott követelésekre tartalékot kell elkülöníteni.
A konszenzus érdekében több fordulóban is lehet egyezkedni, az egyezségi javaslatot a családi vagyonfelügyelő a konszenzus érdekében alakítja.
A törvény nagyfokú rugalmasságot enged az egyezség tartalmának meghatározásában. Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy értékesítési eljárások során beszedett - az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett - összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására.
Lehetséges olyan egyezség megkötése is, ahol a záloghitelező türelmi időt ad az adósnak, hogy az egyéb tartozásokat részben rendezze, és azt követően teljesíti az adós a jelzáloghitel tőkerészének havi részleteit.

22- 23. alcímhez 57-68. §-hoz

bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről adósságrendezési egyezség végrehajtása, módosítása

Ha az egyezség tartalma és annak létrehozása, dokumentálása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azt a bíróság jóváhagyja. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az adósságrendezési nyilvántartásba.
A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya az eljárásban részt vevő valamennyi hitelezőkre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére
Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek.
Az egyezségkötési szakasz végén a családi vagyonfelügyelő záró elszámolást készít, ennek alapján lehet az eljárás szabályait betartó adóst a fennmaradó tartozások alól mentesíteni. A mentesítésről kizárólag bíróság dönthet, ezt a végzést csak bíró hozhatja meg.
Ha az adós az egyezséget nem tartja be, vagy késlekedik a törlesztő részletekkel, a bíróság megszünteti az adósságrendezési eljárást, és így megszűnik az adós csődvédelme.
Az egyezség módosítására akkor kerülhet sor, ha az adós pénzügyi helyzete rajta kívülálló okból jelentősen romlik. Az egyezségmódosítás meg kell szavaztatni a hitelezőkkel.
Ha azonban az adós pénzügyi helyzete jelentős mértékben javulna, az örökségből származó jövedelmet adósságrendezésre kell fordítani. Ez okból a hitelezők is kezdeményezhetik az egyezség módosítását.

25-30. alcímhez (69-82. §-hoz)

adósságtörlesztési eljárás, adósságtörlesztési terv, adósságtörlesztési végzés jóváhagyása

Ha a bírósági egyezségkötés nem jön létre a bírósági adósságrendezési eljárásnak egy új szakasza kezdődik, amelynek célja az adós vagyonának, jövedelmének az adósságrendezésre fordításáról egy bírósági döntés előkészítése és meghozatala. A bírósági döntést a családi vagyonfelügyelő készíti elő, az adós és a hitelezők bevonásával. A bírósági döntésre benyújtandó, a családi vagyonfelügyelő által készítendő jövedelemfelosztási és vagyonfelosztási terv meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket, megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait, meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.
Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú, és/vagy a lakóingatlanban közös háztartásban együtt élő hozzátartozók között van kiskorú,tartósan és súlyosan beteg, fogyatékkal élő, vagy 70 év feletti személy. Ilyen döntés akkor hozható, ha az adós az előírt törlesztési feltételeket teljesíteni tudja.
Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét.
Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Az értékesítés eljárásrendje végrehajtási rendeletben lesz lefektetve. Az értékesítési bevételeket és az adós jövedelméből a törlesztésre fordítandó összegeket egy külön számlán kell kezelni, ebből történik a hitelezők számára a kifizetés.
Az adósságtörlesztési tervben az adós számára vissza kell hagyni a foglalkozáséi, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, a jogszabályban meghatározott értékhatárig.
Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését.
Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében - a határozat meghozatalakor előre nem látható - olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, ami miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ilyen módosítást legfeljebb kétszer lehet kérni.

31. alcím 83-84. §-hoz

az adósságrendezési eljárás megszüntetése

Az adósságrendezési eljárás megszüntetésére az adós érdekkörében felmerülő okból kerülhet sor. A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani, vagy ha bebizonyosodik, hogy az adós nem teljeskörűen jelentette be a hitelezőket, illetve a hitelezők követeléseit, a hitelezőkre és a hitelezői követelésekre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Ugyancsak megszüntetési ok, ha az adós az adósságrendezéssel összefüggő feladatait nem telesíti, kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, nem elérhető a bíróság, illetve a családi vagyonfelügyelő számára.
Ezekben az esetekben azért szűnik meg a csődvédelem, mert arra vagy eleve nem volt jogosult az adós, vagy pedig utólag vált érdemtelenné.
Az adósságrendezési eljárás megszüntetésére akkor is sor kerül, ha az adós elhalálozik és az örökös nem kéri, hogy jogutódként az eljárásba beléphessen.
Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget, (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi.
Az adós ellen a még ki nem fizetett tartozások miatt a hitelezők végrehajtási eljárást indíthatnak.

32. alcím 85-87. §-hoz

mentesítési eljárás, az adósságrendezési eljárás lezárása

Az adósságrendezési eljárás "sikeres befejezése a bíróság mentesítő határozata, amelyben a szabályszerűen végrehajtott adósságrendezési megállapodás vagy egyezség, ilyenek hiányában pedig a bíróság adósságtörlesztési végzésében foglaltak megfelelő végrehajtása az adós részéről. Emellett az is szükséges, hogy az adós együttműködjön a hitelezőkkel, a családi vagyonfelügyelővel, és ne merüljön fel arra adat, hogy a vagyonát vagy jövedelmét az eljárás alól kivonta.
Az adósságtörlesztési szakasz lezárultával a családi vagyonfelügyelő záró beszámolót készít az adós bevonásával. Ha ebből az látszik, hogy az adós még nem teljesítette a mentesüléshez szükséges kifizetéseket a hitelezők számára, a minimális megtérülés biztosítása érdekében a bíróság az indokolt esetekben meghosszabbíthatja az adósságrendezés időszakát.
Ha a hitelezők számára az adósságtörlesztés időszaka a követeléseiknek a bírósági határozatban előírt mértékű megtérülést biztosította, az adós fizetési fegyelmének Jutalma" hogy a bíróság határozatban elengedi a még nem rendezett tartozást. Ez azt jelenti, hogy a mentesített tartozást később sem lehet követelni az adóstól.
A fenti szabályokból látható, hogy az adósságrendezési eljárás végén szabadulni tud az adósságcsapdából az eljárási szabályokat betartó, a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel együttműködő adós, amennyiben a fizetési fegyelmet megtartotta, és az eljárásban a hitelezők számára a vagyonértékesítésekből is megtérülés származott.

34. alcím 88-92. §-hoz

az adósságrendezési eljárás költségei

A hitelezők - a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges költségekhez való hozzájárulás érdekében -nyilvántartásba vételi és követeléskezelési díjat kötelesek fizetni. A követeléskezelési díjat csak akkor kell leróni, ha a bírósági adósságrendezési eljárás sikerrel zárult. A követeléskezelési díj tehát hasonló a behajtási jutalékhoz. Ezek a díjak a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz folynak be, és a törvényben meghatározott feladatok finanszírozására fordíthatók.

35-37. alcím 93-96. §-hoz

bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása,

bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása mentesítő határozat hatályon kívül helyezése

Ezek az eljárások akkor kerülnek lefolytatásra, amikor utólag derül ki hitelt érdemlő módon, hogy az adós a vállalt kötelezettségeit nem teljesítette vagy visszaélt a csődvédelemmel.
Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása: a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező kérheti a bíróságtól bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben foglalt szabályok vagy a bírósági adósságrendezési megállapodásban foglaltak megszegésével előnyben részesített, vagy az adós vagy adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása: A bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vett hitelező bíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását ha az egyezségben a szerződés futamidejét vagy törlesztési feltételeit úgy határozták meg, hogy az a mentesítő bírósági határozattal lezárt egyezség időtartamán túlnyúlik, és az adós vagy adóstárs ebben az időszakban a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, ezért az érintett hitelező vonatkozásában az adósságrendezési egyezség hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
Mentesítő határozat hatályon kívül helyezése: A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt, olyan bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített. A kérelemnek akkor van helye, ha a hitelező az ott említett határozatról, tényről., bizonyítékról a korábbi eljárás során önhibáján kívül nem szerzett tudomást. A kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ha pedig a kérelem okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy a kérelmet előterjeszthesse, ettől az időponttól kell számítani.

38-102. cím 97-102. §-hoz

rendes és rendkívüli jogorvoslatok

A törvényjavaslat értelmében a családi vagyonfelügyelő jogszabálysértései vagy mulasztásai, továbbá az adós vagy a hitelezők érdekeit sértő intézkedései kifogással támadhatók meg az eljáró bíróságnál. A bírósági határozat utasítja a családi vagyonfelügyelőt a jogszabálynak megfelelő intézkedések megtételére, ezenkívül meg is semmisítheti a jogszabálysértő intézkedést a bíróság.
A törvényjavaslat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) és rendkívüli jogorvoslatok (felülvizsgálat, perújítás) igénybevételére a Pp-től eltérő, sajátos szabályokat alkot, ezek az adósságrendezési eljárás nemperes jellegével, illetve az eljárás sajátosságaival függenek össze.

42-43. alcím 103-106. §-hoz

hatályba léptető és átmeneti szabályok, felhatalmazó rendelkezések

A törvény szeptember 1-jén lép hatályba.
2016. szeptember 30-áig az első ütemben azok a személyek kérhetnek csődvédelmet, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére kerülhet sor, pl. azért, mert a pénzügyi intézmény a hitelszerződést vagy a pénzügyi lízingszerződést felmondta, és ezen hitelügyletekben vagy mint adósok vagy mint dologi kötelezettek vagy kezesek érintettek. A törvényjavaslat határidőt biztosít számukra a magáncsődeljárás kezdeményezésére, és addig fenntartja számukra a banki elszámolási törvénycsomagban biztosított moratóriumot a kényszerértékesítési intézkedésekre vonatkozóan.
A fenti szabályozásnak az a célja, hogy azok a hiteladósok akik lakhatását veszélyeztetik a moratórium megszűnése után a kényszerértékesítések, még idejekorán csődvédelmet tudjanak kérni. A magáncsődeljárásban ugyanis - ha törlesztőképességük helyreállítható és egyes egyéb vagyontárgyaik értékesítéséből van forrás a hitelezőkkel történő megállapodáshoz -nagyobb eséllyel tartható meg a méltányolható méretű és mértékű lakóingatlan tulajdonjoga a hiteladós családoknál.
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak és az igazságügyért felelős miniszternek a törvényi jogforrási szintet nem igénylő részletszabályok megalkotására.

45-65. cím 107-127. §

Jogszabálymódosítások

A jogszabálymódosítások a kapcsolódó törvényeket egészítik ki a magáncsőd új jogintézményének a jogrendszerbe illesztésével összefüggésben.
A pénzügyi jogszabályokban az illetékek mértéke kerül megállapításra. A jövedelemadózásban az adós mentességet kap a vele szemben elengedett követelések adóztatása alól.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az adóhatóság méltányossági jogkörét bővíti a fizetési nehézségekkel küzdő személyek köztartozásainak könnyített rendezése érdekében.
Egyes pénzügyi törvények kiegészítése az adósságrendezési eljárás adatainak a központi hitelinformációs rendszerbe történő bejegyzése miatt szükséges. A banktitok, értékpapír titok, biztosítási titok... stb, megismerhetővé válik a feladatait ellátó családi vagyonfelügyelő számára.
A gépjármű nyilvántartásba és az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre kerül az adósságrendezési eljárás ténye, Az eljárások befejezését követően ezeket törölni kell.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) az egyéni vállalkozók nyilvántartása kapcsán modern, teljes körű elektronikus ügyintézési rendszert szabályozott. Sajnálatos módon a korlátozott mértékű pénzügyi források miatt az Evectv.-ben meghatározott teljesen elektronikus ügyintézés backoffice része nem került teljes mértékben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kifejlesztésre, amelyből az egyéni vállalkozó annyit érzékelhetett, hogy az eljárás lassabb volt, valamint a nyilvántartásba vételi eljárás során ügyintézés nehézkes lehetett.
Az elektronikus ügyintézés teljes körű megvalósítása eredményeképpen lehetővé válna, hogy a bejelentés megtétele, a nyilvántartásba vétel és minderről az ügyfél értesítése valóban csak egy-két percet vegyen igénybe, valamint a nyilvántartásba vétel automatizált módon, humán erőforrás igénybe vétele nélkül történjen.
Az elektronikus ügyintézés továbbfejlesztéseként, a Javaslat értelmében megvalósul a személyiadat- és lakcímnyilvántartóval a közvetlen kapcsolat, melynek eredményeként az egyéni vállalkozónak természetes személyazonosító adatainak valamint lakcímének változását nem kell bejelenteni, mivel az adatváltozásról az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv közvetlenül, elektronikus adatkapcsolat segítségével értesülni fog. Ezen felül elindul a fenti határidővel a webes ügysegéd program, amely szintén az egyéni vállalkozóknak jelent könnyebbséget, az elektronikus ügyintézés során az űrlap kitöltését nagyban megkönnyíti és a hibás űrlapok beküldését minimálisra csökkenti.
A Javaslat további elemeit a jogalkalmazási tapasztalatok indokolják. A módosítások eredményeként az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzésére nagyobb hangsúly helyeződik, amely kiemelt fontosságú, figyelemmel arra, hogy a belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire figyelemmel az egyéni vállalkozó tevékenységének megkezdését bejelenti, majd ennek jogszerűségét - 30 napon belül lefolytatott - hatósági ellenőrzés keretén belül a Hatóság ellenőrzi. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vétel az egyéni vállalkozó szempontjából rendkívül egyszerű, adminisztratív terhektől megtisztított, a hatósági eljárásban megfelelő eszközöket kell biztosítani, annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók jogszerű működése garantált legyen.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu