adozona.hu
T/4741
T/4741
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2015. évi LXXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka".
Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy el...
T/4741. számú törvényjavaslat indokolással - az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról
2015. évi LXXXI. törvény az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka".
2. §
Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint."
3. §
Az Szja tv. 29/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint."
4. §
Az Szja tv. 84/G. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"(5a) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, úgy az e törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi .... törvénnyel megállapított 8. §-át a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani."
5. §
Az Szja tv.a) 29/B. § (6) bekezdésében a "625 százaléka" szövegrész helyébe a "667 százaléka" szöveg;
b) 48. § (4) bekezdés b) pontjában a "családi kedvezmény, adókedvezmény" szövegrész helyébe a "családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, adókedvezmény" szöveg;
c) 64/A. § (7) bekezdésében az " 1,19-szerese" szövegrész helyébe az " 1,18-szorosa" szöveg;
d) 65. § (1) bekezdés c) pontjában az "1,19-szerese" szövegrész helyébe az "1,18-szorosa" szöveg, az "1,28-szorosa" szövegrész helyébe az "1,27-szerese" szöveg;
e) 67/B. § (5) bekezdés c) pontjában a "16 százalék" szövegrész helyébe a "15 százalék" szöveg;
f) 72. § (2) bekezdésében az "1,19-szerese" szövegrész helyébe az "1,18-szorosa" szöveg;
g) 74/A. § (5) bekezdés a) pontjában a "16 százalék" szövegrész helyébe a "15 százalék" szöveg, záró szövegrészében az "1,19-szerese" szövegrész helyébe az " 1,18-szorosa" szöveg;
h) 76. § (3) bekezdésében az "1,19-szerese" szövegrész helyébe az "1,18-szorosa" szöveg;
i) 84/G. § (1) bekezdésében a "(2)-(5) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(5a) bekezdésben" szöveg;
j) 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg;
k) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg;
l) 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg
lép.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
6. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 10/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"10/b. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
a) rendszeresen működik,
b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;"
7. §
A Tao. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:"Növekedési adóhitel
26/A. § (1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú mellékletében foglaltaktól függetlenül, ha az adózó
a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint
d) az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,
akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában az adóévi adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévben és az adóévet követő két adóévben - az általános szabályoktól eltérően - e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózónak az adóévben az adóelőleg adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét nem kell megfizetnie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóelőlegkiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy - ha adóelőlegkiegészítésre nem köteles - az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, bevallja, valamint az adóévet követő adóév első és második negyedévében, a negyedév második hónapjának 20. napjáig a növekedési adóhitel vonatkozásában megállapított és bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben megfizeti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg.
(6) Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik."
8. §
A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, azzal, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi."
9. §
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:"(9) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. § 10/b. pontja a 2015. adóév vonatkozásában is alkalmazandó.
(10) E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés r) pontját az adózó a 2015. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.
(11) E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja."
10. §
A Tao. törvény1. 4. § 2. pontjában a " (2)-(4) " szövegrész helyébe a " (2)-(4), valamint (6) " szöveg;
2. 7. § (1) bekezdés r) pontjában a "jogkövetkezménynek az elengedése" szövegrész helyébe a "jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése " szöveg
lép.
3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
11. §
(1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.
(3) A 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet, a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti."
(2) A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó alapja)
"1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2014. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;"
(3) A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó mértéke)
"a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre
aa) 0,31 százalék 2016-ban,
ab) 0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban
azzal, hogy a hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegét."
12. §
A Különadó tv. 7. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"13. befektetési alapkezelő: a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a kockázati tőkealap-kezelőt;"
13. §
A Különadó tv. a következő 13. §-sal egészül ki:"13. § A Kormány a hitelintézetek 4/A. § szerinti különadó megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettsége vonatkozásában a 2019-től alkalmazandó adókulcs (adókulcsok) mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig tesz javaslatot."
II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
14. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 298. §-sal egészül ki:"298. § A3. számú melléklet I. részének az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi . törvénnyel megállapított 49. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik."
15. §
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része az 1. melléklet szerint módosul.III. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
16. §
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az "a helyi önkormányzat" szövegrész helyébe az "az állam vagy a helyi önkormányzat" szöveg lép.17. §
A Távhő. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a 2015. adóévi adókötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza."
6. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása
18. §
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvatv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik."
19. §
A Kvatv. 7. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:"11 . § Ha a meglévő hírközlési vezetékhálózaton olyan hálózatfejlesztést hajtanak végre, amely a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést, akkor a vezetékhálózat hálózatfejlesztéssel érintett szakaszának használatbavételét követő öt évben az adó alapja a hálózatfejlesztéssel érintett szakasz méterben kifejezett hosszával csökkenthető."
20. §
A Kvatv. 9. alcím címe helyébe a következő cím lép:"9. Záró rendelkezések"
21. §
A Kvatv. 9. alcíme a következő 14. §-sal egészül ki:"14. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított
a) 3. § (1) bekezdését annak hatálybalépését követően használatba vett közművezetékre,
b) 11. §-át annak hatálybalépését követően hálózatfejlesztéssel érintett hírközlési vezetékszakaszra
kell alkalmazni."
7. A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosítása
22. §
A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Doveho tv.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
" 2. dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék
a) adóraktár engedélyese,
b) importálója, vagy
c) bejegyzett kereskedője
e minőségében végzett vagy végez, feltéve, hogy a dohánytermék gyártására, a Jöt.-ben meghatározott szabadforgalomba bocsátásra, vagy magyarországi forgalomba hozatalára, kereskedelmére irányuló tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóévben elérte az összes nettó árbevétele 50%-át;"
23. §
A Doveho tv. 3. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:"3. § A hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amely Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett)."
24. §
A Doveho tv. 4. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:"4. § A hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettnek az adóévben elért nettó árbevétele (a továbbiakban: adóalap)."
25. §
(1) A Doveho tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A hozzájárulásra kötelezett a fizetési kötelezettségét az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz."
(2) A Doveho tv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adóévi hozzájárulás - legfeljebb az egyébként fizetendő hozzájárulás 80%-áig -csökkenthető a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja alapján az adóévben beruházásként elszámolt összeg 30%-ának és a beruházás megvalósításához igénybevett állami vagy uniós támogatások összegének pozitív különbözetével."
(3) A Doveho tv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő hozzájárulás összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az 5. § szerinti mértékkel megállapított összeg adóév naptári napjaival arányos része."
26. §
Hatályát veszti a Doveho tv. 7. §-ából az " és 2015. december 31-én hatályát veszti" szövegrész.27. §
A Doveho tv. a következő 8. §-sal egészül ki:"8. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi..törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben abban az adóévben kell alkalmazni, amelynek első napja 2015. szeptember 1., utolsó napja pedig a 2015. szeptember 1-jét magában foglaló üzleti év utolsó napja, azzal, hogy az adó alapja a 2015. szeptember 1. napját magában foglaló üzleti év nettó árbevétele."
IV. Fejezet
HELYI ADÓK
8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
28. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 10 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható."
29. §
A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"23. háziorvos vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység-végzésre vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;"
V. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
30. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénya) 19. § (4) bekezdésében a "havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint)" szövegrész helyébe a "havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint) " szöveg,
b) 24/A. § (3) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe "15 százaléka" szöveg,
c) 51. § (2) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe " 15 százaléka" szöveg,
d) 51/A. § (2) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe "15 százaléka" szöveg,
e) 51/A. § (3) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe " 15 százaléka" szöveg
lép.
VI. Fejezet
A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
31. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A játékkaszinók játékadójának 3%-át játékos-védelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése."
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. Hatályba léptető rendelkezések
32. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 8. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 22. §-27. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. §-5. §, a 11. §-15. §, a 18. §-21. §, a 28. §-31. § és az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része a következő 49. ponttal egészül ki:(I. rész: termékek
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozásában a Javaslat 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi az egyes paraméterek szükséges valorizációját.A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása - koncepcionális módosítás nélkül - jogtechnikai jellegű pontosításokat szolgál. Kedvező rendelkezés, hogy a bírság, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot. További kedvező rendelkezésként bevezetésre kerül a növekedési adóhitel kedvezmény, amelynek lényege, hogy az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót a következő két adóév során kell megfizetni. A növekedési adóhitel azért kedvező a vállalkozások számára, mert javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, ezzel segítve fejlődésüket.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében a 2015. február 9-én az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és Magyarország Kormánya között megkötött Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően a hitelintézetekre vonatkoztatottan a Javaslat szerint a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken (majd 2019-től az adókulcs az uniós normáknak megfelelő arányú lesz). További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Emellett megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában 2014. január 1-jétől kezdődően az élő-, valamint egész- és félsertés áfakulcsa 27%-ról - 22 százalékpontos csökkentés után -5%-ra mérséklődött, jelentősen növelve ezzel a hazai feldolgozók versenyképességét. A rendelkezés célja továbbá a feketegazdaság visszaszorítása, a régi munkahelyek megmentése és új munkahelyek teremtése is volt.
Annak érdekében, hogy az adókulcscsökkentés említett pozitív hatásai az egész termékpályán megjelenjenek, 2016. január 1-jétől indokolt a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolni.
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény stabil bevételi forrást jelent a társadalmi közös kiadások fedezetéhez, mert ezen adónemben kizárt az adókijátszás. Mindazonáltal az adóztatás tapasztalatai arra világítottak rá, hogy az új nyomvonalon létesítendő közművezetékek, különösen a hírközlési vezetékek létesítését, valamint a meglévő hírközlési vezetékek fejlesztését adott esetben hátrányosan befolyásolja az adófizetési kötelezettség.
A Javaslat ezért azt tűzi célul, hogy az új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a kifejezetten gyors (100 Mbps sebességű) szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmassá tett vezetékek (vezetékszakaszok) után az adófizetési kötelezettség az üzembehelyezésüket követő 5 évvel később kezdődjék.
A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény szerinti dohányipari hozzájárulás egy egyszeri 2015. évre szóló fizetési kötelezettség.
A hozzájárulás célja, hogy forrást teremtsen az egészségügyi kiadások fedezetéhez, figyelemmel arra, hogy a dohányzás kiemelt szerepet játszik számos megbetegedés kialakulásában. A hozzájárulás megalkotásának okai ugyanakkor jelenleg is fennállnak és továbbra is szükséges e közteherből eredő bevétel a dohányzás okozta egészséghatások miatt megnövekedett egészségkiadások kompenzálására. Ezért a Javaslat a hozzájárulást állandó közteherré alakítja.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi tevékenységet folytató vállalkozó számára, amelynek összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi (egészségügyi alapellátási) tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Ez az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat 16 százalékról 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó kulcsát.a(z) 2. §-hoz
A Javaslat valorizálja a családi kedvezmény címén az adóalapból kedvezményezett eltartottanként levonható kedvezmény mértékét attól függően, hogy a családban hány eltartottat lehet figyelembe venni. A módosítás eredményeként változatlanul érvényre jut az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára - 10 ezer forintról 20 ezer forintra - nő.a(z) 3. §-hoz
A Javaslat valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.a(z) 4. §-hoz
A javaslat a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.a(z) 5. §-hoz
A Javaslat szövegcserével módosítja az egyes jövedelmek adóalapjának meghatározásánál alkalmazott szorzókat (családi járulékkedvezmény, ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, tárgynyeremény, kamatkedvezményből származó jövedelem). A Javaslat egyebekben jogtechnikai pontosítást tartalmaz. Egyrészt a hatályos közterhek elnevezésének megfelelően módosítja a magánszemély által költségként elszámolható egyik kiadást (társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó). Másrészt az adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatos egyik részletszabály egészül ki értelemszerűen a 2015. január 1-jétől érvényesíthető első házasok kedvezményére való utalással.2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat pontosítja az elismert tőzsde fogalmát. A Javaslat szerinti módosítást az indokolja, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) elismert tőzsde fogalma, amelyre a társasági adótörvény hivatkozott az elismert tőzsde meghatározása kapcsán, 2015. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre került. A Javaslat tartalmi szempontból nem jelent módosítást, mivel a Bszt.-ben szereplő korábbi fogalmat veszi át.a(z) 7. §-hoz
(1)-(6) A Javaslat egy olyan kedvezmény bevezetéséről gondoskodik, melynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A növekedési adóhitel tehát javítja a kedvezményezetti körbe eső vállalkozások likviditását, ezzel segítve fejlődésüket.A kedvezményre való jogosultság elérése a következő feltételek teljesítéséhez kötött:
- az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
- az adózó az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
- az adózó adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti eredményének (adózás előtti eredménye abszolút értékének) az ötszörösét, és
- az adózó az előző adóévi árbevételének összegétől függetlenül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.
A megelőző adóévben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is jogosulttá válhatnak a kedvezményre. Ilyen esetben az adózás előtti eredményben mutatkozó növekmény összegének legalább a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének (azaz pozitív előjellel vett értékének) az ötszörösét kell elérnie.
A növekedési adóhitel összegének számításakor az osztalék- és kamatjövedelmet, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától kapott visszafizetési kötelezettség nélküli támogatásból, juttatásból, véglegesen átvett pénzeszközből és térítés nélkül átvett eszközből, továbbá az adózó kapcsolt vállalakozása által ellenérték nélkül történt kötelezettségátvállalásból származó bevételt nem lehet figyelembe venni.
A növekedési adóhitel vonatkozásában az adózó a fizetendő adóelőleget és adót az általános mértékkel állapítja meg.
Ha az adózó bármely okból kikerül a társasági adótörvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.
a(z) 8. §-hoz
A Magyarország által kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények egy része tartalmazza a progresszív mentesítés lehetőségét. Ennek keretében a külföldön adóztatható jövedelmet az adózó a belföldön adóztatható jövedelmére eső adó adókulcsának kiszámítása során figyelembe veszi, azonban a külföldön adóztatható jövedelemre jutó társasági adót nem fizeti meg. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény csak a lehetőséget adja meg a progresszió alkalmazására, a hatályos magyar belső jog, a Tao. törvény azonban ennek megfelelő szabályozást nem tartalmaz. Az érintett adóegyezmények szerint megteremtett progresszív mentesítés lehetőségének kihasználása érdekében indokolt a Tao. törvény Javaslat szerinti kiegészítése azzal, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.a(z) 9. §-hoz
(1) Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy az elismert tőzsde fogalmat már a 2015. adóév vonatkozásában is alkalmazni kell.(2) Átmeneti rendelkezés, amely úgy rendelkezik, hogy az adózó a 2015. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza azt a rendelkezést, amely szerint a visszafizetett bírság, más jogkövetkezmény összege miatt az adóévben, vagy korábban elszámolt növelő tétel összege csökkenti az adózás előtti eredményt.
(3) Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó kedvező lehetőséget már a 2015. adóévi adókötelezettség megállapítása során lehet alkalmazni.
a(z) 10. §-hoz
1. A Javaslat szerint pontosításra kerül a Tao. törvényben az adózó fogalma, tekintettel arra, hogy a 2014. március 15-től hatályba lépett szabályok szerint a kezelt vagyon is társasági adóalanynak minősül. A pontosítás tartalmi változást nem jelent, csupán jogtechnikai jelleggel pontosítja a Tao. törvény megfelelő rendelkezésére történő utalást.2. A bírság és más idetartozó jogkövetkezmények tekintetében a javaslat kezeli azt az esetet is, amikor az utóbb megállapított jogszerűtlenség következtében a bírság, jogkövetkezmény összege az adózónak visszafizetésre kerül. Az ilyen esetben elszámolt bevétel miatt az adóévben vagy korábban elszámolt növelő tétel összege csökkenti az adózás előtti eredményt.
3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
a(z) 11. §-hoz
(1) A Javaslat a Kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2015. február 9-i megállapodásáról született Egyetértési Megállapodásban foglaltak alapján a pénzügyi szervezetek különadójának (bankadó) előírásáról gondoskodik.A Javaslat szerint a pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti. A Javaslat szerint a 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet, a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig állapítja meg, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon vallja be, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig -fizeti meg.
(2) A Javaslat az Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően kimondja, hogy 2016. január 1-jétől a különadó alapja a hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2014. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg.
(3) A Javaslat az Egyetértési Megállapodásnak megfelelően 2016., 2017., és 2018. vonatkozásában rendelkezik a bankadó felső kulcsának alakulásáról. A Javaslat ebben a vonatkozásban úgy rendelkezik, hogy 2016-ban a különadó mértéke a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,31 százalék lesz, 0,53 százalék helyett. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy - a különadó-alap változatlanul hagyása mellett - a 2017-ben és 2018-ban a különadó felső kulcsának mértéke az Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően 0,31 százalék helyett 0,21 százalék lesz. A Javaslat szerint a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018. időszakra.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat pontosítja a befektetési alapkezelő fogalmát. Az új fogalom szerint befektetési alapkezelő a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a kockázati tőkealap-kezelőt. A módosítás azért szükséges, hogy a kockázati tőkealapkezelőket ne terhelje egyidejűleg - a forgalmazó és a befektetési alap különadója vonatkozásában is - kettős adófizetési kötelezettség.a(z) 13. §-hoz
Az Egyetértési Megállapodásban foglaltaknak eleget téve a Javaslat kimondja, hogy a Kormány a hitelintézetek pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozó kötelezettsége tekintetében a 2019-től alkalmazandó adókulcs(ok) mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig tesz javaslatot.II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat 2016. január 1-jétől 5%-ra csökkenti a sertés tőkehúsokra alkalmazandó áfa kulcsot.a(z) 15. §-hoz
Lásd az előző § indokolását.III. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
a(z) 16. §-hoz
Jogtechnikai pontosításra kerül sor, amelynek keretében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 10. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezés átültetésre kerül a Távhő. törvénybe, tekintettel arra, hogy az előírás adózási tartalommal bír.a(z) 17. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely arról gondoskodik, hogy az állam részére történő ingyenes juttatások fentiek szerinti elismert költségként való minősítésére vonatkozó szabályt a 2015. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.6. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat értelmében az adókötelezettség valamennyi, új nyomvonalon létesített közművezeték esetén csak az üzembe-helyezést követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.a(z) 19. §-hoz
A Javaslat kedvezményezi a meglévő nyomvonalon végzett hírközlési hálózati fejlesztéseket, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll az előfizetők rendelkezésére. A Javaslat szerint a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát - annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át - le lehet vonni az adó alapjából.a(z) 20. §-hoz
A Javaslat a tervezett változtatások miatt kodifikációs okokból átnevezi a közművezetékek adójáról szóló törvény 9. alcímét.a(z) 21. §-hoz
A Javaslat szerint a közművezetékek adójára vonatkozó módosítások hatályba lépésének időpontja 2016. január 1. napja. E rendelkezés rögzíti, hogy a Javaslat szerinti módosításokat csak az ezen időpontot követően használatba vett (új) közművezetékre, továbbá a már meglévő, de a 2016. január 1-jét követő hálózatfejlesztés eredményeként létrejött, 100 Mbps sebességű előfizetői hozzáférést biztosító hírközlési vezetékszakaszokat magában foglaló hírközlési vezetékhálózat adóalapjának megállapítása során kell alkalmazni.7. A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosítása
a(z) 22. §-hoz
A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényben szabályozott közteher (dohányipari hozzájárulás) az általános indokolásban említett okok miatt az adórendszer állandó elemévé válik. A Javaslat ezért akként módosítja a hozzájárulás-köteles tevékenység fogalmát, hogy az azt folytató személy esetén nem a hozzájárulásra kötelezett hatályos szabályok szerinti 2014. évi nettó árbevételének arányát, hanem az adóévi nettó árbevételének arányát kell figyelembe venni a definíció alkalmazásában.a(z) 23. §-hoz
A Javaslat a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válására tekintettel rögzíti a hozzájárulási kötelezettség alanyát, mint a dohánytermék gyártási, kereskedelmi tevékenység végzőjét.a(z) 24. §-hoz
A Javaslat a hozzájárulás alapját az adóalany adóévi (összes, számvitelről szóló törvény szerinti) nettó árbevételének összegében állapítja meg.a(z) 25. §-hoz
A Javaslat az éves elszámolású dohányipari hozzájárulás megállapításának és bevallásának határnapjaként az adóévet követő hatodik hónap utolsó napját határozza meg. Ekkor kell az előző adóévi hozzájárulás alapjáról (adóalapról) és hozzájárulásról számot adni.A hatályos szabályok szerint a 2014. évi beruházások 30%-a és az igénybe vett állami támogatás különbözetének összegével csökkenteni lehet a 2015. évi fizetési kötelezettség összegét. Ezen általános csökkentési lehetőség az állandóvá váló közteher esetén is fennmarad. Az adóévi fizetési kötelezettség az adóévi beruházásra tekintettel - a hatályos szabályok szerinti paraméterekkel - csökkenthető.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az adóév 12 hónapnál rövidebb időszakot ölel át, akkor az adóévi hozzájárulás-alapot "évesíteni" kell, majd erre az alapra kell kiszámítani a hozzájárulás évesített összegét, s ennek időarányos részét kell megfizetni.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény nem veszti hatályát 2015. december 31 -én, annak érdekében, hogy a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré váljon.a(z) 27. §-hoz
A Javaslat - a hozzájárulás egyszeri közteherből állandó közteherré való 2016. évi átmenetére tekintettel - átmeneti szabályban rögzíti a 2016. évi fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat. E szerint a 2016. évben esedékes adómegállapítás során a módosítás hatálybalépése napját magában foglaló üzleti év nettó árbevételét kell figyelembe venni a hozzájárulás alapjaként.IV. Fejezet
HELYI ADÓK
8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
a(z) 28. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy - adórendeletükben, döntésük alapján - a településen egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és a fogorvosi alapellátást nyújtó fogorvosok számára az iparűzési adóban adóelőnyt nyújtsanak. Az adóelőny nyújtásának feltétele, hogy az értelmező rendelkezések közt definiált háziorvos vállalkozó adóévi vállalkozási szintű adóalapja a 10 millió forintot ne haladja meg. A Javaslat azt is rögzíti, hogy az adóelőny mértékének valamennyi háziorvos vállalkozó esetén azonosnak kell lennie.A Javaslat kimondja azt is, hogy a háziorvos vállalkozónak biztosított adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat definiálja a háziorvos vállalkozó fogalmát. Ennek értelmében ide tartozik -gazdálkodási formájától függetlenül - bármely helyi adótörvény szerinti vállalkozó, ha külön jogszabály [a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet] alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi és alapellátást végző fogorvosi tevékenységet folytat és adóévi nettó árbevételének legalább 80%-a az e tevékenységvégzésre kötött szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.V. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.A személyi jövedelemadó-kulcs 16%-ról 15%-ra történő csökkentése miatt jogtechnikai jellegű módosítás szükséges a családi járulékkedvezmény szabályozásában is. A szabályozás szerint a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén.
VI. Fejezet Fejezet
A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 31. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. §-ának módosítása a játékkaszinók játékadója 3%-ának játékos-védelmi és karitatív célú felhasználását biztosító rendelkezést tartalmaz.VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.MELLÉKLET
1. melléklethez
A Javaslat vámtarifaszám szerinti azonosítással határozza meg az áfa kulcscsökkentéssel érintett sertés tőkehúsokat.