adozona.hu
T/2373. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
T/2373. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok esetén a játékadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez kiszámítja az (1)-(5) bekezdés szerinti játékadó összegét, majd a külön jogszabályokban előírt fizetési kötelezettségek teljesítése után fennmaradó, (1)-(5) bekezdés szerint fizetendő játékadók együttes összegéből jogosu...
T/2373. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
2014. évi ... törvény egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról
1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
1. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok esetén a játékadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez kiszámítja az (1)-(5) bekezdés szerinti játékadó összegét, majd a külön jogszabályokban előírt fizetési kötelezettségek teljesítése után fennmaradó, (1)-(5) bekezdés szerint fizetendő játékadók együttes összegéből jogosult levonni az általa megfizetett - a sportról szóló törvényben meghatározott - vagyoni értékű jog felhasználási szerződés szerinti ellenértékének időarányos összegét."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik."
2. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
2. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22/E. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:"(6a) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíj köteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó
ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,
bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot
nem haladja meg."
3. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (19a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(19a) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki."
4. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"51. Átvevő: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a címzett veszi át a terméket, vagy a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy."
3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
5. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3 a) A szakszövetség tevékenysége - a (3) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági jogkörben végzett tevékenysége kivételével - nem tartozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatálya alá."
4. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítása
6. §
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 209. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 88. § (6a) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:[Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:]
"(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKAER számról és
e) - ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe -, úgy az ingatlan használatának jogcíméről."
7. §
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 216. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 173. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:[Az Art. a következő 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:]
"(1) Ha az adóhatóság a magánszemély vagy más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Ha az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket -a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. A 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatát a jelen lévő adózóval vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."
8. §
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 220. § (5) bekezdésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 45. pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:(Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki:)
"45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya."
9. §
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 223. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 205. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba.(Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:)
"(8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. február 28-át követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszakot a 11. melléklet IV. alcím 3. pontja alapján kell meghatározni."
10. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 13. mellékletével megállapított 11. számú melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.11. §
Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 201. §-ával megállapított 22/E. § (8) bekezdés g) pontja.5. Hatályba léptető rendelkezések
12. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1. §, a 2. §, a 4. § és az 5. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
"11. számú melléklet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényhez
A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályaiI. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig a címzettnek kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon. Ha nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
3. Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont hc) alpontja és j) és k) pontja szerinti adatokat. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e) és h)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Ha a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e) és h)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a felrakodónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
3. Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont hc) alpontjában, j) pontjában, k) pontjában szereplő adatot az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatja. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett (átvevő) vagy a feladó jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont hc) alpontjában és j) és k) pontjában szereplő adatot a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig módosíthatja. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
IV. AZ EKAER-HEZ KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében
ad) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként -ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette,
ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.
2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles - nem közvetlen végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I. és III. alcím szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 60. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.
4. Ha az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.
5. Az állami adóhatóság az I. és III. alcím szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését.
6. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, ha megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
7. A biztosíték összege teljesíthető
a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,
b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki
a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I. és III. alcím szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
9. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 3-4. pont szerint köteles eljárni.
10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy terjes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.
11. A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,
a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,
d) ha az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 8. pont szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.
12. A biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 60 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, 3. pont szerinti mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege a 3. pontban meghatározott mértékre csökkenthető.
13. A 11. és 12. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
14. A biztosíték összegét a 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni."
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 9. § (1) bekezdése értelmében "nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül." Ugyanezen szakasz (2) bekezdése ugyanakkor kivételként rögzíti azt az esetet "ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba." Jelen törvényjavaslat célja az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: kihirdetett jogszabály) bevezetett, az ún. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) egyes részletszabályainak pontosítása, a végrehajtás megkönnyítése a szabályozás alapvető céljainak elérése érekében.A módosítással új, a bejelentési kötelezettség alóli mentességi szabályok kerülnek bevezetésre. Nem kell bejelentést tenni az útdíjköteles gépjárművel ún. gyűjtőfuvar keretében végzett közúti áruszállításról, amennyiben az adott termék mennyisége/értéke a törvényjavaslatban meghatározott határt nem haladja meg.
A kockázati biztosíték mértékének megállapítására vonatkozó részletszabályokkal is kiegészül a törvény az egységes jogalkalmazás érdekében.
A rendszer eredményesebb működését biztosítja, hogy nemcsak a bejelentés elmulasztása, hanem annak hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése is ugyanolyan szankciót von maga után. Továbbá, amennyiben a mulasztási bírságról és lefoglalásról szóló határozat kézbesítése megtörtént, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat módosítja a sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának számítási eljárását. A sportfogadások folyamatos térnyerésével és a terület nemzetközi jogi szabályozásának gyakorlatával összhangban a közelmúltban módosult a sportról szóló 2004. évi I. törvény. Eszerint a sportesemények szervezői, illetve az országos sportági szakszövetségek rendelkeznek a sportági sportrendezvények sportfogadásban való felhasználásának vagyonértékű jogával. A sporttörvény előírása szerint a legális sportfogadás szervezőnek (földi és távszerencsejáték esetében egyaránt) rendelkeznie kell vagyonértékű jog hasznosítására vonatkozó szerződéssel. Mindezekre tekintettel a Javaslat egyrészt a sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejáték fizetendő játékadójának együttes összegéből levonhatóvá teszi a sporttörvényben előírt vagyonértékű jogok hasznosításának megszerzése érdekében eszközölt ráfordítások időarányos részét. Másrészt ebből következően törölni kell a vagyonértékű jogokért fizetett összeg adóalap csökkentő tételként való előírását a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2.1. pontjából..A 2. §-hoz
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy ne essen bejelentési kötelezettség alá az az eset, ha az adózó által feladott vagy részére szállított nem kockázatos termék tömege nem több mint 2500 kg vagy az adó nélküli ellenértéke nem haladja meg a 2 000 000 Ft-ot abban az esetben is, ha útdíjköteles gépjárművel kerül sor a szállításra. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy kockázatos termékek útdíjköteles járművel történő szállítására azonos mentesség érvényesüljön, mint a 3,5 tonna alatti járműveknél.A 3. §-hoz
Az EKAER bejelentéseknek nem kizárólag a teljes hiánya, hanem a hibás, hiányos, illetve valótlan tartalma is megnehezítheti, meghiúsíthatja az ellenőrzéseket, ezért indokolt, hogy a magatartásra speciális, egyértelműen meghatározott mulasztási bírságot alkalmazzon az adóhatóság.A 4. §-hoz
Az esetleges jogértelmezési kérdések elkerülése érdekében indokolt mind a címzettre, mind az átvevőre külön fogalmi meghatározás beépítése a jogszabályba.Az 5. §-hoz
A Javaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítását kezdeményezi. A sportági szakszövetség, mint a tagok (sportegyesületek) által létrehozott, önálló Felügyelő Bizottság által ellenőrzött, és a Fővárosi Törvényszék által nyilvánosan felügyelt közgyűlésen beszámoló civil szervezetként működik. Ebből következően nem indokolt alanyi alapon előírni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatálya alá való tartozást. Jelen Javaslat természetesen nem zárja ki, hogy egyes tevékenységgel kapcsolatosan, különös jogszabályi előírás nevesítsen információ kezelési kötelezettséget a sportszövetség számára.A 6. §-hoz
Az átvevő fogalmának bevezetése miatt szükséges a módosítás.A 7. §-hoz
Amennyiben az adózó, képviselője, meghatalmazottja részére kézbesíthető a mulasztási bírság határozat (például a helyszínen, ahol a terméket szállító gépjármű található), az eredményes végrehajtás érdekében kimondja a módosítás, hogy a határozat (amely a mulasztási bírság mellett a foglalásról is rendelkezhet) fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A határozat közölhető az adózó alkalmazottjával is.A 8. §-hoz
A címzett (termékbeszerző) kizárólag áfa alany adózó lehet, az egyéb célú Közösségen belüli behozatal esetén az átvevő azonban nem áfa alany is lehet, erre tekintettel indokolt a módosítás.A 9. §-hoz
A biztosíték mértékének meghatározására vonatkozó általános szabály alapján a biztosíték mértéke az EKAER szám rögzítését megelőző 60 napban (beleértve a rögzítés napját is) rögzített kockázatos termék érték adatok 15%-a. Tekintettel arra, hogy a rendszer indulásakor már teljesítenek bejelentést az adózók, meg kell határozni a pontos számítási módot arra az esetre, mikor az első biztosíték nyújtási kötelezettség felmerülésekor még nem telt el 60 nap.A 10. §-hoz
A módosítás alapján az EKAER szám megállapításához nem szükséges a rendszám adat rögzítése, az EKAER számot az állami adó- és vámhatóság e nélkül is megállapítja, és az EKAER számról a feladó/címzett már tájékoztathatja a fuvarozót (fuvarszervezőt). Ezt követően már rögzíthető a rendszám adat, de a felrakodás megkezdéséig kell ezt az adatot is megadni.A módosítás belföldre irányuló fuvarozás esetén lehetővé teszi, hogy e bejelentést tágabb határidőn belül, a megérkezést követő munkanapon lehessen megtenni.
A rendszám, súly és érték adatok a módosítás alapján valamennyi belföldre irányuló fuvarozás esetén a megérkezésig módosíthatók, azonban egy esetleges ellenőrzéskor a valós adatoknak kell szerepelniük az adott EKAER számhoz tartozó bejelentésben.
Az Európai Unió más tagállamába történő szállítás esetén a rendszám, súly és érték adatok az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatók lesznek.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kockázati biztosíték mértékét kizárólag kockázatos termék érték adatok - tehát nem valamennyi, korábban rögzített termék érték adat - alapján kell számítani. Rögzítésre kerül, hogyan kell számítani a biztosítékot, ha az adózó először kíván kockázatos termékekkel közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni.
A módosítás egyes esetekben a biztosíték mértékének csökkentését is lehetővé teszi.
A 11. §-hoz
A mobiltelefonos, illetve e-mailes elérhetőségekre vonatkozó bejelentési kötelezettség törlésével csökken a bejelentendő adatok köre.A 12. §-hoz
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.