T/1768. számú törvényjavaslat indokolással - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról

adozona.hu

T/1768. számú törvényjavaslat indokolással - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Közigazgatási jog , Kulturális ügyek
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2014.10.27
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/1768. számú törvényjavaslat indokolással - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról

2014. évi ... törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy megteremtse a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának részletes jogszabályi és finanszírozási feltételeit, a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító tudásalapú társadalmat, valamint a fejlesztésre és az innovációra épülő, fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést és munkahelyteremtést szolgáló növekedést, továbbá abból a célból, hogy
létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi rendszerét, amely végrehajtja a rendelkezésre álló források hatékony és átlátható felhasználását,
megteremtse az alap (felfedező) tudományos kutatások szakszerű támogatásának intézményes rendszerét,
az alapkutatások eredményeire épülő alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések támogatásával megalapozza a további fejlesztési és innovációs folyamatokat,
a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények létrehozásának és hasznosításának támogatásával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését,
elősegítse a vállalkozások kutatáson, fejlesztésen és innováción alapuló versenyképességének növekedését,
ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását,
előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben és az innovációban foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését,
hozzájáruljon az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához és
hozzájáruljon a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához és ezáltal az intelligens növekedés beindításához majd fenntartásához, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. §(1) E törvény hatálya a Magyarországon, közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztésre és innovációra, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki. (2) E törvény hatálya kiterjed továbbá
a) az olyan, külföldön nyújtott szolgáltatások igénybevételére és külföldről történő eszközbeszerzésekre is, amelyek közvetlenül Magyarországon megvalósuló kutatásfejlesztéshez, innovációhoz és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, valamint
b) az Európai Unión belüli és más nemzetközi együttműködés keretében magyar részvétellel
ba) külföldön végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek Magyarország területén történő elszámolására,
bb) külföldön nyújtott, az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások Magyarország területén történő elszámolására.

2. Alapelvek

2. § (1) E törvény - az EURÓPA 2020 Stratégia "Innovatív Unió" dokumentumban lefektetett alapelvekkel összhangban - biztosítani kívánja az állam és a kutatásfejlesztésben, valamint az innovációban résztvevők, továbbá a piaci szereplők viszonyára vonatkozó következő elveket és szabályokat:
a) az állam támogatja azon tudományos kutatásokat, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, valamint az elvégzésükhöz és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek - köztük a kutatási infrastruktúrák - kialakítását,
b) a kutatás-fejlesztés és az innováció céljaira rendelkezésre álló közfinanszírozású támogatások - ha törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat másként nem rendelkezik - pályázati rendszerben kerülnek elosztásra,
c) az állam támogatja a magyarországi költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, - a piaci versenyt nem torzító módon - a Magyarországon működő vállalatok és vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, valamint elősegíti az ezen szereplők közötti együttműködéseket,
d) az állam megvalósítja a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzését és független értékelését, valamint biztosítja az ellenőrző és értékelő szervek működésének folytonosságát,
e) a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatási-fejlesztési és innovációs célú felhasználásának ösztönzésére és kiegészítésére szolgálnak,
f) a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és innovációs programokban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kedvezményes feltételek állapíthatók meg,
g) az állam a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra, valamint intézményrendszer fejlesztésének finanszírozásában együttműködik a vállalkozásokkal.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában
1. alapkutatás: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását,
2. alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez,
3. hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás üzleti hasznosítása céljából az állam nevében és képviseletében alapított, vagy annak részvételével, részesedésével működő gazdasági társaság,
4. hazai közfinanszírozású támogatás: a közfinanszírozású támogatások összessége az európai uniós források kivételével,
5. innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak,
6. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából,
7. konzorcium: a részes felek polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési és innovációs projekt közös megvalósítása céljából,
8. költségvetési kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató költségvetési szerv,
9. közfinanszírozású támogatás: az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás, beleértve az európai uniós forrásokat is, továbbá az állami részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás,
10. kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést,
11. kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítása: vállalkozás keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, továbbá az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása,
12. kutatás-fejlesztési és innovációs program: a közfinanszírozású támogatási forrás kezelője által meghatározott cél elérését szolgáló, vagy meghatározott témakörbe csoportosítható kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektek megvalósításának támogatására kiírt pályázat, illetve pályázatok időben megismételt sorozata,
13. kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya
a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy
f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül, e pont alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet,
14. kutató-fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével, vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik,
15. kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatásfejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás,
16. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
17. nonprofit kutatóhely: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú szervezetté minősített kutatóhely,
18. projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat vagy innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján,
19. szellemi tulajdon: a szellemi alkotások és egyes teljesítmények, az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), valamint a nyilvánosságra még nem jutott ismeretek tekintetében a vonatkozó törvények, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom,
20. szellemi alkotás: az az alkotás, műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldás titokban tartása célszerű,
21. vállalkozás: a Kkv. tv. 19. § 5. pontjában meghatározott vállalkozás.

II. Fejezet

A kutatás-fejlesztés és az innováció kormányzati feladatai

4. § (1) A Kormány
a) megalkotja a középtávú tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát (a továbbiakban: KFI stratégia),
b) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a KFI stratégia céljainak megvalósításához szükséges forrásokra,
c) a KFI stratégia megvalósítása érdekében a KFI stratégia irányvonalainak megfelelő kutatóhelyeket létesíthet, és azokat a központi költségvetés keretében támogathatja,
d) elősegíti az Európai Unió programjaiban és más nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs együttműködésekben történő magyar részvételt,
e) ösztönzi a vállalkozásokat kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek létrehozására, a hazai és külföldi kutatási, fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítására,
f) tudomány- és gazdaságdiplomáciai eszközökkel elősegíti a Magyarországon létrehozott kutatási, fejlesztési és innovációs eredmények - hazai érdekekkel összhangban álló -külföldi hasznosítását,
g) programokat, intézkedéseket kezdeményez a kutatás-fejlesztés és innováció hazai infrastruktúrájának kiépítésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatási, fejlesztési és innovációs feladatok megoldására,
h) gondoskodik a programok és projektek közfinanszírozású támogatására fordított források összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljeskörűen és egységes rendben biztosító, a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakításáról és alkalmazásáról.
(2) A Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatokat elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) útján látja el, így biztosítva a kutatás-fejlesztés és innováció egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre állóforrások kutatásfejlesztésre és innovációra történő hatékony felhasználását. A Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatását elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) biztosítja.
5. § (1) Az NKFI Hivatal elnökének koordinálásával a miniszterek és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke feladatkörükben részt vesznek a kormányzati KFI stratégia és eszközrendszere kidolgozásában, valamint megvalósításában.
(2) A miniszterek, az NKFI Hivatal elnöke és az MTA elnöke feladatkörükben együttműködve
a) irányítják, felügyelik az általuk irányított fejezetbe sorolt költségvetési kutatóhelyeket,
b) gondoskodnak az általuk irányított fejezetbe sorolt előirányzatok terhére támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok értékeléséről,
c) ellátják a nemzetközi szerződésekből rájuk háruló kutatási, fejlesztési és innovációs feladatokat,
d) elősegítik a kutatási, fejlesztési és innovációseredmények hasznosítását, kutatásfejlesztési célú szakmai együttműködések és innovációs hálózatok kialakítását, működését,
e) a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények, a támogatási feltételek és az értékelési mutatók meghatározásában.
(3) A miniszterek és az MTA elnöke feladatkörükben együttműködve az NKFI Hivatal elnöke véleményének kikérésével gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó kutatási, fejlesztési és innovációsfeladatok ellátásához szükséges források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint annak ellenőrzéséről.

III. Fejezet

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

4. Az NKFI Hivatal jogállása

6. § Az NKFI Hivatal kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv.
7. § (1) Az NKFI Hivatal költségvetése a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet képez.
(2) Az NKFI Hivatal költségvetését az NKFI Alap költségvetésétől elkülönítetten kell megállapítani és kezelni.

5. Az NKFI Hivatal szervezete és működése

8. § (1) Az NKFI Hivatalt elnök vezeti, aki a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben képviseli az NKFI Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt, valamint ellátja a kutatásfejlesztési és innovációs ügyek nemzetközi szervezetek előtti kormányzati képviseletét. Az elnök tevékenységét elnökhelyettesek segítik.
(2) Az NKFI Hivatal elnökét a miniszterelnök, elnökhelyetteseit az NKFI Hivatal elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, a kinevezés időtartama 5 év. Ugyanaz a személy az NKFI Hivatal elnökévé, elnökhelyettesévé legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.
(3) Az NKFI Hivatal a kutatás-fejlesztési programok és pályázatok koncepciójának kialakításához, a programok és pályázatok valamint a beszámolók értékeléséhez az e törvény szerinti szakterületi kollégiumokat, Innovációs Testületet és szakértői csoportokat hoz létre.
9. § (1) Az NKFI Hivatal számára feladatot csak törvény vagy kormányrendelet, továbbá törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály írhat elő.
(2) A NKFI Hivatal elnöke az NKFI Hivatal tevékenységéről és az NKFI Alap előirányzatának felhasználásáról a tárgyévet követő év június 15. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

6. Az NKFI Hivatal feladatai

10. § (1) Az NKFI Hivatal
a) előkészíti a Kormány KFI stratégiára vonatkozó döntését és közreműködik annak megvalósításában,
b) felelős az NKFI Alapért,
c) az NKFI Alap terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokat kezelő szervi feladatai keretében
ca) pályázati kiírást tesz közzé, ellátja a pályázati kiírás szerinti értékelés és döntéshozatal megszervezését és lebonyolítását, dönt a támogatásról,
cb) támogatói okiratot ad ki, támogatási szerződést köt,
cc) nyomon követi és ellenőrzi a nyertes pályázatokat,
d) dönt az NKFI Alap terhére hazai közfinanszírozású támogatás odaítéléséről törvény, kormányrendelet, kormányhatározat, nemzetközi szerződés és egyedi támogatási kérelem alapján,
e) részt vesz a 2007-2013 közötti programozási időszak uniós társfinanszírozásban megvalósuló Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) monitoring bizottságában, különös tekintettel a GOP 4. prioritásának kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható forrásai tekintetében,
f) a feladatkörében érintett irányító hatósággal megkötött megállapodásban meghatározottak szerint közreműködik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programnak a Partnerségi Megállapodás 1. számú célkitűzését szolgáló költségvetési támogatásával kapcsolatos egyes feladatok ellátásában, így különösen
fa) a pályázati kiírások előkészítésében, meghirdetésében, módosításában és felfüggesztésében,
fb) a támogatási igények formai és tartalmi értékelésében,
fc) a támogatási döntés előkészítésében,
fd) a támogatói okirat kibocsátásában, visszavonásában, a támogatási szerződés megkötésében, megszüntetésében és a szerződés megszűnésével összefüggő feladatokban, a támogatói okirat és a támogatási szerződés módosításában,
fe) a támogatási cél megvalósulását követő feladatok körében az értékelésben és monitoringban,
ff) a beszámolók, részbeszámolók alapján történő kifizetések megalapozottságának megítélésében,
fg) az ellenőrzéssel összefüggő feladatok végrehajtásában,
fh) a szabálytalanságok kivizsgálásában,
fi) a követelések nyilvántartásában és kezelésében,
g) ellátja a kutatás-fejlesztés és innováció területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés szakmai feladatait,
h) részt vesz a Magyarországnak nyújtott külföldi támogatások kutatási, fejlesztési és innovációs célú felhasználásában és koordinálásában, együttműködik az e célra létrehozott központi hivatallal a kutatás-fejlesztés területén megvalósuló magyarországi befektetések elősegítésében,
i) közreműködik az EUROPA 2020 Stratégia "Innovatív Unió" programjának végrehajtásában,
fi jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján ellátja a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokat,
k) versenyképességük növelése érdekében elősegíti a mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét,
l) országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok - ideértve az NKFI Alapot is - programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzéseket, értékeléseket, koncepciókat készít, nyomon követi és értékeli a támogatási programokat,
m) támogatja a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák, szakkiállítások, kiadványok megjelentetését, elektronikus információs adatbázisok és könyvtárak fejlesztését és kutatás-fejlesztési és innovációs célú díjak adományozását.
(2) Az NKFI Hivatal a hazai közfinanszírozású támogatások tekintetében
a) a pályaművek befogadásával,
b) a pályaművek értékeléséhez kapcsolódó adatszolgáltatással,
c) a támogatói okiratok és támogatási szerződések minta alapján történő előkészítésének és megkötésének lebonyolításával,
d) a projektek megvalósításának nyomon követésével,
e) a beszámolók fogadásával és formai ellenőrzésével,
f) a pályázati adatok rögzítésével és a kapcsolódó adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosításával
összefüggő feladatokra jogszabályban meghatározott szervvel vagy közbeszerzési eljárásban kiválasztott más szervvel szerződést köthet.
(3) Az NKFI Hivatal a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitika érvényesülését elősegítő kormányzati információs tevékenysége keretében
a) módszertani segítséget nyújt a kutatási, fejlesztési és innovációs statisztikai adatok gyűjtéséhez, értékelési mutatók kidolgozásához, részt vesz ezek feldolgozásában, elemzésében, hasznosításában, a hazai és nemzetközi intézmények számára nyújtott információszolgáltatásban,
b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó kutatás-fejlesztési és innovációs programok és pályázatok értékeléséből származó eredmények, valamint e programok és pályázatok nyerteseire vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint közérdekű adatnak minősülő adatok nyilvánosságáról,
c) működteti a tevékenységéhez kapcsolódó adatbázist és nyilvántartási rendszert.
(4) Az NKFI Hivatal a kutatás-fejlesztési és innovációs politika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés kialakítása és erősítése keretében a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a) szakmailag segíti a Kormány nemzetközi tudomány- és technológia-politikai tevékenységét,
b) kezdeményezi az érintett szervekkel együttműködve kormányközi tudományos és technológiai egyezmények megkötését, részt vesz ezek előkészítésében és koordinálja végrehajtásukat,
c) közreműködik a tudományos és technológiai diplomáciai tevékenységek szakmai irányításában,
d) közreműködik az Európai Kutatási Térség fejlesztésében végzett magyar kormányzati tevékenységben,
e) az európai uniós tagságból eredő jogok és kötelezettségek keretében szakterületi felelősséggel rendelkezik a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő kormányzati feladatok körében,
f) képviseletet lát el a nemzetközi tudományos és technológiai szervezetekben, kezdeményezésekben,
g) feladatkörében együttműködik Magyarország külképviseleteivel, kapcsolatot tart a Magyarországon működő külképviseletekkel, valamint a Magyarországon, illetve külföldön működő partnerintézményekkel, különös tekintettel az Európai Unió hivatalos intézményeire.
(5) Az NKFI Hivatal elnöke a (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályairól a külpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodásban rendelkezhet.
(6) Feladatai ellátása során az NKFI Hivatal együttműködik az ágazati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet illetően a feladatkörékben eljáró érintett miniszterrel, államigazgatási szervvel, az MTA-val és más kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szervezetekkel.
(7) Az NKFI Hivatal elnöke az NKFI Hivatal feladatkörét érintően jogszabály megalkotását és módosítását kezdeményezheti.

IV. Fejezet

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

7. Az NKFI Alap rendeltetése és kezelése

11. § (1) Az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.
(2) Az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatásfejlesztés és a magyar gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, fejleszteni a kutatási, fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.
(3) Az NKFI Alapért az NKFI Hivatal felelős.

8. Az NKFI Alap bevételi forrásai és kiadásai

12. § (1) Az NKFI Alap bevételi forrásai:
a) gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék,
b) a központi költségvetésből biztosított központi támogatás,
c) az NKFI Alap - tárgyévet megelőző - költségvetési maradványa,
d) belföldi vagy külföldi természetes személyek és jogi személyek által teljesített befizetések, önkéntes befizetések, adományok, segélyek,
e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások,
f) egyéb bevételek.
(2) Az NKFI Alap hosszú távú és éves részletes programstratégiáját az NKFI Hivatal elnökének előterjesztésére a Kormány nyilvános határozatban hagyja jóvá, illetve módosíthatja. Az NKFI Hivatal elnöke ennek megfelelően készíti el, illetve módosítja az NKFI Hivatal előirányzat-felhasználási tervét.
13. § (1) Az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatás - törvényben, kormányrendeletben, kormányhatározatban és nemzetközi szerződésben meghatározott kivétellel - a 12. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott programstratégiában foglaltak szerint pályázat alapján nyújtható. A pályázatokat az e törvényben meghatározottak szerint értékelni kell. A pályázat támogatására az NKFI Hivatal elnöke által összehívott, e törvény szerinti testület tesz javaslatot. A támogatási döntést az NKFI Hivatal elnöke hozza meg.
(2) Az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatás nyújtásáról kérelem alapján - a jogszabályból és nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeken, támogatásokon, fejlesztési célú beruházásokon, továbbá a Kormány egyedi döntésével támogatott kiemelt kutatás-fejlesztési és innovációs programokon kívül - az NKFI Hivatal elnöke saját hatáskörben dönthet az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben. E mértéken felül az NKFI Alap terhére biztosítható továbbá a Kormány által jóváhagyott programstratégiában foglaltak szerint
a) a Kormány kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedéseinek - ideértve nagy kutatási, fejlesztési és innovációs infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - finanszírozása,
b) unikális hazai - a Kormány által jóváhagyott - kutatási, fejlesztési és innovációs infrastrukturális fejlesztések támogatása,
c) európai uniós együttműködés keretében megvalósuló - a Kormány által jóváhagyott -kutatási, fejlesztési és innovációs infrastrukturális beruházások támogatása,
d) a Kormány által jóváhagyott, az NKFI Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitásnövekedést elősegítő projektek támogatása,
e) az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség,
f) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innovációpolitika megalapozását szolgáló elemzések és adatbázisok létrehozása és kezelése,
g) az országos kutatási, fejlesztési és innovációs támogatási programok tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítése, valamint a támogatási programok monitorozása és értékelése,
h) az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében beszerzett tudományos tartalmak, folyóiratok, leíró és egyéb adatbázisok előfizetési díja, valamint az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működési költsége.
(3) A (2) bekezdés szerinti - a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén visszafizetési kötelezettséggel vagy arra tekintet nélkül nyújtandó - közfinanszírozású támogatás, valamint a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs konzorciumokban való magyar részvétel egyszeri vagy éves tagdíjának az NKFI Alap terhére történő biztosítására az NKFI Hivatal éves programstratégiája és előirányzat-felhasználási terve a 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint módosítható.
14. § Az NKFI Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, szerződések előkészítésével, megkötésével és lebonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel kapcsolatos - költségeket az NKFI Hivatal az NKFI Alapból finanszírozza. A NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az NKFI Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át, amelynek kezelése az előirányzaton belül elkülönítetten történik.

9. Az innovációs járulék

15. § (1) Belföldi székhelyű, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.
(2) Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:
a) a Kkv. tv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt,
d) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság,
e) a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága,
f) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
g) a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.
16. § (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével.
(2) A járulékmértéke az (1) bekezdés szerinti járulékalap 0,3%-a.
(3) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.
(4) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előlegkiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (6) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.
(5) A járulékfizetésre kötelezettnek - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
(6) A járulékelőleg
a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b) minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege.
(7) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.
(8) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.
(9) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében a (3)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre és a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.
(10) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (előlegkiegészítés). A járulékkiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg eleget tesz fizetési kötelezettségének.
(11) A befizetett előleg, előlegkiegészítés és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(12) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.
17. § A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az NKFI Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.

V. Fejezet

A kutatás-fejlesztés és az innováció hazai közfinanszírozású támogatása

10. Közös szabályok

18. § Az NKFI Alap terhére nyújtott támogatások során a hazai közfinanszírozású támogatások hatékony hasznosulása érdekében előnyben kell részesíteni azokat a kutatásfejlesztési és innovációs projekteket, amelyek
a) alapvető tudományos és technológiai áttörést hozó eredményeket ígérnek,
b) megvalósításából származó eredmények a közvetlen gazdálkodói érdekeltség körén túl, nemzetgazdasági vagy társadalmi szinten is jelentkeznek,
c) közvetlenül hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességéhez,
d) költségvetési kutatóhely és vállalkozás, valamint felsőoktatási intézmény és vállalkozás együttműködését igénylik,
e) regionális, illetve határon átnyúló kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködést valósítanak meg,
f) a kutatás-fejlesztés és innováció területén, beleértve a kapcsolódó köz- és felsőfokú oktatást, valamint a szak- és felnőttképzést is, humánerőforrás bővítést jelentenek,
g) a kutatás-fejlesztésben és innovációban foglalkoztatottak szakmai, illetve vállalkozási felkészültségének javítását szolgálják,
h) a kutatás-fejlesztés és az innováció infrastruktúráját regionális, illetve nemzetgazdasági szinten fejlesztik,
i) résztvevői korábban eredményes kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet végeztek, így különösen:
ia) jelentős nemzetközi visszhangot kiváltott kutatási-fejlesztési eredményeket értek el,
ib) kutatás-fejlesztési eredményeik alkalmazásával a nemzetközi versenyképességet számottevően javító innovációt valósítottak meg,
ic) kutatás-fejlesztési eredményeikre iparjogvédelmi oltalmat szereztek, és azt fenntartották, hasznosították,
j) hatékonyan és közvetlenül hozzájárulnak a társadalmi, környezeti, gazdasági problémák megoldásához, az Európai Unió által EURÓPA 2020 Stratégia "Innovatív Unió" programja keretében azonosított "társadalmi kihívások" és az abba tartozó hat tématerület kezeléséhez.
19. § A közfinanszírozású támogatások elnyerésére irányuló pályázati eljárások során a következő követelményeket kell érvényesíteni:
a) a támogatásban részesíthetők körét, a pályázat értékelésének szempontjait a pályázati kiírásban meg kell határozni,
b) a pályázathoz és a szerződéskötéshez, valamint a hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatási, fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartása céljából működtetett nyilvántartási rendszerhez nyújtott adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit - az azonos tartalmú, többszörös adatszolgáltatás elkerülése érdekében - össze kell hangolni,
c) a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az általánostól eltérő pályázati feltételeket lehet meghatározni az Európai Unió vonatkozó előírásaival összhangban,
d) a támogatási döntést - a minősített adatok kivételével - nyilvánosságra kell hozni, nem hozható nyilvánosságra azon pályázati kérelem, abban szereplő vagy ahhoz kapcsolódó személyes adat, a pályázó azonosítására alkalmas egyéb adat, támogatási döntés és támogatói okirat, amely
da) nyilvánosságra kerülése honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sért,
db) nem nyilvános kezelése bűncselekmények megelőzése érdekében szükséges,
dc) adat védelme a külügyi kapcsolatokra és nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatokra, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra tekintettel szükséges, és ennek elérése másként nem lehetséges, valamint
e) a 33. § (1) bekezdésében meghatározott kutatóhely esetében a pályamű és a támogatási szerződés kötelező eleme a nyilatkozat arról, hogy a kutatóhely rendelkezik-e szellemitulajdon-kezelési szabályzattal.
20. § (1) Költségvetési kutatóhely nemzetközi szerződés alapján, valamint európai uniós forrásból kapott támogatás esetén az előleggel nem finanszírozott költségek fedezésére támogatásban részesülhet.
(2) Ha mikro-, kis- és középvállalkozás vagy nonprofit kutatóhely kutatás-fejlesztési és innovációs projektjéhez nemzetközi szerződés alapján vagy európai uniós forrásból támogatást kap, és ezen projekt végrehajtása érdekében felmerült költségeinek fedezésére kölcsönt vesz fel, akkor - az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartásával - pályázati úton kamattámogatásban részesülhet.
21. § (1) A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programokban kitűzött célok megvalósítását rendszeresen értékelni kell. Az értékelést a támogató és a jogszabályban, támogatási szerződésben, támogatói okiratban meghatározott személy végzi.
(2) A programértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.
(3) A programértékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.
22. § (1) A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és innovációs projektek eredményességét, valamint a projekt céljának és jellegének megfelelő gazdasági és társadalmi hasznosulását az államháztartásról szóló törvény szerinti beszámoló alapján a projekt lezárása után értékelni kell, az értékelésről a pályázat kiírója gondoskodik.
(2) A projektértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.
(3) A projektértékelés eredményét - nem veszélyeztetve az iparjogvédelmi oltalom megszerzését és a pályázó üzleti érdekeit - nyilvánosságra kell hozni.
23. § (1) Az NKFI Hivatal az általa kezelt hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartása céljából informatikai nyilvántartási rendszert működtet, ennek hiányában köteles csatlakozni olyan informatikai rendszerhez, amely az 1. mellékletben meghatározott adatok fogadására, tárolására és kezelésére alkalmas.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszernek az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatásban részesített projekt megvalósítója, és egyedi kutatásfejlesztési támogatásban vagy ilyen megrendelésben részesülő, az ilyen forrásból támogatott kutatásokról a támogató szervezet az 1. mellékletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
(3) A nyilvántartási rendszer adatbázisában szereplő adatok - ha az adat nyilvánosságát jogszabály vagy jogszabályban meghatározottak szerint az arra jogosult szerv vagy személy nem korlátozza - nyilvánosak. A nyilvánosan kezelt adatokat a projekt lezárását követő tíz évig kell megőrizni.

11. Kutatás-fejlesztési támogatások

24. § (1) Az NKFI Alap terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázatokhoz a következő célokra nyújtható támogatás:
a) tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó ráfordításokra,
b) nemzetközi tudományos kutatásban való részvételre, nemzetközi tudományos együttműködés támogatására, ideértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását is,
c) több régiót érintő, stratégiailag fontos országos kutatási-fejlesztési programokra,
d) ösztöndíjra, különös tekintettel fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítésére,
e) publikálási támogatásra,
f) a kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeinek biztosítására és a meglévő infrastruktúra fejlesztésére, a tudományos kutatáshoz - témapályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében - szükséges műszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére, bérlésére, hozzáférési díj biztosítására, személyi kiadások és járulékaik, valamint dologi és felhalmozási kiadások finanszírozására,
g) a kutatáshoz szükséges szellemi termékekre, adatbázisokra, tartalmak beszerzésére, licencdíjra, felhasználási vagy hozzáférési költségre,
h) a kutatás-fejlesztéshez szükséges emberi erőforrás biztosítására, a meglévő profilok fejlesztésére, kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására, a kutatók hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására,
i) a kutatás-fejlesztés területén nemzetközileg is elismert szervezetek, vállalkozások Magyarországra vonzására,
j) a tudományos közleményekhez való szabad hozzáférés.
(2) Kutatás-fejlesztési támogatások ingatlan-beruházásra akkor fordíthatók, ha a beruházás a kutatás-fejlesztéshez mint támogatott alaptevékenységhez szorosan kapcsolódik, vagy a beruházás nélkül a kutatás-fejlesztési tevékenység nem valósítható meg. A kutatásfejlesztési támogatás ingatlan-beruházásra való fordításának lehetőségéről és feltételeiről, vagy annak kizárásáról a pályázati kiírásban rendelkezni kell.
(3) A pályázati támogatás nyereségre fedezetet nem tartalmazhat.
(4) Egy kutatás-fejlesztési pályázatra a támogató döntésnek megfelelően közfinanszírozású támogatás legfeljebb öt évre vehető igénybe.
25. § (1) Az NKFI Alap terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázati kiírásáról az NKFI Hivatal elnöke a Kormány által jóváhagyott programstratégia alapján dönt. A pályázati kiírást az NKFI Hivatal teszi közzé, a pályázatokat az NKFI Hivatalhoz kell benyújtani.
(2) A pályázatokat formailag az NKFI Hivatal, tartalmilag az NKFI Hivatal által felkért szakterületi kollégiumok (a továbbiakban: Kollégiumok) ellenőrzik. A Kollégiumok javaslata alapján az NKFI Hivatal által megbízott szakértői csoportok a pályázatokat a vonatkozó pályázati kiírás kiválasztási kritériumainak való megfelelőség szempontjából egyenként értékelik és rangsorolják. A szakértői csoportok munkájuk során - a pályázati kiírásban meghatározottak szerint - kikérhetik további anonim szakértők véleményét. A Kollégiumok a szakértői csoportok pályázati értékelési eredményei és rangsorolása alapján tesznek javaslatot az NKFI Hivatal elnökének az egyes pályázatok támogatására.
(3) A Kollégiumok elnökét és tagjait a NKFI Hivatal elnöke határozott idejű megbízással kéri fel az adott szakterület meghatározó kutatás-fejlesztési műhelyei javaslatainak figyelembevételével. A szakértői csoportok tagjait az NKFI Hivatal az érintett Kollégiumok javaslatainak figyelembevételével határozott idejű megbízással kéri fel.
(4) A Kollégiumok számát és tagjainak létszámát az NKFI Hivatal elnöke normatív utasításban állapítja meg. A szakértői csoportok számát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtott pályázatok elfogulatlan, szakszerű és a pályázati kiírásban megadott határidőn belüli értékelése elvégezhető legyen.
(5) A Kollégiumok elnökei és tagjai, a szakértői csoportok tagjai és az anonim szakértők munkájukért díjazásban részesülhetnek. A díjazás feltételeit és összegét az NKFI Hivatal normatív utasításban állapítja meg.
(6) A támogatási döntést az NKFI Hivatal elnöke hozza meg. A nyertes pályázóval az NKFI Hivatal köt támogatási szerződést vagy ad ki támogatói okiratot.
(7) A kutatás-fejlesztési pályázatra vonatkozó beszámolót a (2) szerint kell ellenőrizni.
26. § (1) Ha a kutatás feltételeit valamely szervezet biztosítja, az NKFI Hivatal által nyújtott közfinanszírozású támogatás összegét a közszolgáltatások díjai, az üzemeltetési költségek és a szervezetnél az elnyert pályázat intézményi kezelésével összefüggő költség kivételével, a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a pályázó rendelkezési jogának biztosításával köteles a szervezet kezelni.
(2) Az NKFI Alapból nyújtott támogatásra kiírt pályázat nyertese által a közfinanszírozású támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket, készleteket a támogatási szerződés hatálya alatt a kutatás feltételeit biztosító szervezet eszköznyilvántartásába kell venni és tartani, a támogatási szerződés megszűnését követően az eszközök nyilvántartására az államháztartásról szóló törvény szabályai irányadók.
(3) Az NKFI Hivatal által kötött támogatási szerződés, kiadott támogatói okirat időtartamán belül az eredetileg jóváhagyott támogatás maradványa a következő évre átvihető.
27. § (1) Az NKFI Alapból pályázat útján elnyert közfinanszírozási támogatás felhasználásáról és a kutatómunka előrehaladásáról (ide nem értve az infrastruktúrafejlesztésekre elnyert támogatásokat) a pályázónak a támogatási szerződésben előírt ütem szerint, de legalább évente be kell számolnia az NKFI Hivatalnak, amely - szakértői vélemény alapján - dönt a beszámoló elfogadásáról és ennek megfelelően a közfinanszírozási támogatás további folyósításáról, szükség esetén a támogatási szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről. Az értékelés az első teljes kutatási év munkájának minősítésével kezdődik.
(2) A kutatás támogatási szerződés szerinti befejezésekor - a kedvezményezett által készített beszámoló alapján - a tevékenység eredményességét és a közfinanszírozású támogatás felhasználását szakértők értékelik.
(3) Az NKFI Hivatal a beszámolók rendszeres értékelése során kiemelt szempontként értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.
(4) Az infrastruktúra fejlesztésére benyújtott pályázatokra odaítélt közfinanszírozású támogatások felhasználását az NKFI Hivatal - a támogatási szerződésben rögzített időszakonként - értékeli.
(5) A (2) bekezdés szerinti értékelés összegzését az NKFI Hivatal honlapján nyilvánosságra kell hozni.

12. Innovációs támogatások

28. § Az NKFI Alap terhére a következő célokra nyújtható innovációs támogatás:
a) országos, innovációhoz kapcsolódó kutatási-fejlesztési és országos innovációs programokra,
b) innováció, innovációhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés, továbbá ezek eredményeinek hasznosításával kapcsolatos költségek fedezetének biztosítására,
c) innovációs kutatás-fejlesztés eredményeként született új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére,
d) az innováció és az innovációhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeinek biztosítására és fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt,
e) az innovációhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztést és az innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek, innovációs inkubátorházak létrehozásának támogatására,
f) az innovációhoz kapcsolódó és a kapcsolatok kialakulásának elősegítését célzó, az eredmények ismertetésére szolgáló konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeire,
g) az innováció ösztönzésére a régiókban és a megyékben,
h) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását,
i) innovációhoz kapcsolódó kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás-fejlesztés és az innováció emberi erőforrásainak biztosítására és fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására, a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi innovációs területen történő szakmai beilleszkedésének támogatására,
j) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására,
k) a szellemi alkotások jogi védelmére és hasznosítására,
l) külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételére pályázati úton,
m) külföldi kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére, ha szerződés garantálja, hogy annak szolgáltatásait magyarországi kutatóhelyek és vállalkozások is igénybe vehetik,
n) a Kormány döntése alapján nemzetközi együttműködés keretében Magyarországon
létrehozott kutatási infrastruktúra létesítésére, működtetésére, fejlesztésére.
29. § Az NKFI Alap terhére finanszírozott innovációs pályázatok kiírására, elbírálására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatási szerződés megkötésére a 25. §-t kell alkalmazni azzal, hogy Kollégiumok alatt Innovációs Testületet kell érteni.

13. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme, a szellemi alkotások hasznosításának támogatása

30. § A költségvetési kutatóhelynél keletkező, továbbá az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen megszerezni kívánt szellemi alkotásokhoz fűződő jogok az államot illetik meg azzal, hogy az állam nevében és képviseletében ezen jogokat a költségvetési kutatóhely gyakorolja, amely hasznosító vállalkozás alapítására, továbbá hasznosító vállalkozásban történő részesedésszerzésre a 34. §-ban foglaltak szerint jogosult.
31. § (1) A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt kedvezményezettje gondoskodik arról, hogy a projekt keretében létrejött szellemi alkotással kapcsolatos, a jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a kedvezményezettre szálljanak át oly módon, hogy ez lehetővé tegye a projekt eredményének a (2) bekezdéssel összhangban történő átengedését is. Ha a projekt megvalósításában többen működnek közre, úgy köztük az ilyen módon átszállt szellemi alkotással kapcsolatos jogokban való részesedés arányát polgári jogi szerződésben kell rögzíteni.
(2) Ha a támogató megköveteli a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás közcélú felhasználásra ellenérték nélkül történő átengedését, azt a pályázati kiírásnak és a támogatási szerződésnek is tartalmaznia kell.
32. § (1) Ha azt a projekt célja, eredményének jellege lehetővé teszi, közfinanszírozású támogatás esetében a pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázó az elvárható gondossággal eljárva törekedjen
a) a projekt keretében létrehozott eredmény magyarországi, illetve Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére, fenntartására, megújítására,
b) a támogatott projekt keretében létrejövő eredmények magyarországi hasznosítására. (2) Több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a pályázat kiírója
megkövetelheti az együttműködésben részes feleknek a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó előzetes - a hasznosítást is elősegítő -megállapodását.
(3) A támogatási szerződésben meg kell határozni a pályázó (1) bekezdésben foglaltak szerint előírt kötelezettsége felróható elmulasztásának jogkövetkezményeit.
33. § (1) A költségvetési kutatóhelynek és közalapítványnak, valamint az állami és önkormányzati tulajdonban álló, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságnak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkeznie.
(2) A szellemitulaj don-kezelési szabályzatnak ki kell terjednie különösen
a) a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását,
b) a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történő hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is,
c) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre,
d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában,
e) a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire,
f) az a)-e) ponttal kapcsolatos felelősség és hatáskör telepítésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha több, a kutatás-fejlesztési alap-, illetve főtevékenységét megvalósító vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet is végző szervezeti egységet foglal magában, egyetlen szabályzatot készít, amelynek lehetnek az egyes szervezeti egységek sajátos feltételeinek megfelelő kiegészítései.
(4) A szellemitulaj don-kezelési szabályzatot a költségvetési kutatóhely vezetője, közalapítvány esetében az irányító szerv, közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
(5) A hasznosító vállalkozásban történő részesedésszerzést, a részesedés megszüntetését vagy mértéke csökkentését - az (1) bekezdés szerinti szabályzattal összhangban - a költségvetési kutatóhely vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv, közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
34. § (1) A költségvetési kutatóhely - ha rendelkezik szellemitulajdon-kezelési szabályzattal - a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adhatja. A hasznosító vállalkozás alapítása, illetve a hasznosító vállalkozásban történő részesedésszerzés során az államot a költségvetési kutatóhely képviseli és a hasznosító vállalkozásnak az állam tulajdonában álló társasági részesedései felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a költségvetési kutatóhely gyakorolja.
(2) Hasznosító vállalkozás - ha határozott időre alapítják - három évnél rövidebb időre nem hozható létre. Nem létesíthető tagsági jogviszony, illetve nem szerezhető részesedés olyan határozott időre létrejött vállalkozásban, amelynek a létesítő okiratában meghatározott megszűnési időpontig a tervezett belépéstől, illetve részesedésszerzéstől számított három évnél kevesebb van hátra, tagsági jogviszonyt nem létesíthet, illetve részesedést nem szerezhet.
(3) Az állam felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú. A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget az állam terhére.
(4) Hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást akkor teljesíthető, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg a költségvetési kutatóhely előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének ötven százalékát. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 35. § szerinti támogatásra.
(5) A hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszony, illetve részesedés csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követően, és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással szüntethető meg vagy csökkenthető.
(6) A költségvetési kutatóhely évente jelentést készít az irányítószerve részére arról, hogy a hasznosító vállalkozásban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok.
(7) A (3) és (4) bekezdést alkalmazni kell a hasznosító vállalkozás általi további, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet alapítása, illetve gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzése esetén is, továbbá mindazon esetekben, amikor a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével működő gazdálkodó szervezet alapít gazdálkodó szervezetet vagy szerez gazdálkodó szervezetben részesedést.
(8) Hasznosító vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szellemi alkotást más vállalkozásba nem apportálhatja.
35. § (1) Költségvetési kutatóhely és nonprofit kutatóhely részére szellemi alkotás hasznosító vállalkozásban való hasznosítása céljából tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez pályázati úton hazai közfinanszírozású támogatás nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közfinanszírozású támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kutató) is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja, és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve gazdasági társaságban - a 34. §-ban foglaltak figyelembevételével - tagsági jogviszonyt létesítenek vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerződés megléte.

VI. Fejezet

A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése

36. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a 3. § szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.
(2) A minősítési eljárás keretében hozott határozat
a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint
b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására
használható fel.
37. § (1) A minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a minősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.
38. § (1) Ha a projekt kutatás-fejlesztésnek minősül, a minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy
a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát,
b) az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
(2) Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.
(3) A minősítési eljárás keretében hozott határozat a hatóságra csak a projektnek a kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a kérelemben foglaltakhoz képest másképp valósul meg, a tevékenység a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, a minősítés hatálya pedig nem terjed ki rá.
39. § (1) Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatók a Ket. azon rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos értesítésre vonatkoznak,
b) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon, az SZTNH-nál lehet előterjeszteni,
c) az SZTNH a tényeket az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja,
d) nem alkalmazhatók a Ket.-nek a közvetítő igénybevételére, a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései,
e) nincs helye tárgyalás tartásának és közmeghallgatásnak,
f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak,
g) elektronikus úton írásban csak a 41. §-ban meghatározott esetben, alpont szerinti elektronikus űrlap benyújtásakor van helye kapcsolattartásnak.
(2) Az SZTNH döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak, a SZTNH-nak a 36. § (1) bekezdésében és a 38. §-ban meghatározott kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék - a 40. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3) Az SZTNH a 36. § (1) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben hozott döntését a Ket. 114. §-ában foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja.
(4) A 36. § (1) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása esetén jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) A kutatás-fejlesztési minősítési eljárások tekintetében a Ket. nyelvhasználatra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás magyar nyelven és - a Ket. 9. § (3) bekezdése szerinti esetben - nemzetiségi nyelven folyik, a kérelmet magyar nyelven és - a Ket. 9. § (3) bekezdése szerinti esetben - nemzetiségi nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az SZTNH azonban - határidő tűzésével - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.
(6) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül az SZTNH a Ket.-ben meghatározott szabályok szerint értesíti
a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, az SZTNH eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, és
d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
40. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja az SZTNH
a) 36. § (1) bekezdése szerinti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek való minősítése tárgyában hozott határozatát, ideértve a 38. § (1) bekezdése szerinti döntéseket is,
b) eljárást felfüggesztő végzését,
c) kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését,
d) iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azon végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye,
e) iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.
(2) Az SZTNH-nak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett keresettel támadható meg. A bíróság az SZTNH döntését megváltoztathatja.
(3) A 39. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a SZTNH-nál kell benyújtani vagy részére ajánlott küldeményként postára adni. A SZTNH a kérelmet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 39. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait a nemperes eljárásokra irányadó jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
41. § (1) A minősítési eljárásban az ügyfél és az SZTNH között elektronikus kapcsolattartásra a (2)-(6) bekezdésben meghatározott esetekben van lehetőség.
(2) A 36. § (1) bekezdése, valamint a 38. § (1) bekezdése szerinti kérelmet - az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről az SZTNH - jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
(4) Az SZTNH az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(5) Elektronikus benyújtás esetén az elektronikus úton benyújtott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az SZTNH a benyújtott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, az SZTNH postai úton továbbítja számára az értesítést.
42. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján - szakértőként megkeresheti az SZTNH-t. Ebben az esetben az SZTNH szakértői eljárásának időtartama 45 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH szakértői díjazásra nem tarthat igényt.
(3) Más hatóság vagy bíróság általi megkeresés alapján az SZTNH szakértői véleményt ad a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése, valamint a megkeresésben megjelölt költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége kérdésében.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban az SZTNH további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól.
(5) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel az SZTNH nem rendelkezik, az SZTNH megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.
(6) A (3) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

14. Felhatalmazó rendelkezések

43. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az NKFI Alap működtetésére és felhasználására vonatkozó szabályokat,
b) a programok és projektek értékelésének részletes szabályait, tartalmi követelményeit és rendszerét,
c) a hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket,
d) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket,
e) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az SZTNH felügyeletét ellátó miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel és az NKFI Hivatal elnökével egyetértésben, az SZTNH elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.

15. Hatályba léptető rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-43. § és a 47-51. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

45. § (1) Az NKFI Hivatal 2015. január 1-jei hatállyal, az Országos Tudományos Alapprogramok Iroda (a továbbiakban: OTKA Iroda) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NIH) összeolvadásával jön létre. Az összeolvadást követően az NKFI Hivatal mint az OTKA Iroda és a NIH általános és egyetemes jogutódja látja el az összeolvadó költségvetési szervek közfeladatait.
(2) Az OTKA Iroda, a NIH és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadási előirányzatai terhére 2014. december 1-jét követően új kötelezettség nem vállalható, kivéve a jogszabály által előírt, valamint a napi üzemi működést érintő kötelezettségeket, amelyek esetében e határnap 2014. december 31.
(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2014. december 31-én megszűnik. A 2015. január 1-jén folyamatban lévő, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, illetve az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény alapján nyújtott költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó kezelő szervi feladatokat 2015. január 1-jétől az NKFI Hivatal végzi, az NKFI Alap terhére.
(4) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap működtetésének adminisztratív feladatai ellátása tekintetében az NKFI Hivatal a Miniszterelnökség jogutódja.
46. § (1) Az OTKA Iroda 2014. december 31-én foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazottja közalkalmazotti jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá való átalakulására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-át kell alkalmazni.
(2) A 2014. december 31-én a NIH alkalmazásában álló valamennyi személy, továbbá a Miniszterelnökség alkalmazásában álló, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap működtetésének adminisztratív feladatait ellátó személyek tekintetében a kinevezés módosítására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 58. §-át kell alkalmazni.
47. § (1) A 23. § szerinti informatikai nyilvántartási rendszer létrehozásának, vagy ilyen rendszerhez történő csatlakozásnak határideje 2015. december 31.
(2) A költségvetési kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő hasznosító vállalkozásra vonatkozó, a 30. §-ban és a 33-35. §-ban foglalt feltételeket a törvény hatályba lépésének időpontjában bejegyzett gazdasági társaságok esetén 2015. december 31-ig kell teljesíteni.

17. Módosító rendelkezések

48. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A munkáltató - ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez e törvény szerint előzetesen hozzájárult - a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez."
49. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Kormányhivatal
a) a Központi Statisztikai Hivatal,
b) az Országos Atomenergia Hivatal,
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
e) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal."
50. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére kutatási, fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatának
a) a tárgyévet követő első évben 90%-áig,
b) a tárgyévet követő második évben 70%-áig,
c) a tárgyévet követő harmadik évben 40%-áig,
d) a tárgyévet követő negyedik évtől 20%-áig
vállalható kötelezettség azzal, hogy az előző években vállalt kötelezettségek összegét egybe kell számítani."

18. Hatályon kívül helyező rendelkezések

51. § (1) Hatályát veszti
a) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény,
b) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény,
c) a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény,
d) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 20. § (3) és (4) bekezdése.
(2) Hatályát veszti
a) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet.
b) a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló 146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
c) a Nemzeti Innovációs Hivatalról szóló 303/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet.

1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

A hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartásába szolgáltatandó adatok köre
1. A hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartásába szolgáltatandó adatok köre:
1.1 A kutatás-fejlesztési projekt címe,
1.2. a pályázati felhívás (kutatási főprogram) és a nyertes pályázat egyedi azonosítója,
1.3. a projektről készült legfeljebb 8-10 soros olyan tartalmi összefoglaló, amely a témavezető nyilatkozata szerint nyilvánosságra hozható,
1.4. a projekt azonosítására alkalmas (a témavezető által megadott) szabad kulcsszavak és kötött tárgyszavak,
1.5. a projekt tudományági, társadalmi-gazdasági cél szerinti és gazdasági ág szerinti besorolása,
1.6. a projektet megvalósító szervezet(ek), szervezeti egység(ek) neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma, honlapcíme, adószáma,
1.7. a projekt kezdési és befejezési időpontja,
1.8. a projekt megvalósítása során kitűzött fontosabb feladatok, elérendő eredmények,
1.9. a projekt megvalósításában foglalkoztatott kutatók száma teljesidő-egyenértékre (FTE) átszámolva,
1.10. a projekt teljes költségvetése, ebből a pénzügyi támogatások összege és a támogatások források szerinti megoszlása,
1.11. a projekt lezárásakor az elért eredményekről készült, legfeljebb 800 leütésből álló tartalmi összefoglaló, ami a témavezető véleménye szerint nyilvánosságra hozható,
1.12. a projekt eredményeként létrejött kutatási jelentés, hazai és külföldi közlemények, valamint hazai és külföldi szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma és elektronikus elérési lehetőségei,
1.13. a projekt eredményének hasznosításáról a témavezető által készített 8-10 soros leírás,
1.14. ha a projekt lezárásának időpontja, a felhasznált hazai közfinanszírozású támogatás nagysága vagy forrása eltér a projekt indítását bejelentő adatlapon megadottaktól, a tervezettektől eltérő tényadatok
1.15. ha jogszabály, vagy jogszabály felhatalmazása alapján jogosult döntése szerint a fenti adatok közül bármelyik nem hozható nyilvánosságra, akkor a korlátozó dokumentum azonosítója, a korlátozás jogcíme, a nyilvánosság korlátozásának időpontja, valamint a nyilvánosságra nem hozható adatoknak megjelölése.
2. Az adatszolgáltatás időpontja:
2.1 Az adatszolgáltató az 1-10. pontban meghatározott adatokat a projekt megkezdésekor, ha azokban változás következett be, a változástól számított 30 napon belül szolgáltatja.
2.2 A 11-15. pontban meghatározott adatokat kizárólag a projekt befejezésekor kell szolgáltatni.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Az előttünk álló évtizedekben a kutatás, fejlesztés és az innováció a gazdaság fejlődésének meghatározó tényezője lesz. A kutatási, fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében törvényi szinten, egységesen szükséges szabályozni a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiáját éppúgy, mint a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító innovációt, hogy hatékonyan járuljanak hozzá a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez, a munkahelyteremtéshez és növekedéshez.
A világszínvonalú felfedező kutatás, a célirányos fejlesztés és a hasznosuló innováció (a továbbiakban: KFI) ugyanis a versenyképes gazdaság nélkülözhetetlen tényezői. Ennek feltételei a kiválóságra koncentráló személyzeti politika, a hatékony intézményrendszer, de legfőképpen a kiszámítható, átlátható, fókuszált versenyfinanszírozás mellett teremthető meg. A jelenlegi intézményrendszer és finanszírozás egyik legnagyobb problémája a koordinálatlanság és egységes irányítás hiányából eredő pazarlás és hiány egyidejű jelenléte.
A KFI intézményrendszer és finanszírozás megújításának legfontosabb alapelve kell legyen az, hogy a felfedező kutatásokban az eredményesség legfontosabb mércéje a tudományos kiválóság: azaz az emberiség tudásához való lényeges és elismert hozzájárulás. A fejlesztésekben az eredményesség mércéje az előre kitűzött technológiailag, gazdaságilag vagy társadalmilag releváns cél tényleges megvalósulása. Az innovációban pedig az eredményesség mércéje a kutatási vagy fejlesztési eredmény felhasználása révén keletkező gazdasági vagy társadalmi termék/technológia/haszon.
A kutatás, a fejlesztés és az innováció eredményességét másképpen mérjük, de ez a három terület többszörösen és nem lineárisan összefügg egymással. Éppen ez a bonyolult összefüggés teszi szükségessé az egységes irányítást.
A magyar KFI legnagyobb problémája a párhuzamos finanszírozás, aminek oka leginkább a pályázati finanszírozás alacsony koordináltsági szintje. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (a továbbiakban: OTKA), a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), a Nemzeti Innovációs Hivatal (Innovációs Alap) mellett az Európai Unió közvetlen kutatási programjai (FP7, H-2020), és a nemzeti szintű Operatív Programok (OP) csatornáin keresztül számos minisztérium és főhatóság háttérprogramja finanszíroz kutatásokat (így például az MTA, az OTKA, a Kormány által létrehozott Nemzeti Kiválóság Programon belül a Magyary Zoltán ösztöndíj-program egyaránt finanszíroz posztdoktori programot, teljesen különböző elvek szerint).
A finanszírozási programok követelményei rendkívül heterogének. Vannak pályázatok, ahol lényegében többlet-teljesítmény elvárása nélkül kerül forrás személyekhez vagy intézményekhez. A "normatív" kutatás-finanszírozás pedig semmilyen módon nem veszi tekintetbe az eredményességet.
Ugyancsak problémát jelentett, hogy a hazai kutatásfinanszírozás eddig nem jelölt meg olyan prioritási területeket, amelyek kitörési lehetőséget biztosítottak volna a hazai kutatóhelyeknek, valamint nem feltétlen vette figyelembe a nemzetgazdasági és az európai uniós fő tudománypolitikai célkitűzéseket sem. Mindezért fordulhatott elő, hogy a Kormány által lefektetett rövid-, közép- és hosszú-távú stratégiai célokkal nem minden esetben volt teljes összhangban a hazai kutatás-finanszírozás.
Fentiekre tekintettel szükséges a közfinanszírozású támogatások intézményrendszerét a jelenlegi gyakorlatnál koordináltabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) létrehozásával, továbbá a jelenlegi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap átalakításával és az NKFI Hivatal irányítása alá helyezésével egységes versenyfinanszírozást kialakítani.
A Kormány a "Befektetés a jövőbe" című Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) keretében lefektette a terület rövid-, közép- és hosszú távú stratégiai céljait, többek között azt, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%-ára növekedjenek. A "Befektetés a jövőbe" című Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) az alábbi főbb problématerületeket nevesítette a hazai KFI területén:
• A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei: a gazdaság magasabb hozzáadott értékű és tudásigényes folyamatai csak lassan bontakoznak ki akkor, ha a kutatói utánpótlás akadozik, ha a tudományos-technológiaioktatás nehézségekkel küzd, vagy ha hiányoznak a nemzetközileg is versenyképes kutatóközpontok. A tudástermelés elidegenedhet a társadalomtól, ha nem képes annak igényeire reflektálni.
• A tudásáramlás, a tudás- és technológia-transzferhiányosságai: ha a tudástranszfer intézményei és szervezetei gyengék, vagyis nem képesek a gazdaság számára is felhasználható módon közvetíteni a kutatás-fejlesztés során teremtett tudást, akkor olyan szűk keresztmetszet alakulhat ki, ami önmagában is megnehezíti a magasabb hozzáadott érték előállítást, tágabb értelemben az ország gazdasági felzárkózását.
• A tudáshasznosítást végző vállalati és közösségi szektorok innovatív működését akadályozó tényezők: a Magyarországra jellemző duális gazdasági szerkezet egyik következménye, hogy amíg a külföldi nagyvállalatok többnyire korszerű technológiát és menedzsment-tudást honosítanak meg, addig a középvállalati, valamint a kisvállalati szektor csak lassan csökkenti innovációs lemaradását. A közszférában megvalósuló innovációban rejlő potenciál nem jelenik meg a kormányzati szintű gondolkodásban.
A fentiek közül az első két problémának a megoldását elősegítheti egy olyan innovációs hivatal működtetése, amely egy jól átgondolt tudomány- és finanszírozás-politikát követve megteremti és növeli a tudományos kutatás, fejlesztés és innováció nemzetgazdasághoz való hozzáadott értékét. Az is látható, hogy a KFI stratégiában felvázolt problémák világos munkamegosztást kívánnak. A stratégia azt is megállapítja, hogy a tudáshasznosító szereplők versenyképességi szempontból erősen függnek nemcsak a tudásbázisok mennyiségi és minőségi kínálatától, hanem a közvetítőrendszer hatékonyságától is, hiszen az ipar akkor képes valóban hatékonyan felhasználnia közjavakat, ha az adott országban a stratégiailag átgondolt innovációs közvetítő mechanizmusok, a szükséges menedzsmentkapacitások, valamint a hálózatos együttműködés változatos formái is megjelennek.
Hangsúlyozandó, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció területén bár az állam ugyan nem veheti át a vállalkozások alapvető szerepét, ugyanakkor a mindenkori kormányoknak azonban fontos feladata, hogy olyan keretfeltételeket alakítsanak ki, amely a vállalatokat a kutatásfejlesztésre és az innovációra ösztönzi.
Szükséges megteremteni az intézményrendszeri stabilitás és koordinált működés az érintett szakpolitikák között: a rendszerváltás óta valamennyi kormányzat jelentősen megváltoztatta a
KFI irányítás intézményrendszerét. Nagyon lényeges, hogy ez a kérdéskör nyugvópontra jusson. Ennek a széles körben kidolgozott és megfelelően menedzselt stratégia lehet az egyik támpontja. Ezt a koordinált menedzsmentet teremtheti meg az NKFI Hivatal megalakítása.
Ugyancsak alapvető a jogi környezet kiszámítható és támogató működése, ez az innováció elengedhetetlen kelléke, e nélkül nem remélhető a KFI-re alapozott gazdasági felzárkózás. Ezt teremtheti meg a mellékelt törvénytervezet.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az állam - a korlátozott költségvetési források miatt - csak nehezen tud tartós finanszírozást biztosítani a KFI szektornak, ezért elengedhetetlen a KFI állami finanszírozásának stabilitása.
A gazdasági növekedés szempontjából alapvető a vállalkozói készségek és a vállalkozóiszellem fejlődése, a technológiai vállalkozó, mint pozitív szerepminta megjelenítése, továbbá az oktatási rendszerből kilépő, cégvezetésre alkalmas fiatalok vállalkozói készségének javulása. Ezt is lehetséges egy koordinált tudomány- és finanszírozás-politikával segíteni.
Az oktatáspolitika (elsősorban a felsőoktatás-politika) eredményessége és az oktatás színvonala: értelemszerűen a kutatás-fejlesztési munka végzésére alkalmas szakemberek kibocsátása, illetve a matematikai és a természettudományos oktatás, valamint a digitális írástudás fejlesztése koordinált kutatásfinanszírozással elősegíthető.
A 2014-ben megkezdett fejlesztéspolitikai intézményrendszeri átalakítás a "felelős" és "végrehajtó" szerepek koncentrálására, a szétaprózódások elkerülésére, és az erős koordinációs funkciók kialakítására szólítottak fel. E célok elérése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a szakpolitika-orientált kormányzati célokat szem előtt tartva az operatív programokat a szaktárcákhoz rendelte, ezáltal a rendelkezésre álló hazai és uniós források egy intézményben, szinergiákat megteremtve, koordinált módon kerülnek felhasználásra a következő időszakban. Az átalakítás során azonban a hazai és uniós KFI-források együttes kezelése nem érvényesült. A hatékony fejlesztéspolitika elérése érdekében szükséges, hogy e támogatások specifikus céljai, célcsoportja, támogatási területei összhangba kerüljenek, hogy a különböző beavatkozások egy irányba hassanak: egymás komplementereként, egymást erősítve fejtsék ki hatásukat.
Az NKFI Hivatal működési modelljének lényeges eleme, hogy minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben (CERN, ESS stb.) és programban való részvétel koordinálása és finanszírozása ehhez az intézményhez kerül. Ugyancsak az NKFI Hivatalhoz kerülnek Magyarországnak az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodása 1. sz. tematikus célkitűzése alá tartozó GINOP és VEKOP források kezelésével összefüggő, a tervezet szerinti szakmai feladatok, az adott irányító hatóságok általi feladat-delegálás formájában, különösen az egyes pályázati projektek értékelése. Az NKFI Hivatal kezelné továbbá a Kormány által központilag biztosított személyi jellegű kutatói pályázatokat (PhD ösztöndíjak, fiatal kutatói ösztöndíjak, posztdoktori ösztöndíjak, kutatóprofesszori ösztöndíjak stb.), a kutatási témapályázatokat, a nemzeti programokat, a nemzeti és nemzetközi nagy kutatási infrastruktúrák kérdéseit és az innovációhoz kapcsolódó állami támogatásokat. Az így megvalósuló egységes, koordinált támogatási rendszerben azokban az intézményekben, és azokon a területeken támogatandók kutatások, amelyek az adott területen versenyképesek és eredményesek lehetnek, így a közfinanszírozású támogatásban nem a kutatók száma, hanem az eddigi és a várható eredmények alapján részesülhet adott intézmény.
Ezáltal a Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait az NKFI Hivatal útján hajtja végre, így biztosítva a kutatás-fejlesztés és innováció egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló hazai és uniós források kutatás-fejlesztésre és innovációra történő leghatékonyabb felhasználását.
A rendszerváltást követően ugyanis Magyarországon mindeddig nem alakult ki egy olyan tudományirányítási rendszer, amely meghatározta volna a kutatás-fejlesztés és innováció hazai prioritási pontjait, majd finanszírozta, végrehajtotta és ellenőrizte volna ezek megvalósulását. Az utóbbi években a KFI központi felügyelete és finanszírozása igen felaprózódott, ami még inkább nehezítette a logikusan felépített és koordinált fejlesztéseket. Ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy napjainkban a magyar KFI-nek nincs egységes, valóban megjeleníthető kormányzati intézménye. Ezzel szemben a Kormány többször megfogalmazta, hogy a KFI tevékenységek Magyarország, azon belül a magyar gazdaság számára kitörési lehetőséget jelentenek. Mindezek igazolják, hogy a KFI források hatékony felhasználásáért felelős hivatal önálló költségvetési fejezet legyen.
A Kormány a KFI közfinanszírozású támogatását elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) fogja biztosítani. Az NKFI Alapot mint elkülönített állami pénzalapot az NKFI Hivatal működteti. Tekintettel az intézményrendszer egységesítésére, az NKFI Hivatal a jelenlegi Nemzeti Innovációs Hivatal kormányhivatallá alakításával jön létre. A Nemzeti Innovációs Hivatal és az OTKA Iroda költségvetési szerv (összeolvadással, általános jogutódlással) megszűnik, általános jogutódjuk az NKFI Hivatal. Az új NKFI Alap a jelenlegi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: KTIA) jogutódja annak jelenlegi forrásaival és kötelezettségeivel együtt. A KTIA adminisztrációját a Miniszterelnökségen jelenleg ellátó szervezeti egységek munkatársai a feladatátadás okán az NKFI Hivatalba kerülnek át.
Az NKFI Alap két fő bevételi forrása a központi költségvetési támogatás és a gazdasági társaságok által fizetett innovációs járulék. A központi költségvetési támogatás kifejezi az állam elkötelezettségét e tevékenység előmozdítása iránt; az innovációs járulékfizetésének kötelezettsége pedig biztosítja az üzleti szféra (ide nem értve a kis- és mikro vállalkozásokat) hozzájárulását e tevékenység finanszírozásához.
Az innovációs járulék befizetési kötelezettsége a törvényjavaslat szerint továbbra sem lesz többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (a továbbiakban: MNV Zrt), tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. mind jogállása, mind feladatköre tekintetében speciális szerepet tölt be az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok között. Az MNV Zrt. tényleges, profitorientált gazdasági tevékenységet nem végez, és nem is végezhet, gazdálkodása teljes mértékben a központi költségvetéshez kötött.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A törvény érvényesíteni kívánja az állam és a kutatás-fejlesztésben, valamint az innovációban részt vevők, továbbá a piaci szereplők viszonyára vonatkozó elveket és szabályokat. A törvény általános rendelkezései rögzítik a hazai kutatás, fejlesztés és innováció koordinációjának és finanszírozásának intézményes rendszerével, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek közfinanszírozású támogatásának feltételeivel és céljaival kapcsolatos elveket és kiemelt állami feladatokat. Az előterjesztés alapján törvényi szinten, egységes szabályozási rendszerben kerülnek megteremtésre a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának részletes jogszabályi és finanszírozási feltételei, a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító tudásalapú társadalom, valamint a fejlesztésre és az innovációra épülő, a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést szolgáló növekedés.
A közfinanszírozású támogatások körét a tervezet az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatásokban (beleértve az európai uniós forrásokat is), továbbá az állami részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatásokban határozza meg.

A 3. §-hoz

A törvényben alkalmazott fogalmak általános rögzítése, amely a kutatás, fejlesztés és innováció területén használt legfontosabb meghatározások felsorolását tartalmazza. Több esetben - így különösen az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés meghatározásakor - csak a fogalom aktualizálása történt meg, oly módon, hogy az a külön jogszabályok szerinti kedvezményeket és kötelezettségeket nem érinti. Az európai uniós támogatások tekintetében használt fogalmak definíciója az adott támogatási forrást szabályozó uniós szintű fogalmakon alapszik.

A 4-5. §-hoz

A törvény Preambulumában rögzített célok megvalósítása érdekében a 4. § részletezi a kutatás-fejlesztés és innováció támogatása körében a Kormányra ruházott feladatokat: így különösen KFI stratégia megalkotása, a kutatás-fejlesztés és innováció központi költségvetési forrásainak megalkotása, kutatóhelyek létesítése és támogatása, Magyarországon létrehozott kutatási, fejlesztési és innovációs eredmények külföldi hasznosításának elősegítése, független értékelés és ellenőrzés garanciáinak megteremtése.
Előbbi feladatait a Kormány alapvetően közfinanszírozású támogatások biztosításával, valamint koordinált intézményrendszer létrehozásával (főszabályként az NKFI Hivatal útján) és működtetésével biztosítja. Egyidejűleg a törvény rendelkezik az illetékes miniszterek és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) részvételéről a kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia és megvalósítási eszközrendszere kidolgozásában és érvényesítésében. A tervezet hatáskört biztosít az érintett miniszterek és az MTA részére továbbá a költségvetési kutatóhelyek működtetése, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátásához szükséges források tervezése és kezelése, a kutatás-fejlesztési és innovációs programoknak értékelése körében is, az NKFI Hivatalnak a tervezet szerint biztosított közreműködésével.

A 6-10. §-hoz

A törvény rögzíti az NKFI Hivatal jogállását, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal feladatait, vezetőinek kinevezési rendjét és a hivatal munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A tervezet tartalmazza az NKFI Hivatal elnöke és elnökhelyettesei megbízásának időtartamát és az újbóli megbízás korlátait. A hivatal által ellátott feladatok nagysága és az egyes támogatások akár több évet felölelő időtartama okán indokolt, hogy az első számú vezetők megbízásának időtartama egyrészt állandóságot biztosítson a pályázati rendszer stabil működése szempontjából, azonban a megbízás megismétlésének egyszeri lehetősége korlátot jelent a szervezeti megújulást esetleg akadályozó hosszabb időtartamú megbízással szemben.
A Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatokat elsődlegesen az NKFI Hivatal és az általa kezelt források útján látja el, így biztosítva a kutatás-fejlesztés és innováció egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló források kutatás-fejlesztésre és innovációra történő hatékony felhasználását. Az NKFI Hivatal szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése az állami költségvetésben önálló költségvetési fejezetet képez, a fejezetet irányító szerv vezetője az NKFI Hivatal elnöke.
Az NKFI Hivatal elsődlegesen ellátja a KFI stratégia megalkotásának koordinálását, közreműködik annak megvalósításában, elvégzi az NKFI Alap kezelésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat, ez alapján felelős az NKFI Alapért, előkészíti és lebonyolítja az NKFI Alapból finanszírozott kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokat,dönt az NKFI Alapból - pályázaton kívül - közfinanszírozású támogatás odaítéléséről törvény, kormányrendelet, kormányhatározat, nemzetközi szerződés és egyedi kérelem alapján. Az NKFI Hivatal ellátja továbbá az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló operatív programoknak a Partnerségi Megállapodás 1. sz. tematikus céljához köthető forrásai felhasználásával összefüggő szakmai feladatokat, azon belül különösen a pályázatok előkészítésének, a támogatási igények formai és tartalmi értékelésének, a támogatói döntés meghozatala előkészítésének, a pályázati projektek értékelésének és monitoringjának feladatait, a releváns irányító hatóságok közreműködésével.

A 11-17. §-hoz

A törvény meghatározza az NKFI Alapjogállását, rendeltetésének és kezelésének szabályait: az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.
Az NKFI Alap feletti kezelési jogot (ide értve az államháztartásról szóló törvényben korábban rendelkezési jogként meghatározott hatáskört is) az NKFI Hivatal elnöke gyakorolja, az NKFI Alapért az NKFI Hivatal elnöke felelős. Az NKFI Alap előirányzatának felhasználása a Kormány által nyilvános határozattal jóváhagyott hosszú távú és éves programstratégia alapján történik.
A tervezet szerint az NKFI Alapból főszabályként pályázattal nyújtható támogatás, kivéve törvényben, kormányrendeletben, kormányhatározatban, nemzetközi szerződésben meghatározott kivételeket. Az Alap tárgyévi előirányzata terhére annak 3 %-áig terjedő mértékében minden évben az elnök saját hatáskörében jogosulttámogatási kérelem alapján (pályázaton kívül) támogatás odaítéléséről dönteni, a törvényben meghatározott támogatási célokra tekintettel. A jelzett 3 %-on felüli részt a kormány által jóváhagyott programstratégia (és az NKFI Hivatal által a programstratégiák alapján készített előirányzatfelhasználási terv) alapján folyósítja az NKFI Hivatal (ezen támogatási kör főszabályként pályázaton alapuló támogatás, azonban lehet pályázaton kívüli támogatás is, tekintettel a törvényben meghatározott kivételekre, például a Kormánynak az NKFI Hivatal programstratégiáját jóváhagyó kormányhatározatára). Az elfogadott támogatási programok módosítását év közben a programstratégia módosításával lehet elvégezni.
A törvény rendelkezik az Alap bevételi forrásairól és kiadásairól, az NKFI Alap egyik forrását képező innovációs járulék fizetésének legfontosabb szabályairól, és az alap kezelésével összefüggő költségekről.
Az NKFI Alap bevételi forrásai a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, a központi költségvetésből biztosított támogatási előirányzat, az NKFI Alap - tárgyévet megelőző - költségvetési maradványa, a belföldi vagy külföldi természetes személyek és jogi személyek által teljesített befizetések, önkéntes befizetések, adományok, segélyek, a nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások és egyéb bevételek.
A központi költségvetési támogatás kifejezi az állam elkötelezettségét e tevékenység előmozdítása iránt, az innovációs járulékfizetésének kötelezettsége pedig biztosítja az üzleti szféra (ide nem értve a kis- és mikro vállalkozásokat) hozzájárulását e tevékenység finanszírozásához.
Az NKFI Alapból nyújtott támogatások leghatékonyabb módon történő felhasználását és átláthatóságát a közfinanszírozású támogatások főszabályként pályázati úton történő odaítélése biztosítja. Pályázaton kívüli támogatásra csak törvényben, kormányrendeletben, kormányhatározatban és nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben kerülhet sor.

A 18-25. §-hoz

A törvény rögzíti a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatások közös szabályait, amelyeket - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - minden, a törvény hatálya alá tartozó pályázat során alkalmazni kell.

A 26-29. §-hoz

A törvény rendelkezik a kutatás-fejlesztési közfinanszírozású támogatások támogatási jogcímeiről, a pályázatok kiírásáról, értékeléséről, a támogatói döntés meghozataláról és a támogatással való elszámolás szabályairól.
A törvény hatálya alá tartozó kutatás-fejlesztési közfinanszírozású támogatási iránti pályázat kiírását az NKFI Hivatal végzi, a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat főszabályként az NKFI Hivatal látja el. A kutatás-fejlesztési pályázati folyamatban - a transzparencia és a széles körű szakmai részvétel biztosítása érdekében - a törvény szerinti, feladatukat megbízás alapján felkért (nem kormánytisztviselő tagokból álló) testületek és szakértői csoportok vesznek részt, szükség szerint anonim szakértők részvételével. A bírálat, értékelés olyan rendkívül specifikus szakmai tudást igénylő feladat, hogy ezen szakértői tevékenységek intenzitása rendkívül ciklikus, így nem semmilyen módon nem indokolt a kormánytisztviselői foglalkoztatás.

A 30-31. §-hoz

A törvény az innovációs közfinanszírozású támogatások egyik lényeges rendezőelveként fogalmazza meg, hogy azok a kutatás-fejlesztés teljes tevékenységi körén belül a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás-fejlesztési tevékenység támogatását és ösztönzését, a kutatási eredmények hasznosítását, ezáltal az innováció előmozdítását szolgálja.
A törvény hatálya alá tartozó innovációs közfinanszírozású támogatási iránti pályázat kiírását az NKFI Hivatal teszi közzé, a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat főszabályként az NKFI Hivatal végzi. Az innovációs pályázati folyamatban - a transzparencia és a széles körű szakmai részvétel biztosítása érdekében - a törvény szerinti, feladatukat megbízás alapján felkért (nem kormánytisztviselő tagokból álló)testületek és szakértői csoportok vesznek részt, szükség szerint anonim szakértők részvételével. A bírálat, értékelés olyan rendkívül specifikus szakmai tudást igénylő feladat, hogy ezen szakértői tevékenységek intenzitása rendkívül ciklikus, így nem semmilyen módon nem indokolt a kormánytisztviselői foglalkoztatás.
Fentiek alapján rögzíti a törvény az innovációs közfinanszírozású támogatások támogatási jogcímeit (országos programok, kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításával kapcsolatos költségek fedezete, infrastrukturális fejlesztések, kutató-fejlesztő műhelyek létrehozása, tudományos és technológiai ismeretek megszerzése stb.), a pályázatok kiírásának, értékelésének, a támogatói döntés meghozatalának és a támogatással való elszámolás rendjét.

A 32-37. §-hoz

A törvény a szellemi alkotások, a szellemi tulajdon vonatkozásában, illetve a hasznosító vállalkozások alapításával (abban való részesedés megszerzésével) kapcsolatosan a költségvetési kutatóhelyekre nézve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénnyel összhangban álló speciális szabályokat határoz meg.
Ennek az oka az, hogy ha adott kutatási folyamatban egy kutatóhely a kutatási tevékenység infrastruktúráját biztosítja, akkor ez a kutatóhely kutatási hozzáadott értéke. Ennek folyományaképpen indokolt, hogy - az adott kutatóhelyi infrastruktúrát felhasználó kutatás tekintetében mintegy ellentételezésként - a szóban forgó kutatóhelyet többletjogok illessék meg. Ezen többletjogok természetüket tekintve, adott kutatás esetén annak legkönnyebben tárgyiasítható elemei, azaz a kutatóhelyen, a kutatóhelyi infrastruktúra felhasználásával előállított szellemi többletérték.
A tervezet szerinti speciális szabályokkal az adott kutatóhely érdekeltsége, és annak a kutatási tevékenységhez való általános viszonyulása is pozitívan ösztönözhető, ami a kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységre serkentőleg hat.

A 38-42. §-hoz

A törvény a közfinanszírozású támogatásból finanszírozott projektekkel összefüggésben rendelkezik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos jogosítványairól, eljárásának szabályairól. A törvénynek a minősítés eseteiről és az SZTNH határozatának felhasználásáról rendlelkező 36. §-a a korábbi törvényi szabályozáshoz képest eltérést nem tartalmaz. Az SZTNH döntéseivel kapcsolatos eljárási szabályokról a tervezet már a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendelkezik.
A kutatás-fejlesztéssel összefüggő adóösztönzők jogszerű igénybevételének és a kutatásfejlesztési támogatások átláthatóságának elsődleges feltétele, hogy az adózó által végzett tevékenység a hatályos jogszabályok alapján K+F tevékenységnek minősüljön.
A kutatás-fejlesztési adóösztönzők igénybevétele kiszámíthatóságának és biztonságának másik előfeltételét a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése intézményi feltételeinek kialakítása jelenti. Ezzel rögzíthető egyértelműen, hogy egy adott tevékenység jogosan minősül kutatás-fejlesztésinek, és így igénybe vehető utána adókedvezmény. A hatóság abban a kérdésben dönt, hogy az adózó által végzett tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e. Így a kiadott minősítés - jogi formájától függően - az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető adónemek vonatkozásában alkalmazható, valamint felhasználható a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására. A minősítési tevékenység végzésére kijelölt intézmény a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A 43. §-hoz

A törvény felhatalmazó rendelkezéseket határoz meg a Kormány számára.

A 44-51. §-hoz

A törvény záró rendelkezései meghatározzák a hatályba lépés időpontját, az NKFI Hivatal 2015. évi költségvetésének tervezésével kapcsolatos feladatokat, rögzítik a megszűnő költségvetési szervek jogutódlására, a Miniszterelnökség NKFI Alap működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok átadására vonatkozó szabályokat, a jelenleg hatályos jogszabályok szükséges deregulációját, valamint a végrehajtási szabályok megalkotásával összefüggő felhatalmazásokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu