adozona.hu
T/467. számú törvényjavaslat indokolással - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról
T/467. számú törvényjavaslat indokolással - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: reklámadó tv.) 1. §-ának 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
/E törvény alkalmazásában:/
"5. nettó árbevétel: a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó adóalany esetében az Szja...
T/467. számú törvényjavaslat indokolással - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról
2014. évi XXXIV. törvény
1. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépése
1. § (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: reklámadó tv.) 1. §-ának 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:/E törvény alkalmazásában:/
"5. nettó árbevétel: a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó adóalany esetében az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó adóalany esetén az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel;"
(2) A reklámadó tv. 1. §-a a következő 11. ponttal kiegészülve lép hatályba:
"11. reklámértékesítő ügynökség (sales house): az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön."
2. § A reklámadó tv. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"2. § (1) Adóköteles
a) a médiaszolgáltatásban,
b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon
reklám közzététele.
(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdésben említett személy a megrendelő felé a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette."
3. § A reklámadó tv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"3. § (1) Az adó alanya
a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalomszolgáltató,
b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
(2) A 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (1)-(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat."
4. § A reklámadó tv. 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"4. § (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
(2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 25 000 forintot meghaladó része."
5. § A reklámadó tv. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"5. § (1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
- az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
- az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
(2) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 20%-a."
6. § A reklámadó tv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni."
7. § A reklámadó tv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"8. § E törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló 2014. évi .....törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba."
8. § A reklámadó tv. 10. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"10. § Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját - legfeljebb annak erejéig - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív."
2. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépésével összefüggő egyes adótörvények módosítása
9. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:"(7a) A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a személyi jövedelemadókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül."
10. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) VII. Fejezete a következő 29/Z. §-sal egészül ki:
"29/Z. § A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a társasági adókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül."
11. § A Tao tv. 3. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
3. Hatályba léptető rendelkezés
12. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.(2) A 9-11. §, valamint az 1. melléklet a kihirdetését követő 34. napon lép hatályba.
1. melléklet a 2014. évi ..... törvényhez
1. A Tao tv. 3. számú melléklet A) része a következő 16. ponttal egészül ki/A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
"16. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadókötelezettség teljesítésre nem kötelezett."
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény céljának érvényesülése, továbbá az adóelkerülés, az adókötelezettség-teljesítés elmaradásának megakadályozása érdekében szükséges a már elfogadott jogszabály több ponton való módosítása.Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A reklámadó tv. elfogadott szövege szerint a reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből, azaz a reklám közzétételéből származó nettó árbevétel. Annak érdekében, hogy ne csak a magyar számvitelről szóló törvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő személy és szervezet esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap (az ne csak közvetve következzék a reklámadó tv. más rendelkezéseiből) a törvényjavaslat pontosítja a nettó árbevétel fogalmát.A módosítás kiegészíti az értelmező rendelkezések körét a reklámértékesítő ügynökség (sales house) fogalmával, tekintettel a javaslatnak azon elemére, amely az adóalap kiegészítésére vonatkozik.
a 2-6. §-okhoz
Az adóelkerülés megakadályozása érdekében a törvényjavaslat a reklámadó tv-t egy új tényállással, meghatározott esetben a reklámozó adókötelezettségének előírásával egészíti ki.Az új jogintézmény alapeleme, hogy a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy a reklám közzétételéről szóló szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli, valamint, hogy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, amennyiben pedig adóalapja nem éri el az 500 millió forintot, arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Abban az esetben, ha a reklám közzétevője az adókötelezettsége tényéről vagy hiányáról szóló nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, akkor a reklám közzététele utáni adókötelezettség a reklám közzétételét tőle megrendelő, vele erre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személyt, szervezetet terheli (ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó). Ebben az esetben az adó alapja a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 25 000 forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 %. Az így adóalannyá váló személy, szervezet a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az adót bevallani és megfizetni.
A törvényjavaslat e rendelkezéseinek célja kifejezetten az, hogy a reklámozó csak olyan személlyel kössön szerződést a reklám közzététele érdekében, amely transzparens, jogkövető módon eleget tesz a reklám közzétételével kapcsolatban felmerülő reklámadó kötelezettségének.
A törvényjavaslat azt is egyértelművé teszi, hogy a reklámot közzétevővel a közzétételre irányuló szerződést kötő adóalanyra - figyelemmel arra, hogy esetében az adókötelezettség a reklámot közzétevővel kötött egyedi jogügylethez kötődik - az adóelőleg és adóelőlegkiegészítés fizetésére vonatkozó szabályokat, valamint a 2014. évre vonatkozó átmeneti szabályokat nem kell alkalmazni.
A törvényjavaslat az adóelkerülést akként is gátolni kívánja, hogy növelni rendeli az adóalany adóalapját abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését valamely kapcsolt fél (sales house) részére. Ebben az esetben az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel, azaz a sales house megrendelőjétől származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak járó díjak különbözetével.
A reklámadó tv. értelmében az interneten, magyar nyelven közzétett reklám adóköteles. Előfordul, hogy a reklám szövege nem magyar nyelvű, ám az internetes oldal jórészt az. A versenysemleges szabályozás érdekében a törvényjavaslat a reklámadó tv. szerinti eredeti adóköteles tényállást kiegészíti.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat szerint megváltozott reklámadó tv. szerinti szabályok alkalmazása érdekében a törvényjavaslat kellő felkészülési időt biztosít azzal, hogy a reklámadó tv. hatályba lépése nem a kihirdetését (2014. június 18.), hanem e törvény kihirdetését követő 31. nap.A 8. §-hoz
A reklámadó tv. 10. §-a értelmében az előző üzleti években elhatárolt veszteség 50%-a -legfeljebb a reklámadó alapjának összegéig - csökkenti reklámadó alapját. Annak érdekében, hogy a törvény célja (a nyereséges, jelentős reklám-bevétellel rendelkező reklám-közzétevők külön adóztatása) teljesüljön, a törvényjavaslat ezen reklámadó-alap csökkentést csak akkor teszi lehetővé, ha az adóalany 2013. üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. E módosítás figyelemmel van arra is, nem kizárt, hogy egyes adózók olyan "kreatív" ügyleteket hajtottak végre, melyek fókuszában elsődlegesen vagy kizárólagosan a negatív társasági adóalap kreálása volt, a rendeltetésszerű joggyakorlással nem feltétlenül összhangban álló módon keletkezett a korábbi években veszteség.A 9-10. §-okhoz
A törvényjavaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek számít az az összeg, amellyel az adóalany a reklámadó alapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel ne lehessen csökkenteni az adóalapot.A 11. §-hoz és az 1. számú melléklethez
A törvényjavaslat 2-6 §-aihoz hasonlóan szintén az adóelkerülés megakadályozását szolgálja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú mellékletének módosítása. Ennek értelmében a társasági adó alanyánál nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany a reklámadó alanyának nyilatkozatával nem tudja igazolni azt, hogy a reklám közzététel kapcsán a reklámadó alanya teljesítette reklámadó-kötelezettségét.A 12. §-hoz
A törvényjavaslat több adótörvény módosítását is megfogalmazza. Ezen változó szabályokhoz való kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a törvényjavaslatnak a reklámadót eltérő szöveggel hatályba léptető rendelkezései - a joghatás kiváltása érdekében - a törvényjavaslat törvényként való kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba. A társasági adót, valamint a személyi jövedelemadót módosító rendelkezések hatályba lépése ugyanakkor - a kellő felkészülési időre figyelemmel - csak a törvényjavaslat kihirdetését követő 34. napon történik meg.