adozona.hu
T/168. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
T/168. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2014. évi XXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait - az 5. § (2) bekezdés kivételével - kell megfelelően alkalmazni."
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a a következő 1. ponttal egész...
T/168. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
2014. évi ... törvény egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
1. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása
1. §
A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait - az 5. § (2) bekezdés kivételével - kell megfelelően alkalmazni."
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
2. §
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a a következő 1. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"1. azonos vagy hasonló tevékenység: a TEÁOR ugyanazon szakágazatába sorolt tevékenység;"
(2) A Tao. tv. 4. §-a a következő 17/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"17/a. induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi változását eredményezi, ideértve olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlását is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;"
(3) A Tao. tv. 4. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"28. önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi III. törvény 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti célt szolgál;"
(4) A Tao. tv. 4. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"31. szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, feltéve, hogy a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a beruházás helyszíne ilyen térségnek minősül;"
(5) A Tao. tv. 4. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"36. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az á beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, ideértve olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlását is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;"
3. §
(1) A Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kományrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
f) jelmértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
i) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás beruházás,
j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén."
(2) A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az "(1) bekezdés szerinti beruházás
a) induló beruházásnak minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban; vagy
b) induló beruházásnak minősül az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti régióban vagy az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpontja szerinti településeken, feltéve, hogy a beruházást kis- és középvállalkozás valósítja meg; vagy
c) új gazdasági tevékenységet eredményező induló beruházásnak minősül vagy meglévő létesítmény termékkínálatának kibővítését eredményezi az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja szerinti településeken, feltéve, hogy a beruházást nagyvállalkozás valósítja meg."
(3) A Tao. tv. 22/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott, az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött beruházás esetén az adózó az adókedvezményt az Európai Bizottság jóváhagyásával, a Kormány - Európai Bizottság határozatán alapuló - határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság határozata alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek."
(4) A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az adókedvezmény igénybe vételének feltétele az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása, amennyiben
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat;
b) a kis- és középvállalkozás által, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti régióban (ide nem értve az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpont településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy, ha az igényelt állami támogatás jelenértéken több mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg;
d) nagyvállalkozás az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpontja szerinti településeken meglévő létesítmény temékkínálatának kibővítését eredményező beruházást valósít meg;
e) az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését kővető két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg."
(5) A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) Az adózó a (2) bekezdés alkalmazása esetén az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem előterjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter - a Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet."
(6) A Tao. tv. 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt
a) az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy
b) a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez."
(7) A Tao. tv. 22/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."
(8) A Tao. tv. 22/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött."
(9) A Tao. tv. 22/B. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(19) A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe."
(10) A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
"(21) Az adópolitikáért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott módon közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó kormányrendeletben meghatározott adatait."
4. §
A Tao. tv. 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Ez a törvény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetőve nyilvánításáról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."
5. §
A Tao. tv.a) 22/B. § (7) bekezdésében a "bejelentett, "bejelentett, határozat esetén",
b) 22/B. § (12) bekezdésében a "valamint h)-i) pontja" szövegrész helyébe a "valamint g)-k) pontja" szöveg,
c) 22/B § (13) bekezdésében az "(1) bekezdés i) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés h) pontja" szöveg,
d) 22/B. § (14) bekezdésében az "(1) bekezdés j) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés i) pontja" szöveg,
e) 22/B. § (14) bekezdés a) pontjában a "legalább 20 fővel" szövegrész helyébe a "legalább 10 fővel" szöveg, a "legalább 50 fővel" szövegrész helyébe a "legalább 25 fővel" szöveg,
f) 22/B. § (14) bekezdés b) pontjában a "minimálbér adóéve ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával" szövegrész helyébe a "minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével" szöveg,
g) 22/B. § (16) bekezdésében az "illetve az engedélyben" szövegrész helyébe az "illetve a határozatban" szöveg
lép..
3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
6. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a következő 284. §-sal egészül ki:"284. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szó szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. december 31-ét követő időpont."
4. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása
7. §
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A Szövetség a (2) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében a 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifa szám alatt nyilvántartott termékeket ellenőrző jelölőanyaggal látja el."
8. §
A Kt. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Ellenőrző jelölő anyag nélkül a (3) bekezdés szerinti termék szabad forgalomba nem bocsátható."
9. §
A Kt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A felügyelő bizottság hét tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját a MEKH elnöke delegálja, két tagját a kőolaj szekció, egy tagját a földgáz szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá."
10. §
A Kt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:"49/A. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kőolajtermékek ellenőrzéséhez és jelöléséhez szükséges rendszer működésének részletszabályait, valamint az ellenőrző jelölő anyag jellemzőit rendeletben állapítsa meg."
11. §
A Kt.a) 24. § (3) bekezdésében a "Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH)" szövegrész helyébe a "Magyar Energetikai és Küzmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH)",
b) 25. §-ában, 31. § f) pontjában, 34. § (2) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében a "MEH" szövegrész helyébe a "MEKH",
c) 11. alcímének címében a "MEH-hel" szövegrész helyébe a "MEKH-hel",
d) 52. §-ában a "2014. júhus 1-jéig" szövegrész helyébe a , "2015. július 1-jéig"
szöveg lép.
5. Az egyes törvényeknek a távolléti díj számítás összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény módosítása
12. §
Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozása összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Mód.Kt.) 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A 27. § és a 30. § 2015. július 1-jén lép hatályba."
13. §
Nem lép hatályba a Mód.Kt. 36. §-a.6. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
14. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénya) 159. § (1) bekezdés c) pontjában az "az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.)" szövegrész helyébe az "a Hpt",
b) 171. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában az "az Fszt. szerinti fizetési rendszer" szövegrész helyébe az "a fizetési rendszer"
szöveg lép.
7. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2013. évi CC. törvény módosítása
15. §
(1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 346. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) A 61. § (1) bekezdése, a 66. §, a 88. § 5-7. és 9. pontja, a 99. §-100. §, a 164. §, a 169. § (1) bekezdése, a 265. § (6) és (8) bekezdése, a 266. § (1) és (6) bekezdése, a 268. § (2) bekezdése, a 271. §, 2a 73. § (2) bekezdése, a 279. § (3) bekezdése, a 286. § 3. pontja 2014. július 1-jén lép hatályba."
(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 346. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A 91. §, a 108. § a) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba."
(3) Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 104. §-a.
8. Záró rendelkezések
16. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 6. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 8. § és a 10. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a által szabályozott fejlesztési adókedvezmény programjának összhangját teremti meg az időközben megváltozott uniós szabályokkal.Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükség volt a takarékbetét tvr. módosítására annak érdekében, hogy a természetes személyek betétszerződéseire - a korábbi szabályozással összhangban - változatlan jogi védelem vonatkozzon.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása egyértelműsíti, hogy a Magyar Nemzeti Barik valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel összefüggésben szükség volt a felhatalmazó rendelkezések pontosítására.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben 2014. július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezés időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében szükséges a hatálybalépés 2015. január 1-jére történő elhalasztása.
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvénnyel összefüggő részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállásának 2013. évi megváltozására tekintettel szükséges a törvény technikai jellegű módosítása.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükség volt a takarékbetét tvr. módosítására annak érdekében, hogy a természetes személyek betétszerződéseire - a korábbi szabályozással összhangban - változatlan jogi védelem vonatkozzon. A természetes személy pénzeszközének kezelési módját, az azon fennálló jogi védelem feltételeit ugyanis nem befolyásolhatja az, hogy az adott eszközt milyen típusú hitelintézetnél, illetve milyen típusú szerződés keretében helyezik el. A kiterjesztő szabályozás ugyanakkor jelenleg szándékon túl korlátozza a természetes személyek hitelfelvételét.a 2. §-hoz
A Javaslat szerint az adókedvezmény az Európai Bizottság jóváhagyása alapján vehető igénybe, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg. A Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az azonos vagy hasonló tevékenység fogalmát az uniós szabályokkal összhangban. A Javaslat szerint azonos vagy hasonló tevékenységnek minősül a TEÁOR ugyanazon szakágazatába sorolt tevékenység.Általános esetben az adózó induló beruházásához vehet igénybe adókedvezményt. Ugyanakkor az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kijelölt térségekben megvalósuló beruházás esetében nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat meghatározza az induló beruházás és az új gazdasági tevékenység végzésére irányuló beruházás fogalmát az uniós szabályokkal összhangban. A javaslat értelmében induló beruházásnak az a beruházás minősül, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi változását eredményezi. A Javaslat szerint induló beruházásnak minősül a létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.
A Javaslat a korábbiakban használt értelmezésének is megfelelően, jogtechnikai jellegű pontosításként az értelmező rendelkezések között határozza meg az önálló környezetvédelmi beruházás fogalmát. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti célt szolgál.
A Javaslat a jogalkalmazást elősegítő célzattal pontosítja a szabadvállalkozási zóna fogalmát. Eszerint a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség továbbra is szabad vállalkozási zónának minősül, azzal, hogy a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában kell a beruházás helyszínének ilyen térségnek minősülnie.
A Javaslat az értelmező rendelkezések között meghatározza az új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás fogalmát. Az új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás olyan beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, ideértse olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlását is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek. Ezen fogalomnak az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött beruházások vonatkozásában van jelentősége.
a 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon jogcímeket, amelyek vonatkozásában az adózó adókedvezményt vehet igénybe, és amelyek esetében - általános esetben - nem szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása. Ezek alapján szélessávú internetszolgáltatást szolgáló és energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel fejlesztési adókedvezményre nem szerezhetnek jogot az adózók a Javaslat szerint.A Javaslat szerint a Magyarország esetében jóváhagyott támogatási térképpel összhangban az alábbiak szerint vehető igénybe az adókedvezmény az egyes régiókban:
Az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régiókban induló beruházás alapján vehető igénybe az adókedvezmény.
Nem támogatott területen (Közép-Magyarország 0%-os támogatási intenzitású települései) induló beruházás alapján igénybe vehet adókedvezményt kis- és középvállalkozás, nagyvállalkozás e területen nem jogosult adókedvezményre.
A Közép-Magyarország régió nem 0%-os támogatási intenzitású településein nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz, kis- és középvállalkozás induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.
A Javaslat szerint - a korábbi szabályokkal azonos módon - az adókedvezményt az adózó a társasági adótörvény és a kormányrendelet előírása alapján maga állapítja meg. A Javaslat kimondja ugyanakkor, hogy azon esetekben, amelyekben az adókedvezmény igénybevétele az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött, az adózó az adókedvezményt a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján hozza meg, feltéve, hogy a fejlesztési program és a kérelem megfelel a társasági adótörvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. A szabályozás ilyen jellege hogy a fejlesztési adókedvezmény egy olyan jogosultság, amely a társasági adótörvényben és a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén megilleti az adózót. Egyes esetekben ugyanakkor - az Európai Bizottság jóváhagyására tekintettel - szükséges, hogy a beruházás a Kormány tudomása mellett, az Európai Bizottság határozata alapján kiadott kormányhatározatban foglaltak szerint valósuljon meg.
Az adókedvezmény bejelentés, illetve az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött beruházások esetében a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján vehető igénybe. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges az adókedvezmény igénybe vételéhez.
A Javaslat szerint a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell elbírálni. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a határozathozatalra nyitva álló határidő egy alkalommal, 60 nap helyett 90 nappal meghosszabbítható legyen. A Javaslat kimondja, hogy kérelem elbírálását megelőzően a miniszter az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött kérelmek esetében köteles az Európai Bizottság hozzájárulását.
A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásán kérelem előterjesztésének helye nincs a Javaslat szerint. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi szabályokkal azonos módon az adózó elveszti a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogosultságát abban az esetben, ha a beruházás megkezdését követően nyújtja be a bejelentést vagy a kérelmet.
A Javaslat kimondja, hogy a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
A Javaslat - az uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek is megfelelően - kimondja, hogy a miniszter köteles a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint közzétenni a fejlesztési adókedvezményben részesült adózók egyes adatait.
a 4. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.az 5. §-hoz
A jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbé válnak. E jogcím esetében ugyanis az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó - választása szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy az évesített bérköltséget növelje. 2014. július 1-jétől a kisvállalkozásnak 10 fővel, középvállalkozásnak 25 fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a foglalkoztatotti létszám-feltétel választása esetén. Az évesített bérköltség növelésének választása esetén szintén enyhülnek a feltételek, ebben az esetben az évesített bérköltségnek a kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltséget. A Javaslat emellett jogtechnikai jellegű pontosításokról gondoskodik.a 6. és a 15. §-hoz
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 2014. július 1-jei hatállyal módosítja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó rendelkezéseit. Figyelemmel arra, hogy a módosítás hosszabb felkészülési időt igényel az érintett adóalanyok részéről, a Javaslat 2015. január 1-jére halasztja a módosítás hatálybalépését.a 7. §-hoz
Az üzemanyag jelölő és ellenőrző rendszer megfelelő működéséhez nem indokolt termékcsoportonként különböző jelölőanyag alkalmazása, a módosítás csökkenti a rendszer üzemeltetési költségeit.a 8. §-hoz
Az üzemanyag ellenőrző és jelölőrendszer bevezetésére a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására tekintettela 9. §-hoz
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) felügyelő bizottsága hat tagból áll, amelyből három tagot miniszterek delegálnak, három tagot az MSZKSZ választ. Indokolt annak biztosítása, hogy az energetikai engedélyezéssel és felügyelettel foglalkozó önálló szabályozó szerv, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az igazgatótanács mellett a felügyelő bizottságba is delegálhasson tagot.a 10. §-hoz
Az üzemanyag ellenőrző és jelölőrendszer bevezetésére vonatkozó határidő módosítása a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására tekintettel.a 11. §-hoz
Technikai módosítások keretében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nevében történt változás átvezetése, valamint az üzemanyag ellenőrző és jelölőrendszer bevezetésére vonatkozó határidő módosítása a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására tekintettel.a 12-13. §-hoz
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításával összefüggésben szükséges az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Mód.Kt.) üzemanyagjelölésre vonatkozó előírásainak módosítása. A jelenlegi módosítás tartalmazza a Mód.Kt. 36. §-ának módosításait, ezért annak hatályba lépése nem szükséges.a 14. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel összefüggésben pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.a 16. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.